INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

Általános háttér

Ez a kezdeményezés az Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiájában[1] foglaltakban gyökerezik, amely stratégia a digitális infrastruktúrákat helyezi előtérbe az „Európai digitális menetrend” elnevezésű irányadó kezdeményezés[2] keretében. A stratégia kiemelteA digitális menetrend többek között határokon átnyúló online közszolgáltatások kialakítására törekszik az üzleti vállalkozások és a polgárok mobilitásának elősegítése érdekében. Különösen szükséges a közszolgáltatások átjárhatósága, ahol az egységes piaci jogszabályok és kezdeményezések (mint a szolgáltatási irányelv vagy az elektronikus közbeszerzési cselekvési terv) azon a lehetőségen alapulnak, hogy az üzleti vállalkozások elektronikus eszközökkel és határokon átnyúló módon működnek együtt és kezelik az üzleti ügyeket a közigazgatásokkal. A digitális menetrend továbbá kiemeli, hogy nagyobb sebességű, vezetékes és vezeték nélküli technológiájú, mindenki számára elérhető szélessávú széles sávú rendszerek bevezetésére és elterjesztésére van szükség, továbbá elő kell segíteni az olyan új szupergyors, nyílt és versenyképes internetes hálózatokba való beruházásokat, amelyek a jövő modern gazdaság ütőereivé válnakütőereit képezik. Az EU ambiciózus célokat határozott meg 2020-ig a szélessávú széles sávú rendszerek bevezetésére és elterjesztésére vonatkozóan.

2011. június 29-én a Bizottság elfogadta „Az Európa 2020 stratégia költségvetése” című közleményt a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozóan (MFF) (2014-2020)[3]. Ez a közlemény egy európai összekapcsolódási eszköz Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) létrehozását javasolja, amely összesen 40 milliárd EUR-val támogatja a kiemelt energiaipari, közlekedési és digitális infrastruktúrák fejlesztését. Ebből az összegből a Bizottság javaslata szerint 9,2 milliárd EUR-t kell a digitális hálózatokra és szolgáltatásokra szánni.

2013. február 8-án az Európai Tanács következtetéseket fogadott el egy új MFF vonatkozásában, amely a „Digitális Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz” költségvetését 1 milliárd EUR-ban határozta meg. Ennek alapján a Bizottság a transzeurópai távközlő hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról szóló rendeletre vonatkozó javaslatának a módosítását javasolja. E dokumentum megírásakor a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozóan a Tanács és az Európai Parlament között folytatott tárgyalások még nem fejeződtek be. Hasonlóképpen az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt létrehozó rendeletről szóló javaslattal kapcsolatos tárgyalások is még folyamatban vannak.

A módosított javaslat a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi a Tanács és az Európai Parlament illetékes bizottsága legutóbbi álláspontját. Ennek a célja az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz beavatkozását kisebb számú digitális szolgáltatási infrastruktúrára összpontosítani a fontossági sorrendre vonatkozó szigorú követelményrendszer alapján, valamint korlátozott hozzájárulás a széles sávú rendszerekhez pénzügyi eszközök révén a magánbefektetések, illetve a nem az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből származó állami befektetések kiaknázása érdekében. A széles sávú rendszerekkel kapcsolatos pénzügyi hozzájárulás korlátozott volta ellenére a javaslat az üzleti és intézményi szféra szereplői – például az Európai Beruházási Bank – szélesebb körű hozzájárulását lehetővé tevő keretet hoz létre.

A javaslat célja

E rendelet célja, hogy az európai összekapcsolódási eszköz Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz tekintetében meghatározza a szélessávú széles sávú távközlési hálózatokkal és a digitális távközlési szolgáltatási infrastruktúrákkal kapcsolatos célkitűzések és prioritások főbb iránymutatásait.

Az iránymutatások a mellékletben közös érdekű projekteket határoznak meg a szélessávú hálózatok és a digitális szolgáltatási infrastruktúrák és a széles sávú hálózatok kialakítására. Ezek a projektek elősegítik az európai gazdaság – többek között a kis- és középvállalkozások (KKVkkv-k) – versenyképességének a növekedését, támogatják a nemzeti, regionális és helyi hálózatok összekapcsolódását és átjárhatóságát, az ezekhez a hálózatokhoz való hozzáférést, valamint az egységes digitális piac fejlődését. A projektek az e rendeletet kísérő európai összekapcsolódási eszközről szóló rendelet alapján rendelkezésre álló eszközök révén uniós pénzügyi támogatásra jogosultak.

E rendelet céljaE rendelet megközelítésében a cél az egységes digitális piac megvalósítását gátló akadályok elhárítása, azaz a hálózathoz való csatlakozás, illetve a nyilvános digitális szolgáltatási infrastruktúrához való (akár határokon átnyúló) hozzáférés biztosítása. Ellentétben például egy fővárost körülvevő, a közlekedési folyosó zavartalan forgalma szempontjából nélkülözhetetlen körgyűrű finanszírozásával, A távközlési hálózatok üzemelésének fennakadása a kínálati és a keresleti oldalt is érinti. A kínálati oldalon a korlátozások a nagyfokúnem eléggé kedvező piaci hiányosságokbanhelyzetben és ebből következően a szélessávú széles sávú hálózatokba és a létfontosságú közérdekű szolgáltatások nyújtásába való beruházások (pl. e-egészségügy, e-személyazonosság és e-közbeszerzés, illetve ezek határokon átnyúló átjárhatósága) üzleti feltételeinek romlásában jelentkeznek. Ami pedig a keresleti oldalt illeti, a jelentős növekedési potenciállal rendelkező egységes digitális piac működésének feltétele, hogy minden polgár, üzleti vállalkozás és közigazgatási szerv csatlakoztatva legyen a digitális hálózatokhoz.

Az európai összekapcsolódási eszköz célja, hogy innovatív pénzügyi eszközök révén ösztönözze az infrastrukturális beruházásokat, csökkentve a beruházási kockázatot és hosszú távú finanszírozást biztosítva mind az alternatív, mind a meglévő beruházók számára. Az innovatív pénzügyi eszközök fontos tőkeáttételi hatást fejtenek ki a magán- és az állami beruházások esetében, ugyanakkor piaci mechanizmusok szerint működnek. Az európai összekapcsolódási eszköz ezenkívül támogatás útján történő társfinanszírozásra is lehetőséget nyújt olyan esetekben, amikor az infrastrukturális beruházás üzleti feltételei különösen rosszak.

A közös érdekű projektek megvalósulását segítő intézkedések az olyan szélessávú hálózatokba történő beruházásokat támogatják, amelyek 2020-ig képesek az európai digitális menetrendben előírt 30 Mbit/s sebességű általános lefedettséget elérni, vagy amelyek esetében a háztartásoknak legalább a fele 100 Mbit/s-nál nagyobb sebességű szolgáltatásra fizet elő. A 30 és 100 Mbit/s sebességű szolgáltatással kapcsolatos projektek között megfelelő egyensúlyt kell kialakítani, valamint figyelembe kell venni a tagállamok beruházási igényeit, amelyek hozzávetőleges becslés alapján elérik a 270 milliárd EUR-t.

A digitális szolgáltatási infrastruktúra infrastruktúrák területén a szolgáltatások egymás között átjárható rendszerekben történő telepítésének nehézségeit közbeszerzéssel és közvetlen támogatással oldják meg, bizonyos esetekben leginkább magas társfinanszírozási aránnyalaz uniós platformok teljes körű finanszírozásával, hiszen egy átjárható európai szolgáltatási infrastruktúrának alapvetően nincsenek tulajdonosai. Valójában egyetlen tagállam vagy magánbefektető sem telepítene szolgáltatásokategymás között átjárható rendszerekbenhatárokon átnyúló szolgáltatásokat. Az EU által nyújtott hozzáadott érték így jelentős.

A mellékletben felsorolt közös érdekű, digitális szolgáltatási infrastruktúrák terén végrehajtott projektek elsősorban az építőelemeket helyezik előtérbe. a következőket foglalják magukban: nagy sebességű transzeurópai közigazgatási gerinchálózatok összekapcsolása, elektronikus kormányzati szolgáltatások átjárható, egységes azonosításon és hitelesítésen alapuló, határokon átnyúló biztosítása (például elektronikai szolgáltatások Európa-szerte: vállalkozások alapítása, határokon átnyúló közbeszerzések, e-igazságszolgáltatás és határokon átnyúló e-egészségügyi szolgáltatások); az állami szféra információihoz való hozzáférés, beleértve az európai örökség digitális forrásait, a data.eu-t és a többnyelvű forrásokat; biztonság és védelem (biztonságosabb internetes és kritikus fontosságú szolgáltatási infrastruktúrák) és intelligens energiaszolgáltatások. A közös érdekű projektek magukban foglalhatják ezenkívül olyan elektronikus közszolgáltatások üzemeltetését is, amelyek egyéb közösségi programok, például az ISA (európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök) program keretében valósulnak meg. A rendelkezésre álló finanszírozásnak megfelelően évente meghatározásra kerül, hogy a mellékletben megadott digitális szolgáltatási infrastruktúrák közül melyiket valósítsák meg.

A széles sávú hálózatok esetében az e rendelet alapján rendelkezésre álló erőforrások összege alacsony lesz. Azokon a területeken, ahol a magánbefektetések mértéke nem kielégítő, továbbra is fennállnak az állami pénzügyi támogatás mellett szóló érvek, de az állami támogatást nem elsősorban az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköznek kell biztosítania, hanem a nemzeti forrásoknak és az európai strukturális és beruházási alapoknak, míg az információs és kommunikációs technológiák várhatóan a tematikus prioritások koncentrációjára vonatkozó követelményekben meghatározott tematikus célkitűzések között szerepelnek.

A széles sávú hálózatok növekedésben és munkahelyteremtésben betöltött fontos szerepe miatt, valamint tekintettel az ebben az ágazatban végrehajtott állami beruházásokkal kapcsolatos pénzügyi és műszaki kihívásokra, e rendelet korlátozott mértékű, lehetőségeket biztosító beavatkozást irányoz elő. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz kismértékben járul hozzá európai uniós (továbbiakban „uniós”) szintű pénzügyi eszközök létrehozásához, különösen az Európai Beruházási Bankkal együttműködésben, ami elősegítheti egyéb állami és magánforrások hatékony felhasználását. Ezért az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz önmaga csak korlátozott számú széles sávú projektet képes finanszírozni, de elősegíti például az európai strukturális és beruházási alapok hatékony felhasználását azáltal, hogy lehetővé teszi az irányító hatóságok számára az operatív programokból történő hozzájárulást. Az ilyen hozzájárulásokat elkülönítik az érintett tagállamban vagy régióban történő felhasználásra, és ezek elősegíthetik a projektek megvalósítása során a kritikus tömeg és a méretgazdaságosság elérését. Az üzleti és intézményi szereplők szélesebb körű hozzájárulása kereteinek létrehozásával a javaslat célja a közös érdekű széles sávú projektek szintjének megsokszorozása jóval az e rendelet által lehetővé tett finanszírozáson túlmenően.

A közös érdekű projekteket támogató intézkedések az európai összekapcsolódási eszköz Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz[4] létrehozásáról szóló rendelet alapján rendelkezésre álló eszközök révén uniós pénzügyi támogatásra jogosultak. Ezt a javaslatot ezért az említett rendeletre vonatkozó javaslattal együttesen kell alkalmazni. A rendelet előírja az új közös érdekű projektek meghatározásának szempontjait is, amelyek a változó szakpolitikai prioritások és technológiai fejlesztések, illetve az érintett piacokon fennálló helyzet bizottsági értékelésén alapulnak.

2.           AZ ÉRDEKELTEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK EREDMÉNYEI ÉS HATÁSVIZSGÁLAT

A szélessávú hálózat kiépítésével kapcsolatban több konzultációra is sor került a tagállamokkal, valamint az ágazati és a társadalmi szereplőkkel. Többek között Kroes alelnök kerekasztalmegbeszélést folytatott a világ vezető tartalomszolgáltatóinak, berendezésgyártóinak, befektetőinek és távközlési szolgáltatóinak, például a Nokiának, az Alcatel Lucentnek, a Google-nek, az Ericssonnak, a News Corp.-nek stb. elnök-vezérigazgatóival, a digitális menetrend első közgyűlését pedig 2011. június 16. és 17. között rendezték meg Brüsszelben, amelyen a magán- és közszféra, valamint a civil társadalom több mint ezer érdekeltje vett részt. Az érdekelt felek ezeken a találkozókon és több más alkalommal is osztották a Bizottság azon véleményét, hogy a jelenlegi távközlési beruházási modell nem elegendő arra, hogy a szélessávú infrastruktúrák kiépítését valamennyi európai polgár számára megfizethető áron és magas színvonalon biztosítsa, valamint üdvözölték a Bizottság azon terveit, hogy – az alternatív és fenntarthatóbb beruházások ösztönzése érdekében – a szükséges infrastrukturális beruházásokat, például innovatív pénzügyi eszközök révén, célzott állami befektetésekkel kell kiegészíteni.

Az Európai Parlament a jövőbeli többéves pénzügyi keretről szóló jelentéstervezetében kiemelte annak fontosságát, hogy a szélessávú infrastruktúrákba való beruházásokat a költségvetésből egészítsék ki.

A Bizottság évek óta együttműködik az érdekeltek különböző csoportjaival a határokon átnyúló digitális szolgáltatási infrastruktúrákkal kapcsolatban. A meglévő tevékenységekről – mint amilyen például a kulturális örökség megőrzését elősegítő Europeana vagy a „Biztonságosabb internet” program – készült értékelések és szakértői tanácsadások egyöntetűen a tevékenységek folytatására és kibővítésére kérik fel az érintetteket.

A 9,2 milliárd EUR-ról 1 milliárd EUR-ra csökkentett indikatív költségvetés tükrében egyértelműen szükséges a program hatókörének korlátozása. A digitális szolgáltatási infrastruktúrák esetében ez elérhető vagy az eredetileg javasolt szolgáltatások számának csökkentésével, vagy szigorúbb finanszírozási követelményrendszer bevezetésével. E bizottsági javaslat valójában mindkettőt alkalmazza: Költségvetési okokból két szolgáltatás („Nagy sebességű transzeurópai közigazgatási gerinchálózatok összekapcsolása”, „Információs és kommunikációs technológiai megoldások telepítése intelligens energiahálózatokban illetve intelligens energia szolgáltatások nyújtása érdekében”) kikerült e javaslat mellékletéből, míg egy általános szolgáltatási infrastruktúra bekerült (lásd alább).

Az eddigi jogszabályi vitákon a Tanács távközlési munkacsoportja további digitális szolgáltatási infrastruktúrák bevonását javasolta: „Európai országok közötti költözés elektronikus eljárásai”, „Foglalkoztatási és társadalombiztosítási szolgálatok összekapcsolásának európai platformja” és „Online igazgatási együttműködési platformok”. Költségvetési okokból nem mindegyik szerepel e javaslat mellékletében.

Ezt az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottsága további digitális szolgáltatási infrastruktúrákkal egészítette ki: „Biztonságos és átjárható mobil közelítésérzékelő (proximity) szolgáltatások használatát lehetővé tevő infrastruktúrák telepítése a tömegközlekedésben”, „Online vitarendezési platform”, „Oktatási szolgáltatások elérésének európai platformja” és „Határokon átnyúló átjárható elektronikus számlázási szolgáltatások”. Ezek némelyike szerepel e javaslat mellékletében.

A széles sávú szolgáltatások területén a program nem irányzott elő beavatkozást és nem rendelkezett korlátozott beavatkozásról a magán és az egyéb állami források kiaknázásának érdekében. Mivel az európai strukturális és beruházási alapok keretében rendelkezésre fognak állni uniós források a széles sávú rendszerek számára, különösen az Európai Regionális Fejlesztési Alap negyedik prioritású koncentrációs témájában, és mivel a strukturális alapok széles sávú rendszerek számára történő felhasználása eddig kihívást jelentett, e javaslat pénzügyi eszközök létrehozását irányozza elő annak érdekében, hogy hatékonyan lehessen elosztani többek között a strukturális alapokat.

A Tanács és a Parlament is azon a véleményen volt, hogy a beavatkozások nem szoríthatják ki a magánbefektetéseket. ATovábbá a két intézmény egyetértett továbbá abban is, hogy a technológiasemlegesség elvén kell alapulnia – az EP azonban nagyon ambiciózus átviteli sebességgel kapcsolatos célokat fogalmazott meg („lehetőleg 1 Gbit/s és afeletti sebesség”), míg néhány tagállam megpróbálta enyhíteni a Bizottság eredeti javaslatát, amely az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz beavatkozását a második európai digitális menetrend 30 Mbit/s szintű sebességi céljához kötötte. E javaslat kiköti, hogy az uniós forrásokat elsősorban a legmodernebb technológiákra kell felhasználni, ugyanakkor rugalmasságot biztosít a tagállamok számára a saját országaikban megvalósított projektjeik kiválasztásában, amelyek hosszú távú forrásokhoz jutnak, ezáltal megerősíti a kapcsolatot a digitális menetrend céljaival, miközben fenntartja a két intézmény által kifejezésre juttatott preferenciák szellemét. További viták folytak az előnyben részesített beavatkozási módszerről, azaz támogatások vagy pénzügyi eszközök (hitelek, garanciák, projekt kötvények, saját tőke). Tekintettel a korlátozott forrásokra, e javaslat csak pénzügyi eszközöknek az infrastrukturális igényekhez igazított hatékony díjazású, hosszú távú finanszírozási források formájában történő létrehozásáról rendelkezik.

Horizontális kérdésekben a Bizottság eredeti javaslata felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatáskörét irányozta elő a mellékletben szereplő közös érdekű projektek jegyzékének módosításához. E javaslat figyelembe veszi a különösen a tagállamok által felvetett aggályokat, és ehelyett megfelelően rugalmas megfogalmazást alkalmaz a mellékletben és elfogadja, hogy a program szükséges kiigazításait a végrehajtási aktus fogja megtenni.

A jogalkotási és költségvetési tárgyalások során az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt támogatta számos érintett szervezet, például a Digitális Európa, az Europeana Alapítvány, a Közigazgatási Információs Szövetség, a Többnyelvű Európa Technológiai Szövetség, az Európai Távközlési Hálózat Üzemeltetők Szövetsége, a Versenyképes Európai Távközlés Szövetsége és az FTTH Tanács.

A 2011-ben készített eredeti hatásvizsgálati jelentés két lehetőséget tárgyalttárgyal. Az alapverzió szerint a szélessávú széles sávú infrastruktúra kiépítéséhez egyéb uniós támogatást nem biztosítanának, mint esetlegesen astrukturális alapokonz európai strukturális és beruházási alapokból származó támogatást, illetve a csak a kísérleti szakaszban lévő digitális szolgáltatási infrastruktúrák kiépítését segítő versenyképességi és innovációs keretprogram folytatásával biztosított támogatást. E szerint a forgatókönyv szerint a kritikus tömeget vagy a digitális szolgáltatások telepítését nem lehetne megvalósítani, a szélessávú széles sávú infrastruktúrába történő beruházások a versenykényszer hiánya és a magas kereskedelmi kockázatok miatt számos régióban továbbra sem lennének elegendőek, és nem lenne hatékony a finanszírozásuk. Az online közszolgáltatások – a szétaprózottság vagy nem elég hatékony erőfeszítések és műszaki megoldások nem elég hatékony erőfeszítések, a műszaki megoldások szétaprózottsága , a kritikus tömeg hiánya, továbbá a szolgáltatók és a szolgáltatásokat igénybe vevők magas költségei miatt – várhatóan egyaránt kiforratlanok maradnak, és a határokon átnyúló átjárhatóságuk sem lesz biztosított. Ez a változat tehát nem járulna hozzá az egységes digitális piac megvalósításához, és sok európai polgár kimaradna a digitális szolgáltatások kínálta lehetőségekből.

A második verzió olyan pénzügyi eszközeszközök felhasználására tesz javaslatot, amely kiegészítené és kiaknázná az első változatban jelenleg rendelkezésre álló finanszírozási forrásokat. Ez az Európai Bizottság 2011. június 29-én közzétett, a többéves pénzügyi keretről szóló javaslatában szereplő cselekvési irányvonal európai összekapcsolódási eszközt hoz létre az infrastruktúrák finanszírozása érdekében. Ez az új eszköz olyan infrastrukturális projekteket finanszíroz majd, amelyek magas uniós hozzáadott értéket képviselnek: egyrészt „materiális”, másrészt „immateriális és intelligens” infrastruktúrákat, valamint irányítási struktúrákat annak érdekében, hogy a közlekedési „törzshálózat”, a „kiemelt energiafolyosók” és a digitális infrastruktúrák megvalósuljanak. Az eszköz olyan magas uniós hozzáadott értéket képviselő projektekkel foglalkozik, mint például a határokon átnyúló összekapcsolódások vagy az egész Európai Unióra kiterjedő rendszerek telepítése, amelyeket 2020-ig meg kell valósítani. A legjobb eredmény elérése érdekében a megfelelő rendelkezések biztosítanák a piacalapú eszközök és a közvetlen uniós támogatások kombinációját a szakmai befektetők részvételének ösztönzése céljából. A támogatások tekintetében továbbra is a Bizottság feladata volna az átfogó tervezés és projektkiválasztás, amit esetlegesen egy végrehajtó ügynökség segítségével látna el, míg a projektgazdák a projekt fizikai megvalósítását biztosítanák a helyszínen. A pénzügyi eszközök esetében a megvalósítást szakosodott pénzintézetek látják el, azonban a jogosultságról a Bizottság dönt. A tagállamok a szélessávú hozzáférésre vonatkozó célokkal összhangban lévő, nagy sebességű internetelérésre vonatkozó nemzeti tervek kidolgozásával járulnak hozzá az eszköz megvalósításához, a szélessávú infrastruktúrák és szolgáltatások (uniós és nemzeti/regionális szintű) feltérképezése pedig rámutat a lefedettségi hiányokra, és ösztönzi az állami és magánbefektetőktől származó kezdeményezéseket. Az új javaslat nem változtatja meg alapjaiban a második változatban elemzett beavatkozások szellemét vagy módszereit, hanem szigorúbb támogathatósági feltételek révén csökkenti annak hatáskörét.

Az uniós politikákat támogató európai közigazgatások közötti adatcserét megvalósító számos határokon átnyúló digitális szolgáltatás már megvalósult. Új megoldások biztosítása során fontos a további európai kezdeményezések keretében megvalósult megoldások kiaknázása, a párhuzamosságok elkerülése, és a különböző kezdeményezések és politikák – mint például az ISA program, a Fiscalis program és a Horizont 2020 – megközelítései és megoldásai összehangolásának a biztosítása.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

Jogalap

A javasolt rendelet hatályon kívül helyezi és felváltja a transzeurópai távközlő hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról szóló, 1997. június 17-i 1336/97/EK európai parlamenti és tanácsi határozatot.

A javasolt beavatkozásra az Európai Unió működéséről szóló szerződés 172. cikke alapján kerül sor, amely megteremti a transzeurópai közlekedési, távközlési és energiaipari infrastruktúra hálózatainak a kialakítását és a fejlesztését támogató uniós beavatkozás jogalapját.

Szubszidiaritás és arányosság

A szélessávú széles sávú infrastruktúrák telepítését és a szolgáltatások egységes európai piac keretében történő támogatását elősegítő transzeurópai távközlési hálózatok összehangolt kialakítása, valamint a gazdasági, társadalmi és területi kohézió uniós szintű fellépéseket igényel, mivel a tagállamok az intézkedéseket önállóan nem tehetik meg.

A javaslat megfelel az arányosság elvének és a transzeurópai távközlési hálózatok alkalmazási körén belül marad az Európai Unió működéséről szóló szerződés 170. cikkében meghatározott feltételek szerint.

A jogi eszköz megválasztása

A jelenlegi távközlési iránymutatásokat európai parlamenti és tanácsi határozat formájában javasolták és fogadták el, a határozat kifejezetten a tagállamoknak szól, és az iránymutatások valamennyi tagállamra nézve teljes egészében kötelező érvényűek.

Az eszköz azonban különösen a távközlési infrastruktúrák telepítését és a magánvállalkozások (többek között az üzemeltetők, közszolgáltatók és berendezésgyártók stb.), valamint a regionális és helyi hatóságok által nyújtott szolgáltatásokat könnyíti meg. Mivel a tagállamokon kívül egyre több szereplő vesz részt a digitális távközlési hálózatok tervezésében, kialakításában és működtetésében, fontos biztosítani, hogy az iránymutatások mindenki számára kötelező érvényűek legyenek. A Bizottság ezért ennek a javaslatnak a jogi eszközéül a rendeletet választotta.

Finanszírozás

A közös érdekű projektek az európai összekapcsolódási eszköz Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról szóló [XX/2012/EU] rendelet alapján rendelkezésre álló eszközök révén uniós pénzügyi támogatásra jogosultak. A prioritásokat és az erőforrások rendelkezésre állását támogató pénzügyi alapokat az Unió által elfogadott alkalmazandó előírások és szabályok szerint biztosítják.

A hatáskörök átruházása

A távközlési hálózatok gyorsan fejlődnek, és a közös érdekű projektek listáját a jövőben módosítani kell, hogy a gyors fejlődésnek megfelelő adatokat tartalmazza. Ennek érdekében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban a Bizottságot jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskörrel kell felruházni.

A Bizottság további javaslatainak érintettsége

A Bizottság javaslatának e módosítása érint egy másik jelenleg jogalkotási folyamatban levő ügyet, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt létrehozó rendeletet. E rendelet meghatározza a közlekedési, az energiaipari és a távközlési ágazatokban a transzeurópai hálózatok számára nyújtott uniós pénzügyi támogatás feltételeit, módszereit és eljárásait.

A szükséges módosítások nem érintik az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről szóló rendelet horizontális elemeit, kivéve a rendelet EGT-vonatkozásúként történő megjelölését az EGT országok részvételének lehetővé tétele érdekében.

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről szóló rendelet módosításai korlátozottak és tartalmazhatják egyes preambulumbekezdések újrafogalmazását a beavatkozás központi kérdésében történt változás és bizonyos rendelkezések módosításának vagy törlésének a tükrözése érdekében, ideértve a támogathatóságról és a távközlés területén nyújtott pénzügyi támogatás feltételeiről szóló 7. cikk (4) bekezdését és a széles sávú infrastruktúrák területén hozott intézkedések finanszírozási arányáról szóló 10. cikk (4) bekezdésének b) pontját. A 20. cikkben a melléklet távközléssel foglalkozó része módosítására vonatkozó hatáskör-átruházás már nem szükséges.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslat nem tartalmaz az EU költségvetés számára többletköltségeket.

A transzeurópai távközlési hálózatok kialakításával kapcsolatos iránymutatásról szóló rendeletjavaslat összefügg az európai összekapcsolódási eszköz Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról szóló rendeletjavaslattal, amely meghatározza a jogszabályi és a pénzügyi kereteket. A Bizottság új többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslata 9,2 milliárd €EUR-t irányzott elő[5] szán távközlési beruházásokra az európai összekapcsolódási eszköz Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz költségvetéséből. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz távközlési részét érintő, 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. február 8-i európai tanácsi következtetések 1,0 milliárd EUR összeget határoztak meg (2011-es árakon). A távközlésnek juttatott összeg a többéves pénzügyi keret számadataira vonatkozó politikai megállapodás megkötése és az új jogalap jogalkotó hatóság általi elfogadása után kerül véglegesítésre.

2011/0299 (COD)

Módosított javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a transzeurópai távközlési hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról és az 1336/97/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

Tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 172. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[6],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[7],

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)       A távközlési hálózatok és szolgáltatások egyre inkább internetalapú infrastruktúrákká válnak, és a szélessávú széles sávú hálózatok és a digitális szolgáltatások szorosan összefonódnak. Az internet egyre inkább a kommunikáció, a szolgáltatások és az üzleti élet meghatározó eszközévé válik. Ezért a transzeurópai szintű gyors internet-hozzáférés és a közérdekű digitális szolgáltatások nélkülözhetetlenek a gazdasági növekedés és az egységes piac szempontjából.

(2)       Az Európai Tanács 2010. június 17-i ülésén elfogadta az európai digitális menetrendet[8], amelyben kijelölte azt az utat, amelyen haladva az információs és kommunikációs technológiák társadalmi és gazdasági lehetőségei a legteljesebb mértékben kihasználhatók. A versenyképes, nagy sebességű internet-infrastruktúra és internet alapú digitális szolgáltatások keresletének és kínálatának az ösztönzésére törekszik egy valóban egységes piac kialakulása érdekében, amely elengedhetetlen az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéshez.

(3)       Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról szóló, […]-i […/…/EU] európai parlamenti és tanácsi rendelet[9] meghatározza a közlekedési, az energiaipari és a digitális kommunikációs ágazatokban a transzeurópai hálózatok számára nyújtott uniós pénzügyi támogatás feltételeit, módszereit és eljárásait. Mivel az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről szóló rendelet hatályába tartozó ágazatokban hasonló kihívások és lehetőségek állnak fenn, a szinergiák jelentős körét lehet kiaknázni, ideértve az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből történő finanszírozás összekapcsolását egyéb forrásokból származó finanszírozással.

(4)       Az uniós politikákat támogató európai közigazgatások közötti adatcserét megvalósító számos határokon átnyúló digitális szolgáltatás már megvalósult. Új megoldások biztosítása során fontos a további európai kezdeményezések keretében megvalósult megoldások kiaknázása, a párhuzamosságok elkerülése, és a különböző kezdeményezések és politikák – mint például az ISA program, a Fiscalis program és a Horizont 2020 – megközelítései és megoldásai összehangolásának a biztosítása. Hasonlóan fontos, hogy a megoldások megfeleljenek az elfogadott szabványoknak, specifikációknak és irányadó rendelkezéseknek, mint például az európai közszolgáltatásokra vonatkozó európai átjárhatósági keret (EIF)[10].

(5)       A Versenyképességi és Innovációs Program által társfinanszírozott tagállamok közötti nagyméretű kísérleti projektek, mint a PEPPOL, STORK, epSOS, eCODEX vagy SPOCS, kulcsfontosságú határokon átnyúló digitális szolgáltatások működőképességét igazolták a belső piacon közös építőelemek alapján. Ezek már elérték vagy a közeljövőben elérik a megvalósításhoz szükséges kiforrottságot. Létező közös érdekű projektek már bemutatták az európai szintű fellépés egyértelmű hozzáadott értékét, például a kulturális örökség (Europeana), a gyermekvédelem (Safer Internet) és a szociális biztonság (EESSI) területén, míg továbbiakat javasoltak például a fogyasztóvédelem területén (ODR).

(6)       Az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközökről szóló, 2009. szeptember 16-i 922/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozatnak[11] megfelelően megvalósított digitális szolgáltatási infrastruktúrák elősegítik a határokon és ágazatokon átnyúló elektronikus együttműködést az európai közigazgatások között. Ez viszont lehetővé teszi lényeges szolgáltatások nyújtását többek között olyan területeken, mint az elektronikus azonosítás és beszerzés, cégjegyzékek határokon átnyúló összekapcsolása, átjárható, határokon átnyúló, elektronikus egészségügyi szolgáltatások, valamint határokon átnyúló együttműködés a számítógépes biztonság területén, amely hozzájárul az egységes digitális piac létrejöttéhez. Ilyen igazgatások közötti együttműködés érhető el átjárható alapvető szolgáltatási platformok létrehozása és/vagy továbbfejlesztése révén, amelyek létező közös építőelemeken alapulnak és/vagy további olyan építőelemeket biztosítanak, amelyek lényegesek egyéb alapvető szolgáltatási platformok és olyan kapcsolódó általános szolgáltatások fejlesztése számára, amelyek a nemzeti infrastruktúrákat az alapvető szolgáltatási platformokhoz kapcsolják határokon átnyúló digitális szolgáltatások nyújtása érdekében.

(7)       A digitális szolgáltatási infrastruktúrák tekintetében az építőelemeknek előnyt kell élvezniük egyéb digitális szolgáltatási infrastruktúrákkal szemben, mivel az előbbiek az utóbbiak előfeltételét képezik. A digitális szolgáltatási infrastruktúráknak többek között európai hozzáadott értéket kell teremteniük és létező igényeket kell kielégíteniük. Megfelelően kiforrottaknak kell lenniük a létrehozáshoz mind műszakilag, mind működés tekintetében, amelyet különösen a sikeres kísérleti projektek erősítenek meg. Konkrét fenntarthatósági terveken kell alapulniuk az alapvető szolgáltatási platformok Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretén túli hosszú távú működésének biztosítása érdekében. Az e rendelet szerinti pénzügyi támogatást ezért lehetőleg idővel fokozatosan meg kell szüntetni, és nem az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből származó finanszírozási forrásokat kell mobilizálni.

(8)       Az uniós jog szerinti jogi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges és/vagy a páneurópai közszolgáltatások fejlődésére esetlegesen nagy hatással levő építőelemek fejlesztését vagy szolgáltatását biztosító digitális szolgáltatási infrastruktúrákat előnyben kell részesíteni a finanszírozás során a többszörös digitális szolgáltatási infrastruktúrák támogatása és egy európai átjárhatósági ökoszisztéma fokozatos kiépítése érdekében. Ebben az összefüggésben a jogi kötelezettségek olyan konkrét rendelkezéseket jelentenek, amelyek digitális szolgáltatási infrastruktúrák fejlesztését vagy használatát írják elő, vagy csak európai digitális szolgáltatási infrastruktúrákkal elérhető eredményeket írnak elő.

(9)       A tagállamoknak ösztönözniük kell a helyi és regionális hatóságokat a digitális szolgáltatási infrastruktúrák irányításában történő teljes körű és hatékony részvételre, és biztosítaniuk kell, hogy az e-kormányzati szolgáltatások határokon átnyúló biztosításával kapcsolatos közös érdekű projektek figyelembe vegyék az EBA ajánlásokat.

(10)     Az európai szélessávú szolgáltatások: beruházás a digitális alapú növekedésbe című, 2011. július 6-i határozatában[12] az Európai Parlament hangsúlyozta, hogy a széles sávú szolgáltatások kulcsfontosságúak az uniós ipar versenyképessége számára és jelentősen hozzájárulnak az Unió gazdasági növekedéséhez, társadalmi kohéziójához és a minőségi foglalkoztatás létrehozásához.

(11)     Az európai digitális menetrend előírja, hogy 2020-ig valamennyi európai polgárnak 30 Mbit/s feletti sebességű internet hozzáféréssel kell rendelkeznie és az európai háztartások legalább 50%-ának 100 Mbit/s feletti sebességű internet kapcsolattal kell rendelkeznie.

(12)     A magánszférának vezető szerepet kell játszania a széles sávú hálózatok kiterjesztésében és modernizálásában, amelyet egy versenyképes és beruházásbarát szabályozói keret támogat. A magánbefektetések hiánya esetében a tagállamoknak kell a szükséges erőfeszítéseket megtenniük a digitális menetrend céljainak eléréséhez. A széles sávú szolgáltatások állami pénzügyi támogatását az egyedül a magánszféra által nem finanszírozható, előzőleg a piac hiányosságait vagy a nem eléggé kedvező befektetési helyzetet feltáró értékelés által megerősített programokra vagy kezdeményezésekre kell korlátozni.

(13)     A széles sávú hálózatok pénzügyi eszköze(i) indokolatlanul nem torzíthatja (torzíthatják) a versenyt, nem szoríthat(nak) ki magánbefektetéseket vagy tántoríthatja (tántoríthatják) el a magán üzemeltetőket a befektetésektől. Különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101., 102., 106. és 107. cikkével kell összhangban lenniük.

(14)     Tekintettel az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében rendelkezésre álló pénzügyi források korlátozott voltára, a pénzügyi támogatásnak uniós szintű finanszírozási mechanizmusok létrehozására kell összpontosulnia további befektetések vonzása, a többszöröző hatás elősegítése és ezáltal a magán és egyéb állami befektetési források hatékony felhasználásának az elősegítése érdekében. Ez a megközelítés lehetővé teszi az üzleti és intézményi szereplők hozzájárulását jóval az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében közvetlenül elérhető finanszírozási szintet meghaladóan.

(15)     Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz által a széles sávú hálózatok telepítéséhez nyújtott támogatásnak ki kell egészítenie az egyéb uniós programok és kezdeményezések – ideértve az európai strukturális és beruházási alapokat azokban az esetekben, ahol egy előzetes értékelés a piac hiányosságait vagy nem eléggé kedvező befektetési helyzetet tárt fel és erről az irányító hatóságok döntöttek – által biztosított támogatást. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz által a széles sávú hálózatok telepítéséhez nyújtott pénzügyi támogatásnak hozzá kell járulnia a tagállamok erőfeszítéseihez mind közvetlenül, mind az egyéb forrásokból, például az európai strukturális és beruházási alapokból származó önkéntes, elkülönített hozzájárulások számára történő befektetési formák biztosítása révén, ezáltal lehetővé téve a tagállamoknak az Unió által kezelt eszközök know-how-jának és nagyságrendi hatásainak a kihasználását a közkiadások hatékonyságának növelése érdekében.

(16)     Az Unió támogathatja az európai digitális menetrend célkitűzéseihez hozzájáruló széles sávú hálózatok telepítését valamennyi területtípus esetében, ideértve az elővárosi, vidéki, gyéren lakott és kevésbé fejlett régiókat is. Ide tartozik a szigetek, a körülzárt, hegyvidéki, távoli régiók és peremterületek, ideértve a szigetország tagállamokat, és az Unió központi régiói közötti összeköttetést biztosító széles sávú hálózatok telepítése és/vagy az ilyen régiók és az Unió központi régiói közötti összeköttetések megbízhatóságát vagy teljesítményét javító intézkedések.

(17)     E rendelet végrehajtása során a beavatkozási módszernek összhangban kell lennie az adott intézkedés jellegével. Ezért a digitális szolgáltatási infrastruktúrák területén a más forrásokból nem finanszírozható alapvető szolgáltatási platformokat rangsorolni kell a finanszírozáshoz közbeszerzés vagy kivételes esetben támogatás formájában, míg az általános szolgáltatásoknak csak korlátozott pénzügyi támogatást kell nyújtani az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből. Ezenkívül az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből nyújtott bármely pénzügyi támogatásnak az uniós források hatékony felhasználására kell törekednie és ezért a széles sávú hálózatokat olyan pénzügyi eszközökkel kell támogatni, amelyek a támogatásoknál nagyobb tőkeáttételi hatást biztosítanak.

(18)     Az e rendelet szerinti beavatkozásnak törekednie kell a mellékletben leírt közös érdekű projektek közötti, valamint más olyan infrastruktúrákkal elért szinergiák és átjárhatóság elérésére, mint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz által támogatott közlekedési és energiaipari infrastruktúrák, a többek között a Horizont 2020 által támogatott megfelelő kutatási infrastruktúrák és az európai strukturális és beruházási alapok által támogatott megfelelő infrastruktúrák, miközben elkerülik a párhuzamosságokat és a szükségtelen adminisztratív terheket.

(19)     A közös érdekű projektek pénzügyi támogatását ki kell egészítenie horizontális intézkedéseknek, ideértve a technikai segítségnyújtást, a keresletösztönző intézkedéseket és az összehangolást, amelyek célja az uniós beavatkozás hatásának a maximalizálása.

(20)     A széles sávú hálózatokban végzett beavatkozások számára finanszírozás odaítélésekor a Bizottságnak megfelelően figyelembe kell vennie a létező uniós pénzügyi eszközök értékelésének az eredményeit.

(21)     Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből finanszírozott új intézkedések kiválasztását, valamint a finanszírozási szintjeik meghatározását a Bizottság által javasolt éves munkaprogram részeként végzik el.

(22)     A Bizottságot a tagállamok képviselőiből álló szakértői csoport segíti, amelynek kikérik a véleményét, és amely hozzájárul többek között ezen iránymutatások végrehajtásának nyomon követéséhez, a tervezéshez, az értékeléshez és a végrehajtási problémák kezeléséhez.

(2)       2010. március 26-án az Európai Tanács üdvözölte a Bizottságnak az Európa 2020 stratégia elindítására vonatkozó javaslatát. Az Európa 2020 stratégia három prioritásának egyike a tudás- és innovációalapú gazdaság fejlesztésére épülő intelligens növekedés. A távközlési beruházások, azaz a szélessávú hálózatok és a digitális szolgáltatási infrastruktúrák az Európai Unió intelligens, és ugyanakkor fenntartható és inkluzív gazdasági növekedésének elengedhetetlen feltételei.

(3)       Az Európai Tanács a 2010. június 17-én tartott ülésén elfogadta az európai digitális menetrendet[13], és felkérte az intézményeket, hogy teljes körűen hajtsák végre. A digitális menetrend célja annak az útnak a felvázolása, amelyen haladva az információs és kommunikációs technológiák társadalmi és gazdasági lehetőségei a legteljesebb mértékben kihasználhatók, különösen a nagy sebességű, szélessávú hálózatok telepítése révén, aminek célja, hogy 2020-ig valamennyi európai polgár 30 Mbps-nál nagyobb sebességű internet-hozzáféréssel rendelkezzen, és az európai háztartások felének vagy több mint a felének pedig 100 Mbps-nál nagyobb internetkapcsolatról szóló előfizetése legyen. A digitális stratégia célja, hogy stabil jogi keretet hozzon létre a nyitott és versenyképes nagy sebességű internet-infrastruktúrákba és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokba történő befektetések ösztönzéséhez, valóban egységes piacot teremtsen az online tartalmaknak és szolgáltatásoknak, tevékenyen támogassa Európa gazdag kulturális örökségének digitalizálását, továbbá ösztönözze a mindenki számára elérhető internet-hozzáférést és előfizetést – elsősorban a digitális jártasság és hozzáférés biztosításának a támogatása révén. Ezenkívül a tagállamoknak olyan operatív nemzeti terveket kell végrehajtaniuk a nagy sebességű internetszolgáltatás terén, amelyek az internetes infrastruktúrákba történő magánbefektetések révén nem teljes mértékben lefedett területekre irányítják az állami támogatásokat, és elősegítik a modern, elérhető online szolgáltatások bevezetését és használatát.

(4)       A Bizottság által az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának benyújtott, a „Szélessávú hozzáférés Európában: beruházás a digitális technológia által vezérelt növekedésbe” című közlemény[14]megállapítja, hogy az internet kritikus fontosságú szerepe azt jelenti, hogy a társadalom egésze számára nyújtott potenciális előnyök sokkal nagyobbak lehetnek, mint a magánüzemeltetők indíttatása a gyorsabb hálózatokba történő beruházásra. Ezért ezen a téren szükség van állami támogatásra, ami azonban indokolatlanul nem torzíthatja a versenyt.

(5)       A Bizottság által az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának benyújtott, „Az Európa 2020 stratégia költségvetése” című közlemény[15]a többéves pénzügyi keret összefüggésében utal az európai összekapcsolódási eszköz létrehozására, amelynek célja, hogy a szükséges infrastrukturális beruházások végrehajtásával foglalkozzon a közlekedés, az energiaipar, valamint az információs és kommunikációs technológiák területén. Az említett ágazatok közötti, illetve az egyéb közösségi beruházási programokkal fennálló szinergiák kulcsfontosságúak, hiszen a felmerülő kihívások hasonlóak, és hasonló megoldásokat követelnek meg a növekedés korlátainak megszüntetésére, a szétaprózódottság csökkentésére, a kohézió erősítésére, az innovatív pénzügyi eszközök előtérbe helyezésére, a piaci hiányosságok kezelésére, valamint az egységes piac megvalósulását gátló akadályok elhárítására.

(6)       Az európai összekapcsolódási eszköz létrehozásáról szóló, […]-i […/…/EU] európai parlamenti és tanácsi rendelet[16]meghatározza azokat a feltételeket, módszereket és eljárásokat, amelyek alapján az Unió pénzügyi támogatást nyújt a transzeurópai hálózatok számára, a közlekedési, energiaipari és távközlési infrastruktúrák kiépítésére irányuló projektek finanszírozása céljából.

(7)       A szélessávú hálózatok terén végrehajtandó intézkedések összhangban vannak az alkalmazandó uniós szakpolitikákkal, rendeletekkel és iránymutatásokkal. Ezek magukban foglalják a távközlési piacokra vonatkozó előírásokat és iránymutatásokat, valamint különösen azt az elektronikus hírközlésre vonatkozó, 2009-ben elfogadott keretszabályozást, amely biztosítja a gyorsan változó piacokon működő elektronikus hírközlési hálózatok és szolgáltatások összehangolt, megbízható és rugalmas szemléletű szabályozását. Ezeket az előírásokat a nemzeti szabályozó hatóságok, valamint az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) hajtja végre. Az új generációs hálózatokra vonatkozó, 2010-ben elfogadott ajánlás[17]célja az egységes piac fejlődésének támogatása, ennek érdekében pedig a jogbiztonság fokozása, valamint a beruházások, a verseny és az innováció ösztönzése a szélessávú szolgáltatások piacán, különös tekintettel az új generációs hozzáférési hálózatokra (NGA) történő átállásra.

(8)       Ezek az intézkedések szintén összhangban lesznek az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101., 102. és 106. cikkével, valamint az állami támogatásra vonatkozó szabályoknak a szélessávú hálózatok mielőbbi kiépítésére való alkalmazásáról szóló, 2009-ben elfogadott közösségi iránymutatásokkal, amelyek az érdekeltek és a tagállamok számára keretet biztosítanak a szélessávú hálózatok telepítésének meggyorsításához és kibővítéséhez. Az uniós irányító hatóságok és más érintett ügynökségek számára készült (2011 októberében közzéteendő), az új generációs hálózatok befektetési modelljeiről szóló uniós iránymutatások lépésről lépésre felvázolják azoknak a modelleknek a végrehajtását, amelyek tisztességes versenyt biztosítanak valamennyi szolgáltató számára, és a kohéziós és vidékfejlesztési szakpolitikák célkitűzéseinek teljesítésére törekednek.

(9)       A nyitott és versenyképes piacok rendszerének keretében az Unió fellépése olyan helyzetekben szükséges, amikor piaci hiányosságokat kell orvosolni. Az Unió azzal járulhat hozzá a transzeurópai távközlési hálózatok létesítéséhez és fejlesztéséhez, hogy pénzügyi támogatást és további tőkeáttételt biztosít az infrastrukturális projektekhez, és ezáltal növeli a piaci hatásokból, a hatékonyabb igazgatásból és az erőforrás-felhasználásból származó előnyöket.

(10)     A nagyobb szélessávú sebességhez olyan fontos gazdasági és társadalmi előnyök kapcsolódnak, amelyek a befektetőknél nem jelennek meg és pénzben sem fejeződnek ki. A nagy sebességű és szupergyors szélessávú hálózatok olyan kulcsfontosságú infrastruktúrák, amelyek lehetővé teszik a fizikai hálózatok hozzáférhetőségén, gyorsaságán, megbízhatóságán és rugalmasságán alapuló digitális szolgáltatások fejlesztését és telepítését. A gyorsabb hálózatok alkalmazása és elterjedése újabb lehetőségeket nyit a nagyobb sebességet igénylő innovatív szolgáltatások előtt. Uniós szintű intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a digitális távközlési hálózatok ezen két összetevője közötti szinergiákat és kölcsönhatásokat a lehető legteljesebb mértékben optimalizálni lehessen.

(11)     A szupergyors szélessávú hálózatok telepítése különösen a kis- és középvállalkozások (KKV-k) számára hasznos, amelyek a meglévő szélessávú hálózatok nem megfelelő összeköttetése és sebessége miatt gyakran nem tudják kihasználni a webalapú szolgáltatások, például a „felhőalapú” számítástechnika előnyeit. A kis- és középvállalkozások a korszerűbb hálózatok révén jelentős termelékenységnövekedést érhetnek el.

(12)     A szélessávú hálózatok és a digitális szolgáltatási infrastruktúrák kialakítása új üzleti lehetőségeket nyit, és ezáltal ösztönzi a munkahelyteremtést az Unióban. A szélessávú hálózatok kiépítésének hatása azonnal megmutatkozik a foglalkoztatásban is, különösen az építőmérnöki munkák esetében.

(13)     A szélessávú hálózatok és a digitális szolgáltatási infrastruktúrák fejlődése hozzájárul az Uniónak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása csökkentésére irányuló célkitűzéséhez is azáltal, hogy energiahatékony megoldásokat tesz lehetővé az európai gazdaság számos ágazatában. E pozitív hatást bizonyos mértékben korlátozni fogja a növekvő energia- és erőforrásigény, amely különösen a szélessávú hálózatok kiépítése és a digitális szolgáltatási infrastruktúrák üzemeltetése kapcsán merül fel.

(14)     A szélessávú hálózatok és az energiahálózatokkal összefüggő digitális távközlési infrastruktúrák átjárhatósága biztosítja az energia- és költséghatékony, megbízható digitális hálózatok telepítéséhez szükséges összeköttetést. Ez az összekapcsolhatóságon túlmutató összeköttetés lehetővé teszi az energia- és távközlési szolgáltatóknak, hogy egy csomagban biztosítsanak energia- és távközlési szolgáltatásokat.

(15)     A határokon átnyúló átjárható e-kormányzati szolgáltatások kifejlesztése, bevezetése és hosszú távú biztosítása javítja az egységes piac működését. Elismerik, hogy a kormányok olyan online közszolgáltatásokat biztosítanak, amelyek hozzájárulnak az állami és a magánszféra hatékonyságának és eredményességének növeléséhez.

(16)     A 2009. szeptember 16-i 922/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[18]alapján bevezetett közös elektronikus közszolgáltatások üzemeltetése során az a cél, hogy a közszolgáltatások elérhetők legyenek az európai uniós közigazgatási szervek közötti, határokon és ágazatokon átnyúló együttműködés során.

(17)     A határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló, 2011. március 9-i 2011/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv[19]megteremti a határokon átnyúló egészségügyi ellátás, többek között az e-egészségügyi szolgáltatások Európán belüli biztosításának jogi kereteit. Bevezetésük várhatóan javítja az ellátás minőségét és a betegek biztonságát, csökkenti az orvosi költségeket, hozzájárul a nemzeti egészségügyi rendszerek korszerűsítéséhez és hatékonyságának növeléséhez, valamint elősegíti, hogy a szolgáltatások a polgárok, a betegek és az egészségügyi szakemberek egyéni igényeihez, valamint az idősödő társadalom kihívásaihoz hatékonyabban igazodjanak.

(18)     Az állami szerveknél fellelhető gazdag és változatos európai kulturális tartalmakhoz és adatokhoz való hozzáférés növelése és fenntartása, valamint azok újrafelhasználási célból, a szerzői és szomszédos jogok teljes körű betartásával történő megnyitása serkenti a kreativitást, az innovációt és a vállalkozó kedvet. Az újrafelhasználható többnyelvű erőforrások akadálytalan elérhetősége segít azoknak a nyelvi korlátoknak a legyőzésében, amelyek hátráltatják az online szolgáltatások belső piacának működését, és akadályozzák a tudáshoz való hozzáférést.

(19)     A biztonság és védelem területén az erőforrások információs rendszerének és az internetes biztonságot elősegítő szoftvereszközöknek az egész Európai Unióra kiterjedő számítógépes hálózata hozzájárul ahhoz, hogy a gyermekek számára biztonságosabb online környezetet lehessen kialakítani. Ez lehetővé teszi, hogy olyan központok működjenek Európa-szerte, ahol évente több százezer kéréssel és figyelmeztetéssel foglalkoznak. A kritikus informatikai infrastruktúrák az egész Unió szintjén elősegítik a felkészülést, az információmegosztást, a koordinációt és a számítógépes fenyegetettséggel szembeni fellépést.

(20)     Számítani lehet olyan, kereskedelmi jellegű innovatív alkalmazások megjelenésére, amelyek a digitális szolgáltatási infrastruktúrákon futtathatók. Az ilyen alkalmazások fejlesztése és tesztelése a Horizont 2020 programban támogatott kutatási és innovációs projektek részeként, telepítésük pedig a kohéziós politika keretében társfinanszírozható.

(21)     Az információs és kommunikációs technológiák területén végbement változásokhoz való alkalmazkodás érdekében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban fel kell hatalmazni a Bizottságot az e rendelethez tartozó melléklet módosítását célzó jogi aktusok elfogadására. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkálatok során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A Bizottság felhatalmazásának célja a technológiai és piaci változások, a felmerülő szakpolitikai prioritások, illetve a különböző (többek között az energiaipari és a közlekedési) infrastruktúrák közötti lehetséges szinergiák megfelelő kezelése. A felhatalmazás kizárólag a közös érdekű projektek leírásának módosítására, közös érdekű projektek hozzáadására, illetve az aktualitásukat vesztett közös érdekű projektek eltávolítására terjed ki; e lépéseknek előre meghatározott, világos és átlátható kritériumokon kell alapulniuk.

(22)     A Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megfogalmazása során biztosítania kell a megfelelő dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács számára történő egyidejű, időben és megfelelő módon történő átadását.

(23)     A transzeurópai távközlő hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról szóló, 1997. június 17-i 1336/97/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[20]a távközlési infrastruktúra területén, a transzeurópai hálózatokkal kapcsolatban meghatározott célkitűzéseket, prioritásokat és főbb intézkedési irányvonalakat tartalmazza. Ezt a határozatot a közelmúltban történt változások miatt új jogi aktussal kell felváltani.

(24)     Ezért az 1336/97/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk Tárgy

(1)          Ez a rendelet iránymutatásokat állapít meg a transzeurópai távközlési hálózatok területén a közös érdekű projektek időben történő megvalósítása és átjárhatósága érdekébenazoknak a transzeurópai távközlési hálózatoknak a meghatározásához, amelyek fejlesztését, megvalósítását, telepítését, összekapcsolását és átjárhatóságát az európai összekapcsolódási eszközről szóló XXX rendelettel összhangban támogatni kell.

Ezek az iránymutatások megállapítják a közös érdekű projektek célkitűzéseit és prioritásait, valamint meghatározzák a közös érdekű projekteket, illetve az új közös érdekű projektek kijelölésének szempontjait.

(2)          Ez a rendelet különösen az alábbiakról rendelkezik:

a)      a közös érdekű projektek célkitűzései;

b)      azok a feltételek, amelyekkel a közös érdekű projektek az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről szóló xxx/2012/EU rendelet szerint uniós pénzügyi támogatásra jogosultak a fejlesztésük, megvalósításuk, telepítésük, összekapcsolásuk és átjárhatóságuk érdekében;

c)      azon prioritások meghatározásának feltételei, amelyek alapján a közös érdekű projektek uniós pénzügyi támogatást kaphatnak vagy abban részesülhetnek.

             

2. cikk Célkitűzések

A közös érdekű projekteknek:

(1) hozzá kell járulniuk a gazdasági növekedéshez és támogatniuk kell az egységes piac fejlődését, ami az európai gazdaság, többek között a kis- és középvállalkozások (KKV-k) versenyképességének a növekedését eredményezi.

(2) hozzá kell járulniuk a polgárok, az üzleti vállalkozások és a kormányzatok mindennapi életének javításához a nemzeti távközlési hálózatok összekapcsolásának és átjárhatóságának, valamint az e hálózatokhoz való hozzáférésnek az elősegítése révén.

(3) ösztönözniük kell a nagy sebességű és szupergyors szélessávú hálózatok Európa-szerte történő telepítését, amely elősegíti a transzeurópai digitális szolgáltatások kifejlesztését és telepítését.

(4) elő kell mozdítaniuk a transzeurópai digitális szolgáltatási infrastruktúrák fenntartható telepítését, átjárhatóságát, valamint uniós szintű összehangolását, működtetését, karbantartását és korszerűsítését.

(5) hozzá kell járulniuk az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez, valamint a környezet védelméhez és állapotának javításához.

2. cikk 3. cikk Fogalommeghatározások

(1)          E rendelet alkalmazásában az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről szóló xxx/2012/EU rendelet 2. cikkében leírt fogalommeghatározások érvényesek.következő fogalommeghatározások érvényesek:

(2)          Ezenkívül a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)      „távközlési hálózatok”: szélessávú széles sávú hálózatok és digitális szolgáltatási infrastruktúrák;

b)      „digitális szolgáltatási infrastruktúrák”: a hálózati szolgáltatások elektronikus – tipikusan interneten keresztül történő – nyújtását lehetővé téve közös érdekű transzeurópai átjárható szolgáltatásokat nyújtanak a polgárok, üzleti vállalkozások és/vagy közigazgatási szervek számára. A digitális szolgáltatási infrastruktúrák alapvető szolgáltatási platformokból és általános szolgáltatásokból állnak;

c)      „építőelemek”: újrafelhasználható digitális szolgáltatási infrastruktúrák;

d)      „alapvető szolgáltatási platformok”: a digitális szolgáltatási infrastruktúrák központi csomópontjai, amelyek célja a transzeurópai összekapcsolhatóság, hozzáférés és átjárhatóság biztosítása. Az alapvető szolgáltatási platformoknak a tagállamok számára nyitottaknak kell lenniük, más szereplők számára nyitottak lehetnek;

e)      „általános szolgáltatások”: olyan szolgáltatások, amelyek egy vagy több nemzeti infrastruktúrát kötnek össze egy vagy több alapvető szolgáltatási platformmal határokon átnyúló digitális szolgáltatások nyújtása érdekében;

f)       „szélessávú széles sávú hálózatok”: nagyon nagy sebességű internetkapcsolat biztosítására képes vezetékes és vezeték nélküli (többek között műholdas) hozzáférési hálózatok, kiegészítő infrastruktúrák és törzshálózatok, amelyek hozzájárulnak az európai digitális menetrend széles sávú céljaihoz;

g)      „digitális szolgáltatási infrastruktúrák”: közérdekű, a polgárok, az üzleti vállalkozások és/vagy a kormányzatok számára katalizátorként működő, transzeurópai szintű átjárható alkalmazásokat biztosító, elektronikus formában, jellemzően az interneten, hálózati alapon nyújtott szolgáltatások;

h)      „európai hozzáadott érték”: az Európai Unió beavatkozása nyomán keletkező érték, amely növeli a tagállamok egyedi vagy a tagállamok egy csoportjának intézkedései révén egyébként keletkező értéket.  E rendelet alkalmazásában az európai összekapcsolódási eszközről szóló XXXX/xxxx/EU rendelet fogalommeghatározásait is alkalmazni kell.

3. cikk Célkitűzések

(1)          A közös érdekű projekteknek hozzá kell járulniuk az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről szóló xxx/2012/EU rendelet 3. cikkében meghatározott általános célkitűzések eléréséhez.

(2)          Az általános célkitűzések mellett a közös érdekű projekteknek egy vagy több alábbi konkrét célkitűzést is követniük kell:

a)      gazdasági növekedés és az egységes digitális piac létrejöttének támogatása az európai gazdaság, többek között a kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességének támogatása érdekében;

b)      a polgárok, az üzleti vállalkozások és a közigazgatási szervek mindennapi életének javítása a nemzeti, regionális és helyi távközlési hálózatok összekapcsolásának és átjárhatóságának, valamint az e hálózatokhoz való hozzáférésnek az elősegítése révén.

(3)          Az alábbi működési prioritásoknak kell hozzájárulniuk az (1) és (2) bekezdésben említett célkitűzések eléréséhez:

a)      a transzeurópai digitális szolgáltatási infrastruktúrák és közös építőelemeik átjárhatósága, összekapcsolhatósága, fenntartható létesítése, működése és fejlesztése, valamint európai szintű összehangolás;

b)      a magán- és állami befektetések hatékony áramlása a széles sávú hálózatok telepítésének és modernizálásának ösztönzése érdekében az európai digitális menetrend széles sávú céljai eléréséhez való hozzájárulás céljából.

4. cikk A közös érdekű projektek prioritásai

Figyelembe véve a 2. cikkben meghatározott célkitűzéseket a közös érdekű projektek prioritásai a következők:

(a) 100 Mbit/s vagy annál nagyobb adatátviteli sebességet biztosító szupergyors szélessávú hálózatok telepítése;

(b) szélessávú hálózatok telepítése a szigetek, a körülzárt régiók és a peremterületek az Unió központi régióival történő összekapcsolása érdekében, 30 Mbit/s vagy annál gyorsabb szélessávú kapcsolatot lehetővé tevő adatátviteli sebességet biztosítva;

(c) az alapvető szolgáltatási platformok támogatása a digitális szolgáltatási infrastruktúrák terén;

(d) olyan intézkedések, amelyek előmozdítják a távközlés terén megvalósuló különböző közös érdekű projektek közötti, a különböző típusú, többek között közlekedési és energiaipari infrastruktúrákat érintő közös érdekű projektek közötti, illetve a távközlési tárgyú közös érdekű projektek és a strukturális és kohéziós alapokból támogatott projektek között létrejövő szinergiákat és átjárhatóságot, valamint a kapcsolódó kutatási infrastruktúrákat.

4. cikk 5. cikk Közös érdekű projektek

1.           A mellékletben meghatározott közös érdekű projektek hozzájárulnak a 2. cikkben megállapított célkitűzések eléréséhez.

(1)          A közös érdekű projektek különösen:

a)      átjárható és lehetőleg nemzetközileg kompatibilis alapvető szolgáltatási platformok és közös építőelemeik létrehozását és/vagy javítását célozzák a digitális szolgáltatási infrastruktúrák általános szolgáltatásaival együtt;

b)      hatékony befektetési eszközt biztosítanak a széles sávú hálózatok számára, új befektetői köröket és projektgazdákat vonzanak és ösztönzik az innovatív projektek és üzleti modellek elterjedését.

(2)          A közös érdekű projektA közös érdekű projektek a teljes folyamatot magukban foglaljákmagában foglalja, azaz a megvalósíthatósági tanulmányokat, a végrehajtást, a folyamatos működést, az összehangolást és az értékelést egyaránt.

(3)          A közös érdekű projekteket horizontális intézkedések támogathatják.

(4)          A közös érdekű projektek és az azokhoz hozzájáruló intézkedések további leírása e rendelet mellékletében található.

3.           A tagállamok és/vagy a közös érdekű projekt végrehajtásáért felelős, illetve a megvalósításához hozzájáruló egyéb jogi személyek – az e rendeletben foglalt előírásoknak megfelelően – meghozzák a szükséges jogi, adminisztratív, technikai és pénzügyi intézkedéseket.

4.           Az Unió a hálózatok telepítésének és elterjedésének serkentése, valamint az állami és magánbefektetések ösztönzése érdekében adott esetben szabályozó intézkedések, koordináció, támogató intézkedések és pénzügyi támogatások révén segíti a közös érdekű projektek végrehajtását.

5.           A közös érdekű projekteket támogató intézkedések az európai összekapcsolódási eszköz létrehozásáról szóló rendeleten alapuló feltételek és rendelkezésre álló eszközök révén uniós pénzügyi támogatásra jogosultak. A prioritásokat és az erőforrások rendelkezésre állását támogató pénzügyi alapokat az Unió által elfogadott alkalmazandó előírások és szabályok szerint biztosítják.

6.           A Bizottság jogosult felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat elfogadni a mellékletben felsorolt közös érdekű projektek leírásának módosítása, a melléklet új közös érdekű projektekkel való bővítése, illetve az aktualitásukat vesztett közös érdekű projekteknek a mellékletből való eltávolítása érdekében, az alábbi (7), (8) és (9) bekezdéssel és a 8. cikkel összhangban.

7.           A fenti (6) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása során a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy egy közös érdekű projekt leírásának módosítása, vagy pedig egy új közös érdekű projekt hozzáadása felelne-e meg jobban a következők által támasztott igényeknek:

(e) technológiai és piaci változások;

(f) felmerülő szakpolitikai prioritások;

(g) új lehetőségek különböző (többek között az energiaipari és a közlekedési) infrastruktúrák közötti szinergiák kihasználására.

8.           Amennyiben a felhatalmazáson alapuló jogi aktus egy új közös érdekű projekt hozzáadására vonatkozik, akkor a (7) bekezdésben meghatározott szempontok mellett a Bizottságnak azt is meg kell vizsgálnia, hogy az adott projekt megfelel-e az alábbi követelmények mindegyikének:

(h) hozzájárul a 2. cikkben rögzített célkitűzések eléréséhez;

(i) bevezetésre kész kiforrott technológián alapul;

(j) európai hozzáadott értéket képvisel.

9.           Az aktualitásukat vesztett közös érdekű projektek eltávolítására irányuló, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy az adott projekt a (7) bekezdésben meghatározott igényeknek nem felel-e meg, vagy a (8) bekezdésben meghatározott követelményeket nem teljesíti-e többé.

5. cikk Beavatkozási módszerek

(1)          A digitális szolgáltatási infrastruktúrák területén az alapvető szolgáltatási platformokat elsősorban az Unió hozza létre, míg az általános szolgáltatásokat az adott alapvető szolgáltatási platformokhoz kapcsolódó felek biztosítják. A széles sávú hálózatok beruházásait túlnyomóan a magánszféra végzi. Állami támogatást csak a piac hiányosságai és nem eléggé kedvező befektetési helyzet esetében nyújtható.

(2)          A tagállamok, ideértve a helyi és regionális hatóságokat és/vagy a közös érdekű projekt végrehajtásáért felelős, illetve a megvalósításához hozzájáruló egyéb jogi személyeket, az e rendeletben foglalt előírásoknak megfelelően meghozzák a szükséges jogi, adminisztratív, technikai és pénzügyi intézkedéseket.

(3)          A közös érdekű projektekhez hozzájáruló intézkedések az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről szóló xxx/2012/EU rendelet feltételei és eszközei esetében jogosultak uniós pénzügyi támogatásra. A pénzügyi támogatást az Unió által elfogadott vonatkozó szabályok és eljárások, a finanszírozási prioritások és az erőforrások rendelkezésre állása szerint biztosítják, különösen az alábbiak szerint:

a)      A digitális szolgáltatási infrastruktúrák területén a közös érdekű projektekhez hozzájáruló intézkedéseket támogathatja:

a)      közbeszerzés és/vagy

b)      támogatás.

b)      A széles sávú hálózatok területén a közös érdekű projektekhez hozzájáruló intézkedéseket támogathatják:

a)      az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről szóló xxx/2012/EU rendeletben meghatározott pénzügyi eszközök, amelyek nyitottak az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz egyéb részeinek, egyéb eszközöknek, programoknak és uniós költségvetési tételeknek, tagállamoknak, ideértve a regionális és helyi hatóságokat és egyéb befektetőket, köztük magánbefektetőket, a további hozzájárulásai iránt az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről szóló xxx/2012/EU rendelet 15. cikke (2) bekezdésének megfelelően, és/vagy

b)      a nem az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből származó – akár uniós, akár nemzeti – állami forrásokból nyújtott pénzügyi eszközök és támogatások együttese.

c)      A horizontális intézkedéseket az alábbiak támogatják:

a)      közbeszerzés és/vagy

b)      támogatás.

(4)          Amennyiben az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből származó támogatás az európai strukturális és beruházási alapokból származó támogatást és egyéb közvetlen állami támogatást egészít ki, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz intézkedései és az európai strukturális és beruházási alapokból származó támogatás közötti szinergiák elérését erősítheti megfelelő összehangolási mechanizmus alkalmazása.

6. cikk

Támogathatósági feltételek és finanszírozási prioritások

(1)          A digitális szolgáltatási infrastruktúrák területén a közös érdekű projektekhez hozzájáruló intézkedések az alábbi feltételek együttes fennállása esetén támogathatók:

a)      eléggé kiforrottak a megvalósításhoz, amit sikeres kísérleti projektek támasztanak alá, például az innovációra és kutatásra vonatkozó uniós programok keretében;

b)      hozzájárulnak az egységes piacot támogató uniós politikákhoz és tevékenységekhez;

c)      megvalósíthatósági és költség-haszon elemzés által kimutatott módon hozzáadott európai értéket hoznak létre és hosszú távú fenntarthatóságot biztosítanak, adott esetben nem az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből származó finanszírozási forrásokkal;

d)      megfelelnek az átjárhatóságra vonatkozóan elfogadott szabványoknak, specifikációknak és irányadó rendelkezéseknek, mint például az európai átjárhatósági keret, valamint a létező megoldásokra épülnek.

(2)          A mellékletben felsorolt egyéb digitális szolgáltatási infrastruktúrák fejlesztéséhez, telepítéséhez és működéséhez fontos és azokban várhatóan használandó építőelemeknek elsődleges prioritást kell biztosítani a finanszírozás során.

(3)          Az uniós jogszabályok konkrét rendelkezéseit támogató és létező építőelemeken alapuló digitális szolgáltatási infrastruktúráknak másodlagos prioritást kell biztosítani.

(4)          A 3. cikkben meghatározott célkitűzések alapján és a rendelkezésre álló költségvetés függvényében a munkaprogramok további támogathatósági és prioritási feltételeket állapíthatnak meg a digitális szolgáltatási infrastruktúrák területén.

(5)          A széles sávú hálózatok területén a közös érdekű projektekhez hozzájáruló intézkedéseknek az alábbi feltételek mindegyikét teljesíteniük kell ahhoz, hogy támogathatóak legyenek:

a)      nagyban hozzájárulnak az európai digitális menetrend céljainak megvalósításához;

b)      a projektfejlesztési és előkészítési fázisaik kellően kiforrottak és hatékony megvalósítási mechanizmusokon alapulnak;

c)      piaci hiányosságokat és nem eléggé kedvező befektetési helyzeteket kezelnek;

d)      nem vezetnek a piac torzulásához és nem szorítják ki a magánbefektetéseket;

e)      a kérdéses terület igényeinek a kezeléséhez a legalkalmasabbnak tekintett technológiát használják, figyelembe véve az objektív kritériumon alapuló földrajzi, társadalmi és gazdasági tényezőket, valamint összhangban a technológiasemlegesség elvével;

f)       a legmodernebb technológiát telepítik és/vagy innovatív üzleti modelleken alapulnak és nagy lehetőségek vannak az elterjedésükre.

(6)          Az előző f) pontban említett feltételek teljesítése nem szükséges az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről szóló xxx/2012/EU rendelet 15. cikkének (2) bekezdése szerinti további elkülönített hozzájárulásokból finanszírozott projektek esetében.

(7)          A horizontális intézkedések támogathatósági feltételeit a munkaprogramok határozzák meg.

7. cikk6. cikk

Együttműködés harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel

Az Unió annak érdekében, hogy az ezen iránymutatásokban meghatározott célkitűzések teljesüljenek, kapcsolatot kezdeményezhet, megbeszéléseket, információcserét és együttműködést folytathat harmadik országok hatóságaival vagy bármely más szervezeteivel ha ez az együttműködés európai hozzáadott értéket teremt. Ez az együttműködés többek között atranszeurópai távközlési hálózatokz Unió távközlési hálózatai és a harmadik országok távközlési hálózatai közötti átjárhatóság elősegítésére törekszik.

2.           Az Unió annak érdekében, hogy az ezen iránymutatásokban meghatározott célkitűzések teljesüljenek, kapcsolatot kezdeményezhet, megbeszéléseket, információcserét és együttműködést folytathat harmadik országokban működő nemzetközi szervezetekkel és jogi személyekkel.

7. 8. cikk Információcsere, monitoring és jelentéstétel értékelés

(1)          Az európai összekapcsolódási eszközt Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt létrehozó XXX rendelet 21. cikkével összhangban kapott információk alapján a tagállamok és a Bizottság információt cserélnek az ezen iránymutatások végrehajtása terén elért előrelépésről.

(2)          A Bizottság munkáját a tagállamok egy-egy képviselőjéből álló szakértői csoport segíti, amellyel a Bizottság rendszeresen konzultál, amelynek feladata az iránymutatások végrehajtásának monitoringja, a nagy sebességű internetre és az infrastruktúrák feltérképezésére vonatkozó nemzeti stratégiák révén történő tervezésben való segítségnyújtás és az információcsere. A szakértői csoport fontolóra vehet bármely egyéb olyan kérdést is, amely a transzeurópai távközlési hálózatok fejlesztésével függ össze. A szakértői csoport különösen az alábbiakban segíti a Bizottság munkáját:

a)      a fenti iránymutatások végrehajtásának nyomon követése;

b)      adott esetben nemzeti tervek vagy nemzeti stratégiák készítése;

c)      a munkaprogramok megvalósításának pénzügyi és technikai szinten történő értékelését célzó intézkedések meghozatala;

d)      létező vagy felmerülő projektmegvalósítási problémák kezelése.

A szakértői csoport fontolóra vehet bármely egyéb olyan kérdést is, amely a transzeurópai távközlési hálózatok fejlesztésével függ össze.

(3)          A Bizottság – az európai összekapcsolódási eszközt Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt létrehozó XXX rendelet félidős és utólagos értékelésével összefüggésben, valamint a szakértői csoporttal való konzultációt követően – jelentést tesz az ezen iránymutatások végrehajtása terén elért előrelépésről. Ezt a A jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak elküldi meg.

(4)          A Bizottság ezekben a jelentésekben azt is értékeli, hogy a közös érdekű projektek hatóköre továbbra is tükrözi-e a politikai prioritásokat, a technológiai fejlesztéseket és az innovációkat, valamint a szabályozói vagy piaci és gazdasági fejleményeket és, hogy az ilyen fejleményekre és a hosszú távú fenntarthatóság iránti igényre tekintettel a támogatott közös érdekű projektek finanszírozását vajon fokozatosan meg kell-e szüntetni vagy más módon kell-e biztosítani illetve az érintett piacokon fennálló helyzetet. Olyan nagyobb projektek esetében, amelyek várhatóan jelentős környezeti hatással járnak, ezeknek a jelentéseknek tartalmazniuk kell a környezeti hatás elemzését is, amely kiterjed, adott esetben, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és hatásainak mérséklésére, illetve a katasztrófákkal szembeni védekezőképességre. Hasonló értékelésre bármely más, erre alkalmas időpontban is sor kerülhet.

(5)          A 3. cikkben meghatározott ágazati célkitűzések elérését utólagosan kell mérni többek között az alábbiak révén:

a)      a digitális szolgáltatási infrastruktúrák rendelkezésre állása, amelynek mértéke az egyes digitális szolgáltatási infrastruktúrához kapcsolódó tagállamok száma;

b)      a digitális szolgáltatási infrastruktúrákat használó polgárok és üzleti vállalkozások százalékos aránya és az ilyen szolgáltatások határokon átnyúló rendelkezésre állása;

c)      a széles sávú infrastruktúrák területére vonzott befektetések mértéke és a tőkeáttételi hatás.

8. cikk A felhatalmazás gyakorlása

1.           A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek szerint felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

2.           Az 5. cikk (6) bekezdésében említett felhatalmazás a Bizottságot e rendelet hatálybalépésétől határozatlan időre illeti meg.

3.           Az Európai Parlament vagy a Tanács az 5. cikk (6) bekezdésében említett felhatalmazást bármikor visszavonhatja. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a határozatban meghatározott későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

4.           A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

5.           Az 5. cikk (6) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az adott jogi aktusról szóló értesítéstől számított két hónapos határidőn belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel ellene kifogást, illetve ha e határidő lejárta előtt mind az Európai Parlament, mind pedig a Tanács tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy nem kíván kifogást emelni. Ezen időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére két hónappal meghosszabbítható.

9. cikk Hatályon kívül helyezés

Az 1376/2002/EK határozattal módosított 1336/97/EK határozat hatályát veszti.

10. cikk Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A rendelet 2014. január 1-jétől alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről                      a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

MELLÉKLET

KÖZÖS ÉRDEKŰ PROJEKTEK

1. szakasz: Digitális szolgáltatási infrastruktúrák

A digitális szolgáltatási infrastruktúrák területén végzett beavatkozások általában egy kétrétegű architektúra megközelítésen alapulnak: alapvető szolgáltatási platformok és általános szolgáltatások. Mivel az alapvető szolgáltatási platform előfeltétele a digitális szolgáltatási infrastruktúra létrehozásának, az alapvető szolgáltatási platformok és közös építőelemeik támogatása elsőbbséget élvez az általános szolgáltatásokkal szemben.

Az alapvető szolgáltatási platformok és közös építőelemeik a közös érdekű projektek átjárhatósági és biztonsági igényeit kezelik. Céljuk a hatóságok és a polgárok, a hatóságok és az üzleti vállalkozások/ szervezetek, illetve a különböző tagállamok hatóságai közötti digitális együttműködés lehetővé tétele szabványos, határokon átnyúló, felhasználóbarát együttműködési platformok révén. A digitális szolgáltatási infrastruktúrák építőelemeinek előnyt kell élvezniük egyéb digitális szolgáltatási infrastruktúrákkal szemben, mivel az előbbiek az utóbbiak előfeltételét képezik. Az általános szolgáltatások kapcsolatot biztosítanak az alapvető szolgáltatási platformokkal és lehetővé teszik a nemzeti hozzáadott értéket nyújtó szolgáltatások számára az alapvető szolgáltatási platformok használatát. Kapcsolatot biztosítanak a nemzeti szolgáltatások és az alapvető szolgáltatási platformok között, valamint a nemzeti hatóságok valamint a szervezetek, üzleti vállalkozások és/vagy polgárok számára hozzáférést tesznek lehetővé az alapvető szolgáltatási platformokhoz a határokon átnyúló kapcsolataikhoz. A szolgáltatások minőségét és a határokon átnyúló kapcsolatokban érintett felek támogatását biztosítani kell. Támogatniuk és ösztönözniük kell az alapvető szolgáltatási platformok elterjedését.

A központi kérdés nem kizárólag a digitális szolgáltatási infrastruktúrák és kapcsolódó szolgáltatások létrehozása, hanem az ilyen platformok működésének irányítása is.

Az új alapvető szolgáltatási platformoknak elsősorban létező platformokon és azok építőelemein kell alapulniuk és/vagy adott esetben új építőelemeket kell létrehozniuk.

1.           A 6. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti munkaprogramokban szerepeltetendő előzetesen meghatározott digitális szolgáltatási infrastruktúra építőelemek:

a)      Elektronikus azonosítás és hitelesítés: ez az e-azonosítás és e-aláírás határokon átnyúló elismerését és ellenőrzését lehetővé tevő szolgáltatásokat jelenti.

b)      Dokumentumok elektronikus továbbítása: ez az elektronikus dokumentumok biztonságos, nyomon követhető, határokon átnyúló továbbításának szolgáltatásait jelenti.

c)      Automatizált fordítás: ez a gépi fordítást és a speciális nyelvi erőforrásokat jelenti, ideértve a páneurópai digitális szolgáltatások többnyelvű környezetben történő működtetéséhez szükséges eszközöket és programozási felületeket.

d)      Kritikus digitális infrastruktúrák támogatása: ez olyan kommunikációs csatornákat és platformokat jelent, amelyek célja a felkészülés, az információk megosztása, az összehangolás és a számítógépes fenyegetettséggel szembeni fellépés uniós szintű képességének a javítása.

e)      Elektronikus számlázás: ez a számlák elektronikus cseréjét lehetővé tevő szolgáltatásokat jelenti.

2.           A 6. cikk (1) bekezdése szerinti előzetesen támogathatóként meghatározott egyéb digitális szolgáltatási infrastruktúrák:

a)      Határokon átnyúló, átjárható, elektronikus közbeszerzési szolgáltatások: Ez olyan szolgáltatásokat jelent, amelyeket az állami és a magánszférában használhatnak e-közbeszerzési szolgáltatók határokon átnyúló e-közbeszerzési platformok létrehozására. Ez az infrastruktúra lehetővé teszi bármely uniós vállalat számára bármely tagállam ajánlatkérője vagy jogi személye által kiírt közbeszerzési eljárásban történő részvételt a szerződés odaítélését megelőző és az azt követő elektronikus közbeszerzési tevékenységek körében többek között olyan funkciókkal, mint az ajánlatok elektronikus benyújtása, a virtuális céginformációs dosszié, az e-katalógus, az e-megrendelés és az e-számlázás.

b)      Határokon átnyúló átjárható e-egészségügyi szolgáltatások: Ez egy olyan platformot jelent, amely lehetővé teszi a polgárok/betegek és az egészségügyi szolgáltatók közötti kapcsolattartást, az egyes intézmények, valamint az egyes szervezetek közötti adatátvitelt vagy a polgárok/betegek és/vagy az egészségügyi szakemberek és intézmények közötti partnerszintű (peer-to-peer) kommunikációt. A szolgáltatások közé tartozik az elektronikus egészségügyi dokumentációkhoz és az elektronikus orvosi rendelvényekkel kapcsolatos szolgáltatásokhoz való határokon átnyúló hozzáférés, valamint az egészséget/saját lakókörnyezetben való életvitelt elősegítő távszolgáltatások stb.

c)      Európai platform az európai cégjegyzékek összekapcsolására: Ez egy központi eszközök és szolgáltatások együttesét biztosító platformot jelent, amely valamennyi tagállam cégjegyzéke számára lehetővé teszi a bejegyzett vállalkozásokkal, illetve azok fióktelepeivel, fúzióival és megszűnésével kapcsolatos információk cseréjét. Ezenkívül több ország által használható, többnyelvű keresési szolgáltatást is kínál a felhasználóknak az e-igazságügyi portálon elérhető központi hozzáférési pont révén.

d)      Hozzáférés a közigazgatásban felhasznált információkhoz azok további hasznosítása céljából: Ez az Unió európai, nemzeti, regionális és helyi testületeinél fellelhető többnyelvű (az Unió valamennyi hivatalos nyelvén rendelkezésre álló) adatbázisok egypontos hozzáférésének platformját jelenti; valamint az adatbázisok lekérdezési és megjelenítési eszközeit; annak szavatolását, hogy az elérhető adatbázisokat megfelelően anonimizálják, azok rendelkezzenek a közzétételhez, ismételt terjesztéshez és ismételt használathoz szükséges engedéllyel és adott esetben árazzák őket, ideértve az adatok eredetét vizsgáló ellenőrzési nyomvonalat.

e)      Egy másik európai országban történő cégalapításra és üzleti tevékenység végzésére vonatkozó elektronikus eljárások: Ez a szolgáltatás lehetővé teszi, hogy a szükséges adminisztratív teendőket az egyablakos ügyintézési pontokon keresztül a határokon túlról is el lehessen intézni elektronikusan. Ez a szolgáltatás a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv követelményei között szerepel.

f)       Hozzáférés Európa kulturális örökségének digitális forrásaihoz: Ez a jelenlegi Europeana portálon alapuló alapvető szolgáltatási platformot jelenti. Ez a platform biztosítja az egypontos, tételszintű hozzáférést az európai kulturális örökség tartalmához, a felület részletes leírását az infrastruktúrával való aktív kapcsolat (adatok keresése és letöltése) érdekében, a metaadatok feldolgozásának és az új tartalom rendszerbe való felvitelének támogatását, valamint az infrastruktúrán keresztül elérhető tartalom újrafelhasználási lehetőségeiről szóló tájékoztatást.

g)      Biztonságosabb internetszolgáltatási infrastruktúra: Ez a megosztott számítástechnikai eszközök, adatbázisok és szoftvereszközök beszerzésének, működtetésének és karbantartásának a platformját jelenti a tagállamokban levő „Biztonságosabb internet” központok számára. Ez tartalmazza a szexuális zaklatást bemutató tartalmak bejelentésének kezelésére szolgáló back-office szolgáltatásokat, valamint a kapcsolatot rendőrségi szervezetekkel, például az olyan nemzetközi szervezetekkel, mint az Interpol, és adott esetben ennek a tartalomnak az érintett honlapról történő eltávolításának kezelését. Ezt a szolgáltatást közös adatbázisok támogatják.

h)      Átjárható, határokon átnyúló online szolgáltatások. Ez olyan platformokat jelent, amelyek elősegítik az átjárhatóságot és az együttműködést a tagállamok között a közös érdekű területeken, különösen az egységes piac működésének javítása érdekében, mint például az e-igazságszolgáltatás, amely lehetővé teszi a határokon átnyúló online hozzáférést a jogi eszközökhöz/dokumentumokhoz és bírósági eljárásokhoz a polgárok, az üzleti vállalkozások, a szervezetek és a jogászok számára, az online vitarendezést (ODR), amely lehetővé teszi a fogyasztók és kereskedők közötti határokon átnyúló viták online rendezését, valamint a szociális biztonságra vonatkozó információk elektronikus adatcseréje (EESSI), amely segít az uniós társadalombiztosítási szerveknek az információk gyorsabb és biztonságos cseréjében.

2. szakasz: Széles sávú hálózatok

1.           Az intézkedések köre

Az intézkedések különösen egy vagy több alábbi elemet tartalmaznak:

a)      passzív fizikai infrastruktúra, aktív fizikai infrastruktúra vagy a kettő együttesének a telepítése a kapcsolódó infrastrukturális elemekkel és az infrastruktúrák működtetéséhez szükséges szolgáltatásokkal;

b)      kapcsolódó eszközök és szolgáltatások, például az épületen belüli vezetékek kiépítése, antennák, tornyok és egyéb támasztószerkezetek, alépítmények, kábelcsatornák, tartóoszlopok, ellenőrzőaknák és szekrények telepítése;

c)      a széles sávú hálózatok és az egyéb, különösen az intelligens elektromos elosztó hálózatokhoz kapcsolódó közüzemi (energiaipari, közlekedési, víz- és szennyvíz- stb.) hálózatok telepítése közötti esetleges szinergiák kihasználása.

2.           Hozzájárulás az európai digitális menetrend céljainak megvalósításához.

Az e rendelet alapján pénzügyi támogatáshoz jutott valamennyi projektnek jelentősen hozzá kell járulnia az európai digitális menetrend céljainak megvalósításához.

a)      A közvetlenül az Unió által finanszírozott intézkedések:

a)      a legmodernebb vezetékes vagy vezeték nélküli technológián alapulnak, amely nagyon nagy sebességű széles sávú szolgáltatásokat tud nyújtani, ezáltal kielégítve a nagy sávszélességet megkövetelő alkalmazások iránti igényt, vagy

b)      innovatív üzleti modelleken alapulnak és/vagy a projektgazdák új kategóriáit vagy a befektetők új kategóriáit vonzzák oda, vagy

c)       kiváló lehetőségeket biztosítanak az elterjesztésre, ezáltal lehetővé téve a szélesebb körű piaci hatások elérését a példamutatásuk révén.

b)      Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről szóló xxx/2012/EU rendelet 15. cikkének (2) bekezdése szerinti további elkülönített hozzájárulásokból finanszírozott intézkedések jelentős új képességeket biztosítanak a piac számára a széles sávú szolgáltatás rendelkezésre állása, a sebesség és a kapacitás vonatkozásában. A 30 Mbit/s alatti átviteli sebességet nyújtó projekteknek idővel biztosítaniuk kell a sebesség növelését legalább 30 Mbit/s értékre.

3.           Projektértékelés az optimális finanszírozási struktúrák létrehozása érdekében

Az intézkedések végrehajtásának átfogó projektértékelésen kell alapulnia. A projektértékelés tartalmazza többek között a piaci feltételeket, ideértve a meglevő és/vagy tervezett infrastruktúrára vonatkozó információkat, a projektgazdákra vonatkozó szabályozói kötelezettségeket, valamint a kereskedelmi és marketing stratégiákat. A projektértékelésnek különösen azt kell megállapítania, hogy a program:

a)      szükséges-e a piaci hiányosságok és a nem eléggé kedvező befektetési helyzetek kezeléséhez;

b)      nem vezet-e a piac torzulásához és nem szorítja-e ki a magánbefektetéseket.

E feltételeket elsősorban a bevételteremtő képesség és a projekttel kapcsolatos kockázat szintje, valamint az intézkedés földrajzi területének típusa alapján kell megállapítani.

4. Finanszírozási módozatok

a)      A széles sávú hálózatok területén a közös érdekű projekteket pénzügyi eszközökkel kell támogatni. Az ezeknek az eszközöknek juttatott költségvetésnek elegendőnek kell lennie, de nem haladhatja meg azt az összeget, amely a teljesen működőképes beavatkozás létrehozásához és a minimális hatékony eszközmérethez szükséges.

b)      A költségvetési rendelet, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről szóló xxxx/2012/EU rendelet és az xxxx/2013/EU rendeletek [valamennyi európai strukturális és beruházási alapokról szóló rendelet] szabályainak megfelelően az a) pontban említett pénzügyi eszközök az alábbi forrásokból származó további hozzájárulásokkal együtt alkalmazhatók:

a)      az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz egyéb részei;

b)      egyéb uniós költségvetési eszközök, programok és tételek;

c)       tagállamok, ideértve a regionális és helyi hatóságokat, amelyek saját forrásokkal vagy az európai strukturális és beruházási alapokból származó forrásokkal járulnak hozzá. Az európai strukturális és beruházási alapokból származó források földrajzilag elkülönítettek annak biztosítása érdekében, hogy a hozzájárulást nyújtó tagállamon vagy régión belül használják fel őket.

d)      bármely egyéb befektető, köztük magánbefektetők.

c)      Az a) és b) pontban említett pénzügyi eszközök alkalmazhatók együttesen a tagállamok – ideértve a regionális és helyi hatóságokat, amelyek saját forrásokkal vagy az európai strukturális és beruházási alapokból származó forrásokkal kívánnak hozzájárulni – által nyújtott támogatásokkal, feltéve, hogy:

a)      az adott intézkedés teljesíti az e rendelet szerinti finanszírozás valamennyi feltételét, és

b)      a vonatkozó állami támogatással kapcsolatos záróelszámolást elvégezték.

3. szakasz: Horizontális intézkedések

Az egységes digitális piacon fennálló akadályok elhárítását támogató transzeurópai távközlési hálózatok telepítését tanulmányoknak és a programot támogató intézkedéseknek kell kísérniük. Ezek az intézkedések a következőkből állhatnak:

a)      Technikai segítségnyújtás a telepítésük, az irányításuk és a meglevő vagy felmerülő megvalósítási problémák kezelése során hozott végrehajtási intézkedések előkészítése vagy támogatása érdekében.

b)      A digitális szolgáltatási infrastruktúrák iránti meglevő keresletet ösztönző vagy új keresletet generáló intézkedések.

c)      Az e rendelet szerinti uniós támogatás összehangolása az összes többi forrásból rendelkezésre álló támogatással, elkerülve az infrastruktúrák párhuzamosságát és megakadályozva a magánbefektetések kiszorítását.

A közös érdekű projektek célja az egységes piac megvalósítását gátló akadályok elhárítása, azaz a hálózathoz való csatlakozás, illetve a digitális szolgáltatási infrastruktúrához való (akár határokon átnyúló) hozzáférés biztosítása.

A transzeurópai távközlési hálózatok (szélessávú hálózatok és digitális szolgáltatási infrastruktúrák) telepítése és továbbfejlesztése előmozdítja a gazdasági növekedést, a munkahelyteremtést, és egy élénk egységes digitális piac megvalósítását segíti elő. A hálózatok telepítése gyorsabb internetelérést tesz lehetővé, ezáltal a polgárok, többek között a gyermekek és a fiatalok, az üzleti vállalkozások és a kormányzatok az információtechnológia terén elért fejlesztéseket felhasználhatják a mindennapokban, továbbá a hálózatok telepítése emellett javítja a rendszerek átjárhatóságát és elősegíti az általánosan elfogadott normákhoz való igazodást, illetve konvergenciát.

1. szakasz Horizontális prioritások

Az egységes digitális piacon fennálló akadályok elhárítását támogató transzeurópai távközlési hálózatok telepítését tanulmányoknak és a programot támogató intézkedéseknek kell kísérniük. Ezek a következők:

(a) Innovatív irányítás, feltérképezés és szolgáltatások A technikai segítségnyújtási intézkedések – amennyiben a telepítéshez és az irányításhoz szükségessé válnak – a beruházási intézkedéseket és a pénzügyi eszközöket támogató projekt- és beruházástervezést, valamint megvalósíthatósági tanulmányokat foglalják magukban. A páneurópai szélessávú infrastruktúra feltérképezése kiterjed az adott telephelyek részletes, folyamatos fizikai felmérésére és dokumentációjára, az elsőbbségi jogok elemzésére, a meglévő létesítmények továbbfejlesztési lehetőségeinek vizsgálatára stb. Ennek során figyelemmel kell lenni a 2007/2/EK irányelv (INSPIRE irányelv) alapelveire, illetve a kapcsolódó szabványosítási tevékenységekre. A technikai segítségnyújtási intézkedések támogathatják a sikeres beruházási és telepítési modellek reprodukálását is.        Az ilyen intézkedések közé tartozhat továbbá az éghajlati szempontból történő ellenőrzés az éghajlattal kapcsolatos kockázatok felmérése és az infrastruktúra katasztrófákkal szembeni védelme céljából, a vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályok követelményeivel összhangban.

(b) Támogató intézkedések és egyéb technikai segítségnyújtás. Ezekre az intézkedésekre a közös érdekű projektek megvalósításának előkészítése, támogatása, illetve elterjesztésének felgyorsítása érdekében van szükség. A digitális szolgáltatások területén a támogató intézkedések ezenkívül ösztönözhetik és elősegíthetik az olyan új digitális szolgáltatási infrastruktúrák elterjedését, amelyek a technológiai fejlődés, az érintett piacokon bekövetkező változások és a felmerülő szakpolitikai prioritások alapján szükségesek vagy hasznosak lehetnek.

2. szakasz Szélessávú hálózatok

A szélessávú hálózatokba történő, Unión belüli beruházások növelik a hálózatok kapacitását, és valamennyi potenciális felhasználó, többek között a beruházási országon kívüli tagállamok felhasználói számára is előnyöket jelentenek. Az ezekbe a hálózatokba történő beruházások serkentik a gazdasági versenyt és az innovációt, hatékonyabb és eredményesebb közszolgáltatásokat biztosítanak, hozzájárulnak az EU alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságra vonatkozó célkitűzéseinek eléréséhez, valamint általában véve az Unió versenyképességéhez és termelékenységéhez.

A szélessávú infrastruktúrákba eddig elsősorban magánbefektetők ruháztak be, és ez várhatóan továbbra is így marad. A digitális menetrend célkitűzéseinek elérése ugyanakkor olyan területeken igényel beruházásokat, ahol nem tisztázottak az üzleti lehetőségek, vagy azokat a célkitűzések időkeretén belül esetleg növelni kell. A várható beruházások alapján a következő területeket lehet elkülöníteni:

A külvárosi, illetve közepes népsűrűségű területeken jellemzően közepes sebességű kapcsolatokat biztosítanak, ám ez gyakran kevésnek bizonyul. Olyan területeken, ahol bebizonyosodik, hogy a magánbefektetők számára rövid távon nem kielégítők az üzleti lehetőségek a fejlett technológiákba való beruházáshoz, a pénzügyi támogatás hosszabb távon kifizetődővé teheti a beruházást annak életképessé tételével és a verseny ösztönzésével.

A falusi és alacsony népsűrűségű területeken általában alacsony sebességű kapcsolat biztosított, illetve néhány esetben nem is létezik ilyen szolgáltatás. Itt az üzleti lehetőségek nem ígérnek kifizetődő beruházásokat, és az uniós célkitűzéseket 2020-ig valószínűleg nem sikerül teljesíteni. A beruházásokhoz ezeken a területeken – esetlegesen pénzügyi eszközökkel együtt nyújtott támogatás formájában megvalósuló – magasabb összegű pénzügyi segítségnyújtásra van szükség. Ezek olyan távoli, ritkán lakott területek, ahol vagy a beruházások költségei nagyon magasak, vagy a jövedelmek alacsonyak. Az európai összekapcsolódási eszköz révén nyújtott támogatás ezeken a területeken valószínűleg a rendelkezésre álló kohéziós alapokat vagy a vidékfejlesztési és egyéb közvetlen állami támogatásokat egészíti ki.

A nagy népsűrűségű, illetve városi területek – néhány alacsony jövedelmű régió kivételével – általában jól ellátottak közepes vagy nagy sebességű kapcsolattal, és a kábel- és távközlési szolgáltatók gyakran versenyeznek egymással. E viszonylag kielégítő helyzet miatt azonban a nagyon nagy sebességű otthoni kapcsolatot nyújtó – például száloptikai – hálózatokba való beruházások piacát kevéssé ösztönzik. Ezért szintén nyújtható pénzügyi támogatás az olyan, sűrűn lakott városi területeken végrehajtott beruházásokhoz, amelyek az elérhető társadalmi előnyök ellenére nem vonzanak elegendő beruházást; ennek azonban összhangban kell lennie az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101., 102. és 106. cikkével, valamint adott esetben az állami támogatásra vonatkozó szabályoknak a szélessávú hálózatok mielőbbi kiépítésére való alkalmazásáról szóló közösségi iránymutatásokkal.

A kevésbé fejlett régiókban a szélessávú hálózatok telepítését elsősorban a strukturális és kohéziós alapok eszközein keresztül kell támogatni. Az európai összekapcsolódási eszköz révén nyújtott támogatások és/vagy pénzügyi eszközök szükség esetén kiegészíthetik az ilyen támogatásokat az e rendeletben foglalt célkitűzések teljesítése érdekében. Az európai összekapcsolódási eszköz keretein belül az e régiókban végzett tevékenységek közötti szinergia megvalósítását, valamint a strukturális és kohéziós alapokból származó támogatást megfelelő koordinációs mechanizmussal lehet eredményesebbé tenni[21]

Az alábbi, tájékoztató jellegű térkép a régiók fenti kategóriák szerinti besorolását ábrázolja.

Megfelelő egyensúlyt kell kialakítani a szélessávú hálózatok terén megvalósítandó közös érdekű projektekre vonatkozó fellépések esetében, többek között a digitális menetrend 30 Mbit/s és 100 Mbit/s sebességű internetelérésre vonatkozó célkitűzéseit elősegítő – különösen a külvárosi és vidéki területeket lefedő – fellépések, valamint az Európai Unió különböző régióit érintő projektek között.

A szélessávú hálózatok terén a közös érdekű projektek elősegítése érdekében végrehajtott intézkedések az alkalmazott technológiától függetlenül:

(a) támogatják az olyan szélessávú hálózatokba történő beruházásokat, amelyek 2020-ig képesek biztosítani a digitális menetrendben foglalt 30 Mbit/s sebességű általános lefedettségre vonatkozó célkitűzést;

(b) támogatják az olyan szélessávú hálózatokba történő beruházásokat, amelyek 2020-ig képesek biztosítani azt a digitális menetrendben foglalt célkitűzést, hogy az európai háztartásoknak legalább a fele 100 Mbit/s-nál nagyobb sebességű internetkapcsolatról szóló előfizetéssel rendelkezzen;

(c) megfelelnek az alkalmazandó jogszabályoknak, különösen a versenyjogi szabályoknak,

és különösen a következő intézkedéseket tartalmazhatják:

(a) passzív fizikai infrastruktúra vagy kombinált, passzív és aktív fizikai infrastruktúra telepítése a kapcsolódó infrastrukturális elemekkel és az infrastruktúrák működtetéséhez szükséges szolgáltatásokkal;

(b) kapcsolódó eszközök és szolgáltatások, például az épületen belüli vezetékek kiépítése, antennák, tornyok és egyéb támasztószerkezetek, alépítmények, kábelcsatornák, tartóoszlopok, ellenőrzőaknák és szekrények telepítése;

(c) a szélessávú hálózatok és az egyéb, különösen az intelligens elektromos elosztó hálózatokhoz kapcsolódó közüzemi (energiaipari, közlekedési, víz- és szennyvíz- stb.) hálózatok telepítése közötti esetleges szinergiák kihasználása.

A szigetek, a körülzárt régiók és a peremterületek az Unió központi régióival történő összekapcsolását szolgáló szélessávú hálózatok kiépítését abban az esetben támogatják, ha alapvető fontosságú, hogy az elszigetelt közösségek számára 30 Mbit/s vagy annál gyorsabb szélessávú kapcsolatot váljon elérhetővé. Ez a támogatás más, e célra rendelkezésre álló uniós vagy nemzeti alapokat egészítene ki.

Az egyértelmű értelmezhetőség érdekében a szélessávú hozzáférés terén megvalósuló közös érdekű projektek elősegítésére tett intézkedések hatóköre nem terjed ki az elektronikus hírközlő hálózatok és szolgáltatások segítségével továbbított tartalom szolgáltatására, az ilyen tartalom felett szerkesztői ellenőrzést biztosító szolgáltatásokra, illetve a 98/34/EK irányelv 1. cikkében meghatározott, információs társadalommal összefüggő olyan szolgáltatásokra, amelyek teljes egészében vagy nagyrészt nem elektronikus hírközlő hálózatokon történő jelátvitelből állnak.

A szélessávú hozzáférés terén megvalósuló közös érdekű projektek esetében többek között az alábbi kedvezményezettek részesülhetnek uniós támogatásban:

(a) Azok a (közvetlenül vagy leányvállalaton keresztül beruházó meglévő, illetve újonnan piacra lépő) távközlési szolgáltatók, amelyek gyors és szupergyors szélessávú hálózatokba ruháznak be.

(b) Azok a (például víz-, szennyvíz-, energia- és közlekedési) szolgáltató társaságok, amelyek várhatóan passzív szélessávú hálózatokba ruháznak be, akár önállóan, akár más üzemeltetőkkel partnerségben.

(c) Az olyan regionális döntéshozók, többek között önkormányzatok, amelyek szélessávú infrastruktúrákra vonatkozó koncessziókat adhatnak ki. A berendezések szolgáltatói különleges céllal létrehozott társaság alapításán keresztül érdekeltek lehetnek a fenti kategóriákban.

(d) A vezetékes és vezeték nélküli hálózatok piacán működő, új generációs infrastruktúrákat kiépítő szolgáltatók társulásai.

A portfólió kialakítása során kellő figyelmet kell szentelni a tagállamok beruházási igényeinek azon háztartások száma tekintetében, amelyeket hozzáféréssel kell ellátni az európai összekapcsolódási eszköz támogatása révén.

Ezen túlmenően a közintézmények, különösen az iskolák, kórházak, önkormányzati irodák és könyvtárak területén megvalósított nyilvános internet-hozzáférési pontok nagysebességű hozzáférése is támogatandó.

3. szakasz Digitális szolgáltatási infrastruktúrák

A digitális szolgáltatási infrastruktúrák kiépítése azzal támogatja az egységes digitális piac megvalósulását, hogy segít elhárítani a szolgáltatások telepítésének útjában álló jelenlegi akadályokat. Ez átjárható digitális szolgáltatásokra épülő infrastrukturális platformok létrehozásával és/vagy továbbfejlesztésével valósul meg, amelyekhez alapvető digitális szolgáltatási infrastruktúrák társulnak. A rendszer kétrétegű megközelítésen alapul:

(1) Az alapvető szolgáltatási platform(ok) a digitális szolgáltatási infrastruktúrák központi eleme(i) vagy csomópontja(i), amely(ek) nélkülözhetetlen(ek) a transzeurópai összekapcsolhatóság, hozzáférés és átjárhatóság biztosításához. Az infrastruktúrák fizikai berendezéseket, például szervereket, dedikált hálózatokat és szoftvereszközöket is tartalmazhatnak. Az alapvető szolgáltatási platformok valamennyi tagállam felhasználói számára elérhetők.

(2) Az általános szolgáltatások a digitális szolgáltatási infrastruktúrák működőképességét és tartalmát biztosítják. Ezeket az alapvető szolgáltatási platform kapcsolhatja össze.

A digitális szolgáltatási infrastruktúrák terén megvalósuló projektek a következők:

Nagy sebességű transzeurópai közigazgatási gerinchálózatok

A transzeurópai közszolgáltatási gerinchálózati infrastruktúra igen nagy sebességű közigazgatási, kulturális, oktatási és egészségügyi kapcsolatot biztosít az Unióban működő közintézmények között. Ez a gerinchálózati infrastruktúra – az ellenőrzött minőségű szolgáltatások és a biztonságos hozzáférés révén – támogatja az európai értékkel rendelkező közszolgáltatásokat. Így tehát a polgárok, az üzleti vállalkozások és a kormányzatok jobb kiszolgálása érdekében garantálja a közszolgáltatások digitális folytonosságát. Lehetővé teszi az összekapcsolhatóság iránti kereslet csoportosítását, a kritikus tömeg elérését és a költségek csökkentését.

Alapvető szolgáltatási platform:

Az infrastruktúra alapja a meglévő internetes gerinchálózat, szükség esetén azonban új hálózatokat is telepítenek. Közvetlen kapcsolatot létesítenek vagy igénybe veszik a regionális vagy nemzeti szinten irányított infrastruktúrákat. A platform elsősorban más transzeurópai szolgáltatások, többek között az ebben a mellékletben említett hálózatok számára biztosít kapcsolatot. Ez az infrastruktúra a transzeurópai közszolgáltatási hálózat alapjaként teljes mértékben illeszkedik az internethez, és támogatja az új szabványok (többek között az internetprotokollok, például az IPv6) elfogadását[22]. A közintézmények összekapcsolása során biztonsági okokból szükség esetén fontolóra lehet venni a dedikált mögöttes infrastruktúrák alkalmazását.

Általános szolgáltatások:

Az általános szolgáltatások alkalmazása – az engedélyezés, a hitelesítés, a tartományok közötti adatbiztonság és igényelt sávszélesség, a szolgáltatások összevonása, a mobilitásmenedzsment, a minőség- és teljesítményellenőrzés, a nemzeti infrastruktúrák integrációja – elősegíti az alapvető platform európai közszolgáltatásokba történő integrálását.

Átjárható „felhőalapú” szolgáltatás, amely az olyan gerinchálózati infrastruktúrák működőképességét biztosítja, ahol a transzeurópai közszolgáltatásokhoz szükséges felhők elérhetők. Ez magában foglalja a transzeurópai szolgáltatások hálózattípusait, mint például a videokonferenciát, a virtuális tárolást és a számításigényes alkalmazások támogatását, többek között az egyéb közös érdekű projektekhez kapcsolódó szolgáltatásokat.

Határokon átnyúló e-kormányzati szolgáltatások

Az e-kormányzás a hatóságok és a polgárok, a hatóságok és az üzleti vállalkozások/szervezetek, illetve a különböző országok hatóságai közötti digitális kapcsolatot jelenti. A határokon átnyúló, szabványosított és felhasználóbarát együttműködési platformok hatékonyságnövekedést eredményeznek mind a gazdaságban, mind az állami szférában, és hozzájárulnak az egységes piac fenntartásához.

Alapvető szolgáltatási platform:

Átjárható elektronikus azonosítás és hitelesítés Európa-szerte. Olyan összekapcsolt és biztonságos hitelesítő szerverek és protokollok telepítésére kerül sor, amelyek biztosítják az Európában létező különféle hitelesítési, azonosítási és engedélyezési rendszerek átjárhatóságát. Ez a platform lehetővé teszi a polgárok és az üzleti vállalkozások számára, hogy online szolgáltatásokhoz férjenek hozzá, ha például külföldi tanulmányok, munkavégzés, utazás, egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás céljából, illetve üzleti ügyben szükséges. Ez a platform biztosítja az alapot mindazokhoz a digitális szolgáltatásokhoz, amelyekhez elektronikus azonosítás és hitelesítés szükséges: ilyenek például az elektronikus beszerzések, az online egészségügyi szolgáltatások, a szabványosított üzleti jelentések, az igazságügyi információk elektronikus cseréje, az online transzeurópai cégbejegyzés és a vállalkozások számára elérhető e-kormányzati szolgáltatások, beleértve a cégjegyzékeknek a határokon átnyúló fúziókkal és a külföldi fióktelepekkel kapcsolatos egymás közötti kommunikációját. Ez a platform a többnyelvű alapvető platform erőforrásait és eszközeit is felhasználhatja.

Általános szolgáltatások:

(a) Egy másik európai országban történő cégalapításra és üzleti tevékenység végzésére vonatkozó elektronikus eljárások: Ez a szolgáltatás lehetővé teszi, hogy a szükséges adminisztratív teendőket az egyablakos ügyintézési pontokon keresztül a határokon túlról is elektronikusan lehessen elintézni. Ez a szolgáltatás a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv követelményei között is szerepel.

(b) Határokon átnyúló átjárható elektronikus közbeszerzési szolgáltatások: Ez a szolgáltatás bármely uniós vállalat számára lehetővé teszi, hogy bármelyik tagállam által kiírt európai pályázati eljáráson részt vegyen, többek között a szerződés odaítélését megelőző és az azt követő elektronikus beszerzési és integráló tevékenységekben, mint például az ajánlatok elektronikus benyújtása, a virtuális céginformációs dosszié, az e-katalógusok, az e-megrendelések és az e-számlák használatában.

(c) Határokon átnyúló átjárható e-igazságügyi szolgáltatások: Ez a szolgáltatás határokon átnyúló online hozzáférést tesz lehetővé a jogi eszközökhöz/iratokhoz és a bírósági eljárásokhoz a polgárok, az üzleti vállalkozások, a szervezetek és a jogászok számára. Lehetővé teszi továbbá a határokon átnyúló online együttműködést (az adatok és okiratok online megosztása révén) a különböző tagállamokban működő joghatóságok között, és ezáltal növeli a határokon átnyúló jogi eljárások lefolytatásának hatékonyságát.

(d) Határokon átnyúló átjárható e-egészségügyi szolgáltatások: Ezek a szolgáltatások lehetővé teszik a polgárok/betegek és az egészségügyi szolgáltatók közötti kapcsolattartást, az egyes intézmények, valamint az egyes szervezetek közötti adatátvitelt, továbbá a polgárok/betegek és/vagy az egészségügyi szakemberek és intézmények közötti partnerszintű (peer-to-peer) kommunikációt. A kiépítendő infrastruktúra elsősorban a 95/46/EK és a 2002/58/EK irányelvben előírt adatvédelmi alapelveknek tesz majd eleget, de megfelel a betegek egészségügyi dokumentációjának és egyéb személyes adatainak felhasználásával kapcsolatos nemzetközi és nemzeti etikai szabályoknak is. A szolgáltatások közé tartozik az elektronikus egészségügyi dokumentációkhoz és az elektronikus orvosi rendelvényekkel kapcsolatos szolgáltatásokhoz való határokon átnyúló hozzáférés, a távoli egészségügyi, illetve támogatott élő telefonos szolgáltatások, a többnyelvű alapvető platformhoz kapcsolódó határokon átnyúló többnyelvű szemantikus szolgáltatások, az EESSI- (a szociális biztonságra vonatkozó információk elektronikus adatcseréje) infrastruktúrára épülő, szociális biztonsági információkhoz való hozzáférés stb.

(e) Európai központi platform az európai cégjegyzékek összekapcsolására: Ez olyan központi eszközök és szolgáltatások együttesét jelenti, amelyek valamennyi tagállam cégjegyzéke számára lehetővé teszik a bejegyzett vállalkozásokkal, illetve azok fióktelepeivel, fúzióival és megszűnésével kapcsolatos információk cseréjét. Ezenkívül több ország által használható, többnyelvű keresési szolgáltatást is kínál a felhasználóknak egy, az e-igazságügyi portálon elérhető ún. központi hozzáférési pont révén.

Az állami szféra információihoz és a többnyelvű szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása

Hozzáférés Európa kulturális örökségének digitális forrásaihoz

Ennek az infrastruktúrának az a célja, hogy Európa kulturális erőforrásainak hatalmas gyűjteményeit digitális formában tegye hozzáférhetővé, és lehetővé tegye, hogy harmadik felek újból felhasználhassák őket a szerzői és szomszédos jogok teljes körű betartásával.

Alapvető szolgáltatási platform:

Az alapvető szolgáltatási platform fejlesztése a jelenlegi Europeana portálra épül. Ez a platform – amelyhez szükséges az elosztott feldolgozás, az adattároló eszközök és szoftverek fejlesztése, működése és felügyelete – biztosítja az egypontos, tételszintű hozzáférést az európai kulturális örökség tartalmához, a felület részletes leírását az infrastruktúrával való aktív kapcsolathoz (adatok keresése és letöltése), a metaadatok feldolgozásának és az új tartalom rendszerbe való felvitelének támogatását, valamint az infrastruktúrán keresztül elérhető tartalom újrafelhasználási lehetőségeiről szóló tájékoztatást.

A platform biztosítja továbbá a tartalomszolgáltatókkal, a felhasználókkal (a portált használó polgárokkal) és az újrafelhasználókkal (kreatív iparágakkal) létesítendő kapcsolathoz szükséges eszközöket a platform népszerűsítése, illetve a kapcsolódó hálózatok és az információcsere koordinálása céljából.

Általános szolgáltatások:

(a) a tagállamok kulturális intézményeinél és magánszemélyeinél fellelhető tartalmak összesítése;

(b) a crowdsourcing (tömeges kiszervezés) lehetőségei, amelyek elősegítik az interaktivitást, és lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy a weboldal alakításához tevékenyen hozzájáruljanak;

(c) felhasználóbarát szolgáltatások biztosítása a portál számára, például a keresés és a böngészés javítása vagy a többnyelvű hozzáférés biztosítása;

(d) szerzői jogi információkkal és licencelési infrastruktúrákkal kapcsolatos tapasztalatok cseréje;

(e) digitalizálási kompetenciaközpontok létrehozása és a digitális kulturális örökség megóvása;

(f) tartalomtárak elérhetővé tétele kulturális intézmények számára, felhasználók által létrehozott tartalmak létrehozása és ezek hosszú távú megőrzése.

A közszféra további hasznosításra alkalmas információhoz való hozzáférés

E digitális szolgáltatási infrastruktúra célja az, hogy az Európai Unió állami szférájában fellelhető közzétehető információkhoz korlátlanul hozzá lehessen férni.

Alapvető szolgáltatási platform:

Az elosztott feldolgozás, az adattárolás és a szoftvereszközök a következőket biztosítják: egypontos hozzáférés az Európai Unió európai, nemzeti, regionális és helyi testületeinél fellelhető többnyelvű (az EU valamennyi hivatalos nyelvén rendelkezésre álló) adatbázisaihoz; az adatbázisok lekérdezési és megjelenítési eszközei; annak szavatolása, hogy az elérhető adatbázisok rendelkeznek a közzétételhez és az ismételt terjesztéshez szükséges engedélyekkel, ami magában foglalja az adatok eredetét vizsgáló ellenőrzési nyomvonalat is; alkalmazásprogramozási felületek szoftverrel rendelkező ügyfelek számára az infrastruktúrával való aktív kapcsolathoz (adatok keresése, statisztikák kigyűjtése, adatok letöltése) harmadik felek alkalmazásainak fejlesztése érdekében. A platform ezenkívül lehetővé teszi a portál működésével, az adatok és az alkalmazások rendelkezésre állásával és azok használati módjával kapcsolatos statisztikák összegyűjtését és közzétételét.

Általános szolgáltatások:

A hozzáférés fokozatos kiterjesztése gyakorlatilag az összes uniós közigazgatási intézménynél tárolt és közzétett adatbázisra – ideértve a többnyelvű keresést is –, amely a következők révén valósul meg:

(a) a nemzetközi/uniós/nemzeti/regionális/helyi adatbázisok összesítése;

(b) az adatbázisok átjárhatóságának biztosítása az újrafelhasználás megkönnyítése érdekében (ideértve a jogi és engedélyezési kérdéseket is);

(c) harmadik országok nyílt adatinfrastruktúráihoz hozzáférést biztosító felület létrehozása;

(d) adattárak és a hosszú távú megőrzést lehetővé tevő szolgáltatások biztosítása.

A hálózati szolgáltatásokhoz való többnyelvű hozzáférés

Ez a szolgáltatási infrastruktúra bármely jelenlegi és jövőbeni online szolgáltató számára lehetővé teszi, hogy tartalmaikat és szolgáltatásaikat a lehető legtöbb uniós nyelven és a lehető legkisebb költséggel tehessék elérhetővé.

Alapvető szolgáltatási platform:

A platform lehetővé teszi az élő nyelvek hatalmas adatgyűjteményének és a többször alkalmazható nyelvi feldolgozó eszközöknek az összeállítását, karbantartását és hozzáférhetővé tételét. Ez a platform magában foglalja az Európai Unió összes hivatalos nyelvét, és megfelel a vonatkozó előírásoknak, valamint a jóváhagyott szolgáltatási és jogi követelményeknek. A platform lehetővé teszi a beküldők számára, hogy a nyelvi adatokat és eszközöket rugalmas módon egészíthessék ki, javíthassák és finomíthassák, a nyelvi közvetítésű szolgáltatásokat nyújtó vagy fejlesztő szervezetek számára pedig egyszerű, megfelelő és biztonságos hozzáférést kínál az ilyen erőforrásokhoz, azok egyéb célra történő felhasználásának lehetőségével együtt. A platform támogatja az Európai Unión belüli és azon kívüli hasonló kezdeményezésekkel és (meglévő vagy később létrehozandó) adatközpontokkal való együttműködést is.

Általános szolgáltatások:

A platformot újrafelhasználható adatok és szoftvererőforrások széles skálájával gazdagítják az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvén. Az ilyen adatokat és szoftverelemeket egy megosztott szolgáltatási infrastruktúrán belül gyűjtik össze, harmonizálják és integrálják. A platform hozzáférhetővé teszi és egyes területeken fejleszti vagy bővíti az elektronikus építőelemként felhasználandó adatokat és szoftvererőforrásokat az online szolgáltatásokhoz tartozó többnyelvű szolgáltatások vagy többnyelvű átjárók kifejlesztése, testreszabása és biztosítása érdekében.

Biztonság és védelem

Biztonságosabb internetszolgáltatási infrastruktúrák

A támogatás közös tudatosságon, erőforrásokon, eszközökön és gyakorlatokon alapuló integrált és átjárható európai szintű szolgáltatásokat biztosít, amelyek célja, hogy lehetővé tegyék a gyermekek, a szüleik és a gondviselőik, valamint a tanárok számára az internet lehető legoptimálisabb használatát.

Alapvető szolgáltatási platform:

Az alapvető szolgáltatási platform a következőket teszi lehetővé: megosztott számítástechnikai eszközök, adatbázisok és szoftvereszközök beszerzése, működtetése és karbantartása a tagállamokban kialakítandó „Biztonságosabb internet” központok számára; a szexuális zaklatást bemutató tartalmak bejelentésének kezelésére szolgáló háttérirodai tevékenységek biztosítása, többek között kapcsolat a szakpolitikai hatóságokkal, például az olyan nemzetközi szervezetekkel, mint az Interpol, és adott esetben ennek a tartalomnak az érintett weboldalról történő eltávolításának kezelése. Ezt a szolgáltatást közös adatbázisok támogatják.

Általános szolgáltatások:

(a) segélyvonalak a gyermekek, a szülők és a gondviselők számára annak érdekében, hogy megtanítsák a gyermekeket az internet használatára olyan módon, hogy közben elkerüljék az ártalmas és illegális tartalmakból és tevékenységekből származó veszélyeket, továbbá a segélyvonalakat támogató háttérirodai infrastruktúrák létrehozása;

(b) gyermekek illegális, szexuális zaklatását bemutató internetes tartalmak bejelentésére szolgáló forróvonalak létrehozása;

(c) az életkornak megfelelő tartalmakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítására alkalmas eszközök;

(d) az illegális tartalmak egyszerű és gyors bejelentésére, valamint eltávolítására, továbbá a szexuális visszaélést előkészítő bizalomba férkőzés és zaklatás bejelentésére alkalmas szoftverek;

(e) olyan szoftverrendszerek, amelyek lehetővé teszik a gyermekek (be nem jelentett) szexuális zaklatását bemutató internetes tartalmak hatékonyabb beazonosítását, valamint rendőrségi nyomozást támogató technológiák, különösen az áldozattá vált gyermekek, az elkövetők és e tartalmak kereskedelmi forgalmazásának felkutatása érdekében.

Kritikus informatikai infrastruktúrák

A felkészültség, az információmegosztás, a koordináció és a reagálási képesség uniós szintű javítása érdekében hírközlő csatornák és platformok fejlesztésére és telepítésére kerül sor.

Alapvető szolgáltatási platform:

Az alapvető szolgáltatási platform a nemzeti/kormányzati számítástechnikai szükséghelyzeteket kezelő csoportok (CERT) hálózata, amelynek működése az alapvető képességekre vonatkozó minimumszinteken alapul. Ez a hálózat képezi az uniós polgárok és KKV-k javát szolgáló európai információmegosztási és figyelmeztető rendszer (EISAS) gerincét.

Általános szolgáltatások:

(a) proaktív szolgáltatások – technológiák figyelése, biztonsággal kapcsolatos információk terjesztése és megosztása; biztonsági értékelések; biztonsági konfigurációra vonatkozó iránymutatás; behatolásérzékelési szolgáltatások;

(b) reaktív szolgáltatások – váratlan események kezelése és az azokra való válaszadás; riasztások és figyelmeztetések; sebezhetőség elemzése és kezelése; programok kezelése (magas minőségű riasztás új rosszindulatú szoftverekkel és egyéb programokkal kapcsolatban).

Információs és kommunikációs technológiai megoldások telepítése intelligens energiahálózatok és intelligens energiaszolgáltatások számára

Az intelligens energiaszolgáltatások a polgárok (energiatermelők vagy fogyasztók), az energiaszolgáltatók és a hatóságok igényeinek kielégítése érdekében modern információs és kommunikációs technológiákat alkalmaznak. Az intelligens energiaszolgáltatások a polgárok és az energiaszolgáltatók közötti interakciót, a szervezetek közötti adatátvitelt és a polgárok azonos szintű, egymás közötti kommunikációját foglalják magukban. Mind a távközlési, mind az energiapiac szereplői (például energiaszolgáltató vállalatok) számára új lehetőségeket teremtenek. Ezenkívül lehetővé tehetik a vállalatok és a polgárok számára, hogy nyomon követhessék vásárlási döntéseiknek az üvegházhatású gázok kibocsátására gyakorolt hatását.

Alapvető szolgáltatási platformok

Jellemzően a távközlési szolgáltatók és a közüzemek partnerségei által telepített hírközlési infrastruktúrák, továbbá az energetikai összetevőkbe ágyazandó szükséges informatikai hardverek (például alállomások) tartoznak ide. Magukban foglalják azokat az alapvető szolgáltatásokat is, amelyek lehetővé teszik az eszközök monitoringját, az energiagazdálkodás irányítását, az automatizálást, az adatkezelést, illetve a különböző szereplők (szolgáltatók, hálózatüzemeltetők, egyéb közműszolgáltatók, fogyasztók stb.) közötti kommunikációt.

Általános szolgáltatások:

Az általános szolgáltatásokat jellemzően számos különféle új és innovatív szereplő biztosítja, például az energiaszolgáltató vállalatok, illetve az energiaközvetítő cégek, amelyek fő feladata, hogy megkönnyítsék a különböző típusú helyi KKV-k piacra lépését, és megakadályozzák a lakossági piac monopolizálódását.

Energiafelhasználásuk optimalizálása, energiaköltségeik csökkentése és üvegházhatást okozó gázkibocsátásuk mérséklése érdekében lehetővé teszik a fogyasztók számára az energiaigényeik, a megújuló energiaforrásaik és a tárolókapacitásuk kezelését, biztosítva ugyanakkor az adatvédelmet és -biztonságot.

(a) Intelligens mérési infrastruktúra az energiafogyasztásra vonatkozó információk mérésére és közlésére. Az általános szolgáltatások magukban foglalják az előfizetői végberendezéseket is, azaz az intelligens fogyasztásmérőhöz csatlakozó otthoni hálózatok informatikai hardvereszközeit.

(b) „Szoftverügynökök”, amelyek az energiaszolgáltatótól kapott árjelzések, az időjárás-előrejelzések, az adatkezelés és kommunikáció, az ellenőrzési és automatizálási berendezések és azok hálózatba kapcsolt megoldásai alapján el tudják dönteni, hogy az energiavásárlást/értékesítést mikorra kell időzíteni, és hogy az egyes berendezéseket mikor kell be- vagy kikapcsolni.

[1]               COM(2010) 2020.

[2]               COM(2010) 245.

[3]                      COM(2011) 500/I végleges, COM(2011) 500/II végleges (A szakpolitikai területek áttekintése).

[4]               HL C […]., […]. […].o.

[5]               A számadatok változatlan 2011-es árakon alapulnak

[6]               HL C […]., […]. […]. o.

[7]               HL C […]., […]. […]. o.

[8]                      COM(2010) 245 végleges/2.

[9]                      HL […], […], […]. o.

[10]                    COM(2011) 744 végleges, II. melléklet.

[11]                    Az Európai Parlament és a Tanács európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközökről (ISA) szóló 922/2009/EK határozata; HL L 260., 2009.10.3., 20. o.

[12]                    2013/C 33 E/09.

[13]             COM(2010) 245 végleges/2

[14]             COM(2010) 472

[15]             COM(2011) 500 végleges.

[16]             HL […], […], […]. o.

[17]             HL L 251., 2010.9.25., 35. o.

[18]             HL L 260., 2000.6.1. 20. o.

[19]             HL L 88., 2011.4.4., 45. o.

[20]             HL L 183., 1997.7.11., 12. o.

[21]             A Közös Stratégiai Kerethez tartozó Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Vidékfejlesztési Mezőgazdasági Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének e) pontjával összhangban. COM(2011) 615 végleges

[22]             Hivatkozás az IPv6-ról szóló közleményre: COM(2008)313: Az internet fejlesztése – Cselekvési terv az internetprotokoll 6-os verziójának (IPv6) európai alkalmazására.