52014DC0404

Ajánlás

A TANÁCS AJÁNLÁSA

A Cseh Köztársaság 2014. évi nemzeti reformprogramjáról és a Cseh Köztársaság 2014. évi stabilitási programjának tanácsi véleményezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikke (2) bekezdésére és 148. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre[1] és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság ajánlására[2],

tekintettel az Európai Parlament állásfoglalásaira[3],

tekintettel az Európai Tanács következtetéseire,

tekintettel a Foglalkoztatási Bizottság véleményére,

tekintettel a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményére,

tekintettel a szociális védelemmel foglalkozó bizottság véleményére,

tekintettel a Gazdaságpolitikai Bizottság véleményére,

mivel:

(1) Az Európai Tanács 2010. március 26-án jóváhagyta a Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a gazdaságpolitikák fokozott összehangolásán alapuló, a növekedést és a foglalkoztatást célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát, amely stratégia azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy javuljanak Európa lehetőségei a fenntartható növekedés és a versenyképesség terén.

(2) A Tanács a Bizottság javaslatai alapján 2010. július 13-án elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást (2010–2014), 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot, amelyek együtt alkotják az „integrált iránymutatásokat”. A tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe az integrált iránymutatásokat.

(3) Az állam-, illetve kormányfők 2012. június 29-én elfogadták a Növekedési és Munkahely-teremtési Paktumot, amely koherens keretet teremt a minden lehetséges ösztönzőt, jogi és szakpolitikai eszközt felhasználó tagállami, uniós és euróövezeti tevékenységek számára. Döntöttek a tagállami szinten megvalósítandó intézkedésekről, és kifejezték teljes körű elkötelezettségüket az „Európa 2020” stratégia céljainak megvalósítása és az országspecifikus ajánlások végrehajtása iránt.

(4) A Tanács 2013. július 9-én ajánlást fogadott el a Cseh Köztársaság 2013. évi nemzeti reformprogramjáról, valamint véleményezte a Cseh Köztársaság 2012-2016-os időszakra vonatkozó konvergenciaprogramját.

(5) A Bizottság 2013. november 13-án elfogadta az éves növekedési jelentést[4], amely elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2014. évi európai szemeszterét. Ugyanezen a napon a Bizottság az 1176/2011/EU rendelet alapján elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést[5], amelyben a Cseh Köztársaságot nem sorolta azon tagállamok közé, amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra kerül sor.

(6) Az Európai Tanács 2013. december 20-án elfogadta a pénzügyi stabilitás, a költségvetési konszolidáció és a növekedést ösztönző intézkedések biztosítására irányuló prioritásokat. Hangsúlyozta, hogy differenciált és növekedést elősegítő költségvetési konszolidációt kell végrehajtani, helyre kell állítani a gazdaságnak történő hitelnyújtás rendes feltételeit, ösztönözni kell a növekedést és a versenyképességet, kezelni kell a munkanélküliséget és a válság társadalmi következményeit, valamint korszerűsíteni kell a közigazgatást.

(7) A Cseh Köztársaság 2014. április 16-án benyújtotta a 2014. évi nemzeti reformprogramját, 2014. április 28-án pedig a 2014. évi konvergenciaprogramját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(8) A 2014. évi konvergenciaprogramban körvonalazott költségvetési stratégia célja az államháztartási hiánynak a Szerződés szerinti, a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alatt tartása a programidőszak alatt. A program említi, hogy a középtávú cél a GDP -1 %-a, amely tükrözi a Stabilitási és Növekedési Paktumban foglalt követelményeket. A költségvetési stratégia 2014-ben ugyan összhangban van a Stabilitási és Növekedési Paktummal, 2015-ben azonban nem várható az előírt strukturális kiigazítás elvégzése, mivel az újraszámított strukturális egyenleg várhatóan 0,6 százalékponttal romlani fog. Ezen felül az állami kiadások várhatóan olyan mértékben nőnek, amely nem felel meg a kiadási referenciaértéknek. Az újraszámított strukturális egyenleg várhatóan 2016-ben és 2017-ben is eltér majd a szükséges kiigazítási pályától: az újraszámított strukturális egyenleg az előrejelzés szerint a GDP -1,6%-a, illetve -1,9%-a lesz. Összességében, 2015-től számolni kell a középtávú költségvetési cél eléréséhez vezető kiigazítási pályától való eltérés kockázatával. A program szerint az adósságráta – amely a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaérték alatti – az előrejelzés szerint 2014-ben átmenetileg 1,1 százalékponttal a GDP 45%-ára esik vissza, majd 2015-ben a GDP 46%-ára növekszik. A program költségvetési előrejelzéseit alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv megalapozott. A program szerint a cseh gazdaság 2014-ben 1,7%-kal, 2015-ben pedig 2%-kal fog nőni, szemben a Bizottság 2014-es tavaszi előrejelzése szerinti 2%-kal, illetve 2,4%-kal. A költségvetési kilátásokkal kapcsolatos fő kockázatok az állami beruházások jövőbeli alakulásával kapcsolatos jelentős bizonytalanságokból, továbbá a vadászgépek tervezett lízingelésével kapcsolatos, 2015-ben a hiányt várhatóan a GDP 0,5 %-ával növelő egyszeri kiadásból erednek. A Bizottság előrejelzése szerint 2015-ben fennáll a középtávú céltól való jelentős eltérés kockázata. A programban szereplő forgatókönyvtől való eltérés oka a 2015-ös szakpolitikákra és diszkrecionális intézkedésre vonatkozó feltevések különbözősége. A program értékelésére és a Bizottság előrejelzésére alapozva – az 1466/97/EK tanácsi rendelet alapján – a Tanács úgy véli, hogy 2013-ban a hiányt fenntartható módon a GDP 3%-a alá csökkentették a tanácsi ajánlásnak megfelelően, azonban bár 2014-ben a középtávú célt várhatóan elérik, fennáll a kockázata annak, hogy attól 2015-ben jelentősen el fognak térni.

(9) A Cseh Köztársaság egy két éves válságból lábalt ki, és jelenleg azzal a kihívással kell szembenéznie, hogy a népesség gyors elöregedése ellenére tartósan érdemi növekedést érjen el. Az elmúlt években az állami beruházások volumene meredeken ívelt lefelé, amit az infrastrukturális beruházások különösen megszenvedtek. A válság előtt a cseh gazdaság növekedési modellje főként a külföldi tőke beáramlására és az exportorientáltságra támaszkodott. Mivel látszólag korlátozott mozgástér áll rendelkezésre a termelési tényezők (köztük a külföldi tőke) felhalmozására alapozott felzárkózáshoz, a gazdaságnak a növekedés hazai ösztönzői felé való kormányzása új lehetőségeket nyitna a termelékenység fokozása tekintetében. E folyamat nélkülözhetetlen elemei közé tartozik az oktatás, a képzés és az innováció támogatása, valamint az intézmények megerősítése.

(10) A kormány nemrégiben jóváhagyta a stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződést, a parlament általi megerősítés még függőben van. A költségvetési keret reformjára irányuló munka 2011-ben kezdődött, elfogadása és végrehajtása azonban még mindig bizonytalan. A költségvetési keretrendszerekről szóló 2011/85/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést biztosító jogszabályok elfogadása szintén késedelmet szenved.

(11) Az adózás terén a Cseh Köztársaság előtt álló főbb kihívásokat a bevételek beszedésének hatékonyabbá tétele és egy növekedésbarátabb adórendszer kialakítása jelentik. A Cseh Köztársaság tett néhány lépést az adózási morál javítása érdekében, különösképpen a közvetett adózás terén, azonban a szabályoknak való megfeleléssel járó teljes költség továbbra is magas. Ezzel összefüggésben az adóalapokat (jövedelemadó, társadalombiztosítási járulékok) még nem harmonizálták, az egységes beszedő pont 2015-ös létrehozására vonatkozó terveket pedig visszavonták. A cseh kormány azonban bejelentette, hogy az adóalapok harmonizációjának kérdésével foglalkozni kíván. Az adórendszerre vonatkozó 2013-as ajánlásokat azonban nem követték nyomon. A munkához kapcsolódó közterhek – különösen a magas társadalombiztosítási járulékok miatt – továbbra is magasak, főként az alacsony jövedelműek, köztük a részmunkaidőben dolgozó munkavállalók esetében. Van némi lehetőség a súlypont áthelyezésére a munkát terhelő adókról olyan más területekre, mint például a jelenleg viszonylag alacsony környezetvédelmi adók és a rendszeres ingatlanadók. Továbbra is jelentős eltérések állnak fenn a munkavállalókra és az önfoglalkoztatókra vonatkozó adók és társadalombiztosítási járulékok terén, ami az adóalap szűküléséhez vezetett és ösztönözte a színlelt önfoglalkoztatást, ami a rendes munkaszerződéssel rendelkező munkavállalókra nézve tisztességtelen következményekkel jár.

(12) A Cseh Köztársaság hosszú távon közepes fenntarthatósági kockázatokkal néz szembe jórészt amiatt, hogy várhatóan növekednek az egészségügyi és nyugdíjkiadások. A hatályos jogszabályok alapján hosszú távon a kötelező nyugdíjkorhatár emelkedése van előirányozva, azonban középtávon ez az ütem túl lassú. A kormány tervezi egy felülvizsgálati mechanizmus bevezetését, amely a nyugdíjkorhatárt hozzáigazítja a várható élettartamban bekövetkező változásokhoz, azonban mindez csak részleges választ nyújt a fenntarthatósági kihívásra. Ezen felül a nyugdíjak átmenetileg alacsonyabb indexálása 2015-ben befejeződik, egy évvel korábban a tervezettnél, a nyugdíjak általános indexálási mechanizmusát (az árak plusz a reálbér-növekedés harmada) pedig még nem vizsgálták felül. Az idősebb munkavállalók foglalkoztathatóságának elősegítése érdekében csak korlátozott előrelépés történt. Az egészségügyre fordított közkiadások költséghatékonyságának javítása érdekében nem történt előrelépés. A fekvőbeteg-ellátás ágazata többletkapacitást mutat, mozgásteret nyújtva a költséghatékonyság és az irányítás lehetséges javítása tekintetében.

(13) Kezdeti lépések történtek az állami foglalkoztatási szolgálat kapacitásának és minőségének fokozására. Ezek a helyes irányba mutatnak, azonban hatásukat értékelni kell. Az aktív munkaerő-piaci intézkedések alulfinanszírozottak és nem célozzák meg kellőképpen a kisgyermekes nőket, a fiatalokat és az idősebb munkavállalókat. A viszonylag magas általános foglalkoztatási ráta ellenére e csoportok továbbra is alulreprenzentáltak a munkaerőpiacon. A megfizethető gyermekgondozó létesítményekhez és szolgáltatásokhoz való korlátozott hozzáférés és a részmunkaidő csekély mértékű kihasználása korlátozza a nők munkaerő-piaci részvételét. 2012-ben a nemek közötti bérszakadék még mindig a legnagyobbak között volt az EU-ban.

(14) A cseh oktatási rendszer minősége és a munkaerő-piaci igényekhez való igazodása aggodalomra ad okot. A kötelező oktatás tekintetében történtek bizonyos intézkedések az értékelési keret javítása érdekében, azonban a rosszabb teljesítményű iskolák és diákok problémájának kezelése továbbra is kihívást jelent. A tanári hivatás vonzereje továbbra is kérdéses, de ezzel a kormány foglalkozni kíván. A roma gyermekek részvétele a többségi inkluzív kisgyermekkori nevelésben és az általános iskolai oktatásban kihívást jelent az integrációjuk szempontjából. A felsőoktatási reform elmaradt és nem történt előrelépés sem az akkreditáció javítása, sem pedig a finanszírozás terén. A kutatóintézetek finanszírozásában csupán kisebb változásokat vezettek be. Továbbra is kulcsfontosságú, hogy az állami kutatók számára megfelelő ösztönzőket alakítsanak ki ahhoz, hogy törekedjenek a kiválóságra, foglalkozzanak a társadalmi kihívásokkal és működjenek együtt az üzleti szektorral.

(15) A nagy számú szabályozott szakma deregulációjának folyamata megkezdődött, azonban a lassú ütem miatt nem élvezhetők elég korán a szolgáltatási ágazatban megnövekedett verseny nyújtotta előnyök. A Cseh Köztársaság tett bizonyos kezdeti intézkedéseket az energiahatékonyság fokozása érdekében, különösképpen az építőipari ágazatot támogatandó állami finanszírozási ösztönzők révén. Az energiamegtakarítási potenciál továbbra is jelentős, az ambiciózusabb intézkedések pedig szintén hozzájárulnának az energiafüggőség csökkentéséhez.

(16) A közigazgatás minősége és hatékonysága a jövőben is kihívást jelent, ami negatív gazdasági következményekkel jár. A régen várt közszolgálati törvényt még nem fogadták el: elfogadása fő prioritást jelent a kormány számára. A korrupcióellenes küzdelem terén korlátozott előrelépés történt; a 2013–2014-es korrupcióellenes stratégia fontosabb jogszabályai még nem kerültek elfogadásra. E gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjából kiemelkedő fontossággal bíró kérdés tartós megoldására vonatkozóan még nem fogalmaztak meg egyértelmű, hosszú távú elképzelést. A közbeszerzési pályázatok helyi és regionális szintű levezénylése terén szükségtelen késedelmek történnek. Az új közbeszerzési szabályok az egyes átláthatósági biztosítékok eltörlésével visszalépést jelentenek. Korlátozott előrelépés történt az uniós alapok felhasználásának javítása terén. További erőfeszítések szükségesek, mivel 2013 végén az ellenőrző hatóság számos program tekintetében magas hibaarányról számolt be.

(17) Az európai szemeszterrel összefüggésben a Bizottság elvégezte a Cseh Köztársaság gazdaságpolitikájának átfogó elemzését, értékelte a konvergenciaprogramot és a nemzeti reformprogramot. Figyelembe vette nemcsak a programoknak a Cseh Köztársaság fenntartható költségvetési, valamint társadalom- és gazdaságpolitikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy azok megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását uniós szempontoknak a jövőbeli nemzeti döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni. Az alábbi, 1–7. ajánlás tükrözi a Bizottság európai szemeszter keretében tett ajánlásait.

(18) A Tanács ezen értékelés fényében megvizsgálta a Cseh Köztársaság konvergenciaprogramját, és arról alkotott véleményét[6] különösen az alábbi 1. ajánlás tükrözi.

AJÁNLJA, hogy a Cseh Köztársaság a 2014-2015-ös időszakban tegyen intézkedéseket a következők érdekében:

1.           A túlzott hiány korrekcióját követően 2014-ben tartsa fenn a költségvetés rendezett helyzetét. 2015-ben jelentős mértékben erősítse meg a költségvetési stratégiát a középtávú cél elérése, majd érvényesülése érdekében. Biztosítson elsőbbséget a növekedést elősegítő kiadásoknak a fellendülés támogatása és a növekedési kilátások javítása érdekében. Fogadjon el és hajtson végre olyan intézkedéseket, amelyek megerősítik a költségvetési keretet, és különösképpen hozza létre a költségvetési politikákat nyomon követő független költségvetési intézményt, vezessen be költségvetési szabályokat a helyi és regionális önkormányzatok számára és javítsa a kormányzat valamennyi szintje közötti együttműködést.

2.           Javítsa az adózási morált, különös tekintettel a héára, valamint csökkentse az adók beszedésének és befizetésének költségeit az adórendszer egyszerűsítése, valamint a személyi jövedelemadó, illetve az egészségügyi és szociális járulékok alapjának harmonizációja révén. Csökkentse a munkát terhelő magas adókat, különösképpen az alacsony jövedelműek tekintetében. Helyezze át az adózás súlypontját olyan területekre, mint például a rendszeres ingatlanadók és a környezetvédelmi adók, amelyek kevésbé hátráltatják a növekedést. Csökkentse tovább a munkavállalók és az önfoglalkoztatók adóügyi megítélése közötti eltéréseket.

3.           Biztosítsa az állami nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát, különösképpen a kötelező nyugdíjkorhatár megemelése ütemének felgyorsításával, továbbá a nyugdíjkorhatárnak a várható élettartam változásaihoz történő egyértelműbb igazításával. Segítse elő az idősebb munkavállalók foglalkoztathatóságát és vizsgálja felül a nyugdíjindexálási mechanizmust. Tegyen intézkedéseket az egészségügyi ágazat költséghatékonyságának és irányításának javítása érdekében, különösen a kórházi ellátás esetében.

4.           Erősítse meg az állami foglalkoztatási szolgálat hatékonyságát és eredményességét, különösképpen egy teljesítménymérő rendszer létrehozása révén. Karolja fel a nem regisztrált fiatalokat és nyújtson személyre szabott szolgáltatásokat. Jelentős mértékben növelje a megfizethető és minőségi gyermekgondozó létesítmények és szolgáltatások elérhetőségét, összpontosítva a három évesnél fiatalabb gyermekekre.

5.           Biztosítsa a felsőoktatás terén, hogy az akkreditáció, az irányítás és a finanszírozás hozzájáruljon a minőség fokozásához és munkaerő-piaci igényekhez való jobb igazodáshoz. A teljesítmény alapú finanszírozás arányának a kutatóintézményeken belüli növelése érdekében gyorsítsa fel a kutatás-értékelés és a forráselosztás új módszertanának kidolgozását és bevezetését. A kötelező oktatás terén tegye vonzóbbá a tanári hivatást, alkalmazzon átfogó értékelési keretrendszert és dolgozzon ki támogatást a rossz eredményeket elérő iskolák és diákok részére. Fokozza az oktatás inkluzív jellegét, különösen azáltal, hogy elősegíti a társadalmilag hátrányos helyzetű, illetve roma gyermekeknek a kisgyermekkori nevelésben való részvételét.

6.           Gyorsítsa meg a szabályozott foglalkozások reformját, összpontosítva az indokolatlan és aránytalan követelmények megszüntetésére. Tegyen nagyobb erőfeszítéseket a gazdaság energiahatékonyságának növelésére.

7.           2014-ben fogadjon el olyan törvényt a közszolgálatról, amely biztosítja, hogy a közigazgatás stabil, hatékony és szakmailag felkészült legyen. A 2013–2014-es korrupció elleni stratégiában előirányzott, még hátralévő jogszabályi intézkedések végrehajtása és a következő időszakra vonatkozó tervek kidolgozása útján gyorsítsa fel és jelentős mértékben szilárdítsa meg a korrupció elleni küzdelmet. Folytassa az uniós alapok felhasználásának javítását a végrehajtási struktúrák egyszerűsítése, a kapacitás növelése és az összeférhetetlenség leküzdése révén. Növelje a közbeszerzés átláthatóságát és javítsa a közbeszerzési pályázatok levezénylését megfelelő tanácsadással és felügyelettel.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

                                                                       a Tanács részéről

                                                                       az elnök

[1]               HL L 209., 1997.8.2., 1. o.

[2]               COM(2014) 404 final.

[3]               P7_TA(2014)0128 és P7_TA(2014)0129.

[4]               COM(2013) 800 final.

[5]               COM(2013) 790 final.

[6]               Az 1466/97/EK rendelet 9. cikkének (2) bekezdése szerint.