This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52013DC0453
COMMUNICATION FROM THE COMMISSION TO THE EUROPEAN PARLIAMENT, THE COUNCIL, THE EUROPEAN ECONOMIC AND SOCIAL COMMITTEE AND THE COMMITTEE OF THE REGIONS End-to-end e-procurement to modernise public administration
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Teljesen elektronizált közbeszerzés a közigazgatás korszerűsítéséért
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Teljesen elektronizált közbeszerzés a közigazgatás korszerűsítéséért
/* COM/2013/0453 final */
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Teljesen elektronizált közbeszerzés a közigazgatás korszerűsítéséért /* COM/2013/0453 final */
1. Bevezetés A jelen közlemény a „teljesen elektronizált
közbeszerzés” (a hirdetmények elektronikus közzétételétől az elektronikus
kifizetésig tartó közbeszerzési folyamat)[1] uniós végrehajtásának helyzetét értékeli,
amint azt „Az e-közbeszerzésre vonatkozó stratégia” című 2012. évi közlemény[2] előírja.
A közlemény meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyeket az Európai Uniónak
és a tagállamoknak a teljesen elektronizált közbeszerzésre történő áttérés
megvalósításához kell meghozniuk. A közbeszerzések kezelése elsődleges politikai
jelentőséggel bír a pénzügyi konszolidáció jelen kontextusában. Mivel az
árukra, építési beruházásokra és szolgáltatásokra fordított közkiadások az
Európai Unió GDP-jének 19 %-át teszik ki[3], azok hatékonyabb kezelése jelentős mértékben
hozzájárulhat a közkiadások általános hatékonyságának javításához. A
jelenlegi válság lehetőséget kínál a tagállamok számára közigazgatásuk további
strukturális átalakítására azzal a céllal, hogy csökkenthessék a
közkiadások GDP-n belüli arányát és a megtakarított forrásokat növekedést
ösztönző szakpolitikákra fordíthassák. A Világbank becslése szerint az
e-közbeszerzés 6–13,5 %-os megtakarítással járhat a közbeszerzési kiadások
teljes összegéhez viszonyítva[4]. A hatékony közigazgatás az Európai Unió
gazdasági versenyképességének egyik kulcseleme. A
közigazgatás modernizációját a Bizottság éves növekedési jelentése 2012-ben és
2013-ban[5]
az öt prioritás egyikeként azonosította. A közbeszerzés reformja, a
közigazgatás digitalizálása, az adminisztratív terhek csökkentése és az
átláthatóság növelése mind növekedésösztönzők. A teljesen elektronizált közbeszerzésre
történő áttérés jelentős megtakarításokkal járhat, előmozdíthatja a
közigazgatás bizonyos területeinek strukturális újragondolását, és ösztönzi a
növekedést a belső piac megnyitása és az innováció és az egyszerűsítés
előmozdítása útján. Előmozdíthatja a kkv-k közbeszerzésekben való részvételét
is az adminisztratív terhek csökkentése, az üzleti lehetőségek átláthatóságának
növelése és a részvételi költségek csökkentése révén. A teljesen elektronizált közbeszerzés nem egy
olyan informatikai projekt végrehajtását jelenti, amely csak leképezi a
papíralapú folyamatokat; olyan lehetőségről van szó, amely a közigazgatás
szervezetének alapvető újragondolására kínál alkalmat. A teljesen
elektronizált közbeszerzés ezért a fenti prioritások megvalósítását elősegítő
egyik kulcstényező, és hozzájárulhat az Európa 2020 stratégia fenntartható
növekedésre vonatkozó célkitűzéseihez. Az e-közbeszerzés[6]
előnyeinek kiaknázása érdekében és a közbeszerzés jogi kerete modernizációjának
részeként[7]
a Bizottság 2011 végén az e-értesítés[8],
a közbeszerzési dokumentumokhoz való e-hozzáférés[9] és az
e-benyújtás[10]
szakaszának kötelezővé tételére tett javaslatot. A Bizottság most elfogadott
egy javaslatot, amely a közbeszerzési eljárás másik szakasza: a számlázás
digitalizálására irányul. Ez a 2012. évi második egységes piaci
intézkedéscsomagban előirányzott javaslat az e-számlák valamennyi állami
beszerző általi kötelező elfogadására történő áttérést kívánja elérni az
e-közbeszerzésre vonatkozó határidőhöz a lehető legszorosabban kapcsolódó
határidővel. Ez maximalizálná a hasznokat az Európai Unió gazdasága számára, és
lehetővé tenné az európai vállalkozások és ajánlatkérő szervek számára a
digitalizált egységes piac előnyeinek teljes kiaknázását. A közbeszerzések
jogi keretének modernizációja és az e-számlázásra vonatkozó javaslat a
közbeszerzések digitalizálását befolyásoló fő tényezőkkel foglalkozik. Az
e-fizetéssel már nagymértékben foglalkoznak az egységes eurófizetési térségre
(SEPA) vonatkozó jogszabályok, míg az e-rendelés a közbeszerzésre vonatkozó
jogalkotási javaslatban foglalt e-katalógusok megvalósításának függvénye. A
folyamat fennmaradó része (e-archiválás) az e-számlázás függvénye, ami
alátámasztja, hogy az utóbbit kell először megvalósítani. Ezért, jóllehet a
végső cél a teljes közbeszerzési ciklus elektronikus levezénylése az
e-értesítéstől az e-fizetésig, a Bizottság e szakaszban nem tesz jogalkotási
javaslatot a folyamat fennmaradó részének digitalizálására. A Bizottság
mindazonáltal figyelemmel fogja kísérni e területek jövőbeli alakulását, és
adott esetben intézkedés elfogadásáról dönt majd, ha azt hasznosnak vagy
szükségesnek ítéli. A tagállamok főszerepet fognak játszani a teljesen
elektronizált közbeszerzés megvalósításában, mivel megvalósítható stratégiákat
kell majd kidolgozniuk az áttérés levezénylésére. A már kidolgozott stratégiák
többsége nem tartalmaz működési kérdésekkel foglalkozó akcióterveket. Az e-közbeszerzési
stratégiát már kidolgozott 22 tagállam közül csak 8 határozott meg az
e-közbeszerzés bevezetésére vonatkozó célokat. 2. A teljesen elektronizált közbeszerzés,
mint a közigazgatás modernizálásának eszköze A tagállamoknak meg kell ragadniuk a teljesen
elektronizált közbeszerzés megvalósításában rejlő lehetőséget, és azt a
közbeszerzés levezénylési módjának javítására, és még inkább közigazgatásaik
működésének alapvető modernizálására kell fordítaniuk. A hasznok maximalizálása
érdekében stratégiai és holisztikus megközelítést kell alkalmazni, meghatározva
a megfelelő politikát és jogszabályi keretet, valamint biztosítva a kormányzást
és a koordinációt. Például szakpolitikai döntéseket kell majd hozni annak
biztosítása érdekében, hogy a vállalkozások egyszerűen hozzáférhessenek a közbeszerzési
lehetőségekhez. Ez minden nemzeti közbeszerzési lehetőség egyetlen weboldalon
való közzététele vagy több, információt cserélő weboldal létrehozása útján
érhető el. A teljesen elektronizált közbeszerzés
lehetőséget kínál a teljes közbeszerzési eljárás átalakítására, alkalmasint
hatást gyakorolva a közbeszerzés tagállami (de)centralizációjának mértékére[11]. A teljesen elektronizált közbeszerzés
javíthatja az általános közigazgatási hatékonyságot a beszerzéstől a fizetésig
terjedő ciklus időtartamának lerövidítése, az adminisztratív terhek csökkentése
és az ellenőrizhetőség javítása révén. Mindezek másfelől mérséklik a korrupció
és adócsalás lehetőségét, fokozzák az adatbiztonságot, és csökkentik a peres
ügyek számát[12].
A lombardiai központi beszerző testület 2009-ben megállapította, hogy az
e-közbeszerzés bevezetése 26 %-kal csökkentette a közbeszerzési eljárások
időtartamát, és 88 %-kal csökkentette a peres ügyek számát. A digitalizálás ezenfelül elősegíti a
közbeszerzések és így a közkiadások egy jelentős részének figyelemmel
kísérését. Portugáliában a „Base”[13]
elnevezésű közbeszerzési portál lehetővé teszi a közbeszerzési kiadások és a
közbeszerzések méretének figyelemmel kísérését, valamint a beszerzések
típusaira, a vállalkozások által elnyert pályázatokra stb. vonatkozó
statisztikák elkészítését. A teljesen elektronizált közbeszerzés
tovagyűrűző hatásokkal is járhat a kormányzati szolgáltatások szélesebb körű
digitalizálásának előmozdítása révén, ami hatékonyabb, polgár- és üzletbarát
közszolgáltatásokat eredményez. Ez az innovációt is serkentheti, és
hozzájárulhat az európai digitális menetrend[14] és a 2011–2015 időszakra szóló elektronikus
kormányzati cselekvési terv[15]
célkitűzéseinek eléréséhez. Az e-számlázás bevezetése tovagyűrűzés révén
hozzájárulhat más, odaítélés utáni folyamatok automatizálásához, például az
e-rendeléshez, e-fizetéshez és e-archiváláshoz. Ezenfelül e-tanúsítványok[16]
vezethetők be digitális egyablakos ügyintézésként a közbeszerzések keretében
kért minden tanúsítványra vonatkozóan. Az ajánlatkérő szerveknek többé nem
kellene a vállalkozásoktól dokumentumokat kérniük, mivel azok elérhetőek
lennének online. Ezen e-tanúsítványokat az ajánlatkérő szerveken kívüli egyéb
közigazgatási szervek is felhasználhatnák, ami az adminisztratív terhek
egyszerűsödésével és csökkenésével járna. Olaszországban e rendszer a becslések
szerint akár évi 1,2 milliárd EUR megtakarítást is eredményezhet a
vállalkozások számára[17].
Az e-tanúsítványoknak az UGAP, egy francia központi beszerzési testület, általi
használata 35 %-kal csökkentette az adminisztratív költségeket, az
odaítélési eljárás pedig 10 nappal rövidült. Már számos ország megkezdte a teljesen
elektronizált közbeszerzés megvalósítását. Nagyobb előnyök érhetők el, ha
elkerülhetővé válik a párhuzamos (elektronikus és papíralapú) rendszerek egymás
mellett létezése. 3. Teljesen elektronizált közbeszerzés a
kkv-k közbeszerzésekben való részvételének fokozása érdekében A kkv-k többsége rendelkezik a teljesen
elektronizált közbeszerzésben való részvételhez szükséges eszközökkel, ami lehetőséget teremt számukra arra, hogy éljenek az e-közbeszerzés
nyújtotta előnyökkel. Az Eurostat 2013-as[18] adatai szerint 2012-ben csak a kkv-k
4,6 %-ának nem volt hozzáférése az internethez. Az e-számlázás csökkentheti a számlák
megküldésének költségeit és bonyolultságát, az automatizálás révén pedig
mérsékelheti a hibákat is, valamint egyszerűsíti az ellenőrzést és az
adóbeszedést. Az utóbbi másfelől csökkenti a vállalkozásokra háruló
adminisztratív terheket, amelyek fokozottabban érintik a kkv-kat. Számos tanulmány azt mutatja, hogy a kkv-k
előnyösnek tartják az e-közbeszerzést[19]. A kkv-k által említett pozitív szempontok
magukban foglalják az információhoz való gyorsabb hozzáférést, a több pályázati
lehetőséghez való hozzáférést és az eljárások egyszerűsödését. Az azon országokban szerzett tapasztalatok,
amelyekben az e-közbeszerzés bevett gyakorlat (például Portugália, Írország),
általában véve pozitívak. Dél-Koreában a kkv-k közbeszerzésekben való
részvétele 20 %-kal növekedett 2003 (az e-közbeszerzés bevezetésének éve)
és 2010 között. E kapcsolódó előnyök ellenére intézkedést kell
hozni uniós, nemzeti és regionális szinteken a kkv-k teljesen elektronizált
közbeszerzéshez való hozzáférésének előmozdítása érdekében (lásd az 5.
szakaszt). Nevezetesen a tagállamoknak támogatniuk kell az alacsony költségű és
könnyen használható e-számlázási és e-közbeszerzési szolgáltatásokat a
lehetséges költségek és összetettség minimalizálása érdekében. 4. A teljesen elektronizált közbeszerzés
alacsony mértékű, de gyorsan növekvő használata 4.1. Az e-számlázás jelenlegi
helyzete Mivel az e-számlázás előnyeit egyre inkább
felismerik, számos tagállam kezdeményezéseket tett annak bevezetésére. Az
e-számlázás jelenleg bizonyos mértékben kötelező a közbeszerzések területén
Dániában, Svédországban és Finnországban, és 2014-től kötelező lesz Ausztriában
(szövetségi szinten) és Olaszországban. Hollandia kifejlesztett egy portált
(Digipoort), amelyen keresztül e-számlák küldhetők a központi kormányzatnak, és
jelenleg lépéseket tesz ennek a regionális és helyi testületekre történő
kiterjesztésére is. Franciaországban és a Cseh Köztársaságban a
kormányhivatalok dönthetnek az e-számlázás kötelezővé tételéről, ha így
kívánják. Más országok, például Spanyolország, Belgium, Írország és
Németország, szintén lépéseket tesznek az e-számlázás közbeszerzések területén
való szélesebb körű használatára. E törekvések ellenére az e-számlázás
közbeszerzések területén való elfogadása még mindig korlátozott az Európai
Unióban. Az Eurostat adatai szerint csak a vállalkozások 12 %-a használ
elektronikus eszközöket az állami szerveknek történő számlaküldés vagy az
állami szervektől történő számlafogadás során. Más forrás szerint Európában az
e-számlázás csak az összes kicserélt számla 4–15 %-át teszi ki. Azon vállalkozások
aránya, amelyek 2011-ben automatikus feldolgozásra alkalmas szabványos
struktúrát alkalmazó e-számlákat, valamint elektronikus adatokat
küldtek/fogadtak az állami hatóságok számára/részéről [%] (forrás: Eurostat) Ezenfelül azok az országok, amelyek kötelezővé
tették az e-számlázást, ezt gyakran saját nemzeti e-számlázási szabványaik
alapján tették, amelyek többnyire nem átjárhatóak. Ez hozzájárult az egységes
piac széttöredezéséhez, és így növelte az e-számlázás költségeit és összetettségét
a határokon átnyúló közbeszerzésekben. Nincs folyamatban olyan lehetőségek
megvalósítása, amelyek minden érdekelt fél számára potenciálisan jelentős
megtakarítást hozhatnának. A Bizottság „Az elektronikus számlázás
előnyeinek kiaknázása Európában” című 2010. évi közleménye[20]
célkitűzésként azt fogalmazza meg, hogy „az e-számlázásnak 2020-ig a fő
számlázási móddá kell válnia Európában”, és tervet dolgoz ki elterjedésének
fokozására. A Bizottság most elfogadott egy arra irányuló javaslatot, hogy az
e-számlázás váljon az általános számlázási módszerré a közbeszerzésekben (lásd
az 5.1. szakaszt). 4.2. Az e-közbeszerzés jelenlegi
helyzete Az e-értesítés és a közbeszerzési
dokumentumokhoz való e-hozzáférés általában jelen van az Európai Unióban, bár
ezen eszközöket néhány tagállamban nem használják minden eljárásban és
beszerzésben. 22 tagállam már kötelezővé tette az e-értesítés használatát még
jóval az uniós jogszabályok hatálybalépése előtt. Az Európai Bizottság számára
2013-ban készített tanulmány[21]
becslése szerint 2011-ben 10 %[22]
(+13 % 2010-hez képest) volt az e-benyújtás uniós elterjedtségének aránya. Litvánia, Portugália, Svédország és az
Egyesült Királyság jelentős előrehaladást ért el, mivel a becslések szerint az
elterjedtség 2011-ben meghaladta a 30 %-ot. A legtöbb ország mindazonáltal
5 % alatti elterjedtségi szinttel rendelkezett, míg 4 tagállam (Bulgária,
Görögország, Magyarország és Szlovénia) nem tett lehetővé e-benyújtást a
közbeszerzésekben 2012-ben. A tagállamok többségében (15) az e-benyújtás önkéntes. Csak Portugália
tette azt kötelezővé minden ajánlatkérő szerv és beszerzés tekintetében,
azonban csak egy bizonyos küszöb felett. 5 tagállamban kötelező az e-benyújtás
bizonyos különleges területeken. Az e-közbeszerzés portugáliai alkalmazása
becslések szerint 6–18 %-os megtakarítással jár a teljes közbeszerzési kiadásokhoz
viszonyítva. Az e-közbeszerzés regionális szinten is kötelezővé vált (például
Flandriában, Lombardiában). A részletes e-közbeszerzési országjellemzők az
alábbi címen érhetők el: http://ec.europa.eu/internal_market/publicprocurement/docs/eprocurement/d2-annex-eprocurement-country-profiles-final_en.pdf. A közbeszerzési látkép általánosságban
rendkívül széttöredezett[23]
és összetett, nagyszámú különböző eljárással, informatikai technológiával,
tanúsítási követelménnyel, olyan gyakorlatokkal, amelyek nem aknázzák ki teljes
mértékben az informatikai technológiák által kínált lehetőségeket. Az
e-közbeszerzési rendszerek használatának egyszerűsége és azok átjárhatósága
kulcselemet képeznek az e-közbeszerzés nagymértékű elterjedésének és a
nagymértékű megtakarítások és hasznok lehetővé tétele szempontjából. Az alacsony mértékű elterjedtség leküzdése
érdekében és a piac széttöredezésének kockázatát kezelendő a Bizottság a
közbeszerzésről szóló irányelvek modernizációjának részeként azt javasolta,
hogy az e-közbeszerzés 2016 közepéig váljon kötelezővé, és mozdítsák elő annak
átjárhatóságát. A javaslatot jelenleg vitatják meg az Európai Parlamenttel és a
Tanáccsal. Miközben az e-közbeszerzés megvalósításának pontos határideje még
tárgyalások tárgyát képezi, a társjogalkotók egyetértenek az e-közbeszerzésre
történő áttérés megvalósításának elvét illetően. A jogalkotási javaslatot követően
a Bizottság kibocsátott egy közleményt, amely intézkedéseket jelentett be az
e-közbeszerzés uniós megvalósításának támogatására (lásd az intézkedések
végrehajtásának helyzetéről szóló mellékletet). A Bizottság többek között
jelentést tett közzé „The Golden Book of e-procurement” (Az
e-közbeszerzés arany könyve) címmel, bemutatva a legjobb gyakorlatokat[24].
Emellett az e-pályázással foglalkozó bizottsági szakértői csoport ajánlásokat
fogadott el az e-közbeszerzés levezénylésének egyszerűsítésére, különösen a
kkv-k és a nemzetközi szállítók számára[25]. Mindkét jelentés hatékonynak bizonyul az
e-közbeszerzési megoldások fejlesztésében. 5. Következő lépések Az e-értesítés, e-hozzáférés és e-benyújtás
kötelezővé tételére vonatkozó bizottsági javaslat és „Az e-közbeszerzésre
vonatkozó stratégia” című közleményben bejelentett intézkedések fontos
előrelépéseket jelentenek az e-közbeszerzés által kínált előnyök kiaknázása
felé. A teljesen elektronizált közbeszerzés további
lehetővé tétele érdekében a Bizottság most intézkedések sorozatát fogadja el,
beleértve az e-számlázásnak a közbeszerzések területén való főszabállyá
tételére vonatkozó jogalkotási javaslatot és nem jogalkotási intézkedéseket is,
amelyek a teljesen elektronizált közbeszerzés tagállamok általi megvalósításának
további támogatását szolgálják. Ezen intézkedések ismertetésére az alábbiakban
kerül sor[26]. 5.1. Az e-számlázás főszabállyá
tétele a közbeszerzések területén Az előnyökre vonatkozó nemzeti értékelések
extrapolációján[27]
alapuló bizottsági becslés szerint akár 2,3 milliárd EUR megtakarítással is
járhat az, ha a közbeszerzések területén uniós szinten bevezetik az
e-számlázást. Ezen előnyök kiaknázása érdekében a Bizottság
javaslatot fogadott el az e-számlázás standard számlázási módszerré tételéről a
közbeszerzések területén. Tovagyűrűző hatások révén ennek elő kell mozdítania
az e-számlázás elterjedését valamennyi piaci szereplő körében. A választott
megközelítés kettős. Először is a nemzeti szabványok közötti
átjárhatatlansággal kapcsolatos problémák megszüntetése érdekében a Bizottság
javasolja az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) megbízását egy új európai
e-számlázási szabvány kidolgozásával, szabványosítva az e-számla
információtartalmát, ami nélkülözhetetlen a határokon átnyúló átjárhatóság lehetővé
tételéhez és a jogi megfelelés biztosításához. Másodszor a javaslat szerint
arra kötelezik majd a tagállami közigazgatási szerveket, hogy elfogadják az új
európai szabványnak megfelelő e-számlákat. Az Európai Bizottság azt javasolja,
hogy e kötelezettségek a közbeszerzésről szóló irányelvek által az
e-közbeszerzéssel kapcsolatos kötelezettségek vonatkozásában előírt határidőhöz
a lehető legszorosabban kapcsolódó határidővel lépjenek hatályba. Az e-számlázás bevezetésének e megközelítése
minden érdekelt fél számára időt biztosít a működési kihívások leküzdésére,
miközben biztosítja, hogy minden tagállam sikeresen elvégezze az áttérést. A
Bizottság felszólítja a tagállamokat a szükséges előkészítő munkák mihamarabbi
megkezdésére az e rendelkezéseknek való kellő időben történő megfelelés
biztosítása érdekében. A Bizottság azt ajánlja, hogy a tagállamok a szükséges
infrastruktúrák létrehozását követően azonnal tegyék kötelezővé az e-számlázást
minden érdekelt fél számára, hogy mihamarabb érezhetők legyenek e beruházások
előnyei. A tagállamoknak ugyanakkor meg kell tenniük minden szükséges lépést
annak biztosítása érdekében is, hogy a kkv-k számára ez ne járjon szükségtelen
többletköltséggel vagy -teherrel. A Bizottság az e-számlázás megvalósítása felé
tett előrehaladás értékelése céljából az áttérésre adott határidőt követő 5
éven belül felül fogja vizsgálni a helyzetet. Kulcsintézkedések: (1)
Az Európai Parlament és a Tanács egyetértésének
megszerzése az új európai szabványnak megfelelő e-számlák elfogadását kötelezővé
tevő új jogi keret tekintetében. 5.2. Szabványalkotó munka Az e-számlázásra és az e-közbeszerzésre
vonatkozó jogalkotási javaslatok szükséges, de nem elégséges feltételei a teljesen
elektronizált közbeszerzés sikeres uniós megvalósításának. Számos olyan nem
jogalkotási intézkedésre is szükség van, amely a teljesen elektronizált
közbeszerzés megvalósítását támogatja. Nevezetesen további szabványalkotó
munkára van szükség az e-számlázásra vonatkozó jogalkotási javaslat
végrehajtásának lehetővé tételéhez. A CEN-nek ezért el kell végeznie a szükséges
szabványalkotó munkát a Bizottság által adott megbízás alapján, amely egy
későbbi szakaszban készül majd el. A megbízás magában fogja foglalni azon
minimumkövetelmények listáját, amelyeket a szabványnak tartalmaznia kell. A
munka elvégzésére ezt követően a CEN-nek az új európai szabványok kidolgozására
vonatkozó általános eljárásával összhangban kerül majd sor. Mivel ilyen
szabványt csak műszaki bizottság fogadhat el, azt, hogy egy létező műszaki
bizottság foglalkozhat-e e feladattal, vagy egy újat kell-e létrehozni, a CEN
fogja eldönteni. A CEN-nek az e-közbeszerzéssel kapcsolatos munkáját is
folytatnia kell az e-közbeszerzési megoldások egyszerűsítésére, a kkv-k
részvételének előmozdítására és a közbeszerzések e-közbeszerzési rendszereken
keresztül történő figyelemmel kísérésének fejlesztésére figyelemmel. A
Bizottság továbbra is finanszírozást nyújt olyan projektek számára, amelyek
elősegítik a teljesen elektronizált közbeszerzés fejlesztését az Unióban, ilyen
projekt például az e-SENS[28],
és biztosítani fogja, hogy a CEN vonatkozó munkája beágyazódjon e projektbe. A tagállamoknak elő kell mozdítaniuk a
CEN-szabványok használatát országaikon belül a teljesen elektronizált
közbeszerzés teljes átjárhatóságának biztosítása érdekében. A többéves
pénzügyi keret részeként a Bizottság javaslatot tett az „Európai
Hálózatfinanszírozási Eszköz” (CEF)[29]
elnevezésű program elindítására. E program célja a határokon átnyúló
közszolgáltatások nyújtásához – beleértve az e-közbeszerzést és az e-számlázást
is – szükséges infrastruktúrába történő befektetések támogatása a határokon
átnyúló folyamatok átjárhatóságának fokozása révén. Ez előmozdíthatja a teljesen
elektronizált közbeszerzés szabványosítását a jövőbeli jogalkotás által lefedett
területeken túl, és hozzájárulhat a nem átjárható nemzeti megoldások
visszaszorításához. KULCSINTÉZKEDÉSEK: (2)
Az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) elvégzi a közbeszerzések területén való e-számlázásra vonatkozó
jogalkotási javaslat végrehajtásának lehetővé tételéhez szükséges
szabványalkotó munkát. A CEN tovább szabványosítja az e-közbeszerzést
a kkv-k általi alkalmazásának egyszerűsítése érdekében. (3)
Olyan projektek Európai Bizottság általi
finanszírozása, amelyek előmozdítják az átjárható e-számlázási megoldások
uniós fejlesztését (e-SENS). (4)
A teljesen elektronizált közbeszerzés (az
e-számlázást is beleértve) infrastruktúrája fejlesztésének az Európai Bizottság általi finanszírozása és támogatása
Európa-szerte a javasolt Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF)
útján. 5.3. A teljesen elektronizált
közbeszerzésre vonatkozó nemzeti stratégiák A tagállamok
kulcsszerepet játszanak a teljesen elektronizált közbeszerzés megvalósításában.
A Bizottság ezért nemzeti stratégiák kidolgozására ösztönzi a tagállamokat,
részletes akciótervekkel az e-közbeszerzésnek és az e-számlázásnak a
közbeszerzésről és az e-számlázásról szóló irányelvekben rögzített határidőkre
való megvalósításának biztosítása érdekében. E stratégiák kidolgozása
lehetőséget kínál a teljesen elektronizált közbeszerzés jelenlegi összetett
rendszerének (széttöredezett, néha nem felhasználóbarát és nem átjárható
megoldások) felülvizsgálatára, a közbeszerzés további racionalizálására és a
közigazgatás szélesebb körű modernizációjára. E stratégiák megvalósítása érdekében
különleges akcióterveket kell kidolgozni az alábbiak érdekében: ·
Közbenső célok meghatározása az e-közbeszerzés és e-számlázás alkalmazása tekintetében a
közbeszerzésről és az e-számlázásról szóló irányelvekben meghatározott célkitűzések
felé történő előrelépés figyelemmel kísérése céljából; ·
Az áttérés irányítása
olyan stratégia kiválasztása útján, amely maximalizálja a teljesen
elektronizált közbeszerzés előnyeit. Az Európai Bizottság tanulmányt készít
azon e-közbeszerzési és e-számlázási stratégiák azonosítása céljából,
amelyek a legsikeresebbnek bizonyulnak. Ez segíteni fogja a
tagállamokat saját szakpolitikáik értékelésében; ·
Az egyszerűsítésnek, az adminisztratív terhek
csökkentésének, valamint a kkv-k és a nemzetközi szállítók részvételének az
előmozdítása a teljesen elektronizált közbeszerzésben,
figyelemmel az „arany könyv” és az e-pályázással foglalkozó szakértői csoport
eredményeire (lásd a 4.2. szakasz végét); ·
Az e-tanúsítványok fejlesztésének és
használatának előmozdítása. A PEPPOL-hoz[30], a
virtuális céginformációs dossziéhoz (VCD)[31] hasonló eszközök használata segíthet azok
létrehozásában; ·
A közbeszerzési kiadások és a fő
teljesítménymutatók (például a kkv-k részvétele, a teljesen
elektronizált közbeszerzés hasznai) figyelemmel kísérése nemzeti szinten
az e-közbeszerzési rendszerek által generált információk felhasználása útján a
megtakarítások és a nagyobb mértékű átláthatóság elérése érdekében; ·
Képzési programok létrehozása vállalkozások (különösen kkv-k) és ajánlatkérő szervek számára az
áttérés során való támogatásuk érdekében. A tagállamoknak lehetőségük van strukturális
alapok felhasználására a képzések finanszírozásához és, ha igény van rá, a
szükséges infrastruktúra kiépítéséhez. E lehetőség kihasználása érdekében a
tagállamoknak e prioritásokat be kell építeniük a strukturális alapokat a
2014–2020-as időszakban végrehajtó jövőbeli operatív programjaikba; ·
A belső piaci célkitűzések figyelembevétele a
nemzeti stratégiákban. Az Európai Bizottság közzéteszi
azokat a kulcselveket, amelyeknek minden e-közbeszerzési rendszernek meg kell
felelnie Európában a belső piaccal való összeegyeztethetőség érdekében. Az
iránymutatások többek között az alábbi kérdésekkel foglalkoznak majd: a
hozzáférés egyszerűsítése a nemzetközi szállítók számára (az e-közbeszerzési
rendszerek például nem tartalmazhatnak különleges nemzeti adatmezőket, amelyek
gátolhatják a külföldi vállalkozások hozzáférését), a hozzáférés egyszerűsítése
a kkv-k számára, átjárhatósági követelmények stb. A tagállamoknak biztosítaniuk
kell, hogy nemzeti stratégiáik érvényre juttassák ezen iránymutatásokat. KULCSINTÉZKEDÉSEK: (5)
A tagállamok nemzeti stratégiákat és részletes
akcióterveket határoznak meg a teljesen elektronizált közbeszerzés tekintetében a közbeszerzésről és az e-számlázásáról szóló irányelvekben rögzített
határidőkre való megvalósítás biztosítása érdekében. (6)
Az Európai Bizottság tanulmányt készít, amely
azonosítja a legsikeresebb európai e-közbeszerzési és e-számlázási
stratégiákat. (7)
A tagállamok mérlegelik a strukturális alapok
felhasználásának lehetőségét (különösen kkv-k
részére tartandó) képzések finanszírozására az adminisztratív kapacitás
megerősítése érdekében és az infrastruktúra kiépítésére, beépítve e
prioritásokat megfelelő operatív programjaikba. (8)
Az Európai Bizottság közzéteszi azokat a
kulcselveket, amelyeknek minden e-közbeszerzési rendszernek meg kell felelnie
Európában a belső piaci elvekkel való összeegyeztethetőség érdekében. 5.4. A legjobb gyakorlatok
megosztása A Bizottság folytatni fogja az e-számlázással
foglalkozó többoldalú európai fórum munkáját, és egy hasonló fórumot hoz majd
létre az e-közbeszerzés vonatkozásában. A fórumok meg fogják határozni a
további szabványalkotó munkát, koordinálni fogják az európai és nemzeti
kezdeményezéseket, és meg fogják osztani a legjobb gyakorlatokat. A fórumok a teljesen
elektronizált közbeszerzés kulcsszereplőiből állnak majd: nemzeti politikai
döntéshozók, vállalkozások képviselői/kkv-szervezetek, ajánlatkérő
szervek/vevők, e-közbeszerzési és e-számlázási megoldásszállítók, szabványügyi
testületek stb. A Bizottság tanulmányt is készít majd, amely
azonosítja az e-közbeszerzési eszközök, például az e-árverések[32] és
e-katalógusok[33]
területén alkalmazott legjobb gyakorlatokat. Ezen eszközöket néha rosszul
használják – például ha az e-árverési eljárás keretében tett ajánlatokat túl
korán teszik közzé az eljárásban, azok a szállítók közötti összejátszásnak
kedvezhetnek. A tanulmány azonosítani fogja, hogy ezen eszközök miként
használhatók a legjobban előnyeik maximalizálása mellett. A Bizottság jó példával jár elöl az
e-közbeszerzés és e-számlázás terén. A 2012. évi közleménynek[34]
megfelelően a Bizottság 2015 közepére végrehajtja a teljesen elektronizált
közbeszerzésre (az e-értesítésre, e-hozzáférésre és e-benyújtásra) való
áttérést. Az IT-termékek és –szolgáltatások beszerzése során 2009 óta
használnak e-számlázást, aminek köszönhetően jelentős megtakarítások
keletkeztek, lerövidült a feldolgozás ideje, és nincs szükség adatkódolásra
stb. A Bizottság beszerzéseinek további területeire is fokozatosan kibővíti az
e-számlázás kötelező használatát. Ezeket a megoldásokat a Bizottság a
beruházási költségek csökkentése céljából nyílt forráskódú megoldásként a
tagállamok rendelkezésére fogja bocsátani. KULCSINTÉZKEDÉSEK: (9)
Az Európai Bizottság folytatja az e-számlázással
foglalkozó többoldalú európai fórum munkáját. Az Európai Bizottság
egy hasonló fórumot hoz létre az e-közbeszerzés vonatkozásában a további
szabványalkotó munka meghatározása, az európai és nemzeti kezdeményezések
koordinálása és a legjobb gyakorlatok megosztása érdekében. (10)
Az Európai Bizottság tanulmányt készít, amely
azonosítja az e-közbeszerzési eszközök, például az e-árverések vagy
e-katalógusok területén alkalmazott legjobb gyakorlatokat. 6. Következtetés A teljesen
elektronizált közbeszerzésben rejlő hatalmas lehetőségek kiaknázásához
hatékony, uniós szintű jogi keret létrehozására van szükség. A Bizottság ezért
felkéri a tagállamokat és az Európai Parlamentet a közbeszerzések területén
való e-számlázásra vonatkozó új javaslat mielőbbi elfogadására; ez egyértelmű
politikai jelzés lenne az áttérés melletti elkötelezettségük tekintetében. Ezek
a lehetőségek mindazonáltal csak akkor aknázhatók ki teljes mértékben, ha a
tagállamok az áttérés irányítására és a működési kihívások leküzdésére
stratégiákat dolgoznak ki. Melléklet:
„Az e-közbeszerzésre vonatkozó stratégia” című közleményben foglalt
intézkedések végrehajtásának helyzete Kulcsintézkedések || A végrehajtás helyzete (1) Az Európai Parlament és a Tanács megállapodnak az elektronikus közbeszerzésre való teljes áttérést előíró, új jogszabályi keretről. Határidő: a jogszabályi keret elfogadása 2012 végére. || Folyamatban: a javaslatot jelenleg vitatják meg az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal; kompromisszum 2013 közepére érhető el. (2) Amennyiben szükséges, az Európai Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktusok segítségével harmonizálnia kell a technikai feltételeket. Határidő: az új irányelvek elfogadását követően. || Végrehajtás a közbeszerzésről szóló felülvizsgált irányelvek elfogadását követően. (3) Az Európai Bizottság javaslatot tesz az elektronikus azonosításra, hitelesítésre és aláírásra vonatkozó új jogszabályi keretre. Határidő: 2012 második negyedéve. || Végrehajtva: a javaslat elfogadására 2012. június 4-én került sor[35]. A javaslatot jelenleg vitatják meg az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal. (4) Az e-TEG szakértői csoport ajánlásokat tesz a leginkább bevált, a határokon átnyúló hozzáférést és az akadálymentes használatot valamennyi vállalkozás számára biztosító e-közbeszerzési rendszerek támogatására. Határidő: 2013 eleje. || Végrehajtva: a jelentés közzétéve[36]. (5) Az Európai Bizottság közzéteszi a legjobb e-közbeszerzési gyakorlatokra vonatkozó jelentését és a jelentés eredményeire támaszkodva Unió-szerte támogatja a legjobb gyakorlati megoldásokat. Határidő: 2013 közepe. || Végrehajtva: a jelentés közzétéve[37]. (6) Az Európai Bizottság támogatja a PEPPOL által kidolgozott elemek fenntartható alkalmazását 2012 közepétől. || Végrehajtva: A nyílt PEPPOL nonprofit nemzetközi szövetségként lett létrehozva a belga jog szerint, és munkája folytatódik. A Bizottság folytatja a PEPPOL fejlesztésének támogatását az ISA-programban foglalt intézkedések útján. (7) Az Európai Bizottság az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközön keresztül Európa-szerte finanszírozza és támogatja az elektronikus közbeszerzéssel kapcsolatos infrastrukturális fejlesztéseket. Az Európai Bizottság 2014–2015-től kezdődően projekteket indít. || Folyamatban: az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozására vonatkozó javaslatot a Bizottság 2011 végén fogadta el, és azt 2013 májusában módosította; a javaslatot jelenleg vitatják meg az új 2014–2020-as többéves pénzügyi keret keretében. (8) Az Európai Bizottság támogatja a strukturális alapok igénybevételét az e-közbeszerzés Európa-szerte történő alkalmazásának előmozdítására a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó közös stratégiai keretnek megfelelően. || Végrehajtva: Számos nemzeti program már tartalmaz az e-közbeszerzésre való hivatkozásokat. (9) Az Európai Bizottság széles körű terjesztési stratégiát kíván végrehajtani az e-közbeszerzés vonatkozásában. || Folyamatban: A Bizottság az alábbi eseményeket szervezte: magas szintű e-közbeszerzési konferencia (2012. június); e-közbeszerzési szeminárium (2012. december). A Bizottság több konferencián vett részt, és különböző hálózatokat vett igénybe az információ terjesztésére (például Europe Enterprise Network). (10) Az Európai Bizottság évente megrendezésre kerülő konferenciát tervez az e-közbeszerzés témájában, az első konferenciát 2012 közepén tartják. || Végrehajtva: a konferencia megszervezésére 2012 közepén került sor 350 résztvevővel. A második konferenciát 2013. szeptember 18-ra tervezik. (11) Az Európai Bizottság kidolgozza a közbeszerzési kiadások valós idejű nyomon követésére alkalmas elektronikus rendszerek alapjait. Határidő: 2013 közepe. || Folyamatban: Az Európai Bizottság megbízást adott egy tanulmány elkészítésére, amely 2013 közepére készül el. (12) Az Európai Bizottság az e-közbeszerzésre vonatkozó éves jelentést tesz közzé. Határidő: az első jelentés 2013 közepére készül el. || Végrehajtva: Lásd a közlemény 4. szakaszát. (13) Az Európai Bizottság 2015 közepére (egy évvel a tagállamok számára megszabott határidőt megelőzően) végrehajtja a teljesen elektronizált közbeszerzésre való áttérést. || Folyamatban: az e-értesítés és a dokumentumokhoz való e-hozzáférés működik. Az e-benyújtás 2013 közepén lép kísérleti szakaszba. (14) Az Európai Bizottság – a beruházási költségek csökkentése érdekében – elérhetővé teszi e-közbeszerzési megoldásait a saját infrastruktúra kiépítésén dolgozó tagállamok számára. || Folyamatban: Belgium elfogadta az e-Priort, a Bizottság e-közbeszerzési rendszerét. Norvégia és Írország jelenleg teszteli az e-Priort. (15) Az Európai Bizottság támogatja a szabályozást érintő nemzetközi párbeszédeket a nyílt e-közbeszerzési rendszerekről és hatékonyan nyomon követi a vonatkozó nemzetközi szabványalkotó munkát. || Folyamatban: párbeszédek indultak az Amerikai Egyesült Államokkal, Kínával és az ENSZ kereskedelem elősegítésével és elektronikus üzletvitellel foglalkozó központjával (CEFACT)[38]. [1] A
teljesen elektronizált közbeszerzés azt jelenti, hogy az állami szervezetek
áruk beszerzése, szolgáltatások megrendelése vagy építési beruházásokra irányuló
ajánlatkérés során elektronikus kommunikációt használnak, és a tranzakciókat
elektronikus úton bonyolítják le az értesítéstől kezdve a fizetésig. [2] http://ec.europa.eu/internal_market/publicprocurement/docs/eprocurement/strategy/COM_2012_en.pdf [3] http://ec.europa.eu/internal_market/publicprocurement/docs/modernising_rules/public-procurement-indicators-2011_en.pdf [4] http://ec.europa.eu/internal_market/publicprocurement/docs/eprocurement/conferences/speeches/robert-hunja_en.pdf [5] COM(2011)
815 végleges és COM(2012) 750 final közlemények. [6] A jelen
dokumentum a lent meghatározott e-értesítésként, e-hozzáférésként és
e-benyújtásként hivatkozik az e-közbeszerzésre. [7] http://ec.europa.eu/internal_market/publicprocurement/modernising_rules/reform_proposals_en.htm [8] A
pályázati felhívásokat tartalmazó hirdetmények elektronikus közzététele. [9] A
közbeszerzési dokumentumok, mint például a feladatmeghatározás webes
közzététele. [10] A
pályázatok vállalkozások általi elektronikus benyújtása a pályázati felhívás
nyomán. [11] A
centralizációra való áttérés aktuális trend, amelyet az e-közbeszerzés
bevezetése is támogat. [12] Az előnyök
felsorolása nem kimerítő: a CO2-kibocsátás csökkentése, nemzetközi piacok
megnyitása stb. [13] www.base.gov.pt [14] Az európai
digitális menetrend (COM(2010) 245) célja az, hogy 2015-re növelje az
e-kormányzati szolgáltatások uniós polgárok és vállalkozások általi
használatát. [15] 2011–2015
időszakra szóló elektronikus kormányzati cselekvési terv – COM(2010)743. [16] Spanyolországban
Rolece, a francia e-Attestation szolgáltatás és az AVCP
(Autorità Vigilanza Contratti Pubblici) Virtual Company Passport
Olaszországban. [17] Az AVCP
becslése a vállalkozások és pályázatok száma, a vállalkozásonkénti átlagos
részvételi szám, a dokumentumok előállításának költsége és a személyzeti
költségek alapján. [18] http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/information_society/data/comprehensive_databases [19] Az
e-közbeszerzéssel kapcsolatban Portugáliában végzett 2012. évi nemzeti felmérés
azt mutatja, hogy a kkv-k 78 %-a számolt be nagyobb mértékű
átláthatóságról és 50 %-uk nagyobb versenyről. Lásd még: http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/business-environment/files/smes_access_to_public_procurement_final_report_2010_en.pdf. [20] http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2010:0712:FIN:hu:PDF [21] A
tanulmányt az IDC Italia and Capgemini készítette: http://ec.europa.eu/dgs/internal_market/tenders/2011-097-c/download_en.htm. [22] Az
elterjedtség becslésekor az uniós közbeszerzések teljes értékével elosztották
azon közbeszerzések értékét, amelyekben a vállalkozások elektronikus
ajánlatokat nyújtottak be az Európai Unióban. [23] 250 000
és 300 000 között van az ajánlatkérő szervek száma az Európai Unióban. [24] http://ec.europa.eu/internal_market/publicprocurement/e-procurement/golden-book/index_en.htm [25] http://ec.europa.eu/internal_market/publicprocurement/e-procurement/expert/index_en.htm [26] A jelen
dokumentumban javasolt összes intézkedés összhangban áll és összeegyeztethető a
jelenlegi többéves (2007–2013-as) pénzügyi kerettel és az új többéves
(2014–2020-as) pénzügyi keretre vonatkozó javaslattal. [27] Az európai
piacfelügyeleti fórumon (EMSF) belül folytatott konzultáció keretében kapott
válasz svéd és dán nemzeti e-számlázási fórumoktól. [28] Az e-SENS
célja a versenyképességi és innovációs keretprogram keretében zajló,
folyamatban lévő nagyléptékű kísérleti projektek központi eredményeinek
összesítése. http://www.esens.eu.
A támogatási megállapodás (véglegesítés alatt) aláírásától függően az e-SENS
uniós társfinanszírozású projekt lesz. [29] Lásd
COM(2011)676, COM(2011)665 és a 2013. május 28-i COM(2013) 329. [30] http://www.peppol.eu/ [31] http://www.peppol.eu/peppol_components/virtual-company-dossier [32] Az
elektronikus árverések teljesen elektronikus, speciális közbeszerzési
eljárások. [33] Az
e-katalógusok az ajánlatok strukturált (katalógus)formában történő fogadására
és értékelésére szolgáló eszközök. [34] Lásd a 2.
sz. lábjegyzetben szereplő COM(2012) 179 final közleményt. [35] http://europa.eu/newsroom/calendar/event/363056/commission-adopts-proposed-regulation-on-eid-and-esignature [36] http://ec.europa.eu/internal_market/publicprocurement/e-procurement/expert/index_en.htm [37] http://ec.europa.eu/internal_market/publicprocurement/e-procurement/golden-book/index_en.htm [38] http://www.unece.org/cefact.html