(1)

A kockázati tőke finanszírozást nyújt olyan vállalkozásoknak, amelyek általában nagyon kicsik, vállalati fejlődésük kezdeti szakaszában vannak, valamint jelentős növekedési és terjeszkedési lehetőségeik vannak. A kockázatitőke-alapok emellett értékes szakértelmet és tudást, üzleti kapcsolatokat, márkaértéket adnak és stratégiai tanácsadást nyújtanak ▐ a vállalkozásoknak. A kockázatitőke-alapok azáltal, hogy finanszírozást és tanácsadást nyújtanak ezeknek a vállalkozásoknak, serkentik a gazdasági növekedést, hozzájárulnak munkahelyek létrehozásához és a tőke mobilizációjához, elősegítik az innovatív vállalkozások létrehozását és bővülését, növelik azok kutatási-fejlesztési befektetéseit, és táplálják a vállalkozói szellemet, az innovációt és a versenyképességet , összhangban az EU 2020 stratégia célkitűzéseivel és a tagállamok előtt álló hosszú távú kihívásokkal – mint például az európai stratégiai és politikai elemzési rendszer „Globális trendek 2030-ig” című jelentésében azonosított kihívásokkal – összefüggésben .

(2)

Szükség van közös keretszabályok meghatározására az „európai kockázatitőke-alap” (European Venture Capital Funds, EuVECA) megnevezés használata, különösen az e megnevezéssel működő alapok portfólió-összetétele, azok finanszírozható befektetési célja, az általuk használható befektetési eszközök, valamint az ilyen alapokba történő befektetés szempontjából az Európai Unióban egységes szabályok szerint elfogadható befektetői csoportok vonatkozásában. Ilyen közös keretrendszer hiányában fennáll annak kockázata, hogy a tagállamok nemzeti szinten olyan eltérő intézkedéseket hoznak, amelyek közvetlen negatív hatást gyakorolnak a belső piacra és akadályozzák annak megfelelő működését, mivel az egész Európai Unióban működtetni kívánt kockázatitőke-alapokra az egyes tagállamokban különböző szabályok lennének érvényesek. A portfólió-összetételre, a befektetési célokra és az elfogadható befektetőkre vonatkozó eltérő minőségi követelmények emellett eltérő befektetővédelmi szinteket eredményezhetnek, továbbá az „ EuVECA ” befektetési ügyletei tekintetében zavaros elképzelésekhez vezethetnek. Emellett a befektetőknek össze kell tudniuk hasonlítani a különböző kockázatitőke-alapok befektetési ügyleteit. Fel kell számolni a kockázatitőke-alapok határokon átnyúló forrásbevonási tevékenységét akadályozó jelentős tényezőket, meg kell akadályozni az említett alapok közötti verseny torzulását, és elejét kell venni annak, hogy a jövőben bármely olyan további tényező léphessen fel, amely akadályozhatná az alapok forgalmazását és jelentős mértékben torzíthatná a versenyt. Ebből következően a megfelelő jogalap az EUMSZ-nek az Európai Unió Bírósága állandó ítélkezési gyakorlata szerint értelmezett 114. cikke.

(3)

Szükség van olyan rendelet elfogadására, amely az európai kockázatitőke-alapokra alkalmazandó egységes szabályokat állapít meg, és valamennyi tagállamban ennek megfelelő kötelezettségeket ír elő azokra az alapkezelőkre vonatkozóan, amelyek „ EuVECA ” megnevezés alatt kívánnak forrásbevonást végrehajtani az Európai Unióban. Ezeknek a követelményeknek biztosítaniuk kell azon befektetők bizalmát, amelyek kockázatitőke-alapokba kívánnak befektetni.

(4)

Az „ EuVECA ” megnevezés használatára vonatkozó minőségi követelmények rendeletben történő megállapítása biztosítaná azt, hogy a megállapított követelmények közvetlenül alkalmazandók legyenek az olyan kollektív befektetési vállalkozásokra, amelyek e megnevezés alatt végeznek forrásbővítést. Így egy irányelv átültetésével a nemzeti követelmények különbözőségei megszüntethetők lennének, amely biztosítaná a megnevezés használatának egységes feltételeit. E rendelet következtében a szóban forgó megnevezést használó kollektív befektetési vállalkozásokra az Európai Unió egészében azonos szabályok lennének érvényesek, ami azoknak a befektetőknek a bizalmát is növelné, amelyek kockázatitőke-alapokba kívánnak befektetni. A rendelet csökkentené a szabályozás bonyolultságát és az alapkezelőknek a kockázatitőke-alapokat szabályozó, gyakran eltérő nemzeti szabályoknak való megfeleléssel járó költségeit, különösen azon alapkezelők esetében, amelyek határokon átnyúló módon kívánnak forrásbevonást végrehajtani. A rendeleti szabályozás hozzájárul a verseny torzulásának megakadályozásához is.

(4a)

Amint a Bizottság 2011. december 7-i, „Cselekvési terv a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutásának javítására” című közleményében megállapítja, a Bizottság 2012-ben fejezi be a határokon átívelő kockázatitőke-befektetéseket hátráltató adózási akadályok vizsgálatát avégett, hogy 2013-ban olyan megoldásokat mutasson be, amelyek célja az akadályok megszüntetése, egyúttal az adócsalás és -elkerülés megelőzése.

(4b)

A minősített kockázatitőke-alapot belülről és kívülről is lehet kezelni. Amennyiben egy minősített kockázatitőke-alapot belülről kezelnek, a minősített kockázatitőke-alap egyben a kezelő is, ezért a minősített kockázatitőke-alapot kezelőkre vonatkozó minden e rendelet szerinti követelménynek eleget kell tenniük, és úgyis kell bejegyezni őket. A belülről kezelt minősített kockázatitőke-alap számára ugyanakkor nem szabad engedélyezni, hogy más kollektív befektetési vállalkozások vagy ÁÉKBV-k külső kezelője legyen.

(5)

Az e rendelet és a kollektív befektetési vállalkozásokra és azok alapkezelőire vonatkozó más szabályok közötti kapcsolat tisztázása végett szükséges megállapítani, hogy ez a rendelet kizárólag az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 2009. július 13-i, 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 1. cikke szerinti, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásoktól eltérő, olyan kollektív befektetési vállalkozások alapkezelőire alkalmazandó, amelyek székhelye az Európai Unióban található, és az alternatívbefektetésialap-kezelőkről szóló ▐ 2011. június 8-i, 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (5) összhangban a székhelyük szerinti tagállam illetékes hatósága nyilvántartásba vette őket , feltéve, hogy kezelőik minősített kockázatitőkealap-portfóliókat kezelnek . Azonban azon e rendelet szerint nyilvántartásba vett kockázatitőkealap-kezelők számára, akik külső kezelők meg kell engedni, hogy ÁÉKBV-kat is kezeljenek, amennyiben a 2009/65/EK irányelv szerint engedélyük van rá.

(5a)

A rendeletet továbbá kizárólag azokra a kollektív befektetési vállalkozásokra kell alkalmazni, amelyek összesített eszközértéke nem haladja meg a 2011/61/EU irányelv 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott küszöbértéket. Ez azt jelenti, hogy az e rendeletben használt küszöbértékek kiszámítása a 2011/61/EU irányelv 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott küszöbérték-számítást követi.

(5b)

Azonban azon e rendelet szerint nyilvántartásba vett kockázatitőkealap-kezelők, amelyek összesített eszközértéke meghaladja a 2011/61/EU irányelv 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott küszöbértéket, és amelyeknek így az irányelv 6. cikke szerint engedélyt kell kérniük a székhely szerinti tagállamuk illetékes hatóságaitól, továbbra is használhatják az „EuVECA” megnevezést a minősített kockázatitőke-alap Unióban történő forgalmazása során, amennyiben eleget tesznek az irányelvben foglalt követelményeknek, és továbbra is folyamatosan megfelelnek az „EuVECA” megnevezés használatára vonatkozó, az e rendeletben a minősített kockázatitőke-alapokkal kapcsolatban meghatározott bizonyos feltételeknek. Ez egyaránt vonatkozik a meglévő minősített kockázatitőke-alapokra és a küszöbérték meghaladását követően létrehozott minősített kockázatitőke-alapokra.

(6)

Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni akkor, ha a kollektív befektetési vállalkozás nem kívánja használni az „ EuVECA ” megnevezést. Ezekben az esetekben továbbra is a meglévő nemzeti és az általános uniós előírások érvényesek.

(7)

E rendelet feladata, hogy megállapítsa a minősített kockázatitőke-alapok jellegére, nevezetesen az olyan portfólióvállalkozásokra vonatkozó egységes szabályokat, amelyekbe a minősített kockázatitőke-alapok jogosultak befektetni, valamint az alkalmazandó befektetési eszközökre vonatkozó egységes előírásokat. Ez azért szükséges, hogy a minősített kockázatitőke-alapok fogalma világosan elhatárolódjon az olyan egyéb alapoktól, amelyek más, kevésbé szakosodott befektetési stratégiát alkalmaznak, mint például a kivásárlások vagy a spekulatív ingatlanbefektetések , amelyeket az irányelv nem kíván ösztönözni .

(8)

Az e rendelettel szabályozott kollektív befektetési vállalkozások pontos körülírásának céljával összhangban, és annak biztosítása érdekében, hogy e befektetési vállalkozások a vállalati fejlődés kezdeti szakaszában lévő kisvállalkozások tőkeellátását segítsék, a minősített kockázatitőke-alapoknak azoknak az alapoknak kell lenniük , amelyek az összesített tőke-hozzájárulásaik és le nem hívott tőkéjük legalább 70 %-át ilyen vállalkozásokba kívánják befektetni . A minősített kockázatitőke-alapok számára nem megengedett, hogy összesített tőke-hozzájárulásainak és le nem hívott tőkéjük több mint 30 %-át másba, mint minősített befektetésekbe helyezze ki; Ez azt jelenti, hogy mivel a nem minősített befektetésekre vonatkozó küszöbérték maximálisan 30 %, 70 %-ot fenn kell tartani a minősített befektetések számára a minősített kockázatitőke-alap teljes életciklusa során. A fenti határértéket az összes vonatkozó költség, valamint készpénz és pénzeszköz-egyenértékesek levonása után befektethető összegek alapján kell kiszámítani. Az irányelv meghatározza a hivatkozott befektetési korlátok kiszámításához szükséges részleteket.

(8a)

A rendelet célja a kis- és középvállalkozások (kkv-k) növekedésének és innovációjának támogatása az Unióban. A harmadik országokban bejegyzett minősített portfólióvállalkozásokba történő befektetés révén nőhet a minősített kockázatitőke-alapok tőkéje, ami az uniós kkv-k hasznára válhat. Azonban semmilyen körülmények között nem lehet befektetni olyan harmadik országbeli portfólióvállalkozásba, amely adóparadicsomokban vagy együtt nem működő joghatóságokban van bejegyezve.

(8b)

Egy minősített kockázatitőke-alap székhelye nem lehet adóparadicsomban vagy nem együttműködő joghatóságban, például olyan harmadik országokban, ahol nem léteznek adók vagy csak névleges adók léteznek, amelynek felügyeleti hatóságai és a minősített kockázatitőkealap-kezelő székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai között nincsenek megfelelő együttműködési megállapodások, vagy adóügyi kérdésekben nincs tényleges információcsere közöttük. Egy minősített kockázatitőke-alap nem fektethet be továbbá a fenti kritériumoknak megfelelő egyetlen joghatóságban sem.

(8c)

A minősített kockázatitőke-alap kezelőinek képesnek kell lenniük arra, hogy az alap élettartama alatt további tőke-hozzájárulásokat vonzzanak. Az ilyen további tőke-hozzájárulásokat akkor kell figyelembe venni a minősített kockázatitőke-alap élettartama alatt, ha a következő, nem minősített eszközökbe történő eszközberuházást tekintjük. További tőkekövetelményeket kell lehetővé tenni a minősített kockázatitőke-alapokra vonatkozó szabályokban vagy a létesítő okiratban meghatározott kritériumoknak és feltételeknek megfelelően.

(8d)

A minősített befektetéseknek sajáttőke- vagy kvázi-sajáttőke-eszközök formáját kell ölteniük. A sajáttőke-eszközök és a hitelek kombinálását jelentő kvázi-sajáttőke-eszközök olyan típusú finanszírozási eszközökből állnak, amelyek esetében a befektetés hozamát a minősített portfólióvállalkozás nyereségével vagy veszteségével kapcsolták össze, és az instrumentum visszafizetése nemteljesítés esetén nem teljes mértékben biztosított. Ezek az eszközök finanszírozási eszközök széles körét foglalják magukban, így például alárendelt kölcsönöket, csendes részesedéseket, nyereségrészesedésre jogosító hiteleket, nyereségrészesedési jogokat, átváltható kötvényeket és opciós utalványt is tartalmazó kötvényeket. A sajáttőke- vagy kvázi-sajáttőke-eszközök lehetséges kiegészítéseként – nem helyettesítve azokat – lehetővé kell tenni, hogy a minősített kockázatitőke-alap egy olyan minősített portfólióvállalkozás számára nyújtson biztosított vagy nem biztosított hiteleket, például áthidaló finanszírozást, amelyben a minősített kockázatitőke-alap már rendelkezik minősített befektetésekkel, amennyiben a minősített kockázatitőke-alap összesített tőke-hozzájárulásainak és le nem hívott tőkéjének legfeljebb 30 %-át használja fel ilyen hitelek céljára. Továbbá a kockázatitőke-piac meglévő gyakorlatainak figyelembe vétele érdekében lehetővé kell tenni a minősített kockázatitőke-alap számára, hogy megvásárolja egy minősített portfólióvállalkozás meglévő részvényeit az adott vállalkozás jelenlegi részvényeseitől. Továbbá a lehető legtágabb forrásbevonási lehetőségek biztosítása érdekében engedélyezni kell a más minősített kockázatitőke-alapokba történő befektetést. Annak megakadályozása érdekében, hogy a minősített portfólióvállalkozásokba történő befektetések felhíguljanak, a minősített kockázatitőke-alapoknak csak akkor szabad engedélyezni más minősített kockázatitőke-alapokba történő befektetést, amennyiben a minősített kockázatitőke-alap összesített tőke-hozzájárulásainak és le nem hívott tőkéjének legfeljebb 10 %-át fekteti be más minősített kockázatitőke-alapokba.

(8e)

A kockázatitőke-alapok legfőbb tevékenysége a kkv-knak elsődleges befektetések révén nyújtott finanszírozás. A kockázatitőke-alapok jellegüknél fogva nem folytatnak rendszerszintű jelentőségű banki tevékenységeket az általános prudenciális keretszabályozáson kívül (úgynevezett „árnyékbanki tevékenység”). Nem követik a magántőkére jellemző stratégiákat sem, mint például a hitelből történő vállalatfelvásárlás.

(8f)

Összhangban az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című dokumentummal, a rendelet célja a valós gazdaságban működő innovatív kkv-kba történő kockázatitőke-befektetések ösztönzése. A hitelintézeteket, befektetési cégeket, biztosítási vállalkozásokat, pénzügyi holdingokat és vegyes tevékenységű társaságokat ezért ki kell zárni a minősített portfólióvállalkozások e rendelet szerinti meghatározásából.

(9)

Olyan szabályokat kell meghatározni, amelyek révén a minősített kockázatitőke-alapok elsősorban közvetlenül kibocsátott eszközökbe fektetnek be , mert így biztosítható, hogy az e rendelet szerinti minősített kockázatitőke-alapok megkülönböztethetőek legyenek a kibocsátott értékpapírokkal a másodlagos piacon kereskedő alternatív befektetési alapok szélesebb körű kategóriájától.

(10)

A minősített kockázatitőke-alapok bizonyos fokú befektetési és likviditáskezelési rugalmasságának biztosítása érdekében a rendelet lehetővé tenné a – például a nem minősített portfóliótársaságok részvényeivel vagy részesedéseivel – kereskedést a vagy nem minősített befektetések vásárlását az összesített tőkehozzájárulás és a le nem hívott tőkebefektetések 30 százalékát meg nem haladó maximális küszöbértékig. ▐

(11)

Annak érdekében, hogy az „ EuVECA ” megnevezés az Európai Unió egész területén a befektetők számára megbízható és könnyen azonosítható legyen, a rendeletben elő kell írni, hogy a minősített kockázatitőke-alapok Európai Unióban történő forgalmazásakor az „ EuVECA ” megnevezést kizárólag azok az alapkezelők használhatják, amelyek megfelelnek az e rendeletben megállapított egységes minőségi kritériumoknak.

(12)

Annak érdekében, hogy a minősített kockázatitőke-alapok a céljuknak megfelelő, elkülönült és azonosítható profillal rendelkezzenek, egységes szabályokat kell bevezetni az ilyen minősített alapok portfólió-összetételére és engedélyezett befektetési technikáira vonatkozóan.

(13)

Annak érdekében, hogy a minősített kockázatitőke-alapok ne járuljanak hozzá rendszerszintű kockázatok kialakulásához, valamint hogy az ilyen alapok befektetési tevékenységük során a minősített portfóliótársaságok támogatására összpontosítsanak, meg kell tiltani az alap szintjén a tőkeáttétel alkalmazását. A kockázatitőkealap-kezelő a minősített kockázatitőke-alap szintjén csak azzal a feltétellel vehet fel kölcsönt, bocsáthat ki hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, vagy vállalhat garanciát, ha ezeket a kölcsönöket, garanciákat vagy kitettségeket le nem hívott kötelezettségvállalások fedezik, és így nem emelik az alap kockázatát a lekötött tőkéjének szintjét meghaladóan. E megközelítés szerint a tőkekövetelményeknek teljes mértékben megfelelő minősített kockázatitőke-alap befektetőinek készpénzelőlegei nem növelik a minősített kockázatitőke-alap kitettségét, ezért engedélyezni kell azokat. Annak érdekében továbbá , hogy az alapok fedezni tudják azokat a rendkívüli likviditási hiányokat, amelyek a lehívható tőkének a befektetőktől történő lehívása és az alap számláján történő tényleges jóváírása között előfordulhatnak, a rövid távú kölcsönfelvételt meg kell engedni , amennyiben annak összege nem haladja meg a le nem hívott tőkét .

(14)

Annak érdekében, hogy a minősített kockázatitőke-alapok forgalmazása csak olyan befektetők részére történjen, akik rendelkeznek ▐ tapasztalattal, tudással és szakértelemmel ahhoz, hogy meghozzák saját befektetési döntéseiket és megfelelően értékeljék a kockázatokat , valamint a minősített kockázatitőke-alapok iránti befektetői bizalom megtartása érdekében bizonyos biztosítékokról kell rendelkezni. A minősített kockázatitőke-alapokat ebből kifolyólag ▐ csak szakmai ügyfelek részére, vagy a pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) értelmében szakmai ügyfélnek tekinthető befektetők részére szabad forgalmazni. Annak érdekében azonban, hogy a minősített kockázatitőke-alapok befektetőinek köre megfelelően széles legyen, kívánatos, hogy egyes más befektetők, többek között a magas tőkefedezettel rendelkező magánszemélyek is hozzáférhessenek a minősített kockázatitőke-alapokhoz. Ezen egyéb befektetők tekintetében azonban külön biztosítékokat kell megállapítani annak garantálására, hogy a minősített kockázatitőke-alapokat kizárólag olyan befektetők részére forgalmazzák, amelyek az ilyen befektetésekhez megfelelő profillal rendelkeznek. Ezek a biztosítékok kizárják a rendszeres megtakarítási formákon keresztül történő forgalmazást. Továbbá lehetővé kell tenni, hogy a kockázatitőkealap-kezelő ügyvezetői, igazgatói és a vezetésben szerepet vállaló alkalmazottjai befektetéseket hajtsanak végre, ha azok az általuk kezelt minősített kockázatitőke-alapba irányulnak, mivel ezek a személyek kellő ismeretekkel rendelkeznek ahhoz, hogy kockázatitőke-befektetésekben vegyenek részt.

(15)

Annak érdekében, hogy csak azok a kockázatitőkealap-kezelők használhassák az „ EuVECA ” megnevezést, amelyek piaci viselkedésük tekintetében teljesítik az egységes minőségi kritériumokat, a rendeletben szabályokat kell megállapítani az üzletvitelre, valamint a kockázatitőke-alap kezelőjének a befektetőivel fenntartott kapcsolatára vonatkozóan. Ugyanezen okból a rendeletben meg kell határozni az összeférhetetlenségnek az alapkezelők általi kezelésére vonatkozó egységes feltételeket. A szabályoknak azt is meg kell követelniük, hogy az alapkezelő rendelkezzék az összeférhetetlenség megfelelő kezeléséhez szükséges szervezeti és adminisztratív eszközökkel.

(15a)

Ha egy kockázatitőkealap-kezelő harmadik felekre kíván feladatokat delegálni, az nem befolyásolja a kezelő felelősségét a kockázatitőke-alap és befektetői felé. A kockázatitőkealap-kezelő továbbá nem delegálhat feladatokat, amennyiben már nem tekinthető kockázatitőkealap-kezelőnek és postaládacéggé vált. A kockázatitőkealap-kezelő továbbra is felel az átruházott feladatok megfelelő teljesítéséért, valamint e rendelet folyamatos betartásáért. A feladatok átruházása nem veszélyeztetheti a kockázatitőkealap-kezelő felügyeletének hatékonyságát, és nem gátolhatja meg a kockázatitőkealap-kezelőt abban, hogy a befektetők érdekében fellépjen vagy kezelje kockázatitőke-alapot.

(16)

Az „ EuVECA ” megnevezés integritásának biztosítása érdekében a rendeletben elő kell írni a kockázatitőkealap-kezelő szervezeti felépítésére vonatkozó minőségi kritériumokat. Ezért rendelkezni kell a ▐ megfelelő technikai és emberi erőforrások ▐ meglétére vonatkozó egységes és arányos követelményekről.

(16a)

A minősített kockázatitőke-alapok megfelelő kezelésének biztosítása érdekében, és azért, hogy a kezelő kezelni tudja a tevékenységéből adódó esetleges kockázatokat, e rendeletnek egyforma és arányos követelményeket kell meghatároznia a kockázatitőkealap-kezelők rendelkezésére álló elegendő saját források megőrzése vonatkozásában. A saját források összege elegendő kell legyen a folytonosság és a minősített kockázatitőke-alapok megfelelő kezelésének biztosítására.

(17)

A befektetővédelem érdekében gondoskodni kell a minősített kockázatitőke-alap eszközeinek megfelelő értékeléséről. Így a minősített kockázatitőke-alapok szabályaiban vagy létesítő okiratában meg kell határozni az eszközértékelési szabályokat. Ezzel biztosítható az értékelés integritása és átláthatósága.

(18)

Annak biztosítása érdekében, hogy az „ EuVECA ” megnevezést használó kockázatitőkealap-kezelők megfelelően számot adjanak tevékenységükről, egységes szabályokat kell megállapítani az éves beszámolóra vonatkozóan.

(19)

Annak érdekében, hogy a befektetők szemében meg lehessen őrizni az „ EuVECA ” megnevezés integritását, fontos, hogy ezt a megnevezést csak azok a kockázatitőkealap-kezelők használhassák, amelyek a befektetési politikájuk és befektetési céljaik tekintetében teljes mértékben átláthatóak. A rendeletben ezért egységes szabályokat kell megállapítani a kockázatitőkealap-kezelőknek a befektetőik felé fennálló tájékoztatási kötelezettségeire vonatkozóan. Nevezetesen, meg kell határozni a minősített alapok befektetési stratégiájával és célkitűzéseivel, az alkalmazott befektetési eszközökkel, a költségekre és a kapcsolódó díjakra vonatkozó információkkal, valamint a minősített alap által ajánlott befektetés kockázat-nyereség profiljával kapcsolatos, a szerződéskötés előtti tájékoztatási kötelezettségeket. A nagyfokú átláthatóság érdekében a tájékoztatási kötelezettségnek azokra az információkra is ki kell terjednie, amelyek arra vonatkoznak, hogy hogyan számítják ki a kockázatitőke-alap kezelőjének díjazását.

(20)

Az e rendeletben foglalt egységes követelményeknek való megfelelés hatékony felügyeletének biztosítása érdekében a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága felügyeli, hogy a kockázatitőkealap-kezelők megfelelnek-e az e rendeletben meghatározott egységes követelményeknek. Ezért az a minősített kockázatitőkealap-kezelő, aki az alapjait az „ EuVECA ” megnevezés alatt kívánja forgalmazni, köteles értesíteni szándékáról a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságát. Az illetékes hatóságnak nyilvántartásba kell vennie a kockázatitőkealap-kezelőt, ha valamennyi szükséges információ benyújtásra került, és megfelelő intézkedések biztosítják az e rendelet követelményeinek való megfelelést. A nyilvántartás az Európai Unió egész területén érvényes.

(20a)

A minősített kockázatitőke-alapok hatékony határokon átívelő forgalmazásának megkönnyítése érdekében a lehető leggyorsabban nyilvántartásba kell venni a kezelőt.

(20b)

Bár e rendelet biztosítékokat tartalmaz az alapok megfelelő felhasználására vonatkozóan, a felügyeleti hatóságoknak ébernek kell lenniük annak biztosítása érdekében, hogy e biztosítékok teljesüljenek.

(21)

Az e rendeletben megállapított egységes kritériumoknak való megfelelés hatékony felügyeletének biztosítása érdekében a rendeletben meg kell állapítani annak szabályait, hogy mely körülmények fennállása esetén kell frissíteni a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságához benyújtott adatokat.

(22)

Az e rendeletben foglalt követelmények hatékony ellenőrzése érdekében rendelkezni kell az illetékes felügyeleti hatóságok közötti, határokon átnyúló értesítési eljárásról, amelyet a kockázatitőke-alapok kezelőinek a székhelyük szerinti tagállamban történt nyilvántartásba vétele indít el.

(23)

Annak érdekében, hogy a minősített kockázatitőke-alapok forgalmazásának feltételei az Európai Unió egész területén átláthatók legyenek, az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel  (7) létrehozott európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság (EÉPH)) számára elő kell írni egy olyan központi adatbázis működtetését, amely tartalmazza az e rendeletnek megfelelően nyilvántartásba vett valamennyi minősített kockázatitőkealap-kezelőt és általuk kezelt minősített kockázatitőke-alapot.

(23a)

Amennyiben a fogadó tagállam illetékes hatósága világos és bizonyítható indokokkal rendelkezik arra, hogy úgy vélje, hogy a kockázatitőkealap-kezelő a területén belül sérti e rendeletet, erről azonnal tájékoztatja a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságát, amely megteszi a szükséges intézkedéseket.

(23b)

Amennyiben a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának intézkedései ellenére, vagy mert a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága nem lép fel egy megfelelő időkereten belül, vagy a kockázatitőke-alap kezelője továbbra is egyértelműen e rendeletbe ütköző magatartást folytat, a fogadó tagállam illetékes hatósága a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának értesítését követően minden ahhoz szükséges lépést megtehet, hogy megvédje a befektetőket, beleértve annak lehetőségét is, hogy a fogató tagállam területén megtiltja az érintett kezelő számára kockázatitőke-alapja további forgalmazását.

(24)

Az e rendeletben foglalt egységes kritériumoknak való megfelelés hatékony ellenőrzése érdekében a rendelet felsorolja azokat a felügyeleti jogköröket, amelyekkel az illetékes hatóságoknak rendelkezniük kell.

(25)

A megfelelő végrehajtás érdekében a rendeletben adminisztratív szankciókat és intézkedéseket kell előírni arra az esetre, ha megsértik a rendelet fő előírásait, azaz a portfólió összetételére, az elfogadható befektetők személyazonosságát érintő biztosítékokra, valamint az „ EuVECA ” megnevezésnek a nyilvántartásba vett kockázatitőkealap-kezelők általi kizárólagos használatára vonatkozó szabályokat. El kell rendelni, hogy e legfontosabb előírások megsértése az „ EuVECA ” megnevezés használatának megtiltását, és a kockázatitőkealap-kezelőnek a nyilvántartásból való törlését vonja maga után.

(26)

A székhely szerinti és a fogadó tagállamnak, valamint az EÉPH-nak információcserét kell folytatnia a felügyeleti információkra vonatkozóan.

(27)

Az e rendeletben szabályozott egységes kritériumoknak való megfelelés felügyeletével megbízott szervek közötti hatékony szabályozói együttműködés megköveteli, hogy valamennyi érintett nemzeti hatóságra és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságra (EÉPH) magas szintű szakmai titoktartási kötelezettség legyen érvényben.

(28)

A pénzügyi szolgáltatások terén alkalmazott technikai standardoknak Európai Unió-szerte következetes harmonizációt és magas szintű felügyeletet kell biztosítaniuk. Hatékony és helyénvaló megoldás lenne az EÉPH-t mint magas szintű szakértelemmel rendelkező szervet megbízni olyan – a Bizottsághoz benyújtandó – végrehajtás-technikai standard-tervezetek kidolgozásával, amelyek nem igényelnek szakpolitikai döntéseket.

(29)

A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 291. cikke szerinti végrehajtási aktusok révén, valamint az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról ▐ szóló, 2010. november 24-i 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 15. cikkével összhangban végrehajtás-technikai standardokat fogadjon el. Az EÉPH-t meg kell bízni az e rendeletben említett bejelentési eljárás formájára ▐ vonatkozó végrehajtás-technikai standardtervezetek kidolgozásával.

(30)

Az e rendeletben meghatározott követelmények pontosítása érdekében – az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke értelmében – át kell ruházni a Bizottságra a jogi aktusok elfogadására irányuló hatáskört ▐ a kockázatitőkealap-kezelők által kerülendő összeférhetetlenségi helyzetek típusainak meghatározása és az ezzel összefüggésben teendő lépések tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, szakértői szinten is. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során biztosítania kell, hogy a megfelelő dokumentumokat egyidejűleg, kellő időben és megfelelő módon eljuttassák az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz. ▐

(32)

E rendeletet a hatályba lépésének napját követően legkésőbb négy éven belül – a kockázatitőke-piac változásainak figyelembe vétele céljából – felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat tartalmazza a rendeletben előírt szabályok működésének és az alkalmazásuk során szerzett tapasztalatok általános felmérését. A felülvizsgálat eredménye alapján a Bizottság jelentést nyújt be – szükség esetén a megfelelő jogalkotási javaslatok kíséretében – az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(32a)

A Bizottságnak továbbá 2017. július 22-ig meg kell kezdenie az e rendelet és a kollektív befektetési vállalkozásokra és kezelőikre vonatkozó egyéb szabályok, és különösen a 2011/61/EU irányelv közti interakció felülvizsgálatát. A felülvizsgálatnak foglalkoznia kell e rendelet hatályával is, felmérve, hogy ki kell-e terjeszteni azt, lehetővé téve, hogy a nagyobb alternatív befektetési alapok kezelői is használhassák az „EuVECA” megnevezést. A felülvizsgálat eredménye alapján a Bizottság jelentést nyújt be – szükség esetén a megfelelő jogalkotási javaslatok kíséretében – az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(32b)

A felülvizsgálat keretében a Bizottság felméri azokat az akadályokat, amelyek akadályozhatták az alap befektetők általi felállítását, beleértve az elővigyázatossági okból esetleg az intézményi befektetetőkre vonatkozó egyéb szabályok hatását is. A Bizottság továbbá adatot gyűjt az „EuVECA” más uniós programokhoz, például a szintén az uniós innovációt támogatni hivatott Horizont 2020-hoz való hozzájárulásának értékelése érdekében.

(32c)

A „Cselekvési terv a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutásának javítására” című és a 2010. október 6-i, „Európa 2020 – Az innovatív Unió” című bizottsági közlemények fényében fontos biztosítani a kockázatitőke-piacok támogatására szolgáló állami rendszerek hatékonyságát az Unión belül, valamint az innovációt serkenteni kívánó különféle uniós politikák, például a versenypolitika és a kutatási politika közötti koordinációt és kölcsönös koherenciát. Az uniós innovációs és növekedési politikák központjában a zöld technológia áll, tekintettel az Unió arra irányuló célkitűzésére, hogy globális vezető szerepet érjen el az intelligens és fenntartható növekedés, valamint az energia- és erőforrás-hatékonyság terén, beleértve a kkv-k finanszírozásának területét is. A rendelet felülvizsgálatakor fontos lesz az e cél felé vezető előrehaladásra gyakorolt hatásának értékelése.

(32d)

Az EÉPH értékeli az e rendelet értelmében rá háruló hatáskörökből és feladatokból eredő személyzeti és erőforrásigényeit, és jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(32e)

Az Európai Beruházási Alap (EBA) többek között kockázatitőke-alapokba is befektet szerte az Unióban. E rendelet rendelkezései, amelyek lehetővé teszik a meghatározott közös jellemzőkkel bíró kockázatitőke-alapok könnyű azonosítását megkönnyítik az EBA számára az e rendelet szerinti kockázatitőke-alapok lehetséges befektetési célpontként való azonosítását. Ezért ösztönözni kell az EBA-t az európai kockázatitőke-alapokba történő befektetésre.

(33)

Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és betartja különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket, beleértve a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot (7. cikk) és a vállalkozás szabadságát (16. cikk).

(34)

A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) az irányadó a személyes adatoknak az e rendelettel összefüggésben a tagállamokban végzett, a tagállamok illetékes hatóságai, különösen a tagállamokban kijelölt független közjogi hatóságok felügyelete alatt történő feldolgozására vonatkozóan. A személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) szabályozza a személyes adatok e rendelet szerinti feldolgozását, amelyet az EÉPH az európai adatvédelmi biztos felügyelete alatt végez.

(35)

Ez a rendelet nem érinti az állami támogatási szabályok minősített kockázatitőke-alapokra történő alkalmazását.

(36)

Mivel e rendelet célkitűzéseit, nevezetesen a minősített kockázatitőke-alapok forgalmazására vonatkozó egységes követelmények alkalmazását és a kockázatitőkealap-kezelők számára egyszerű nyilvántartási rendszer létrehozását – teljes mértékben figyelembe véve az „EuVECA” megnevezés használatához kapcsolódó biztonság és megbízhatóság, illetve a kockázatitőke-piac hatékony működése és a különböző érdekelt felek költségei közötti egyensúly megteremtésének szükségességét – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azokat méreténél és hatásainál fogva az Unió szintjén jobban el lehet érni, az Unió ezért az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket hozhat. Az említett a cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a rendelet ▐ nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

a)

„minősített kockázatitőke-alap”: olyan kollektív befektetési vállalkozás, amely :

aa)

„vonatkozó költségek”: minden közvetlenül vagy közvetetten a befektető által viselt díj, illeték és kiadás, amelyről a minősített kockázatitőke-alap kezelője és a befektetők megállapodtak;

b)

a „kollektív befektetési vállalkozás” a 2011/61/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése a) pontja szerint meghatározott ABA;

c)

„minősített befektetés” a következő eszközök bármelyike :

d)

„minősített portfólióvállalkozás” olyan vállalkozás,

e)

„sajáttőke”: tulajdonosi részesedés egy vállalkozásban, megjelenési formáját tekintve részvény vagy a minősített portfólióvállalkozás tőkéjében való, a befektetői számára kibocsátott részesedés más formája;

f)

„kvázi-sajáttőke”: olyan típusú finanszírozási eszközökből állnak, amelyek esetében a befektetés hozamát a minősített portfólióvállalkozás nyereségével vagy veszteségével kapcsolták össze, és az instrumentum visszafizetése nemteljesítés esetén nem teljes mértékben biztosított .

g)

„forgalmazás”: valamely kockázatitőkealap-kezelő kezdeményezésére vagy annak nevében az általa kezelt valamelyik kockázatitőke-alap befektetési jegyeire vagy részvényeire vonatkozó közvetlen vagy közvetett ajánlattétel az Unióban lakóhellyel vagy létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező befektetők számára, vagy az említett befektetési jegyek, illetve részvények ilyen befektetők részére történő kibocsátása;

h)

„lehívható tőke”: olyan kötelezettségvállalás, amelynek alapján a befektető a minősített kockázatitőke-alapra vonatkozó szabályokban vagy létesítő okiratában meghatározott időkereten belül köteles részesedést szerezni a kockázatitőke-alapban vagy tőkehozzájárulást teljesíteni a kockázatitőke-alap részére;

i)

„kockázatitőkealap-kezelő”: olyan jogi személy, amelynek alaptevékenysége legalább egy minősített kockázatitőke-alap kezelése;

j)

„székhely szerinti tagállam”: az a tagállam, amelyben a kockázatitőke-alap kezelőjének alapítási helye vagy létesítő okirat szerinti székhelye van, és amelyben a 2011/61/EU irányelv 3. cikke (3) bekezdésének a) pontjával összhangban az illetékes hatóságoknál bejegyzésköteles ;

k)

„fogadó tagállam”: az – a székhely szerint tagállamtól eltérő – tagállam, amelyben a kockázatitőke-alap kezelője e rendelettel összhangban minősített kockázatitőke-alapokat forgalmaz;

l)

„illetékes hatóság”: az a nemzeti hatóság, amelyet a székhely szerinti tagállam törvényben vagy rendeletben kijelöl arra a feladatra, hogy a 2. cikk (1) bekezdésében említett kollektív befektetési vállalkozások alapkezelőinek nyilvántartását vezesse ;

la)

„ÁÉKBV”: a 2009/65/EK irányelv 5. cikkével összhangban engedélyezett, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozás (ÁÉKBV).

a)

az egyéb befektetők legalább 100 000 EUR befektetésére vállalnak kötelezettséget; továbbá

b)

az egyéb befektetők írásban, a befektetési kötelezettségvállalásról megkötendő szerződéstől független dokumentumban kijelentik, hogy tudatában vannak a tervezett kötelezettségvállalással vagy befektetéssel járó kockázatnak .

a)

jóhiszeműen , kellő szaktudással, gondossággal és figyelemmel, tisztességesen jár el tevékenységei gyakorlása során;

b)

megfelelő szabályozási elveket és eljárásokat alkalmaz a befektetők és a jogosult portfólióvállalkozások érdekeit érintő, várhatóan felmerülő jogellenes gyakorlatok megakadályozására;

c)

üzleti tevékenységét úgy végzi, hogy a lehető legnagyobb mértékben előmozdítja az általa kezelt minősített kockázatitőke-alapok és az ilyen alapokba befektetők érdekeit, valamint a piac integritását;

d)

a minősített portfólióvállalkozásokba történő befektetések kiválasztása és folyamatos ellenőrzése során nagyfokú gondossággal jár el;

e)

megfelelő szaktudással és ismeretekkel rendelkezik arról a minősített portfólióvállalkozásról, amelybe befektet ;

ea)

méltányosan kezeli a befektetőket;

(eb)

biztosítja, hogy egy befektető se részesüljön preferenciális elbánásban, kivéve, ha ezt a preferenciális elbánást a minősített kockázatitőke-alapra vonatkozó szabályokban vagy létesítő okiratában közzéteszik .

a)

kockázatitőkealap-kezelők, a kockázatitőkealap-kezelői tevékenységét ténylegesen ellátó személyek, a kockázatitőkealap-kezelő felett közvetlenül vagy közvetetten ellenőrzést gyakorló vagy a kockázatitőkealap-kezelő által közvetlenül vagy közvetetten ellenőrzött alkalmazott vagy egyéb személy, valamint a kockázatitőkealap-kezelők által kezelt minősített kockázatitőke-alap, vagy az azokba befektetők;

b)

a minősített kockázatitőke-alap vagy az abba befektetők, valamint valamely egyéb, ugyanazon kockázatitőkealap-kezelő által kezelt minősített kockázatitőke-alap, vagy az abba befektetők ;

ba)

a minősített kockázatitőke-alap vagy a minősített kockázatitőke-alap befektetői és a kollektív befektetési vállalkozás vagy az ugyanazon kockázatitőkealap-kezelő által kezelt UCITS vagy a kollektív befektetési vállalkozás vagy UCITS befektetői.

a)

az e cikk (2) bekezdésében említett összeférhetetlenség típusai;

b)

a kockázatitőkealap-kezelők lépéseket tesznek , az összeférhetetlenség felismerésére, megelőzésére, kezelésére, nyomon követésére és nyilvánosságra hozatalára irányuló struktúrák, szervezeti és adminisztratív eljárások tekintetében ▐.

a)

a kockázatitőkealap-kezelő, valamint a vele a minősített kockázatitőke-alapok kezelésével kapcsolatban szerződésben álló bármely egyéb szolgáltató kiléte, valamint e szereplők feladatainak ismertetése;

aa)

a kockázatitőkealap-kezelő rendelkezésére álló saját források összege, valamint részletes nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a kockázatitőkealap-kezelő miért ítéli meg úgy, hogy e saját források elegendőek a minősített kockázatitőke-alapjainak szabályszerű kezelésére szolgáló megfelelő technikai és emberi erőforrások fenntartásához;

b)

a minősített kockázatitőke-alap befektetési stratégiájának és céljainak leírása, beleértve :

c)

a minősített kockázatitőke-alap kockázati profiljának ismertetése, és minden olyan kockázat leírása, amely azokhoz az eszközökhöz kapcsolódik, amelyekbe az alap befektethet, vagy azokhoz a technikákhoz köthető, amelyeket az alap alkalmazhat;

d)

a minősített kockázatitőke-alap értékelési eljárásának, valamint az eszközértékelés árazási módszerének leírása, beleértve a minősített portfólióvállalkozások értékelésére szolgáló módszereket;

e)

a kockázatitőkealap-kezelőt illető díj kiszámítási módszerének ismertetése;

f)

▐ minden vonatkozó költség, valamint ezek legmagasabb összegének meghatározása;

g)

amennyiben rendelkezésre áll, a minősített kockázatitőke-alap korábbi teljesítménye;

ga)

az minősített kockázatitőke-alap kezelője által önállóan vagy külső feleken keresztül nyújtott olyan üzleti támogatási szolgáltatások és más támogatási tevékenységek, amelyek célja azon minősített portfólióvállalkozások fejlődésének, növekedésének vagy egyéb más vonatkozásban folyamatos működésének elősegítése, amelyekbe az minősített kockázatitőke-alap befektet, illetve, ha nem nyújt ilyen szolgáltatásokat vagy nem végez ilyen tevékenységeket, akkor ennek indoklása;

h)

azoknak az eljárásoknak a leírása, amelyekkel a minősített kockázatitőke-alap megváltoztathatja befektetési stratégiáját, befektetési politikáját, vagy mindkettőt.

a)

a minősített kockázatitőke-alapok kezelését ténylegesen végző személyek adatai;

b)

azoknak a minősített kockázatitőke-alapoknak a megnevezése, amelyek befektetési jegyeit vagy részvényeit forgalmazni kívánják, valamint az alapok befektetési stratégiája;

c)

információk a II. fejezet szerinti követelményeknek való megfelelés érdekében tett intézkedésekről;

d)

azoknak a tagállamoknak a felsorolása, amelyekben a kockázatitőkealap-kezelő forgalmazni kívánja az egyes minősített kockázatitőke-alapokat ;

da)

azoknak a tagállamoknak és harmadik országoknak a felsorolása, amelyekben a kockázatitőkealap-kezelő létrehozott vagy létrehozni kíván minősített kockázatitőke-alapokat;

-a)

a minősített kockázatitőke-alapok kezelését ténylegesen végző személyek megfelelő jó hírnévvel rendelkeznek, és megfelelő tapasztalattal bírnak a minősített kockázatitőke-alap kezelője által követett befektetési stratégiákról;

a)

az (1) bekezdésben előírt adatok hiánytalanul beérkeztek ;

b)

az (1) bekezdés c) pontjával összhangban bejelentett intézkedésekkel biztosítható a II. fejezet követelményeinek való megfelelés ;

ba)

az (1) bekezdés e) pontjának megfelelő listából kiderül, hogy a minősített kockázatitőke-alapok mindegyikét e rendelet 3. cikke a) pontja iii. alpontjának megfelelően hozták létre.

a)

új minősített kockázatitőke-alapot kíván forgalmazni;

b)

már létező minősített kockázatitőke-alapot kíván forgalmazni a 13. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett felsorolásban nem szereplő tagállamban.

a)

betekintési joguk van minden dokumentumba, függetlenül azok formájától, azokról másolatot kérhetnek vagy készíthetnek;

b)

haladéktalan adatközlésre szólíthatják fel a kockázatitőkealap-kezelőt;

c)

bárkitől tájékoztatást kérhetnek a kockázatitőkealap-kezelő vagy a minősített kockázatitőke-alap tevékenységéről;

d)

helyszíni ellenőrzést végezhetnek előzetes bejelentéssel vagy előzetes bejelentés nélkül;

da)

megfelelő intézkedéseket hozhatnak annak biztosítására, hogy a kockázatitőkealap-kezelő folyamatosan megfeleljen az e rendeletben előírt követelményeknek;

e)

felszólíthatják a kockázatitőke-alap kezelőjét az e rendelet előírásainak betartására, és arra, hogy tartózkodjon minden olyan magatartás megismétlésétől, amely e rendelet előírásainak megszegését jelentheti.

a)

nem tesz eleget a portfólió-összetételre vonatkozó követelményeknek és ezzel megszegi az 5. cikkben foglaltakat;

b)

a minősített kockázatitőke-alapot nem elfogadható befektetők részére forgalmazza és ezzel megszegi a 6. cikkben foglaltakat;

c)

a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságánál a 13. cikknek megfelelően történő nyilvántartásba vétel nélkül használja az „EuVECA” megnevezést;

ca)

olyan alapok forgalomba hozatalához használja az „EuVECA” megnevezést, amelyeket nem e rendelet 3. cikke a) pontjának iii. alpontjával összhangban hoztak létre;

cb)

hamis nyilatkozatok alapján vagy bármilyen egyéb szabálytalan módon szerzett bejegyzést, megsértve a 13. cikket;

cc)

nem jóhiszeműen, nem kellő szaktudással, gondossággal és figyelemmel, és nem tisztességesen jár el üzleti tevékenységei gyakorlása során, megsértve a 7. cikk a) pontját;

cd)

nem megfelelő szabályozási elveket és eljárásokat alkalmaz a jogellenes gyakorlatok megakadályozására, megsértve a 7. cikk b) pontját;

ce)

többszörösen megszegi a 11. cikk éves beszámolóra vonatkozó követelményeit;

cf)

többszörösen megszegi a 12. cikknek megfelelő, a befektetők tájékoztatására vonatkozó kötelezettséget .

-a)

intézkedéseket hoz annak biztosítására, hogy a kockázatitőkealap-kezelő folyamatosan megfeleljen az e rendelet 3. cikke a) pontja iii. alpontjában, 5., 6. cikkében, 7. cikke a) és b) pontjában, valamint 11., 12. és 13. cikkében előírt követelményeknek;

a)

megtiltja az „EuVECA” megnevezéssel történő forgalmazást , és törli a kockázatitőkealap-kezelőt a nyilvántartásból.

a)

milyen széles körben használták a kockázatitőke-alapok kezelői az „ EuVECA ” megnevezést a különböző tagállamokban akár a tagállamon belül, akár a határokon átívelő módon;

aa)

a minősített kockázatitőke-alap földrajzi helyét és hogy szükség van-e további intézkedésekre annak biztosítására, hogy a minősített kockázatitőke-alapokat e rendelet 3. cikke a) pontja iii. alpontjának megfelelően hozták létre;

ab)

az európai kockázatitőke-alapok által eszközölt befektetések földrajzi és ágazati eloszlását;

ac)

különböző minősítő befektetéseknek a kockázatitőkealap-kezelők általi alkalmazását, és különösen, hogy szükség van-e e rendeletben a minősítő befektetések kiigazítására;

b)

annak lehetőségét, hogy az európai kockázatitőke-alap forgalmazását kiterjesszék a lakossági befektetőkre ;

ba)

azt, hogy e rendeletet érdemes-e letétkezelői szabályokkal kiegészíteni;

bb)

a 12. cikk szerinti tájékoztatási kötelezettségek megfelelőségét, különösen azt illetően, hogy elegendőek-e ahhoz, hogy a befektetők számára lehetővé tegyék a megalapozott befektetési döntések meghozatalát;

bc)

a tagállamok által e rendelettel összhangban meghatározott adminisztratív szankciók és intézkedések hatékonyságát, arányosságát és alkalmazását;

bd)

e rendeletnek a kockázatitőke-piacra gyakorolt hatását;

be)

mindenfajta olyan akadály értékelését, amely megakadályozta az alapok befektetők általi felhasználását, beleértve a prudenciális jellegű egyéb uniós jogszabályoknak az intézményi befektetőkre gyakorolt hatást is,