This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52013DC0913
COMMUNICATION FROM THE COMMISSION TO THE EUROPEAN PARLIAMENT, THE COUNCIL, THE EUROPEAN ECONOMIC AND SOCIAL COMMITTEE AND THE COMMITTEE OF THE REGIONS Together towards competitive and resource-efficient urban mobility
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Együtt a versenyképes és erőforrás-hatékony városi mobilitás felé
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Együtt a versenyképes és erőforrás-hatékony városi mobilitás felé
/* COM/2013/0913 final */
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Együtt a versenyképes és erőforrás-hatékony városi mobilitás felé /* COM/2013/0913 final */
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI
PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A
RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Együtt a versenyképes és
erőforrás-hatékony városi mobilitás felé 1. Bevezetés Európa nagyvárosait[1] – amelyekben az EU népességének
70%-a lakik, és amelyek az uniós GDP több mint 80%-át adják – a világ egyik
legjobb közlekedési rendszere köti össze. A városokon belüli mobilitás
ugyanakkor egyre nehezebb és egyre alacsonyabb hatékonyságú. A városi mobilitás
továbbra is erősen támaszkodik a hagyományos üzemanyagokkal
működő magángépkocsikra. Csak lassú elmozdulás tapasztalható a városi
mobilitás fenntarthatóbb módozatai felé. Sok európai település és város szenved állandósult
forgalmi torlódásoktól, amelyek becsült költsége évi 80 milliárd euró[2]. A városi területek a közlekedésből származó
CO2-kibocsátás jelentős hányadáért, mintegy 23%-áért is
felelősek. A városoknak nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük az
eddigi tendenciák megfordítása érdekében, hogy hozzájáruljanak az üvegházhatású
gázok kibocsátásának 60%-os csökkentéséhez, amit a Bizottság „Útiterv az
egységes európai közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és
erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé” című fehér könyve
irányoz elő[3]
(a továbbiakban „A közlekedéspolitikáról szóló 2011. évi fehér könyv”). A
nagyvárosok nagy népsűrűségükkel és a rövid távú utazások magas
részarányával nagyobb potenciállal rendelkeznek az alacsony
széndioxid-kibocsátású közlekedés irányába való elmozdulás tekintetében, mint a
közlekedési rendszer egésze, amit a gyalogos közlekedés, a kerékpározás és a
tömegközlekedés fejlesztésével, továbbá az alternatív üzemanyagokkal hajtott
járművek korai piaci bevezetésével érhetnek el. Az EU levegőminőséggel kapcsolatos
jogszabályainak[4]
és a közúti járművekre vonatkozó egyre szigorúbb kibocsátási
követelményeinek a célja, hogy védjék a polgárokat a levegőben található
szennyező anyagok és szilárd részecskék hatásaitól. Ugyanakkor
gyakorlatilag az összes tagállam nagyvárosai továbbra is nehézségekkel küzdenek
a követelmények teljesítése terén. A közúti balesetek halálos áldozatainak száma az
Unióban továbbra is igen magas, a 2012. évi adat 28 000 volt. A halálos
közúti balesetek 38%-a városi területeken történik, ahol a veszélyeztetett
úthasználók, például a gyalogosok, különösen ki vannak szolgáltatva. A városi
területeken átlag alatti mértékben csökkent a halálos közúti balesetek száma. Egy Eurobarométer felmérés[5] a városi mobilitáshoz
való hozzáállást vizsgálta. A polgárok nagy többsége jelentős problémának
tartja a torlódásokat, a városi mobilitási és közlekedési szokások költségeit,
valamint a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt negatív hatását. A
legtöbb válaszadó meglehetősen pesszimistán nyilatkozott a forgalmi helyzet
javulásának esélyeiről saját városában. A felmérés arra is rámutatott, hogy az Unión
belül jelentős különbségek vannak. Európa néhány fejlett nagyvárosa és a
mögöttük kullogó többség között egyre növekvő „városi mobilitási szakadék”
figyelhető meg. Az intelligens, inkluzív és fenntartható
növekedést célzó Európa 2020 stratégia[6]
kiemelte a korszerű és fenntartható európai közlekedési rendszer
fontosságát az Unió jövőbeli fejlődése szempontjából, és
hangsúlyozta, hogy kiemelten kell foglalkozni a közlekedés városi
dimenziójával. Ritmusváltásra
van szükség. A
jelen közlemény célja, hogy megerősítse az európai nagyvárosoknak nyújtott
támogatást a városi mobilitáshoz kapcsolódó kihívások kezelése terén. A városi
mobilitás megközelítésében ritmusváltás szükséges annak érdekében, hogy Európa
városi területei egy fenntarthatóbb pályán fejlődjenek, és teljesüljenek a
versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszerrel kapcsolatos
uniós célok. Ezenkívül
túl kell lépni a szétaprózott megközelítési módokon, és létre kell hozni az
innovatív városi mobilitási megoldások egységes piacát az olyan problémák
megoldásával, mint a közös szabványok és előírások vagy a közös beszerzés. A
közlemény ismerteti, hogyan fokozza a Bizottság a fenntartható városi mobilitás
érdekében tett erőfeszítéseit azokon a területeken, ahol uniós hozzáadott
érték van jelen. A Bizottság ugyancsak biztatja a tagállamokat, hogy hozzanak
határozottabb és jobban összehangolt intézkedéseket. 2. Együtt a fenntartható városi
mobilitás megteremtése felé A városi mobilitás átalakításához a döntéshozók
és az illetékes hatóságok összehangolt fellépésére van szükség a kormányzat
valamennyi szintjén. A közös erőfeszítésekhez uniós
szintű intézkedésekkel is hozzá kell járulni: a
Bizottság városi mobilitásról szóló 2009. évi cselekvési terve[7] erőteljes
támogatást kapott az Európai Parlamenttől[8],
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságtól[9],
a Régiók Bizottságától[10]
és a tagállamoktól[11],
továbbá az uniós érdekelt felektől. A cselekvési terv húsz kezdeményezését
2012-re sikeresen végrehajtották. Ezért a Bizottság független felülvizsgálatot
indít[12]
a cselekvési terv végrehajtása vonatkozásában, és nyilvános konzultációt
kezdeményez[13]
a jövőbeli lehetőségek feltárására. Az érdekelt felek
megerősítették az uniós szintű támogatás hozzáadott értékét, és
kiemelték, hogy az uniós intézkedések egyedülállóan alkalmasak a városi
mobilitással kapcsolatos széles körű, az egész Unióra kiterjedő vita
biztosítására, a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok megosztásának elősegítésére,
a kutatás és az innováció serkentésére, és a közlekedési projektek pénzügyi
támogatására, különösen a kevésbé fejlett régiókban. Ugyancsak aláhúzták az
olyan konkrét területeken való együttműködés fontosságát, mint a városi
mobilitással kapcsolatos tervezés, az intelligens közlekedési rendszereken
(ITS) alapuló megoldások és forgalomkorlátozási szabályozások kidolgozása vagy
a közúti biztonság. A városi mobilitással kapcsolatos uniós
szintű intézkedésekben a tagállamoknak is részt kell venniük: a bizottsági kezdeményezések nem érhetnek el Európa több ezer
városáig, és önmagukban nem képesek az Unió különböző részein a jobb és
fenntarthatóbb városi mobilitást akadályozó tényezők sikeres azonosítására
és elhárítására sem. Az eredményes és széles körű
megvalósításhoz az európai szinten kidolgozott koncepciókat és eszközöket hozzá
kell igazítani az egyes tagállamok sajátos körülményeihez, majd aktívan
támogatni kell nemzeti és regionális szinten. 3. Fenntartható városi
mobilitási tervek Napjainkban a városi mobilitással kapcsolatos
tervezés újfajta megközelítései jelennek meg, ugyanis a helyi hatóságok
igyekeznek kitörni a korábbi évek „szakbarbár” hozzáállásából, és olyan
stratégiákat kidolgozni, amelyek elősegítik a tisztább és fenntarthatóbb
közlekedési módok, így a gyaloglás, a kerékpározás[14], a tömegközlekedés,
illetve a gépkocsihasználat és -tulajdonlás újfajta mintáinak előtérbe
kerülését. Számos uniós nagyváros kísérletezett már a városi mobilitáshoz
kapcsolódó innovatív megoldásokkal, és különféle városhálózatokon keresztül meg
is osztották tapasztalataikat. A Bizottság évek óta aktívan támogatja a
fenntartható városi mobilitással kapcsolatos tervek koncepcióját. Az EU által
finanszírozott kezdeményezések nyomán az érdekelt felek és a szakértők közösen
elemezték a jelenlegi megközelítéseket, vitatták meg a problémás területeket és
azonosították a legjobb tervezési gyakorlatokat. A Bizottság támogatásával[15] például iránymutatások
születtek a fenntartható városi mobilitási tervek kidolgozására és végrehajtására
vonatkozóan[16],
amelyek konkrét javaslatokkal szolgálnak a helyi hatóságok számára a
tekintetben, hogy miként valósíthatják meg az aktuális helyzet mélyreható
elemzésén alapuló városi mobilitási stratégiákat, továbbá világos víziót
kínálnak az adott városi területek fenntartható fejlesztéséhez. A fenntartható városi mobilitási tervek
koncepciója a funkcionális városi területeket veszi alapul, és úgy gondolkodik,
hogy a városi mobilitással kapcsolatos intézkedések egy szélesebb városi és
területi stratégiába vannak beágyazva. Ezért ezeket a terveket különböző
szakpolitikai területek és ágazatok közötti együttműködésben (közlekedés,
földhasználat és területrendezés[17],
környezetvédelem, gazdaságfejlesztés, szociálpolitika, egészségügy, közúti
biztonság stb.), különböző kormányzati és közigazgatási szinteken,
valamint a szomszédos – városi és mezőgazdasági – területek hatóságaival
közösen kell kidolgozni. A fenntartható városi mobilitási tervek a
kiegyensúlyozott fejlődést és a különféle városi mobilitási módozatok jobb
integrációját szolgálják. Ez a tervezési koncepció aláhúzza, hogy a városi
mobilitás elsősorban az emberekről szól. Ezért hangsúlyozza a
polgárok és az érdekelt felek bevonásának fontosságát és elősegíti a
mobilitási magatartás megváltozását. A fenntartható városi mobilitási tervek
segítségével a nagyvárosok hatékonyan aknázhatják ki meglévő közlekedési
infrastruktúrájukat és szolgáltatásaikat, és költséghatékonyan valósíthatnak
meg a városi mobilitáshoz kapcsolódó intézkedéseket. A fenntartható városi mobilitási tervek
koncepciója az utóbbi években jelentős teret nyert, és a Bizottság a
továbbiakban is támogatja a koncepció jövőbeli továbbfejlesztését és
népszerűsítését. A fenntartható városi mobilitással kapcsolatos
tervek bevált gyakorlatainak széles körű átvétele érdekében azonban a
koncepciót mindig az adott tagállamok konkrét igényeihez és meglévő
tervezési gyakorlataihoz kell igazítani, majd nemzeti szinten aktívan támogatni
kell. Ezen túlmenően a tagállamokban megfelelő intézkedésekkel kell
biztosítani azokat a keretfeltételeket, amelyek mellett a helyi hatóságok
sikeresen végrehajthatják a helyi városi mobilitási stratégiákat. Ezért a tagállamoknak mérlegelniük kell az alábbiakat: ·
A városi mobilitás jelenlegi és jövőbeli
teljesítményének alapos értékelése saját területükön, figyelembe véve az
alapvető uniós szakpolitikai célokat is; ·
A városi mobilitás megfelelő megközelítésének
kidolgozása, amellyel biztosíthatók az összehangolt és kölcsönösen egymást
erősítő intézkedések nemzeti, regionális és helyi szinten; ·
Annak biztosítása, hogy a városi területeken
kidolgozásra és végrehajtásra kerüljenek a fenntartható városi mobilitási
tervek, és hogy azok beépüljenek a szélesebb körű város- és
területfejlesztési stratégiába; ·
A helyi területrendezési hatóságok rendelkezésére
álló technikai, szakpolitikai, jogi, pénzügyi és egyéb eszközök értékelése és
szükség esetén módosítása; ·
Adott esetben a szétaprózott megközelítések
megszüntetését célzó intézkedések a városi mobilitással kapcsolatos intézkedések
folytonossága és összeegyeztethetősége és a belső piac
működésének védelme érdekében. A Bizottság pedig vállalja az alábbiakat: ·
A fenntartható városi mobilitási tervek európai
platformjának kialakítása 2014-ben, amely összehangolja a koncepció és az
eszközök továbbfejlesztését szolgáló uniós együttműködést, egyablakos
ügyintézést biztosít, és a jelenlegi www.mobilityplans.eu
webhelyet virtuális tudás- és kompetenciaközponttá bővíti ki; ·
A nemzeti, regionális és helyi hatóságok támogatása
a fenntartható városi mobilitási tervek kidolgozásában és végrehajtásában,
többek között a finanszírozási eszközökkel is. 4. A köz- és a magánszektort
érintő beavatkozások összehangolása A közlekedési ágazat rendszerszintű
fejlesztéséhez a közszféra különböző kormányzati szinteken
működő szereplőinek közös erőfeszítései és a magánszektor
részvétele szükséges az alábbi, a közlekedéspolitikáról szóló 2011. évi fehér
könyvben megjelölt területeken. További intézkedések a városi
logisztikában A városi logisztika alapvető fontosságú a
városok sikeres működéséhez és annak biztosításához, hogy a városi
forgalom egy jelentős része a regionális, nemzeti és nemzetközi ellátási
láncok részévé váljon. A városok várhatóan tovább növekednek, ez pedig tovább
növeli külső költségeiket. A logisztikai igényeket azonban gyakran
elhanyagolják a várostervezésben és -üzemeltetésben. A városi logisztikai műveletek és
szolgáltatások fejlesztésében jelentős potenciál rejlik, és a helyi
tömegközlekedés és szállítás járműparkjai, így a postai
szállítójárművek vagy a szemétszállító tehergépkocsik kifejezetten
alkalmasak lehetnek az újfajta járművek és az alternatív üzemanyagok korai
bevezetésére az olajfüggőség és a kibocsátás csökkentése érdekében. Az
alább felvázolt intézkedések a közlekedéspolitikáról szóló 2011. évi fehér
könyvben megfogalmazott kezdeményezésekkel (pl. „Tiszta energiák a
közlekedésben” csomag) együtt 2030-ra alkalmasak lehetnek a lényegében CO2-mentes
nagyvárosi logisztika megvalósításához Európa jelentősebb városi
központjaiban. A tagállamoknak és a városi hatóságoknak kell
biztosítaniuk a kereteket (pl. szállítási területek, forgalomkorlátozási
szabályozások, szabályok betartatása stb.) ahhoz, hogy a logisztikai
magánvállalkozások számára üzletileg érdemes legyen új technológiákba és
megoldásokba beruházni. Ugyancsak segíteniük kell a szereplők közötti
együttműködést, helyi szinten ki kell építeniük a szükséges kapacitásokat,
ösztönözniük kell a bevált gyakorlatok széles körű átvételét,
biztosítaniuk kell a helyi logisztikai megoldások interoperabilitását
intelligens közlekedési rendszerek segítségével, és szavatolniuk kell a nemzeti
prioritásokkal való összhangot. A tagállamoknak mérlegelniük kell az alábbiakat: ·
Annak biztosítása, hogy a városi logisztika
megfelelő figyelmet kapjon a városi mobilitáshoz kapcsolódó nemzeti koncepciókban
és a fenntartható városi mobilitási tervekben; ·
Az együttműködést, az adat- és
információcserét, a képzést stb. szolgáló platformok létrehozása a városi
logisztikai láncok valamennyi szereplője számára. A Bizottság vállalja az alábbiakat: ·
A városi logisztikához kapcsolódó bevált
gyakorlatok terjesztésének és átvételének elősegítése (2014); ·
Útmutatók készítése szakértők
közreműködésével, amelyek gyakorlati segítséget nyújtanak a városi
logisztika teljesítményének javításához, pl. szállítási és szervizelési tervek
kidolgozásával, a városi logisztika forgalomkorlátozási szabályozásban való
figyelembevételével stb. (2014–2016); ·
Tiszta járművek beszerzésének
előmozdítása a városi logisztikában a Tiszta Jármű Portál[18] (2015–2016)
hatókörének felülvizsgálatával. A javasolt megközelítést részletesen „a
városi logisztikával kapcsolatos fellépésre vonatkozó felhívást” tartalmazó,
e közleményt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum ismerteti. Intelligens városi forgalomkorlátozási
szabályozások és úthasználatidíj-fizetés A városi központok lehető legjobb
megközelíthetőségének biztosításához a városi terek használatával
kapcsolatos döntéseket kell hozni. A fel- és lerakodási helyek, a buszsávok, a
gépkocsik, a parkolóhelyek, a gyalogosokat szolgáló területek, a kerékpársávok
és -tárolók mind-mind versengenek a városi útfelületekért[19], és a városoknak a
helyi prioritásoknak és körülményeknek megfelelően kell kezelniük ezeket a
versengő igényeket. A városi forgalomkorlátozási szabályozások
elősegíthetik a városi megközelíthetőség optimalizálását, a
levegőminőség javulását és a hagyományos üzemanyagokkal
működő gépjárművek használatának 2050-ig történő
megszüntetését. Jelenleg igen sokféle rendszer működik
Európa-szerte, és szükség lenne a különböző forgalomkorlátozási szabályozások,
az azokhoz kapcsolódó költségek és hatások jobb megértésére. Ezek az eltérő szabályozások és
követelmények, valamint a különféle rendszerek alkalmazási módjával kapcsolatos
információk hiánya azzal a kockázattal jár, hogy szétaprózódik a belső
piac, és újabb akadályok gördülnek az emberek és áruk szabad mozgása elé. A
teljesen harmonizált európai megközelítés nem lenne kívánatos, mert az ilyen
rendszereket mindenféleképpen úgy kell kialakítani és megvalósítani, hogy azok
hozzáigazíthatók legyenek az egyes városi területek sajátos helyzetéhez. A nem
kötelező érvényű iránymutatások ugyanakkor lehetővé tennék a
városok és a tagállamok számára mások tapasztalatainak felhasználását, illetve
adott esetben egy egységesebb szemléletmód kialakítását például a
jármű-kategóriák, a közúti jelzések, a tájékoztatás, a szabályok
betartatása, a mentességek és az árak tekintetében. Így a használók könnyebben
megértenék és betartanák a rendszereket, miközben a városok továbbra is
rugalmasan saját helyi körülményeikhez igazíthatnák azokat. Ezen túlmenően a rendszereket átlátható
szabályok szerint kell megvalósítani, hogy az alkalmi vagy külföldi használókat
se érje hátrányos megkülönböztetés. Az egységesebb megközelítés – pl. a
rendszerekkel kapcsolatos információk megosztása terén – elősegítené az
útvonaltervezést, az intelligens közlekedési rendszerekre épülő megoldások
alkalmazása pedig csökkentené a városok és a használók költségeit és javítaná a
szabálykövetést. A tagállamoknak mérlegelniük kell az alábbiakat: ·
A meglévő és tervezett városi forgalomkorlátozási
szabályozási rendszerek hatékonyságának és hatásainak mélyreható vizsgálata; ·
Olyan keretrendszer biztosítása, amelynek
segítségével a közlekedési hatóságok megtervezhetik, megvalósíthatják és
értékelhetik a forgalomkorlátozási szabályozási rendszereket, beleértve az
úthasználatidíj-fizetést is. A Bizottság vállalja az alábbiakat: ·
A tagállamok és a szakértők közötti uniós
szintű eszmecsere elősegítése a városi behajtási szabályozásokkal
kapcsolatban, beleértve azok koncepcionális alapjait, gyakorlati
megvalósítását, hatékonyságát és hatásait; ·
Az érdekelt felekkel közösen nem kötelező
érvényű iránymutatások készítése, amelyek alapján a városok hatékonyan
valósíthatják meg forgalomkorlátozási szabályozási rendszereiket. A javasolt megközelítést részletesen „az
intelligens városi járműbehajtási szabályozásokra vonatkozó felhívást”
tartalmazó, e közleményt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum
ismerteti. A városi intelligens közlekedési
rendszerek összehangolt bevezetése Az intelligens technológiák és különösen az
intelligens közlekedési rendszerek (ITS) a városi mobilitással kapcsolatos
tervezés kulcsfontosságú ösztönzői. Segítenek a politikai döntéshozóknak
szakpolitikai céljaik elérésében és a konkrét közlekedési folyamatok
felügyeletében. A végfelhasználóknak is segítséget nyújtanak azzal, hogy
megalapozott választási lehetőségeket kínálnak a mobilitás területén. Konkrétabban, az ITS-rendszerek számos
eszközzel segítik a meglévő infrastruktúra használatának optimalizálását,
így közlekedési jelzésekkel, útvonaltervezőkkel, intelligens
jegyértékesítési és együttműködési rendszerekkel (többek között
jármű-jármű és jármű-infrastruktúra kommunikációs
rendszerekkel). Előmozdítják a közúti és tömegközlekedési hálózatok
koordinált felügyeletét, és megkönnyítik a városi logisztikai és forgalomkorlátozási
rendszerek kiépítését. Az ITS-rendszerek egész Európára kiterjedő nagyobb
fokú koherenciája és interoperabilitása érdekében a városi ITS-rendszerekkel
foglalkozó szakértői csoport[20] iránymutatásokat dolgozott ki az
ITS-rendszerek főbb formáinak megvalósításához.[21]. Ebben az összefüggésben azonosította az ITS-rendszerekhez
kapcsolódó bevált gyakorlatokat és szabványosítási igényeket. Az ITS-megoldások előnyeinek a városi
területek általi maximális kiaknázásához közös erőfeszítések szükségesek,
miközben Unió-szerte biztosítani kell az ITS-rendszerek költséghatékony,
folyamatos és zökkenőmentes megvalósítását. A tagállamoknak mérlegelniük kell az alábbiakat: ·
Az iránymutatások használata az ITS-rendszerek
főbb formáinak megvalósítása során saját városhalmazaikban; ·
Megfelelő kapcsolódási pontok kialakítása a
városi és a környező távolsági közlekedési hálózatok között; ·
Interoperábilis multimodális adatkészletek
létrehozása a városi mobilitással kapcsolatos minden információval. A Bizottság vállalja az alábbiakat: ·
A forgalmi és utazási adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos
jogszabályok kiegészítésére irányuló munka előmozdítása; ·
Specifikációk kidolgozása a valós idejű
forgalmi információs szolgáltatásokhoz és a multimodális utazási információs
szolgáltatásokhoz az ITS-irányelvben lefektetett kereteknek megfelelően[22]; ·
Jármű-jármű és jármű-infrastruktúra
kommunikációs rendszerek kiépítésének előmozdítása. A javasolt megközelítést részletesen „az
intelligens közlekedési rendszerek uniós városokban való mobilizálásáról”
szóló, e közleményt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum
ismerteti. Városi közúti biztonság Az Unió városi területein évente mintegy
11 000 ember veszíti életét a közúti forgalomban[23]. A veszélyeztetett
úthasználókat érintő halálos és súlyos közúti közlekedési balesetek
többsége városok területén belül történik. A gyalogosok halálával járó esetek
mintegy kétharmadára városi területeken kerül sor, és a balesetekben elhunytak
50%-a gyalogos vagy kerékpáros. Az utóbbi évtizedben a halálos
gyalogosbalesetek száma csak 39%-kal csökkent, szemben a gépkocsivezetőket
érintő halálos balesetek 49%-os mutatójával.[24] Ezért további erőfeszítésekre van szükség
a városi közúti biztonság javítása és különösen a veszélyeztetett úthasználók
halálos és súlyos sérülésektől való megvédése érdekében. A tagállamoknak mérlegelniük kell az alábbiakat: ·
Annak biztosítása, hogy a fenntartható városi
mobilitási tervek a tervezési folyamat valamennyi szakaszában horizontálisan figyelembe
vegyék a közúti biztonság szempontjait, és megfelelően kezeljék az olyan
kérdéseket, mint például a biztonságos városi infrastruktúra, különös
tekintettel a veszélyeztetett úthasználókra, a jobb városi közúti biztonságot
szolgáló modern technológiák használatára, a közúti közlekedési szabályok
betartatására és a közúti biztonságra vonatkozó oktatásra; ·
A közúti biztonsággal kapcsolatos mutatókhoz
történő megfelelő adatgyűjtés biztosítása a lehető
legnagyobb részletességgel, továbbá a helyi hatóságok ösztönzése ezen adatok
helyi elemzésekhez és közúti biztonságtervezéshez való felhasználására. A Bizottság 2014 és 2015 között vállalja az alábbiakat: ·
A közúti biztonsággal kapcsolatos tervezés bevált
gyakorlatainak összegyűjtése és terjesztése; ·
A városi területek súlyos közlekedési baleseteiben
megsérült személyek számának csökkentésére hozott intézkedések elemzése. A javasolt
megközelítést részletesen „a városi közúti biztonságot szolgáló célzott
intézkedéseket” felvázoló, e közleményt kísérő bizottsági szolgálati
munkadokumentum ismerteti. 5. Az uniós támogatás
erősítése Tapasztalatok megosztása, bevált
gyakorlatok bemutatása és az együttműködés ösztönzése A tapasztalatok megosztása, a bevált
gyakorlatokat bemutató példák ismertetése és az uniós szintű
együttműködés ösztönzése vitathatatlanul nagy érték. A Bizottság a
jövőben fokozni kívánja az e területeken zajló tevékenységek támogatását: A városi mobilitás
megfigyelőközpontja A városi mobilitásról
szóló 2009. évi cselekvési tervvel a Bizottság létrehozott egy városi
mobilitási megfigyelőközpontot egy virtuális platform – az ELTIS webhely –
formájában. [25]
Ez a portál egyablakos ügyintézést biztosít az ismeretek és a tapasztalatok
megosztására, valamint a városi mobilitással és közlekedéssel kapcsolatos témák
megvitatására. A Bizottság a portál
hatókörének bővítését tervezi a jelenlegi mobilitásiterv-portál[26] átfogó tudás- és
kompetenciaközponttá való továbbfejlesztése révén, amely az egész Unióból
összegyűjti a városi közlekedéstervezéssel kapcsolatos információkat. A
mobilitásiterv-portál az ELTIS webhely részévé válik. Ezenkívül
létrehozásra kerül a fenntartható városi mobilitási tervek európai platformja
is. Ez a platform elősegíti majd a koncepció, illetve az annak a helyi tervező
hatóságok általi sikeres alkalmazásához szükséges eszközök továbbfejlesztését a
terület összes kapcsolódó, bizottsági támogatással megvalósuló tevékenységének
összehangolásával[27],
valamint a szélesebb körű tapasztalatcsere előmozdításával. URBACT – Bevált
gyakorlatok cseréje a fenntartható városfejlesztés területén Az URBACT[28] egy, az Európai
Területi Együttműködési Program keretében finanszírozott, a
tapasztalatcserét és a tudásátadást elősegítő európai program, amely
a fenntartható városfejlesztést célozza. Segítségével a városok közösen
dolgozhatnak ki olyan pragmatikus megoldásokat, amelyek újszerűek és
fenntarthatóak, és egyesítik magukban a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi
dimenziókat. Az URBACT III a következő programozási időszakban is
folytatja az európai városok közötti tapasztalatcsere és kapacitásépítés
támogatását. Adatok és statisztikák, a városi mobilitás eredménytáblája A Bizottság – egyebek mellett a városi
mobilitással kapcsolatos európai adatok és statisztikák gyűjtésére
vonatkozó tanulmány[29]
eredményeire építve – meg fogja vizsgálni, hogyan javítható a városi
közlekedési rendszerek működésére és a helyi, regionális, nemzeti és uniós
szintű döntéshozatalra vonatkozó adatok és statisztikák minősége és hozzáférhetősége.
A Bizottság továbbra is támogatja a városi
mobilitási eredménytábla kidolgozását olyan harmonizált mutatók meghatározásával,
amelyek segítségével megfelelően mérhetők és összehasonlíthatók az
Unió városi területein elért eredmények[30].
A Bizottság e tekintetben épít az olyan projektek keretében végzett munkára is,
mint az EcoMobility Shift[31]
vagy a Conduits[32].
A városi mobilitással foglalkozó tagállami szakértői csoport A Bizottság felállít egy, a városi mobilitással és közlekedéssel
foglalkozó tagállami szakértői csoportot, ösztönözve a városi mobilitással
és közlekedéssel kapcsolatos nemzeti és uniós politikák erősítéséről
és jobb összehangolásáról szóló eszmecserét; A tagállamokkal egyetértésben külön munkacsoportok hozhatók létre olyan
konkrét témák részletes megvitatására, mint a városi forgalomkorlátozások, a
városi logisztika, az ITS-rendszerek vagy a városi mobilitási eredménytábla. A kutatás és
az innováció igénybevétele a városi mobilitás kihívásainak leküzdésére Az Európai Unió – elsősorban kutatási
keretprogramjain keresztül – hosszú évek óta támogatja a városi közlekedéshez
kapcsolódó kutatási és innovációs projekteket. Ez a támogatás nagyban
hozzájárult ahhoz, hogy egyes új technológiák és mobilitási koncepciók a
megvalósítási fázisba jutottak. A Bizottság CIVITAS kezdeményezése tíz évvel
ezelőtti elindítása óta a városi mobilitáshoz kapcsolódó innováció
motorjává vált, és az európai nagyvárosokat az innovációs folyamat kulcsszereplőivé
tette. 60 európai nagyvárosban mintegy 700 demonstrációs tevékenységre került
sor, amelyeket mélyreható hatás- és folyamatelértékelésnek vetettek alá.
Napjainkban a CIVITAS városhálózat több mint 200 tagvárost számlál és
gyakorlatilag minden tagállamra kiterjed. A CIVITAS ma már márkanév a városi
mobilitásban és közlekedésben zajló paradigmaváltásban, de az európai
partnerség területén is. CIVITAS 2020 A Bizottság új lendületet kíván adni a CIVITAS 2020 kezdeményezésnek a
Horizont 2020 program – az Unió 2014–2020-ra vonatkozó kutatási és innovációs
keretprogramja – keretében[33].
Ezen belül a Horizont 2020 program 2014. és 2015. évi munkaprogramja a
versenyképes és erőforrás-hatékony városi mobilitás felé való
elmozduláshoz szükséges innovatív szakpolitikák és technológiák azonosítására
irányul. A CIVITAS továbbra is támogatja a helyi
partnerségeket az újfajta megközelítések valós körülmények közötti
megvalósításában és tesztelésében olyan területeken, mint például a nagyvárosi
utak zsúfoltságának enyhítése, a hagyományos üzemanyagokkal működő
járművek városi területeken való használatának csökkentése, a városi
áruszállítás költségeinek és hatásainak mérséklése vagy a helyi hatóságok
kapacitásainak növelése a fenntartható városi mobilitási tervek kidolgozására
és végrehajtására. Az európai innovációs politika másik
stratégiai kezdeményezését, az „Intelligens városok és közösségek” európai
innovációs partnerséget 2012-ben indították útjára[34]. Célja az
energiatermeléssel, -elosztással és -felhasználással, a mobilitással és a
közlekedéssel, valamint az ikt-kel szoros kapcsolatban álló innovációk széles
körű elterjedésének felgyorsítása. A kezdeményezés az energiahatékonyság
növelésével, a megújuló energiák használatának fokozásával, valamint az
energiafogyasztás, az üvegházhatású gázkibocsátás, a
levegőminőség-romlás és a zsúfoltság csökkentésével hozzájárul az
Unió éghajlat-politikai céljainak eléréséhez. Intelligens városok és közösségek – európai innovációs partnerség A partnerség célja, hogy megszüntesse azokat a szűk
keresztmetszeteket, amelyek akadályozzák az intelligens városi megoldások
széles körű alkalmazását. A partnerség kiemelt figyelmet fordít a
kulcsfontosságú „ösztönzőkre”, például az irányításra és a finanszírozásra
(beleértve a beszerzést is). Az Intelligens városok kezdeményezés célja, hogy
stratégiai partnerségeket hívjon életre az ipar szereplői, az európai
városok és más felek között a jövő városi rendszereinek és
infrastruktúráinak kialakítása és az intelligens városi megoldások széles
körű bevezetése érdekében. A kezdeményezés szorosabb együttműködésre
törekszik az olyan ágazatok között, mint a közlekedés, az energia vagy az
információs és kommunikációs technológiák. Jóllehet a
partnerség tevékenységeinek zömét nagy valószínűséggel a helyi közigazgatás,
vállalkozások, kutatási szervezetek és civil szervezetek hajtják végre, a
Horizont 2020 program keretében mindez uniós pénzügyi támogatással valósul meg. Ezenkívül a járművek energiahatékonyságát
és az alternatív erőátviteli rendszerek alkalmazását célzó, környezetbarát
járművekre irányuló európai kezdeményezés megerősített keretet
biztosít a tiszta, biztonságos és hatékony vasúti és
közúti városi járművek kifejlesztéséhez. Innovatív megoldások piacra vitele Az innovatív megoldások nagymértékben
hozzájárulhatnak a városi mobilitás hatékonyságának és fenntarthatóságának
javításához. Ugyanakkor kulcsfontosságú annak biztosítása, hogy az ígéretes
technológiák olyan termékekké érjenek, amelyek sikeresen bevezethetők a
piacon. A Bizottságnak és a tagállamoknak elő kell mozdítaniuk az
innovatív városi közlekedési megoldások egységes piacának kialakulását, pl.
közös szabványok és műszaki specifikációk kidolgozásával vagy a közös és
tiszta beszerzés elősegítésével. Célzott
pénzügyi támogatás Európai strukturális és beruházási alapok A strukturális alapok napjainkban a városi
közlekedési és mobilitási projektek legfontosabb uniós finanszírozási forrásai.
A 2007–2013 közötti időszakra mintegy 8 milliárd eurót különítettek el a
tiszta városi közlekedésre.[35]
Az Unió kevésbé fejlett régióiban ez a típusú pénzügyi
támogatás tette lehetővé a városi területek megközelíthetőségének
javítását, a fejlettebb és kevésbé fejlett régiók közötti különbségek
csökkentését és ezáltal a nagyobb fokú területi kohézió kialakítását. Ezért fontos annak feltárása, hogy miként
szolgálhatják a leghatékonyabban az európai strukturális és beruházási
alapok (esb-alapok) a közlekedés és a kapcsolódó területek kulcsfontosságú
szakpolitikai céljainak a megvalósítását 2014 és 2020 között.[36] Az esb-alapokat szisztematikusabban kell
használni olyan integrált intézkedéscsomagok finanszírozására, amelyekkel a
városok integrált helyi közlekedési terveket, például fenntartható városi
mobilitási terveket dolgoznak ki, és meghatározzák az ehhez szükséges intézkedéseket.
A városi mobilitást szolgáló intézkedések
akkor támogathatók az esb-alapokból, ha hozzájárulnak az alacsony
széndioxid-kibocsátással összefüggő célok eléréséhez[37]. A városi mobilitással
kapcsolatos intézkedések olyan integrált, fenntartható városfejlesztési
stratégiák keretében is finanszírozhatók, amelyek célja a városi területek
gazdasági, környezetvédelmi, éghajlati, demográfiai és társadalmi kihívásainak
a kezelése[38].
Különösen a területi stratégiák
végrehajtásához ajánlott az „integrált területi beruházások” elnevezésű új
eszköz alkalmazása. A városi mobilitáshoz kapcsolódó minden beruházás esetében
biztosítani kell a támogatott közlekedési rendszerek széles körű
bevezetését. A 2007–2013 közötti időszakban
nagyprojektekre összpontosító strukturális alapok kedvezményezettjei
elsősorban nagyvárosok és fővárosok voltak. Európa régióiban
ugyanakkor számos kisebb és közepes méretű város is található, és a városi
mobilitási beruházások területén figyelembe kell venni minden városméretet. Az esb-alapoknak
lehetőséget kell teremteniük a kapacitásépítésre, a képzésre, a technikai
segítségnyújtásra, valamint az átfogó és helyi mobilitási stratégiák és tervek
kidolgozására. A Bizottság a tagállamok hatóságaival szoros
együttműködésben biztosítani fogja, hogy az esb-alapokat a lehető
leghatékonyabban használják fel a helyi igények kielégítésére és az uniós
szakpolitikai célok elérésére. Arra is ügyelni kell, hogy csak költséghatékony
megoldások kapjanak támogatást. Transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) A városi csomópontok az átfogó európai
közlekedési hálózat kiépítésének kulcsfontosságú elemei. Az európai városokban
meghozott intézkedések létfontosságúak a TEN-T szakpolitikai céljainak a
megvalósításához. A Bizottság által az uniós iránymutatásokra
tett javaslat[39]
ily módon elismeri azt az igényt, hogy „az iránymutatásoknak rendelkezniük kell
az átfogó hálózat városi csomópontokban történő fejlesztéséről, mivel
ezek a csomópontok jelentik a transzeurópai közlekedési hálózatban mozgó
személyek és áruk kiindulási pontját vagy célállomását („utolsó mérföld”), és a
különböző közlekedési módokon belüli vagy azok közötti átszállási
pontokat.” Az iránymutatások 36. cikke azonosítja az
átfogó hálózat városi csomópontjainak – az európai összekapcsolódási eszköz
segítségével megvalósítandó – fejlesztési prioritásait[40]. Ezért a városi
területek közös érdekű projektjeihez uniós pénzügyi támogatás áll
rendelkezésre, például a nemzeti vagy nemzetközi ellátási láncok részét
képező városi logisztikai rendszerek fejlesztésére. Nemzetközi együttműködés Széles körben elismert tény, hogy a
fenntartható urbanizáció a 21. század egyik nagy globális kihívása. Az Egyesült
Nemzetek Szervezetének a fenntartható fejlődésről szóló 2012. évi
konferenciáján (Rio+20) lezajlott állam- és kormányfői találkozó elismerte
a fenntartható közlekedés gazdasági fejlődésben és fenntartható
városfejlesztésben betöltött kiemelkedő szerepét, valamint „azt az igényt,
hogy nemzeti, regionális és helyi szinten támogatni kell a politikai döntéshozatal
integrált megközelítését a közlekedési szolgáltatások és rendszerek területén a
fenntartható fejlesztések előmozdítása érdekében”[41]. A Bizottság fokozza erőfeszítéseit a
fenntartható városi mobilitási politikák együttműködési tevékenységek
keretében történő támogatására, különösen a fejlődő régiókban. A
cél az európai szakértelem- és technológiaexport útjának egyengetése olyan
területeken, mint a kibocsátások csökkentése, az energiahatékonyság növelése
vagy a közúti biztonság. További lépésekre kerül sor a legfontosabb
partnerországokkal és -régiókkal fennálló uniós partnerségek kiaknázására (pl. az EuroMed-országokkal, Brazíliával, Szingapúrral vagy
Kínával). 6. Végkövetkeztetés A fenntarthatóbb városi mobilitásra való
sikeres áttérés levezénylése továbbra is jelentős kihívás az Unió
nagyvárosai számára. A helyi hatóságoknak támogatásra van szükségük a mai
városi mobilitási minták kedvezőtlen gazdasági, környezeti és társadalmi
hatásainak kezelésében. Ezért a városi mobilitásnak a jövőben is
előkelő helyet kell elfoglalnia az EU politikai napirendjén. A
Bizottságnak és a tagállamoknak fokozniuk kell a helyi hatóságoknak nyújtott
támogatásukat, hogy az Unió valamennyi nagyvárosa ritmusváltást hajthasson
végre a versenyképesebb és erőforrás-hatékonyabb városi mobilitást célzó
erőfeszítéseiben. A jelen közlemény célja,
hogy minden kormányzati szinten cselekvésre ösztönözzön: a Bizottság fokozza
támogatását a bizonyítottan uniós hozzáadott értékkel járó területeken, a
tagállamokat pedig arra biztassa, hogy hozzák létre helyi hatóságaik számára
azokat a keretfeltételeket, amelyek között integrált és átfogó stratégiákat
tudnak kidolgozni és végrehajtani a jobb és fenntarthatóbb városi mobilitás
érdekében. A Bizottság és a tagállamok közötti szorosabb eszmecsere
előmozdítása érdekében a Bizottság javasolja egy, a városi mobilitással és
közlekedéssel foglalkozó tagállami szakértői csoport létrehozását. A Bizottság konkrét
intézkedéseket javasol több szinten olyan kapcsolódó területeken, mint a városi
logisztika, a városi forgalomkorlátozási szabályozások, a városi ITS-megoldások
kiépítése vagy a közúti biztonság, továbbá körültekintően
gondoskodik mindezek nyomon követéséről. A közleményben ismertetett
intézkedések megteremtik a versenyképes és erőforrás-hatékony városi
mobilitás felé való közös elmozdulás alapját. [1] Lásd „A jövő városai” című jelentést is,
Európai Bizottság, 2011 [2] A torlódások összköltsége; lásd: SEC(2011)358 final [3] COM(2011)144 final [4] Lásd különösen az Európai Parlament és a Tanács környezeti
levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának
elnevezésű programról szóló 2008. május 21-i 2008/50/EK irányelvét, HL L
152, 2008.6.11., 1. o. [5] Az Eurobarométer 406. sz. különjelentése (2013) [6] COM(2010)2020 final [7] COM(2009) 490 final [8] Az Európai Parlament 2008. július 9-i állásfoglalása;
2008/2041(INI) [9] Vélemény a városi mobilitás cselekvési tervéről,
2010. május 27., TEN/414 [10] Vélemény a városi mobilitás cselekvési tervéről,
2010. augusztus 27., 2010/C 232/05 [11] A Tanács következtetései a városi mobilitás cselekvési
tervéről, 2010. június 24.; www.ec.europa.eu/transport/themes/urban/urban_mobility/doc/2010_06_24_apum_council_conclusions.pdf
[12] A városi mobilitás cselekvési tervének felülvizsgálatáról
szóló jelentés, 2013, ec.europa.eu/transport/themes/urban/studies/urban_en.htm [13] Az EU közlekedéspolitikájának városi dimenziójáról szóló
nyilvános konzultáció eredményei, 2013, www.ec.europa.eu/transport/themes/urban/studies/urban_en.htm
[14] A gyalogos közlekedés és kerékpározás előtérbe
kerülése felé való elmozdulás különösen hatékonyan képes csökkenteni a városi
mobilitásból és közlekedésből adódó negatív externáliákat, és hozzáadott
értéket jelent az aktívabb életmód előmozdítása tekintetében is, amely
járulékos egészségügyi előnyökkel jár. Az ide kapcsolódó témákkal
foglalkozik az aktív és egészséges időskorra vonatkozó európai innovációs
partnerség is http://ec.europa.eu/research/innovation-union/index_en.cfm?section=active-healthy-ageing [15] Városi mobilitási megfigyelőközpont – www.eltis.org [16] Iránymutatások – A fenntartható városi mobilitási tervek
kidolgozása és végrehajtása, Európai Bizottság, 2013 [17] Tükrözve a megfelelő várostervezés fontosságát a városi
mobilitás iránti igény csökkentése érdekében (például a városok
terjeszkedésének megakadályozásával) [18] www.cleanvehicle.eu
[19] A városi útfelületek ugyanakkor versengenek a
szabadidős tevékenységek és a társadalmi integráció céljait szolgáló
nyilvános területekre mutatkozó igényekkel is (játszóterek, parkok stb.) [20] http://ec.europa.eu/transparency/regexpert/index.cfm?do=groupDetail.groupDetail&groupID=2520
[21] europa.eu/transport/themes/its/road/action_plan/its_for_urban_areas_en.htm [22] Az Európai Parlament és a Tanács 2010/40/EU irányelve
(2010. július 7.) az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés
területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való
kapcsolódására vonatkozó keretről, HL L 207, 2010.8.6., 1. o. (3. cikk a)
és b) pontja), [23] Az Unióban történt közúti közlekedési balesetekkel
kapcsolatos CARE adatbázis [24] Ua. [25] www.eltis.org [26] www.mobilityplans.eu
[27] Pl. a jelenleg zajló ENDURANCE, QUEST, ADVANCE stb.
projektek keretében [28] www.urbact.eu [29] Tanulmány a városi mobilitással kapcsolatos európai adatok
és statisztikák harmonizált gyűjtéséről; MOVE/B4/196-2/2010 (2013) [30] Mivel a városi közlekedés nem az uniós
kibocsátáskereskedelmi rendszer, hanem a vállaláselosztási határozat hatálya
alá tartozik, érdemes lenne meghatározni a városi közlekedésből származó
CO2-kibocsátás referenciaértékeit a kibocsátások tagállamok általi
csökkentésének elősegítése érdekében. [31] www.ecomobility-shift.org/index.php/en/
[32] www.polisnetwork.eu/eu-projects/eu-projects-2/conduits-city-pool
[33] http://ec.europa.eu/research/horizon2020/index_en.cfm
[34] www.ec.europa.eu/eip/smartcities/
[35] A jelenlegi programozási időszakban az ERFA és KA
alapokból származó összes közlekedési támogatás 9,63%-a irányul a városi
közlekedésre és a tiszta városi közlekedés elősegítésére (25. és 52.
kategória); az INFOVIEW adatbázisból származó adatok (2013. július) [36] Lásd az ERFA-rendeletet, különösen annak 5. és 7. cikkét [37] Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló rendelet, 5.
cikk (4) bekezdésének (e) pontja – Beruházási prioritás: alacsony széndioxid
kibocsátású fejlesztési stratégiák támogatása valamennyi területtípuson, de
különösen a városi területeken, ideértve a fenntartható multimodális városi
mobilitást és a csökkentést előmozdító alkalmazkodási intézkedések
támogatását, [38] Az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló rendelet,
7. cikk [39] COM/2011/0650 final/2 - 2011/0294 (COD) [40] ec.europa.eu/transport/themes/infrastructure/connecting_en.htm [41] Az
ENSZ 66/288. sz. határozata „A jövő, amit akarunk” http://www.un.org/ga/search/view_doc.asp?symbol=A/RES/66/288&Lanh=E