This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52013PC0917
Proposal for a COUNCIL DECISION on the acceptance of the Amendment to the 1999 Protocol to the 1979 Convention on Long-Range Transboundary Air Pollution to Abate Acidification, Eutrophication and Ground-level Ozone
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi egyezményhez csatolt, a savasodás, az eutrofizáció és a talajközeli ózon csökkentéséről szóló 1999. évi jegyzőkönyv módosításának elfogadásáról
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi egyezményhez csatolt, a savasodás, az eutrofizáció és a talajközeli ózon csökkentéséről szóló 1999. évi jegyzőkönyv módosításának elfogadásáról
/* COM/2013/0917 final */
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi egyezményhez csatolt, a savasodás, az eutrofizáció és a talajközeli ózon csökkentéséről szóló 1999. évi jegyzőkönyv módosításának elfogadásáról /* COM/2013/0917 final */
INDOKOLÁS A nagy távolságra jutó, országhatárokon
átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi egyezmény
(LRTAP-egyezmény), amely az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB)
égisze alatt jött létre, nemzetközi szinten a fő jogi keretét jelenti a
levegőszennyezés és az abból fakadó, az emberi egészséget és a környezetet
érő káros hatások korlátozására, fokozatos csökkentésére és
megelőzésére irányuló együttműködés és intézkedések számára az
ENSZ-EGB országaiban; az egyezmény kiemelt figyelmet szentel a nagy távolságra
jutó levegőszennyezésnek. Az LRTAP-egyezményt az Európai Gazdasági
Közösség nevében 1979. november 14-én írták alá, és az
1981. június 11-i 81/462/EGK tanácsi határozat hagyta jóvá.[1] Az LRTAP-egyezményt ez idáig nyolc
jegyzőkönyvvel egészítették ki, melyek egyike a savasodás, az eutrofizáció
és a talajközeli ózon csökkentéséről szóló 1999. évi jegyzőkönyv (a
továbbiakban: Jegyzőkönyv). A Jegyzőkönyv több szennyező
anyaggal is foglalkozik, és célja az emberi egészség és a növényzet szempontjából
a kritikus terhelés értékét meghaladó mértékű savasodás, a kritikus
mennyiségű tápanyagnitrogén, továbbá a kritikus szintű ózon
kialakulásának megelőzése, illetve a lehető legkisebbre csökkentése.
Ennek érdekében nemzeti szintű kibocsátási határértékeket rögzít,
amelyeket az egyes szerződő feleknek 2010-től be kell tartaniuk
a következő négy légszennyező anyag vonatkozásában: kén (főként
kén-dioxid (SO2), nitrogén-oxidok (NOx), ammónia (NH3),
valamint a metántól eltérő illékony szerves vegyületek (VOC). A nemzeti
szintű kibocsátási határértékek teljesülésének elősegítése érdekében
a Jegyzőkönyv mellékletei kibocsátási korlátokat rögzítenek, amelyek
lehetővé teszik a különféle – helyhez kötött és mozgó – forrásokból
származó szennyező kibocsátásoknak már a forrásnál való csökkentését. A Közösségnek a Jegyzőkönyvhöz való
csatlakozását a Közösség nevében a 2003. június 13-i 2003/507/EK tanácsi
határozattal[2]
hagyták jóvá. A Jegyzőkönyv 2005. május 17-én lépett hatályba, és az uniós jogba
való átültetése elsősorban a nagy tüzelőberendezésekről szóló,
2001. október 23-i 2001/80/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel[3] és az egyes légköri
szennyezők nemzeti kibocsátási határértékeiről szóló, 2001. október
23-i 2001/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel[4] történt meg. A Jegyzőkönyv 10. cikkének (2)
bekezdésével összhangban a kötelezettségek 2005 és 2007 között felülvizsgálatra
kerültek. A felülvizsgálat eredménye az volt, hogy az emberi egészség és a
környezet hosszú távon való védelme érdekében nagyobb erőfeszítésre van
szükség ahhoz, hogy a kritikus terhelésekhez és szintekhez kapcsolódó célok
teljesülhessenek. A Jegyzőkönyv módosítása céljából 2007-ben a felek
tárgyalásokat indítottak. A tárgyalási folyamat eredményeképpen az
LRTAP-egyezmény végrehajtó szervének 30. ülésén jelen lévő felek
konszenzussal elfogadtak két határozatot (a végrehajtó szerv 2012/1. és 2012/2.
számú határozatát), amelyek módosították a Jegyzőkönyvnek és mellékleteinek
a szövegét, illetve két új melléklettel (X. és XI.) egészítették ki a
Jegyzőkönyvet[5].
A felek konszenzussal két másik határozatot is elfogadtak a Jegyzőkönyv
rendelkezéseinek végrehajtásáról (a nemzeti szintű kibocsátáscsökkentési
kötelezettségvállalásokra[6] , illetve a nemzeti
emissziókataszterekre alkalmazandó kiigazítások ideiglenes alkalmazásáról)[7]. A végrehajtó szerv 2012/1. számú határozatát,
amely a kritikus terhelések és kritikus szintek fogalmának a Jegyzőkönyv
I. mellékletében szereplő meghatározását aktualizálja, a feleknek nem
szükséges ratifikálniuk. A Jegyzőkönyv 13. cikkének (4) bekezdésével
összhangban a szóban forgó módosítás, amelyet 2013. március 7-én[8] a Jegyzőkönyv
összes részes fele részére eljuttattak, 2013. június 5-én hatályba lépett. A végrehajtó szerv 2012/2. számú határozata
módosítja a Jegyzőkönyv és (az I. melléklet kivételével) a mellékletek
szövegét. A Jegyzőkönyv 13. cikkének (3) bekezdésével összhangban ezt a
határozatot a feleknek ratifikálniuk kell. A módosított Jegyzőkönyv új nemzeti
szintű kibocsátáscsökkentési vállalásokat rögzít, amelyeket 2020-ig és azt
követően kell teljesíteni a fent említett négy légszennyező anyag,
továbbá a finom szálló por (PM2,5) vonatkozásában. A
Jegyzőkönyv továbbá elő kívánja mozdítani a kibocsátás csökkentését a
korom tekintetében is (a korom a szálló por része, rövid távú
éghajlatbefolyásoló), továbbá aktualizálja a mellékletekben szereplő
kibocsátási határértékeket, új előírásokat állapít meg a termékekben
található, a metántól eltérő illékony szerves vegyületekre vonatkozóan, és
bővíti a felek jelentéstételi kötelezettségeit a légszennyező anyagok
kibocsátásai és a technológia, illetve a kutatás terén tett előrehaladás
tekintetében. A Jegyzőkönyv módosításának az uniós
jogba való átültetését több jogi aktus révén kell biztosítani. A Bizottság
ezért javaslatot tett a nemzeti kibocsátási határértékekről szóló irányelv
módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre[9] és a közepes
tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok
levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról szóló európai
parlamenti és tanácsi irányelvre[10].
E két irányelvet a kibocsátásforrás-korlátozásról szóló meglévő
irányelvekkel, így többek között az ipari kibocsátásokról szóló, 2010. november
24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel[11] együttesen kell majd
alkalmazni. A fentiekre tekintettel indokolt, hogy az
Európai Unió elfogadja a Jegyzőkönyv módosítását. A Jegyzőkönyvnek a végrehajtó szerv
2012/2. számú határozata szerinti módosított szövegét e határozat melléklete
tartalmazza. 2013/0448 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a nagy távolságra jutó, országhatárokon
átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi egyezményhez
csatolt, a savasodás, az eutrofizáció és a talajközeli ózon csökkentéséről
szóló 1999. évi jegyzőkönyv módosításának elfogadásáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió
működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikkére,
összefüggésben 218. cikke (6) bekezdésének a) pontjával, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, tekintettel az Európai Parlament
egyetértésére, mivel: (1) Az Unió 1981-ben jóváhagyta a
nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő
levegőszennyezésről szóló ENSZ-EGB-egyezményt[12], így azóta annak
részes fele. (2) Az Unió 2003. június 13-án
jóváhagyta a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő
levegőszennyezésről szóló egyezményhez csatolt, a savasodás, az
eutrofizáció és a talajközeli ózon csökkentéséről szóló 1999. évi
jegyzőkönyvet, így ezen időponttól kezdődően annak is részes
fele[13]. (3) A nagy távolságra jutó, országhatárokon
átterjedő levegőszennyezésről szóló egyezményhez csatolt, a
savasodás, az eutrofizáció és a talajközeli ózon csökkentéséről szóló
1999. évi jegyzőkönyv részes felei 2007-ben tárgyalásokat kezdtek abból a
célból, hogy – az emberi egészség és a környezet védelmének fokozása érdekében
– egyebek mellett egyes légszennyező anyagok tekintetében új, 2020-ig
teljesítendő kibocsátáscsökkentési kötelezettségek kerüljenek rögzítésre,
a légszennyező kibocsátásoknak már a kibocsátás forrásánál való korlátozása
céljából pedig aktualizálásra kerüljenek a kibocsátási határértékek. (4) A nagy távolságra jutó,
országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló
ENSZ-EGB-egyezmény végrehajtó szervének 30. ülésén részt vevő felek
[egyhangúlag?] elfogadták a nagy távolságra jutó, országhatárokon
átterjedő levegőszennyezésről szóló egyezményhez csatolt, a
savasodás, az eutrofizáció és a talajközeli ózon csökkentéséről szóló
jegyzőkönyvet módosító 2012/1. és 2012/2. számú határozatot. (5) A 2012/1. számú határozat a
Jegyzőkönyv 13. cikkének (4) bekezdésében előírt gyorsított eljárás
szerint hatályba lépett. (6) A 2012/2. számú határozatot a
Jegyzőkönyv 13. cikkének (3) bekezdésével összhangban a Jegyzőkönyv
részes feleinek ratifikálniuk kell. (7) A nagy távolságra jutó,
országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi
egyezményhez csatolt, a savasodás, az eutrofizáció és a talajközeli ózon
csökkentéséről szóló jegyzőkönyv módosítását ezért az Unió nevében el
kell fogadni, ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT: 1. cikk A nagy távolságra jutó, országhatárokon
átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi egyezményhez
csatolt, a savasodás, az eutrofizáció és a talajközeli ózon csökkentéséről
szóló jegyzőkönyv módosítása az Unió nevében elfogadásra kerül. Az egyezmény módosításának szövegét csatolták
e határozathoz. 2. cikk A Tanács elnöke kijelöli azt a személyt, aki
jogosult arra, hogy a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő
levegőszennyezésről szóló 1979. évi egyezményhez csatolt, a
savasodás, az eutrofizáció és a talajközeli ózon csökkentéséről szóló
jegyzőkönyv 13. cikkének (3) bekezdésében meghatározott elfogadási
okiratot az Európai Unió nevében letétbe helyezze annak kifejezésére, hogy az
Unió a megállapodást magára nézve jogilag kötelező erejűnek ismeri
el. 3. cikk Ez a határozat
az elfogadásának napján lép hatályba. Kelt Brüsszelben, -án/-én. a
Tanács részéről az
elnök [1] HL L 171.,
1981.6.27., 11. o. [2] HL L 179.,
2003.7.17., 1. o. [3] HL L 309.,
2001.11.27., 1. o. [4] HL L 309.,
2001.11.27., 22. o. [5] Az egyezmény végrehajtó szervének 2012. április 30. és
május 4. közötti 30. ülésén elfogadott 2012/1. és 2012/2. számú határozata. A
határozatok szövege az alábbi linken olvasható: http://www.unece.org/env/lrtap/multi_h1.html
[6] A Jegyzőkönyv II. mellékletében szereplő
nemzeti kibocsátási határértékek helyébe mostantól a Jegyzőkönyv II.
mellékletének módosítása szerinti nemzeti szintű kibocsátáscsökkentési
kötelezettségvállalások lépnek. [7] Az egyezmény végrehajtó szervének 2012. április 30. és
május 4. közötti 30. ülésén elfogadott 2012/3. és 2012/4. számú határozata. A
határozatok szövege az alábbi linken olvasható: http://www.unece.org/env/lrtap/multi_h1.html
[8] Hiv.: ECE/ENV/2013/30. [9] COM(2013) XXX. [10] COM(2013) XXX. [11] HL L 334.,
2010.12.17., 17. o. [12] HL L 171., 1981.6.27., 11. o. [13] HL L 179., 2003.7.17., 1. o.
2012/2. határozat
A savasodás, az eutrofizáció
és a talajközeli ózon
csökkentéséről szóló
1999. évi jegyzőkönyv szövegének
és II. és IX. mellékletének
módosításáról, valamint
az új X. és XI. mellékletek
hozzáadásáról 1. cikk
Módosítás A savasodás, az
eutrofizáció és a talajközeli ózon csökkentéséről szóló 1999. évi
jegyzőkönyv szerződő felei a végrehajtó szerv harmincadik
ülésének keretében találkozva, Elhatározzák a nagy távolságra jutó, országhatárokon
átterjedő levegőszennyeződésről szóló egyezményhez csatolt,
a savasodás, az eutrofizáció és a talajközeli ózon csökkentéséről szóló
1999. évi jegyzőkönyv módosítását az e határozat mellékletében foglaltak
szerint. 2. cikk
Kapcsolat a göteborgi jegyzőkönyvvel Egyetlen állam vagy
regionális gazdasági integrációs szervezet sem helyezheti e módosításra
vonatkozó okiratát letétbe mindaddig, amíg előzőleg letétbe nem
helyezte vagy egyidejűleg letétbe nem helyezi a göteborgi egyezményre
vonatkozó megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratát. 3. cikk
Hatálybalépés A göteborgi
jegyzőkönyv 13. cikkének (3) bekezdésével összhangban ez a módosítás az
azt követő kilencvenedik napon lép hatályba, hogy a göteborgi
jegyzőkönyv szerződő feleinek kétharmada letétbe helyezte a
letéteményesnél az elfogadó okiratát. Melléklet A. Preambulum 1. A második preambulumbekezdésben
az „illékony szerves vegyületek és a redukált nitrogénvegyületek” kifejezés
helyébe az „illékony szerves vegyületek, a redukált nitrogénvegyületek és a szálló
por” szöveg lép. 2. A harmadik preambulumbekezdés
az „ózon” szó után az „és a szálló por” szöveggel egészül ki. 3. A negyedik preambulumbekezdésben
a „kén és illékony szerves vegyületek, valamint a másodlagos szennyezők,
mint az ózon” szöveg helyébe a „kén és illékony szerves vegyületek, ammónia és
közvetlenül kibocsátott szálló por, valamint a másodlagosan képződött
szennyezők, mint az ózon, a szálló por” kifejezés lép. 4. A negyedik és ötödik preambulumbekezdés
között a szöveg az alábbi preambulumbekezdéssel egészül ki: „Elismerve
a korom és a talajközeli ózon
különösen az északi-sarki és az alpesi térségekben történő csökkentésének az
emberi egészségre és az éghajlatra gyakorolt közös előnyeire vonatkozó
tudományos ismeretek olyan nemzetközi szervezetek általi felméréseit, mint
például az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja, valamint az
Északi-sarki Tanács,” 5. A hatodik preambulumbekezdés
helyébe a következő szöveg lép: Felismerve továbbá, hogy Kanada és az
Amerikai Egyesült Államok kétoldalú módon kezelik a határon átnyúló
levegőszennyezést a Kanada/Egyesült Államok Levegőminőségi
Megállapodás értelmében, amely megállapodás mindkét ország általi
kötelezettségvállalásokat tartalmaz a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok és az illékony
szerves vegyületek kibocsátásának csökkentésére, valamint arra vonatkozóan,
hogy mindkét ország fontolóra veszi a szálló por kibocsátásának csökkentésére vonatkozó
kötelezettségvállalások felvételét, 6. A hetedik preambulumbekezdés
helyébe a következő szöveg lép: Felismerve továbbá, hogy Kanada elkötelezte magát, hogy
csökkenti a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok, az illékony szerves vegyületek és a
szálló por mennyiségét, hogy így az ózon és a szálló por tekintetében megfeleljen
a kanadai környezetilevegő-minőségi szabványoknak és a savasodás
csökkentésére vonatkozó nemzeti célkitűzésnek, valamint, hogy az Egyesült
Államok elkötelezett a nitrogén-oxidok, a kén-dioxid, az illékony szerves
vegyületek és a szálló por kibocsátásának az ózonra és a szálló porra vonatkozó
nemzeti környezetilevegő-minőségi szabványok teljesítéséhez szükséges
csökkentésére szolgáló programok végrehajtása iránt, hogy folyamatos
előrehaladást érjen el a savasító és eutrofizáló hatások csökkentése és a
láthatóság növelése érdekében, a nemzeti parkokban és városi területeken
egyaránt, 7. A
kilencedik és tizedik preambulumbekezdés helyébe az alábbi preambulumbekezdések
lépnek: „Figyelembe
véve a levegőszennyezés
féltekén belüli áramlására, a nitrogénciklus hatására, valamint a
levegőszennyeződés és az éghajlatváltozás közötti lehetséges
szinergiákra és ellentétes hatásokra vonatkozó tudományos ismereteket, Tudatában annak, hogy a hajózásból és
repülésből származó kibocsátások jelentősen hozzájárulnak az emberi
egészségre és a környezetre káros hatásokhoz és e kibocsátásokkal a Nemzetközi
Tengerészeti Szervezet és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet is kiemelt
helyen foglalkozik,”. 8. A
tizenötödik preambulumbekezdésben az „ammónia és az illékony szerves vegyületek”
kifejezés helyébe az „ammónia, az illékony szerves vegyületek és a szálló por”
szöveg lép. 9. A
tizenkilencedik preambulumbekezdés a „nitrogénvegyületekkel” szó után az „és a szálló
porral, ezen belül a korommal” szöveggel egészül ki. 10. A huszadik
és huszonegyedik preambulumbekezdést el kell hagyni. 11. A
huszonkettedik preambulumbekezdésben: a) Az „és az ammónia”
kifejezés helyébe az „és a redukált nitrogénvegyületek” szöveg lép, valamint b) Az „ideértve a
nitrogén-monoxidot” szöveg helyébe az „ideértve a nitrogén-monoxid és a nitrát szintjét
az ökoszisztémákban”, 12. A
huszonharmadik preambulumbekezdésben a „troposzferikus” szó helyébe a
„talajközeli” szó lép. B. 1. cikk 1. Az 1.
bekezdés után a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki: 1a. Az „e
jegyzőkönyv”, az „a jegyzőkönyv” és az „ez a jegyzőkönyv”
kifejezések a savasodás, az eutrofizáció és a talajközeli ózon
csökkentéséről szóló 1999. évi – módosított – jegyzőkönyvet jelentik; 2. A 9.
bekezdés a végén az „ammóniában (NH3) kifejezve” szöveggel egészül ki. 3. A 11.
bekezdés után a szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki: 11a. A „szálló por” vagy
„PM” a levegőben lebegő részecskék keverékéből álló
légszennyező anyag. Ezek a részecskék fizikai jellemzőiket (például
méretüket és formájukat), valamint kémiai összetételüket tekintve egymástól
eltérnek. Amennyiben nincsen másképpen feltüntetve, az ebben a
jegyzőkönyvben a szálló porra tett minden hivatkozás legfeljebb 10
mikronos (µm) (PM10) aerodinamikai átmérővel rendelkező részecskéket
jelent, beleértve a legfeljebb 2,5 µm (PM2,5) aerodinamikai átmérőjű
részecskéket is; 11b. A „korom” a fényt
elnyelő széntartalmú szálló port jelent; 11c. Az
„ózonprekurzorok” kifejezés a nitrogén-oxidokat, az illékony szerves
vegyületeket, a metánt és a szén-monoxidot jelenti; 4. A 13.
bekezdés az „atmoszférában” szó után a „vagy receptorfluxusokban” kifejezéssel
egészül ki. 5. A 15.
bekezdésben az „illékony szerves vegyületeket vagy ammóniát” kifejezés helyébe
az „illékony szerves vegyületeket, ammóniát vagy szálló port” szöveg lép. 6. A (16)
bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „Új, helyhez kötött
forrás” bármely olyan, helyhez kötött forrás, amelynek építését vagy lényeges
átépítését az e jegyzőkönyv valamely szerződő fél számára
történő hatálybalépésének időpontjától számított egy éven túl
kezdeményezték. Egy adott szerződő fél dönthet úgy, hogy nem tekinti
új, helyhez kötött forrásnak az olyan helyhez kötött forrást, amely
tekintetében a jegyzőkönyvnek az adott szerződő fél számára
történő hatálybalépésének időpontjában a megfelelő illetékes
nemzeti hatóságok már kiadták a jóváhagyást, feltéve, hogy az építés vagy a jelentős
módosítások az ezen időponttól számított 5 éven belül megkezdődtek.
Azt, hogy az átépítés „lényegesnek” minősül-e, az illetékes nemzeti
hatóság állapítja meg olyan tényezők figyelembevételével, mint például az
átépítés környezeti haszna.” C. 2. cikk 1. A
bevezető részben: a) Az „E
jegyzőkönyv célja” szöveg előtt kiegészül az „1.” számozással; b) Az
„ammónia és illékony szerves vegyületek” szöveg helyébe
az „ammónia, illékony szerves
vegyületek és szálló por” szöveg lép; c) Az „emberi egészségre”
kifejezés után az „és a környezetre” szöveggel egészül ki; d) Az „anyagokra és a
termésre” kifejezés helyébe az „anyagokra, a termésre
és rövid és hosszú távon az éghajlatra”
szöveg lép;valamint e) Az „eutrofizáció” szó
után a „, szálló por” kifejezéssel egészül ki. 2. Az a)
albekezdés vége az „, amelyek lehetővé teszik az ökoszisztéma
helyreállítását” szöveggel egészül ki. 3. A b)
albekezdés vége az „, amelyek lehetővé teszik az ökoszisztéma
helyreállítását” szöveggel egészül ki, és a pontosvessző után el kell
hagyni az „és” szót. 4. A c)
albekezdés ii) pontjában az „egész Kanadára vonatkozó, ózonra megállapított
szabványértéket” szöveg helyébe az „ózonra vonatkozó kanadai
környezetilevegő-minőségi szabványokat” szöveg lép. 5. A c)
albekezdés után a szöveg az alábbi d), e) és f) albekezdéssel egészül ki: d) Szálló por esetében: (i) az
EMEP területi hatálya alá tartozó szerződő felek esetében a szálló
porra vonatkozóan az I. mellékletben megadott kritikus szinteket; (ii) Kanada
esetében a szálló porra vonatkozó kanadai környezetilevegő-minőségi
szabványokat; valamint (iii) az
Amerikai Egyesült Államok esetében a szálló porra vonatkozó
környezetilevegő-minőségi szabványokat; e) az EMEP területi
hatálya alá tartozó szerződő felek esetében az ammóniára vonatkozó,
az I. mellékletben megadott kritikus szinteket; valamint f) az EMEP területi
hatálya alá tartozó szerződő felek esetében a légszennyező
anyagok I. mellékletben megadott, elfogadható szintjeit az anyagok védelme
érdekében. 6. A 2. cikk
az alábbi új 2. bekezdéssel egészül ki: 2. További
célkitűzés, hogy a szerzőfő felek a szálló porra vonatkozó
nemzeti célszámaik elérését célzó intézkedések végrehajtásakor részesítsék
előnyben – az általuk megfelelőnek ítélt mértékben – a kibocsátás
csökkentését szolgáló olyan intézkedéseket, amelyek egyben jelentősen
csökkentik a korom mennyiségét is, hogy elősegítsék az emberi egészség és
a környezet szempontjából előnyös változásokat és a közeljövőben
tapasztalható éghajlatváltozás hatásainak csökkentését. D. 3. cikk 1. Az 1.
bekezdésben: a) Az
első sorban a „korláttal” szó helyébe a „csökkentésre vonatkozó vállalással”
kifejezés lép; b) A
második sorban a „korlátnak” szó helyébe a „vállalásnak” kifejezés lép;
valamint c) A bekezdés vége az „A
szilárdanyag-kibocsátások csökkentése érdekében tett lépések során minden
szerződő félnek a köztudottan nagy mennyiségű kormot kibocsátó
forráskategóriákat érintő csökkentésekre kell törekednie, az általa
megfelelőnek ítélt mértékben.” szöveggel egészül ki. 2. A 2. és 3.
bekezdésben az „V. és VI.” szöveg helyébe az „V., VI. és X.” szöveg lép. 3. A 2.
bekezdés eleje „A 2a. és 2b. bekezdés értelmében” szöveggel egészül ki. 4. A cikk az
alábbi új 2a. és 2b. bekezdésekkel egészül ki: 2a. Az a
szerződő fél, amely egy új forráskategóriákat bevezető módosítás
hatálybalépését megelőzően is e jegyzőkönyv szerződő
fele volt, alkalmazhatja egy „meglévő, helyhez kötött forrásra”
alkalmazandó határértékeket az adott új kategória bármely olyan forrására,
amelynek létrehozását vagy jelentős módosítását az adott módosítás adott
szerződő félre vonatkozó hatálybalépésétől számított egy év
lejárata előtt kezdték meg, kivéve, és addig, amíg az adott forrás a
későbbiekben jelentős módosításon nem esik át. 2b. Az a
szerződő fél, amely egy „új, helyhez kötött forrásra” alkalmazandó új
határértékeket bevezető módosítás hatálybalépését megelőzően is
e jegyzőkönyv szerződő fele volt, továbbra is alkalmazhatja a
korábban alkalmazandó határértékeket bármely olyan forrásra, amelynek
létrehozását vagy jelentős módosítását az adott módosítás adott
szerződő félre vonatkozó hatálybalépésétől számított egy év
lejárata előtt kezdték meg, kivéve, és addig, amíg az adott forrás a
későbbiekben jelentős módosításon nem esik át. 5. A 4.
bekezdést el kell hagyni. 6. A 6.
bekezdés helyébe a következő szöveg lép: Minden szerződő
félnek alkalmaznia kell az elérhető legjobb technikákat a VIII.
mellékletben említett mobil források, a IV., V., VI. és X. mellékletben
említett egyes helyhez kötött források esetében, valamint – az általa szükségesnek
ítélt esetekben – intézkedéseket kell alkalmaznia a szálló por részét
képező korom mennyiségének ellenőrzésére, figyelembe véve a
végrehajtó szerv által elfogadott iránymutatást. 7. A .7.
bekezdés helyébe a következő szöveg lép: Minden szerződő
félnek – amennyiben az technikai és gazdasági szempontból kivitelezhető,
illetve a költségek és az előnyök figyelembevételével – alkalmaznia kell a
termékekben található illékony szerves vegyületekre vonatkozóan a XI.
mellékletben rögzített határértékeket, a VII. mellékletben meghatározott
ütemezéssel összhangban. 8. A .8.
bekezdés b) pontjában: a) A „17.
ülésén elfogadott V. számú útmutatóban (1999/1 határozat) és az ahhoz
kapcsolódó későbbi módosításokban” szövegrészt el kell hagyni, és a
„végrehajtó szerv” szövegrész után az „által elfogadott útmutatóban” szöveget
kell beilleszteni; és b) A bekezdés
vége a következő mondattal egészül ki: „Különös figyelmet kell
szentelni az adott szerződő fél jelentős ammóniaforrásaiból
származó ammóniakibocsátások csökkentésének.” 9. A 9.
bekezdés b) pontjában a „savasodást, eutrofizációt vagy ózonképződést
elősegítő ammónia és/vagy illékony szerves vegyületek” szöveg helyébe
a „savasodást, eutrofizációt, ózonképződést vagy a szálló por magasabb
szintjeit okozó ammónia, illékony szerves vegyületek és/vagy szálló por” szöveg
lép. 10. A 10.
bekezdés b) pontjában a „kén és/vagy az illékony szerves vegyületek” kifejezés
helyébe a „kén, az illékony szerves vegyületek és/vagy a szálló por” szöveg
lép. 11. A 11.
bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „Kanada és az Amerikai
Egyesült Államok e jegyzőkönyv vagy a 2012/2 határozatban foglalt
módosítás megerősítésével, elfogadásával, jóváhagyásával vagy a hozzá való
csatlakozással egy időben benyújtja a végrehajtó szervnek a kén, a nitrogén-oxidok,
az illékony szerves vegyületek és a szálló por kibocsátásának csökkentésére vonatkozó
vállalásait a II. mellékletbe történő automatikus befoglalásra.” 12. A .11.
bekezdés után a szöveg az alábbi új bekezdésekkel egészül ki: „11a. Kanada e
jegyzőkönyv megerősítésével, elfogadásával, jóváhagyásával vagy a
hozzá való csatlakozással egy időben benyújtja továbbá a végrehajtó
szervnek a vonatkozó határértékeket a IV., V., VI., VIII., X. és XI.
mellékletbe történő automatikus befoglalásra.” 11b. Minden
szerződő fél nyilvántartásokat és előrejelzéseket készít és vezet
a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok, az ammónia, az illékony szerves vegyületek és
a szálló por kibocsátására vonatkozóan. Az EMEP területi hatálya alá tartozó
szerződő felek az EMEP Irányító Testülete által összeállított és a
szerződő felek által a végrehajtó szerv valamely ülésén elfogadott
iránymutatásban meghatározott módszereket alkalmazzák. Az EMEP területi
hatályán kívül lévő szerződő felek a végrehajtó szerv munkaterve
nyomán kialakított módszereket használják útmutatásként. 11c. Az egyezmény
keretében minden szerződő fél aktívan részt vesz a légszennyezés
emberi egészségre és környezetre gyakorolt hatását vizsgáló programokban. 11d. A teljes nemzeti
kibocsátások és a kibocsátás csökkentésére tett, az 1. bekezdésben említett
vállalások összevetéséhez az adott szerződő fél alkalmazhat a
végrehajtó szerv valamely határozatában meghatározott eljárást. Az ilyen
határozatnak tartalmaznia kell az alátámasztó dokumentáció benyújtására és az
eljárás használatának felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezéseket. E. 3a. cikk 1. A szöveg az
alábbi 3a. cikkel egészül ki: „3a. cikk Rugalmas átmeneti intézkedések 1. A 3. cikk 2., 3., 5.
és 6. bekezdésében foglaltak sérelme nélkül, az egyezmény azon
szerződő felei, amelyek a 2013. január 1. és 2019. december 31.
közötti időszakban válnak e jegyzőkönyvnek is szerződő felévé,
alkalmazhatnak rugalmas átmeneti intézkedéseket a VI. és/vagy VIII.
mellékletben meghatározott határértékek teljesítéséhez, az ebben a cikkben
meghatározott feltételek szerint. 2. Az e cikk szerinti
rugalmas átmeneti intézkedések alkalmazása mellett döntő
szerződő feleknek az e jegyzőkönyvet megerősítő,
elfogadó, jóváhagyó vagy a hozzá való csatlakozásról szóló okirataikban fel
kell tüntetniük az alábbiakat: a) a VI. és/vagy VIII.
melléklet azon speciális rendelkezései, amelyek tekintetében a
szerződő fél rugalmas átmeneti intézkedések alkalmazását választotta;
valamint b) a meghatározott
rendelkezések teljes körű teljesítésének ütemezését bemutató végrehajtási
terv. 3. A 2. bekezdés b)
pontja szerinti végrehajtási tervnek elő kell írnia legalább a VI.
melléklet 1. és 5. táblázatában, valamint a VIII. melléklet 1., 2., 3., 13. és
14. táblázatában meghatározott új és meglévő, helyhez kötött forrásokra
vonatkozó határértékek teljesítését legkésőbb e jegyzőkönyv
szerződő féllel szemben való hatályba lépésétől számított nyolc
éven belül vagy 2022. december 31-ig, amelyik időpont hamarabb van. 4. A szerződő
felek semmilyen esetben sem halaszthatják a VI. mellékletben vagy a VIII.
mellékletben meghatározott új és meglévő, helyhez kötött forrásokra
vonatkozó egyetlen határérték végrehajtását sem a 2030. december 31-ét
követő időszakra. 5. Az e cikk szerinti
rugalmas átmeneti intézkedések alkalmazását választó szerződő fél a
Bizottság végrehajtó titkárához három évente jelentést nyújt be a VI. melléklet
és/vagy a VIII. melléklet végrehajtása terén tett előrehaladásáról. A
Bizottság végrehajtó titkára ezeket a hároméves jelentéseket a végrehajtó szerv
rendelkezésére bocsátja.” F. 4. cikk 1. Az 1.
bekezdésben az „ammónia és illékony szerves vegyületek” szöveg helyébe az
„ammónia, illékony szerves vegyületek és szálló por – ideértve a kormot is –”
szöveg lép. 2. Az 1.
bekezdés (a) pontjában a „kis kibocsátást biztosító égőket és a
mezőgazdaságban alkalmazható helyes környezeti gyakorlatot” szöveg helyébe
a „kis kibocsátást biztosító égőket, a mezőgazdaságban alkalmazható
helyes környezeti gyakorlatot és az olyan intézkedéseket, amelyekről
ismert, hogy csökkentik a szálló por részét képező korom kibocsátását”
szöveg lép. G. 5. cikk 1. Az 1.
bekezdés (a) pontjában: a) Az
„ammónia és illékony szerves vegyületek” szöveg helyébe az „ammónia, illékony
szerves vegyületek és szálló por – ideértve a kormot is –” szöveg lép; valamint b) A
„nemzeti kibocsátási korlát elérése vagy” szöveg helyébe a „kibocsátás
csökkentésére vonatkozó vállalások elérése és” szöveg lép. 2. A 1.
bekezdés (c) pontja helyébe a következő szöveg lép: (c) A földközeli ózon
és szálló por szintje; 3. Az 1.
bekezdés (d) pontjában a „intézkedések.” szövegrész helyébe az „intézkedések;
és” szövegrész lép. 4. Az 1.
bekezdés az alábbi (e) ponttal egészül ki: (e) a II. mellékletben
felsorolt, a kibocsátás 2020-ra és azt követő csökkentésére vonatkozó
vállalások teljesítésével kapcsolatba hozható kedvező hatások a környezet
és az emberi egészség tekintetében. Az EMEP területi hatálya alá tartozó
országok esetében az ilyen kedvező hatásokra vonatkozó információk a végrehajtó
szerv által elfogadott útmutatóban kerülnek bemutatásra. 5. A 2.
bekezdés (e) pontjában: a) Az „egészségi és
környezeti” kifejezés helyébe a „humánegészségi, környezeti és éghajlati”
szöveg lép, valamint b) Az
„anyagokkal kapcsolatos” szöveg helyébe az „anyagok csökkentésével kapcsolatos”
szöveg lép. H. 6. cikk 1. A 1.
bekezdés (b) pontjában az „ammónia és az illékony szerves vegyületek” kifejezés
helyébe az „ammónia, az illékony szerves vegyületek és szálló por” szöveg lép. 2. Az 1.
bekezdés (f) pontjában a „17. ülésén elfogadott I–V. számú útmutatók (1999/1
határozat) és az azokhoz kapcsolódó bármely módosítás” szöveget el kell hagyni,
a „végrehajtó szerv” szöveg után pedig az „által elfogadott útmutató” szöveget
kell beilleszteni. 3. Az 1).bekezdés
(g) pontjában a „17. ülésén elfogadott VI. számú útmutató (1999/1 határozat) és
az ahhoz kapcsolódó bármely módosítás” szöveget el kell hagyni, a „végrehajtó
szerv” szöveg után pedig az „által elfogadott útmutató” szöveget kell
beilleszteni. 4. Az 1.
bekezdés (h) pontjában az „ammóniát vagy illékony szerves vegyületeket”
kifejezés helyébe az „ammóniát, illékony szerves vegyületeket vagy szálló port”
szöveg lép. 5. A 2.
bekezdés helyébe a következő szöveg lép: Minden szerződő
fél gyűjti és karbantartja a következőkre vonatkozó információkat: a) a kén-
és a nitrogénvegyületek környezeti koncentrációja; b) az
ózon, az illékony szerves vegyületek és a szálló por környezeti koncentrációja;
valamint c) adott esetben a
földközeli ózonnak és szálló pornak való kitettségre vonatkozó becslés. Adott esetben minden
szerződő félnek mindezen szennyezőanyagok emberi egészségre,
földi és vízi ökoszisztémákra, anyagokra és az éghajlatra tett hatására
vonatkozó információkat is gyűjtenie és gondoznia kell. Az EMEP területi
hatálya alá tartozó szerződő felek a végrehajtó szerv által
elfogadott útmutatókat használják. Az EMEP területi hatályán kívül lévő
szerződő felek a végrehajtó szerv munkatervén keresztül kialakított
módszereket használják útmutatásként. 6. A
következő új, 2a. bekezdést kell beilleszteni: „2a. Minden
szerződő fél – az általa megfelelőnek ítélt mértékben – leltárt
és tervet készít és tart fenn a korom kibocsátására vonatkozóan, a végrehajtó
szerv által elfogadott útmutatók felhasználásával.” I. 7. cikk 1. Az 1.
bekezdés (a) (ii) pontjában a „3. bekezdésében” szövegrész helyébe a „3. és 7.
bekezdésében” szövegrész lép. 2. Az 1.
bekezdés (b) pontjának bevezető része helyébe a következő szöveg lép: „b) az EMEP
területi hatálya alá tartozó minden szerződő fél a Bizottság
ügyvezető titkárán keresztül beszámol az EMEP-nek az EMEP Irányító
Testülete által összeállított és a végrehajtó szerv által jóváhagyott útmutatók
alapján az alábbi információkról a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok, az ammónia,
az illékony szerves vegyületek és a szálló por kibocsátására vonatkozóan:” 3. Az 1.
bekezdés (b) i. pontjában a „kén, a nitrogén-oxidok, az ammónia és az illékony
szerves vegyületek kibocsátási szintje” szöveghelyébe a „kibocsátási szintjük”
szöveg lép. 4. A 1.
bekezdés (b) pontjának (ii) alpontjában: a) az
„anyagok kibocsátási szintjei” kifejezés helyébe a „kibocsátási szintek” szöveg
lép; valamint b) az
„(1990)” szám helyébe a „II. mellékletben meghatározott” szöveg lép. 5. Az 1.
bekezdés (b) pontjának (iii) alpontjában az „és jelenlegi csökkentési tervek”
szöveget el kell hagyni. 6. A 1.
bekezdés (b)pontjának (iv) alpontja helyébe a következő szöveg lép: iv. tájékoztató
leltárjelentés, amely részletes információkat tartalmaz a bejelentett emissziókataszterekről
és kibocsátási tervekről; 7. Az 1.
bekezdés az alábbi (ba) ponttal egészül ki: „ba) Az EMEP
területi hatálya alá tartozó minden szerződő fél a Bizottság
ügyvezető titkárán keresztül, és a végrehajtó szerv által elfogadott
útmutatók alkalmazásával jelentést küld a végrehajtó szervnek a rendelkezésre
álló információkról az egyezmény keretében végzett, a légszennyezés emberi
egészségre és környezetre tett hatását vizsgáló programjaival, a légköri nyomon
követési és modellezési programjaival kapcsolatban,; 8. Az 1.
bekezdés (c) pontja helyébe a következő szöveg lép: (c) Az EMEP
területi hatályán kívül lévő szerződő felek jelentés nyújtanak
be a kibocsátási szintekre vonatkozóan rendelkezésre álló információkról,
beleértve a II. mellékletben meghatározott referenciaévre és a kibocsátás
csökkentésére vonatkozó vállalásaik által lefedett földrajzi területre
vonatkozó információkat is. A végrehajtó szerv kérésére az EMEP területi
hatályán kívül lévő szerződő felek is elérhetővé teszik a
fenti (ba) bekezdésben lévő információkat. 9. Az 1.
bekezdés a (c) albekezdés után az alábbi d) albekezdéssel egészül ki: „(d) Minden
szerződő fél jelentést tesz – amennyiben az ilyen adatok
rendelkezésre állnak – a korom emissziókataszterére és kibocsátására vonatkozó
előirányzatokról, a végrehajtó szerv által elfogadott útmutatók
alkalmazásával.” 10. A 3.
bekezdés bevezető része helyébe a következő szöveg lép: „A végrehajtó szerv
kérésére és az általa meghatározott ütemezésnek megfelelően az EMEP és az
egyéb segédszervek a végrehajtó szerv rendelkezésére bocsátják az alábbiakra
vonatkozó információkat:” 11. A 3.
bekezdés (a) pontja „környezeti koncentrációja” kifejezés előtt a „és a szálló
por – beleértve a kormot –” szöveggel egészül ki. 12. A 3.
bekezdés (b) pontjában az „az ózon és prekurzorainak” szöveg helyébe az „a szálló
por, a földközeli ózon és azok prekurzorainak” szöveg lép, az „információk.”
szöveg helyébe pedig az „információk;” szöveg lép. 13. A 3.
bekezdés a (b) pont után az alábbi (c) és (d) ponttal egészül ki: „(c) Káros
hatások az emberi egészségre, a természetes ökoszisztémákra, az anyagokra és a
termésre, beleértve az éghajlatváltozással és környezettel kapcsolatos azon
hatásokat, amelyek az e jegyzőkönyv tárgyát képező anyagokkal vannak
kapcsolatban, továbbá az emberi egészség és a környezet védelme terén elért
eredmények, a végrehajtó szerv által elfogadott útmutatóban bemutatottak
szerint; valamint (d) a
nitrogén-anyagmérlegekre, a nitrogén hasznosításának hatásfokára és a
nitrogénfeleslegekre és azoknak az EMEP földrajzi területén belüli alakulására
vonatkozó számítás, a végrehajtó szerv által elfogadott útmutató
felhasználásával.” 14. A 3.
bekezdés utolsó mondatát el kell hagyni. 15. A 4. bekezdés
az „ózon” szó után „és a szálló por” szöveggel egészül ki. 16. Az 5.
bekezdésben az „aktuális ózonkoncentrációk és az I. mellékletben megadott
kritikus ózonszintek” szöveg helyébe az „aktuális ózon- és
szilárdanyag-koncentrációk és az I. mellékletben megadott kritikus ózon- és
szilárdanyag-szintek” szöveg lép. 17. A cikk az
alábbi új, 6. bekezdéssel egészül ki: 6. A 7. cikk 1.
bekezdésének (b) pontjában foglaltak ellenére a szerződő fél kérheti
a végrehajtó szerv engedélyét egy adott szennyezőanyag vagy
szennyezőanyagok esetében korlátozott leltár jelentésére, amennyiben: (a) a
szerződő félre a korábbiakban nem vonatkozott jelentési kötelezettség
e jegyzőkönyv vagy az adott szennyezőanyagra vonatkozó bármely egyéb
jegyzőkönyv értelmében; valamint (b) a
szerződő fél korlátozott leltára tartalmazza legalább a
szennyezőanyag szerződő fél vagy a vonatkozó PEMA területén
belüli összes nagy pontforrását vagy szennyezőjét. A végrehajtó szerv ilyen
kérelmet évente legfeljebb e jegyzőkönyvnek a szerződő féllel
szemben való hatálybalépését követő öt évig adhat ki, de semmi esetre sem
adhat ki ilyen engedélyt a 2019-es évet követő évek kibocsátásainak
jelentésére vonatkozóan. Az ilyen kérelemhez a szerződő fél éves
jelentésének részeként mellékelni kell a teljesebb leltár kialakítása érdekében
tett előrelépések bemutatását.” J. 8. cikk 1. A (b) pont
a „különös tekintettel” kifejezés után az „a szálló porra – ideértve a kormot
is –,” szöveggel egészül ki. 2. A (c)
pontban a „nitrogén- és illékony szerves vegyületek” szöveg helyébe a
„nitrogén-, illékony szerves vegyületek és szálló por – ideértve a kormot is –”
szöveg lép. 3. A bekezdés
a (d) pont után az alábbi (da) ponttal egészül ki: „A rövid távú,
sugárzásikényszer- és egyéb éghajlati hatással rendelkező légszennyező
anyagok (mint például a metán, a szén-monoxid és a korom) potenciális
csökkentésével foglalkozó forgatókönyvekkel összefüggő
éghajlatváltozás-mérséklés potenciális közös előnyeire vonatkozó
tudományos ismeretek bővítése; 4. Az (e)
pontban az „eutrofizáció és a fotokémiai szennyezés” szöveg helyébe az
„eutrofizáció, a fotokémiai szennyezés és a szálló por” szöveg lép. 5. Az (f)
pontban az „ammónia és az illékony szerves vegyületek” kifejezés helyébe az
„ammónia, az illékony szerves vegyületek és egyéb ózonprekurzorok, valamint a szálló
por” szöveg lép. 6. A (g)
pontban: a) a „nitrogénvegyületek
és illékony szerves vegyületek” szöveg helyébe a „nitrogénvegyületek, az illékony
szerves vegyületek és a szálló por” szöveg lép; b) a
„(beleértve a szilárdanyag-koncentrációhoz való hozzájárulásukat)” szöveget el
kell hagyni; valamint c) az „illékony szerves
vegyületek és a troposzferikus ózon” kifejezés helyébe az „illékony szerves
vegyületek, a szálló por és a földközeli ózon” szöveg lép. 7. A (k)
pontban: a) a „környezetben és az
emberi egészségben jelentkező előnyök” kifejezés helyébe a
„környezetben és az emberi egészségben jelentkező előnyök és az
éghajlatra tett hatás” kifejezés lép; valamint b) az
„ammónia és az illékony szerves vegyületek” szöveg helyébe az „ammónia, az
illékony szerves vegyületek és a szálló por” szöveg lép. K. 10. cikk 1. Az 1.
bekezdésben a „kén- és nitrogénvegyületek” kifejezés helyébe a „kén-,
nitrogénvegyületek és szálló por” szöveg lép. 2. A 2.
bekezdés (b) pontjában: a) az „egészségügyi
hatásokra” kifejezés helyébe az „emberi egészséggel kapcsolatos hatásokra,
éghajlattal kapcsolatos közös előnyökre” szöveg lép, valamint b) a
„különösen” szó után „a szálló por,” szöveg lép. 3. A cikk az
alábbi új 3. és 4. bekezdéssel egészül ki: 3. A végrehajtó szerv az
e cikk szerinti felülvizsgálatai részeként elvégzi a koromkibocsátás
csökkentését célzó intézkedések értékelését, legkésőbb a végrehajtó
szervnek a 2012/2 határozatban foglalt módosítások hatályba lépését követő
második ülésén. 4. A szerződő
felek legkésőbb a végrehajtó szervnek a 2012/2 határozatban foglalt
módosítások hatályba lépést követő második ülésén értékelik az
ammóniacsökkentési intézkedéseket, valamint fontolóra veszik a IX. melléklet
átdolgozásának szükségességét. L. 13. cikk A 13. cikk helyébe a
következő szöveg lép. 13. cikk Kiigazítások 1. Az
egyezményt aláíró bármely szerződő fél javasolhatja a
jegyzőkönyv II. mellékletének oly módon való kiigazítását, hogy az
kiegészüljön a szerződő fél nevével, kibocsátásaival, kibocsátási
plafonértékekkel és kibocsátásai százalékos csökkentésével. 2. Bármely
szerződő fél javasolhatja a II. mellékletben már szereplő
kibocsátáscsökkentési vállalásának kiigazítását. Az ilyen javaslatnak
alátámasztó dokumentációt kell tartalmaznia, és azt a végrehajtó szerv
határozatában meghatározott módon kell felülvizsgálni. A felülvizsgálatra azt
megelőzően kerül sor, hogy a javaslat a 4. bekezdéssel összhangban a
szerződő felek elé kerülne megtárgyalásra. 3. A 3. cikk
9. bekezdése értelmében jogosult bármely szerződő fél javasolhatja a
III. melléklet kiigazítását egy vagy több PEMA hozzáadása vagy a mellékletben
felsorolt, az illetékességébe tartozó valamely PEMA módosítása érdekében. 4. A
kiigazításra vonatkozó javaslatokat a Bizottság végrehajtó titkárához kell
írásban eljuttatni, aki azokat közli valamennyi szerződő féllel. A
javasolt kiigazításokat a végrehajtó szerv a soron következő éves ülésén
csak akkor vitatja meg, ha a végrehajtó titkár e javaslatokat legalább
kilencven nappal az ülést megelőzően a szerződő felek
számára továbbította. 5. A
kiigazításokat a végrehajtó szerv ülésén részt vevő szerződő
felek konszenzussal fogadják el, és ez a jelen lévő szerződő
felek tekintetében kilencven nappal azt követően lép hatályba, hogy a
Bizottság végrehajtó titkára írásban értesítette e szerződő feleket a
kiigazítás elfogadásáról. 13a. cikk Módosítások 1. E
jegyzőkönyv módosítását bármely szerződő fél javasolhatja. 2. A módosító
javaslatokat a Bizottság végrehajtó titkársához kell írásban eljuttatni, aki
azokat közli valamennyi szerződő féllel. A javasolt módosításokat a
végrehajtó szerv a soron következő éves ülésén csak akkor vitatja meg, ha
a végrehajtó titkár e javaslatokat legalább kilencven nappal az ülést
megelőzően a szerződő felek számára továbbította. 3. A
jegyzőkönyv, illetve annak I. és III. melléklete módosítását a végrehajtó
szerv ülésén jelenlévő szerződő felek konszenzussal fogadják el,
és a módosítás az azt elfogadó szerződő felek tekintetében attól az
időponttól számított kilencvenedik napon lép hatályba, amikor a
szerződő felek kétharmada letétbe helyezte a letéteményesnél a
módosításra vonatkozó elfogadási okiratát. A többi szerződő fél tekintetében
a módosítás kilencven nappal azt követően lép hatályba, hogy az adott
szerződő fél letétbe helyezi elfogadó okiratát. 4. A
jegyzőkönyv I. és III. mellékletének módosításait a végrehajtó szerv
ülésein jelenlévő szerződő felek konszenzussal fogadják el. A
Bizottság végrehajtó titkárától érkezett, valamennyi szerződő félnek
szóló értesítést követő száznyolcvanadik nap elteltével bármely melléklet
módosítása hatályba lép azon szerződő felek tekintetében, amelyek nem
nyújtottak be bejelentést a letéteményeshez az alábbi 5. bekezdés
rendelkezéseinek megfelelően, feltéve, hogy legalább tizenhat
szerződő fél nem nyújtott be ilyen bejelentést. 5. Bármely
szerződő fél, amelynek nem áll módjában jóváhagyni az I. és/vagy III.
melléklet módosítását, a határozat elfogadásának közlésétől számított
kilencven napon belül erről írásban értesíti a letéteményest. A
letéteményes késedelem nélkül minden ilyen bejelentésről köteles
értesíteni a többi szerződő felet. Bármely szerződő fél
korábbi bejelentését elfogadásra cserélheti; az elfogadó nyilatkozat
letéteményesnél történő letétbe helyezésével lép a melléklet módosítása e
szerződő fél tekintetében hatályba. 6. Az azt
elfogadó szerződő felek tekintetében a 7. bekezdésben megállapított
eljárás hatályon kívül helyezi a IV-XI. melléklet módosítására vonatkozóan a 3.
bekezdésben megállapított eljárást. 7. A IV-XI.
melléklet módosításait a végrehajtó szerv ülésein jelenlévő
szerződő felek konszenzussal fogadják el. A Bizottság végrehajtó
titkárától érkezett, valamennyi szerződő félnek szóló értesítést
követő egy év elteltével bármely melléklet módosítása hatályba lép azon
szerződő felek tekintetében, amelyek nem nyújtottak be bejelentést a
letéteményeshez az alábbi (a) pont rendelkezéseinek megfelelően: (a) Ha
valamely szerződő fél nem tudja jóváhagyni a IV-XI. mellékletek
valamely módosítását, erről írásban tájékoztatnia kell a letéteményest az
elfogadás közlésétől számított egy éven belül. A letéteményes késedelem
nélkül minden ilyen bejelentésről köteles értesíteni a többi
szerződő felet. Bármely szerződő fél korábbi bejelentését
elfogadásra cserélheti; az elfogadó nyilatkozat letéteményesnél történő
letétbe helyezésével lép a melléklet módosítása e szerződő fél
tekintetében hatályba; (b) A IV-XI.
melléklet módosítása nem lép hatályba, amennyiben összesen tizenhat vagy több
szerződő fél i. az (a) pont
rendelkezéseivel összhangban bejelentést nyújtott be; vagy ii. nem fogadta el az
ebben a bekezdésben megállapított eljárást és még nem helyezett letétbe a 3.
bekezdés rendelkezéseivel összhangban lévő elfogadó okiratot. M. 15. cikk A cikk az alábbi új 4.
bekezdéssel egészül ki: 4. Az államoknak vagy
regionális gazdasági integrációs szervezeteknek a megerősítő,
elfogadási és jóváhagyási vagy csatlakozási okiratukban kell kinyilvánítaniuk,
ha nem kívánják, hogy kötelező erejűek legyenek rájuk nézve a 13a.
cikk (7) bekezdésében megállapított eljárások a IV-XI. mellékletek módosítása
tekintetében. N. Új 18a. cikk A jegyzőkönyv a 18.
cikk után a következő új 18a. cikkel egészül ki: 18a. cikk A jegyzőkönyvek lejárta Amikor az alábbi
jegyzőkönyvek összes szerződő fele a letéteményesnél letétbe
helyezte a megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy e
jegyzőkönyvhöz való csatlakozásról szóló okiratot az adott
jegyzőkönyv 15. cikkével összhangban, a jegyzőkönyv lejártnak
tekintendő: a) az 1985. évi Helsinki
Jegyzőkönyv a kén-dioxid kibocsátások vagy azok országhatárokon
átterjedő fluxusának 30%-os csökkentéséről; b) az 1988-as Szófiai
Jegyzőkönyv a nitrogén-oxidok kibocsátásának vagy azok országhatárokon
átterjedő fluxusának csökkentéséről; c) az 1991-es Genfi
Jegyzőkönyv az illékony szerves vegyületek kibocsátásának vagy azok
országhatárokon átterjedő fluxusának csökkentéséről; d) az 1994-es Oslói
Jegyzőkönyv a kénvegyületek kibocsátásának vagy azok országhatárokon
átterjedő fluxusának további csökkentéséről. O. II.
melléklet A II. melléklet helyébe
az alábbi szöveg lép: Kibocsátás
csökkentésére vonatkozó vállalások 1. Az alábbi
táblázatokban felsorolt, a kibocsátás csökkentésére vonatkozó vállalások e
jegyzőkönyv 3. cikkének 1. és 10. bekezdésében foglalt rendelkezésekre
vonatkoznak. 2. Az 1. táblázat
tartalmazza a kén-dioxidra (SO2), a nitrogén-oxidokra (NOx), az ammóniára
(NH3) és az illékony szerves vegyületekre (VOC) 2010 és 2020 között
érvényes legnagyobb kibocsátható mennyiségeket, ezer tonnában kifejezve, az e
jegyzőkönyvet a 2010-es évet megelőzően ratifikáló
szerződő felekre vonatkozóan. 3. A 2–6. táblázatok az
SO2, NOx, NH3, VOC és szálló por (PM2,5) tekintetében
2020-ra és azt követően érvényes, a kibocsátás csökkentésére vonatkozó
vállalásokat tartalmazzák. Ezek a vállalások a 2005-ös kibocsátási szinthez
képest elért csökkenés százalékában vannak kifejezve. 4. A 2–6. táblázatokban
feltüntetett vállalások ezer tonnában vannak megadva és a szerződő
felek által 2012-ben bejelentett legfrissebb és legpontosabb rendelkezésre álló
adatokat tükrözik. Ezek a becslések csak a tájékoztatás célját szolgálják, és
ezeket a szerződő felek a kibocsátási adatok e jegyzőkönyv
értelmében végrehajtott jelentése során frissíthetik, ha pontosabb információk
válnak elérhetővé. A titkárság fenntartja és tájékoztatási céllal
rendszeresen frissíti az egyezmény weboldalán található táblázatot, a
szerződő felek által bejelentett legfrissebb frissítésekkel. A 2–6.
táblázatokban felsorolt, a kibocsátás százalékos csökkentésére vonatkozó
vállalások a szerződő felek által a Bizottság végrehajtó szerve
számára jelentett legfrissebb 2005-ös becslésekre alkalmazandók. 5. Amennyiben valamely
szerződő fél egy rendkívül hideg tél, egy rendkívül száraz nyár vagy
egy előre nem látott saját vagy egy szomszédos ország energiaellátási
rendszerében fellépő kapacitásvesztés következtében nem tudja teljesíteni
a kibocsátás csökkentésére vonatkozó vállalását, lehetősége van az ilyen
vállalásoknak a szóban forgó év, az azt megelőző év és az azt
követő év nemzeti éves kibocsátásának átlagolásával történő
teljesítésére, feltéve, hogy ez az átlag nem haladja meg vállalását. 1. táblázat Legnagyobb
kibocsátható mennyiségek 2010 és 2020 között az ezt a jegyzőkönyvet 2010
előtt ratifikáló szerződő felek esetében (ezer tonna / év
mennyiségben kifejezve) || Szerződő fél || Megerősítés || SO2 || NOx || NH3 || Illékony szerves vegyületek || || || || || || 1 || Belgium || 2007 || 106 || 181 || 74 || 144 2 || Bulgária || 2005 || 856 || 266 || 108 || 185 3 || Horvátország || 2008 || 70 || 87 || 30 || 90 4 || Ciprus || 2007 || 39 || 23 || 9 || 14 5 || Cseh Köztársaság || 2004 || 283 || 286 || 101 || 220 6 || Dánia || 2002 || 55 || 127 || 69 || 85 7 || Finnország || 2003 || 116 || 170 || 31 || 130 8 || Franciaország || 2007 || 400 || 860 || 780 || 1 100 9 || Németország || 2004 || 550 || 1 081 || 550 || 995 10 || Magyarország || 2006 || 550 || 198 || 90 || 137 11 || Lettország || 2004 || 107 || 84 || 44 || 136 12 || Litvánia || 2004 || 145 || 110 || 84 || 92 13 || Luxemburg || 2001 || 4 || 11 || 7 || 9 14 || Hollandia || 2004 || 50 || 266 || 128 || 191 15 || Norvégia || 2002 || 22 || 156 || 23 || 195 16 || Portugália || 2005 || 170 || 260 || 108 || 202 17 || Románia || 2003 || 918 || 437 || 210 || 523 18 || Szlovákia || 2005 || 110 || 130 || 39 || 140 19 || Szlovénia || 2004 || 27 || 45 || 20 || 40 20 || Spanyolország a || 2005 || 774 || 847 || 353 || 669 21 || Svédország || 2002 || 67 || 148 || 57 || 241 22 || Svájc || 2005 || 26 || 79 || 63 || 144 23 || Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága || 2005 || 625 || 1 181 || 297 || 1 200 24 || Amerikai Egyesült Államok || 2004 || b || c || || d 25 || Európai Unió || 2003 || 7 832 || 8 180 || 4 294 || 7 585 a Az adatok az ország európai részére vonatkoznak. b A jegyzőkönyv 2004-es elfogadásakor az Amerikai Egyesült
Államok 2010-re 16 013 000 tonnás teljes kénkibocsátási tájékoztató
célkitűzést határozott meg a kénre vonatkozó PEMA-ra, az Egyesült Államok
48 egymással határos állama és Washington szövetségi főváros területére.
Ez a számadat 14 527 000 tonnára konvertálható. c A jegyzőkönyv 2004-es elfogadásakor az Amerikai Egyesült
Államok 2010-re 6 897 000 tonnás teljes NOx kibocsátási tájékoztató
célkitűzést határozott meg a NOx-ra vonatkozó PEMA-ra, Connecticut,
Delaware, Washington szövetségi főváros, Illinois, Indiana, Kentucky,
Maine, Maryland, Massachusetts, Michigan, New Hampshire, New Jersey, New York,
Ohio, Pennsylvania, Rhode Island, Vermont, Nyugat-Virginia és Wisconsin állam
területére. Ez a számadat 6 257 000 tonnára konvertálható. d A jegyzőkönyv 2004-es
elfogadásakor az Amerikai Egyesült Államok 2010-re 4 972 000 tonnás
teljes illékony szerves vegyület kibocsátási tájékoztató célkitűzést
határozott meg az illékony szerves vegyületekre vonatkozó PEMA-ra, Connecticut,
Delaware, Washington szövetségi főváros, Illinois, Indiana, Kentucky,
Maine, Maryland, Massachusetts, Michigan, New Hampshire, New Jersey, New York,
Ohio, Pennsylvania, Rhode Island, Vermont, Nyugat-Virginia és Wisconsin állam
területére. Ez a számadat 4 511 000 tonnára konvertálható. 2. táblázat A kén-dioxid
kibocsátásának csökkentésére vonatkozó vállalások 2020-ra és azt követően || Egyezmény szerződő fele || Kibocsátási szintek 2005-ben, ezer tonna SO2 || Csökkenés a 2005-ös szinthez képest (%) || || || 1 || Ausztria || 27 || 26 2 || Fehéroroszország || 79 || 20 3 || Belgium || 145 || 43 4 || Bulgária || 777 || 78 5 || Kanada a || || 6 || Horvátország || 63 || 55 7 || Ciprus || 38 || 83 8 || Cseh Köztársaság || 219 || 45 9 || Dánia || 23 || 35 10 || Észtország || 76 || 32 11 || Finnország || 69 || 30 12 || Franciaország || 467 || 55 13 || Németország || 517 || 21 14 || Görögország || 542 || 74 15 || Magyarország || 129 || 46 16 || Írország || 71 || 65 17 || Olaszország || 403 || 35 18 || Lettország || 6,7 || 8 19 || Litvánia || 44 || 55 20 || Luxemburg || 2,5 || 34 21 || Málta || 11 || 77 22 || Hollandia b || 65 || 28 23 || Norvégia || 24 || 10 24 || Lengyelország || 1 224 || 59 25 || Portugália || 177 || 63 26 || Románia || 643 || 77 27 || Szlovákia || 89 || 57 28 || Szlovénia || 40 || 63 29 || Spanyolország b || 1 282 || 67 30 || Svédország || 36 || 22 31 || Svájc || 17 || 21 32 || Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága || 706 || 59 33 || Amerikai Egyesült Államok c || || 34 || Európai Unió || 7 828 || 59 a A jegyzőkönyv megerősítésével, elfogadásával,
jóváhagyásával vagy a hozzá való csatlakozással egy időben Kanada
rendelkezésre bocsátja az alábbiakat: a) a 2005-ös teljes becsült
kénkibocsátási szintek, országosan vagy a PEMA-ra, ha benyújtásra került PEMA;
valamint b) tájékoztató érték a teljes kénkibocsátási szintek 2005-ös
szintről történő csökkentéséről 2020-ig, országosan vagy a
PEMA-ban. Az a) részt a táblázat, míg a b) részt a táblázat lábjegyzete fogja
tartalmazni. Benyújtása esetén a PEMA a jegyzőkönyv III. mellékletének
kiigazításaként kerül majd meghatározásra. b Az adatok az ország európai
részére vonatkoznak. c A jegyzőkönyvhöz e táblázatot hozzáadó módosítás
megerősítésekor, elfogadásakor, jóváhagyásakor vagy a hozzá való
csatlakozáskor az Amerikai Egyesült Államoknak rendelkezésre kell bocsátania az
alábbiakat: a) a 2005-ös teljes becsült kénkibocsátási szint értéke, országosan
vagy a PEMA-ban, b) tájékoztató érték a teljes kénkibocsátási szinteknek az
azonosított 2005-ös szintről történő csökkentéséről 2020-ig,
országosan vagy a PEMA-ban, valamint c) a jegyzőkönyv szerződő
felévé válásakor az Egyesült Államok által azonosított PEMÁ-t érintő
bármely változás. Az a) részt a táblázat, míg a b) részt a táblázat lábjegyzete
fogja tartalmazni, a c) rész pedig a III. melléklet kiigazításaként kerül majd
meghatározásra. 3. táblázat A nitrogén-oxidok
kibocsátásának csökkentésére vonatkozó vállalások 2020-ra és azt követőena || Egyezmény szerződő fele || Kibocsátási szintek 2005-ben ezer tonna NO2 || Csökkenés a 2005-ös szinthez képest (%) || || || 1 || Ausztria || 231 || 37 2 || Fehéroroszország || 171 || 25 3 || Belgium || 291 || 41 4 || Bulgária || 154 || 41 5 || Kanada b || || 6 || Horvátország || 81 || 31 7 || Ciprus || 21 || 44 8 || Cseh Köztársaság || 286 || 35 9 || Dánia || 181 || 56 10 || Észtország || 36 || 18 11 || Finnország || 177 || 35 12 || Franciaország || 1 430 || 50 13 || Németország || 1 464 || 39 14 || Görögország || 419 || 31 15 || Magyarország || 203 || 34 16 || Írország || 127 || 49 17 || Olaszország || 1 212 || 40 18 || Lettország || 37 || 32 19 || Litvánia || 58 || 48 20 || Luxemburg || 19 || 43 21 || Málta || 9,3 || 42 22 || Hollandia c || 370 || 45 23 || Norvégia || 200 || 23 24 || Lengyelország || 866 || 30 25 || Portugália || 256 || 36 26 || Románia || 309 || 45 27 || Szlovákia || 102 || 36 28 || Szlovénia || 47 || 39 29 || Spanyolország c || 1 292 || 41 30 || Svédország || 174 || 36 31 || Svájc d || 94 || 41 32 || Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága || 1 580 || 55 33 || Amerikai Egyesült Államoke || || 34 || Európai Unió || 11 354 || 42 a A talajból származó kibocsátások nem szerepelnek az EU-tagállamokra
vonatkozó 2005-ös becslésekben. b A jegyzőkönyv
megerősítésével, elfogadásával, jóváhagyásával vagy a hozzá való
csatlakozással egy időben Kanada rendelkezésre bocsátja az alábbiakat: a)
a 2005-ös teljes becsült nitrogén-oxid kibocsátási szintek, országosan vagy a
PEMA-ra, ha benyújtásra került PEMA; valamint b) tájékoztató érték a teljes
nitrogén-oxid kibocsátási szintek 2005-ös szintről történő
csökkentéséről 2020-ig, országosan vagy a PEMA-ban. Az a) részt a
táblázat, míg a b) részt a táblázat lábjegyzete fogja tartalmazni. Benyújtása esetén
a PEMA a jegyzőkönyv III. mellékletének kiigazításaként kerül majd
meghatározásra. c Az adatok az ország európai
részére vonatkoznak. d A növénytermesztésből és mezőgazdasági talajokból származó
kibocsátással együtt (NFR 4D). e A jegyzőkönyvhöz e táblázatot
hozzáadó módosítás megerősítésekor, elfogadásakor, jóváhagyásakor vagy a
hozzá való csatlakozáskor az Amerikai Egyesült Államoknak rendelkezésre kell
bocsátania az alábbiakat: a) a 2005-ös teljes becsült nitrogén-oxid kibocsátási
szint értéke, országosan vagy a PEMA-ban, b) tájékoztató érték a teljes
nitrogén-oxid kibocsátási szinteknek az azonosított 2005-ös szintről
történő csökkentéséről 2020-ig, országosan vagy a PEMA-ban, valamint
c) a jegyzőkönyv szerződő felévé válásakor az Egyesült Államok által
azonosított PEMÁ-t érintő bármely változás. Az a) részt a táblázat, míg a
b) részt a táblázat lábjegyzete fogja tartalmazni, a c) rész pedig a III.
melléklet kiigazításaként kerül majd meghatározásra. 4. táblázat Az ammónia
kibocsátásának csökkentésére vonatkozó vállalások 2020-ra és azt követően || Egyezmény szerződő fele || Kibocsátási szintek 2005-ben ezer tonna NH3 || Csökkenés a 2005-ös szinthez képest (%) || || || 1 || Ausztria || 63 || 1 2 || Fehéroroszország || 136 || 7 3 || Belgium || 71 || 2 4 || Bulgária || 60 || 3 5 || Horvátország || 40 || 1 6 || Ciprus || 5,8 || 10 7 || Cseh Köztársaság || 82 || 7 8 || Dánia || 83 || 24 9 || Észtország || 9,8 || 1 10 || Finnország || 39 || 20 11 || Franciaország || 661 || 4 12 || Németország || 573 || 5 13 || Görögország || 68 || 7 14 || Magyarország || 80 || 10 15 || Írország || 109 || 1 16 || Olaszország || 416 || 5 17 || Lettország || 16 || 1 18 || Litvánia || 39 || 10 19 || Luxemburg || 5,0 || 1 20 || Málta || 1,6 || 4 21 || Hollandia a || 141 || 13 22 || Norvégia || 23 || 8 23 || Lengyelország || 270 || 1 24 || Portugália || 50 || 7 25 || Románia || 199 || 13 26 || Szlovákia || 29 || 15 27 || Szlovénia || 18 || 1 28 || Spanyolországa || 365 || 3 29 || Svédország || 55 || 15 30 || Svájc || 64 || 8 31 || Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága || 307 || 8 32 || Európai Unió || 3 813 || 6 a Az adatok az ország európai részére vonatkoznak. 5. táblázat Az illékony szerves
vegyületek kibocsátásának csökkentésére vonatkozó vállalások 2020-ra és azt
követően || Egyezmény szerződő fele || Kibocsátási szintek 2005-ben ezer tonna illékony szerves vegyület || Csökkenés a 2005-ös szinthez képest (%) || || || 1 || Ausztria || 162 || 21 2 || Fehéroroszország || 349 || 15 3 || Belgium || 143 || 21 4 || Bulgária || 158 || 21 5 || Kanada a || || 6 || Horvátország || 101 || 34 7 || Ciprus || 14 || 45 8 || Cseh Köztársaság || 182 || 18 9 || Dánia || 110 || 35 10 || Észtország || 41 || 10 11 || Finnország || 131 || 35 12 || Franciaország || 1 232 || 43 13 || Németország || 1 143 || 13 14 || Görögország || 222 || 54 15 || Magyarország || 177 || 30 16 || Írország || 57 || 25 17 || Olaszország || 1 286 || 35 18 || Lettország || 73 || 27 19 || Litvánia || 84 || 32 20 || Luxemburg || 9,8 || 29 21 || Málta || 3,3 || 23 22 || Hollandiab || 182 || 8 23 || Norvégia || 218 || 40 24 || Lengyelország || 593 || 25 25 || Portugália || 207 || 18 26 || Románia || 425 || 25 27 || Szlovákia || 73 || 18 28 || Szlovénia || 37 || 23 29 || Spanyolország b || 809 || 22 30 || Svédország || 197 || 25 31 || Svájc c || 103 || 30 32 || Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága || 1 088 || 32 33 || Amerikai Egyesült Államok d || || 34 || Európai Unió || 8 842 || 28 a A jegyzőkönyv megerősítésével, elfogadásával,
jóváhagyásával vagy a hozzá való csatlakozással egy időben Kanada
rendelkezésre bocsátja az alábbiakat: a) az illékony szerves vegyületek 2005-ös
teljes becsült kibocsátási szintjei, országosan vagy a PEMA-ra, ha benyújtásra
került PEMA; valamint b) tájékoztató érték az illékony szerves vegyületek
teljes kibocsátási szintjének 2005-ös szintről történő
csökkentéséről 2020-ig, országosan vagy a PEMA-ban. Az a) részt a
táblázat, míg a b) részt a táblázat lábjegyzete fogja tartalmazni. Benyújtása
esetén a PEMA a jegyzőkönyv III. mellékletének kiigazításaként kerül majd
meghatározásra. b Az adatok az ország európai
részére vonatkoznak. c A növénytermesztésből és mezőgazdasági talajokból származó
kibocsátással együtt (NFR 4D). e A jegyzőkönyvhöz e
táblázatot hozzáadó módosítás megerősítésekor, elfogadásakor, jóváhagyásakor
vagy a hozzá való csatlakozáskor az Amerikai Egyesült Államoknak rendelkezésre
kell bocsátania az alábbiakat: a) az illékony szerves vegyületek 2005-ös teljes
becsült kibocsátási szintjének értéke, országosan vagy a PEMA-ban, b)
tájékoztató érték az illékony szerves vegyületek teljes kibocsátási szintjeinek
az azonosított 2005-ös szintről történő csökkentéséről 2020-ig,
országosan vagy a PEMA-ban, valamint c) a jegyzőkönyv szerződő
felévé válásakor az Egyesült Államok által azonosított PEMÁ-t érintő
bármely változás. Az a) részt a táblázat, míg a b) részt a táblázat lábjegyzete
fogja tartalmazni, a c) rész pedig a III. melléklet kiigazításaként kerül majd
meghatározásra. 6. táblázat A PM2,5 kibocsátásának csökkentésére vonatkozó
vállalások 2020-ra és azt követően || Egyezmény szerződő fele || Kibocsátási szintek 2005-ben ezer tonna PM2,5 || Csökkenés a 2005-ös szinthez képest (%) || || || 1 || Ausztria || 22 || 20 2 || Fehéroroszország || 46 || 10 3 || Belgium || 24 || 20 4 || Bulgária || 44 || 20 5 || Kanada a || || 6 || Horvátország || 13 || 18 7 || Ciprus || 2,9 || 46 8 || Cseh Köztársaság || 22 || 17 9 || Dánia || 25 || 33 10 || Észtország || 20 || 15 11 || Finnország || 36 || 30 12 || Franciaország || 304 || 27 13 || Németország || 121 || 26 14 || Görögország || 56 || 35 15 || Magyarország || 31 || 13 16 || Írország || 11 || 18 17 || Olaszország || 166 || 10 18 || Lettország || 27 || 16 19 || Litvánia || 8,7 || 20 20 || Luxemburg || 3,1 || 15 21 || Málta || 1,3 || 25 22 || Hollandia b || 21 || 37 23 || Norvégia || 52 || 30 24 || Lengyelország || 133 || 16 25 || Portugália || 65 || 15 26 || Románia || 106 || 28 27 || Szlovákia || 37 || 36 28 || Szlovénia || 14 || 25 29 || Spanyolország b || 93 || 15 30 || Svédország || 29 || 19 31 || Svájc || 11 || 26 32 || Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága || 81 || 30 33 || Amerikai Egyesült Államok c || || 34 || Európai Unió || 1 504 || 22 a A jegyzőkönyv megerősítésével, elfogadásával,
jóváhagyásával vagy a hozzá való csatlakozással egy időben Kanada
rendelkezésre bocsátja az alábbiakat: a) a 2005-ös teljes becsült PM (szálló
por) kibocsátási szintek, országosan vagy a PEMA-ra, ha benyújtásra került
PEMA; valamint b) tájékoztató érték a teljes PM kibocsátási szintek 2005-ös
szintről történő csökkentéséről 2020-ig, országosan vagy a
PEMA-ban. Az a) részt a táblázat, míg a b) részt a táblázat lábjegyzete fogja
tartalmazni. Benyújtása esetén a PEMA a jegyzőkönyv III. mellékletének
kiigazításaként kerül majd meghatározásra. b Az adatok az ország európai
részére vonatkoznak. c A jegyzőkönyvhöz e táblázatot hozzáadó módosítás
megerősítésekor, elfogadásakor, jóváhagyásakor vagy a hozzá való
csatlakozáskor az Amerikai Egyesült Államoknak rendelkezésre kell bocsátania az
alábbiakat: a) a 2005-ös teljes becsült PM2,5 kibocsátási szintek, országosan
vagy a PEMA-ra, ha benyújtásra került PEMA; valamint b) tájékoztató érték a
teljes PM2,5 kibocsátási szintek 2005-ös szintről történő
csökkentéséről 2020-ig, országosan vagy a PEMA-ban. Az a) részt a
táblázat, míg a b) részt a táblázat lábjegyzete fogja tartalmazni. P. III.
melléklet 1. A cím
alatti mondatban a „PEMA” szó helyébe a „PEMA-k” kifejezés lép. 2. Az Orosz
Föderációs PEMA-ra vonatkozó bejegyzés előtt a melléklet az alábbi új
alcímmel és bekezdéssel egészül ki: Kanada PEMA Kanada kénre vonatkozó
PEMA-ja egy 1 millió négyzetkilométer nagyságú terület, amely magában foglalja
a Prince Edward-sziget, Új-Skócia és New Brunswick egész területét, Quèbec
tartománynak a Szent Lőrinc-öböl északi partjánál lévő Havre St. Pierre-t
és a Quèbec–Ontario határ James-öblöt metsző pontját összekötő
egyenestől délre fekvő területét, és Ontario tartománynak a
Quèbec–Ontario határ James-öblöt metsző pontját és a Felső-tó északi
partjánál lévő Nipigon folyót összekötő egyenestől délre
fekvő területét. 3. Az „Orosz
Föderációs PEMA” alcím alatti bekezdés helyébe az alábbi szöveg lép: Az Orosz Föderációs PEMA
az Orosz Föderáció európai területének felel meg. Az Orosz Föderáció európai
területe Oroszország területének része, az Orosz Föderáció Kelet-Európában
található egységeinek közigazgatási és földrajzi határain belül, az ázsiai
kontinensnek az északról délre az Urál-hegység mentén, Kazahsztánnal és a
Kaszpi-tengerrel határosan, majd Azerbajdzsán és Grúzia határai mentén a
Kaukázus északi részén keresztül a Fekete-tengerig haladó hagyományos határa
mellett. Q. IV.
melléklet 1. A IV.
melléklet helyébe az alábbi szöveg lép: A helyhez kötött források
kénkibocsátásának határértékei 1. Az A. szakasz
vonatkozik a Kanadán és az Amerikai Egyesült Államokon kívüli
szerződő felekre, míg a B. szakasz vonatkozik Kanadára, és a C.
szakasz vonatkozik az Amerikai Egyesült Államokra. A. A Kanadán és az Amerikai Egyesült
Államokon kívüli szerződő felek 2. E szakasz értelmében a
kibocsátási határérték a berendezések véggázában lévő SO2 (vagy
SOx, ahol ilyen formában van megadva) azon maximális mennyiségét jelenti, amely
nem léphető túl. Amennyiben másképp nem rendelkeznek, az SO2
(SOx, SO2 formájában kifejezve) tömegét kell osztani a füstgáz
térfogatával (mg/m3-ben kifejezve), a száraz gáz hőmérsékletét
és nyomását standard állapotban feltételezve (a térfogat 273,15 K és 101,3 kPa
esetén). A véggáz oxigéntartalmát figyelembe véve az alábbi táblázatokban
megadott értékeket kell alkalmazni minden forráskategóriára. A véggázban
lévő szennyező anyagok koncentrációjának csökkentése céljából
alkalmazott hígítás nem megengedett. A készülékek indítását, leállítását és
karbantartatását nem kell figyelembe venni. 3. A kibocsátási
határértékeknek való megfelelést a minimális kéntelenítési arányokkal, a
kénvisszanyerési arányokkal és a kéntartalom-határértékekkel kell igazolni: a) a kibocsátásokat
mérésekkel vagy legalább ugyanolyan pontosságú számításokkal kell
ellenőrizni. A kibocsátási határértékeknek való megfelelést folyamatos vagy
szakaszos méréssel, approbációval vagy egyéb, műszakilag megfelelő
módszerrel kell ellenőrizni, beleértve az igazolt számítási módszereket
is. Folyamatos mérések esetén a kibocsátási határértéknek való megfelelés akkor
valósul meg, ha az ellenőrzött havi kibocsátási átlag nem haladja meg a
határértéket, ha az nincs másképpen meghatározva az adott egyedi
forráskategóriára vonatkozóan. Szakaszos mérés vagy egyéb megfelelő
meghatározási vagy számítási eljárás esetén a kibocsátási határértékeknek való
megfelelés akkor áll fenn, ha a jellegzetes feltételek mellett, megfelelő
számban végzett mérésből kapott értékek átlaga nem lépi túl a kibocsátási
határértékeket. A mérési módszerek pontatlansága figyelembe vehető az
ellenőrzés során; b) a kéntelenítés az 5. bekezdés
(a) pontjának ii. pontjában megállapított minimális arányát alkalmazó
tüzelőberendezések esetében az üzemanyag kéntartalmát is rendszeresen
ellenőrizni kell, és az illetékes hatóságokat értesíteni kell a használt
üzemanyag típusát érintő jelentős változásokról. A kéntelenítési
arányt havi átlagos értékekként kell alkalmazni; c) a minimális
kénvisszanyerési aránynak való megfelelést rendszeres mérésekkel vagy egyéb,
műszakilag megfelelő módszerrel kell ellenőrizni; d) a gázolajra vonatkozó
kén-határértékeknek való megfelelést rendszeres célzott mérésekkel kell
ellenőrizni. 4. A vonatkozó
szennyező anyagok ellenőrzését, és a folyamatparaméterek mérését,
valamint az automatikus mérési rendszerek minőségbiztosítását és az azok
kalibrálására szolgáló referenciaméréseket az Európai Szabványügyi Bizottság
(CEN) szabványaival összhangban kell végrehajtani. Amennyiben nem áll
rendelkezésre megfelelő CEN-szabvány, olyan, a Nemzetközi Szabványügyi
Szervezet (ISO) által meghatározott szabványokat, országos vagy nemzetközi
szabványokat kell figyelembe venni, amelyek az adatszolgáltatást ezzel
tudományos szempontból egyenértékű minőségben tudják biztosítani. 5. Az alábbi albekezdések
a 7. bekezdésben említett tüzelőberendezésekre vonatkozó speciális
rendelkezéseket állapítanak meg. a) A
szerződő fél az alábbi esetekben térhet el a 7. bekezdésben
előírt kibocsátási határértékeknek való megfelelés kötelezettségétől: i. olyan
tüzelőberendezés esetében, amely ilyen célra általában alacsony
kéntartalmú üzemanyagot használ, olyan esetekben, amikor az üzemeltető az
alacsony kéntartalmú üzemanyag komoly piaci hiányából fakadó ellátási problémák
miatt nem képes megfelelni ezeknek a határértékeknek; ii. a hazai szilárd
tüzelőanyagokat égető olyan tüzelőberendezések esetében, amelyek
nem tudnak megfelelni a 7. bekezdésben előírt kibocsátási határértékeknek,
legalább az alábbi, kéntelenítési arányra vonatkozó határértékeknek
teljesülniük kell: (aa) Meglévő üzemek: 50–100 MWth:
80%; (bb) Meglévő
üzemek: 100-300 MWth: 90%; (cc) Meglévő
üzemek: > 300 MWth: 95%; (dd) Új
üzemek: 50-300 MWth: 93%; (ee) Új
üzemek: > 300 MWth: 97%; iii. általában gáz
üzemanyagot használó égetőművek esetében, amelyek kivételesen
kénytelenek egyéb üzemanyagot használni a gázellátásban bekövetkező hirtelen
zavar miatt, és amelyeket ezért véggáz-tisztító létesítménnyel kellene ellátni; iv. meglévő
égetőművek esetében, amelyek legfeljebb 17 500 üzemórát
működnek, 2016. január 1-jétől kezdődően, és legkésőbb
2023. december 31-ig; v. a szilárd vagy
folyékony tüzelőanyagot használó meglévő égetőművek
esetében, amelyek évente legfeljebb 1500 órát üzemelnek öt év görgetett
átlagában, az alábbi kibocsátási határértékek alkalmazandók: (aa) Szilárd tüzelőanyagok: 800 mg/m³; (bb) Folyékony tüzelőanyagok: 850 mg/m³
az 300 MWth értéket meg nem haladó névleges bemenő hőteljesítménnyel
rendelkező üzemek esetében, és 400 mg/m³ a 300 MWth értéket meghaladó
névleges bemenő hőteljesítménnyel rendelkező üzemek esetében; b) amennyiben az
égetőművet legalább 50 MWth teljesítménnyel bővítik, a 7.
bekezdésben az új létesítményekre meghatározott kibocsátási határérték
alkalmazandó a változás által érintett bővített részre. A kibocsátási
határérték kiszámítása az üzem meglévő és új része tényleges bemenő
hőteljesítményével súlyozott átlagaként történik; c) a szerződő
felek biztosítják, hogy rendelkezéseket hoznak a kibocsátás csökkentésére
szolgáló berendezések hibás működésével vagy meghibásodásával kapcsolatos
eljárásokra vonatkozóan; d) vegyes üzemű
égetőmű esetében, ahol egy időben kettő vagy több
tüzelőanyagot használnak fel, a kibocsátási határértéket az egyes
tüzelőanyagokra vonatkozó kibocsátási határértékek súlyozott átlagaként
kell meghatározni, az egyes üzemanyagok által biztosított bemenő hőteljesítmény
alapján. 6. A szerződő
felek alkalmazhatnak olyan szabályokat, amelyek értelmében az egy adott
ásványolaj-finomítón belüli égetőművek és feldolgozó üzemek
mentesülhetnek az ebben a mellékletben meghatározott egyedi SO2
határértékeknek való megfelelés alól, feltéve, hogy azok megfelelnek egy
„buborék” SO2-határértéknek, amelyet a rendelkezésre álló legjobb
technológiák alapján határoztak meg. 7. Égetőművek
50 MWth értéket meghaladó bemenő hőteljesítménnyel:[1] 1. táblázat Az égetőművek SO2-kibocsátására
vonatkozó határértékeka Üzemanyagtípus || Bemenő hőteljesítmény (MWth) || Kibocsátási határérték: SO2 mg/m³ b || || Szilárd tüzelőanyagok || 50–100 || Új üzemek: 400 (szén, lignit és egyéb szilárd tüzelőanyagok) 300 (tőzeg) 200 (biomassza) Meglévő üzemek: 400 (szén, lignit és egyéb szilárd tüzelőanyagok) 300 (tőzeg) 200 (biomassza) 100–300 || Új üzemek: 200 (szén, lignit és egyéb szilárd tüzelőanyagok) 300 (tőzeg) 200 (biomassza) Meglévő üzemek: 250 (szén, lignit és egyéb szilárd tüzelőanyagok) 300 (tőzeg) 200 (biomassza) >300 || Új üzemek: 150 (szén, lignit és egyéb szilárd tüzelőanyagok) (FBC: 200) 150 (tőzeg) (FBC: 200) 150 (biomassza) Meglévő üzemek: 200 (szén, lignit és egyéb szilárd tüzelőanyagok) 200 (tőzeg) 200 (biomassza) Folyékony tüzelőanyagok || 50–100 || Új üzemek: 350 Meglévő üzemek: 350 100–300 || Új üzemek: 200 Meglévő üzemek: 250 >300 || Új üzemek: 150 Meglévő üzemek: 200 Gáz-halmazállapotú tüzelőanyagok általában || >50 || Új üzemek: 35 Meglévő üzemek: 35 Cseppfolyósított gáz || >50 || Új üzemek: 5 Meglévő üzemek: 5 Kokszkemencéből származó gáz vagy kohógáz || >50 || Új üzemek: 200, kohógáz esetében 400, kokszkemencéből származó gáz esetében Meglévő üzemek: 200, kohógáz esetében 400, kokszkemencéből származó gáz esetében Gázosított finomító-maradékanyagok || > 50 || Új üzemek: 35 Meglévő üzemek: 800 Megjegyzés: FBC = fluidágyas égetés
(keringtetés, nyomás alatti, buborékoltatás). a A kibocsátási határértékek
különösen a következő esetekben nem alkalmazandók: ·
azokban a berendezésekben, ahol
az égéstermékeket közvetlen fűtésre, szárításra vagy tárgyak, illetve
anyagok egyéb kezelésére használják; ·
utóégető berendezések,
amelyeket a füstgázok égetéssel történő tisztítására terveztek, és amelyek
nem önálló tüzelőberendezésként üzemelnek; ·
a katalitikus krakkolás
katalizátorainak regenerálását végző berendezések; ·
a hidrogén-szulfidot kénné
konvertáló berendezések; ·
a vegyiparban használatos
reaktorok; ·
koksszal üzemelő
olvasztók; ·
léghevítők (cowper,
kauper); ·
regeneráló kazánok a
papírrostot gyártó létesítményekben; ·
hulladékégetők; és ·
dízel-, benzin-, gázmotorral
vagy gázturbinával működtetett berendezések, az alkalmazott
tüzelőanyagtól függetlenül. b Referencia-O2-tartalom 6 % szilárd, és 3 % folyékony és gáznemű
tüzelőanyag esetén. 8. Gázolaj: 2. táblázat A gázolaj kéntartalmára
vonatkozó határértékeka || Kéntartalom (tömegszázalék) || Gázolaj || < 0,10 a A „gázolaj” a 2710 19 25, 2710
19 29, 2710 19 45 vagy 2710 19 49 KN-kódok alá besorolt, bármely, petróleumból
származó folyékony üzemanyagot jelent, a tengeri hajózásra használt üzemanyag
kivételével, vagy petróleumból származó folyékony üzemanyagot jelent, a tengeri
hajózásra használt üzemanyag kivételével, amelynek kevesebb mint 65
térfogatszázaléka desztillálódik (a veszteségekkel együtt) 250 °C-on, és
amelynek legalább 85 térfogatszázaléka desztillálódik (a veszteségekkel együtt)
350 °C-on, az ASTM D86 módszerrel. A dízel-üzemanyagok, azaz a 2710 19 41
KN-kód alá tartozó és járművek meghajtására szolgáló gázolajak nem
tartoznak bele a definícióba. E fogalommeghatározás szintén nem foglalja
magában a nem a közúti forgalomban részt vevő gépjárművekhez és a
mezőgazdasági vontatókhoz használt tüzelő- és üzemanyagokat. 9. Ásványolaj- és
gázfinomítók: Claus-üzem: a napi
50 tonnánál több ként előállító kénvisszanyerő egységek: 3. táblázat Határérték a
kénvisszanyerő egységek minimális kénvisszanyerési arányaként kifejezve Üzem típusa || Minimális kénvisszanyerési arány a (%) || Új üzem || 99,5 Meglévő üzem || 98,5 a A kénvisszanyerési arány az
elemi kénné alakított bevitt H2S százalékos aránya, éves átlagban. 10. Titán-dioxid
előállítás: 4. táblázat A titán-dioxid
előállítás során történő SOx-kibocsátás határértékei
(éves átlag) Üzem típusa || Kibocsátás határérték, SOx (SO2-ként kifejezve (kg/t TiO2) || Szulfát-folyamat, teljes kibocsátás || 6 Klorid-folyamat, teljes kibocsátás || 1,7 B. Kanada 11. A
kén-dioxid kibocsátás szabályozására szolgáló határértékek helyhez kötött
forrásokra kerülnek meghatározásra, az adott esetnek megfelelően, a
rendelkezésre álló szabályozási technológiákra vonatkozó információk, más
illetékességi területeken alkalmazott határértékek és az alábbi dokumentumok
figyelembevételével: a) Order Adding
Toxic Substances to Schedule 1 to the Canadian Environmental Act, 1999.
SOR/2011-34; b) Proposed
Regulation, Order Adding Toxic Substances to Schedule 1 to the Canadian
Environmental Protection Act, 1999; c) New Source
Emission Guidelines for Thermal Electricity Generation; d) National Emission
Guidelines for Stationary Combustion Turbines. PN1072; és e) Operating and Emission Guidelines for
Municipal Solid Waste Incinerators. PN1085. C. Amerikai Egyesült Államok 12. A
következő helyhez kötött forráskategóriákba tartozó új, helyhez kötött
forrásokból származó kén-dioxid kibocsátás szabályozására szolgáló
határértékeket és a forrásokat, amelyekre vonatkoznak a következő
dokumentumok alapján állapítják meg: a) Electric Utility
Steam Generating Units – 40 Code of Federal Regulations (C.F.R.) Part 60,
Subpart D, and Subpart Da; b) Industrial-Commercial-Institutional
Steam Generating Units – 40 C.F.R. Part 60, Subpart Db, and Subpart Dc; c) Sulphuric Acid
Plants – 40 C.F.R. Part 60, Subpart H; d) Petroleum
Refineries – 40 C.F.R. Part 60, Subpart J and Subpart Ja; e) Primary Copper
Smelters – 40 C.F.R. Part 60, Subpart P; f) Primary Zinc
Smelters – 40 C.F.R. Part 60, Subpart Q; g) Primary Lead
Smelters – 40 C.F.R. Part 60, Subpart R; h) Stationary Gas
Turbines – 40 C.F.R. Part 60, Subpart GG; i) Onshore Natural Gas
Processing – 40 C.F.R. Part 60, Subpart LLL; j) Municipal Waste
Combustors – 40 C.F.R. Part 60, Subpart Ea, and Subpart Eb; k) Hospital/Medical/Infectious
Waste Incinerators – 40 C.F.R. Part 60, Subpart Ec; l) Stationary
Combustion Turbines – 40 C.F.R. Part 60, Subpart KKKK; m) Small Municipal
Waste Combustors – 40 C.F.R. Part 60, Subpart AAAA; n) Commercial and
Industrial Solid Waste Combustors – 40 C.F.R. Part 60, Subpart CCCC;
valamint o) Other Solid Waste
Combustors – 40 C.F.R. Part 60, Subpart EEEE. R. V.
melléklet Az V. melléklet helyébe
az alábbi szöveg lép: A helyhez kötött forrásokból származó
nitrogén-oxid-
kibocsátás határértékei 1. Az A. szakasz
vonatkozik a Kanadán és az Amerikai Egyesült Államokon kívüli
szerződő felekre, míg a B. szakasz vonatkozik Kanadára, és a C.
szakasz vonatkozik az Amerikai Egyesült Államokra. A. A Kanadán és az Amerikai
Egyesült Államokon kívüli szerződő felek 2. E szakasz értelmében a
kibocsátási határérték a berendezések véggázában lévő NOx (NO és NO2
összege, NO2-ként kifejezve) azon maximális mennyiségét jelenti,
amely nem léphető túl. Amennyiben másképp nem rendelkeznek, a NOx tömegét
kell osztani a füstgáz térfogatával (mg/m3-ben kifejezve), a száraz
gáz hőmérsékletét és nyomását standard állapotban feltételezve (a térfogat
273,15 K és 101,3 kPa esetén). A véggáz oxigéntartalmát figyelembe véve az
alábbi táblázatokban megadott értékeket kell alkalmazni minden
forráskategóriára. A véggázban lévő szennyező anyagok
koncentrációjának csökkentése céljából alkalmazott hígítás nem megengedett. A
készülékek indítását, leállítását és karbantartatását nem kell figyelembe
venni. 3. A kibocsátásokat
minden esetben az NOx mérésével vagy legalább ugyanolyan pontosságot biztosító
számításokkal kell ellenőrizni. A kibocsátási határértékeknek való
megfelelést folyamatos vagy szakaszos méréssel, approbációval vagy egyéb,
műszakilag megfelelő módszerrel kell ellenőrizni, beleértve az
igazolt számítási módszereket is. Folyamatos mérések esetén a kibocsátási határértéknek
való megfelelés akkor valósul meg, ha az ellenőrzött havi kibocsátási
átlag nem haladja meg a határértéket. Szakaszos mérés vagy egyéb megfelelő
meghatározási vagy számítási eljárás esetén a kibocsátási határértékeknek való
megfelelés akkor áll fenn, ha a jellegzetes feltételek mellett, megfelelő
számban végzett mérésből kapott értékek átlaga nem lépi túl a kibocsátási
határértékeket. A mérési módszerek pontatlansága figyelembe vehető az
ellenőrzés során. 4. A vonatkozó
szennyező anyagok ellenőrzését, és a folyamatparaméterek mérését,
valamint az automatikus mérési rendszerek minőségbiztosítását és az azok
kalibrálására szolgáló referenciaméréseket a CEN szabványaival összhangban kell
végrehajtani. Amennyiben nem áll rendelkezésre megfelelő CEN-szabvány,
olyan ISO-szabványokat vagy országos vagy nemzetközi szabványokat kell
figyelembe venni, amelyek az adatszolgáltatást ezzel tudományos szempontból
egyenértékű minőségben tudják biztosítani. 5. A 6. bekezdésben
említett tüzelőberendezésekre vonatkozó speciális rendelkezések: a) a
szerződő fél az alábbi esetekben térhet el a 6. bekezdésben
előírt kibocsátási határértékeknek való megfelelés kötelezettségétől: i. általában gáz
üzemanyagot használó égetőművek esetében, amelyek kivételesen
kénytelenek egyéb üzemanyagot használni a gázellátásban bekövetkező
hirtelen zavar miatt, és amelyeket ezért véggáz-tisztító létesítménnyel kellene
ellátni; ii. meglévő
égetőművek esetében, amelyek legfeljebb 17 500 üzemórát
működnek 2016. január 1-jétől kezdődően, és legkésőbb
2023. december 31-ig; iii. a szilárd vagy
folyékony tüzelőanyagot használó meglévő égetőművek
esetében – (a 7. bekezdés alá tartozó) szárazföldi gázturbinák kivételével –,
amelyek évente legfeljebb 1500 órát üzemelnek öt év görgetett átlagában, az
alábbi kibocsátási határértékek alkalmazandók: (aa) Szilárd
tüzelőanyagok: 450 mg/m³; (bb) Folyékony
tüzelőanyagok: 450 mg/m³. b) amennyiben az
égetőművet legalább 50 MWth teljesítménnyel bővítik, a 6.
bekezdésben az új létesítményekre meghatározott kibocsátási határérték
alkalmazandó a változás által érintett bővített részre. A kibocsátási
határérték kiszámítása az üzem meglévő és új része tényleges bemenő
hőteljesítményével súlyozott átlagaként történik; c) a
szerződő felek biztosítják, hogy rendelkezéseket hoznak a kibocsátás
csökkentésére szolgáló berendezések hibás működésével vagy
meghibásodásával kapcsolatos eljárásokra vonatkozóan; d) vegyes üzemű
égetőmű esetében, ahol egy időben kettő vagy több
tüzelőanyagot használnak fel, a kibocsátási határértéket az egyes tüzelőanyagokra
vonatkozó kibocsátási határértékek súlyozott átlagaként kell meghatározni, az
egyes üzemanyagok által biztosított bemenő hőteljesítmény alapján. A
szerződő felek alkalmazhatnak olyan szabályokat, amelyek értelmében az
egy adott ásványolaj-finomítón belüli égetőművek és feldolgozó üzemek
mentesülhetnek az ebben a mellékletben meghatározott egyedi NOx határértékeknek
való megfelelés alól, feltéve, hogy azok megfelelnek egy „buborék”
NOx-határértéknek, amelyet a rendelkezésre álló legjobb technológiák alapján
határoztak meg. 6. Égetőművek
50 MWth értéket meghaladó bemenő hőteljesítménnyel:[2] 1. táblázat Az égetőművek
NOx-kibocsátására vonatkozó határértékeka Üzemanyagtípus || Bemenő hőteljesítmény (MWth) || Kibocsátási határérték: NOx (mg/m³)b || || Szilárd tüzelőanyagok || 50–100 || Új üzemek: 300 (szén, lignit és egyéb szilárd tüzelőanyagok) 450 (porított lignit) 250 (biomassza, tőzeg) Meglévő üzemek: 300 (szén, lignit és egyéb szilárd tüzelőanyagok) 450 (porított lignit) 300 (biomassza, tőzeg) 100–300 || Új üzemek: 200 (szén, lignit és egyéb szilárd tüzelőanyagok) 200 (biomassza, tőzeg) Meglévő üzemek: 200 (szén, lignit és egyéb szilárd tüzelőanyagok) 250 (biomassza, tőzeg) >300 || Új üzemek: 150 (szén, lignit és egyéb szilárd tüzelőanyagok) (általános) 150 (biomassza, tőzeg) 200 (porított lignit) Meglévő üzemek: 200 (szén, lignit és egyéb szilárd tüzelőanyagok) 200 (biomassza, tőzeg) Folyékony tüzelőanyagok || 50–100 || Új üzemek: 300 Meglévő üzemek: 450 100–300 || Új üzemek: 150 Meglévő üzemek: 200 (általános) Finomítókon és vegyi létesítményeken belüli meglévő üzemek: 450 (a nyersolaj finomításából származó desztillációs és átalakítási maradványanyagok saját fogyasztásra szánt elégetéséhez égetőműben, és folyékony előállítási maradványanyag elégetéséhez nem kereskedelmi tüzelőanyagként) >300 || Új üzemek: 100 Meglévő üzemek: 150 (általános) Finomítókon és vegyi létesítményeken belüli meglévő üzemek: 450 (a nyersolaj finomításából származó desztillációs és átalakítási maradványanyagok saját fogyasztásra szánt elégetéséhez égetőműben, és folyékony előállítási maradványanyag elégetéséhez nem kereskedelmi tüzelőanyagként (< 500 MWth)) Földgáz || 50–300 || Új üzemek: 100 Meglévő üzemek: 100 >300 || Új üzemek: 100 Meglévő üzemek: 100 Egyéb gáznemű tüzelőanyagok || >50 || Új üzemek: 200 Meglévő üzemek: 300 a A kibocsátási határértékek
különösen a következő esetekben nem alkalmazandók: ·
azokban a berendezésekben,
ahol az égéstermékeket közvetlen fűtésre, szárításra vagy tárgyak, illetve
anyagok egyéb kezelésére használják; ·
utóégető berendezések,
amelyeket a füstgázok égetéssel történő tisztítására terveztek, és amelyek
nem önálló tüzelőberendezésként üzemelnek; ·
a katalitikus krakkolás
katalizátorainak regenerálását végző berendezések; ·
a hidrogén-szulfidot kénné
konvertáló berendezések; ·
a vegyiparban használatos
reaktorok; ·
koksszal üzemelő
olvasztók; ·
léghevítők (cowper,
kauper); ·
regeneráló kazánok a
papírrostot gyártó létesítményekben; ·
hulladékégetők; és ·
dízel-, benzin-,
gázmotorral vagy gázturbinával működtetett berendezések, az alkalmazott
tüzelőanyagtól függetlenül. b Referencia-O2-tartalom 6 % szilárd, és 3 % folyékony és gáznemű
tüzelőanyag esetén. 7. 50 MWth
bemenő hőteljesítménynél nagyobb szárazföldi gázturbinák: a mg/Nm3-ben
kifejezett NOx kibocsátási határértékeket (15%-os referencia O2-tartalom mellett) egyetlen turbinára kell
alkalmazni. A 2. táblázatban található kibocsátási határértékeket csak 70%-nál
nagyobb töltés esetén kell alkalmazni. 2. táblázat A szárazföldi
gázturbinákból származó NOx-kibocsátás határértékei (a kombinált ciklusú
gázturbinákat (CCGT) beleértve) Üzemanyagtípus || Bemenő hőteljesítmény (MWth) || Kibocsátási határérték: NOx (mg/m³)a || || Folyékony tüzelőanyagok (könnyű- és középpárlatok) || > 50 || Új üzemek: 50 Meglévő üzemek: 90 (általános) 200 (évi 1500 óránál kevesebbet üzemelő üzemek) Földgázb || > 50 || Új üzemek: 50 (általános)d Meglévő üzemek: 50 (általános)c,d 150 (évi 1500 óránál kevesebbet üzemelő üzemek) Egyéb gázok || > 50 || Új üzemek: 50 Meglévő üzemek: 120 (általános) 200 (évi 1500 óránál kevesebbet üzemelő üzemek) a A vészhelyzeti használatra
szánt, évi 500 óránál kevesebbet üzemelő gázturbinák nem tartoznak ide. b A földgáz a természetben
előforduló metán, legfeljebb 20 térfogat-százaléknyi inert és egyéb
összetevővel. c Az alábbi esetekben 75 mg/m3, amennyiben a gázturbina ISO alapterhelési körülmények között
megállapított hatásfoka: ·
kombinált fűtő és
áramtermelő rendszerekben használt gázturbina, amelynek teljes hatásfoka
75%-nál nagyobb; ·
kombinált ciklusú
létesítményekben használt gázturbinák, amelyek teljes elektromos hatásfoka éves
átlagban 55%-nál nagyobb; ·
mechanikai hajtásra
használt gázturbinák. d A c. lábjegyzetben említett
kategóriák egyikébe sem tartozó egyszeres gázturbinák esetében, amelyek ISO
szerinti alapterhelési feltételek mellett meghatározott hatásfoka 35%-nál
nagyobb, az NOx kibocsátási határértéke 50 x η / 35, ahol az „η” a
gázturbina ISO szerinti alapterhelési feltételek mellett meghatározott
hatásfoka százalékban megadva. 8. Cementgyártás 3. táblázat A
cementklinker-gyártásból származó NOx kibocsátások határértékeia Üzem típusa || Kibocsátási határérték: NOx (mg/m³) || Általános (meglévő és új berendezések) || 500 Meglévő Lepol-kemencék és hosszú forgókemencék, amelyekben a használat közben nem végeznek hulladékégetést || 800 a Az 500 tonna/nap kapacitásnál
nagyobb forgó kemencékben vagy 50 tonna/nap kapacitásnál nagyobb egyéb
kemencékben végzett cementklinkergyártás berendezései. A
referencia-oxigéntartalom 10%. 9. Helyhez kötött
motorok: 4. táblázat Új, helyhez kötött
motorokból származó NOx-kibocsátás határértékei Motor típusa, teljesítmény, üzemanyag specifikációja || Kibocsátási határérték a,b,c (mg/m³) || Gázmotorok > 1 MWth Külső gyújtású (=Otto) motorok az összes gáznemű üzemanyaghoz || 95 (nagyobb arányú szegény keverékes égés) 190 (Normál szegény keverékes égés vagy gazdag keverékes égés katalizátorral) Vegyes üzemű motorok > 1 MWth Gáz üzemmódban (összes gáznemű üzemanyag) Folyadék üzemmódban (összes folyékony üzemanyag)d 1–20 MWth >20 MWth || 190 225 225 Dízelmotorok > 5 MWth (kompressziós gyújtás) Alacsony (< 300 ford./perc)/ Közepes (300-1200 ford./perc)/ sebesség 5–20 MWth Nehéz tüzelőolaj (HFO) és bioolajok Könnyű tüzelőolaj (LFO) és földgáz (NG) >20 MWth HFO és bioolajok LFO és NG Nagy sebesség (>1200 ford./perc) || 225 190 190 190 190 Megjegyzés: A referencia-oxigéntartalom 15%.[3] a Ezek a kibocsátási
határértékek nem alkalmazandók az évi 500 óránál kevesebb ideig üzemelő
motorok esetén. b Ahol a szelektív katalitikus
redukció (SCR) jelenleg műszaki és logisztikai okokból nem alkalmazható
(például távoli szigeteken, vagy ahol nem garantálható a kiváló
minőségű üzemanyag elégséges mennyiségének rendelkezésre állása,
ennek a jegyzőkönyvnek a hatályba lépésétől számított 10 éves
átmeneti időszak biztosítható a szerződő fél számára
dízelmotorok és vegyes üzemű motorok esetében, amely időszak alatt az
alábbi kibocsátási határértékek alkalmazandók: ·
Vegyes üzemű motorok:
1,850 mg/m³ folyadék üzemmódban; 380 mg/m3 gáz üzemmódban; ·
Dízelmotorok –
Alacsony (< 300 ford./perc) és közepes (300–1200 ford./perc)/sebesség:
1300 mg/m³ az 5 és 20 MWth közötti, és 1850 mg/m³ a > 20 MWth
motorok esetében; ·
Dízelmotorok – Nagy
sebesség (> 1200 ford./perc): 750 mg/m³. c Az évi 500 és 1500 üzemórát
futó motorok mentesülhetnek ezeknek a kibocsátási határértékeknek való
megfelelés alól, amennyiben alkalmaznak elsődleges lépéseket a NOx
kibocsátások csökkentésére és megfelelnek a b) lábjegyzetben megállapított
kibocsátási határértékeknek; d A szerződő felek
eltérhetnek a kibocsátási határértékeknek való megfelelés
kötelezettségétől az általában gáz üzemanyagot használó
égetőművek esetében, amelyek kivételesen kénytelenek egyéb
üzemanyagot használni a gázellátásban bekövetkező hirtelen zavar miatt, és
amelyeket ezért véggáz-tisztító létesítménnyel kellene ellátni. A mentességi
időszak nem haladhatja meg a 10 napot, kivéve, ha kiemelkedő
fontosságú az energiaellátás megőrzése. 10. Vasérc-szinterelő
üzemek: 5. táblázat A vasérc-szinterelő
üzemekből származó NOx-kibocsátások határértékei Üzem típusa || Kibocsátási határérték: NOx (mg/m³) || Szinterelő üzemek: Új berendezés || 400 Szinterelő üzemek: Meglévő berendezés || 400 a Fémgyártás és -megmunkálás:
fémérckalcináló vagy -szinterelő berendezések, nyersvas- vagy
nyersacélgyártás berendezései (elsődleges vagy másodlagos beolvasztás),
beleértve a 2,5 t/h kapacitást meghaladó folyamatos öntést, a vas(II)-fémek
megmunkálásának berendezései (20 t/h nyersacélnál nagyobb kapacitású meleghengermű).
b A (3) bekezdés alóli
kivételként ezeket a kibocsátási határértékeket jelentős időszakon
keresztül számított átlagként kell figyelembe venni. 11. Salétromsavgyártás: 6. táblázat A
salétromsavgyártásból (kivéve a savkoncentráló egységeket) származó NOx-kibocsátás
határértékei A berendezések típusa || Kibocsátási határérték: NOx (mg/m³) || Új berendezések || 160 Meglévő berendezések || 190 B. Kanada 12. A
NOx-kibocsátás szabályozására szolgáló határértékek helyhez kötött forrásokra
kerülnek meghatározásra, az adott esetnek megfelelően, a rendelkezésre
álló szabályozási technológiákra vonatkozó információk, más illetékességi
területeken alkalmazott határértékek és az alábbi dokumentumok figyelembe
vételével: a) New
Source Emission Guidelines for Thermal Electricity Generation; b) National
Emission Guidelines for Stationary Combustion Turbines. PN1072; c) National
Emission Guidelines for Cement Kilns. PN1284; d) National
Emission Guidelines for Industrial/Commercial Boilers and Heaters. PN1286; e) Operating and Emission Guidelines for
Municipal Solid Waste Incinerators. PN1085; f) Management
Plan for Nitrogen Oxides (NOx) and Volatile Organic Compounds (VOCs) — Phase I.
PN1066; és g) Operating
and Emission Guidelines for Municipal Solid Waste Incinerators. PN1085. C. Amerikai Egyesült Államok 13. A
következő helyhez kötött forráskategóriákba tartozó új, helyhez kötött
forrásokból származó NOx-kibocsátás szabályozására szolgáló határértékeket és a
forrásokat, amelyekre vonatkoznak a következő dokumentumok alapján
állapítják meg: a) Coal-fired
Utility Units – 40 Code of Federal Regulations (C.F.R.) Part 76; b) Electric
Utility Steam Generating Units – 40 C.F.R. Part 60, Subpart D, and Subpart
Da; c) Industrial-Commercial-Institutional
Steam Generating Units – 40 C.F.R. Part 60, Subpart Db; d) Nitric
Acid Plants – 40 C.F.R. Part 60, Subpart G; e) Stationary
Gas Turbines – 40 C.F.R. Part 60, Subpart GG; f) Municipal
Waste Combustors – 40 C.F.R. Part 60, Subpart Ea, and Subpart Eb; g) Hospital/Medical/Infectious
Waste Incinerators – 40 C.F.R. Part 60, Subpart Ec; h) Petroleum
Refineries – 40 C.F.R. Part 60, Subpart J, and Subpart Ja; i) Stationary
Internal Combustion Engines – Spark Ignition, 40 C.F.R. Part 60, Subpart
JJJJ; j) Stationary
Internal Combustion Engines – Compression Ignition, 40 C.F.R. Part 60,
Subpart IIII; k) Stationary
Combustion Turbines – 40 C.F.R. Part 60, Subpart KKKK; l) Small
Municipal Waste Combustors – 40 C.F.R. Part 60, Subpart AAAA; m) Portland
Cement –40 C.F.R. Part 60, Subpart F; n) Commercial
and Industrial Solid Waste Combustors – 40 C.F.R. Part 60, Subpart CCCC;
és o) Other
Solid Waste Combustors – 40 C.F.R. Part 60, Subpart EEEE. S. VI.
melléklet A VI. melléklet helyébe
az alábbi szöveg lép: A helyhez kötött forrásokból származó
illékony szerves vegyületek kibocsátásának határértékei 1. Az A.
szakasz vonatkozik a Kanadán és az Amerikai Egyesült Államokon kívüli
szerződő felekre, míg a B. szakasz vonatkozik Kanadára, és a C.
szakasz vonatkozik az Amerikai Egyesült Államokra. A. A Kanadán és az Amerikai
Egyesült Államokon kívüli szerződő felek 2. A
melléklet e szakasza az alábbi 8–22. pontban felsorolt illékony szerves
vegyületek (VOC) kibocsátásának helyhez kötött forrásaival foglalkozik. Az új
termékek és eljárások kutatását, fejlesztését és tesztelését végző
berendezések vagy berendezésrészek nem tartoznak ide. A küszöbértékek az
alábbi, szektorokra jellemző táblázatokban szerepelnek. Általában az
oldószerfogyasztásra vagy a kibocsátás tömegáramára vonatkoznak. Amennyiben az
üzemeltető végez különböző, azonos alcím alá tartozó tevékenységeket
azonos berendezésen, azonos helyen, az ilyen tevékenységek oldószerfogyasztása
vagy tömegárama összeadódik. Amennyiben nincsen megadva küszöbérték, az adott
határérték vonatkozik minden megfelelő berendezésre. 3. E
melléklet A. szakasza alkalmazásában: a) a
„benzin tárolása és elosztása” tehergépkocsik, vasúti vagonok, uszály és
tengerjáró hajók töltése lerakatoknál és ásványolaj-finomító
töltőállomásokon, beleértve a gépjárművek tankolását
üzemanyagtöltő állomásokon; b) a
„ragasztóréteg felvitele” bármely felületen alkalmazott ragasztóanyaggal
kapcsolatos tevékenység, a nyomtatás során végzett ragasztóanyaggal
történő bevonás és laminálás, valamint a fa- és műanyag-laminálás
kivételével; c) a
„fa és műanyag laminálása” minden olyan tevékenység, ahol fa és/vagy
műanyag rétegeket ragasztanak össze laminált termék gyártása céljából; d) a
„bevonó tevékenység” minden olyan tevékenység, amely során egy vagy több
folytonos bevonóréteget helyeznek el az alábbiakra: i. M1,
valamint N1 kategóriájú járműként meghatározott új járművek,
amennyiben ugyanabban a létesítményben vonják be őket, mint az M1
kategória esetén; ii. tehergépkocsi-fülke,
ahol definíció szerint a vezető tartózkodik (vezetőtér), valamint az
N2 és N3 kategóriájú járművek technikai felszerelésének egybeépített
tárolói; iii. N1,
N2 és N3 kategóriájú kisteherautók és tehergépkocsik, kivéve a tehergépkocsi-vezetőfülkéket;
iv. M2
vagy M3 kategóriájú autóbuszok; v. egyéb
fém- és műanyag felületek, beleértve a repülőgépek, hajók, vonatok
stb. felületét; vi. fa
felületek; vii. textil,
szövet, fólia és papír felületek; valamint viii. bőr;
Ez a forráskategória
nem tartalmazza a hordozók elektroforetikus vagy vegyi szórásos úton
történő bevonását. Amennyiben a bevonás tevékenysége tartalmaz egy olyan
lépést, amelyben az adott termékre nyomtatnak is, akkor ez a nyomtatási lépés a
bevonásos tevékenység részének tekintendő. Mindazonáltal a külön
tevékenységként végzett nyomtatás tevékenység nem tartozik ebbe a definícióba.
Ebben a fogalommeghatározásban: ·
az M1 járművek utasok
szállítására használt járművek, amelyekben a vezető ülésén kívül
legfeljebb nyolc ülés van; ·
az M2 járművek utasok
szállítására használt járművek, amelyekben a vezető ülésén kívül több
mint nyolc ülés van, és maximális tömegük nem haladja meg az 5 tonnát; ·
az M3 járművek utasok
szállítására használt járművek, amelyekben a vezető ülésén kívül több
mint nyolc ülés van, és maximális tömegük meghaladja az 5 tonnát; ·
az N1 járművek
áruszállításra használt járművek, amelynek maximális tömege nem haladja
meg a 3,5 tonnát; ·
az N2 járművek
áruszállításra használt járművek, amelynek maximális tömege meghaladja a
3,5 tonnát, de a 12 tonnát nem haladja meg; ·
az N3 járművek
áruszállításra használt járművek, amelynek maximális tömege meghaladja a
12 tonnát; e) a
„szalagtekercsek bevonatolása” minden olyan tevékenység, amely során tekercselt
szalagacél, rozsdamentes acél, bevonatos acél, rézötvözetek vagy alumíniumhuzal
kerül bevonásra akár filmképzéssel, akár rétegezett (laminált) bevonással,
folyamatos eljárás során; f) a
„vegytisztítás” bármely ipari vagy kereskedelmi tevékenység, amely során
valamely tisztítóberendezésben VOC-ot használnak ruhák, bútorszövetek,
lakástextíliák és hasonló fogyasztási cikkek tisztítására, kivéve a foltok és
pecsétek kézi eltávolítását a textil- és ruházati iparban; g) a
„bevonatok, lakkok, nyomdafestékek és ragasztóanyagok gyártása” a bevonatok,
lakkok, nyomdafestékek és ragasztóanyagok gyártása, valamint köztitermékek
gyártása, amennyiben ugyanabban a berendezésben készülnek festékanyagok,
gyanták és ragasztóanyagok szerves oldószerekkel vagy egyéb hordozókkal történő
keverésével. Ebbe a kategóriába tartozik még a diszpergálás,
elődiszpergálás, megfelelő viszkozitás vagy színtónus beállítása és a
végtermékek tartályokba való kiszerelése; h) a
„nyomtatás” magában foglalja a szövegekkel és/vagy ábrákkal kapcsolatos azon
tevékenységeket, amelyek során egy képhordozó segítségével nyomdafestéket
visznek rá a felületre: i. flexográfia
(magasnyomás): olyan nyomtatási tevékenység, amely során gumi vagy
rugalmas/elasztikus fotopolimer képhordozót alkalmaznak, amelyen a nyomdafesték
a nem nyomófelület felett helyezkedik el, s mely folyamat során párolgással
száradó folyékony nyomdafestéket használnak; ii. hőrögzítéses
rotációs ofszetnyomás: rotációs nyomtatási tevékenység, amely során olyan
képhordozót használnak, melyben a nyomtató és nem nyomtató felületek egy síkban
helyezkednek el, ahol a rotáció azt jelenti, hogy a nyomtatandó anyagot a gépbe
nem egyes ívekről, hanem egy hengerről töltik be. A nem nyomtató
felületet hidrofillá teszik, így az taszítja a nyomdafestéket. A nyomtató
területet úgy kezelik, hogy felvegye a nyomdafestéket, és átvigye a nyomtatandó
felületre. A nyomtatott anyagot egy kemencében forró levegővel szárítják; iii. rotációs
mélynyomás sajtótermékek készítésére: olyan rotációs mélynyomás, mely során
újságok/magazinok, brosúrák, katalógusok vagy hasonló termékek lapjait
nyomtatják toluolbázisú nyomdafestékek alkalmazásával; vi. rotációs
mélynyomás: olyan nyomtatási tevékenység, amely során henger alakú képhordozót
alkalmaznak, amelyben a nyomófelület a nem nyomó felület alatt helyezkedik el,
s mely során párolgással száradó folyékony nyomdafestéket használnak. A
mélyedések nyomdafestékkel vannak kitöltve, és a felesleget letisztítják a nem
nyomtató felületrészekről, mielőtt a nyomtatandó anyag kapcsolatba
kerülne a hengerekkel és felvenné a nyomdafestéket a mélyedésekből; v. rotációs
szitanyomás: olyan rotációs nyomtatási eljárás, mely során a nyomdafestéket a
nyomtatandó felületre porózus képhordozón nyomják át, melyben a nyomó terület
nyitott, a nem nyomó terület leforrasztott, s mely során csak párolgással
száradó folyékony nyomdafestéket használnak. A rotációs nyomtatás azt jelenti,
hogy a nyomtatandó anyag egy hengerről és nem külön ívenként kerül a
gépbe; vi. nyomtatási
eljárással kapcsolatos laminálás (kasírozás): két vagy több flexibilis anyag
összeragasztása rétegelt anyag előállítására; és vii. lakkozás:
olyan tevékenység, mely során védőréteget vagy a csomagolóanyag
későbbi lezárása végett ragasztóanyagot visznek fel rugalmas anyagokra; i) a
„gyógyszerkészítmények gyártása” gyógyszerkészítmények kémiai szintézisét,
fermentációját, extrahálását, összekeverését és késztermékké alakítását,
valamint, amennyiben ugyanazon a helyen végzik, köztitermékek gyártását
jelenti; j) a
„természetes vagy szintetikus gumi átalakítása” magában foglal minden,
természetes vagy szintetikus gumira vonatkozó keverési, aprítási, elegyítési, hengerlési,
extrudálási és vulkanizálási tevékenységet, valamint a természetes vagy
szintetikus gumi késztermékké alakításához kapcsolódó tevékenységet; k) a
„felülettisztítás” magában foglal a vegytisztításon kívül minden olyan
tevékenységet, mely során szerves oldószereket használnak anyagok felületén
lévő szennyeződések eltávolítására, beleértve a zsírtalanítást; a
több lépésből álló, bármely más tevékenység előtt vagy után
végzendő tisztítási eljárás egy felülettisztítási tevékenységnek
tekintendő. Ez a tevékenység a termékek felületének tisztítását, nem a
gépi berendezések tisztítását jelenti; l) a
„standard feltételek” 273,15 K hőmérsékletet és 101,3 kPa nyomást jelent; m) a
„szerves vegyület”: olyan vegyület, amely legalább szenet, valamint a hidrogén,
halogének, oxigén, kén, foszfor, szilícium vagy nitrogén elemek közül egyet
vagy többet tartalmaz a karbon-oxidok, szervetlen karbonátok és bikarbonátok
kivételével; n) az
„illékony szerves vegyület”: olyan szerves vegyület vagy kreozot frakciója,
amelynek gőznyomása 293,15 K-on 0,01 kPa vagy nagyobb érték, vagy
ennek megfelelő illékonyságú a mindenkori felhasználás körülményei között; o) a
„szerves oldószer” bármely illékony szerves vegyület (VOC), amelyet önmagában
vagy más anyagokkal kombinálva nyersanyagok, termékek vagy hulladékanyagok
feloldására használnak, vagy tisztítószerként alkalmazzák szennyezőanyagok
feloldására, avagy oldószerként, diszperziós közegként, viszkozitásbeállító
közegként, felületi feszültségbeállító közegként, lágyítószerként vagy
konzerválószerként használnak anélkül, hogy kémiai változáson menne keresztül; p) a
„véggáz” a kéményből vagy a kibocsátás csökkentésére szolgáló
berendezésből a levegőbe kerülő gáz-halmazállapotú, illékony
szerves vegyületet vagy egyéb szennyező anyagot tartalmazó végső
kibocsátás. A térfogatáramok m3/h értékben vannak kifejezve és
szabványos körülményekre vonatkoznak; q) a
„növényolajok extrakciója, zsír- és növényolaj-finomító eljárások” magukban
foglalják a növényolaj extrakcióját magvakból és egyéb növényi anyagokból,
száraz maradékok feldolgozását állati takarmány készítésére, a magvakból,
növényi és/vagy állati anyagokból származó zsírok és olajok tisztítását; r) a
„gépjármű-utánfényezés” olyan ipari vagy kereskedelmi bevonó tevékenység
és kapcsolódó zsírtalanítás, mely során: i. a
közúti járművek vagy részeik eredeti bevonatát vonják be újrafényező
típusú anyagokkal, amennyiben ez nem az eredeti gyártósoron történik; vagy
utánfutókat (beleértve a kétkerű utánfutókat is) vonnak be; ii. közúti
járműveket vagy azok részeit vonják be járműjavítás, konzerválás vagy
külső dekorálás részeként, illetve berendezések gyártása során a gyártó
üzemeken kívül; nem tartozik e melléklet hatálya alá. Az ennek a tevékenységnek
a részeként használt termékek a XI. melléklet hatálya alá tartoznak; (s) a
„fafelületek impregnálása” minden olyan tevékenység, amely során
konzerválószert visznek fel faanyagra; (t) a
„huzalbevonat tekercselése” minden olyan bevonási tevékenység, amely során
fémvezetőket használnak fel transzformátorok és motorok stb. tekercseinek
tekercseléséhez; u) a
„diffúz kibocsátás” a nem véggázban lévő, levegőbe, talajba és vízbe
történő VOC-kibocsátás (illékony szerves vegyületek kibocsátása),
valamint, amennyiben másképpen nem rendelkeznek, az oldószer kibocsátása,
amelyet a termék tartalmaz. Magában foglalja az ablakokon, ajtókon, réseken és
hasonló nyílásokon át a külső környezetbe történő VOC-kibocsátást. A
diffúz kibocsátás az oldószer-kezelési terv (lásd I. függelék) alapján számítható
ki; v) a
„teljes VOC-kibocsátás” a diffúz VOC-kibocsátás és a véggázban lévő
VOC-kibocsátás összege; w) a
„bevitt anyag” a szerves oldószer mennyisége és előkészítés alatt
lévő mennyisége, melyet eljárások során használnak, beleértve a berendezéseken
belül és kívül recirkuláltatott oldószereket, amelyeket a tevékenység végzése
során minden alkalommal újra bevisznek; x) a
„kibocsátási határérték” a VOC (a metán kivételével) azon maximális mennyiségét
jelenti, amelyet az adott berendezés kibocsát, és amely normál működés
esetén nem léphető túl. A véggázok esetében a VOC tömegét kell osztani a
véggáz térfogatával (mg C/m3-ben kifejezve, amennyiben másképpen nem
rendelkeznek), a száraz gáz hőmérsékletét és nyomását standard állapotban
feltételezve. A hűtés vagy hígítás céljából a véggázhoz adott
gáztérfogatot nem kell figyelembe venni a véggázban lévő szennyezők
tömegkoncentrációjának számításakor. A véggázokra vonatkozó kibocsátási
határértékek ELVc jelöléssel, a diffúz kibocsátás határértékei pedig ELVf
jelöléssel vannak ellátva; y) a
„normál működés” a működés minden periódusa, kivéve az indítást és
leállítást, valamint a készülék karbantartatását; z) az
„emberi egészségre ártalmas anyagokat” két alkategóriába oszthatók: i. halogénezett
VOC, amely azzal a valószínű kockázattal jár, hogy irreverzibilis hatást
okoz; vagy ii. olyan
veszélyes anyagok, amelyek karcinogének, mutagének, vagy mérgezően hatnak
a reprodukcióra, illetve amelyek rákkeltők lehetnek, örökletes genetikai
károsodást okozhatnak, belélegezve rákkeltők lehetnek, csökkenthetik a
termékenységet, vagy magzati károsodást okozhatnak: aa) a
„cipőgyártás” minden olyan tevékenység, amely során teljes lábbelit vagy
annak valamely részét állítják elő; bb) az
„oldószer-fogyasztás vagy -felhasználás” egy berendezésbe naptári évenként vagy
bármely más 12 hónapos időszakonként bevitt teljes szerves oldószer
mennyisége, levonva ebből az újrafelhasználásra visszanyert illékony
szerves vegyületek (VOC) mennyisége. 4. Az
alábbi követelményeknek kell teljesülniük: a) a
kibocsátásokat minden esetben mérésekkel vagy legalább ugyanolyan pontosságú
számításokkal[4]
kell ellenőrizni. A kibocsátási határértékeknek való megfelelést
folyamatos vagy szakaszos méréssel, approbációval vagy egyéb, műszakilag
megfelelő módszerrel kell ellenőrizni. A véggázok kibocsátására
vonatkozóan, folyamatos mérések esetén a kibocsátási határértéknek való
megfelelés akkor valósul meg, ha az ellenőrzött napi kibocsátási átlag nem
haladja meg a kibocsátási határértékeket. Szakaszos mérés vagy egyéb
megfelelő meghatározási eljárás esetén a kibocsátási határértékeknek való
megfelelés akkor áll fenn, ha az összes leolvasás vagy az ellenőrzési
gyakorlat részét képező egyéb eljárás átlaga nem haladja meg a határértékeket.
A mérési módszerek pontatlansága figyelembe vehető az ellenőrzés
során. A diffúz és a teljes kibocsátási határértékek éves átlagként
alkalmazandók; b) A
gázvezetékcsövekben lévő légszennyező anyagok koncentrációját
reprezentatív módon kell mérni. A vonatkozó szennyező anyagok
ellenőrzését, és a folyamatparaméterek mérését, valamint az automatikus
rendszerek minőségbiztosítását és az azok kalibrálására szolgáló
referenciaméréseket a CEN szabványaival összhangban kell végrehajtani.
Amennyiben nem áll rendelkezésre megfelelő CEN-szabvány, olyan
ISO-szabványokat, országos vagy nemzetközi szabványokat kell figyelembe venni,
amelyek az adatszolgáltatást ezzel tudományos szempontból egyenértékű
minőségben tudják biztosítani. 5. Az
emberi egészségre káros anyagokat tartalmazó véggázokra az alábbi kibocsátási
határértékek alkalmazandók: a) 20
mg/m3 (az egyes összetevők tömegösszegében kifejezve) a
halogénezett illékony szerves vegyületekre, amelyekhez a következő
kockázati mondatok (R-mondatok) tartoznak: „rákot okozhat” és/vagy „genetikai
károsodást okozhat”, amennyiben a vizsgált összetevők összegzett
tömegárama nagyobb vagy egyenlő 100 g/h-val; b) 2
mg/m3 (az egyes összetevők tömegösszegében kifejezve) az
illékony szerves vegyületekre, amelyekhez a következő kockázati mondatok
(R-mondatok) tartoznak: „rákot okozhat”, „genetikai károsodást okozhat”,
„belélegezve rákot okozhat”, „a fertilitást (fogamzóképességet vagy
nemzőképességet) károsíthatja”, „a születendő gyermekre ártalmas
lehet”, amennyiben a vizsgált összetevők összegzett tömegárama nagyobb
vagy egyenlő 10 g/h-val. 6. A
9–22. pontban felsorolt forráskategóriák esetében, ahol bizonyítottá válik,
hogy egy egyedi létesítmény tekintetében a diffúz kibocsátási határértéknek
(ELVf) való megfelelés műszakilag és gazdaságilag nem megvalósítható, a
szerződő fél kivételt tehet e létesítmény esetében,feltéve, hogy ez
várhatóan az emberi egészségre vagy a környezetre jelentős kockázattal nem
jár, és az elérhető legjobb technikát alkalmazzák. 7. A
3. pontban meghatározott VOC-kibocsátási határértékek alább, a 8–22. pontban
kerülnek meghatározásra. 8. Benzin
tárolása és elosztása a) Benzin
tárolására szolgáló, terminálokon található tárolóberendezéseknek, ha az 1.
táblázatban említett küszöbértékek felett vannak, vagy i. rögzített
tetős tartályoknak kell lenniük, amelyek az 1. táblázatban megállapított
kibocsátási határértékeknek megfelelő gőz-visszanyerési egységhez
vannak csatlakoztatva; vagy ii úszó
– külső vagy belső – tetővel kell rendelkezniük, amely az 1.
táblázatban megállapított csökkentési hatékonyságnak megfelelő
elsődleges és másodlagos zárszerkezetekkel van ellátva; b) a
fent említett követelményektől való eltérésként az 1996. január 1-jét
megelőzően már üzemben lévő rögzített tetős és
gőz-visszanyerési egységhez nem csatlakoztatott tartályokat el kell látni
egy elsődleges zárszerkezettel, amely 90%-os csökkentési hatékonyságot
biztosít. 1. táblázat A benzin tárolása és
elosztása során kibocsátott VOC-ra vonatkozó határértékek, kivéve a tengerjáró
hajók töltését (I. szakasz) Tevékenység || Küszöbértékek || Kibocsátási határérték vagy csökkentési hatékonyság || || Szállítótartály feltöltése és lefejtése a terminálokon || 5000 m3 benzinforgalom évente || 10 g VOC/ m3, metánnal együtta Tárolóberendezések a terminálokon || Meglévő terminálok vagy tárolótelepek legalább 10 000 tonna/év benzinforgalommal Új terminálok (küszöbértékek nélkül, a kis méretű távoli szigeteken található, 5000 tonna/évnél kisebb benzinforgalommal rendelkező terminálok kivételével) || 95 wt-%b Töltőállomások || 100 m3/év értéket meghaladó benzinforgalom || A forgalom 0,01 tömegszázalékac a A benzintároló tartályok töltése során
kiszoruló gőzt vagy másik tárolótartályba vagy csökkentő berendezésbe
kell vezetni a fenti táblázatban lévő határértékek elérése végett. b Csökkentési hatékonyság %-ban kifejezve,
rögzített tetős, gőz-lezáró vezérléssel nem rendelkező (azaz
csak vákuum-/nyomáscsökkentő szeleppel ellátott) hasonló tartállyal
összevetve. c A töltőállomásokon telepített
tárolóberendezésekből a benzin betöltésével kiszorított gőzöket és a
gőzök közbenső tárolására használt, rögzített tetős tartályokban
lévő gőzöket vissza kell vezetni egy gőzt át nem eresztő
csatlakozóvezetéken keresztül a benzint szállító szállítótartályba. A feltöltési
műveleteket csak akkor szabad végrehajtani, ha minden berendezés a helyén
van, és rendeltetésszerűen működik. Ilyen körülmények között nem
szükséges a határértéknek való megfelelés további ellenőrzése. 2. táblázat A
töltőállomásoknál végzett gépkocsi-feltöltés VOC-kibocsátására vonatkozó
határértékek (II. szakasz) Küszöbértékek || Minimális benzingőz-befogási hatékonyság tömeg %a || Új töltőállomás, ha a tényleges vagy terv szerinti forgalma meghaladja az 500 m3 / év mennyiséget Meglévő töltőállomás, ha a tényleges vagy terv szerinti forgalma 2019-re meghaladja a 3000 m3 / év mennyiséget Meglévő töltőállomás, ha a tényleges vagy terv szerinti forgalma meghaladja az 500 m3 / év mennyiséget, illetve jelentős korszerűsítésen esik át || Legalább 85 tömeg %, legalább 0,95 és legfeljebb 1,05 (V/V) gőz/benzin arány mellett. a A rendszerek benzingőz-befogási
hatékonyságát a gyártónak kell tanúsítania a vonatkozó műszaki
szabványokkal vagy típusjóváhagyási eljárásokkal összhangban. 9. Ragasztóréteg
felvitele: 3. táblázat Ragasztóréteg
felvitelére vonatkozó határértékek Tevékenység és küszöbérték || VOC-re vonatkozó kibocsátási határérték (napi az ELVc, valamint éves érték az ELVf és a teljes ELV esetében) || Cipőgyártás (oldószer-fogyasztás > 5 tonna/év) || 25a g VOC / egy pár cipő Egyéb ragasztóréteg-felviteli eljárások (oldószerfogyasztás: 5–15 tonna/év) || ELVc = 50 mgb C/m3 ELVf = 25 tömeg % vagy kevesebb a bevitt oldószerhez képest Vagy teljes ELV 1,2 kg vagy kevesebb VOC/kg szilárd bevitel után Egyéb ragasztóréteg-felviteli eljárások (oldószerfogyasztás: 15–200 tonna/év) || ELVc = 50 mgb C/m3 ELVf = 20 tömeg % vagy kevesebb a bevitt oldószerhez képest Vagy teljes ELV 1 kg vagy kevesebb VOC/kg szilárd bevitel után Egyéb ragasztóréteg-felviteli eljárások (oldószerfogyasztás: > 200 tonna/év) || ELVc = 50 mgc C/m3 ELVf = 15 tömeg % vagy kevesebb a bevitt oldószerhez képest Vagy teljes ELV 0,8 kg vagy kevesebb VOC/kg szilárd bevitel után a A teljes kibocsátási határértékek (ELV) egy
teljes pár lábbeli előállítása során kibocsátott oldószer grammjában van
kifejezve. b Ha az alkalmazott technikák lehetővé
teszik a visszanyert oldószer újrafelhasználását, a határérték 150 mg C/m3. c Ha az alkalmazott technikák lehetővé
teszik a visszanyert oldószer újrafelhasználását, a határérték 100 mg C/m3.
10. Fa és
műanyag laminálása: 4. táblázat Fa és műanyag
laminálására vonatkozó határértékek Tevékenység és küszöbérték || VOC-re vonatkozó kibocsátási határérték (éves) || Fa és műanyag laminálása (oldószerfogyasztás > 5 t/év) || Teljes kibocsátási határérték: 30 g VOC a végtermék m2-rére 11. Bevonási
tevékenységek (járműbevonó iparág): 5. táblázat Bevonási
tevékenységekre vonatkozó határértékek a jármű iparágban Tevékenység és küszöbérték || VOCa-re vonatkozó kibocsátási határérték (éves, a teljes kibocsátási határértékre) || Gépkocsi-gyártás (M1, M2) (oldószerfogyasztás > 15 t/év és ≤ 5000 bevont darab/év vagy > 3500 összeállított alváz) || 90 g VOC/m² vagy 1,5 kg/ test + 70 g/m² Gépkocsi-gyártás (M1, M2) (oldószerfogyasztás > 15-200 t/év és > 5000 bevont darab/év) || Meglévő berendezések: 60g VOC/m² vagy 1,9 kg/ test + 41 g/m² Új berendezések: 45 g VOC/m² vagy 1,3 kg/test + 33 g/m² Gépkocsi-gyártás (M1, M2) (oldószerfogyasztás > 200 t/év és > 5000 bevont darab/év) || 35 g VOC/m² vagy 1 kg/test + 26 g/m² b Tehergépkocsi-fülkék gyártása (N1, N2, N3) (oldószerfogyasztás > 15 t/év és ≤ 5000 bevont darab/év) || Meglévő berendezések: 85 g VOC/m² Új berendezések: 65 g VOC/m² Tehergépkocsi-fülkék gyártása (N1, N2, N3) (oldószerfogyasztás 15–200 t/év és > 5000 bevont darab/év) || Meglévő berendezések: 75 g VOC/m² Új berendezések: 55 g VOC/m² Tehergépkocsi-fülkék gyártása (N1, N2, N3) (oldószerfogyasztás > 200 t/év és > 5000 bevont darab/év) || 55 g VOC/m² Tehergépkocsik és kisteherautók gyártása (oldószerfogyasztás > 15 t/év és ≤ 2500 bevont darab/év) || Meglévő berendezések: 120 g VOC/m² Új berendezések: 90 g VOC/m² Tehergépkocsik és kisteherautók gyártása (oldószerfogyasztás 15-200 t/év és > 2500 bevont darab/év) || Meglévő berendezések: 90 g VOC/m² Új berendezések: 70 g VOC/m² Tehergépkocsik és kisteherautók gyártása (oldószerfogyasztás > 200 t/év és > 2500 bevont darab/év) || 50 g VOC/m² Buszok gyártása (oldószerfogyasztás > 15 t/év és ≤ 2000 bevont darab/év) || Meglévő berendezések: 290 g VOC/m² Új berendezések: 210 g VOC/m² Buszok gyártása (oldószerfogyasztás 15–200 t/év és > 2000 bevont darab/év) || Meglévő berendezések: 225 g VOC/m² Új berendezések: 150 g VOC/m² Buszok gyártása (oldószerfogyasztás > 200 t/év és > 2000 bevont darab/év) || 150 g VOC/m² A teljes kibocsátásra
vonatkozó határértékekben a kibocsátott szerves oldószer tömegét (g)
vonatkoztatják a termék felületére (m2). A termék felületét
definíció szerint úgy számítják, hogy a teljes elektroforetikus bevonási felületet és valamennyi olyan résznek a
felületét összegzik, melyet a bevonási eljárás egymást követő fázisaiban
hozzáadhatnak, és ugyanazzal a bevonóanyaggal vonnak be. Az elektroforetikus
bevonattal ellátott (festett) felület területét a következő képlettel
számítjuk: (2 x a járműkarosszéria teljes súlya)/(a fémlemez átlagos
vastagsága x a fémlemez fajsúlya). A fenti táblázatban található teljes
kibocsátási határértékek az ugyanabban a létesítményben végzett összes
műveletre vonatkoznak. Ez magában foglalja az elektroforetikus festést
vagy bármely más bevonatfelviteli eljárást, a végső fényezést és
polírozást is beleértve, valamint a berendezések tisztítására felhasznált
oldószereket – beleértve a festőfülkék és más helyhez kötött berendezések
tisztítását – a gyártási folyamat ideje alatt vagy azt követően. b A meglévő üzemek esetében ezen
határértékek elérése több hordozót érintő hatásokkal, magas
tőkeköltséggel és hosszú megtérülési időszakokkal járhat. Az illékony
szerves oldószerek kibocsátásának jelentős csökkentéséhez a festékrendszer
és/vagy festési rendszer és/vagy szárítási rendszer típusának módosítása
szükséges, ami általában új berendezés beállításával vagy a festőüzem
teljes átalakításával jár és jelentős tőkeberuházást tesz
szükségessé. 12. Bevonási
tevékenységek (fém-, textil-, szövet-, film-, műanyag-, papír- és fafelületek
bevonása): 6. táblázat Bevonási
tevékenységekre vonatkozó határértékek különböző ipari ágazatokban Tevékenység és küszöbérték || VOC kibocsátási határérték (napi az ELVc, valamint éves érték az ELVf és teljes ELV esetében) || Fa bevonása (oldószerfogyasztás 15–25 t/év) || ELVc = 100a mg C/m3 ELVf = 25 tömeg % vagy kevesebb a bevitt oldószerhez képest Vagy teljes ELV 1,6 kg vagy kevesebb VOC/kg szilárd bevitel után Fa bevonása (oldószerfogyasztás 25–200 t/év) || ELVc = 50 mg C/m3 a szárításhoz és 75 mg C/m3 a bevonáshoz ELVf = 20 tömeg % vagy kevesebb a bevitt oldószerhez képest Vagy teljes ELV 1 kg vagy kevesebb VOC/kg szilárd bevitel után Fa bevonása (oldószerfogyasztás > 200 t/év) || ELVc = 50 mg C/m3 a szárításhoz és 75 mg C/m3 a bevonáshoz ELVf = 15 tömeg % vagy kevesebb a bevitt oldószerhez képest Vagy teljes ELV 0,75 kg vagy kevesebb VOC/kg szilárd bevitel után Fém vagy műanyag bevonása (oldószerfogyasztás 5–15 t/év) || ELVc = 100a,b mg C/m3 ELVf = 25b tömeg % vagy kevesebb az bevitt oldószerhez képest Vagy teljes ELV 0,6 kg vagy kevesebb VOC/kg szilárd bevitel után Egyéb bevonás, beleértve a textil-, szövet-, film- és papírfelületeket (kivéve a textíliák rotációs szitanyomását, lásd: nyomás) (oldószerfogyasztás 5–15 t/év) || ELVc = 100a,b mg C/m3 ELVf = 25b tömeg % vagy kevesebb az bevitt oldószerhez képest Vagy teljes ELV 1,6 kg vagy kevesebb VOC/kg szilárd bevitel után Textil- szövet-, film- és papír bevonása (kivéve a textíliák rotációs szitanyomását, lásd: nyomás) (oldószerfogyasztás > 15 t/év) || ELVc = 50 mg C/m3 a szárításhoz és 75 mg C/m3 a bevonáshozb,c ELVf = 20b tömeg% vagy kevesebb az bevitt oldószerhez képest Vagy teljes ELV 1 kg vagy kevesebb VOC/kg szilárd bevitel után Műanyag munkadarabok bevonása (oldószerfogyasztás 15–200 t/év) || ELVc = 50 mg C/m3 a szárításhoz és 75 mg C/m3 a bevonáshozb ELVf = 20b tömeg% vagy kevesebb az bevitt oldószerhez képest Vagy teljes ELV 0,375 kg vagy kevesebb VOC/kg szilárd bevitel után Műanyag munkadarabok bevonása (oldószerfogyasztás > 200 t/év) || ELVc = 50 mg C/m3 a szárításhoz és 75 mg C/m3 a bevonáshozb ELVf = 20b tömeg% vagy kevesebb az bevitt oldószerhez képest Vagy teljes ELV 0,35 kg vagy kevesebb VOC/kg szilárd bevitel után Fémfelületek bevonása (oldószerfogyasztás 15–200 t/év) || ELVc = 50 mg C/m3 a szárításhoz és 75 mg C/m3 a bevonáshozb ELVf = 20b tömeg% vagy kevesebb a bevitt oldószerhez képest Vagy teljes ELV 0,375 kg vagy kevesebb VOC/kg szilárd bevitel után Kivétel az élelmiszerekkel érintkező felületek bevonására vonatkozóan: Teljes ELV 0,5825 kg vagy kevesebb VOC/kg szilárd bemenet után Fémfelületek bevonása (oldószerfogyasztás >200 t/év) || ELVc = 50 mg C/m3 a szárításhoz és 75 mg C/m3 a bevonáshozb ELVf = 20b tömeg% vagy kevesebb a bevitt oldószerhez képest Vagy teljes ELV 0,33 kg vagy kevesebb VOC/kg szilárd bevitel után Kivétel az élelmiszerekkel érintkező felületek bevonására vonatkozóan:: Teljes ELV 0,5825 kg vagy kevesebb VOC/kg szilárd bemenet után a A határértékek a bevonat zárt körülmények
között végzett felvitelére és a szárítási eljárásokra vonatkoznak. b Amennyiben nincs lehetőség zárt
körülmények megteremtésére (hajóépítés, repülőgép-bevonás stb.), a
berendezések eltérhetnek ezen értékektől. Ekkor a csökkentési tervet kell
alkalmazni, hacsak nem bizonyított e lehetőség technikai és gazdasági
alkalmatlansága. Ebben az esetben az elérhető legjobb technikákat
alkalmazzák. c Amennyiben
a textíliák bevonása esetén olyan eljárást alkalmaznak, amely lehetővé
teszi a visszanyert oldószer újbóli felhasználását, a határérték a szárításra
és a bevonásra együttesen 150 mg C/m3. 13. Bevonási
tevékenységek (bőr és tekercshuzal bevonása): 7. táblázat A bőr és
tekercshuzal bevonására vonatkozó határértékek Tevékenység és küszöbérték || VOC-re vonatkozó kibocsátási határérték (éves, a teljes kibocsátási határértékre) || Lakberendezési cikkek bőrbevonata és egyes, kis fogyasztási cikként használt bőráruk, például táskák, övek, pénztárcák stb. (oldószerfogyasztás > 10 t/év) || Teljes ELV 150 g/m² Egyéb bőrbevonás (oldószerfogyasztás 10–25 t/év) || Teljes ELV 85 g/m² Egyéb bőrbevonás (oldószerfogyasztás > 25 t/év) || Teljes ELV 75 g/m² Tekercshuzal bevonása (oldószerfogyasztás > 5 t/év) || Teljes ELV 10 g/kg azokra a berendezésekre, ahol a huzal átlagos átmérője ≤ 0,1 mm Teljes ELV 5 g/kg minden egyéb berendezésre 14. Bevonási
tevékenységek (szalagtekercsek bevonása): 8. táblázat Szalagtekercsek
bevonására vonatkozó határértékek Tevékenység és küszöbérték || VOC kibocsátási határérték (napi az ELVc, valamint éves érték az ELVf és a teljes ELV esetében) || Meglévő berendezés (oldószerfogyasztás 25–200 t/év) || ELVc = 50 mga C/m3 ELVf = 10 tömeg % vagy kevesebb a bevitt oldószerhez képest Vagy teljes ELV 0,45 kg vagy kevesebb VOC/kg szilárd bevitel után Meglévő berendezés (oldószerfogyasztás > 200 t/év) || ELVc = 50 mga C/m3 ELVf = 10 tömeg % vagy kevesebb a bevitt oldószerhez képest Vagy teljes ELV 0,45 kg vagy kevesebb VOC/kg szilárd bevitel után Új berendezés (oldószerfogyasztás 25–200 t/év) || ELVc = 50 mg C/m3 a ELVf = 5 tömeg % vagy kevesebb a bevitt oldószerhez képest Vagy teljes ELV 0,3 kg vagy kevesebb VOC/kg szilárd bevitel után Új berendezés (oldószerfogyasztás > 200 t/év) || ELVc = 50 mga C/m3 ELVf = 5 tömeg % vagy kevesebb a bevitt oldószerhez képest Vagy teljes ELV 0,3 kg vagy kevesebb VOC/kg szilárd bevitel után a Ha az alkalmazott technikák lehetővé
teszik a visszanyert oldószer újrafelhasználását, a határérték 150 mg C/m3. 15. Vegytisztítás 9. táblázat Vegytisztításra
vonatkozó határértékek Tevékenység || VOCa,b-re vonatkozó kibocsátási határérték (éves, a teljes kibocsátási határértékre) || Új és meglévő berendezések || Teljes ELV 20 g VOC/kg aA teljes VOC-kibocsátás határértékeit úgy
számítják, hogy a kibocsátott VOC tömegét osztják a tisztított és szárított
termékek tömegével. b Ez a kibocsátási szint legalább IV. típusú
vagy annál hatékonyabb gépek használatával érhető el. 16. Bevonatok,
lakkok, nyomdafestékek és ragasztóanyagok gyártása 10. táblázat Bevonatok, lakkok,
nyomdafestékek és ragasztóanyagok gyártására vonatkozó határértékek Tevékenység és küszöbérték || VOC kibocsátási határérték (napi az ELVc, valamint éves érték az ELVf és a teljes ELV esetében) || || || Új és meglévő berendezések, ahol az oldószerfogyasztás 100 és 1000 t/év között van || ELVc = 150 mg C/m3 ELVfa = 5 tömeg% vagy kevesebb a bevitt oldószerhez képest Vagy teljes ELV 5 tömeg % vagy kevesebb a bevitt oldószerhez képest Új és meglévő berendezések, ahol az oldószerfogyasztás > 1000 t/év || ELVc = 150 mg C/m3 ELVfa = 3 tömeg% vagy kevesebb a bevitt oldószerhez képest Vagy teljes ELV 3 tömeg % vagy kevesebb a bevitt oldószerhez képest a A diffúz határérték nem tartalmazza a lezárt
tartályban lévő készítmény részeként eladott oldószereket. 17. Nyomtatás
(flexográfia, hőrögzítéses rotációs ofszetnyomás, rotációs mélynyomásos
sajtótermék előállítása stb.): 11. táblázat Nyomtatási
tevékenységekre vonatkozó határértékek Tevékenység és küszöbérték || VOC kibocsátási határérték (napi az ELVc, valamint éves érték az ELVf és teljes ELV esetében) || Hőrögzítéses ofszetnyomás (oldószerfogyasztás 15–25 t/év) || ELVc = 100 mg C/m3 ELVf = 30 tömeg % vagy kevesebb a bevitt oldószerhez képesta Hőrögzítéses ofszetnyomás (oldószerfogyasztás 25–200 t/év) || Új és meglévő berendezések ELVc = 20 mg C/m3 ELVf = 30 tömeg % vagy kevesebb a bevitt oldószerhez képesta Hőrögzítéses ofszetnyomás (oldószerfogyasztás >200 t/év) || Új és felújított nyomdák Teljes ELV = 10 tömeg % vagy kevesebb a bevitt oldószerhez képesta Meglévő nyomdák Teljes ELV = 15 tömeg % vagy kevesebb a bevitt oldószerhez képesta Mélynyomás sajtótermékek előállítására (oldószerfogyasztás 25–200 t/év) || Új berendezések ELVc = 75 mg C/m3 ELVf = 10 tömeg % vagy kevesebb a bevitt oldószerhez képest Vagy teljes ELV 0,6 kg vagy kevesebb VOC/kg szilárd bevitel után Meglévő berendezések ELVc = 75 mg C/m3 ELVf = 15 tömeg % vagy kevesebb a bevitt oldószerhez képest Vagy teljes ELV 0,8 kg vagy kevesebb VOC/kg szilárd bevitel után Mélynyomás sajtótermékek előállítására (oldószerfogyasztás > 200 t/év) || Új berendezések Teljes ELV = 5 tömeg % vagy kevesebb a bevitt oldószerhez képest Meglévő berendezések Teljes ELV = 7 tömeg % vagy kevesebb a bevitt oldószerhez képest Csomagolás rotációs mélynyomás és flexográfia (oldószerfogyasztás 15–25 t/év) || ELVc = 100 mg C/m3 ELVf = 25 tömeg% vagy kevesebb a bevitt oldószerhez képest Vagy teljes ELV 1,2 kg vagy kevesebb VOC/kg szilárd bevitel után Csomagolás rotációs mélynyomás és flexográfia (oldószerfogyasztás 25–200 t/év) és rotációs szitanyomás (oldószerfogyasztás > 30 t/év) || ELVc = 100 mg C/m3 ELVf = 20 tömeg% vagy kevesebb a bevitt oldószerhez képest Vagy teljes ELV 1,0 kg vagy kevesebb VOC/kg szilárd bevitel után Csomagolás rotációs mélynyomás és flexográfia (oldószerfogyasztás > 200 t/év) || Olyan üzemek esetén, ahol minden gép oxidációhoz van csatlakoztatva: Teljes ELV = 0,5 kg VOC/kg szilárd bevitel után Olyan üzemek esetén, ahol minden gép szenes adszorpcióhoz van csatlakoztatva: Teljes ELV = 0,6 kg VOC/kg szilárd bevitel után Meglévő vegyes üzemek esetében, ahol egyes meglévő gépek nem csatlakoznak égetőberendezéshez vagy oldószer-visszanyerő berendezéshez: Az oxidálókészülékhez vagy szenes adszorpciós berendezéshez csatlakoztatott gépek kibocsátása nem éri el a 0,5, illetve 0,6 kg VOC/kg szilárd bemenet utáni határértéket. Gázkezeléshez nem csatlakoztatott gépek esetében: alacsony oldószertartalmú vagy oldószermentes termékeket kell használni, csatlakozni kell a hulladék gázkezeléséhez, ha van feles kapacitás, és lehetőség szerint a magasabb oldószertartalmú munkákat a hulladékgáz-kezeléssel ellátott gépeken kell végezni. Teljes kibocsátás 1,0 kg VOC/kg szilárd bevitel alatt a
A végtermékben található oldószermaradékok nincsenek figyelembe véve a diffúz
kibocsátás kiszámításakor. 18. Gyógyszerkészítmények
gyártása 12. táblázat Gyógyszerkészítmények
gyártására vonatkozó határértékek Tevékenység és küszöbérték || VOC kibocsátási határérték (napi az ELVc, valamint éves érték az ELVf és a teljes ELV esetében) || Új berendezések (oldószerfogyasztás > 50 t/év) || ELVc = 20 mg C/m3 a,b ELVf = 5 tömeg % vagy kevesebb a bevitt oldószerhez képestb Meglévő berendezések (oldószerfogyasztás > 50 t/év) || ELVc = 20 mg C/m3 a,c ELVf = 15 tömeg % vagy kevesebb a bevitt oldószerhez képestc a Ha az alkalmazott technikák lehetővé
teszik a visszanyert oldószerek újrafelhasználását, a határérték 150 mg C/m3. b A bevitt oldószer 5%-át lehet teljes
határértékként alkalmazni az ELVc és ELVf használata helyett. c A bevitt oldószer 15%-át lehet teljes
határértékként alkalmazni az ELVc és ELVf használata helyett. 19. Természetes
vagy szintetikus gumi átalakítása 13. táblázat Természetes vagy
szintetikus gumi átalakítására vonatkozó határértékek Tevékenység és küszöbérték || VOC kibocsátási határérték (napi az ELVc, valamint éves érték az ELVf és a teljes ELV esetében) || Új és meglévő berendezések: természetes vagy szintetikus gumi átalakítása (oldószerfogyasztás > 15 t/év) || ELVc = 20 mg C/m3 a ELVf = 25 tömeg % a bevitt oldószerhez képestb Vagy teljes ELV = 25 tömeg % a bevitt oldószerhez képest a Ha az alkalmazott technikák lehetővé
teszik a visszanyert oldószer újrafelhasználását, a határérték 150 mg C/m3. b A diffúz határérték nem tartalmazza a lezárt
tartályban lévő bevonóanyag-készítmény részeként eladott oldószereket. 20. Felülettisztítás 14. táblázat Felülettisztításra
vonatkozó határértékek Tevékenység és küszöbérték || Oldószerfogyasztásra vonatkozó küszöbérték (tonna/év) || VOC kibocsátási határérték (napi az ELVc, valamint éves érték az ELVf és a teljes ELV esetében) || || Felülettisztítás e melléklet 3 z) i. pontjában említett anyagok felhasználásával || 1–5 || ELVc = 20 mg az egyes összetevők tömegösszegében kifejezve/m3 || ELVf = 15 tömeg % a bevitt oldószerhez képest > 5 || ELVc = 20 mg az egyes összetevők tömegösszegében kifejezve/m3 || ELVf = 10 tömeg % a bevitt oldószerhez képest Egyéb felülettisztítás || 2–10 || ELVc = 75 mg C/m3 a || ELVf = 20 tömeg % a bevitt oldószerhez képest > 10 || ELVc = 75 mg C/m3 a || ELVf = 15 tömeg % a bevitt oldószerhez képest a Azon berendezések képeznek kivételt ezen
értékek alkalmazása alól, amelyek esetében a használt tisztítóanyagok átlagos
szervesoldószer-tartalma nem haladja meg a 30 tömeg %-ot. 21. Növényolajok
extrakciója, zsír- és növényolaj-finomító eljárások 15. táblázat A növényolajok és
állati zsírok extrakciójára, valamint a növényolaj-finomító eljárásokra
vonatkozó határértékek Tevékenység és küszöbérték || VOC-re vonatkozó kibocsátási határérték (éves, a teljes kibocsátási határértékre) || Új és meglévő berendezések (oldószerfogyasztás > 10 t/év) || Teljes ELV (kg VOC/t termék) Állati zsír: 1,5 Ricinus: 3,0 Repcemag: 1,0 Napraforgómag: 1,0 Szójabab (normál őrlés): 0,8 Szójabab (fehér pelyhes üledék): 1,2 Egyéb magok és növényi anyagok: 3,0a Minden frakcionáló eljárás, kivéve a gyanta eltávolítása:b 1,5 Gyanta eltávolítása: 4,0 a Azon
berendezésekre vonatkozó teljes VOC-kibocsátás határértékeit, amelyek magok
vagy egyéb növényi anyagok egyedi adagjait/tételeit kezelik, az elérhető
legjobb technikáknak megfelelően, minden esetet külön vizsgálva az adott
szerződő fél határozza meg. b Az olajból a kötőanyagok eltávolítása
(kásátlanítás). 22. Fafelületek
impregnálása 16. táblázat Fafelületek
impregnálására vonatkozó határértékek Tevékenység és küszöbérték || VOC kibocsátási határérték (napi az ELVc, valamint éves érték az ELVf és teljes ELV esetében) || Fafelületek impregnálása (oldószerfogyasztás 25–200 t/év) || ELVc = 100a mg C/m3 ELVf = 45 tömeg % vagy kevesebb a bevitt oldószerhez képest Vagy 11 kg vagy kevesebb VOC/m3 Fafelületek impregnálása (oldószerfogyasztás > 200 t/év) || ELVc = 100a mg C/m3 ELVf = 35 tömeg % vagy kevesebb a oldószerbevitelhez képest Vagy 9 kg vagy kevesebb VOC/m3 a A kreozottal történő impregnálásra nem
vonatkozik. B. Kanada 23. A
VOC-kibocsátás szabályozására szolgáló határértékek helyhez kötött forrásokra
kerülnek meghatározásra, az adott esetnek megfelelően, a rendelkezésre
álló szabályozási technológiákra vonatkozó információk, más illetékességi
területeken alkalmazott határértékek és az alábbi dokumentumok figyelembe
vételével: a) VOC
Concentration Limits for Architectural Coatings Regulations — SOR/2009-264; b) VOC
Concentration Limits for Automotive Refinishing Products. SOR/2009-197; c) Proposed
regulations for VOC Concentrations Limits for Certain Products; d) Guidelines
for the Reduction of Ethylene Oxide Releases from Sterilization Applications; e) Environmental
Guideline for the Control of Volatile Organic Compounds Process Emissions from
New Organic Chemical Operations. PN1108; f) Environmental
Code of Practice for the Measurement and Control of Fugitive VOC Emissions from
Equipment Leaks. PN1106; g) A
Program to Reduce Volatile Organic Compound Emissions by 40 Percent from
Adhesives and Sealants. PN1116; h) A
Plan to Reduce VOC Emissions by 20 Percent from Consumer Surface Coatings.
PN1114; i) Environmental
Guidelines for Controlling Emissions of Volatile Organic Compounds from
Aboveground Storage Tanks. PN1180; j) Environmental
Code of Practice for Vapour Recovery during Vehicle Refueling at Service
Stations and Other Gasoline Dispersing Facilities. PN1184; k) Environmental
Code of Practice for the Reduction of Solvent Emissions from Commercial and
Industrial Degreasing Facilities. PN1182; l) New
Source Performance Standards and Guidelines for the Reduction of Volatile
Organic Compound Emissions from Canadian Automotive Original Equipment
Manufacturer (OEM) Coating Facilities. PN1234; m) Environmental
Guideline for the Reduction of Volatile Organic Compound Emissions from the
Plastics Processing Industry. PN1276; n) National
Action Plan for the Environmental Control of Ozone-Depleting Substances (ODS)
and Their Halocarbon Alternatives. PN1291; o) Management
Plan for Nitrogen Oxides (NOx) and Volatile Organic Compounds (VOCs) — Phase I.
PN1066; p) Environmental Code of Practice for
the Reduction of Volatile Organic Compound Emissions from the
Commercial/Industrial Printing Industry. PN1301; q) Recommended CCME[5]
Standards and Guidelines for the Reduction of VOC Emissions from Canadian
Industrial Maintenance Coatings. PN1320; és r) Guidelines
for the Reduction of VOC Emissions in the Wood Furniture Manufacturing Sector.
PN1338. C. Amerikai Egyesült Államok 24. A
következő helyhez kötött forráskategóriákba tartozó új, helyhez kötött
forrásokból származó VOC-kibocsátás szabályozására szolgáló határértékeket és a
forrásokat, amelyekre vonatkoznak a következő dokumentumok alapján
állapítják meg: a) Storage
Vessels for Petroleum Liquids — 40 Code of Federal Regulations (C.F.R.) Part
60, Subpart K, and Subpart Ka; b) Storage
Vessels for Volatile Organic Liquids — 40 C.F.R. Part 60, Subpart Kb; c) Petroleum
Refineries — 40 C.F.R. Part 60, Subpart J; d) Surface
Coating of Metal Furniture — 40 C.F.R. Part 60, Subpart EE; e) Surface
Coating for Automobile and Light Duty Trucks — 40 C.F.R. Part 60, Subpart MM; f) Publication
Rotogravure Printing — 40 C.F.R. Part 60, Subpart QQ; g) Pressure
Sensitive Tape and Label Surface Coating Operations — 40 C.F.R. Part 60,
Subpart RR; h) Large
Appliance, Metal Coil and Beverage Can Surface Coating — 40 C.F.R. Part
60, Subpart SS, Subpart TT and Subpart WW; i) Bulk
Gasoline Terminals — 40 C.F.R. Part 60, Subpart XX; j) Rubber
Tire Manufacturing — 40 C.F.R. Part 60, Subpart BBB; k) Polymer
Manufacturing — 40 C.F.R. Part 60, Subpart DDD; l) Flexible
Vinyl and Urethane Coating and Printing — 40 C.F.R. Part 60, Subpart FFF; m) Petroleum
Refinery Equipment Leaks and Wastewater Systems — 40 C.F.R. Part 60, Subpart
GGG and Subpart QQQ; n) Synthetic
Fiber Production — 40 C.F.R. Part 60, Subpart HHH; o) Petroleum
Dry Cleaners — 40 C.F.R. Part 60, Subpart JJJ; p) Onshore
Natural Gas Processing Plants — 40 C.F.R. Part 60, Subpart KKK; q) SOCMI
Equipment Leaks, Air Oxidation Units, Distillation Operations and Reactor
Processes — 40 C.F.R. Part 60, Subpart VV, Subpart III, Subpart NNN and Subpart
RRR; r) Magnetic
Tape Coating — 40 C.F.R. Part 60, Subpart SSS; s) Industrial
Surface Coatings — 40 C.F.R. Part 60, Subpart TTT; t) Polymeric
Coatings of Supporting Substrates Facilities — 40 C.F.R. Part 60, Subpart VVV; u) Stationary
Internal Combustion Engines — Spark Ignition, 40 C.F.R. Part 60, Subpart JJJJ; v) Stationary
Internal Combustion Engines — Compression Ignition, 40 C.F.R. Part 60,
Subpart IIII és w) New
and in-use portable fuel containers — 40 C.F.R. Part 59, Subpart F. 25. A
National Emission Standards for Hazardous Air Pollutants (HAP) (veszélyes
légszennyező anyagokra vonatkozó nemzeti kibocsátási előírások)
hatálya alá tartozó forrásokból származó VOC-kibocsátások csökkentésére
vonatkozó határértékek az alábbi dokumentumokban vannak meghatározva: a) Organic
HAPs from the Synthetic Organic Chemical Manufacturing Industry — 40 C.F.R.
Part 63, Subpart F; b) Organic
HAPs from the Synthetic Organic Chemical Manufacturing Industry: Process Vents,
Storage Vessels, Transfer Operations, and Wastewater — 40 C.F.R. Part 63,
Subpart G; c) Organic
HAPs: Equipment Leaks — 40 C.F.R. Part 63, Subpart H; d) Commercial
ethylene oxide sterilizers — 40 C.F.R. Part 63, Subpart O; e) Bulk
gasoline terminals and pipeline breakout stations — 40 C.F.R. Part 63,
Subpart R; f) Halogenated
solvent degreasers — 40 C.F.R. Part 63, Subpart T; g) Polymers
and resins (Group I) — 40 C.F.R. Part 63, Subpart U; h) Polymers
and resins (Group II) — 40 C.F.R. Part 63, Subpart W; i) Secondary
lead smelters — 40 C.F.R. Part 63, Subpart X; j) Marine
tank vessel loading — 40 C.F.R. Part 63, Subpart Y; k) Petroleum
refineries — 40 C.F.R. Part 63, Subpart CC; l) Offsite
waste and recovery operations — 40 C.F.R. Part 63, Subpart DD; m) Magnetic
tape manufacturing — 40 C.F.R. Part 63, Subpart EE; n) Aerospace
manufacturing — 40 C.F.R. Part 63, Subpart GG; o) Oil
and natural gas production — 40 C.F.R. Part 63, Subpart HH; p) Ship
building and ship repair — 40 C.F.R. Part 63, Subpart II; q) Wood
furniture — 40 C.F.R. Part 63, Subpart JJ; r) Printing
and publishing — 40 C.F.R. Part 63, Subpart KK; s) Pulp
and paper II (combustion) — C.F.R. Part 63, Subpart MM; t) Storage
tanks — 40 C.F.R. Part 63, Subpart OO; u) Containers
— 40 C.F.R. Part 63, Subpart PP; v) Surface
impoundments — 40 C.F.R. Part 63, Subpart QQ; w) Individual
drain systems — 40 C.F.R. Part 63, Subpart RR; x) Closed
vent systems — 40 C.F.R. Part 63, Subpart SS; y) Equipment
leaks: control level 1 — 40 C.F.R. Part 63, Subpart TT; z) Equipment
leaks: control level 2 — 40 C.F.R. Part 63, Subpart UU; aa) Oil-Water
Separators and Organic-Water Separators — 40 C.F.R. Part 63, Subpart VV; bb) Storage
Vessels (Tanks): Control Level 2 — 40 C.F.R. Part 63, Subpart WW; cc) Ethylene
Manufacturing Process Units — 40 C.F.R. Part 63, Subpart XX; dd) Generic
Maximum Achievable Control Technology Standards for several categories — 40
C.F.R. Part 63, Subpart YY; ee) Hazardous
waste combustors — 40 C.F.R. Part 63, Subpart EEE; ff) Pharmaceutical
manufacturing — 40 C.F.R. Part 63, Subpart GGG; gg) Natural
Gas Transmission and Storage — 40 C.F.R. Part 63, Subpart HHH; hh) Flexible
Polyurethane Foam Production — 40 C.F.R. Part 63, Subpart III; ii) Polymers
and Resins: group IV — 40 C.F.R. Part 63, Subpart JJJ; jj) Portland
cement manufacturing — 40 C.F.R. Part 63, Subpart LLL; kk) Pesticide
active ingredient production –— 40 C.F.R. Part 63, Subpart MMM; ll) Polymers
and resins: group III — 40 C.F.R. Part 63, Subpart OOO; mm) Polyether
polyols — 40 C.F.R. Part 63, Subpart PPP; nn) Secondary
aluminum production — 40 C.F.R. Part 63, Subpart RRR; oo) Petroleum
refineries — 40 C.F.R. Part 63, Subpart UUU; pp) Publicly
owned treatment works — 40 C.F.R. Part 63, Subpart VVV; qq) Nutritional
Yeast Manufacturing — 40 C.F.R. Part 63, Subpart CCCC; rr) Organic
liquids distribution (non-gasoline) — 40 C.F.R. Part 63, Subpart EEEE; ss) Miscellaneous
organic chemical manufacturing — 40 C.F.R. Part 63, Subpart FFFF; tt) Solvent
Extraction for Vegetable Oil Production — 40 C.F.R. Part 63, Subpart GGGG; uu) Auto
and Light Duty Truck Coatings — 40 C.F.R. Part 63, Subpart IIII; vv) Paper
and Other Web Coating — 40 C.F.R. Part 63, Subpart JJJJ; ww) Surface
Coatings for Metal Cans — 40 C.F.R. Part 63, Subpart KKKK; xx) Miscellaneous
Metal Parts and Products Coatings — 40 C.F.R. Part 63, Subpart MMMM; yy) Surface
Coatings for Large Appliances — 40 C.F.R. Part 63, Subpart NNNN; zz) Printing,
Coating and Dyeing of Fabric — 40 C.F.R. Part 63, Subpart OOOO; aaa) Surface
Coating of Plastic Parts and Products — 40 C.F.R. Part 63, Subpart PPPP; bbb) Surface
Coating of Wood Building Products — 40 C.F.R. Part 63, Subpart QQQQ; ccc) Metal
Furniture Surface Coating — 40 C.F.R. Part 63, Subpart RRRR; ddd) Surface
coating for metal coil — 40 C.F.R. Part 63, Subpart SSSS; eee) Leather
finishing operations — 40 C.F.R. Part 63, Subpart TTTT; fff) Cellulose
products manufacturing — 40 C.F.R. Part 63, Subpart UUUU; ggg) Boat
manufacturing — 40 C.F.R. Part 63, Subpart VVVV; hhh) Reinforced
Plastics and Composites Production — 40 C.F.R. Part 63, Subpart WWWW; iii) Rubber
tire manufacturing — 40 C.F.R. Part 63, Subpart XXXX; jjj) Stationary
Combustion Engines — 40 C.F.R. Part 63, Subpart YYYY; kkk) Stationary
Reciprocating Internal Combustion Engines: Compression Ignition — 40 C.F.R.
Part 63, Subpart ZZZZ; lll) Semiconductor
manufacturing — 40 C.F.R. Part 63, Subpart BBBBB; mmm)
Iron and steel foundries — 40 C.F.R. Part 63, Subpart EEEEE; nnn) Integrated
iron and steel manufacturing — 40 C.F.R. Part 63, Subpart FFFFF; ooo) Asphalt
Processing and Roofing Manufacturing — 40 C.F.R. Part 63, Subpart LLLLL; ppp) Flexible
Polyurethane Foam Fabrication — 40 C.F.R. Part 63, Subpart MMMMM; qqq) Engine
test cells/stands — 40 C.F.R. Part 63, Subpart PPPPP; rrr) Friction
products manufacturing — 40 C.F.R. Part 63, Subpart QQQQQ; sss) Refractory
products manufacturing — 40 C.F.R. Part 63, Subpart SSSSS; ttt) Hospital
ethylene oxide sterilizers — 40 C.F.R. Part 63, Subpart WWWWW; uuu) Gasoline
Distribution Bulk Terminals, Bulk Plants, and Pipeline Facilities — 40 C.F.R.
Part 63, Subpart BBBBBB; vvv) Gasoline
Dispensing Facilities — 40 C.F.R. Part 63, Subpart CCCCCC; www) Paint
Stripping and Miscellaneous Surface Coating Operations at Area Sources — 40
C.F.R. Part 63, Subpart HHHHHH; xxx) Acrylic
Fibers/Modacrylic Fibers Production (Area Sources) — 40 C.F.R. Part 63,
Subpart LLLLLL; yyy) Carbon
Black Production (Area Sources) — 40 C.F.R. Part 63, Subpart MMMMMM; zzz) Chemical
Manufacturing Area Sources: Chromium Compounds — 40 C.F.R. Part 63,
Subpart NNNNNN; aaaa) Chemical
Manufacturing for Area Sources — 40 C.F.R. Part 63, Subpart VVVVVV; bbbb) Asphalt
Processing and Roofing Manufacturing (Area Sources) — 40 C.F.R. Part 63,
Subpart AAAAAAA; és cccc) Paints
and Allied Products Manufacturing (Area Sources) — 40 C.F.R. Part 63, Subpart
CCCCCCC. Függelék
Oldószer-kezelési terv Bevezetés 1. E függelék, amely a
helyhez kötött forrásokból származó illékony szerves vegyületek (VOC)
kibocsátásának határértékeit tartalmazó melléklethez tartozik, az
oldószer-kezelési terv végrehajtásához nyújt útmutatást. Megfogalmazza az
alkalmazandó alapelveket (2. pont), megadja a tömegmérleg keretét (3. pont), és
bemutatja a teljesítés igazolásának követelményeit (4. pont). Alapelvek 2. Az oldószer-kezelési
terv a következő célokat szolgálja: a) A
mellékletben megadottak betartásának felülvizsgálata; és b) A
jövőbeli csökkentési lehetőségek meghatározása. Fogalommeghatározások 3. A következő
meghatározások adják a tömegmérleg elkészítésének vázát: a) bevitt
szerves oldószerek (Inputs): ·
I1 az eljárásba
közvetlenül bevitt vagy a vásárolt készítményekben levő szerves oldószerek
mennyisége az alatt az időtartam alatt, amelyre az anyagmérleget I2 éppen
számoljuk; ·
a visszanyert és az
eljárásban újrafelhasznált szerves oldószerek mennyisége vagy ezeknek a bevitt
készítményekben lévő mennyisége. (Az újrahasznosított oldószerrel minden
egyes felhasználási alkalommal számolni kell.). b) Az
eljárásból kikerülő szerves oldószerek: ·
O1. a véggázokban
lévő VOC-kibocsátás; ·
O2. a vízzel távozó
szervesoldószer-veszteség, adott esetben az O5 számításakor a szennyvízkezelés
tekintetbevételével; ·
O3. az eljárás végén
keletkező termékben szennyeződésként vagy maradványként megtalálható
szervesoldószer-mennyiség; ·
O4. a szerves oldószerek
levegőbe távozó diffúz kibocsátása. Ide tartozik a helyiségek általános
szellőzése, amely során az ablakokon, ajtókon, réseken és hasonló
nyílásokon át a levegő a szabadba jut; ·
O5. a kémiai vagy fizikai
reakciók során keletkező szervesoldószer- és/vagy
szervesvegyület-veszteség (beleértve például az égetést vagy egyéb véggáz- vagy
szennyvízkezelést mint megsemmisítési eljárást vagy az adszorpcióval
történő leválasztást, amennyiben azokkal nem számolnak az O6, O7 vagy O8
pont alatt); ·
O6. az összegyűjtött
hulladékok szervesoldószer-tartalma; ·
O7. a kereskedelmi
forgalomban értékes termékként eladott vagy eladásra szánt szerves oldószerek,
illetve a készítmények által tartalmazott szerves oldószerek; ·
O8. a készítmények
szervesoldószer-tartalma, melyet újrahasznosításra visszanyernek, de nem az
eljárásba való visszavezetés céljából, amennyiben nem számítják az O7 pont
alatt; ·
O9. egyéb módon távozó
szerves oldószerek. Útmutató az oldószer-kezelési terv
alkalmazásához a teljesítés
igazolására 4. Az oldószer-kezelési
terv használatát a következő, igazolandó speciális követelmények
határozzák meg: a) a
melléklet 6. a) pontjában említett csökkentési lehetőségek vizsgálata és
összehasonlítása a termékegységre eső oldószer-kibocsátásként kifejezett
teljes kibocsátási határértékkel, illetve a mellékletben megadott egyéb módon: i. minden,
a melléklet 6. a) pontja szerinti csökkentési lehetőséget alkalmazó
tevékenységnél évente kell oldószer-kezelési tervet készíteni az
oldószerfogyasztás meghatározására. A fogyasztás a következő egyenlet
szerint számítható: C
= I1.– O. 8. Ezzel párhuzamosan a
bevonatok szilárdanyag-tartalma is meghatározandó az éves referencia- és
célkibocsátás megállapítása céljából; ii. a
termékegységre eső oldószer-kibocsátásként vagy a mellékletben megadott
egyéb módon kifejezett teljes kibocsátási határérték betartásának értékelésére
az oldószer-kezelési tervet évente el kell készíteni a VOC-kibocsátások
meghatározására. A VOC-kibocsátások a következő egyenlet alapján
számíthatók: E
= F + O1 Ahol F az alábbi b) i.
alpontban meghatározott diffúz VOC-kibocsátás. A kibocsátási értéket el kell
osztani a vonatkozó termékparaméterrel; b) a
diffúz VOC-kibocsátások meghatározása a mellékletben megadott diffúz
kibocsátási értékekkel történő összehasonlítás céljából: i. Módszer:
a diffúz VOC-kibocsátás a következő egyenlet alapján számítható: F
= I1.– O1.– O5.– O6.– O7.– O.8. vagy F
= O2 + O3 + O4 + O9 Ez a mennyiség
meghatározható a kibocsátott mennyiségek közvetlen mérésével. Alternatívaként
ezzel egyenértékű más számítás is végezhető, például a folyamat
véggáz-leválasztási, illetve -kezelési hatásfokának ismeretében. A diffúz
kibocsátási érték a bevitt oldószermennyiség hányadaként is kifejezhető,
ahol a bevitt mennyiség a következő egyenlet alapján számítható: I
= I1 + I2; i. Gyakoriság
a diffúz VOC-kibocsátás meghatározható egy rövid ideig tartó, de átfogó
méréssorozattal. Ezt a berendezés módosításáig nem szükséges ismételten
elvégezni. T. VII. melléklet A VII. melléklet helyébe
a következő szöveg lép: A 3. bekezdésre vonatkozó határidők 1. A 3. cikk 2. és 3.
bekezdésében hivatkozott határértékek alkalmazására vonatkozó határidők a
következők: a) új,
helyhez kötött források esetében, egy évvel azután, hogy az adott
szerződő fél tekintetében a jegyzőkönyv hatályba lépett;
valamint b) meglévő,
helyhez kötött források esetében, egy évvel azután, hogy az adott
szerződő fél tekintetében a jegyzőkönyv hatályba lépett vagy
2020. december 31., amelyik időpont későbbre esik. 2. A 3. cikk 5.
bekezdésében hivatkozott üzemanyagokra és az új mozgó forrásokra vonatkozó
határértékek alkalmazásának határideje a jegyzőkönyv szerződő
fél tekintetében vett hatálybalépésének időpontja, vagy a VIII.
mellékletben megadott intézkedésekre vonatkozó határidők, amelyik
későbbre esik. 3. A 3. cikk 7.
bekezdésében hivatkozott termékekben lévő illékony szerves vegyületekre
vonatkozó határértékek alkalmazásának határideje egy évvel azután van, hogy az
adott szerződő fél tekintetében e jegyzőkönyv hatályba lépett. 4. Az 1., 2. és 3.
pontban foglaltak ellenére, de az 5. pontnak megfelelően az egyezmény azon
szerződő fele, amely e jegyzőkönyv szerződő fele is
lesz 2013. január 1. és 2019. december 31. között, e jegyzőkönyv
megerősítésekor, elfogadásakor, jóváhagyásakor vagy a hozzá való
csatlakozáskor bejelentheti, hogy meg fogja hosszabbítani a 3. cikk 2., 3., 5.
és 7. bekezdésében említett határértékek alkalmazására vonatkozó határidők
közül valamelyiket vagy azok mindegyikét az alábbiak szerint: a) meglévő,
helyhez kötött források esetében legfeljebb tizenöt évvel azutáni
időpontig, hogy az adott szerződő fél tekintetében a
jegyzőkönyv hatályba lépett; b) üzemanyagok
és új mozgó források esetében legfeljebb öt évvel azutáni időpontig, hogy
az adott szerződő fél tekintetében a jegyzőkönyv hatályba
lépett; valamint c) termékekben
található illékony szerves vegyületek esetében legfeljebb öt évvel azutáni
időpontig, hogy az adott szerződő fél tekintetében a
jegyzőkönyv hatályba lépett. 5. E jegyzőkönyv
3a. cikke értelmében a VI. és/vagy VIII. melléklettel kapcsolatosan választást
tett szerződő fél nem tehet bejelentést ugyanazon mellékletre
vonatkozóan a 4. bekezdés szerint is. U. VIII. melléklet A VIII. melléklet helyébe
az alábbi szöveg lép: A
tüzelőanyagokra és új, mozgó forrásokra vonatkozó határértékek Bevezetés 1. Az A. szakasz
vonatkozik a Kanadán és az Amerikai Egyesült Államokon kívüli
szerződő felekre, míg a B. szakasz vonatkozik Kanadára, és a C.
szakasz vonatkozik az Amerikai Egyesült Államokra. 2. Ebben a
mellékletben nitrogén-dioxid-egyenértékben (NO2) kifejezett NOx-ra és
szénhidrogénekre (amelyek jelentős része illékony szerves vegyület),
szén-monoxidra (CO) és szálló porra vonatkozó kibocsátási határértékek,
valamint a forgalomba hozott jármű-üzemanyagok környezetvédelmi
specifikációi szerepelnek. 3. A melléklet
szerinti határértékek alkalmazására vonatkozó határidőket a VII. melléklet
tartalmazza. A. A Kanadán és az Amerikai
Egyesült Államokon kívüli szerződő felek Személygépkocsik és
könnyű haszongépjárművek 4. Az 1. táblázat
tartalmazza a határértékeket azon, motorral hajtott járművekre, amelyeknek
legalább négy kereke van, és személyek szállítására (M kategória) vagy áru
szállítására (N kategória) használatosak. Nehéz
tehergépjárművek 5. A nehéz
tehergépjárművekben lévő motorokra vonatkozó határértékeket a
vonatkozó teszteljárástól függően a 2. és 3. táblázat tartalmazza. Kompressziós gyújtású
(CI) és külső gyújtású (SI) nem közúti járművek és gépek 6. A 4–6. táblázatok
tartalmazzák a mezőgazdasági és erdészeti traktorokban, valamint egyéb,
nem közúti járművekben lévő motorokra vonatkozó határértékeket. 7. A mozdonyokra és a
motorkocsikra vonatkozó határértékeket a 7. és 8. táblázat tartalmazza. 8. A belvízi hajókra
vonatkozó határértékeket a 9. táblázat tartalmazza. 9. A kedvtelési célú
kishajókra vonatkozó határértékeket a 10. táblázat tartalmazza. Motorbiciklik és
mopedek 10. A motorbiciklikre és
a mopedekre vonatkozó határértékeket a 11. és 12. táblázat tartalmazza. Tüzelőanyag-minőség 11. A benzinre és
dízelüzemanyagra vonatkozó minőségi meghatározásokat a 13. és 14. táblázat
tartalmazza. 1. táblázat Új személygépkocsikra
és könnyű haszongépjárművekre vonatkozó határértékek || Referenciatömeg (RW) (kg) || Határértékeka || Szén-monoxid || Összes szénhidrogén (HC) || NMVOC || Nitrogén-oxidok || Szénhidrogének és nitrogén-oxidok vegyesen || Szálló por || Részecskék számaa (P) L1 (g/km) || L2 (g/km) || L3 (g/km) || L4 (g/km) || L2 + L4 (g/km) || L5 (g/km) || L6(#/km) Kategória || Osztály, alkalmazás kezdete* || || Benzin || Dízel || Benzin || Dízel || Benzin || Dízel || Benzin || Dízel || Benzin || Dízel || Benzin || Dízel || Benzin || Dízel || || || || || || || || || || || || || || || || Euro 5 szint || Mb || 2014. 1. 1. || Összes || 1,0 || 0,50 || 0,10 || – || 0,068 || – || 0,06 || 0,18 || – || 0,23 || 0,0050 || 0,0050 || – || 6,0x1011 N1c || I, 2014. 1. 1. || RW 1 305 || 1,0 || 0,50 || 0,10 || – || 0,068 || – || 0,06 || 0,18 || – || 0,23 || 0,0050 || 0,0050 || – || 6,0x1011 II, 2014. 1. 1. || 1 305 < RW≤ 1 760 || 1,81 || 0,63 || 0,13 || – || 0,090 || – || 0,075 || 0,235 || – || 0,295 || 0,0050 || 0,0050 || – || 6,0x1011 III, 2014. 1. 1. || 1 760 < RW || 2,27 || 0,74 || 0,16 || – || 0,108 || – || 0,082 || 0,28 || – || 0,35 || 0,0050 || 0,0050 || – || 6,0x1011 N2 || 2014. 1. 1. || || 2,27 || 0,74 || 0,16 || – || 0,108 || – || 0,082 || 0,28 || – || 0,35 || 0,0050 || 0,0050 || – || 6,0x1011 Euro 6 szint || Mb || 2015. 9. 1. || Összes || 1,0 || 0,50 || 0,10 || – || 0,068 || – || 0,06 || 0,08 || – || 0,17 || 0,0045 || 0,0045 || 6,0x1011 || 6,0x1011 N1c || I, 2015. 9. 1. || RW 1 305 || 1,0 || 0,50 || 0,10 || – || 0,068 || – || 0,06 || 0,08 || – || 0,17 || 0,0045 || 0,0045 || 6,0x1011 || 6,0x1011 II, 2016. 9.1. || 1 305 < RW≤ 1 760 || 1,81 || 0,63 || 0,13 || – || 0,090 || – || 0,075 || 0,105 || – || 0,195 || 0,0045 || 0,0045 || 6,0x1011 || 6,0x1011 III, 2016.9.1. || 1 760 < RW || 2,27 || 0,74 || 0,16 || – || 0,108 || – || 0,082 || 0,125 || – || 0,215 || 0,0045 || 0,0045 || 6,0x1011 || 6,0x1011 N2 || 2016. 9. 1. || || 2,27 || 0,74 || 0,16 || – || 0,108 || – || 0,082 || 0,125 || – || 0,215 || 0,0045 || 0,0045 || 6,0x1011 || 6,0x1011 * Ebben az oszlopban feltüntetett dátumoktól kezdve nem
engedélyezhető az olyan új járművek regisztrációja, értékesítése vagy
forgalomba helyezése, amelyek nem felelnek meg a rájuk vonatkozó
határértékeknek. a
A NEDC által meghatározott vizsgálati ciklus. b
Kivéve a 2500 kg maximális tömeget meghaladó járművek. c
És a lábjegyzet b) pontjában meghatározott M kategóriájú járművek. 2. táblázat Nehéz
tehergépjárművekre vonatkozó határértékek, ESC- és ELR-tesztek || Alkalmazás kezdete || Szén-monoxid (g/kWh) || Szénhidrogének (g/kWh) || Szénhidrogének összesen (g/kWh) || Nitrogén-oxidok (g/kWh) || Szálló por (g/kWh) || Füst (m-1) || || || || || || || B2 („EURO V”)a || 2009. 10. 1. || 1,5 || 0,46 || – || 2,0 || 0,02 || 0,5 „EURO VI”b || 2013. 12. 31. || 1,5 || – || 0,13 || 0,40 || 0,010 || – a Az európai átmeneti ciklus (ETC) és az európai
állandósult állapotú ciklus (ESC) vizsgálatok által meghatározott vizsgálati
ciklus. b A világszinten harmonizált állandósult
állapotú menetciklus (WHSC) által meghatározott vizsgálati ciklus. 3. táblázat Nehéz
tehergépjárművekre vonatkozó határértékek, átmeneticiklus-vizsgálatok || Alkalmazás kezdete* || Szén-monoxid (g/kWh) || Szénhidrogének összesen (g/kWh) || Nem metán szénhidrogének (g/kWh) || Metána (g/kWh) || Nitrogén-oxidok (g/kWh) || Szálló por (g/kWh)b || || || || || || || B2 („EURO V”)a || 2009. 10. 1. || 4,0 || – || 0,55 || 1,1 || 2,0 || 0,030 „EURO VI” (CI)d || 2013. 12. 31. || 4,0 || 0,160 || – || – || 0,46 || 0,010 „EURO VI” (PI)d || 2013. 12. 31. || 4,0 || – || 0,160 || 0,50 || 0,46 || 0,010 Megjegyzés: PI = Szikragyújtás CI = Kompressziós gyújtás. * Ebben az oszlopban
feltüntetett dátumoktól kezdve nem engedélyezhető az olyan új
járművek regisztrációja, értékesítése vagy forgalomba helyezése, amelyek
nem felelnek meg a rájuk vonatkozó határértékeknek. a Csak NG
(földgázüzemű) motorokra. b A B2 szakaszban a gázüzemű
motorokra nem alkalmazható. c Az európai átmeneti
ciklus (ETC) vizsgálat által meghatározott vizsgálati ciklus d A világszinten
harmonizált átmeneti menetciklus (WHTC) által meghatározott vizsgálati ciklus. 4. táblázat Nem közúti mozgó
gépekbe, mezőgazdasági és erdészeti traktorokba épített dízelmotorokra
vonatozó határértékek (IIIB. szakasz) Hasznos teljesítmény (P) (kW) || Alkalmazás kezdete* || Szén-monoxid (g/kWh) || Szénhidrogének (g/kWh) || Nitrogén-oxidok (g/kWh) || Szálló por (g/kWh) || || || || || 130≤T≤560 || 2010. 12. 31. || 3,5 || 0,19 || 2,0 || 0,025 75 ≤ P < 130 || 2011. 12. 31. || 5,0 || 0,19 || 3,3 || 0,025 56 ≤ P < 75 || 2011. 12. 31. || 5,0 || 0,19 || 3,3 || 0,025 37 ≤ P < 56 || 2012. 12. 31. || 5,0 || 4,7a || 4,7a || 0,025 * A megadott dátumoktól kezdődő hatállyal, a
jegyzőkönyvet alá nem író országok részére kivitelre szánt járművek
és motorok kivételével, a szerződő felek csak abban az esetben
engedélyezik az új motorok regisztrációját és adott esetben forgalomba
hozatalát, függetlenül attól, hogy a gépbe beépítésre kerülnek-e, ha a táblázatban
található vonatkozó határértékeknek megfelelnek. a A szerkesztő megjegyzése: Ez a
számadat a szénhidrogének és nitrogén-oxidok összegét mutatja, és a végleges,
jóváhagyott szövegben egyetlen számadatként szerepel a táblázat egy összevont
cellájában. Mivel ebben a szövegváltozatban a táblázatokban nincsenek
elválasztó vonalak, ezért a számadatot az egyértelműség érdekében
mindegyik oszlopban feltüntetjük. 5. táblázat Nem közúti mozgó
gépekbe, mezőgazdasági és erdészeti traktorokba épített dízelmotorokra
vonatozó határértékek (IV. szakasz) Hasznos teljesítmény (P) (kW) || Alkalmazás kezdete* || Szén-monoxid (g/kWh) || Szénhidrogének (g/kWh) || Nitrogén-oxidok (g/kWh) || Szálló por (g/kWh) || || || || || 130≤T≤560 || 2013. 12. 31. || 3,5 || 0,19 || 0,4 || 0,025 56 ≤ P < 130 || 2014. 12. 31. || 5,0 || 0,19 || 0,4 || 0,025 A megadott dátumoktól
kezdődő hatállyal, a jegyzőkönyvet alá nem író országok részére
kivitelre szánt járművek és motorok kivételével, a szerződő
felek csak abban az esetben engedélyezik az új motorok regisztrációját és adott
esetben forgalomba hozatalát, függetlenül attól, hogy a gépbe beépítésre
kerülnek-e, ha a táblázatban található vonatkozó határértékeknek megfelelnek. 6. táblázat Nem közúti használatra
szánt mozgó gépek külső gyújtású motorjaira vonatkozó határértékek Kézi motorok Lökettérfogat (cm3) || Szén-monoxid (g/kWh) || Szénhidrogének és nitrogén-oxidok összesen (g/kWh)a || || Lökettérf. < 20 || 805 || 50 20 ≤ lökettérf. < 50 || 805 || 50 Lökettérf. ≥ 50 || 603 || 72 Nem kézi motorok Lökettérfogat (cm3) || Szén-monoxid (g/kWh) || Szénhidrogének és nitrogén-oxidok összesen (g/kWh) Lökettérf. < 66 || 610 || 50 66 ≤ lökettérf. < 100 || 610 || 40 100 ≤ lökettérf. < 225 || 610 || 16,1 Lökettérf. ≥ 225 || 610 || 12,1 Megjegyzés: A jegyzőkönyvet alá nem író országok
részére kivitelre szánt járművek és motorok kivételével, a
szerződő felek csak abban az esetben engedélyezik az új motorok
regisztrációját és adott esetben forgalomba hozatalát, függetlenül attól, hogy
a gépbe beépítésre kerülnek-e, ha a táblázatban található vonatkozó
határértékeknek megfelelnek. a Bármely
osztályba tartozó motorra az NOx-kibocsátás nem haladhatja meg a 10
g/kWh-t. 7. táblázat Mozdonyok meghajtására
szánt motorokra vonatkozó határértékek Hasznos teljesítmény (P) (kW) || Szén-monoxid (g/kWh) || Szénhidrogének (g/kWh) || Nitrogén-oxidok (g/kWh) || Szálló por (g/kWh) || || || || 130 < P || 3,5 || 0,19 || 2,0 || 0,025 Megjegyzés: A jegyzőkönyvet alá nem író országok
részére kivitelre szánt járművek és motorok kivételével, a
szerződő felek csak abban az esetben engedélyezik az új motorok
regisztrációját és adott esetben forgalomba hozatalát, függetlenül attól, hogy
a gépbe beépítésre kerülnek-e, ha a táblázatban található vonatkozó
határértékeknek megfelelnek. 8. táblázat Motorkocsik
meghajtására szánt motorokra vonatkozó határértékek Hasznos teljesítmény (P) (kW) || Szén-monoxid (g/kWh) || Szénhidrogének és nitrogén-oxidok összesen (g/kWh) || Szálló por (g/kWh) || || || 130 < P || 3,5 || 4,0 || 0,025 9. táblázat Belvízi hajók
meghajtására szánt motorokra vonatkozó határértékek Lökettérfogat (liter hengerenként/kW) || Szén-monoxid (g/kWh) || Szénhidrogének és nitrogén-oxidok összesen (g/kWh) || Szálló por (g/kWh) || || || Lökettérf. < 0,9 Teljesítmény ≥ 37 kW || 5,0 || 7,5 || 0,4 0,9 ≤ lökettérf. < 1,2 || 5,0 || 7,2 || 0,3 1,2 ≤ lökettérf. < 2,5 || 5,0 || 7,2 || 0,2 2,5 ≤ lökettérf. < 5,0 || 5,0 || 7,2 || 0,2 5,0 ≤ lökettérf. < 15 || 5,0 || 7,8 || 0,27 15 ≤ lökettérf. < 20 Teljesítmény < 3 300 kW || 5,0 || 8,7 || 0,5 15 ≤ lökettérf. < 20 Teljesítmény > 3 300 kW || 5,0 || 9,8 || 0,5 20 ≤ lökettérf. < 25 || 5,0 || 9,8 || 0,5 25 ≤ lökettérf. < 30 || 5,0 || 11,0 || 0,5 Megjegyzés: A jegyzőkönyvet alá nem író országok
részére kivitelre szánt járművek és motorok kivételével, a
szerződő felek csak abban az esetben engedélyezik az új motorok
regisztrációját és adott esetben forgalomba hozatalát, függetlenül attól, hogy
a gépbe beépítésre kerülnek-e, ha a táblázatban található vonatkozó
határértékeknek megfelelnek. 10. táblázat Kedvtelési célú
kishajókban található motorokra vonatkozó határértékek Motortípus || CO (g/kWh) CO = A +B/PnN || Szénhidrogének (HC) (g/kWh) HC = A +B/PnN a || NOx g/kWh || PM g/kWh A || B || n || A || B || n || || || || || || || || Kétütemű || 150 || 600 || 1 || 30 || 100 || 0,75 || 10 || Nem alk. Négyütemű || 150 || 600 || 1 || 6 || 50 || 0,75 || 15 || Nem alk. CI || 5 || 0 || 0 || 1,5 || 2 || 0,5 || 9,8 || 1 Rövidítés: Nem alk. = Nem alkalmazható Megjegyzés: A jegyzőkönyvet alá nem író országok
részére kivitelre szánt járművek és motorok kivételével, a
szerződő felek csak abban az esetben engedélyezik az új motorok
regisztrációját és adott esetben forgalomba hozatalát, függetlenül attól, hogy
a gépbe beépítésre kerülnek-e, ha a táblázatban található vonatkozó
határértékeknek megfelelnek. a Ahol A, B és n állandó, a PN pedig a motor
névleges teljesítménye kW-ban, és a kibocsátások mérése a harmonizált
szabványokkal összhangban történik. 11. táblázat Kerékpárokra (> 50
cm3; > 45 km/h) vonatkozó határértékek Motor mérete || Határértékek || Motorkerékpár < 150cm3 || HC = 0,8 g/km NOx = 0,15 g/km Motorkerékpár > 150cm3 || HC = 0,3 g/km NOx = 0,15 g/km Megjegyzés: A jegyzőkönyvet alá nem író országok
részére kivitelre szánt járművek kivételével, a szerződő felek
csak abban az esetben engedélyezik a regisztrációt és adott esetben a
forgalomba hozatalt, ha a táblázatban található vonatkozó határértékeknek
megfelelnek. 12. táblázat Segédmotoros
kerékpárokra (<50 cm3; < 45 km/h) vonatkozó határértékek || Határértékek CO (g/km) || HC + NOx (g/km) || || II || 1,0a || 1,2 Megjegyzés: A jegyzőkönyvet alá nem író országok részére
kivitelre szánt járművek kivételével, a szerződő felek csak
abban az esetben engedélyezik a regisztrációt és adott esetben a forgalomba
hozatalt, ha a táblázatban található vonatkozó határértékeknek megfelelnek. a Három- és négykerekű járművek esetében:
3,5 g/km. 13. táblázat A külső gyújtású
motorral felszerelt járművekben használatos, forgalomban lévő
üzemanyagokra vonatkozó környezetvédelmi előírások – Típus: Benzin Paraméter || Mértékegység || Határértékek Minimum || Maximum || || || Kísérleti oktánszám || || 95 || – Motor oktánszáma || || 85 || – Reid-gőznyomás, nyári időszaka || kPa || – || 60 Desztilláció: || || || Párologtatás 100°C-on || % v/v || 46 || – Párologtatás 150°C-on || % v/v || 75 || – Szénhidrogén-elemzés: || || || - olefinek || % v/v || – || 18,0 b - aromások || || – || 35 - benzol || || – || 1 Oxigéntartalom || % m/m || – || 3,7 Oxidálószerek: || || || - Metanol, hozzáadandó stabilizálószerekkel || % v/v || – || 3 - Etanol, stabilizálószerek lehetnek szükségesek || % v/v || – || 10 - Izopropil-alkohol || % v/v || – || 12 - Tercier-butil-alkohol || % v/v || – || 15 - Izo-butil-alkohol || % v/v || – || 15 - Molekulánként öt vagy több szénatomot tartalmazó éterek || % v/v || – || 22 Egyéb oxidálószerek c || % v/v || – || 15 Kéntartalom || mg/kg || – || 10 a A nyári időszak legkésőbb május
1-jén kezdődik, és legkorábban szeptember 30-án fejeződik be. A
sarkvidéki feltételekkel rendelkező szerződő felek esetén a
nyári időszak legkésőbb június 1-jén kezdődik, és legkorábban
augusztus 31-én fejeződik be, és a Reid-gőznyomás (RVP) legfeljebb 70
kPa lehet. b Kivéve a normál
ólommentes benzin (a minimális motoroktánszám [MON] 81., és a minimális
kísérleti oktánszám [RON] 91.), melyre a maximális olefintartalom 21 v/v %.
Ezek a határértékek nem zárják ki
eleve, hogy a szerződő felek piacára újabb ólommentes benzint
vezessenek be az itt leírtaknál alacsonyabb oktánszámmal. c Egyéb egyértékű alkoholok, amelyek
desztillációs végpontja nem magasabb a nemzeti követelményekben vagy,
amennyiben ilyenek nincsenek, a motorüzemanyagokra vonatkozó ipari követelményekben
meghatározott desztillációs végpontnál. 14. táblázat A kompressziós
gyújtású motorral felszerelt járművekben használatos, forgalomban
lévő üzemanyagokra vonatkozó környezetvédelmi előírások – Típus:
Dízelüzemanyag Paraméter || Mértékegység || Határértékek Minimum || Maximum || || || Cetánszám || || 51 || – Sűrűség 15°C-on || kg/m3 || – || 845 Desztilláció: 95% || °C || – || 360 Policiklusos aromás szénhidrogén || % m/m || – || 8 Kéntartalom || mg/kg || – || 10 B. Kanada 12. Az
üzemanyagokból és a mozgó forrásokból származó kibocsátások szabályozására
szolgáló határértékek, az adott esetnek megfelelően, a rendelkezésre álló
szabályozási technológiákra vonatkozó információk, más illetékességi
területeken alkalmazott határértékek és az alábbi dokumentumok figyelembe
vételével kerülnek meghatározásra: a) Passenger
Automobile and Light Truck Greenhouse Gas Emission Regulations, SOR/2010–201; b) Marine
Spark-Ignition Engine, Vessel and Off-Road Recreational Vehicle Emission
Regulations, SOR/2011–10; c) Renewable
Fuels Regulations, SOR/2010–189; d) Regulations
for the Prevention of Pollution from Ships and for Dangerous Chemicals,
SOR/2007–86; e) Off-Road
Compression-Ignition Engine Emission Regulations, SOR/2005–32; f) On-Road
Vehicle and Engine Emission Regulations, SOR/2003–2; g) Off-Road
Small Spark-Ignition Engine Emission Regulations, SOR/2003–355; h) Sulphur
in Diesel Fuel Regulations, SOR/2002–254; i) Gasoline
and Gasoline Blend Dispensing Flow Rate Regulations SOR/2000–43; j) Sulphur
in Gasoline Regulations, SOR/99–236; k) Benzene
in Gasoline Regulations, SOR/97–493; l) Gasoline
Regulations, SOR/90–247; m) Federal
Mobile PCB Treatment and Destruction Regulations, SOR/90–5; n) Environmental
Code of Practice for Aboveground and Underground Storage Tank Systems
Containing Petroleum and Allied Petroleum Products; o) Canada-Wide
Standards for Benzene, Phase 2; p) Environmental
Guidelines for Controlling Emissions of Volatile Organic Compounds from
Aboveground Storage Tanks. PN 1180; q) Environmental
Code of Practice for Vapour Recovery in Gasoline Distribution Networks. PN
1057; r) Environmental Code of Practice for Light Duty Motor
Vehicle Emission Inspection and Maintenance Programs — 2nd Edition. PN 1293; s) Joint Initial Actions to Reduce Pollutant Emissions
that Contribute to Particulate Matter and Ground-level Ozone; and t) Operating and Emission Guidelines for Municipal Solid
Waste Incinerators. PN 1085. C. Amerikai Egyesült Államok 13. Mozgó
forrásokból származó kibocsátások csökkentését célzó program megvalósítása
személygépkocsikra, könnyű haszongépjárművekre, nehéz tehergépkocsikra
és tüzelőanyagokra oly mértékben, ahogy a Clean Air Act 202. szakasza a),
g) és h) pontja megkívánja: a) Registration
of fuels and fuel additives — 40 C.F.R Part 79; b) Regulation
of fuels and fuel additives — 40 C.F.R Part 80, including: Subpart A — general
provisions; Subpart B — controls and prohibitions;
Subpart D — reformulated
gasoline; Subpart H — gasoline sulphur standards; Subpart I — motor vehicle
diesel fuel; non-road, locomotive, and marine diesel fuel; and ECA marine fuel;
Subpart L — gasoline benzene; and c) Control
of emissions from new and in-use highway vehicles and engines — 40 C.F.R Part
85 and Part 86. 14. A nem
közúti motorokra és járművekre vonatkozó szabványok az alábbi
dokumentumokban vannak meghatározva: a) Fuel
sulphur standards for non-road diesel engines — 40 C.F.R Part 80, Subpart
I; b) Aircraft
engines — 40 C.F.R Part 87; c) Exhaust
emission standards for non-road diesel engines — Tier 2 and 3;
40 C.F.R Part 89; d) Non-road
compression-ignition engines — 40 C.F.R Part 89 and Part 1039; e) Non-road
and marine spark-ignition engines — 40 C.F.R Part 90, Part 91, Part 1045,
and Part 1054; f) Locomotives
— 40 C.F.R Part 92 and Part 1033; g) Marine
compression-ignition engines — 40 C.F.R Part 94 and Part 1042; h) New
large non-road spark-ignition engines — 40 C.F.R Part 1048; i) Recreational
engines and vehicles — 40 C.F.R Part 1051; j) Control
of evaporative emissions from new and in-use non-road and stationary equipment
— 40 C.F.R. Part 1060; k) Engine
testing procedures — 40 C.F.R Part 1065; és l) General
compliance provisions for non-road programs — 40 C.F.R Part 1068. V. IX. melléklet 1. A 6.
bekezdés utolsó mondatát el kell hagyni. 2. A 9.
bekezdés utolsó mondatát el kell hagyni. 3. Az 1.
megjegyzést el kell hagyni. W. X. melléklet 1. A szöveg az
alábbi új X. melléklettel egészül ki: X. melléklet
A helyhez kötött forrásokból származó szállópor-kibocsátásra
vonatkozó határértékek 1. Az A. szakasz
vonatkozik a Kanadán és az Amerikai Egyesült Államokon kívüli
szerződő felekre, míg a B. szakasz vonatkozik Kanadára, és a C.
szakasz vonatkozik az Amerikai Egyesült Államokra. A. A Kanadán és az Amerikai
Egyesült Államokon kívüli szerződő felek 2. Csak ebben a
szakaszban a „por” és az „összes lebegő szálló por” (TSP) bármilyen
formájú, szerkezetű vagy sűrűségű, a gáz fázisban a
mintavételi pont körülményei között diszpergált állapotban jelen lévő
részecskék tömege, amely részecskék meghatározott körülmények között végzett
szűréssel gyűjthetők össze, az elemezni kívánt gáz reprezentatív
mintavételét követően, és amelyek a szűrő feletti részen vagy a
szűrőn maradnak a meghatározott körülmények között végrehajtott
szárítást követően. 3. E szakasz értelmében a
kibocsátási határérték a berendezések véggázában lévő por és/vagy TSP azon
maximális mennyiségét jelenti, amely nem léphető túl. Amennyiben másképp
nem rendelkeznek, a szennyező anyag tömegét kell osztani a füstgáz
térfogatával (mg/m3-ben kifejezve), a száraz gáz hőmérsékletét
és nyomását standard állapotban feltételezve (a térfogat 273,15 K és 101,3 kPa
esetén). A véggáz oxigéntartalmát figyelembe véve az alábbi táblázatokban
megadott értékeket kell alkalmazni minden forráskategóriára. A véggázban
lévő szennyező anyagok koncentrációjának csökkentése céljából alkalmazott
hígítás nem megengedett. A készülékek indítását, leállítását és
karbantartatását nem kell figyelembe venni. 4. A kibocsátásokat
minden esetben mérésekkel vagy legalább ugyanolyan pontosságú számításokkal
kell ellenőrizni. A határértékeknek való megfelelést folyamatos vagy
szakaszos méréssel, approbációval vagy egyéb, műszakilag megfelelő
módszerrel kell ellenőrizni, beleértve az igazolt számítási módszereket
is. Folyamatos mérések esetén a határértéknek való megfelelés akkor valósul
meg, ha az ellenőrzött havi kibocsátási átlag nem haladja meg a
kibocsátási határértéket. Szakaszos mérés vagy egyéb megfelelő
meghatározási vagy számítási eljárás esetén a kibocsátási határértékeknek való
megfelelés akkor áll fenn, ha a jellegzetes feltételek mellett, megfelelő
számban végzett mérésből kapott értékek átlaga nem lépi túl a kibocsátási
szabvány értékét. A mérési módszerek pontatlansága figyelembe vehető az
ellenőrzés során. 5. A vonatkozó
szennyező anyagok ellenőrzését, és a folyamatparaméterek mérését, valamint
az automatikus mérési rendszerek minőségbiztosítását és az azok
kalibrálására szolgáló referenciaméréseket a CEN szabványaival összhangban kell
végrehajtani. Amennyiben nem áll rendelkezésre megfelelő CEN-szabvány,
olyan ISO-szabványokat, országos vagy nemzetközi szabványokat kell figyelembe
venni, amelyek az adatszolgáltatást ezzel tudományos szempontból
egyenértékű minőségben tudják biztosítani. 6. A 7. bekezdésben
említett tüzelőberendezésekre vonatkozó speciális rendelkezések: a) a
szerződő fél az alábbi esetekben térhet el a 7. bekezdésben
előírt kibocsátási határértékeknek való megfelelés kötelezettségétől: i. általában
gáz üzemanyagot használó égetőművek esetében, amelyek kivételesen
kénytelenek egyéb üzemanyagot használni a gázellátásban bekövetkező
hirtelen zavar miatt, és amelyeket ezért véggáz-tisztító létesítménnyel kellene
ellátni; ii. meglévő
égetőművek esetében , amelyek legfeljebb 17 500 üzemórát
működnek 2016. január 1-jétől kezdődően, és legkésőbb
2023. december 31-ig. b) amennyiben
az égetőművet legalább 50 MWth teljesítménnyel bővítik, a (7)
bekezdésben az új létesítményekre meghatározott kibocsátási határérték
alkalmazandó a változás által érintett bővített részre. A kibocsátási
határérték kiszámítása az üzem meglévő és új része tényleges bemenő
hőteljesítményével súlyozott átlagaként történik; c) a
szerződő felek biztosítják, hogy rendelkezéseket hoznak a kibocsátás
csökkentésére szolgáló berendezések hibás működésével vagy
meghibásodásával kapcsolatos eljárásokra vonatkozóan; d) vegyes
üzemű égetőmű esetében, ahol egy időben kettő vagy
több tüzelőanyagot használnak fel, a kibocsátási határértéket az egyes
tüzelőanyagokra vonatkozó kibocsátási határértékek súlyozott átlagaként
kell meghatározni, az egyes üzemanyagok által biztosított bemenő
hőteljesítmény alapján. 7. Égetőművek
50 MWth értéket meghaladó bemenő hőteljesítménnyel:[6] 1. táblázat Égetőművek
porkibocsátására vonatkozó határértékeka Üzemanyagtípus || Bemenő hőteljesítmény (MWth) || Por kibocsátási határértéke (mg/m³)b || || Szilárd tüzelőanyagok || 50–100 || Új üzemek: 20 (szén, lignit és egyéb szilárd tüzelőanyagok) 20 (biomassza, tőzeg) Meglévő üzemek: 30 (szén, lignit és egyéb szilárd tüzelőanyagok) 30 (biomassza, tőzeg) 100-300 || Új üzemek: 20 (szén, lignit és egyéb szilárd tüzelőanyagok) 20 (biomassza, tőzeg) Meglévő üzemek: 25 (szén, lignit és egyéb szilárd tüzelőanyagok) 20 (biomassza, tőzeg) >300 || Új üzemek: 10 (szén, lignit és egyéb szilárd tüzelőanyagok) 20 (biomassza, tőzeg) Meglévő üzemek: 20 (szén, lignit és egyéb szilárd tüzelőanyagok) 20 (biomassza, tőzeg) Folyékony tüzelőanyagok || 50–100 || Új üzemek: 20 Meglévő üzemek: 30 (általánosságban) 50 (a nyersolaj finomításából származó desztillációs és átalakítási maradványanyagok saját fogyasztásra szánt elégetéséhez égetőműben) Folyékony tüzelőanyagok || 100-300 || Új üzemek: 20 Meglévő üzemek: 25 (általánosságban) 50 (a nyersolaj finomításából származó desztillációs és átalakítási maradványanyagok saját fogyasztásra szánt elégetéséhez égetőműben) >300 || Új üzemek: 10 Meglévő üzemek: 20 (általánosságban) 50 (a nyersolaj finomításából származó desztillációs és átalakítási maradványanyagok saját fogyasztásra szánt elégetéséhez égetőműben) Földgáz || > 50 || 5 Egyéb gázok || > 50 || 10 30 (az acélipar által előállított, máshol felhasználható gázok esetében) a A kibocsátási határértékek különösen a
következő esetekben nem alkalmazandók: ·
azokban a berendezésekben,
ahol az égéstermékeket közvetlen fűtésre, szárításra vagy tárgyak, illetve
anyagok egyéb kezelésére használják; ·
utóégető berendezések,
amelyeket a füstgázok égetéssel történő tisztítására terveztek, és amelyek
nem önálló tüzelőberendezésként üzemelnek; ·
a katalitikus krakkolás
katalizátorainak regenerálását végző berendezések; ·
a hidrogén-szulfidot kénné
konvertáló berendezések; ·
a vegyiparban használatos
reaktorok; ·
koksszal üzemelő
olvasztók; ·
léghevítők (cowper,
kauper); ·
regeneráló kazánok a
papírrostot gyártó létesítményekben; ·
hulladékégetők; és ·
dízel-, benzin-,
gázmotorral vagy gázturbinával működtetett berendezések, az alkalmazott
tüzelőanyagtól függetlenül. b Referencia O2-tartalom 6 % szilárd,
és 3 % folyékony és gáznemű tüzelőanyag esetén. 8. Ásványolaj- és
gázfinomítók: 2. táblázat Az ásványolaj- és
gázfinomítókból kibocsátott porra vonatkozó határértékek Kibocsátás forrása || Por kibocsátási határértéke (mg/m³) || FCC regenerátorok || 50 9. Cementklinkergyártás 3. táblázat A cementklinkergyártás
során kibocsátott porra vonatkozó határértékek || Por kibocsátási határértéke (mg/m³) || Cementgyártás létesítményei, kemencék, malmok és klinkerhűtők || 20 a Az 500 tonna/nap kapacitásnál nagyobb forgó
kemencékben vagy 50 tonna/nap kapacitásnál nagyobb egyéb kemencékben végzett
cementklinkergyártás berendezései. A referencia-oxigéntartalom 10%. 10. Mészelőállítás: 4. táblázat A mészelőállítás
során kibocsátott porra vonatkozó határértékek || Por kibocsátási határértéke (mg/m³) || Mészkemence égetése || 20 b a Napi 50 tonna vagy azt meghaladó kapacitással
rendelkező mészelőállító berendezések. Ide tartoznak az egyéb ipari
folyamatokba integrált mészkemencék is, a pappírrost-iparág kivételével (lásd a
9. táblázatot). A referencia-oxigéntartalom 11%. b Ahol a por rezisztivitása magas, a kibocsátási
határérték magasabb, akár 30 mg/m³ is lehet. 11. Fémgyártás
és -megmunkálás 5. táblázat A vas- és
acélféltermékek gyártásából származó por kibocsátására
vonatkozó határértékek Tevékenység és kapacitási küszöbérték || Por kibocsátási határértéke (mg/m³) || Szinterelő üzem || 50 Pelletező üzem || 20 a töréshez és szárításhoz 15 minden egyéb lépéshez Kohó: Nagyolvasztó-léghevítők (>2,5 t/óra) || 10 Oxigénes konverteracél-gyártás és öntés (>2,5 t/óra) || 30 Elektroacél-gyártás és öntés (>2,5 t/óra) || 15 (meglévő) 5 (új) 6. táblázat Vasöntödékből
kibocsátott porra vonatkozó határértékek Tevékenység és kapacitási küszöbérték || Por kibocsátási határértéke (mg/m³) || Vasöntödék (>20 t/nap): - minden olvasztó (kupoló, indukciós, forgó) - minden öntőforma (héj, állandó) || 20 Meleg- és hideghengerlés || 20 50 ahol nem alkalmazható zsákszűrő a nedves gőzök jelenléte miatt 7. táblázat Fémkohászati gyártás
és feldolgozás során kibocsátott porra vonatkozó
határértékek || Por kibocsátási határértéke (mg/m³) (napi) || Fémfeldolgozás || 20 12. Üveggyártás: 8. táblázat Az üveggyártás során
kibocsátott porra vonatkozó határértékek || Por kibocsátási határértéke (mg/m³) || Új berendezések || 20 Meglévő berendezések || 30 a Napi 20 tonna vagy azt
meghaladó kapacitással rendelkező, üveg vagy üvegszál előállítására
szolgáló berendezések. A koncentrációk száraz véggázokra vonatkoznak 8 térfogat
% oxigén (folyamatos olvasztás), illetve 13 térfogat % oxigén (nem folyamatos
olvasztás) mellett. 13. Papírrost-gyártás 9. táblázat A papírrost-gyártás
során kibocsátott porra vonatkozó határértékek || Por kibocsátási határértéke (mg/m³) (napi átlagok) || Kiegészítő kazán || 40 folyékony tüzelőanyagok elégetésekor (3% oxigéntartalom mellett) 30 szilárd tüzelőanyagok elégetésekor (6% oxigéntartalom mellett) Regeneráló kazán és mészkemence || 50 14. Hulladékégetés: 10. táblázat A hulladékégetés során
kibocsátott porra vonatkozó határértékek || Por kibocsátási határértéke (mg/m³) || Lakossági hulladék elégetésére szolgáló hulladékégetők (> 3 t/óra) || 10 Veszélyes és orvosi hulladék elégetése (> 1 t/óra) || 10 Megjegyzés: Referencia oxigéntartalom: száraz alap, 11%. 15. Titán-dioxid
előállítás: 11. táblázat A titán-dioxid
előállítása során kibocsátott porra vonatkozó határértékek || Por kibocsátási határértéke (mg/m³) || Szulfát-eljárás, teljes kibocsátás || 50 Klorid-folyamat, teljes kibocsátás || 50 Megjegyzés: A berendezésen belüli kisebb kibocsátási
forrásokra 150 mg/m³ kibocsátási határérték alkalmazható. 16. Égetőművek
50 MWth érték alatti bemenő hőteljesítménnyel: Ez
a bekezdés ajánlás jellegű és azokat az intézkedéseket mutatja be, amelyek
megtehetők a szálló por csökkentése érdekében, amennyiben azokat a
szerződő fél műszakilag és gazdaságilag kivitelezhetőnek
ítéli meg: a) lakossági
égetőberendezések 500 kWth értéke alatti bemenő
hőteljesítménnyel: i. az
500 kWth alatti bemenő teljesítménnyel rendelkező új lakossági
égetőberendezések és kazánok kibocsátása az alábbiak alkalmazásával
csökkenthető: aa) a CEN
szabványokban (pl. EN 303–5) és az Egyesült Államokban és Kanadában ennek
megfelelő termékszabványokban meghatározott termékszabványok. Az ilyen
termékszabványokat alkalmazó országok további nemzeti követelményeket
határozhatnak meg, figyelembe véve különösen a kondenzálódó szerves vegyületek
kibocsátásnak hozzájárulását a környezeti szálló por (PM) kialakulásához; vagy bb) teljesítményre
vonatkozó kritériumokat meghatározó ökocímkék, amely kritériumok
jellemzően szigorúbbak az EN termékszabványok vagy nemzeti előírások
minimális hatékonyságra vonatkozó követelményeinél. 12. táblázat A termékszabványokkal
használandó, 500 kWth értéknél kisebb bemenő hőteljesítménnyel
rendelkező, szilárd tüzelőanyagot használó új
égetőberendezésekből kibocsátott porra vonatkozó ajánlott
határértékek || Por (mg/m³) || Nyitott/zárt kandallók és fatüzelésű kályhák || 75 Rönkfával üzemelő kazánok (hőtárolós tartállyal) || 40 Pellettel üzemelő kályhák és kazánok || 50 Fától eltérő egyéb szilárd tüzelőanyaggal üzemelő kályhák || 50 Automatikus égetőberendezések || 50 Megjegyzés: O2 referenciatartalom 13%. ii. A
meglévő lakossági égetőkályhákból és kazánokból származó kibocsátás az
alábbi elsődleges intézkedésekkel csökkenthető: aa) a
nyilvánosság tájékoztatását és a tudatosság növelését szolgáló programok az
alábbiak tekintetében: ·
a kályhák és kazánok
megfelelő üzemeltetése; ·
csak kezeletlen fa
használata; ·
a fa helyes szárítása a megfelelő
nedvességtartalom érdekében. bb) program
kialakítása a legrégebbi meglévő kazánok és kályhák modern berendezésekre
való lecserélésére; vagy cc) a
régi készülékek lecserélésére vagy módosítására vonatkozó kötelezettség
bevezetése. b) Nem
lakossági égetőberendezések 100 kWth és 1 MWth közötti bemenő
hőteljesítménnyel: 13. táblázat A 100 kWth és 1 MWth
közötti bemenő hőteljesítménnyel rendelkező kazánokból és ipari
melegítőkből kibocsátott porra vonatkozó ajánlott határértékek || Por (mg/m³) || Szilárd tüzelőanyagok, 100–500 kWth || Új berendezések || 50 Meglévő berendezések || 150 Szilárd tüzelőanyagok, 500 kWth–1 MWth || Új berendezések || 50 Meglévő berendezések || 150 Megjegyzés: O2 referenciatartalom: fa, egyéb
szilárd biomassza és tőzeg: 13%; szén, lignit és egyéb szilárd fosszilis
tüzelőanyagok: 6%. c) 1–50 MWth értéknél nagyobb bemenő
hőteljesítménnyel rendelkező égetőberendezések: 14. táblázat Az 1 MWth és 50 MWth
közötti bemenő hőteljesítménnyel rendelkező kazánokból és ipari
melegítőkből kibocsátott porra vonatkozó ajánlott határértékek || Por (mg/m³) || Szilárd tüzelőanyagok > 1–5 MWth || Új berendezések || 20 Meglévő berendezések || 50 Szilárd tüzelőanyagok > 5-50 MWth || Új berendezések || 20 Meglévő berendezések || 30 Folyékony tüzelőanyagok > 1–5 MWth || Új berendezések || 20 Meglévő berendezések || 50 Folyékony tüzelőanyagok >5-50 MWth || Új berendezések || 20 Meglévő berendezések || 30 Megjegyzés: O2 referenciatartalom Fa, egyéb
szilárd biomassza és tőzeg: 11%; Szén, lignit és egyéb szilárd fosszilis
tüzelőanyagok: 6%; Folyékony tüzelőanyagok, beleértve a folyékony
bioüzemanyagokat is: 3%. B. Kanada 17. A
szilárdanyag-kibocsátás szabályozására szolgáló határértékek helyhez kötött
forrásokra kerülnek meghatározásra, az adott esetnek megfelelően, a
rendelkezésre álló szabályozási technológiákra vonatkozó információk, más
illetékességi területeken alkalmazott határértékek és az alábbi a)-h) pontokban
felsorolt dokumentumok figyelembe vételével: A határértékek kifejezése
történhet PM-ben vagy TPM-ben. A TPM ilyen vonatkozásban olyan PM-részecskéket
jelent, amelyek aerodinamikai átmérője kevesebb, mint 100 µm: a) Secondary
Lead Smelter Release Regulations, SOR/91-155; b) Environmental
Code of Practice for Base Metals Smelters and Refineries; c) New
Source Emission Guidelines for Thermal Electricity Generation; d) Environmental
Code of Practice for Integrated Steel Mills (EPS 1/MM/7); e) Environmental
Code of Practice for Non-Integrated Steel Mills (EPS 1/MM/8); f) Emission
Guidelines for Cement Kilns. PN 1284; g) Joint Initial Actions to Reduce Pollutant Emissions
that Contribute to Particulate Matter and Ground-level Ozone; és h) Performance
testing of solid-fuel-burning heating appliances, Canadian Standards
Association, B415. 1-10. C. Amerikai Egyesült Államok 18. A
következő helyhez kötött forráskategóriákba tartozó új, helyhez kötött
forrásokból származó szilárdanyag-kibocsátás szabályozására szolgáló
határértékeket és a forrásokat, amelyekre vonatkoznak, a következő
dokumentumok alapján állapítják meg: a) Steel
Plants: Electric Arc Furnaces — 40 C.F.R. Part 60, Subpart AA and Subpart AAa; b) Small
Municipal Waste Combustors — 40 C.F.R. Part 60, Subpart AAAA; c) Kraft
Pulp Mills — 40 C.F.R. Part 60, Subpart BB; d) Glass
Manufacturing — 40 C.F.R. Part 60, Subpart CC; e) Electric
Utility Steam Generating Units — 40 C.F.R. Part 60, Subpart D and Subpart
Da; f) Industrial-Commercial-Institutional
Steam Generating Units — 40 C.F.R. Part 60, Subpart Db and Subpart Dc; g) Grain
Elevators — 40 C.F.R. Part 60, Subpart DD; h) Municipal
Waste Incinerators — 40 C.F.R. Part 60, Subpart E, Subpart Ea and Subpart Eb; i) Hospital/Medical/Infectious
Waste Incinerators — 40 C.F.R. Part 60, Subpart Ec; j) Portland
Cement — 40 C.F.R. Part 60, Subpart F; k) Lime
Manufacturing — 40 C.F.R. Part 60, Subpart HH; l) Hot
Mix Asphalt Facilities — 40 C.F.R. Part 60, Subpart I; m) Stationary
Internal Combustion Engines: Compression Ignition — 40 C.F.R. Part 60,
Subpart IIII; n) Petroleum
Refineries — 40 C.F.R. Part 60, Subpart J and Subpart Ja; o) Secondary
Lead Smelters — 40 C.F.R. Part 60, Subpart L; p) Metallic
Minerals Processing — 40 C.F.R. Part 60, Subpart LL; q) Secondary
Brass and Bronze — 40 C.F.R. Part 60, Subpart M; r) Basic
Oxygen Process Furnaces — 40 C.F.R. Part 60, Subpart N; s) Basic
Process Steelmaking Facilities — 40 C.F.R. Part 60, Subpart Na; t) Phosphate
Rock Processing — 40 C.F.R. Part 60, Subpart NN; u) Sewage
Treatment Plant Incineration — 40 C.F.R. Part 60, Subpart O; v) Nonmetallic
Minerals Processing Plants — 40 C.F.R. Part 60, Subpart OOO; w) Primary
Copper Smelters — 40 C.F.R. Part 60, Subpart P; x) Ammonium
Sulfate Manufacturing — 40 C.F.R. Part 60, Subpart PP; y) Wool
Fiberglass Insulation — 40 C.F.R. Part 60, Subpart PPP; z) Primary
Zinc Smelters — 40 C.F.R. Part 60, Subpart Q; aa) Primary
Lead Smelters — 40 C.F.R. Part 60, Subpart R; bb) Primary
Aluminum reduction plants — 40 C.F.R. Part 60, Subpart S; cc) Phosphate
Fertilizer Production — 40 C.F.R. Part 60, Subparts T, U, V, W, X; dd) Asphalt
Processing and Asphalt Roofing Manufacturing — 40 C.F.R. Part 60, Subpart
UU; ee) Calciners
and Dryers in Mineral Industries — 40 C.F.R. Part 60, Subpart UUU; ff) Coal
Preparation Plants — 40 C.F.R. Part 60, Subpart Y; gg) Ferroalloy
Production Facilities — 40 C.F.R. Part 60, Subpart Z; hh) Residential
Wood Heaters — 40 C.F.R. Part 60, Subpart AAA; ii) Small
Municipal Waste Combustors (after 11/30/1999) — 40 C.F.R. Part 60, Subpart
AAAA; jj) Small
Municipal Waste Combustors (before 11/30/1999) — 40 C.F.R. Part 60,
Subpart BBBB; kk) Other
Solid Waste Incineration Units (after 12/9/2004) — 40 C.F.R. Part 60,
Subpart EEEE; ll) Other
Solid Waste Incineration Units (before 12/9/2004) — 40 C.F.R. Part 60,
Subpart FFFF; mm) Stationary
Compression Ignition Internal Combustion Engines — 40 C.F.R. Part 60,
Subpart IIII; and nn) Lead
Acid BatteryManufacturing Plants — 40 C.F.R. Part 60, Subpart KK. 19. A National
Emission Standards for Hazardous Air Pollutants (HAP) (veszélyes
légszennyező anyagokra vonatkozó nemzeti kibocsátási előírások)
hatálya alá tartozó forrásokból származó szilárdanyag-kibocsátások
csökkentésére vonatkozó határértékek: a) Coke
oven batteries — 40 C.F.R. Part 63, Subpart L; b) Chrome
Electroplating (major and Area sources) – 40 C.F.R. Part 63, Subpart N; c) Secondary
lead smelters — 40 C.F.R. Part 63, Subpart X; d) Phosphoric
Acid Manufacturing Plants — 40 C.F.R. Part 63, Subpart AA; e) Phosphate
Fertilizers Production Plants — 40 C.F.R. Part 63, Subpart BB; f) Magnetic
Tape Manufacturing — 40 C.F.R. Part 63, Subpart EE; g) Primary
Aluminum— 40 C.F.R. Part 63, Subpart L; h) Pulp
and paper II (combustion) — 40 C.F.R. Part 63, Subpart MM; i) Mineral
wool manufacturing — 40 C.F.R. Part 63, Subpart DDD; j) Hazardous
waste combustors — 40 C.F.R. Part 63, Subpart EEE; k) Portland
cement manufacturing — 40 C.F.R. Part 63, Subpart LLL; l) Wool
fiberglass manufacturing — 40 C.F.R. Part 63, Subpart NNN; m) Primary
copper — 40 C.F.R. Part 63, Subpart QQQ; n) Secondary
aluminum — 40 C.F.R. Part 63, Subpart RRR; o) Primary
lead smelting — 40 C.F.R. Part 63, Subpart TTT; p) Petroleum
refineries — 40 C.F.R. Part 63, Subpart UUU; q) Ferroalloys
production — 40 C.F.R. Part 63, Subpart XXX; r) Lime
manufacturing — 40 C.F.R. Part 63, Subpart AAAAA; s) Coke
Ovens: Pushing, Quenching, and Battery Stacks — 40 C.F.R. Part 63, Subpart
CCCCC; t) Iron
and steel foundries — 40 C.F.R. Part 63, Subpart EEEEE; u) Integrated
iron and steel manufacturing — 40 C.F.R. Part 63, Subpart FFFFF; v) Site
remediation — 40 C.F.R. Part 63, Subpart GGGGG; w) Miscellaneous
coating manufacturing — 40 C.F.R. Part 63, Subpart HHHHH; x) Asphalt
Processing and Roofing Manufacturing — 40 C.F.R. Part 63, Subpart LLLLL; y) Taconite
Iron Ore Processing — 40 C.F.R. Part 63, Subpart RRRRR; z) Refractory
products manufacturing — 40 C.F.R. Part 63, Subpart SSSSS; aa) Primary
magnesium refining — 40 C.F.R. Part 63, Subpart TTTTT; bb) Electric
Arc Furnace Steelmaking Facilities — 40 C.F.R. Part 63, Subpart YYYYY; cc) Iron
and steel foundries — 40 C.F.R. Part 63, Subpart ZZZZZ; dd) Primary
Copper Smelting Area Sources — 40 C.F.R. Part 63, Subpart EEEEEE; ee) Secondary
Copper Smelting Area Sources — 40 C.F.R. Part 63, Subpart FFFFFF; ff) Primary
Nonferrous Metals Area Sources: Zinc, Cadmium, and Beryllium — 40 C.F.R. Part
63, Subpart GGGGGG; gg) Lead
Acid Battery Manufacturing (Area sources) — 40 C.F.R. Part 63, Subpart PPPPPP; hh) Glass
manufacturing (area sources) — 40 C.F.R. Part 63, Subpart SSSSSS; ii) Secondary
Nonferrous Metal Smelter (Area Sources) — 40 C.F.R. Part 63, Subpart TTTTTT; jj) Chemical
Manufacturing (Area Sources) — 40 C.F.R. Part 63, Subpart VVVVVV; kk) Plating
and Polishing Operations (Area sources) — 40 C.F.R. Part 63, Subpart WWWWWW; ll) Area
Source Standards for Nine Metal Fabrication and Finishing Source Categories —
40 C.F.R.Part 63, Subpart XXXXXX; mm) Ferroalloys
Production (Area Sources) — 40 C.F.R. Part 63, Subpart YYYYYY; nn) Aluminum,
Copper, and Nonferrous Foundries (Area Sources) — 40 C.F.R. Part 63,
Subpart ZZZZZZ; oo) Asphalt
Processing and Roofing Manufacturing (Area Sources) — 40 C.F.R. Part 63,
Subpart AAAAAAA; pp) Chemical
Preparation (Area Sources) — 40 C.F.R. Part 63, Subpart BBBBBBB; qq) Paints
and Allied Products Manufacturing (Area Sources) — 40 C.F.R. Part 63,
Subpart CCCCCCC; rr) Prepared
animal feeds manufacturing (Area Sources) — 40 C.F.R. Part 63, Subpart DDDDDDD;
and ss) Gold
Mine Ore Processing and Production (Area Sources) — 40 C.F.R. Part 63, Subpart
EEEEEEE. X. XI. melléklet A szöveg az alábbi új XI.
melléklettel egészül ki: XI. melléklet
Termékek illékony szervesvegyület-tartalmára vonatkozó
határértékek 1. Az A. szakasz
vonatkozik a Kanadán és az Amerikai Egyesült Államokon kívüli
szerződő felekre, míg a B. szakasz vonatkozik Kanadára, és a C.
szakasz vonatkozik az Amerikai Egyesült Államokra. A. A Kanadán és az Amerikai
Egyesült Államokon kívüli szerződő felek 2. Ez a rész a bizonyos
festékekben és lakkokban,valamint a jármű-utánfényezésére szolgáló
termékekben használt szerves oldószerekből származó illékony
szervesvegyület-kibocsátás korlátozására vonatkozik. 3. E melléklet A.
szakaszának alkalmazásában az alábbi általános fogalommeghatározások
érvényesek: a) „anyagok”:
bármely kémiai elem és annak vegyületei természetes formájukban vagy iparilag
előállított formában akár szilárd, akár folyékony, akár gázhalmazállapotban; b) „készítmény”:
két vagy több anyagból készített keverék vagy oldat; c) „szerves
vegyület”: bármely, legalább szén-, és egy vagy több hidrogén-, oxigén-, kén-,
foszfor-, szilícium-, nitrogén- vagy egy halogénatomot tartalmazó vegyület a
szénoxidok, szervetlen karbonátok és bikarbonátok kivételével; d) „illékony
szerves vegyület (VOC)”: bármely szerves vegyület, amelynél legfeljebb 250 °C a
kezdő forráspont 101,3 kPa atmoszférikus nyomáson mérve; e) „VOC-tartalom”:
a használatra kész állapotú termék összetételében az illékony szerves
vegyületek tömege gramm/liter (g/l) mértékegységben kifejezve. A száradás során
kémiai reakcióval a bevonat részévé váló illékony szerves vegyületek tömege nem
tartozik bele az adott termék VOC-tartalmába; f) „szerves
oldószer”: bármely VOC, amelyet önmagában vagy egyéb szerekkel kombinálva
nyersanyagok, termékek vagy hulladékok oldására, hígítására vagy
tisztítószerként szennyezőanyagok feloldására, vagy diszperziós közegként,
vagy viszkozitásszabályozóként, vagy felületifeszültség-szabályozóként, vagy
lágyítószerként, vagy tartósítószerként használnak; g) „bevonat”:
bármely készítmény, amellyel adott felületen dekorációs, állagmegóvási vagy
egyéb funkcionális céllal filmbevonatot képeznek, ideértve valamennyi szerves
oldószert vagy olyan keveréket, amely a megfelelő alkalmazás érdekében
szerves oldószert tartalmaz; h) „film”
egy vagy több bevonatnak a festendő felületre való felvitelével
kialakított összefüggő réteg; i) „vízbázisú
festékek (VB)” festékek, amelyek viszkozitását víz hozzáadásával állítják be; j) „oldószerbázisú
festékek (OB)” festékek, amelyek viszkozitását szerves oldószer hozzáadásával
állítják be; k) „forgalomba
hozatal”: hozzáférhetővé tétel harmadik személyek számára akár fizetés
ellenében, akár ingyenesen. E melléklet alkalmazásában a szerződő
felek vámterületére történő behozatal forgalomba hozatalnak minősül. 4. A „festékek és lakkok”
az alábbi alkategóriákban felsorolt termékeket jelent, az aeroszolok
kivételével. Ezek olyan bevonatok, amelyeket épületeken, az épületek
díszítőelemein, tartozékain és kapcsolódó részein dekorációs, funkcionális
és állagmegóvási célból használnak: a) „belső
falak és mennyezetek matt bevonata”: belső falakon és mennyezeteken
használt bevonatok, amelyek fényességi foka ˂ 25@60°; b) „belső
falak és mennyezetek fényes bevonata”: belső falakon és mennyezeteken
használt bevonatok, amelyek fényességi foka > 25@60°; c) „ásványi
anyagból készült külső falak bevonata”: kő-, tégla- vagy gipszanyagú
külső falakon használt bevonatok; d) „kültéri/beltéri
díszítő- és javítófestékek fára, fémre vagy műanyagra”: díszítő-
vagy burkolóelemekre használt, áttetsző filmet képző bevonatok.
Ezeket a bevonatokat fa-, fém- vagy műanyag felületek kezelésére
fejlesztették ki. Ebbe az alkategóriába tartoznak a festékalapok és a
közbenső bevonatok; e) „kültéri/beltéri
díszítő lakkok és falazúrok (fapácok)”: díszítőelemekre alkalmazott,
átlátszó vagy félig átlátszó filmet képző bevonatok, amelyeket dekorációs
vagy állagmegóvási célból fára, fémre és műanyagokra használnak. Ebbe az
alkategóriába tartoznak az áttetsző falazúrok is. Az áttetsző
falazúrok olyan bevonatok, amelyek a fa díszítését és időjárás elleni
védelmét szolgáló áttetsző filmréteget képeznek a fafelületen, ahogyan azt
az EN-927-1 szabvány a félstabil kategórián belül definiálja; f) „fa
vékonylazúrok”: olyan fapácok, amelyeknek az EN 927-1:1996 szabvány szerint az
átlagos vastagsága kisebb mint 5 μm, az ISO 2808: 1997 szabvány 5A
módszerével mérve; g) „alapozók”:
olyan bevonatok, amelyek szigetelő és/vagy tömítő tulajdonsággal
rendelkeznek, és fafelületek, falak vagy mennyezetek kezelésére szolgálnak; h) „kötő
alapozók”: laza, porló felületek stabilizálásra, hidrofób tulajdonságok
kialakítására és/vagy fafelületek kék gombásodásának megakadályozására használt
bevonatok; i) „egykomponensű
speciális bevonatok”: bevonatok, amelyek filmréteget képeznek a felületen.
Ezeket a bevonatokat speciális célokra fejlesztették ki, úgymint műanyagok
alapozó- és fedőbevonata, vastartalmú felületek alapozóbevonata,
reakcióképes fémek, mint pl. cink és alumínium alapozóbevonata, korróziógátló
bevonatok, padlóbevonatok, ideértve a fa- és cementpadlókat, falfirkaálló
festés, égésgátló anyag és fokozott higiéniai elvárások teljesítése az élelmiszer-
és italiparban, valamint az egészségügyben; j) „kétkomponensű
speciális (reaktív) bevonatok”: az egykomponensű bevonatokkal
megegyező felhasználású bevonatok, de az alkalmazásuk előtt egy
második komponens hozzáadása szükséges (pl. tercier aminok); k) „többszínű
bevonatok”: közvetlen elsődleges alkalmazással is kéttónusú vagy
többszínű hatás elérésére kifejlesztett bevonatok; l) „dekorációs
ún. effekt bevonatok”: arra kifejlesztett bevonatok, hogy speciálisan
megfestett vagy lealapozott felületekre felvíve, majd a száradás során
különböző szerszámokkal kezelve különleges mintázatú felületeket adjanak. 5. A
„jármű-utánfényezésre szolgáló termékek” az alábbi alkategóriákban
felsorolt termékeket jelentik. Közúti járműveket vagy azok részeit vonják
be járműjavítás, konzerválás vagy külső dekorálás részeként, illetve
berendezések gyártása során a gyártó üzemeken kívül. Ebben a tekintetben
„közúti jármű”: a vasúti járművek, mezőgazdasági- és erdészeti
vontatók és minden mozgó munkagép kivételével az összes, a közúti forgalomban
való részvételre szánt, kész vagy nem teljesen elkészült, legalább négy
kerékkel rendelkező és 25 km/h-t meghaladó legnagyobb tervezési
sebességű gépjármű, valamint pótkocsija: a) az
„előkészítő és tisztító” anyagok azok a termékek, amelyeket a régi
bevonatok és rozsda kémiai vagy mechanikai eltávolítására vagy az új bevonathoz
szükséges tapadó-híd kialakítására fejlesztettek ki: i. az
előkészítő anyagok közé tartoznak a pisztolymosók (a szórópisztoly és
egyéb eszközök átmosására szolgáló tisztítók), festékeltávolítók, zsírtalanítók
(a műanyagoknál alkalmazott antisztatikus típusúak is) és a
szilikonlemosók; ii. „felülettisztítók”:
azok a tisztításra szolgáló termékek, amelyeket az előkészítés során, a
végső bevonat felvitele előtt a felület szennyeződéseinek
eltávolítására alkalmaznak. b) „karosszériagitt”:
nagysűrűségű anyagok, amelyeket a mély felületi horpadások
kiegyenlítésére alkalmaznak a felületképző/simító felvitele előtt; c) „alapozó”:
bármely bevonat, amelyet nyers fémfelületekre vagy meglévő bevonatokra
visznek fel korrózióvédelem céljából az elsődleges felületképző
felvitele előtt: i. „felületképző/simító”:
közvetlenül a fedőréteg felvitele előtt a korrózióvédelem, a
fedőréteg megfelelő tapadásának biztosítása, valamint a kisebb
felületi egyenetlenségek kitöltésével az egységes, sima felület kialakítása
céljából alkalmazott bevonat; ii. „általános
fémalapozó”: alapozóként történő alkalmazásra szolgáló bevonat, mint pl.
tapadóképesség-javítók, tömítők, felületképzők, bevonatalapok,
műanyag alapozók, nedves alapozók, nem szemcsés gittek, szórt gittek; iii. „mosó alapozó”:
legalább 0,5 tömegszázalék foszforsavat tartalmazó, közvetlenül nyers
fémfelületeken korrózióvédelem vagy tapadásbiztosítás céljából alkalmazott
bevonatok; hegeszthető alapozóként használt bevonatok; valamint
galvanizált vagy cinkfelületek kezelésére használt pácoldatok. d) „felső
bevonat”: színezett bevonat, amelyet egy vagy több rétegben visznek fel a
felület csillogásának vagy ellenálló képességének kialakítására. Ide tartozik
valamennyi színes alapbevonatként és áttetsző fedőbevonatként
használt termék: i. „alapréteg”: a
szín és a kívánt optikai hatás elérése érdekében alkalmazott színezett
bevonatok, de ezek nem a bevonatrendszer fényességének vagy felületi ellenálló
képességének kialakítására szolgálnak; ii. „fedőréteg”:
a bevonatrendszer fényességének és ellenálló képességének kialakítására
használt átlátszó bevonat. e) „speciális
bevonatok”: speciális tulajdonságokkal rendelkező felső bevonatként
használt bevonatok, úgymint metál- vagy gyöngyházfény egy rétegben, különleges
egyszínű, vagy átlátszó fedőrétegek (mint pl. karcálló és fluorozott
fedőréteg), visszatükröző alapréteg, felületkiképzések (pl. kalapált
felület), csúszásgátló, tömítő, lepattogzásálló bevonatok, belső
felületkezelések; és aeroszolok. 6. A szerződő
felek biztosítják, hogy az e melléklet hatálya alá tartozó, a területükön
forgalomba hozott termékek megfelelnek az 1. és 2. táblázatban meghatározott
maximális VOC-tartalomra vonatkozó előírásoknak. Az illetékes hatóságok
által különleges történelmi és kulturális értékűnek minősített
épületek és veterán járművek felújítására és karbantartására a
szerződő felek egyedi engedélyeket adhatnak ki az ebben a mellékletben
megadott VOC-tartalmi határértékeknek nem megfelelő termékek szigorúan
korlátozott mennyiségben történő eladására és megvásárlására. A
szerződő felek mentességet adhatnak továbbá a fenti követelményeknek
való megfelelés alól a a kizárólagosan olyan tevékenységekhez eladott termékeket,
amelyek tevékenységek a VI. melléklet hatálya alá tartoznak és az említett
mellékletnek megfelelően nyilvántartásba vett vagy engedéllyel
rendelkező létesítményben folynak. 1. táblázat Festékek és lakkok
maximális VOC-tartalma Termék-alkategória || Típus || (g/l)* || || belső matt falak és mennyezetek (fényesség ≤ 25@60°) || VB || 30 OB || 30 belső fényes falak és mennyezetek (fényesség > 25@60°) || VB || 100 OB || 100 ásványi anyagból készült külső falak || VB || 40 OB || 430 beltéri/kültéri díszítő- és javítófestékek fára, fémre || VB || 130 OB || 300 beltéri/kültéri díszítőlakkok és falazúrok (fapácok), ideértve az áttetsző falazúrokat || VB || 130 OB || 400 beltéri/kültéri fa vékonylazúrok || VB || 130 OB || 700 alapozók || VB || 30 OB || 350 kötő alapozók || VB || 30 OB || 750 egykomponensű speciális bevonatok || VB || 140 OB || 500 kétkomponensű (reaktív) speciális felhasználású bevonatok || VB || 140 OB || 500 többszínű bevonatok || VB || 100 OB || 100 dekorációs ún. effektbevonatok || VB || 200 OB || 200 * g/l, használatra készen 2. táblázat Jármű-utánfényezésre
szolgáló termékek maximális VOC-tartalma Termék-alkategória || Bevonatok || VOC (g/l)* || || előkészítő és tisztító || Előkészítő || 850 tisztító || 200 karosszéria gitt || minden típus || 250 alapozó || felületképző/ simító és általános (fém) alapozó || 540 mosó alapozó || 780 felső bevonat || minden típus || 420 speciális bevonatok || minden típus || 840 * g/l, használatra kész termék. Az
„előkészítés és tisztítás” kategória kivételével a használatra kész termék
teljes víztartalmát le kell vonni. B. Kanada 7. A kereskedelmi és
fogyasztói termékek használatából származó VOC-kibocsátások szabályozására
szolgáló határértékek és a mozgó források, az adott esetnek megfelelően, a
rendelkezésre álló szabályozási technológiákra, technikákra és intézkedésekre
vonatkozó információk, más illetékességi területeken alkalmazott határértékek
és az alábbi dokumentumok figyelembe vételével kerülnek meghatározásra: a) VOC
Concentration Limits for Architectural Coatings Regulations, SOR/2009-264; b) VOC
Concentration Limits for Automotive Refinishing Products, SOR/2009-197; c) Regulations
Amending the Prohibition of Certain Toxic Substances Regulations, 2005
(2-Methoxyethanol, Pentachlorobenzene and Tetrachlorobenzenes), SOR/2006-279; d) Federal
Halocarbon Regulations, SOR/2003-289; e) Prohibition
of Certain Toxic Substances Regulations, SOR/2003-99; f) Solvent
Degreasing Regulations, SOR/2003-283; g) Tetrachloroethylene
(Use in Dry Cleaning and Reporting Requirements) Regulations, SOR/2003-79; h) Order
Adding Toxic Substances to Schedule 1 to the Canadian Environmental Protection
Act, 1999; i) Notice
with Respect to Certain Substances on the Domestic Substances List (DSL); j) Order
Amending Schedule 1 to the Canadian Environmental Protection Act, 1999
(Miscellaneous Program); k) Ozone-depleting
Substances Regulations, SOR/99-7; l) Proposed
regulations for VOC Concentrations Limits for Certain Products; m) Proposed
notice requiring the preparation and implementation of pollution prevention
plans in respect of specified substances on Schedule 1 of the Canadian
Environmental Protection Act, 1999, related to the resin and synthetic rubber
manufacturing sector; n) Proposed
notice requiring the preparation and implementation of pollution prevention
plans in respect of specified substances on Schedule 1 of the Canadian
Environmental Protection Act, 1999, implicated in the polyurethane and other
foam sector (except polystyrene); o) Notice
with Respect to Certain Hydrochlorofluorocarbons; p) Notice
with Respect to Certain Substances on the Domestic Substances List (DSL); és q) Environmental
Code of Practice for the Reduction of Solvent Emissions from Dry Cleaning
Facilities. PN 1053. C. Amerikai Egyesült Államok 8. A National Volatile
Organic Compound Emission Standards for Consumer and Commercial Products
(fogyasztói és kereskedelmi termékek illékony szervesvegyület-kibocsátására
vonatkozó nemzeti előírások) hatálya alá tartozó forrásokból származó
VOC-kibocsátások csökkentésére vonatkozó határértékek az alábbi dokumentumokban
vannak meghatározva: a) Automobile
refinish coatings — 40 C.F.R. Part 59, Subpart B; b) Consumer
products — 40 C.F.R. Part 59, Subpart C; c) Architectural
coatings — 40 C.F.R. Part 59, Subpart D; and d) Aerosol
coatings — 40 C.F.R. Part 59, Subpart E. [1] Az égetőmű bemenő hőteljesítménye a
közös kéményhez csatlakozó összes egység bemenő teljesítményének
összegeként került kiszámításra. A teljes bemenő hőteljesítmény
kiszámításakor nem kell figyelembe venni a 15 MWth teljesítmény alatti önálló
egységeket. [2] Az égetőmű bemenő hőteljesítménye a
közös kéményhez csatlakozó összes egység bemenő teljesítményének
összegeként került kiszámításra. A teljes bemenő teljesítmény
kiszámításakor nem kell figyelembe venni a 15 MWth teljesítmény alatti önálló
egységeket. [3] Az átváltási tényező a határértékekről a
jelenlegi jegyzőkönyvben (5%-os oxigéntartalom mellett) 2,66 (16/6).
Így: • a 15%-os O2-tartalom
melletti 190 mg/m3-es határérték 500 mg/m3 értéknek felel
meg 5%-os oxigéntartalom esetén; • a 15%-os O2-tartalom
melletti 95 mg/m3-es határérték 250 mg/m3 értéknek felel
meg 5%-os oxigéntartalom esetén; • a 15%-os O2-tartalom
melletti 225 mg/m3-es határérték 600 mg/m3 értéknek felel
meg 5%-os oxigéntartalom esetén; [4] a számítási módszerekre vonatkozóan a végrehajtó szerv
által elfogadott iránymutatás ad majd tájékoztatást. [5] Canadian Council of Ministers of the Environment (CCME). [6] Az égetőmű bemenő hőteljesítménye a
közös kéményhez csatlakozó összes egység bemenő teljesítményének
összegeként került kiszámításra. A teljes bemenő hőteljesítmény
kiszámításakor nem kell figyelembe venni a 15 MWth teljesítmény alatti önálló
egységeket.