This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52013DC0941
COMMUNICATION FROM THE COMMISSION TO THE EUROPEAN PARLIAMENT, THE COUNCIL, THE EUROPEAN ECONOMIC AND SOCIAL COMMITTEE AND THE COMMITTEE OF THE REGIONS Preventing Radicalisation to Terrorism and Violent Extremism: Strengthening the EU's Response
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A terrorista radikalizálódás és az erőszakos szélsőségek megelőzése: Az EU válaszának megerősítése
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A terrorista radikalizálódás és az erőszakos szélsőségek megelőzése: Az EU válaszának megerősítése
/* COM/2013/0941 final */
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A terrorista radikalizálódás és az erőszakos szélsőségek megelőzése: Az EU válaszának megerősítése /* COM/2013/0941 final */
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek,
a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók
Bizottságának: A terrorista radikalizálódás és az
erőszakos szélsőségek megelőzése: Az
EU válaszának megerősítése 1. Bevezetés 1.1
Tendenciák
és kihívások A
radikalizálódás és a terroristatoborzás elleni küzdelemre irányuló uniós
stratégia 2008-as legutóbbi aktualizálása óta változtak és megsokasodtak a
radikalizálódás tendenciái, eszközei és mintái. Az európai
terrorizmust többfajta ideológia táplálja, amit az Europolnak a terrorizmus
helyzetéről és alakulásáról (TE-SAT) szóló 2013. évi jelentése is
alátámaszt. Ezek között találunk nacionalista és szeparatista ideológiákat, az
al-Kaida inspirálta ideológiákat, csakúgy mint erőszakos baloldali,
anarchista és jobboldali ideológiákat. Ezenfelül a
terrorista és erőszakos szélsőséges tevékenységek az EU-ban nem
korlátozódnak központosított és hierarchikus szervezetekre. A folyamatos
változások következtében az uniós bázissal rendelkező kisebb csoportok,
sejtek és magányos elkövetők is veszélyt jelentenek, mivel tevékenységük
kötetlenebb és kiszámíthatatlanabb. Támadásaik mögött nem, vagy csak
korlátozott mértékben áll szervezeti irányítás, ami a megelőzést
fokozottan megnehezíti. Az európai
területeken támadást tervező terroristák közül többen maguk is európaiak.
Az ilyen támadások túlmutatnak a haláleseteken és a gazdasági károkon:
megalapozhatják az európai közösségek közötti megosztottságot, ami egyre inkább
reakciós és szélsőséges nézetek kialakulásához vezethet a társadalom egyéb
csoportjaiban. Mindez hozzájárul a szélsőségesség táptalajának
kialakulásához, fenntartva a radikalizálódás, agresszió és erőszakos
fellépés ördögi körét. A világszerte
tapasztalható terrorista tevékenységek Európát közvetlenül is érintik. Amint
arra a közelmúltban Nairobiban történt atrocitások is rámutattak, európaiak is
eshetnek támadások áldozatául. Ugyanakkor az ilyen támadásoknak akár az
elkövetői is lehetnek európaiak. Gyakori, hogy a szélsőséges propaganda,
illetve toborzás következtében Európában a radikalizálódás pályájára irányított
európaiak külföldre utaznak, hogy harci övezetekben részesüljenek kiképzésben
és harcoljanak, melynek során még inkább radikálissá válnak. Háborús zónákból
való visszatérésükkor, újonnan elsajátított harci képességekkel felvértezve az
európai „külföldi fegyveresek” közül többen veszélyt jelenthetnek
biztonságunkra. Hosszú távon a terrorizmus motorjaivá válhatnak. A külföldi
fegyveresek jelensége nem újkeletű, ám a szíriai konfliktus
folytatódásával egyre több szélsőséges indul útnak, hogy részt vegyen a
harcokban. Az európai külföldi fegyveresek számának növekedésével párhuzamosan
társadalmunk fenyegetettsége is fokozódik. A terrorista
csoportok és a szélsőségesek a műszaki fejlődést kihasználva
újszerű módon teremtenek kapcsolatot ellenséges érzületű fiatalokkal
a közösségi oldalakat, az online videocsatornákat és a radikális
csevegőszobákat igénybe véve. Propagandájukat szélesebb körben, gyorsabban
és hatékonyabban terjesztik. A hagyományos
bűnüldözési módszerek nem elégségesek ahhoz, hogy lépést tartsunk a
radikalizálódás változó tendenciáival, így a radikalizálódás megelőzése és
a jelenséggel szembeni fellépés érdekében szélesebb körű megközelítésre
van szükség. A radikalizálódás tendenciáira reagáló
széles körű megközelítésnek a társadalom egészét mozgósítania kell. E közlemény a
radikalizálódás valamennyi típusával foglalkozik, és meghatározza a terrorista
radikalizálódás és az erőszakos szélsőségek megelőzését, illetve
az ezekkel szembeni fellépést szolgáló intézkedések széles körét átfogó
területeket. 1.2
Általános
megközelítés és célkitűzés A
radikalizálódás megelőzését, illetve az azzal szembeni fellépést célzó
intézkedések kialakítása és végrehajtása a tagállamok felelősségi körébe
tartozik, a legfontosabb intézkedéseket nemzeti és helyi szinten hozzák, és e
gyakorlaton nem kell változtatni. Egyes tagállamok komoly munkát végeznek e
területen, és megosztják tapasztalataikat a többi érdekelt tagállammal. Az online
radikalizálódás miatti növekvő aggodalom és a nyíltan szélsőséges
csoportok fokozottan érezhető európai jelenléte következtében a
radikalizálódás egyre több tagállam számára jelent veszélyt. Az Unióban a
szélsőséges erőszakot eredményező radikalizálódás kockázata
nő, így a tagállamok előnyére válna, ha az e kihívásokra adott
hatékony válaszok érdekében fokoznák erőfeszítéseiket. A
radikalizálódás nincs tekintettel a nemzeti határokra. Többek között a
csevegőszobák, a közösségi média és az egyéb online eszközök használata is
nemzetközi vetülettel bír. A tagállamok gyakran hasonló fenyegetésekkel néznek
szembe, így az uniós szintű fellépés hatékony lehet. Az Európai
Bizottság már most is támogatja az erőszakos szélsőségek
megelőzését, illetve az ezekkel szembeni fellépést célzó tagállami
erőfeszítéseket. A Bizottság 2011-ben hozta létre a radikalizálódást
figyelő uniós információs központot (a továbbiakban: RAN), amely több mint
700 európai szakértőt és gyakorlati szakembert számlál. A RAN
tevékenységei között szerepel a szakértői tapasztalatok gyűjtése,
illetve több – köztük a helyi szereplők felelősségvállalása –
témakörben az eszmecsere megkönnyítése a különböző szinteket
képviselő szakértők részvételével megrendezett nemzetközi konferenciák
szervezése révén. E közlemény ismerteti,
hogy az Európai Bizottság az Unió külügyi és biztonságpolitikai
főképviselőjével együttműködve, és a terrorizmus elleni küzdelem
uniós koordinátora támogatásával miként támogathatja a tagállamok
radikalizálódás megelőzésére irányuló erőfeszítéseit. E dokumentummal
a Bizottság a Tanács 2013. júniusi következtetéseire reagál, továbbá hozzájárul
az radikalizálódás és a terroristatoborzás elleni küzdelemre irányuló uniós
stratégia aktualizálását szolgáló átfogóbb folyamathoz. A következő fejezet
ismerteti azt a tíz területet, amelyen belül a tagállamok és az EU fokozhatná
az Unió határain belüli és nemzetközi szintű radikalizálódás
megelőzését célzó fellépéseit. A közleményben
bemutatott fellépések tükrözik az EU biztonság megteremtése melletti elkötelezettségét,
az EU alapjogi chartájában foglaltaknak megfelelően tiszteletben tartva az
uniós polgárok alapvető jogait és szabadságait, köztük a
véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, a gyülekezési és egyesülési
szabadságot, valamint a nyelvi, kulturális és vallási sokféleséget. 2.
A radikalizálódás megelőzése A Bizottság az
Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, valamint a
terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátorának támogatásával, továbbá a RAN
jelentős hozzájárulása révén tíz olyan területet határozott meg, amelyeket
a tagállamok és az EU a hazai és nemzetközi szintű radikalizálódás
kezelését célzó erőfeszítéseik részeként fontolóra vehet. E szakasz
röviden kifejti, hogy ezek az elképzelések miként jelenthetnek hozzáadott értéket
a tagállamok radikalizálódás megelőzésére irányuló erőfeszítései
tekintetében, továbbá ismerteti, hogy a Bizottság miként támogathatná az
érdekelt tagállamokat. A RAN
összegyűjtötte az Unión belüli megközelítéseket és bevált gyakorlatokat,
ezeket a Bizottság e közlemény kíséretében online teszi közzé. A
gyűjtemény átfogó képet ad a gyakorlatokról, részletesebben is kifejtve az
e közleményben javasolt fellépéseket. [1] A következő
szakaszokban ismertetett fellépések végrehajtására a tervek szerint a 2014–2020-as
időszakra szóló többéves pénzügyi kereten belül meglévő programok
forrásainak igénybevétele révén kerülne sor. Finanszírozásuk a tervezett
költségvetésen belül, a programok célkitűzéseivel összhangban történik.
Amennyiben további humánerőforrásra van szükség, álláshelyek
átcsoportosítására kerül sor. Azok a feladatok, amelyekkel decentralizált
ügynökséget bíznak meg, az érintett ügynökség megbízatásával összhangban
állnak, és végrehajtásuk nem igényel a 2014–2020-as időszakra érvényes
kereteken felüli erőforrásokat. A javasolt kezdeményezések nem jelentenek
további költséget az uniós költségvetés számára. 2.1
A
tagállamoknak előnyt jelentene a radikalizálódás megelőzését célzó
nemzeti szintű stratégiák kialakítása Annak ellenére,
hogy a terrorizmus nincs közvetlen hatással valamennyi tagállamra, a fenyegetés
folyamatosan fennáll, a terroristatámadások pedig kiszámíthatatlanok. A
terrorizmus bárhol, bármikor lecsaphat. Ezért alapvető
jelentőségű, hogy együttesen mindent megtegyünk e fenyegetés
kiküszöbölése érdekében. Több tagállam
már bevezetett intézkedéseket, amelyek belső és külső szinten
egyaránt a radikalizálódás megelőzésére irányulnak. Ugyanakkor az EU
terrorizmus elleni stratégiája radikalizálódás és terroristatoborzás
kezelésével foglalkozó részének átfogó megközelítései nem használatosak széles
körben. Egyes tagállamok rendelkeznek ilyen megközelítéssel, mások nem. A
jelenleg alkalmazott stratégiák alapja a horizontális és vertikális
együttműködés kezdve a helyi szinttől egészen a nemzetközi
szintű érdekelt felekkel bezárólag. A hatékony megelőzés feltétele,
hogy a nem kormányzati szervezetek, az érintettekkel közvetlenül érintkező
szakemberek, a biztonsági szolgálatok és a téma szakértői is
bekapcsolódjanak a munkába. E stratégiák
szükségessé teszik a közösségeken belüli, illetve a közösségek közötti
bizalomépítést, annak előmozdítását, hogy egymás érzékeny pontjait és
problémáit jobban megértsük, a különböző társadalmi rétegek bevonását, és
ezeken túlmutatóan sok egyéb szempont érvényesülését is. Ha ezek a
különböző szempontok teljesülnek, a radikalizálódás kockázata csökken, és
nő a szélsőségeket és erőszakot eredményező folyamatok
megállításának esélye. Amint arra a RAN
is rámutatott, a hatékony megelőzés feltétele, hogy a tagállamok olyan
stratégiákat alkalmazzanak, amelyek saját kockázatelemzésük és körülményeik
alapján az Unión belül és kívül egyaránt megelőzik az erőszakos
szélsőségeket és a terrorizmust. A nemzeti stratégiák kapcsolódhatnának a
felülvizsgált uniós stratégiához, és megjeleníthetnék a tagállamok és egyéb
érintett felek közötti együttműködést annak érdekében, hogy azonosítsák
azokat az innovatív módszereket, melyek révén a radikalizálódás és az
erőszakos szélsőségek megelőzhetők, illetve az ezekkel szembeni
fellépés megoldható. A Bizottság az
Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével
együttműködve, és a terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátora
támogatásával szintén támogathatná a tagállamokat stratégiáik végrehajtásában,
ösztönözhetné új projektek kidolgozását és megkönnyíthetné az Unión belüli és
azon túli együttműködést. 2.2
A
szakértelem konszolidációja a radikalizálódás megelőzése terén Az Unióban és
azon kívül komoly szakértelem és számos bevált gyakorlat áll rendelkezésre. A
szakpolitikai döntéshozóknak és a tagállamok egyéb érdekelt feleinek
hozzáféréssel kell rendelkezniük ehhez az aktívan alkalmazandó tudásbázishoz. A
RAN létrehozása ebbe az irányba tett lépés volt; a keretében létrejött
strukturális párbeszédeket folytatni kell, és az összegyűjtött bevált gyakorlatokat
tovább kell fejleszteni. Az EU-nak folytatnia kell a szakpolitikai döntéshozók,
a tudományos szféra, a magánszektorbeli partnerek és a nemzetközi fórumok
közötti együttműködés elmélyítését. Ennek
megvalósítása érdekében a Bizottság javasolja a RAN titkársága szerepének
megerősítését, hogy az 2015-re olyan tudásközponttá váljon, amely egyesíti
a terrorista radikalizálódás és az erőszakos szélsőségek
megelőzését, illetve az ezekkel szembeni fellépést szolgáló szakértelmet.
E logisztikai szerep mellett a főbb feladatai az alábbiak lennének: -
Elsősorban
reagálna a tagállamok és a Bizottság támogatás iránti kérelmeire a
radikalizálódás megelőzését célzó javaslatok megvalósítására tett
erőfeszítések tekintetében; -
Összefogná
a radikalizálódás megelőzése terén meglévő szakértelmet, beleértve a
bevált gyakorlatok összegyűjtését és terjesztését, továbbá a kutatási
program kialakításának aktív támogatását; -
Koordinációs
központként szolgálna az Unión belüli és kívüli megelőzési
kezdeményezésekhez. A RAN titkársága
pályázati eljárást követően határozott időre szóló megbízatás alapján
működne. 2.3
A
radikalizálódást figyelő uniós információs központ munkája és a tagállami
szükségletek közötti fokozott összhang megteremtése A RAN sikeresen
fejlesztett ki olyan eszközöket, amelyekkel kezelhetők a radikalizálódás
jelentette kihívások. A bevált gyakorlatok online gyűjteménye jó példája e
munkának. Egy másik példa az az elektronikus oktatási eszköz, amely a hálózat
tagjai között lehetővé teszi az információk és elképzelések online
cseréjét. A RAN speciális műhelytalálkozói és projektjei keretében
elkezdett konkrét jelenségekkel is foglalkozni. A közelmúltban zárult a
külföldi fegyveresekkel kapcsolatos munkájuk, amely a megelőzésre, a
célcsoport megszólítására, a rehabilitációra és az újrabeilleszkedésre
összpontosít. A téma egyre jelentősebb, mivel a szíriai konfliktus a jelek
szerint nem mérséklődik. A Bizottság 2013
januárjában magas szintű konferenciát tartott, melynek keretében a RAN
szakértői tagállami szakpolitikai döntéshozókkal közösen ajánlásokat
fogalmaztak meg az erőszakos szélsőségekkel szembeni fellépés
vonatkozásában. Ez jelentette az első lépést a RAN és a tagállami
szakpolitikai döntéshozók közötti szakadék áthidalásában, melynek teljes körű
megvalósításán a Bizottság tovább dolgozik. A RAN
tevékenysége kapcsán szerzett tapasztalatok alapján a Bizottság: -
2014
közepén megszervezi a második magas szintű konferenciát; -
Felkéri
a RAN-t hogy összpontosítson a tagállamok támogatására az e közleményben
javasolt intézkedések végrehajtása tekintetében; -
Üdvözli
az adott esetben a RAN modellje alapján kialakítandó nemzeti platformok
létrehozására irányuló tagállami kezdeményezéseket, melyek célja a nemzeti és
helyi szakpolitikai döntéshozóknak és a jogszabályi hatály alá nem eső
érdekelt feleknek biztosított részletesebb iránymutatás; -
Támogatja
a 2014 elején megrendezendő, a szíriai külföldi fegyveresekkel foglalkozó,
RAN által vezetett konferenciát. A konferencián részt vesznek az összes
érintett szektor képviselői (bűnüldözés, egészségügy stb.) azokból az
uniós városokból, ahol a külföldi harcosok a leginkább aggodalomra adnak okot.
Helyi gyakorlati szakemberek és nemzeti szakértők osztják meg
gyakorlataikat és folytatnak tapasztalatcserét arról, hogy miként előzhető
meg, hogy potenciális fegyveresek Szíriába menjenek, és miként foglalkozzanak a
visszatérő külföldi fegyveresekkel. 2.4
A
radikalizálódás megelőzésével foglalkozó gyakorlati szakemberek képzése A
RAN tapasztalatai alapján a helyi szereplőknek kellő jártassággal
kell rendelkezniük ahhoz, hogy felismerjék a radikális viselkedést. Különösen
érvényes ez azokra, akik közvetlen kapcsolatban állnak radikalizálódás
kockázatának kitett személyekkel. Az érintettekkel közvetlenül érintkező
szakemberek között találunk szociális munkásokat, oktatókat, egészségügyi
dolgozókat, rendőröket, büntetésvégrehajtásban dolgozókat és pártfogó
felügyelőket. Annak ellenére, hogy ezek a szakemberek nem minden esetben
minősülnek biztonsági személyzetnek, képzésük, és a kockázatnak kitett személyek
igényeivel szembeni tudatosságuk azt vonja maga után, hogy rendszerint ők
azok, akik leginkább fel tudják ismerni a radikalizálódás folyamatába sodródó
személyeket. Ugyanakkor az érintettekkel közvetlenül érintkező szakemberek
nem minden esetben vannak tisztában a radikalizálódás folyamatával, illetve
azzal, hogy arra miként kell reagálni. Ezért van szükség olyan képzésre, amely
segítséget nyújt számukra egyrészt a radikalizálódás jeleinek felismerésében és
értelmezésében, másrészt a megfelelő beavatkozás megítélésében. Európa-szerte
több képzést és kurzust dolgoztak ki azzal a céllal, hogy a kockázatnak kitett
személyekkel vagy csoportokkal közvetlenül érintkező szakemberek
tudatosságát és ismereteit elmélyítsék. Ám a fenyegetés folyamatos átalakulásával
egyértelművé vált, hogy a különböző ágazatokon belül és azok között
átfogóbb megközelítésre van szükség. A megközelítésnek a legújabb fejleményeket
magában foglalva a meglévő képzésekre kell épülnie. Egyes tagállamok több
ágazat vonatkozásában létesítettek képzési programokat, mások hagyományosabb
célcsoportokra, köztük a bűnüldöző hatóságok személyzetére és a
büntetésvégrehajtásban dolgozókra összpontosítanak. A radikalizálódás legújabb
tendenciái következtében a képzési modulokat más ágazatokra, például a
szociális szolgálatokra, az egészségügyre és az oktatásra is ki kell
terjeszteni. A
Bizottság: -
A tagállamok hozzájárulása révén megbízza a RAN-t,
hogy hozzon létre egy európai, ágazatspecifikus és ágazatközi képzést egyaránt
nyújtó oktatóképzési programot; -
Adott esetben megbízza a RAN-t az általa
kidolgozott képzések lefolytatásával; -
A RAN támogatásával együttműködik az Európai
Rendőrakadémiával (CEPOL) egy bűnüldözési szakembereknek kialakítandó
képzési modul kidolgozásában, mely a radikalizálódás folyamatának felismerésére
és megelőzésére összpontosít. 2.5
A
tagállamoknak előnyt jelentene az erőszakos szélsőségekkel
felhagyó személyeket segítő „kilépési stratégiák” kidolgozása Az
erőszakos szélsőségek, illetve terrorizmus jellemezte
radikalizálódott személyek is felhagyhatnak az erőszakkal és az azt
övező ideológiával. A „kilépési stratégiák” segítséget nyújthatnak a
radikálisoknak abban, hogy mérséklődjenek (felhagynak az erőszakkal,
ám továbbra is magukénak érzik az annak alapjául szolgáló ideológiát) és
deradikalizálódjanak (felhagynak az erőszakkal és az azt övező
ideológiával). E stratégiák eltérő célkitűzésekkel bírnak, kezdve
attól, hogy a szélsőségesek tartózkodjanak az erőszaktól, egészen a
radikalizálódott személyek társadalmi újrabeilleszkedéséig. A radikális
személyek motivációja és indokai egyediek, így a kilépési programoknak is
igazodniuk kell az egyedi szükségletekhez. A kilépési
stratégiák rendszerint pszichológiai támogatást és tanácsadást magukban
foglaló, személyre szabott mentori programokra épülnek. Az újrabeilleszkedés
elősegítése végett ezek szociális és gazdasági támogatással egészülnek ki.
A mentoroknak különleges szakmai kompetenciával, megfelelő képzéssel,
valamint a többi gyakorlati szakember támogatásával kell rendelkezniük. Lényeges, hogy a
kilépési stratégiák illeszkedjenek a szélesebb értelemben vett társadalmi
környezetbe is. A szóban forgó stratégiáknak a problémás kérdések
megvitatásának ösztönzése, a szélesebb körű közösségi segítség
felmutatása, valamint az aggodalomra okot adó viselkedésbeli változások
figyelemmel kísérése révén kapcsolatot kell teremteniük a deradikalizálódási
folyamatot többnyire leginkább segíteni képes családokkal és közösségekkel. A RAN
tapasztalatai rámutattak, hogy a nemzeti és helyi hatóságok előnyére
válna, ha a támogatnák a családokkal fenntartott intenzívebb kapcsolatokat,
lehetővé téve hogy észleljék és fogadják fenntartással családtagjaik
radikalizálódását, és lehetőség szerint megelőzzék azt. Nehéz
körülmények között a tanácsadás, a segélyhívó szolgálatok és a helyi támogató
hálózatok segítsége alapvető jelentőségű. Ezzel a megközelítéssel
a kilépési stratégiákat az állami és nem állami szereplők széles körével
együttműködve kell kidolgozni és megvalósítani. Ez többoldalú
megközelítésként ismert. A kilépési stratégiák előmozdítására tett
erőfeszítésekhez hozzájárulhat az érintett hatóságok, így például a
rendőrség, a büntetésvégrehajtás, a pártfogó felügyelet, a szociális
szolgálatok, az iskolák, stb. közötti ágazati együttműködés. Figyelembe
véve a mögöttes társadalmi-gazdasági tényezőket, hosszú távú perspektívát
kell kialakítaniuk, és rendelkezniük kell a kifejezetten e célra fordítandó
forrásokkal. Annak érdekében,
hogy támogassa a tagállamokat az említett kilépési programok kidolgozásában, a
Bizottság a tagállamokkal szorosan együttműködve megbízza a RAN-t, hogy
tagállami kérésre gyűjtse össze a hatékony deradikalizáló és
mérséklődési programok létrehozásában segítséget nyújtó ismereteket és
szakértelmet. A szóban forgó támogatás a következőket foglalja magában: -
Uniós
műhelytalálkozók szervezése tagállami részvétellel, a különböző
deradikalizáló és mérséklődési programok elemzésére, valamint a
családokat, közösségeket és az érintettekkel közvetlenül érintkező
szakembereket érintő átirányítási mechanizmusok megvitatására; -
Képzések
kialakítása a helyi gyakorlati szakemberek számára, akik segítik a radikális
személyek mérséklődését és deradikalizálódását; -
Tagállami
kérésre együttműködés a központi irányítással és a helyi hatóságokkal a
nemzeti szintű deradikalizáló és mérséklődési programok
kialakításában. 2.6
Szorosabb
együttműködés a civil társadalommal és a magánszférával az online
kihívások kezelésében A modern kommunikációs technológiák eddig soha nem
látott mértékben biztosítanak hozzáférést információkhoz. A radikális eszmék
terjesztői ezt kihasználva soha nem tapasztalt hatékonysággal alkalmaznak
online eszközöket gyűlöletkeltő üzeneteik terjesztésére. Emellett az
internethasználók a szélsőséges tartalmakhoz a saját otthonukban is
hozzáférhetnek. A radikális eszmék terjesztői könnyen kommunikálhatnak a radikalizálódás
kockázatának kitett személyekkel. Az olyan magazinok, mint az Arab-félsziget
al-Kaidája (AQAP) csoport kiadásában megjelenő Inspire, torz képet
festenek a terroristák életéről. Az al-Shababhoz hasonló csoportok
népszerűsítő kisfilmjei is könnyen megtalálhatók. Ezen felül
terrorista cselekményeket ábrázoló animációs videók is találhatók a
népszerű és közkedvelt internetes platformokon. Fokozottan felléphetünk annak megelőzése
érdekében, hogy e veszélyes propaganda elterjedjen, megszólítsa célközönségét,
és megfelelő válaszlépéseket is kell tennünk. A tagállamok és a
szolgáltatók eseti alapon működnek együtt az illegális tartalmak
eltávolítása terén, ám abból adódóan, hogy több szélsőséges weboldalat az
Unión kívülről működtetnek, a feladat nehézségekbe ütközik. Az
audiovizuális médiaszolgáltatási irányelv valamennyi uniós ország hatóságait
arra kötelezi, hogy gondoskodjanak arról, hogy az audiovizuális szolgáltatások
ne tartalmazzanak fajon, nemen, vallási vagy nemzetiségi hovatartozáson alapuló
gyűlöletkeltést. Az irányelv értelmében megvalósuló fellépéseknek
tiszteletben kell tartaniuk az alapvető jogokat, beleértve a
véleménynyilvánítás szabadságát. A szélsőséges propagandával szembeni fellépés
azonban túlmutat az illegális tartalmak tiltásán, illetve eltávolításán.
Pozitív és finoman hangolt üzenetek kellően széles körű terjesztésére
van szükség, amely a veszélyeztetett internethasználók számára könnyen
hozzáférhető alternatívát kínál a terrorista propagandával szemben. A Bizottság kész támogatást nyújtani a tagállamoknak,
harmadik országoknak, a magánszférának, a civil társadalomnak, valamint azoknak
a magánszemélyeknek, akik pozitív online ellensúlyozó üzenetkampány létrehozása
révén erőfeszítéseket tesznek az illegális tartalmak nyilvános
hozzáférésének megakadályozása érdekében. Ennek megvalósítása érdekében a
Bizottság a következő lépéseket teszi: -
Az
ágazat kulcsfontosságú szereplői részvételével fórumot hoz létre, melynek
keretében megvitatják a probléma hatókörét, az érdekelt felek tevékenységeit és
a szoros együttműködés lehetőségeit. A résztvevők számos kérdést
megvitatnak, köztük azt, hogy az internethasználók miként jelölhetik meg
egyszerűbben a sértő vagy potenciálisan illegális tartalmakat, a
terrorista propagandával szembeni online üzenetek létrehozásának
előmozdítását, és a kritikai gondolkodást ösztönző alternatív
üzenetek könnyű hozzáférhetőségének megteremtését. A fórum rendszeres
magas szintű üléseket és technikai megbeszéléseket tart,
tevékenységeiről jelentést tesz; -
Tovább
ösztönzi a közösségi csoportokat, polgárokat, áldozatokat és volt
szélsőségeseket, hogy fogalmazzák meg a szélsőséges propagandával
szembeni üzeneteiket. Az erőfeszítés részeként a Bizottság megbízza a
RAN-t a szélsőséges propagandával szembeni, volt terroristákat és a terrorizmus
áldozatait bemutató, innovatív online üzenetek kidolgozásával. A cél, hogy
online kisfilmeket és üzeneteket hozzanak létre, melyek célcsoportját a
radikalizálódás kockázatának kitett személyek képezik. A videók nézettségét és
hatását mérik, és a Bizottság és a tagállamok számára jelentést kell készíteni
a szélsőséges propagandával szembeni hatékony online üzenetekről. 2.7
Az
áldozatok helyzetének felmutatása a radikalizálódás megelőzésének
elősegítése érdekében A
szélsőséges erőszak áldozatait óriási kár éri, és felépülésükben
támogatásra szorulnak. Amennyiben megfelelő támogatásban részesülnek,
dönthetnek amellett, hogy szót emeljenek az erőszakos szélsőségek és
a terrorizmus ellen. Mivel az általuk elszenvedett veszteségek roppant személyesek
és közvetlenek, nyilvánvalóan hiteles tanúk, így hatásuk felülmúlja a
jogszabályi hatály alá eső szervezetek által elérhető eredményeket.
Kézzelfoghatóan mutathatják be a terrorizmus és az erőszakos
szélsőségek valós következményeit, hatékonyan ellensúlyozva a szélsőségesek
egyoldalú propagandáját. A Bizottság
elkötelezett amellett, hogy segítséget nyújtson a terrorizmus és az
erőszakos szélsőségek áldozatainak, és az alábbi lépéseket teszi: -
Folytatja
az áldozatok jogainak megerősítését és a csoportok és hálózatok
támogatását mind az Unióban, mind azon kívül; -
Olyan
projekteket finanszíroz, amelyek révén az áldozatok megoszthatják személyes
történetüket, akár a saját felépülésük, akár a szélsőséges propagandával
szembeni új üzenetek megfogalmazására irányuló erőfeszítések részeként; -
Növeli
az áldozatok helyzetével kapcsolatos társadalmi tudatosságot: minden év március
11-én megemlékezik a terrorizmus áldozatairól, továbbá az áldozatok történeteit
bemutató kiállításokat hoz létre. 2.8
Fokozottan
felléphetünk annak ösztönzése érdekében, hogy a fiatalok kritikusan fogadják a
szélsőséges üzeneteket Az emberek
serdülőkor és a korai felnőttkor között a legfogékonyabbak, és az
ebben az életszakaszban kialakult értékeket és attitűdöket életük nagy
részén magukénak tudják. Ezért nem meglepő, hogy a radikális propaganda
által leginkább veszélyeztetettek a serdülők és a fiatal felnőttek.
Régebben a szülők, tanárok és közösségi vezetők hatékonyabban tudták
ellenőrizni a szélsőséges tartalmakhoz való hozzáférést. Az új
technológiák és a szélsőséges tartalmak elterjedése miatt azonban ma már
más a helyzet. A fiatalok
gyakran egyedül interneteznek, amikor nincs velük senki, aki kritikusan
szemlélné a káros tartalmakat. Ez fokozza annak veszélyét, hogy az üzenetek
célba érnek és erőszakra késztetik a fiatalokat. A fiatalok az interneten
a káros tartalmak mellett pozitív, a szélsőséges propagandával szembeni
üzeneteket is találhatnak. Lépéseket kell tenni a fiatalok ösztönzése
érdekében, hogy a passzív magatartás helyett gondolkodjanak kritikusan, és a
szélsőséges nézeteket fogadják fenntartással és ki tudják szűrni
azokat. A RAN megállapításai értelmében a kultúrák közötti párbeszéd és a
fiatalok közötti személyes kapcsolatok kulcsfontosságú módszerek a
szélsőséges propagandával szembeni ellenállás kialakításában. A civil
szerepvállalás és a közösségek életében való részvétel szintén hozzájárul a
pozitív attitűdök kialakulásához. A RAN
felismerte, hogy az oktatás, a képzés és az ifjúsági munka a legjobb terepek a
fiatalok kritikai gondolkodásának kialakítására irányuló készségfejlesztéshez.
A radikalizálódással szembeni erőfeszítések hatásának maximalizálása
érdekében a tagállamok oktatással, nem formális ifjúsági tevékenységekkel és
biztonságüggyel foglalkozó szakpolitikai döntéshozóinak szorosabban együtt kell
működniük, hogy hatékonyabb programokat dolgozzanak ki. Ennek
megvalósítása érdekében a Bizottság a következő lépéseket teszi: -
A
kritikai gondolkodáshoz szükséges készségeket fejlesztő programok
meghatározása és terjesztése révén támogatja a tagállamokat. A szélsőséges
és terrorista propaganda következetlenségeinek felmutatása arra ösztönzi a
fiatalokat, hogy fenntartással fogadják a propaganda nézeteit. A Bizottság
Kreatív Európa programon belüli, médiaműveltséggel kapcsolatos tevékenysége
lehetőséget teremt a tagállamok és a szakértők számára, hogy e
területen tapasztalatot cseréljenek a hatékony eszközökről, és ilyeneket
fejlesszenek ki; -
Az
oktatás, a képzés, az ifjúsági és sportügyek terén folytatott
együttműködést finanszírozó Erasmus+ uniós program révén 2014–2020-ban
jelentős lehetőségeket kínál hallgatói és oktatói mobilitásra,
valamint támogatást nyújt a különböző szereplők közötti partneri
kezdeményezéseknek. Mindez emeli a készségszinteket, javítja az oktatás
minőségét, korszerűsíti az oktatási és képzési rendszereket és
végeredményben segítséget nyújt a fiataloknak a szélsőséges nézetekkel
szembeni ellenállás kialakításában. -
Támogatja
a volt erőszakos szélsőségesekkel, valamint a szélsőséges
erőszak áldozataival együttműködő helyi és közösségi
csoportokat, bemutatva a fiatalok számára az érem másik oldalát. A Bizottság
megbízza a RAN-t, hogy a gyakorlati szakemberek, a terrorizmus áldozatai és
volt terroristák bevonásával hozzon létre egy olyan csoportot, amely a kérdéssel
bővebben foglalkozni kívánó iskolák rendelkezésére áll. 2.9
A
radikalizálódás tendenciáinak kutatása és a meglévő gyakorlatok értékelése Anélkül, hogy
megértenénk a folyamat mechanizmusát, nem vagyunk képesek célzott választ adni
az erőszakos szélsőségek újabb kihívásaira. Az uniós szinten
folytatott kutatás hozzáadott értéket jelenthet azokban az esetekben, amikor a
kutatási cél a radikalizálódás általános tendenciáinak felderítése és elemzése.
A Bizottság jelenleg is finanszírozza a magányos elkövetők motivációjával
és erőszakos fellépéseik indokaival, továbbá a mértékletes felfogás és az
erőszakos szélsőség közötti átmenettel kapcsolatos kutatásokat,
valamint a radikalizálódással foglalkozó programok hatását értékelő
eszköztár létrehozását. További kutatásokra van szükség annak megértésére, hogy
az érintett személyek radikalizálódására, illetve deradikalizálódására hogyan
és miért kerül sor. E kutatásnak érintenie kell az ideológia szerepét, az új,
internetes alapú terroristatoborzás technikáit és a magatartási mintákat. A további
kutatások támogatása érdekében a Bizottság a következő lépéseket teszi: -
A
„Horizont 2020” keretprogramot felhasználva finanszírozza a biztonságos
társadalmakra összpontosító kutatást, amely a radikalizálódást és a
terroristatoborzást magában foglaló közös erőfeszítés; -
A
„katasztrófákkal szembeni ellenállóképesség”, valamint a „bűnözés és a
terrorizmus elleni küzdelem” finanszírozási forrásait alkalmazva további, a
radikalizálódás kezelésével kapcsolatos kutatásokat finanszíroz; -
Együttműködik
a nemzeti szakpolitikai döntéshozókkal, a RAN-nal és kutatókkal annak
biztosítása érdekében, hogy mindvégig célirányos kutatás folyjon. 2.10
Szorosabb
együttműködés a partnerországokkal az Unión belüli és kívüli
radikalizálódás megelőzése és az azzal szembeni fellépés érdekében A belső
lépésekkel párhuzamosan az Uniónak és a tagállamoknak harmadik országokban is
kezdeményezéseket kellene előmozdítani, különös hangsúlyt helyezve a
sérülékeny, konfliktusoktól sújtott, átalakulóban lévő, illetve gyenge kormányzás
jellemezte országokra. A radikalizálódás veszélyét nem tartóztatják fel az
uniós határok; közismert, hogy radikalizálódás az Unión kívül,
terroristakiképző-táborokban és konfliktusövezetekben is zajlik. Ezért az
említett belső intézkedésekkel párhuzamosan az Uniónak és tagállamainak
saját intézkedések bevezetésére kellene ösztönözniük a partnerországokat. A
belső és külső vetület között nincs egyértelmű kapcsolat, ezért
a Bizottság szorosan együttműködik az Unió külügyi és biztonságpolitikai
főképviselőjével, valamint a terrorizmus elleni küzdelem uniós
koordinátorával annak biztosítása érdekében, hogy a radikalizálódás
megelőzésére adott európai válaszlépések belső és külső
aspektusai megfelelően igazodjanak egymáshoz. Ezeknek a kockázatelemzés vagy
harmadik országokban alkalmazott egyéb konfliktusértékelő eszközök révén
kellően megalapozott aspektusoknak a megfelelő prioritásokkal kell
foglalkozniuk. Ugyanakkor különös figyelmet kell fordítani a radikalizálódással
foglalkozó programok és projektek nemzetközi és transzkontinentális
szempontjaira. Ennek
érdekében a Bizottság és a főképviselő a következő lépéseket
teszi: -
Fokozza a radikalizálódás megelőzésére,
illetve az azzal szembeni fellépésre összpontosító külső kapacitásjavítási
erőfeszítéseket, továbbá gondoskodik arról, hogy e munka az EU és
partnerországai közötti cselekvési tervek és politikai párbeszédek részét
képezze. A radikalizálódás megelőzését célzó külső munka fokozottan
jelentős elemét képezi az EU terrorizmusellenes együttműködésének, és
e területen további beruházásokat terveznek, elsősorban a Stabilitási
Eszköz keretén belül. Az EU támogatást biztosít az erőszakos
szélsőségek elleni küzdelem (CVE) keretében folyó projekteknek Afrika
szarván és Dél-Ázsiában. További finanszírozás várható hasonló, Dél-Afrikában
zajló tevékenységekre. Az EU szándékában áll továbbá az erőszakos
szélsőségek elleni küzdelem abu-dzabi nemzetközi kiválósági központja
(Hedaya Központ) révén többek között belső képzési programokat kidolgozni
annak érdekében, hogy az ágazatspecifikus készségeket megosszák a
partnerországok érintettekkel közvetlenül érintkező szakembereivel; -
Külső támogatási eszközök segítségével
hangsúlyozza az oktatás és a biztonsági programok közötti kapcsolatot, hogy a
harmadik országbeli gyerekeket és fiatalokat az oktatásuk kezdetétől fogva
ösztönözze a kritikai gondolkodás kialakítására, megelőzve, hogy
radikalizálódás, szélsőséges erőszak vagy terrorizmus áldozataivá
váljanak; -
A médiát kulcsfontosságú szereplőként
támogatja a harmadik országbeli civil társadalmi szervezetekkel, helyi
hatóságokkal, magánszféra szereplőivel, tudományos szférával, regionális
vagy nemzetközi szervezetekkel a radikalizálódás megelőzése, illetve az
azzal szembeni fellépések érdekében folytatott párbeszéd elősegítésében; -
Segítséget nyújt a Terrorizmus elleni globális
fórum (GCTF) által a közelmúltban indított, a közösségi szerepvállalást és a
rezilienciát támogató globális alap alakításához. Ez az alap alulról induló,
radikalizálódás ellen fellépő kezdeményezéseket támogat, és részben
magánforrásokból működik; -
A radikalizálódás és az erőszakos
szélsőségek megelőzésére irányuló stratégiákat belefoglalja a
hagyományos fejlesztési együttműködési eszközökbe, különösen az
erőszakos szélsőségeknek kitett sérülékeny országok tekintetében; -
A prioritásként kezelt övezetekben az uniós
küldöttségek és az EU tagállamainak nagykövetségei közötti preventív stratégiák
előmozdítása érdekében külső hálózatokat hoz létre, és gondoskodik
arról, hogy a küldöttségek képesek legyenek azonosítani a civil társadalmi
szerepvállalás, valamint az erőszakos szélsőségek elleni küzdelem
támogatására nyíló lehetőségeket. A Bizottság és a főképviselő
mindemellett támogatja az uniós küldöttségeket az Unióval szembeni attitűdök
felmérésében és az EU üzeneteinek a kiemelt országokban való fogadtatása
értékelésében. 3. További lépések Ez a közlemény
meghatározza azokat a tagállami és uniós fellépéseket, amelyek révén a
radikalizálódás megelőzése, illetve az azzal szembeni tevékenységek
hatékonyabbak lehetnek. A Bizottság az Unió külügyi és biztonságpolitikai
főképviselőjével együttműködve, és a terrorizmus elleni küzdelem
uniós koordinátora támogatásával olyan eszközöket nyújt, amelyek támogatják a
tagállamok tevékenységeit. A közlemény
célja továbbá, hogy a bizottsági állásponttal hozzájáruljon a radikalizálódás
és a terroristatoborzás elleni küzdelemre irányuló uniós stratégia 2014-ben
kezdődő felülvizsgálatához. A Bizottság a
főképviselővel és a terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátorával
együttműködve 2015 végén terjeszti elő a közleményben szereplő
fellépések végrehajtásáról szóló jelentést. *** [1] http://ec.europa.eu/dgs/home-affairs/what-we-do/networks/radicalisation_awareness_network/index_en.htm.