Access to European Union law
<a href="https://eur-lex.europa.eu/content/help/eurlex-content/experimental-features.html" target="_blank">More about the experimental features corner</a>
Choose the experimental features you want to try
EUR-Lex
Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

You are here
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search

Document 52013AR0242

A Régiók Bizottsága véleménye – A tőzsdén jegyzett társaságok nem-ügyvezető igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javításáról és kapcsolódó intézkedésekről szóló irányelv

HL C 218., 2013.7.30, p. 33–41 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

30.7.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 218/33

A Régiók Bizottsága véleménye – A tőzsdén jegyzett társaságok nem-ügyvezető igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javításáról és kapcsolódó intézkedésekről szóló irányelv

2013/C 218/06

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

—

tisztában van azzal, hogy tiszteletben kell tartani a vállalkozások alapvető jogát a beavatkozás nélküli, szabad üzletvitelhez; ugyanakkor a nemek közti egyenlőséget mint az EU egyik alapvető értékét is fontos tiszteletben tartani. Ez az irányelv, amely minimumszabályt fogalmaz meg, minden tagállamban egyenlő feltételeket kíván biztosítani mindkét nem számára, hogy ezáltal javítsa a gazdasági feltételeket a belső piacon;

—

megítélése szerint ésszerű volna minden tagállamban hasonló szankciókat bevezetni, ha a cél az, hogy az egész Unióban koherens szabályozási keret és egyenlő versenyfeltételek érvényesüljenek. Ellenkező esetben egyes tagállamok visszatartó erejű intézkedései jóval hatástalanabbak lehetnek, mint másokéi, ami az irányelvet végrehajtó nemzeti jogszabályok alacsonyabb szintű betartását eredményezi;;

—

támogatja az Európai Bizottság azon döntését, hogy a nemek közötti egyenlőség célját nem egy önszabályozáson és/vagy önkéntességen alapuló megközelítés támogatásával, hanem a kötelező érvényű célkitűzéseket tartalmazó jogalkotási javaslattal igyekszik elérni;

—

hangsúlyozza, hogy az ügyvezetői és a nem-ügyvezető igazgatói állások esetében a legjobb képesítéssel rendelkező jelöltek kiválasztásának olyan átlátható kiválasztási eljárások és képesítési kritériumok alapján kell történnie, amelyek arra ösztönöznek minden tehetséges jelöltet, hogy jelentkezzen az állásra;

—

hangsúlyozza, hogy számos poszt esetében a kívánt eredmények elérése érdekében fontos, hogy a személyzet összetétele a szaktudás, a készségek, a tapasztalatok, az életkörülmények és a nem szempontjából sokszínű legyen. Ezért az RB fontosnak tartja, hogy előnyben részesítsék az alureprezentált nemhez tartozó jelöltet, amennyiben ez a jelölt a másik nemhez tartozó versenytársával azonos szakmai alkalmassággal, szakértelemmel és szakmai eredményekkel rendelkezik, és ha az összes személyes kritériumot figyelembe vevő objektív értékelés nem billenti a másik jelölt felé a mérleget.

Előadó

Andreja POTOČNIK (SI/ALDE), Tržič polgármester-helyettese

Referenciaszöveg

Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a tőzsdén jegyzett társaságok nem-ügyvezető igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javításáról és kapcsolódó intézkedésekről

COM(2012) 614 final

I.   POLITIKAI AJÁNLÁSOK

Általános megjegyzések

1.

A nemek közötti egyenlőség az Európai Unió egyik alapvető értéke és kulcsfontosságú célkitűzése, amelyet mind az EU-szerződés (3. cikk (3) bekezdés), mind pedig az Alapjogi Charta (23. cikk) rögzít. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 8. cikke értelmében az Unió tevékenységeinek folytatása során törekszik az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítására. A férfiak és nők közötti egyenlő esélyekre és az egyenlő bánásmódra vonatkozó elvek munka és foglalkoztatás területén történő alkalmazásának biztosítására irányuló uniós intézkedések elfogadásának jogalapja az EUMSZ 157. cikkének (3) bekezdése.

2.

A tőzsdén jegyzett társaságok nem-ügyvezető igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javítására irányuló irányelvjavaslatában az Európai Bizottság azt kívánja biztosítani, hogy 2020-ra a szóban forgó munkakörökben kiegyensúlyozott módon legyenek képviselve a nők és a férfiak, méghozzá úgy, hogy egyik nem aránya se legyen több 60 %-nál, illetve ne maradjon 40 % alatt.

3.

Az Európai Bizottság figyelmeztet arra, hogy rendkívül lassan növekszik a nők részvételi aránya a társaságok igazgatótanácsaiban; az elmúlt években csupán 0,6 százalékpontos volt az átlagos évi növekedés (1). A jelenlegi ütemben évtizedekig is eltartana, amíg az EU-n belül megközelítenék a nemek közötti egyensúlyt. Gyors és jelentős előrehaladás azokban a tagállamokban és harmadik országokban volt tapasztalható, ahol az uralkodó társadalmi értékek és attitűdök kedveznek az ez irányú fejlődésnek, és mindkét nem képviseletét biztosító ajánlásokat és kötelező érvényű minimumkövetelményeket vezettek be.

4.

A magasan képzett nők készségeinek és ismereteinek semmibevétele egy sor lehetőség elfecsérlését jelenti, főként hogy a gazdasági fellendüléshez is a nők aktív részvételére van szükség. A családi és a szakmai élet sikeres összeegyeztetésére új, hatékonyabb megoldásokkal kell előállni. A felsőfokú végzettséggel rendelkező nők szakmai előmenetelének szempontjából olyan intézkedésekre van szükség, melyek előmozdítják a karrierépítésüket és további tanulmányaikat.

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

5.

üdvözli az Európai Bizottságnak a tőzsdén jegyzett társaságok nem-ügyvezető igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javítása iránti elkötelezettségét, és egyetért azzal, hogy sürgősen intézkedéseket kell tenni ezen a területen;

6.

támogatja az Európai Bizottság azon döntését, hogy a nemek közötti egyenlőség célját nem egy önszabályozáson és/vagy önkéntességen alapuló megközelítés támogatásával, hanem egy kötelező érvényű célkitűzéseket tartalmazó jogalkotási javaslattal igyekszik elérni;

7.

tisztában van azzal, hogy milyen súlyos következményekkel járna, ha nőket nem jelölnének gazdasági vezetői pozíciókba, és így humánerőforrás-potenciáljuk kiaknázatlan maradna. A nők karrierépítése előtt álló akadályokat céltudatosan el kell hárítani.

Részletes megjegyzések

8.

Az Európai Bizottság szerint az igazgatótanácsi helyekre vonatkozó kiválasztási eljárásoknak és a megkövetelt képzettségi kritériumoknak a legtöbb tagállamban jelenleg tapasztalható átláthatatlansága jelentősen akadályozza az igazgatótanácson belüli kiegyensúlyozottabb nemi arány elérését, és károsan befolyásolja mind az igazgatótanácsi tagjelöltek karrierjét és szabad mozgását, mind a befektetői döntéseket;

9.

a javasolt irányelv arra törekszik, hogy előmozdítsa a nemek közötti egyenlőséget a gazdasági döntéshozatalban, továbbá hogy a társasági igazgatótanácsok kiegyensúlyozottabb nemi összetétele érdekében maradéktalanul kihasználja a jelöltek körében meglévő képességeket, és ezáltal hozzájáruljon az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításához;

10.

a tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell bevezetniük az irányelv megsértése esetére, például bírói testületek közigazgatási bírságokat szabhatnak ki, illetve semmisnek nyilváníthatják vagy érvényteleníthetik nem-ügyvezető igazgatók nemzeti rendelkezésekkel ellentétes kinevezését vagy megválasztását;

11.

a tagállamoknak jelentést kell benyújtaniuk az Európai Bizottsághoz az irányelv végrehajtásáról. A jelentésben többek között információkat kell szolgáltatniuk a célkitűzések megvalósítása érdekében hozott intézkedésekről;

12.

a kis- és középvállalkozásokra nem terjed ki az irányelv.

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

13.

hangsúlyozza, hogy a nem-ügyvezető igazgatói állások esetében a legjobb képesítéssel rendelkező jelöltek kiválasztásának olyan átlátható kiválasztási eljárások és képesítési kritériumok alapján kell történnie, amelyek arra ösztönöznek minden tehetséges jelöltet, hogy jelentkezzen az állásra;

14.

hangsúlyozza, hogy számos poszt esetében a kívánt eredmények elérése érdekében fontos, hogy a személyzet összetétele a szaktudás, a készségek, a tapasztalatok, az életkörülmények és a nem szempontjából sokszínű legyen. Ezért az RB fontosnak tartja, hogy előnyben részesítsék az alureprezentált nemhez tartozó jelöltet, amennyiben ez a jelölt a másik nemhez tartozó versenytársával azonos szakmai alkalmassággal, szakértelemmel és szakmai eredményekkel rendelkezik, és ha az összes személyes kritériumot figyelembe vevő objektív értékelés nem billenti a másik jelölt felé a mérleget;

15.

tisztában van azzal, hogy tiszteletben kell tartani a vállalkozások alapvető jogát a beavatkozás nélküli, szabad üzletvitelhez; ugyanakkor a nemek közti egyenlőséget mint az EU egyik alapvető értékét is fontos tiszteletben tartani. Ez az irányelv, amely minimumszabályt fogalmaz meg, minden tagállamban egyenlő feltételeket kíván biztosítani mindkét nem számára, hogy ezáltal javítsa a gazdasági feltételeket a belső piacon;

16.

meggyőződése szerint a javaslat nem sérti a szubszidiaritás elvét, mivel az EUSZ-ben meghatározott egyértelmű jogi alapokon nyugszik, és érvényesíti az európai hozzáadott értéket azzal, hogy az Európai Uniónak a nemek közötti egyenlőségre irányuló politikai célkitűzésével foglalkozik, és jogbiztonságot nyújt a több mint egy tagállamban működő társaságok számára, melyek határokon átnyúló tevékenységét negatívan érinthetik a társaságok vezetőtestületeiben a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó szabályok közötti jelenlegi eltérések;

17.

hangsúlyozza, hogy ezen a területen támogatni kell az uniós szintű intézkedéseket, és Európa-szerte egységes szabályozási keretet kell biztosítani. A tagállamok jelenleg mind saját előírásokkal és jogszabályokkal rendelkeznek. Ez a helyzet bizonytalanná teszi a belső piac működését, mivel sok tőzsdén jegyzett társaság egyszerre több tagállamban is jelen van;

18.

megítélése szerint ésszerű volna minden tagállamban hasonló szankciókat bevezetni, ha a cél az, hogy az egész Unióban koherens szabályozási keret és egyenlő versenyfeltételek érvényesüljenek. Ellenkező esetben egyes tagállamok visszatartó erejű intézkedései jóval hatástalanabbak lehetnek, mint másokéi, ami az irányelvet végrehajtó nemzeti jogszabályok alacsonyabb szintű betartását eredményezi;

19.

rámutat arra, hogy a nemek közti egyensúly javítására nemcsak a nem-ügyvezető igazgatók, hanem minden igazgatói poszt esetében nagyobb hangsúlyt kellene helyezni;

20.

figyelmeztet arra, hogy vezetői pozíciók betöltése esetén a nők még ma is bizonyos akadályokba ütköznek; ezek közül kiemelendő a családi és a szakmai élet összehangolását elősegítő intézkedések hiánya.

Jelentőség a helyi és regionális szint számára

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

21.

úgy véli, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak törekedniük kell a nagyobb fokú egyenlőség biztosítására. A nemek egyenlő képviselete nemcsak a valódi demokrácia és a méltányos társadalom előfeltétele, hanem az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó célkitűzéseinek teljesítéséhez is alapvető;

22.

megítélése szerint a 2018-ra kitűzött határidő megfelelő az alulképviselt nem 40 %-os képviseleti arányának eléréséhez azokban az esetekben, ahol a (köztulajdonban álló) társaságok igazgatótanácsaiban a helyi és regionális önkormányzatok képviselői is részt vesznek;

23.

kiemeli annak jelentőségét, hogy a köztulajdonban álló társaságok példát mutassanak a magántársaságoknak az alulképviselt nem 40 %-os képviseleti arányának elérése terén.

II.   MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

1.   módosítás

Bevezető hivatkozások

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 157. cikke (3) bekezdésére

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 8. cikkére és 157. cikke (3) és (4) bekezdésére

Indokolás

A véleménytervezet 1. pontjával összhangban. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 8. cikkét meg kell említeni az irányelvjavaslat jogalapjainak sorában, mivel az a nemek közötti egyenlőséget mint az Európai Unió egyik horizontális célkitűzését határozza meg.

2.   módosítás

Bevezető hivatkozások

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkére és 3. cikke (3) bekezdésére,

Indokolás

A véleménytervezet 1. pontjával összhangban.

3.   módosítás

Bevezető hivatkozások

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 23. cikkére

Indokolás

A véleménytervezet 1. pontjával összhangban.

4.   módosítás

(17) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A tőzsdéken jegyzett társaságok kiemelt gazdasági fontossággal, láthatósággal és kihatással rendelkeznek a piac egésze tekintetében. Az ezen irányelvben előírt intézkedéseknek ezért a jegyzett társaságokra kell vonatkozniuk, melyek definíció szerint a valamely tagállamban bejegyzett azon társaságok, melyek részvényeivel kereskedni lehet a pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai tanácsi és tanácsi irányelv (2) 4. cikkének (1) és (14) bekezdésében foglaltak szerinti szabályozott piacokon egy vagy több tagállamban. E társaságok a gazdaság egésze számára állítanak fel normákat, és a gyakorlataikat várhatóan más típusú társaságok is követni fogják. A bejegyzett társaságok nyilvános jellege igazolja, hogy közérdekből fokozottabb szabályozás érvényesüljön tekintetükben.

A tőzsdéken jegyzett társaságok kiemelt gazdasági fontossággal, láthatósággal és kihatással rendelkeznek a piac egésze tekintetében. Az ezen irányelvben előírt intézkedéseknek ezért a jegyzett társaságokra kell vonatkozniuk, melyek definíció szerint a valamely tagállamban bejegyzett székhellyel rendelkező azon társaságok, melyek részvényeivel kereskedni lehet a pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai tanácsi és tanácsi irányelv (3) 4. cikkének (1) és (14) bekezdésében foglaltak szerinti szabályozott piacokon egy vagy több tagállamban. E társaságok a gazdaság egésze számára állítanak fel normákat, és a gyakorlataikat várhatóan más típusú társaságok is követni fogják. A bejegyzett társaságok nyilvános jellege igazolja, hogy közérdekből fokozottabb szabályozás érvényesüljön tekintetükben.

Indokolás

Az a hely, ahol a társaságnak a székhelye van (és nem a bejegyzés helye) erőteljesebb kritérium annak meghatározására, hogy mely társaság esik az irányelv hatálya alá. [A másik módosítás a magyar fordítást nem érinti. – a ford.]

5.   módosítás

(21) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Számos tagállamban a nemzeti jog vagy gyakorlat értelmében a nem-ügyvezető igazgatók meghatározott hányadát a társaság munkavállalóinak és/vagy a munkavállalók szervezeteinek lehet, vagy kell kineveznie vagy megválasztania. Az ezen irányelvben szereplő mennyiségi céloknak valamennyi nem-ügyvezető igazgatóra vonatkoznia kell, ideértve az alkalmazottak képviselőit is. Ugyanakkor az e célok elérésére szolgáló gyakorlati eljárásokat az érintett tagállamoknak kell kialakítaniuk, figyelemmel arra a körülményre, hogy egyes nem-ügyvezető igazgatók munkavállalói képviselők.

Számos tagállamban a nemzeti jog vagy gyakorlat értelmében a nem-ügyvezető igazgatók meghatározott hányadát a társaság munkavállalóinak és/vagy a munkavállalók szervezeteinek lehet, vagy kell kineveznie vagy megválasztania. Az ezen irányelvben szereplő mennyiségi céloknak valamennyi nem-ügyvezető igazgatóra vonatkoznia kell, ideértve az alkalmazottak képviselőit is. Ugyanakkor az e célok elérésére szolgáló gyakorlati eljárásokat az érintett tagállamoknak kell kialakítaniuk, figyelemmel arra a körülményre, hogy egyes nem-ügyvezető igazgatók munkavállalói képviselők; ennek során figyelembe kell venni az ilyen képviselők megválasztására/kinevezésére alkalmazott egyedi eljárásokat.

Indokolás

A nemek közötti egyenlőség szem előtt tartása során nem feledkezhetünk meg a tagállamokban a szakszervezetek által alkalmazott demokratikus választási/kinevezési eljárásokról.

6.   módosítás

(31) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Mivel a munkaerő összetétele közvetlen hatással van az alulreprezentált nembe tartozó jelöltek elérhetőségére, a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy amennyiben az alulreprezentált nem tagjai a munkaerő kevesebb, mint 10 %-át teszik ki, az érintett társaságnak nem kell eleget tennie az irányelvben lefektetett céloknak.

Mivel a munkaerő összetétele közvetlen hatással van az alulreprezentált nembe tartozó jelöltek elérhetőségére, a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy amennyiben az alulreprezentált nem tagjai a munkaerő kevesebb, mint 10 %-át teszik ki, az érintett társaságnak nem kell eleget tennie az irányelvben lefektetett céloknak.

Indokolás

Ez a módosítás az RB-vélemény 11. módosításához kapcsolódik, amelyet maga az előadó javasol a 4. cikk (6) bekezdésére vonatkozóan.

7.   módosítás

(32) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Mivel a jegyzett társaságoknak törekednie kell arra, hogy valamennyi döntéshozó pozícióban növeljék az alulreprezentált nem arányát, a tagállamok úgy rendelkezhetnek, hogy teljesítettnek tekinthetők az irányelvben szereplő célok teljesültnek tekinthetőek, amennyiben a jegyzett társaságok bizonyítani tudják, hogy az alulreprezentált nem képviselői az igazgatói helyek legalább egyharmadát betöltik, függetlenül attól, hogy ügyvezető vagy nem-ügyvezető igazgatóként

Mivel a jegyzett társaságoknak törekednie kell arra, hogy valamennyi döntéshozó pozícióban növeljék az alulreprezentált nem arányát, a tagállamok úgy rendelkezhetnek, hogy teljesítettnek tekinthetők az irányelvben szereplő célok teljesültnek tekinthetőek, amennyiben a jegyzett társaságok bizonyítani tudják, hogy az alulreprezentált nem képviselői az igazgatói helyek legalább egyharmadát betöltik, függetlenül attól, hogy ügyvezető vagy nem-ügyvezető igazgatóként.

Indokolás

Ez szükségtelenül gyengíti a jogszabályt.

8.   módosítás

(34) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A tagállamoknak elő kell írniuk a jegyzett társaságok számára, hogy évente szolgáltassanak információkat a felelős nemzeti hatóságoknak vezetőtestületeik nemi összetételéről, valamint arról, hogy mennyiben tettek eleget az irányelvben lefektetett céloknak, annak érdekében, hogy e hatóságok fel tudják mérni, hogy az egyes jegyzett társaságok milyen előrelépést értek el az igazgatóik körében fennálló nemek közötti egyensúly megvalósítása terén. Ezeket az információkat közzé kell tenni, és amennyiben az érintett társaság nem érte el a célt, részleteznie kell a cél elérése érdekében általa addig megtett és a jövőben megtenni tervezett intézkedéseket

A tagállamoknak elő kell írniuk a jegyzett társaságok számára, hogy évente szolgáltassanak információkat a felelős nemzeti hatóságoknak vezetőtestületeik nemi összetételéről, valamint arról, hogy mennyiben tettek eleget az irányelvben lefektetett céloknak, annak érdekében, hogy e hatóságok fel tudják mérni, hogy az egyes jegyzett társaságok milyen előrelépést értek el az igazgatóik körében fennálló nemek közötti egyensúly megvalósítása terén. Ezeket az információkat közzé kell tenni, és amennyiben az érintett társaság nem érte el a célt, részleteznie kell a cél elérése érdekében általa addig megtett és a jövőben megtenni tervezett intézkedéseket, megadva az azok végrehajtására szánt határidőt, amely semmi esetre sem lehet hosszabb az irányelvben szerepelteknél .

Indokolás

A terminológia megváltoztatása: az irányelv célja, hogy egyensúlyt teremtsen a nemek között függetlenül attól, hogy a nem-ügyvezető igazgatói posztokon elszenvedett egyenlőtlen bánásmód nemi kérdésre vezethető-e vissza. Nemi identitás alatt a következőket értjük: olyan társadalmi és kulturális jellemzők, amelyek megkülönböztetik a nőket a férfiaktól, tanultak, idővel változnak és számos variációik vannak egyazon kultúrán belül, illetve különböző kultúrák között. Nem: olyan biológiai jellemzők, amelyek megkülönböztetik a nőket és a férfiakat egymástól. Szövegkiegészítés: Mindenképpen pontosítani kell, hogy milyen határidőket szabnak meg az intézkedések végrehajtására, hogy ne a vállalat szabad belátásán múljon a célok elérése.

9.   módosítás

(40) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

Az objektív képzettségi feltételeken nyugvó kinevezési határozatokra vonatkozó vállalatirányítási követelmények minimális harmonizációjáról szóló javaslattal összhangban, a nemek közötti egyensúlynak a nem-ügyvezető igazgatók körében történő elérése érdekében, a tagállamok önkéntes alapon meghaladhatják a minimális követelményeket.

Indokolás

Azok a tagállamok, amelyek a nemek közötti egyensúly terén a nem-ügyvezető igazgatók körében már jobb eredményeket értek el, vagy erre törekszenek, járhatnak el így.

10.   módosítás

2. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

„jegyzett társaság”: valamely tagállamban bejegyzett olyan társaság, melynek részvényeivel egy vagy több tagállamban kereskedni lehet a 2004/39/EK európai tanácsi és tanácsi irányelv 4. cikkének (1) és (14) bekezdésében foglaltak szerinti szabályozott piacokon;

„jegyzett társaság”: valamely tagállamban bejegyzett székhellyel rendelkező olyan társaság, melynek részvényeivel egy vagy több tagállamban kereskedni lehet a 2004/39/EK európai tanácsi és tanácsi irányelv 4. cikkének (1) és (14) bekezdésében foglaltak szerinti szabályozott piacokon;

Indokolás

Az a hely, ahol a társaságnak a székhelye van (és nem a bejegyzés helye) erőteljesebb kritérium annak meghatározására, hogy mely társaság esik az irányelv hatálya alá. [A másik módosítás a magyar fordítást nem érinti. – a ford.]

11.   módosítás

2. cikk (8) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

„kis- és középvállalkozás” vagy „kkv”: olyan társaság, amely 250-nél kevesebb alkalmazottal rendelkezik, és az éves árbevétele nem haladja meg az 50 millió eurót, vagy az éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 43 millió eurót, vagy olyan tagállamban bejegyzett társaság esetében, ahol nem az euró a fizetőeszköz, az ennek megfelelő értéket az adott tagállam pénznemében;

„kis- és középvállalkozás” vagy „kkv”: olyan társaság, amely 250-nél kevesebb alkalmazottal rendelkezik, és az éves árbevétele nem haladja meg az 50 millió eurót, vagy az éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 43 millió eurót, vagy olyan tagállamban bejegyzett székhellyel rendelkező társaság esetében, ahol nem az euró a fizetőeszköz, az ennek megfelelő értéket az adott tagállam pénznemében;

Indokolás

Az a hely, ahol a társaságnak a székhelye van (és nem a bejegyzés helye) erőteljesebb kritérium annak meghatározására, hogy mely társaság esik az irányelv hatálya alá.

12.   módosítás

4. cikk (6) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az (1) bekezdésben foglalt cél nem vonatkozik azokra a jegyzett társaságokra, amelyekben az alulreprezentált nem tagjai a munkaerő kevesebb mint 10 %-át teszik ki.

A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az (1) bekezdésben foglalt cél nem vonatkozik azokra a jegyzett társaságokra, amelyekben az alulreprezentált nem tagjai a munkaerő kevesebb mint 10 %-át teszik ki.

Indokolás

Mivel a nem-ügyvezető igazgatók főként felügyeleti feladatokat látnak el, esetükben könnyebb is képzett külső (a társaságon vagy a konkrét ágazaton kívüli) jelölteket alkalmazni – ez fontos szempont a gazdaság azon területein, ahol az egyik nem tagjai különösen alulreprezentáltak a munkaerőn belül. Ezért az (1) bekezdésben foglalt cél teljesítését indokolatlannak tartjuk azon jegyzett társaságok esetében, amelyekben az alulreprezentált nem tagjai a munkaerő kevesebb mint 10 %-át teszik ki.

13.   módosítás

4. cikk (7) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az (1) bekezdésben foglalt célkitűzés teljesül, amennyiben a jegyzett társaságok bizonyítani tudják, hogy az alulreprezentált nem tagjai töltik be az igazgatói álláshelyek legalább egyharmadát, tekintet nélkül arra, hogy ezek ügyvezető igazgatói vagy nem-ügyvezető igazgatói álláshelyek.

A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az (1) bekezdésben foglalt célkitűzés teljesül, amennyiben a jegyzett társaságok bizonyítani tudják, hogy az alulreprezentált nem tagjai töltik be az igazgatói álláshelyek legalább egyharmadát, tekintet nélkül arra, hogy ezek ügyvezető igazgatói vagy nem-ügyvezető igazgatói álláshelyek.

Indokolás

Ez szükségtelenül gyengíti a jogszabályt. A (32) preambulumbekezdés törlésével összhangban.

14.   módosítás

5. cikk (3) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Amennyiben egy jegyzett társaság nem éri el a 4. cikk (1) bekezdésében megállapított célt, vagy tesz eleget az e cikk (1) bekezdése szerinti saját egyedi kötelezettségvállalásainak, az e cikk (2) bekezdése szerinti adatok között szerepeltetnie kell annak okait, hogy miért nem érte el a célkitűzést vagy tett eleget a kötelezettségvállalásnak, valamint azon intézkedések leírását, melyeket a társaság a célkitűzések elérése vagy a kötelezettségvállalások megvalósítása érdekében fogadott el vagy tervez elfogadni.

Amennyiben egy jegyzett társaság nem éri el a 4. cikk (1) bekezdésében megállapított célt, vagy tesz eleget az e cikk (1) bekezdése szerinti saját egyedi kötelezettségvállalásainak, az e cikk (2) bekezdése szerinti adatok között szerepeltetnie kell annak okait, hogy miért nem érte el a célkitűzést vagy tett eleget a kötelezettségvállalásnak, valamint azon intézkedések leírását, melyeket a társaság a célkitűzések elérése vagy a kötelezettségvállalások megvalósítása érdekében fogadott el vagy tervez elfogadni, megadva az azok végrehajtására szánt határidőt, amely semmi esetre sem lehet hosszabb az irányelvben szerepelteknél .

Indokolás

Mindenképpen pontosítani kell, hogy milyen határidőket szabnak meg az intézkedések végrehajtására, hogy ne a vállalat szabad belátásán múljon a célok elérése.

15.   módosítás

7. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A tagállamok bevezethetnek vagy fenntarthatnak az ezen irányelvben előírtaknál kedvezőbb intézkedéseket a felségterületükön bejegyzett társaságok tekintetében a férfiak és nők kiegyensúlyozottabb képviselete biztosítása érdekében, feltéve, hogy ezek az intézkedések nem vezetnek indokolatlan megkülönböztetéshez, és nem akadályozzák a belső piac megfelelő működését.

A tagállamok bevezethetnek vagy fenntarthatnak az ezen irányelvben előírtaknál kedvezőbb intézkedéseket a felségterületükön bejegyzett székhellyel rendelkező társaságok tekintetében a férfiak és nők kiegyensúlyozottabb képviselete biztosítása érdekében, feltéve, hogy ezek az intézkedések nem vezetnek indokolatlan megkülönböztetéshez, és nem akadályozzák a belső piac megfelelő működését.

Indokolás

Az a hely, ahol a társaságnak a székhelye van (és nem a bejegyzés helye) erőteljesebb kritérium annak meghatározására, hogy mely társaság esik az irányelv hatálya alá.

Kelt Brüsszelben, 2013. május 30-án.

a Régiók Bizottsága elnöke

Ramón Luis VALCÁRCEL SISO

(1)  Lásd: Women in economic decision-making in the EU: Progress report [Az elért eredményekről szóló jelentés: Nők a gazdasági döntéshozók között az EU-ban], 2012. március (http://ec.europa.eu/justice/gender-equality/files/women-on-boards_en.pdf).

(2)  HL L 145., 2004.4.30., 1. o.

(3)  HL L 145., 2004.4.30., 1. o.

Top