This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52013DC0383
Recommendation for a COUNCIL RECOMMENDATION with a view to bringing an end to the situation of an excessive government deficit in Spain
Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA a Spanyolországban fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről
Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA a Spanyolországban fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről
/* COM/2013/0383 final - 2013/ () */
Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA a Spanyolországban fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről /* COM/2013/0383 final - 2013/ () */
Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA a Spanyolországban fennálló túlzott
költségvetési hiány megszüntetéséről AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió
működéséről szóló szerződésre és különösen annak 126. cikke
(7) bekezdésére, tekintettel az Európai Bizottság ajánlására, mivel: (1) Az Európai Unió
működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 126. cikke szerint a
tagállamoknak kerülniük kell a túlzott költségvetési hiányt. (2) A Stabilitási és Növekedési
Paktum az árstabilitás és az erős, fenntartható, munkahelyteremtéshez
vezető növekedés eszközeként a rendezett államháztartás célkitűzésén
alapul. (3) A Tanács 2009. április 27-én
– az Európai Közösséget létrehozó szerződés (EKSZ) 104. cikke (6)
bekezdésének megfelelően – határozatában megállapította, hogy Spanyolországban
túlzott hiány áll fenn, és – összhangban az EKSZ 104. cikkének (7) bekezdésével
és a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának
felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi
rendelet[1]
3. cikkével – ajánlást bocsátott ki a túlzott hiány legkésőbb 2012-ig
történő megszüntetéséről. (4) A Tanács 2009. december 2-án
– az 1467/97/EK tanácsi rendelet 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően –
határozatban megállapította, hogy Spanyolország eredményes intézkedéseket tett,
továbbá, hogy az említett ajánlás elfogadását követően az államháztartásra
jelentős negatív hatást gyakorló, előre nem látható kedvezőtlen
gazdasági események következtek be[2].
Különösen a növekedési kilátásokban a globális gazdasági és pénzügyi válság
nyomán bekövetkezett erőteljes romlás járt jelentős negatív
költségvetési hatásokkal. Ennek nyomán a Tanács úgy határozott, hogy az EUMSZ
126. cikkének (7) bekezdése szerinti felülvizsgált ajánlást fogad el arra
vonatkozóan, hogy a túlzott hiányt középtávú intézkedésekkel legkésőbb
2013-ig hiteles és fenntartható módon meg kell szüntetni. (5) 2010. június 15-én a
Bizottság megállapította, hogy Spanyolország a Tanács 2009. december 2-i
ajánlásával összhangban eredményes intézkedéseket tett annak érdekében, hogy a
költségvetési hiányt a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alá
szorítsa, így a túlzotthiány-eljárás keretében nincs szükség kiegészítő
intézkedésekre. (6) A Tanács 2012. július 10-én –
az 1467/97/EK tanácsi rendelet 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően –
határozatban megállapította, hogy Spanyolország eredményes intézkedéseket tett,
de a felülvizsgált ajánlás 2009. évi elfogadását követően az
államháztartásra jelentős negatív hatást gyakorló, előre nem látható
kedvezőtlen gazdasági események következtek be. Különösen a növekedési
kilátásokban bekövetkezett romlás és a kevésbé adóintenzív összetételű
növekedés felé való elmozdulás járt jelentős negatív költségvetési
hatásokkal. A Tanács ezért az EUMSZ 126. cikke (7) bekezdésének megfelelő
felülvizsgált ajánlást (a továbbiakban: a túlzotthiány-eljárás keretében tett
felülvizsgált ajánlás) fogadott el, és az ajánlásban felkérte Spanyolországot,
hogy legkésőbb 2014-re szüntesse meg a túlzott hiányt. Annak érdekében,
hogy az államháztartás hiánya 2014-re a GDP 3 %-ában meghatározott
referenciaérték alá kerüljön, a bizottsági szolgálatok 2012. tavaszi
előrejelzésének aktualizált változata alapján Spanyolországnak azt
ajánlották, hogy a strukturális egyenleg tekintetében 2012-ben a GDP
2,7 %-ának, 2013-ban a GDP 2,5 %-ának, 2014-ben pedig a GDP
1,9 %-ának megfelelő javulást érjen el. Az
államháztartási hiányra vonatkozó célt 2012-re a GDP 6,3 %-ának, 2013-ra a
GDP 4,5 %-ának, míg 2014-re a GDP 2,8 %-ának megfelelő szintre
tűzték ki. Az ajánlás azt is tartalmazta,
hogy Spanyolország hajtsa végre a 2012. évi költségvetésben, valamint az
autonóm térségek vonatkozásában kidolgozott egyensúlyi tervben elfogadott
intézkedéseket, és 2012. július végéig fogadja el a bejelentett, középtávú
költségvetési stratégiát is tartalmazó, 2013–2014-re szóló többéves
költségvetési tervet, amely részletesen meghatározná azokat a strukturális
intézkedéseket, amelyek a túlzott hiány 2014-ig történő megszüntetéséhez
szükségesek. (7) 2012. november 14-én a
Bizottság a bizottsági szolgálatok 2012. őszi előrejelzése alapján
megállapította, hogy Spanyolország a Tanács 2010. július 10-i felülvizsgált
ajánlásával összhangban eredményes intézkedéseket tett, és úgy vélte, nincs
szükség további lépésekre a túlzott hiány esetén követendő eljárásban. (8) Az 1467/97/EK rendelet
3. cikkének (5) bekezdése értelmében a Tanács a Bizottság ajánlása
alapján az EUMSZ 126. cikke (7) bekezdésének megfelelő
felülvizsgált ajánlás elfogadásáról határozhat, amennyiben sor került
eredményes intézkedések meghozatalára, továbbá, ha az említett ajánlás
elfogadását követően a költségvetésre jelentős negatív hatást
gyakorló, előre nem látható gazdasági események következtek be. A
költségvetésre jelentős és kedvezőtlen hatást gyakorló, előre
nem látható kedvezőtlen gazdasági eseményeket a tanácsi ajánlás alapjául
szolgáló gazdasági előrejelzéssel összevetve kell megvizsgálni. (9) Az EUMSZ 126. cikke
(7) bekezdésének és az 1467/97/EK tanácsi rendelet 3. cikkének
megfelelően a Tanácsnak a túlzott hiány meghatározott időszakon belül
történő megszüntetésére irányuló ajánlásokat kell tennie az érintett tagállam
részére. Az ajánlás az érintett tagállam számára legfeljebb hathónapos
határidőt állapíthat meg a túlzott hiány megszüntetésére irányuló
eredményes intézkedések meghozatalára. Továbbá a túlzott hiány
megszüntetéséről szóló ajánlásban a Tanácsnak olyan éves költségvetési
célok elérését kell előírnia, amelyek az ajánlást alátámasztó
előrejelzések alapján összhangban vannak a strukturális egyenlegben, azaz
az egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések nélküli, ciklikusan kiigazított
egyenlegben elért, viszonyítási alapként a GDP legalább 0,5 %-ának
megfelelő egyenlegjavulással. (10) A 2011-es rövid ideig tartó
fellendülést követően a gazdaság ismét recesszióba süllyedt, negatív
negyedéves reál-GDP-növekedést mutat 2011 harmadik negyedéve óta. Éves
viszonylatban a GDP 1,4 %-kal csökkent 2012-ben. A bizottsági szolgálatok
2013. tavaszi előrejelzése szerint a recesszió folytatódik 2013 folyamán,
a pozitív nettó kivitel továbbra sem lesz képes ellensúlyozni a hazai kereslet
folyamatos csökkenését. A kibocsátás várhatóan csak 2013 vége felé
stabilizálódik. A reál-GDP így várhatóan 1,5 %-kal esik vissza 2013-ban,
mielőtt 2014-ben (változatlan politikát feltételezve) 0,9 %-kal
növekedni kezdene. A legutóbbi tanácsi ajánlás időpontjában úgy becsülték,
hogy a reál-GDP zsugorodása 2012-ben 1,9 %, 2013-ban pedig 0,3 %
lesz, míg 2014-ben 1,1 %-kal nőni fog. A növekedés 2012. évi, kevésbé
negatív alakulása főleg a valamivel rugalmasabb hazai keresletnek,
valamint valószínűleg a régiók és a helyi hatóságok által 2012. január
1-je előtt felhalmozott kereskedelmi adósság (27,4 milliárd EUR, azaz
a GDP 2,6 %-a) visszafizetési rendszerén keresztül nyújtott likviditásnak
volt köszönhető. 2013 és 2014-re vonatkozóan, a bizottsági szolgálatok
2013. tavaszi előrejelzése 2013-ban erőteljesebb
reál-GDP-visszaesést, 2014-ben visszafogottabb fellendülést prognosztizál. Ez
magában foglalja a hazai kereslet erőteljesebb csökkenését mindkét évben
és hosszabban elhúzódó visszaesést a foglalkoztatás terén. A makrogazdasági
kilátások romlása részben a 2013-14-es költségvetési tervbe belefoglalt
kiegészítő konszolidációs intézkedésekhez, valamint a 2013-as költségvetés
figyelembe vételéhez köthető. (11) A bizottsági szolgálatok 2013.
tavaszi előrejelzése szerint az államháztartási hiány 2012-ben elérte a
GDP 10,6 %-át, szemben a kormány által, illetve a túlzotthiány-eljárás
keretében kitűzött, a GDP 6,3 %-ában meghatározott céllal és a
2011-es, a GDP 9,4 %-át kitevő eredménnyel. A bankoknak nyújtott
(egyszeri intézkedéseknek tekintett) tőketranszferek miatti kiigazítással
a hiány 2012-ben a GDP 7,0 %-át, míg 2011-ben 9,0 %-át tette ki. Az államháztartási egyenleg csökkenése megfelel az
elsődleges egyenleg 2,4 százalékpontos javulásának (a bankoknál
végrehajtott tőketranszfer nélkül), zsugorodó gazdaság és a növekedés
kevésbé adóintenzív összetétele mellett. A
bizottsági szolgálatok 2013. tavaszi előrejelzése a strukturális hiány 1,8
százalékpontos javulását mutatja 2012-ben, az ajánlott 2,7 százalékpontos
javulással szemben. A legutóbbi tanácsi ajánlás óta a potenciális kibocsátást
enyhén lefelé módosították, a becsült költségvetési erőfeszítések továbbra
is változatlanok. A strukturális egyenleg becsült változását azonban súlyosan
érintették a váratlan bevételkiesések, amelyek mintegy 1 százalékpontot tettek
ki. Összességében, figyelembe véve ezeket a hatásokat, a kiigazított
költségvetési erőfeszítések 2,9 százalékpontra emelkednének, amely
magasabb, mint a túlzotthiány-eljárás keretében tett felülvizsgált ajánlás. A
feltőkésítési intézkedésektől eltekintve, a költségvetési eltérés
2012-ben (a diszkrecionális intézkedéseket és a bázishatást figyelembe véve) a
vártnál kisebb bevételek, valamint a magasabb folyó termelőfelhasználás és
szociális transzferek kombinációjára vezethető vissza. A növekedés kevésbé
adóintenzív összetétele és a munkaerőpiac erőteljesebb romlása
jelentős bevételkiesést vont maga után, különösen a közvetlen és közvetett
adók terén, valamint magasabb szociális kiadásokat okozott. Spanyolország
2012-ben jelentős, a GDP 4 %-át kitevő konszolidációs
intézkedéseket fogadott el, amelyek a bevételi oldalon a GDP 1,5 %-át, a
kiadási oldalon a GDP 2,5 %-át teszik ki. Ezek az intézkedések részben
kompenzálták a strukturális egyenlegben a növekvő kamatkifizetésekből
és magasabb szociális transzferekből adódóan bekövetkezett romlást. (12) 2013-ban a bizottsági
szolgálatok 2013. tavaszi előrejelzése szerint a költségvetési hiány
várhatóan a GDP 6,5 %-ára csökken, a túlzotthiány-eljárás keretében
meghatározott 4,5 %-os célhoz képest. Az elsődleges egyenleg
várhatóan 4,5 százalékponttal javul (0,9 százalékpont a bankoknak nyújtott
tőketranszfer nélkül). A legutóbbi tanácsi ajánlást követően a
spanyol kormány 2012 augusztusában 2013-2014-re szóló többéves költségvetési
tervet terjesztett elő, felvázolva a középtávú konszolidációs stratégia
egyes jellemzőit. A diszkrecionális intézkedések költségvetési hatása
2013-ban összességében a kiadási oldalon várhatóan a GDP mintegy 1 %-a, a
bevételi oldalon pedig a GDP körülbelül 1,5 %-a lesz. A túlzotthiány-eljárás
keretében meghatározott célhoz képest a várhatóan a GDP körülbelül 2 %-át
kitevő költségvetési eltérésre részben a rosszabb kiindulási helyzet ad
magyarázatot. Az eltérés fő oka azonban a növekedés kedvezőtlen
szerkezeti összetétele, valamint a túlzotthiány-eljárás keretében tett
felülvizsgált ajánlásban vártnál erőteljesebb magánfogyasztás-csökkenés és
rosszabbul teljesítő munkaerőpiac. A bizottsági szolgálatok 2013.
tavaszi előrejelzése a strukturális hiány 1,1 százalékpontos további
csökkenését vetíti elő 2013-ra, az ajánlott 2,5 százalékpontos
erőfeszítéshez képest. A becsült potenciális növekedésben bekövetkezett
változásokkal és a vártnál magasabb bevételcsökkenésekkel kiigazítva a becsült
költségvetési erőfeszítések 1,4 százalékponttal javulnak, így a
kiigazított költségvetési erőfeszítések a GDP 2,5 %-át teszik ki,
összhangban a túlzotthiány-eljárás keretében tett felülvizsgált ajánlásban
javasolt erőfeszítésekkel. A 2013-as stabilitási programban a spanyol
kormány 2013-ra a GDP 6,3 %-nak megfelelő államháztartási hiánycélt
jelentett be, amelyet kb. 3 milliárd EUR összegű (a GDP 0,3 %-a)
további, még ez évben elfogadandó és végrehajtandó konszolidációs
intézkedésekkel kell megtámogatni. (13) 2014-ben az államháztartási
hiány várhatóan a GDP 7 %-ára nő, szemben a túlzotthiány-eljárás
keretében a GDP 2,8 %-ában meghatározott céllal. Az elsődleges hiány
a GDP 0,4 %-ával nő. A bázishatás mellett a becsült eltérés
főként az elmúlt években végrehajtott átmeneti intézkedések kifutását,
valamint azt tükrözi, hogy a 2014-re tervezett konszolidációs intézkedéseket
nem részletezték kellő mértékben a 2012 augusztusában bejelentett többéves
költségvetési tervben, ezért azokat a bizottsági szolgálatok
előrejelzésében nem vették figyelembe. Ezen túlmenően a gazdasági növekedés
összetételében az adó hatása továbbra is csekély lesz, a társadalombiztosítási
járulékok és a közvetett adók nem emelkednek a nominális GDP növekedésével
teljesen arányos mértékben. A magasabb adósságállomány miatt a kamatfizetések
is tovább növekednek. A bizottsági szolgálatok 2013. tavaszi előrejelzése
szerint a strukturális hiány az ajánlásban szereplő, a GDP 1,9 %-át
kitevő javulással szemben 1,1 százalékponttal romlik. A becsült
potenciális növekedésben bekövetkezett változásokkal és a váratlan
bevételcsökkenésekkel kiigazítva, az eltérés további 0,2 százalékponttal
nő. (14) A költségvetési irányítás
tekintetében jelentős előrelépés történt a költségvetés
végrehajtására vonatkozó jelentéstétel területén a központi kormányzati
szintnél alacsonyabb szinteken. A költségvetési stabilitási törvény riasztásra
és korrekciós mechanizmusokra vonatkozó, a költségvetési eltérések korlátozását
célzó rendelkezései azonban nem bizonyultak teljes mértékben hatékonynak, és
végrehajtásuk átláthatósága javítható. A költségvetési jelentéstétel területén
regionális szinten történt előrelépés ellenére, a magasabb fokú
költségvetési átláthatóság eléréséhez a költségvetési tervek esetében is
átfogóbb, következetesebb és kellő időben történő
jelentéstételre van szükség konszolidált államháztartási szinten, az ESA95-tel
összhangban. A teljes intézményi és pénzügyi függetlenséggel rendelkező
költségvetési tanács létrehozása továbbra is várat magára. (15) A bruttó államadósság 2012-ben
a GDP mintegy 84 %-ára emelkedett, a bizottsági szolgálatok 2012. tavaszi
aktualizált előrejelzésében szereplő, a GDP 80,9%-ában meghatározott
értékhez képest. Az adósságráta növekedése a hiány vártnál magasabb
alakulásának, az alacsonyabb nominális GDP-növekedésnek, a
bank-feltőkésítési műveletek költségeinek, valamint a közigazgatás
hátralékai kifizetésének volt betudható. A bizottsági szolgálatok 2013. tavaszi
előrejelzése szerint a GDP-arányos államadósság várhatóan tovább
növekszik, és változatlan politikai forgatókönyv mellett 2014-ben meghaladja a
95 %-ot, így minden évben meghaladja a Szerződésben szereplő
referenciaértéket. (16) 2013. április 10-én a
Bizottság a Spanyolországra vonatkozóan a makrogazdasági egyensúlyhiány
kezelésére szolgáló eljárás[3]
keretében elvégzendő 2013. évi részletes vizsgálat alapján megállapította,
hogy Spanyolország esetében túlzott mértékű makrogazdasági egyensúlyhiány
áll fenn. A fellendülés éveiben felhalmozódott egyensúlytalanságok korrekciója,
és a különösen a rendkívül magas magánszektorbeli és külső adósságállomány
abszorpciója jelentős negatív következményekkel jár a gazdasági növekedésre,
a pénzügyi stabilitásra és az államháztartásra. A túlzott hiány középtávú,
fenntartható korrekciója a makrogazdasági egyensúlyhiányok ezzel párhuzamos
kiigazítását teszi szükségessé, amelyet a növekedés és a munkahelyteremtés
ösztönzését, valamint a kiigazítást hátráltató strukturális merevségek
csökkentését célzó, további strukturális reformok támogatnak. (17) A bizottsági szolgálatok 2013.
tavaszi előrejelzése szerint Spanyolország nem fogja teljesíteni a 2012.
július 10-i tanácsi ajánlásban meghatározott nominális költségvetési célokat.
Spanyolország azonban strukturális kiigazítást hajtott végre 2012-ben és
2013-ban, amely – figyelembe véve a tanácsi ajánlás elfogadása óta
bekövetkezett előre nem látható kedvezőtlen gazdasági fejleményeket –
összhangban van a túlzotthiány-eljárás keretében tett felülvizsgált ajánlással.
Ezek a váratlan és kedvezőtlen gazdaság fejlemények jelentős negatív
hatást gyakoroltak az államháztartásra. Különösen a bevételek számottevő
visszaesése, amely a gazdasági egyensúly folyamatban lévő, a növekedés
kevésbé adóintenzív szerkezete felé mutató helyreállításához és a bevétel
rugalmasságára gyakorolt, ehhez társuló negatív hatásokhoz kapcsolódik,
vezetett a költségvetési pozíció jelentős romlásához. Ezen túlmenően
a gazdasági recesszió rendkívül kedvezőtlenül érintette a foglalkoztatást,
és a munkanélküliség jelentősen megnőtt. Mindezeket a tényezőket
figyelembe véve, a Stabilitási és Növekedési Paktum előírásaival
összhangban, valamint beleértve az államháztartásra jelentős negatív
hatással járó túlzott makrogazdasági egyensúlyhiányok korrekciójának
szükségességét, Spanyolország esetében indokoltnak tűnik a túlzott hiány
megszüntetésére kitűzött határidő két évvel, 2016-ig történő
meghosszabbítása. (18) A gazdasági és költségvetési
fejleményekre vonatkozó nagyfokú bizonytalanságra tekintettel az ajánlásban a
kiigazítási időszak utolsó évére javasolt költségvetési célt
egyértelműen a referenciaérték szintje alatt kell meghatározni annak
érdekében, hogy garantálni lehessen a korrekció hatékony és tartós eredményét
az előírt határidőn belül. (19) Az államháztartási hiány
közbenső céljait, amelyek a túlzott hiány 2016-ig történő
korrekciójához vezetnek, 2013-ra a GDP 6,5 %-ában, 2014-re a GDP
5,8 %-ában, 2015-re a GDP 4,2 %-ában, és 2016-ra a GDP
2,8 %-ában határozták meg. E célok eléréséhez az elsődleges
egyenlegnek a 2013-2016 közötti időszakban (az egyszeri intézkedések
nélkül) átlagban a GDP 1,3 %-át kitevő éves javulására, valamint a
bizottsági szolgálatok 2013. tavaszi, 2016-ra kiterjesztett
előrejelzéseinek alapján a strukturális költségvetési egyenlegnek 2013-ban
a GDP 1,1 %-át, 2014-ben a GDP 0,8 %-át, 2015-ben a GDP
0,8 %-át, valamint 2016-ban a GDP 1,2 %-át kitevő javulására van
szükség. Ez a fokozatosabb kiigazítási pálya figyelembe veszi a jelenlegi nehéz
gazdasági környezetet és a spanyol gazdaság folyamatban lévő,
jelentős strukturális átalakításait, és azt nagyratörő strukturális
reformokkal kell megtámogatni. Ennélfogva az várhatóan támogatja a külső
és belső makrogazdasági egyensúlyhiányok megszüntetését, mérsékli a
költségvetési konszolidációnak a gazdasági növekedésre gyakorolt rövid távú
negatív hatását, miközben tovább stabilizálja és megfordítja az államadósság
növekvő tendenciáját. (20) A bizottsági szolgálatok 2013.
tavaszi, 2016-ra kiterjesztett előrejelzése szerint (amely változatlan
politikát feltételez) úgy tűnik ebben a szakaszban nem lesz szükség
további intézkedésekre a strukturális egyenlegben 2013-ra javasolt javulás
(valamint a GDP 6,5 %-át kitevő új hiánycél) eléréséhez, azonban a
költségvetési terveket a kormányzat minden szintjén szigorúan végre kell
hajtani. Ahhoz, hogy a hiány 2014-2016-os időszakra fenntartható módon a
Szerződés szerinti referenciaérték alá szorítható legyen, a bizottsági
szolgálatok 2013. tavaszi előrejelzésében már szereplő intézkedéseken
felül további jelentős strukturális költségvetési intézkedésekre lesz
szükség. Ezeknek az intézkedéseknek, amelyek 2014-ben a GDP körülbelül
2 %-át, 2015-ben 1 %-át, 2016-ban 1,5 %-át teszik ki, figyelembe
kell venniük a negatív másodlagos hatások, a negatív potenciális
kibocsátásnövekedés, valamint a növekvő kamatkifizetések és szociális
juttatások kompenzálásának szükségességét. (21) A 2013-as stabilitási program
olyan kiigazítási pályát irányoz elő, amely szélesebb értelemben
összhangban áll a túlzott hiány 2016-ig történő korrekciójával, és célul
2013-ban a GDP 6,3 %-át, 2014-ben 5,5 %-át, 2015-ben 4,1 %-át,
és 2016-ban 2,7 %-át kitevő államháztartási hiányt tűz ki.
2013-ra a cél a programban előirányzott körülbelül 3 milliárd EUR
összegű további konszolidációs intézkedéseken alapul, amelyeket még
pontosan meg kell határozni. (22) A költségvetési konszolidációs
intézkedéseknek biztosítaniuk kell az államháztartási egyenleg tartós
javulását, miközben az államháztartás minőségének javítására és a gazdaság
növekedési képességének erősítésére irányulnak. (23) Spanyolország középtávon a
fenntarthatóságot veszélyeztető nagy kockázattal, hosszú távon közepes
kockázattal néz szembe. A magasabb, a GDP körülbelül –0,5 %-át kitevő
strukturális elsődleges egyenleghez való visszatérés (amilyen átlagban az
1998-2012 közötti időszakban volt) segíthet e kockázatok mérséklésében. A
korai nyugdíjbavonulási rendszer 2013-as reformja várhatóan hozzájárul a
szociális ellátórendszer hosszú távú fenntarthatóságához. Úgy tűnik
azonban, hogy az életkorral kapcsolatos kiadások növekedésének megfékezésére
irányuló további intézkedésekre van szükség, például a 2011-es nyugdíjreform
által előirányzott fenntarthatósági tényező megfelelő
szabályozása útján, beleértve annak kikötését, hogy a nyugdíjkorhatár a várható
élettartam növekedésével összhangban fog emelkedni. (24) Tekintettel államháztartásának
decentralizált jellegére, Spanyolország költségvetési kiigazítási pályáját
hiteles középtávú konszolidációs stratégiával kell alátámasztani, amely a
következőket foglalja magába: i. részletes többéves költségvetési terv a
2014-2016-ra vonatkozó intézkedések pontos meghatározásával, ii. az intézményi
keret hatékonyságának további megerősítése (a költségvetési stabilitási
törvény végrehajtásában az átláthatóság további növelésével, valamint független
költségvetési tanács létrehozásával), iii. konkrét lépések megtétele a
szociális ellátórendszer növekvő strukturális hiányának megfékezésére,
valamint iv. nagyobb hangsúly fektetése a konszolidáció növekedést
elősegítő jellegére (többek között a kiadások, valamint az
adórendszer módszeres felülvizsgálatai útján). (25) A spanyolországi pénzügyi
intézmények feltőkésítésére vonatkozóan az európai stabilitási mechanizmus
keretében nyújtott pénzügyi támogatás rendszeres felülvizsgálatával[4] párhuzamosan, valamint a 2012.
július 23-án aláírt egyetértési megállapodásban elfogadottak szerint, a
Spanyolország által a túlzotthiány-eljárás keretében tett
kötelezettségvállalások végrehajtására vonatkozó előrelépések
monitoringjára negyedévente kerül sor. (26) Spanyolország teljesíti a
túlzott államháztartási hiány megszüntetésére kitűzött határidő
meghosszabbításának a túlzott hiány esetén követendő eljárás
végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló 1467/97/EK rendelet
3. cikkének (5) bekezdésében meghatározott feltételeit, ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST: (1)
Spanyolországnak 2016-ig fel kell számolnia a
jelenlegi, túlzott hiányt. (2)
Spanyolországnak 2013-ban a GDP 6,5 %-át,
2014-ben 5,8 %-át, 2015-ben 4,2 %-át és 2016-ban 2,8 %-át
kitevő államháztartási hiánycélt kell elérnie, amely a bizottsági
szolgálatok 2013. tavaszi, 2016-ra meghosszabbított előrejelzésein alapul,
és összhangban áll a strukturális költségvetési egyenlegnek 2013-ban a GDP
1,1 %-át, 2014-ben a GDP 0,8 %-át, 2015-ben a GDP 0,8 %-át,
valamint 2016-ban a GDP 1,2 %-át kitevő javulásával. (3)
Spanyolországnak a kormányzat valamennyi szintjén
végre kell hajtania a 2013. évi költségvetési tervben elfogadott
intézkedéseket, és készen kell állnia korrekciós intézkedés megtételére a
költségvetési tervektől való eltérés esetén. A hatóságoknak meg kell
erősíteniük a középtávú költségvetési stratégiát a 2014-2016-ra vonatkozó,
egyértelműen meghatározott strukturális intézkedésekkel, amelyekre a
túlzott hiány 2016-ig történő korrekciójának eléréséhez van szükség. (4)
A Tanács a 2013. október 1-jei határidőt
állapítja meg a spanyol kormány számára eredményes intézkedések meghozatalára,
valamint arra, hogy az 1467/97/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (4a)
bekezdésével összhangban részletes jelentést tegyen a célok elérése érdekében
kidolgozott konszolidációs stratégiáról. Ezen felül a spanyol hatóságoknak: i. meg kell
erősíteniük az intézményi keret hatékonyságát az átláthatóság további
növelésével a költségvetési stabilitási törvény végrehajtásában, valamint
független költségvetési tanács létrehozásával, amely elemzéseket készít,
tanácsot ad, figyelemmel kíséri a költségvetési politika nemzeti és uniós költségvetési
szabályoknak való megfelelését, ii. konkrét lépéseket kell tenniük a szociális
ellátórendszer növekvő strukturális hiányának megfékezésére, valamint iii.
nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a konszolidáció növekedést
elősegítő jellegére, többek között a kiadások, valamint az
adórendszer módszeres felülvizsgálatai útján. Ezen
felül a költségvetési konszolidációs stratégia sikerének biztosítása érdekében
fontos a költségvetési konszolidáció megtámogatása átfogó strukturális
reformokkal, a Tanácsnak az európai szemeszter és a makrogazdasági
egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében Spanyolországhoz címzett
ajánlásaival összhangban. Ennek az ajánlásnak a Spanyol Királyság a
címzettje. Kelt Brüsszelben, -án/-én. a
Tanács részéről az
elnök [1] HL L 209., 1997.8.2., 6. o. [2] A Spanyolországra vonatkozó, a túlzott hiány esetén
követendő eljáráshoz kapcsolódó dokumentumok elérhetők a
következő weboldalon találhatók:
http://ec.europa.eu/economy_finance/economic_governance/sgp/deficit/countries/spain_en.htm
[3] http://ec.europa.eu/economy_finance/publications/occasional_paper/2013/op134_en.htm [4] http://ec.europa.eu/economy_finance/assistance_eu_ms/spain/index_en.htm