52013DC0333

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

Az Európai Unió szerepe az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetben (FAO) a Lisszaboni Szerződés után: Frissített nyilatkozat a hatáskörökről, valamint az EU és tagállamai tagsági jogainak gyakorlásáról szóló, a Tanács és a Bizottság közötti új megállapodásokról

Bevezetés: Az EU és a FAO

Az Európai Unió, tagállamai mellett, 1991 óta tagszervezete az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO).

A FAO az ENSZ két másik, római székhelyű szervezetével[1] együtt a nemzetközi szakpolitika középpontjában áll, normatív, technikai és operatív szerepet betöltve az olyan területeken, mint például a táplálkozás, mezőgazdasági termelékenység, vidékfejlesztés, globális élelmezésválság-megelőzés, országhatárokon átterjedő fenyegetések, fenntartható erdőgazdálkodás, halászat és akvakultúra, víz és talaj, állattenyésztés és növénytermesztés, állat- és növényegészségügy, információs és statisztikai kapacitásépítés, globális szabványok kialakítása, kereskedelem és áruk, fejlesztés és humanitárius segítségnyújtás – melyek egytől egyig központi területek az EU számára.

FAO-tagsága, illetve a három római székhelyű ENSZ-szervezettel kötött stratégiai partnerségi megállapodásai révén az EU bizonyította a legmagasabb szintű politikai párbeszédben való részvétel iránti elkötelezettségét. Ezt a három szervezetnek nyújtott jelentős pénzügyi hozzájárulások egészítik ki. E három szervezet együttesen alkotja azoknak az élelmezési és mezőgazdasági szakpolitikai kérdések legmagasabb szintű nemzetközi politikai fórumát, amelyekben nélkülözhetetlen a határozott uniós szerepvállalás.

A FAO tevékenysége elengedhetetlen a nemzetközi élelmezésbiztonsági menetrend előmozdítása szempontjából. A FAO megbízatása a legfontosabb uniós szakpolitika-területeket érinti, és kulcsfontosságú, hogy az EU mindezen területeken képes legyen úgy együttműködni a FAO-val, hogy a nemzetközi szintű politikák, iránymutatások és elvek elfogadása során biztosítsa az uniós politikák megfelelő figyelembe vételét. Az EU-nak be kell bizonyítania, hogy a világ legnagyobb donorjaként az élelmiszer-ellátás globális bizonytalansága jelentette kihívások kezelésében játszott szerepét, szilárd szakpolitikai háttér támasztja alá. Ez különösen fontos, hiszen az EU most indítja azokat a rezilienciával és táplálkozással kapcsolatos innovatív kezdeményezéseket, amelyek egybeesnek a 2020 végéig tartó programozási ciklussal. Szintén ebben az időszakban kerül sor a 2015 utánra vonatkozó millenniumi fejlesztési célokról szóló tárgyalásokra, köztük a fenntartható fejlesztési célok kialakítására, amelyben az EU meghatározó és fontos szerepet kíván játszani.

A FAO megbízatása az uniós politikák központi elemeit képező területekre és gyakorlatilag az EU világban betöltött szerepére is kiterjed. A FAO munkájához fűződő uniós elkötelezettséget és érdekeltséget közelmúltbeli példák támasztják alá. Az EU részt vett azokon a tárgyalásokon, amelyek a termőföldek, erdők és halászati területek használatának felelősségteljes irányítására vonatkozó önkéntes iránymutatások, a kikötő szerinti államok által a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására hozandó intézkedésekről szóló megállapodás, valamint a lobogó szerinti állam teljesítményére vonatkozó önkéntes iránymutatások elfogadását eredményezték. Tevékenyen részt vesz a felelősségteljes mezőgazdasági befektetések leendő alapelveire vonatkozó, jelenleg is folyamatban levő vitában. Az Európai Unió aktívan hozzájárul a növénygenetikai források élelmezési és mezőgazdasági felhasználásáról szóló nemzetközi egyezmény keretében végzett munkához. Tagszervezetként a FAO által lefedett politikaterületekre vonatkozó szükséges és elérhető statisztikai adatokat is szolgáltat. Az EU gyakran képviselteti magát politikai szinten, ha a nemzetközi jelentőségű témák, mint például a Száhil övben és Afrika szarván nemrégiben tapasztalt élelmezési válságok vagy az élelmiszerárak emelkedése nemzetközi fellépést tesznek szükségessé.

Az EU határozottan kiáll a FAO és a világ élelmezésbiztonságával foglalkozó bizottság – a FAO által létrehozott, a világ élelmezésbiztonságával kapcsolatos politikákat felülvizsgáló és nyomon követő kormányközi testület – reformja mellett, és pénzügyileg és politikailag egyaránt támogatja mindkét reformfolyamatot.

2006 és 2011 között évente átlagosan több mint 1 milliárd EUR-t különítettek el vidékfejlesztésre, területrendezésre, mezőgazdaságra és élelmezésbiztonságra. A fenntartható mezőgazdaság, valamint az élelmezés- és táplálkozásbiztonság kiemelt helyet foglal el az EU hosszú távú fejlesztési együttműködési menetrendjében, egyúttal jelentős szempont a partnerkormányokkal és nemzetközi intézményekkel – például a FAO-val – folytatott uniós párbeszédben. A sürgető élelmezési és táplálkozási szükségletek kezelése ugyancsak az EU prioritásai közé tartozik.

Szakpolitikai szinten tehát lényeges, hogy az EU hatékonyabb együttműködést tudjon folytatni a FAO-val. Az élelmezésbiztonság terén a világ legnagyobb donoraként az EU-nak meghatározó szerepet kell betöltenie a globális élelmezésbiztonság kihívásainak kezelésében.

Az Európai Unió szerepe a FAO-ban a Lisszaboni Szerződés után

A Lisszaboni Szerződés hatályba lépése óta az Unió külső képviseletét minden területen a Bizottság látja el, kivéve a közös kül- és biztonságpolitikát (KKBP), ahol az Uniót az Európai Tanács elnöke, valamint a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő képviseli. A harmadik országokban és a nemzetközi szervezetekben a KKBP és a nem-KKBP kérdésekben egyaránt az Unió küldöttségei képviselik az EU-t. Mivel a FAO kizárólag nem-KKBP ügyekkel foglalkozik, a releváns uniós szereplők a Bizottság és az Unió FAO-hoz akkreditált küldöttsége.

A Szerződések szintén előírják az Unió és a tagállamai közötti szoros és jóhiszemű együttműködést. A FAO-ban, csakúgy, mint más nemzetközi szervezetekben, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az uniós szereplők és az uniós tagállamok tevékenysége kölcsönösen következetes legyen. A lehető legnagyobb mértékben össze kell hangolniuk tevékenységüket az olyan alapelvek, mint például a képviselet egységessége, az átláthatóság és a jóhiszemű együttműködés figyelembe vételével.

A FAO-n belüli hatékonyabb és összehangoltabb fellépés eszközeinek biztosítása az Unió és tagállamai számára része a Bizottság szélesebb körű stratégiájának, amely a nemzetközi szervezetekben és egyéb nemzetközi fórumokon való uniós részvétel fokozatos javítását célozza, és összhangban áll az Európai Parlament 2011. május 11-i „Az EU mint globális szereplő: a multilaterális szervezetekben betöltött szerepe” című állásfoglalásával[2].

Számos más szervezettől eltérően, amelyekben a jogállásra vonatkozó szabályok miatt a hatékony uniós részvétel erősen korlátozott, az EU már tagszervezete a FAO-nak. Ebben a tekintetben tehát nincs szükség változásra. Az Unió összehangolt, átfogó és egységes külső képviselete egyrészt azáltal valósítható meg, hogy új hatásköri nyilatkozat kerül benyújtásra a FAO-nak, amely felváltaná a legutóbbi, 1994-ben készült ilyen nyilatkozatot, másrészt pedig azáltal, hogy felváltanák az 1991-ben elfogadott, majd 1992-ben és 1995-ben frissített, a Tanács és a Bizottság közötti jelenleg hatályos belső megállapodásokat.

Az új hatásköri nyilatkozat és az új megállapodások semmilyen módon nem befolyásolják a szerződésekben előírt hatáskörmegosztást az EU és a tagállamok között.

A hatásköri nyilatkozat

A FAO alapokmánya II. cikkének 7. bekezdése értelmében az EU köteles értesíteni a FAO-t az EU és tagállamai közötti hatáskörmegosztást érintő bárminemű változásról.

Az Európai Közösség FAO számára benyújtott legutóbbi hatásköri nyilatkozata 1994-ben készült[3]. A szerződések által az EU-ra ruházott, a FAO tevékenysége szempontjából releváns hatáskörök azóta jelentős változásokon mentek keresztül. A Lisszaboni Szerződés ezen túlmenően tisztázta az EU és tagállamai közötti hatáskörmegosztás jogi keretét.

Ennek fényében elengedhetetlennek tűnik egy új hatásköri nyilatkozat benyújtása a FAO-nak.

A hatásköri nyilatkozatban azokat a Szerződések által az EU-ra ruházott hatásköröket kell felsorolni, amelyek a FAO tevékenysége szempontjából a leglényegesebbek. Tekintettel az EU és tagállamai közötti hatáskörmegosztás jövőbeni fejlődésének lehetőségére, illetve egy ilyen hatásköri nyilatkozat pusztán deklaratív jellegére, meg kell őrizni a nyilatkozat általános jellegét, ugyanakkor lehetővé kell tenni a FAO többi tagja számára, hogy tájékozódjanak a tagsághoz fűződő jogok gyakorlásáról, és a FAO szerveinek külön ülései vonatkozásában az EU-nak tájékozatót kell benyújtania a FAO számára.

A hatásköri nyilatkozat felváltja az 1994-es nyilatkozatot, amely jelenleg a FAO szerveinek és megállapodásainak zömére, köztük a FAO központi szerveire is vonatkozik. Az új hatásköri nyilatkozatnak ezért lehetővé kell tennie az EU számára, hogy tisztázza a FAO intézményi szempontból legfontosabb szerveihez fűződő kapcsolatát. A jelenlegi szakaszban azonban helyénvaló, ha az új hatásköri nyilatkozat nem terjed ki a FAO azon szerveire és megállapodásaira, amelyek tekintetében az EU külön hatásköri nyilatkozatot nyújtott be[4]. A Bizottság jelenleg végzi az említett külön hatásköri nyilatkozatok értékelését a lehetséges jövőbeni felülvizsgálat szempontjából, figyelembe véve a FAO alapokmányából eredő kötelezettségeket, csakúgy, mint az érintett nemzetközi testületekkel folyamatban levő tárgyalásokat, és a vonatkozó uniós jogi keret szüntelenül alakuló természetét. A tervek szerint a Bizottság 2014-ben indítja el a megfelelő felülvizsgálati kezdeményezéseket.

A tagsági jogok gyakorlására vonatkozó új megállapodások

A FAO tagsági jogai előkészítésének és gyakorlásának belső koordinációját jelenleg a Tanács és a Bizottság közötti, 1991-ben kötött megállapodás[5] szabályozza. Ezt 1992-ben[6], majd 1995-ben[7] felülvizsgálták, hogy egyértelművé tegyenek bizonyos felszólalási és szavazati jogokkal kapcsolatos gyakorlati kérdéseket. A Bíróságnak alkalma nyílt dönteni arról, hogy az ilyen megállapodások az intézményekre nézve jogilag kötelező erejűek[8].

A megállapodások felülvizsgálata több okból is szükséges. Gyakorlati alkalmazásuk állandóan a hatáskörmegosztásról szóló időigényes vitákhoz vezetett. Így az érintett tanácsi előkészítő testületeknek nem maradt elegendő idejük a FAO ülésein követendő álláspontok érdemi részének kidolgozására. Ezen túlmenően a megállapodások a Lisszaboni Szerződés rendelkezéseinek sem felelnek meg.

Bármilyen új megállapodásra olyan eszközként kell tekinteni, amely lehetővé teszi a Tanács uniós szakpolitikai döntéshozatalban betöltött szerepének javítását és teljes körű gyakorlását, valamint biztosítja, hogy a Bizottság és az Unió küldöttségei – az EU külső szereplőiként – hatékonyan tudják képviselni az EU-t a FAO-n belül.

Biztosítaniuk kellene a FAO üléseinek hatékonyabb előkészítését. Különösen fontos, hogy a Tanács érintett előkészítő testületeinek elegendő időt kell adni a követendő irányvonalak, illetve szükség esetén a meglévő uniós álláspontot tükröző előzetes nyilatkozatok kidolgozására.

Amennyiben nincs meglévő uniós álláspont, illetve a feltételek vagy a körülmények lényegesen megváltoztak, gondoskodni kell róla, hogy a Tanács képes legyen a FAO üléseit megelőzően időben, a vonatkozó Szerződések rendelkezéseivel összhangban uniós álláspontot kialakítani, és ezáltal ellátni döntéshozatali feladatait. Végül, az EU-nak és tagállamainak minden olyan esetben közös álláspontot kell kialakítaniuk, mikor a FAO napirendi pontjai olyan területeket érintenek, amelyeket az uniós álláspontok önmagukban nem fednek le maradéktalanul.

Mivel az új megállapodások célja, hogy az EU és tagállamai összehangolt, átfogó és egységes külső képviselettel rendelkezzenek, valamennyi uniós álláspontot az „EU” feliratú névtábla mögül kell kifejteni. Az uniós szereplők és a Tanács elnökségét betöltő tagállam között ezért szoros együttműködésre van szükség, különösen a közös álláspontok ismertetése terén.

A Tanács és a Bizottság közötti, az EU és tagállamai tagsági jogainak gyakorlására vonatkozó új megállapodások felváltanák az 1991/1995-ös megállapodásokat. Az 1991/1995-ös megállapodások felváltása által, amelyek a gyakorlatban számos nehézséghez és hosszas vitákhoz vezettek, a Tanács és a Bizottság megállapodna abban, hogy jobb és hatékonyabb módon készítik elő a FAO leginkább központi szerveinek üléseit. A megállapodások jellegükből, azaz az EU és tagállamai tagsági jogainak gyakorlásából fakadóan a FAO valamennyi szervére és megállapodására vonatkoznának, azok kivételével, amelyeknek csak az EU a tagja, illetve fordított esetben, csak az uniós tagállamok a tagjai, valamint amely szervekre külön megállapodások vonatkoznak[9]. A Bizottság 2014-ben kezdi a külön megállapodások értékelését lehetséges felülvizsgálatukra való tekintettel.

A Bizottság és az Unió küldöttsége által végrehajtott kísérő intézkedések

A Bizottság kötelezettséget vállalt, hogy hozzáférhetővé teszi a FAO munkájában való hatékony részvételhez szükséges erőforrásokat. Már számos intézkedés valósult meg ebben a tekintetben. Az Unió római küldöttségén két új álláshelyet teremtettek a humanitárius, illetve a mezőgazdasági portfólióhoz kapcsolódóan. Emellett szükség esetén sor kerül majd a székhelyen elérhető szaktudás szisztematikus mobilizálására, és a FAO-n belüli szakpolitikai megbeszéléseken történő tevékenyebb szerepvállalásra.

Megjegyzendő, hogy az EU jelenleg nem jogosult a három korlátozott tagságú FAO-bizottságban való részvételre (pénzügyi bizottság, programbizottság, alkotmányügyi és jogi bizottság). Ez tagszervezeti jogállásából adódik, amely ezekkel a korlátozásokkal jár. Figyelembe véve az EU FAO-n belüli pénzügyi súlyát, valamint a reform óta az irányítás és a tematikus kérdések közötti szoros kapcsolatot, a fennálló helyzet aláássa az EU azon képességét, hogy teljes mértékben részt tudjon venni a FAO munkájának minden vonatkozásában, és ezt a helyzetet kezelni kell. Az EU bizottságokban betöltött hivatalos szerepére (bizottsági elnök, alelnök) vonatkozó általánosabb kérdésekkel szintén foglalkozni kell a közeljövőben, hogy megteremtődjön az összhang a Lisszaboni Szerződéssel.

Következtetések

A fentiek alapján a Bizottság az alábbiakat javasolja:

· A Tanács tudomásul veszi, hogy az 1. mellékletben található hatásköri nyilatkozatot az EUMSZ 221. cikkével összhangban az Unió római küldöttsége benyújtja a FAO-hoz, hogy ez a dokumentum felváltsa az 1994-es hatásköri nyilatkozatot.

· a Tanács és a Bizottság jóváhagyja, hogy a 2. mellékletben található megállapodásokat a jóváhagyás időpontjától kezdve alkalmazzák a FAO-n belüli tagsági jogok gyakorlása vonatkozásában.

1. melléklet

Az Európai Unió hatásköri nyilatkozata az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) alapokmánya által érintett ügyek vonatkozásában

(A FAO általános szabályainak értelmében)

Az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) tagszervezeteként az Európai Unió (EU) a FAO alapokmánya II. cikkének 7. bekezdésével összhangban az alábbi hatásköri nyilatkozatot nyújtja be, amely meghatározza mindazokat a kategóriákat és politikaterületeket, amelyek tekintetében az EU tagállamai a FAO tevékenységi körébe tartozó területeken hatásköröket ruháztak az EU-ra.

Ez a hatásköri nyilatkozat a FAO valamennyi szervére és megállapodására vonatkozik, kivéve azokat, amelyekre külön hatásköri nyilatkozat vonatkozik[10]. Ez a hatásköri nyilatkozat a FAO-hoz 1994-ben benyújtott nyilatkozat[11] helyébe lép.

1.           Általános elvek

A FAO már értesült[12] arról, hogy a Lisszaboni Szerződés 2009.december 1-jei hatályba lépése következtében az Európai Közösség helyébe az EU lépett, és annak jogutódja lett, valamint ettől az időponttól kezdődően az Európai Bizottság FAO-hoz akkreditált küldöttsége az EU küldöttségévé vált. Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 1. cikkének harmadik bekezdése szerint az EU az EUSZ-en és az Európai Unió működéséről szóló szerződésen (EUMSZ) alapul.

Az EU hatásköreit az EUMSZ 2–6. cikkei határozzák meg. Amennyiben az EU és a tagállamok közötti megosztott hatáskörről van szó, és amilyen mértékben az EU nem gyakorolta hatáskörét, vagy a hatásköre gyakorlásának megszüntetése mellett döntött, a tagállamok gyakorolhatják hatáskörüket. Minden olyan hatáskör, amelyet a Szerződések nem ruháztak az Unióra, az EU tagállamainál marad.

E nyilatkozat alapján, illetve a Szervezet (FAO) alapokmánya II. cikkének 8. bekezdésével és általános szabályainak XLII. szabályával összhangban az EU szükség esetén a FAO szervének ülését megelőzően tájékoztatót nyújt be az EU vagy tagállamai tagsági jogainak gyakorlásáról az adott ülés tárgyát képező ügyek tekintetében[13].

Az alapokmány (FAO) II. cikkének 10. bekezdése szerint az EU hatáskörébe tartozó politikaterületeken az EU az alábbiak szerint fogja gyakorolni tagsági jogait: azokon a politikaterületeken, amelyeken az EU és tagállamai egyaránt rendelkeznek eljárási hatáskörrel a FAO-ban, az alábbiakban meghatározott módon vagy az EU vagy a tagállamok fogják gyakorolni mindkettőjük, azaz az EU és tagállamai tagsági jogait.

Az EU és tagállamai közötti alábbiakban meghatározott hatáskörmegosztás természeténél fogva változik. Amennyiben az alábbi felsorolást érintő változás merül fel, az EU fenntartja a jogot arra, hogy ezt a nyilatkozatot megfelelően módosítsa, anélkül, hogy ez előfeltétele lenne a FAO tevékenységi körébe tartozó ügyekben fennálló hatáskörei gyakorlásának.

2.           Az EU hatáskörei

2.1.        Kizárólag az EU-nak van hatásköre eljárni az EUMSZ 3. cikkének (1) bekezdésében felsorolt politikaterületeken, nevezetesen a vámunió, a belső piac működéséhez szükséges versenyszabályok megállapítása, a monetáris politika azon tagállamok tekintetében, amelyek hivatalos pénzneme az euro, a tengeri biológiai erőforrások megőrzése a közös halászati politika keretében, valamint a közös kereskedelempolitika terén.

2.2.        Ezen felül egyes, különösen az EUMSZ 4. cikkének (2) bekezdésében felsorolt politikaterületeken kizárólag az EU járhat el a FAO-ban, amennyiben az EU olyan közös szabályokat fogadott el, amelyeket érinthet a FAO tevékenysége, vagy ahol az EU belső hatásköreinek gyakorlása csak az EU külső tevékenysége által biztosítható. Ezek a területek különösen az alábbiak:

– belső piac, beleértve a belső piac létrehozásához, illetve működésének biztosításához szükséges intézkedéseket (az EUMSZ 26. cikkének (1) bekezdése), a jogszabályok közelítését (az EUMSZ 114–118. cikkei) és az áruk, személyek, szolgáltatások és tőke szabad mozgását (az EUMSZ 28–37. és 45–66. cikkei);

– mezőgazdaság és vidékfejlesztés, különösen az alábbiakra irányuló tevékenység:

· a mezőgazdaság termelékenységének fenntartható módon történő növelése, összhangban az Unió tevékenységével a környezetvédelmi politika, az éghajlatváltozás, az erdészet és az energia területén;

· a piacok stabilizálása, az áringadozás szabályozása, az ellátás hozzáférhetőségének biztosítása és az élelmezésbiztonság garantálása;

· a közös kereskedelempolitikai célok követése a mezőgazdasági termékek tekintetében;

· megfelelő életszínvonal biztosítása a mezőgazdasági közösségeknek;

· a fogyasztók elfogadható ár ellenében történő ellátásának biztosítása;

· a mezőgazdasági régiók és vidéki térségek gazdasági fejlődésének biztosítása.

– halászat, kivéve a tengeri biológiai erőforrások megőrzését és az akvakultúrát;

– környezetvédelem, beleértve az EUMSZ 192. cikke szerint elfogadandó intézkedéseket az EUMSZ 191. cikkében meghatározott uniós szakpolitikai célkitűzések – nevezetesen a környezet minőségének megőrzése, védelme és javítása, az emberi egészség védelme, a természeti erőforrások, köztük az erdők, körültekintő és ésszerű hasznosítása, valamint a regionális vagy világméretű környezeti problémák leküzdésére és különösen az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló nemzetközi szintű intézkedések ösztönzése – megvalósítása érdekében;

– energiaügy, beleértve az EUMSZ 170. és 192. cikke, valamint 194. cikkének (2) bekezdése szerint elfogadandó intézkedéseket az EUMSZ 194. cikkében meghatározott uniós szakpolitikai célkitűzések elérése érdekében a belső piac létrehozásával és működésével összefüggésben, valamint a környezet megőrzésének és javításának szükségessége, nevezetesen az energiapiac működésének biztosítása, az energiaellátás biztonságának megteremtése az EU-ban, az energiahatékonyság és az energiatakarékosság ösztönzése, az új és megújuló energiaforrások kifejlesztése, illetve az energiahálózatok összekapcsolásának előmozdítása tekintetében;

– az EUMSZ 168. cikkének (4) bekezdése szerint bevezetendő, az általános közegészségügyi biztonsági kockázatokkal kapcsolatos intézkedések, köztük az emberi eredetű szervek és szövetek, valamint a gyógyszerek és a gyógyászati célú eszközök magas szintű minőségi és biztonsági előírásainak megállapítására vonatkozó intézkedések, illetve az élelmiszerrel és takarmánnyal kapcsolatos intézkedések az állat- és növényegészségügy területén.

3.           Az EU és tagállamainak hatáskörei

3.1.        Egyes politikaterületeken az EU és tagállamai egyaránt eljárási hatáskörrel rendelkeznek a FAO-ban, különösen az alábbi területeken:

– Kutatás-fejlesztés és űrkutatás, beleértve az EUMSZ 180. cikke szerint bevezetendő intézkedéseket az együttműködés és az eredmények terjesztésének előmozdítása révén a kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs programok kidolgozására és végrehajtására irányuló tevékenységek terén;

– Fejlesztési együttműködés, beleértve az EUMSZ 209. cikke szerint bevezetendő intézkedéseket az EUMSZ 208. cikkében meghatározott uniós szakpolitikai célkitűzések, nevezetesen a szegénység mérséklése és felszámolása, valamint az élelmezés- és táplálkozásbiztonság elérése érdekében;

– Humanitárius segítségnyújtás, beleértve az EU tevékenységét, továbbá jogi és politikai intézkedéseit, amelyek az EUMSZ 214. cikkének (1) bekezdésében meghatározott humanitárius segítségnyújtási célkitűzések elérését szolgálják, nevezetesen a harmadik országok természeti vagy ember okozta katasztrófák áldozataivá vált lakosainak nyújtott eseti támogatást, segítséget és védelmet a rendkívüli helyzetből eredő emberi szükségleteik kielégítése érdekében;

– Az emberi egészség védelme és javítása;

– Ipar, beleértve az ipar, különösen a kis- és középvállalkozások versenyképességét támogató környezet kialakulását ösztönző intézkedéseket;

– Turizmus, beleértve a turisztikai ágazat fejlődését támogató környezet kialakulásának ösztönzését.

3.2.        A FAO tagjaként mind az EU-nak, mind tagállamainak eljárási hatásköre van a FAO-ban a szervezeti és eljárási kérdésekben, beleértve a jogi és költségvetési ügyeket, az elnökök megválasztását, illetve a napirendek és jelentések elfogadását.

2. melléklet

A Tanács és a Bizottság közötti megállapodások az Európai Unió és tagállamai tagsági jogainak gyakorlásáról az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetben (FAO)

1.           Alkalmazási kör és általános elvek

Ezek a megállapodások az Európai Unió (EU) és tagállamai tagsági jogainak előkészítésére és gyakorlására vonatkoznak a FAO valamennyi szervében és megállapodásában, beleértve az előkészítő bizottságokat is. Nem vonatkoznak azokra a szervekre és megállapodásokra, amelyeknek csak az EU, illetve fordított esetben csak az uniós tagállamok a tagjai, valamint azokra a szervekre, amelyekre külön megállapodások vonatkoznak[14]. Ezek a megállapodások az 1991-ben aláírt (10478/91 sz. dokumentum, II. a) melléklet), majd 1992-ben (9050/92 sz. dokumentum, II. b) melléklet), illetve 1995-ben (8460/95 sz. dokumentum, II. c) melléklet) frissített megállapodások helyébe lépnek.

Ezeket a megállapodásokat az EUSZ 4. cikkének (3) bekezdésében, valamint 13. cikkének (2) bekezdésében előírtak szerint a jóhiszemű együttműködés elvének teljes mértékű tiszteletben tartása mellett kell alkalmazni, lehetővé téve az EU számára az összehangolt, átfogó és egységes külső képviselet kialakítását.

Ezek a megállapodások nem befolyásolják az EU és a tagállamai közötti hatáskörmegosztást, sem a Szerződéseken alapuló hatáskörmegosztást az intézmények között. Szintén nem befolyásolják a Szerződésekben meghatározott tanácsi döntéshozatali eljárást az uniós álláspontok elfogadása tekintetében. Ezek a megállapodások nem érintik a más nemzetközi szervezetekre vonatkozó jövőbeni hasonló eljárásokat.

E megállapodások alkalmazásában, és a Bíróság ítélkezési gyakorlatával[15] összhangban egy ügy akkor tartozik az uniós álláspont hatálya alá, ha ez az ügy az uniós jogalkotás vagy más intézkedések (például általános iránymutatások, tanácsi következtetések, uniós stratégiák vagy az EU együttes fellépései) által megalapozott uniós politika tárgya, vagy ha az uniós álláspontot kimondottan a FAO vonatkozó ülése miatt alakítják ki.

2.           A FAO üléseinek előkészítése

2.1.        Koordinációs fórumok

A FAO-hoz kapcsolódó tagsági jogok előkészítésére és gyakorlására vonatkozó valamennyi ügyet a Tanács illetékes brüsszeli előkészítő szerveihez (koordinációs munkacsoport (FAO), halászati, erdészeti vagy növény-egészségügyi intézkedésekkel foglalkozó munkacsoportok) kell benyújtani.

A jóhiszemű együttműködés jegyében mindent meg kell tenni az ilyen munkacsoportokon belüli megállapodás elérése érdekében. Amennyiben a munkacsoportok nem tudnak megállapodásra jutni, az ügyet a FAO kérdéses ülését megelőzően időben a COREPER, és szükség esetén a Tanács elé kell terjeszteni.

Szükség esetén helyi koordinációs ülésekre kerülhet sor Rómában vagy másutt (a FAO ülésének helyszínétől függően). Ezek előkészítését és elnöklését az Unió FAO-hoz akkreditált küldöttsége, vagy, ha a FAO ülésére Rómán kívül kerül sor és az Unió FAO-hoz akkreditált küldöttsége nem tudja ellátni feladatait, az ülés helyszínét biztosító országban levő uniós küldöttség, vagy egyéb esetben az adott államban működő tagállami vagy bizottsági képviselet az Unió FAO-hoz akkreditált küldöttségével együttműködve végzi. A helyi koordinációs ülések célja az előre nem látható ügyek kezelése. Az ülések nem eredményezhetik az alábbi 2.3. pont szerint elfogadott uniós álláspontok, közös álláspontok, követendő irányvonalak vagy nyilatkozatok érdemi módosítását.

2.2.        „Tájékoztató” az EU és tagállamai tagsági jogainak gyakorlásáról

Amennyiben a FAO általános szervezeti szabályai XLII. szabályának 2. bekezdése előírja, a Bizottság a FAO által megküldött napirend kézhezvételét követően benyújtja a Tanács Főtitkárságához az előzetes „tájékoztató” tervezetét az EU és tagállamai tagsági jogainak gyakorlásáról (a továbbiakban: előzetes tájékoztató).

Az előzetes tájékoztató meghatározza a feladatok előzetes elosztását, és adott esetben a FAO érintett szerveiben történő szavazást.

Amennyiben egy tagállam nem ért egyet az előzetes tájékoztató Bizottság által készített tervezetével, legkésőbb két munkanappal a kérdéses munkacsoporti ülés előtt írásbeli indoklást kell benyújtania.

A Bizottság az előzetes tájékoztatót az Unió FAO-hoz akkreditált római küldöttségéhez továbbítja, ahonnan majd a FAO-hoz továbbítják a dokumentumot.

Az előzetes tájékoztató továbbítása nem befolyásolja a FAO-hoz továbbítandó tájékoztató módosításának lehetőségét. Ez különösen akkor fordulhat elő, ha az uniós álláspontokat vagy a közös álláspontokat (amelyek formájukat tekintve lehetnek követendő irányvonalak vagy nyilatkozatok) csupán az előzetes tájékoztató továbbítása után alakítják ki, és/vagy ha a FAO által biztosított háttérdokumentumok késedelmesen érkeznek meg.

2.3.        A követendő irányvonalak és a szavazási szándék előkészítése és elfogadása

2.3.1.     AZ EU vagy az EU és tagállamai által a FAO-ban követendő álláspontok alapvetően követendő irányvonalak formájában jelennek meg, így kellő mozgásteret biztosítanak a külső szereplőknek ahhoz, hogy az EU és/vagy a tagállamok érdekeit a leghatékonyabb módon képviseljék. Az álláspontokat csak szükség esetén fejtik ki teljes mértékben nyilatkozatok formájában. A követendő irányvonalak szerinti fellépésre vagy nyilatkozattételre való jogosultságnak a szavazásra is ki kell terjednie.

2.3.2.     A meglévő uniós álláspontok által lefedett napirendi pontokat[16] illetően a Bizottság tájékoztatja a Tanácsot a követendő uniós irányvonalak tervezetéről, amely tükrözi az említett meglévő uniós álláspontokat. A jóhiszemű együttműködés elvének megfelelően, és a Bizottság számára minden rendelkezésre álló szakértelem felhasználását lehetővé téve a tagállamok észrevételeket nyújthatnak be, amelyeket a Bizottság figyelembe vesz a követendő uniós irányvonalak véglegesítése során.

2.3.3.     A meglévő uniós álláspontok által nem lefedett napirendi pontokat[17] illetően, amennyiben az uniós álláspont kialakítása szükséges vagy helyénvalónak tűnik, a Bizottság jóváhagyás céljából a Tanács elé kell terjeszti az uniós álláspontra vonatkozó tervezetet (követendő irányvonalak vagy nyilatkozat formájában; lásd a 2.3.1. pontot).

Ugyanezek az elvek vonatkoznak arra, mikor a meglévő uniós álláspontokat érdemileg kell módosítani a FAO-ban követendő álláspont kialakítása érdekében.

A tervezetek készítése során a Bizottság szükség esetén tagállami szakértőkre támaszkodik.

2.3.4.     Az EU és tagállamai számára közös követendő irányvonalakat kell meghatározni azon napirendi pontok tekintetében, amelyek:

2.3.4.1.  a harmadik országokkal való együttműködés és a humanitárius segítségnyújtás politikaterületeit érintik (az EUMSZ ötödik részének III. címe), és amelyek tekintetében helyénvalónak vélik, hogy az EU és tagállamai közös nyilatkozatokat tegyenek e területeken végzett tevékenységükről; vagy

2.3.4.2.  az uniós álláspont által részben lefedettek, ugyanakkor elválaszthatatlanul kötődnek olyan ügyekhez, amelyek esetében azt uniós álláspont elfogadása kizárt; vagy

2.3.4.3.  szervezeti és eljárási ügyekhez, például az elnökök megválasztásához, vagy napirendek és jelentések elfogadásához kapcsolódnak.

A követendő közös irányvonalak kialakításának tervezeteit a 2.3.4.1. és a 2.3.4.2. pontban felsorolt esetekben a Bizottság, a 2.3.4.3. pontban felsorolt esetekben pedig a Tanács elnökségét betöltő tagállam nyújtja be.

2.3.5.     Az EU vagy a közös állásfoglalások által nem lefedett napirendi pontok tekintetében állásponttervezeteikről és szavazási szándékukról a tagállamok tájékoztatják egymást, csakúgy mint az Unió küldöttségét és a Bizottságot.

2.3.6.     Valamennyi tervezetet lehetőség szerint legalább öt nappal a Tanács illetékes előkészítő szervének ülése előtt benyújtják e szerv számára.

3.           Fellépések és szavazás a FAO szerveiben

3.1.        Az Unió küldöttsége és/vagy a Bizottság a követendő uniós irányvonalak alapján jár el, illetve „az EU nevében” tesz uniós nyilatkozatokat (és adott esetben szavaz).

3.2.        Az Unió küldöttsége és/vagy a Bizottság a követendő közös irányvonalak alapján jár el, illetve „az EU és tagállamai nevében” tesz közös nyilatkozatokat (és adott esetben szavaz).

3.3.        Az alábbi esetekben azonban egy kijelölt tagállam jár el, illetve tesz közös nyilatkozatokat „az EU és tagállamai nevében” (és adott esetben szavaz) a követendő közös irányvonalak alapján:

– A 2.3.4.2. pontban felsorolt esetekben, ha a közös álláspont elsősorban az uniós álláspont által nem lefedett elemeket tartalmaz. Ennek a feladatmegosztásnak a FAO-ban követett politika EU-ra és tagállamaira gyakorolt, várhatóan legfontosabb hatásain kell alapulnia.

– A szervezeti és eljárási ügyekben, például az elnökök megválasztása, vagy napirendek és jelentések elfogadása kapcsán.

3.4.        A tagállamok saját nevükben tesznek nyilatkozatokat (és adott esetben szavaznak).

3.5.        A FAO három korlátozott tagságú bizottságát illetően (pénzügyi bizottság, programbizottság, alkotmányügyi és jogi bizottság), amelyeknek az EU egyelőre nem tagja, az uniós tagállam(ok) ezen bizottságokban részt vevő kijelölt tagja(i)t adott esetben uniós vagy közös nyilatkozatok tételével, és szükség esetén szavazással bízzák meg.

4.           Gyakorlati kérdések

4.1.        Az uniós nyilatkozatokat vagy közös nyilatkozatokat az „EU” feliratú névtábla mögül teszik. Az uniós nyilatkozatokat „az EU nevében” teszik. A közös nyilatkozatokat „az EU és tagállamai nevében” teszik.

4.2.        A rendelkezésre álló legmagasabb szintű szaktudás felhasználása és szükség esetén az erőforrások megerősítése érdekében az Unió küldöttsége és/vagy a Bizottság a FAO különleges ülései tekintetében dönthet úgy, hogy tagállami szakértőket vesz igénybe, akiket felkérhetnek a nyilatkozatok részletes kifejtésére, az „EU” feliratú névtábla mögül.

4.3.        Kérdőívek: A Bizottság válaszol a FAO által az EU-nak küldött kérdőívekre. Mielőtt a Bizottság visszaküldené a kitöltött kérdőíveket a FAO-nak, észrevételek tétele céljából eljuttatja ezeket a Tanácshoz. A tagállamoknak 10 napon belül kell visszajelezniük.

[1]               Élelmezési Világprogram (WFP) és Nemzetközi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap (IFAD).

[2]               P7_TA-PROV(2011)0229.

[3]               Az Európai Unió Tanácsa elnökének 1994. október 4-i levele (8406).

[4]               Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM); A kikötő szerinti államoknak a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló intézkedéseiről szóló megállapodás (PSM); Codex Alimentarius Bizottság; Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény (IPPC).

[5]               1991. december 18-i 10478/91 tanácsi dokumentum.

[6]               1992. október 7-i 9050/92 tanácsi dokumentum.

[7]               1995. június 26-i 8460/95 tanácsi dokumentum.

[8]               1996. március 19-i C-25/94. sz. ügy.

[9]               A nemzetközi védelmi és gazdálkodási intézkedések nyílt tengeri halászhajók általi betartásának előmozdításáról szóló 1993-as FAO-megállapodás; A kikötő szerinti államoknak a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló intézkedéseiről szóló 2009-es megállapodás (PSM); Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM); Indiai-óceáni Tonhalbizottság (IOTC); Codex Alimentarius Bizottság; A ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre létrehozott európai bizottság (EuFMD); Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény (IPPC).

[10]               Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM); A kikötő szerinti államoknak a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló intézkedéseiről szóló megállapodás (PSM); Codex Alimentarius Bizottság; Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény (IPPC).

[11]               Az Európai Unió Tanácsa elnökének 1994. október 4-i levele (8406).

[12]               2009. november 27-i szóbeli jegyzék.

[13]               Az EU nézete szerint nincs szükség ilyen tájékoztató benyújtására azon találkozók vagy adott napirendi pontok vonatkozásában, amelyeknél nem helyeztek kilátásba szavazást vagy az EU és a tagállamok közötti hatáskörmegosztás közvetlenül visszavezethető a jelen hatásköri nyilatkozatra.

[14]             A nemzetközi védelmi és gazdálkodási intézkedések nyílt tengeri halászhajók általi betartásának előmozdításáról szóló 1993-as megállapodás; A kikötő szerinti államoknak a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló intézkedéseiről szóló 2009-es megállapodás (PSM); Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM); Indiai-óceáni Tonhalbizottság (IOTC); Codex Alimentarius Bizottság; A ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre létrehozott európai bizottság (EuFMD); Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény (IPPC).

[15]             C-246/07. sz. Bizottság kontra Svédország ügy [EBHT 2010., I-3317. o.].

[16]             Beleértve az uniós álláspont által nem lefedett kiegészítő elemeket is tartalmazó napirendi pontokat.

[17]             Beleértve az uniós álláspont által lefedett kiegészítő elemeket is tartalmazó napirendi pontokat.