52013PC0708

INDOKOLÁS

1. Bevezetés

Az Európai Unió Tanácsa 2011. május 12-én – miután a középtávú, 2009 tavaszától 2011 tavaszáig tartó közös EU–IMF pénzügyi támogatási program keretében az EU 5 milliárd EUR-t, az IMF pedig 12,9 milliárd EUR-t folyósított Románia számára – olyan folytatólagos elővigyázatossági programról határozott, amelynek keretében legfeljebb 1,4 milliárd EUR összegű uniós középtávú pénzügyi támogatás állt Románia rendelkezésére[1]. E második program keretében – amely szintén közös EU–IMF program volt – sem az EU, sem az IMF részéről nem került sor folyósításra, ami megfelel a program elővigyázatossági jellegének.

A román hatóságok az ország fizetési mérlegének fennmaradó kockázataira tekintettel 2013. július 4-én harmadjára is uniós középtávú pénzügyi támogatást kértek, újból az IMF készenléti megállapodásával együtt. Az EU és az IMF támogatása várhatóan elővigyázatossági jelleget ölt majd, tényleges folyósítást nem terveznek. A Gazdasági és Pénzügyi Bizottság július 9-én kedvezően nyilatkozott a kérésről, és megbízta a Bizottságot, hogy kezdjen tárgyalásokat az új közös EU–IMF elővigyázatossági programról.

A Bizottság szolgálatai a tárgyalások céljából 2013. július 17. és 31. között az IMF szakértőivel közös látogatást tettek Bukarestben. Szakértői szinten sikerült megállapodni az új program szabályairól és tartalmáról. Az új program a továbbiakban is támogatná a kormány gazdasági programját, amelynek célja többek között a makrogazdasági, fiskális és pénzügyi stabilitás megszilárdítása, a gazdaság rugalmasságának és növekedési potenciáljának fokozása, a közigazgatás kapacitásának növelése, az adóigazgatás reformja, valamint az államháztartás irányításának és kontrolljának javítása. A 24 hónapig tartó új program az Európai Unió által nyújtott legfeljebb 2 milliárd EUR összegű elővigyázatossági támogatásból és az IMF által nyújtott legfeljebb 1,75 milliárd SDR (mintegy 2 milliárd EUR) összegű készenléti megállapodásból állna. Ezenkívül a Világbank továbbra is biztosítja a korábban vállalt, 891 millió EUR összegű támogatást, amelyből 514 millió EUR továbbra is lehívható.

2. Makrogazdasági mutatók és kilátások

Románia gazdasági növekedése 2011 óta a pozitív tartományban van. A közelmúlt fejleményei arra utalnak, hogy a növekedés 2013-ban mintegy 2 % lesz, vagyis némileg meghaladja a Bizottság tavaszi előrejelzésében várt 1,6 %-ot. A növekedést főként az export (autóiparnak és szolgáltatási ágazatnak köszönhető) kiugróan jó teljesítménye és a jó termés mozgatja. E pozitív tendenciák ugyanakkor elrejtik a belső kereslet gyengeségét: 2013 első felében a fogyasztás stagnált, a beruházások pedig csökkentek.

A jövőben – a strukturális reformok beérésével és az uniós források javuló felhasználásával – a növekedés fokozatos erősödése várható, emellett az európai gazdaság élénkülésének köszönhetően az export is erős marad. Átlagos termést feltételezve a növekedés 2014-ben várhatóan némileg meg fogja haladni a 2 %-ot. A növekedést várhatóan főként a belső kereslet mozgatja majd, köszönhetően a beruházásoknak és a magánfogyasztásnak, a nettó export viszont az előrejelzések szerint kismértékben csökkenni fog, mivel az import 2014-ben a belső kereslet erősödése miatt szintén erőre kap.

2009 és 2011 között a HICP infláció továbbra is magas volt Romániában, 6 % körül, de 2012-ben átlagosan 3,4 %-ra csökkent. 2012 végén és 2013 első felében azonban újból felerősödött az inflációs nyomás. Az élelmiszerárak erős visszaesésének és a fordított bázishatásnak köszönhetően 2013 második felében az infláció várhatóan enyhülni fog és 2013 végére 3,5% alá csökken, vagyis belül marad a központi bank célsávján (2,5% ± 1 százalékpont). 2014-ben további lassulás várható.

3. Államháztartás

Románia az elmúlt években sikeresen konszolidálta államháztartását, a költségvetési hiányt, amely 2009-ben a GDP 9 %-át tette ki, 2012-ben éppen 3 % alá szorította. Ez az eredmény lehetővé tette, hogy a Tanács 2013. június 21-én megszüntesse a Romániával szemben folytatott túlzotthiány-eljárást. Az új program támogatná a kormány további fiskális konszolidációs intézkedéseit, amelyek célja, hogy Románia 2015-ig elérje a középtávú költségvetési célt, vagyis a strukturális költségvetési hiány GDP-arányosan 1 %-os mértékét. A hatóságok 2013 vonatkozásában elkötelezettek maradnak az előző programban meghatározott, a GDP 2,4 %-át jelentő ESA szerinti hiányhoz. 2014-re a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeivel összhangban további konszolidációt terveznek. A jelenlegi információk szerint Románia a 2013. évi aktualizált konvergenciaprogramnak megfelelően 2 %-os ESA szerinti hiányt tűzne ki célul.

A júliusi tárgyalások során megállapodás született a költségvetés évközi módosításáról, ami lehetővé tette egyes bevételek és kiadások átcsoportosítását, de a 2013. évi átfogó hiánycélt – pénzforgalmi szemléletben 2,3 %, ESA szerint 2,4 % – nem befolyásolta. A költségvetés-módosítás csökkentette a bevételek és az állami beruházások szintjét, az uniós alapokkal kapcsolatos korrekciók céltartalékait, valamint az egyéb közigazgatási egységek transzfereit. A 2014. évi költségvetés kapcsán a hatóságok a bevételnövelésre keresnek lehetőségeket, főként az adóalap kiszélesítésének útján. Kiadási oldalon az egyik jelentős kihívás az első programban előírt egységes bértábla bevezetése.

Az előírt költségvetési konszolidáció fő részének megvalósítását követően az új program a költségvetési irányítás javítására összpontosít. Célja a költségvetési keret korszerűsítése annak érdekében, hogy az megfeleljen a költségvetési paktum követelményeinek, emellett több más szempontból is javítani kívánja a költségvetési stratégia tartalmát és a költségvetési folyamat átláthatóságát. Elő fogja írni a költségvetésbe beemelt éves szintű és középtávú beruházási döntések javítását, a kötelezettségvállalások kontrollrendszerének befejezését (az új hátralékok elkerülése érdekében) és az adóigazgatásnak az adóbeszedés hatékonyabbá tételére irányuló javítását.

4. A pénzügyi piacok és a bankszektor alakulása

A pénzügyi piac feltételei 2012 nyara óta – a belföldi politikai helyzet év végi stabilizálódását követően – jelentősen javultak, egy időben az ország világpiaci megítélésének javulásával. E megítélés lényegében a régióbeli versenytársak megítélésének megfelelően alakult, és 2013 első felében viszonylag kedvező maradt. Az 5 éves futamidejű román állampapírok CDS-felára a 2012. májusi közel 500 bázispontról 2013. január elejére 200 bázispont alá csökkent, majd 2013. június végére újból kissé 200 bázispont fölé emelkedett. A 2012. májusi jelentős veszteségek után a BET részvénypiaci index 2012 végére magára talált; értéke azóta ingadozó volt, de 2013. szeptember elejére végül mintegy 10 %-kal erősödött.

Az értékvesztett eszközök növekvő állománya ellenére (a nemteljesítő hitelek aránya 2013 júniusában 20,3 %-ot tett ki) a bankszektor kapitalizációja megnyugtató szinten maradt (a tőkemegfelelési mutató júniusban 14,7 % volt). A nemteljesítő hitelek állományának növekedéséhez kötődő kockázatokat a hitelveszteségek fedezetére képzett megfelelő céltartalékokkal mérsékelték, ezek azonban a nyereségességet is csökkentik (a tőkearányos jövedelmezőség 3 év csökkenés után 2013 első felében 6 %-ot ért el). A központi bank továbbra is közelről felügyeli az olyan euróövezeti peremországokból származó anyavállalattal rendelkező bankokat, amelyek megfelelő tőkepuffert tartottak fent. A ciprusi válság begyűrűző hatásait egy olyan megállapodással mérsékelték, amelynek értelmében a Bank of Cyprus romániai ágának helyi betétállományát áthelyezték a Marfin Bankhoz, a Laiki csoport leányvállalatához; a külföldi bankok hitelállomány-leépítését és az anyabanki finanszírozás (2012 decembere óta 14,6 %-os) csökkenését – noha megfelel a regionális fejleményeknek és összességében rendezett módon zajlik – a felügyeletnek továbbra is szoros figyelemmel kell kísérnie.

5. Fizetési mérleg és külső finanszírozási igény

Kedvezőtlen külső fejlemények nélkül Románia várhatóan a tervezett programidőszak (24 hónap) egészében teljes körűen hozzá fog férni az állampapírpiacokhoz. A CDS-felárak 2010 óta a legalacsonyabb szinten vannak. A folyó fizetési mérleg hiánya a kereskedelmi mérleg csökkenő hiányának köszönhetően a 2012. évi 4 %-ról 2013-ban várhatóan a GDP mintegy 2 %-ára csökken.

Az alapforgatókönyv szerint a következő két évben nem várható állami vagy külső finanszírozási hiány. Mindazonáltal Románia az árfolyam-ingadozás és a nemzetközi tőkemozgások volatilitása miatt továbbra is sebezhető marad. A forgatókönyv kedvezőtlen alakulása esetén a folyó fizetési mérleg finanszírozása és az állampapírpiachoz való hozzáférés is nehézkessé válhat. Ebben az esetben a védelem első vonalát a kincstár készpénztartaléka adja (amely 6 hónapra elegendő finanszírozást biztosít), illetve kisebb mértékben a Román Nemzeti Bank devizatartalékai. Amennyiben Románia tartós és komoly finanszírozási nehézségekkel szembesülne, úgy aktiválni lehetne az elővigyázatossági programot, amelynek forrásai (2 milliárd – 1 milliárd EUR-s részletekben folyósítható – EUR az EU-tól és legfeljebb 2 milliárd EUR az IMF-fel kötött készenléti megállapodásból), lehetővé tennék az állam pénzügyi és költségvetési kötelezettségeinek teljesítését. Az új program ezenkívül Romániának az ambiciózus gazdasági reformprogram melletti elkötelezettségéről is biztosítaná a pénzügyi piacokat.

6. A fizetésimérleg-támogatási mechanizmus útján nyújtott európai uniós támogatás a nemzetközi segítség része

A fizetési mérleg továbbra is fennálló sebezhetősége és kockázatai fényében, és azzal a feltétellel, hogy a román hatóságok elkötelezik magukat egy fiskális, pénzügyi és strukturális kiigazítási program végrehajtása mellett, a Bizottság a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal 2013. október 3-án folytatott konzultációt követően azt ajánlja, hogy a Tanács a Szerződés (EUMSZ) 143. cikke értelmében fogadjon el határozatot a kölcsönös segítségnyújtás folytatásáról. A fennmaradó sebezhetőség, valamint a fizetési mérleg fenntarthatóságát változatlanul fenyegető veszélyek kezelése érdekében a román kormánynak végre kell hajtania gazdasági programját és képessé kell válnia arra, hogy nemzetközi támogatástól független gazdaságpolitikát tudjon kialakítani és végrehajtani.

Ezenkívül a Bizottság a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultáció alapján azt javasolja, hogy a Tanács a román fizetési mérleg fenntarthatóságának alátámasztása érdekében fogadjon el határozatot a Romániának nyújtandó, legfeljebb 2 milliárd EUR összegű középtávú uniós elővigyázatossági pénzügyi támogatásról. Az uniós elővigyázatossági pénzügyi támogatás aktiválása és folyósítása 2015. szeptember 30-ig kérhető.

7. Az új program fő pontjai

Az új elővigyázatossági pénzügyi támogatás hozzájárul a kormány gazdasági programjához, amelynek célja többek között a makrogazdasági, fiskális és pénzügyi stabilitás megszilárdítása, a gazdaság rugalmasságának és növekedési potenciáljának fokozása, a közigazgatás kapacitásának növelése, az adóigazgatás reformja, valamint az államháztartás irányításának és kontrolljának javítása. A konkrét gazdaságpolitikai feltételeket a Bizottság és a román hatóságok között megkötendő egyetértési megállapodásban fogják rögzíteni. Az új program az előző két program eredményeinek megőrzésére és a második program még nem teljesített feltételeinek fenntartására irányul.

A: Költségvetési konszolidáció

A túlzott hiány megszüntetése után a tervek szerint Romániának a Stabilitási és Növekedési Paktummal összhangban javítania kell strukturális költségvetési egyenlegét, amíg 2015-re el nem éri középtávú költségvetési célját, a GDP 1 %-ában meghatározott strukturális államháztartási hiányt, amelyet a későbbiekben is fenn kell tartania. Emellett a program további intézkedéseket tartalmaz a – központi kormányzati és helyi önkormányzati szintű – hátralékok felhalmozódásának elkerülése érdekében. Az állami szektor bérkiadásainak fenntartható alapokon kell maradniuk, amihez korlátozni kell a bérnövekedést, valamint az állami szektorban foglalkoztatottak számát.

B: Költségvetés-irányítás és strukturális költségvetési reform

A költségvetési konszolidáció megszilárdítása érdekében a program tartalmazza a költségvetés-irányítási keret további erősítését. Ebből a szempontból alapvető a költségvetési paktum végrehajtása, valamint a többéves költségvetés-tervezésnek – a fenntarthatóbb költségvetési politika biztosítását célzó – fejlesztése.

A kormány intézkedéseit az IMF és a Világbank az államháztartás irányítása és kontrollja terén széles körű technikai segítségnyújtással fogja támogatni. A hátralékok csökkentését és kontrollját a kötelezettségvállalások új, több lépésben bevezetendő kontrollrendszere fogja biztosítani. Az egészségügyben a jelentéstételi és nyomonkövetési keret javítása révén megerősítik a költségvetés-ellenőrzési mechanizmust, különös tekintettel a kórházakra és a gyógyszerkiadásokra, hogy elkerülhető legyen a fizetési hátralékok újbóli felhalmozódása. Az ország növekedési potenciáljának fokozása céljából jobban ügyelnek majd az állami beruházások fontossági sorrendjére.

C: Az államadósság kezelése

A hatóságok megteszik a szükséges intézkedéseket az államadósság kezelésének javításához a finanszírozási költségek és a kockázatok csökkentése, valamint az államadósság átlagos futamidejének növelése érdekében.

D: A pénzügyi ágazat szabályozása és felügyelete

A pénzügyi szektorban a hatóságok a 39/1996. számú kormányrendelet és a 99/2006. számú sürgősségi kormányrendelet módosítása révén folytatják a bankszanálási keret fejlesztését, valamint javítják a betétbiztosítási alapra vonatkozó jogi szabályozást. A mérlegtisztítás folyamatának felgyorsítása céljából a Román Nemzeti Bank a Román Bankszövetséggel együttműködve pontosította a kölcsönök leírására alkalmazandó rendelkezéseket és átfogó elemzést fog készíteni a bankok eszközeinek minőségéről. A tőkepiac további fejlesztése és a bankok finanszírozási forrásainak diverzifikálása céljából a hatóságok módosítják a fedezett kötvényekre vonatkozó jogszabályokat. A pénzügyi stabilitás megerősítéséhez jelentősen hozzájárul az adósok törlesztési fegyelmének fenntartása és az erkölcsi kockázatot lehetővé tevő helyzetek elkerülése. A kormány ezért továbbra sem fogad el olyan jogalkotási kezdeményezéseket (mint például a személyes csődről szóló törvényt), és nem támogatja a követelésbehajtási törvény olyan rendelkezéseit, amelyek aláásnák a törlesztési fegyelmet. A hatóságok kiterjedt konzultációt folytatnak az érdekelt felekkel – ennek során figyelembe fogják venni a polgári perrendtartás alkalmazására vonatkozó törvénynek a tisztességtelen feltételekre vonatkozó új rendelkezéseivel kapcsolatos hatásvizsgálatot is, amelyet a Román Nemzeti Bank végzett el –, és biztosítják, hogy a tisztességtelen feltételekkel összefüggő pereket felsőbb bíróságok vagy különös hatáskörű bíróságok tárgyalják, továbbá megteszik az egyéb szükséges intézkedéseket az említett rendelkezések következetes alkalmazásának biztosításához. A bankrendszeren kívüli pénzügyi piac felügyeletének megerősítése és a fogyasztóvédelem előmozdítása céljából a hatóságok biztosítják, hogy a nem banki pénzügyi intézmények integrált szabályozójára, a Pénzügyi Felügyeleti Hatóságra vonatkozó jogszabályok a bevált nemzetközi gyakorlathoz való igazodás érdekében módosításra kerüljenek.

E: Strukturális reformok

A strukturális reformok célja a piac működésének javítása, a külső sokkhatásokkal szembeni rugalmasság fokozása, valamint a román gazdaság hosszú távú növekedési potenciáljának megerősítése. A program strukturálisreform-tervei részét képezik a román nemzeti reformprogram szélesebb ütemtervének és szerepelnek az európai szemeszter keretében Romániának címzett országspecifikus ajánlásokban.

Az állami vállalatok adósságával és működési veszteségeivel kapcsolatos költségvetési kockázatok csökkentése, továbbá e vállalatok pénzügyi életképességének javítása érdekében fel kell gyorsítani azok szerkezetátalakítását, illetve privatizációját. A hatóságok intézkedéseket hoznak az állami vállalatok vállalatirányításának megerősítésére, ideértve a pénzügyi ágazatot is.

Az energiaszektorban végre kell hajtani a két korábbi programban előírt, fennmaradó intézkedéseket, ideértve a gáz- és villamosenergia-piac liberalizációjára vonatkozó ütemterv megvalósítását.

A program strukturálisreform-tervének másik fontos pillére az üzleti környezet javítása és a kis- és középvállalkozások (kkv-k) finanszírozáshoz jutásának megkönnyítése. A program célja a kkv-k adminisztratív terheinek csökkentése, banki és saját tőkéhez jutásuk megkönnyítése, a jogbiztonság növelése az ingatlan-nyilvántartás fejlesztése révén, valamint a kkv-k külföldi piacra jutásának támogatása. A kutatásra és innovációra irányuló közvetlen külföldi befektetések ösztönzése céljából a program támogatja továbbá a szellemi tulajdonra vonatkozó jogi keret reformját, mindenekelőtt a szabadalmak terén.

Ami a munkaerőpiacot illeti, a férfiakra és a nőkre vonatkozó nyugdíjkorhatár kiegyenlítése révén a program hozzájárul a 2010-ben megkezdett nyugdíjreform lezárásához.

A program végrehajtása szempontjából alapvető területeken a közigazgatás hatékonyságának javítását célzó általános, fent ismertetett intézkedések mellett a román hatóságoknak félévente jelentést kell tenniük a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak és a Gazdaságpolitikai Bizottságnak a szóban forgó területen elért eredményekről.

F: Monetáris politika

A monetáris politika továbbra is az árstabilitásra és arra irányul, hogy az infláció a Román Nemzeti Bank által kitűzött célsávon (2,5 % ±1 százalékpont) belül maradjon.

2013/0338 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

a Romániának nyújtandó európai uniós középtávú elővigyázatossági pénzügyi támogatásról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 143. cikkére,

tekintettel a tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatási mechanizmus létrehozásáról szóló, 2002. február 18-i 332/2002/EK tanácsi rendeletre[2] és különösen annak 3. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottságnak a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultáció után tett javaslatára,

mivel:

(1)       A 2013/XXX/EU határozattal[3] a Tanács Romániának biztosítandó kölcsönös segítségnyújtásról határozott.

(2)       Az adott körülmények, azaz a tőkeáramlások különösen a feltörekvő piacokat befolyásoló bizonytalansága, a makrogazdasági forgatókönyv kockázatai és a bankszektorban változatlanul meglévő sebezhetőség miatt célszerű, hogy Románia a tagállamok számára rendelkezésre álló, fizetésimérleg-támogatási mechanizmus útján középtávú elővigyázatossági pénzügyi támogatásban részesüljön. Noha a jelenlegi piaci körülmények között Románia nem szándékozik folyósítást kérni, az elővigyázatossági támogatás várhatóan hozzájárul a makrogazdasági, költségvetési és pénzügyi stabilitás megszilárdításához, valamint – strukturális reformok végrehajtása révén – a román gazdaság rugalmasságának és növekedési potenciáljának fokozásához.

(3)       Negatív kockázatok érvényesülése esetén Románia nem lesz képes a rendelkezésre álló forrásokból fedezni külső finanszírozási szükségleteit. Az említett kockázatok többek között a jelentős külső adósságállománnyal és a pénzügyi szektor adósságállományának megújításával, a jelentősen negatív nettó befektetési pozícióval, valamint az euróövezet kedvezőtlen fejleményeinek begyűrűzésével függnek össze. Egy ilyen stresszforgatókönyv megvalósulása esetén a fennmaradó finanszírozási szükségleteket az uniós elővigyázatossági pénzügyi támogatás aktiválásával kellene fedezni.

(4)       Indokolt Románia számára legfeljebb 2 milliárd EUR-s uniós elővigyázatossági támogatást nyújtani a tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú uniós pénzügyi támogatást nyújtó mechanizmus útján, amelyet a 332/2002/EK tanácsi rendelet hozott létre. Ehhez a támogatáshoz 1 751,34 millió SDR (Románia IMF-kvótájának 170 %-a, nagyjából 2 milliárd EUR) összegű, készenléti megállapodás útján nyújtott IMF-támogatás társul, amelyet 2013. szeptember 27-én hagytak jóvá és amelyet a hatóságok szintén elővigyázatossági támogatásnak tekintenek. A Világbank fejlesztési hitelprogramja keretében 1 milliárd EUR-t bocsátott rendelkezésre 2015 júniusáig érvényes halasztott lehívási opcióval. Ezenkívül a Világbank továbbra is biztosítja a korábban vállalt, 891 millió EUR összegű támogatást, amelyből 514 millió EUR továbbra is lehívható.

(5)       A támogatást a Bizottság kezeli, továbbá a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapodik a román hatóságokkal az elővigyázatossági pénzügyi támogatáshoz csatolt különös gazdaságpolitikai feltételekről. Az említett feltételeket az egyetértési megállapodásba kell foglalni.

(6)       Tekintettel a támogatás elővigyázatossági jellegére, Románia csak akkor kéri az uniós hitel részleteinek folyósítását, ha fizetési mérlegének vagy tőkemozgásainak egyenlegével összefüggésben nehézségei merülnek fel. Ha Románia finanszírozási kérelmet nyújt be a Bizottsághoz, ez utóbbi a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultáció után határoz a program aktiválásáról, valamint a rendelkezésre bocsátandó részletek összegéről és ütemezéséről. Az esetleges folyósításokhoz kapcsolódó részletes pénzügyi feltételek az elővigyázatossági hitelről szóló megállapodásban kerülnek megállapításra.

(7)       Az elővigyázatossági pénzügyi támogatás célja, hogy hozzájáruljon a kormányzati gazdaságpolitikai program sikeres végrehajtásához és így alátámassza Románia fizetési mérlegének fenntarthatóságát,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) Az Unió legfeljebb 2 milliárd EUR összegű középtávú elővigyázatossági pénzügyi támogatást bocsát Románia rendelkezésére. A mechanizmus aktiválása és a részletek folyósítása esetén a támogatást legfeljebb nyolcéves átlagos futamidejű hitel formájában kell biztosítani.

(2) Az uniós elővigyázatossági pénzügyi támogatás aktiválása és folyósítása 2015. szeptember 30-ig kérhető.

2. cikk

(1) A támogatást a Bizottság kezeli oly módon, hogy az megfeleljen Románia vállalásainak és a Tanács ajánlásainak, különösen a nemzeti reformprogram végrehajtásával és Románia éves aktualizált konvergenciaprogramjával összefüggésben.

(2) A Bizottság – a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultációt követően – megállapodik Romániával az elővigyázatossági pénzügyi támogatáshoz csatolt különös gazdaságpolitikai feltételekről, amelyek a 3. cikk (3) bekezdésében kerülnek felsorolásra. Ezeket a feltételeket az (1) bekezdésben említett vállalásokkal és ajánlásokkal összhangban lévő egyetértési megállapodásba kell foglalni. A részletes pénzügyi feltételeket a Bizottság az elővigyázatossági hitelről szóló megállapodásban rögzíti.

(3) A Bizottság a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal együttműködve rendszeres időközönként megvizsgálja, hogy teljesülnek-e a támogatáshoz csatolt gazdaságpolitikai feltételek.

3. cikk

(1) A Románia által benyújtott írásbeli kérelmet követően a Bizottság megvizsgálja az uniós elővigyázatossági pénzügyi támogatás aktiválásának lehetőségét. A Bizottság – a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultációt követően – dönt arról, hogy a támogatás aktiválása és a támogatás keretében történő folyósításokra vonatkozó kérelem indokolt-e, és határoz a folyósítások összegéről és ütemezéséről. A pénzügyi támogatás aktiválása esetén a hitelt legfeljebb két részletben bocsátják rendelkezésre. A részletek egy vagy több részösszegben folyósíthatók.

(2) A támogatás aktiválása esetén a Bizottság az uniós hitel vagy annak részösszegei folyósításáról a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményének kikérése után dönt.

(3) A folyósításra akkor kerül sor, ha kielégítően végrehajtják a román kormány – Románia konvergenciaprogramjába és a nemzeti reformprogramba is beemelendő – gazdasági programját; és legfőképpen az egyetértési megállapodásba foglalt különös gazdaságpolitikai feltételeket, amelyek többek között a következők:

a)      a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében Románia által vállalt kötelezettségeknek megfelelő költségvetési konszolidációs pályával összhangban lévő költségvetések és szakpolitikák elfogadása, illetve végrehajtása, azzal a céllal, hogy Románia 2015-ig elérje a középtávú költségvetési célt, majd a későbbiekben fenntartsa azt;

b)      az előző két programban előírt intézkedések teljes körű fenntartása és a még nem teljesített feltételek végrehajtása;

c)      a költségvetés-irányítási keret további erősítése többek között a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés (a költségvetési paktum) 3. cikkének végrehajtása révén, a költségvetési konszolidáció megszilárdításának biztosítása érdekében. Külön figyelmet kell fordítani a többéves költségvetés-tervezés megerősítésére, a kötelezettségvállalások hatékony kontrollrendszerének végrehajtására, az adóbeszedés, valamint a beruházási döntések javítására;

d)      a Világbank által 2010–2011-ben végrehajtott funkcionális felülvizsgálatok megállapításainak megfelelően elfogadott cselekvési tervek időben történő megvalósítása, és egy olyan központi végrehajtási egység felállítása, amelynek feladata a szakpolitikai prioritások meghatározásának javítása valamennyi kormányzati szinten;

e)      a hátralékok felszámolása és a költségvetés-ellenőrzési mechanizmus megerősítése az egészségügyben a jelentéstételi és nyomonkövetési keret javítása révén;

f)       stratégiai cselekvési terv megvalósítása az egészségügyben a kórházi struktúra ésszerűsítésével és az alapellátás körének szélesítésével az egészségügy teljesítményének javítása érdekében;

g)      az államadósság kezelésének javítása a finanszírozási költségek és a kockázatok csökkentése, a konszolidáció folytatása, valamint az államadósság hozamgörbéjének megnyújtása céljából;

h)      a bankszanálási keretnek, a központi bank vészhelyzeti tervezésének és a betétbiztosítási alap irányításának a további erősítése, valamint a bankoknál a mérlegtisztítás meggyorsítására irányuló intézkedések végrehajtása és a törlesztési fegyelem fenntartása a bankszektorban;

i)       a bankrendszeren kívüli pénzügyi piac felügyeletének megerősítése érdekében a Pénzügyi Felügyeleti Hatóságra vonatkozó jogszabályok hozzáigazítása a bevált nemzetközi gyakorlathoz;

j)       az állami vállalatok szerkezetátalakítása, többek között privatizáció révén, valamint az állami vállalatok vállalatirányításának megerősítése;

k)      többek között a kis- és középvállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése révén az üzleti környezet javítására irányuló további intézkedések, valamint a kis- és középvállalkozások finanszírozáshoz jutását megkönnyítő intézkedések végrehajtása.

(4) Amennyiben a hitel finanszírozása megköveteli, úgy meg kell engedni, hogy a legmagasabb hitelminősítéssel rendelkező felek bevonásával kamatlábcsere-ügyletek körültekintő alkalmazására kerüljön sor. A Bizottság folyamatosan tájékoztatja a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságot a felvett hitelek refinanszírozásának és a pénzügyi feltételek átalakításának lehetőségeiről.

4. cikk

Ez a határozat az erről szóló értesítés napján lép hatályba.

5. cikk

Ennek a határozatnak Románia a címzettje.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

                                                                       a Tanács részéről

                                                                       az elnök

A KÖLTSÉGVETÉSRE GYAKOROLT HATÁSRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS

(vö. a belső szabályzat 16. cikkével)

SZAKPOLITIKAI TERÜLET: 01. CÍM – GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYEK

TEVÉKENYSÉG: PÉNZÜGYI MŰVELETEK ÉS ESZKÖZÖK

1.           A JAVASLAT CÍME, ÉRINTETT KÖLTSÉGVETÉSI TÉTEL ÉS CÍM

A Romániának nyújtandó európai uniós középtávú elővigyázatossági pénzügyi támogatásról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslat, összefüggésben a Romániának biztosítandó kölcsönös segítségnyújtásról szóló tanácsi határozatra irányuló ajánlással.

01 04 01 01 A fizetési mérleg támogatására felvett uniós kölcsönökre vonatkozó európai uniós garancia

2.           JOGALAP:

EUMSZ 143. cikk, EUMSZ 352. cikk, 332/2002/EK tanácsi rendelet.

3.           A PÉNZÜGYI ÉV ÁTFOGÓ ADATAI (EUR-BAN)

Itt látható az Európai Unió által vállalt garancia szerkezete. Segítségével a Bizottság képes lehet az adósság (tőkeösszeg, kamatok és egyéb költségek) visszafizetésére, ha az adós (Románia) esetleg nem teljesítene.

A költségvetési garanciát tükröző („p.m.” jelzetű) költségvetési tétel csak akkor aktiválódik, ha a garanciát ténylegesen lehívják. A költségvetési garanciát rendes körülmények között várhatóan nem hívják le.

3a. – Tárgyév

Nem releváns

|| || Illetékes hatóság

Eredeti előirányzat a pénzügyi évre (költségvetés) || ||

Átcsoportosítások || ||

További előirányzat || ||

Összes előirányzat || ||

Más munkaprogram által már elkülönített előirányzatok || ||

Rendelkezésre álló egyenleg || ||

Összeg a javasolt fellépés esetében || ||

3b. – Átvitt összegek

Nem releváns

|| || Illetékes hatóság

Átvitel || ||

Más munkaprogram által már elkülönített előirányzatok || ||

Rendelkezésre álló egyenleg || ||

Összeg a javasolt fellépés esetében || ||

3c. – Következő pénzügyi év

Nem releváns

|| || Illetékes hatóság

Eredeti előirányzat a pénzügyi évre (költségvetés) || || p.m

Átcsoportosítások || ||

További előirányzat || ||

Összes előirányzat || ||

Más munkaprogram által már elkülönített előirányzatok || ||

Rendelkezésre álló egyenleg || ||

Összeg a javasolt fellépés esetében || || p.m

4.           AZ INTÉZKEDÉS LEÍRÁSA

A javasolt, Romániának nyújtandó európai uniós középtávú elővigyázatossági pénzügyi támogatás aktiválása esetén legfeljebb 2 milliárd EUR összegű uniós hitelből áll (ezt az EU a nemzetközi tőkepiacokon vagy pénzügyi intézményeken keresztül történő hitelfelvétellel fedezi). A támogatást egy nemzetközi finanszírozási csomaggal összefüggésben nyújtják, amelynek az IMF 1,75 milliárd SDR (mintegy 2 milliárd EUR) összegű – készenléti megállapodás keretében adott – hitele is részét képezi. A Világbank 1 milliárd EUR-t bocsátott rendelkezésre egy fejlesztési hitel (DPL) keretében, lehetőséget adva a halasztott lehívásra. Ezenkívül a Világbank továbbra is biztosítja a korábban vállalt, 891 millió EUR összegű támogatást, amelyből 514 millió EUR továbbra is lehívható. A Romániának nyújtandó európai uniós középtávú elővigyázatossági pénzügyi támogatás célja azoknak a fennálló kockázatoknak a felszámolása, amelyek Románia fizetési mérlegének fenntarthatóságát veszélyeztetik; az ingadozó tőkeáramlás még a folyó fizetési mérleg hiányának egyértelmű csökkenése mellett is kockázatokat rejt a hiány finanszírozására nézve. Az elővigyázatossági támogatás a továbbiakban is hozzájárul a kormány gazdasági programjához, amelynek célja többek között a makrogazdasági, fiskális és pénzügyi stabilitás megszilárdítása, a közigazgatás kapacitásának növelése, az adóigazgatás reformja, az államháztartás irányításának és kontrolljának javítása, valamint a román gazdaság rugalmasságának és növekedési potenciáljának fokozása. Végül, a Bizottság által a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság bevonásával kezelt támogatás lehetővé teszi annak ösztönzését, hogy a román gazdaságpolitika megfeleljen Románia európai uniós vállalásainak és a Tanács ajánlásainak, különös tekintettel a nemzeti reformprogram és a konvergenciaprogram végrehajtására.

Az EU által a Romániának nyújtandó támogatás finanszírozása céljából – amennyiben Románia kérelmet nyújt be és a Bizottság a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultációt követően a kérelmet pozitívan bírálja el – a tőkepiacokon vagy pénzügyi intézményektől felvett hiteleket uniós garancia fedezi. A hitelt tőkepiacokon vagy pénzügyi intézményektől veszik fel. A Romániának nyújtható hitelek tőkeösszege legfeljebb 2 milliárd EUR-t tenne ki.

Az Európai Unió által vállalt garancia szerkezete lehetővé teszi, hogy Románia nemteljesítése esetén a Bizottság képes legyen az adósság visszafizetésére.

Annak érdekében, hogy kötelezettségeinek eleget tudjon tenni, a Bizottság igénybe veheti készpénztartalékait az adósság átmeneti fedezésére. Ebben az esetben a Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 2007/436/EK, Euratom határozat végrehajtásáról szóló, 2000. május 22-i 1150/2000/EK, Euratom tanácsi rendelet (HL L 130., 2000.5.31., 1. o.) 12. cikke alkalmazandó.

5.           AZ ELFOGADOTT SZÁMÍTÁSI MÓDSZER

Nem releváns.

6.           FIZETÉSI ÜTEMTERV (EUR-BAN)

Nem releváns.

Megnevezés || Előirányzatok || Kifizetési előirányzatok

|| || || n. év || n+1. év || n+2. év || n+3. év || Későbbi pénzügyi évek

|| n. év || || || || || ||

|| n+1. év || || || || || ||

|| || || || || || ||

|| n. év || || || || || ||

|| n+1. év || || || || || ||

|| || || || || || ||

|| Összesen || || || || || ||

[1]               Az első programot a 2009/459/EK tanácsi határozat, a másodikat a 2011/288/EU tanácsi határozat hozta létre.

[2]               HL L 53., 2002.2.23., 1. o.

[3]               Lásd a Hivatalos Lap xx. oldalát.