This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52013PC0031
Proposal for a DIRECTIVE OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL on railway safety (Recast)
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a vasúti biztonságról (átdolgozott szöveg)
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a vasúti biztonságról (átdolgozott szöveg)
/* COM/2013/031 final - 2013/0016 (COD) */
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a vasúti biztonságról (átdolgozott szöveg) /* COM/2013/031 final - 2013/0016 (COD) */
INDOKOLÁS
1.
A JAVASLAT HÁTTERE
1.1.
Az uniós politika közelmúltbeli alakulása a vasúti
ágazatban
„Útiterv az egységes európai közlekedési
térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony
közlekedési rendszer felé” című, 2011. március 28-én elfogadott fehér könyvében
a Bizottság bejelentette az egységes európai közlekedési térség kialakítására
vonatkozó elképzelését, és egyértelművé tette, hogy e célkitűzésnek folyománya
egy olyan vasúti belső piac létrehozása, amelyben az európai vasúttársaságok
szükségtelen műszaki és igazgatási akadályok nélkül nyújthatnak
szolgáltatásokat. Ezenkívül 2012. januári következtetéseiben az
Európai Tanács kiemelte a tökéletesen integrált egységes piac adta
növekedésserkentő lehetőségek kiaknázásának fontosságát a hálózatos iparágak
esetében is[1].
A Bizottság továbbá a stabilitás, a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében
hozandó intézkedésekre vonatkozó, 2012. május 30-án elfogadott közleményében[2] rámutatott a vasúti ágazatra
való belépéshez kapcsolódó szabályozási terhek és akadályok csökkentésének
fontosságára, és ilyen irányú országspecifikus ajánlásokat is tett. Ugyanilyen
szellemben fogant a Bizottság által 2012. június 6-án elfogadott „Az egységes
piac jobb irányítása” című jelentés[3],
amely szintén kiemeli a közlekedési ágazat fontosságát. Az elmúlt évtizedben az uniós vasúti piac
jelentős átalakulásokon esett át: ezt három jogalkotási „vasúti csomag”
(valamint néhány kapcsolódó jogi aktus) vezette be azzal a céllal, hogy a
nemzeti piacok megnyíljanak, és a vasút uniós szinten versenyorientáltabbá és
kölcsönösen átjárhatóbbá váljon, ugyanakkor pedig a biztonsági színvonal magas
maradjon. A vasúti közlekedési szolgáltatások belső uniós piacát létrehozó
„uniós vívmányok” jelentős fejlődése ellenére azonban a vasúti közlekedés még
mindig szerény részét képezi az Európai Unión belüli közlekedésnek. A Bizottság
ezért egy negyedik vasúti csomag előterjesztését tervezi, hogy a megmaradt
piaci akadályok felszámolása révén növelje a vasúti szolgáltatások minőségét és
hatékonyságát. A negyedik vasúti csomag, amelynek ez az irányelv is része, a
fennmaradó igazgatási és műszaki akadályok felszámolására törekszik, különösen
a biztonsági és a kölcsönös átjárhatósági szabályok közös megközelítésének
kialakításával, ezáltal ugyanis növelhetők az Európai Unióban tevékenykedő
vasúttársaságok méretgazdaságossági megtakarításai, csökkenthetők az igazgatási
kiadások, felgyorsíthatók az igazgatási eljárások, és kiküszöbölhető a burkolt
hátrányos megkülönböztetés.
1.2.
A vasúti biztonság jogi kerete
Ahhoz, hogy további erőfeszítésekre
kerülhessen sor a vasúti közlekedési szolgáltatások egységes piacának
kialakítására, létre kell hozni a vasúti biztonság közös szabályozási keretét.
A tagállamok eddig a nemzeti műszaki és üzemeltetési megközelítések alapján
dolgozták ki saját biztonsági szabályaikat és szabványaikat elsősorban a
nemzeti iránymutatások szerint. Ugyanakkor az elvek, módszerek és kultúrák
eltérései megnehezítették a műszaki jellegű akadályok megszüntetését és a
nemzetközi szállítási szolgáltatások létrehozását. A 91/440/EGK irányelv, a vasúttársaságok
engedélyezéséről szóló, 1995. június 19-i 95/18/EK tanácsi irányelv[4] és a vasúti
infrastruktúra-kapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra
használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló, 2001.
február 26-i 2001/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[5] jelentette az első lépést az
európai vasúti szállítási piac szabályozása felé: a nemzetközi vasúti
áruszállítási szolgáltatások piaca ekkor nyílt meg a verseny előtt. A
biztonsági rendelkezések azonban elégtelennek bizonyultak, és a tagállamok
biztonsági követelményei közötti különbségek hátrányosan befolyásolták az
Európai Unió vasúti közlekedésének optimális működését. A közösségi vasutak biztonságáról, valamint a
vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti
infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra
használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló
2011/14/EK irányelv módosításáról szóló 2004. április 29-i 2004/49/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv[6]
jelentős előrelépést jelentett a vasúti biztonság közös szabályozási keretének
kialakítása felé. Az irányelv keretet hozott létre a biztonsági szabályoknak, a
vasúttársaságok biztonsági tanúsításának, a biztonsági hatóságok feladatainak
és szerepkörének, valamint a balesetek kivizsgálásának harmonizálásához,
eltántorítva a tagállamokat attól, hogy biztonsági szabályaikat és
szabványaikat továbbra is nemzeti irányvonalak szerint, nemzeti műszaki és
üzemeltetési szempontok alapján alakítsák ki.
1.3.
Miért van szükség a 2004/49/EK irányelv
módosítására?
A 2004/49/EK irányelv 10. cikkének (7)
bekezdése értelmében „2009. április 30. előtt az Ügynökség értékeli a
biztonsági tanúsítvánnyal kapcsolatos fejleményeket, és jelentést tesz a
Bizottságnak, amelyben ajánlásokat fogalmaz meg az egységes közösségi
biztonsági tanúsítványra való áttéréssel kapcsolatos stratégiáról”, a jelenlegi
kétrészes (a) és b) részből álló) tanúsítványt ugyanis az egységes tanúsítvány
fogja felváltani. Az egységes uniós tanúsítvány kidolgozása és megvalósítása
mindig is szerepelt a hosszú távú célkitűzések között. Maga a bevezetés ténye
nem volt kétséges, csupán az volt kérdés, hogy mikor kerül rá sor. 2009. évi időközi jelentésében az Európai
Vasúti Ügynökség – a továbbiakban: Ügynökség – kifejtette, hogy túl korai volna
ajánlást tenni, és hogy az érdemi vitához további információkra van szükség. Az
Ügynökség 2012. júliusában terjesztette elő ajánlását, melyben javaslatot tesz
egy átállási stratégiára[7]. Az Ügynökség ajánlása nyomán a Bizottság úgy
véli, hogy a jelenlegi szabályozási keret eléggé kiforrott ahhoz, hogy
fokozatosan át lehessen állni az „egységes biztonsági tanúsítványra”. Ehhez a
nemzeti biztonsági hatóságok szerepét felül kell vizsgálni, és a feladatokat
másképpen kell elosztani köztük és az Ügynökség között. A vasútbiztonsági irányelv felülvizsgálata
arra is jó alkalom, hogy a szöveg hozzáigazításra kerüljön a vasúti piac
fejlődéséhez, a piacon ugyanis új szakmai szereplők és szervezetek jelentek
meg. A súlyos vasúti szerencsétlenségekből levont tanulságok azt mutatják, hogy
e szereplők jelentős biztonsági feladatokat láthatnak el. Korábban a
vasúttársaságok – vertikális integráltságuk folytán – belső ellenőrzésük alatt
tudtak tartani minden folyamatot, például a gördülőállomány karbantartását vagy
a berakodási műveleteket. Mára azonban a tevékenységeket, szolgáltatásokat
egyre inkább alvállalkozásba adják, ami újfajta szereplők megjelenéséhez vezet,
s ezekre egyre nagyobb gazdasági és pénzügyi nyomás nehezedik, miközben a belső
ellenőrzés egyre csökken. Ennek következményei lehetnek a biztonságra nézve,
hacsak szerződéses vagy egyéb eszközök alkalmazásával nem valósul meg a nyomon
követésnek egy olyan új módja, amely biztosítja, hogy minden érintett szereplő
megfelelő kockázatkezelési intézkedéseket tegyen. A szöveg módosítása mellett egy másik nyomós
érv is szól: ez a biztonsági megfontolásokat szolgáló nemzeti szabályokkal
kapcsolatos. Ebben a tárgyban munkacsoport jött létre, s munkájának eredményei
e javaslatban figyelembevételre kerültek. A szöveg
további módosításai a következőkkel kapcsolatosak: ·
a meglévő rendelkezések egyértelműsítése és új
fogalommeghatározások bevezetése a vasúti rendszer Európai Unión belüli
kölcsönös átjárhatóságáról szóló XX irányelv (a továbbiakban: kölcsönös
átjárhatósági irányelv) hasonló rendelkezéseivel való nagyobb összhang
érdekében, ·
a jogi keret fejlődése miatti aktualizálások: a
nemzeti szabályokra vonatkozó rendelkezések, valamint a bizottsági eljárásokra
és a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra történő utalások. ·
szerkesztési módosítások: az irányelv szövegén
eszközölt korábbi módosítások egységes szerkezetbe foglalása, a cikkek és
mellékletek újraszámozása, az elavult rendelkezések elhagyása és a negyedik
vasúti csomag másik alkotóelemére való hivatkozás. 2. AZ ÉRDEKELT FELEKKEL
FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI A Mobilitáspolitikai és Közlekedési
Főigazgatóság hatásvizsgálatot készített azon jogalkotási javaslatok
alátámasztására, amelyek az egységes európai vasúti térség hatékonyabbá és
versenyképesebbé tételét szolgálják a kölcsönös átjárhatóság és a biztonság területén. 2011 júniusában hatásvizsgálati
irányítócsoport alakult. Valamennyi főigazgatóság felkérést kapott a
részvételre, ám a kérdésben leginkább a következők érdekeltek:
Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság, a Foglalkoztatás, a Szociális
Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága, Főtitkárság, Jogi Szolgálat,
Humánerőforrásügyi és Biztonsági Főigazgatóság, Kutatási és Innovációs
Főigazgatóság, Költségvetési Főigazgatóság, Regionális és Városfejlesztési
Politikai Főigazgatóság, Energiaügyi Főigazgatóság és Bővítési Főigazgatóság. A Bizottság szolgálatai az ágazati
képviselőkkel folyamatosan megvitatták az egységes európai vasúti térséget
érintő fejleményeket. Ezenkívül a Bizottság 2010–2011-ben utólagos értékelésnek
vetette alá az Ügynökséget létrehozó 881/2004/EK rendeletet. A Bizottság hatásvizsgálati munkáját külső
szakértő támogatta, aki megbízást kapott arra, hogy tanulmányt készítsen a
hatásvizsgálat megalapozására, és célzott konzultációt folytasson az
érdekeltekkel. Az érdekeltekkel való célzott konzultáció
2011. november 18-án, egy internetes véleményfelméréssel kezdődött, amely 2011.
december 30-án zárult le. Ezután a legjelentősebb érdekeltekkel interjú
készült, majd 2012. februárjában műhelytalálkozóra került sor az érdekeltekkel. Mivel a kezdeményezés technikai természetű,
nyilvános konzultációra nem került sor. A Bizottság azonban ügyelt arra, hogy
minden érdekelt fél kellő időben véleményt nyilváníthasson, és hogy a
kezdeményezés fő elemeinek mindegyike megvitatásra kerüljön. A hatásvizsgálatról és az érdekeltekkel való
konzultáció eredményeiről bővebben a hatásvizsgálati jelentés[8] számol be. 3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI Ez a szakasz részletes észrevételeket és
magyarázatokat tartalmaz az irányelv szövegének lényeges változásait illetően.
A szerkesztési módosításokhoz és a magától értetődő változásokhoz nem fűztünk
észrevételt. I. FEJEZET 1. cikk: nincs megjegyzés. 2. cikk: a hatály a kölcsönös átjárhatósági
irányelvvel való összhang érdekében kiigazításra kerül. 3. cikk: új fogalommeghatározások és néhány
módosítás a kölcsönös átjárhatósági irányelv hasonló fogalommeghatározásaival
való összhang érdekében. II. FEJEZET 4. cikk: a vasúti ellátási lánc szereplőire
ruházott szerep- és feladatkörök egyértelműsítése a piac és a jogi keret közelmúltbeli
fejlődésének figyelembevétele érdekében. 5., 6. és 7. cikk a jogi keret fejlődése
miatti aktualizálások. 8. cikk: a nemzeti szabályokra vonatkozó
rendelkezések kiigazítása a jogi keret fejlődésének (átjárhatósági műszaki
előírások elfogadása) figyelembevétele és a kölcsönös átjárhatósági irányelvvel
való összhang érdekében. 9. cikk: nincs megjegyzés. III. FEJEZET 10. cikk: a vasúttársaságok egységes
biztonsági tanúsítványának bevezetése a kétrészes – a) és b) részből álló –
biztonsági tanúsítványok korábbi rendszerének felváltására. 11. cikk: a korábbi 11. cikk az egységes
biztonsági tanúsítványra való átállás folyamatához és az Ügynökség által abban
betöltött új szerephez igazítva. 12. cikk: a korábbi 11. cikk jelentős
módosítások nélkül. 13. cikk: nincs megjegyzés. 14. és 15. cikk: a korábbi 14a. cikk,
átszámozva és aktualizálva. Korábbi 15. cikk: elavult. IV. FEJEZET 16–18. cikk: a módosítások az egységes
biztonsági tanúsítványra való átállásban a nemzeti biztonsági hatóságok által
betöltött új szerep, valamint az ez utóbbiak és az Ügynökség közötti új
szerepkörmegosztás figyelembevételét szolgálják. V. FEJEZET 19. cikk: nincs megjegyzés. 20. cikk: egyértelműsítés annak
nyomatékosítására, hogy a nemzeti vizsgálati testületnek és az igazságügyi
hatóságoknak együtt kell működniük baleset nyomán induló vizsgálat esetén. 21–25. cikk: nincs megjegyzés. VI. FEJEZET 26. cikk: a cikk új, a felhatalmazáson alapuló
jogi aktusokra vonatkozó rendelkezéssel egészül ki, figyelemmel az Európai Unió
működéséről szóló szerződés hatálybalépésére. 27. cikk: a cikk új, a bizottsági
eljárásrendre vonatkozó rendelkezéssel egészül ki, figyelemmel az Európai Unió
működéséről szóló szerződés hatálybalépésére. 28. cikk: a korábbi 31. cikk aktualizálása. 29. cikk: a korábbi 32. cikk, nincs
megjegyzés. Korábbi 26. cikk: elavult. A 2004/49/EK irányelv korábbi 29. és 30. cikke
a 95/18/EK, illetőleg a 2001/14/EK irányelv módosításával kapcsolatos. Ezért e
cikkek elavulttá válnak, amint hatályba lép az első vasúti csomag átdolgozott
változata, amely a szóban forgó két irányelvet hatályon kívül helyezi. 30. cikk: átmeneti rendelkezések. 31. cikk: új cikk az Ügynökség véleményeinek és
ajánlásainak szerepéről. 32. cikk: a korábbi 33. cikk a nemzeti jogba
való átültetésre vonatkozó egyértelműsítésekkel. 33. cikk: az átdolgozás tárgyát képező
2004/49/EK irányelv hatályon kívül helyezése. 34. cikk: a hatálybalépésre vonatkozó korábbi
34. cikk kiigazítva. 35. cikk: a címzettekre vonatkozó korábbi 35.
cikk kiigazítva. I. MELLÉKLET: a korábbi I. MELLÉKLET bizonyos
kiigazításokkal. Korábbi II. MELLÉKLET: a nemzeti szabályok
elfogadása nyomán elavulttá vált. Korábbi III. MELLÉKLET: végrehajtási aktus
elfogadása következtében elavulttá vált. Korábbi IV. MELLÉKLET: az egységes uniós
biztonsági tanúsítvány bevezetése következtében elavulttá vált. Korábbi V. MELLÉKLET: végrehajtási aktus
elfogadása következtében elavulttá vált. Új II. MELLÉKLET: megfelelési táblázat. ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o. (kiigazított szöveg) 2013/0016 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS
IRÁNYELVE a vasúti biztonságról
(átdolgozott szöveg) (EGT-vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI
UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen
annak 71. Ö 91. Õ cikke (1)
bekezdésére, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára[9], a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti
parlamentek számára való megküldését követően, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális
Bizottság véleményére[10], tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[11], rendes jogalkotási eljárás keretében, mivel: ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o., (1) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg) Annak érdekében, hogy
folytassák a közösségi vasutak fejlesztéséről szóló, 1991. július 29-i
91/440/EGK tanácsi irányelvvel[12]
kezdeményezett, a vasúti szállítási szolgáltatások egységes piacának
kialakítására irányuló erőfeszítéseket, létre kell hozni a vasút biztonságára
vonatkozó közös keretszabályokat. A tagállamok eddig a nemzeti műszaki és
üzemeltetési megközelítések alapján dolgozták ki saját biztonsági szabályaikat
és szabványaikat elsősorban a nemzeti iránymutatások szerint. Ugyanakkor az
elvek, módszerek és kultúrák eltérései megnehezítették a műszaki jellegű
akadályok megszüntetését és a nemzetközi szállítási szolgáltatások
létrehozását. ò új szöveg (1) A
közösségi vasutak biztonságáról szóló, és a vasúttársaságok engedélyezéséről
szóló, 95/18/EK tanácsi irányelvet, valamint a vasúti infrastruktúra-kapacitás
elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának és a
biztonsági tanúsítvány díjának felszámításáról szóló, 2001/14/EK irányelvet
módosító 2004. április 29-i 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[13] jelentősen módosult. Mivel
most további módosításokra kerül sor, a szöveget az áttekinthetőség érdekében
át kell dolgozni. ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o., (2) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg) A 91/440/EGK irányelv, a
vasúttársaságok engedélyezéséről szóló, 1995. június 19-i 95/18/EK tanácsi
irányelv[14]
és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti
infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági
tanúsítványról szóló, 2001. február 26-i 2001/14/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelv[15]
az első lépés az európai vasúti szállítási piac szabályozása érdekében azáltal,
hogy megnyitja a piacot anemzetközi vasúti áruszállítási szolgáltatások
számára. A biztonsági rendelkezések azonban elégtelennek bizonyultak, és
továbbra is különbségek vannak a biztonsági követelmények között, ami hatással
van a közösségi vasúti szállítás optimális működésére. Különös jelentőséggel
bír a biztonsági szabályok tartalmának, a vasúttársaságok biztonsági
tanúsítványának, a biztonsági hatóságok feladatainak és szerepének, továbbá a
balesetek kivizsgálásának az összehangolása. ò új szöveg (2) A
2004/49/EK irányelv – a biztonsági szabályok tartalmának, a vasúttársaságok
biztonsági tanúsítványának, a biztonsági hatóságok feladatainak és szerepének,
továbbá a balesetek kivizsgálásának az összehangolása révén – közös szabályozási
keretet hozott létre a vasúti biztonság vonatkozásában. A vasúti közlekedési
szolgáltatások egységes piacának kialakítására irányuló további
erőfeszítésekhez azonban az említett irányelv alapos felülvizsgálatára van
szükség. ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o., (3) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg) Számos tagállamban a
metrókra, villamosokra, valamint más városi és regionális vasúti rendszerekre
helyi vagy regionális biztonsági szabályok vonatkoznak; ezeket gyakran a helyi
vagy regionális hatóságok felügyelik, és nem terjednek ki rájuk a kölcsönös
átjárhatóságra vagy az engedélyezésre vonatkozó közösségi követelmények.
Továbbá mivel a villamosokra gyakran a közúti biztonsági előírások vonatkoznak,
így nem szabályozhatók teljes mértékben a vasúti biztonsági szabályokkal. Ezért
a szubszidiaritásnak a Szerződés 5. cikkében megfogalmazott elvével összhangban
lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok kivonják ezen irányelv hatálya alól az
ilyen helyi vasúti rendszereket. ò új szöveg (3) Számos
tagállamban a metrókra, villamosokra, valamint más városi és regionális vasúti
rendszerekre helyi vagy regionális biztonsági szabályok vonatkoznak; ezeket
gyakran a helyi vagy regionális hatóságok felügyelik, és nem terjednek ki rájuk
a kölcsönös átjárhatóságra vagy az engedélyezésre vonatkozó uniós
követelmények. Továbbá mivel a villamosokra gyakran a közúti biztonsági előírások
vonatkoznak, így vasúti biztonsági szabályokkal nem szabályozhatók teljes
mértékben. Ezért indokolt a szóban forgó helyi vasúti rendszereket kizárni az
irányelv hatályából. Ez nem akadálya annak, hogy a tagállamok – ha indokoltnak
találják – az irányelv rendelkezéseit önkéntes alapon alkalmazzák a helyi
vasúti rendszerekre. ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o., (4) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg) A közösségi vasúti
rendszert általában magas szintű biztonság jellemzi, különösen a közúti
szállítás biztonságához képest. A biztonságot legalább fenn kell tartani a
jelenlegi szerkezetátalakítási szakaszban, amelyet az jellemez, hogy
különválasztják a korábban az integrált vasúttársaságoknál összekapcsolt
funkciókat, és a vasúti ágazatot az önszabályozás helyett egyre inkább központi
szabályozás alá helyezik. A műszaki és tudományos fejlődéssel párhuzamosan a
vasúti szállítás versenyképességét szem előtt tartva tovább kell javítani a
vasúti biztonságot azokban az esetekben, amikor az ésszerű keretek közt
kivitelezhető. ò új szöveg (4) Az
uniós vasúti rendszert általában magas szintű biztonság jellemzi, különösen a
közúti szállításhoz képest. A műszaki és tudományos fejlődéssel párhuzamosan
tovább kell javítani a vasúti biztonságot azokban az esetekben, amikor az
ésszerű keretek közt kivitelezhető, figyelembe véve a vasúti közlekedés
versenyképességének várható növekedését. ê Helyesbítés, HL
L 220, 2004.6.21., 16. o. (kiigazított szöveg) (5) A vasúti
rendszer üzemeltetői fő szereplői, az
infrastruktúra működtetői a
pályahálózat-működtetők és a vasúttársaságok a saját területükön teljes
felelősséggel tartoznak a rendszer biztonságáért. Adott Minden
indokolt esetben együtt kell működniük a kockázatok csökkentésére
irányuló intézkedések végrehajtásában. A tagállamoknak egyértelműen különbséget
kell tenniük a biztonsággal kapcsolatos közvetlen felelősség és a Ö nemzeti Õ biztonsági
hatóságoknak a nemzeti keretszabályok létrehozásával és az üzemeltetők valamennyi piaci szereplő teljesítményének
felügyeletével kapcsolatos feladatai között. ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o., (6) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg) Az infrastruktúra
működtetőinek és a vasúttársaságoknak a vasúti rendszer üzemeltetésével
kapcsolatos felelőssége nem zárja ki azt, hogy más szereplők, mint például a
gyártók, karbantartási vállalkozók, a kocsik üzemeltetői, a szolgáltatók és a
beszerzési egységek a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös
átjárhatóságáról szóló, 1996. július 23-i 96/48/EK tanácsi irányelv[16]
és a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról
szóló, 2001. március 19-i 2001/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[17]
rendelkezéseivel, illetve más vonatkozó közösségi jogszabályok rendelkezéseivel
összhangban felelősséget vállaljanak termékeikért vagy szolgáltatásaikért. ò új szöveg (6) A vasúti rendszer üzemeltetésével
kapcsolatban a pályahálózat-működtetőkre és a vasúttársaságokra háruló
felelősség nem zárja ki más szereplők – például gyártók, szállítók, feladók,
berakók, töltők, karbantartásért felelős szervezetek, karbantartási
szolgáltatók, kocsiüzemeltetők, szolgáltatók és beszerzéssel foglalkozó
szervezetek – felelősségvállalását termékeikért, illetve szolgáltatásaikért. A
nem megfelelő felelősségvállalás kockázatának elkerülése érdekében indokolt,
hogy mindegyik érintett szereplő a saját folyamatáért tartozzon felelősséggel. A
vasúti rendszer minden szereplőjének felelőssége a többi szereplő irányában,
hogy minden, a járművek közlekedőképességének ellenőrzése szempontjából
lényeges információt hiánytalanul és pontosan átadjon. Ez vonatkozik különösen
a jármű állapotára és üzemi előzményeire, a karbantartási nyilvántartásra, a
rakodási műveletek nyomonkövethetőségére és a fuvarlevelekre vonatkozó
információkra. ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o., (7) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg) A transzeurópai vasúti
hálózat alrendszereinek biztonságára vonatkozó követelményeket a 96/48/EK és a
2001/16/EK irányelv határozza meg. Ezek az irányelvek azonban rendszerszinten
nem határozzák meg a közös követelményeket, és nem foglalkoznak részletesen a
biztonság szabályozásával, irányításával és felügyeletével. Az alrendszerek
legalacsonyabb biztonsági szintjének a kölcsönös átjárhatóság műszaki
előírásaiban (ÁME) történő meghatározásával egyre fontosabbá válik, hogy a
biztonsági célokat rendszerszinten is megállapítsák. ò új szöveg (7) Minden vasúttársaságnak,
pályahálózat-működtetőnek és jármű-karbantartásért felelős szervezetnek
biztosítania kell, hogy szerződéses megbízottai és egyéb szerződő felei
kockázatkezelési intézkedéseket hajtsanak végre. Ennek érdekében a közös
biztonsági módszerekben foglalt nyomonkövetési módszereket helyénvaló
alkalmazniuk. Szerződéses megbízottaiknak az említett eljárást szerződéses
megállapodások alapján indokolt alkalmazniuk. Mivel e megállapodások a
vasúttársaságok és a pályahálózat-működtetők biztonsági rendszerének alapvető
részét képezik, indokolt, hogy a vasúttársaságok és a pályahálózat-működtetők
az Európai Vasúti Ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség) vagy a nemzeti
biztonsági hatóság kérésére a felügyeleti tevékenységek kapcsán közöljék
szerződéses megállapodásaikat. ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o., (8) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg) Közös biztonsági célokat
(KBC) és közös biztonsági módszereket (KBM) kell fokozatosan bevezetni a magas
szintű biztonság fenntartása és - amennyiben szükséges és ésszerű keretek
között megvalósítható - javítása érdekében. E biztonsági céloknak eszközül kell
szolgálniuk a biztonsági színvonal és az üzemeltetők teljesítményének
értékelésére mind közösségi szinten, mind a tagállamokban. ò új szöveg (8) Közös biztonsági célok és közös biztonsági
módszerek fokozatos bevezetésére került sor a magas biztonsági színvonal
fenntartása és – amennyiben szükséges és ésszerű keretek között megvalósítható
– javítása érdekében. E céloknak és módszereknek eszközül kell szolgálniuk a
piaci szereplők biztonságos voltának és teljesítményének uniós és tagállami
szintű értékeléséhez. Közös biztonsági mutatók kerültek rögzítésre, melyek
lehetővé teszik annak felmérését, hogy a rendszerek megfelelnek-e a közös
biztonsági céloknak, és megkönnyítik a vasút biztonsági teljesítményének nyomon
követését. ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o., (9) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg) A vasúti rendszer
biztonságával kapcsolatban kevés információ áll rendelkezésre, és azok
általában nem nyilvánosak. Ezért közös biztonsági mutatókat (KBMu) kell
kialakítani annak értékelésére, hogy a rendszer megfelel-e a közös biztonsági
céloknak, és hogy megkönnyítsék a vasút biztonsági szintjének felügyeletét.
Azonban egy átmeneti időszakban a nemzeti meghatározások alkalmazhatóak a közös
biztonsági mutatókra, és ezért az első közös biztonsági célok meghatározásakor
kellőképpen figyelembe kell venni a KBMu-k közös meghatározásainak kidolgozottságát. ò új szöveg (9) A
gyakran nemzeti műszaki szabványokra épülő nemzeti biztonsági szabályokat
fokozatosan fel kell váltani a közös biztonsági célokon, a közös biztonsági
módszereken és a kölcsönös átjárhatósági műszaki előírásokon (ÁME-k) alapuló
szabályokkal. A kölcsönös átjárhatóság akadályainak felszámolásához a nemzeti
szabályok mennyiségének csökkentésére van szükség az ÁME-k hatályának az uniós
vasúti rendszer egészére való kiterjesztése és az ÁME-kben nyitva hagyott
kérdések tisztázása révén. Ehhez a tagállamoknak naprakészen kell tartaniuk
nemzeti szabályrendszerüket, el kell törölniük az elavulttá vált szabályokat,
és erről értesíteniük kell a Bizottságot és az Ügynökséget. ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o., (10) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg) Azokat a nemzeti
biztonsági szabályokat, amelyek gyakran nemzeti műszaki szabványokra épülnek,
fokozatosan fel kell váltani az ÁME-k szerint létrehozott közös szabványokon
alapuló szabályokkal. A legnagyobb mértékben kell korlátozni azoknak az új
egyedi nemzeti szabályoknak a bevezetését, amelyek nem a közös szabványokra
épülnek. Az új nemzeti szabványoknak összhangban kell lenniük a közösségi
jogszabályokkal, és lehetővé kell tenniük a közös vasútbiztonsági koncepcióra
való áttérést. Ezért minden érdekelt féllel konzultálni kell, mielőtt egy
tagállam a közös biztonsági célnál magasabb szintű biztonságot megkövetelő
nemzeti biztonsági szabályt fogad el. Ilyen esetekben a Bizottság megvizsgálja
az új szabálytervezetet, majd határozatot hoz, ha úgy ítéli meg, hogy a
szabálytervezet nincs összhangban a közösségi jogszabályokkal, illetve önkényes
megkülönböztető eszközt vagy burkolt korlátozást jelent a tagállamok közötti
vasúti szállítás tekintetében. ò új szöveg (10) Figyelembe véve a vasúti rendszer kölcsönös
átjárhatóságát hátráltató akadályok megszüntetésére vonatkozó fokozatos
megközelítési módot és ebből következően az ÁME-k elfogadásához szükséges
időtartamot, lépéseket kell tenni annak elkerülése érdekében, hogy a tagállamok
a jelenlegi rendszerek különbözőségét fokozó új nemzeti rendelkezéseket
fogadjanak el, vagy ilyen hatással járó új projekteket vállaljanak fel. A
baleset-megelőzésnek a biztonsági rendszer az elismert eszköze, és a vasúttársaságok
felelősek azért, hogy a balesetek megismétlődésének megelőzése érdekében
azonnali korrekciós intézkedéseket tegyenek. Indokolt, hogy a tagállamok a
vasúttársaságok felelősségét ne enyhíthessék olyan módon, hogy közvetlenül egy
baleset után új nemzeti szabályokat hoznak. ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o., (11) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg) A jelenlegi helyzetet,
amelyben a nemzeti biztonsági szabályok továbbra is szerepet játszanak,
átmeneti időszaknak kell tekinteni, amely végül olyan helyzethez vezet,
amelyben az európai szabályokat kell alkalmazni. ò új szöveg (11) Kötelezettségeik és feladataik teljesítése
során a pályahálózat-működtetőknek és a vasúttársaságoknak olyan biztonsági
rendszert kell létrehozniuk, amely megfelel a közösségi követelményeknek, és
közös elemeket tartalmaz. A biztonságról és a biztonsági rendszer
megvalósításáról információkkal kell ellátni az Ügynökséget és az érintett
tagállam nemzeti biztonsági hatóságát. ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o., (12) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg) A közös biztonsági
célok, közös biztonsági módszerek és közös biztonsági mutatók kidolgozása,
valamint a közös vasútbiztonsági koncepcióra való áttérés előmozdításának
szükségessége közösségi szintű műszaki támogatást igényel. A 881/2004/EK
európai parlamenti és tanácsi rendelettel[18] létrehozott
Európai Vasúti Ügynökség feladata a közös biztonsági célokra, közös biztonsági
módszerekre és közös biztonsági mutatókra vonatkozó ajánlások és további
harmonizációs intézkedések kidolgozása, valamint a Közösségben a vasút
biztonsága fejlődésének felügyelete. ò új szöveg (12) Annak érdekében, hogy a vasúti biztonság
magas színvonalon álljon, és a feltételek minden vasúttársaságra nézve egyenlők
legyenek, ez utóbbiakkal szemben egyforma biztonsági követelményeket kell
támasztani. Indokolt, hogy az engedélyezett vasúttársaságok csak biztonsági
tanúsítvány birtokában férhessenek hozzá a vasúti infrastruktúrához. A
biztonsági tanúsítványnak igazolnia kell, hogy a vasúttársaság kialakította a
biztonsági rendszerét, és teljesíteni tudja a vonatkozó biztonsági szabványokat
és szabályokat. A nemzetközi szállítási szolgáltatások esetében elegendő a
biztonsági rendszer egyszeri jóváhagyása uniós szinten. ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o., (13) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg) Kötelezettségeik és
feladataik teljesítése során az infrastruktúra működtetőinek és a vasúttársaságoknak
olyan biztonsági rendszert kell létrehozniuk, amely teljesíti a közösségi
követelményeket, és közös elemeket tartalmaz. A biztonságra és a biztonsági
rendszer megvalósítására vonatkozó információkat át kell adniuk az érintett
tagállam biztonsági hatóságainak. ò új szöveg (13) A 2004/49/EK irányelv alapján rögzítésre
kerültek a nyomon követés, a megfelelőségértékelés, a felügyelet, valamint a
kockázatelemzés és ‑értékelés tekintetében a vasúttársaságokra és a nemzeti
biztonsági hatóságokra alkalmazandó harmonizált módszerek. Ez a szabályozási
keret kellően kiforrott ahhoz, hogy fokozatosan át lehessen állni az egész
Unióban érvényes „egységes biztonsági tanúsítványra”. Az egységes biztonsági
tanúsítványra való átállás a vasúttársaságok adminisztratív terhének
csökkentése révén várhatóan eredményesebbé és hatékonyabbá fogja tenni a vasúti
rendszert. ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o., (14) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg) A biztonsági rendszer
kialakítása során figyelembe kell vennie azt a tényt, hogy a munkavállalók
munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések
bevezetéséről szóló, 1989. június 12-i 89/391/EK tanácsi irányelvet[19]
és annak megfelelő egyedi irányelveit teljes mértékben alkalmazni kell a vasúti
szállításban alkalmazott munkavállalók egészségének és biztonságának a
védelmére. A biztonsági rendszernek figyelembe kell vennie a veszélyes áruk
vasúti fuvarozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1996.
július 23-i 96/49/EK tanácsi irányelvet is[20]. ò új szöveg (14) Az egységes biztonsági tanúsítványt az adott
vasúttársaság biztonsági rendszerének kialakításáról szolgáltatott bizonyíték
alapján indokolt kiállítani. A bizonyításhoz a vasúttársaságnál végzett
helyszíni vizsgálatokon kívül olyan felügyeletre is szükség lehet, amely annak
megállapítására szolgál, hogy a vasúttársaság az egységes biztonsági
tanúsítvány megszerzése után is megfelelően alkalmazza biztonsági rendszerét. ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o., (15) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg) A vasút magas szintű biztonságának
és a vasúttársaságok közötti egyenlő feltételeknek a biztosítása érdekében
ezekre ugyanazoknak a biztonsági követelményeknek kell vonatkozniuk. A
biztonsági tanúsítványnak igazolnia kell, hogy a vasúttársaság kialakította a
biztonsági rendszerét, és teljesíteni tudja a vonatkozó biztonsági szabványokat
és szabályokat. A nemzetközi szállítási szolgáltatások esetében elegendő, ha
egy tagállamban jóváhagyják a biztonsági rendszert, és a jóváhagyásnak az egész
Közösségre kiterjedő érvényességet adnak. Ugyanakkor a nemzeti szabályok
betartásának mindegyik tagállamban kiegészítő tanúsítvány tárgyát kell
képeznie. A végső cél az, hogy olyan közös biztonsági tanúsítványt hozzanak
létre, amely az egész Közösségben érvényes. ò új szöveg (15) A pályahálózat-működtető viseli a fő
felelősséget a saját vasúti hálózata biztonságos tervezéséért, karbantartásáért
és üzemeltetéséért. Indokolt a pályahálózat-működtetőt arra kötelezni, hogy
biztonsági rendszerére vonatkozó biztonsági engedélyt szerezzen a nemzeti
biztonsági hatóságtól, és hogy a biztonsági követelmények teljesítéséhez egyéb
rendelkezéseknek is megfeleljen. ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o., (16) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg) A biztonsági
tanúsítványban meghatározott biztonsági követelményeken túl az engedélyezett
vasúttársaságoknak meg kell felelniük a közösségi jogszabályokkal összhangban
levő, hátrányos megkülönböztetés nélkül alkalmazott, az egészségügyi,
biztonsági és szociális feltételekre vonatkozó nemzeti követelményeknek,
amelyek magukban foglalják a járművezetési időre, valamint a dolgozók és
fogyasztók jogaira vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket a 95/18/EK irányelv 6.
és 12. cikkében előírtak szerint. ò új szöveg (16) A vonatszemélyzet tanúsítása gyakran
áthidalhatatlan akadály a piacra újonnan belépőknek. A tagállamoknak
biztosítaniuk kell, hogy az adott hálózaton működni kívánó vasúttársaságok
rendelkezésére álljanak a vonatszemélyzet képzése és tanúsítása tekintetében a
nemzeti szabályok által támasztott követelmények teljesítéséhez szükséges
eszközök. ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o., (17) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg) Az infrastruktúra
működtetői viselik a fő felelősséget a saját vasúti hálózatuk biztonságos
tervezéséért, karbantartásáért és üzemeltetéséért. A vasúttársaságok biztonsági
tanúsítványa mellett az infrastruktúra működtetőjének a biztonsági hatóság
által odaítélt biztonsági engedéllyel is kell rendelkeznie, hogy a biztonsági rendszere
és egyéb rendelkezések tekintetében teljesítse a biztonsági követelményeket. ò új szöveg (17) A tehervagonok esetében indokolt a
karbantartásért felelős szervezeteket tanúsításnak alávetni. Indokolt, hogy
amennyiben a karbantartásért felelős szervezet egy pályahálózat-működtető, a
szóban forgó tanúsítás a biztonsági tanúsítási eljárás részét képezze. Az ilyen
szervezetnek kiállított tanúsítvány azt hivatott biztosítani, hogy az ezen
irányelvben foglalt karbantartási követelmények minden olyan tehervagon
esetében teljesüljenek, amelyre kiterjed a szervezet megbízása. Indokolt, hogy
a tanúsítvány az Unió egész területére érvényes legyen, és azt olyan szerv
állítsa ki, amely ellenőrizni tudja a szervezet által kialakított karbantartási
rendszert. Mivel a tehervagonok gyakran vesznek részt nemzetközi forgalomban,
és mivel a karbantartásért felelős szervezet több tagállam területén is igénybe
vehet műhelyeket, a tanúsító szervezetnek képesnek kell lennie arra, hogy
ellenőrzéseit az Unióban bárhol elvégezze. ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o., (18) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg) A tagállamoknak
erőfeszítéseket kell tenniük, hogy támogassák azokat a vasúttársaságokat,
amelyek be kívánnak lépni a piacra. Elsősorban tájékoztatást kell adniuk nekik,
a biztonsági tanúsítvány kérelmezésekor pedig azonnal intézkedniük kell. A
nemzetközi szállítási szolgáltatásokat nyújtó vasúttársaságok esetében fontos,
hogy a különböző tagállamokban hasonló eljárások legyenek érvényben. Bár a
biztonsági tanúsítvány belátható ideig nemzeti elemeket is fog tartalmazni,
azonban lehetőséget kell biztosítani a közös elemek harmonizálására és egy
közös minta kialakításának az elősegítésére. ò új szöveg (18) A nemzeti biztonsági hatóságoknak
szervezetileg, jogilag és a döntéshozatal szempontjából teljesen függetleneknek
kell lenniük minden vasúttársaságtól, pályahálózat-működtetőtől, kérelmezőtől
és beszerzést végző szervtől. Feladataikat nyíltan és megkülönböztetéstől
mentesen kell ellátniuk, és együtt kell működniük az Ügynökséggel az egységes
vasúti térség létrehozása és a döntéshozatali szempontok összehangolása
érdekében. A hatékonyság növelése érdekében két vagy több tagállam dönthet úgy,
hogy nemzeti biztonsági hatóságaik személyzetét és erőforrásait egyesítik. ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o., (19) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg) A különböző nemzeti
hálózatok tekintetében a vonatszemélyzetnek és a használatban levő járművek
üzembe helyezésének az engedélyezése gyakran áthidalhatatlan akadályokat jelent
az új vasúttársaságok számára. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a
biztonsági tanúsítványt kérelmező vasúttársaságok számára rendelkezésre
álljanak azok az eszközök, amelyek a nemzeti szabályok szerinti követelmények
teljesítése érdekében a vonatszemélyzet képzéséhez és engedélyezéséhez
szükségesek. Közös engedélyezési eljárást kell kidolgozni a használatban levő
járművek üzembe helyezésére. ò új szöveg (19) Amennyiben egy nemzeti biztonsági hatóság
olyan vasúttársaság felügyeletében illetékes, amely több tagállamban
rendelkezik illetőséggel, indokolt, hogy az Ügynökség tájékoztassa a többi
illetékes nemzeti biztonsági hatóságot, és gondoskodjon a felügyeleti tevékenységek
összehangolásáról. ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o., (20) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg) A mozdonyvezetők és a
biztonsági feladatokat ellátó vonatszemélyzet szolgálati és pihenő idejének
jelentős hatása van a vasúti rendszer biztonságára. Ezek a szempontok a
Szerződés 137-139. cikkének hatálya alá tartoznak, és a szociális partnerek már
tárgyalnak ezekről a 98/500/EK bizottsági határozattal[21]
létrehozott ágazati párbeszédbizottság keretében. ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o., (21) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg) A biztonságos közösségi
vasúti rendszer kialakítása érdekében harmonizált feltételeket kell
megteremteni a mozdonyvezetőkkel és a biztonsági feladatokat ellátó kísérő
személyzettel kapcsolatos megfelelő engedélyek kiállítása tekintetében; ezzel
kapcsolatban a Bizottság bejelentette azt a szándékát, hogy a közeljövőben
további jogszabályok megalkotására tegyen javaslatot. A biztonsági feladatokkal
megbízott egyéb személyzet képesítési követelményeit a 96/48/EK és 2001/16/EK
irányelv már meghatározta. ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o., (22) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg) Az új közös
vasútbiztonsági keretszabályok részeként minden tagállamban nemzeti hatóságokat
kell létrehozni, amelyek szabályozzák és felügyelik a vasútbiztonságot. A
hatóságok közösségi szintű együttműködésének elősegítése érdekében minden
hatóságot ugyanazzal a minimális feladat- és hatáskörrel kell felruházni. A
nemzeti biztonsági hatóságoknak nagyfokú függetlenséget kell biztosítani.
Feladataikat nyíltan és hátrányos megkülönböztetés nélkül kell ellátniuk, hogy
elősegítsék egy egységes közösségi vasúti rendszer létrehozását, és
együttműködjenek döntéshozatali kritériumaik összehangolásában, különösen a
nemzetközi szállítási szolgáltatásokat biztosító vasúttársaságok biztonsági
tanúsítványa tekintetében. ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o., (23) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg) (2320) A súlyos vasúti balesetek ritkák. Ezeknek
Következményeik azonban súlyosak következményeik
lehetnek, és ahhoz vezethetnek, hogy a közvélemény kétségbe vonja a vasúti
rendszer biztonságos működését. Ezért a balesetek megismétlődésének elkerülése
érdekében biztonsági szempontból ki kell vizsgálni az összes ilyen balesetet, a
vizsgálat eredményét pedig nyilvánossá kell tenni. Más balesetek vagy váratlan
események Ö esetében is
indokolt biztonsági vizsgálatot lefolytatni, ha Õ azok fontos figyelmeztető előjelei lehetnek a súlyos balesteknek,
ezért adott esetben azokat is ki kell vizsgálni biztonsági szempontból. ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o., (24) preambulumbekezdés (2421) A biztonsági vizsgálatot külön kell választani az ugyanarra az
eseményre vonatkozó igazságügyi vizsgálattól, és az utóbbi vizsgálatot végzők
számára a bizonyítékokhoz és a tanúkhoz való
hozzáférést kell biztosítani. E vizsgálatot egy, a vasúti ágazat szereplőitől
független állandó testületnek kell végeznie. A testületnek úgy kell működnie,
hogy elkerülje az érdekellentéteteket és azt, hogy bármilyen módon érintett
legyen a vizsgált esemény okaiban; különösen arra kell figyelmet fordítani,
hogy ne sérüljön a hatóság funkcionális függetlensége abban az esetben, ha
szervezeti és jogi szempontból szoros kapcsolatban áll a vasúti ágazatért
felelős nemzeti biztonsági vagy szabályozó hatósággal. A hatóságnak a lehető
legnyíltabban kell e vizsgálatot elvégeznie. A vizsgáló testületnek minden
eseményre vonatkozóan létre kell hoznia az adott vizsgálati munkacsoportot,
amely rendelkezik a szükséges szakismerettel ahhoz, hogy megállapítsa az
események közvetlen és közvetett okait. ò új szöveg (22) Annak érdekében, hogy a vizsgáló testület
hatékonyabban végezhesse tevékenységét, és hogy feladatait könnyebben láthassa
el, kellő időben be kell tudnia jutni a baleset helyszínére, szükség esetén az
igazságügyi hatóságokkal jó együttműködésben. A vizsgálati jelentések, valamint
a megállapítások és ajánlások döntő fontosságú információkat jelentenek a
vasútbiztonság további javításával kapcsolatban, ezért azokat uniós szinten
nyilvánossá kell tenni. A biztonsági ajánlásokat a címzetteknek végre kell
hajtaniuk, a megtett intézkedésekről pedig jelentést kell tenniük a vizsgáló
testület számára. (23) A tagállamoknak meg kell határozniuk az ezen
irányelv rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókat, és
biztosítaniuk kell azok végrehajtását. E szankcióknak hatékonyaknak,
arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. (24) Az ezen irányelvben javasolt intézkedések
célkitűzéseit, nevezetesen a biztonság szabályozására és felügyeletére irányuló
tagállami intézkedések összehangolását, a balesetek kivizsgálását, valamint a
közös biztonsági célok, közös biztonsági módszerek, közös biztonsági mutatók és
az egységes biztonsági tanúsítványra vonatkozó közös követelmények megállapítását
a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és azok az Unió szintjén
jobban megvalósíthatók, ezért az Unió a Szerződés 5. cikke szerinti
szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket fogadhat el. Az említett
cikkben meghatározott arányosság elvével összhangban ez az irányelv nem terjed
túl azon, ami a szóban forgó célkitűzések eléréséhez szükséges. ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o., (25) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg) A vizsgálati jelentések,
valamint a megállapítások és ajánlások döntő fontosságú információkat
jelentenek a vasútbiztonság további javításával kapcsolatban, ezért azokat
közösségi szinten nyilvánossá kell tenni. A biztonsági ajánlásokat a
címzetteknek végre kell hajtaniuk, és a megtett intézkedésekről pedig jelentést
kell tenniük a vizsgáló testület számára. ò új szöveg (25) A
Bizottságnak indokolt felhatalmazást kapnia arra, hogy ezen irányelv egyes nem
alapvető elemeinek kiegészítése és módosítása céljából a Szerződés 290. cikke
alapján felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a közös biztonsági
módszerek és felülvizsgálatuk, továbbá a közös biztonsági mutatók és
célkitűzések felülvizsgálata vonatkozásában. Különösen fontos, hogy a Bizottság
az előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten is – megfelelő
konzultációkat folytasson. Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésekor
és kidolgozásakor a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a releváns
dokumentumok egyidejűleg, kellő időben és megfelelő módon eljussanak az Európai
Parlamenthez és a Tanácshoz. (26) Az
ezen irányelv végrehajtására vonatkozó feltételek egységességének biztosítása
érdekében indokolt a Bizottságra végrehajtási hatásköröket ruházni a biztonsági
rendszerre és annak alkotóelemeire vonatkozó követelmények, a tehervagonok
karbantartásáért felelős szervezetekre vonatkozó tanúsítási rendszer
felülvizsgálata és más vasúti járművekre való kiterjesztése, valamint a
balesetekről és váratlan eseményekről készülő vizsgálati jelentés elsődleges
tartalma tekintetében. Ezeket a hatásköröket a Bizottság végrehajtási
hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok
szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i
182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek[22] megfelelően kell gyakorolni. (27) Indokolt,
hogy az irányelv nemzeti jogba való átültetésének kötelezettsége csak a korábbi
irányelvhez képest jelentős változást jelentő rendelkezésekre vonatkozzon. A
változatlan rendelkezések átültetésére vonatkozó kötelezettség a korábbi
irányelvből következik. (28) Ez
az irányelv nem érinti a IV. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek
a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos
tagállami kötelezettséget. ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o., (26) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg) Mivel a javasolt
intézkedések célját, azaz a biztonság szabályozására és felügyeletére vonatkozó
tevékenységek tagállami koordinálását, a balesetek kivizsgálását, valamint a
közös biztonsági célok, a közös biztonsági módszerek, a közös biztonsági
mutatók és a biztonsági tanúsítványra vonatkozó közös követelmények közösségi
szinten történő megállapítását a tagállamok nem tudják megfelelő mértékben megvalósítani,
és ez a szükséges intézkedések mértéke miatt közösségi szinten jobban
megvalósítható, a Közösség a szubszidiaritásnak a Szerződés 5. cikkében
meghatározott elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett
cikkben meghatározott arányosság elvével összhangban ez az irányelv nem lépi
túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket. ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o., (27) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg) Az ezen irányelv
végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási
hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999.
június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal[23] összhangban
kell elfogadni. ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o., (28) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg) Ezen irányelv célja az,
hogy átszervezze és összegyűjtse a vasútbiztonságra vonatkozó közösségi
jogszabályokat. Ezért a vasúttársaságok biztonsági tanúsítványa tekintetében a
2001/14/EK irányelvben korábban meghatározott rendelkezések a biztonsági
tanúsítványra vonatkozó hivatkozásokkal együtt hatályukat vesztik. A 95/18/EK
irányelvben biztonsági követelményeket határoztak meg a személyzet biztonsági
képesítésével és a járművek biztonságával kapcsolatban, amelyeket ezen irányelv
biztonsági tanúsítványra vonatkozó követelményei is tartalmaznak, ezért már nem
kell az engedélyezési követelmények részét képezniük. Az engedélyezett
vasúttársaságnak biztonsági tanúsítvánnyal kell rendelkeznie ahhoz, hogy
hozzáférhessen a vasúti infrastruktúrához. ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o., (29) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg) A tagállamoknak meg kell
határozniuk az ezen irányelv rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó
szankciókat, és biztosítaniuk kell azok végrehajtását. E szankcióknak
hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. ê Helyesbítés, HL
L 220, 2004.6.21., 16. o. (kiigazított szöveg) ð új szöveg ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. cikk TárgyCél Ezen irányelv célja Ö Ez az irányelv
rendelkezéseket ír elő annak érdekében, hogy a következőkkel gondoskodjon Õ a közösségi Ö az uniós Õ vasúti biztonság
fejlesztésérőle és javításáróla, valamint a vasúti szállítási
szolgáltatások piacára való belépés elősegítésérőle a
következőkkel: a) a tagállami szabályozási struktúrának a
tagállamokban történő összehangolása; b) Ö a vasúti
rendszer szereplői közötti hatáskörmegosztás Õ az egyes szereplők hatáskörének meghatározása; c) közös
biztonsági célok és biztonsági módszerek kidolgozása a nemzeti szabályok
hatékonyabb harmonizálása céljából ð annak érdekében, hogy a nemzeti
szabályozás fokozatosan nélkülözhetővé váljon ï ; d) mindegyik tagállamban a
ð tagállamonként egy ï biztonsági hatóság, valamint ð egy, ï a baleseteket és váratlan eseményeket vizsgáló Ö nemzeti Õ testület létrehozásának a követelménye; e) a
vasútbiztonság irányítása, szabályozása és felügyelete érdekében közös elvek
meghatározása. 2. cikk Hatály (1) Ezt az irányelvet a tagállamok vasúti
rendszerére kell alkalmazni, amely a strukturális és működési ð funkcionális ï területek szempontjából alrendszerekre osztható fel. Az irányelv hatálya mMagában foglalja a rendszer egészére
vonatkozó biztonsági követelményeket, beleértve az infrastruktúra és a forgalmi
szolgálat biztonságos irányítását, valamint a vasúttársaságoknak ð , ï és
az infrastruktúra működtetői a pályahálózat-működtetőknek ð és a vasúti rendszer többi szereplőjének ï együttműködését. (2) ð Az irányelv hatálya nem terjed ki a
következő rendszerekre: ï A tagállamok ennek az irányelvnek a végrehajtása keretében elfogadott
intézkedéseikből kizárhatják az alábbiakat: a) a metrókat, villamosokat, valamint a
helyiérdekű más városi és regionális vasúti rendszereket; b) azokat a hálózatokat, amelyek funkcionálisan elkülönülnek a
vasúti rendszer fennmaradó részétől, és rendeltetésük szerint csak a helyi,
városi vagy elővárosi utasforgalom lebonyolítására szolgálnak, továbbá azokat a vasúttársaságokat, amelyek csak ezeken a hálózatokon
működnek; Ö (3) A
tagállamok az ezen irányelvet végrehajtó intézkedések hatályából
kizárhatják: Õ ac) azt a
magántulajdonban levő infrastruktúrát, amelyet kizárólag az infrastruktúra
tulajdonosa használ saját áruszállítási
tevékenysége céljára ð valamint a kizárólag ilyen
infrastruktúrán használt járműveket ï ; ð b) a szigorúan csak helyi, történelmi
vagy idegenforgalmi célra fenntartott infrastruktúrát és járműveket. ï ê 2008/110/EK 1.
cikk 1. pont d) a nemzeti
hálózaton közlekedő, muzeális járművek, amennyiben eleget tesznek a biztonságos
járműközlekedést garantáló nemzeti biztonsági előírásoknak és szabályoknak; e) saját hálózatukon közlekedő muzeális és múzeumi,
valamint turistavasutak, beleértve a műhelyeket, járműveket és a személyzetet
is. ê Helyesbítés, HL
L 220, 2004.6.21., 16. o. 3. cikk Fogalommeghatározások Ezen irányelv alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni: a) „vasúti
rendszer”: a 96/48/EK és 2001/16/EK irányelvben meghatározott
strukturális és működési területekre vonatkozó alrendszerek összessége,
valamint az egész rendszer irányítása és üzemeltetése; ò új szöveg a)
„vasúti rendszer”: az Unió vasúti rendszere [a vasúti rendszer kölcsönös
átjárhatóságára vonatkozó xx] irányelv 2. cikkében foglalt fogalommeghatározás
szerint; ê Helyesbítés, HL
L 220, 2004.6.21., 16. o. b) „az
infrastruktúra működtetője”: az a testület vagy vállalkozás, amely különösen a
vasúti infrastruktúra vagy annak egy része létrehozásáért és karbantartásáért
felelős a 91/440/EGK irányelv 3. cikkében meghatározottak szerint, ami magában
foglalhatja az infrastruktúra felügyeleti és biztonsági rendszerének az
irányítását is. Az infrastruktúra működtetőjének A
pályahálózat-működtető feladatai egy
hálózaton vagy a hálózat egy részén belül más testületekre vagy vállalkozásokra
ruházhatók; ò új szöveg b)
„pályahálózat-működtető”: a 2001/14/EK irányelv[24] 2. cikkében foglalt
fogalommeghatározás szerinti pályahálózat-működtető; ê Helyesbítés, HL
L 220, 2004.6.21., 16. o. (kiigazított szöveg) ð új szöveg c)
„vasúttársaság”: a 2001/14/EK irányelvben ð irányelv 2. cikkében ï meghatározott vasúttársaság és bármely más állami vagy
magánvállalkozás, amelynek fő üzleti tevékenysége vasúti áru- és/vagy
személyszállítási szolgáltatások nyújtása, azzal a megkötéssel, hogy e
vállalkozásnak kell a vontatást biztosítania,
beleértve ; magában foglalja
azokat a vállalkozásokat is, amelyek csak vontatást végeznek; d) „kölcsönös
átjárhatósági műszaki előírások (ÁME)”: olyan
azok a műszaki előírások, amelyek a ð vasutak kölcsönös átjárhatóságára
vonatkozó xx irányelv 2. cikkében ï 96/48/EK
és 2001/16/EK irányelvben meghatározottak szerint az alapvető
követelmények teljesítése, valamint a nagysebességű és hagyományos transzeurópai
vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának a biztosítása érdekében az egyes
alrendszerekre, illetve azok részeire vonatkoznak; e) „közös
biztonsági célok (KBC)”: azok a
biztonsági szintek, amelyeket a vasúti rendszer különböző részein (mint
például a hagyományos vasúti rendszer, nagysebességű vasúti rendszer, kizárólag
áruszállításra használt hosszú vasúti alagutak vagy vonalak) és a rendszer
egészén mindenképpen meg kell valósítani, és amelyet a kockázatelfogadási
kritérium fejez ki; f) „közös biztonsági módszerek (KBM)”: azok a kidolgozandó módszerek,
amelyek leírják a biztonsági szinteknek, a biztonsági célok megvalósításának és
más biztonsági követelmények teljesítésének az értékelési módszerét; Ö f) „közös
biztonsági módszerek”: azok a módszerek, amelyek leírják a biztonsági
szinteknek, a biztonsági célok megvalósításának és más biztonsági követelmények
teljesítésének az értékelési módszereit; Õ g) „Ö nemzeti Õ biztonsági hatóság”:
az a nemzeti testület, amelyet az ezen irányelv szerinti vasútbiztonsági
feladatok elvégzésével bíztak meg, illetve a Ö több Õ tagállamok által ezekkel a feladatokkal megbízott más kétnemzetiségű testület, amely a
határokon átnyúló egyedi infrastruktúrák egységes biztonsági rendszerének a biztosításával foglalkozik; h) „nemzeti biztonsági
szabályok”: a vasútbiztonsági ð vagy műszaki ï követelményeket tartalmazó, tagállami szinten bevezetett ð kötelező ï szabályok, amelyek a szabályokat bevezető testülettől függetlenül egynél több
vasúttársaságra ð a vasúttársaságokra ï vonatkoznak; i) „biztonsági
rendszer”: az infrastruktúra működtetője
egy pályahálózat-működtető vagy a vasúttársaság által létrehozott szervezeti rend és az
általa meghozott intézkedések, amelyek az üzemeltetés biztonságos
irányítására szolgálnak; j) „megbízott
vizsgálatvezető”: a vizsgálat megszervezéséért, végrehajtásáért és
ellenőrzéséért felelős személy; k) „baleset”:
olyan nem kívánatos vagy nem szándékos váratlan esemény, illetve ilyen
események sajátos láncolata, amelynek káros következményei vannak; a balesetek
a következő kategóriákra oszthatók: ütközés, kisiklás, balesetek vasúti
átjárókban, mozgó járművek okozta személyi sérülés, tűzesetek és egyéb
balesetek; l) „súlyos
baleset”: vonatok összeütközése vagy kisiklása, amely legalább egy halálos
áldozattal, öt vagy több személy súlyos sérülésével, illetve a járművek, az
infrastruktúra vagy a környezet jelentős károsodásával jár, valamint más
hasonló baleset, amelynek nyilvánvaló hatása van a vasútbiztonsági
szabályozásra vagy a biztonsági irányításra; Ö a
fentiekben Õ „jelentős kár Ö károsodás Õ”: olyan kár,
amelyről a vizsgáló testület azonnal megállapíthatja, hogy az összesen legalább
kétmillió eurót tesz ki; m) „váratlan
esemény”: a baleseten vagy súlyos baleseten kívül minden olyan esemény, amely a
vonatok üzemeltetését és az üzemeltetés Ö a
műveletek Õ biztonságát érinti; n)
„vizsgálat”: a baleset és váratlan esemény megelőzése céljából végzett eljárás,
amely magában foglalja az információk gyűjtését és elemzését, a következtetések
levonását, beleértve az okok meghatározását is, és adott esetben biztonsági
ajánlások megtételét; o) „okok”:
azok a cselekvések, mulasztások, események vagy feltételek, illetve ezek
kombinációja, amelyek a balesethez vagy a váratlan eseményhez vezetnek; p) „Ügynökség”:
az Európai Vasúti Ügynökség, azaz a vasútbiztonsággal és a vasúti rendszer
kölcsönös átjárhatóságával foglalkozó közösségi ügynökség; ò új szöveg p) „helyiérdekű vasút”: olyan városi és/vagy
elővárosi vasúti közlekedési rendszer, amelynek kapacitása és sebessége a
szokványos vasúti rendszerekénél és a metrórendszerekénél kisebb, de a
villamosközlekedési rendszerekénél nagyobb. A helyiérdekű vasúti rendszerek
rendelkezhetnek saját pályatesttel, vagy pályatestük lehet a közúttal közös, és
járműveik általában nem vesznek részt a távolsági személy- vagy áruszállítási
forgalomban; ê Helyesbítés, HL
L 220, 2004.6.21., 16. o. (kiigazított szöveg) ð új szöveg q) „bejelentett
szervezetek”: azok a szervezetek, amelyeket a 96/48/EK és
a 2001/16/EK irányelv szerint a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő
rendszerelemek megfelelőségének vagy alkalmazhatóságának az értékelésével,
illetve az alrendszerekre vonatkozó EK-hitelesítési eljárás elvégzésével bíztak
meg; r) „kölcsönös
átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem”: azok, a 96/48/EK és a 2001/16/EK irányelvben ð a vasúti rendszerek kölcsönös
átjárhatóságára vonatkozó xx irányelv 2. cikkében ï meghatározott alkatrészek, alkatrészcsoportok, szerkezeti részegységek
vagy teljes építmények, amelyeket egy alrendszerbe építenek be vagy
szándékoznak beépíteni, és amelyeknek közvetett vagy közvetlen hatása van a nagysebességű vagy
hagyományos vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságára. A „rendszerelem”
fogalom magában foglalja mind a tárgyi, mind pedig az immateriális eszközöket,
mint például a szoftvereket; ê 2008/110/EK 1.
cikk 2. pont (kiigazított szöveg) ð új szöveg s)
„üzembentartó”: az a személy vagy szervezet, aki vagy amely a járművet, mint
szállítóeszközt hasznosítja, akár tulajdonosa, akár használati joga van
felette, továbbá a Közösségben a vasúti rendszer
kölcsönös Ö átjárhatóságára
vonatkozó xx irányelv 43. cikkében Õ átjárhatóságáról szóló, 2008. június 17-i 2008/57/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozás)[25], (a
továbbiakban: a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv), 33.
cikkében meghatározott
ð említett ï nemzeti járműnyilvántartásban ily módon nyilvántartásba van véve; t)
„karbantartásért felelős szervezet”: egy jármű karbantartásáért felelős
szervezet, amely a nemzeti járműnyilvántartásban ily módon nyilvántartásba van
véve; u) „jármű”:
vontató eszközzel rendelkező vagy nem rendelkező, ð állandó vagy változó
összetételben ï saját kerekein vasúti sínen közlekedő vasúti jármű. Egy jármű egy vagy
több strukturális és funkcionális alrendszerből, vagy ezen alrendszerek egy vagy több részéből
áll;. ò új szöveg v) „gyártó”: olyan természetes vagy jogi személy, aki
vagy amely kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket vagy
alrendszereket gyárt, terveztet vagy gyártat, és aki vagy amely saját nevével
vagy védjegyével ellátva értékesíti azt; w) „feladó”: az a vállalkozás, amelyik saját nevében
vagy harmadik fél megbízásából árut ad fel; x) „berakó”: az a vállalkozás, amely a
küldeménydarabos árut – beleértve a veszélyes árut is –, a kiskonténert vagy a
mobil tartányt a kocsira vagy a konténerbe rakja, illetőleg a konténert,
ömlesztettáru-konténert, MEG-konténert, tankkonténert vagy mobil tartányt a
kocsira rakja. y)
„töltő”: az a vállalkozás, amely az árut – beleértve a veszélyes árut is –
tartányba (tartálykocsiba, illetve leszerelhető tartánnyal, mobil tartánnyal
vagy tankkonténerrel rendelkező kocsiba), ömlesztettáru szállításához való
vasúti kocsiba, nagykonténerbe vagy kiskonténerbe, illetve battériás kocsiba
vagy MEG-konténerbe tölti; ê Helyesbítés, HL
L 220, 2004.6.21., 16. o. (kiigazított szöveg) ð új szöveg II. FEJEZET A BIZTONSÁG FEJLESZTÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA 4. cikk A ð vasúti rendszer szereplőinek
közreműködése a ï vasútbiztonság ð fejlesztésében és javításában ï fejlesztése és javítása (1) A tagállamok ð és az Ügynökség ï gondoskodnak a vasútbiztonság általános fenntartásáról és – amennyiben
ésszerű keretek között kivitelezhető – folyamatos javításáról, amelynek során
figyelembe veszik a közösségi Ö az uniós Õ jogszabályok
alakulását, valamint a műszaki és tudományos fejlődést, és prioritást adva a
súlyos balesetek megelőzésének. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy biztonsági szabályokat nyíltan és
megkülönböztetéstől mentesen határozzanak meg, alkalmazzanak és hajtsanak végre
annak érdekében, hogy a szabályok előmozdítsák az egységes európai vasúti
szállítási rendszer kialakulását. 2. A tagállamok biztosítják, hogy a vasútbiztonság fejlesztésére és
javítására irányuló intézkedések figyelembe vegyék a rendszeralapú megközelítés
szükségességét. ê Helyesbítés, HL
L 220, 2004.6.21., 16. o. (kiigazított szöveg) è1 2008/110/EK
1. cikk 3. pont ð új szöveg (2) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a vasúti rendszer biztonságos
üzemeltetése és az azzal kapcsolatos kockázatok korlátozása az infrastruktúra
működtetőinek és a vasúttársaságoknak a feladata legyen, azzal a
kötelezettséggel, hogy: a) adott esetben egymással együttműködve tegyék
meg a szükséges intézkedéseket a kockázatok korlátozására, b) alkalmazzák Ö az uniós
és Õ a nemzeti biztonsági szabályokat és
szabványokat, és c) ezzel az irányelvvel összhangban hozzák
létre a biztonsági rendszereket. A tagállamok jogszabályai szerinti polgári
jogi felelősség sérelme nélkül valamennyi infrastruktúraműködtető
pályahálózat-működtető és vasúttársaság a
felhasználókkal, az ügyfelekkel, az érintett munkavállalókkal és a harmadik
személyekkel szemben felelős a rendszer rá eső részéért és annak biztonságos
működéséért, beleértve az anyagbeszerzést és a szolgáltatásokra vonatkozó
alvállakozást is. ð A pályahálózat-működtetők és a
vasúttársaságok kockázatkezelési rendszereinek figyelembe kell venniük a
harmadik felek tevékenységével összefüggő kockázatokat is. ï (34) Mindez nem érinti a Ö Minden Õ gyártónak, a
karbantartási vállalkozónak, a è1 az üzembentartóinak ç , a szolgáltatóknak és a
beszerző egységeknek a felelősségét, amely szerint biztosítaniauk
kell, hogy az általa szállított járművek,
a berendezések, a tartozékok, valamint az általuk szállított berendezések felszerelések és szolgáltatások megfeleljenek
az előírt követelményeknek és használati feltételeknek, és hogy a vasúttársaság
és/vagy az
infrastruktúra működtetője a
pályahálózat-működtető biztonságosan üzembe tudja helyezni azokat. ò új szöveg (4) Minden, a
biztonsági műveletekben lényeges szerephez jutó szereplő – adott esetben a
többi szereplővel együttműködésben – végrehajtja a szükséges kockázatkezelési
intézkedéseket. A vasúttársaságokon és a pályahálózat-működtetőkön kívül ilyen
szereplők még: (a)
a jármű-karbantartással
megbízott gazdálkodó egységek; (b)
a feladók, a berakók és a
töltők, amelyeknek szerepük van a berakodási műveletek biztonságos voltában; (c)
a gyártók, amelyek
felelősek a biztonságos vasúti járműveknek, a járművek alkatrészeinek,
összetevőinek, illetve szerkezeti részegységeinek, a vasúti infrastruktúrának,
az energia-alrendszernek és a pálya menti ellenőrzés-irányítás alrendszernek a
tervezéséért és gyártásáért, továbbá a járműhöz tartozó előzetes karbantartási dokumentáció
kibocsátásáért. (5) Minden
vasúttársaság, pályahálózat-működtető és jármű-karbantartásért felelős
szervezet biztosítja, hogy szerződéses megbízottai kockázatkezelési
intézkedéseket hajtsanak végre. Ebből a célból minden vasúttársaság, pályahálózat-működtető
és jármű-karbantartásért felelős szervezet alkalmazza a folyamatok nyomon
követésére szolgáló, az 1078/2012/EU rendeletben[26] rögzített közös módszereket. Szerződéses
megbízottaik az említett eljárást szerződéses megállapodások alapján alkalmazzák.
A vasúttársaságok, a pályahálózat-működtetők és a jármű-karbantartásért felelős
szervezetek az Ügynökség vagy a nemzeti biztonsági hatóság kérésére betekintést
engednek szerződéses megállapodásaikba. (6) Ha a vasúti
rendszer valamelyik szereplője biztonsági kockázatot észlel a műszaki
berendezéseknek – beleértve azok szerkezeti alrendszereit is – hiányosságával,
hibás kivitelezésével vagy üzemzavarával összefüggésben, e kockázatokról
értesíti a többi érintett felet annak érdekében, hogy azok megtehessenek minden
korrekciós intézkedést, amely a vasúti rendszer biztonsági teljesítményének
folyamatos fenntartásához szükséges. (7) Járműveknek a
vasúttársaságok közötti cseréje esetén minden szereplő megosztja a többivel a
működés biztonsága szempontjából lényeges információk összességét. Ezek az
információk magukban foglalják a jármű állapotára és üzemi előzményeire, a
karbantartási nyilvántartás egyes elemeire, a rakodási műveletek
nyomonkövethetőségére és a fuvarlevelekre vonatkozó információkat. Az információknak
elég részleteseknek kell lenniük a járműnek a vasúttársaság általi
üzemeltetésével járó kockázatok értékeléséhez. ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o. (kiigazított szöveg) 5. cikk Közös biztonsági mutatók (1) Annak érdekében, hogy megkönnyítsék a
közös biztonsági célok megvalósításának értékelését, és figyelemmel kísérjék a
vasútbiztonság általános fejlődését, a tagállamok a nemzeti biztonsági hatóságok 18. cikkben
említett éves beszámolói alapján információkat gyűjtenek a közös biztonsági
mutatókkal kapcsolatban. A közös biztonsági
mutatókra vonatkozó első bázisév a 2006. év; ezen évre vonatkozóan a közös
biztonsági mutatókról szóló jelentést a következő évi éves beszámolóban
nyújtják be. A közös biztonsági mutatókat az I. mellékletben
leírtak szerint állapítják meg. ò új szöveg (2) A Bizottság
felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló
jogi aktusokat fogadjon el az I. melléklet felülvizsgálata, és különösen a
közös biztonsági mutatóknak a műszaki fejlődésre való figyelemmel történő
aktualizálása és a baleseti költségek közös számítási módszereinek kiigazítása
céljából. ê 2008/110/EK 1.
cikk 4. pont (kiigazított szöveg) (2) 2009. április 30. előtt felül kell vizsgálni
az I. mellékletet, különösen annak érdekében, hogy az tartalmazza a közös
biztonsági mutatók közös meghatározásait és a balesetek költségei
kiszámításának közös módszereit. Az ezen irányelv nem
alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen
intézkedést a 27. cikk (2a) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő
szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. êHelyesbítés, HL L
220., 2004.6.21., 16. o. 6. cikk Közös biztonsági módszerek ê 2008/110/EK 1.
cikk 5. pont a) alpont (kiigazított szöveg) (1) A Bizottság 2008. április 30. előtt
elfogadja a legalább a (3) bekezdés a) pontjában leírt módszereket tartalmazó
közös biztonsági módszerek első csoportját. Ezeket a
közös biztonsági módszereket az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé
kell tenni. A Bizottság 2010.
április 30. előtt elfogadja a (3) bekezdésben leírt módszerek fennmaradó részét
tartalmazó közös biztonsági módszerek második csoportját. Ezeket a közös
biztonsági módszereket az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell
tenni. Az ezen irányelv nem
alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen
intézkedéseket a 27. cikk (2a) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő
szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o. (kiigazított szöveg) ð új szöveg (2) Az Ügynökség a 27. cikk (2)
bekezdésében említett eljárás szerinti megbízás alapján kidolgozza a közös
biztonsági módszerek tervezetét és az átdolgozott közös biztonsági módszerek
tervezetét. A közös biztonsági
módszerek tervezete a tagállamok meglévő módszereinek vizsgálatán alapul. (31) A közös biztonsági módszerek leírják a
biztonsági szint Ö szintek Õ , a biztonsági célok
megvalósítása és más biztonsági követelmények teljesítése értékelésének módját
azáltal, hogy kidolgozzák és meghatározzák a következőket: a)
kockázatelemzési és -értékelési módszerek ; b) a 10. és
11. cikk szerint kiállított biztonsági tanúsítványok és biztonsági engedélyek
követelményeinek való megfelelés értékelésére szolgáló módszerek, és ê 2008/110/EK 1.
cikk 5. pont b) alpont c) amennyiben az
ÁME nem tartalmazza azokat, az annak ellenőrzésére szolgáló módszerek, hogy a
vasúti rendszer strukturális alrendszereinek üzemeltetése és karbantartása
megfelel-e a rájuk vonatkozó alapvető követelményeknek. . ò új szöveg c) a nemzeti biztonsági hatóságok által alkalmazandó
felügyeleti módszerek, valamint a vasúttársaságok, a pályahálózat-működtetők és
a karbantartásért felelős szervezetek által alkalmazandó nyomonkövetési
módszerek; d) minden egyéb olyan módszer, amely a biztonsági
rendszereknek valamely, uniós szinten harmonizálásra szoruló folyamatára
vonatkozik. ê 2008/110/EK 1.
cikk 5. pont c) alpont (új szöveg) (4)
A közös biztonsági intézkedések szabályos időközönként felülvizsgálat tárgyát
képezik, figyelembe véve az alkalmazásukból nyert tapasztalatokat, a vasúti
biztonság általános fejlődését, valamint a 4. cikk (1) bekezdésében
meghatározott tagállami kötelezettségeket. Az ezen irányelv nem alapvető
fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történő módosítására irányuló
ezen intézkedést, a 27. cikk (2a) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő
szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. ò új szöveg (2) A Bizottság az
Ügynökségnek megbízást ad arra, hogy kidolgozza az (1) bekezdés d) pontjában
említett új közös biztonsági módszereket, felülvizsgálja és aktualizálja a
meglévő közös biztonsági módszereket, és vonatkozó ajánlásait a Bizottság elé
terjessze. Az Ügynökség az
ajánlások tervezetét a felhasználók és az érdekeltek véleményének
figyelembevételével dolgozza ki. Az ajánlásokhoz csatolni kell az e konzultáció
eredményeiről készült jelentést és az elfogadásra ajánlott közös biztonsági
módszerek hatásvizsgálatáról készült jelentést. (3) A közös
biztonsági módszereket rendszeres időközönként felül kell vizsgálni az
alkalmazásuk során szerzett tapasztalatoknak és a vasútbiztonság általános
fejlődésének figyelembevételével, általában a biztonság fenntartását és az
ésszerű megvalósíthatóság határain belül a biztonság folyamatos növelését szem
előtt tartva. (4) A Bizottság
felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló
jogi aktusokat fogadjon el a közös biztonsági módszerek és a felülvizsgált
közös biztonsági módszerek rögzítésére. ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o. (kiigazított szöveg) (5) A tagállamok a közös biztonsági módszerek
elfogadását és azok felülvizsgálatát figyelembe véve elvégzik a nemzeti biztonsági szabályaik szükséges módosításait. 7. cikk Közös biztonsági célok (1) A közös biztonsági célokat az e cikkben
meghatározott eljárások szerint kell kidolgozni, alkalmazni és felülvizsgálni. (2) Az Ügynökség a 27. cikk (2)
bekezdésében említett eljárás szerinti megbízás alapján kidolgozza a közös
biztonsági módszerek tervezetét és az átdolgozott közös biztonsági módszerek
tervezetét. ê 2008/110/EK 1.
cikk 6. pont a) alpont (kiigazított szöveg) (3) A közös biztonsági
célok tervezetének első csoportja a tagállamok meglévő céljainak és
biztonsággal kapcsolatos teljesítményének a vizsgálatán alapul, és biztosítja,
hogy a vasúti rendszer jelenlegi biztonsági színvonala egyik tagállamban se
csökkenjen. A Bizottság 30 április 2009 előtt elfogadja e közös biztonsági
célokat, és azokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tenni.
Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel
történő módosítására irányuló ezen intézkedést a 27. cikk (2a) bekezdésében
említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban
kell elfogadni. A közös biztonsági célok
tervezetének második csoportja a közös biztonsági célok első csoportjából és az
azok végrehajtásából nyert tapasztalatokon alapul. Ezeknek tükrözniük kell
azokat a kiemelt területeket, ahol a biztonságot tovább kell javítani. A
Bizottság 2011. április 30. előtt elfogadja e közös biztonsági célokat, és
azokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tenni. Az ezen irányelv
nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történő
módosítására irányuló ezen intézkedést a 27. cikk (2a) bekezdésében említett
ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell
elfogadni. ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o. (kiigazított szöveg) (14) A közös biztonsági célok meghatározzák azt
a Ö minimális Õ legkisebb biztonsági szintet, amelyet a vasúti rendszer
különböző részein és a rendszer egészén mindenképpen meg kell valósítani, és
amelyet a kockázatelfogadási kritérium fejez ki a következők tekintetében: a) az utasokkal, a személyzettel, beleértve
az alvállalkozók személyzetét is, a vasúti átjárók használóival és más
személyekkel kapcsolatos egyedi kockázatok, és a meglévő nemzeti és nemzetközi
felelősségi szabályok sérelme nélkül a vasúti létesítményeken tartózkodó
illetéktelen személyekkel kapcsolatos egyedi kockázatok; b) társadalmi kockázatok. ò új szöveg (2) A Bizottság az
Ügynökségnek megbízást ad arra, hogy kidolgozza a felülvizsgált közös
biztonsági célokat, és vonatkozó ajánlásait a Bizottság elé terjessze. (3) A közös
biztonsági célokat rendszeres időközönként felül kell vizsgálni, figyelembe
véve a vasútbiztonság általános fejlődését. A közös biztonsági céloknak
tükrözniük kell azokat a kiemelt területeket, ahol tovább kell javítani a
biztonságot. (4) A Bizottság
felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló
jogi aktusokat fogadjon el a felülvizsgált közös biztonsági célok rögzítésére. ê 2008/110/EK 1.
cikk 6. pont b) alpont (kiigazított szöveg) (5) A közös biztonsági célokat rendszeres
időközönként felül kell vizsgálni, figyelembe véve a vasútbiztonság általános
fejlődését. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú
elemeinek többek között kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen
intézkedést a 27. cikk (2a) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő
szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o. (kiigazított szöveg) (56) A tagállamok elvégzik nemzeti biztonsági
szabályaik szükséges módosítását annak érdekében, hogy a mellékelt
megvalósítási ütemtervnek megfelelően legalább a közös biztonsági célokat és az
átdolgozott közös biztonsági célokat megvalósítsák. A tagállamok a 8. Ö cikknek Õ cikk (3) bekezdésének megfelelően
értesítik ezekről a szabályokról a Bizottságot. 8. cikk Nemzeti biztonsági
szabályok Ezen irányelv alkalmazása során a tagállamok kötelező érvényű nemzeti
biztonsági szabályokat állapítanak meg, és biztosítják azok közzétételét,
valamint azt, hogy a szabályok minden infrastruktúraműködtetőnek,
vasúttársaságnak, biztonsági tanúsítványt és biztonsági engedélyt kérelmező
félnek egyértelmű, mindegyik érintett fél számára érthető nyelven rendelkezésre
álljanak. ò új szöveg (1) A tagállamok
kizárólag a következő esetekben állapíthatnak meg új nemzeti szabályokat: a) ha a szabályok olyan meglévő biztonsági módszerekre
vonatkoznak, amelyekre nem terjed ki a közös biztonsági módszerek hatálya; b) sürgős megelőző intézkedésként, különösen balesetet követően. A tagállamok
gondoskodnak arról, hogy a nemzeti szabályok figyelembe vegyék a rendszeralapú
megközelítés szükségességét. (2) Amennyiben egy
tagállam új nemzeti szabályt kíván bevezetni, a szabály tervezetét a …/…/EU rendelet
[ügynökségi rendelet] 23. cikkével összhangban, a megfelelő IT-rendszer
használatával az Ügynökség elé terjeszti. (3) Ha az Ügynökség
olyan – bejelentett vagy be nem jelentett – nemzeti szabályról szerez tudomást,
amely fölöslegessé vált, vagy amely összeegyeztethetetlen a közös biztonsági
módszerekkel vagy bármely más, a nemzeti szabály alkalmazásának kezdete óta
elfogadott uniós rendelkezéssel, akkor a(z) …/…/EU rendelet [ügynökségi
rendelet] 22. cikkével létrehozott eljárást kell alkalmazni. (4) A tagállamok
biztosítják, hogy a nemzeti szabályokhoz valamennyi érdekelt fél számára
érthető megfogalmazásban, ingyenesen hozzá lehessen férni. (5) Az e cikknek
megfelelően bejelentett nemzeti szabályokra nem vonatkozik a 98/34/EK irányelv
szerinti értesítési eljárás. ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o. (új szöveg) (2)
2005. április 30. előtt a tagállamok értesítik a Bizottságot a II. melléklet
szerinti összes lényeges hatályos nemzeti biztonsági szabályukról, és
megjelölik azok alkalmazási területét. Az
értesítés további információkat tartalmaz a szabályok fő tartalmáról, a
jogszabályokra történő hivatkozásokkal együtt, a jogi szabályozás formájára és
az annak közzétételéért felelős testületre vagy szervezetre. (3)
Legkésőbb négy évvel ennek az irányelvnek a hatálybalépését követően az
Ügynökség értékeli, hogy az (1) bekezdés szerint hogyan tették közzé, és hogyan
bocsátották rendelkezésre a nemzeti biztonsági szabályokat. E szabályok
közzétételével kapcsolatban az Ügynökség megfelelő ajánlásokat is tesz a
Bizottságnak annak érdekében, hogy a vonatkozó információk könnyebben
hozzáférhetők legyenek. (4)
A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot a bejelentett nemzeti
biztonsági szabályok módosításairól és a lehetséges elfogadandó új szabályokról,
kivéve azokat a szabályokat, amelyek teljes mértékben a kölcsönös átjárhatósági
műszaki előírások végrehajtására vonatkoznak. (5)
Annak érdekében, hogy a lehető legkevesebb új egyedi nemzeti szabályt vezessék
be, és így megakadályozzák a további akadályok kialakulását, továbbá a
biztonsági szabályok fokozatos harmonizálása céljából a Bizottság felügyeli az
új nemzeti szabályok tagállamok általi bevezetését. (6)
Ha a közös biztonsági célok elfogadása után egy tagállam olyan új nemzeti
szabályt kíván bevezetni, amely a közös biztonsági céloknál magasabb szintű
biztonságot követel meg, vagy ha egy tagállam olyan új nemzeti szabályt kíván
bevezetni, amely hatással lehet más tagállamok vasúttársaságainak az érintett
tagállam területén való működésére, akkor a tagállamnak időben konzultálnia
kell az összes érintett féllel, és a (7) bekezdésben meghatározott eljárást
kell alkalmazni. (7)
A tagállam vizsgálat céljából beterjeszti a biztonsági szabály tervezetét a
Bizottságnak, és ismerteti a bevezetésének okait. Ha
a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a szabálytervezet nem egyeztethető össze a
közös biztonsági módszerekkel vagy azzal a célkitűzéssel, hogy legalább a közös
biztonsági célokat el kell érni, illetve az önkényes megkülönböztető eszközt
vagy burkolt korlátozást jelent a tagállamok közötti vasúti szállítás
tekintetében, akkor a 27. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően
az érintett tagállamnak címzett határozatot fogad el. Ha
a Bizottságnak komoly kétsége van azt illetően, hogy a biztonsági
szabálytervezet összhangban van-e a közös biztonsági módszerekkel vagy azzal a
célkitűzéssel, hogy legalább a közös biztonsági célokat el kell érni, illetve
úgy ítéli meg, hogy a szabálytervezet önkényes megkülönböztető eszközt vagy
burkolt korlátozást jelent a tagállamok közötti vasúti szállítás tekintetében,
akkor haladéktalanul értesíti erről az érintett tagállamot, amelynek fel kell
függesztenie a szabály elfogadását, hatályba léptetését vagy végrehajtását
addig, amíg a Bizottság - hat hónapon belül - a 27. cikk (2) bekezdésében
említett eljárásnak megfelelően határozatot nem hoz. 9. cikk Biztonságirányítási rendszerek (1) Az
infrastruktúra működtetői A
pályahálózat-működtetők és vasúttársaságok létrehozzák a saját
biztonsági rendszereiket annak a biztosítása érdekében, hogy a vasúti rendszer
legalább a közös biztonsági célokat elérhesse, továbbá hogy és
teljesítse a 8. cikkben és a II. mellékletben leírt
nemzeti biztonsági szabályokat és az átjárhatósági műszaki előírásokban
meghatározott biztonsági követelményeket, és Ö valamint
hogy Õ a közös biztonsági
módszerek és a 8. cikk alapján bejelentett
szabályok vonatkozó része kerüljön alkalmazásra részei alkalmazásra kerüljenek. (2) A biztonsági rendszer teljesíti a
követelményeket, és tartalmazza a III. mellékletben
meghatározott, a végzett tevékenység jellegéhez, mértékéhez és más
jellemzőihez igazított elemeket. A biztonsági
rendszer Biztosítja az infrastruktúra működtetője a pályahálózat-működtető vagy a vasúttársaság
tevékenységéhez kapcsolódó kockázatok ellenőrzését, beleérve a karbantartást,
az anyagbeszerzéseket és szerződéses megbízottak igénybevételét is. A meglévő
nemzeti és nemzetközi felelősségi szabályok sérelme nélkül a biztonsági
rendszer figyelembe veszi a más felek tevékenysége következtében fellépő
kockázatokat is, az esettől függően és az ésszerűség keretei között. ò új szöveg A Bizottság –
végrehajtási jogi aktusok útján – meghatározza a biztonsági rendszer elemeit. A
szóban forgó végrehajtási aktusokat a 27. cikk (2) bekezdésében említett
eljárás szerint kell elfogadni. ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o. (kiigazított szöveg) (3) Minden infrastruktúraműködtető
pályahálózat-működtető biztonsági
rendszere figyelembe veszi a vasúttársaságok által a hálózaton végzett
munkálatok következményeit, és biztosítja, hogy a vasúttársaságok a kölcsönös
átjárhatósági műszaki előírások, a nemzeti biztonsági
szabályok és a biztonsági tanúsítványukban meghatározott feltételek szerint
működhessenek. Továbbá a Ö A Õ biztonsági rendszert
azzal a céllal kell kialakítani, hogy koordinálják
az infrastruktúra-működtető a pályahálózat-működtető vészhelyzetben
alkalmazandó eljárásait koordinálja
mindazokkal a vasúttársaságokkal, amelyek az infrastruktúráját használják. (4) Az infrastruktúra működtetői és a
vasúttársaságok minden évben június 30. előtt éves biztonsági jelentést
nyújtanak be a Ö nemzeti Õ biztonsági
hatóságnak az előző naptári évre vonatkozóan. A biztonsági jelentés a
következőket tartalmazza: a) tájékoztatás arról, hogy a szervezet
biztonsági célkitűzései hogyan teljesültek, továbbá a biztonsági tervek
eredményei; b) a nemzeti biztonsági mutatók és az I.
mellékletben meghatározott közös biztonsági mutatók alakulása, amennyiben az a
jelentést benyújtó szervezet szempontjából lényeges; c) a belső biztonsági ellenőrzés eredményei; d) észrevételek a vasút és az infrastruktúra
működésének azon hiányosságairól és üzemzavarairól, amelyek fontosak lehetnek a
Ö nemzeti Õ biztonsági hatóság
számára. ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o. ð új szöveg III. FEJEZET BIZTONSÁGI TANÚSÍTVÁNY ÉS ENGEDÉLY 10. cikk Biztonsági tanúsítványok ð Egységes uniós biztonsági
tanúsítvány ï ò új szöveg (1) A vasúti
infrastruktúrához csak olyan vasúttársaság kaphat hozzáférést, amely egységes
uniós biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezik. (2) Az egységes
uniós biztonsági tanúsítványt az Ügynökség azon bizonyítékok alapján ítéli oda,
amelyeket a vasúttársaság arról ad, hogy biztonsági rendszerét a 9. cikkel
összhangban alakította ki, és hogy eleget tesz az ÁME-kben és az egyéb
vonatkozó szabályozásban foglalt követelményeknek annak érdekében, hogy kezelje
a kockázatokat és biztonságos közlekedési szolgáltatásokat nyújtson a
hálózaton. (3) Az egységes
biztonsági tanúsítvány feltünteti, hogy milyen jellegű vasúti tevékenységekre
és azok milyen körére vonatkozik. Az egységes biztonsági tanúsítvány az egész
Unióban egyenértékű tevékenységekre vonatkozik. ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o. (új szöveg) (1)
A vasúti infrastruktúra használatához a vasúttársaságnak biztonsági tanúsítvánnyal
kell rendelkeznie az e fejezetben előírtak szerint. A biztonsági tanúsítvány
vonatkozhat a tagállam teljes vasúti hálózatára vagy csak annak egy
meghatározott részére. ê 2008/110/EK 1.
cikk 7. pont a) alpont A biztonsági tanúsítvány célja annak bizonyítása, hogy a vasúttársaság
létrehozta biztonsági rendszerét, és a kockázatok kezelése és a hálózaton
biztonságos szállítási szolgáltatás nyújtása érdekében képes megfelelni az
ÁME-ben és más vonatkozó közösségi jogszabályokban, valamint a nemzeti
biztonsági szabályokban meghatározott követelményeknek. ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o. (új szöveg) (2) A biztonsági
tanúsítvány a következőket tartalmazza: a) igazolás a vasúttársaság biztonsági rendszerének engedélyezéséről, a
9. cikk és a III. melléklet szerint, és ê 2008/110/EK 1.
cikk 7. pont b) alpont b) igazolás az adott hálózaton történő biztonságos
szolgáltatásnyújtáshoz szükséges különleges követelmények teljesítése érdekében
a vasúttársaság által elfogadott rendelkezések elfogadásáról. A követelmények
között szerepelhet a kölcsönös átjárhatósági műszaki előírásoknak és a nemzeti
biztonsági szabályoknak az alkalmazása – beleértve a hálózatok üzemeltetésére
vonatkozó szabályokat is –, valamint a személyzet bizonyítványainak jóváhagyása
és a vasúttársaságok által használt járművek üzembe helyezésének engedélyezése.
Az igazolás alapja a vasúttársaság által a IV. melléklet szerint benyújtott
dokumentáció. ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o. (új szöveg) (3) Annak a
tagállamnak a biztonsági hatósága állítja ki a (2) bekezdés szerinti
tanúsítványt, ahol a vasúttársaság először kezdte meg a működését. A (2) bekezdés szerint megadott tanúsítványban meg kell határozni az
érintett vasúti szállítási szolgáltatás jellegét és terjedelmét. A (2) bekezdés
a) pontja szerint megadott tanúsítvány az egész Közösségben érvényes az
egyenértékű vasúti szállítási szolgáltatásokra. (4) Annak a
tagállamnak a biztonsági hatósága, ahol a vasúttársaság kiegészítő vasúti
szállítási szolgáltatások biztosítását tervezi, a (2) bekezdés b) pontjának
megfelelően kiállítja a szükséges kiegészítő nemzeti tanúsítványt. ò új szöveg (4) Három hónappal
bármilyen új szolgáltatás nyújtása előtt a vasúttársaság az illetékes nemzeti
biztonsági hatóságnál olyan dokumentációból álló bejelentést tesz, amely
megerősíti, hogy: a) a vasúttársaság betartja a működési szabályokat – beleértve az
ezen irányelv 8. cikkének (4) bekezdése alapján rendelkezésére bocsátott
nemzeti szabályokat is – és értékeli működésének biztonságát, figyelembe véve a
352/2009/EK bizottsági rendeletben[27]
foglalt követelményeket, és gondoskodva arról, hogy biztonsági rendszere révén
minden kockázatot kezeljen, és minden szükséges lépést megtegyen működésének
biztonsága érdekében; b) a vasúttársaság megtette a szükséges lépéseket a
tevékenységében érintett pályahálózat-működtetővel (pályahálózat-működtetőkkel)
és hálózattal (hálózatokkal) való együttműködés és koordináció érdekében; c) a vasúttársaság minden szükséges intézkedést megtett a
szolgáltatásnyújtás biztonsága érdekében; d) a vasúttársaság rendelkezik a 95/18/EK tanácsi irányelvnek[28] megfelelően kibocsátott
engedéllyel; e) a vasúttársaság tervezett tevékenységének jellege és köre
megegyezik az egységes biztonsági tanúsítványban foglaltakkal. Ha a nemzeti biztonsági
hatóságnak kételyei vannak egy vagy több feltétel teljesülését illetően, akkor
a vasúttársaságtól további információt kér. Ez a kapcsolattartás azonban a
tevékenység kezdetére nem lehet semmilyen felfüggesztő vagy halasztó hatással.
Ha a nemzeti biztonsági hatóság arra utaló jeleket észlel, hogy egy vagy több
feltétel nem teljesül, akkor megkeresi az Ügynökséget, az pedig megfelelő
intézkedéseket tesz, beleértve a tanúsítvány visszavonását is. ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o. ð új szöveg (5) Az egységes
biztonsági tanúsítványt a vasúttársaság kérelmére egy öt évet meg nem haladó
időszakra hosszabbítják meg. Ha a tevékenység jellege vagy mértéke köre
lényegesen megváltozik, teljesen vagy részben frissíteni
aktualizálni kell a tanúsítványt. Az egységes
biztonsági tanúsítvány jogosultja minden esetben
haladéktalanul tájékoztatja az ð Ügynökséget ï illetékes
biztonsági hatóságot az egységes
biztonsági tanúsítványban vonatkozó részében meghatározott feltételek főbb
változásairól. Ezenkívül értesíti az ð Ügynökséget ï illetékes
biztonsági hatóságot az minden olyan esetben, amikor új személyzeti
kategóriák, illetve az új típusú
járművek kerülnek bevezetésreéről. A biztonsági keretszabályok jelentős
módosítása esetén ð az Ügynökség ï a
biztonsági hatóság előírhatja az
egységes biztonsági tanúsítvány vonatkozó
részének a felülvizsgálatát. (6) Ha a
biztonsági hatóság úgy ítéli meg, hogy a biztonsági tanúsítvány jogosultja már
nem teljesíti a kiállított tanúsítványra vonatkozó feltételeket, visszavonhatja
a tanúsítvány a) részét és/vagy b) részét, és indokolja döntését. Az a biztonsági hatóság, amely visszavonta a (4)
bekezdés szerint kiadott kiegészítő nemzeti tanúsítványt, döntéséről
haladéktalanul tájékoztatja azt a biztonsági hatóságot, amely a (2) bekezdés a)
pontja szerint kiállította a tanúsítványt. Hasonlóképpen a biztonsági hatóságnak vissza kell vonnia a biztonsági
tanúsítványt, ha nyilvánvalóvá válik, hogy a biztonsági tanúsítvány jogosultja
a kiállítást követő évben nem a rendeltetésének megfelelően használta a
tanúsítványt. ò új szöveg (6) Ha egy nemzeti
biztonsági hatóság azt állapítja meg, hogy egy egységes uniós biztonsági
tanúsítvány jogosultja már nem teljesíti a tanúsítvány kiállításának
feltételeit, az Ügynökséget felkéri a tanúsítvány visszavonására. Az Ügynökség
– döntése indoklásával – visszavonhatja az egységes uniós tanúsítványt. Az
Ügynökség haladéktalanul értesít minden olyan nemzeti biztonsági hatóságot,
amelynek hálózatán a vasúti társaság tevékenykedik. ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o. ð új szöveg (76) ð Az Ügynökség ï A
biztonsági hatóság egy hónapon belül tájékoztatja az Ügynökséget
ð a nemzeti biztonsági hatóságokat ï arról, ha egy, a (2) bekezdés a) pontjában említett szerinti ð egységes uniós ï biztonsági tanúsítványok
kiadásáraól, meghosszabbításáraól,
módosításáraól vagy visszavonásáraól
kerül sor. A biztonsági hatóság megadja a vasúttársaság nevét és címét, a
kiállítás időpontját, a biztonsági
tanúsítvány hatályát és érvényességét, valamint a tanúsítvány visszavonása
esetén a döntése indokolását. (7) 2009. április 30. előtt az Ügynökség értékeli a
biztonsági tanúsítvánnyal kapcsolatos fejleményeket, és jelentést tesz a
Bizottságnak, amelyben ajánlásokat fogalmaz meg az egységes közösségi
biztonsági tanúsítványra való áttéréssel kapcsolatos stratégiáról. A Bizottság
ezen ajánlások alapján megteszi a megfelelő intézkedéseket. ò új szöveg (8) Az Ügynökség folyamatosan nyomon követi az
egységes biztonsági tanúsítványok kibocsátásával és a nemzeti biztonsági
hatóságok általi felügyelettel kapcsolatos intézkedések eredményességét, és –
adott esetben – javító célú ajánlásokat terjeszt a bizottság elé. Ez magában foglalhat olyan ajánlást is, amely
egy uniós szinten harmonizálásra szoruló folyamatra vonatkozó – a 6. cikk (1)
bekezdésének d) pontja szerinti – közös biztonsági rendszerre vonatkozik. ò új szöveg 11. cikk Egységes
biztonsági tanúsítványok kérelmezése (1) Egységes
biztonsági tanúsítványt az Ügynökségtől kell kérelmezni. Az Ügynökség a
kérelemről haladéktalanul, legkésőbb pedig az összes szükséges információ és
valamennyi, az Ügynökség által kért kiegészítő információ beérkezésétől
számított négy hónapon belül dönt. Ha a kérelmezőt kiegészítő információk
benyújtására kérik fel, haladéktalanul be kell nyújtania azokat. (2) Az Ügynökség
részletes iránymutatást ad az egységes biztonsági tanúsítvány megszerzésének
módjáról. Az Ügynökség jegyzékbe szedi valamennyi, a 10. cikk (2) bekezdésének
alkalmazása céljából megállapított követelményt, és közzétesz minden vonatkozó
dokumentumot. (3) Az egységes
biztonsági tanúsítványhoz kapcsolódó követelmények leírását és magyarázatát,
valamint a szükséges dokumentumok jegyzékét tartalmazó útmutatót díjmentesen a kérelmezők
rendelkezésére kell bocsátani. A nemzeti biztonsági hatóságok ezen információk
terjesztésében együttműködnek az Ügynökséggel. ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o. (kiigazított szöveg) ð új szöveg 11. Ö 12. Õ cikk Az
infrastruktúra működtetőjének A pályahálózat-működtetők biztonsági engedélye (1) A vasúti infrastruktúra irányításához és
működtetéséhez az infrastruktúra működtetőjének biztonsági engedéllyel kell
rendelkeznie, amelyet a székhelye letelepedése szerinti tagállam Ö nemzeti Õ biztonsági hatósága
állít ki. A biztonsági engedély a
következőket tartalmazza: a) az infrastruktúra működtetője a pályahálózat-működtető 9. cikk és III. melléklet szerinti biztonsági rendszerének
elfogadását megerősítő engedély, engedély, amely Ö magában
foglalja a vasúti infrastruktúra Õ jóváhagyja az infrastruktúra működtetője által az adott hálózat
biztonságos tervezéséhez, karbantartásához és üzemeltetéséhez szükséges
különleges követelmények Ö teljesítését
szolgáló Õ teljesítése érdekében elfogadott rendelkezéseket, adott
esetben beleértve a forgalomirányító rendszer és a
jelzőrendszer karbantartásárat és működtetéséret is kiterjedően. és b) engedély, amely
jóváhagyja az infrastruktúra működtetője által az adott hálózat biztonságos
tervezéséhez, karbantartásához és üzemeltetéséhez szükséges különleges
követelmények teljesítése érdekében elfogadott rendelkezéseket, adott esetben
beleértve a forgalomirányító és jelzőrendszer karbantartását és működtetését
is. (2) A biztonsági engedélyt az infrastruktúra működtetője a pályahálózat-működtető kérelmére ð , ötévenként ï egy öt
évet meg nem haladó időszakra hosszabbítják meg. Ha az
infrastruktúra, a jelzőrendszer, az energiaellátás, illetve az infrastruktúra
működésének és karbantartásának elvei lényegesen módosulnak, teljesen vagy
részben frissíteni aktualizálni kell az engedélyt. A biztonsági
engedély jogosultja haladéktalanul tájékoztatja a nemzeti biztonsági hatóságot az ilyen jellegű
változásokról. A nemzeti
biztonsági keretszabályok jelentős módosítása esetén a biztonsági hatóság
megkövetelheti a biztonsági engedély felülvizsgálatát. Ha a nemzeti
biztonsági hatóság úgy ítéli meg, hogy egy engedélyezett infrastruktúraműködtető pályahálózat-működtető már nem teljesíti a
biztonsági engedély feltételeit, akkor visszavonja az engedélyt, és indokolja
döntését. ò új szöveg (3) A nemzeti
biztonsági hatóság haladéktalanul, legkésőbb pedig az összes szükséges
információ és valamennyi megkövetelt kiegészítő információ beérkezésétől
számított négy hónapon belül dönt a biztonsági engedély iránti kérelemről. ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o. (új szöveg) (34) A nemzeti
biztonsági hatóság egy hónapon belül tájékoztatja az Ügynökséget a kiállított,
meghosszabbított, módosított vagy visszavont biztonsági engedélyekről. A nemzeti
biztonsági hatóság megadja az infrastruktúra működtetőjének
a pályahálózat-működtető nevét és címét,
a kiállítás időpontját, a biztonsági engedély hatályát és érvényességét,
valamint az engedély visszavonása esetén a döntése indokolását. 12. cikk A biztonsági tanúsítvány és a biztonsági engedély
iránti kérelem feltételei (1) A biztonsági
hatóság haladéktalanul, legkésőbb négy hónappal az összes szükséges információ,
valamint a biztonsági hatóság által kért kiegészítő információk kézhezvételét
követően határoz a biztonsági tanúsítvány vagy biztonsági engedély iránti
kérelemről. Ha a kérelmezőt kiegészítő információk
benyújtására kérik fel, haladéktalanul be kell nyújtania azokat. (2) Az új
vasúttársaságok alapításának és a más tagállamok vasúttársaságaitól érkező
kérelmek benyújtásának a megkönnyítése érdekében a biztonsági hatóság részletes
útmutatást ad a biztonsági tanúsítvány megszerzéséről. Elkészít egy jegyzéket a 10. cikk (2) bekezdése
alkalmazásában megállapított követelményekről, és a kérelmező rendelkezésére
bocsátja az összes lényeges dokumentumot. Külön útmutatást kell adni annak a vasúttársaságnak, amely az
infrastruktúrának egy meghatározott részén végzett szolgáltatásokra nyújt be
biztonsági tanúsítvány iránti kérelmet, és külön fel kell tüntetni azokat a
szabályokat, amelyek a szóban forgó részre vonatkoznak. (3) A biztonsági
tanúsítvány követelményeit leíró és magyarázó, valamint a benyújtandó
dokumentumokat felsoroló útmutatót díjmentesen a kérelmező rendelkezésére kell
bocsátani. A biztonsági tanúsítvány iránti
kérelmet a biztonsági hatóság által előírt nyelven kell benyújtani. ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o. (kiigazított szöveg) 13. cikk A képzési lehetőségekhez való
hozzáférés (1) A tagállamok biztosítják, hogy biztonsági
tanúsítványt kérelmező a
vasúttársaságoknak tisztességes úton és megkülönböztetéstől mentes nélkül
hozzáférhessenek hozzáférést biztosítanak
a mozdonyvezetők és a vonatkísérő személyzet képzéséhez szükséges eszközökhöz,
amennyiben a hálózatukon történő
szolgáltatásnyújtáshoz vagy a biztonsági tanúsítvány megszerzéséhez
szükséges követelmények Ö , illetőleg a
2007/59/EK irányelv[29]
szerinti engedélyek és tanúsítványok megszerzéséhez szükséges
követelmények Õ teljesítése
érdekében az említetteknek ilyen jellegű képzésen kell részt venniük. A felkínált képzéseknek ismertetniük kell a
szükséges útvonalismereteket, az üzemeltetési szabályokat és eljárásokat, az
ellenőrző-irányító és jelzőrendszereket és az érintett útvonalakra vonatkozó,
vészhelyzetben alkalmazandó eljárásokat. A tagállamok azt is biztosítják, hogy az infrastruktúra működtetői a pályahálózat-működtetők és a létfontosságú
biztonsági feladatokat ellátó személyzetük megkülönböztetés nélkül
hozzáférhessenek a képzési szolgáltatásokhoz. Ha a képzés során nincsenek vizsgák, és nem
állítanak ki bizonyítványt, akkor a tagállamok biztosítják, hogy a
vasúttársaságok megkapják a megfelelő bizonyítványt, ha
az a biztonsági tanúsítvány megszerzéséhez szükséges. A nemzeti
biztonsági hatóság gondoskodik arról, hogy a képzési szolgáltatások nyújtása,
illetve adott esetben a bizonyítványok kiállítása megfeleljen Ö a 2007/59/EK
irányelvben, Õ a kölcsönös
átjárhatósági műszaki előírásokban vagy a nemzeti
biztonsági szabályokban a 8. cikk és a II. melléklet
szerint meghatározott Ö szerinti
nemzeti szabályokban foglalt Õ biztonsági követelményeknek. (2) Ha csak egyetlen vasúttársaság vagy
infrastruktúraműködtető kínál képzési lehetőségeket, akkor a tagállamok
biztosítják, hogy azok méltányos és megkülönböztetéstől mentes áron más
vasúttársaságoknak is a rendelkezésére álljanak; az említett árnak
költségarányosnak kell lennie, és haszonkulcsot is tartalmazhat. (3) Új mozdonyvezetők, vonatkísérő személyzet
és a létfontosságú biztonsági feladatokat ellátó személyzet toborzásakor a
vasúttársaságoknak lehetőséget kell biztosítani
kapniuk arra, hogy figyelembe vegyék a
korábban más vasúttársaságoknál szerzett képzéseket, képesítéseket és szakmai
tapasztalatokat. E célból e munkatársak jogosultak arra, hogy hozzáférjenek a
képzésüket, képesítésüket és szakmai tapasztalataikat igazoló dokumentumhoz,
azokról másolatot kapjanak, és bemutassák azokat. (4) Mindegyik
vasúttársaság és infrastruktúraműködtető a 9. cikk és a III. melléklet szerint
minden esetben felelős Ö A
vasúttársaságok és a pályahálózat-működtetők felelősek Õ a biztonsággal
kapcsolatos munkát végző személyzet képzésének és képesítésének a
színvonaláért. ê 2008/57/EK 40.
cikk --- ê 2008/110/EK 1.
cikk 8. pont (kiigazított szöveg) ð új szöveg 14a. cikk A járművek karbantartása (1) Az üzembe helyezése vagy a hálózaton való
használata előtt valamennyi járműnek rendelkeznie kell egy hozzárendelt
karbantartásért felelős szervezettel, amelyet a nemzeti járműnyilvántartásban
nyilvántartásba kell venni a vasúti rendszer
kölcsönös átjárhatóságára vonatkozó XX a
vasúti kölcsönös átjárhatósági irányelv 4333. cikkének megfelelően. (2) A karbantartásért felelős szervezet
vasúttársaság, infrastruktúra-működtető
pályahálózat-működtető vagy üzembentartó
lehet. (3) A vasúttársaságok és az infrastruktúra-működtetők a pályahálózat-működtetők 4. cikkben előírt, a
vonatok biztonságos üzemeltetésére vonatkozó feladatának sérelme nélkül a
szervezet egy karbantartási rendszer révén biztosítja, hogy a járművek, amelyek
karbantartásáért felelős, biztonságos üzemi állapotban legyenek. Ennek
érdekében a karbantartásért felelős szervezet biztosítja, hogy a járművek
karbantartása az alábbiakkal összhangban történjék: a) az egyes járművek karbantartási naplója; b) a hatályos előírások, beleértve a
karbantartási szabályokat és az ÁME-ket. A karbantartást a karbantartásért felelős
szervezet saját maga, vagy a szerződött karbantartó műhelyek segítségével
végzi. (4) A tehervagonok esetében minden
karbantartásért felelős szervezetnek rendelkeznie kell egy, ð a 445/2011/EU bizottsági rendeletnek[30] ï az 5.
cikknek megfelelően vagy a biztonsági hatóság által akkreditált
vagy elismert szerv által kibocsátott tanúsítvánnyal. Az
akkreditációs folyamatnak az EN 45000 sorozatú európai szabványokhoz hasonló, a
függetlenségre, hozzáértésre és pártatlanságra vonatkozó követelményeken kell
alapulnia Az elismerési folyamatnak szintén a függetlenségre,
hozzáértésre és pártatlanságra vonatkozó követelményeken kell alapulnia. Amennyiben a karbantartásért felelős szervezet
egy vasúttársaság vagy egy
infrastruktúra-működtető, ð a 445/2011/EK rendeletnek ï az 5. cikk
értelmében elfogadandó követelményeknek való megfelelést az
érintett nemzeti biztonsági hatóság ellenőrzi a Ö 12. Õ 10. vagy 11. cikkben említett eljárások alapján, és azt
az említett eljárásokban meghatározott tanúsítványokkal erősíti meg. (5) A Bizottság az Ügynökség ajánlása
alapján 2010. december 24-ig intézkedést fogad el a tehervagonok
karbantartásáért felelős szervezet tanúsítási rendszerének létrehozására Az e rendszer alapján megadott tanúsítványok megerősítik a (3)
bekezdésben említett követelményeknek való megfelelést. Az intézkedés magában
foglalja az alábbiakra vonatkozó követelményeket: a) a szervezet által
létrehozott karbantartási rendszer; b) a szervezet részére
megadott tanúsítvány formátuma és érvényessége; c) a tanúsítási
rendszer működéséhez szükséges, a tanúsítványok kiadásáért és az ellenőrzésért
felelős szervezek vagy szervezetek akkreditációjára vagy elismerésére vonatkozó
kritériumok; d) a tanúsítási
rendszer alkalmazásának időpontja, beleértve a meglévő karbantartásáért felelős
szervezetek számára megállapított egyéves átmeneti időszakot is. Az ezen az irányelv nem
alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen
intézkedést a 27. cikk (2a) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő
szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. A Bizottság az Ügynökség
ajánlása alapján 2018. december 24-ig felülvizsgálja ezen intézkedést annak
érdekében, hogy az minden járműre kiterjedjen, és hogy szükség esetén naprakésszé
tegye a tehervagonok karbantartásával kapcsolatban alkalmazandó tanúsítási
rendszert. (56) A 4.
Az 5. cikknek megfelelően megadott kiállított
tanúsítványok Ö az Unió Õ a Közösség egész területén érvényesek. (7) Az Ügynökség
legkésőbb az adott intézkedés hatálybalépését követő három éven belül a
Bizottságnak benyújtott jelentésben értékeli az (5) bekezdésnek megfelelően
végrehajtott tanúsítási folyamatot. ò új szöveg (6) Az Ügynökség
legkésőbb 2014. május 31-ig értékeli a tehervagonok karbantartásáért felelős
szervezetek tanúsításának rendszerét és mérlegeli az említett rendszernek a
teljes gördülőállományra való kiterjesztését, továbbá jelentést terjeszt a
Bizottság elé. (7) A Bizottság
legkésőbb 2016. december 24-ig végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja a
karbantartásért felelős szervezetek tanúsításának közös feltételeit a teljes
gördülőállományra kiterjedően. A szóban forgó
végrehajtási aktusokat a 27. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint
kell elfogadni. A 445/2011/EU
rendelettel elfogadott, a tehervagonokra alkalmazandó tanúsítási rendszer az
első albekezdésben említett végrehajtási aktusok elfogadásáig továbbra is
alkalmazandó. ê 2008/110/E 1.
cikk 8. pont (kiigazított szöveg) ð új szöveg Ö 15. cikk Õ Ö Eltérések a
karbantartásért felelős szervezetek tanúsításának rendszerétől Õ (18) A következő esetekben a tagállamok úgy is
dönthetnek, hogy a karbantartásért felelős szervezetek azonosítására és
tanúsítására vonatkozó kötelezettségeiknek alternatív ð a 14. cikkel létrehozott tanúsítási
rendszertől eltérő ï intézkedésekkel tesznek eleget: a) a harmadik országokban nyilvántartásba
vett és az adott ország előírásainak megfelelően karbantartott járművek.; b) a Közösség Ö az Unió Õ fő vasútvonalainak
nyomtávjától eltérő nyomtávú hálózatokon vagy vonalakon használt olyan járművek, amelyek esetében a 14. cikk (3) bekezdésében említett követelmények teljesítését
harmadik országokkal kötött nemzetközi megállapodások biztosítják.; c) a 2. cikk (2)
bekezdésében megnevezett Ö hatálya alá
tartozó Õ járművek, illetve valamint
a nemzeti biztonsági hatóság eseti, a szolgáltatás elvégzése előtt megszerzendő
engedélyéhez kötött különleges és katonai felszerelési szállítmányok. Ebben az
esetben egy legfeljebb 5 évre szóló eltérést
engedélyezhető. (2) Az ilyen alternatív intézkedéseket Ö Az (1)
bekezdésben említett eltérő intézkedéseket Õ az érintett nemzeti
biztonsági hatóság Ö vagy az
Ügynökség Õ által megadott az
alábbiak alkalmával engedélyezett eltérések segítségével révén
kell végrehajtani: a) járműveknek a vasutak vasúti
rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló xx irányelv 4333. cikke értelmében történő nyilvántartásba
vételekor, amennyiben karbantartásáért
felelős szervezetek azonosításáról van szó; b) biztonsági tanúsítványoknak és engedélyeknek
az ezen irányelv 10. és 1211. cikke alapján, vasúttársaságok és infrastruktúra-működtetők pályahálózat-működtetők részére történő
kibocsátásakor, amennyiben karbantartásáért
felelős szervezetek azonosításáról vagy tanúsításáról van szó. (3) Az ilyen eltéréseket az ezen irányelv 18.
cikkében Ö a 18.
cikkben Õ említett éves
jelentésben fel kell tüntetni és meg kell indokolni. Amennyiben megállapítható,
hogy felesleges indokolatlan biztonsági kockázatnak teszik ki a közösségi Ö az uniós Õ vasúti hálózatot rendszert,
az Ügynökség erről haladéktalanul értesíti a Bizottságot. A Bizottság
kapcsolatba lép az érintett felekkel, és adott esetben felszólítja a tagállamot
az eltérőést biztosító határozat visszavonására. ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o. (új szöveg) 15. cikk A biztonsági
tanúsítványok harmonizálása (1) 2009. április
30. előtt a 27. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően határozni
kell a 10. cikk (2) bekezdésének b) pontja és a IV. melléklet szerinti közös
harmonizált követelményekről, és meg kell határozni a kérelemre vonatkozó
útmutató közös formátumát. (2) Az Ügynökség
a 27. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint megadott megbízás alapján
ajánlásokat tesz a közös harmonizált követelményekre és a kérelemre vonatkozó
útmutató közös formátumára vonatkozóan. IV. FEJEZET Ö NEMZETI Õ BIZTONSÁGI HATÓSÁGOK 16. cikk Feladatok (1) Minden tagállam létrehoz egy biztonsági
hatóságot. Ennek a hatóságnak – amely lehet a közlekedési minisztérium –
szervezetileg, jogilag és a döntéshozatal szempontjából függetlennek kell
lennie a vasúttársaságoktól, az infrastruktúra
működtetőitől a
pályahálózat-működtetőktől és a beszerző egységektől. ò új szöveg (2) A nemzeti
biztonsági hatóságra kell ráruházni legalább a következő feladatokat: a) a vasúti rendszert alkotó energia- és
infrastruktúra-alrendszerek üzembe helyezésének engedélyezése a vasúti rendszer
kölcsönös átjárhatóságáról szóló XX irányelv 18. cikkének (2) bekezdésének
megfelelően; b) annak felügyelete, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé
tevő rendszerelemek teljesítik-e a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról
szóló [XX] irányelv [x] cikkében előírt alapvető követelményeket; c) a járművek európai járműszámmal való ellátása a vasúti
rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló [XX] irányelv 42. cikkének
megfelelően; d) az Ügynökség támogatása – annak kérésére – a 10. cikk alapján
odaítélt egységes biztonsági tanúsítványok kiállításában, megújításában,
módosításában és visszavonásában, továbbá annak ellenőrzése, hogy teljesülnek-e
a tanúsítványokban rögzített feltételek és követelmények, és hogy a
vasúttársaságok működése megfelel-e az uniós és a nemzeti jog követelményeinek;
e) a 12. cikk alapján odaítélt egységes biztonsági tanúsítványok
kiállítása, megújítása, módosítása és visszavonása, továbbá annak ellenőrzése,
hogy teljesülnek-e a tanúsítványokban rögzített feltételek és követelmények, és
hogy a pályahálózat-működtetők működése megfelel-e az uniós és a nemzeti jog
követelményeinek; f) a nemzeti szabályrendszert is magában foglaló biztonsági
keretszabályozás nyomon követése, előmozdítása, valamint – adott esetben –
érvényre juttatása és aktualizálása; g) a vasúttársaságok felügyelete az 1158/2010/EU rendelet[31] IV. mellékletének és az
1077/2012/EU rendeletnek[32]
megfelelően; h) annak felügyelete, hogy a járműveket a nemzeti
járműnyilvántartásba megfelelően felvegyék, és hogy az ott szereplő,
biztonsággal kapcsolatos információk pontosak és naprakészek legyenek. (3) A vasúttársaság
működési helye szerinti tagállam nemzeti hatósága megteszi a szükséges
intézkedéseket, hogy az Ügynökséggel és a többi biztonsági hatósággal
összehangoltan fellépve gondoskodjon az adott vasúttársaságra – és különösen az
ismert kockázatokra és a vasúttársaság biztonsági teljesítményére – vonatkozó
kulcsfontosságú információk maradéktalan megosztásáról. A nemzeti biztonsági
hatóság más érintett nemzeti biztonsági hatóságokkal is megoszt információkat,
amennyiben úgy véli, hogy a vasúttársaság nem hozza meg a szükséges
kockázatkezelési intézkedéseket. A nemzeti biztonsági
hatóság minden esetben haladéktalanul értesíti az Ügynökséget, ha aggálya merül
fel a felügyelete alá tartozó vasúttársaságok biztonsági teljesítményét
illetően. Az Ügynökség a 10. cikk (6) bekezdésében foglaltak szerint
megfelelően intézkedik. ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o. (új szöveg) (2) A biztonsági
hatóságot legalább a következő feladatok elvégzésére hatalmazzák fel: ê 2008/110/EK 1.
cikk 9. pont a) alpont a) a vasúti
rendszert alkotó strukturális alrendszerek üzembe helyezésének engedélyezése a
vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv 15. cikkének megfelelően,
valamint annak ellenőrzése, hogy azok üzemeltetése és karbantartása megfelel-e
az azokra vonatkozó alapvető követelményeknek; ê 2008/110/EK 1.
cikk 9. pont b) alpont --- ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o. c) annak
ellenőrzése, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek
teljesítik-e a 96/48/EK és a 2001/16/EK irányelv 12. cikkének alapvető
követelményeit; d) kölcsönös átjárhatósági műszaki előírások által még nem
szabályozott új és jelentős mértékben módosított jármű üzembe helyezésének
engedélyezése; e) a 10. és 11. cikk szerint megadott biztonsági
tanúsítványok és biztonsági engedélyek megfelelő részeinek kiállítása,
meghosszabbítása, módosítása és visszavonása, valamint annak ellenőrzése, hogy
teljesülnek-e az azokban meghatározott feltételek és követelmények, továbbá
hogy az infrastruktúra működtetői és a vasúttársaságok a közösségi vagy nemzeti
jog követelményei szerint működnek-e; f) a biztonsági keretszabályok - beleértve a nemzeti
biztonsági szabályok rendszerét is - figyelemmel kísérése, előmozdítása,
valamint adott esetben azok érvényesítése és fejlesztése; ê 2008/110/EK 1.
cikk 9. pont c) alpont g) annak
ellenőrzése, hogy a járműveket a nemzeti járműnyilvántartásban megfelelően
nyilvántartásba vették, és az ott szereplő biztonsággal kapcsolatos információk
pontosak és naprakészek; ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o. (kiigazított szöveg) ð új szöveg (4) A (2) bekezdésben említett feladatok nem
ruházhatók át az infrastruktúra működtetőire
a pályahálózat-működtetőkre, a
vasúttársaságokra vagy a beszerző egységekre, és nem képezhetik alvállalkozói
szerződés tárgyát. 17. cikk Döntéshozatali elvek (1) A Ö nemzeti Õ biztonsági hatóság Ö hatóságok Õ nyíltan,
megkülönböztetéstől mentesen és átláthatóan végzi a
feladatait Ö végzik a
feladataikat Õ . Ez különösen azt jelenti, hogy lLehetőséget biztosít
Ö biztosítanak Õ minden félnek a
véleménynyilvánításra, és megindokolja a döntéseit
Ö megindokolják
döntéseiket Õ . A biztonsági hatóság
Ö hatóságok Õ azonnal késedelem
nélkül válaszol Ö válaszolnak Õ a kérésekre és
kérelmekre, és haladéktalanul közli Ö közlik Õ , ha információkat kér Ö kérnek Õ , továbbá határozatait
Ö határozataikat Õ az összes kért
információ benyújtásától számított követő négy hónapon belül meghozza Ö meghozzák Õ . A Ö biztonsági
hatóságok a Õ 16. cikkben említett
feladatai Ö feladataik Õ végrehajtása során
bármikor kérheti Ö kérhetik Õ a pályahálózat-működtetők az infrastruktúra működtetői, vasúttársaságok
vagy más minősített testületek technikai segítségnyújtását. A nemzeti keretszabályok kidolgozása során a Ö nemzeti Õ biztonsági hatóság
konzultál minden érintett személlyel és érdekelt féllel, beleértve a pályahálózat-működtetőket az infrastruktúra működtetőit, a
vasúttársaságokat, a gyártókat és karbantartókat, a felhasználókat és a
személyzet képviselőit is. (2) Ö Az Ügynökség és
a nemzeti Õ A biztonsági hatóság Ö hatóságok Õ szabadon elvégezheti Ö elvégezhetik Õ az összes olyan
ellenőrzést és vizsgálatot, amelyet szükségesnek tart a
feladatai Ö tartanak
feladataik elvégzéséhez Õ , és Ö számukra Õ hozzáférést kell
biztosítani számára valamennyi releváns dokumentumhoz, valamint a
pályahálózat-működtetők az
infrastruktúra működtetői és a vasúttársaságok valamennyi lényeges dokumentumához,
létesítményeihez, berendezéseihez és felszereléseihez. (3) A tagállamok meghozzák a szükséges
intézkedéseket annak biztosítására, hogy a Ö nemzeti Õ biztonsági hatóságok
határozatait bírósági felülvizsgálatnak
lehessen alávetni. (4) A Ö nemzeti Õ biztonsági hatóságok
ð az Ügynökség által létrehozott
hálózaton belül ï folyamatos vélemény- és tapasztalatcserét folytatnak ð döntéshozatali kritériumaik uniós
szintű harmonizálása érdekében ï határozathozatali
kritériumaik közösségi szintű harmonizálása érdekében. Együttműködésük célja
elsősorban az, hogy megkönnyítsék és összehangolják azon vasúttársaságok
biztonsági tanúsítványának kiállítását, amelyeknek a 2001/14/EK irányelv 15.
cikkében meghatározott eljárással összhangban nemzetközi menetvonalakat
biztosítottak. Az Ügynökség támogatja a biztonsági hatóságokat e feladatok
ellátásában. ò új szöveg (5) Az egységes
biztonsági tanúsítvány kiállításához kapcsolódó helyszíni vizsgálatokkal és a
vasúttársaságoknak az egységes biztonsági tanúsítvány kiállítása utáni
felügyeletével kapcsolatos kérdések tekintetében az Ügynökség és a nemzeti
biztonsági hatóságok közötti együttműködés körét minden esetben az Ügynökség és
a nemzeti biztonsági hatóságok közötti szerződéses vagy egyéb megállapodások
határozzák meg. ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o. 18. cikk Éves jelentés A nemzeti
biztonsági hatóság minden évben éves beszámolót tesz közzé az előző évben
végzett tevékenységéről, és legkésőbb szeptember 30-ig továbbítja azt az
Ügynökségnek. A jelentés a következő információkat tartalmazza: a) a vasútbiztonság alakulása, beleértve az
I. mellékletben meghatározott közös biztonsági mutatók tagállami szintű
összefoglalását; b) a vasútbiztonságra vonatkozó jogszabályok
és egyéb szabályozások jelentős változásai; c) a biztonsági tanúsítványokkal és
biztonsági engedélyekkel kapcsolatos fejlemények; d) a
pályahálózat-működtetők az
infrastruktúra működtetésével és a vasúttársaságok felügyeletével
kapcsolatos eredmények és tapasztalatok; ê 2008/110/EK 1.
cikk 10. pont (kiigazított szöveg) ð új szöveg e) a 14a. Ö 14. Õ cikk (8) bekezdése
szerint engedélyezett eltérések.; ð f) a tagállamban működő vasúttársaságok
minden vizsgálata és ellenőrzése, melyre a felügyeleti tevékenységek keretében
kerül sor. ï ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o. (új szöveg) V. FEJEZET BALESETEK ÉS VÁRATLAN ESEMÉNYEK VIZSGÁLATA 19. cikk Vizsgálati kötelezettség (1) A tagállamok biztosítják, hogy a vasúti
rendszeren előforduló súlyos baleset után a 21. cikkben említett vizsgáló
testület elvégezze a vizsgálatot, amelynek célja a vasútbiztonság lehetséges
javítása és a balesetek megelőzése. (2) A súlyos baleseteken túl a 21. cikkben
említett vizsgáló testület kivizsgálhatja azokat a baleseteket és váratlan
eseményeket is, amelyek kissé más körülmények között súlyos balesetekhez
vezethettek volna, beleértve a strukturális alrendszer vagy a nagysebességű
vagy hagyományos transzeurópai vasúti rendszerek műszaki hibáit is. A vizsgáló testület saját belátása szerint
határoz arról, hogy kivizsgálja-e az ilyen jellegű balesetet vagy váratlan
eseményt. Döntése során a következőket mérlegeli: a) a baleset vagy váratlan esemény
súlyossága; b) a baleset vagy váratlan esemény a
rendszer egésze szempontjából jelentőséggel bíró baleset- vagy eseménysorozat
részét képezi-e; c) a balesetnek
vagy váratlan eseménynek a
vasútbiztonságra közösségi uniós szinten gyakorolt hatása, és d) a
pályahálózat-működtetők az
infrastruktúra működtetői, a vasúttársaságok, a nemzeti biztonsági hatóságok vagy a tagállamok kérései megkeresései. (3) A vizsgálat körét és a vizsgálatok során
követendő eljárást a vizsgáló testület határozza meg, figyelembe véve a 20. és
22. cikkben foglaltakat elveit és célkitűzéseit, és azon
következtetések függvényében, amelyeket a biztonság javítása céljából a
balesetből vagy a váratlan eseményből számít
levonni előreláthatólag le fog vonni. (4) A vizsgálat semmiképpen sem terjedhet ki foglalkozhat
a vétkesség vagy a felelősség kérdésével
megállapítására. 20. cikk A vizsgálat jogállása jogi
háttere (1) A tagállamok a saját jogrendszerük
keretében megállapítják a vizsgálatnak olyan jogi hátteret teremtenek jogállását, amelyi lehetővé teszi, hogy a megbízott
vizsgálatvezetők a leghatékonyabban és a legrövidebb idő alatt végezzék el
feladatukat. (2) A tagállamok
hatályos jogszabályaival összhangban és adott esetben a bírósági vizsgálatért
felelős hatósággal együttműködve a lehető legrövidebb időn belül biztosítani
kell a vizsgálatvezető részére, hogy: ò új szöveg (2) A tagállamok – a
hatályos szabályozással összhangban – biztosítják, hogy a bírósági vizsgálatért
felelős hatóságok teljes mértékben együttműködjenek, és hogy a vizsgálatvezetők
mihamarabb: ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o. (kiigazított szöveg) a) hozzáférhessenek a baleset vagy váratlan esemény
helyszínéhez, az érintett járműhöz, az ahhoz kapcsolódó infrastruktúrához,
valamint a forgalomirányító és jelzőberendezésekhez; b) azonnal jegyzékbe vehesséke a
bizonyítékokat, és a vizsgálat vagy elemzés céljából megfelelő ellenőrzés
mellett eltávolíthassáka a roncsokat, az infrastruktúra
berendezéseit és alkatrészeit; c) hozzáférhessenek a fedélzeti adatrögzítő eszközökhöz, a
szóbeli üzeneteket és a forgalomirányító és jelzőrendszer működését rögzítő
berendezésekhez, és használhassáka azokat; d) hozzáférhessenek az áldozatokkal kapcsolatos fizikális
vizsgálatok eredményeihez; e) hozzáférhessenek a vonatszemélyzettel és a balesetben vagy
váratlan eseményben érintett más vasúti személyzettel kapcsolatos vizsgálatok
eredményeihez; f) kihallgathassáka az
érintett vasúti személyzetet és más tanúkat; g) hozzáférhessenek a pályahálózat-működtető az infrastruktúra működtetője, az érintett
vasúttársaságok és a Ö nemzeti Õ biztonsági hatóság
birtokában lévő lényeges információkhoz vagy feljegyzésekhez. (3) A vizsgálatot a bírósági vizsgálattól
függetlenül kell elvégezni. 21. cikk A vizsgáló testület (1) Minden tagállam gondoskodik arról, hogy a
balesetek és váratlan események 19. cikkben említett vizsgálatát egy állandó
testület végezze el, amelyben legalább egy olyan szakértő van, aki baleset vagy
váratlan esemény esetén el tudja látni a megbízott vizsgálatvezető feladatait. A
testület szervezetileg, jogilag és döntéshozatali szempontból független az
összes infrastruktúraműködtetőtől pályahálózat-működtetőtől és vasúttársaságtól,
a díjszabás meghatározásáért és az útvonalak kijelöléséért felelős
testületektől, a bejelentett szervezetektől, valamint az összes olyan féltől,
amelynek az érdekei összeférhetetlenek lehetnek a vizsgáló testületre bízott
feladatokkal. A testület független a Ö nemzeti Õ biztonsági
hatóságtól és a többi minden vasúti szabályozó szervezettől. (2) A vizsgáló testület az (1) bekezdésben
említett szervezetektől függetlenül látja el feladatait, és ehhez elegendő forráshoz kell hozzájutnia számára rendelkezésére kell bocsátani a megfelelő
forrásokat. A vizsgáló testület tagjainak olyan jogállást kell
biztosítani, amely garantálja a szükséges függetlenséget. (3) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a
vasúttársaságok, a pályahálózat-működtetők
infrastruktúraműködtetők, és adott
esetben a Ö nemzeti Õ biztonsági hatóság, haladéktalanul kötelesek legyenek jelenteni
a vizsgáló testületnek a 19. cikkben említett baleseteket és váratlan
eseményeket. A vizsgáló testületnek képesnek
kell lennie arra, hogy válaszol ezekre
a jelentésekre, és legkésőbb a balesetre vagy váratlan eseményre
vonatkozó jelentés kézhezvételétől számított
követő egy héten belül válaszoljon ezekre a jelentésekre és megtegyeszi
a vizsgálat megkezdéséhez szükséges intézkedéseket. (4) A vizsgáló testület összekapcsolhatja az
ezen irányelvben meghatározott feladatait a nem a vasúti hálózaton bekövetkező
balesetek és váratlan események vizsgálatával kapcsolatos feladataival,
amennyiben az ilyen jellegű vizsgálatok nem veszélyeztetik a függetlenségét. (5) Szükség esetén a vizsgáló testület
felkérheti más tagállamok vizsgáló testületeit vagy az Ügynökséget, hogy a
megfelelő szakismeretek biztosításával vagy a műszaki ellenőrzések, elemzések
vagy értékelések elvégzésével nyújtsanak számára segítséget. (6) A tagállamok a 19. cikkben említettektől
eltérő vasúti balesetek és váratlan események vizsgálatával is megbízhatják a
vizsgáló testületet. (7) A vizsgáló testületek folyamatos vélemény-
és tapasztalatcserét folytatnak a közös vizsgálati módszerek kidolgozása, a
biztonsági ajánlások megvalósításának figyelemmel kísérésére szolgáló közös
elvek megfogalmazása és azoknak a műszaki és tudományos fejlődéshez való
hozzáigazítása céljából. Az Ügynökség támogatja a vizsgáló testületeket
e feladat ellátásában. 22. cikk A vizsgálati eljárás (1) A 19. cikkben említett baleseteket vagy
váratlan eseményeket annak a tagállamnak a vizsgáló testülete vizsgálja ki,
ahol azok megtörténtek. Ha nem lehet megállapítani, hogy a baleset vagy
váratlan esemény melyik tagállamban történt, illetve az események a két
tagállam határán lévő berendezésnél vagy annak közelében történtek, az érintett
vizsgáló testületek megállapodnak, hogy a
melyikük végzi el a vizsgálatot, illetve hogy azt közösen végzik el. Az első
esetben a másik vizsgáló testület részt vehet a vizsgálatban, és hozzáférhet annak
eredményeihez. Ha egy másik tagállamban székhellyel
rendelkező és ott engedélyezett vasúttársaság érintett a balesetben vagy
váratlan eseményben, akkor az érintett tagállam vizsgáló testületeit felkérik a
vizsgálatban való részvételre. Ez a bekezdés nem zárja ki a tagállamok abban
történő megállapodását, hogy az illetékes testületek más körülmények között is
együttműködnek vizsgálatok elvégzésében. 2. Valamennyi baleset vagy váratlan esemény
esetében a vizsgálatért felelős testület
gondoskodik a vizsgálat elvégzéséhez szükséges
megfelelő alkalmas eszközökről,
beleértve az a szükséges üzemeltetési és műszaki
szakismereteket is. A vizsgálat tárgyát képező baleset vagy váratlan esemény
jellegétől függően a testület belső vagy külső forrásból szerezheti meg e
szakismereteket. 3. A vizsgálatot a lehető legnyíltabb módon
kell elvégezni, úgy, hogy mindegyik fél meghallgatást
nyerjen és megoszthassa felet
meghallgassák, és megosszák velük a vizsgálat eredményeit. Az érintett infrastruktúraműködtetőt pályahálózat-működtetőt és vasúttársaságokat, a
Ö nemzeti Õ biztonsági
hatóságot, az áldozatokat és hozzátartozóikat, a megsérült vagyontárgyak
tulajdonosait, a gyártókat, az érintett mentőszolgálatot, valamint a személyzet
és a felhasználók képviselőit rendszeresen tájékoztatni kell a vizsgálatról és
annak folyamatáról, és amennyiben kivitelezhető, lehetőséget kell biztosítani
arra, hogy ismertessék álláspontjukat és véleményüket a vizsgálattal
kapcsolatban, és megjegyzést fűzzenek a jelentéstervezetben szereplő
információkhoz. (4) A vizsgáló testület a lehető legrövidebb
időn belül befejezi a baleset helyszíni vizsgálatát annak érdekében, hogy az
infrastruktúra működtetője helyreállíthassa az infrastruktúrát, és a lehető
leghamarabb megnyithassa azt a vasúti forgalom előtt. 23. cikk Jelentések (1) A 19. cikkben említett baleset vagy
váratlan esemény vizsgálatáról a baleset vagy váratlan esemény jellegének és
súlyosságának, valamint a vizsgálati megállapítások fontosságának megfelelő
formában jelentést kell készíteni. A jelentésben ismertetni kell a vizsgálatnak
a 19. cikk (1) bekezdése szerinti célkitűzéseit, és adott esetben a biztonsági
ajánlásokat. (2) A vizsgáló testület a lehető legrövidebb
időn belül, általában legkésőbb az esemény időpontjától számított követő
12 hónapon belül közzéteszi a zárójelentést. A
jelentésnek a lehető legszigorúbban követnie kell az V. mellékletben
ismertetett felépítést. A jelentést és
a – beleértve a biztonsági
ajánlásokat is – továbbítani kell a 22.
cikk (3) bekezdésében említett feleknek és a többi tagállam érintett
testületeinek és feleinek. ò új szöveg A Bizottság –
végrehajtási jogi aktusok útján – meghatározza a balesetekről és váratlan
eseményekről készülő vizsgálati jelentések tartalmi elemeit. A szóban forgó
végrehajtási aktusokat a 27. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint
kell elfogadni. ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o. (3) A vizsgáló testület minden évben,
legkésőbb szeptember 30-ig éves beszámolót tesz közzé, amelyben beszámol az
előző évben végzett vizsgálatokról, a kiadott biztonsági ajánlásokról és a
korábban megfogalmazott ajánlásokkal összhangban végrehajtott intézkedésekről. ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o. (kiigazított szöveg) 24. cikk Az Ügynökség tájékoztatása (1) A vizsgálat kezdeményezéséről szóló
határozatot követő meghozatalától számított egy héten belül a
vizsgáló testület tájékoztatja erről az Ügynökséget. A tájékoztatás tartalmazza
az esemény dátumát, idejét és helyét, valamint annak jellegét és következményeit a halálos
áldozatok, személyi sérülések és anyagi károk tekintetében. (2) A vizsgáló testület továbbítja az
Ügynökségnek a 23. cikk (2) bekezdésében említett zárójelentés és a 23. cikk
(3) bekezdésében említett éves beszámoló másolatát. 25. cikk Biztonsági ajánlások (1) A vizsgáló testület által kiadott
biztonsági ajánlás semmiképpen sem jelenti a balesettel vagy váratlan
eseménnyel kapcsolatos vétkesség vagy felelősség vélelmezését. (2) Az ajánlásoknak Ö az
Ügynökség, Õ a biztonsági hatóság
és – amennyiben az ajánlás jellege miatt ez szükséges – az adott tagállam vagy a többi más
tagállamok egyéb testületei vagy
hatóságai a címzettjei. A tagállamok és Ö nemzeti Õ biztonsági
hatóságaik megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a
vizsgáló testületek által tett biztonsági ajánlásokat kellően figyelembe
vegyék, és adott esetben annak megfelelően járjanak el. (3) A Ö nemzeti Õ biztonsági hatóság
és más hatóságok vagy testületek, vagy adott esetben azok a tagállamok, amelyek
az ajánlások címzettjei, legalább
évente egyszer jelentést nyújtanak be a vizsgáló testülethez az ajánlások
nyomán megtett vagy tervezett intézkedésekről. VI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ê 2008/110/EK 1.
cikk 11. pont (kiigazított szöveg) 26. cikk A mellékletek
kiigazítása A mellékleteket hozzá
kell igazítani a tudományos és műszaki fejlődéshez. Az ezen irányelv nem
alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen
intézkedést a 27. cikk (2a) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő
szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. ò új szöveg 26. cikk A
felhatalmazás gyakorlása (1) A Bizottság az e
cikkben meghatározott feltételekkel felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló
jogi aktusok elfogadására. (2) A Bizottság
határozatlan időre szóló felhatalmazást kap az 5. cikk (2) bekezdésében és a 7.
cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok
elfogadására. (3) Az Európai
Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 5. cikk(2) bekezdésében,
illetőleg a 7. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról
szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat
az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne
megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már
hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. (4) A Bizottság a
felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és
egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot. Az 5. cikk (2)
bekezdése és a 7. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson
alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítés napját követő két
hónapos időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt
kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai
Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról
tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a
Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik. ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o. ð új szöveg 27. cikk Bizottsági eljárás (1) A Bizottságot
munkájában a 96/48/EK irányelv 21. cikkével létrehozott bizottság segíti. ð (1) A Bizottságot munkájában egy
bizottság segíti. A szóban forgó bizottság egy, a 182/2011/EU rendelet szerinti
bizottság. ï (2) Az e
bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét
kell alkalmazni, tekintettel az említett határozat 8. cikkének rendelkezéseire. ð (2) E bekezdésre való hivatkozás esetén
a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni. ï Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott
időszak három hónap. ê 2008/110/EK 1.
cikk 12. pont a) alpont (kiigazított szöveg) (2a) Az e bekezdésre
történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4)
bekezdését, valamint 7. cikkét kell alkalmazni, a 8. cikkének rendelkezéseire
is figyelemmel. ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o. (kiigazított szöveg) (3) Az e bekezdésre
történő hivatkozás esetén, az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell
alkalmazni, tekintettel az említett határozat 8. cikkének rendelkezéseire. ê 2008/110/EK 1.
cikk 12. pont b) alpont --- ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o. (új szöveg) 28. cikk Végrehajtási intézkedések (1) A tagállamok
a Bizottság elé terjeszthetik az ezen irányelv végrehajtásával kapcsolatos
intézkedéseket. A megfelelő határozatokat a 27.
cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint kell elfogadni. (2) Egy tagállam
kérésére vagy saját kezdeményezésére a Bizottság egyedi esetekben megvizsgálja
a biztonsági tanúsítványra és a biztonsági engedélyre vonatkozó rendelkezések
alkalmazását és végrehajtását, és a kérelem kézhezvételét követő két hónapon
belül a 27. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően határoz
arról, hogy a kérdéses intézkedés továbbra is alkalmazható-e. A Bizottság értesíti határozatáról az Európai
Parlamentet, a Tanácsot és a tagállamokat. ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o. (kiigazított szöveg) VII. FEJEZET ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ
RENDELKEZÉSEK 29. cikk A 95/18/EK
irányelv módosítása A 95/18/EK irányelv a
következőképpen módosul: 1) A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép: „8. cikk A szakmai kompetenciával kapcsolatos követelmények akkor teljesülnek,
ha az engedélyért folyamodó vasúttársaságnak van vagy lesz olyan irányító
szerve, amely birtokában van annak a szükséges tudásnak és/vagy tapasztalatnak,
amely az engedélyben meghatározott működés feletti biztonságos és megbízható
ellenőrzés és felügyelet gyakorlásához kell.”» 2) A melléklet II. részét el kell hagyni. 30. cikk A 2001/14/EK
irányelv módosítása A 2001/14/EK irányelv a
következőképpen módosul: 1) A cím helyébe a következő szöveg lép: „Az Európai Parlament és a Tanács 2001. február 26-i 2001/14/EK
irányelve a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti
infrastruktúra használati díjának felszámításáról” 2) A 30. cikk (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő szöveg
lép: „f) a hozzáféréssel kapcsolatos megállapodások a közösségi vasutak
fejlesztéséről szóló 91/440/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2004.
április 30-i 2004/51/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel[33]
módosított, a közösségi vasutak fejlesztéséről szóló, 1991. július 29-i
91/440/EGK tanácsi irányelv[34]
10. cikke szerint.” 3. A 32. cikket el kell hagyni. 4. A 34. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(2) A Bizottság egy tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére
egyedi esetekben megvizsgálhatja a díjszabással és kapacitáselosztással
kapcsolatos rendelkezések alkalmazását és végrehajtását, majd a kérelem
kézhezvételét követő két hónapon belül a 35. cikk (2) bekezdésében említett
eljárásnak megfelelően határoz arról, hogy a kérdéses intézkedés továbbra is
alkalmazható-e. A Bizottság értesíti határozatáról az Európai Parlamentet, a
Tanácsot és a tagállamokat.” 31. Ö 28. Õ cikk Jelentéstétel és további közösségi
Ö uniós Õ intézkedések A Bizottság
2007. április 30. előtt, azt követően pedig ötévenként jelentést terjeszt az
Európai Parlament és a Tanács elé ezen irányelv végrehajtásáról. ò új szöveg Az Ügynökség által
rendelkezésre bocsátott vonatkozó információk alapján a Bizottság legkésőbb [a
pontos dátumot a Kiadóhivatal illeszti be – öt nappal a hatálybalépés után]‑(jé)ig,
a továbbiakban pedig ötévente jelentést terjeszt az Európai Parlament és a
Tanács elé ezen irányelv végrehajtásáról. ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o. (kiigazított szöveg) A jelentéshez adott esetben további közösségi Ö uniós Õ intézkedésekre
vonatkozó javaslatokat kell mellékelni. 32. Ö 29. Õ cikk Szankciók A tagállamok megállapítják az ezen irányelv
alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó
szankciókra vonatkozó szabályokat, és megtesznek minden szükséges intézkedést
azok végrehajtásának biztosítására. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak,
megkülönböztetéstől menteseknek és
visszatartó erejűeknek kell lenniük. A tagállamok legkésőbb a 33. cikkben Ö 32. cikk (1)
bekezdésében Õ meghatározott
időpontig értesítik a Bizottságot ezekről a szabályokról, és haladéktalanul
tájékoztatják a szabályokat érintő későbbi módosításokról is. ò új szöveg 30. cikk Átmeneti
rendelkezések A 2004/49/EK
irányelv III. és V. melléklete az ezen irányelv 6. cikk (2) és (3) bekezdésében,
9. cikk (2) bekezdésében, 14. cikk (7) bekezdésében és 23. cikk (2)
bekezdésében említett végrehajtási aktusok hatálybalépéséig alkalmazandó. A nemzeti biztonsági
hatóságok [a pontos dátumot a Kiadóhivatal illeszti be – a hatálybalépés
után két évvel]-(jé)ig továbbra is kiállítanak biztonsági tanúsítványokat a
2004/49/EK irányelvben foglaltak szerint. A szóban forgó biztonsági
tanúsítványok lejáratukig érvényesek. 31. cikk Az Ügynökség
ajánlásai és véleményei Az Ügynökség a …/…
rendelet [ügynökségi rendelet] 15. cikkével összhangban ajánlásokat és
véleményeket bocsát ki ezen irányelv alkalmazása céljából. A szóban forgó
ajánlások és rendeletek szolgálnak minden, ezen irányelv alapján elfogadott
uniós intézkedés alapjául. ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o. (kiigazított szöveg) ð új szöveg 33. Ö 32. Õ cikk Végrehajtás Ö Átültetés a
nemzeti jogba Õ (1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a
törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek
ahhoz, hogy ennek az irányelvnek Ö a 2., 3., 4.,
8., 10., 16., 18., és 20. cikknek, valamint az I. mellékletnek Õ legkésőbb ð [a pontos dátumot a Kiadóhivatal illeszti
be – a hatálybalépés után két évvel]-(jé)ig ï 2006.
április 30-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.
ð E rendelkezések szövegét haladéktalanul
megküldik a Bizottság számára. ï (2) Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban
hivatkozni kell erre az irányelvre vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük
alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. ðA rendelkezéseknek olyan értelmű
nyilatkozatot is tartalmazniuk kell, hogy a meglévő törvényi, rendeleti és
közigazgatási rendelkezéseknek az ezen irányelvvel hatályon kívül helyezett
irányelvre történő hivatkozásait erre az irányelvre történő hivatkozásokként
kell értelmezni. A hivatkozás módját és a nyilatkozat formáját a tagállamok
határozzák meg.ï A
hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg. ò új szöveg A tagállamok közlik
a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az
ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el. (3) Ezen irányelv
átültetésének és végrehajtásának kötelezettsége mindaddig nem vonatkozik a
Ciprusi Köztársaságra és a Máltai Köztársaságra, amíg területükön nem létesül
vasúti rendszer. Abban az esetben
azonban, ha egy köz- vagy magánszervezet vasútvonal építésére irányuló kérelmet
nyújt be a vasútvonalnak egy vagy több vasúttársaság általi üzemeltetése
céljából, az érintett tagállam köteles az említett kérelem beérkezésétől
számított egy éven belül hatályba léptetni az ezen irányelvet átültető
szabályozást. 33. cikk Hatályon
kívül helyezés A II. melléklet A.
részében felsorolt irányelvekkel módosított 2004/49/EK irányelv [a pontos
dátumot a Kiadóhivatal illeszti be – a hatálybalépés után két évvel]-án/-(j)én
hatályát veszti, az II. melléklet B. részben felsorolt irányelveknek a nemzeti
jogba történő átültetésére előírt határidők betartása és a szóban forgó
irányelvek alkalmazása tekintetében fennálló tagállami kötelezettségek sérelme
nélkül. A hatályon kívül
helyezett irányelvre történő hivatkozásokat erre az irányelvre történő
hivatkozásként kell értelmezni, a II. mellékletben foglalt megfelelési
táblázatnak megfelelően. ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o. (kiigazított szöveg) 34. cikk Hatálybalépés Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos
Lapjában való kihirdetésének napján Ö kihirdetését
követő huszadik napon Õ lép hatályba. ò új szöveg A 10. és a 11.
cikket [a pontos dátumot a Kiadóhivatal illeszti be – a hatálybalépés után
két évvel]-től kell alkalmazni. ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o. (kiigazított szöveg) 35. cikk Címzettek Ennek az irányelvnek a tagállamok a
címzettjei. Kelt Brüsszelben, -án/-én. Ö az Európai
Parlament részéről a Tanács részéről Õ Ö az elnök az
elnök Õ ê 2009/149/EK 1.
cikk és melléklet (kiigazított szöveg) I. MELLÉKLET KÖZÖS BIZTONSÁGI MUTATÓK A Ö nemzeti Õ biztonsági hatóság
évente beszámol jelentést készít a közös biztonsági mutatókról.
Az első ilyen beszámolónak a 2010. évre kell vonatkoznia. Adott esetben a 2. cikk
(2) bekezdésének a) és b) pontjában említett tevékenységekkel kapcsolatos
mutatókat külön kell benyújtani. Ha a jelentés benyújtását követően új tényeket
vagy hibákat tárnak fel, a Ö nemzeti Õ biztonsági hatóság
az első alkalmas időpontban, de legkésőbb a következő éves beszámolóban jelentésben
módosítja vagy helyesbíti az adott évre vonatkozó mutatókat. A balesetekkel összefüggésben az 1. pontban
meghatározott mutatókra – az információk rendelkezésre állásának függvényében –
a vasúti közlekedés statisztikájáról szóló, 2002.
december 16-i 91/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[35] az irányadó. 1. Balesetekre vonatkozó mutatók 1.1. A jelentős balesetek
abszolút és relatív (vonatkilométerre vonatkoztatott) száma, a következő
balesettípusok szerinti bontásban is: i. vonatok ütközése Ö vasúti
járművekkel Õ , az űrszelvényen belüli akadályokkal való ütközést is beleértve, Ö ii. vonatok
ütközése az űrszelvényen belüli akadályokkal Õ iii. vonatok kisiklása, iv. vasúti átjárókban bekövetkezett balesetek, a gyalogosokat érintő baleseteket
is beleértve, v. mozgó vasúti járművek okozta Ö részvételével
történt, Õ személyi sérülések személyeket érintő balesetek, kivéve az
öngyilkosságot, vi. vasúti
járműben keletkezett tűz, vii. egyéb. Minden jelentős balesetről az eredeti baleset
típusa szerint kell beszámolni a jelentésben,
akkor is, ha a másodlagos baleset következményei súlyosabbak, így ahogy
például egy vonatkisiklást követő tűz esetében. 1.2. A súlyos sérülést
szenvedett személyek és a halálos áldozatok abszolút és relatív
(vonatkilométerre vonatkoztatott) száma a baleset típusa és a következő
kategóriák szerinti bontásban: i. utasok (az összes utaskilométerre és a személyszállító
vonatok összes vonatkilométerére vonatkoztatva is), ii. alkalmazottak, az alvállalkozók személyzetét is beleértve, iii. vasúti átjárók igénybe vevői, iv. a vasúti
létesítményeken található illetéktelen személyek, v. mások Ö egyéb
személyek Õ . 2. Veszélyes árukra vonatkozó mutatók A veszélyesáru-szállítás körében bekövetkezett
balesetek abszolút és relatív (vonatkilométerre vonatkoztatott) száma a
következő kategóriák szerinti bontásban: i. legalább egy olyan vonatot érintő
baleset, amely veszélyes árut szállított, a függelék fogalommeghatározása
szerint, ii. azon balesetek száma, amelyek
következtében veszélyes áruk a környezetbe jutottak. 3. Öngyilkosságokra vonatkozó mutatók Az öngyilkosságok abszolút és relatív
(vonatkilométerre vonatkoztatott) száma. 4. Baleset előidézésére alkalmas körülményekre vonatkozó mutatók A következő események abszolút és relatív
(vonatkilométerre vonatkoztatott) száma: i. síntörés, ii. vágánykivetődés Ö és
sínillesztési hiba Õ , iii. a biztonságot veszélyeztető jelzési
hibák, iv. tilos jelzés túlfutása, v. üzemben lévő jármű kerék- vagy
tengelytörése Ö keréktörése Õ , Ö vi. üzemben
lévő jármű tengelytörése. Õ Minden olyan körülményről be kell számolni,
amely balesetet idézhetett volna elő, függetlenül attól, hogy okozott-e
balesetet vagy sem. A baleset előidézésére alkalmas körülményekre vonatkozó
közös biztonsági mutatóknak tartalmazniuk kell azokat a körülményeket is,
amelyek balesetet okoztak; az okozott balesetet, amennyiben jelentős volt, ezen
túlmenően az 1. pont szerinti balesetekre vonatkozó közös biztonsági mutatókban
is figyelembe kell venni. 5. Mutatók a balesetek gazdasági hatásainak számításához A következő paraméterek abszolút és relatív (vonatkilométerre
vonatkoztatott) összege euróban: –
a halálesetek és a súlyos sérülések száma, megszorozva a
balesetmegelőzési értékkel, –
a környezetkárosítás költsége, –
a vasúti jármű és az infrastruktúra fizikai
károsodásának költsége, –
a baleset miatti késések költsége. A biztonsági hatóság vagy valamennyi baleset gazdasági hatásairól
beszámol, vagy csak a jelentős balesetekéről. Választását a 18. cikk szerinti
éves beszámolóban egyértelműen megjelöli. A balesetmegelőzési érték a személyi sérüléssel járó baleset
megelőzéséhez a társadalom által társított értéket jelenti, ennélfogva a
balesetben részes személyek kártérítési kötelezettségének megállapítására nem
használható fel. ò új szöveg Az Ügynökség az ezen
irányelv hatálybalépéséig összegyűjtött adatok alapján egységköltségeket állapít
meg. ê 2009/149/EK 1.
cikk és melléklet (kiigazított szöveg) 6. Az infrastruktúra műszaki biztonságára és
annak megvalósítására vonatkozó mutatók 6.1. Az üzemben lévő
automatikus vonatbiztosítással (ATP-rendszer) felszerelt vágányok százalékos
aránya; az üzemben levő ATP-rendszer mellett
használatával megtett vonatkilométerek
százalékos aránya. 6.2. Vasúti átjárók
abszolút és relatív (vonalkilométerre és vágánykilométerre vonatkoztatott)
száma a következő nyolc típus szerinti bontásban: a) biztosított vasúti átjáró: i. automatikus igénybevevő-oldali
figyelmeztető jelzéssel; ii. automatikus igénybevevő-oldali
védelemmel; iii. automatikus igénybevevő-oldali
figyelmeztető jelzéssel és védelemmel; iv. automatikus igénybevevő-oldali
figyelmeztető jelzéssel és védelemmel, továbbá Ö biztonsági
reteszes Õ vasútoldali
védelemmel; v. v. kézi működtetésű igénybevevő-oldali
figyelmeztető jelzéssel; vi. kézi működtetésű igénybevevő-oldali
védelemmel; vii. kézi működtetésű igénybevevő-oldali
figyelmeztető jelzéssel és védelemmel; b) biztosítás nélküli vasúti átjáró. 7. A biztonsági irányításra vonatkozó mutatók Az
infrastruktúra működtetői A pályahálózat-működtetők és a vasúttársaságok
által végzett, a biztonsági rendszer dokumentációjában meghatározott belső
vizsgálatok. Az összes elvégzett ellenőrzés száma és százalékos aránya az
előírt (és/vagy tervezett) ellenőrzések számához viszonyítva. 8. Fogalommeghatározások A közös biztonsági mutatókra és a balesetek
gazdasági hatásainak számítását szolgáló módszerekre vonatkozó közös
fogalommeghatározásokat a függelék tartalmazza. Függelék Fogalommeghatározások
a közös biztonsági mutatók és a balesetek gazdasági hatásainak számítására
szolgáló módszerek értelmezéséhez 1. Balesetekre vonatkozó mutatók 1.1. „Jelentős baleset”:
minden olyan baleset, amely legalább egy mozgásban lévő vasúti járművet érint,
és legalább egy személy halálát vagy súlyos sérülését idézi elő, vagy jelentős
kárt okoz a járműállományban, a pályában, egyéb berendezésekben vagy a
környezetben, vagy jelentős forgalmi zavart okoz. Nem tartoznak ide a
műhelyekben, a raktárakban és a járműtelephelyeken bekövetkező balesetek. 1.2. „Jelentős kár a
járműállományban, a pályában, egyéb berendezésekben vagy a környezetben”: legalább
150 000 EUR értékű kár. 1.3. „Jelentős forgalmi
zavar”: olyan forgalmi zavar, amelynek következtében valamely vasúti fővonalon
a vonatforgalom legalább hat órán át szünetel. 1.4. „Vonat”: egy vagy
több mozdony vagy vasúti motorkocsi által vontatott egy vagy több olyan vasúti
jármű, továbbá önállóan közlekedő olyan vasúti motorkocsi, amely egy
meghatározott szám vagy egyedi elnevezés alatt egy meghatározott kiindulási
ponttól egy meghatározott rendeltetési pontig közlekedik. Vonatnak minősül az
üres mozdonymenet, vagyis például az önmagában közlekedő mozdony is. 1.5. „Vonatok ütközése, az űrszelvényen belüli akadályokkal való ütközést is
beleértve”: vonat valamely részének és másik vonat valamely
része vagy a következő objektumok közötti frontális ütközése, ráfutásos ütközése vagy oldalütközése Ö másik vonat
vagy vasúti jármű valamely részével vagy tolatásban részt vevő vasúti
járművel Õ : i. tolatásban részt vevő vasúti jármű; ii. a vasúti pályán vagy annak közelében lévő, oda rögzített vagy ott
ideiglenesen jelen lévő tárgy (a vasúti átjáróban az átkelő jármű vagy az
átjáró igénybe vevője által elhagyott tárgy kivételével). Ö 1.6. „Az
űrszelvényen belüli akadályokkal való ütközés”: vonat valamely részének ütközése
a vasúti pályán vagy annak közelében lévő, oda rögzített vagy ott ideiglenesen
jelen lévő tárggyal (a vasúti átjáróban az átkelő jármű vagy az átjáró igénybe
vevője által elhagyott tárgy kivételével). Ez magában foglalja a
felsővezetékkel való ütközést is. Õ 1.67. „Vonatkisiklás”: minden olyan esemény,
amelynek során a vonatnak legalább egy
kereke a vasúti sínt elhagyja. 1.78. „Vasúti átjáróban bekövetkezett baleset”:
szintbeni vasúti átjáróban bekövetkező olyan baleset, amelyben legalább egy
vasúti jármű, valamint egy vagy több átkelő jármű, az átjáró más igénybe vevője
(például gyalogos), vagy átkelő jármű vagy az átjáró valamely igénybe vevője
által a vasúti pályán vagy annak közelében elhagyott, ideiglenesen ott lévő más
tárgy vesz részt. 1.89. „Mozgó vasúti jármű által
okozott Ö részvételével
történt Õ , személyeket érintő
baleset”: egy vagy több személyt érintő olyan baleset, amelynek során az adott
személyt vagy személyeket a vasúti jármű elüti, vagy a vasúti járműhöz
rögzített vagy arról leváló valamely tárgy megüti. Ide tartozik a vasúti
járműről leeső személy, valamint a vasúti járművön utazó olyan személy is, aki
a jármű belsejében elesik, vagy akit
szabaddá váló tárgy megüt. 1.910. „Vasúti járműben keletkezett tűzeset”: a vasúti
járműben (beleértve rakományát is) a kiindulási állomás és a rendeltetési
állomás közötti közlekedése közben (beleértve a kiindulási állomáson, a
közbenső állomásokon és megállóhelyeken, valamint a rendeltetési állomáson való
tartózkodását is) vagy vonatrendezés közben bekövetkező tűzeset vagy robbanás. 1.1011. „Egyéb baleset”: az említetteken (vonatok
ütközése, vonatkisiklás, vasúti átjáróban bekövetkezett baleset, mozgó vasúti
jármű által okozott, személyeket érintő baleset, vasúti járműben keletkezett
tűzeset) kívül valamennyi típusú baleset. 1.1112. „Utas”: olyan személy, aki vasúton utazik, a
vonatszemélyzet tagját nem beleértve. A balesetekre vonatkozó statisztikai
kimutatásokban a mozgó vonatra való felszállást vagy a mozgó vonatról való
leszállást megkísérlő utast is számításba kell venni. 1.1213. „Alkalmazott (a vállalkozó személyzetét és az
önálló vállalkozót is beleértve)”: olyan személy, akinek foglalkoztatása a
vasúttal kapcsolatos, és a baleset időpontjában munkáját végzi. A fogalom
magában foglalja a vonatszemélyzet tagját, valamint a vasúti járművek és a
vasúti infrastruktúra kezelését végző személyt is. 1.1314. „Vasúti átjáró igénybe vevője”: olyan személy,
aki vasútvonalon való átkelés céljából bármilyen közlekedési eszközön vagy
gyalogosan szintbeni vasúti átjárót vesz igénybe. 1.1415. „Vasúti létesítményen
illetéktelenül tartózkodó személy”: olyan személy,
aki olyan vasúti létesítményen tartózkodik, ahol tilos volna tartózkodnia,
kivéve a vasúti átjáró igénybe vevőjét. 1.1516. „Mások (harmadik személyek)”: minden olyan
személy, aki a fenti fogalommeghatározások értelmében nem „utas”, nem
„alkalmazott, a vállalkozó személyzetét is beleértve”, nem „vasúti átjáró
igénybe vevője” és nem „vasúti létesítményen
illetéktelenül tartózkodó személy”. 1.1617. „Halálos áldozat (haláleset)”: olyan személy,
aki a baleset következtében a helyszínen vagy a balesetet követően 30 napon
belül elhunyt, kivéve az öngyilkosságot elkövető személyt. 1.1718. „Súlyos sérülést szenvedett személy (súlyos
sérülés)”: olyan sérült, aki baleset következtében 24 óránál hosszabb ideig
kórházi kezelésre szorult, kivéve az öngyilkossági kísérletet elkövető
személyt. 2. Veszélyes árukra vonatkozó mutatók 2.1. „A
veszélyesáru-szállítás körében bekövetkezett baleset”: olyan baleset vagy
váratlan esemény, amely a RID[36]/ADR
1.8.5. szakasza értelmében bejelentési kötelezettség alá esik. 2.2. „Veszélyes áru”:
olyan anyag vagy tárgy, amelynek fuvarozása a RID értelmében tilos vagy csak az
ott előírt feltételekkel engedélyezett. 3. Öngyilkosságokra vonatkozó mutatók 3.1. „Öngyilkosság”: az
illetékes nemzeti hatóság regisztrációja és minősítése alapján halállal végződő
olyan cselekmény, amelynek során a személy önszántából saját magán testi
sérülést idéz elő. 4. Baleset előidézésére alkalmas körülményekre
vonatkozó mutatók 4.1. „Síntörés”: az a
jelenség, amelynek során egy sín két vagy több darabra válik szét vagy egy
sínről fémdarab válik le oly módon, hogy a sínben hosszirányban 50 mm-nél,
a futófelületre merőleges értelemben 10 mm-nél nagyobb folytonossági hiány
keletkezik. 4.2. „Vágánykivetődés Ö és
sínillesztési hiba Õ ”: a vágány
folytonosságával vagy geometriájával összefüggő olyan meghibásodás, amely a biztonság meghatározott szintjének fenntartása érdekében
vágányzár alkalmazását vagy sebességkorlátozás azonnali bevezetését teszi
szükségessé. 4.3. „Biztonságot
veszélyeztető jelzési hiba”: jelzőrendszer olyan Ö műszaki Õ meghibásodása,
amelynek következtében a kiadott jelzés (akár az infrastruktúra, akár a vasúti
jármű felé) a szükségesnél enyhébb mértékű korlátozásra utasít. 4.4. „Tilos jelzés
túlfutása”: olyan alkalom, amikor a vonat bármely része a számára
engedélyezetten túli mozgást végez. „Engedélyezetten túli mozgás”: –
a következő objektumok melletti elhaladás: a pálya
menti színes fényjelző vagy alakjelző, ha veszélyt jelez vagy megállj jelzést
ad, és automatikus vonatbefolyásoló rendszer (ATCS-rendszer) vagy ATP-rendszer
nem üzemel, –
az ATCS- vagy az ATP-rendszer által a biztonsággal
összefüggésben adott menetengedély végpontja, –
a szabályzat értelmében szóbeli vagy írásbeli
engedélyben megjelölt pont, –
a „megállás helye” jelző (az ütközőbakot nem
beleértve) és a kézi jelzés. Nem tartozik ide az az eset, amikor
vontatójármű nélküli vasúti jármű vagy felügyelet nélkül hagyott vonat fut túl
tilos jelzést. Nem tartozik ide az az eset sem, amikor a jelzőt bármely okból
nem állítják kellő időben tilosra ahhoz, hogy a vonat a jelző előtt
megállítható legyen. A nemzeti biztonsági hatóság a négy mutatóról
külön-külön is beszámolhat, de minden esetben be kell számolnia legalább a négy
mutató mindegyikét tartalmazó összesített mutatóról. 4.5. „ Ö Keréktörés Õ Kerék- vagy tengelytörés”: kerék vagy
tengely alapvető alkotóelemében bekövetkező olyan törés, amely baleset
(kisiklás vagy ütközés) kockázatát hordozza magában. Ö 4.6.
„Tengelytörés”: tengely alapvető alkotóelemében bekövetkező olyan törés, amely
baleset (kisiklás vagy ütközés) kockázatát hordozza magában. Õ 5. Közös módszertan a balesetek gazdasági
hatásainak számításához ò új szöveg Az Ügynökség az ezen
irányelv hatálybalépéséig összegyűjtött adatok alapulvételével kidolgozza az
egységköltségek számításának módszertanát. ê 2009/149/EK 1.
cikk és melléklet (kiigazított szöveg) 5.1. A balesetmegelőzési értéket a következő összetevők alkotják: 1. a biztonság önmagában vett értéke: az alkalmazás szerinti
országban elvégzett kikérdezéses (közvetlen) preferenciamérésekből a fizetési
hajlandóságra vonatkozóan származtatott értékek; 2. a közvetlen és a közvetett gazdasági költség, vagyis az adott
tagállamban becsült olyan költségértékek, amelyek magukban foglalják: –
az orvosi és a rehabilitációs költségeket, –
a bírósági eljárás költségeit, a rendőrség, a baleset
kivizsgálásában részt vevő magánszervezetek és a mentőszolgálat költségeit,
valamint a biztosítási ügyintézési költségeket, –
a termeléskiesést, vagyis azon áruk és szolgáltatások társadalmi
értékét, amelyeket az adott személy előállíthatott volna, ha a baleset nem
következett volna be. 5.2. A biztonság önmagában vett értéke és a közvetlen és a közvetett
gazdasági költségek felvételének közös elvei: A biztonság önmagában vett értéke vonatkozásában azt, hogy a
rendelkezésre álló becslések megfelelőek-e, a következő megfontolások alapján
kell megítélni: –
a becsléseknek olyan értékelési rendszerhez kell
illeszkedniük, amely a közlekedési ágazatban bekövetkező halálesetek
kockázatának csökkentésére vonatkozik, és kikérdezéses (közvetlen)
preferenciamérések felhasználásával kell törekedniük a fizetési hajlandóság
meghatározására, –
a válaszadói mintának az érintett populációra nézve reprezentatívnak
kell lennie. A mintának – a populáció más lényeges társadalmi-gazdasági és
demográfiai jellemzőinek eloszlásán túlmenően – reprezentatívnak kell lennie
különösen a populáció kor és jövedelem szerinti megoszlására nézve, –
a fizetési hajlandóság meghatározásához a kérdőíveket úgy kell
összeállítani, hogy a rajtuk szereplő kérdések a válaszadók számára
egyértelműek és tartalmasak legyenek. A közvetlen és a közvetett gazdasági költségeket a társadalomra háruló
valós költségekből kiindulva kell felvenni. 5.3. „A környezetkárosítás költsége”: a károsodott területnek a vasúti
balesetet megelőző állapotra való helyreállításához a vasúttársaság, illetve az
infrastruktúra működtetője által viselendő költség, melynek összegét a
vasúttársaság, illetve az infrastruktúra működtetője korábbi tapasztalataiból
kiindulva kell felvenni. 5.4. „A vasúti jármű és az infrastruktúra fizikai károsodásának
költsége”: ha a vasúti jármű vagy infrastruktúra javításra alkalmatlan, akkor
az azonos funkciók ellátására képes és azonos műszaki paraméterekkel rendelkező
vasúti járművel vagy infrastruktúrával való helyettesítés költsége; ha nem,
akkor a javítható vasúti jármű vagy infrastruktúra baleset előtti állapota
helyreállításának költsége. A költségbecslést mindkét esetben a vasúttársaság,
illetve az infrastruktúra működtetője végzi el saját korábbi tapasztalataiból
kiindulva. A fogalom magában foglalja a vasúti jármű haszonbérbe vételének
költségét is abban az esetben, ha a károsodott jármű helyettesítésére új
járművet kell igénybe venni. 5.5. „A baleset miatti késések költsége”: a vasút igénybe vevőinél (az
utasoknál és a teherfuvarozási szolgáltatás igénybe vevőinél) a baleset
következtében jelentkező késések pénzben kifejezett értéke, amelyet a következő
modell alapján kell számítani: VT || = || az utazási időben elért megtakarítás pénzben kifejezett értéke A vonaton utazó utas idejének pénzben kifejezett értéke (egy órára vonatkoztatva) VTP = [Munkacélú utasok VT-je]*[Munkacélú utasok százalékos aránya éves átlagban] + [Nem munkacélú utasok VT]-je*[Nem munkacélú utasok százalékos aránya éves átlagban] A VT értékét EUR/utas/óra egységben kell kifejezni. A tehervonat idejének pénzben kifejezett értéke (egy órára vonatkoztatva) VTF = [a tehervonatok VT-je]*[tonnakilométer/vonatkilométer] A VT értékét EUR/tonna/óra egységben kell kifejezni Vonatonként szállított áru mennyisége tonnában, éves átlagban = tonnakilométer/vonatkilométer CM || = || a vonat 1 perces késésének költsége Személyszállító vonat CMP = K1*(VTP/60)*[utaskilométer/vonatkilométer] Vonatonként szállított utasok száma éves átlagban = utaskilométer/vonatkilométer Tehervonat CMF = K2* (VTF/60) A K1 és a K2 tényező az idő pénzben kifejezett értéke és a késés pénzben kifejezett értéke közötti összefüggést fejezi ki, és értékét kikérdezéses (közvetlen) preferenciamérések alapján kell felvenni, figyelemmel arra, hogy a késés miatt elvesztegetett időt az emberek sokkal negatívabban értékelik, mint az eleve utazásra szánt időt. A baleset miatti késések költsége = CMP*(A személyszállító vonat késése percben kifejezve) + CMF*(A tehervonat késése percben kifejezve) A modell alkalmazási tartománya A késések költségét valamennyi – jelentős és nem jelentős – balesetre
ki kell számítani. A késéseket a következők szerint kell számításba venni: –
valós késések azon a vasútvonalon, ahol a baleset bekövetkezett, –
valós – vagy ha ez nem lehetséges, becsült – késések
a többi érintett vonalon. 6. Az infrastruktúra műszaki biztonságára és annak érdekében hozott
intézkedésekre vonatkozó mutatók 6.1. „Automatikus vonatbiztosítás (ATP)”:
olyan rendszer, amely a jelzéseknek és a sebességkorlátozásoknak a sebesség
felügyelete révén szerez érvényt, és a jelzéseknél automatikusan megállítja a
vonatot. 6.2. „Vasúti átjáró”: a vasút és valamely
közlekedőút közötti, az infrastruktúra működtetője által elismert, a nagyközönség
vagy egyes igénybe vevők számára nyitva álló szintbeni kereszteződés. A fogalom
nem terjed ki az állomás peronjai közötti átjárókra, sem a vágányokon átvezető,
kizárólag az alkalmazottak által használható átkelőkre. 6.3. „Közlekedőút”: a közút, a magántulajdonban
lévő út, az utca, a főközlekedési út, a gyalogosok és a kerékpárosok számára
fenntartott út, valamint az emberek, állatok, járművek vagy gépek közlekedésére
szolgáló egyéb út. 6.4. „Biztosított vasúti átjáró”: olyan vasúti
átjáró, amelyben az átjáró igénybe vevői a közeledő vonattal szemben védelemben
részesülnek vagy a közeledő vonatról figyelmeztetést kapnak oly módon, hogy
bizonyos eszközök vagy készülékek aktiválódnak, amikor az igénybe vevő számára
az átjárón való átkelés nem biztonságos. –
Védelem fizikai eszközökkel: –
fél- vagy teljes sorompóval, –
kapuval. –
Figyelmeztetés a vasúti átjáróban elhelyezett
helyhez között készülékkel: –
látható jelzéssel: fénysorompóval, –
hangjelzéssel: csengővel, kürttel, dudával stb., –
fizikai eszközzel, például a közútba beépített
bukkanó okozta rezgések útján. A biztosított vasúti átjárók a következő
osztályokba sorolhatók: 1. „Vasúti
átjáró automatikus igénybevevő-oldali védelemmel és/vagy figyelmeztető
jelzéssel”: olyan vasúti átjáró, amelyben az átjáróban
működő védelmet és/vagy figyelmeztető jelzést a közeledő vonat aktiválja
Ö , vagy amelyben
biztonsági reteszes vasútoldali védelem működik Õ . Ezek a vasúti
átjárók a következő osztályokba sorolhatók: i. automatikus igénybevevő-oldali
figyelmeztető jelzéssel ellátott átjáró; ii. automatikus igénybevevő-oldali
védelemmel ellátott átjáró; iii. automatikus igénybevevő-oldali
figyelmeztető jelzéssel és védelemmel ellátott átjáró; iv. automatikus igénybevevő-oldali
figyelmeztető jelzéssel és védelemmel, továbbá vasútoldali védelemmel ellátott
átjáró. „ Ö Biztonsági
reteszes vasútoldali Õ Vasútoldali védelem”: olyan jelző vagy más
vonatbiztosító rendszer, amely a vonat továbbhaladását csak akkor engedi, ha a
vasúti átjáró igénybevevő-oldali védelme aktiválva van és a vasúti átjáróban
nem tartózkodik senki; a rendszer ez utóbbit kamerás megfigyelés útján és/vagy
akadályfelismerő készülékkel állapítja meg. 2. „Vasúti
átjáró kézi működtetésű igénybevevő-oldali védelemmel és/vagy figyelmeztető
jelzéssel”: olyan vasúti átjáró, amelyben az átjáróban működő védelem és/vagy
figyelmeztető jelzés aktiválása kézi úton Ö , egy vasúti
alkalmazott által Õ történik, és Ö nincs
biztonsági reteszes vasútoldali védelem Õ a vonat nem kap automatikusan külön jelzést arról, hogy a
vasúti átjáróban működő védelem és/vagy figyelmeztető jelzés aktiválása
megtörtént. Ezek a vasúti
átjárók a következő osztályokba sorolhatók: v. kézi működtetésű
igénybevevő-oldali figyelmeztető jelzéssel ellátott átjáró; vi. kézi
működtetésű igénybevevő-oldali védelemmel ellátott átjáró; vii. kézi
működtetésű igénybevevő-oldali figyelmeztető jelzéssel és védelemmel ellátott
átjáró. 6.5. „Biztosítás nélküli vasúti átjáró”: olyan
vasúti átjáró, amelyben az átjáró igénybe vevői semmiféle figyelmeztető jelzést
nem kapnak, sem védelemben nem részesülnek, amikor számukra az átjárón való
átkelés nem biztonságos. 7. A biztonságirányításra vonatkozó mutatók 7.1. „Ellenőrzés”: olyan módszeres, független
és dokumentált folyamat, amelynek célja auditinformációk gyűjtése, valamint az
összegyűjtött információk tárgyilagos értékelése útján az auditkritériumok
teljesülési fokának meghatározása. 8. Fogalommeghatározások a relatív mennyiségek viszonyítási
alapjának felvételéhez 8.1. „Vonatkilométer”: egy vonat mozgása egy
kilométer távolságon. Távolságként a ténylegesen megtett távolságot, ha ez
rendelkezésre áll, egyébként pedig a kiindulási és a rendeltetési hely közötti
standard hálózati távolságot kell figyelembe venni. Csak az adatszolgáltató
ország saját területén megtett távolságot kell figyelembe venni. 8.2. „Utaskilométer”: egy utas vasúti
szállítása egy kilométer távolságon. Csak az adatszolgáltató ország saját területén
megtett távolságot kell figyelembe venni. 8.3. „Vonalkilométer”: a 2. cikk hatálya alá
tartozó tagállami vasúthálózaton mért hossz kilométer mértékegységben.
Többvágányú vonal esetében a kiindulási és a rendeltetési hely közötti
távolságot csak egyszeresen kell figyelembe venni. 8.4. „Vágánykilométer”: a 2. cikk hatálya alá
tartozó tagállami vasúthálózaton mért hossz kilométer mértékegységben.
Többvágányú vonal esetében mindegyik vágányt figyelembe kell venni. ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o. II. MELLÉKLET ÉRTESÍTÉS NEMZETI BIZTONSÁGI SZABÁLYOKRÓL A 8. cikkben leírt eljárás szerint a következő nemzeti biztonsági
szabályokról kell értesíteni a Bizottságot: 1. a meglévő nemzeti biztonsági célokra és
biztonsági módszerekre vonatkozó szabályok; 2. a vasúttársaságok biztonsági rendszereinek
követelményeire és biztonsági tanúsítványára vonatkozó szabályok; ê 2008/110/EK 1.
cikk 13. pont --- ê Helyesbítés, HL
L 220., 2004.6.21., 16. o. (új szöveg) 4. a vasúti
hálózatra vonatkozó közös üzemeltetési szabályok, amelyek még nem tartoznak az
átjárhatósági műszaki előírások hatálya alá, beleértve a forgalomirányító és
jelző rendszerre vonatkozó szabályokat is. 5. a kiegészítő belső üzemeltetési szabályokra (a
társaság szabályzata) vonatkozó követelményeket meghatározó szabályok,
amelyeket az infrastruktúra működtetőinek és a vasúttársaságoknak kell
meghatározniuk; 6. a biztonság szempontjából lényeges feladatokat ellátó
személyzetre vonatkozó szabályok, beleértve a felvételi követelményeket, az
orvosi alkalmasságot, a szakképzést és engedélyezést, amennyiben azokat nem
szabályozzák a kölcsönös átjárhatósági műszaki előírások; 7. a balesetek és a váratlan események kivizsgálására
vonatkozó szabályok. III. MELLÉKLET BIZTONSÁGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER 1. A biztonsági
rendszerre vonatkozó követelmények A biztonsági rendszer minden lényeges részét dokumentálni kell, és
ismertetni kell az infrastruktúra működtetője vagy a vasúttársaság szervezetén
belül a hatáskörök megosztását. Be kell mutatni, hogy a vezetőség hogyan
biztosítja a különböző szintek ellenőrzését, hogyan vonja be mindegyik szinten
a személyzetet és azok képviselőit, és hogyan gondoskodnak a biztonsági
rendszer folyamatos továbbfejlesztéséről. 2. A biztonsági
rendszer alapelemei A biztonsági rendszer alapelemei a következők: a) a szervezet vezérigazgatója által jóváhagyott, és a
személyzet mindegyik tagjával ismertetett biztonsági politika; b) a szervezet minőségi és mennyiségi célkitűzései a biztonság
fenntartásával és javításával kapcsolatban, valamint a célkitűzések
megvalósítására szolgáló tervek és eljárások; c) eljárások a meglévő, az új és a módosított műszaki és
üzemeltetési szabványok teljesítésére, valamint a következőkben előírt egyéb
feltételek teljesítésére: –
kölcsönös átjárhatósági műszaki előírások, vagy –
a 8. cikkben és a II. mellékletben említett nemzeti
biztonsági szabályok, vagy –
más vonatkozó szabályok, vagy –
hatósági határozatok, és eljárások a szabványoknak és más előírásoknak a berendezés egész
életciklusa és a működés során történő teljesítése biztosítására; d) a kockázatelemzés elvégzésére és a kockázatkezelési
intézkedések végrehajtására vonatkozó eljárások és módszerek, amennyiben az
üzemeltetési feltételek megváltozása vagy új anyagok felhasználása újabb
kockázatokat jelent az infrastruktúrára vagy az üzemeltetésre vonatkozóan; e) képzési programok kidolgozása a személyzet számára,
amelyek biztosítják, hogy fenntartsák a személyzet szakképzettségét, és hogy a
feladatokat ennek megfelelően végzik el; f) a szervezeten belüli megfelelő információáramlást
biztosító intézkedések, és adott esetben az ugyanazon infrastruktúrát használó
szervezetek között; g) eljárások és alakiságok kidolgozása a biztonsági
információk dokumentálására, továbbá ellenőrzési eljárás meghatározása a döntő
fontosságú biztonsági információ konfigurációjának biztosítására; h) eljárások, amelyek biztosítják, hogy a baleseteket,
váratlan eseményeket, a majdnem bekövetkező baleseteket és más veszélyes
eseteket bejelentsék, kivizsgálják és elemezzék, és hogy megtegyék a szükséges
óvintézkedéseket; i. az illetékes hatóságokkal egyeztetett vészhelyzeti
bevetési, riasztási és tájékoztatási tervek; j a biztonsági rendszer rendszeres belső
ellenőrzését előíró rendelkezések. IV. MELLÉKLET NYILATKOZATOK A BIZTONSÁGI TANÚSÍTVÁNY HÁLÓZATRA
VONATKOZÓ RÉSZÉVEL KAPCSOLATBAN Ahhoz, hogy a biztonsági hatóság kiállíthassa a biztonsági
tanúsítványnak a hálózatra vonatkozó részét, a következő dokumentumokat kell
benyújtani: –
a vasúttársaság kölcsönös átjárhatósági műszaki
előírásokkal vagy azok egyes részeivel kapcsolatos dokumentációja, és adott
esetben a nemzeti biztonsági szabályok, valamint a vasúttársaság működésére,
személyzetére és járműveire alkalmazandó egyéb szabályok és dokumentáció arról,
hogy a biztonsági rendszer hogyan teljesíti az előírásokat, –
a vasúttársaság dokumentációja az alkalmazott vagy
szerződéses személyzet különböző kategóriáiról, beleértve annak bizonyítását,
hogy a személyzet teljesíti a kölcsönös átjárhatósági műszaki előírásokat vagy
a nemzeti szabályokat, és hogy szabályszerűen engedélyezték, –
a vasúttársaság dokumentációja a tevékenységeihez
használt különböző járművek típusairól, beleértve annak bizonyítását, hogy azok
teljesítik a kölcsönös átjárhatósági műszaki előírásokat vagy a nemzeti
szabályokat, és hogy azokat szabályszerűen engedélyezték. A párhuzamos munkavégzés elkerülése és az információmennyiség
csökkentése érdekében csak összefoglaló dokumentációt kell benyújtani azokkal
az elemekkel kapcsolatban, amelyek megfelelnek a kölcsönös átjárhatósági
műszaki előírásoknak, valamint a 96/48/EK és a 2001/16/EK irányelv egyéb
követelményeinek. V. MELLÉKLET A BALESETEK ÉS VÁRATLAN ESEMÉNYEK VIZSGÁLATI
JELENTÉSÉNEK FŐ TARTALMA 1. Összefoglalás Az összefoglalásnak tartalmaznia kell az esemény rövid leírását, azt,
hogy mikor és hol történt, és a következményeket. Ismertetni kell a közvetlen
okokat, valamint a közvetett okokat és azokat a tényezőket, amelyekről a
vizsgálat megállapította, hogy hozzájárultak az eseményhez. Ezt követően
ismertetni kell a fő ajánlásokat és ezen ajánlások címzettjeit. 2. Az eset
közvetlen tényezői 1. Az esemény: –
az esemény dátuma, pontos időpontja és helye, –
az esemény leírása és a baleset helyszíne, valamint a
mentő- és vészhelyzeti szolgálat erőfeszítéseinek leírása, –
a vizsgálat megindításáról szóló határozat, a
vizsgálati munkacsoport összetétele és a vizsgálat végrehajtása. 2. Az esemény háttere: –
az érintett személyzet és vállalkozók, egyéb felek és
tanúk, –
a vonatok és összeállításuk, beleértve az érintett
járművek nyilvántartási számát is, –
az infrastruktúra és a jelzőrendszer leírása -
vágánytípus, váltók, biztonsági reteszek, jelzők, vonatbiztosítás, –
kommunikációs eszközök, –
a helyszínen vagy annak közelében végzett munkálatok, –
a vasúti vészhelyzeti eljárás elindítása és az
események láncolata, –
a mentőszolgálat, a rendőrség és az orvosi
szolgálatok vészhelyzeti eljárásának elindítása és az események láncolata. 3. Halálos áldozatok, sérülések és anyagi károk: –
utasok és harmadik felek, személyzet, beleértve a
vállalkozókat is, –
áruszállítmányok, személypoggyász és más
vagyontárgyak, –
jármű, infrastruktúra és környezet. 4. Külső körülmények: –
időjárási körülmények és földrajzi adatok. 3. A vizsgálati
jegyzőkönyv 1. A vallomások összefoglalása (a személyiségi jogok védelme mellett): –
vasúti személyzet, beleértve a vállalkozókat is, –
egyéb tanúk. 2. A biztonságirányítási rendszer: –
a szervezeti keretek és az utasítások kiadásának és
végrehajtásának módja, –
a személyzettel szembeni követelmények és azok
érvényesítésének módja, –
a belső ellenőrzések és vizsgálatok gyakorlata és
azok eredményei, –
az infrastruktúrával kapcsolatos különböző szereplők
közötti kapcsolódási pontok. 3. Szabályok és szabályzatok: –
a vonatkozó közösségi és nemzeti szabályok és szabályzatok, –
egyéb szabályok, mint például az üzemeltetési
szabályok, helyi előírások, a személyzetre vonatkozó követelmények,
karbantartási előírások és az alkalmazandó szabványok. 4. A jármű és a műszaki berendezések működése: –
ellenőrző-irányító és jelzőrendszer, beleértve az
automatikus adatrögzítést is, –
infrastruktúra, –
kommunikációs berendezések, –
jármű, beleértve az automatikus adatrögzítést is. 5. Az üzemeltetéssel kapcsolatos dokumentáció: –
a személyzet forgalomirányítással és jelzéssel
kapcsolatos intézkedései, –
az eseménnyel kapcsolatos szóbeli üzenetek, beleértve
a rögzített adatok dokumentálását is, –
az esemény helyszínének védelmére és őrzésére
vonatkozó intézkedések. 6. Az ember, a gép és a szervezet közötti kapcsolat: –
az érintett személyzet munkaideje, –
az eseményt befolyásoló orvosi és személyi
körülmények, beleértve a fizikai vagy pszichológiai stresszes állapotot is, –
az ember és a gép közötti kapcsolatot befolyásoló
berendezések kialakítása. 7. Korábbi hasonló események. 4. Elemzés és
következtetések 1. Zárójelentés az események láncolatáról: –
az eseménnyel kapcsolatos következtetések levonása a
3. pontban megállapított tények alapján. 2. Kiértékelés: –
a 3. pontban megállapított tények elemzése azzal a
céllal, hogy következtetéseket vonhassanak le az esemény okával és a
mentőszolgálat munkájával kapcsolatban. 3. Következtetések: –
az eset közvetlen okai, beleértve az érintett
személyek intézkedéseivel, illetve a jármű vagy a műszaki berendezés
állapotával kapcsolatos tényezőknek az eseményekhez való hozzájárulását is, –
a szakismerettel, az eljárásokkal és a
karbantartással kapcsolatos közvetett okok, –
a keretszabályokra és a biztonsági rendszer
alkalmazására visszavezethető alapvető okok. 4. Kiegészítő megjegyzések: –
a vizsgálat során megállapított hiányosságok és
gyenge pontok, amelyeknek nincs jelentősége az okokkal kapcsolatos
következtetés szempontjából. 5. A megtett
intézkedések –
A korábban már megtett, illetve az esemény
következményeként elfogadott intézkedések jegyzéke. 6. Ajánlások é II. MELLÉKLET A. RÉSZ A hatályon kívül helyezett irányelvek és
egymást követő módosításaik jegyzéke (a 32. cikkben említettek szerint) 2004/49/EK irányelv || (HL L 164., 2004.4.30., 44. o.) 2008/57/EK irányelv || (HL L 191., 2008.7.18., 1. o.) 2008/110/EK irányelv || (HL L 345., 2008.12.23., 62. o.) 2009/149/EK bizottsági irányelv || (HL L 313., 2009.11.28., 65. o.) Helyesbítés a 2004/49/EK irányelvhez (nem érinti a magyar változatot) || (HL L 220., 2004.6.21., 16. o.) B. RÉSZ A nemzeti
jogba való átültetésre előírt határidők (a 32. cikkben említettek szerint) Irányelv || Átültetési határidő 2004/49/EK || 2006. április 30. 2008/57/EK || 2010. július 19. 2008/110/EK || 2010. december 24. 2009/149/EK || 2010. június 18. III. MELLÉKLET MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT 2004/49/EK irányelv || Ez az irányelv 1. cikk || 1. cikk 2. cikk || 2. cikk 3. cikk || 3. cikk 4. cikk || 4. cikk 5. cikk || 5. cikk 6. cikk || 6. cikk 7. cikk || 7. cikk 8. cikk || 8. cikk 9. cikk || 9. cikk 10. cikk || 10. cikk 11. cikk || 12. cikk 12. cikk || 11. cikk 13. cikk || 13. cikk 14a. cikk, (1)–(7) bekezdés || 14. cikk 14a. cikk, (8) bekezdés || 15. cikk 15. cikk || -- 16. cikk || 16. cikk 17. cikk || 17. cikk 18. cikk || 18. cikk 19. cikk || 19. cikk 20. cikk || 20. cikk 21. cikk || 21. cikk 22. cikk || 22. cikk 23. cikk || 23. cikk 24. cikk || 24. cikk 25. cikk || 25. cikk 26. cikk || -- -- || 26. cikk 27. cikk || 27. cikk 28. cikk || -- 29. cikk || -- 30. cikk || -- 31. cikk || 28. cikk 32. cikk || 29. cikk -- || 30. cikk -- || 31. cikk 33. cikk || 32. cikk -- || 33. cikk 34. cikk || 34. cikk 35. cikk || 35. cikk I. melléklet || I. melléklet II. melléklet || -- III. melléklet || -- IV. melléklet || -- V. melléklet || -- -- || II. melléklet [1] http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/ec/127599.pdf. [2] COM(2012) 299 final. [3] COM(2012) 259 final. [4] HL L 143., 1995.6.27., 70. o. [5] HL L 75., 2001.3.15., 29. o. [6] HL L 164., 2004.4.30., 44. o. [7] Ajánlás az egységes uniós biztonsági tanúsítványra való
átállásról, ERA/REC/10/2011, 2012.7.3. [8] Az uniós vasúti piacon a kölcsönös átjárhatóság és a
biztonság területén még meglévő igazgatási és műszaki akadályok felszámolására
irányuló jogalkotási javaslatokat kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum.
[9] HL C […], […], […] o. [10] HL C […], […], […] o. [11] HL C […], […], […] o. [12] HL L 237., 1991.8.24., 25. o. A
2001/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 75., 2001.3.15., 1.
o.) módosított irányelv. [13] HL L 164., 2004.4.30., 44. o. [14] HL L 143., 1995.6.27., 70. o. A
2001/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 75., 2001.3.15., 26.
o.) módosított irányelv. [15] HL L 75., 2001.3.15., 29. o. A
2002/844/EK bizottsági határozattal (HL L 289., 2002.10.26., 30. o.) módosított
irányelv. [16] HL L 235.,
1996.9.17., 6. o. [17] HL L 110.,
2001.4.20., 1. o. [18] Lásd e Hivatalos Lap 3 oldalát. [19] HL L 183., 1989.6.29., 1. o. [20] HL L 235., 1996.9.17., 25. o. A
legutóbb a 2003/29/EK bizottsági irányelvvel (HL L 90., 2003.4.8., 47.o.)
módosított irányelv. [21] A szociális partnerek közötti
európai szintű párbeszéd előmozdítása érdekében ágazati párbeszédbizottságok
létrehozásáról szóló, 1998. május 20-i 98/500/EK bizottsági határozat (HL L
225., 1998.8.12., 27. o.). [22] HL L 55., 2011.2.28., 13. o. [23] HL L 184., 1999.7.17., 23. o. [24] HL L 75., 2001.3.15.,
29. o. [25] HL L 191., 2008.7.18., 1. o. [26] HL L 320., 2012.11.17., 8. o. [27] HL L 108., 2009.4.29., 4. o. [28] HL L 143., 1995.6.27., 70. o. [29] HL L 315., 2007.12.3., 51. o. [30] HL L 122., 2011.5.11., 22. o. [31] HL L 326., 2010.12.10., 11. o. [32] HL L 320., 2012.11.17.,
3. o. [33] HL L 164., 2004.4.30., 164. o. [34] HL L 237., 1991.8.24., 25. o. [35] HL L 14., 2003.1.21., 1. o. [36] A veszélyes áruk nemzetközi vasúti fuvarozásáról szóló
szabályzat (RID), amelyet a közösségi jogba a veszélyes áruk szárazföldi
szállításáról szóló, 2008. szeptember 24-i 2008/68/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelv (HL L 260., 2008.9.30., 13. o.) épített be.