17.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 370/1

1.

A pénzügyi szabályzat fontos része az Európai Fejlesztési Alapokra (EFA-k) vonatkozó jogi keretnek. A szabályzat – szükségszerűen technikai jellegű és részletes – rendelkezéseit be kell tartani az EFA-források megfelelő elköltéséhez; amennyiben ezeket a rendelkezéseket nem alkalmazzák, az azt jelenti, hogy az érintett EFA-tranzakcióban hiba fordul elő. Ezért felettébb kívánatos, hogy a szabályzat szövege a lehető legnagyobb mértékben áttekinthető és felhasználóbarát legyen.

2.

A Bizottság indokolása szerint a javaslat elkészítésének fő célja az volt, hogy az EFA pénzügyi szabályzatának rendelkezéseit az általános költségvetési rendelethez (12) és annak alkalmazási szabályaihoz (13) igazítsa.

3.

A javaslat számos helyen hivatkozik az általános költségvetési rendeletre, feltüntetve, hogy annak melyik cikke alkalmazandó. Azonban olyan további rendelkezésekre is kitér, illetve az általános költségvetési rendelet olyan rendelkezéseire is hivatkozik, amelyek nem alkalmazandók (lásd: az „Egyedi észrevételek” fejezet 8–24. bekezdésében tárgyalt cikkek). Az általános költségvetési rendelet bizonyos rendelkezései nem közvetlenül, hanem mutatis mutandis alkalmazandók, és bizonyos kifejezések jelentése más, mint az általános költségvetési rendeletben (lásd: a javaslat 2. cikke (4) bekezdésében szereplő felsorolást).

4.

Az így elkészült pénzügyi szabályzattervezet messze áll a felhasználóbarátságtól. A dokumentum nem tekinthető önállónak, tartalma az általános költségvetési rendelet és annak alkalmazási szabályai ismerete nélkül nem érthető. Ez a bonyolultság jelentős jogbiztonsági kockázatot eredményez. A dokumentum használata a jelenlegi formájában túl bonyolult lenne a vezetők, a kedvezményezettek és az ellenőrök számára. Ezért jelentős kockázat áll fenn arra vonatkozóan, hogy rendelkezéseit félreértelmezik és hibák fordulnak elő.

5.

A Számvevőszék sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság nem készített olyan átlátható és önálló szabályzattervezetet, amelynek kialakítása során arra törekedtek volna, hogy az a lehető legegyértelműbb legyen a felhasználók számára, és minimálisra csökkentse a félreértésből eredő hibák kockázatát.

6.

A Számvevőszék sajnálattal veszi tudomásul továbbá, hogy a 12/2002., 2/2007. és 9/2007. sz. számvevőszéki véleményekben tett ajánlásai ellenére a Bizottság nem élt azzal a lehetőséggel, hogy olyan egységes pénzügyi szabályzatra tegyen javaslatot, amely minden jelenlegi és jövőbeni EFA-ra vonatkozna, és amelyet az általános költségvetési rendelethez hasonlóan szükséges szerint módosítani lehetne. Egy ilyen jellegű intézkedés az EFA-k végrehajtásában bekövetkező megszakítások kockázata nélkül biztosítaná a folytonosságot és várhatóan egyszerűsítené az irányítást.

7.

A kiadási szabályok bonyolultsága növeli az adminisztratív terheket, valamint jogszerűségi és szabályszerűségi hibák forrása is. A 11. cikk egy potenciális előnyös egyszerűsítési intézkedést tartalmaz: a támogatások esetén fontolóra lehetne venni az átalányösszegek, átalánydíjak és egységköltségek alkalmazását.

8.

A 17. cikk többek között úgy rendelkezik, hogy az általános költségvetési rendelet „közvetett irányítás”-ra vonatkozó szabályai alkalmazandók. A 17. cikk (3) és (4) bekezdése azonban e rendelkezéseken túlmutató elemeket vezet be.

9.

A 3. bekezdés úgy rendelkezik, hogy a „megbízott szervezetek” megegyező feltételek alapján megbízhatnak más szervezeteket költségvetés-végrehajtási feladatokkal, ami így gyakorlatilag többszörös megbízási viszonyt hoz létre. Ezt a hatáskört nagyon tágan határozták meg, lehetővé téve az AKCS-országoknak, valamint a tengerentúli országoknak és területeknek, hogy szolgáltatási szerződés alapján költségvetés-végrehajtási feladatokat bízzanak a magánjog hatálya alá tartozó szervezetekre. Nem egyértelmű, hogy ezt a rendelkezést miért emelték be a javaslatba. Jelentős kockázat áll fenn arra nézve, hogy ez össze fogja zavarni és esetleg akadályozni fogja az általános költségvetési rendelet 60. cikke (1) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazását. Ezek többek között azt mondják ki, hogy a költségvetési feladatokkal megbízott szervezetek és személyek az „uniós alapok igazgatása során biztosítják az Unió pénzügyi érdekei védelmének az e rendelet alapján megkövetelt szinttel egyenértékű szintjét”.

10.

A javaslat (9) preambulumbekezdése utal a rendelkezésre, a „közös végrehajtási rendelet”-re hivatkozással indokolva azt. A tizenegyedik EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról szóló rendeletre irányuló javaslat (14) vizsgálatakor azonban a Számvevőszék nem talált explicit indokolást az általános költségvetési rendelet rendelkezéseitől való ilyen eltérésekre.

11.

A Számvevőszék azt ajánlja, hogy a Tanács vizsgálja meg a (3) bekezdés szükségességét, különösen azt, hogy az itt található rendelkezésekből származó esetleges előnyök jelentősebbek-e, mint az EFA-források megfelelő elköltéséért viselt felelősség homályos meghatározásából eredő kockázatok.

12.

A rendelettervezet 36. cikke nagy vonalakban úgy rendelkezik, hogy az általános költségvetési rendelet közbeszerzésre vonatkozó szabályai lesznek alkalmazandók az EFA által támogatott közbeszerzésre is. Az (5) bekezdés első két sora úgy rendelkezik, hogy amennyiben az említett eljárásokat nem tartják be, a kiadások nem jogosultak EFA-finanszírozásra.

13.

A 36. cikk (5) bekezdésének második tagmondata ezt a korlátozást az arányosság elvével támasztja alá.

14.

A javasolt rendelkezés gyengíti azt az általános szabályt, hogy a támogathatósághoz a kiadásnak a közbeszerzési rendelkezéseknek megfelelően kell felmerülnie. Az arányosság elve abban a szakaszban releváns, amikor a közbeszerzési szabályok be nem tartásából eredő következményeket határozzák meg (pl. a pénzügyi támogatás visszafizettetése). Mivel az arányosság elve jogi alapelv, nincs szükség erre külön hivatkozni a 36. cikk rendelkezései között.

15.

A Számvevőszék azt ajánlja a Tanácsnak, hogy töröljék „az arányosság elvére figyelemmel” szavakat a 36. cikk (5) bekezdéséből.

16.

A tervezet 37. cikke szerint az általános költségvetési rendelet támogatásokra vonatkozó rendelkezései alkalmazandók általánosságban az EFA-ból származó pénzügyi hozzájárulásokra. A (3) bekezdés azonban egy további rendelkezést tartalmaz, ami azt hangsúlyozza, hogy az odaítélés módozatainak megállapítása során a Bizottságnak figyelembe kell vennie az egyedi igényeket és adottságokat. Nem világos, hogy miért van szükség e rendelkezés beépítésére az új EFA pénzügyi szabályzatba, amikor az általános költségvetési rendelet nem tartalmaz ezzel egyenértékű rendelkezést.

17.

A Számvevőszék azt ajánlja a Tanácsnak, hogy vizsgálja meg, indokolt-e ez a rendelkezés, és hogy az elég egyértelműen van-e megfogalmazva.

18.

A 39. cikk első bekezdésében a tervezet kimondja, hogy az EFA költségvetés-támogatási kifizetéseire az általános költségvetési rendelet 186. cikke alkalmazandó. Az általános költségvetési rendelet vonatkozó cikke úgy rendelkezik, hogy a költségvetés-támogatásra vonatkozó finanszírozási döntés részletezi a támogatás céljait és várt eredményeit, továbbá a kifizetés függ meghatározott feltételek teljesítésétől (második bekezdés), a támogatási megállapodásnak rendelkeznie kell a szabálytalan kiadásokra nyújtott finanszírozás visszafizetéséről (harmadik bekezdés), valamint hogy a Bizottság a kedvezményezett országokban támogatja a parlamenti kontroll- és ellenőrzési kapacitások kialakítását, valamint erősíti az átláthatóságot és az információkhoz való nyilvános hozzáférést (negyedik bekezdés).

19.

A tervezet 39. cikke a másodiktól a hetedik bekezdésig alapelveket és gyakorlatokat sorol fel az EFA keretében nyújtott költségvetés-támogatásra vonatkozóan. Ezek általános politikai állásfoglalások (második és negyedik bekezdés), az általános költségvetési rendelet 186. cikke egyes rendelkezéseinek megismétlése vagy átfogalmazása (harmadik, ötödik és hatodik bekezdés), valamint egy homályos hivatkozás a TOT-k és az érintett tagállamok közötti kapcsolatokra (hetedik bekezdés).

20.

A szövegrész ezáltal túllép a pénzügyi szabályzatban helyénvaló tartalmon (amelyet a harmadik preambulumbekezdés az „EFA pénzügyi végrehajtására vonatkozó részletes szabályok”-ként határoz meg). Ez egyúttal félreértést is okozhat, mivel egyrészről az általános költségvetési rendelet megfelelő rendelkezéseinek alkalmazására utal, másrészt átfogalmaz e rendelkezések közül néhányat.

21.

A Számvevőszék a közelmúltban közzétett jelentéseiben számos ajánlást tett a költségvetés-támogatás alkalmazására vonatkozóan (15), többek között azt, hogy objektíven ellenőrizhető és lehetőség szerint számszerűsített kritériumokat kellene meghatározni, és a végrehajtást e kritériumok alapján kell nyomon követni. A szövegben erőteljesebben kellene szerepeltetni ezeket. A jelenlegi tervezetben szereplő bizonyos szövegrészek (például a negyedik bekezdésben található „differenciálni” és „legfontosabb tényező” kifejezésekre való hivatkozás) másfelől úgy is értelmezhetők, mintha indokolnák a költségvetés-támogatási kifizetés szigorúan feltételekhez kötött jellegének kevésbé szigorúan vételét.

22.

A Számvevőszék azt ajánlja, hogy a Tanács a fenti megfontolásokat tekintetbe véve vizsgálja meg a szóban forgó cikket.

23.

A 48. cikk (6) bekezdése előírja, hogy az AKCS-államok és a TOT-k nemzeti ellenőrző hatóságait ösztönözni kell a Számvevőszék munkájában való részvételre. A Számvevőszék megjegyzi, hogy az általános költségvetési rendelet nem tartalmaz hasonló rendelkezéseket az általános költségvetésből finanszírozott külső fellépésekre vonatkozóan. A Számvevőszék nemzetközi ellenőrzési standardok szerint jár el munkája során, beleértve a más ellenőrök munkájának felhasználására vonatkozó standardokat is. Míg a Számvevőszék adott esetben felkérheti a nemzeti ellenőrzési hatóságokat munkájának megfigyelésére, nem helyénvaló, hogy az EFA pénzügyi szabályzata olyan kötelezettséget ír elő, hogy a Számvevőszék általánosságban ösztönözze őket a számvevőszéki munkában való részvételre.

24.

A Számvevőszék azt ajánlja a Tanácsnak, hogy ezt a bekezdést olyan értelemben módosítsa, amely arra ösztönzi az AKCS-államok és a TOT-k nemzeti ellenőrző hatóságait, hogy a Számvevőszék felkérésére működjenek együtt annak tevékenységében.

25.

A tervezet 62. cikke a korábbi EFA-k számos olyan vonatkozását sorolja fel, amelyre a 11. EFA javasolt pénzügyi szabályzata is vonatkozna. A Számvevőszék azt ajánlja a Tanácsnak, hogy vegye fontolóra, vajon a jövőbeni EFA pénzügyi szabályzat alkalmazási körét helyénvaló-e a felsorolásban szereplő területekre korlátozni (kizárva ezáltal a felsorolásban nem szereplő elemekre, például a költségvetés-támogatásra vonatkozóan történő alkalmazást).