This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52013PC0812
Proposal for a REGULATION OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL on information provision and promotion measures for agricultural products on the internal market and in third countries
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a mezőgazdasági termékek belső piacon és harmadik országokban történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedésekről
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a mezőgazdasági termékek belső piacon és harmadik országokban történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedésekről
/* COM/2013/0812 final - 2013/0398 (COD) */
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a mezőgazdasági termékek belső piacon és harmadik országokban történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedésekről /* COM/2013/0812 final - 2013/0398 (COD) */
INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE A mezőgazdasági és agrár-élelmiszeripari
termékek előállítása és forgalmazása az Európai Unió fő
erősségei közé tartozik. Az Unió a mezőgazdasági termékek
tekintetében a globális exportból 18 %-kal, a globális importból pedig
20 %-kal részesedik, és ezzel – holtversenyben az Egyesült Államokkal – a
szóban forgó termékek legnagyobb importőrének és exportőrének
tudhatja magát. Az agrár-élelmiszeripar kiemelt helyet foglal el az európai
feldolgozóiparon belül: a munkahelyek 13,5 %-át biztosítja, az
árbevételnek pedig a 12,9 %-át teszi
ki. 310 000 vállalkozás működik az iparágban, amelyeknek
99,1 %-a kkv.[1]
Az idők folyamán az európai agrár-élelmiszeripar egyre inkább a
minőségi, hozzáadott értékkel rendelkező feldolgozott termékeket
helyezte a középpontba, mely termékek nemcsak Európában, hanem a világ többi
részén is egyre népszerűbbek. E termékek értéküket tekintve az EU összes
mezőgazdasági kivitelének több mint kétharmadát teszik ki, és még további
jelentős növekedési potenciál rejlik bennük. Létfontosságú, hogy az európai
mezőgazdaság és az attól nagymértékben függő agrár-élelmiszeripar
megőrizze és növelje versenyképességét, valamint piaci részesedését mind a
belső piacon, mind a kivitelek terén, az EU által nemzetközi kereskedelmi
kapcsolatainak keretében vállalt kötelezettségek betartása mellett. A piacok
globalizációja miatt ugyanakkor az európai mezőgazdaságnak napjainkban
sokkal élesebb versenyben kell helytállnia. Ez a trend a dohai forduló
esetleges lezárásával és a tárgyalás alatt álló kétoldalú és regionális
megállapodások megkötésével összefüggésben várhatóan a következő években
is folytatódik. Noha az említett megállapodásokkal kapcsolatban gyakran
hangoznak el aggályok, e megállapodások komoly lehetőségeket kínálhatnak
az ágazat számára. Mindazonáltal a belső piacon az európai
fogyasztóknak csak igen kis hányada bír tudomással az európai
mezőgazdasági termelők által a jó minőségű, egészséges és
veszélytelen termékek előállítása érdekében tett erőfeszítésekről.
Az európaiaknak csupán 14 %-a ismeri fel az Unió által létrehozott fő
minőségrendszerek alapját képező oltalom alatt álló
eredetmegjelöléssel (OEM) vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ)
ellátott termékek logóit. Hasonló a helyzet a kivitel esetében is, ahol a
távoli piacokon folytatandó marketing- és értékesítési tevékenységekbe
történő beruházásra irányuló erőfeszítés kihívást jelent az
elsősorban kkv-kból, sőt mikrovállalkozásokból álló ágazat
számára. Ez a helyzet kétségtelenül nehéz feladat elé
állítja az uniós mezőgazdasági termelőket, de olyan
lehetőségeket is teremt, amelyek kihasználásához hatékony segítséget kell
nyújtani, mégpedig a közös agrárpolitika eszközeivel. Az európai uniós
mezőgazdaság sikere ugyanis azon múlik, hogy mennyire képes növelni piaci
részesedését és lehetővé tenni az erős versenynek kitett
élelmiszer-ipari ágazat számára, hogy továbbra is fontos pozíciót töltsön
be az EU gazdaságában és kereskedelmében. Ilyen körülmények között olyan, korszerű
és ambiciózus promóciós politikára van szükség, amely a mostanáig végrehajtott
promóciós programok tanulságaira épül, ugyanakkor további előrelépést
jelent a közös agrárpolitika korszerűsítésének folyamatában. A cél a
mezőgazdasági ágazat és főként az annak talapzatát képező kkv-k
és termelői szervezetek támogatása abban, hogy erőteljesen és
dinamikusan hozzá tudjanak járulni az Unió egészének és különösen a vidéki
térségeknek a gazdasági fejlődéséhez. Ehhez olyan, átdolgozott promóciós
politikát kell biztosítani a kedvezményezettek (a termelői, szakmai és
szakmaközi szervezetek) számára, amely további eszközökkel egészül ki, és
különböző megközelítéseket foglal magában mind a belső, mind a
harmadik országbeli piacok vonatkozásában. A promóciós intézkedések céljaira elkülönített
költségvetés fokozatos, de jelentős mértékű növelését tervbe
vevő jelen javaslatban foglaltak finanszírozására az uniós közös
agrárpolitika céljaira a 2014–2020-as időszakra már előirányzott
összegek egy részének felhasználásával kerül sor. A szóban forgó kiadásokra
vonatkozó becslések a harmadik országokban kiaknázandó lehetőségeken
alapulnak; e lehetőségek a növekvő keresletből fakadnak, amely
többek között Ázsiában jelentkezik, ahol a várakozások szerint a
mezőgazdasági termékek kivitelének értéke 2050-ig csak az ASEAN[2] tagországainak tekintetében
több mint 17 milliárd dollárral fog nőni[3]. Az uniós agrár-élelmiszeripari export
szempontjából már most is fontos szerepet betöltő feltörekvő piacokon
tapasztalt növekvő kereslet mellett a jelenleg folyó számos kereskedelmi
tárgyalás eredményes lezárása is a piachoz való hozzáférésünk általános
javulását fogja maga után vonni. A szabadkereskedelmi megállapodások megkötése
céljából megkezdett tárgyalások által érintett piacok jelenlegi értéke az uniós
agrár-élelmiszeripari ágazat szempontjából megközelítőleg évi
35 milliárd eurót tesz ki. Amennyiben az említett tárgyalások révén
felgyorsul a kereslet növekedése és megvalósul a kereskedelmi forgalom
döntő részének liberalizációja, az valószínűleg ezen érték igen jelentős
mértékű növekedését fogja eredményezni. Példaként említhető, hogy az
Egyesült Államokkal kötendő nagyszabású szabadkereskedelmi megállapodás
eredményeként az uniós mezőgazdasági kivitel 2027-re körülbelül
15 %-kal (évente több mint 1,7 milliárd euróval) nőhetne, a
feldolgozott mezőgazdasági termékek kivitele pedig 45 %-kal (évente
több mint 13,4 milliárd euróval)[4].
Japán vonatkozásában egy nagyszabású szabadkereskedelmi megállapodás megkötése
hosszú távon az agrár-élelmiszeripari export 137 %-os növekedését vonná
maga után (ami évente 5,9 milliárd eurós növekedésnek felel meg)[5]. Mindez olyan stratégiai és meghatározó
lehetőséget nyit meg az európai uniós agrár-élelmiszeripari ágazat
előtt, amelyet annak feltétlenül meg kell ragadnia, méghozzá egy ambiciózus
és újító szellemű szakpolitika révén, amely figyelembe veszi az uniós
kkv-knak az ágazaton belüli súlyát. E vállalkozásoknak támogatásra,
szakértelemre és ösztönzésre van szükségük ahhoz, hogy élni tudjanak ezzel a
nagy lehetőséggel. Mindezek biztosításához pedig elengedhetetlen egy, az
említett lehetőség jelentőségéhez mérten kellően széleskörű
közpolitika megléte. Az e javaslatban szereplő összegek lehetővé
teszik e politika hiteles módon történő megvalósítását az elkövetkezendő
évek során. Háttér-információk A közös agrárpolitika (a továbbiakban: KAP)
lehetőséget teremt arra, hogy az uniós mezőgazdasági és
agrár-élelmiszeripari ágazatban rejlő lehetőségek kifejezésre
jussanak és kibontakozzanak. A jelenlegi reformfolyamatnak köszönhetően a
KAP 2013 után teljes körűen hozzá tud majd járulni az intelligens,
fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló Európa 2020 stratégiához azáltal,
hogy támogatja a mezőgazdaságot abban, hogy az biztosítsa az
élelmezésbiztonsághoz, a természeti erőforrások fenntartható használatához
és a vidéki térségek dinamikusabbá tételéhez szükséges feltételeket. Ezzel
párhuzamosan szükség van a – KAP egyik eszközét jelentő –
mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos tájékoztatási és promóciós politika
reformjára. A mezőgazdasági termékek uniós promóciós politikájának mint a KAP
egyik eszközének a KAP-reform 2020-ig elérendő céljainak megvalósítására
kell irányulnia, különös tekintettel az európai uniós mezőgazdaság
versenyképességének a belső piacon és harmadik országokban történő
fokozására vonatkozó célra és azon belül az alábbi konkrét célkitűzésekre: –
az uniós mezőgazdasági termékek előnyeire
vonatkozó fogyasztói ismeretek gyarapítása; –
a meglévő piacok továbbfejlesztése és új
piacok megnyitása az uniós mezőgazdasági termékek számára a belső
piacon és a harmadik országokban egyaránt; –
a szakpolitika eredményességének és hatékonyságának
fokozása. A mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos
tájékoztatáshoz és e termékek promóciójához nyújtott uniós támogatás a KAP
keretében fejlődésen ment keresztül. A 2000. évet megelőzően a
tájékoztatási és promóciós intézkedések ágazati szinten kerültek kidolgozásra.
2000-ben sor került az ágazati intézkedések horizontális rendszerbe
foglalására. 2000 és 2007 között a szóban forgó tevékenységeket két különböző
rendelet szabályozta, amelyek közül egyik a belső piacra, a másik a
harmadik országokra vonatkozott.[6]
2008 óta a két megközelítés egy egységes horizontális rendszerben egyesült
(3/2008/EK tanácsi rendelet[7]
és 501/2008/EK bizottsági rendelet[8]),
anélkül azonban, hogy tartalmuk lényegesen módosult volna. A javaslat céljai E javaslat célja az, hogy a belső piacon
és harmadik országokban egyaránt lehetővé tegye olyan tájékoztatási és
promóciós intézkedések végrehajtását, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a mezőgazdasági
ágazat képes legyen megbirkózni az egyre élesebb versenyből és a piacok
megnyitásából eredő kihívásokkal. Az európai mezőgazdaság sikere azon
múlik, hogy mennyire képes növelni piaci részesedését és lehetővé tenni az
erős versenynek kitett élelmiszer-ipari ágazat számára, hogy továbbra is
fontos pozíciót töltsön be az európai uniós gazdaságban és kereskedelemben (az
élelmiszer-ellátási lánc az Unió bruttó hazai termékének 6 %-át
képviseli). Az intézkedések egy olyan uniós tájékoztatási
és promóciós stratégiába fognak illeszkedni, amely meghatározza a kiemelt
piacokat és termékeket vagy közvetítendő üzeneteket (például előtérbe
helyezi a magas hozzáadott értékkel rendelkező termékeket), miközben
figyelembe veszi a szabadkereskedelmi megállapodásokra vonatkozó tárgyalásokat
és a legígéretesebb piacokat, megakadályozva ezzel a finanszírozási eszközök
szétaprózódását és szétszóródását. A várakozások szerint a javaslatban foglalt
rendelkezések megfelelőbb egyensúlyt teremtenek a harmadik országokat célzó
intézkedések tekintetében. Az intézkedések számának növelése és
minőségének javítása érdekében indokolt, hogy – a KAP 2020-ig
megvalósítandó, a mezőgazdasági termelőket szervezetekbe tömörülésre
ösztönző reformjával összhangban – a rendszer új kedvezményezettek,
például a termelői szervezetek számára is hozzáférhetővé váljon. Törekedni kell továbbá arra, hogy az ezen
intézkedésekre fordított összegek a lehető legnagyobb mértékben
megtérüljenek, és szigorúan szabályozni kell a termékek származásának vagy a
kereskedelmi márkáknak az európai uniós mezőgazdasági termékek lényegi
tulajdonságait előtérbe helyező legfontosabb általános üzenet
közvetítése céljából történő említésével kapcsolatos lehetőségeket. A különböző tagállamok gazdasági
szereplői által benyújtott programok jelentős mértékben gyarapítják
az európai uniós hozzáadott értéket, kifejezésre juttatják az uniós
mezőgazdasági termékek sokféleségét, és megvalósításukat a reform is
elő fogja mozdítani. A Bizottság kezdeményezései, például a magas
szintű kereskedelmi látogatások és a nemzetközi vásárokon való részvételek
megkönnyítik az új piacok megnyitását az uniós mezőgazdasági termékek
előtt. A javaslat új technikai segítségnyújtási
szolgáltatások kifejlesztését irányozza elő, amelyek elősegítik a tájékoztatási
és promóciós intézkedésekkel kapcsolatos információk és bevált gyakorlatok
érdekelt felek közötti cseréjét, valamint lehetővé teszik e felek
szakértelmének fejlesztését. A javaslat további célként jelöli meg a
tájékoztatási és promóciós szakpolitika irányításának egyszerűsítését.
Ennek érdekében aktívabb irányítási szerepet szán a Bizottságnak a több
országra kiterjedő programok kidolgozásának és végrehajtásának
elősegítésében. Tisztázni kell a tagállamok, illetve a Bizottság szerepét
az intézkedések nyomon követése és ellenőrzése terén, ezáltal kiküszöbölve
a többszörös erőráfordítást és az elhúzódó eljárásokat. A javaslat
értelmében a kiválasztásra kizárólag a Bizottság szintjén kerülne sor. Végezetül minden intézkedés esetében
részletesen értékelni kell a hatásokat annak megerősítése érdekében, hogy
a kitűzött célokat valóban sikerült elérni. Létre kell hozni egy
értékelési keretet, amely a promóciós politika teljesítményét az e politika
stratégiai célkitűzéseihez kapcsolódó közös mutatók segítségével, a KAP
nyomon követésére és értékelésére szolgáló közös keretnek megfelelően
méri. Uniós hozzáadott érték Az agrárpolitika európai uniós politika.
Ahelyett, hogy 28 különböző agrárpolitikát hajtanának végre, a tagállamok
egyesítik erőforrásaikat, hogy egyetlen uniós politikát
működtessenek, közös költségvetéssel. A mezőgazdaság az egyetlen
ágazat, amelyet közös politika szabályoz, és amelyre vonatkozóan a
Szerződés közös szabályokat ír elő, többek között a promócióval kapcsolatban.
A KAP jelenleg folyó reformjának e politika valamennyi eszközére ki kell
terjednie. Az egységes piacon, uniós szinten
megvalósított fellépés különösen nagy lökést ad a) az olyan, általános
tájékoztatási programok bevezetésének előmozdításához, amelyeket
jellegükből adódóan ritkán hajtanak végre tagállamok vagy vállalkozások,
főleg most, gazdasági válság idején, valamint b) a több országra
kiterjedő, a tagállamok közötti tapasztalatcserét és a
méretgazdaságosságot lehetővé tévő programok végrehajtásához. 2. AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT
KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI Konzultáció az érdekelt felekkel Széles körű konzultációkra került sor az
érdekelt felek részvételével. A Bizottság 2011. július 14-én vitaindító zöld
könyvet adott ki; a vita eredményei a promóció tárgyában az Európai Unió
lengyel elnöksége által 2011 novemberében szervezett konferencián kerültek
ismertetésre. A Tanács 2011. decemberi ülésén következtetéseket fogadott el a
zöld könyvre vonatkozóan. A Bizottságnak a szóban forgó tárgyról kiadott
közleménye nyomán az Európai Parlament 2012. november 20-án állásfoglalást
fogadott el. Ezenkívül konzultációkra került sor a promócióról a tanácsadó
bizottság keretében, valamint a KAP egyszerűsítésével foglalkozó
szakértői csoport 2012 márciusában tartott ülésein. A jelenlegi rendszer értékelése 2012 januárjában közzétételre került a
jelenlegi rendszerről szóló átfogó és független értékelés, amelyet az
Európai Bizottság megbízásából egy külső tanácsadó készített. Az értékelés
azt vizsgálta, hogy mennyire releváns és eredményes a mezőgazdasági
termékekre vonatkozó uniós tájékoztatási és promóciós politika a 3/2008/EK
tanácsi rendeletben rögzített célkitűzések szempontjából, valamint hogy
mennyire van összhangban a KAP keretében alkalmazott egyéb promóciós
intézkedésekkel. Az elemzés a 2002-től 2010-ig terjedő időszakot
öleli fel. Hatásvizsgálat A hatásvizsgálat – egyfelől a jelenlegi
politikai keret értékelése, másfelől a jövőbeli kihívások és igények
vizsgálata alapján – három lehetséges forgatókönyv hatásait értékeli és
hasonlítja össze. E reformforgatókönyvek kidolgozására a nyilvános vitából és a
különböző érdekelt felek állásfoglalásából kikristályosodó következő
három megkülönböztető elem mentén került sor: a célpiac(ok), egy európai
uniós promóciós stratégia megléte vagy hiánya, és végül a magánmárkanevekre és
a termékek származására vonatkozó szabályok. A döntéshozatali folyamathoz
támpontokat szolgáltató három forgatókönyv a következőképpen foglalható
össze: • A „javított status quo” forgatókönyve
a promóciós politika korlátozott mértékű kiigazítását foglalja magában.
Elismeri a promóciós politika hozzáadott értékét, és törekszik a feltárt
hiányosságok orvoslására annak érdekében, hogy a politika egyszerűbbé és
hozzáférhetőbbé váljon, a kedvezményezettek képesek legyenek a
rendelkezésükre álló eszközök közül a számukra legmegfelelőbbeket
kihasználni, és ehhez megfelelő technikai segítséget kapjanak. • A „célzott” forgatókönyv a
javított status quo által kínált lehetőségeken túlmenően célzottabb promóciós
intézkedéseket biztosít a belső és a külső piacokon egyaránt,
méghozzá az erre irányuló stratégia kidolgozása és megvalósítása útján.
Ezenkívül előmozdítja a különböző tagállamok gazdasági szereplői
közötti együttműködést (azáltal, hogy a több országra kiterjedő
programok közvetlen irányítás alá kerülnek). A stratégia lehetővé tenné
többek között a promóciós rendszer keretében támogatható termékek és témák
körének kiszélesítését. Végezetül e forgatókönyv foglalkozik a termékek
származására és a kereskedelmi márkákra vonatkozó jelölések megfelelőbb
használatának kérdésével is (például: szalagreklámon feltüntetett márkanevek). • A „kizárólag a harmadik országokra
vonatkozó” forgatókönyv ugyanazt a politikai teljesítményszintet célozza meg,
mint a „célzott” forgatókönyv, de kizárólag a harmadik országokra
összpontosítja a promóciós intézkedéseket, amelyeket e forgatókönyv értelmében
közvetlenül a Bizottság irányítana egy kiválasztási stratégia alapján. Ez a
forgatókönyv tartalmazza a javított status quo forgatókönyvében szereplő
jobbító javaslatokat is. Ezenkívül az általános promóción túlmenően az
egyedi magánmárkanevekhez kapcsolódó kereskedelmi tevékenységek is
támogathatóak lennének a rendszer keretében, és bővülne azoknak a
támogatható termékeknek és témáknak a választéka, amelyek vonatkozásában ilyen
tevékenységek folytathatók. Miközben úgy tűnik, hogy a javított
status quo forgatókönyve nem helyez kellő hangsúlyt az Európai Unió
számára magas hozzáadott értéket teremtő intézkedésekre, a kizárólag a
harmadik országokra összpontosító forgatókönyv pedig túl sok kockázatot rejt
magában amiatt, hogy az uniós mezőgazdasági termékekre vonatkozó ismeretek
igen hiányosak, a hatásvizsgálat alapján a „célzott” forgatókönyv látszik a
legkiegyensúlyozottabb alapnak ahhoz, hogy körvonalazni lehessen egy olyan
promóciós rendszert, amely célirányosabban kezeli a mezőgazdasági ágazatok
és piacok gazdasági növekedésével összefüggő szükségleteket, és ezzel
egyidejűleg javítja a termékek egyre bővülő választékával
szembesülő európai fogyasztók ismereteinek szintjét. 3. A rendszer irányítása A rendszer jelenleg részben megosztott
irányítás alatt áll (a programok végrehajtásához kapcsolódó főbb kiadások
tekintetében), részben pedig közvetlen irányítás alatt (a Bizottság kezdeményezésére
megvalósuló tájékoztatási és promóciós intézkedések esetében). Az e javaslatban
szereplő rendelet várhatóan a végrehajtott intézkedések számának általános
és jelentős növekedését eredményezné, vagyis egyúttal mind a megosztott,
mind a közvetlen irányítás alá tartozó kiadások növekedését is, miközben az
összes intézkedésen belül nagy mértékben nőne a közvetlen irányítás alatt
álló intézkedések részesedése abból kifolyólag, hogy a rendelet a több országra
kiterjedő intézkedéseket – azok végrehajtásának előmozdítása
érdekében – közvetlen irányítás alá helyezné. A Bizottság a költséghatékonyság elemzése
alapján dönthet úgy, hogy az adott program irányításával kapcsolatos
feladatokat vagy azok egy részét a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és
tanácsi rendelet[9]
62. cikkének megfelelően valamely végrehajtó ügynökségre bízza. „Az Európa
2020 stratégia költségvetése” című közleményében[10] a Bizottság indítványozta
annak a lehetőségnek a tanulmányozását, hogy jussanak nagyobb szerephez a
meglévő végrehajtó ügynökségek. Ezzel összefüggésben, valamint az 58/2003/EK
tanácsi rendelet[11]
3. cikke (4) bekezdésének és a közös agrárpolitika finanszírozásáról,
irányításáról és nyomon követéséről szóló xxx/xxxx/EU rendelet[12] [horizontális KAP-rendelet] 6.
cikke g) pontjának megfelelően a Bizottságnak – a jobb minőségű
szolgáltatás nyújtása és az EU láthatóságának a mezőgazdasági termékek
javára végrehajtott tájékoztatási és promóciós tevékenységek vonatkozásában
történő fokozása érdekében – szándékában áll valamely meglévő
végrehajtó ügynökséghez kiszervezni egyes, a tájékoztatási és promóciós
programok közvetlen irányításával kapcsolatos feladatok végrehajtását (különös
tekintettel a több országra kiterjedő programokra), valamint az
egyszerű programokra vonatkozó javaslatok értékelését. 4. A JAVASLAT JOGI ELEMEI Jogalap A javaslat az Európai Unió
működéséről szóló szerződés 42. és 43. cikkén alapul. A szubszidiaritás és az arányosság elve · A szubszidiaritás elve Az EU tájékoztató és promóciós politikája
eredményesen egészíti ki és érvényesíti a tagállamok intézkedéseit azáltal,
hogy javítja az uniós és a harmadik országbeli fogyasztók által a
termékről alkotott képet, különös tekintettel az élelmiszerek
minőségére, tápértékére és biztonságos voltára, valamint az előállítás
módszereire. Azáltal, hogy hozzájárul új piacok szerzéséhez a harmadik
országokban, ez a tevékenység várhatóan a nemzeti és a magánkezdeményezésekre
is ösztönzően hat majd. A javaslat megosztott uniós és tagállami
hatáskörbe tartozik és megfelel a szubszidiaritás elvének. · Az arányosság elve A mezőgazdasági termékek és az
élelmiszerek kereskedelmét is érintő fokozódó kereskedelmi liberalizáció
eredményeképp az uniós tagállamok és a harmadik országok közötti kereskedelem
jelentősége egyre nő. Ebben az összefüggésben, továbbá figyelembe
véve a KAP piac által vezérelt voltát, a mezőgazdasági termékek belső
piacon és harmadik országokban történő megismertetésével és promóciójával
kapcsolatos intézkedésekről szóló rendelet döntő jelentőségű
eszköz, amely összhangban áll a Kereskedelmi Világszervezet (WTO)
mezőgazdasági megállapodásában meghatározott új kerettel. Az EU-nak ezért kötelessége növelni az uniós
mezőgazdasági termékekre vonatkozó magas minőségi követelmények
ismertségét, továbbá előmozdítani a több uniós tagállamot vagy több
mezőgazdasági ágazatot érintő közös promóciós programok
végrehajtását. A javaslat megfelel az arányosság elvének. 5. KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK A javaslat a jelenlegi helyzethez képest a
mezőgazdasági termékek megismertetésével és promóciójával kapcsolatos
intézkedésekhez rendelt költségvetés fokozatos, de jelentős megnövelését
irányozza elő (a szóban forgó költségvetési összeg a 2013. évi
költségvetésben szereplő 61,5 millió euróhoz képest 2020-ra 200 millió euróra
emelkedne). A javaslat költségvetési hatásainak részletes ismertetése a
pénzügyi kimutatásban szerepel. A 2014–2020-as időszakra vonatkozó
többéves pénzügyi keretet érintő javaslat a KAP első pillére
tekintetében a közvetlen kifizetések összegeit és a piaci intézkedésekhez
kapcsolódó kiadásokat foglalja magában. A Bizottság elővigyázatosságból
figyelembe vette az Európai Tanácsnak a többéves pénzügyi keretre vonatkozóan
2013. február 8-án elfogadott következtetéseit. A többéves pénzügyi
keretről szóló rendelet elfogadására is figyelemmel, a tájékoztatási és
promóciós intézkedések az Európai Tanács által jóváhagyott összegekből
kerülnek finanszírozásra. 2013/0398 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS
RENDELETE a mezőgazdasági termékek belső
piacon és harmadik országokban történő megismertetésével és promóciójával
kapcsolatos intézkedésekről AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI
UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió
működéséről szóló szerződésre és különösen annak
42. cikkére és 43. cikkének (2) bekezdésére, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, a jogalkotási aktus tervezete nemzeti
parlamenteknek való megküldését követően, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[13], tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[14], rendes jogalkotási eljárás keretében, mivel: (1) A 3/2008/EK tanácsi rendelet[15] értelmében az Unió
tájékoztatási és promóciós intézkedéseket hajthat végre a belső piacon és
a harmadik országokban a mezőgazdasági termékekre és előállításuk
módjára, valamint egyes, mezőgazdasági termékekből előállított
élelmiszerekre vonatkozóan. (2) Ezen intézkedések célja az,
hogy a belső piacon és a harmadik országbeli piacokon egyaránt
megerősítsék az európai uniós mezőgazdaság versenyképességét azáltal,
hogy gyarapítják a fogyasztóknak az uniós mezőgazdasági termékek és az
ilyen termékekből készült élelmiszerek előnyeivel kapcsolatos
ismereteit, valamint továbbfejlesztik a meglévő piacokat és új piacokat
nyitnak meg. A szóban forgó intézkedések eredményesen egészítik ki a tagállami
intézkedéseket és erősítik fel azok hatásait. (3) Figyelembe véve egyfelől
a felgyülemlett tapasztalatokat, másfelől a mezőgazdasági ágazat és a
piacok Unión belüli és azon kívüli fejlődésére vonatkozó kilátásokat,
helyénvaló felülvizsgálni, valamint hatékonyabbá és koherensebbé tenni a
3/2008/EK rendelettel létrehozott rendszert. Következésképpen helyénvaló
hatályon kívül helyezni és új rendelettel felváltani a
3/2008/EK rendeletet. (4) A versenyszabályok betartása
érdekében a belső piacot megcélzó intézkedéseknek az uniós
mezőgazdasági termelési módok sajátosságaival vagy uniós érdekű
témákkal – például az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[16] útján létrehozott európai
uniós minőségrendszerekkel – kapcsolatos tájékoztatási intézkedésekre kell
korlátozódniuk. (5) Indokolt gondoskodni az uniós
termékek eredetiségének előtérbe helyezésére irányuló intézkedésekről
is annak érdekében, hogy a fogyasztók megfelelőbb ismeretekkel
rendelkezzenek arról, hogy milyen előnyökkel bírnak az eredeti termékek az
utánzatokhoz vagy a hamisítványokhoz képest; ezáltal mind az Unióban, mind a
harmadik országokban jelentős mértékben növelhető lenne az
1151/2012/EU rendelettel létrehozott uniós minőségrendszerekben való
részvételt igazoló szimbólumok, jelölések és rövidítések ismertsége. (6) Az Unió főként
feldolgozott mezőgazdasági termékeket – többek között az Európai Unió
működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés)
I. mellékletében nem szereplő mezőgazdasági termékeket – exportál.
Ezért indokolt a tájékoztatási és promóciós rendszert a mezőgazdasági
termékekből előállított egyes élelmiszerekre is kiterjeszteni,
összhangban a közös agrárpolitika (a továbbiakban: a KAP) egyéb rendszereivel,
például az európai uniós minőségrendszerekkel, amelyek már jelenleg is
tartalmaznak e termékekre vonatkozó rendelkezéseket. (7) Az uniós borok megismertetése
és promóciója az egyik legfontosabb intézkedése a KAP által a borászati ágazat
számára előirányzott támogatási programoknak. Következésképpen indokolt,
hogy bor csak abban az egyetlen esetben képezhesse valamely, e rendszer
keretében megvalósuló tájékoztatási vagy promóciós intézkedés tárgyát, ha
valamely másik mezőgazdasági termékhez vagy élelmiszerhez kapcsolódik. (8) A 2001–2011-es
időszakban a 3/2008/EK rendelet alapján végrehajtott tájékoztatási és
promóciós intézkedésekhez rendelt költségvetésen belül alig 30 %-ot tett
ki a harmadik országbeli piacokra irányuló intézkedésekre fordított összegek
aránya, miközben e piacok fontos növekedési potenciált rejtenek magukban. Abból
a célból, hogy ez az arány elérje a becsült kiadások 75 %-át, indokolt
olyan konkrét szabályokat megállapítani, amelyek – többek között
megerősített pénzügyi támogatás révén – elősegítik az uniós
mezőgazdasági termékekre vonatkozóan harmadik országokban végrehajtott
tájékoztatási és promóciós intézkedések számának növelését. (9) Annak biztosítására, hogy a
bevezetett tájékoztatási és promóciós intézkedések elérjék a kívánt hatást,
azokat tájékoztatási és promóciós programok keretében kell megvalósítani. Ilyen
programokat ezidáig szakmai vagy szakmaközi szervezetek nyújtottak be. A
javasolt intézkedések számának növelése és minőségének javítása érdekében
indokolt a kedvezményezettek körét a termelői szervezetekre is
kiterjeszteni. Ezen túlmenően indokolt úgy rendelkezni, hogy a
Bizottságnak módjában álljon kiegészíteni e programokat oly módon, hogy saját
kezdeményezésű intézkedéseket hajt végre, többek között abból a célból,
hogy hozzájáruljon új piacok megnyitásához. (10) Az Unió által társfinanszírozott
tájékoztatási és promóciós intézkedéseknek konkrét uniós dimenzióval kell
rendelkezniük. Ebből a célból, valamint annak érdekében, hogy ne
aprózódjanak szét a finanszírozási eszközök, és hogy ezeken a
mezőgazdasági termékek megismertetésére és promóciójára irányuló
intézkedéseken keresztül fokozódjon az Európai Unió láthatósága, indokolt
kidolgozni egy munkaprogramot, amely meghatározza az intézkedések stratégiai
prioritásait a megcélzandó közönség, termékek, témák és piacok tekintetében,
valamint a tájékoztatási és promóciós üzenetek jellemzőit. A Bizottságnak
szem előtt kell tartania többek között a kis- és középvállalkozásoknak az
agrár-élelmiszeripari ágazatban játszott meghatározó szerepét, [a
mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló, ...-i
XXX/20../EU európai parlamenti és tanácsi rendelet („az egységes közös
piacszervezésről szóló rendelet”, COM(2011) 626] 154., 155. és 156.
cikkében előírt rendkívüli intézkedések előnyeiből
részesülő ágazatokat, valamint – a harmadik országokat megcélzó
intézkedések esetében – az Európai Unió kereskedelempolitikájának keretében
megkötött szabadkereskedelmi megállapodásokat. (11) A tájékoztatási és promóciós
intézkedések eredményes megvalósításának biztosítása érdekében a szóban forgó intézkedések
végrehajtásával megfelelő eljárás útján kiválasztott végrehajtó szerveket
kell megbízni. (12) A tájékoztatási és promóciós
intézkedéseken túlmenően szükség van arra, hogy a Bizottság uniós
szintű technikai segítségnyújtási szolgáltatásokat fejlesszen ki és
koordináljon, abból a célból, hogy segítséget nyújtson a gazdasági
szereplőknek a társfinanszírozott programokban való részvételhez,
eredményes kampányok megvalósításához, illetve exporttevékenységeik
továbbfejlesztéséhez. (13) Az Unió által társfinanszírozott,
mezőgazdasági termékekre vonatkozó tájékoztatási és promóciós intézkedések
nem helyezhetnek előtérbe egyes kereskedelmi márkákat, sem a termékek
egyedi származását. Mindazonáltal a márkára vagy a származásra való utalás
jelentős mértékben növelheti a promóciós intézkedések hatékonyságát,
különösen a harmadik országokban. Ezért – a még ezután megállapítandó konkrét
feltételeket és különösen az ipari tulajdon oltalmához való jogokat
tiszteletben tartva – indokolt lehetővé tenni, hogy a márkanevek és a
származás nagyobb mértékben megjeleníthetők legyenek, megőrizve
ugyanakkor a megfelelő egyensúlyt e lehetőség, valamint az uniós
mezőgazdasági termékek és az ilyen termékekből előállított
élelmiszerek lényegi tulajdonságaira összpontosító általános üzenetek érvényre
juttatása között. (14) Az Unió elkötelezett a KAP
szabályozási környezetének egyszerűsítése mellett. Ezt a megközelítést a
mezőgazdasági termékek megismertetésére és promóciójára irányuló
intézkedésekre is alkalmazni kell. Indokolt különösen felülvizsgálni a
tájékoztatási és promóciós intézkedések adminisztratív irányítására vonatkozó
elveket abból a célból, hogy azok egyszerűbbekké váljanak, és hogy
lehetővé váljon a Bizottság számára a programjavaslatok benyújtására és kiválasztására
vonatkozó szabályok és eljárások megállapítása. (15) A különböző tagállamok
gazdasági szereplői közötti együttműködés lényeges mértékben
hozzájárul az európai hozzáadott érték növekedéséhez és a mezőgazdasági
termékek sokrétű választékának fokozottabb láthatóvá tételéhez. Annak
ellenére, hogy a különböző tagállamokban működő
javaslattevő szervezetek által közösen kidolgozott programok
elsőbbséget élveznek, az ilyen programokra fordított összegek a
2001–2011-es időszakban csupán 16 %-át tették ki a 3/2008/EK rendelet
alapján tájékoztatási és promóciós intézkedésekre előirányzott
költségvetésnek. E megállapítást figyelembe véve indokolt olyan, többek között
a költségvetési gazdálkodást érintő új rendelkezéseket elfogadni, amelyek
révén kiküszöbölhetők a megvalósítást jelenleg akadályozó nehézségek. (16) Meg kell határozni az
intézkedések finanszírozására vonatkozó szempontokat. Indokolt úgy rendelkezni,
hogy főszabály szerint az Unió a programokhoz kapcsolódó költségeknek
csupán egy részét fedezze, annak érdekében, hogy az érdekelt javaslattévő
szervezetek is osztozzanak a felelősségben. Bizonyos, a KAP
végrehajtásához nem kapcsolódó, de a tájékoztatási és promóciós intézkedések
szerves részét képező igazgatási és személyi költségek esetében indokolt
biztosítani az uniós finanszírozásra való jogosultságot. (17) Minőségének javítása és
eredményességének igazolása érdekében minden intézkedést nyomon kell követni és
értékelni kell. Ezzel összefüggésben össze kell állítani a vonatkozó mutatók
jegyzékét, és értékelni kell a promóciós politika által a stratégiai
célkitűzések tekintetében kifejtett hatást. A Bizottságnak létre kell
hoznia a szóban forgó politika nyomonkövetési és értékelési keretét, amelynek
összhangban kell állnia a KAP közös nyomonkövetési és értékelési keretével. (18) Az e rendeletben előírt
intézkedések összhangjának és hatékonyságának, megfelelő irányításának,
valamint az uniós pénzeszközök hatékony felhasználásának biztosítása érdekében
indokolt a Bizottságot felhatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének
megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan: a
márkanevek láthatóságával és a termék származására való utalással kapcsolatos
konkrét feltételek, a javaslattevő szervezetek támogathatósági kritériumai,
a végrehajtó ügynökségek versenyeztetésével kapcsolatos feltételek, a
javaslattevő szervezet számára a program egyes részeinek végrehajtására
adható engedély feltételei, és végezetül a tájékoztatási és promóciós programok
költségeinek elszámolhatóságával kapcsolatos, az egyszerű programok
esetében alkalmazandó konkrét feltételek. Különösen fontos, hogy a Bizottság az
előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson,
többek között külső szakértőkkel. A Bizottságnak a felhatalmazáson
alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során gondoskodnia kell
arról, hogy a releváns dokumentumok egyidejűleg, kellő időben és
megfelelő módon eljussanak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz. (19) A 3/2008/EK rendelet
által létrehozott rendszerről az e rendelet által létrehozott rendszerre
történő zökkenőmentes áttérés elősegítése érdekében a
Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének
megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a 3/2008/EK rendelet
rendelkezéseinek alkalmazásáról e rendelet rendelkezéseinek alkalmazására való
áttéréshez kapcsolódó átmeneti rendelkezések megállapítására vonatkozóan. (20) E rendelet egységes feltételek
mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot
végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni a következőkre vonatkozó
végrehajtási aktusok elfogadása érdekében: a stratégiai prioritásokat
meghatározó munkaprogram, az egyszerű programok kiválasztása, az
egyszerű programok végrehajtásának, nyomon követésének és
ellenőrzésének részletes szabályai, az e rendelet alapján kiválasztott
egyszerű programok végrehajtására vonatkozó szerződések megkötésével
kapcsolatos szabályok, valamint a programok által kifejtett hatások
értékelésének közös kerete. E hatásköröket a 182/2011/EU európai
parlamenti és tanácsi rendeletnek[17]
megfelelően kell gyakorolni. (21) A KAP első pilléréhez
tartozó különböző promóciós intézkedések közötti nagyobb összhang
érdekében a(z) .../20../EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
[COM(2011)626][18]
keretében már bevezetett tájékoztatási és promóciós intézkedéseknek
összeegyeztethetőknek kell lenniük az e rendelet alapján horizontálisan
meghatározandó stratégiai prioritásokkal. (22) Figyelembe véve a promóciós
politika és a KAP egyéb eszközei között fennálló kapcsolatokat, e rendelet
célkitűzései – az uniós finanszírozás többéves garanciájának és
egyértelműen meghatározott prioritásokra történő összpontosításának
köszönhetően – az Unió szintjén hatékonyabban valósíthatók meg. E rendelet
ezért összhangban áll a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló
szerződés 5. cikkének (3) bekezdésében meghatározott elvével. Mivel e
rendelet hatálya nem lépi túl a célkitűzések eléréséhez szükséges
mértéket, megfelel az arányosságra vonatkozó, az említett Szerződés 5.
cikkének (4) bekezdésében meghatározott elvnek is, ELFOGADTA EZT A RENDELETET: I. fejezet ÁLTALÁNOS
RENDELKEZÉSEK 1. cikk Tárgy A belső piacon vagy harmadik országokban
megvalósított, mezőgazdasági termékek és egyes, mezőgazdasági
termékekből előállított élelmiszerek megismertetésével és promóciójával
kapcsolatos intézkedések (a továbbiakban: tájékoztatási és promóciós
intézkedések) az e rendeletben előírt feltételek mellett teljes egészükben
vagy részben finanszírozhatók az Unió költségvetéséből. 2. cikk A belső piacra irányuló intézkedések A belső piac vonatkozásában támogatható
intézkedések a következők: a) az Unió mezőgazdasági termelési
módjainak sajátosságait – különösen az élelmiszerek biztonságosságával, az
eredetiséggel, a tápértékkel és az egészséggel, az állatjóléttel, illetve a
környezet tiszteletben tartásával kapcsolatos szempontokat – előtérbe
állító tájékoztatási intézkedések; b) az 5. cikk (4) bekezdésében említett
témákkal foglalkozó tájékoztatási intézkedések. 3. cikk Harmadik országokra irányuló intézkedések A harmadik országok vonatkozásában támogatható
intézkedések a következők: a) a mezőgazdasági termékek és az
élelmiszerek tulajdonságait előtérbe állító, valamint az 5. cikk (4)
bekezdésében említett témákkal foglalkozó tájékoztatási intézkedések; b) az EU-ból származó mezőgazdasági
termékek és élelmiszerek értékesítésének előmozdítására irányuló promóciós
intézkedések. 4. cikk Az intézkedések jellemzői (1) A tájékoztatási és promóciós
intézkedések nem helyezhetnek előtérbe egyes kereskedelmi márkákat.
Mindazonáltal termékbemutatók és termékkóstolók alkalmával, valamint a
tájékoztató és promóciós anyagokon a 6. cikk a) pontjának megfelelően
elfogadandó különleges feltételek mellett feltüntethető a termékek
márkaneve. (2) A tájékoztatási intézkedések
nem ösztönözhetnek valamely termék fogyasztására a termék származására való
hivatkozással. Mindazonáltal a 6. cikk b) pontjának megfelelően
elfogadandó konkrét feltételek mellett a termékek származása feltüntethető
a tájékoztató és promóciós anyagokon. (3) A tájékoztatási és promóciós
intézkedések végrehajtására a következők keretében kerülhet sor: a) olyan tájékoztatási és promóciós
programok (a továbbiakban: programok), amelyek célja, hogy egymással
összhangban álló intézkedések együttesén keresztül gyarapítsák a kiválasztott
témákkal vagy az érintett termékekkel kapcsolatos ismereteket, és
előmozdítsák a szóban forgó termékek értékesítését; b) bizottsági kezdeményezések. 5. cikk Támogatható termékek és témák (1) A következő termékek
képezhetik tárgyát a 3. cikkben említett tájékoztatási és promóciós
intézkedéseknek, illetve szolgálhatnak a 2. cikkben és a 3. cikk a) pontjában
említett termelési módok és témák bemutatására: a) az Európai Unió működéséről
szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) I. mellékletében
szereplő jegyzékben felsorolt mezőgazdasági termékek a(z)
[COM(2011) 416]/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[19] I. mellékletében felsorolt
halászati és akvakultúra-termékek és a dohány kivételével; b) az 1151/2012/EU európai parlamenti és
tanácsi rendelet I. mellékletének I. pontjában felsorolt, mezőgazdasági
termékekből előállított élelmiszerek; c) a 110/2008/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet[20]
szerinti oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott szeszes italok. (2) Borok vonatkozásában is
folytathatók tájékoztatási és promóciós intézkedések, feltéve, hogy a szóban
forgó programnak egyéb, az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában említett termékek
is tárgyát képezik. (3) Az (1) bekezdés c) pontjában
említett szeszes italok és a (2) bekezdésben említett borok esetében a
belső piacra irányuló intézkedéseket a fogyasztóknak a földrajzi
árujelzőkkel kapcsolatos európai uniós minőségrendszerekről
történő tájékoztatására kell korlátozni. (4) A 2. cikk b) pontjában és a
3. cikk a) pontjában említett témák a következők: a) az 1151/2012/EU rendeletben, a
110/2008/EK rendeletben és a [mezőgazdasági termékpiacok közös
szervezésének létrehozásáról szóló, ...-i] XXX/20../EU európai parlamenti és
tanácsi rendelet [(az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (COM(2011) 626)]
70. cikkében meghatározott minőségrendszerek; b) a 834/2007/EK tanácsi rendeletben[21] meghatározott ökológiai
termelési mód; c) a legkülső régiókra jellemző
minőségi mezőgazdasági termékekre vonatkozó, a 228/2013/EU európai
parlamenti és tanácsi rendelet[22]
21. cikkében meghatározott embléma. 6. cikk Felhatalmazáson alapuló hatáskörök A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a
23. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el
a következőkre vonatkozóan: a) a kereskedelmi márkáknak
termékbemutatók és termékkóstolók alkalmával, valamint a tájékoztató és
promóciós anyagokon történő feltüntetésére vonatkozó, a 4. cikk (1)
bekezdésében említett konkrét feltételek; b) a termékek származására történő
utalásra vonatkozó, a 4. cikk (2) bekezdésében említett feltételek. II. fejezet A TÁJÉKOZTATÁSI ÉS PROMÓCIÓS INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSA 1. szakasz Közös rendelkezések 7. cikk A javaslattevő szervezetek A következő szervezetek nyújthatnak be
programjavaslatot: a) tagállami szakmai vagy szakmaközi
szervezetek; b) uniós szakmai vagy szakmaközi
szervezetek; c) a [mezőgazdasági termékpiacok
közös szervezésének létrehozásáról szóló, ...-i] XXX/20../EU európai parlamenti
és tanácsi rendelet [(az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet)
(COM(2011) 626)] 106. és 107. cikkében meghatározott termelői
szervezetek és termelői szervezetekből álló társulások. 8. cikk Munkaprogram (1) A tájékoztatási és promóciós
intézkedések a belső piacon és a harmadik országokban egyaránt
hozzájárulnak az európai uniós mezőgazdaság versenyképességének
megerősítéséhez. A megvalósítandó célkitűzéseket a (2) bekezdésben
említett munkaprogramban kell rögzíteni. (2) A Bizottság végrehajtási
aktus útján munkaprogramot fogad el, amely megjelöli a megvalósítani kívánt célkitűzéseket,
a prioritásokat, a várt eredményeket, a végrehajtás módjának részleteit és a
finanszírozási tervben előirányzott teljes összeget. A munkaprogram
tartalmazza továbbá a fő értékelési kritériumokat, a finanszírozandó
intézkedések leírását, az egyes intézkedéstípusokhoz rendelt összegek
megjelölését, a végrehajtás indikatív ütemtervét, valamint a támogatások
vonatkozásában a maximális társfinanszírozási arányt. Az első albekezdésben említett végrehajtási
aktust a 24. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak
megfelelően kell elfogadni. (3) Az (1) bekezdésben említett
munkaprogram végrehajtása céljából a Bizottság ajánlattételi felhívást tesz
közzé, amely: a) az egyszerű programok esetében
tartalmazza a részvételi feltételeket és a fő értékelési kritériumokat; b) az összetett programok esetében megfelel
a 966/2012/EU, Euratom rendelet[23]
I. része VI. címének. 9. cikk A programok E rendelet alkalmazásában: a) „egyszerű program”: olyan
program, amelyet egy vagy több, a 7. cikk a) vagy c) pontjában említett,
ugyanabból a tagállamból származó ajánlattevő szervezet nyújt be; b) „összetett program”: olyan program,
amelyet több, a 7. cikk a) vagy c) pontjában említett, különböző
tagállamokból származó ajánlattévő szervezet, illetve egy vagy több, a 7.
cikk b) pontjában említett európai uniós szervezet nyújt be. 10. cikk A Bizottság által kezdeményezett intézkedések (1) A Bizottság végrehajthat a 2.
és a 3. cikk szerinti tájékoztatási és promóciós intézkedéseket. Ezek az
intézkedések megvalósíthatók többek között
nemzetközi jelentőségű kereskedelmi vásárokon és kiállításokon való
részvétel formájában, standok felállítása révén, illetve olyan műveleteken
keresztül, amelyek célja az, hogy kedvező képet alakítsanak ki az uniós
termékekről. (2) A Bizottság technikai
segítségnyújtási szolgáltatásokat fejleszt ki, többek között a különböző
piacok megismerésének elősegítése, a tájékoztatási és promóciós politika
mentén szerveződő dinamikus szakmai hálózat fenntartása, valamint a
programok kidolgozásához és megvalósításához kapcsolódó jogszabályi
rendelkezések ismertségének javítása céljából. 11. cikk A kettős finanszírozás tilalma E rendelet alapján nem biztosítható uniós
pénzügyi hozzájárulás azokhoz a tájékoztatási és promóciós intézkedésekhez,
amelyek valamely más európai uniós pénzügyi támogatásban részesülnek, például
az [Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó
vidékfejlesztési támogatásról szóló, ...-i XXXX/20.../EU európai parlamenti és
tanácsi rendelet (COM(2011) 627)[24]]
vagy a [mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról
szóló, ...-i XXX/20../EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (az egységes
közös piacszervezésről szóló rendelet) (COM(2011) 626)] alapján. 2. szakasz Az egyszerű programok végrehajtása és irányítása 12. cikk Az egyszerű programok kiválasztása (1) A Bizottság elvégzi a 8. cikk
(3) bekezdésének a) pontjában említett ajánlattételi felhívás keretében
benyújtott programjavaslatok elbírálását és kiválasztását. (2) A Bizottság végrehajtási
aktusok útján határoz a kiválasztott egyszerű programokról, azok esetleges
módosításairól, valamint a kapcsolódó költségvetésekről. Ezeket az
aktusokat a 24. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak
megfelelően kell elfogadni. 13. cikk Az
egyszerű programok végrehajtásával megbízott szervezetek A kiválasztott egyszerű programokat
végrehajtó szervezeteket az intézkedések hatékony módon történő
végrehajtásának biztosítása céljából az ajánlattevő szervezet jelöli ki,
megfelelő módon lebonyolított versenyeztetést követően. 14. cikk Az egyszerű programok végrehajtása, nyomon követése és
ellenőrzése (1) A 12. cikkben foglaltak
szerint kiválasztott egyszerű programok megfelelő végrehajtásáért és
az azokkal kapcsolatos kifizetések teljesítéséért az érintett tagállamok
felelősek. A tagállamok biztosítják, hogy a szóban forgó programok
keretében készült tájékoztató és promóciós anyagok megfeleljenek az uniós
szabályozásnak. (2) A tagállamok az egyszerű
programokat a [közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről
szóló, ...-i XXXX/20.. európai parlamenti és tanácsi rendeletnek
(COM(2011) 628)] megfelelően és a 22. cikk első bekezdésének a)
pontja értelmében elfogadandó részletes szabályokat betartva hajtják végre,
követik nyomon és ellenőrzik. 15. cikk Az egyszerű programokra vonatkozó pénzügyi rendelkezések (1) Az Unió által az
egyszerű programokhoz nyújtott pénzügyi hozzájárulás mértéke nem
haladhatja meg a támogatható kiadások 50 %-át. A kiadások fennmaradó része
kizárólag a javaslattevő szervezeteket terheli. (2) Az (1) bekezdésben említett
százalékos arány 60 %-ra emelkedik a következők esetében: a) egy vagy több harmadik országot megcélzó
egyszerű program; b) azok a gyümölcsökkel és zöldségekkel
kapcsolatos tájékoztatási és promóciós intézkedések, amelyek kifejezetten az
uniós iskolai létesítményekben tanuló gyermekeket célozzák meg. (3) A tájékoztatási és promóciós
intézkedések eredményeit felmérő, a 26. cikknek megfelelően elvégzett
értékelésekhez az egyszerű programra vonatkozókhoz hasonló feltételek
mellett nyújtható uniós finanszírozás. (4) A programok kiválasztásához
kapcsolódó szakértői díjakat a [közös agrárpolitika finanszírozásáról,
irányításáról és nyomon követéséről szóló, ...-i XXXX/20../EU európai
parlamenti és tanácsi rendelet (COM(2011) 628)] 4. cikke (2) bekezdése a)
pontjának megfelelően teljes egészükben az Unió finanszírozza. (5) Az egyszerű programok
megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében az ajánlattevő
szervezeteknek biztosítékot kell nyújtaniuk. (6) Az egyszerű programok
keretében végrehajtott tájékoztatási és promóciós intézkedések Unió általi
finanszírozása a [közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és
nyomon követéséről szóló, ...-i XXXX/20.../EU európai parlamenti és
tanácsi rendelet (COM(2011) 628)] 4. cikke (1) bekezdése
c) pontjának megfelelően történik. 3. szakasz Az összetett programok és a Bizottság által
kezdeményezett intézkedések végrehajtása és irányítása 16. cikk Finanszírozási
formák (1) A finanszírozás a
966/2012/EU, Euratom rendeletben előírt formák valamelyikében valósulhat
meg és a következőkből állhat: a) az összetett programokhoz nyújtott
támogatások; b) a Bizottság által kezdeményezett
intézkedésekhez kapcsolódó beszerzések. (2) Az összetett programok
keretében vagy a Bizottság kezdeményezésére végrehajtott tájékoztatási és
promóciós intézkedések Unió általi finanszírozása a [közös agrárpolitika
finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről szóló, ...-i
XXXX/20.../EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (COM(2011) 628)]
4. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően történik. 17. cikk Az összetett programok értékelése Az összetett programokra vonatkozó ajánlatok
elbírálása és a támogatandó ajánlatok kiválasztása a 8. cikk (3) bekezdésének
b) pontjában említett ajánlattételi felhívásban szereplő kritériumok
alapján történik. 18. cikk Az összetett programokra vonatkozó pénzügyi rendelkezések Az összetett programok esetében a
társfinanszírozás maximális mértéke az elszámolható kiadások összegének
60 %-a. A kiadások fennmaradó része kizárólag a javaslattevő
szervezeteket terheli. 19. cikk Közbeszerzés a Bizottság által
kezdeményezett intézkedések esetében A Bizottság által saját nevében vagy a
tagállamokkal közösen végrehajtott közbeszerzésekre alkalmazni kell a
966/2012/EU rendelet és az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet
közbeszerzésre vonatkozó szabályait. 20. cikk Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme (1) A Bizottság megfelelő
intézkedésekkel – csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni
megelőző intézkedésekkel, hatásos ellenőrzésekkel,
szabálytalanság feltárása esetén a jogtalanul kifizetett összegek
visszafizettetésével, valamint szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó
erejű adminisztratív és pénzügyi szankciókkal – biztosítja, hogy az Unió
pénzügyi érdekei az e szakasz alapján finanszírozott intézkedések végrehajtása
során ne sérüljenek. (2) A Bizottság vagy
képviselői és az Európai Számvevőszék hatáskörrel rendelkeznek arra,
hogy dokumentumok alapján és helyszíni ellenőrzés révén ellenőrizzék
az uniós forrásokban részesülő kedvezményezetteket, vállalkozókat és
alvállalkozókat. (3) Az Európai Csalás Elleni
Hivatal (OLAF) jogosult a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi
rendeletben[25]
és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben[26]
előírt rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően
ellenőrzéseket, köztük helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat
végezni annak megállapítására, hogy valamely, uniós forrásokat érintő
támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy szerződéssel
kapcsolatban csalás, korrupció vagy bármely egyéb jogellenes tevékenység révén
sérültek-e az Unió pénzügyi érdekei. (4) Az (1), a (2) és a (3)
bekezdés sérelme nélkül az e program végrehajtása keretében harmadik
országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési
megállapodásokban, az e program végrehajtása keretében született támogatási
megállapodásokban és támogatási határozatokban kifejezetten rendelkezni kell
arról, hogy a Számvevőszék és az OLAF saját hatáskörén belül elvégezheti
az említett ellenőrzéseket és vizsgálatokat. 4. szakasz Felhatalmazáson alapuló és végrehajtási hatáskörök 21. cikk Felhatalmazáson alapuló hatáskörök A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a
23. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el
a következőkre vonatkozóan: a) azon konkrét feltételek, amelyek
mellett a 7. cikkben említett ajánlattevő szervezetek programot
nyújthatnak be, különös tekintettel a program reprezentativitását és kiterjedt
hatókörét biztosító feltételekre; b) azon feltételek, amelyek mellett az
ajánlattevő szervezet számára a 13. cikkben foglaltaktól eltérve
engedélyezhető, hogy a program egyes részeit saját maga hajtsa végre; c) a 13. cikkben említett végrehajtó
szervezetek versenyeztetésére vonatkozó feltételek; d) az egyszerű programok
támogathatóságára, valamint a tájékoztatási és promóciós intézkedések
költségeinek és – szükség esetén – az adminisztratív és személyzettel
kapcsolatos költségeknek az elszámolhatóságára vonatkozó konkrét feltételek. 22. cikk Végrehajtási hatáskörök A Bizottság végrehajtási aktusok útján
elfogadja a következőket: a) a 14. cikk (2) bekezdésében
említett, a végrehajtásra, a nyomon követésre és az ellenőrzésre vonatkozó
részletes szabályok; b) az e rendelet alapján kiválasztott
egyszerű programok végrehajtása céljából történő
szerződéskötésekre vonatkozó szabályok. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 24. cikk (2)
bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell
elfogadni. III. fejezet HATÁSKÖR-ÁTRUHÁZÁSOK, VÉGREHAJTÁSI
RENDELKEZÉSEK, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. szakasz Hatáskör-átruházások és végrehajtási rendelkezések 23. cikk A felhatalmazás gyakorlása (1) A felhatalmazáson alapuló
jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás
gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg. (2) A Bizottság az e rendeletben
említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó
felhatalmazást e rendelet hatálybalépésétől kezdődően,
határozatlan időre kapja. (3) Az Európai Parlament vagy a
Tanács bármikor visszavonhatja az e rendeletben említett felhatalmazást. A
visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott
felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való
kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi
időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő,
felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. (4) A Bizottság a felhatalmazáson
alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg
értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot. (5) Az e rendelet alapján
elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az
értesítést követő két hónapos időtartam leteltéig sem az Európai
Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus
ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét
megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem
emel kifogást. Az Európai Parlament, illetőleg a Tanács kezdeményezésére
az említett időtartam 2 hónappal meghosszabbodik. 24. cikk Bizottság (1) A Bizottság munkáját [a
mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló, …-i
XXXX/20../EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (az egységes közös
piacszervezésről szóló rendelet)] 162. cikke alapján létrehozott, a
mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság segíti.
Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság. (2) Az e bekezdésre való
hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni. (3) Az e bekezdésre való
hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni. 2. szakasz Konzultáció, értékelés és jelentéstétel 25. cikk
Konzultáció A Bizottság e rendelet végrehajtásának
keretében konzultálhat a mezőgazdasági termékek promóciójával foglalkozó,
a 2004/391/EK bizottsági határozattal[27]
létrehozott tanácsadó csoporttal. 26. cikk Az intézkedések hatásának értékelése A közös agrárpolitika nyomon követésének és
értékelésének a(z) .../20../EU rendelet [COM(2011) 628] 110. cikkében
előírt közös keretével összhangban a Bizottság a 24. cikk (2) bekezdésének
megfelelően meghatározza az e rendelet alapján finanszírozott tájékoztatási
és promóciós programok hatásainak értékelésére szolgáló közös keretet, valamint
a kapcsolódó mutatók rendszerét. Valamennyi érintett fél közli a Bizottsággal
az intézkedések hatásainak értékeléséhez szükséges összes adatot és
információt. 27. cikk
Jelentéstétel A Bizottság legkésőbb
[2020.] december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a
Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról, és a jelentést szükség esetén
megfelelő módosítási javaslatokkal is kiegészíti. 3. szakasz Módosító, átmeneti és záró rendelkezések 28. cikk
A(z) .../20../EU rendelet
[COM(2011) 626] módosítása A(z) .../20../EU rendelet [COM(2011) 626]
a következőképpen módosul: a) a 34. cikk (2) bekezdése a
következő albekezdéssel egészül ki: „A nemzeti stratégiának összeegyeztethetőnek
kell lennie a(z) XXX/20../EU európai parlamenti és tanácsi rendelet* 6.
cikkében említett munkaprogramban meghatározott stratégiai prioritásokkal. * Az Európai Parlament és a Tanács ...-i
XXX/20../EU rendelete a mezőgazdasági termékek belső piacon és
harmadik országokban történő megismertetésével és promóciójával
kapcsolatos intézkedésekről (HL L ........).” b) a 43. cikk a következő
bekezdéssel egészül ki: „(5) Az (1) bekezdésben említett
intézkedéseknek összeegyeztethetőknek kell lenniük a(z) XXX/20../EU
rendelet 6. cikkében említett munkaprogramban meghatározott stratégiai
prioritásokkal.” 29. cikk Állami
támogatások A
[mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló,
...-i XXX/20../EU európai parlamenti és tanácsi rendelet („az egységes közös
piacszervezésről szóló rendelet”), COM(2011) 626]*
146. cikkétől és az 1184/2006/EK tanácsi rendelet[28] 3. cikkétől eltérve, valamint a Szerződés 42. cikkének
első bekezdése értelmében a Szerződés 42. cikkének második bekezdése
alapján uniós támogatással támogatható, a Bizottság által e rendeletnek
megfelelően kiválasztott programok esetében a Szerződés 107., 108. és
109. cikke nem alkalmazandó a tagállamok által e rendelet alkalmazásában
és rendelkezéseinek megfelelően teljesített kifizetésekre, sem a tagállamok
adójellegű bevételeiből vagy kötelező hozzájárulásaiból származó
pénzügyi hozzájárulásokra. 30. cikk
Hatályon kívül helyezés A 3/2008/EK rendelet hatályát
veszti. A hatályon kívül helyezett rendeletre
vonatkozó hivatkozásokat e rendeletre vonatkozó hivatkozásoknak kell tekinteni
és az e rendelet mellékletében szereplő megfelelési táblázatok szerint
kell értelmezni. 31. cikk Átmeneti
rendelkezések A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a
23. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el
a 3/2008/EK rendelet rendelkezései és az e rendeletben foglalt
rendelkezések közötti átmenet biztosítására. 32. cikk Hatálybalépés
és alkalmazás Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos
Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. [Ezt a rendeletet …-tól/-től kell
alkalmazni.] Ez a rendelet teljes egészében kötelező
és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt Brüsszelben, -án/-én. az Európai Parlament részéről a
Tanács részéről az elnök az
elnök MELLÉKLET A 30. cikkben említett MEGFELELÉSI
TÁBLÁZATOK A 3/2008/EK rendelet || E rendelet 1. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés 1. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés 1. cikk, (2) bekezdés 2. cikk 3. cikk; 4. cikk 5. cikk 6. cikk, (1) bekezdés 6. cikk, (2) bekezdés 7. cikk 8. cikk 9. cikk 10. cikk 11. cikk 12. cikk, (1) bekezdés 12. cikk, (2) bekezdés 13. cikk, (1) bekezdés 13. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés 13. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés 13. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés 13. cikk, (3), (4) és (5) bekezdés 13. cikk, (6) bekezdés 14. cikk 15. cikk; 16. cikk 17. cikk 18. cikk 19. cikk 20. cikk || 1. cikk 4. cikk, (3) bekezdés, a) pont 4. cikk, (1) és (2) bekezdés 2. cikk; 3. cikk 5. cikk 8. cikk, (2) bekezdés 7. cikk --- --- 12. cikk; 17. cikk --- 10. cikk 13. cikk --- 14. cikk 16. cikk, (1) bekezdés, b) pont 15. cikk, (1) bekezdés 15. cikk, (2) bekezdés --- --- 29. cikk 15. cikk, (6) bekezdés; 16. cikk, (2) bekezdés 23. cikk; 24. cikk 25. cikk 27. cikk 30. cikk 32. cikk A(z) XXX/20../EU rendeletre vonatkozó javaslat nyomán a Lisszaboni Szerződés rendelkezéseihez igazított 3/2008/EK rendelet [COM(2011) 663] || E rendelet 1. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés 1. cikk, (1) bekezdés, második és harmadik albekezdés 1. cikk, (2) bekezdés 1. cikk, (3) bekezdés 1. cikk, (4) bekezdés 2. cikk 3. cikk; 4. cikk 5. cikk 6. cikk, (1) bekezdés 6. cikk, (2) bekezdés 7. cikk 8. cikk 9. cikk 10. cikk 11. cikk 12. cikk, (1) bekezdés 12. cikk, (2) és (3) bekezdés 13. cikk, (1) bekezdés 13. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés 13. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés 13. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés 13. cikk, (3), (4) és (5) bekezdés 13. cikk, (6) bekezdés 13. cikk, (7) bekezdés 13. cikk, (8) bekezdés 13. cikk, (9) bekezdés 14. cikk 15a. cikk 16a. cikk 16b. cikk 17. cikk 18. cikk 19. cikk 20. cikk || 1. cikk 4. cikk, (3) bekezdés; 8. cikk, (2) bekezdés 4. cikk, (1) és (2) bekezdés 8. cikk, (2) bekezdés --- 2. cikk; 3. cikk 5. cikk 8. cikk, (2) bekezdés 7. cikk --- --- 12. cikk; 17. cikk; 18. cikk --- 10. cikk 13. cikk; 19. cikk; 21. cikk, b) pont --- 14. cikk 16. cikk, (1) bekezdés, b) pont 15. cikk, (1) bekezdés 15. cikk, (2) bekezdés --- --- 29. cikk 11. cikk 15. cikk, (5) bekezdés 22. cikk 15. cikk, (6) bekezdés; 16. cikk, (2) bekezdés --- 23. cikk 24. cikk 25. cikk 27. cikk 30. cikk 32. cikk PÉNZÜGYI KIMUTATÁS 1. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB
ADATAI 1.1. A javaslat címe Javaslat:
Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a mezőgazdasági termékek
belső piacon és harmadik országokban történő megismertetésével és
promóciójával kapcsolatos intézkedésekről 1.2. A tevékenységalapú irányítás
/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai
terület(ek)[29]
A
2. fejezethez tartozó 05. szakpolitikai terület 1.3. A javaslat típusa X
A javaslat új
intézkedésre irányul ¨ A javaslat kísérleti projektet/előkészítő intézkedést
követő új intézkedésre irányul[30]
X A javaslat jelenlegi
intézkedés meghosszabbítására irányul ¨ A javaslat új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre
irányul A javaslat jelenlegi intézkedés meghosszabbítására
és új elemekkel történő kiegészítésére irányul. 1.4. Célkitűzések 1.4.1. A javaslat által érintett
többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek) A
javaslat célja a források hatékony felhasználásának előmozdítása az
intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésnek az uniós mezőgazdaság
tekintetében, az Európa 2020 stratégiának megfelelően történő
megvalósítása érdekében. A
mezőgazdasági termékek uniós promóciós politikája mint a közös agrárpolitika
(KAP) egyik eszköze a KAP-reform 2020-ig elérendő céljainak
megvalósítására irányul, különös tekintettel a mezőgazdasági ágazat
versenyképességének a belső piacon és a harmadik országokban történő
megerősítésére vonatkozó célra. 1.4.2. Konkrét célkitűzés(ek) és
a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe
tartozó érintett tevékenység(ek) Konkrét célkitűzés A
mezőgazdasági ágazat versenyképességének fokozása és az
élelmiszer-ellátási lánc értéktermeléséből való részesedésének növelése A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés
keretébe tartozó érintett tevékenység(ek) 05 02.
alcím: „A mezőgazdasági piacokon végrehajtott intervenciók” 1.4.3. Várható eredmény(ek) és
hatás(ok) E
javaslat értelmében a promóciós politika a jövőben olyan átfogó stratégia
mentén szerveződne, amely lehetővé tenné számára, hogy célzottan és
hatékonyan reagáljon a harmadik országokban – például szabadkereskedelmi
megállapodásokkal összefüggésben – megnyíló gazdasági lehetőségekre,
valamint az európai uniós mezőgazdasági termékek előnyeire vonatkozó
tájékoztatás iránti igényre. A
promóciós stratégia meghatározná a közvetítendő üzeneteket, amelyek
mindenekelőtt a KAP egyedi elemeit – többek között a keretében alkalmazott
fenntartható termelési módokat és minőségrendszereket – helyeznék
előtérbe. A
foglalkoztatás tekintetében kifejtett hatás a remélt gazdasági
eredményektől függ majd, de a javaslatban foglaltak a várakozások szerint
hozzá fognak járulni a munkahelyek megőrzéséhez a mezőgazdaságban és
az élelmiszeriparban, különösen a stratégia által kiemelten kezelt kkv-k
esetében, amelyek az élelmiszer-ipari vállalkozások 99 %-át teszik ki és
az ágazatban foglalkoztatottak 63 %-át képviselik. Várhatóan
emelkedni fog a több különböző uniós tagállam szervezeteinek
közreműködésével megvalósuló (azaz több országra kiterjedő), magas
európai uniós hozzáadott értékkel rendelkező programok száma, annak
köszönhetően, hogy a programok kiválasztása és irányítása egyszerűsödik
és a jövőben a Bizottság szintjén, a közbülső tagállami szakasz
kiiktatásával történik. 1.4.4. Eredmény- és hatásmutatók A
célkitűzések függvényében a mutatók három különböző szintje került
megállapításra: Hatásmutatók: – Európai
uniós mezőgazdasági áruforgalmi egyenleg; – Mezőgazdasági
jövedelem. Eredménymutatók: – Európai
uniós mezőgazdasági kivitelek; – A
minőséggel kapcsolatos európai uniós jelölésekkel ellátott termékek
termelésének értéke és az ökológiai termelés jelentősége (a stratégia
sikerét közvetetten mérő mutatók – kiemelt témák...); – A
fogyasztók által a termékről alkotott kép (közvélemény-kutatások,
Eurobarométer-felmérések...). Teljesítési mutatók: – A
programok száma (Belső piac / Harmadik országok); – Új
kedvezményezettek (az új ajánlattevő szervezetek aránya az összes
ajánlattevő szervezet számához viszonyítva); – A
több országra kiterjedő programok száma. 1.5. A javaslat indoklása 1.5.1. Rövid vagy hosszú távon
kielégítendő szükséglet(ek) A
fő problémát a mezőgazdasági ágazat versenyképességére nehezedő
megnövekedett nyomás jelenti, amely három különböző okra vezethető
vissza: – A
harmadik országokból származó termékek által az uniós mezőgazdasági
termékekkel szemben támasztott erős verseny; – A
mezőgazdasági termelők által tiszteletben tartandó követelmények
szaporodása és a mezőgazdasági ágazatot terhelő költségek növekedése
az EU-ban. A 2000–2012-es időszakban például a mezőgazdasági
világpiaci árak 82 %-kal emelkedtek, miközben az energiaárak tekintetében
261 %-os, a műtrágyaárak esetében pedig 286 %-os ugrás
következett be, ami a legutóbbi három évtizedben mért legnagyobb mértékű
ingadozásokat idézte elő az ágazatban. – Az
uniós mezőgazdasági termékek előnyeinek alacsony szintű
ismerete, különösen a belső piacon. Az európai uniós polgárok többsége
például úgy véli, hogy az Európai Unió számára az agrárpolitika és a
vidékfejlesztés tekintetében a legfontosabb prioritást annak biztosítása
jelenti, hogy a mezőgazdasági termékek jó minőségűek,
egészségesek és biztonságosak legyenek. Ugyanakkor az uniós polgároknak csupán
14 %-a ismeri fel az az Unió által létrehozott egyik legfőbb európai
minőségrendszert jelképező OEM[31]/OFJ[32]-szimbólumokat. 1.5.2. Az uniós részvételből
adódó többletérték A
közös agrárpolitika valódi európai uniós politika. Ahelyett, hogy 28
különböző agrárpolitikát hajtanának végre, a tagállamok egyesítik
erőforrásaikat, hogy egyetlen uniós politikát működtessenek, közös
költségvetéssel és közös szabályokkal, beleértve a promócióra vonatkozó
szabályokat is. Az egységes piacon, uniós szinten megvalósított fellépés
különösen nagy lökést ad a) az olyan, általános tájékoztatási programok
bevezetésének előmozdításához, amelyeket jellegükből adódóan ritkán
hajtanak végre tagállamok vagy vállalkozások, főleg most, gazdasági válság
idején, valamint b) a több országra kiterjedő, a tagállamok közötti
tapasztalatcserét és a méretgazdaságosságot lehetővé tévő programok
végrehajtásához. 1.5.3. Hasonló korábbi tapasztalatok
tanulsága A
KAP-nak a kezdetektől fogva részét képezik tájékoztatási és promóciós
intézkedések. 1999 óta a KAP a mezőgazdasági termékek megismertetésére és
promóciójára szolgáló horizontális rendszer révén konkrét támogatást biztosít
az uniós mezőgazdasági és élelmiszer-ipari ágazat javára a belső
piacon és harmadik országokban végrehajtott tájékoztatási és promóciós
intézkedésekhez. Számos
bizonyíték van arra, hogy az európai uniós promóciós politika pozitív szerepet
tölt be, és végső soron lehetővé teszi, hogy megtérüljenek az uniós
mezőgazdasági termelők erőfeszítései, amelyeket a KAP magas
szintű előírásainak megfelelően történő termelés érdekében
tesznek: – 2009-ben
az Európai Számvevőszék ellenőrzést végzett a rendszerre vonatkozóan,
és ennek keretében megvizsgálta a tájékoztatási és promóciós intézkedések
hatékonyságát, valamint a felmerült költségek szabályszerűségét. A
Számvevőszék kedvezően értékelte a rendszert, még ha annak hatását
nehéz is számszerűsíteni[33]; – A
rendszer értékelése céljából készített tanulmány következtetései szintén
lehetővé tették a jelenlegi rendszer mérlegének megvonását[34]; – Noha
egy másik kormányzati politikára vonatkozik, tanulságos az Amerikai Egyesült
Államok Mezőgazdasági Minisztériuma által irányított piacfejlesztési
programokról készített költség-haszon elemzés, amelynek becslései szerint
minden egyes, promóciós program keretében elköltött USD 35 USD-vel növeli az
amerikai mezőgazdasági kivitelek értékét, és a promóciós célokra szánt
állami költségvetés 50 %-os csökkentése az agrárexport értékének 9
milliárd USD-vel való csökkenését vonná maga után. Habár nem garantálható, hogy
a fenti számadatok megfelelnek a valóságnak, érdemes felhívni a figyelmet
egyértelműen pozitív jellegükre, amely megerősíti a
mezőgazdasági termékek megismertetésére és promóciójára irányuló
közpolitikák pozitív értékét.[35] 1.5.4. Egyéb pénzügyi eszközökkel
való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia A
javaslat – a különböző ágazatok sajátosságait is szem előtt tartva –
arra irányul, hogy a promóciós stratégián keresztül és az összes promóciós
intézkedést felölelő, vizuális és tartalmi elemeket egyaránt magában
foglaló közös identitás révén megerősítse az e horizontális promóciós
rendszer és a KAP keretében már meglévő ágazati rendszerek közötti
szinergiákat. 1.6. Az intézkedés és a pénzügyi
hatás időtartama ¨ A javaslat határozott időtartamra
vonatkozik –
¨ A javaslat időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ
[HH/NN]-ig –
¨ Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig X A javaslat határozatlan
időtartamravonatkozik –
Beindítási időszak: (lásd a lenti 3.2.1.
pontot), –
azt követően: rendes ütem. 1.7. Tervezett irányítási
módszer(ek)[36] X Bizottság általi közvetlen irányítás –
¨ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós
küldöttségek személyzetét –
X végrehajtó ügynökségen keresztül X Megosztott irányítás a
tagállamokkal ¨ Közvetett irányítás, a végrehajtási feladatokat az alábbiaknak delegálva: –
¨ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek; –
¨ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg); –
¨ az EBB és az Európai Beruházási Alap; –
¨ a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek; –
¨ közjogi szervek; –
¨ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan
mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak; –
¨ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és
magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő
pénzügyi garanciákat nyújtó szervek; –
¨ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések
végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott
személyek. – Egynél több irányítási módszer feltüntetése
esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban. Megjegyzések A rendszer
jelenleg részben megosztott irányítás alatt áll (a programok végrehajtásához
kapcsolódó főbb kiadások tekintetében), részben pedig centralizált
közvetlen irányítás alatt (a Bizottság kezdeményezésére megvalósuló
tájékoztatási és promóciós intézkedések esetében). A javaslat
által érintett irányítási módok a megosztott irányítás és a közvetlen
irányítás. Az 58/2003/EK
rendelet 3. cikkének (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően
a Bizottságnak szándékában áll egyes, a tájékoztató és információs programok
közvetlen irányításával kapcsolatos feladatokat egy meglévő végrehajtó
ügynökséghez kiszervezni, különös tekintettel a több országra kiterjedő
programokra, abból a célból, hogy javuljon a szolgáltatás hatékonysága, és a
mezőgazdasági termékek megismertetésére és promóciójára irányuló
intézkedéseken keresztül fokozódjon az EU láthatósága. 2. IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 2.1. A nyomon követésre és a
jelentéstételre vonatkozó rendelkezések A szabályozás rendelkezik a programok értékeléséről. A jelenlegi
rendszer szerint az értékelésre évente kerül sor, és az éves értékeléseket a
program végén egy átfogó értékelés egészíti ki. Közös keret kerül kidolgozásra
az intézkedések hatásának felmérésére vonatkozóan, a KAP nyomon követésének és
értékelésének közös keretével összhangban. A jövőben a tájékoztatási és promóciós intézkedések értékelése
kiegészül a rendszer szabályos időközönként elvégzett külső
értékelésével. A Bizottság a tervek szerint legkésőbb [2020.] december 31-én
jelentést nyújt be a Parlamentnek és a Tanácsnak a rendszer alkalmazásáról. 2.2. Irányítási és
kontrollrendszer 2.2.1. Felismert kockázat(ok) A
mezőgazdasági termékek megismertetését és promócióját szolgáló
horizontális rendszer 2000 óta létezik. Rendszeres ellenőrzések tárgyát
képezi, és az ellenőrzések eredményének függvényében szükség szerint
kiigazításra kerülnek a vonatkozó nyomonkövetési és ellenőrzési eljárások.
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság (DG AGRI) által
elvégzett megfelelőségi ellenőrzések és az Európai Számvevőszék
ellenőrzései alapján a tájékoztatási és promóciós intézkedésekkel
összefüggésben azonosított legfőbb kockázatok bizonyos kiadások
immateriális jellegéhez és az Európai Unió határain kívül megvalósított
intézkedésekhez kapcsolódnak. 2.2.2. A működő belső
kontrollrendszerrel kapcsolatos információk A
kockázatok mérséklése érdekében részletes szabályok kerülnek meghatározásra a
kiválasztás, a végrehajtás, a nyomon követés, az ellenőrzés és az
értékelés tekintetében. A
Bizottság megállapítja különösen a legjobb programok kiválasztására vonatkozó
eljárásokat, amelyeket jogi aktusokban is rögzíteni fog. Meg fogja határozni
továbbá az intézkedések költségeinek elszámolhatóságára vonatkozó konkrét
feltételeket, és a kiadások jellegétől függően alkalmazhat
átalányösszegeket, költségskálákat stb. Figyelembe veszi a programok
szakosodott végrehajtó szervezetek által, esetenként az Európai Unión kívül
történő megvalósítását is. Az ellenőrzés részletes szabályait a
kiadásokra vonatkozó egyes költségvetési irányítási módokra nézve külön-külön
kell megállapítani. Megosztott irányítás esetén az
ellenőrzési keret alapját a KAP-ra vonatkozó, a reform keretében
felülvizsgált közös ellenőrzési szabályok képezik (COM(2011) 628),
különös tekintettel az egyes kifizető ügynökségek vezetője által
benyújtandó megbízhatósági nyilatkozatra. Közvetlen irányítás esetén a támogatások
ellenőrzésének kerete a 966/2012/EU, Euratom költségvetési rendelet
szabályain és különösen a Bizottság belső ellenőrzési szabványainak
alkalmazásán, az összes nyilatkozat előzetes ellenőrzésén, a
költségekkel kapcsolatos módszerek tanúsításán, valamint a nyilatkozatok egy
részének utólagos ellenőrzésén alapul. A
promóciós program irányításával kapcsolatos feladatok kiszervezésével
összefüggésben a Bizottság alkalmazni fogja a költségvetési rendelet 65.
cikkének megfelelően a végrehajtó ügynökségek tekintetében végrehajtandó
ellenőrzési intézkedéseket is. Felügyeli a végrehajtó ügynökség munkáját,
és meggyőződik róla, hogy az ügynökség valóban teljesíti az azon
intézkedésekre vonatkozó ellenőrzési célkitűzéseket, amelyek
irányításával megbízták. Erről a felügyeletről a felelős
főigazgatóság és az ügynökség közötti együttműködésre vonatkozó
részletes szabályokban kell rendelkezni. A
Bizottság az ellenőrzéseket kockázatalapú módszer alkalmazásával hajtja
végre, annak biztosítása érdekében, hogy ellenőrzései a legnagyobb
kockázatot jelentő területekre összpontosuljanak. 2.2.3. Az ellenőrzések költsége
és haszna, a várt hibaarány értékelése A
tájékoztatási és promóciós intézkedésekre minden esetben ki fog terjedni az
EMGA-ból teljesített kiadások meglévő irányítási és ellenőrzési
rendszere. A
tagállamokra háruló ellenőrzési költségek elemzése a KAP reformjára
vonatkozó jogalkotási javaslatokat (COM(2011) 626) kísérő
hatásvizsgálat 8. mellékletében található. Ami
a Bizottságot terhelő költségeket illeti, azok a jelenlegi helyzethez
képes növekedni fognak, ami a költségek általános növekedésével (ezen belül a
megosztott irányítás alá tartozó kiadások mostani szintjének megduplázódásával)
és különösen a közvetlen irányítás alá kerülő programok kapcsán
felmerülő kiadások növekedésével magyarázható. A
rendszer egyik újdonsága az összetett programok közvetlen irányítás alá
helyezése lesz. A költségeket illetően csupán a hasonló jellegű
programokhoz kapcsolódó ellenőrzési költségeken alapuló becslés adható.
Példaként említhetők a vállalkozások és a kkv-k versenyképességének
javítását célzó programok (COM(2011) 834). A
javaslatban foglalt rendelkezések várhatóan nem eredményeznék a hibaarány
növekedését az EMGA tekintetében. 2.3. A csalások és a
szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések A
KAP reformjára vonatkozó jogalkotási csomag, különösen a közös agrárpolitika
finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről szóló rendeletre
vonatkozó javaslat a kifizető ügynökségek által az ellenőrzésekkel és
szankciókkal összefüggésben alkalmazandó jelenlegi részletes rendszerek
fenntartását és megerősítését irányozza elő, egységes
alapjellemzőkkel és az egyes támogatási rendszerek jellegzetességeire
szabott konkrét szabályokkal egészítve ki a szóban forgó rendszereket. A KAP finanszírozásáról,
irányításáról és nyomon követéséről szóló rendelet a promóciós politikára
vonatkozó jövőbeli rendeletre is alkalmazandó lesz. Általánosságban
a rendszerek a támogatási kérelmek 100 %-ának teljes körű
adminisztratív ellenőrzését, adott esetben egyéb adatbázisokkal
történő keresztellenőrzést, valamint az ügyletek minimális számára
vonatkozóan kifizetés előtti helyszíni ellenőrzést írnak elő, a
szóban forgó támogatási rendszerekhez kapcsolódó kockázattól függően. Ha
ezek a helyszíni ellenőrzések nagyszámú szabálytalanságot tárnak fel,
további ellenőrzéseket kell végrehajtani. Emellett
a KAP reformjára vonatkozó jogszabálycsomag többek között előírja a
tagállamok számára a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását
és megszüntetését, hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók
kivetését az uniós jogszabályokkal vagy a nemzeti joggal összhangban, valamint
a szabálytalan kifizetések kamatokkal együtt történő visszafizettetését. A
rendszer automatikus elszámolási mechanizmust tartalmaz a szabálytalanságok
kezelésére, ami biztosítja, hogy amennyiben a visszafizetésre való felhívás
időpontját követő négy éven belül, vagy bírósági eljárás esetén nyolc
éven belül nem kerül sor a visszafizettetésre, a szóban forgó összegeket az
érintett tagállam viselje. Ez a mechanizmus komoly ösztönzést jelent a
tagállamoknak a szabálytalan kifizetések lehető leggyorsabb
visszafizettetésére. Ezen túlmenően a jövőbeli promóciós politika
irányításának keretében kiszervezett feladatok esetében a végrehajtó ügynökség
köteles lesz eseti alapon bejelenteni a Bizottságnak a potenciális csalásokat
és szabálytalanságokat, amelyekről a rendszeresen közzétett jelentéseiben
is be kell számolnia. A
szigorú ellenőrzési rendszer jelentősége annál is nagyobb, mivel a
promóciós intézkedések megvalósításával végrehajtó szervezetek vannak megbízva,
amelyekkel kizárólag a kedvezményezettek állnak szerződéses kapcsolatban.
Tekintve, hogy a végrehajtó szervezetek profittermelésre jogosult kereskedelmi
vállalkozások, teljes körűen biztosítani kell, hogy az intézkedések
megvalósítása szabályosan történjen. 3. A JAVASLAT BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 3.1. A többéves pénzügyi keret
mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit
érintik a kiadások? · Jelenlegi költségvetési tételek A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül
pedig a költségvetési tételek sorrendjében. A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás Szám [Megnevezés………………...……………] || diff./nem diff. ([37]) || EFTA-országoktól[38] || tagjelölt országoktól[39] || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének aa) pontja értelmében 2 || 05 02 10 01 – Ösztönző intézkedések — A tagállamok által teljesített kifizetések 05 02 10 02 – Népszerűsítő intézkedések — Az Unió által teljesített közvetlen kifizetések || nem diff. diff. || NEM NEM || NEM NEM || NEM NEM || NEM NEM · Létrehozandó új költségvetési tételek A többéves pénzügyi
keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében. A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás Szám [Megnevezés………………...……………] || diff./nem diff. || EFTA-országoktól || tagjelölt országoktól || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének aa) pontja értelmében 2 || 05 01 04 xx – Végrehajtó ügynökség || nem diff. || NEM || NEM || NEM || NEM Megjegyzések: A Bizottság azt tervezi, hogy a végrehajtással
kapcsolatos feladatok egy részét valamely végrehajtó ügynökségre ruházza át.
Amennyiben így jár el, a 05. címen belül létre kell hozni a megfelelő
költségvetési tételeket. 3.2. A kiadásokra gyakorolt
becsült hatás 3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült
hatás összegzése millió EUR A többéves pénzügyi keret fejezete: || 2 || Fenntartható növekedés: természeti erőforrások: Közbenső felső korlát: „Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések” FŐIGAZGATÓSÁG: AGRI (*) || || || 2014[40] || 2015[41] || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN Operatív előirányzatok || || || || || || || || 05 02 10 01 || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || 0,0 || 0,0 || 4,0 || 5,0 || 9,0 || 36,0 || 36,0 || 90,0 Kifizetési előirányzatok || (2) || 0,0 || 0,0 || 4,0 || 5,0 || 9,0 || 36,0 || 36,0 || 90,0 05 02 10 02 || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1a) || 0,5 || 0,5 || 15,0 || 54,0 || 90,0 || 103,0 || 103,0 || 366,0 Kifizetési előirányzatok || (2a) || 0,2 || 0,2 || 0,5 || 12,7 || 31,1 || 58,6 || 84,2 || 187,5 Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok[42] || || || || || || || || 05 01 04 xx || || (3) || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =1+1a +3 || 0,5 || 0,5 || 19,0 || 59,0 || 99,0 || 139,0 || 139,0 || 456,0 Kifizetési előirányzatok || =2+2a +3 || 0,2 || 0,2 || 4,5 || 17,7 || 40,1 || 94,6 || 120,2 || 277,5 Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (4) || 0,5 || 0,5 || 19,0 || 59,0 || 99,0 || 139,0 || 139,0 || 456,0 Kifizetési előirányzatok || (5) || 0,2 || 0,2 || 4,5 || 17,7 || 40,1 || 94,6 || 120,2 || 277,5 Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm A többéves pénzügyi keret 2. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =4+ 6 || 0,5 || 0,5 || 19,0 || 59,0 || 99,0 || 139,0 || 139,0 || 456,0 Kifizetési előirányzatok || =5+ 6 || 0,2 || 0,2 || 4,5 || 17,7 || 40,1 || 94,6 || 120,2 || 277,5 (*) Megjegyzések: – A feltüntetett összegek a 2013. évi
költségvetésben megadottakhoz képest jelentkező további pénzügyi hatásra
vonatkozó becslések. A programok megvalósításának függvényében sor kerülhet az
összegek költségvetési tételek közötti megosztásának kiigazítására. – A Bizottság azt
tervezi, hogy 2016-tól a végrehajtással kapcsolatos feladatok egy részét
valamely végrehajtó ügynökségre ruházza át. Az átruházás véglegesen jóváhagyott
mértékének függvényében szükség lehet a becsült költségek összegének és
megoszlásának kiigazítására. Tájékoztatásul: a kiadások teljes összegére vonatkozó becslés || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || millió EUR Költségvetési év || || || || || || 2013. évi költségvetés || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || 2014–2020 összesen || || || || || || || || || || || || || || || 05 02 10 01 – Ösztönző intézkedések — A tagállamok által teljesített kifizetések || || 60,0 || 60,0 || 60,0 || 64,0 || 65,0 || 69,0 || 96,0 || 96,0 || 510,0 05 02 10 02 – Népszerűsítő intézkedések — Az Unió által teljesített közvetlen kifizetések || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 1,0 || 1,5 || 1,5 || 16,0 || 55,0 || 91,0 || 104,0 || 104,0 || 373,0 || || || || || || Kifizetési előirányzatok || 1,1 || 1,4 || 1,4 || 1,6 || 13,9 || 32,2 || 59,8 || 85,4 || 195,5 || || || || || || || || || || || || || || || 05 01 04 XX – Végrehajtó ügynökség || || || || || || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm || || || || || || || || || || || || || || || ÖSSZESEN || || || || || || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 61,0 || 61,5 || 61,5 || 80,0 || 120,0 || 160,0 || 200,0 || 200,0 || 883,0 || || || || || || Kifizetési előirányzatok || 61,1 || 61,4 || 61,4 || 65,6 || 78,9 || 101,2 || 155,8 || 181,4 || 705,5 A többéves pénzügyi keret fejezete: || 5 || „Igazgatási kiadások”(a 2013. évi költségvetéshez viszonyítva) millió EUR (három tizedesjegyig) || || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN FŐIGAZGATÓSÁG: AGRI || Humánerőforrás || 0,019 || 0,099 || -0,499 || -0,147 || 0,188 || 0,675 || 0,922 || 1,257 Egyéb igazgatási kiadások || 0,000 || 0,000 || 0,002 || 0,006 || 0,003 || -0,001 || -0,001 || 0,009 Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság ÖSSZESEN || Előirányzatok || 0,019 || 0,099 || -0,497 || -0,141 || 0,191 || 0,674 || 0,921 || 1,266 A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || (Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat) || 0,019 || 0,099 || -0,497 || -0,141 || 0,191 || 0,674 || 0,921 || 1,266 millió EUR (három tizedesjegyig) || || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 0,519 || 0,559 || 18,501 || 58,583 || 99,188 || 139,675 || 139,922 || 457,266 Kifizetési előirányzatok || 0,219 || 0,299 || 4,003 || 17,559 || 40,291 || 95,274 || 121,122 || 278,766 3.2.2. Az operatív
előirányzatokra gyakorolt becsült hatás –
¨ A javaslat nem vonja maga után operatív előirányzatok
felhasználását –
X A javaslat az alábbi operatív előirányzatok
felhasználását vonja maga után: Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket || || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN TELJESÍTÉSEK Típus[43] || Átlagos költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Összesített szám || Összköltség KONKRÉT CÉLKITŰZÉS[44] || A mezőgazdasági ágazat versenyképességének fokozása és az élelmiszer-ellátási lánc értéktermeléséből való részesedésének növelése Teljesítés[45] || A programok száma (Belső piac / Harmadik országok) || || || || || || || || || || || || || || || || Teljesítés45 || Új kedvezményezettek (az új ajánlattevő szervezetek aránya az összes ajánlattevő szervezet számához viszonyítva) || || || || || || || || || || || || || || || || Teljesítés45 || A több országra kiterjedő programok száma || || || || || || || || || || || || || || || || ÖSSZKÖLTSÉG || || || || || || || || || || || || || || || || 3.2.3. Az igazgatási
előirányzatokra gyakorolt becsült hatás 3.2.3.1. Összegzés –
¨ A javaslat nem vonja maga után igazgatási előirányzatok
felhasználását. –
X A javaslat az alábbi igazgatási
előirányzatok felhasználását vonja maga után: millió EUR
(három tizedesjegyig) || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || || || || || || || || Humánerőforrás || 2,508 || 2,588 || 1,990 || 2,342 || 2,677 || 3,164 || 3,411 || 18,680 Egyéb igazgatási kiadások || 0,110 || 0,110 || 0,111 || 0,116 || 0,113 || 0,109 || 0,109 || 0,778 A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege || 2,618 || 2,698 || 2,101 || 2,458 || 2,790 || 3,273 || 3,520 || 19,458 A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó[46] előirányzatok || || || || || || || || Humánerőforrás || || || || || || || || Egyéb igazgatási kiadások || || || || || || || || A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege || || || || || || || || ÖSSZESEN (*) || 2,618 || 2,698 || 2,101 || 2,458 || 2,790 || 3,273 || 3,520 || 19,458 (*) Ezek az adatok
a tervezett átruházás függvényében módosulhatnak. 3.2.3.2. Becsült
humánerőforrás-szükségletek –
¨ A javaslat nem igényel humánerőforrást. –
X A javaslat az alábbi
humánerőforrás-igénnyel jár: A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb
egy tizedesjeggyel) kell kifejezni || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || || A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak) || || XX 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) || 19 || 19,5 || 13,7 || 15,3 || 17,1 || 20,1 || 21,6 || || XX 01 01 02 (a küldöttségeknél) || || || || || || || || || XX 01 05 01 (közvetett kutatás) || || || || || || || || || 10 01 05 01 (közvetlen kutatás) || || || || || || || || Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE)[47] kifejezve || XX 01 02 01 (AC, INT, END a teljes keretből) || 0 || 0,2 || 2,6 || 4,6 || 6,0 || 7,3 || 8,0 || || XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél) || || || || || || || || || XX 01 04 yy [48] || – a központban || || || || || || || || || – a küldöttségeknél || || || || || || || || || XX 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban) || || || || || || || || || 10 01 05 02 (AC, END, INT közvetlen kutatásban) || || || || || || || || || Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni) || || || || || || || || || ÖSSZESEN (*) || 19 || 19,7 || 16,3 || 19,9 || 23,1 || 27,4 || 29,6 || XX az érintett szakpolitikai terület vagy
költségvetési cím. A
humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló,
az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül
átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a
meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az
éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt
további juttatásokkal. (*) E javaslat olyan
programok részét képezi, amelyek esetében a végrehajtással kapcsolatos
feladatokat a tervek szerint valamely végrehajtó ügynökségre ruházzák át. Ezért
az itt szereplő adatok a véglegesen jóváhagyott átruházás függvényében
módosulhatnak. Az elvégzendő
feladatok leírása: Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak || A mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos promóciós politika végrehajtása Külső munkatársak || 3.2.4. A többéves pénzügyi kerettel
való összeegyeztethetőség –
X A javaslat összeegyeztethető a 2014–2020
közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatokkal. –
¨ A javaslat miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó
fejezetének átprogramozása. –
¨ A javaslat miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy
a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára. Megjegyzések: A
2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretet érintő
javaslat[49]
a KAP első pillére tekintetében a közvetlen kifizetések összegeit és a
piaci intézkedésekhez kapcsolódó kiadásokat foglalja magában. A Bizottság
elővigyázatosságból figyelembe vette az Európai Tanácsnak a többéves
pénzügyi keretre vonatkozóan 2013. február 8-án elfogadott következtetéseit. A
többéves pénzügyi keretről szóló rendelet elfogadására is figyelemmel, a
promóciós intézkedések az EMGA tekintetében az Európai Tanács által 2013.
február 8-án jóváhagyott közbenső felső határ összegeiből
kerülnek finanszírozásra. 3.2.5. Harmadik felek részvétele a
finanszírozásban –
A javaslat nem irányoz elő harmadik felek
általi társfinanszírozást. –
X A javaslat az alábbi becsült társfinanszírozást
irányozza elő: A program
intézkedéseihez biztosított uniós pénzügyi hozzájárulásról a rendelettervezet
15. és 18. cikke rendelkezik. Ebben a szakaszban még nem lehetséges
számszerűsíteni a harmadik felek hozzájárulását, mivel annak mértéke a 15.
és a 18. cikkben meghatározott feltételek függvényében változik. 3.3. A bevételre gyakorolt becsült
pénzügyi hatás –
X A javaslatnak nincs pénzügyi hatása a bevételre. –
¨ A javaslatnak van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a
következő: –
¨ a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást –
¨ a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást. [1] Forrás: az Élelmiszer- és Italgyártók Szövetségének
(CIAA) 2010-es éves jelentése. [2] Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége. [3] Az Australian Bureau of Agricultural and Resource
Economics and Sciences „What Asia wants: Long-term food consumption trends in
Asia” [Amire Ázsiának szüksége van: hosszú távú élelmiszer-fogyasztási trendek
Ázsiában] című jelentése, 2013. október. [4] Forrás: Centre for Economic Policy Research (2013):
Reducing Transatlantic Barriers to Trade and Investement – An Economic
Assessment [A kereskedelem és a beruházás transzatlanti korlátainak csökkentése
– Gazdasági értékelés] (készült a Kereskedelmi Főigazgatóság
megbízásából), London. [5] Forrás: Copenhagen Economics (2010): Assessment of
Barriers to Trade and Investment between the EU and Japan [Az EU és Japán
között folyó kereskedelem és beruházás korlátainak értékelése] (a Kereskedelmi
Főigazgatóság számára készített végleges jelentés). [6] A Tanács 2000. december 19-i 2826/2000/EK rendelete a
mezőgazdasági termékek belső piacon történő megismertetésével és
promóciójával kapcsolatos intézkedésekről (HL L 328., 2000.12.23., 2. o.) és a Tanács 1999. december 14-i
2702/1999/EK rendelete a mezőgazdasági termékek harmadik országokban
történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos
intézkedésekről (HL L 327., 1999.12.21., 7. o.). [7] A Tanács 2007. december 17-i 3/2008/EK rendelete a
mezőgazdasági termékek belső piacon és harmadik országokban
történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos
intézkedésekről (HL L 3., 2008.1.5., 1. o.). [8] A Bizottság 2008. június 5-i 501/2008/EK rendelete a
mezőgazdasági termékek belső piacon és harmadik országokban
történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos
intézkedésekről szóló 3/2008/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó
részletes szabályok megállapításáról (HL L 147., 2008.6.6., 3. o.). [9] Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i
966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó
pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon
kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.). [10] COM(2011) 500, 6.1.3. szakasz [11] A Tanács 2002. december 19-i 58/2003/EK rendelete a
közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó
hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról (HL L 11., 2003.1.16., 1.
o.). [12] .../EU rendelet, HL ... [13] HL C […]., […]., […]. o. [14] HL C […]., […]., […]. o. [15] A Tanács 2007. december 17-i 3/2008/EK rendelete a
mezőgazdasági termékek belső piacon és harmadik országokban
történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos
intézkedésekről (HL L 3., 2008.1.5., 1. o.). [16] Az Európai Parlament és a Tanács 2012. november 21-i
1151/2012/EU rendelete a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek
minőségrendszereiről (HL L 343., 2012.12.14., 1. o.). [17] Az Európai Parlament és a Tanács
2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság
végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési
mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55.,
2011.2.28., 13. o.). [18] Az Európai Parlament és a Tanács ...-i XXX/20../EU
rendelete a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról
(HL ...). [19] A ...-i [COM(2011) 416]/EU rendelet a halászati és
akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről (HL ...). [20] Az Európai Parlament és a Tanács 2008. január 15-i
110/2008/EK rendelete a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről,
kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek
oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül
helyezéséről (HL L 39., 2008.2.13., 16. o.). [21] A Tanács 2007. június 28-i 834/2007/EK rendelete az
ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a
2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 189., 2007.7.20.,
1. o.). [22] Az Európai Parlament és a Tanács 2013. március 13-i
228/2013/EU rendelete az Unió legkülső régiói részére egyedi
mezőgazdasági intézkedések megállapításáról (HL L 78., 2013.3.20., 23.
o.). [23] Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i
966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó
pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon
kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.). [24] Az Európai Parlament és a Tanács ...-i .../EU rendelete a
mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról (HL ...). [25] Az Európai Parlament és a Tanács 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU,
Euratom rendelete az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott
vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L
248., 2013.9.18., 1–22. o.). [26] A Tanács 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK rendelete
az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb
szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni
ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2–5. o.). [27] A Bizottság 2004. április 23-i 2004/391/EK határozata
a közös agrárpolitika területén működő tanácsadó csoportokról (HL L
120., 2004.4.24., 50. o.). [28] A Tanács 2006. július 24-i 1184/2006/EK rendelete
az egyes versenyszabályok mezőgazdasági termékek termelésére és
kereskedelmére történő alkalmazásáról (HL L 214., 2006.8.4., 7. o.). [29] Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity-Based
Management) – tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity-Based
Budgeting). [30] A költségvetési rendelet 54. cikke
(2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint. [31] Oltalom alatt álló eredetmegjelölés [32] Oltalom alatt álló földrajzi jelzés [33] Az Európai Számvevőszéknek a mezőgazdasági
termékekre vonatkozó tájékoztatási és promóciós intézkedésekről szóló
10/2009. számú különjelentése, V. pont. [34] http://ec.europa.eu/agriculture/eval/reports/promotion/index_en.htm
[35] http://www.wheatworld.org/wp-content/uploads/trade-global-insight-map-report-march2010-20100423.pdf
[36] Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a
költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások
megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html [37] Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = nem
differenciált előirányzatok. [38] EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás. [39] Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni
potenciális tagjelölt országok. [40] Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának
első éve. A becslések azon a feltételezésen alapulnak, miszerint a
végrehajtás 2016-ban kezdődik meg. [41] A 2015. évi – a reform előtti rendszerre vonatkozó –
összegek indikatív jellegűek, a 2014. évi összegekhez képest
változatlanok, és nem érintik a 2015-re vonatkozó részletes becsléseket,
amelyek a 2015. évi költségvetési tervezet keretében kerülnek megállapításra. [42] Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint
uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások
(korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás. [43] A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra
vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza
kilométerben stb.). [44] Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzés(ek)...”)
feltüntetett célkitűzés [45] A KAP-nak a közös agrárpolitika finanszírozásáról,
irányításáról és nyomon követéséről szóló [xxx/xxxx]/EU rendelet
[horizontális KAP-rendelet] 110. cikkében előírt közös nyomonkövetési és
értékelési keretével összhangban közös nyomonkövetési és értékelési keret kerül
kidolgozásra, következésképpen a mutatókat tartalmazó táblázatok kitöltésére e
keretnek megfelelően, a későbbiekben kerül sor. [46] Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint
uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási
kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás. [47] AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott;
END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti
alkalmazott); JED = küldöttségi pályakezdő szakértő. [48] Az operatív előirányzatokból finanszírozott
külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban:
BA-tételek). [49] COM (2011) 500, 2011.6.29.