A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Negyedik jelentés a vízumliberalizációról szóló cselekvési tervnek a Moldovai Köztársaság általi végrehajtásáról

1.           Bevezetés

2010. június 15-én kezdődött az EU és a Moldovai Köztársaság között zajló vízumügyi párbeszéd, amely a Moldovai Köztársaság állampolgárainak (a továbbiakban: moldovai állampolgárok) az Unióba történő vízummentes beutazására vonatkozó feltételeket vizsgálta. A vízumliberalizációról szóló cselekvési tervet (a továbbiakban: vízumliberalizációról szóló cselekvési terv)[1] a Bizottság 2011. január 24-én adta át a Moldovai Köztársaság hatóságainak (a továbbiakban: moldovai hatóságok). A vízumliberalizációról szóló cselekvési terv négy releváns témakörben[2] számos követelményt állapított meg a Moldovai Köztársaság számára mind a jogi és szakpolitikai keret elfogadása (1. szakasz), mind pedig annak hatékony végrehajtása (2. szakasz) érdekében.

A Bizottság rendszeresen jelentést nyújtott be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a vízumliberalizációról szóló cselekvési terv végrehajtásáról. A vízumliberalizációról szóló cselekvési tervnek a Moldovai Köztársaság általi végrehajtásáról szóló első eredményjelentést 2011. szeptember 16-án[3] terjesztették elő. 2011. október 7-én került sor a vezető tisztviselői találkozóra, amelynek során előterjesztették az első eredményjelentést és megvitatták a folyamat következő lépéseit.

A vízumliberalizációról szóló cselekvési terv 2., 3. és 4. témakörét értékelő missziókat 2011. október második felében és november elején rendezték meg, bevonva az uniós tagállamok szakembereit, valamint a bizottsági szolgálatok és az Európai Külügyi Szolgálat (a továbbiakban: EKSZ) tisztviselőit. E szakértői missziók célja az volt, hogy a vízumliberalizációról szóló cselekvési terv első szakaszának követelményei alapján értékeljék a jogi, szakpolitikai és intézményi keretet és azt, hogy e keret megfelel-e az uniós és nemzetközi normáknak. A szakértői jelentéseket 2011 decemberében véglegesítették.

A vízumliberalizációról szóló cselekvési tervnek a Moldovai Köztársaság általi végrehajtásáról szóló második eredményjelentést 2012. február 9-én[4] terjesztették elő. 2012. február 27-én sor került a vezető tisztviselői találkozóra, melynek során előterjesztették a második eredményjelentést és megvitatták a folyamat következő lépéseit.

A vízumliberalizációról szóló cselekvési tervnek a Moldovai Köztársaság általi végrehajtásáról szóló harmadik eredményjelentést 2012. június 22-én[5] terjesztették elő. Ez volt a harmadik és egyben utolsó eredményjelentés a vízumliberalizációról szóló cselekvési terv első szakaszáról, amelyben a Bizottság összefoglaló értékelést adott arról az előrelépésről, amelyet a jogi, szakpolitikai és intézményi keret létrehozását illetően a Moldovai Köztársaság tett a vízumliberalizációról szóló cselekvési terv első szakaszára vonatkozó követelmények teljesítése terén.

Az Európai Unióba utazó moldovai állampolgároknak biztosított jövőbeli vízumliberalizáció lehetséges migrációs és biztonsági hatásainak értékelését 2012. augusztus 3-án terjesztette elő[6] a Bizottság a megfelelő európai uniós ügynökségekkel és érdekelt felekkel együttműködésben.

Ezen jelentések alapján a Tanács a 2012. november 19-én elfogadott következtetésekben egyetértett a Bizottsággal abban, hogy a Moldovai Köztársaság a vízumliberalizációról szóló cselekvési terv vonatkozásában teljesítette az első szakasz összes követelményét. Ezt követően elkezdődött a második szakaszban meghatározott követelmények értékelése.

A második szakasz következő lépéseit, valamint az értékelő missziók előkészítését a 2013. január 28-án megtartott vezető tisztviselői találkozó keretében vitatták meg. 2013. február 18. és március 15. között több új értékelő missziót szerveztek a vízumliberalizációról szóló cselekvési terv mind a négy témaköre tekintetében. Az értékelő missziók az értékelés hatályát és részleteit illetően kivételesnek bizonyultak – négy hétig tartottak, és az uniós tagállamok 12 szakértője mellett a Bizottság és az EKSZ tisztviselői vettek részt bennük.

A szakértői missziók célja az volt, hogy értékelje a vízumliberalizációról szóló cselekvési terv második szakaszának tekintetében megállapított követelmények teljesítését, valamint a jogi, szakpolitikai és intézményi keret megvalósításának a mértékét, és azt, hogy az megfelel-e az uniós és nemzetközi normáknak. Különös figyelmet fordítottak az olyan területekre, mint az egyenlő bánásmód, a kisebbségek integrációja és az emberkereskedelem, amelyek némelyikét a Tanács 2012. november 19-i következtetései is megemlítik.

A szakértői jelentéseket 2013 májusában véglegesítették. A Moldovai Köztársaság vállalta, hogy a jelentésekben megfogalmazott ajánlásokkal a 2013 májusának végén kidolgozott aktualizált nemzeti cselekvési tervben foglalkozik majd.

A vízumliberalizációról szóló cselekvési terv a reformok fontos ösztönzőjének bizonyult, és hozzájárult ahhoz, hogy a Moldovai Köztársaság fenn tudja tartani a 2010 óta zajló strukturális reformok ütemét. A jogi és szakpolitikai keretrendszert létrehozták, amint azt a vízumliberalizációról szóló cselekvési terv első szakaszát összegző következtetések is elismerték 2012 novemberében.

Ezen jelentés célja, hogy bemutassa a jogi és intézményi keretrendszer megvalósításának állapotát, az intézmények működését, valamint az intézményközi koordináció szintjét. A Bizottság ezt az eredményjelentést a 2013 február-márciusában tartott átfogó értékelő missziók alapján állította össze. Magában foglalja a tagállamok szakértői által ebben a témában megfogalmazott jelentéseket, valamint az EU és a Moldovai Köztársaság közötti 3. számú vegyes albizottság[7] 2013 áprilisában megtartott ülése, illetve az EU és a Moldovai Köztársaság között az emberi jogokról ugyanekkor folytatott párbeszéd során kapott további információkat. Különleges figyelmet fordítottak a reformok és az elért eredmények fenntarthatóságára, beleértve az átgondolt személyzeti és finanszírozási megoldásokat. A jelentés tartalmazza továbbá a Moldovai Köztársaság számára a 2012. augusztusi hatásvizsgálati jelentésben[8] megfogalmazott ajánlások teljesítésének az értékelését.

2.           A vízumliberalizációról szóló cselekvési terv négy témakörében hozott intézkedések megvalósításának értékelése

1. témakör: Okmánybiztonság, beleértve a biometrikus azonosítókat

a) A vízumliberalizációról szóló cselekvési terv követelményei

· A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet szabványainak megfelelő biometrikus útlevelek teljes körű bevezetése (külföldön, a moldovai konzulátusokon is) és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet szabványainak nem megfelelő útlevelek megszüntetése

2011 januárja óta a Moldovai Köztársaság kizárólag biometrikus útleveleket bocsát ki (magánútleveleket, diplomata-útleveleket, hivatalos útleveleket és hontalan személyek útleveleit), figyelembe véve az „egy útlevél, egy dokumentum” alapelvet.

2012. december 31-én 2 514 335 útlevél volt forgalomban a Moldovai Köztársaság állampolgárainak körében, amelyből 487 745 (vagyis 19,3 %) volt biometrikus útlevél. A nem biometrikus útlevelek teljes megszüntetését 2020 végére tervezik.

2012. január 1-jétől kezdődően a külföldön élő moldovai állampolgárok a Moldovai Köztársaság diplomáciai képviseleteinél és konzuli hivatalainál igényelhetnek biometrikus útlevelet. A Moldovai Köztársaság minden külföldi nagykövetsége és konzulátusa kivétel nélkül fel lett szerelve az igénylők biometrikus adatainak gyűjtésére szolgáló különleges berendezésekkel. Az új biometrikus útlevél megfelel a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet szabványainak, és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által javasolt számos biztonsági elemet tartalmaz[9].

2013. január 2-től kezdődően az állami információs források központja, a Registru saját fő- és nyilvános kulcsú tanúsítványaival működik. A moldovai hatóságok 2012. szeptember 28-án kérvényezték felvételüket a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet nyilvános kulcstárába. 2013 elején dolgozták ki az információtechnológiáért és kommunikációért felelős minisztérium azon rendeletét, amely a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet nyilvános kulcstárához való csatlakozás egyedi regisztrációs díjának a Registru általi megfizetését szabályozta. A 2012 januárjában elbírált közbeszerzési eljárás eredményei alapján született, az integrált chippel ellátott okmányfüzetek beszerzéséről szóló szerződés Registru általi aláírását felfüggesztették 2013 februárjáig egy jogi kereset miatt, amelyet a Moldovai Köztársaság legfelsőbb bírósága végül elutasított. A közbeszerzési eljárás nyertese és a Registru várhatóan 2013 nyarán írják alá a szerződést.

· Az útlevelek, valamint személyazonosító igazolványok és egyéb személyi okmányok igénylését, személyi adatokkal való ellátását és kibocsátását szabályzó folyamatok integritásának és biztonságának magas szintje

A Registru felelős az úti és személyazonosító okmányok kiadásáért. Az anyakönyvi hivatal minden irodája számítógépesített, és biztonságos kommunikációs csatornán keresztül kapcsolódik az állami népesség-nyilvántartás nevű automatizált információs rendszerhez. A születéssel, házasságkötéssel, elhalálozással, válással és a vezeték- és keresztnév változtatásával kapcsolatban kiadott okmányok formátuma megegyezik, és ugyanazokkal a biztonsági elemekkel rendelkeznek[10].

Az úti okmányok és a nemzeti személyazonosító igazolványok a Registru 49 területi és regionális irodájában igényelhetőek. Az ezekben az irodákban elvégzett vizsgálatok általában az igénylésben foglalt adatok pontosságára és teljességére, valamint a belügyminisztérium irányában folytatott, a törvénysértések, bűncselekmények és bűnelkövetők felderítését célzó nem elektronikus vizsgálatokra terjednek ki.

Annak a lehetősége, hogy valaki többszörös személyazonosságot használhasson, nagyon csekélynek tűnik, hiszen az állami népesség-nyilvántartás nagy mennyiségű adatot tartalmaz minden egyes moldovai állampolgár vonatkozásában. A biometrikus azonosítóknak az útlevelekben való alkalmazása „rögzíti” az igazolvány tulajdonosának személyazonosságát, és megakadályozza az eltérő személyazonosság használatát.

A Registru komoly lépéseket tesz, hogy a személyzet szintjén a korrupció lehetőségét a lehető legkisebb mértékűre szorítsa, többek között az alábbiak alkalmazásával: a személyzet feladatainak és funkcióinak világos szétválasztása; az igénylők véletlen beosztása az egyes tisztviselőkhöz; az igénylők kérelmeinek felülvizsgálata legalább 3 különböző tisztviselő által, valamint a díjak fizetése bankjegykiadó automaták (ATM) segítségével. Az egyes igénylések többszöri ellenőrzése nagyon megnehezíti a személyzet számára a hamis kérelmek rögzítését a rendszerben.

Ezen túlmenően az anyakönyvi hivatal stratégiát dolgozott ki a korrupció megelőzésére és leküzdésére a személyzet szintjén. Az intézkedések nem tervezett ellenőrzéseket, az adatokhoz való korlátozott hozzáférést, videomegfigyelést és jövedelem-, vagyon- és összeférhetetlenségi nyilatkozatokat foglalnak magukban. Minden egyes helyi irodában a korrupcióval kapcsolatos információkat tartalmazó hirdetmények találhatók.

Az új intézkedések következtében hét alkalommal hoztak fegyelmi büntetést az anyakönyvi hivatal alkalmazottai által elkövetett kihágásokkal kapcsolatban a 2012-ben folytatott vizsgálatokat követően.

A Dnyeszter-melléki régióban[11] élő igénylők a közigazgatási határ közelében található hivatalok egyikében igényelhetik az okmányokat. 2003. július 17-től a Moldovai Köztársaság hat állandó és egy mozgó irodája foglalkozik az ilyen kérelmekkel, és ezekben is a Moldovai Köztársaság más területein megszokott gyakorlati szervezési és alapeljárások vannak érvényben. Azok a személyek, akik csak a Dnyeszter-melléki régió „hatóságai” által kiadott okmányokkal rendelkeznek, anyakönyvi okmányaikat regisztrálhatják a moldovai hatóságoknál, aminek során az anyakönyvi hivatal azokat átírja, és rögzíti az állami népesség-nyilvántartásban. Ezt követően az anyakönyvi hivatal egy okmányt bocsát ki ezen személyek számára, így lehetőségük nyílik moldovai útlevelet szerezni. A Dnyeszter-melléki régió „hatóságai” által kiadott személyi okmányok elfogadására vonatkozó külön eljárást a törvény szabályozza. A személyazonosságot a Moldovai Köztársaság korábbi személyazonosító és úti okmányaival vagy családi nyilvántartási adatokkal lehet igazolni. Sok esetben az egyén személyazonosságának ellenőrzése viszonylag egyszerű, mivel nyilvántartások 1992-ig rendelkezésre állnak. A Dnyeszter-melléki régióban 1992 után született személyek esetében a személyazonosság és a moldovai állampolgársághoz való jog megállapításához szükséges a szülők és a testvérek adatainak vizsgálata a családi kapcsolatok megállapítása érdekében. Végül a személyazonosság kapcsán elfogadható mértékű bizonyosság nyerhető a családtagok az állami népesség-nyilvántartásban rögzített adatainak összevetésével

· Gyors és rendszeres jelentéstétel az Interpol/LASP-adatbázis számára az elveszett és ellopott útlevelekről

2011 októberétől működnek azon folyamatok, amelyek lehetővé teszik, hogy a Registru minden elveszett és ellopott útlevél adatait ötpercenként megküldje a nemzeti rendőrség központi irodájának, amely kapcsolattartási pontként szolgál az Interpol irányában. A nemzeti rendőrség központi irodája ezen információkat szintén napi rendszerességgel küldi meg az Interpol számára egy valós idejű elektronikus rendszeren keresztül. Az elveszett és ellopott útlevelek között nem tesznek különbséget. A határátkelőhelyek kapcsolatban állnak az Interpol elveszett és ellopott útleveleket tartalmazó adatbázisával. Az elveszett útlevelek száma nagyon magas a kiállított útlevelekéhez képest. 2011-ben 29 946 útlevél elvesztését jelentették be, míg 261 259 útlevelet bocsátottak ki. 2012-ben 32 343 útlevél elvesztését jelentetté be, míg 260 393 útlevelet adtak ki. 2011 októbere óta 15 603 elveszett útlevéllel kapcsolatban jelentették be az okmány megtalálását és tulajdonosnak való visszajuttatását.

· Útlevélminták rendszeres egyeztetése és az okmánybiztonsághoz kapcsolódó együttműködés az Európai Unióval

Az uniós tagállamokat évente tájékoztatják a Moldovai Köztársaság új útlevélmintáiról egy külön kommunikációs csatornán keresztül. Ezen túlmenően, 2009-ben a Moldovai Köztársaság csatlakozott az Európai Unió Tanácsa által működtetett eredeti személyazonosító és úti okmányok online nyilvántartásához (a továbbiakban: PRADO). Az utolsó frissítés a PRADO rendszerben 2011. július 1-jén történt, amely a moldovai biometrikus útlevelek biztonsági elemekkel ellátott új mintáit vezette be. 2012 decemberében megküldték a moldovai diplomáciai és szolgálati biometrikus útlevelek biztonsági elemekkel ellátott 65 új mintáját. 2012-ben, a határrendőrségi osztály okmányszakértői divíziója a külügyi és európai integrációs minisztérium révén megkapta az uniós tagállamok úti okmányainak mintáit (62 darabot).

b) A hatásvizsgálati jelentésben megfogalmazott ajánlások

· Az útlevelük eladásáért vagy kölcsönadásáért elítélt személyek számára arányos, hatékony és visszatartó erejű szankciók megállapítása és alkalmazása

A Moldovai Köztársaság büntető törvénykönyvének 361. cikkelye már tartalmaz szankciókat a hamis hivatalos okmányok gyártása, birtoklása, értékesítése és használata esetére. Az elveszett vagy ellopott útlevelek tekintetében a moldovai hatóságok jelenleg vizsgálják annak a lehetőségét, hogy az ilyen eseteket beismerő személyek számára szigorítsák az útlevelek kibocsátásának feltételeit.

· Az elveszett és ellopott biometrikus útlevelek adatainak rendszeres megosztása az uniós hatóságokkal, különösen az Interpol elveszett és ellopott úti okmányokat tartalmazó adatbázisának használata révén

Lásd a vízumliberalizációról szóló cselekvési terv „Gyors és rendszeres jelentéstétel az Interpol/LASP-adatbázis számára az elveszett és ellopott útlevelekről” követelménypontját a jelentés 5. oldalán.

· A polgári anyakönyvezéshez kapcsolódó jogi és intézményi keret megerősítése a név vagy személyazonosság megváltoztatásával való, új útlevél megszerzését célzó visszaélések megakadályozása céljából. A névváltoztatásokra egyértelmű szabályokat kell megállapítani és alkalmazni; a jogi és intézményi keretet meg kell erősíteni, és annak hatékony ellenőrzési és nyomonkövetési intézkedéseket kell magában foglalnia

Bármely állampolgár igényelheti vezeték- vagy keresztnevének megváltoztatását. A döntést a központi anyakönyvi hivatal hozza meg az igénylés egy különleges bizottság általi véleményezését követően. A törvény nem tartalmaz semmilyen korlátozást a vezeték- és keresztnév-változtatások lehetséges számát illetően. A születési bizonyítványban foglalt egyedi személyi azonosítószám soha nem módosítható, és a vezeték- vagy keresztnév változtatása esetén minden korábbi úti és személyazonosító okmány érvényét veszti. Kilépéskor a határellenőrzés a személyi azonosítószám alapján történik, a határrendőrség pedig hozzáfér az állami népesség-nyilvántartáshoz, amely az egyes moldovai állampolgárok minden korábbi vezeték- és keresztnevét tartalmazza. Az érvényben lévő rendszer jelentős mértékben csökkenti a névváltoztatással való visszaéléseket.

Az 1. témakör általános értékelése A jelenleg működő szervezet és folyamatok biztosítják az okmányok integritásának és biztonságának megfelelő szintjét. Az anyakönyvi nyilvántartás és az okmányok kibocsátási folyamatai jelentős mértékben javultak 2010 óta. Az érvényben lévő igénylési és kibocsátási rendszerek biztonságosak, jól átgondoltak és megfelelő szolgáltatást nyújtanak az állampolgárok számára. A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet szabványainak megfelelő biometrikus útlevelek kibocsátása folyamatban van, és a régi útlevéltípusok megszüntetése gyorsan zajlik. A Bizottság kéri emellett, hogy a Moldovai Köztársaság a nagyszámú elveszett útlevéllel kapcsolatban szolgáltasson további információkat. A Bizottság megítélése szerint a Moldovai Köztársaság általánosságban eleget tesz az 1. témakörben megállapított, a második szakaszra vonatkozó követelményeknek. További intézkedésre van szükség az alábbiak tekintetében: · Be kell vezetni az integrált chippel rendelkező okmányfüzeteket, megvalósítva a bővített hozzáférés-ellenőrzést és a kiegészítő hozzáférés-ellenőrzést. · A lehető legtöbb folyamatot automatizálni kell, a jelenleg még érvényben lévő manuális eljárásokat fel kell számolni, és elektronikus kapcsolatot kell kialakítani a Registru és a belügyminisztérium között.

2. témakör: Illegális bevándorlás, beleértve a visszafogadást

2. témakör/1. téma – Határigazgatás

a) A vízumliberalizációról szóló cselekvési terv követelményei

· A határellenőrzést szabályozó jogszabályok hatékony végrehajtása megfelelő határforgalom-ellenőrzés és határőrizet, eljárások és működési hatékonyság, valamint nemzeti és helyi szintű helyzetkép útján, beleértve a kockázatelemzés, a hírszerzés és az adatfolyam-kezelés megvalósítását, továbbá a közvetlen hozzáférést a vonatkozó nemzeti és nemzetközi adatbázisokhoz és ezek használatát

2012. július 1-jén hatályba lépett a határrendőrségről szóló törvény, amelynek értelmében a határőrszolgálat a szerkezeti átalakítást követően a Moldovai Köztársaság belügyminisztériumának határrendőrségi osztályává vált.

A határrendőrség az integrált határigazgatás, valamint a határon átnyúló bűnözés megelőzése és azzal szembeni küzdelem területén rendelkezik hatáskörrel és végrehajtó hatalommal. Az államhatárról szóló törvény a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex[12] meghatározásait és keretét követi, továbbá figyelembe veszi a fuvarozói felelősségre vonatkozó uniós jogi keretet, különösen a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó kötelezettségéről szóló irányelvet (2004/82/EK irányelv). A határrendőrség hasonló szabályok és rendeletek szerinti végzi tevékenységeit, mint az EU schengeni államainak határőrségei. A Moldovai Köztársaság által ellenőrzött területen 56 határátkelőhely található, és a Moldovai Köztársaság határain átmenő forgalom évente 13 és 15 millió utas közé tehető. A határellenőrzést az EU schengeni katalógusában foglalt bevált gyakorlatokkal összhangban végzik.

A jelentési és kockázatelemzési rendszerek nagyon jó szinten állnak, akár a schengeni országok rendszereinek viszonylatában is. A kockázatelemzési rendszer a FRONTEX közös integrált kockázatelemzési modellt (CIRAM) követi, a profilok jól kidolgozottak és kiváló minőségűek. A FRONTEX keleti határokkal foglalkozó kockázatelemzési hálózata (EB-RAN) részeként a határrendőrség havi rendszerességgel cserél információkat a FRONTEX-szel. Továbbá, a moldovai–ukrán határellenőrzést segítő európai uniós misszió (EUBAM) segítségével a határrendőrség és a vámhatóság, valamint ezek ukrán megfelelői közös határbiztonsági értékelő jelentéseket készítenek.

A határőrizet tervezetten zajlik, és egy kockázatelemzési rendszernek megfelelően végzik. Az őrjáratok számának szintje megfelelő. Az integrált határigazgatás keretében tervezik idővel egy átfogó, rögzített megfigyelőrendszer kiépítését a határok mentén. A rögzített megfigyelőrendszer és az azt kiegészítő hordozható (nem embervezérelt) rendszerek bevezetésével a határrendőrség megfelelő szintre emelheti a határőrizeti rendszert. A határrendőrség elegendő számú munkakutyával rendelkezik (összesen 123 kutyával, amelyek közül 74 nyomkövető kutya). Általánosságban az ellenőrzési pontokon használt határ-ellenőrzési eszközök megfelelnek az európai szabványoknak. A riasztások száma az adatbázisban 2012-ben meghaladta az 5 700-at (5 687 nemzeti riasztás, 56 Interpol-riasztás), és a teljes szám a 2011-es érték több mint négyszerese. Az ellenőrzést végző hivatalnokok hozzáféréssel rendelkeznek a határrendőrség integrált információs rendszeréhez, a jogi keretrendszerhez, a külföldi riasztásokhoz, a kockázati profilokhoz és az internethez (pl. PRADO). Minden határátkelőhely online kapcsolatban áll a központi adatbázisokkal. Az elégséges eszközök hiánya miatt a második vonalbeli ellenőrzések szintje nincs az összes határátkelőhelyen a megfelelő szinten.

· A megfelelő infrastruktúra, műszaki felszerelések, informatikai rendszerek, pénzügyi és emberi erőforrások biztosítása az elfogadandó integrált határigazgatási stratégiának és cselekvési tervnek megfelelően, valamint a képzési programok és korrupcióellenes intézkedések hatékony megvalósítása

A határrendőrség korszerűsíti a határőrizeti rendszert, és létrehoz egy nemzeti koordinációs központot. A helyzetkép fejlesztése a folyamatban lévő, három szakaszból álló „Helyhez kötött és mobil kommunikációs rendszer fejlesztése az államhatár mentén” című terv részét képezi. A szakaszok magukban foglalják a felszerelések beszerzését, valamint egy helyhez kötött és mobil távközlési rendszer kiépítését az egész országban. A nemzeti koordinációs központ létrehozása javítani fogja a helyzetfelismerést, emellett lehetővé teszi az együttműködést az európai külső határőrizeti rendszerrel[13] (a továbbiakban: EUROSUR). A határrendőrség elegendő számú eszközzel rendelkezik a határőrizet ellátására (pl. hőérzékelő kamerákkal és éjjellátó szemüvegekkel, azonban helyhez kötött megfigyelőrendszerekkel jelenleg nem).

A határrendőrség tervezett állománya 3 543 fő, amelynek jelenleg 83 %-a (2 945 fő) van betöltve. Az állományhiány oka, hogy határellenőrzésre már nem alkalmaznak besorozott személyeket, és az üres helyeket 2013 végéig kell feltölteni. A nemzeti határrendészeti főiskola kétéves képzési programokat szervez a tiszthelyettesek, és hat hónapos alapképzéseket az új alkalmazottak számára. A kétéves tiszthelyettesi program a koppenhágai folyamatot alkalmazza, és az EUBAM segítségével az EU határőrképzésre vonatkozó közös alaptantervének megfelelően lett kialakítva. Általánosságban a képzési programok egy szilárd alapot biztosítanak a szakképzett személyzet kiképzésére a határigazgatás céljaihoz. A határrendőrség a külső határok ellenőrzésére vonatkozó uniós schengeni katalógusban[14] foglalt legtöbb ajánlást és bevált gyakorlatot már megvalósította a korrupció megelőzésének[15] vonatkozásában. A határrendőrség etikai kódexét 2008. június 13-án hagyták jóvá, és a határrendőrség állományának fizetése versenyképes szinten van. Be nem jelentett vizsgálatokat hajtanak végre, a határrendőrség alkalmazottai pedig állományba vételükkor és azt követően évente kötelesek nyilvánosságra hozni személyes érdekeltségeiket és jövedelmeiket. A személyzet rendszeres rotációját biztosító rendszer is működik.

· Az intézményközi együttműködés (beleértve a határőrszolgálat és a bűnüldöző szervek közti adatcserét) és a nemzetközi együttműködés, beleértve a szomszédos országokkal való együttműködést és a FRONTEX-szel kötött munkamegállapodás megvalósításának kiváló hatékonyságúvá való fejlesztése.

Az intézményközi együttműködés kielégítő szintet ért el a határigazgatásban. A határrendőrség igen intenzíven működik együtt a rendőrséggel, a vámhatósággal és a migrációs és menekültügyi irodával. A határrendőrség és a főügyészi hivatal közötti együttműködés szerkezeti növekedésnek indult, miután a határrendőrség új hatásköröket kapott a bűnügyi nyomozások terén. Az intézményközi együttműködés fő formái az információcsere, a közös nyomozócsoportok, a közös műveletek és a közös képzés. A határrendőrség és a vámhatóság az összes határátkelőhelyen egylépcsős ellenőrzési rendszert vezetett be. A teherszállító járműveket nyilvántartó közös rendszert használnak, és használhatják egymás eszközeit, például a gépjárművek ellenőrzésére.

A határrendőrség együttműködési megállapodások és jegyzőkönyvek átfogó rendszerét hozta létre Romániával és Ukrajnával. 2012-ben a határrendőrség folytatta az együttműködést az EUBAM-mal, biztosítva a 9. szakaszban[16] járó éves cselekvési terv tevékenységeinek hatékony végrehajtását. 2006 óta a határrendőrség egy összekötő tisztet delegál a határokon átnyúló együttműködés Galatiban található közös központjába. Együttműködési megállapodások vannak érvényben néhány uniós tagállammal (Lettországgal, Litvániával, Észtországgal, Magyarországgal és Lengyelországgal). Az együttműködés a Független Államok Közösségének (a továbbiakban: FÁK) egyéb tagállamaival a FÁK határőrszolgálatainak parancsnoki tanácsán keresztül történik. És végül együttműködési jegyzőkönyv van érvényben a GUAM[17] államok határőrszolgálataival is. A határrendőrség munkamegállapodást írt alá a FRONTEX-szel 2008 augusztusában, és részt vett számos, a FRONTEX által koordinált tevékenységben. 2012 decemberében a határrendőrségi osztályon belül létrejött a nemzeti FRONTEX kapcsolattartási pont, amely a FRONTEX együttműködési terv rendelkezéseinek koordinálásához és végrehajtásához szükséges hatáskörökkel rendelkezik.

b) A hatásvizsgálati jelentésben megfogalmazott ajánlások

· A határellenőrzések megerősítésének folytatása – ideértve a kockázatelemzést és a határőrizeti intézkedéseket –, a határon folytatott korrupció megelőzése és az ellene való küzdelem, valamint az EUBAM-mal való együttműködés további javítása a határigazgatás valamennyi területén;

Lásd a vízumliberalizációról szóló cselekvési terv követelménypontját a jelentés 7. és 8. oldalán.

· A szomszédos országokkal való együttműködés erősítése. A kétoldalú és nemzetközi együttműködés, illetve a statisztikai és elemzési adatokra és a taktikai/műveleti adatokra/hírszerzésre vonatkozó információcsere megerősítése olyan intézkedések útján, mint a határon átnyúló közös műveletek kezdeményezése/azokban való részvétel, közös nyomozási csoportok, közös hírszerzési csoportok, az összekötő tisztviselők cseréjének megkönnyítése ilyen műveletek esetén, valamint a közös határ- és vámellenőrzések lefolytatására vonatkozó képzés nyújtása

Lásd a vízumliberalizációról szóló cselekvési terv követelménypontját a jelentés 8., 9. és 10. oldalán.

· A nemzetközi vámügyi és bűnüldözési együttműködéssel és információcserével kapcsolatos képzés és a kapacitásépítés fejlesztése.

Lásd a vízumliberalizációról szóló cselekvési terv követelménypontját a jelentés 8., 9. és 10. oldalán.

· A közös határon végzett ellenőrzési tevékenységek összehangolása. Hírszerzési információk megosztása és a közös helyzetértékelés javítása a műveleti szinten.

Lásd a vízumliberalizációról szóló cselekvési terv követelménypontját a jelentés 8., 9. és 10. oldalán.

· A szomszédos országokkal – különösen Ukrajnával – való együttműködés erősítése

A Moldovai Köztársaság és az ukrán hatóságok 2007-ben kísérleti projektet indítottak el a Rososhany és Briceni között közösen működtetett határátkelőhelyen. A közösen működtetett határátkelőhelyre irányuló kísérleti projekt tervezése és elindítása az EUBAM és az Európai Bizottság segítségével és támogatásával valósult meg. A kilépési ellenőrzések felelősségét mindkét résztvevő átadta a másik félnek. Az „egyablakos ügyintézés”, „személyes”, „egy fedél alatt” és „közös” elvet sikeresen bevezették a kísérleti közösen működtetett határállomáson.

· Az EUBAM-mal való együttműködés további fenntartása és a mobil egységek felhasználásának javítására és fokozására vonatkozó EUBAM-ajánlások végrehajtása

A Moldovai Köztársaság és Ukrajna közti határ Dnyeszter-melléki régióban található szakasza nem esik a Moldovai Köztársaság határrendőrségének és vámhatóságának az ellenőrzése alá. Ezen a szakaszon 25 hivatalos átkelőhely található Ukrajna felé, és nemzetközileg elfogadott határellenőrzéseket és megfigyelési feladatokat csak az ukrán határőrség végez. A Dnyeszter-melléki régió és a Moldovai Köztársaság közötti belső közigazgatási határ mentén 14 belső vámellenőrzési pont található, ahol az áruk ellenőrzését a Moldovai Köztársaság vámhatósága végzi.

2013 februárjában a moldovai hatóságok egy új stratégia megvalósításába kezdtek az illegális bevándorlás és a határon átnyúló bűnözés megelőzése, illetve a Dnyeszter-melléki régión keresztüli utasforgalom megkönnyítése érdekében. A stratégia az alábbi intézkedéseket tartalmazza: a közigazgatási határon keresztül a Moldovai Köztársaságba belépő vagy onnan kilépő külföldi állampolgárok regisztrációja; a belső vámellenőrzési állomások kapacitásainak erősítése a migrációs és menekültügyi iroda által (6 belső vámellenőrzési ponton éjjel-nappal nyitva tartó regisztrációs iroda működik a külföldiek számára); szabályok kialakítása a belső vámellenőrzési pontok számára (adatvédelem, a hatóságok közötti információcsere és a feladatok megosztása); tájékoztató kampány a külföldiekre vonatkozó új regisztrációs szabályokról; mobil egységek[18] felállítása az ország egész területén, és az együttműködés erősítése az ukrán hatóságokkal és az EUBAM-mal. A stratégia szerint azok a külföldi állampolgárok, akik a Dnyeszter-melléki régión keresztül lépnek a Moldovai Köztársaság területére vagy lépnek ki onnan, beleértve a Dnyeszter-melléki régióban tartózkodó külföldieket is, önkéntesen regisztrálhatják magukat a belső vámellenőrzési pontokon, a határátkelőhelyeken, illetve a Chisinau, Balti és Comrat városában kijelölt hivatalokban. Ez a mechanizmus nem érinti a külföldieknek a Moldovai Köztársaság nemzetközileg elismert határain belüli mozgását. Az illegális bevándorlás és a határon átnyúló bűnözés kezelésére egy 70 tisztviselőt számláló mobil egység kockázatelemzés-alapú belföldi ellenőrzéseket fog végezni az ország egész területén. Ezek a járőrözések gyakrabban zajlanak majd, mint a vámhatóság, a rendőrség, a határrendőrség és a migrációs és menekültügyi iroda közös járőrözései. Ezen eljárások, beleértve a jogi keret megvalósítását 2013 első felében tervezik befejezni. Ezen túlmenően a Moldovai Köztársaság kiterjeszteni szándékozik az ukrán határőrökkel közösen zajló ellenőrzési és járőrözési gyakorlatát a közös határ központi (Dnyeszter-melléki) szakaszán. Ez a gyakorlat 2012-ben vette kezdetét a határ északi szakaszán, a Rososhany és Briceni között közösen működtetett határátkelőhelyen, és hamarosan kiterjesztik a Palanca/Mayaki határátkelőhelyre is a határ déli szakaszán.

A 2. témakör/1. téma – Határigazgatás értékelése A Moldovai Köztársaság határrendőrsége az Európai Unió schengeni katalógusának ajánlásai szerint szerveződik, a határellenőrzéseket és megfigyeléseket nagyjából az EU-szabványokkal összhangban végzik, és a kockázatelemzési rendszer a schengeni bevált gyakorlatok szerint lett kialakítva. Bizonyos műszaki fejlesztések szükségesek még. További intézkedésre van szükség az alábbiak tekintetében: · Helyhez kötött műszaki megfigyelőrendszereket kell bevezetni a szárazföldi határok mentén. Meg kell valósítani a bevált uniós gyakorlatokat a nemzeti koordinációs központ és az RCC-k létrehozása érdekében. · Fokozni kell a járművek ellenőrzését a rejtőző személyek felderítésére, illetve javítani kell a kockázatelemzést és profilalkotást az emberkereskedelem vonatkozásában. Fejleszteni kell az első vonalbeli és második vonalbeli tisztviselők képzését és rendelkezésre állását a hamisított okmányok észlelése tekintetében. Folytatni kell a második vonalbeli ellenőrzésekhez és járműellenőrzésekhez szükséges felszerelések beszerzését. Figyelni és rögzíteni kell a határellenőrzéseket minden fülkében kamerák használatával. Fokozni kell a korrupcióellenes megelőző intézkedéseket a vámhatóságnál, és meg kell valósítani a bevált EU-gyakorlatokat. · Meg kell valósítani a mobilegység-koncepciót a Dnyeszter-melléki régió számára az illegális bevándorlás és a határon átnyúló bűnözés elleni küzdelemben illetékes bűnüldöző hatóságok részvételével. Biztosítani kell az információk és személyes adatok automatikus cseréjét valós időben az összes bűnüldöző hatóság között.

2. témakör/2. téma – Migrációkezelés

a) A vízumliberalizációról szóló cselekvési terv követelményei

· Az EU és a Moldovai Köztársaság közötti visszafogadási megállapodás folyamatos hatékony végrehajtása és a moldovai állampolgárok (önként visszatérő vagy visszafogadott) reintegrációjára irányuló intézkedések

A belügyminisztérium migrációs és menekültügyi irodája a Moldovai Köztársaság visszafogadási megállapodásainak a végrehajtására illetékes hatóság. A Moldovai Köztársaság és más államok között az alábbi visszafogadási megállapodások vannak érvényben: EU (aláírva 2007. október 10-én Brüsszelben), Norvégia (2006. augusztus 9.), Svájci Államszövetség (2004. június 1., 2010. május 19.) és Törökország (2012. november 1.). Tárgyalások folynak Albániával, Azerbajdzsánnal, Oroszországgal és Libanonnal. Az EU és a Moldovai Köztársaság közötti visszafogadási vegyes bizottság[19] legutóbbi ülésén hangzott el, hogy EU-országokból érkező, moldovai állampolgárokat érintő visszafogadási kérelmek száma a 2011-es 242-ről, 2012-ben 142-re, 2013 első 5 hónapjában pedig 57-re csökkent, és kérelmek a legnagyobb számban Franciaországból (54), Németországból (34) és Ausztriából (26) érkeztek.

A munkaügyi, szociális védelmi és családügyi minisztérium fenntartható intézkedéseket vezetett be a moldovai állampolgárok reintegrációjára vonatkozóan a nemzeti foglalkoztatási hivatal irodáinak segítségével. Rendszeres állásbörzéket szerveznek, forródrótot üzemeltetnek és a munkaerő-piaci üresedésekkel és a munkanélkülieknek járó szociális juttatásokkal kapcsolatos információkat (prospektusokat, információs táblákat, brosúrákat) a helyi irodákban jól láthatóan közzé teszik. A PARE 1+1 program továbbra is támogatja a visszatérő moldovai állampolgárok helyi befektetéseit a kormány támogatásával.

· A migrációkezelés jogi keretének hatékony megvalósítása, beleértve az igazgatási struktúrák létesítését, illetve egyértelmű és releváns hatáskörökkel rendelkező, megfelelő emberi erőforrásokkal való ellátását a migrációkezelés minden területén, valamint a hatékony együttműködést az érintett intézmények között

A Moldovai Köztársaságban a Moldovai Köztársaság külföldiekre vonatkozó szabályozásról szóló 200/16.07.2010 számú törvénye szabályozza a migrációkezelést. A korábbi nemzeti jogszabályok (vagyis a 275/1994 és a 180/2008 számú törvény) még mindig érvényben vannak a jogszerűen az országban tartózkodó külföldiek vonatkozásában, nem helyezték hatályon kívül vagy vonták be őket az új törvényekbe. Az önkéntes visszatérési mechanizmusban lévő határidőket és nem szabálysértési szankciókat pontosító átfogó eljárások még mindig függőben vannak, csakúgy, mint a családok és gyermekek[20] számára nyújtott védelem.

A belügyminisztérium migrációs és menekültügyi irodája a migrációkezelésre illetékes hatóság a Moldovai Köztársaságban. A migrációs ügyekkel kapcsolatos egyes tevékenységek koordinációjáért felelős bizottság (a 133/23.02.2010 számú kormányzati döntés alapján létrehozva) biztosítja az összes állami irányelv és stratégia végrehajtását a migráció területén, az illegális bevándorlás megelőzését és az az elleni küzdelmet, valamint az összes illetékes hatóság tevékenységeinek összehangolását a migrációkezelés területén. A belügyminisztérium belső átszervezésének összefüggésében a migrációs és menekültügyi iroda el lett látva a migrációs stratégiában vállalt több feladat összehangolásához szükséges megfelelő humán erőforrásokkal (22 fő személyzet). A migrációs és menekültügyi iroda bevándorlási osztálya további illetékességgel rendelkezik, ilyen például a külföldi állampolgárok lakó- vagy tartózkodási helyének regisztrációja/törlése, a legfeljebb 90 napig a Moldovai Köztársaság területén kiküldetésben lévő külföldi állampolgárok ideiglenes tartózkodásának[21] regisztrációja, valamint a hosszú távú vízumok kiadása és a külföldi állampolgárok illegális tartózkodása elleni küzdelem. A migrációs és menekültügyi iroda személyzetének folyamatos képzése különböző uniós projektek keretében valósul meg a Nemzetközi Migrációs Szervezet, a Nemzetközi Migrációs Politikát Fejlesztő Központ és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága támogatásával. A vízuminformációs rendszerrel kapcsolatos átfogó gyakorlati foglalkozások és a több uniós tagállamhoz szervezett tanulmányi látogatások a ReVis projekt keretében valósulnak meg.

A Moldovai Köztársaság és az EU közötti vízumkönnyítési vegyes bizottság[22] legutóbbi ülésén megállapították, hogy a moldovai állampolgárok esetében a vízumelutasítási arány jelentősen csökkent, a 2010-es 11,43 %-ról 2012-ben 6,53 %-ra. A 2010-es és 2012-es statisztikák azt mutatják, hogy az egységes schengeni vízum elutasítási aránya csökkent a Chisinauban található EU-nagykövetségeken és –konzulátusokon: Cseh Köztársaság – 22,72 %-ról 9,55 %-ra, Litvánia – 15,86 %-ról 2,9 %-ra, Franciaország – 14,11 %-ról 9,9 %-ra, Lengyelország – 11,64 %-ról 6,42 %-ra, Olaszország – 15,23 %-ról 8,0 %-ra, Magyarország (a vízumkérelmeket elbíráló közös központ) – 7,75 %-ról 5,9 %-ra, Németország – a 2010-es 5,33 %-ról 2012-ben 2,4 %-ra. A súlyozott átlagos vízumelutasítási arány 2010-ben 11,43 %, míg 2012-ben 4,8 % volt. A Moldovai Köztársaságban kiadott többszöri belépésre jogosító schengeni vízumok százalékos aránya szintén folyamatosan növekszik (2010-ben 25,2 %, míg 2012-ben 26,7 %).

· Migrációs profil létrehozása és rendszeres frissítése, illetve a migrációs állományokkal és áramlásokkal kapcsolatos adatok hatékony elemzése

A 2013. január 1-jei hivatalos statisztikák (határátkelőhelyek) szerint – 899 500 moldovai állampolgár tartózkodik külföldön, amelyből 274 500 fő tartózkodik külföldön 3 hónapnál nem régebben, 289 500 fő 3 hónapnál régebben, 100 700 fő 1 évnél nem régebben, 55 600 fő 3 évnél nem régebben és 179 100 fő 3 évnél régebben. A bővített migrációs profilt a mutatók listája és a bővített migrációs profil sablonjának jóváhagyásáról szóló 634/24.08.2012 számú kormányzati döntés hozta létre. Az első bővített migrációs profilt 2013 áprilisában tették közzé. A bővített migrációs profil a hatékonyabb és összehangolt migrációs politikák fejlesztésének eszközéül szolgál a Moldovai Köztársaságban, kiegészítve a nemzeti migrációs stratégiát és annak koordinációs mechanizmusát. A migrációs és menekültügyi irodán belül felállítottak a bővített migrációs profil előállításáért és frissítéséért felelős speciális egységet (informatikai fejlesztésért, adatkezelésért és kockázatelemzésért felelős egység – 5 fő).

· Az illegális bevándorlás belföldi észlelése, a kockázatelemzés (beleértve az érintett intézmények jelentéskészítését és az elemzést az egyes, például a helyi, központi közigazgatási szinteken) és a szervezett, elősegített illegális bevándorlási esetek kivizsgálására irányuló hatékony módszertan következetes megvalósítása, ideértve a megfelelő intézmények közötti hatékony együttműködést

Az illegálisan az országban tartózkodó külföldiek észlelése a migrációs és menekültügyi iroda külön vizsgálatainak és ellenőrzéseinek révén valósul meg. A bizonyítékokat összevetik a migrációs és menekültügyi iroda migrációs és menekültügyeket kezelő integrált, automatikus információs rendszerével, a határrendőrség nyilvántartásaival; az állami népesség-nyilvántartóval, a BNC INTERPOL rendszerrel és a körözött személyekkel kapcsolatos, digitális bizonyítékokat tartalmazó rendszerrel. A migrációs és menekültügyi iroda országszerte rajtaütésszerű ellenőrzéseket végez a munkaügyi felügyelettel, az állami adóügyi felügyelőséggel és a nemzeti közegészségügyi központtal együttműködésben. Ennek eredményeként 2011-ben 107, 2012-ben 123 külföldi állampolgárt ítéltek el a tartózkodási szabályok megszegése és be nem jelentett munkavégzés miatt. További 34 fős személyzetet állítottak szolgálatba az ország regionális lefedettségének biztosítása érdekében, és a migrációs és menekültügyi iroda három regionális szolgálatát állították fel a külföldi állampolgárok illegális tartózkodása elleni küzdelem céljából. A migrációs és menekültügyi iroda nemrég felállított egy informatikai fejlesztési, adatkezelési és kockázatelemzési egységet (5 fő), a határrendőrség pedig szintén létrehozott egy speciális kockázatelemzési egységet az illegális bevándorlás vonatkozásában. Ezeknek az adatoknak a terjesztését és felhasználását a határátkelőhelyek az összes határátkelőhelyen elérhető online adatbázison keresztül végezhetik. Annak érdekében, hogy biztosítsa a külföldi állampolgárokról szóló törvény és szabályozások végrehajtását, a migrációs és menekültügyi iroda a belügyminisztérium alábbi szakrészlegeivel működik együtt: rendészeti osztály, büntetés-végrehajtási osztály, információs és biztonsági szolgálat, határrendőrségi osztály, csendőrcsapatok osztálya. A migrációs és menekültügyi iroda és a határrendőrségi osztály 2012. december 20-án együttműködési megállapodást írt alá a külföldi állampolgárok illegális bevándorlásának a határokon és a Moldovai Köztársaság területén belül történő megelőzése és az azzal szembeni küzdelem céljából.

A Dnyeszter-melléki régión keresztüli migrációs áramlás ellenőrzését biztosító intézkedések felügyeletét célzó cselekvési tervet végrehajtották. Tervezik még a külföldiek megfelelőbb regisztrációját a belső vámellenőrzési pontokon és a migrációs áramlások ellenőrzését a belügyminisztérium által a közigazgatási határon. Felállították a belső ellenőrzési pontok külföldiek igazolását és nyilvántartásba vételét célzó tevékenységeinek az irányításáért felelős egységet a migrációs és menekültügyi irodán belül. A regisztrációs kötelezettség csak a külföldiekre vonatkozik, anélkül, hogy megkövetelné a Dnyeszter-melléki régión átkelő összes utas ellenőrzését. Emellett, a belső ellenőrzési pontokra javasolt eljárás érdekében, a külföldiek az alábbi helyeken regisztrálhatnak: i. az informatikai és kommunikációs minisztérium bármely területi népességtanúsító és -nyilvántartó irodája, ii. regionális szolgálatok a migrációs és menekültügyi iroda bármely területi alosztályán (Chisinau, Balti és Cahul városában) és iii. a határrendőrségi osztály alosztályai, a határátlépést követően legfeljebb 72 óra elteltével.

· A megfelelő infrastruktúra biztosítása (beleértve a fogdákat), és a felelős szervek erősítése a Moldovai Köztársaság területén illegálisan tartózkodó és/vagy ott áthaladó harmadik országbeli állampolgárok hatékony kiutasítása céljából

A kiutasítási intézkedés végrehajtását a migrációs és menekültügyi iroda végzi a külföldi állampolgárnak az államhatárra vagy származási országának területére kísérésével. A nyilvános őrizetbe vett külföldi állampolgárokat a migrációs és menekültügyi iroda egyik alosztályát képező, a külföldiek ideiglenes elhelyezését biztosító központban helyezik el, ahol törvény biztosítja a jogi támogatás rendelkezésre állását, valamint szociális, kulturális és emberi jogaik tiszteletben tartását. A migrációs és menekültügyi iroda és a belügyminisztérium belső átszervezésének összefüggésében a központ el lett látva megfelelő emberi erőforrással, és jelenleg 5 szolgálattal és 40 fős személyzettel rendelkezik. A 2009 és 2013 közötti időszakban 360 külföldi állampolgárt vettek nyilvános őrizetbe, közülük: 71 személyt 2009-ben, 80 személyt 2010-ben, 103 személyt 2011-ben, 97 személyt 2012-ben és (eddig) 9 személyt 2013-ban. A migrációs és menekültügyi iroda által kezdeményezett 115 azonosítási ügyből 85 nyilvános őrizetbe helyezett, azonosító okmánnyal nem rendelkező külföldi személyt azonosítottak.

b) A hatásvizsgálati jelentésben megfogalmazott ajánlások

· Folyamatos, célzott tájékoztató kampányok szervezése, amelyek célja a vízummentes utazáshoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek tisztázása, ideértve az uniós munkaerőpiachoz való hozzáférés szabályaira vonatkozó tájékoztatást (többek között az uniós bevándorlási portál útján) és a vízummentes rendszer biztosította jogokkal való visszaéléshez kapcsolódó felelősségre vonatkozó tájékoztatást

A vízummunkacsoport kibővített üléseket tartott az EU magas szintű tanácsadói, a civil társadalom és nem kormányzati szervezetek részvételével. Nyilvános tájékoztató üléseket tartanak rendszeresen a MFAIE által tartott EU-integrációs ülések keretében különféle szociális/média-/egyetemi környezetekben. Az ilyen nyilvános ülések célja az is, hogy tisztázzák a vízummentes utazással kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, beleértve az EU munkaerőpiacához való hozzáférést szabályozó szabályokkal kapcsolatos információkat és a vízummentesség által biztosított jogokkal kapcsolatos visszaélések következményeit. Egy igen aktív tájékoztató központ található Balti városban, a nemzeti egyetem területén. Számos kommunikációs és tájékoztató tevékenységet végeznek továbbá az EU és a Moldovai Köztársaság közötti mobilitási partnerség keretein belül (pl. legális az EU-ban, Nexus stb.). Az EU-ba történő utazás pontos feltételei, az EU vízumpolitikája, és az Európai Unió és a Moldovai Köztársaság közötti vízumkönnyítési megállapodás rendelkezései megjelennek és folyamatosan frissülnek a külügyi és európai integrációs minisztérium honlapján (konzuli információs rész), valamint a külügyi és európai integrációs minisztérium jogorvoslati központjában egy ingyenes forródrót érhető el.

A 2. témakör/2. téma – Migrációkezelés értékelése A külföldiek irányában való jogalkalmazás operatív eljárásai működőképesek, és a migrációs és menekültügyi iroda vállalta magára a koordinátor feladatát a migrációs áramlások kezelésében. Létrejött a bővített migrációs profil és egy adatértékelési jelentés. Megfigyelik az EU és a Moldovai Köztársaság közötti visszafogadási és vízumkönnyítési megállapodások hatékony végrehajtását. A megfelelő infrastruktúra fennáll, beleértve a fogdákat is. További intézkedésre van szükség az alábbiak tekintetében: · Továbbra is alkalmazni kell a külföldiekre vonatkozó szabályozásról szóló 200/2010 számú törvényt, és hatályon kívül kell helyezni a korábbi nemzeti jogszabályokat. · Erősíteni kell az emberi erőforrásokat a migrációs és menekültügyi iroda regionális lefedettsége érdekében, a bevándorlás és a külföldi állampolgárok illegális tartózkodása elleni küzdelem területén. Létre kell hozni egy jelentéskészítési és elemzési mechanizmust minden közigazgatási szinten a kockázatelemzési egység megerősítése révén. · Folytatni kell a migrációs és menekültügyi iroda regisztrációs egységeinek létrehozását a Dnyeszter-melléki régió közigazgatási határán. Együtt kell működni az egyéb bűnüldöző hatóságokkal, és biztosítani kell az adatok automatikus cseréjét.

2. témakör/3. téma – Menekültügyi politika

a) A vízumliberalizációról szóló cselekvési terv követelményei

· A menekültügyi jogszabályok hatékony végrehajtása, beleértve a megfelelő infrastruktúra biztosítását és az illetékes szervek megerősítését (személyzet, finanszírozás), különösen a menekültügyi eljárások, a menedékkérők fogadása és jogainak védelme, valamint a menekültek integrációja területén; biztosítva, hogy a nemzetközi védelmet élvezők hozzáférhessenek a jogszabályok által előírt úti okmányokhoz

A Moldovai Köztársaság törvényei a menekültek védelme területén javarészt megfelelnek a nemzetközi és európai normáknak. A menekültügyi törvény biztosítja a szükséges intézményi keretrendszert, a jogi eljárásokat és elveket. A törvényt kielégítő módon alkalmazzák. A menekült jogállást meghatározó eljárás minősége jó, és tovább javul. Az eljáráshoz való hozzáférés jogát a törvény biztosítja, és a gyakorlatban megvalósul. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága az érintett személyekre vonatkozóan teljes hozzáféréssel rendelkezik, és jó munkakapcsolatban áll a menekültügyi hatóságokkal és a határrendőrséggel. A visszaküldés tilalmának elvét a gyakorlatban tiszteletben tartják. 2012-ben 19 személy kapott menekült státuszt, 45 személy pedig humanitárius védelmet. Összesen 119 döntést hoztak meg, azaz a kérelmek több mint a felének esetében biztosítottak valamilyen védelmet. A valamilyen formában védelem biztosítását eredményező kérelmek arányának a tekintetében az első 5 ország között található többi ország a következő: Örményország, Afganisztán, Kirgizisztán és Oroszország. Ezek a számok arra utalhatnak, hogy a döntések a származási országokra vonatkozó információk objektív és naprakész ismerete alapján születnek, valamint hogy a nemzetközi védelemre szoruló személyek részesülnek a védelemben. Azonban a származási országokra vonatkozó információk rendszerét meg kell erősíteni, és további személyzetet kell alkalmazni. Az első fokú[23] határozathozatalban rendkívül alacsony a határozatok visszavonási aránya a jogorvoslatok során: a bírósági eljárások során az összes határozatot fenntartották 2012-ben.

A menekültügyi és integrációs osztályon 5 fő dolgozik a nemzetközi védelemmel és menekültügyi eljárással foglalkozó egységben. Ez pillanatnyilag elégségesnek tekinthető, mivel a menedékkérelmek száma még mindig viszonylag alacsony (2012-ben 177, 2011-ben 72), ami elég időt biztosít a kvalitatív interjúkra és döntéshozatalra. A menekültügyi és integrációs osztály épületében található interjúszoba jól felszerelt és megfelelően biztosítja a menedékkérő személyes jogainak a védelmét. A jelentések szerint a leginkább kiszolgáltatott személyekre különleges figyelmet fordítanak, úgymint a kiskorúakra, a traumatizált személyekre, az erőszak és kínzás áldozataira, illetve a pszichológiai zavarokkal küzdő személyekre. A tisztviselők munkáját általában a Memoria nem kormányzati szervezet képviselője is segíti. Új egységet hoztak létre a migrációs és menekültügyi iroda új struktúrájában: a hontalanügyekkel és információrögzítéssel foglalkozó egységet, 4 főt számláló személyzettel. Ez az egység a hontalansági kérelmekkel[24] foglalkozik a menedékkérők nyilvántartása mellett. Kidolgoztak egy kérdőívet, egy interjúsablont és egy útmutatót, ami biztosítja a jogi rendelkezések átültetését a gyakorlatba. 2012 februárja óta 160 kérelem érkezett, és 16 személynek adták meg hontalan státuszt.

A külföldiek a Moldovai Köztársaságban való beilleszkedéséről szóló törvény 2012. július 1-jén lépett hatályba. A társadalmi-kulturális beilleszkedést ösztönző programok és állami nyelvtanfolyamok szervezésének módszertanát kidolgozták. Az integrációs programok külföldi kedvezményezettjei és a védelemben részesült külföldiek házbérleteinek folyamatát és feltételeit szabályozó rendeletet, valamint az elhelyezési központot szabályozó rendeletet jóváhagyták. A törvény a védelemben részesülők és a menedékkérők számára teljes hozzáférést biztosít a munkaerőpiachoz, a munkanélküli segélyekhez és a munkanélküliség megelőzését szolgáló intézkedésekhez. Több sikeres kísérleti projekt is lezajlott. A jelen értékelés idején még mindig nem volt lehetséges a menekültek számára, hogy úti okmányokat szerezzenek a Moldovai Köztársaság területén kívüli utazásokhoz. Az azonosítók és biometrikus útlevelek kibocsátására kiírt beszerzési eljárással kapcsolatos ügyek miatt ilyen okmányok 2013 szeptemberére lesznek elérhetőek. A menedékkérők számára létrehozott elhelyezési központot szabályozó rendeletet a kormány 2012. december 28-án hagyta jóvá. A központ 2010 szeptembere óta létezik, fenntartását és személyzetét az állami költségvetésből finanszírozzák. 2013. február 15-én 18 menedékkérő, 2 humanitárius védelemben részesülő és 1 menekült jogállású személy tartózkodott a befogadóállomáson. A szociális munkások, jogi tanácsadók és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága akármikor bejuthatnak a központba. A központ nyújtotta feltételek és a minőség általában jó a központ hiányos állománya és a források elégtelen volta ellenére.

A 2. témakör/3. téma – Menekültügyi politika értékelése A menekültügyi törvény végrehajtása megfelelő, a menekült jogállást meghatározó eljárás minősége jó, és tovább javul. A hontalanság meghatározását szabályozó, a Moldovai Köztársaság által kidolgozott eljárás példaértékű. Az integráció területén jelentős előrelépés történt. További intézkedésre van szükség az alábbiak tekintetében: · Az egyablakos ügyintézést is illetékessé kell tenni, hogy egyike legyen azoknak a hivataloknak, amelyek a menekültügyi törvény 52. cikke értelmében fogadhatják a menedékkérelmeket. · Folyamatos menekültügyi képzést kell biztosítani a rendőrség és a határrendőrség számára. Biztosítani kell a szükséges szakértelmet a menekültügyi esetekben az igazságszolgáltatásban, például különleges bíróságok vagy szakosodott bírák révén. · Tovább kell fejleszteni a származási országokra vonatkozó információk kezelésének módszertanát és biztosítani kell a hozzáférést a származási országra vonatkozó, naprakész eligazításokhoz. · Növelni kell az állam által támogatott, integrációt célzó intézkedések finanszírozását, és etikai kódexet kell kidolgozni a befogadóállomás(ok) személyzetének a számára.

A 2. témakör általános értékelése A Bizottság megítélése szerint a Moldovai Köztársaság nagyjából eleget tesz a 2. témakörben megállapított, a második szakaszra vonatkozó követelményeknek. Néhány ajánlás megvalósítását továbbra is folytatni kell, a fent leírtak szerint.

3. témakör: Közrend és biztonság

3. témakör/1. téma – A szervezett bűnözés, terrorizmus és korrupció megelőzése és az ellenük folytatott küzdelem

a) A vízumliberalizációról szóló cselekvési terv követelményei

· A szervezett bűnözés megelőzésére és az az elleni küzdelemre irányuló stratégia és cselekvési terv megvalósítása, beleértve az illetékes hatóságok közötti hatékony koordinációt, valamint a hatékony vizsgálati és ügyészi eljárásokat, és a bűncselekményekből származó javak elkobzását;

A szervezett bűnözés megelőzését és az ellene folytatott küzdelmet célzó nemzeti stratégia végrehajtása érdekében 2011 óta számos intézkedésre került sor. A szervezett bűnözés megelőzését és az ellene irányuló küzdelmet célzó tevékenységeket koordináló nemzeti tanács 2012. május 4-én jött létre. A tanács egy tárcaközi kollegiális testület, amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy biztosítsa a központi közigazgatás hatóságai közötti hatékony koordinációt, valamint tevékenységeik koordinációját a szervezett bűnözés megelőzésében és az az elleni küzdelemben. A 2011. október-novemberi EU értékelő missziók által a különleges nyomozati intézkedések és a szervezett bűnözés elleni küzdelem tekintetében tett ajánlások végrehajtásáról szóló ütemtervet 2012. június 8-án hagyták jóvá. A szervezett bűnözés megelőzésében és az az elleni küzdelemben illetékes nemzeti koordinációs tanácsot a főügyészi hivatal hozta létre. 2012-ben a 229 aktív taggal rendelkező 49 bűnszervezet 70 bűncselekményt hajtott végre (ezek közül 6 bűnszervezet nemzetközi szinten folytat bűnözői tevékenységet). A gyakorlatban megfigyelhető, hogy a civil társadalom nagyobb mértékben jelenti a tiltott cselekedeteket, valamint hogy a szigorúbb nyilvántartás és szigorúbb fegyelem révén csökkent a bűncselekmények és egyéb kihágások eltitkolhatósága.

A stratégia és cselekvési terv végrehajtásával párhuzamosan 2013. március 5-én hatályba lépett a belügyminisztérium jelentős reformja. A reform fő irányelvei és céljai a következők: a bűnüldöző szervek tevékenységeinek politikától mentessé tétele; a csendőralakulatok demilitarizálása; a bűnüldöző szervek jelenlétének növelése szerte az országban a rendőri egységek összehangoltabb bevetése révén; az egyes rendvédelmi osztályok jobb harmonizációja és összehangolása az átfedések és párhuzamos funkciók elkerülése érdekében; hatékonyabb válasz a nagyobb és komolyabb bűntettekre a szakosodott bűnügyi nyomozati tevékenységek és párhuzamos ügyészi szolgálatok révén. A belügyminisztérium reformjával két új koncepció került bevezetésre és van végrehajtási szakaszban: a súlyos és szervezett bűnügyek felderítésével megbízott rendőri egységek szakosodása, valamint a hírszerzésen alapuló bűnüldözési megközelítés. Felállították a rendőrség elemzési egységét, amelyben öt hírszerző elemző dolgozik az I2 és a Letizia informatikai elemző eszköz használatával. A reform az általános megítélés szerint kitűnően valósítja meg a szabályozó és a végrehajtó funkciók szétválasztását. A miniszter rendőrségi tevékenységekre vonatkozó új hatásköre többé nem tartalmazza a korábbi bűnügyi nyomozati funkciókat, összhangban a bevált uniós és nemzetközi normákkal. A reform első pozitív eredménye, hogy az országos rendőrkapitányt a belügyminiszter javaslata alapján a kormány nevezi ki. A belügyminisztérium reformja keretében a csendőrséget átszervezték, demilitarizálták és a rendvédelmi főfelügyelet struktúrájába illesztették.

A kriminalisztikai laboratóriumok erősítését célzó tevékenységek is lezajlottak. A 2012. november 29-i 399. számú rendelet értelmében tárcaközi munkacsoportot állítottak fel a DNS-adatbázisok és DNS-laboratóriumok létrehozásához és kezeléséhez szükséges jogszabályi és szabályozási keret kialakítására. 2013 júniusában a belügyminisztérium osztrák szakértők segítségével dolgozza majd ki a DNS-törvényt. 2 millió eurót különítenek el a felszerelésekre, illetve a műszaki és igazságügyi területeken dolgozó személyzet képzésére.

Az összes vonatkozó nemzetközi egyezményt elfogadták, és a bűnüldözés jelenlegi jogszabályi kerete és intézményrendszere általában az EU-vívmányoknak és bevált uniós normáknak megfelelőnek tekinthető, és megvalósításuk előrehaladott stádiumban van. Mindazonáltal a vagyonelkobzásra vonatkozó jogszabályok továbbra is hiányosságokat mutatnak a nemzetközi normák és az uniós vívmányok tekintetében. Az ilyen hiányosságok főleg a befagyasztás hatáskörét és a harmadik felek általi vagyonelkobzást érintik.

A Moldovai Köztársaságnak meg kell erősítenie a jelenlegi vállalat-nyilvántartási szabályokat, valamint a vállalatok büntetőjogi felelősségére vonatkozó rendelkezéseket, hogy korlátozza a „fedőcégek” felhasználhatóságát a bűncselekményből származó jövedelmek tisztára mosására, és a bűnözésben érintett vagyon elrejtésére. A vagyonelkobzási statisztikák szerint az elkobzott összegek az ítéletek számához képest alacsonyak. A moldovai hatóságoknak fokozottabban alkalmazniuk kell elkobzási hatáskörüket. A Moldovai Köztársaságnak fel kell állítania egy központosított vagyon-visszaszerzési hivatalt az akár belföldi, akár a határokon átnyúló bűncselekményekből származó javak hatékonyabb azonosítása és nyomon követése, valamint a tagállamok vagyon-visszaszerzési hivatalaival folytatott hatékonyabb információcsere céljából.

A 3. témakör/1a. téma – A szervezett bűnözés és a terrorizmus megelőzése és az ellenük folytatott küzdelem értékelése A belügyminisztériumi reform végrehajtásának tervezése és elkezdése megfelelő. A súlyos és szervezett bűncselekmények elleni küzdelemért felelős bűnüldöző hatóságok jól koordináltak, megközelítik az európai normákat és eredményesek. További kiigazítások és műszaki beruházások szükségesek, hogy a reform fenntartható és teljes mértékben kiaknázható legyen. További intézkedésre van szükség az alábbiak tekintetében: · Tovább kell fejleszteni a stratégiai felderítéselemzési modellt a rendőrség számára a hírszerzésen alapuló bűnüldözéssel összhangban. Növelni kell az erőfeszítéseket a nemzeti járőrszolgálati felügyelet valamennyi szervezeti egysége által végzett járőrszolgálati feladatok összehangolására. Meg kell szüntetni a biztonsági és hírszerző szolgálat közvetítő műszaki szerepét a kommunikáció lehallgatásában, mivel az ilyen bűnügyi nyomozati célú tevékenységeket kizárólag a bűnüldöző hatóságoknak szabad végezniük. · Meg kell erősíteni az elkobzás jogi keretét, létre kell hozni egy vagyon-visszaszerzési hivatalt, növelni kell a jogi személyek átláthatóságát és rendszeresen élni kell az elkobzási hatáskörökkel.

· Az emberkereskedelem megelőzését célzó jogalkotás és a vonatkozó nemzeti terv végrehajtása, beleértve az állami szervek hatékony összehangolását és az emberkereskedelem áldozatainak – különösen a gyermekeknek – a hatékony védelmét;

A Moldovai Köztársaság az elmúlt 2 évben jelentős lépéseket tett az emberkereskedelem elleni küzdelem területén a jogi és intézményi keret korszerűsítése szempontjából. Látható, hogy az emberkereskedelem elleni szakpolitikák prioritást élveznek a politikai napirenden. A 2010–2011-re, valamint a 2012–2013-ra szóló nemzeti cselekvési terv (ez utóbbi a 2012-re tervezett tevékenységek vonatkozásában) 75 %-ban teljesen, 11 %-ban pedig részlegesen megvalósult. A terv számos tevékenységét a nemzetközi és nem kormányzati szervezetek segítségével hajtották végre nemzetközi programok keretében. Egy új, 6. emberkereskedelem elleni cselekvési tervet 2013 második felében dolgoznak majd ki. A statisztikák szerint[25] 2012-ben a határokon 18 emberkereskedelmi esetet észleltek, ami összesen 35 személyt érintett, míg ez a szám 2010-ben 10 eset (15 személy), 2011-ben pedig 13 eset (29 személy) volt. Az esetek több mint felét Chisinau repülőterén észlelték. Az áldozatok jellemzően fiatal lányok voltak, akiket az Egyesült Arab Emírségekbe, Törökországba, Észak-Ciprusra és Szaúd-Arábiába, illetve nagyon ritkán uniós államokba szándékoztak eljuttatni.

Az emberkereskedelem elleni harcról szóló törvények és rendeletek megfelelnek a vonatkozó nemzetközi és európai normáknak – a nemzetközi szervezett bűnözés elleni ENSZ-egyezmény mellékletét képező palermói jegyzőkönyv (2000), valamint az Európa Tanács emberkereskedelemre vonatkozó 2005. évi varsói egyezményét ratifikálták és végrehajtják. Az emberkereskedelem elleni nemzeti rendszer struktúrája a leginkább érintett intézmények intézményközi együttműködésére épül, és bevonja a civil társadalmat is. Az emberi jogokon alapuló megközelítésre is összpontosít, amelynek célja, hogy az áldozatok igényeit helyezze az előtérbe. Egyre nagyobb erőfeszítéseket fordítanak a nemzetközi rendészeti és igazságügyi együttműködésre, beleértve az emberkereskedelem egyes célországaival kötött kétoldalú megállapodásokat. A belügyminisztériumi reform keretében az emberkereskedelem elleni küzdelem központját teljesen integrálták a rendvédelmi főfelügyeletbe, és a központ igazgatójául az emberkereskedelem elleni küzdelem terén kiterjedt tapasztalatokkal bíró civil személyt neveztek ki.

Az emberkereskedelem elleni szakpolitika tényleges végrehajtásának tekintetében a jelentős erőfeszítések ellenére a költségvetésből elkülönített keret (pénzügyi és emberi erőforrások) még mindig nem tűnik elégségesnek az átfogó kormányzati felügyelet és a tevékenység hosszú távú fenntarthatóságának a szempontjából. A kormány folyamatosan fokozza erőfeszítéseit ebben a tekintetben. Az állam jelenleg nem tud nem kormányzati szervezeteket finanszírozni (a hatályos jogi keret miatt), ami némileg gátolja a teljes körű együttműködést a civil társadalommal. A magánkézben lévő szociális szolgálatok közfinanszírozásáról szóló törvény tervezetét azonban nemrégiben jóváhagyták. Az adatgyűjtés vonatkozásában az emberkereskedelmi adatokat tartalmazó nemzeti statisztikai adatbázis létrehozása folyamatban van. A bűnüldöző hatóságok saját adatbázissal rendelkeznek a nyomozások és büntetőeljárások tekintetében, a munkaügyi és szociális minisztérium pedig a támogatott személyekkel kapcsolatos adatbázissal rendelkezik. Nemrégiben az emberkereskedelem elleni küzdelemmel foglalkozó nemzeti bizottság állandó titkársága egy kísérleti projektet indított az adatgyűjtés összehangolására a Nemzetközi Migrációs Szervezettel együttműködésben.

A kormány foglalkozik a problémával és elkötelezett a megelőzés mellett. Az emberkereskedelem elleni küzdelemmel foglalkozó nemzeti irányító rendszer szintén segítséget nyújt a potenciális áldozatoknak és veszélyeztetett csoportoknak. Mindazonáltal úgy tűnik, hogy a megelőzés ügye bizonyos mértékig szűken értelmezett, és további munkát igényelne az emberkereskedelem kiváltó okainak a tekintetében. Ebben a tekintetben a kormány erőfeszítéseket tesz egyes szakosodott nem kormányzati szervezetek támogatásával a veszélyeztetett gyermekek védelmének javítása érdekében, és a gyermekek védelméről szóló törvény tervezetét jelenleg tárgyalják. Különleges interjúszobákat alakítottak ki a gyermekek részére, és emellett további különleges interjúszobákat állítanak majd fel a régióban az áldozatok és a tanúk számára. Iránymutatásokat dolgoztak ki a rendőrség, valamint az egészségügyben dolgozók és a szociális munkások számára a családon belüli erőszakkal kapcsolatos esetek megoldását elősegítendő. Emellett a pénzügyminisztérium 2013-ra forrásokat biztosít a lakosság körében folytatott figyelemfelkeltő kampányokhoz. Az interneten elkövetett bűncselekmények veszélyeire és komolyságára a közvélemény figyelmét felhívó kampányok 2013 augusztusáig tartanak, ezt követően 2013 októberében egy héten keresztül zajlanak majd az emberkereskedelem elleni kampányok az emberkereskedelem elleni uniós nappal összhangban.

Úgy tűnik, a kormány nagyon elkötelezetten lép fel a közalkalmazottak és köztisztviselők korrupciója és emberkereskedelmi ügyekben való részvétele ellen. 2012 során a köztisztviselő kategóriába tartozó 11 személy ellen indítottak bűnügyi nyomozást, akik közül bíróság elé idéztek 7 személyt, minősítettek 1 személyt, és 3 személy ellen nyomozás van folyamatban.

A 3. témakör/1b. téma – Az emberkereskedelem megelőzésére irányuló tevékenység értékelése A nemzeti cselekvési terv végrehajtásával jelentős előrelépést ért el a kormány. Az emberkereskedelem elleni nemzeti rendszer struktúrája az együttműködésre épül, és bevonja a civil társadalmat is. További finanszírozást és személyzetet kell biztosítani annak érdekében, hogy az emberkereskedelem elleni szakpolitika végrehajtása a kormány irányítása alatt menjen végbe. További intézkedésre van szükség az alábbiak tekintetében: · Konszolidálni kell a bűnüldöző hatóságoktól és az áldozatok támogatásáért felelős köz- és magánszervezetektől származó adatokat tartalmazó, az emberkereskedelemmel foglalkozó nemzeti adatbázist. Elegendő emberi és pénzügyi erőforrást kell elkülöníteni a nemzeti cselekvési terv végrehajtásához. · Össze kell kapcsolni az emberkereskedelem áldozatainak és lehetséges áldozatainak védelmét szolgáló és a gyermekek védelmét célzó nemzeti rendszereket. Nemzeti támogatási, védelmi és kompenzációs alapot kell létrehozni az áldozatok számára. · Tovább kell fejleszteni az emberkereskedelem áldozatainak és lehetséges áldozatainak a támogatására és kezelésére vonatkozó minimális minőségi szabványokat, és el kell ismerni a szociális munkások státuszát. Meg kell valósítani a magánkézben lévő szociális szolgálatok akkreditációjára vonatkozó törvényt és szabályozást.

· A korrupció megelőzésére és az ellene folytatott küzdelemre vonatkozó jogalkotás megvalósítása, biztosítva a független korrupcióellenes hivatal hatékony működését; korrupcióellenes etikai kódexek és képzés kialakítása, különösen a bűnüldözésben és az igazságszolgáltatásban érintett köztisztviselők számára;

Az elmúlt négy évben a Moldovai Köztársaság komoly lépéseket tett a korrupció elleni küzdelem útján az utóbbi időben felmerült több magas szintű ügyben, amelyekben az érintettek visszaéltek hivatali pozíciójukkal. A Moldovai Köztársaságban a közelmúlt eseményei rámutattak, hogy a korrupcióellenes intézmények közvetett politikai függése veszélyt jelent a magas rangú tisztviselők ellen folytatott pártatlan szakértői vizsgálatokra. A vizsgálatokkal nem szabad visszaélni, és azokat politikai fegyverré alakítani. Megfelelő garanciákat kell bevezetni, amelyek biztosítják a korrupcióellenes intézmények független és hatékony működését. A felső szintű kinevezéseket objektív és átlátható kritériumok alapján kell megtenni.

A Moldovai Köztársaság 2011 júliusában a parlament határozata alapján elfogadta a 2011–2015-re vonatkozó korrupcióellenes nemzeti stratégiát, amely egy összetett és jól kidolgozott programadó dokumentum. 2012 februárjában a parlament elfogadta a stratégia megvalósításáról szóló cselekvési tervet a 2012 és 2013 közötti időszakra[26]. Számos intézkedés késik vagy egyáltalán nem is lett végrehajtva, és a végrehajtott intézkedések hatását is csak később lehet majd megítélni. Nincs utalás arra nézve, hogy mi az eddig végre nem hajtott intézkedések várható határideje.

A korrupciómegelőzés területén a Moldovai Köztársaság lépéseket tett az állami szektor átláthatóbbá tételére azzal a céllal, hogy növelje a közvéleménynek a közintézményekbe vetett bizalmát, közelebb hozza az embereket a kormányzat döntéshozatali folyamataihoz, és korlátozza a korrupciónak való kitettséget. Ezen erőfeszítések részét képezi egy széles körű nyíltadat-program, amelyen keresztül a moldovai kormány nyilvános információkat, például költségvetési adatokat tartalmazó különféle adatállományokat tesz hozzáférhetővé a nyilvánosság számára nyílt adatformátumban. A Moldovai Köztársaság 2008-ban bevezette továbbá, hogy az egyes jogszabályok kezdeményezői kötelesek a jogszabálytervezetet az interneten nyilvánosságra hozni, lehetővé téve, hogy az állampolgárok nyilvános fórumokon megtehessék észrevételeiket.

A nemzeti korrupcióellenes központ fontos hatáskörökkel rendelkezik a korrupció megelőzése terén, és a moldovai intézmények integritási tervek megvalósításába kezdtek az egyes intézményekben meglévő korrupciós kockázatok értékelése alapján[27]. A nemzeti korrupcióellenes központ a kormány vagy a parlament kérésére korrupcióellenes szakértői segítséget biztosít a jogszabálytervezetek készítésében.

A korrupció visszaszorításának a területén a hatáskörök megoszlanak a nemzeti korrupcióellenes központ és a különleges korrupcióellenes ügyészi hivatal között. A vizsgálati munka nagy részét a nemzeti korrupcióellenes központ alkalmazottai végzik, a korrupcióellenes ügyészi hivatalból kirendelt ügyész pedig a tevékenységet vezeti és felügyeli, különféle felhatalmazásokat ad ki vagy különféle bírósági rendeleteket alkalmaz a vizsgálati szakasz során. A nemzeti korrupcióellenes központot 2012-ben átszervezték, és a kormány helyett a parlament felügyelete[28] alá került, hogy aztán 2013-ban visszakerüljön ismét a kormány ellenőrzése alá.

A nemzeti korrupcióellenes központról szóló törvény életvitel-vizsgálatokat[29] és integritásvizsgálatokat ír elő, és a moldovai hatóságok fontolóra vették, hogy ezt a közigazgatás többi részére is kiterjesszék. Az átlagtól való eltérések problémákat jelölhetnek, és szankciók alkalmazását eredményezhetik, beleértve az elbocsátást is. Az életvitel-vizsgálatok részletes folyamata még kidolgozás alatt van. Jelenleg csak az információs és biztonsági szolgálat rendelkezik a telefonlehallgatások végrehajtásához szükséges műszaki háttérrel. A nemzeti korrupcióellenes központ felhatalmazással rendelkezik, hogy valós időben hallgathassa a lehallgatott beszélgetéseket, és azokból átiratokat és hangfelvételeket készítsen az ügyészek számára. A pénzügyi vizsgálatok a Moldovai Köztársaság bűnüldöző hatóságainak gyenge pontja. A nyomozók a pénzügyi nyomozásokhoz szükséges alapos szaktudásának hiánya komoly negatív hatással van, figyelembe véve a vizsgálatok összetettségét, és végső soron akadályozza a vagyon visszaszerzését az elítélt vádlottaktól.

A bírák mentelmi jogának megszüntetése a korrupcióval kapcsolatos nyomozások során (324. és 326. cikkek) örvendetes lépés a megfelelő irányban. Hasonló lépéseket kell fontolóra venni a mentelmi jogot élvező tisztviselők többi kategóriájának a tekintetében is.

2011-ben 314 korrupciós ügyben hoztak határozatot, azonban csak csekély részük volt felső szintű – 213 büntető ítélet, 18 felmentés és 83 megszüntetett eljárás. 2012-ben 293 határozatot hoztak – 197 büntető ítélet, 27 felmentés és 69 megszüntetett eljárás. 2012-ben csak 17 esetben szabtak ki börtönben letöltendő büntetést – a többi ítéletben bírságot vagy felfüggesztett börtönbüntetést róttak ki, vagy eltiltást állami pozíció betöltésétől. Ez a gyakorlat nem kielégítő, mivel a bíróságok elnézést tanúsítanak az elkövetők irányában. A nemzeti korrupcióellenes központ megrendelte egy elemző tanulmány elkészítését, hogy a MIAPAC[30] segítségével kiértékelje a büntetéshozatal szintjét a bíróságok elé került összes korrupciós ügyben. Ajánlott lenne emellett vitákat szervezni a moldovai igazságszolgáltatás berkeiben a szankcionálási gyakorlat (a büntetési irányelvek) kapcsán, ami biztosítaná, hogy a korrupciós esetekben elrettentő szankciókat alkalmazzanak.

A nemzeti integritásügyi bizottság a többi kormányzati szervtől, egyéb szervezetektől és magánszemélyektől független önálló közhivatal. Tagjait a parlament nevezi ki 5 évre. A nemzeti integritásügyi bizottság illetékes a vagyon-, az érintettségi és az összeférhetetlenségi nyilatkozatok ügyében. A nemzeti integritásügyi bizottságot életre hívó törvény 2012. március 1-jén lépett hatályba, a bizottság azonban csak 2013. március 1-jén kezdte meg működését. A nemzeti integritásügyi bizottság összesen 21 személyi pozícióval rendelkezik, amelyből jelenleg 12 van betöltve. A nemzeti integritásügyi bizottság a közjogi méltóságokat, ügyészeket, bírákat, köztisztviselőket és egyéb vezetői funkciókat felügyeli, és összesen mintegy 25 000 közalkalmazottat vizsgál. Szoftveres és műszaki háttere tekintetében a nemzeti integritásügyi bizottság erőforrásai szűkösek. Az újonnan kinevezett nemzeti integritás bizottság még nem rendelkezik előzményi háttérrel a vagyon-, érdekeltségi és összeférhetetlenségi nyilatkozatok ellenőrzéséhez.

Egy nemrég hozott törvény megkétszerezte a nemzeti korrupcióellenes központ alkalmazottainak fizetését (kezdő pozíciók esetében 500 euró, ami megegyezik a legfelsőbb bíróság bírái vagy a helyettes-főügyész fizetésével), ez azonban szükségessé teheti korrupcióellenes ügyészi hivatal ügyészei fizetésének hasonló szintre emelését, hogy fel ne boruljon a rendszer egyensúlya.

A GRECO kiértékelte a Moldovai Köztársaságot, és 17 ajánlást tett, amelyek közül 9 a pártfinanszírozás területét, 8 pedig a büntethetőséget illette. A GRECO jelentése elismeri, hogy az ajánlások végrehajtásának a tekintetében rengeteg erőfeszítést történt. Eddig még nem fogadták el az ezekkel foglalkozó jogszabályt, azonban a központi választási bizottság[31] által létrehozott munkacsoport már elkészítette, és nyilvánosan megvitatta a törvénytervezet, amelyet most már csak kell elfogadni. A bírák mentelmi jogának megszüntetése a korrupcióval kapcsolatos nyomozások során (324. és 326. cikkek) örvendetes lépés a megfelelő irányban. Hasonló lépéseket kell fontolóra venni a mentelmi jogot élvező többi kategória tekintetében is.

A 3. témakör/1c téma – A korrupció megelőzése és az ellene folytatott küzdelem értékelése Támogató intézkedéseket foganatosítottak a nemzeti korrupcióellenes központ és a korrupcióellenes ügyészi hivatal megerősítése, valamint a nemzeti integritásügyi bizottság tevékenységeinek megkezdése érdekében. Szilárd biztosítékok, megfelelő finanszírozás és további kapacitásépítő intézkedések továbbra is szükségesek a korrupcióellenes hatóságok teljes politikai függetlenségének biztosítására. További intézkedésre van szükség az alábbiak tekintetében: · Szilárd rendszert kell létrehozni a korrupcióellenes intézmények, az ügyészség és a legfelsőbb bíróság kulcspozícióiba történő kinevezések kizárólag szakmai és objektív alapokra történő helyezésére, ami garantálná ezen hivatalok pártatlan és független operatív tevékenységét. A korrupcióellenes ügyészi hivatalt egyesíteni kell a nemzeti korrupcióellenes központtal, és korlátozni kell a tevékenységeit a magas szintű korrupcióra. Javítani kell a fizetési rendszert, és növelni kell az alkalmazottak számát az összes korrupcióellenes intézményben (nemzeti korrupcióellenes központ, korrupcióellenes ügyészi hivatal, nemzeti integritásügyi bizottság). · Folytatni kell a jogszabályok és a gyakorlat kidolgozását a vagyonnyilatkozatok/indokolatlan vagyon és az összeférhetetlenség ellenőrzése terén, valamint fejleszteni kell a pénzügyi vizsgálati kapacitást a bűnüldöző hatóságoknál. Törvényeket kell megvalósítani a nemzeti korrupcióellenes központ életvitel-vizsgálataihoz a bevált európai gyakorlatok alapján, valamint egy együttműködési mechanizmust kell kialakítani a nemzeti integritásügyi bizottsággal közös életvitel-vizsgálatok tekintetében. A tisztviselők fennmaradt mentelmi jogait át kell tekinteni a bevált nemzetközi gyakorlatok tükrében. A bírákat, ügyészeket és a bűnüldöző szervek alkalmazottait az európai kommunikációlehallgatási gyakorlatoknak megfelelően kell képezni.

· Végre kell hajtani a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának a megelőzését szolgáló jogszabályokat és stratégiát, valamint a bűnözők vagyonának elkobzását célzó vonatkozó jogszabályokat (beleértve a határokon átnyúló szempontokat kezelő rendelkezéseket);

A Moldovai Köztársaság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni jogi kerete rendkívül átfogó és teljes. Számos közigazgatási hatóság vesz részt a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni moldovai rendszerben különböző szerepekkel és funkciókkal, és mindegyik érintett hivatal kiválóan gyakorolja hatáskörét. A különböző hatóságok közötti intézményi koordináció és együttműködés szintje jó és megfelel a nemzetközi normák követelményeinek.

2012-ben a Moldovai Köztársaság számos törvényt (tőkepiaci törvény, a fizetési rendszereket és az elektronikus pénzt szabályozó törvény, a különleges vizsgálati tevékenységet szabályozó törvény), szabályzatot (a nem banki pénzügyi piacra vonatkozó, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni intézkedések szabályozásáról szóló döntés), valamint utasításokat és ajánlásokat is jóváhagyott és bevezetett annak érdekében, hogy kezeljen az Európa Tanács MONEYVAL bizottságának 3. kölcsönös értékelési jelentésében azonosított bizonyos hiányosságot. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása büntetendőségének némely kisebb hiányosságát kezelni kell, és ebben a tekintetben a moldovai hatóságok már előkészítettek bizonyos jogszabályi változásokat, amelyek bevezetése folyamatban van. Mindazonáltal a bűncselekmények jelenlegi szabályozása az FATF-, EU- és nemzetközi egyezményekkel összhangban áll. 2011-ben a pénzügyi hírszerző egység által nyitott 151 ügyből 4 esetben történt vádemelés, és 2 esetben született büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet.

Mindegyik intézmény aktív tagként vesz részt a moldovai parlament által jóváhagyás alatt lévő, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni 2013–2017-re szóló nemzeti stratégiában. A cselekvési tervben mindegyik intézmény külön feladatokat, kötelességeket és határidőket kapott a pénzmosás megelőzéséért és a pénzmosás elleni küzdelemért felelős hivatal[32] koordinálása és a moldovai parlament egy különleges bizottságának a felügyelete alatt. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni moldovai rendszerhez tartozó pénzügyi intézmények az NBM, az NCFM és a pénzmosás megelőzéséért és a pénzmosás elleni küzdelemért felelős hivatal általi felügyelete és irányítása megfelelőnek és a nemzetközi normákkal összhangban lévőnek tűnik. A pénzügyi intézmények jól megfelelnek az FATF és az EU normái szerinti megelőző intézkedéseknek: ügyfél-átvilágítás; fejlett azonosítási intézkedések; folyamatos üzleti kapcsolatok; politikailag kitett személyek; kedvezményezettek; banki átutalások; nyilvántartások vezetése; képzés; belső eljárások és irányelvek; megfelelési egységek; gyanús ügyletek jelentése.

Az Európa Tanács MONEYVAL bizottságának 2012. decemberi jelentése elismerte a Moldovai Köztársaság folyamatos fejlődését az ügyfelek átvilágítása és jelentése területén. A jelentés alapján a Moldovai Köztársaság 2012 decembere óta egyszerűsített megfigyelési eljárás alá került.

A 3. témakör/1d téma – A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése értékelése A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni jogi keret átfogó és megfelelően megvalósított. A releváns hatóságok közötti intézményi koordináció és együttműködés szintje kielégítő, és megfelel az európai és nemzetközi normáknak. További intézkedésre van szükség az alábbiak tekintetében: · Tovább kell erősíteni a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni szankcionálási rendszert, növelni kell a kirótt büntetéseket és javítani kell az elkobzási, befagyasztási és birtokba vételi szabályozásokat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni források céljára. Felügyeleti intézkedéseket kell megvalósítani a megjelölt nem pénzügyi vállalkozások és szakmák számára. A készpénzhatár-műveleteket összhangba kell hozni a jelenlegi uniós jogszabályokkal és FATF-normákkal. · Folytatni kell a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni 2013–2017-re szóló nemzeti stratégia és a Moneyval által felvázolt javasolt cselekvési terv szisztematikus és megfelelő időben történő végrehajtását.

· A nemzeti kábítószer-ellenes stratégia és az ahhoz kapcsolódó cselekvési terv végrehajtása, a kábítószer-lefoglalásokkal és az érintett személyekkel kapcsolatos információk elérhetővé tétele a határátkelőhelyeken; a megfelelő nemzetközi kábítószerügyi szervezetekkel folytatott együttműködés és információcsere továbbfejlesztése;

A 2011–2018-ra vonatkozó nemzeti kábítószer-ellenes stratégia és a 2011–2013-ra szóló nemzeti kábítószer-ellenes cselekvési terv végrehajtása az európai normáknak megfelelően történik. Az új, 2014–2018-ra szóló nemzeti kábítószer-ellenes cselekvési terv jelenleg kidolgozás alatt áll, és a kábítószer-használat és -kereskedelem elleni fellépést egyforma fontossággal kezelik.

Amint azt a cselekvési terv előre vetítette, a Moldovai Köztársaság 2012 áprilisában csatlakozott az Európa Tanács Pompidou csoportjához. A Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontjával elfogadott egyetértési megállapodás 2012-es aláírását követően megfelelő szintű együttműködés jött létre.

A 2011-ben létrehozott nemzeti kábítószer-ellenes bizottság koordinálja az intézményközi együttműködést a kormányzati intézmények között, és tartja a kapcsolatot a civil intézmények és a civil társadalom irányában a kábítószer-politikával kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az érintett szervek között nagyon jó szintű együttműködés és koordináció jött létre. Kiegyensúlyozottan közelíti meg a keresletcsökkentő és a kínálatcsökkentő intézkedéseket.

A belügyminisztérium alá tartozó rendészeti főfelügyelőség kábítószer-ellenes igazgatósága és a megelőzésért és gondozásért felelős intézmények közötti együttműködés nagyon jó szinten van. Kielégítő az együttműködés a nem kormányzati szervezetekkel a kábítószer-fogyasztók támogatásában, azonban fejlettebbnek tűnik a HIV-hez kapcsolódó tevékenységek tekintetében, mint a kábítószer-használat megelőzése és az egészségkárosodás csökkentése terén. 2004-ben helyettesítő kezeléseket vezettek be, amelynek keretében metadont osztottak az egészségügyi és gondozási központokban.

Minden kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményt és a kihágások egyéb típusait is bűncselekményként jelentik és rögzítik a belügyminisztérium által létrehozott integrált automatikus tájékoztatási rendszerben annak érdekében, hogy a bűncselekményeket és büntetőügyeket, valamint a bűncselekményeket elkövető személyeket nyilvántartsák. Több speciális kábítószer-ellenes műveletet hajtottak sikeresen végre. 2012-ben 1 457, kábítószerekkel kapcsolatos bűncselekményt regisztráltak, és 8 tiltott kábítószer-kereskedelmet folytató bűnözői csoportot dokumentáltak. 2012-ben összesen 304 kg és 890 g kábítószert foglaltak le. Az alapvető kriminalisztikai kapacitás elérhető kerületi szinten, de a lefoglalt anyagok előzetes kábítószer-vizsgálata nem hajtható végre. Emiatt az elemzés külső kriminalisztikai laboratóriumokra támaszkodik, ami időigényes és kevéssé hatékony.

A Moldovai Köztársaság nem nagy kábítószer-forgalmazó vagy -előállító ország, azonban köztes állomásként szolgál a Nyugat-Európába szánt kábítószerek számára. A narkotikumellenes tevékenységeket eddig akadályozta a szakosodott rendőrtisztviselők és felszerelések hiánya. A kormány komoly lépéseket tett a helyzet megoldására a rendőrség folyamatban lévő megreformálásra tett erőfeszítések keretében, és növeli a belügyminisztérium kábítószer-ellenes igazgatósága alá tartozó speciális kábítószer-ellenes egységek állományát, valamint ezek átszervezését.

A háztáji marihuánatermesztés elleni küzdelem volt az egyik legjelentősebb kihívás, amellyel a kábítószer-ellenes igazgatóság az elmúlt években szembesült. Azonban 2012-ben a szintetikus kannabinoidok és szintetikus katinonok jelentenek egyre nagyobb problémát.

A szintetikus kábítószerek a beszámolók szerint igen elterjedtek (amfetaminok, metamfetaminok, szintetikus kannabinol és néhány szintetikus fájdalomcsillapító, mint a Tramadol, amelyek a jelentések szerint olcsók és viszonylag könnyen elérhetők). Válaszul erre a tendenciára a belügyminisztérium petícióban kérte a kormányt, hogy több ilyen szintetikus anyagot is vegyen fel a tiltott anyagok hivatalos listájára. A több kábítószer használata (eltérő kábítószerek együttes, vagy kábítószerek és alkohol vagy egyéb anyagok együttes használata) is egyre növekvő ütemben terjed.

A 3. témakör/1c téma – A kábítószer-ellenes politika végrehajtása értékelése A nemzeti kábítószer-ellenes stratégia 2011–2013-ra szóló cselekvési tervét és az intézményi keretet megfelelően valósították meg, és az intézményközi együttműködés megfelelő szintű. A nemzeti kábítószer-ellenes bizottság megfelelően működik, a belügyminisztérium kábítószer-ellenes igazgatósága jól szervezett, és nemrégiben jelentős mértékben növelték operatív szinten az elemzési kapacitását. A nem kormányzati szervezetek további bevonása szükséges a kábítószer-kereslet és az egészségkárosodás csökkentésére irányuló tevékenységekbe. További intézkedésre van szükség az alábbiak tekintetében: · Folytatni kell az erőfeszítéseket a rendőrség a műveletek során talált anyagok azonosítását lehetővé tevő műszaki hátterének a fejlesztésére. · Biztosítani kell a kábítószer-ellenes tevékenységekben és a kezelésekben részt vevő nem kormányzati szervezetek további bevonását.

· Meg kell valósítani az ENSZ és az Európa Tanács vonatkozó egyezményeit, valamint a GRECO ajánlásait a fent említett területeken.

A szervezett bűnözés megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről szóló törvény és stratégia teljes mértékben összhangban vannak a határokon átnyúló szervezett bűnözés elleni ENSZ-egyezmény és annak kiegészítő jegyzőkönyveinek a rendelkezéseivel.

b) A hatásvizsgálati jelentésben megfogalmazott ajánlások

· A korrupció megakadályozása és leküzdése minden szinten és minden területen.

Részben megvalósítva – lásd a vízumliberalizációról szóló cselekvési terv követelménypontját. Ezen túlmenően a korrupció, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni projekt a Moldovai Köztársaságban (MOLICO) támogatásával kialakítottak egy gyakorlati útmutatót a korrupció és a korrupcióhoz kapcsolódó bűncselekmények kivizsgálására. Az útmutató a korrupcióellenes ügyészi hivatal, a nemzeti korrupcióellenes központ, a belügyminisztérium és a biztonsági és hírszerző szolgálat korrupcióellenes ügyészei és nyomozói számára készült.

· A bűnözőkre és bűnszervezetekre vonatkozó nemzeti szintű adatgyűjtés javítása többek között nemzeti adatbázisok létrehozása és/vagy fejlesztése útján.

Lásd a vízumliberalizációról szóló cselekvési terv követelménypontját a jelentés 17., 18. és 24. oldalán.

· Az erőfeszítések folytatása az adatokra vonatkozó mutatók javítása és a bűncselekmény-adatok gyűjtésének valamennyi bűnügyi területen történő fejlesztése érdekében.

Lásd a vízumliberalizációról szóló cselekvési terv követelménypontját a jelentés 17., 18. és 24. oldalán.

· Korrupcióellenes intézkedések prioritásként való végrehajtása valamennyi területen, szélesebb jogállamisági vonatkozásokkal kapcsolatban is. A nemzeti hatóságoknak kapacitással kell rendelkezniük arra, hogy minden szinten – központilag, regionálisan, helyileg és ágazatspecifikusan is – küzdjenek a korrupció ellen, különös figyelmet fordítva a bűnüldöző és vámügyi hatóságokra.

Lásd a vízumliberalizációról szóló cselekvési terv követelménypontját a jelentés 19–22. oldalán.

· Hatékony védelem biztosítása az emberkereskedelem tanúi számára, és az emberkereskedelem áldozatainak nyújtott védelem, segítség és támogatás további fejlesztése.

Lásd a vízumliberalizációról szóló cselekvési terv követelménypontját a jelentés 18. és 19. oldalán.

· Az ellopott tulajdon vagy az abból származó nyereség visszaszerzésére, valamint a bűnszervezetek pénzügyi erejének mérséklésére és így a feloszlásuk elősegítésére a moldovai hatóságokkal vagyonelkobzási eljárásokról kell megállapodni.

Lásd a vízumliberalizációról szóló cselekvési terv követelménypontját a jelentés 17., 22. és 23. oldalán.

3. témakör/2. téma – A büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés

a) A vízumliberalizációról szóló cselekvési terv követelményei

· A büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre vonatkozó nemzetközi egyezmények (különösen az Európa Tanács egyezményei) végrehajtása;

A Moldovai Köztársaság átfogó és naprakész jogi kerettel rendelkezik a büntetőügyekben folytatott nemzetközi jogi együttműködéshez. Az Európa Tanács a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezményéhez kapcsolódó második kiegészítő jegyzőkönyv ratifikálásáról szóló törvényt 2012. december 26-án fogadták el. Ez a számos nemzetközi, regionális, valamint hazai rendelkezést magában foglaló keret a nemzetközi együttműködés kielégítő, az európai normáknak megfelelő igénylését és nyújtását teszi lehetővé a büntetőügyekben. A jogi keret az együttműködés hagyományos területeit fedi le, például a kiadatást, a jogsegélykérelmeket, a büntetőeljárások átadását és átvételét, a külhoni büntetőítéletek elismerése és végrehajtása iránti kérelmeket, valamint az elítélt személyek átadása iránti kérelmeket. A keret tartalmaz néhány rendelkezést bizonyos igen hatékony vizsgálati eszközök használatára vonatkozóan, mint a videokonferencián keresztül folytatott kihallgatás, a határon átnyúló megfigyelés, az ellenőrzött szállítmányok, a titkos műveletek és a közös nyomozócsoportok. Ennek eredményeként a jogi keret elég erős ahhoz, hogy megfeleljen az egyre növekvő együttműködési igénynek a legsúlyosabb bűncselekmények elleni küzdelemben, mint a terrorizmus, a szervezett bűnözés, a kábítószer-kereskedelem, az emberkereskedelem, a korrupció, a számítástechnikai bűnözés és a pénzmosás.

2012-től kezdődően a Moldovai Köztársaság ügyészi hivatalának képviselője részt vesz az Európa Tanács az európai egyezmények a büntetőjogi együttműködés terén való működésében illetékes szakértői bizottságának (PC-OC) plenáris ülésein.

A nemzetközi együttműködésre vonatkozó beérkező és kimenő kérelmeket a központi hatóságokon, a főügyészi hivatalon és az igazságügyi minisztériumon keresztül továbbítják a büntetőeljárási törvénykönyvben lefektetett szabályok alapján az eljárás adott szakasza szerint, legyen akár bűnügyi nyomozás, akár a tárgyalást követő ítélet.

Mindkét hatóság egyéb belső és nemzetközi testületekkel és intézményekkel koordinálva látja el a feladatát. A hivatalok megfelelő személyzettel vannak ellátva, különösen a bíróságok a bírók legfelső tanácsának több, a nyomozási bírók számának növelését célzó határozatának 2013 eleji elfogadását követően. Egyre nagyobb figyelmet fordítanak a szükséges képzések biztosítására, és folyamatos erőfeszítéseket tesznek az ehhez szükséges költségvetési források növelésére.

A rendelkezésre álló statisztikai adatok azt mutatják, hogy a főügyészi hivatal és az igazságügyi minisztérium szolgálatait rendszeresen veszik igénybe a nemzetközi jogi együttműködés iránti jelentős mennyiségű kérelem feldolgozásához. A kiadatások, a büntetőeljárások átvétele és a büntetőeljárások átadása tekintetében a Moldovai Köztársaság inkább tűnik igénylő, mint megkeresett államnak. A 2009 és 2012 közötti időszakban a főügyészi hivataltól évente átlagosan mintegy 227 kimenő és csak 27 beérkező kiadatási kérelem feldolgozását kérték. A főügyészi hivatal átlagosan 31 büntetőeljárás-átvételi (beérkező) és 11 büntetőeljárás-átadási (kimenő) kérelemmel foglalkozott. Ezzel szemben a jogsegélykérelmek tekintetében a Moldovai Köztársaság inkább tűnik megkeresett, mint igénylő államnak, ugyanis ugyanebben az időszakban a főügyészi hivatal évente átlagosan 494 beérkező és 388 kimenő igényt dolgozott fel.

Az igazságügyi minisztériumtól szintén folyamatosan kérik kérelmek feldolgozását, azonban a főügyészi hivatalnál csekélyebb mértékben. A 2012 és 2013 közötti időszakban a kiadatások kapcsán az igazságügyi minisztérium 71 kimenő és 12 beérkező kérelmet dolgozott fel. Az igazságügyi minisztérium 14 büntetőeljárás-átvételi (beérkező) kérelemmel foglalkozott és egyetlenegy büntetőeljárás-átadási (kimenő) kérelemmel sem. A jogsegélykérelmek tekintetében csak globális adatok állnak rendelkezésre az igazságügyi minisztérium esetében, nevezetesen összesen 1 068 beérkező és kimenő kérelem polgári és büntető ügyekben, valamivel kevesebb büntető, mint polgári üggyel.

Az igazságügyi minisztérium emellett a büntetőítéletek elismerésére és végrehajtására vonatkozó kérelmek, valamint az elítélt személyek átadásával kapcsolatos kérelmek ügyében kizárólag felelős hatóság. A 2012 és 2013 közötti időszakban az igazságügyi minisztérium 16 beérkező és 12 kimenő, a büntetőítéletek elismerésével és végrehajtásával kapcsolatos kérelemmel foglalkozott. Az igazságügyi minisztérium 390 elítélt személy a Moldovai Köztársaság részére, illetve 21 elítélt személy más államok részére történő átadásával kapcsolatban dolgozott fel kérelmeket.

A kiadatási statisztikák azt mutatják, hogy a főügyészi hivatal jelentősebb mennyiségű kérelmet dolgoz fel, mint az igazságügyi minisztérium. Ez a különbség egyszerűen azt a tényt tükrözi, hogy a vizsgálati szakaszban lévő ügyekkel kapcsolatos kérelmek száma sokkal nagyobb, mint az eljárási szakaszban lévő ügyekkel kapcsolatosaké (lásd fent az illetékesség kapcsán).

A kiadatások tekintetében a főügyészi hivatal és az igazságügyi minisztérium egyaránt korlátozott számú beérkező kérelmet utasított el. A főügyészi hivatal a 2009 és 2012 közötti időszakban mindössze 15 kérelmet utasított el jogi alapokon, leginkább akkor, ha a körözött személyek rendelkeztek a Moldovai Köztársaság állampolgárságával, illetve jogszabályi korlátok miatt. Az igazságügyi minisztérium a 2012 és 2013 közötti időszakban mindössze egyetlen igényt utasított el jogi alapokon, tekintettel arra, hogy a körözött személy menedékjogot kapott. Az elutasítások alacsony száma tekinthető annak a jeleként, hogy a Moldovai Köztársaság hatóságai nyílt hozzáállással viszonyulnak a harmadik országokkal való együttműködéshez.

Az átlagos időkeret egy fontos teljesítménymutató a nemzetközi jogi együttműködés hatékonyságának felmérésére. A főügyészi hivatal és az igazságügyi minisztérium[33] feldolgozási időkerete egyaránt elfogadhatónak tűnik, és nem haladja meg az uniós átlagot.

· A bírák és ügyészek az uniós tagállamokkal való együttműködésének magas szintű hatékonysága a büntetőügyekben.

A fent hivatkozott kérelmek többsége (hozzávetőleg kétharmada) a Független Államok Közösségét érinti, és csak kevesebb, mint egyharmada az uniós tagállamokat. A Moldovai Köztársaság hatóságai biztosították a hatékony együttműködést az uniós tagállamok illetékes hatóságaival.

· Operatív együttműködési megállapodás megkötése az Eurojusttal

Az Eurojust 2012 őszén véglegesítette a Moldovai Köztársasággal kapcsolatos adatvédelmi értékelő jelentését, és 2012 novemberében tájékoztatta a Tanácsot javaslatáról, amelynek értelmében 2013. február 1-jén megnyitná a hivatalos tárgyalásokat egy operatív együttműködési megállapodás megkötésének céljából. A tárgyalások első fordulójára 2013. június 10-én került sor, és rendkívül pozitív eredménnyel zárult, következésképpen a tárgyalások várhatóan hamarosan befejeződnek.

b) A hatásvizsgálati jelentésben megfogalmazott ajánlások

· Az igazságszolgáltatási rendszer megerősítése, ideértve a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködést, különösen a kölcsönös jogsegélyt.

A Moldovai Köztársaság jelenleg igazságszolgáltatási rendszerének átfogó reformját hajtja végre a 2011–2016-ra vonatkozó stratégia és cselekvési terv alapján, beleértve bizonyos lényeges jogalkotási és intézményi változásokat is. A főügyészi hivatal reformjának végrehajtásáért felelős osztályt 2012 szeptemberében hozták létre, az ügyészi hivatalok 2012–2014-re vonatkozó stratégiai fejlesztési programját 2012 decemberében hagyta jóvá az ügyészek legfelső tanácsa, és jelenleg végrehajtás alatt áll.

A 3. témakör/2. téma – A büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés értékelése A Moldovai Köztársaság megbízható és aktív partner a nemzetközi jogi együttműködésben, és előzményi háttere az együttműködésre rendkívül nyitott hozzáállást mutat az uniós tagállamok és más országok irányában. További intézkedésre van szükség az alábbiak tekintetében: · Tovább kell fejleszteni a bírák és ügyészek képzését a nemzetközi ügyek terén, beleértve az ehhez szükséges finanszírozás növelését. · Tovább kell javítani a statisztikákat, és azokat a főügyészi hivatalra és az igazságügyi minisztériumra a vonatkozó esetekben egyaránt alkalmazható paraméterek közösen meghatározott listája segítségével kell rögzíteni.

3. témakör/3. téma – Bűnüldözési együttműködés

a) A vízumliberalizációról szóló cselekvési terv követelményei

· A bűnüldöző szolgálatok magas szintű működési és különleges vizsgálati kapacitása és annak következetes és hatékony használata a határokon átnyúló bűnözés kezelésében;

A belügyminisztérium 2013. márciusi reformját követően a rendőrség nemzeti nyomozati felügyelősége szakosodott igazgatóságokat (súlyos bűncselekmények, szervezett bűnözés, csalás, kábítószerek, beavatkozási egység) és két központot (emberkereskedelem és informatika) foglal magában, amelyek egyazon ernyő alatt a súlyos és szervezett bűnözői tevékenységek teljes spektrumát kezelik. Három regionális alegység biztosítja a Moldovai Köztársaság egész területének lefedettségét. Ezek a központi igazgatóságoknak jelentenek, és nyomozati tevékenységüket önállóan végzik.

Jogi és technikai szempontból a reform biztosította a jobb együttműködést a rendőrség szolgálatai és az ügyészek között. Egy speciális egység jött létre a főügyészi hivatalon belül, a szervezett bűnözés ellenőrzésével és vizsgálatával megbízott osztály, amelynek feladatai közé a szervezett bűnözéshez köthető bűncselekmények esetén a bűnvádi eljárás gyakorlása és kezelése, a bíróságok előtt a vád képviselete, valamint a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén felelősségekkel rendelkező alosztályok tevékenységeinek ellenőrzése és koordinációja tartozik. A főügyészi hivatal ezenkívül működtet az emberkereskedelem elleni és a számítástechnikai bűnözés elleni osztályt is.

2012 decemberében életbe lépett a különleges vizsgálati tevékenységekről szóló törvény, 2012 áprilisában pedig elfogadtak néhány módosítást a CPC kapcsán. Mindkét törvény harmonizálja a meglévő jogszabályokat a határokon átnyúló bűnözéssel és a nemzetközi közös nyomozócsoportokkal kapcsolatos új rendelkezésekkel, felülvizsgálja a telefonbeszélgetések lehallgatásával kapcsolatos nemzeti törvényeket, valamint a vonatkozó törvényeket a délkelet-európai rendőrségi együttműködési egyezmény keretében.

A jelenlegi jogi keret megfelelőbb és jogszerűbb rendszert kínál a különleges nyomozati intézkedések használatára, amelyeket így törvény szabályoz, és az ügyészi és az igazságügyi hatóság felügyelete alatt állnak. A jogi rendelkezések megfelelnek a nemzetközi és uniós jogi normáknak, és nyomozati eszközök széles skáláját bocsátják a nyomozó szolgálatok rendelkezésére. Számos különféle bűnügyi eset megoldása köszönhető ezeknek az intézkedéseknek, és úgy tűnik, hogy a nyomozók és ügyészek világosan látják és értik, hogy mely esetekben célszerű a gyakorlatiasság és a jogszerűség szempontjából ezeknek az eszközöknek a használata.

A kommunikációs eszközök lehallgatása és rögzítése (telefonon keresztül vagy élő lehallgató berendezések használatával) a biztonsági hírszerző szolgálatnál lehetséges, és az ő felügyeletük alatt áll. A biztonsági hírszerző szolgálat feladata a jelek fogadása a telefontársaságtól vagy a lehallgatókészülékekről, majd a jeleket továbbítják a nyomozó hatóságnak a tevékenységek elvégzéséhez. A jelenlegi rendszerben egy olyan helyzet áll elő, amelyben más feladatokat (mint a nemzetbiztonsági célú hírszerzés és kémelhárítás) ellátó szereplők olyan adatokhoz férnek hozzá és rendelkeznek felettük, amelyek a CPC által szabályzott bűnügyi nyomozás alá tartoznak.

A Dnyeszter-melléki régió ellenőrzésének hiánya némileg csökkenti a Moldovai Köztársaság a közrend és biztonság biztosítására tett erőfeszítéseit. Az áruk csempészése a leggyakoribb illegális tevékenység, és ennek hatását az EUBAM jelenléte már korlátozta. Chisinau és Tiraszpol között jelenleg nem áll fenn hivatalos rendőri együttműködés.

· Az érintett nemzeti intézmények – különösen a határőrök, rendőrök, vámtisztviselők – közti bűnüldözési együttműködés, valamint az igazságügyi hatóságokkal való együttműködés nagyfokú hatékonysága;

2012-ben a Moldovai Köztársaság egy új eszközt vezetett be a nemzetközi igazságügyi és rendőrségi együttműködés érdekében: a közös nyomozócsoportokat. A jogi hátteret az Egyesült Nemzetek a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezménye[34], a palermói egyezmény 19. cikke biztosítja, amely ratifikálását követően 2005. szeptember 16-án lépett hatályba a Moldovai Köztársaságban. A moldovai jog az uniós követelményekkel összhangban határozza meg az ilyen csoportok felállításának általános feltételeit. A moldovai hatóságok által használt modell az EU Tanács kerethatározatán és közös nyomozócsoportokra vonatkozó állásfoglalásán alapul.

A rendőrség és az ügyészség közötti kapcsolatokban nagyobb kommunikációs akadályok vagy hiányosságok nem voltak észlelhetőek. Az érvényben lévő együttműködés megfelelő szintű, és a rendőrség és az ügyészi hivatal hatáskörei megfelelően elkülönülnek. A tanulmányozott esetek a büntetőeljárási és nyomozati technikák alapos és hatékony ismeretét mutatják mindkét oldalon. A belügyminisztérium reformjával újonnan létrehozott rendszert végre kell hajtani és megfelelően kell élni annak előnyeivel. Egy másik intézkedés az intézményközi együttműködés fokozására 2013 februárjában a szervezett bűnözésre szakosodott ellenőrzési[35] és nyomozati egység felállítása volt a főügyészi hivatalban, amely egység 10 ügyészt foglalt magában, egyenként legalább 10 éves tapasztalattal.

A főügyész hatáskörének kérdése érzékeny terület. A főügyész, amellett, hogy ő irányítja a legfőbb ügyészi hivatalt, és ő a felelős a legsúlyosabb büntető ügyekért, rendelkezik a „visszahívás” rendkívül erőteljes jogával, ami azt jelenti, hogy bármely alacsonyabb rangú ügyésztől átveheti a felelősséget bármely ügyben. Ez a jog, amely valamennyi jogszabályi keretben szerepel a koordináció és a helyettesítés érdekében „tétlenség” esetére, erősen korlátozhatja az ügyészek függetlenségét és autonómiáját, és így csak nagy körültekintéssel és korlátozottan alkalmazandó. Bizonyos aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy az ilyen hatalmat valamiképp korlátozni vagy megfelelőbben szabályozni szükséges.

A bűnüldöző szervek közti intézményközi együttműködés egyéb formái, beleértve a korrupció megelőzése és az az elleni küzdelem területét, információcsere-rendszereken alapulnak. A bűncselekményekkel, büntetőügyekkel és bűnözőkkel kapcsolatos bizonyítékokat, valamint a büntető eljárásjogi szabályozást magában foglaló automatizált integrált információs rendszert a főügyészi hivatal, a belügyminisztérium, a vámhatóság és a nemzeti korrupcióellenes központ együttesen használja 2008 júliusa óta.

· Megerősített két- és többoldalú operatív bűnüldözési együttműködési megállapodások, beleértve a releváns információk időben való megosztását az uniós tagállamok illetékes bűnüldöző hatóságaival.

A belügyminisztérium folyamatban lévő reformjának eredményeként 2013 elején felállítottak egy új nemzetközi rendőrségi együttműködési központot. A központ a belügyminisztérium nemzetközi rendőrségi együttműködésben illetékes három alosztályát egyesíti: az NCB Interpol, az NVC SELEC/GUAM és az NCP Europol alosztályt. A nemzetközi rendőrségi együttműködésért felelős összes iroda és egység egyetlen struktúrában egyesült, és ugyanabban a létesítményben működik.

Az NCB Interpol a nemzetközi rendőrségi együttműködés központja a belügyminisztériumon belül, és kapcsolatban áll az igazságügyi minisztériummal, a vámhatósággal, a biztonsági és hírszerző szolgálattal, a főügyészi hivatallal, a határrendőrséggel és a nemzeti korrupcióellenes központtal. Az Interpol iroda kapja meg és küldi el az Interpol adatbázisaihoz kapcsolódó összes nemzetközi információigénylést, és különböző adatbázisokhoz és nyilvántartásokhoz kapcsolódik a Moldovai Köztársaságban. A beérkező információ áramlása stabil, és a kimenő információ mértéke növekvőben van. Az egység tisztviselői és szakértői teljes mértékben tisztában vannak megbízatásukkal és missziójukkal.

A nemzetközi rendőrségi együttműködés szélesebb rendszerének része a GUAM egység, amely a napi információcserét biztosítja Grúzia, Ukrajna, Azerbajdzsán és a Moldovai Köztársaság között. A Moldovai Köztársaság által az ezekkel az országokkal ezen az egységen keresztül megosztott információ mennyisége figyelemre méltó. A moldovai hatóságok részt vesznek a SELEC (délkelet-európai bűnüldözési központ) munkájában, és két összekötő tisztet delegáltak a SELEC központjába, illetve az információcsere mellett számos közös műveletet terveznek és hajtanak végre a SELEC tagországaival. A Moldovai Köztársaság összekötő tisztet delegált a Független Államok Közösségén belüli szervezett bűnözés elleni koordinációs irodába.

A Moldovai Köztársaság főügyészi hivatala együttműködési megállapodásokat írt alá Románia, Ukrajna, Kína, Törökország, Írország, Magyarország, Olaszország és Dél-Korea hasonló intézményeivel. 2012-ben a Moldovai Köztársaság főügyészi hivatala együttműködési megállapodásokat és nyilatkozatokat írt alá a következőkkel: DIICOT – Románia; a Belga Királyság szövetségi ügyészi hivatala, Örményország főügyészi hivatala, Grúzia igazságügyi minisztériuma. Kétoldalú megállapodások ügyében jelenleg is folynak a tárgyalások Azerbajdzsánnal, Oroszországgal, Belarusszal, a Balti államokkal és Bulgáriával.

A nemzetközi rendőrségi együttműködés két sikeres példája: egy veszélyes moldovai bűnöző letartóztatása Veronában (Olaszország) a római nemzeti központi Interpol iroda és a veronai csendőrség támogatásával, illetve az emberkereskedelem egy áldozatának bizalmas videointerjúja.

A Moldovai Köztársaság vámhatósága egy kölcsönös egyetértési megállapodást írt alá 2013 májusában az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF). A megállapodás az együttműködést, a kölcsönös információcserét és a határokon átnyúló bűnözés elleni közös műveletek előmozdítását vetíti előre.

· Operatív együttműködési megállapodás megkötése az Europollal

Az Europollal kötött stratégiai megállapodás 2007. évi aláírását követően felállítottak egy nemzeti kapcsolattartó pontként működő Europol irodát a stratégiai és technikai információk cseréjére az uniós intézménnyel. Az összekötői megállapodás 2013 eleji aláírását követően 2013 júliusa végén egy moldovai összekötő tisztet delegálnak az Europolba Hágába. Az Europollal kötendő operatív együttműködési megállapodás aláírásának előkészítő szakasza folyamatban van, és a Moldovai Köztársaság az Europol tanulmánylátogatására vár, amelynek célja az adatvédelmi rendszer értékelése.

b) A hatásvizsgálati jelentésben megfogalmazott ajánlások

· Javítani kell a moldovai és tagállami hatóságok közötti együttműködést, ideértve az Europollal való információmegosztást is.

Lásd a vízumliberalizációról szóló cselekvési terv követelménypontját a jelentés 29. és 30. oldalán.

· Meg kell erősíteni a moldovai hatóságok és az uniós tagállamokbeli társszerveik közötti, védelemre és segítségre, többek között az emberkereskedelem áldozatainak azonosítására és kezelésére, valamint biztonságos hazatérésére vonatkozó együttműködést.

Lásd a vízumliberalizációról szóló cselekvési terv követelménypontját a jelentés 18., 29. és 30. oldalán.

· Az Europol égisze alatt és adott esetben Interpol-csatornák támogatásával rendszeres alapon fejleszteni kell a súlyos bűncselekményekre vonatkozó fenyegetésértékeléseket és információcserét. Közösen meghatározott mutatók alapján bűnözésre vonatkozó összehasonlító adatokat kell gyűjteni.

Lásd a vízumliberalizációról szóló cselekvési terv követelménypontját a jelentés 29. és 30. oldalán.

· Meg kell erősíteni a bevált gyakorlatok cseréjét és a bűnüldöző hatóságok képzését.

Lásd a vízumliberalizációról szóló cselekvési terv követelménypontját a jelentés 29. és 30. oldalán.

A 3. témakör/3. téma – Bűnüldözési együttműködés értékelése Az uniós jogi normáknak megfelelő jogi rendelkezések különleges vizsgálati eszközök széles skáláját bocsátják a nyomozószolgálatok rendelkezésére. Az összes bűnüldöző hatóság rendelkezik a megfelelő felszereltséggel és elkötelezettek a nemzetközi együttműködés erősítésében, és egy az Europollal kötött operatív megállapodás nagy mértékben növeli majd az ez irányú törekvéseket. További intézkedésre van szükség az alábbiak tekintetében: · Tovább kell építeni a szoros kapcsolatokat a rendőrség regionális és nemzetközi szervezett bűnözés elleni küzdelemben részt vevő egységei és az uniós, illetve regionális megfelelőik között, valamint az Europollal. · Folytatni kell az összehangolt intézkedések és vizsgálatok közös tervezésének további végrehajtását a nemzeti őrjárati felügyelőség és a határrendőrség között, különös tekintettel a különleges nyomozati intézkedések végrehajtására, például az ellenőrzött szállítmányok esetében. · Fokozni kell az együttműködést az ukrán határvédelmi és bűnüldöző hatóságokkal, igénybe véve az EUBAM támogatását. Ösztönözni kell a Chisinau és Tiraszpol közötti operatív kapcsolatokat és információcserét, az 5+2 rendezési folyamat sérelme nélkül.

3. témakör/4. téma – Adatvédelem

a) A vízumliberalizációról szóló cselekvési terv követelményei

· A személyes adatok védelméről szóló jogszabályok végrehajtása; a független adatvédelmi felügyeleti hatóság hatékony működésének biztosítása a szükséges pénzügyi és emberi erőforrások elkülönítése révén is

Az adatvédelmi jogszabályi keretek a 2012. áprilisi felülvizsgálat alapján összhangban vannak az európai normákkal, beleértve az uniós vívmányokat, nevezetesen a 96/46/EK irányelvet. A törvény az egyének személyes adataik feldolgozásához kapcsolódó jogait határozza meg, és vonatkozik többek között a vállalkozások, a közigazgatás és a rendőrség által végzett adatfeldolgozásra (kivéve az „államtitoknak” minősülő adatok esetében).

A törvény a személyes adatok védelmére vonatkozó szabványoknak való megfelelés felügyeletének központi felelősségét egy független hatóságra bízza: a személyes adatok védelmének nemzeti központjára. A személyes adatok védelmének nemzeti központjának többnyelvű és felhasználóbarát honlapján elérhető az a 2012. évi jelentés, amely bemutatja a központ kiterjedt tevékenységét, és az adatvédelmi törvény végrehajtásának remek előzménytárául szolgál, jelezve, hogy a központ egyaránt teljesíti a személyesadat-feldolgozás jogszerűségének ellenőrzésére rendelt feladatát és fektet erőfeszítéseket az egyéb intézmények adatkezelőinek oktatásába. Az adatfeldolgozási értesítések eljárásainak kialakítása nagyon jó.

A központ 2008-ban törvényileg jóváhagyott szerkezete a személyzet létszámát 21 főben maximálja. A központ jelenleg 16 fő személyzetet alkalmaz, és megfelelő mennyiségű pénzügyi erőforrással rendelkezik. A központ 2012-ben 82 ellenőrzést végzett, és ezekkel kapcsolatban a következő határozatokat bocsátotta ki: 6 esetben a személyes adatok feldolgozásának felfüggesztését előíró határozatot, 1 esetben a személyes adatok feldolgozásának beszüntetését előíró határozatot, és 4 esetben indított jogsértési eljárást olyan ügyekben, amikor valamely hatóság visszautasította, hogy megalapozatlanul minősített információk minősítését feloldja. A személyes adatok alanyai által tett panaszok kivizsgálására jogosító jogi hatáskör birtokában a központ munkatársai 2012-ben 214 petíciót és egyéb panaszt vizsgáltak ki (2011-hez képest majdnem háromszor többet, 2010-hez képest pedig tízszer többet), amelyek közül 98 petíciót elfogadtak, és 5-öt visszautasítottak, 111 esetben magyarázatokkal szolgáltak, és 6 esetben fordultak keresettel a közigazgatási bíróságokhoz olyan ügyekben, amikor valamely hatóság visszautasította, hogy megalapozatlanul minősített információk minősítését feloldja. Emellett a központ 2012-ben 41 olyan normatív és jogi rendeletre vonatkozó projektet ellenőrzött, amelyeket más hatóságok a személyes adatvédelem elveinek való megfelelés céljával bocsátottak ki.

A 3. témakör/4. téma – Adatvédelem értékelése A jogszabályok végrehajtása összhangban van az európai normákkal, beleértve az uniós adatvédelmi vívmányokat. A személyes adatok védelmének nemzeti központja független és működőképes. További intézkedésre van szükség az alábbiak tekintetében: · További jogi felülvizsgálat esetén figyelembe kell venni a jogszabályok kiegészítésének lehetőségét annak érdekében, hogy hivatalosan is bővíteni lehessen a központ feladatait az előzetes konzultációs funkcióval. · Továbbra is aktívan kell nyomon követni a jelenleg függőben lévő bírósági ügyeket annak érdekében, hogy tisztázott legyen a jogalkalmazás azokban az esetekben, amikor a személyes adatokat valamely bűnüldöző szerv dolgozza fel. Fokozni kell a közvélemény figyelmének a felhívására tett erőfeszítéseket az elektronikus kommunikáció kapcsán felmerülő adatvédelmi szabályok vonatkozásában.

A 3. témakör általános értékelése

A Bizottság megítélése szerint a Moldovai Köztársaság nagyjából eleget tesz a 3. témakörben megállapított, a második szakaszra vonatkozó követelményeknek. Az összes követelmény teljesítése érdekében számos ajánlás további megvalósítása szükséges.

4. témakör: Külkapcsolatok és alapvető jogok

a) A vízumliberalizációról szóló cselekvési terv követelményei

· A moldovai állampolgárok és a legálisan az országban tartózkodó külföldi vagy hontalan személyek indokolatlan korlátozásoktól mentes szabad mozgásának biztosítása a Moldovai Köztársaság területén, beleértve a megkülönböztető jellegű intézkedéseket bármely olyan alapon, mint a nem, faj, bőrszín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai jellemzők, egészségi állapot (beleértve a HIV/AIDS betegséget), nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy egyéb vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, életkor vagy szexuális irányultság;

Amint az a vízumliberalizációról szóló cselekvési terv követelményei mutatják, a moldovai állampolgárok és a legálisan az országban tartózkodó külföldi vagy hontalan személyek szabad mozgásának korlátozása a nyilvántartásba vételi és törlési eljárásokat érintette. A külföldiekről szóló 2010-es törvény alkalmazásával új intézményi keret jött létre a jogszerűen az országban tartózkodó külföldi bevándorlók kezelésére. A belügyminisztériumon belül létrehozták a migrációs és menekültügyi irodát, és bevezették az egyablakos ügyintézést tartózkodási engedélyek és személyazonosító okmányok gyors fogadására, feldolgozására és kiállítására a jogszerűen az országban tartózkodó külföldiek részére, valamint a meghívási eljárások, hazatelepülési engedélyezések és vízumhosszabbítások kezelésére. 2012. december 10-én a külföldi állampolgárok számára okmányokat kiállító szolgálat két regionális irodát nyitott: egyet Balti városában (északi regionális szolgálat), amely várhatóan az országban élő külföldi állampolgárok mintegy 13 %-át, és egyet Comrat városában (déli regionális szolgálat), amely várhatóan a külföldi állampolgárok mintegy 11 %-át szolgálja majd ki. A migrációs és menekültügyi iroda chisinaui központja továbbra is a fővárosban, valamint az ország központi részén élő külföldi állampolgárokat szolgálja ki.

Hasonlóképpen, a külföldiek munkaügyi okokból való bevándorlását egyszerűsítő és a külföldi befektetők tartózkodási igényeinek benyújtását megkönnyítő, a kormány által 2011. november 9-én jóváhagyott cselekvési terv (106. számú rendelet) 2012-ben a külföldiekről szóló 2010. évi, munkaerő-migrációról szóló 2008. évi és a HIV-ről szóló 2007. évi törvények lényeges jogszabály-módosításai formájában jelent meg. A módosítások korábbi megkülönböztető rendelkezéseket töröltek el, és lényegében megszüntették a HIV/AIDS beteg élő külföldi állampolgárokra vonatkozó utazási és letelepedési korlátozásokat. Emellett a HIV-ről szóló törvény módosításai a megelőző intézkedéseket célozzák annak céljából, hogy csökkentsék a nők kitettségét a HIV-fertőzésnek, különösen a felvilágosítást és a nemek közötti egyenlőséget támogató országos programok és intézkedések foganatosításával. Intézkedéseket vezettek be továbbá a bizalmas egészségügyi adatok védelmének biztosítására az egészségügyi intézményekben, valamint HIV-fertőzött személyek személyes adatainak védelmére a közigazgatásban.

· Teljes és hatékony hozzáférés az úti és személyazonosító okmányokhoz minden moldovai állampolgár, köztük a nők, gyermekek, fogyatékkal élők, a kisebbségekhez tartozó személyek és más veszélyeztetett csoportok számára.

Különleges intézkedéseket léptettek életbe, a személyazonosító okmányok kiadásának megkönnyítésére a fiatalkorúak és a szociálisan rászorulók számára. A kormány 2009-ben ingyenessé tette a személyazonosító igazolványok első igénylését (2009. december 18-i 844. számú határozat); tájékoztató kampányt („Személyazonosító igazolványok a fiatalkorú állampolgárok részére”) folytatnak minden év áprilisában és májusában. 2011-ben 6 699 személy kapta meg első személyazonosító okmányát. Ettől az évtől kezdődően az informatikai és hírközlési minisztérium nyilvántartást vezet és elemzéseket készít azokról az esetekről, amikor a személyazonosító okmányok kiadását elutasították; az értékelést negyedévente végzik el, és a moldovai állampolgárok a személyazonosító okmányokhoz való hozzáférését megkönnyítő intézkedések bevezetéséhez útmutatóként használják.

A személyazonosító okmányokhoz való könnyített hozzáférésben részesülő személyek emellett maguk közt foglalják a súlyos, kiemelt vagy közepes fokú fogyatékossággal élőket, a második világháborús veteránokat és asszimilált személyeket, a csernobili baleset következményeinek felszámolásában részt vevő személyeket és az asszimilált személyeket, valamint a Dnyeszter-melléki régióban zajlott katonai konfliktus során megsérült személyeket. Ezen csoportok számára a személyazonossági okmányok kiadása első alkalommal térítésmentes lehet; ez a kedvezmény a fogyatékkal élők számára a további igénylések esetén is fennáll. A személyi igazolványok és útlevelek térítésmentes kibocsátását első alkalommal a 2010. nyári árvíz áldozatai (egyszeri juttatás), a vér- és vérkomponens-donorok (egyszeri juttatás), és külföldi egészségügyi ellátást igénylő legfeljebb egy esztendős csecsemők számára is biztosítják az egészségügyi minisztérium előzetes engedélye alapján (egy gyorsított eljárás bevezetését tervezik az ilyen esetekre).

2012 januárja óta bevezették a mobil okmányirodákat, valamint az azonosító okmányok házhoz szállítását a fogyatékkal élő személyek számára. A külföldi egészségügyi ellátást igénylő legfeljebb egy esztendős csecsemők számára (az egészségügyi minisztérium ajánlása alapján), valamint a súlyos fogyatékkal élők számára (az egészségügyi minisztérium vagy a munkaügyi, szociális védelmi és családügyi minisztérium ajánlása alapján) a mobil szolgáltatások térítésmenetesek. A mobil okmányirodák 2012-ben 155 azonosító okmányt adtak ki, a házhoz szállítási szolgáltatás pedig 108 okmányt kézbesített.

A hontalan személyek számára az állampolgárság megszerzésében még fennálló akadályokat (az előre megfontolt bűncselekmények miatti korábbi szabadságvesztés vagy az igénylés vizsgálati szakaszában folytatott büntetőeljárás alapján) a 2011. június 9-én elfogadott, az állampolgárságról szóló 2000. évi törvény módosításával eltörölték. 2011. május 1-jétől 2013. március 31-ig 52 hontalan személy kapta meg a moldovai állampolgárságot.

Az etnikai kisebbségeket illetően a moldovai hatóságok idővel viszonylag sikeres intézkedések sorát vezették be a többnemzetiségű moldovai társadalomra vonatkozó integrációs politikájuk gyakorlati megvalósítása érdekében. 2009-et követően a 2011–2014-re és 2013–2015-re szóló „Európai integráció: szabadság, demokrácia, jólét” kormányzati cselekvési programok egy külön „Nemzeti kisebbségek” fejezetet tartalmaztak, amelyben a kormány elkötelezte magát a következő célkitűzések mellett: a nemzeti kisebbségekhez tartozó minden személy kulturális és nyelvi örökségének megőrzése és fejlesztése, egy koherens és többdimenziós állami politika végrehajtása a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek vonatkozásában, valamint a jogi keret felülvizsgálata a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek integrációjának könnyítésére az ország társadalmi, közigazgatási, kulturális, politikai és gazdasági életébe.

Az ezen célok irányában a közelmúltban elért fejlődést, mint az oktatási rendszerben tervezett többnyelvű oktatás felé tett első lépéseket (például a Gagauz Autonóm Régióban) gyakran a nemzetközi felügyeleti szervekkel (például az Európa Tanács a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményének tanácsadó bizottságával) együttműködésben, és egy viszonylag elavult jogi keret (a Moldovai Köztársaság területén a nyelvhasználatot szabályzó 1989. évi, valamint a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló 2001. évi törvény) ellenére sikerült elérni. A Moldovai Köztársaság 1996-ban ratifikálta az Európa Tanács keretegyezményét a nemzeti kisebbségek védelméről, valamint mostanáig csupán a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartáját („a Karta”) írta alá 2002-ben. 2012 februárjában azonban új dinamika lépett életbe, amikor a kormány létrehozta a Karta ratifikációja ügyében illetékes munkacsoportot azzal a céllal, hogy megkezdjék a Karta ratifikációs eszközének kidolgozását. A hatóságok, amelyeket a kisebbségek közti kapcsolatokért felelős iroda képvisel, azóta elkészítették a ratifikáció előzetes költségbecslését, és aktívan dolgoznak a Karta ratifikálásán.

Különösen a roma kisebbség (a 2004. évi népszámlálás adatai alapján a népesség 0,4 %-a) tekintetében az informatikai és hírközlési minisztérium egy szisztematikus munkaprogramot hajtott végre az összefüggő lakóterületek azonosítására és a roma népességgel kapcsolatos statisztikai információk finomítására az állami népesség-nyilvántartásban („nyilvántartás”). A nyilvántartásban az „etnikai hovatartozás” megjelöléséhez felvették a „roma” lehetőséget, így megkönnyítették a roma kisebbség tagjai számára, hogy magukat a kisebbség tagjaiként azonosítsák és vallják (korábban a sokaknak pejoratív jelentéstartalommal bíró „cigány” kifejezés volt az egyetlen javasolt önazonosítási lehetőség).

Továbbá, mivel az azonosító okmányok hiányában a szociális és gazdasági jogok gyakorlása sérül, a moldovai hatóságok szándékuk szerint folyamatosan foglalkoznak majd a kérdéssel, hogy a Moldovai Köztársaság területén lakó minden roma személyt ellássanak személyazonosító okmányokkal. 2012-ben a kormány a 2012. október 1-jével kezdődő hat hónapos időszakra mentesítette a roma származású állampolgárokat a kibocsátási díjak megtérítése alól (a 2012. július 6-i 497. számú határozat). Ezt követően négy tájékoztató kampányt zajlott le a helyi közigazgatási szervek, oktatási intézmények, roma nem kormányzati szervezetek és az elektronikus média segítségével, hogy a romákat az azonosító okmányok és a szociális juttatások igénylésére ösztönözzék. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően 959 személy jutott újonnan személyazonosító igazolványhoz. Összességében 2 521 személyazonosító okmányt adtak ki 2012-ben roma személyek számára; a romák támogatását célzó cselekvési terv alkalmazásával az azonosító okmányok romák számára történő kiállításának folyamatát (tanúsítás és dokumentáció) az informatikai és hírközlési minisztérium területi alosztályai folyamatosan felügyelik.

Az újszülöttek nyilvántartásba vételének vonatkozásában, különösen az újszülött roma gyermekek elmaradt nyilvántartásba vételének a megelőzése érdekében az informatikai és hírközlési minisztérium (2008. december 12-i 114/476. számú általános rendelet) kialakított egy mechanizmust, amely alapján a születési anyakönyvi kivonatokat az egészségügyi intézmények állítják ki, továbbá irodákat állított fel a gyermekek későbbi nyilvántartásba vételére a szülészeteken.

· A megkülönböztetés elleni jogszabályok és szakpolitikák hatékony végrehajtása, az ENSZ és az Európa Tanács vonatkozó jogi eszközeinek megvalósítása;

A 2012. május 25-i, az esélyegyenlőség biztosításáról szóló törvény 2013. január 1-jén lépett hatályba. Jogalkotási rendeletek egy csomagja kíséretében, beleértve a fogyatékkal élők társadalmi befogadásról szóló törvényt, valamint a büntető törvénykönyv kiegészítéseit, amelyeket a parlament időben elfogadott, valamint ezek végrehajtási rendeleteit, ez a törvény képezi a megkülönböztetés elleni törvény keretének sarokkövét a Moldovai Köztársaságban. Ugyanakkor látható, hogy a moldovai hatóságok belekezdtek egy robusztus program késlekedés nélküli végrehajtásába, amely az új jogi keret tartalmát a bírákkal, ügyvédekkel, a bűnüldöző hatóságok tisztviselőivel és a nagyközönséggel ismertető intézkedéseket és kezdeményezéseket foglal magában. Az erőfeszítések eredményei már láthatók, nem utolsó sorban annak köszönhetően, hogy az érintett és illetékes intézmények már az erőfeszítések korai szakaszában részt vettek, így például az ombudsmanok/emberi jogi központ, a nemzeti igazságügyi intézet, némelyikük az Egyesült Nemzetek fejlesztési programjával együttműködésben, továbbá számos nem kormányzati szervezet és nemzetközi partner is segítséget nyújtott a számukra. 2012 novemberében a nemzeti igazságügyi intézet 255 bíró és 42 ügyész részvételével tartott regionális képzéseket az esélyegyenlőség biztosításáról szóló törvény értelmezése és végrehajtása tárgyában. A folyó évben további képzések megtartását tervezik.

Az igazságügyi minisztérium kérésére az ENSZ Emberi Jogok Főbiztosának Hivatala a nemzeti igazságügyi intézettel együttműködésben tartott 2012. december 6-án kísérleti tanfolyamot 30 bíró és ügyész számára. 2013-ra hat képzési szemináriumot terveznek, amelyek közül eddig hármat tartottak meg (90 bíró és ügyész részvételével). Ezenkívül, az ügyvédi törvényközpont az ügyvédi kamarával partnerségben 2013-ban egy sor képzést szervezett 200 jogász részére (a Moldovai Köztársaság összes régiójából) a megkülönböztetés-mentességgel foglalkozó nemzeti és nemzetközi rendelkezések, az Emberi Jogok Európai Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlata, valamint a megkülönböztetés áldozatainak nyújtott jogi segítségnyújtás témájában. Ez a kezdeményezés a Soros Alapítvány által finanszírozott projekt („Az ügyvédek megkülönböztetési ügyekkel kapcsolatos ismereteinek konszolidációja”) keretében zajlott, amely projektet egy országos konferencia zárt le „Az ügyvédek szerepe a megkülönböztetési ügyek kezelésében – európai tapasztalatok a gyakorlatban” címmel (2013. április 19.).

A moldovai hatóságok jelentős erőfeszítéseket tettek továbbá az esélyegyenlőség biztosításáról szóló törvény végrehajtásának egyik fő eleme, az egyenlőségi tanács megfelelő működése érdekében. A végrehajtási folyamat kulcsfontosságú eleme a tanács hatékony működése, valamint azon képessége, hogy tevékenységét független és pártatlan módon legyen képes végezni. A tanács két tagját március 7-én, a maradék három tagot pedig június 10-én nevezték ki. Az EU és a Moldovai Köztársaság között az emberi jogokról 2013. április 16-án folytatott párbeszéd során a moldovai hatóságok megerősítették abbéli elkötelezettségüket, hogy az egyenlőségi tanács 2013 őszére működőképes lesz. Az igazságügyi minisztérium arra számít, hogy az egyenlőségi tanács költségvetése megengedi majd 20 teljes munkaidejű munkatárs alkalmazását a kezdeti szakaszban.

A Moldovai Köztársaság 2012-ben elismerte az ENSZ Faji Megkülönböztetés Elleni Bizottságának hatáskörét, miszerint egyedi tájékoztatást kaphat az ENSZ a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló egyezményének 14. cikkelye értelmében. Az esélyegyenlőség biztosításáról szóló törvény elfogadását követően a moldovai hatóságok fontolóra vették továbbá az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló európai egyezmény 12. számú jegyzőkönyvének ratifikálását.

Az esélyegyenlőség biztosításáról szóló törvény mellett 2012-ben egyéb fontos reformokat is elfogadtak annak érdekében, hogy megteremtsék azt a jogszabályi keretet, amely biztosítja a megkülönböztetés-mentességet a nemzetközi és európai normáknak megfelelően. A HIV-ről szóló 2007. évi törvényt módosították egy kettős cél teljesítése érdekében: a) töröljék a HIV-vel fertőzött személyekkel szembeni megkülönböztető rendelkezéseket a különféle területeken, így például eltörölték a külföldiekre vonatkozó utazási és letelepedési korlátozásokat, és b) erősítsék a magánélet és a bizalmas adatok védelmét. Ezeket a módosításokat hatékonyan végrehajtották.

Továbbá, a fogyatékossággal élő személyek társadalmi befogadásáról szóló törvény (2012. március 30-i 60. számú törvény) hatályba lépett, összehangolva a moldovai jogi keretet az ország az ENSZ a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezménye (UNCRPD) ratifikálásából eredő kötelezettségeivel. Ez az új, nagy horderejű törvény nemcsak a fogyatékkal élő moldovai állampolgárokra, hanem azokra a külföldi állampolgárokra is vonatkozik, akik jogszerűen tartózkodnak a Moldovai Köztársaság területén. A törvény előrevetíti az állam és a civil társadalom együttműködését. Az utóbbi szerint a moldovai hatóságok aktívan dolgoznak olyan intézkedések végrehajtásán, amelyek célja az „orvosi” modellről a „társadalmi” modellre való áttérés a fogyatékkal élők fogyatékának és jogainak megállapítása, illetve kezelése, valamint az ehhez szükséges költségvetési források elkülönítése.

Számos intézkedést fogadtak már el a 60. számú törvény rendelkezéseinek végrehajtására a foglalkoztatás terét érintő integráció vonatkozásában (V. fejezet), különös tekintettel arra a rendelkezésre, amely a közepes és nagyvállalatok (20 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatok) számára 5 %-os kvótát állapít meg a fogyatékossággal élő munkavállalók alkalmazása tekintetében a fogyatékosságok és munkaképesség meghatározásáért felelős nemzeti tanács foglalkoztatási ajánlása alapján. A munkaügyi, szociális védelmi és családügyi minisztérium megkezdte 43 olyan tisztviselő felvételét, akik a nemzeti foglalkoztatási ügynökség helyi hivatalaiban állnak majd munkába azzal a céllal, hogy személyre szabott segítséget nyújtsanak a fogyatékossággal élő személyek számára a munkába állási folyamatok terén alkalmi szövetségek, szakszervezetek és munkaadók részvételével.

2012. december 26-án a parlament elfogadta a 306. számú törvényt („egyes jogszabályok kiegészítése és módosítása”). A törvény új közigazgatási kihágásokkal bővítette a szabálysértési törvénykönyvet a munkahelyi megkülönböztetés, az oktatási megkülönböztetés és a közszolgáltatásokhoz és -javakhoz való hozzáférés terén fellépő megkülönböztetés vonatkozásában.

Ezenkívül a „gyűlölet-bűncselekmények” vonatkozásában is felülvizsgálták a büntető jogszabályokat. A büntető törvénykönyv 176. cikkelyét („az egyenlőség megsértése”) átfogalmazták a büntetendő cselekményt alkotó elemek (a korábbi nem specifikált „jogsértés” helyett „megkülönböztetés, kirekesztés, korlátozás vagy előnyben részesítés”) jobb meghatározása érdekében. Mindazonáltal bizonyos területeket még nem hoztak összhangba a sajátossági és előreláthatósági normákkal; sőt, a „gyűlölet-bűncselekményekre” vonatkozó büntetőjogi szabályozást a bűnüldöző szervek és az igazságügyi hatóságok továbbra is csak elvétve hajtják végre. Ezzel szemben, a polgári peres ügyek rendezése a kormány proaktív politikáját tükröző aktív dinamizmust mutat a moldovai társadalomban, olyan előzményi háttérrel, amely a civil társadalom és az állami intézmények által megkülönböztetési ügyekben kezdeményezett peres tevékenységeket mutat fel, amelyek precedensteremtő határozatok meghozatalát eredményezték a belföldi bíróságokon, és felhívták a nagyközönség figyelmét a problémára.

Továbbá, az Emberi Jogok Európai Bírósága a Genderdoc-M ügyben (9106/06 számú beadvány) meghozott 2012. júniusi határozatát követően a központi hatóságok és a chisinaui önkormányzat késznek mutatkoztak biztosítani az LMBTI személyek a gyülekezési szabadsághoz való jogát, ahogy azt az LMBTI közösség 2013. február 14-i és május 19-i sikeres felvonulásai tanúsítják. A Moldovai Köztársaság történetében ezek a felvonulások voltak az elsők, amelyek biztonságos körülmények között, a rendőrség hatékony védelme alatt zajlottak le.

Meg kell említeni egy másik pozitív lépést is a transzszexuális személyek, illetve a név- és nemváltoztatás jogi elismerésére vonatkozó jogaik helyzetével kapcsolatban. A legfelsőbb bíróság 2012. november 2-án kiadta 16. számú ajánlását a nemi átváltoztató sebészeti beavatkozást követő anyakönyvügyi eljárás helyesbítését illető panaszokra vonatkozó vizsgálati eljárás tekintetében. Ezek az ajánlások pontosan és egyértelműen tükrözik az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatát, és elismeri, hogy a beavatkozást követő nem elismerésének a megtagadása az anyakönyvi állapotban sérti az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló egyezmény előírásait (a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jog). Noha dicséretes, ez az erőfeszítés nem látszik teljes mértékben megoldani a problémát: úgy tűnik, hogy egyéb jogszabályi rendelkezések továbbra is lehetővé teszik az anyakönyvi irodák számára, hogy megtagadják a nemi átváltoztató sebészeti beavatkozást követően az egyén anyakönyvi állapotának a módosítását, következésképpen szükségessé tegyék számára azt, hogy a határozatot bíróság előtt támadja meg.

A bírósági területen a 2011 és 2012 közötti heves nyilvános vita következtében és a moldovai társadalomban a megkülönböztetéssel kapcsolatos kérdésekben fellépő aktívabb dinamizmus jeleként a 2012. évben rendkívüli mértékben léptek fel peres tevékenységek megkülönböztetési ügyekben. Némely ügyek a szólásszabadság korlátait pontosították a „gyűlöletbeszédek” kapcsán, többek között romák vagy LMBTI személyek ellen elkövetett rágalmazási vagy uszítási ügyekben, vagy a bizonyos webhelyeken közzétett, a „homoszexualitást támogató” közéleti személyiségeket felsoroló „fekete listák” kapcsán. Fontos kiemelni, hogy a bíróságok ezeket az ügyeket a nemzetközi és európai normák mentén ítélték meg, tekintettel a szólásszabadság törvényi korlátaira az etnikai, vallási vagy társadalmi gyűlölet terjesztése („gyűlöletbeszéd”) esetében; néhány esetben erkölcsi kártérítést is megítéltek a felperesek számára.

Emellett a chisinaui fellebbviteli bíróság elutasította az egyik vallási szervezet a „Teleradio Moldova” abbéli döntése ellen benyújtott panaszát, miszerint a műsorszóró az LMBTI jogokat tárgyaló ismertető műsort az emberi jogokat ismertető műsorként közvetített. Az elutasítás okaként azt jelölték meg, hogy a felperes megkísérelte „korlátozni a szólás- és véleményszabadságot egy a szexuális kisebbségek jogaira vonatkozó témában”. Hasonlóképp árulkodó volt a civil szervezetek, valamint bizonyos állami hatóságok reakciója, amit az LMBTI személyek és a vallási kisebbségek tagjai ellen az egyes helyi önkormányzatok, köztük a Balti városi tanács által bevezetett megkülönböztető intézkedések váltottak ki. A Balti városi tanács intézkedései esetében 2013. február 28-án Balti városának fellebbviteli bírósága úgy határozott, hogy „a moldovai ortodox egyház speciális támogatására létrehozott zóna”, valamint a „hagyományostól eltérő szexuális irányultságot terjesztő agresszív propaganda” tilalma sérti az emberi jogokat. Ami a többi helyi önkormányzat által elfogadott megkülönböztető határozatokat illeti, az állami kancellária tájékoztatta az érintett hatóságokat döntéseik jogellenes voltáról, és kezdeményezte az ezzel kapcsolatos bírósági eljárásokat. Ennek eredményeként a helyi önkormányzatok összes határozatát a kibocsátó hatóság törölte vagy a megfelelő bíróság jogellenesnek mondta ki azokat. Ugyanezt a megközelítést követik az ombudsmanok is a 2013. április 30-án a Gagauz Autonómia népgyűlése által elfogadott „az egyenlőség, a méltányosság és objektivitás elveinek biztosításáról” szóló törvény vonatkozásában, amely az esélyegyenlőség biztosításáról szóló törvényben meghatározott bizonyos jogokat kérdőjelez meg, különösen az LMBTI személyek foglalkoztatási jogainak tekintetében.

· A nemzeti emberi jogi cselekvési terv megkülönböztetés elleni küzdelemmel kapcsolatos intézkedéseinek hatékony végrehajtása (beleértve a megfelelő források elkülönítését); általános figyelemfelhívó kampányok a rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és a megkülönböztetés egyéb formái ellen; a megkülönböztetés elleni politikáért, valamint a rasszizmus, az idegengyűlölet és az antiszemitizmus elleni fellépésért felelős szervek megerősítése;

2012. december 27-én a parlament elfogadta a nemzeti emberi jogi cselekvési terv („a cselekvési terv”) módosításait, amelyek a hatóságok és a civil társadalom együttműködésében az olyan új fejlemények számításba vétele céljával készültek, mint a rendszeres egyetemes emberi jogi helyzetértékelés eredményei (2012. márciusi végleges jelentés) és az egyéb nemzetközi ajánlások. E gyakorlat mentén új fejezeteket építettek be, például: a megkülönböztetés megelőzése és az ellene folytatott küzdelem; a gondolati-, lelkiismereti és vallási szabadság; és a hontalanok, bevándorlók, menekültek és menedékkérők jogai. Az EU és Moldovai Köztársaság között a 2013. április 16-án folytatott emberi jogi párbeszéd során a moldovai hatóságok megerősítették, hogy kiemelt fontosságot tulajdonítanak a cselekvési terv folyamatos végrehajtásának – megfelelő finanszírozással – és felügyeletének.

Ez utóbbit az emberi jogi cselekvési terv végrehajtására felállított ad hoc nemzeti bizottság („a nemzeti bizottság”) koordinálja az igazságügyi minisztérium technikai támogatásával, továbbá az emberi jogok állandó parlamenti bizottságának részvételével. A felügyelet egy sor teljesítménymutató alapján zajlik, és egy kvalitatív értékelési és visszacsatolási mechanizmust is tartalmaz. Az értékelés azt mutatta, hogy az év végén a 2012-re tervezett intézkedések 85 %-át már vagy végrehajtották, vagy folyamatban voltak. A nemzeti bizottság az ország 35 kerületi tanácsának fokozottabb részvételét kérte. Kiegészítette továbbá a cselekvési tervet egy külön pénzügyi fejezettel, amelynek értelmében a nemzeti és helyi hatóságok kötelesek jelezni a teljes körű végrehajtáshoz a belső vagy külső, elkülönített vagy szükséges pénzügyi forrásokat. Az együttműködés a nemzeti és a nemzetközi partnerekkel továbbra is fontos tényező a cselekvési terv végrehajtásában. A moldovai hatóságok a közelmúltban úgy határoztak, hogy meghívják az Európa Tanácsot, az ENSZ-t, az EU-t, az EBESZ-t, valamint a nemzeti és a nemzetközi nem kormányzati szervezeteket, hogy vegyenek részt a nemzeti bizottságban.

A 2012-ben nemzetközi partnerek segítségével felülvizsgált, a romák támogatását célzó 2011–2015-re szóló nemzeti cselekvési terv áttörést jelent a Moldovai Köztársaság romákat célzó szakpolitikáiban, mivel a társadalmi befogadásra összpontosít, és nem csupán a roma kultúra támogatására korlátozódik. A roma közösségi közvetítők intézményesítése fontos lépés a romák jobb integrációjának az irányában. A jelenleg a Moldovai Köztársaság költségvetéséből finanszírozott roma közösségi közvetítői hálózat munkája döntő fontosságú lehet a tervezett társadalmi befogadási stratégia szempontjából, amely a központi és helyi hatóságok közös erőfeszítésein, a civil társadalom és a nemzetközi szervezetek (mint az UNICEF) aktív részvételén és a megfelelő pénzügyi források biztosításán alapul. 15 roma közösségi közvetítő állt munkába, akiket teljes mértékben az állami költségvetésből finanszíroznak; a számuk a tervek szerint 2015-re éri el majd az optimális szintet, 47 közösségi közvetítőt. A roma nők felelősségteremtését célzó stratégia támogatására a kezdeti 15 közösségi mediátor közül 13 nőnemű. A különleges romaügyi tanácsadó 2012. novemberi kinevezése a miniszterelnök mellé egy pozitív fejlemény a moldovai hatóságok kapacitásának és tudatosságának növelésére a romák társadalmi integrációja kérdésének kezelése vonatkozásában.

Ami az intézményeket illeti, megerősítették, hogy az emberi jogok tiszteletben tartásának biztosítása az igazságügyben az igazságszolgáltatási rendszer 2011–2016-ra vonatkozó reformját célzó nagyszabású, átfogó stratégia és az ahhoz kapcsolódó cselekvési terv egyik pillére. A jogszabályi módosítások 2012 júliusában elfogadott első hulláma megerősítette a legfelsőbb bírói tanácsot, és különösen annak fegyelmi jogkörét. Megvalósították továbbá azt a célkitűzést, hogy a bírák elosztása hatékonyabban és rugalmasabban, az egyes bíróságokon és kerületekben a valós munkamennyiség és ügyszám alapján történjen, valamint elérték azt a célkitűzést is, hogy segédbírói pozíciók felállításával csökkentsék a bírókra nehezedő munkanyomást. A 2008-ban kialakított, a nemzeti jogsegélytanács köré szerveződő jogsegélyrendszert is fejlesztették. A 2010-ben Európa Tanács és az Európai Bizottság támogatásával kibocsátott, az államilag garantált jogsegélyről szóló útmutatót továbbra is a jogi támogatást nyújtó érintett intézmények és szakemberek rendelkezésére bocsátják, míg a nagyközönség számára egy összefoglaló kiadvány érhető el, ami magyarázatokkal szolgál a jogsegély fajtáival és azok igénybe vételével kapcsolatban.

Ezen túlmenően, a jogi támogatás nyújtását diverzifikálták azáltal, hogy állami védőket intézményesítettek a magánügyvédek mellé, akik szerződéses alapon biztosítanak jogi támogatást a nemzeti jogsegélytanács öt területi irodájában. Akkreditált nem kormányzati szervezetek is nyújthatnak majd jogsegélyt a polgári ügyekben; a jogi asszisztensek és nem kormányzati szervezetek elsődleges jogi támogatást nyújtanak majd (a joggal kapcsolatos alapvető információkat, valamint segítséget a különféle rendeletek kidolgozásában, kivéve az eljárási rendeleteket a bírósági eljárásokhoz). 2012. január 1-jétől a felperesek már polgári ügyekben is igénybe vehetnek jogsegélyt. Az ilyen támogatás olyan személyek számára érhető el, akiknek nem áll módjukban ügyvédet fogadni, és akiknek az ügye elér egy bizonyos jogi vagy eljárási bonyolultsági szintet.

Az igazságügy reformját célzó stratégia kellő fontosságot tulajdonít az ombudsmani intézmény, az emberi jogi központ („központ”) reformjának is, azzal a céllal, hogy megerősítse annak függetlenségét és hatékonyságát, valamint a kapcsolódó, a kínzás megelőzését célzó országos mechanizmus függetlenségét és hatékonyságát (az emberi jogi központ 2009 novemberében „B” minősítést kapott a nemzeti emberi jogi intézmények nemzetközi koordinációs bizottságától, ami jelzi, hogy részben megfelel a párizsi alapelveknek). Egy ad hoc munkacsoport részletesen tanulmányozta a központ tevékenységét, beleértve a teljesítményének, finanszírozási igényeinek és a tevékenysége optimalizálását lehetővé tevő lehetséges intézkedéseknek az értékelését. A munkacsoport következtetései alapján, és nemzetközi partnerek (mint az ENSZ helyi emberi jogi tanácsadója és az ENSZ kínzásokkal foglalkozó korábbi különleges előadója), valamint a helyi nem kormányzati szervezetek bevonásával, az igazságügyi minisztérium előkészített egy jogszabálytervezetet a központ átszervezésére, az ombudsman(ok) kiválasztására és kinevezésére, valamint ez utóbbiak függetlenségi fokának megállapítására a központ munkatársainak kiválasztásában és kinevezésében, belső szervezeti felépítésének kialakításában, és a költségvetési kérdésekben való illetékességében. Jelen szakaszban a törvénytervezetet benyújtották nyilvános konzultációra.

Ugyanakkor a központ saját erőfeszítéseket tett hatékonyságának és szerepe hitelességének a javítása érdekében. Használni kezdte hatáskörét az alkotmánybíróság előtt lévő bizonyos törvények alkotmányosságának megkérdőjelezésére, valamint jogi állásfoglalások kezdeményezésére a bíróság előtt, illetőleg a bírósági eljárásokba való beavatkozásra „amicus curiae” formájában, beleértve a megkülönböztetésellenes eljárásokat is. Regionális központot nyitott Varnitában, Bender a Moldovai Köztársaság által felügyelt külvárosában, az úgynevezett biztonsági zónában, azzal a céllal, hogy foglalkozzon a helyi lakosság kérvényeivel, valamint hogy javítsa az együttműködést a Dnyeszter-melléki régió megfelelő ombudsmani intézményével.

b) A hatásvizsgálati jelentésben megfogalmazott ajánlások

· A 2011–2014-re vonatkozó emberi jogi cselekvési terve végrehajtásának folytatása, és további törekvés arra, hogy a nemzetközi közösséget bevonja a kisebbségek problémáinak megoldásába.

A moldovai hatóságok következetes elkötelezettséget és javuló eredményeket mutattak a 2011–2014-re szóló emberi jogi cselekvési terv végrehajtása során. 2013 márciusában az emberi jogi cselekvési terv végrehajtásáért felelős nemzeti bizottságot felállító kormányrendelet módosításait dolgozták ki azzal a céllal, hogy olyan nemzetközi szervezeteket hívjanak meg, mint az Európa Tanács, az ENSZ, az EU, az EBESZ, valamint egyes nemzetközi nem kormányzati szervezetek a bizottság felügyeleti és értékelő munkájában való részvétel céljából. A moldovai hatóságok szándékuk szerint a meghívást hamar valóra kívánták váltani az új kormány kinevezését követően.

· Az egyenlő bánásmódot biztosító jogszabályok hatékony végrehajtásának biztosítása az európai és nemzetközi normákkal összhangban, elsősorban átfogó iránymutatások kiadásával és egyenlőségi tanács működtetésével.

Mint azzal az előző részben részletesen foglalkoztunk, a moldovai hatóságok, igazságügyi intézmények, a civil társadalom és a lakosság nagyfokú tudatosságot mutatnak a diszkriminációellenes kérdésekben, egy olyan témakörben, amely még mindig nagy vitákat vált ki a társadalomban. Számos megvalósítási intézkedést foganatosítottak röviddel az esélyegyenlőség biztosításáról szóló törvény elfogadását követően, nevezetesen a következőket: egy kiterjedt oktatási és képzési program, amelynek keretében megvalósítási irányelvekkel látták el a jogászokat és tájékoztatták a nyilvánosságot; az esélyegyenlőség biztosításáról szóló törvénnyel ellentétes adminisztratív határozatokat és regionális jogszabályokat jogi úton hatályon kívül helyezték; a nemzeti ítélkezési gyakorlat egyre nagyobb mértékben összhangba kerül az Emberi Jogok Európai Bíróságának határozataival.

· Pénzügyi erőfeszítéseinek fenntartása a romák támogatásáról szóló, 2011–2015-re vonatkozó cselekvési terv hatékony és következetes végrehajtása érdekében.

Mint azzal az előző részben foglalkoztunk, a romák támogatását célzó 2011-2015-re vonatkozó cselekvési tervet következetes módon hajtották végre. Jóllehet némi késéssel, korábbi elkötelezettségüket a roma közösségi közvetítők intézményesítésére 2013-ban eredményes költségvetési kötelezettségvállalásokká fordították. Ebben a kérdésben, valamint általában az emberi jogi kérdésekben, a nemzetközi közösség együttműködése és támogatása fontos tényező a tervezett intézkedések sikerének a biztosításában.

· A tiraszpoli de facto hatóságokkal való jó együttműködés folytatása, amely lehetővé tenné a dokumentumok kiadásához és a bűnüldözési vonatkozásokhoz kapcsolódó információcserét;

Ahogy azt a vízumliberalizációról szóló cselekvési terv követelménypontja leírja, a személyazonosító okmányok kibocsátása a Dnyeszter-melléki régió lakosai számára a Moldovai Köztársaság alkotmányos hatóságai által a moldovai jogban előírt információk alapján és az alkotmányos hatóságok birtokában lévő információkkal összevetve történik.

A Chisinau és Tiraszpol közötti együttműködés a bűnüldözési ügyekben ad hoc módon zajlik, egy 1994. évi megállapodás alapján. Ez a megállapodás azonban a Moldovai Köztársaság emberi jogi fejlődésével összefüggésben ekképp már nem hajtható végre, mivel nem nyújt elegendő garanciát a személyes adatok védelmére, valamint a Dnyeszter-melléki régió de facto hatóságai által kivizsgálásra rendelt gyanúsítottak emberi jogainak védelmére; ezt a keretet felül kell vizsgálni. Ebben a kérdésben a munka újraindult az odesszai „5+2” ülés nyomán, a moldovai EBESZ misszió által javasolt tervezet alapján.

· A lehetséges biztonsági és migrációs kihívások leküzdésére irányuló erőfeszítések fokozása, és az ellenőrzés javítását célzó megoldási lehetőségek keresése az „5+2” tárgyalási folyamat sérelme nélkül.

2013 márciusában a reintegrációért felelős moldovai miniszterelnök-helyettes (a Moldovai Köztársaság politikai képviselője az „5+2” tárgyalásokon) levélben tájékoztatta a Dnyeszter-melléki régió de facto közigazgatását, az „5+2” folyamat többi résztvevőjét, valamint az Oroszország és a Moldovai Köztársaság közötti 1992. évi tűzszüneti megállapodásban felállított közös ellenőrző bizottságot, hogy a Moldovai Köztársaság a moldovai migrációs és menekültügyi iroda hat regisztrációs pontját szándékozik felállítani a Dnyeszter-melléki régióval közös közigazgatási határvonalon, a Dnyeszter-melléki konfliktus úgynevezett biztonsági zónájában, a moldovai-ukrán határ központi (Dnyeszter-melléki) szakaszán keresztül folyó migrációs áramlások nyomon követése és ellenőrzése céljából. A Tiraszpol felé szolgáltatott adatok a helyszínt, az eljárásokat, a felelős intézményeket és egyéb releváns szempontokat illető alapvető tényeket tartalmaztak.

Áprilisban a Dnyeszter-melléki régió kormányának negatív reakcióját követően a reintegrációért felelős miniszterelnök-helyettes további magyarázatokat küldött Tiraszpolnak írásban, valamint nyilvános nyilatkozatok, többek között a migrációs és menekültügyi iroda által kiadott nyilatkozatok útján. A kérdés újra felmerült az odesszai „5+2” ülésen (2013. május 23-24.), ahol a Moldovai Köztársaság elhárította a Dnyeszter-melléki régió vádjait, miszerint a kezdeményezés gátolná a Dnyeszter-melléki régió moldovai útlevéllel nem rendelkező orosz és ukrán lakosainak szabad mozgását. A Dnyeszter-melléki régió elégedettnek tűnt a kapott magyarázatokkal. A Moldovai Köztársaság emellett egyetértett abban, hogy Oroszországgal és Ukrajnával háromoldalú konzuli konzultációt tart a Dnyeszter-melléki régió a moldovai hatóságok általi nyilvántartásba vételt megtagadó orosz és ukrán lakosainak moldovai tartózkodásának az elismeréséről.

A nemzeti statisztikai hivatal szerint a Moldovai Köztársaság lakossága 2012-ben 3 559 541 főt számlált (a Dnyeszter-melléki régió lakosai nélkül). Emellett a Dnyeszter-melléki régió népességét a becslések hozzávetőleg 509 400 főre teszik (a régióból érkező jelentős számú bevándorló levonása nélkül), amelyből 280 239 (55 %) az állami népesség-nyilvántartóban regisztrált moldovai állampolgár. 2012-ben az információtechnológiáért és kommunikációért felelős minisztérium 15 531 útlevelet adott ki a Moldovai Köztársaságnak a Dnyeszter-melléki régióban tartózkodó állampolgárai számára.

A Moldovai Köztársaság általánosságban befogadó politikát tanúsít a Dnyeszter-melléki régióban tartózkodó polgárai irányában, és lehetővé teszi számukra, hogy térítésmentesen szerezzenek moldovai állampolgárságot önkéntes alapon (vagyis első alkalommal térítésmentes személyazonosító okmányok kibocsátása). Lévén a Moldovai Köztársaság a Dnyeszter-melléki régió anyakönyvi okmányait nem ismeri el, az információtechnológiáért és kommunikációért felelős minisztérium különleges intézkedéseket alkalmaz az igénylők állampolgárságának megállapítására az állampolgárságról szóló 2004. évi törvény módosításai, valamint a kormány 2005. szeptember 9-i 959. számú és a 2011. május 10-i 337. számú határozata alapján. 2012 májusától tárgyalások folynak Chisinau és Tiraszpol között egy információcsere-mechanizmus létrehozására a Dnyeszter-melléki régió de facto hatóságai által kiállított okmányok újbóli nyilvántartásba vételének a lehetővé tételére, és különösen egy országos azonosító (a moldovai anyakönyvi nyilvántartás által generált szám) elemeinek bevezetésére a Dnyeszter-melléki régió de facto hatóságai által kiállított, családi állapotot igazoló okmányokba. Ez leegyszerűsítené a Dnyeszter-melléki régió lakosai számára a moldovai személyazonosító okmányok igénylését.

Pillanatnyilag a kormány 2013. február 18-i 125. számú, a Moldovai Köztársaság lakosságának személyazonosító okmányainak és tanúsítványainak a kibocsátásáról szóló szabályozási rendeletét jóváhagyó (a kormány 1995. június 6-i 376. számú, azóta módosított határozata helyére lépő) határozata előírja, hogy „a nagykorúságot elért, korábban nyilvántartásba nem vett személyek azonosítása, vagy azon személyek azonosítása, akiknek személyazonossága a korábban kiadott okmányokból nem állapítható meg, a szülők, törvényes képviselők vagy egyéb I-III. fokú rokonok egyikének felelős nyilatkozata alapján hajtandó végre”. Az utóbbi esetben az igénylőnek a személyéről információkkal rendelkező helyi hatóság vagy más állami intézmény által kibocsátott további magyarázó dokumentumokat is be kell nyújtania. Ennek megfelelően a Dnyeszter-melléki régió lakosainak azon leszármazottai vagy rokonai, akik a szovjet típusú útlevélrendszer (amely rendszert a moldovai Registru megörökölt) keretében nem tudják magukat azonosítani, jelenleg hozzátartozóik nyilatkozataira támaszkodva igényelhetnek moldovai állampolgárságot. A moldovai büntető törvénykönyv pénzbírságot és akár egy év börtönbüntetést szab ki arra az esetre, ha valaki egy köztisztviselő előtt hamis nyilatkozatot tesz annak érdekében, hogy jogi következményt teremtsen egy harmadik személy számára.

A 4. témakör általános értékelése A Moldovai Köztársaság elindult a második szakasz követelményeinek tényleges megvalósításának az irányában. A külföldi állampolgárok és hontalanok személyek jogszerű tartózkodásának fennmaradt korlátozásait eltörölték; a minden állampolgárra vonatkozó hozzáférést az azonosító okmányokhoz hatékonyan fejlesztették tovább; jelentős javulást sikerült elérni a megkülönböztetés elleni jogi keret megvalósításában. A Dnyeszter-melléki régió helyzetével emellett elkötelezetten foglalkoznak egy migráció-ellenőrzési rendszer felállításával és különleges eljárások bevezetésével a Dnyeszter-melléki régió moldovai azonosító okmányokat igénylő lakosai személyazonosságának a tanúsítására. A Moldovai Köztársaság ezen felül következetesen nyomon követi a hatásvizsgálati jelentésben megfogalmazott összes ajánlást. A Bizottság megítélése szerint a Moldovai Köztársaság általánosságban eleget tesz a 4. témakörben megállapított, a második szakaszra vonatkozó követelményeknek. További intézkedésre van szükség az alábbiak tekintetében: · Az esélyegyenlőség biztosításáról szóló törvény fenntartható végrehajtásának jóváhagyása, nevezetesen egy működő esélyegyenlőségi tanács felállításával, valamint a fejlődés továbbvitelével a fogyatékkal élő személyek társadalmi integrációjáról szóló törvény teljes végrehajtása irányában; · A nemzeti emberi jogi cselekvési terv pénzügyi hátterének jóváhagyása; · Az igazságszolgáltatási reform megvalósításának folytatása, beleértve az ombudsman intézményének megerősítését; · A bejelentett regisztrációs állomások felállítása a Dnyeszter-melléki régióval közös közigazgatási határ mentén; · A haladás előmozdítása a Dnyeszter-melléki régió vonatkozásában a nyilvántartásba vétel és tanúsítás megkönnyítésére a régió lakosai számára.

3.           következtetések

A Moldovai Köztársaság által a vízumliberalizációról szóló cselekvési terv első szakaszának négy témakörében, illetve a második szakaszban meghatározott, és a jelen 4. eredményjelentésben tárgyalt követelmények teljesítése terén tett előrelépésekről a Bizottság rendszeresen jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak azóta, hogy 2010 júniusában elkezdődtek az EU és a Moldovai Köztársaság között zajló vízumügyi párbeszédek, és a Moldovai Köztársaság számára 2011 januárjában előterjesztették a vízumliberalizációról szóló cselekvési tervet.

A vízumliberalizációról szóló cselekvési tervhez kapcsolódó intenzív jelentéstételi folyamaton túl a Bizottság folytatta a Moldovai Köztársaság által a cselekvési terv kapcsolódó területein történt haladás nyomon követését is

· az EU és a Moldovai Köztársaság közötti vízumkönnyítési vegyes bizottság;

· az EU és a Moldovai Köztársaság közötti visszafogadási vegyes bizottság;

· az EU és a Moldovai Köztársaság közötti 3. számú vegyes albizottság;

· az EU és a Moldovai Köztársaság közötti mobilitási partnerség vezető tisztviselői találkozója; valamint az

· az EU és a Moldovai Köztársaság közötti, emberi jogokról folytatott párbeszéd segítségével.

Az egyes bizottságokban és keretrendszerekben haladás történt az EU és a Moldovai Köztársaság között zajló párbeszéd és együttműködés terén, amely azóta is töretlenül folytatódik. A vízumkönnyítési és visszafogadási bizottságok legutóbbi ülésein, amelyekre az uniós tagállamok részvételével 2013. június 12-én került sor Brüsszelben, a Bizottság mindkét megállapodás végrehajtását általánosságban kielégítőnek ítélte meg.

Az EU és a Moldovai Köztársaság közötti vízumügyi párbeszéd fontos eszköznek bizonyult a reformok előmozdítását illetően nemcsak a bel- és igazságügy terén, hanem azon túl is olyan területeken, mint a jogállamisági és alkotmányossági kérdések, beleértve a politikai pártok finanszírozását és a politikai mentelmi jogokat. A vízumliberalizációról szóló cselekvési terv négy témakörébe tartozó területeken a Moldovai Köztársaság az elmúlt három évben folyamatos és eredményes haladást ért el, alátámasztva a moldovai hatóságok szilárd elkötelezettségét és erőfeszítéseit arra vonatkozóan, hogy a vízumliberalizációról szóló cselekvési terv végrehajtását prioritásként kezelje jogi és közigazgatási ütemtervében.

Fontos azonban ismét megerősíteni, hogy a vízumliberalizációról szóló cselekvési terv több területe alá tartozó reformok, és különösen azok, amelyek a közigazgatás megfelelő szabályozását célozzák, egyértelműen stabil politikai akaratot igényelnek a moldovai hatóságok oldaláról annak érdekében, hogy a reformok teljes mértékben konszolidálhatók legyenek a moldovai társadalomban.

A jelenlegi értékelés azt mutatja, hogy a Moldovai Köztársaság nagy vonalakban megfelel a vízumliberalizációról szóló cselekvési terv négy témakörében megfogalmazott összes követelménynek. A jogalkotási és szakpolitikai keret működése, illetve az intézményi és szervezeti elvek és eljárások mind a négy témakörben megfelelnek az európai és nemzetközi normáknak. A Bizottság úgy véli, hogy a Moldovai Köztársaság nagyon jó haladást ért el a vízumliberalizációról szóló cselekvési terv második szakaszában meghatározott követelmények hatékony és fenntartható megvalósításában. A jelentésben megkövetelt intézkedések teljesítésével a Moldovai Köztársaság a végére érne a vízumliberalizációról szóló cselekvési terv második szakaszában meghatározott követelmények megvalósításának.

A Bizottság továbbra is külön figyelemmel kíséri, hogy a Moldovai Köztársaság megfelelő pénzügyi és emberi erőforrásokat fordítson a jogszabályi és szakpolitikai keret fenntartható megvalósítására. Ebben a tekintetben, a Moldovai Köztársaság köteles kialakítani egy hosszú távú, többéves tervezési rendszert annak biztosítására, hogy a szükséges pénzügyi és emberi erőforrásokat elkülönítsék a követelmények tartós teljesítése érdekében, az állami költségvetés szükséges kiadássorainak szisztematikus integrációja révén. Elengedhetetlen, hogy tovább folytassák a célzott tájékoztatási kampányok szervezését annak érdekében, hogy tisztázzák a vízummentes utazással kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, valamint az EU munkaerőpiacának az elérését szabályozó szabályokat.

A Bizottság továbbra is aktívan figyeli a jelentésben a vízumliberalizációról szóló cselekvési terv négy témakörének tekintetében megkövetelt tevékenységek teljesítését, azzal a szándékkal, hogy őszre a vízumliberalizációról szóló cselekvési terv összes követelményének hatékony megvalósításáról számolhasson be.

[1]               18078/10. számú tanácsi dokumentum.

[2]               i. okmánybiztonság, ideértve a biometrikus azonosítókat is; ii. illegális bevándorlás, beleértve a visszafogadást; iii. közrend és biztonság; valamint iv. külkapcsolatok és alapvető jogok.

[3]               SEC (2011) 1075 végleges.

[4]               SWD (2012) 12 final.

[5]               COM (2012) 348 final.

[6]               COM(2012) 443 final.

[7]               3. számú albizottság: vámügyek, határon átnyúló együttműködés, pénzmosás, kábítószerek, illegális bevándorlás.

[8]               COM(2012) 443 final.

[9]               Kéttónusú vízjel, UV-fényben fluoreszkáló szálak, mikronyomatok, lézergravírozással előállított útlevélszámozás, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet 9303. számú dokumentumának az 1. részében található, a III. szakasz: A géppel olvasható úti okmányok biztonsági szabványai 1. sz. Tájékoztató függelékének V. pontjában foglaltak szerint.

[10]             Vízjel, mikronyomatok, emblémák és sorszám UV-fényben fluoreszkáló formában.

[11]             A moldovai hatóságok szerint a Dnyeszter-melléki régió lakossága 509 400 főt számlál, akiknek 55 %-a a Moldovai Köztársaság állampolgára, és 33 128 fő rendelkezik közülük a Moldovai Köztársaság által kibocsátott biometrikus útlevéllel.

[12]             Az Európai Parlament és a Tanács 562/2006/EK rendelete (2006. március 15.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének létrehozásáról.

[13]             SEC(2011) 145 végleges.

[14]             2012-ben 87 korrupciós ügyet vizsgáltak ki, 92 vizsgálati ügyet zártak le, és 102 esetben alkalmaztak fegyelmi büntetést, amelyek közül 34 eset vezetett elbocsátásokhoz. A 2010. és 2012. közötti időszakban négy büntető eljárást indítottak súlyos korrupciós bűncselekmények ügyében.

[15]             Az EU schengeni katalógusa a külső határellenőrzésről, Kiutasítás és visszafogadás, Ajánlások és legjobb gyakorlatok, 7864/09 számú tanácsi dokumentum.

[16]             http://www.eubam.org/files/20121206142708402683P9AP_ENG_Second_Year.pdf

[17]             Grúzia, Ukrajna, Azerbajdzsán és a Moldovai Köztársaság (GUAM) – Szervezet a Demokráciáért és Gazdasági Fejlődésért.

[18]             A határrendőrség 2013 áprilisában megkapott minden szükséges felszerelést és 30 járőrkocsit a mobil egységek működésének biztosítása érdekében.

[19]             A vegyes visszafogadási bizottság legutóbbi ülésére 2013. június 12-én került sor.

[20]             Összhangban a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról szóló 2008/115/EK tanácsi irányelvvel.

[21]             A munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK számú tanácsi irányelvnek megfelelően.

[22]             A vízumkönnyítési vegyes bizottság legutóbbi ülésére 2013. június 12-én került sor.

[23]             2012-ben az első fokú határozatok átlagos feldolgozási ideje 107 nap volt, jóval a 6 hónapos határidőn belül. Másodfokra kiterjesztve a feldolgozási idő lényegesen hosszabb – 401 nap. Jelenleg 82 ügy (85 személy) elbírálása van folyamatban (elsőfokú vagy fellebbviteli határozatra vár).

[24]             17 határozatot hoztak meg az eljárás kezdete óta. 2013. január 1-jén 1 998 hontalan személy tartózkodott a Moldovai Köztársaság területén (elismert/állandó tartózkodási joggal).

[25]             Éves emberkereskedelmi adatok: regisztrált bűncselekmények (2010-ben 140, 2011-ben 111, 2012-ben 151) és a CAP által támogatott áldozatok (2010-ben 355, 2011-ben 339, 2012-ben 424). Azonosított áldozatok a belügyminisztérium szerint: 2011-ben 131; 2012-ben 266. Büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletek: 2011-ben 7, 2012-ben 13. Gyermekkereskedelem támogatott áldozatai: 2010-ben 9,6 %, 2011-ben 14 %, 2012-ben 13 %.

[26]             A tervben foglalt intézkedések végrehajtásához szükséges forrásokat az állami és a helyi költségvetésekből finanszírozott közhivatalok számára a 2012 és 2013 közötti időszakra elkülönített összegből kell biztosítani a külső segítség mellett, amelyet az egyes közhivatalok az adott projektek megvalósításához kapnak: A jó kormányzás és a korrupció elleni küzdelem a keleti partnerségben ET-projekt támogatása, az Európai Bizottság „A Moldovai Köztársaság kormányának támogatása a korrupcióellenes tevékenységek fenntartásában, a belügyminisztérium megreformálásában, beleértve a rendőrséget, valamint a személyes adatok védelmét” projektjének támogatása.

[27]             A rendszer eddig nem érte el a tervezett hatást, és nem módosította jelentős mértékben az integritáshoz való hozzáállást az állami szektorban. A korrupciós kockázatokkal kapcsolatos önértékelés a legtöbb esetben formális gyakorlat volt csupán, és a politikai instabilitás hátrányos hatással volt a közintézmények irányítási kapacitására. A folyamat eredményezte integritási tervek nem voltak megfelelő minőségűek. A nemzeti korrupcióellenes központ a közelmúltban kapott jogosultságot arra, hogy részt vegyen a korrupciós kockázatok elemzésével megbízott munkacsoportok munkájában és véleményezze azt – a központ korábban csak általános felügyeleti szereppel rendelkezett, ami nem tette lehetővé, hogy lényeges szerepet vállaljon a folyamatban.

[28]             A funkcionális függetlenséget egy olyan folyamat biztosítja, amelynek keretében a nemzeti korrupcióellenes központ igazgatója mandátumának időtartama nem esik egybe a kormány, a parlament és az elnök mandátumával; a nemzeti korrupcióellenes központ igazgatójának és igazgatóhelyetteseinek kinevezése törvényben meghatározott szakmai kritériumok és nem politikai elkötelezettség alapján történik; a kinevezés/visszahívás folyamatában több hatóság is részt vesz; a mandátum lejárta előtti visszahívás szigorú feltételeit pedig törvény szabályozza.

[29]             Az életvitel-vizsgálat a vizsgált személy életvitelének a vizsgálatát jelenti a legálisan szerzett jövedelme tükrében.

[30]             „A Moldovai Köztársaság kormányának támogatása a korrupcióellenes tevékenységekben, a belügyminisztérium megreformálásában, beleértve a rendőrséget, valamint a személyes adatok védelmét is” projekt.

[31]             A központi választási bizottságot a különböző politikai pártok képviselői alkotják, három főállású funkcionárius, valamint 20 fő személyzettel rendelkezik, és főként a választási kampányok idején működik. A központi választási bizottságnak rendelkeznie kell a szükséges erőforrásokkal, hogy érdemi, proaktív felügyeletet gyakorolhasson a választási kampányok és általában a politikai pártok finanszírozása felett.

[32]             A pénzmosás megelőzéséért és a pénzmosás elleni küzdelemért felelős hivatal a Camdeni vagyonvisszaszerzési ügynökségközi hálózat (CARIN) megfigyelő státusszal rendelkező tagja.

[33]             i. Beérkező kiadatási kérelmek: az igazságügyi minisztérium 3-4, a főügyészi hivatal 2-3 hónap alatt dolgozza fel; ii. beérkező jogsegélykérelmek: az igazságügyi minisztérium 2-3, a főügyészi hivatal legfeljebb 6 hónap alatt dolgozza fel; iii. az igazságügyi minisztérium a büntetőítéletek elismerésére és végrehajtására vonatkozó beérkező kérelmeket hozzávetőleg 3, a kimenő kérelmeket 4-5 hónap alatt dolgozza fel; iv. az igazságügyi minisztérium az elítélt személyek más államok részére történő átadásával kapcsolatos kérelmeket 5-6 hónap alatt dolgozza fel.

[34]             Az egyezmény szerint két vagy több állam illetékes hatóságai közös megegyezéssel felállíthatnak egy közös nyomozócsoportot valamely meghatározott célra és korlátozott időtartamra, hogy bűnügyi nyomozati tevékenységet hajtsanak végre országaik területén.

[35]             Az ellenőrzési cél arra utal, hogy a bűnüldöző szervek miként irányítják, regisztrálják és jelentik a szervezett bűnözéssel kapcsolatos ügyeket.