52013DC0661

Tartalomjegyzék

1........... Bevezetés. 3

2........... Az alap pénzügyi helyzete 2012. december 31-én. 4

2.1........ Az alap pénzmozgásai 4

2.2........ Jelentős tranzakciók. 6

2.3........ A jelentéstételi időpontot követő jelentős tranzakciók. 6

2.4........ A beszámoló bemutatása. 6

2.4.1..... A beszámolókészítés alapja. 6

2.4.2..... Az alap előzetesen konszolidált pénzügyi kimutatásai 2012. december 31-én. 7

3........... Kifizetések az alapból, illetve befizetések az alapba. 12

3.1........ Az általános költségvetésből az alapba történő kifizetések jogalapja. 12

3.2........ Kifizetések az általános költségvetésből, illetve az általános költségvetésbe történő befizetések a pénzügyi év folyamán. 12

3.2.1..... Az alap feltöltése. 12

3.2.2..... Az alap likvid eszközeinek befektetéséből származó kamat 12

4........... Az alap kötelezettségei 15

4.1........ Nemteljesítések utáni kifizetések. 15

4.2........ Az EBB díjazása. 15

1.           Bevezetés

A 2009. május 25-i 480/2009/EK, Euratom tanácsi rendelet (kodifikált változat, a továbbiakban: rendelet)[1] létrehozta a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapot (a továbbiakban: alap), amelynek feladata, hogy az Unió hitelezőit kifizesse, amennyiben az Európai Unió által nyújtott vagy garantált hitelek kedvezményezettjei nem teljesítik fizetési kötelezettségeiket. A rendelet 7. cikkével összhangban a Bizottság az alap pénzügyi kezelésével az Európai Beruházási Bankot (EBB) bízta meg, a Közösség és az EBB között 1994. november 23-án Brüsszelben és 1994. november 25-én Luxemburgban aláírt megállapodás szerint (a továbbiakban: megállapodás), és amelyet a későbbiekben 1996. szeptember 17/23-án, 2002. május 8-án, 2008. február 25-én, 2010. október 20-án és 2010. november 9-én módosítottak.

A megállapodás 8. cikkének 2. pontja szerint az EBB minden év március 1-jéig megküldi a Bizottságnak az éves jelentést az alap helyzetéről és gazdálkodásáról (pénzügyi teljesítményről szóló kimutatás) valamint az alap megelőző évre vonatkozó pénzügyi kimutatását (az alap pénzügyi helyzetéről szóló kimutatás). A 2012. évi jelentés további részletei a bizottsági szolgálati munkadokumentumban találhatók.

A rendelet 8. cikke előírja továbbá, hogy a Bizottság minden pénzügyi évre vonatkozóan a következő év május 31-ig jelentést tesz az alap helyzetéről és gazdálkodásáról az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek.

2.           Az alap pénzügyi helyzete 2012. december 31-én

Az alap pénzügyi helyzete az alap 1994-ben történt felállítása óta végrehajtott pénzmozgások összegének felel meg.

2.1.        Az alap pénzmozgásai

Az alap összesen 2 021 926 202,00 EUR-t tett ki (lásd a bizottsági szolgálati munkadokumentum 3. szakaszát: Az alap 2012. december 31-i pénzügyi helyzetéről szóló, az EBB által készített kimutatás). Ez az alap létrehozásától kezdődően végrehajtott pénzmozgások összegeként áll elő:

Garanciaalap || Összeg 2012.12.31-én || Összeg 2011.12.31-én || Változás

az alap számára nyújtott költségvetési hozzájárulás || 3 540 394 500,00 || 3 384 734 500,00 || 155 660 000,00

az egymást követő évek nettó eredményei || 846 343 661,55 || 802 354 046,04 || 43 989 615,51

az alap által nemteljesítéskor kifizetett összegek beszedése || 578 854 353,78 || 576 705 008,19 || 2 149 345,59

egyéb kötelezettségek (idetartoznak a még ki nem fizetett garancialehívások és az EBB alapkezelési jutalékai) || 18 819 492,23 || 770 809,98 || 18 048 682,25

a 2002. évi késedelmes beszedéshez kapcsolódó jutalék || 5 090 662,91 || 5 090 662,91 || 0,00

az alap forrásaiból történő lehívások (idetartozik a lehívott, még ki nem fizetett garancia) || (519 866 214,55) || (477 860 856,19) || (42 005 358,36)

a költségvetésbe történő egymást követő visszafizetések (beleértve az új tagállamok csatlakozása miatti, a költségvetésbe történő kivételes visszafizetéseket) || (2 501 391 526,79) || (2 501 391 526,79) || 0,00

a portfolióértékelés IFRS-értékelés szerinti kiigazítása || 53 681 272,87 || (34 197 488,08) || 87 878 760,95

Az alap könyv szerinti értéke ||  2 021 926 202,00 || 1 756 205 156,06 || 265 721 045,94

Az alap könyv szerinti értéke 2012-ben megközelítőleg 266 millió EUR-val nőtt. Ennek magyarázata:

Növekedés

· A költségvetés 156 millió EUR összegű hozzájárulása (a feltöltés összege) az alapnak a 9%-os előirányzott összegre való kiigazítása érdekében.

· A pénzügyi műveletek 44 millió EUR-t kitevő nettó bevétele.

· Az alap által nemteljesítéskor kifizetett összegek beszedése 2 millió EUR összegben.

· 18 millió EUR kifizetendő összeg, amely főleg az alapból lehívott garanciákból áll (a kifizetés 2013 elején történt).

· A pénzügyi válság okozta áringadozás miatt a portfolióértékelésben szereplő összeg 88 millió EUR-val növekedett.

Csökkenés:

· Az alap fellépése Szíria nemteljesítésének fedezésére összesen 42 millió EUR összegben, amelyből 18 millió 2012. december 31-én még kifizetésre várt (egyéb kötelezettségek).

2.2.        Jelentős tranzakciók

(1) 2012 januárjában a rendelet 3. és 5. cikke alapján kiszámították a költségvetésből az alapba nyújtott hozzájárulást: A rendelet 3. cikke[2] előírja, hogy az alap forrásainak el kell érniük egy előirányzott összeget, amely az egyes műveletekből eredő, összes fennálló, az esedékes kifizetetlen kamatokkal növelt tőkekötelezettség 9 %-a. A rendelet 5. cikke értelmében a költségvetésből az alapba az n+1. évben befizetendő összeget az előirányzott összeg és az alap nettó eszközállományának az n-1. év év végi értéke közötti, az n. év elején számított különbség alapján kell kiszámítani.           Az alapnak a fennálló összes tőkekötelezettség 9 %-ához igazítása érdekében az alapba befizetett hozzájárulásként 155,66 millió EUR összeg került be a 2013. évi költségvetésbe. 2011. december 31-én az előirányzott összeg 1 911,09 millió EUR-t tett ki, ami megfelelt a kintlévő garantált műveletek 21 234,34 millió EUR összegű állománya 9%-ának. Az előirányzott összeg és az alap 1 755,43 millió EUR-t kitevő nettó eszközei összegének különbsége 2011. december 31-én 155,66 millió EUR volt.    Ezt az összeget kérték 2013-ban az alap feltöltésére, amit 2012 novemberében a Tanács és az Európai Parlament jóváhagyott, ezt követően pedig elismerték az összeget a költségvetésből az alapba fizetendő esedékes összegként.

(2) 2012. február 20-án a feltöltésre szánt 2012. évi összegnek megfelelő 260,17 millió EUR összeget helyeztek át a költségvetésből az alapba (részletek az alap feltöltéséről szóló 3.2.1. bekezdésben).

(3) 2011 novembere óta Szíriának az EBB felé hátralékai vannak a számára nyújtott államkölcsönökkel[3]kapcsolatban. Ennek következtében, valamint az EU és az EBB közötti garanciamegállapodással összhangban az EBB 2012-ben 4 alkalommal, összesen 42 millió EUR-t hívott le az uniós garanciaalapból, amelyből 2,15 millió EUR-t beszedett (lásd 4.1 Nemteljesítések utáni kifizetések).

2.3.        A jelentéstételi időpontot követő jelentős tranzakciók

2013. február 20-án az alap feltöltésére szánt 2013. évi összegnek megfelelően 155,66 millió EUR összeget helyeztek át a költségvetésből az alapba.

2.4.        A beszámoló bemutatása

2.4.1.     A beszámolókészítés alapja

Az alap pénzügyi kimutatásai (valamint az előzetesen konszolidált pénzügyi kimutatások) az Európai Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályokkal, különösen a „11. számú számviteli szabály – Pénzügyi eszközök” elnevezésű szabállyal összhangban a bizottsági szolgálati munkadokumentum magyarázatai szerint készültek.

2.4.2.     Az alap előzetesen konszolidált pénzügyi kimutatásai 2012. december 31-én

Az alap előzetesen konszolidált pénzügyi kimutatásai azon számviteli műveletek bemutatására szolgálnak, amelyek nem szerepelnek az alapról az EBB által készített pénzügyi kimutatásokban (lásd a bizottsági szolgálati munkadokumentumot). A kimutatásoknak ezen műveletekkel való kiegészítésére az alap fennállása óta bekövetkezett, egymást követő nemteljesítések miatt van szükség. Amennyiben az alap által garantált kölcsönművelet kedvezményezettje nem tudja teljesíteni a kötelezettségeit, a késedelmi kamatokkal növelt esedékes hátralékokat és egyéb számviteli elhatárolásokat[4] az alapnak járó összegek teljes visszafizetéséig szerepeltetni kell az előzetesen konszolidált mérlegben. Ily módon az alapra vonatkozóan teljes körű pénzügyi kimutatás áll rendelkezésre az év végén, amely beépíthető az EU konszolidált mérlegébe. 2012. december 31-én összesen 21 873 627,24 EUR volt a Szíriának nyújtott kölcsönökkel kapcsolatban az alapból fedezett és az előzetesen konszolidált pénzügyi kimutatásokban forgóeszközként (átruházott kölcsönként) szerepeltetett nemteljesítés teljes összege.  Ugyanebben az időpontban, ugyanerre a nemteljesítő adósra vonatkozóan összesen 17 982 385,53 EUR-t szerepeltettek az előzetesen konszolidált pénzügyi kimutatásokban egyéb követelésekként és a partner kötelezettségeiként (mivel a fizetés 2013. januárban-februárban megtörtént). Így az előzetesen konszolidált mérleg főösszege összesen 2 061 782 214,77 EUR volt.

Meg kell jegyezni, hogy az előzetesen konszolidált beszámolók a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének 2013. január 31-i határozatát tükrözik, amely szerint a 2012. január 1-jén vagy azt követően kezdődő pénzügyi időszakokban az európai intézmények értékesíthető pénzügyi eszközeit már nem kizárólag rövid lejáratúként – hanem a lejáratig hátralévő időszak alapján – rövid vagy hosszú lejáratúként kell szerepeltetni. Az összehasonlíthatóság érdekében a rövid/hosszú lejáratú megkülönböztetést alkalmazták a 2011. év számaira is. A bizottsági szolgálati munkadokumentumban[5] bemutatott mérleg azonban nem tükrözi a számvitelért felelős tisztviselő határozatát. A határozatot túl későn fogadták el ahhoz, hogy bele lehessen foglalni a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapnak az EBB által a bizottsági szolgálati munkadokumentumhoz kapcsolódóan benyújtott beszámolójába.

2.4.2.1.  Garanciaalap: Előzetesen konszolidált mérleg

Az előzetesen konszolidált mérleg a mérlegnek az EU konszolidált pénzügyi kimutatásaival i való összevonása céljából készül. A legfőbb változásokat a mérleghez fűzött megjegyezések részletezik.

Mérleg: Eszközök EUR-ban || 2012 || 2011

BEFEKTETETT ESZKÖZÖK || ||

Hosszú távú befektetések || 1 347 503 201,55 || 994 147 018,00

Értékesíthető eszközök portfoliója – költség || 1 277 457 029,68 || 986 847 999,50

Értékesíthető eszközök portfoliója – aktuáriusi különbözet || 1 937 127,51 || 1 281 526,63

Értékesíthető eszközök portfoliója – valós értékre történő kiigazítás || 52 128 946,59 || (11 104 971,28)

Értékesíthető eszközök portfoliója – elhatárolások || 15 980 097,77 || 17 122 463,15

Befektetett eszközök összesen || 1 347 503 201,55 || 994 147 018,00

|| ||

FORGÓESZKÖZÖK || ||  

Rövid távú befektetések || 268 067 766,99 || 200 405 636,14

Értékesíthető eszközök portfoliója – költség || 265 916 314,50 || 220 037 760,00

Értékesíthető eszközök portfoliója – aktuáriusi különbözet || (2 383 541,31) || (368 459,65)

Értékesíthető eszközök portfoliója – valós értékre történő kiigazítás || 1 540 460,39 || (23 084 885,85)

Értékesíthető eszközök portfoliója – elhatárolások || 2 994 533,41 || 3 821 221,64

Rövid lejáratú követelések || 196 117 402,09 || 260 170 000,00

Hozzájárulások az uniós költségvetésből || 155 660 000,00 || 260 170 000,00

Átruházott kölcsönök || 21 873 627,24 || -

Egyéb követelések lehívott garancia || 17 982 385,53 || -

Egyéb követelések kamatszelvény || 601 389,32 || -

Készpénz és készpénzzel egyenértékű eszközök || 250 093 844,14 || 301 482 501,92

Folyószámlák || 8 074 235,40 || 1 340 446,23

Rövid lejáratú betétek – névleges || 242 000 000,00 || 299 600 000,00

Felhalmozott kamatok a rövid lejáratú betéteken || 19 608,74 || 542 055,69

Forgóeszközök összesen || 714 279 013,22 || 762 058 138,06

|| ||  

ÖSSZESEN || 2 061 782 214,77 || 1 756 205 156,06

Mérleg: kötelezettségek EUR-ban || 2012 || 2011[6]

|| ||  

A. SAJÁT TŐKE || ||  

Alaptőke (Garanciaalap) || 1 039 002 973,21  || 883 342 973,21

Befizetett hozzájárulások || 883 342 973,21 || 623 172 973,21

Elkülönített, de még be nem fizetett hozzájárulások || 155 660 000,00 || 260 170 000,00

Tartalékok || 53 681 272,87 || (34 197 488,08)

Első alkalmazás – Valós érték tartalék || 11 865,89 || (7 630,95)

Változás az értékesíthető eszközök valós értékében || 53 669 406,98 || (34 189 857,13)

Felhalmozódott többlet / hiány || 906 288 860,95 || 864 136 059,99

Elhatárolt eredmény || 906 288 860,95 || 864 136 059,99

Az év gazdasági eredménye || 43 929 330,40 || 42 152 800,96

Saját tőke összesen || 2 042 902 437,43 || 1 755 434 346,08

|| ||  

RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK || ||  

Kötelezettségek || 18 879 777,34 || 770 809,98

Kifizetendő garancialehívás || 17 982 385,53 ||

Egyéb || 837 106,70 || 770 809,98

Egyéb (kezelési díjak) || 60 285,11 || -

Rövid lejáratú kötelezettségek összesen || 18 879 777,34 || 770 809,98

|| ||  

ÖSSZESEN || 2 061 782 214,77 || 1 756 205 156,06

Kiegészítő megjegyzések a mérleghez:

· A „Rövid lejáratú követelések” mező tartalmazza a feltöltésre szánt 2013. évi összeget, amelynek az uniós költségvetésből az alapba történő befizetése 2013 elején esedékes. A mező az átruházott kölcsönöket is tartalmazza, amelyekre vonatkozóan az Alap már kezesként fizetett, valamint azokat az összegeket is, amelyeket lehívtak, de még nem fizettek ki (kifizetés 2013. januárban-februárban). Ezek az összegek tartalmazzák a tőkét, a kamatokat és az alap biztosítékának felszabadítása miatt az Európai Unió költségvetésének fizetendő díjakat. Az egyéb követelések az esedékes, de a mérleg fordulónapján még ki nem fizetett kamatszelvényeket jelentik.

· A saját tőkében a „felhalmozódott többlet” és az alapnak a bizottsági szolgálati munkadokumentumban bemutatott pénzügyi helyzete közötti különbséget a lehívásokat követő visszafizetések és az alapnak fizetett díjak magyarázzák.

· A „kötelezettségek” 2012-ben tartalmazzák az alapból lehívott, de a mérleg fordulónapján még ki nem fizetett összegeket, az alapot megillető díjak megfizetését követően az EBB-nek járó beszedési díjak elhatárolását, az EBB alapkezelési jutalékát és a könyvvizsgálati díjakat.

· 2012-ben és 2011-ben a Bizottság az alap portfóliójában nem regisztrált értékvesztést az állampapír-pozíciók vagy államilag garantált kötvénypozíciók tekintetében.

· Az alap uniós államkötvény-kockázattal szembeni (országonkénti) kitettségét a bizottsági szolgálati munkadokumentum mutatja be.

2.4.2.2.  Garanciaalap: Előzetesen konszolidált eredménykimutatás

A mérleghez hasonlóan az előzetesen konszolidált eredménykimutatás is az eredménykimutatásnak az EU konszolidált pénzügyi kimutatásaival való összevonása céljából készül. A főbb kiigazításokat az előzetesen konszolidált eredménykimutatáshoz fűzött megjegyezések részletezik.

Konszolidált gazdasági eredménykimutatás EUR-ban || 2012 || 2011

|| ||  

Pénzügyi műveletek bevételei || 47 722 795,64 || 44 976 268,71

Kamatbevétel || ||  

Készpénz és készpénzzel egyenértékű eszközök kamatbevétele || 2 152 817,58 || 4 118 369,38

Értékesíthető eszközök kamatbevétele || 36 869 194,02 || 40 771 673,71

Egyéb kamatbevétel || 104 765,51 || 86 225,62

Értékesíthető eszközök eladásán realizált nyereség || 8 596 018,53 ||  

Pénzügyi műveletek ráfordításai || (3 793 465,24) || (2 823 467,75)

Értékesíthető eszközök eladásán realizált veszteség || (2 781 347,56) || (1 940 019,61)

Egyéb pénzügyi terhek || (1 012 117,68) || (883 448,14)

Ebből: alapkezelési jutalékok || (805 306,70) || (739 809,98)

Ebből: Kezelési díjak || (60 285,11) ||

Többlet a nem működési tevékenységekből || 43 929 330,40 || 42 152 800,96

|| ||  

Az év gazdasági eredménye || 43 929 330,40 || 42 152 800,96

Megjegyzés az előzetesen konszolidált eredménykimutatáshoz:

Az „egyéb pénzügyi terhek” tartalmazzák az EBB alapkezelési jutalékát, a könyvvizsgálati díjakat, és az alapot megillető díjak megfizetését követően az EBB-nek járó beszedési díjak elhatárolását.

3.           Kifizetések az alapból, illetve befizetések az alapba

Ez a szakasz az alapból teljesített kifizetéseket, és az alapba történő befizetéseket részletezi.

3.1.        Az általános költségvetésből az alapba történő kifizetések jogalapja

A rendeletet 2007-ben azzal a céllal módosították[7], hogy javítsa a költségvetési eszközök felhasználásának hatékonyságát azáltal, hogy az alap feltöltése a kihelyezett garantált hitelek tényleges összege alapján történjen.

Az előirányzott összeg a hitelek és a kintlévő garantált hitelek 9 %-a, beleértve az EU-n kívüli műveletek valamennyi típusát (EBB-, MFA- és Euratom hitelek). Az előirányzott összeg és az alap nettó eszközeinek értéke közötti különbség a 01 04 01 14 „A Garanciaalap feltöltése” megnevezésű költségvetési sorból az alap feltöltését vagy – többlet esetén – az alapból a költségvetésbe történő befizetést eredményez.

Az alap finanszírozására szolgáló összeg a 4. fejezethez (Külkapcsolatok) tartozó 01 04 01 14 „A Garancialap feltöltése” megnevezésű költségvetési soron van. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a Bizottság 2013-ban jogalkotási javaslatot nyújtott be az EBB 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó külső megbízásaira vonatkozóan, amelyet jelenleg a Tanács és a Parlament vitat meg. Az erről folyó viták eredményei jelentős hatással lesznek a garanciaalap finanszírozásához szükséges összegekre, mivel a garanciaalap nagysága közvetlenül kapcsolódik a kint levő fedezett összegekhez.

3.2.        Kifizetések az általános költségvetésből, illetve az általános költségvetésbe történő befizetések a pénzügyi év folyamán

3.2.1.     Az alap feltöltése

A kintlévő garantált műveletek 2010. december 31-i 16 360,73 millió EUR összegű állománya alapján 260,17 millió EUR került az Európai Unió 2012. évi általános költségvetése kiadási kimutatásának 01 04 01 14 számú, „A Garanciaalap feltöltése” elnevezésű sorára. Ezt az összeget 2012. február 20-án, egy tranzakció keretében fizették ki a költségvetésből az alapba.

3.2.2.     Az alap likvid eszközeinek befektetéséből származó kamat

3.2.2.1.  Befektetési politika

Az Alap likvid eszközeit a módosított megállapodás mellékletében meghatározott alapkezelési elvekkel összhangban fektették be[8]. Ennek megfelelően az alap eszközeinek 20 %-át rövid távú befektetésekre (maximum egy év) kell fordítani. Ezek a befektetések magukban foglalnak változó kamatozású értékpapírokat, azok lejáratától függetlenül, és fix kamatozásúakat, legfeljebb egyéves fennmaradó futamidővel, függetlenül azok eredeti futamidejétől. Ez azért van így, mert a fix kamatozású értékpapírok élettartamuk végén névértékük 100%-án válthatók vissza, míg a változó kamatozású értékpapírok bármikor eladhatók, 100%-hoz közeli áron, bármekkora legyen is a lejáratig hátralévő idő, amennyiben a hitelkockázati felár tükrözi hiteljellemzőit. Ahhoz, hogy a szükséges likviditást biztosító különféle instrumentumok egyensúlya fennmaradjon, legalább 100 millió  EUR-t pénzpiaci eszközökben, főként bankbetétekben kell tartani.

A Bizottság és az EBB állapodik meg egymással azoknak a bankoknak a jegyzékéről, amelyeknél betét helyezhető el. A listát rendszeresen felülvizsgálják a bankok minősítésének változása fényében. A rövid távú befektetésekre valamennyi banknak legalább P1 Moody's minősítéssel, vagy ezzel egyenértékű Standard & Poor's vagy Fitch minősítéssel kell rendelkeznie. A náluk eszközölt befektetésekre vonatkozó szabályok biztosítják a versenyképes megtérülést és a kockázat koncentrációjának elkerülését.

3.2.2.2.  Teljesítmény

Az alap +7,7963% éves abszolút hozamot ért el.

A gyenge növekedés a periférián lévő országok államkötvény-kockázata miatti aggodalmak előidézte portfólió-átrendeződéssel együtt a magas besorolású állampapírok hozamát példátlan mélypontra süllyesztette 2012-ben. Tetőpontját érte el a pénzügyi piac széttagoltsága a kemény magot alkotó és a periférián lévő országok között, ami a perifériáról történő tőkekiáramlásban mutatkozott meg.

Ebben az összefüggésben az EKB jelentős szerepet játszott az államkötvények területén. Az első negyedévben a bank folyamatos likviditási injekciói és a két, 3 éves hosszabb lejáratú refinanszírozási művelet enyhített a bankok finanszírozási problémáin, valamint megkönnyítette az értékpapír-kihelyezést néhány állam, különösen Spanyolország és Olaszország számára. Ezt követően az államadósság-vásárlási program (végleges értékpapír-adásvételi műveletek) bejelentésével az EKB jelentős kamatfelár-szűkítést idézett elő az év vége felé a sérülékenyebb euróövezeti országokban.

Az alap teljesítményére kedvező hatással voltak ezek a fejlemények, csakúgy mint a többi, válságra adott intézkedés (részletekért lásd a bizottsági szolgálati munkadokumentum 1.4. „Teljesítmény” szakaszát.)

3.2.2.3.  Pénzügyi műveletek bevételei

2012-ben a készpénz és a készpénzzel egyenértékű eszközök és az értékpapírok kamatbevétele összesen 47 722 795,64 EUR-t tett ki, amelynek megoszlása a következő volt:

Leírás: || 2012 || 2011

Készpénz és azzal egyenértékű eszközök kamatbevétele || 2 152 817,58 || 4 118 369,38

a rövid lejáratú betéteken keletkezett kamatok || 2 660 950,98 || 3 797 877,59

a rövid lejáratú betéteken keletkezett, felhalmozott kamatok változása || (522 446,95) || 302 578,68

folyószámla-kamat || 14 313,55 || 17 913,11

Értékesíthető eszközök kamatbevétele || 36 869 194,02 || 40 771 673,71

kapott kamat – értékesíthető eszközök portfóliója || 38 824 106,90 || 41 853 323,85

felhalmozottkamat-változás – értékesíthető eszközök portfóliója || (1 367 664,30) || (650 729,87)

felár/diszkont || (587 248,58) || (430 920,27)

Értékpapír-kölcsönzési tevékenységből származó bevétel || 104 765,51 || 86 225,62

A pénzügyi eszközök értékesítése során realizált nyereség || 8 596 018,53 || -

Az alap likvid eszközeinek pénzügyi befektetéseiből származó kamat || 47 722 795,64 || 44 976 268,71

A kapott kamat szerepel a pénzügyi év eredményeiben.

3.2.2.4.  Pénzügyi műveletek ráfordításai

A pénzügyi műveletek ráfordításai 3 793 465,24 EUR-t tettek ki, amelyből 2 781 347,56 EUR az értékesíthető eszközök értékesítésekor realizált veszteséghez kapcsolódik. A fennmaradó összegbe tartozik az EBB alapkezelési jutaléka (805 306,70 EUR), egyéb pénzügyi terhek (114 725,87 EUR), a külső könyvvizsgálat díja (31 800,00), és a kezelési díjak (60 285,11 EUR).

4.           Az alap kötelezettségei

Az alap kötelezettségei az alap pénzügyi kötelezettségvállalásainak felelnek meg.

4.1.        Nemteljesítések utáni kifizetések

· A nem teljesített kifizetéseket követő lehívások a Garanciaalapból.

2011-ben a folyamatosan romló szíriai helyzet hatására a Külügyek Tanácsa, az Európai Parlament és a Tanács határozatokat hozott az országgal szemben. Mindenekelőtt megtiltották, hogy a fennálló kölcsönszerződések kapcsán az EBB kifizetéseket teljesítsen, valamint felfüggesztették az EBB Szíriában végrehajtandó kormányzati projektekkel kapcsolatos technikai segítségnyújtási szerződéseit. Ezt követően e határozat egységes szerkezetbe foglalására a 2011. december 1-jei 2011/782/KKBP tanácsi határozattal és a 2012. január 18-i 36/2012/EU tanácsi rendelettel került sor.

Ennek következtében az EBB 2011 májusa óta nem hajtott végre új pénzügyi műveletet, továbbá a Szíriai Arab Köztársaságnak nyújtott, valamennyi folyamatban levő kifizetést és technikai segítségnyújtási szolgáltatást 2011. novembertől további értesítésig felfüggesztettek.

Míg az utóbbi években Szíria maradéktalanul és időben teljesített, 2011 novembere óta az EBB felé hátralékai vannak  a számára nyújtott államkölcsönökkel kapcsolatban[9]. Ennek következtében, valamint az EU és az EBB közötti garancia-megállapodással összhangban az EBB 2012-ben 4 alkalommal, összesen 42 millió EUR-t hívott le az uniós garanciaalapból. 2012-ben két kifizetés történt (24 millió EUR összegben), valamint 2,1 millió EUR beszedésére került sor. A két másik lehívás kifizetése (17,9 millió EUR) 2013 első negyedévében esedékes.

· A jelentéstételi időpontot követő események

2013. április 30-ig a szíriai nemteljesítés miatt három további lehívásra került sor, összesen 16,2 millió EUR összegben.

4.2.        Az EBB díjazása

A megállapodás második, 2002. április 26-án és május 8-án aláírt kiegészítő megállapodása rögzíti, hogy a bank díjazását az alap eszközeinek egyes szelvényeire a rájuk vonatkozóan alkalmazott degresszív éves jutaléktételekkel kell meghatározni. Ezt a díjazást az alap eszközeinek éves átlagértéke alapján kell kiszámítani.

A Bank 2012-re vonatkozó díjazását 805 306,70 EUR-ban állapították meg és azt a gazdasági eredménykimutatásba, valamint elhatárolásként (kötelezettségek) a mérlegbe bevezették.

[1]               HL 145., 2009.6.10.,10. oldal (a továbbiakban: a rendelet).

[2]               A rendelet előírja, hogy a csatlakozó országoknak az alap által fedezett műveleteire az uniós garanciavállalás a csatlakozás dátumát követően is érvényes marad. Attól a naptól fogva azonban ezek nem az Unió külső tevékenységei, és azokra többé már nem az alap, hanem közvetlenül az Európai Unió általános költségvetése biztosít fedezetet.

[3]               Ez részben azzal magyarázható, hogy a levelező bankok a Szíriából az EBB-ba irányuló pénzátutalásokat különböző szankciórendszerek következtében zárolják.

[4]               Az egyéb számviteli elhatárolások közé tartoznak például az esetleges árfolyamkülönbözetek, egyéb fizetendő kötelezettségek (leginkább az EBB-t megillető beszedési díjak).

[5]               A bizottsági szolgálati munkadokumentum 3. szakasza: Az alap 2012. december 31-i pénzügyi helyzetéről szóló kimutatás.

[6]               A 2011. évi jelentésben a tőke szintjére és a felhalmozódott többletre vonatkozó adatszolgáltatási hiba volt, amely nem volt hatással a jelentendő főösszegre. A 2011. évi összehasonlító adatokat ennek megfelelően kiigazították.

[7]               A Tanács 2007. január 30-i 89/2007/EK, Euratom rendelete a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap létrehozásáról szóló 2728/94/EK, Euratom rendelet módosításáról (HL L 22., 2007.1.31. 1. oldal).

[8]               Az 1996. szeptember 17/23-i 1., a 2002. április 26/május 8-i 2., a 2008. február 25-i 3., valamint a 2010. november 9-i 4. kiegészítő megállapodással módosítva.

[9]               Ez részben azzal magyarázható, hogy a levelező bankok a Szíriából az EBB-ba irányuló pénzátutalásokat különböző szankciórendszerek következtében zárolják.