MELLÉKLET

az alábbi dokumentumhoz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a gépjárművek és pótkocsijaik időszakos műszaki vizsgálatáról és a 2009/40/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

I. MELLÉKLET

A gyártó által rendelkezésre bocsátandó műszaki adatok

1. Fékberendezés

1.1. Üzemi fék

– Általános leírás, ideértve a vészféket / biztonsági féket és a szabványos görgős fékerőmérő próbapadon végzett vizsgálati lehetőségeket

– Rendszerrajz

– Fékműködtetés

– Fékerő-szabályozó szelep: beállítás és működési jellemzők

– Referenciaerő

– Fékdobok

– Féktárcsák

– Dob- és tárcsafékbetétek

– Pneumatikus fék

– Hidraulikus fék

1.2. Rögzítőfék

– Általános leírás

– Rögzítőfék-működtetés

– Tengely(ek), amely(ek)nél rögzítőféket alkalmaznak

– Elektronikus rögzítőfék

1.3. Tartósfék

– Általános leírás

– Fékműködtetés

1.4.   Elektronikus vezérlésű rendszerek

– ABS

– BAS

– ESC

– EBS

1.5.   Pótkocsifék

– Pótkocsifék-összekapcsolás: általános leírás

– Biztonsági rendszer leírása

2. Kormányberendezés

– A rendszer általános leírása

– Működési elv

– Kormányműház elhelyezkedése

– Szervokormány működési elve

– Kormánykerék átmérője

– Kormánymű elektronikus vezérlése

– Az elektronikus működés további jellemzői

3. Kilátási viszonyok

3.1. Üvegfelületek

– Szélvédő

– Egyéb külső üvegfelületek (napfénytető kivételével)

– Napfénytető

– Belső üvegfelületek

– Vészkijárat üvegfelülete

3.2. Visszapillantó tükrök

– Az eszközök száma

– Típusok

– Az eszközök elhelyezkedése

– Jóváhagyási jel

3.3. Szélvédőtörlők

– Az eszközök száma

– Törlőlapát hossza

3.4. Szélvédőmosók

– Az eszközök száma

3.5. Páramentesítő berendezés

– Működési elv

4. VILÁGÍTÁS, FÉNYVISSZAVERŐK ÉS ELEKTROMOS BERENDEZÉSEK

4.1. Fényszórók

– Távolsági fény

– Tompított fény

4.2. Első és hátsó helyzetjelző lámpák, oldalsó szélességjelző lámpák és hátsó méretjelző lámpák

– Első helyzetjelző lámpák

– Hátsó helyzetjelző lámpák

– Oldalsó szélességjelző lámpák

– Első méretjelző lámpák

– Hátsó méretjelző lámpák

4.3. Féklámpák

– Az eszközök száma

– Az eszközök elhelyezkedése

– Fényforrás

– Jóváhagyási jel

– Adaptív féklámpák

4.4.   Irányjelző és vészvillogó lámpák

– Az eszközök száma

– Az eszközök elhelyezkedése

– Fényforrás

– Jóváhagyási jel

– Visszajelző lámpa

– Vészvillogó lámpák üzemeltetési elve

4.5. Első és hátsó ködlámpák

– Első ködlámpák

– Hátsó ködlámpák

– Az eszközök száma

4.6. Hátrameneti lámpák

– Az eszközök száma

– Az eszközök elhelyezkedése

– Fényforrás

– Jóváhagyási jel

4.7. Hátsó rendszámtábla-világítás

– Az eszközök száma

– Az eszközök elhelyezkedése

– Fényforrás

– Jóváhagyási jel

4.8. Fényvisszaverő prizmák, oldalsó fényvisszaverő prizmák és hátsó fényvisszaverő jelzőtáblák

– Első fényvisszaverő prizmák

– Hátsó fényvisszaverő prizmák

– Oldalsó fényvisszaverő prizmák

– Hátsó fényvisszaverő jelzőtáblák

4.9.   Vontató és vontatott jármű elektromos összekapcsolása

– Kapcsolási rajz

– Kapcsolási szabvány

4.10. Nem kötelező lámpák

– Nem kötelező lámpák jegyzéke

– Az eszközök elhelyezkedése

– Jóváhagyási jel

4.11. Akkumulátor

– Az eszközök száma

– Feszültség (V)

– Kapacitás (Ah)

– Az eszközök elhelyezkedése

4.12. Elektronikus vezérlésű világítási rendszerek

– Általános leírás

5. Tengelyek, kerekek, gumiabroncsok és felfüggesztés

5.1. Tengelyek

– Általános leírás

5.2. Kerekek

– Méret

– Anyag

5.3. Gumiabroncsok

– Szám

– Elrendezés

– Méret

– Sebességosztály

– Teherbírási index

– Pótkerekek száma

– Pótkerekek mérete

– Pótkerékkel egyenértékű eszközök

5.4. Felfüggesztés

– A rendszer általános leírása

– Rugók

– Lengéscsillapítók

– Keresztstabilizátorok

– Légrugózás

– A felfüggesztés elektronikus vezérlése

6. Alváz és az alvázra erősített részek

6.1. Alváz vagy az alvázkeretre erősített részek

– Általános leírás

6.2. Üzemanyagtartály és -csövek

– Üzemanyagtartályok száma

– Az üzemanyagtartályok általános leírása

– Az üzemanyagtartály szavatossági ideje (megfelelő esetben)

– Elrendezés

– Kapacitás

– Jelölés

– Védelmi intézkedések

– Üzemanyagcsövek általános leírása

6.3. Lökhárítók, oldalvédő szerkezetek és hátsó ráfutásgátlók

– Első ráfutásgátló

– Oldalvédő szerkezetek

– Hátsó ráfutásgátló

6.4. Pótkeréktartó

– Elhelyezkedés

6.5. Kapcsolómechanikák és vontatóberendezés

– Kapcsolómechanikák

– Vontatóberendezés

6.6. Erőátviteli egység

– Általános leírás

– Sebességváltó típusa

– Sebességfokozatok száma

– Differenciálmű / önzáró differenciálmű

– Meghajtott tengelyek száma

– Erőátviteli egység működési módjai

– Tengelykapcsoló: általános leírás

– Erőátviteli egység elektronikus vezérlése

6.7. Motorfelfüggesztés

– Általános leírás

6.8. Vezetőfülke és karosszéria

– Általános leírás

– Ajtók

– Ülések

– A vezetőfülke fellépői

– Egyéb belső és külső szerelvények és berendezések

– Sárvédők, felcsapódó víz elleni védelem

7. EGYÉB BERENDEZÉSEK

7.1. Biztonsági övek

– A biztonsági övek típusa ülésenként

– Jóváhagyási jel

– Pirotechnikai övfeszítő

7.2. Légzsák

– Szám és elhelyezkedés

– Jelölés

– Visszajelző lámpa

– Légzsák-kikapcsoló (utasülés)

7.3. Tűzoltó készülék

– Szám és elhelyezkedés

– Típusok

7.4. Lopásgátló eszköz

– Az eszköz által blokkolt működés

7.5. Kerékékek

– Szám és elhelyezkedés

7.6. Hangjelző riasztóberendezés

– Szám és elhelyezkedés

– Jóváhagyási jel

– Hangerő (dB(A))

7.7. Sebességmérő

– Egységek (kilométer/óra vagy mérföld/óra)

– A mérő által kijelzett legnagyobb sebesség (kilométer/óra vagy mérföld/óra)

– Fokbeosztás

7.8. Menetíró készülék

– Márka és modell

– Jóváhagyási jel

– Sorozatszám

– Plomba elhelyezkedése

– Adattároló elhelyezkedése

7.9. Sebességkorlátozó berendezés

– Beállított sebesség

– Márka és modell

– Vizsgálati csatlakozók elhelyezkedése

– (fordulatszám/kilométer vagy impulzusszám/ kilométer)

– w (fordulatszám/kilométer vagy impulzusszám/ kilométer)

– Adattároló elhelyezkedése

7.10. Kilométer-számláló

– Helyiértékek száma

8. KÖRNYEZETTERHELÉS

8.1. Zaj

– A jármű által keltett zaj csökkentését szolgáló rendszerek és berendezések általános leírása

– Zajszint álló helyzetben (dB(A) @ min-1)

– Zajszint menet közben (dB(A))

– Kipufogócsövön lévő dobok száma

– Kipufogócsövön lévő dobok elhelyezkedése

– Kipufogócsövön lévő dobok jelölése

8.2. Benzinüzemű motorok kibocsátása

– CO (g/km vagy g/kWh)

– CO alapjáraton (Vol %)

– CO magas üresjárati fordulatszámon (Vol % @ min-1)

– HC magas üresjárati fordulatszámon (Vol % @ min-1)

– Lambda-érték magas üresjárati fordulatszámon (min-1)

– HC (g/km vagy g/kWh)

– NOx (g/km vagy g/kWh)

– HC + NOx (g/km)

– CO2 (g/km)

– Az EK-típusengedély környezeti kategóriájának megjelölése

– OBD csatlakozójának típusa és elhelyezkedése

– OBD adatkommunikációs jegyzőkönyv

– Beépített kibocsátáscsökkentő berendezés

– Beépített kibocsátáscsökkentő berendezés elhelyezkedése

– Katalizátor jelölése

– Lambda-szondák száma

8.3. Dízelüzemű motorok kibocsátása

– CO (g/km vagy g/kWh)

– HC (g/km vagy g/kWh)

– NOx (g/km vagy g/kWh)

– HC + NOx (g/km)

– CO2 (g/km)

– Részecskekibocsátás (g/km vagy g/kWh)

– Abszorpciós együttható helyesbített értéke (m-1) (átlátszatlanság)

– Az EK-típusengedély környezeti kategóriájának megjelölése

– OBD csatlakozó

– OBD adatkommunikációs jegyzőkönyv

– Beépített kibocsátáscsökkentő berendezés

– Beépített kibocsátáscsökkentő berendezés elhelyezkedése

– Katalizátor jelölése

– Részecskeszűrő jelölése

8.4. Elektromágneses interferencia kiszűrése

– Gyújtógyertya-vezetékek jellemzőinek leírása

– Gyújtógyertya-vezetékek jelölése

II. MELLÉKLET

A VIZSGÁLATOK TARTALMÁRA ÉS MÓDSZEREIRE VONATKOZÓ MINIMUNKÖVETELMÉNYEK

1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

Ez a melléklet felsorolja a vizsgálandó járműrendszereket és alkatrészeket, valamint megadja, hogy milyen módszerrel kell vizsgálni őket, és milyen kritériumok segítségével kell meghatározni, hogy elfogadható állapotban van-e a jármű.

A vizsgálatoknak ki kell terjedniük legalább a lenti 3. pontban felsorolt tételekre, feltéve, hogy azok alkalmazhatók az adott tagállamban vizsgálandó jármű felszerelésére.

A vizsgálatokat a jelenleg rendelkezésre álló módszerek és berendezések alkalmazásával, a jármű bármely részének szerszámmal való szétszerelése vagy eltávolítása nélkül kell elvégezni.

A jármű időszakos vizsgálatakor valamennyi felsorolt tétel ellenőrzése kötelezőnek tekintendő az X-szel jelölt tételek kivételével, ezek ugyanis – bár a jármű állapotát és közúti használatra való alkalmasságát érintik – mégsem bírnak alapvető fontossággal a műszaki vizsgálat szempontjából.

A „hiányosságokat” nem kell figyelembe venni olyan esetben, amikor olyan követelményekre utal, amelyek nem szerepelnek a nyilvántartásba vételkor, illetőleg a forgalomba helyezéskor hatályos vonatkozó jármű-jóváhagyási szabályozásban vagy az utólagos módosítási követelmények között.

Ha a vizsgálat módjaként a szemrevételezés van meghatározva, az azt jelenti, hogy az adott tétel megtekintése mellett az ellenőr azt lehetőség szerint üzembe is hozza, felméri zajhatását, vagy egyéb megfelelő, mérőberendezést nem igénylő ellenőrzési módszert alkalmaz.

2. A VIZSGÁLAT HATÓKÖRE

A vizsgálatnak ki kell terjednie legalább a következőkre:

0)           A jármű azonosító adatai;

1)           Fékberendezés;

2)           Kormányberendezés;

3)           Kilátási viszonyok;

4)           Világítóberendezések és az elektromos rendszer részei;

5)           Tengelyek, kerekek, gumiabroncsok és felfüggesztés;

6)           Alváz és az alvázra erősített részek;

7)           Egyéb berendezések;

8)           Környezetterhelés;

9)           Kiegészítő vizsgálatok az M2 és M3 kategóriájú személyszállító járművek esetében.

3. A VIZSGÁLATOK TARTALMA ÉS MÓDSZEREI

A vizsgálatok legalább az alábbiakban felsorolt tételekre terjednek ki, és a táblázatban felsorolt minimális előírások és módszerek szerint zajlanak.

Ellenőrzött tétel || Módszer || Hiányosságok ||

||

0.       A JÁRMŰ AZONOSÍTÓ ADATAI ||

0.1.      Rendszámtábla (amennyiben a követelmények szükségessé teszik(1)) || Szemrevételezés || a)                A rendszámtábla (rendszámtáblák) hiányzik (hiányoznak) vagy olyan gyengén van(nak) rögzítve, hogy leeshet(nek). b)                A felirat hiányzik vagy olvashatatlan. c)                Nem egyezik a jármű okmányaival vagy nyilvántartott adataival. ||

0.2.      Járműazonosító szám – alvázszám/sorozatszám || Szemrevételezés || a)                Hiányzik vagy nem található. b)                Nem teljes, olvashatatlan. c)                Nem egyezik a jármű okmányaival vagy nyilvántartott adataival. ||

1.         FÉKBERENDEZÉS ||

1.1.      Műszaki állapot és üzemképesség ||

1.1.1.       Üzemi fékpedál/fékkar tengelye || Az alkatrészek szemrevételezése a fékrendszer működése közben. Megjegyzés: Szervofék-rendszerrel ellátott jármű esetében a vizsgálatot leállított motorral kell elvégezni. || a)                Túl szoros a tengely. b)                Túl nagy a kopás vagy a holtjáték. ||

1.1.2.    A pedál/kar állapota és a fékműködtető berendezés útja || Az alkatrészek szemrevételezése a fékrendszer működése közben. Megjegyzés: Szervofék-rendszerrel ellátott jármű esetében a vizsgálatot leállított motorral kell elvégezni. || a)                A tartalék úthossz túl nagy vagy elégtelen. b)                A fékműködtető szabad oldása korlátozott. c)                A fékpedál csúszásgátlója hiányzik, laza vagy simára kopott. ||

1.1.3.    Vákuumszivattyú vagy kompresszor és tartályok || Az alkatrészek szemrevételezése normális üzemi nyomáson. A vákuum vagy a légnyomás biztonságos üzemi értékének eléréséhez szükséges idő, valamint a figyelmeztető berendezés, a többkörös védőszelep és a nyomáscsökkentő szelep működésének ellenőrzése. || a)                A figyelmeztető berendezés működésbe lépése után (vagy ha a manométer a veszélyzónában van) nincs legalább két fékezéshez elegendő légnyomás/vákuum. b)                A fék biztonságos működéséhez szükséges nyomás/vákuum felépülési ideje nem felel meg a követelményeknek(1). c)                Nem működik a többkörös védőszelep vagy a nyomáscsökkentő szelep. d)                Levegőelszökés miatt érezhető nyomásesés vagy hallható levegőszivárgás tapasztalható. e)                Külső sérülés valószínűsíthetően befolyásolja a fékrendszer működését. ||

1.1.4.    Alacsony nyomásra figyelmeztető manométer vagy jelzés || Funkcionális ellenőrzés. || A manométer vagy a jelzőműszer rosszul működik vagy hibás. ||

1.1.5.    Kézi működtetésű fékvezérlő szelep || Az alkatrészek szemrevételezése a fékrendszer működése közben. || a)                A vezérlőkar törött, sérült vagy túlságosan kopott. b)                A vezérlőkar nincs megfelelően a szelepre rögzítve vagy a szelep kilazult. c)                Lazák a csatlakozások, vagy szivárgás van a rendszerben. d)                Nem kielégítő működés. ||

1.1.6.   Rögzítőfék-kezelőszerv, rögzítőfékkar, rögzítőfék-reteszelő kilincsmű, elektromos rögzítőfék || Az alkatrészek szemrevételezése a fékrendszer működése közben. || a)                A reteszelés nem tart megfelelően. b)                A rögzítőfékkar-tengely vagy a reteszelőmechanizmus túlzottan kopott. c)                Túl nagy karúthossz a kezelőkar helytelen beállítása miatt. d)                A kezelőszerv hiányzik, sérült vagy nem működik. e)                Nem megfelelő működés, a figyelmeztető készülék hibát jelez. ||

1.1.7. Fékszelepek (lábszelepek, tehermentesítők, vezérlőszelepek) || Az alkatrészek szemrevételezése a fékrendszer működése közben. || a)                A szelep sérült vagy túlzott levegőszivárgás tapasztalható. b)                Túlzott olajkifolyás a kompresszorból. c)                A szelep nincs megfelelően rögzítve vagy szakszerűtlenül van beszerelve. d)                A hidraulikus fékfolyadék folyik vagy szivárog. ||

1.1.8.   Csatlakozófejek a pótkocsifékekhez (elektromos és pneumatikus) || A fékrendszerhez tartozó, a vontatójármű és a pótkocsi közötti csatlakozás szétkapcsolása, majd újbóli összekapcsolása. || a)                A lezárócsap vagy az automatikusan záródó szelep hibás. b)                A lezárócsap vagy a csatlakoztatószelep nincs megfelelően rögzítve vagy szakszerűtlenül van beszerelve. c)                Túl nagy a szivárgás. d)                Nem megfelelő működés. ||

1.1.9.   Energiatároló sűrítettlevegő-tartálya || Szemrevételezés. || a)                A tartály sérült, korrodált vagy szivárog. b)                A vízmentesítő berendezés nem működik. c)                A tartály nincs megfelelően rögzítve vagy szakszerűtlenül van felszerelve. ||

1.1.10.     Fékrásegítő egység, főfékhenger (hidraulikus fékberendezésben) || Az alkatrészek szemrevételezése a fékrendszer működése közben. || a)                A fékrásegítő sérült vagy hatástalan. b)                A főfékhenger sérült vagy szivárog. c)                A főfékhenger nem biztonságos. d)                Nincs elegendő fékfolyadék. e)                A főfékhenger tartályának fedele hiányzik. f)                A fékfolyadék-figyelmeztető lámpa világít vagy hibás. g)                A fékfolyadékszint-figyelmeztető készülék helytelenül működik. ||

1.1.11.     Merev fékcsövek || Az alkatrészek szemrevételezése a fékrendszer működése közben. || a)                Meghibásodás vagy törés közvetlen veszélyének fennállása. b)                A csöveknél vagy a csatlakozófejeknél szivárgás észlelhető. c)                A csövek sérültek vagy túlságosan korrodáltak. d)                A csövek nem a megfelelő helyre vannak bekötve. ||

1.1.12.     Féktömlők || Az alkatrészek szemrevételezése a fékrendszer működése közben. || a)                Meghibásodás vagy törés közvetlen veszélyének fennállása. b)                A tömlők sérültek, ki vannak dörzsölődve, meg vannak csavarodva vagy túl rövidek. c)                A tömlőknél vagy a csatlakozásoknál szivárgás észlelhető. d)                A tömlők nyomás alatt megduzzadnak. e)                A tömlők porózusak. ||

1.1.13.     Dob- és tárcsafékbetétek || Szemrevételezés. || a)                A dob- vagy a tárcsafékbetét túlzottan kopott. b)                A betét szennyezett (olaj, zsír stb.). c)                A betét hiányzik. ||

1.1.14.     Fékdobok, féktárcsák || Szemrevételezés. || a)                A dob vagy tárcsa túlságosan kopott, túlságosan barázdálódott vagy repedezett, nincs megfelelően rögzítve, vagy törött. b)                A fékdob vagy a féktárcsa szennyezett (olaj, zsír stb.). c)                A fékdob vagy a féktárcsa hiányzik. d)                A féktartólapok nincsenek megfelelően rögzítve. ||

1.1.15.                Fékbowdenhuzalok, fékvonórudak, fékkarok, fékrudazatok || Az alkatrészek szemrevételezése a fékrendszer működése közben. || a)                A bowdenhuzal sérült vagy összecsomózódott. b)                Valamelyik alkatrész túlságosan kopott vagy korrodált. c)                Nem megfelelően rögzített huzal, rúd vagy csatlakozóelem. d)                A bowdenvezető sérült. e)                A fékrendszer szabad mozgása korlátozott. f)                A fékkarok/fékrudazatok rendellenes úthossza hibás beállításra vagy túlzott kopásra utal. ||

1.1.16.     Fékműködtető készülék (rugóerő-tárolós fék, hidraulikus fékhenger is) || Az alkatrészek szemrevételezése a fékrendszer működése közben. || a)                A készülék repedt vagy sérült. b)                A készülékben szivárgás észlelhető. c)                A készülék nincs megfelelően rögzítve vagy szakszerűtlenül van beszerelve. d)                A készülék túlságosan korrodált. e)                A működtető dugattyúnak vagy a membránnak elégtelen vagy túl nagy az úthossza. f)                A porvédő hiányzik vagy erősen sérült. ||

1.1.17.     Fékerő-szabályozó szelep || Az alkatrészek szemrevételezése a fékrendszer működése közben. || a)                A rudazat sérült. b)                A rudazat rosszul van beállítva. c)                A szelep szorul vagy nem működik. d)                A szelep hiányzik. e)                Az adattábla hiányzik. f)                Az adatok olvashatatlanok vagy nem felelnek meg a követelményeknek(1). ||

1.1.18.     Fékpofahézag-állítók és -jelzők || Szemrevételezés. || a)                A hézagállító sérült, szorul, rendellenes az úthossza, túlságosan kopott vagy helytelenül van beállítva. b)                A hézagállító hibás. c)                A hézagállító helytelenül van beszerelve vagy kicserélve. ||

1.1.19.     Tartósfék-rendszer (ha be van szerelve vagy kötelező) || Szemrevételezés. || a)                Laza csatlakozás vagy rögzítés. b)                A rendszer nyilvánvalóan hibás vagy hiányzik. ||

1.1.20.     Pótkocsifékek automatikus működése || A vontatójármű és a pótkocsi közötti fékcsatlakozás szétkapcsolása. || A pótkocsi fékje nem működik automatikusan a csatlakozás szétkapcsolásakor. ||

1.1.21.     Teljes fékrendszer || Szemrevételezés || a)                Egyéb rendszerelem (pl. fagytalanító szivattyú, légpárátlanító stb.) külső sérülése vagy a fékrendszert hátrányosan érintő túlzott korróziója. b)                A levegő vagy fagyásgátló szivárgása. c)                Nem megfelelően rögzített vagy szakszerűtlenül beszerelt alkatrész. d)                Valamely alkatrész nem megfelelő javítása vagy átalakítása[1] ||

1.1.22.     Tesztelő csatlakozások (ha be vannak szerelve vagy kötelezők) || Szemrevételezés || a)                Hiányzik. b)                Sérültek, használhatatlanok vagy szivárognak. ||

1.2.       Az üzemi fék működési jellemzői és hatásossága ||

1.2.1.    Működési jellemzők || Statikus fékvizsgáló berendezésen vagy ennek hiányában közúton végzett vizsgálat során fokozatosan történő fékezés a maximális fékerő eléréséig. || a)                Nem megfelelő fékerő egy vagy több keréken. b)                A fékerő egy adott keréken kisebb, mint az ugyanazon a tengelyen levő másik keréken mért maximális fékerő 70%-a. illetőleg közúton történő fékvizsgálat esetén a jármű túlzott mértékben eltér az egyenes iránytól. c)                A fékerő nem növelhető fokozatosan (a fék rángat). d)                Rendellenes késés a fék működtetése közben, bármely keréken. e)                Túl nagy fékerő-ingadozás egy kerékfordulaton belül. ||

1.2.2.    Hatásosság || Statikus fékvizsgáló berendezésen vagy, amennyiben ez műszaki okokból nem megoldható, közúton, adatrögzítős lassulásmérővel végzett vizsgálat a megengedett maximális tömegre vonatkoztatott vagy nyerges pótkocsi esetében a megengedett tengelyterhelések összegére vonatkoztatott lefékezési arány megállapítására. A 3500 kg-ot meghaladó megengedett maximális tömegű jármű vagy pótkocsi vizsgálata az ISO 21069 szabvány vagy más, ezzel egyenértékű módszer szerint végzendő. A közúti vizsgálat száraz viszonyok között, sima, egyenes úton történik. || Nem éri el az alábbi minimális értékeket: A 2010/48/EU irányelv hatályba lépése után nyilvántartásba vett járművek esetében: –                 N1 kategória: 50 % –                 M1 kategória: 58 % –                 M2 és M3 kategória: 50 % –                 N2 és N3 kategória: 50 % –                 O2, O3 és O4 kategória: · nyerges pótkocsi esetében: 45% · vonórudas pótkocsi esetében: 50% A 2010/48/EU irányelv hatályba lépése előtt nyilvántartásba vett járművek esetében: N1 kategória: 45% M1, M2 és M3 kategória: 50% [2] N2 és N3 kategória: 43% [3] O2, O3 és O4 kategória: 40% [4] Egyéb kategóriák: - L-kategóriák (mindkét fék):                 L1e kategória: 42 %                 L2e, L6e kategória: 40 %                 L3e kategória: 50 %                 L4e kategória: 46 %                 L5e, L7e kategória: 44 % - L-kategóriák (hátsókerék-fék):                 minden kategória: 25 % ||

1.3.       Biztonsági fék működési jellemzői és hatásossága (ha külön rendszer biztosítja) ||

1.3.1. Működési jellemzők || Amennyiben a biztonsági fékrendszer elkülönül az üzemi fékrendszertől, az 1.2.1. pontban ismertetett módszer szerint kell eljárni. || a)                Nem megfelelő fékerő egy vagy több keréken. b)                A fékerő egy adott keréken kisebb, mint az ugyanazon a tengelyen levő valamely másik keréken mért maximális fékerő 70%-a, illetőleg közúton történő fékvizsgálat esetén a jármű túlzott mértékben eltér az egyenes iránytól. c)                A fékerő nem növelhető fokozatosan (a fék rángat). ||

1.3.2.    Hatásosság || Amennyiben a biztonsági fékrendszer elkülönül az üzemi fékrendszertől, az 1.2.2. pontban ismertetett módszer szerint kell eljárni. || A fékerő kisebb, mint az 1.2.2. pont szerint a megengedett maximális tömeg (nyerges pótkocsi esetében a megengedett tengelyterhelések összege) mellett meghatározott üzemi fékhatás 50%-a[5]. (az L1e és L3e kategóriák kivételével). ||

1.4.       Rögzítőfék működési jellemzői és hatásossága ||

1.4.1.    Működési jellemzők || Statikus fékvizsgáló berendezésen és/vagy lassulásmérő segítségével végzett közúti vizsgálaton történő fékezés. || A fék az egyik oldalon nem működik, illetőleg közúton történő fékvizsgálat esetén a jármű túlzott mértékben eltér az egyenes iránytól. ||

1.4.2.    Hatásosság || A vizsgálat statikus fékvizsgáló berendezésen vagy közúton, adatrögzítővel ellátott lassulásmérő segítségével vagy a jármű ismert lejtőszögre helyezésével történik. A teherszállító járművek vizsgálata lehetőség szerint terheléssel zajlik. || A lefékezettségi arány az összes járművet tekintve nem éri el a 16%-ot a jármű legnagyobb megengedett tömegéhez viszonyítva (illetve gépjárművek esetében, ha az nagyobb, a 12%-ot a jármű legnagyobb megengedett együttes tömegéhez viszonyítva) (az L1e és L3e kategóriák kivételével). ||

1.5.       A tartósfék-rendszer működési jellemzői || Szemrevételezés és – amennyiben lehetséges – a rendszer üzemképességének ellenőrzése. || a)                A fékhatás nem fokozatosan változik (a kipufogófék-rendszerekre nem vonatkozik). b)                A rendszer nem működik. ||

1.6.       Blokkolásgátló fékrendszer (ABS) || Szemrevételezés és a figyelmeztető berendezés ellenőrzése. || a)                A figyelmeztető berendezés hibásan működik. b)                A figyelmeztető berendezés rendszerhibát jelez. c)                A keréksebesség-érzékelő hiányzik vagy sérült. d)                A vezetékek sérültek. e)                Egyéb alkatrész hiányzik vagy sérült. ||

1.7 Elektronikusan vezérelt fékrendszer (EBS) || A figyelmeztető berendezés szemrevételezése. || a)                A figyelmeztető berendezés hibásan működik. b)                A figyelmeztető berendezés rendszerhibát jelez. ||

1.8 Fékfolyadék || Forráspont vagy víztartalom mérése || a) A fékfolyadék forráspontja túl alacsony vagy víztartalma túl magas. b) A fékfolyadék szennyezett. c)             Nincs elegendő fékfolyadék. ||

2.       KORMÁNYBERENDEZÉS ||

2.1.    Műszaki állapot ||

2.1.1. A kormánymű állapota || A járművet akna fölé vagy emelőre helyezve, a kerekeket a földtől elemelve vagy próbapadon tartva, a kormánykereket ütközésig el kell forgatni jobbra és balra. A kormánymű működésének szemrevételezéssel történő ellenőrzése. || a)                A kormány nehezen forog. b)                A kormánytengely kicsavarodott vagy a bordázat kopott. c)                A kormánytengely túlzottan kopott. d)                A kormánytengely úthossza túl nagy. e)                Szivárgás. ||

2.1.2.       Kormányműház || A járművet akna fölé vagy emelőre helyezve, a kerekeket a földön tartva (súlyuk a földre nehezedik) a kormánykereket el kell forgatni jobbra és balra, vagy az erre a célra kialakított kormányholtjáték-ellenőrzőt kell használni. Kormányműház szemrevételezéssel történő ellenőrzése. || a)                A kormányműház nincs megfelelően rögzítve. b)                Az alvázon lévő rögzítőfurat megnyúlt. c)                A rögzítőcsavar hiányzik vagy törött. d)                A kormányműház törött. ||

2.1.3. A kormányrudazat állapota || A járművet akna fölé vagy emelőre helyezve, a kerekeket a földön tartva, a kormánykereket erőteljesen el kell rántani jobbra és balra, vagy az erre a célra kialakított kormányholtjáték-ellenőrzőt kell használni. A kormányrendszer alkatrészeinek szemrevételezéssel történő ellenőrzése elhasználtság, törés és biztonságosság tekintetében. || a)                Elvileg rögzített alkatrészek relatív elmozdulása. b)                Túlzott kopás az illesztéseknél. c)                Bármely alkatrész törése vagy deformációja. d)                Rögzítőeszközök hiánya. e)                Az alkatrészek helytelen beállítása (pl. nyomtávrúd vagy kormánytolórúd). f)                Nem megfelelő javítás vagy átalakítás. g)                A porvédő hiányzik, sérült vagy erősen elhasználódott. ||

2.1.4. A kormányrudazat működése || A járművet akna fölé vagy emelőre helyezve, a kerekeket a földtől elemelve, járó motor mellett (szervokormány) a kormánykereket ütközésig el kell forgatni jobbra és balra. A kormányrudazat mozgásának szemrevételezéssel történő ellenőrzése. || a)                A mozgó kormányrudazat hozzáér az alváz egy rögzített részéhez. b)                A kormányütköző nem tölti be funkcióját vagy hiányzik. ||

2.1.5. Szervokormányzás || A kormányrendszer ellenőrzése: szivárgás és a hidraulikafolyadék-tartály szintje (amennyiben látható). A szervokormány-rendszer működésének ellenőrzése, földön álló kerekekkel és járó motor mellett. || a)                Folyadékszivárgás. b)                Nincs elég folyadék. c)                A rendszer nem működik. d)                Törött vagy kilazult gépezet. e)                Az alkatrészek helytelenül vannak beállítva vagy érintkeznek. f)                Nem megfelelő javítás vagy átalakítás. g)                A kábelek/tömlők sérültek vagy túlzottan korrodáltak. ||

2.2.          Kormánykerék, kormányoszlop és irányítórúd ||

2.2.1.       Kormánykerék/ irányítórúd állapota || Földön álló kerekekkel a kormánykereket erőteljesen el kell rántani jobbra és balra a kormányoszlopra merőlegesen, illetve enyhe le- és felfelé irányuló nyomást kell rá gyakorolni. A holtjáték szemrevételezéssel történő ellenőrzése. || a)                A kormánykerék és a kormányoszlop relatív elmozdulása, ami lazulást jelez. b)                Nincs biztosítószerkezet a kormánykerékagyon. c)                A kormánykerékagy, a karima vagy a küllő törött vagy kilazult.

2.2.2 Kormányoszlop/kengyelek és villák || A járművet akna fölé vagy emelőre helyezve (a jármű súlya a földre nehezedik) a kormánykereket a kormányoszloppal párhuzamosan húzni és tolni kell, illetve a kormánykereket/irányítórudat a kormányoszlopra/villákra merőlegesen különböző irányokba tolni kell. A holtjáték, valamint a rugalmas csatlakozófejek vagy kardáncsuklós csatlakozások szemrevételezéssel történő ellenőrzése. || a)                A kormánykerék közepének játéka tengelyirányban túl nagy. b)                A kormányoszlop tetejének az oszlop tengelyétől sugárirányban való játéka túl nagy. c)                A rugalmas csatlakozófej túlzottan elhasználódott. d)                A rögzítés hibás. e)                Nem megfelelő javítás vagy átalakítás.

2.3 Kormányholtjáték || A járművet akna fölé vagy emelőre helyezve (a jármű súlya a kerekekre nehezedik), járó motor mellett (szervokormány), a kerekeket egyenes irányba állítva, a kormánykereket könnyedén el kell forgatni jobbra és balra, amennyire lehetséges, a kerekek megmozdítása nélkül. A holtjáték szemrevételezéssel történő ellenőrzése. || A kormányzás holtjátéka túl nagy (például a kormánykerék egy pontjának elmozdulása meghaladja a kormánykerék átmérőjének egyötödét) vagy nem felel meg a követelményeknek (1).

2.4 Futómű-beállítás (X)(2) || Megfelelő berendezéssel a kormányzott kerekek beállításának ellenőrzése. || A beállítás nincs összhangban a gépjármű gyári adataival vagy a követelményekkel(1).

2.5. A pótkocsi forgózsámolyos tengelykormányzása || Szemrevételezéssel történő ellenőrzés vagy erre a célra kialakított kormányholtjáték-ellenőrző használata || a)                Sérült vagy törött alkatrész. b)                Túl nagy a holtjáték. c)                A rögzítés hibás.

2.6. Elektronikus kormányrásegítő (EPS) || Szemrevételezés és a kormánykerék, valamint a kerekek elfordulási szöge kiegyenlítettségének ellenőrzése járó és álló motor mellett. || a)                Az EPS hibajelző lámpája a rendszerben fellépett valamilyen hibát jelez. b)                Kiegyenlítetlenség a kormánykerék és a kerekek elfordulási szöge között. c)                A kormányrásegítő nem működik.

3.          KILÁTÁSI VISZONYOK ||

3.1.       Látómező || Szemrevételezéssel történő ellenőrzés a vezetőülésből. || Akadály a vezető látómezőjében, amely lényegesen befolyásolja a kilátást előre vagy oldalra.

3.2.          Az üveg állapota || Szemrevételezés. || a)                Megrepedt vagy elszíneződött üveg, illetve átlátszó felület (ha megengedett). b)                Az üveg vagy átlátszó felület (ideértve a tükröződő vagy színezett bevonatot) nem felel meg a követelményekben (1) előírtaknak (XX)(3). c)                Az üveg vagy átlátszó felület állapota elfogadhatatlan.

3.3.       Visszapillantó tükrök és eszközök || Szemrevételezés. || a)                A tükör vagy eszköz hiányzik vagy nem a követelményeknek(1) megfelelően van felszerelve. b)                A tükör vagy eszköz nem működik, sérült, illetőleg lazán vagy nem megfelelően van rögzítve.

3.4. Szélvédőtörlők || Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. || a)                A szélvédőtörlő nem működik vagy hiányzik. b)                Az ablaktörlő lapát hiányzik vagy egyértelműen hibás.

3.5. Szélvédőmosók || Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. || A szélvédőmosók nem működnek megfelelően.

3.6. Páramentesítő berendezés (X)(2) || Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. || A rendszer nem működik vagy egyértelműen hibás.

4.          VILÁGÍTÁS, FÉNYVISSZAVERŐK ÉS ELEKTROMOS BERENDEZÉSEK ||

4.1.       Fényszórók ||

4.1.1.    Állapot és üzemképesség || Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. || a)                A világítás/fényforrás hibás vagy hiányzik. b)                A fényszórórendszer (fényvisszaverő és lencse) hibás vagy hiányzik. c)                A fényszóró nincs biztonságosan rögzítve.

4.1.2. Beállítás || Fényszóró-beállító készülék vagy beállítófelület segítségével tompított fényen kell meghatározni az egyes fényszórók vízszintes beállítását || A fényszóró beállítása a követelményekben(1) megállapított határokon kívül esik.

4.1.3.    Kapcsolók || Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. || a)                A kapcsoló működése (az egyidejűleg világító fényszórók száma) nem felel meg a követelményeknek(1) b)                A vezérlőegység hibásan működik.

4.1.4.    A követelményeknek való megfelelés(1) || Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. || a)                A fényszóró, a kibocsátott fény színe, az állás vagy a fényerősség nem felel meg a követelményeknek(1). b)                A burán vagy a fényforráson olyan termék található, amely egyértelműen csökkenti a fényerősséget, vagy megváltoztatja a kibocsátott fény színét. c)                A fényforrás és a fényszóró nem kompatibilisek.

4.1.5.    Magasságállító eszközök (ha kötelező) || Szemrevételezéssel történő ellenőrzés és lehetőség szerint működtetés. || a)                A készülék nem működik. b)                A kézi vezérlésű készülék nem működtethető a vezetőülésből.

4.1.6.    Fényszórótisztító berendezés (ha kötelező) || Szemrevételezéssel történő ellenőrzés és lehetőség szerint működtetés. || A készülék nem működik.

4.2.       Első és hátsó helyzetjelző lámpák, oldalsó szélességjelző lámpák és hátsó méretjelző lámpák ||

4.2.1.   Állapot és üzemképesség || Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. || a)                A fényforrás hibás. b)                A bura hibás. c)                A lámpa nincs biztonságosan rögzítve.

4.2.2 Kapcsolók || Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. || a)                A kapcsoló működése nem felel meg a követelményeknek(1). b)                A vezérlőegység hibásan működik.

4.2.3.    A követelményeknek való megfelelés(1) || Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. || a)                A fényszóró, a kibocsátott fény színe, az állás vagy a fényerősség nem felel meg a követelményeknek(1). b)                A burán vagy a fényforráson olyan termék található, amely csökkenti a fényerősséget, vagy megváltoztatja a kibocsátott fény színét.

4.3.       Féklámpák ||

4.3.1.    Állapot és üzemképesség || Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. || a)                A fényforrás hibás. b)                A bura hibás. c)                A lámpa nincs biztonságosan rögzítve .

4.3.2.    Kapcsolók || Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. || a)                A kapcsoló működése nem felel meg a követelményeknek(1). b)                A vezérlőegység hibásan működik.

4.3.3.    A követelményeknek való megfelelés(1) || Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. || A fényszóró, a kibocsátott fény színe, az állás vagy a fényerősség nem felel meg a követelményeknek(1).

4.4.          Irányjelző és vészvillogó lámpák ||

4.4.1.    Állapot és üzemképesség || Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. || a)                A fényforrás hibás. b)                A bura hibás. c)                A lámpa nincs biztonságosan rögzítve .

4.4.2.    Kapcsolók || Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. || A kapcsoló működése nem felel meg a követelményeknek(1).

4.4.3.    A követelményeknek való megfelelés(1) || Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. || A fényszóró, a kibocsátott fény színe, az állás vagy a fényerősség nem felel meg a követelményeknek(1).

4.4.4.    Villogás sebessége || Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. || A villogás üteme nem felel meg a követelményeknek(1).

4.5.          Első és hátsó ködlámpák ||

4.5.1.    Állapot és üzemképesség || Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. || a)                A fényforrás hibás. b)                A bura hibás. c)                A lámpa nincs biztonságosan rögzítve .

4.5.2 Beállítás (X)(2) || Működtetéssel és fényszóró-beállító készülék használatával történő ellenőrzés. || Az első ködlámpa nem áll vízszintesen, amikor a világos-sötét határ a fénycsóvába esik.

4.5.3.    Kapcsolók || Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. || A kapcsoló működése nem felel meg a követelményeknek(1).

4.5.4.    A követelményeknek való megfelelés(1) || Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. || a)                A fényszóró, a kibocsátott fény színe, az állás vagy a fényerősség nem felel meg a követelményeknek(1). b)                A rendszer működése nem felel meg a követelményeknek(1).

4.6.          Hátrameneti lámpák ||

4.6.1.    Állapot és üzemképesség || Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. || a)                A fényforrás hibás. b)                A bura hibás. c)                A lámpa nincs biztonságosan rögzítve .

4.6.2.    A követelményeknek való megfelelés(1) || Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. || a)                A fényszóró, a kibocsátott fény színe, az állás vagy a fényerősség nem felel meg a követelményeknek(1). b)                A rendszer működése nem felel meg a követelményeknek(1).

4.6.3.    Kapcsolók || Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. || A kapcsoló működése nem felel meg a követelményeknek(1).

4.7.       Hátsó rendszámtábla-világítás ||

4.7.1.    Állapot és üzemképesség || Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. || a)                A lámpa közvetlenül hátrafelé világít. b)                A fényforrás hibás. c)                A lámpa nincs biztonságosan rögzítve .

4.7.2.    A követelményeknek való megfelelés(1) || Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. || A rendszer működése nem felel meg a követelményeknek(1).

4.8.       Fényvisszaverő prizmák, láthatósági (fényvisszaverő) jelzések és hátsó fényvisszaverő jelzőtáblák ||

4.8.1.    Állapot || Szemrevételezés. || a)                A fényvisszaverő eszköz hibás vagy sérült. b)                A fényvisszaverő nincs biztonságosan rögzítve .

4.8.2.    A követelményeknek való megfelelés(1) || Szemrevételezés. || A készülék, a visszavert szín vagy az állás nem felel meg a követelményeknek(1).

4.9.       Világítóberendezések kötelező visszajelzői ||

4.9.1.    Állapot és üzemképesség || Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. || Nem működik.

4.9.2.    A követelményeknek való megfelelés(1) || Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. || Nem teljesülnek a követelmények(1).

4.10.    Elektromos összeköttetések a vontatójármű és a pótkocsi vagy nyerges pótkocsi között || Szemrevételezés: lehetőség szerint vizsgáljuk meg az összeköttetés elektromos folytonosságát. || a)                A rögzített alkatrészek ki vannak lazulva. b)                A szigetelés sérült vagy megrongálódott. c)                A pótkocsi vagy a vontatójármű elektromos összeköttetései nem működnek megfelelően.

4.11.     Elektromos vezetékek || Szemrevételezéssel történő ellenőrzés, esetenként a motortér belsejére is kiterjedően, miközben a jármű akna fölött vagy emelőn van. || a)                A vezetékek nincsenek megfelelően rögzítve vagy felerősítve. b)                A vezetékek megrongálódtak. c)                A szigetelés sérült vagy megrongálódott.

4.12.     Nem kötelező lámpák és fényvisszaverők (X)(2) || Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. || a)                A lámpa/fényvisszaverő felszerelése nem felel meg a követelményeknek(1). b)                A lámpa működése nem felel meg a követelményeknek(1). c)                A lámpa/fényvisszaverő nincs biztonságosan rögzítve.

4.13.     Akkumulátor(ok) || Szemrevételezés. || a)                Kilazult. b)                Szivárgás. c)                A kapcsoló (ha kötelező) hibás. d)                A biztosíték (ha kötelező) hibás. e)                A szellőzés (ha kötelező) nem megfelelő.

5.          TENGELYEK, KEREKEK, GUMIABRONCSOK ÉS FELFÜGGESZTÉS ||

5.1.       Tengelyek ||

5.1.1.    Tengelyek || Szemrevételezéssel történő ellenőrzés, miközben a jármű akna fölött vagy emelőn van. Kormányholtjáték-érzékelő használható, a 3,5 tonna össztömeget meghaladó járműveknél ajánlott. || a)                A tengely törött vagy deformálódott. b)                A járműhöz nincs biztonságosan rögzítve. c)                Nem megfelelő javítás vagy átalakítás.

5.1.2.    Féltengelyek || Szemrevételezéssel történő ellenőrzés, miközben a jármű akna fölött vagy emelőn van. Kormányholtjáték-érzékelő használható, a 3,5 tonna össztömeget meghaladó járműveknél ajánlott. Fejtsünk ki függőleges vagy oldalirányú erőt minden egyes kerékre, és jegyezzük fel a merevtengely és a tengelycsonk közötti úthossz mértékét. || a)                A féltengely törött. b)                A tengelycsonkcsap és/vagy a persely túlzottan kopott. c)                A féltengelycsonk és a merevtengely közötti úthossz túl nagy. d)                A féltengelycsap laza a tengelyen.

5.1.3. Kerékcsapágyak || Szemrevételezéssel történő ellenőrzés, miközben a jármű akna fölött vagy emelőn van. Kormányholtjáték-érzékelő használható, a 3,5 tonna össztömeget meghaladó járműveknél ajánlott. Fordítsuk el a kereket, vagy fejtsünk ki oldalirányú erőt minden egyes kerékre, és jegyezzük fel, milyen hosszú a keréknek a tengelycsonkhoz viszonyított úthossza felfelé. || a)                A kerékcsapágy holtjátéka túl nagy. b)                A kerékcsapágy túl szoros, berágódott.

5.2.          Kerekek és gumiabroncsok ||

5.2.1.    Kerékagy || Szemrevételezés. || a)                A kerékanya vagy a csavar hiányzik vagy laza. b)                A kerékagy kopott vagy sérült.

5.2.2.    Kerekek || Minden kerék mindkét oldalának szemrevételezéssel történő ellenőrzése, miközben a jármű akna fölött vagy emelőn van. || a)                Bármilyen törés vagy hegesztési hiba. b)                A rögzítőgyűrűk nem megfelelően vannak felszerelve. c)                A kerék erősen deformálódott vagy kopott. d)                A kerékméret vagy a keréktípus nem felel meg a követelményeknek(1), ezáltal hátrányosan befolyásolja a közlekedésbiztonságot.

5.2.3.    Gumiabroncsok || A teljes gumiabroncs szemrevételezéssel történő ellenőrzése a kerék forgatásával, amikor az nincs a földön és a jármű akna fölött vagy emelőn van, vagy a jármű előre-hátra görgetésével az akna fölött. || a)                A gumiabroncsméret, a terhelhetőség, a jóváhagyási jel vagy a sebességindex nem felel meg a követelményeknek (1), ezáltal hátrányosan befolyásolja a közlekedésbiztonságot. b)                Egyazon tengelyen vagy ikerkeréken különböző méretű gumiabroncsok találhatók. c)                Egyazon tengelyen különböző szerkezetű (radiál/diagonál) gumiabroncsok találhatók. d)                Bármilyen komoly sérülés vagy vágás a gumiabroncson. e)                A futófelület mélysége nem felel meg a követelményeknek(1). f)                A gumiabroncs más alkatrészekhez dörzsölődik. g)                A követelményeknek(1) meg nem felelő utánvágott gumiabroncsok. h)                Hibásan működő vagy egyértelműen nem működő légnyomás-ellenőrző rendszer.

5.3.       Felfüggesztés ||

5.3.1.    Rugók és stabilizátorok || Szemrevételezéssel történő ellenőrzés, miközben a jármű akna fölött vagy emelőn van. Kormányholtjáték-érzékelő használható, a 3,5 tonna össztömeget meghaladó járműveknél ajánlott. || a)                Az alvázhoz vagy a tengelyhez nem megfelelően rögzített rugó. b)                Egy rugóalkatrész sérült vagy törött. c)                Rugó hiányzik. d)                Nem megfelelő javítás vagy átalakítás.

5.3.2.    Lengéscsillapítók || Ellenőrzés szemrevételezéssel, miközben a jármű akna fölött vagy emelőn van, vagy speciális készülékkel (ha rendelkezésre áll). || a)                A lengéscsillapítók nincsenek megfelelően az alvázhoz vagy a tengelyhez rögzítve. b)                Sérült lengéscsillapító, amely komoly szivárgás vagy hibás működés jeleit mutatja.

5.3.2.1 Csillapítás hatékonyságának vizsgálata || A bal és a jobb oldal közötti és/vagy a gyártó által megjelölt abszolút értékekhez mért eltérés megállapítása speciális készülékkel. || a)                Jelentős eltérés van a bal és a jobb oldal között. b)                Nem éri el a megadott alsó határértéket.

5.3.3.    Kardántengelyek, hosszlengőkarok, keresztlengőkarok és felfüggesztőkarok || Szemrevételezéssel történő ellenőrzés, miközben a jármű akna fölött vagy emelőn van. Kormányholtjáték-érzékelő használható, a 3,5 tonna össztömeget meghaladó járműveknél ajánlott. || a)                Az alvázhoz vagy a tengelyhez nem megfelelően rögzített alkatrész. b)                Egy alkatrész sérült, törött vagy túlságosan korrodált. c)                Nem megfelelő javítás vagy átalakítás.

5.3.4.    Felfüggesztési pontok || Szemrevételezéssel történő ellenőrzés, miközben a jármű akna fölött vagy emelőn van. Kormányholtjáték-érzékelő használható, a 3,5 tonna össztömeget meghaladó járműveknél ajánlott. || a)                Túlzott kopás a tengelycsonkcsapon és/vagy a perselyen, illetőleg a felfüggesztés csuklóinál. b)                A porvédő hiányzik vagy erősen elhasználódott.

5.3.5.    Légrugózás || Szemrevételezés || a)                A rendszer működésképtelen. b)                Olyan módon sérült, módosított vagy megrongálódott alkatrész, amely a rendszer működését hátrányosan befolyásolja. c)                Hallható szivárgás a rendszerben.

6.          ALVÁZ ÉS AZ ALVÁZRA ERŐSÍTETT RÉSZEK ||

6.1.       Alváz vagy alvázkeret és az arra erősített részek ||

6.1.1.       Általános állapot || Szemrevételezéssel történő ellenőrzés, miközben a jármű akna fölött vagy emelőn van. || a)                Törés vagy deformálódás bármelyik oldal- vagy kereszttartón. b)                Nem megfelelően felszerelt merevítőlemez vagy rögzítések. c)                Túlzott korrózió, amely befolyásolja a szerelvény merevségét. ||

6.1.2.    Kipufogócsövek és kipufogódob || Szemrevételezéssel történő ellenőrzés, miközben a jármű akna fölött vagy emelőn van. || a)                Nem megfelelően rögzített vagy szivárgó kipufogórendszer. b)                A kipufogógáz bejut a vezetőfülkébe vagy az utastérbe. ||

6.1.3.    Üzemanyagtartály és üzemanyagcsövek (fűtőanyagtartály és vezetékei is) || Szemrevételezéssel történő ellenőrzés, miközben a jármű akna fölött vagy emelőn van, cseppfolyós földgázzal/sűrített földgázzal működő rendszerek esetében szivárgásészlelő készülék használata. || a)                Nem megfelelően rögzített tartály vagy cső. b)                Az üzemanyag szivárog, vagy a tartálysapka hiányzik, illetve rendeltetésének nem felel meg. c)                A cső sérült vagy kidörzsölődött. d)                Az üzemanyag-elzárócsap (ha kötelező) helytelenül működik. e)                Tűzveszély - üzemanyag-szivárgás miatt - az üzemanyagtartály vagy a kipufogórendszer elégtelen védelme miatt - a motortér állapota miatt. f)                A cseppfolyós földgázzal/sűrített földgázzal vagy hidrogénnel működő rendszer nem felel meg a követelményeknek(1). ||

6.1.4.    Lökhárítók, oldalvédő szerkezetek és hátsó ráfutásgátlók || Szemrevételezés. || a)                Meglazult vagy megrongálódott elemek, amelyek érintkezés esetén sérülést okozhatnak. b)                A követelményeknek(1) egyértelműen meg nem felelő szerkezet. ||

6.1.5.    Pótkeréktartó (ha van) || Szemrevételezés. || a)                A tartó nincs megfelelő állapotban. b)                Törött vagy nem megfelelően rögzített tartó. c)                A pótkerék a tartóban nincs megfelelően rögzítve, abból kieshet. ||

6.1.6.                Kapcsolómechanikák és vontatóberendezés || Szemrevételezéssel történő ellenőrzés az elhasználódás és a kifogástalan működtetés tekintetében, különös tekintettel az esetleges biztonsági eszközökre és/vagy mérőműszer használatával. || a)                Sérült, hibás vagy megrepedt alkatrész. b)                Túlzottan kopott alkatrész. c)                A rögzítés hibás. d)                Hiányzó vagy helytelenül működő biztonsági eszköz. e)                A jelzőműszer nem működik. f)                Az eszközök (használaton kívül) kitakarják a rendszámtáblát vagy bármelyik lámpát. g)                Nem megfelelő javítás vagy átalakítás. ||

6.1.7.    Erőátviteli egység || Szemrevételezés. || a)                Kilazult vagy hiányzó biztonsági csavar. b)                A tengelycsapágyak túlzott kopása az erőátviteli egységben. c)                A kardáncsuklós csatlakozás túlzott kopása. d)                A rugalmas csatlakozófej túlzott elhasználódása. e)                A tengely sérült vagy meghajlott. f)                A csapágyház törött vagy nincs megfelelően rögzítve. g)                A porvédő hiányzik vagy erősen elhasználódott. h)                Jogszerűtlenül átalakított erőátvitel. ||

6.1.8.   Motorfelfüggesztések || Szemrevételezéssel történő ellenőrzés, amelyhez nem szükséges feltétlenül a jármű akna fölé vagy emelőre helyezése. || Túlzottan elhasználódott, egyértelműen és súlyosan sérült, lazán felszerelt vagy törött rögzítések. ||

6.1.9 A motor működési jellemzői || Szemrevételezés || a)                Jogszerűtlenül átalakított vezérlőegység. b)                Motor jogszerűtlen átalakítása. ||

6.2.          Vezetőfülke és karosszéria ||

6.2.1. Állapot || Szemrevételezés. || a)                Kilazult vagy sérült szerelvényfal vagy alkatrész, amely sérülést okozhat. b)                Az oszlop nincs megfelelően rögzítve. c)                Motor- vagy kipufogógáz juthat az utastérbe. d)                Nem megfelelő javítás vagy átalakítás. ||

6.2.2.    Rögzítés || Szemrevételezéssel történő ellenőrzés a jármű akna fölé vagy emelőre helyezésével. || a)                A karosszéria vagy a vezetőfülke nincs biztonságosan rögzítve. b)                A karosszéria/vezetőfülke egyértelműen ferdén áll az alvázon. c)                A karosszéria/vezetőfülke nem megfelelően vagy hiányosan van az alvázhoz vagy a kereszttartókhoz rögzítve. d)                Az önhordó karosszérián a rögzítési helyeken túlzott korrózió tapasztalható. ||

6.2.3.    Ajtók és zárak || Szemrevételezés. || a)                Nem megfelelően nyíló-csukódó ajtó. b)                Véletlenszerűen kinyíló vagy becsukva nem maradó ajtó. c)                Az ajtó, a csuklópánt, a zárnyelv vagy az ajtóoszlop hiányzik, lazán van rögzítve vagy megrongálódott. ||

6.2.4.    Padlózat || Szemrevételezéssel történő ellenőrzés a jármű akna fölé vagy emelőre helyezésével. || A padlózat nincs megfelelően rögzítve vagy súlyosan megrongálódott. ||

6.2.5.    Vezetőülés || Szemrevételezés. || a)                Meglazult vagy hibás szerkezetű ülés. b)                Nem megfelelően működő ülésbeállító szerkezet. ||

6.2.6.    Egyéb ülések || Szemrevételezés. || a)                Hibás állapotú vagy nem megfelelően rögzített ülések. b)                Az üléseket nem a követelményeknek(1) megfelelően szerelték be. ||

6.2.7.    Vezetői kezelőszervek || Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. || A jármű biztonságos működtetéséhez szükséges valamelyik kezelőszerv nem működik jól. ||

6.2.8.    A vezetőfülke fellépői || Szemrevételezés. || a)                A lépcső vagy fellépő nincs biztonságosan rögzítve. b)                A lépcső vagy fellépő balesetveszélyes. ||

6.2.9.   Egyéb belső és külső szerelvények és berendezések || Szemrevételezés. || a)                Hibásan rögzített egyéb szerelvény vagy berendezés. b)                A követelményeknek(1) meg nem felelő egyéb szerelvény vagy berendezés. c)                Szivárgó hidraulikus berendezés. ||

6.2.10.   Sárvédők (sárhányók), felcsapódó víz elleni védelem || Szemrevételezés. || a)                A sárvédő hiányzik, meglazult vagy túlzottan korrodált. b)                Nincs elegendő távolságra a keréktől. c)                Nem teljesülnek a követelmények(1). ||

7.          EGYÉB BERENDEZÉSEK ||

7.1.       Biztonsági övek/csatok és utasbiztonsági rendszerek ||

7.1.1.    A biztonsági övek és csatok biztonságos rögzítése || Szemrevételezés. || a)                A rögzítőpont súlyosan megrongálódott. b)                A rögzítőpont laza. ||

7.1.2.    A biztonsági övek és csatok állapota || Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. || a)                A kötelező biztonsági öv hiányzik vagy nincs felszerelve. b)                A biztonsági öv sérült. c)                A biztonsági öv nem felel meg a követelményeknek(1). d)                A biztonsági öv csatja sérült vagy nem működik megfelelően. e)                A biztonsági öv visszahúzója sérült vagy nem működik megfelelően. ||

7.1.3. A biztonsági öv terheléskorlátozója || Szemrevételezés || A terheléskorlátozó nem a járműhöz való vagy nyilvánvalóan hiányzik. ||

7.1.4. Biztonságiöv-előfeszítők || Szemrevételezés || Az előfeszítő nem a járműhöz való vagy nyilvánvalóan hiányzik. ||

7.1.5. Légzsák || Szemrevételezés || a)                A légzsákok nem a járműhöz valók vagy nyilvánvalóan hiányoznak. b)                A légzsák egyértelműen nem működik. ||

7.1.6. SRS-rendszerek || A hibajelző lámpa szemrevételezéssel történő ellenőrzése. || Az SRS hibajelző lámpája a rendszerben fellépett valamilyen hibát jelez. ||

7.2.   Tűzoltó készülék (X)(2) || Szemrevételezés. || a)                Hiányzik. b)                Nem teljesülnek a követelmények(1). ||

7.3.   Zárak és lopásgátló eszközök || Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. || a)                Az eszköz nem működik: nem akadályozza meg, hogy a járművet elindítsák. b)                Az eszköz hibás vagy véletlenszerűen zár, illetve blokkol. ||

7.4.   Elakadásjelző háromszög (ha kötelező)(X)(2) || Szemrevételezés. || a)                Hiányzik vagy hiányos. b)                Nem teljesülnek a követelmények(1). ||

7.5.   Elsősegélycsomag (ha kötelező) (X) (2) || Szemrevételezés. || Hiányzik, hiányos vagy nem felel meg a követelményeknek(1). ||

7.6.   Kerékék (ékek) (ha kötelező) (X)(2) || Szemrevételezés. || Hiányzik vagy nincs jó állapotban. ||

7.7.   Hangjelző riasztóberendezés || Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. || a)                Nem működik. b)                Megbízhatatlan vezérlés. c)                Nem teljesülnek a követelmények(1). ||

7.8.   Sebességmérő || Szemrevételezéssel vagy működtetéssel (közúti ellenőrzés során), illetve elektronikus eszközökkel történő ellenőrzés. || a)                Nem a követelményeknek(1). megfelelően van felszerelve. b)                Nem működik. c)                Nincs világítás. ||

7.9.   Menetíró készülék (ha van/kötelező) || Szemrevételezés. || a)                Nem a követelményeknek(1). megfelelően van felszerelve. b)                Nem működik. c)                A plomba sérült vagy hiányzik. d)                A kalibrációs címke hiányzik, olvashatatlan vagy lejárt. e)                Nyilvánvalóan illetéktelen beavatkozás vagy manipulálás történt. f)                A gumiabroncsok mérete nem felel meg a kalibrációs paramétereknek. ||

7.10.   Sebességkorlátozó berendezés (ha kötelező) || Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés, ha van ilyen berendezés. || a)                Nem a követelményeknek(1) megfelelően van felszerelve. b)                Egyértelműen nem működik. c)                A beállított sebességhatár nem megfelelő (ha ellenőrizték). d)                A plomba sérült vagy hiányzik. e)                A kalibrációs címke hiányzik, olvashatatlan vagy lejárt. f)                A gumiabroncsok mérete nem felel meg a kalibrációs paramétereknek. ||

7.11      Kilométer-számláló, ha rendelkezésre áll || Szemrevételezés || a)                Nyilvánvaló manipulálás (csalás). b)                Egyértelműen nem működik. ||

7.12      Elektronikus menetstabilizáló rendszer (ESC), ha be van szerelve/kötelező || Szemrevételezés || a)                A keréksebesség-érzékelő hiányzik vagy sérült. b)                A vezetékek sérültek. c)                Egyéb alkatrész hiányzik vagy sérült. d)                A kapcsoló sérült vagy helytelenül működik. e)                Az ESC hibajelző lámpája a rendszerben fellépett valamilyen hibát jelez. ||

8.          KÖRNYEZETTERHELÉS ||

8.1.       Zaj ||

8.1.1.    Zajcsökkentő rendszer || Szubjektív értékelés (hacsak az ellenőrzést végző személy úgy nem gondolja, hogy a zajszint elérheti a határértéket: ebben az esetben az álló járművön zajszintmérővel zajszintvizsgálat végezhető). || a)                A követelményekben(1) engedélyezettnél magasabb zajszint. b)                A zajcsökkentő rendszer bármely része meglazult, gyengén tart, sérült, helytelenül van felszerelve, hiányzik vagy egyértelműen olyan módon alakították át, hogy az a zajszintet hátrányosan befolyásolja. ||

8.2.       Kipufogógáz-kibocsátás ||

8.2.1.    Benzinüzemű motorok kibocsátása ||

8.2.1.1.    Kipufogógáz-kibocsátást szabályozó berendezések || Szemrevételezés || a)                A gyártó által felszerelt kibocsátáscsökkentő berendezés hiányzik, átalakították vagy nyilvánvalóan meghibásodott. b)                Olyan szivárgások észlelhetők, amelyek befolyásolhatják a kibocsátásmérést. ||

8.2.1.2. Gáz-halmazállapotú kibocsátás || A mérés a követelményeknek(1) megfelelő kipufogógáz-elemző készülék segítségével történik. Egy másik lehetőség szerint a megfelelő fedélzeti diagnosztikai rendszerekkel (OBD) ellátott járműveken a kibocsátáscsökkentő rendszer megfelelő működése a kibocsátás mérése helyett az OBD-készülék értékeiről is leolvasható, illetve magának az OBD-készülék megfelelő működésének ellenőrzése is megtörténhet alapjáraton, a gyártónak a melegítésre vonatkozó ajánlásaival, illetve egyéb követelményekkel(1) összhangban. || a)                A gáz-halmazállapotú kibocsátás meghaladja a gyártó által meghatározott szintet. b)                vagy ha ez az adat nem áll rendelkezésre, a CO-kibocsátás meghaladja a következő mértékeket: i.           korszerű kibocsátáscsökkentő rendszerrel fel nem szerelt jármű esetében: – 4,5%, vagy – 3,5% a nyilvántartásba vételnek vagy a forgalomba helyezésnek a követelményekben(1) meghatározott időpontja szerint. ii.          korszerű kibocsátáscsökkentő rendszerrel felszerelt jármű esetében: – alapjáraton: 0,5% – magas üresjárati fordulatszámon 0,3% vagy – alapjáraton: – 0,3%[6] – magas üresjárati fordulatszámon 0,2% a nyilvántartásba vételnek vagy a forgalomba helyezésnek a követelményekben(1) meghatározott időpontja szerint c)                A lambda-érték kívül esik az 1±0,03 tartományon vagy nem felel meg a gyártó előírásainak. d)            Az OBD-leolvasás jelentős mértékű működési hibára utal. ||

8.2.2.       Dízelüzemű motorok kibocsátása ||

Kipufogógáz-kibocsátást szabályozó berendezések || Szemrevételezés || a)                A gyártó által felszerelt kibocsátáscsökkentő berendezés hiányzik vagy nyilvánvalóan meghibásodott. b)                Olyan szivárgások észlelhetők, amelyek befolyásolhatják a kibocsátásmérést. ||

8.2.2.2. Átlátszatlanság Az 1980. január 1. előtt nyilvántartásba vett vagy forgalomba helyezett járművek mentesülnek e követelmény alól. || a) A kipufogógáz átlátszatlanságának mérése (terhelés nélkül, az alapjárattól a leszabályozott fordulatszámig tartó) szabadgyorsítás mellett, miközben a sebességváltó üres állásban van, a tengelykapcsoló pedig ki van nyomva. b) A jármű előkészítése: 1. A járművek előkészítés nélkül is vizsgálhatók, bár biztonsági okokból ellenőrizni kell, hogy a motor meleg-e, és megfelelő műszaki állapotban van-e. 2. Előkészítési követelmények: i. A motor eléri az üzemi hőmérsékletet, például az olajszintmérő pálca csövébe helyezett szondával mérve az olaj legalább 80 °C, illetőleg normál üzemi hőmérsékletű (amennyiben ez az alacsonyabb érték), illetve az infravörös sugárzás szintjével mérve a motorblokk hőmérséklete legalább ezzel egyenértékű. Amennyiben a jármű konfigurációja miatt a mérés nem kivitelezhető, akkor a motor normál üzemi hőmérséklete más eszközökkel, például a motorhűtő ventilátor működése alapján is megállapítható. ii. A kipufogórendszert legalább három szabadgyorsítási ciklussal, illetve ezzel egyenértékű módszerrel ki kell tisztítani. c) Vizsgálati eljárás: 1. A motornak és adott esetben a beszerelt turbófeltöltőknek az egyes szabadgyorsítási ciklusok megkezdése előtt alapjáratban kell lenniük. Nagy teljesítményű dízelmotorok esetében a gázpedál kiengedését követően legalább 10 másodpercet kell várni. 2. Az egyes szabadgyorsítási ciklusok elindításakor a gázpedált folyamatosan és gyorsan (egy másodperc alatt), de nem túl hevesen teljesen be kell nyomni úgy, hogy a befecskendezőszivattyú a lehető legnagyobb mértékű üzemanyag-ellátást biztosítsa. 3. Az egyes szabadgyorsítási ciklusok alatt a gázpedál felengedése előtt a motornak el kell érnie a leszabályozási fordulatszámot, az automata sebességváltóval ellátott járművek esetében pedig a gyártó által meghatározott fordulatszámot, illetve ha ez az adat nem áll rendelkezésre, a leszabályozási fordulatszám kétharmadát. Ez például a motorfordulatszám figyelemmel kísérésével vagy a gázpedál benyomása és felengedése között kellő időt – az 1. melléklet szerinti 1. és 2. kategóriájú járművek esetében lehetőleg legalább két másodpercet – hagyva biztosítható. 4. A járművek csak akkor nem felelnek meg a vizsgálaton, ha legalább az utolsó három szabadgyorsítási ciklus mérési eredményének számtani közepe meghaladja a határértéket. A számítások során a mérések számtani közepétől vagy a mérési eredmények szórását figyelembe vevő más statisztikai jellemzőtől jelentős mértékben eltérő mérési eredmények elhagyhatók. A tagállamok korlátozhatják a vizsgálati ciklusok számát. 5. A szükségtelen vizsgálatok elkerülése érdekében a tagállamok alkalmatlannak minősíthetik azokat a járműveket, amelyek esetében háromnál kevesebb szabadgyorsítási ciklus, illetőleg a tisztítási ciklusok után a határértékeknél lényegesen magasabb értékeket mértek. Szintén a szükségtelen vizsgálatok elkerülése érdekében a tagállamok megfelelőnek minősíthetik azokat a járműveket, amelyek mért értékei háromnál kevesebb szabad gyorsítási ciklus, illetőleg a tisztítási ciklusok után jelentős mértékben a határértékek alatt maradnak. || a)                A követelményekben(1) meghatározott dátum után nyilvántartásba vett vagy először forgalomba helyezett járművek esetében az átlátszatlanság meghaladja a gyártó által a járművön elhelyezett adattáblán szereplő értéket; b)                Ha ez az adat nem áll rendelkezésre vagy a követelmények(1) nem engedélyezik a referenciaértékek használatát, a határérték szívómotorok esetében 2,5 m-1, turbótöltéses motorok esetében 3,0 m-1, a követelményekben(1) azonosított járművek esetében, illetve a követelményekben(1) meghatározott dátum után nyilvántartásba vett vagy először forgalomba helyezett járművek esetében pedig 1,5 m-1 [7]. ||

8.3.       Elektromágneses interferencia kiszűrése ||

Rádióinterferencia (X)(2) || Szemrevételezés. || Az előírt követelmények(1) valamelyike nem teljesül. ||

8.4.       A környezettel összefüggő egyéb ellenőrzések ||

8.4.1. Folyadékszivárgások || Szemrevételezés. || Bármilyen túlzott folyadékszivárgás, amely károsíthatja a környezetet vagy veszélyeztetheti a többi közlekedő biztonságát. ||

9. M2 ÉS M3 KATEGÓRIÁJÚ SZEMÉLYSZÁLLÍTÓ JÁRMŰVEK KIEGÉSZÍTŐ VIZSGÁLATA ||

9.1.    Ajtók ||

9.1.1.    Beszálláshoz, illetve kiszálláshoz használt ajtók || Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. || a)                Hibás működés. b)                Rongált állapot. c)                Hibás vésznyitó berendezés. d)                Az ajtók vagy a figyelmeztető készülékek távirányítója hibás. e)                Nem teljesülnek a követelmények(1). ||

9.1.2. Vészkijáratok || Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés (megfelelő esetben). || a)                Hibás működés. b)                Emergency exits signs missing or illegible c)                Hiányzik az ablaktörő kalapács. d)                Nem teljesülnek a követelmények(1). ||

9.2.          Pára- és fagymentesítő berendezés (X)(2) || Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. || a)                Nem működik megfelelően. b)                Mérgező gázok vagy kipufogógáz kerül a vezetőfülkébe vagy az utastérbe c)                A fagymentesítő (ha kötelező) sérült. ||

9.3.          Szellőző- és fűtőrendszer (X)(2) || Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. || a)                Hibás működés. b)                Mérgező gázok vagy kipufogógáz kerül a vezetőfülkébe vagy az utastérbe. ||

9.4.      Ülések ||

9.4.1. Utasülések (a kísérőszemélyzet ülései is) || Szemrevételezés || a)                Hibás állapotú vagy nem megfelelően rögzített ülések. b)                Lehajtható ülések (ha megengedettek) nem működnek automatikusan. c)                Nem teljesülnek a követelmények(1). ||

9.4.2. Vezetőülés (kiegészítő követelmények) || Szemrevételezés || a)                Hibás speciális eszközök, pl. napellenző vagy vakításmentes szélvédő b)                A vezető védelme bizonytalan vagy nincs összhangban a követelményekkel (1). ||

9.5. Belső világítás és irányvilágítás (X)(2) || Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. || Az eszközök hibásak vagy nem felelnek meg a követelményeknek(1). ||

9.6.     Folyosók, állóhelyek || Szemrevételezés || a)                Nem megfelelően rögzített padló. b)                Hibás korlátok és kapaszkodók. c)                Nem teljesülnek a követelmények(1). ||

9.7.     Lépcsők || Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés (megfelelő esetben). || a)                Rongált vagy sérült állapot. b)                A behúzható lépcsők nem működnek megfelelően. c)                Nem teljesülnek a követelmények(1). ||

9.8.     Utaskommunikációs rendszer (X)(2) || Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. || Hibás rendszer ||

9.9.    Feliratok (X)(2) || Szemrevételezés. || a)                Hiányzó, hibás vagy olvashatatlan felirat. b)                Nem teljesülnek a követelmények(1). ||

9.10.   Gyermekek szállításával kapcsolatos követelmények (X)(2) ||

9.10.1.  Ajtók || Szemrevételezés || Az ajtók védelme nincs összhangban az ezen közlekedési formára vonatkozó követelményekkel(1) ||

9.10.2.  Jeladó és speciális berendezések || Szemrevételezés || A jeladó vagy speciális berendezések hiányzanak vagy nem felelnek meg a követelményeknek(1). ||

9.11.        A fogyatékos személyek szállításával kapcsolatos követelmények (X)(2) ||

9.11.1   Ajtók, rámpák, emelők || Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. || a)                Hibás működés. b)                Rongált állapot. c)                Hibás vezérlő(k). d)                Hibás riasztóberendezés(ek). e)                Nem teljesülnek a követelmények(1). ||

9.11.2.  Kerekesszék-rögzítés || Szemrevételezéssel történő ellenőrzés és szükség esetén működtetés. || a)                Hibás működés. b)                Rongált állapot. c)                Hibás vezérlő(k). d)                Nem teljesülnek a követelmények(1). ||

9.11.3.  Jeladó és speciális berendezések || Szemrevételezés || A jeladó vagy speciális berendezések hiányzanak vagy nem felelnek meg a követelményeknek(1). ||

9.12.   Egyéb speciális berendezések (X)(2) ||

9.12.1. Ételkészítési berendezések || Szemrevételezés || a)                A berendezés nincs összhangban a követelményekkel(1). b)                Olyan mértékben sérült a berendezés, hogy használata veszélyes lenne. ||

9.12.2. Egészségügyi berendezés || Szemrevételezés || A berendezés nincs összhangban a követelményekkel(1). ||

9.12.3 Egyéb berendezések (pl. audiovizuális rendszerek) || Szemrevételezés || Nem teljesülnek a követelmények(1). ||

MEGJEGYZÉSEK:

A „követelményeket” a nyilvántartásba vétel szerinti országban a jóváhagyáskor, az első nyilvántartásba vételkor vagy az első forgalomba helyezéskor megszabott típus-jóváhagyási előírások, illetve az utólagos módosítási kötelezettségek vagy a nemzeti jogszabályok határozzák meg.

X: a jármű állapotát és közlekedésre való alkalmasságát érintő tétel, amely azonban a műszaki vizsgálat szempontjából nem bír alapvető fontossággal.

III. MELLÉKLET

A JÁRMŰVEK HIÁNYOSSÁGAINAK ÉRTÉKELÉSÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

Annak megállapítása érdekében, hogy a jármű állapota elfogadható-e, a műszaki vizsgálat során az itt következő szabályokat kell alkalmazni az egyes vizsgálandó járműrendszerekre és -alkatrészekre nézve.

Ellenőrzött tétel || Hiányosságok || A hiányosságok értékelése

|| Kisebb || Komoly || Veszélyes

0.       A JÁRMŰ AZONOSÍTÓ ADATAI

0.1.      Rendszámtábla (amennyiben a követelmények szükségessé teszik(1)) || a)                A rendszámtábla (rendszámtáblák) hiányzik (hiányoznak) vagy olyan gyengén van(nak) rögzítve, hogy leeshet(nek). || || X ||

b)                A felirat hiányzik vagy olvashatatlan. || || X ||

c)                Nem egyezik a jármű okmányaival vagy nyilvántartott adataival. || || X ||

0.2.      Járműazonosító szám – alvázszám/sorozatszám || a)                Hiányzik vagy nem található. || || X ||

b)                Nem teljes, olvashatatlan. || || X ||

c)                Nem egyezik a jármű okmányaival vagy nyilvántartott adataival. || || X ||

1.         FÉKBERENDEZÉS

1.1.      Műszaki állapot és üzemképesség

1.1.1.       Üzemi fékpedál/fékkar tengelye || a)                Túl szoros a tengely. || || X ||

b)                Túl nagy a kopás vagy a holtjáték. || || X ||

1.1.2.    A pedál/kar állapota és a fékműködtető berendezés útja || a)                A tartalék úthossz túl nagy vagy elégtelen. || || X ||

b)                A fékműködtető szabad oldása korlátozott. Ez befolyásolja a helyes működést. || X || X ||

c)                A fékpedál csúszásgátlója hiányzik, laza vagy simára kopott. || X || ||

1.1.3.   Vákuumszivattyú vagy kompresszor és tartályok || a)                A figyelmeztető berendezés működésbe lépése után (vagy ha a manométer a veszélyzónában van) nincs legalább négy fékezéshez elegendő légnyomás/vákuum. legalább két fékezés a figyelmeztető berendezés működésbe lépése után (vagy ha a manométer a veszélyzónában van) || || X || X

b)                A fék biztonságos működéséhez szükséges nyomás/vákuum felépülési ideje nem felel meg a követelményeknek(1). || || X ||

c)                Nem működik a többkörös védőszelep vagy a nyomáscsökkentő szelep. || || X ||

d)                Levegőelszökés miatt érezhető nyomásesés vagy hallható levegőszivárgás tapasztalható. || || X ||

e)                Külső sérülés valószínűsíthetően befolyásolja a fékrendszer működését. A biztonsági fék működése nem kielégítő || || X || X

1.1.4.    Alacsony nyomásra figyelmeztető manométer vagy jelzés || A manométer vagy a jelzőműszer rosszul működik vagy hibás. Az alacsony nyomás nem állapítható meg. || X || X ||

1.1.5.    Kézi működtetésű fékvezérlő szelep || a)                A vezérlőkar törött, sérült vagy túlságosan kopott. || || X ||

b)                A vezérlőkar nincs megfelelően a szelepre rögzítve vagy a szelep kilazult. || || X ||

c)                Lazák a csatlakozások, vagy szivárgás van a rendszerben. || || X ||

d)                Nem kielégítő működés. || || X ||

1.1.6.   Rögzítőfék-kezelőszerv, rögzítőfékkar, rögzítőfék-reteszelő kilincsmű, elektromos rögzítőfék || a)                A reteszelés nem tart megfelelően. || || X ||

b)                A rögzítőfékkar-tengely vagy a reteszelőmechanizmus kopott. Túlzott kopás esetén || X || X ||

c)                Túl nagy karúthossz a kezelőkar helytelen beállítása miatt. || || X ||

d)                A kezelőszerv hiányzik, sérült vagy nem működik. || || X ||

e)                Nem megfelelő működés, a figyelmeztető készülék hibát jelez. || || X ||

1.1.7. Fékszelepek (lábszelepek, tehermentesítők, vezérlőszelepek) || a)                A szelep sérült vagy túlzott levegőszivárgás tapasztalható. Ez befolyásolja a helyes működést. || || X || X

b)                Túlzott olajkifolyás a kompresszorból. || X || ||

c)                A szelep nincs megfelelően rögzítve vagy szakszerűtlenül van beszerelve. || || X ||

d)                A hidraulikus fékfolyadék folyik vagy szivárog. Ez befolyásolja a helyes működést. || || X || X

1.1.8.   Csatlakozófejek a pótkocsifékekhez (elektromos és pneumatikus) || a)                A lezárócsap vagy az automatikusan záródó szelep hibás. Ez befolyásolja a helyes működést. || X || X ||

b)                A lezárócsap vagy a csatlakoztatószelep nincs megfelelően rögzítve vagy szakszerűtlenül van beszerelve. Ez befolyásolja a helyes működést. || X || X ||

c)                Túl nagy a szivárgás. Ez befolyásolja a helyes működést. || || X || X

d)                Nem megfelelő működés. Ez befolyásolja a fék működését. || || X || X

1.1.9.   Energiatároló sűrítettlevegő-tartálya || a)                A tartály enyhén sérült vagy enyhén korrodált. A tartály súlyosan sérült, korrodált vagy szivárog. || X || X ||

b)                Hatás a vízmentesítő berendezés működésére. A vízmentesítő berendezés nem működik. || X || X ||

c)                A tartály nincs megfelelően rögzítve vagy szakszerűtlenül van felszerelve. || || X ||

1.1.10.     Fékrásegítő egység, főfékhenger (hidraulikus fékberendezésben) || a)                A fékrásegítő sérült vagy hatástalan. || || X ||

b)                A főfékhenger sérült, de a fék működik. A főfékhenger sérült vagy szivárog. || || X || X

c)                A főfékhenger nem biztonságos, de a fék működik. A főfékhenger nem biztonságos. || || X || X

d)                Nincs elegendő fékfolyadék (szintje a „MIN” jelzés alatt áll, de mennyisége meghaladja a tartály térfogatának 50%-át). Nincs elegendő fékfolyadék (szintje a „MIN” jelzés alatt áll, és mennyisége nem éri el a tartály térfogatának 50%-át). Nem látható fékfolyadék. || X || X || X

e)                A főfékhenger tartályának fedele hiányzik. || X || ||

f)                A fékfolyadék-figyelmeztető lámpa világít vagy hibás. || X || ||

g)                A fékfolyadékszint-figyelmeztető készülék helytelenül működik. || X || ||

1.1.11.     Merev fékcsövek || a)                Meghibásodás vagy törés közvetlen veszélyének fennállása. || || || X

b)                A csöveknél vagy a csatlakozófejeknél szivárgás észlelhető (légfékrendszerek esetében). A csöveknél vagy a csatlakozófejeknél szivárgás észlelhető (hidraulikus fékrendszerek esetében). || || X || X

c)                A csövek sérültek vagy túlságosan korrodáltak. Ez a blokkolásveszély és a szivárgás közvetlen kockázata révén befolyásolja a fékrendszer működését. || || X || X

d)                A csövek nem a megfelelő helyre vannak bekötve. Károsodás veszélye áll fenn. || X || X ||

1.1.12.     Féktömlők || a)                Meghibásodás vagy törés közvetlen veszélyének fennállása. || || || X

b)                A tömlők meg vannak csavarodva vagy túl rövidek. A tömlők sérültek vagy ki vannak dörzsölődve. || X || X ||

c)                A tömlőknél vagy a csatlakozásoknál szivárgás észlelhető (légfék-rendszerek). A tömlőknél vagy a csatlakozásoknál szivárgás észlelhető (hidraulikus fékrendszerek). || || X || X

d)                A tömlők nyomás alatt megduzzadnak. A szövetbevonat sérült. || || X || X

e)                A tömlők porózusak. || || X ||

1.1.13.     Dob- és tárcsafékbetétek || a)                A dob- vagy a tárcsafékbetét túlzottan kopott (elérte a minimumjelzést). A dob- vagy a tárcsafékbetét túlzottan kopott (átlépte a minimumjelzést). || || X || X

b)                A betét szennyezett (olaj, zsír stb.). Ez befolyásolja a fék működését. || || X || X

c)                A betét hiányzik. || || || X

1.1.14.     Fékdobok, féktárcsák || a)                A dob vagy tárcsa kopott (elérte a minimumjelzést) vagy barázdálódott. A dob vagy tárcsa túlságosan kopott, túlságosan barázdálódott vagy repedezett, nincs megfelelően rögzítve, vagy törött. || || X || X

b)                A fékdob vagy a féktárcsa szennyezett (olaj, zsír stb.). || || X ||

c)                A fékdob vagy a féktárcsa hiányzik. || || || X

d)                A féktartólapok nincsenek megfelelően rögzítve. || || X ||

1.1.15.                Fékbowdenhuzalok, fékvonórudak, fékkarok, fékrudazatok || a)                A bowdenhuzal sérült vagy összecsomózódott. Ez befolyásolja a fék működését. || || X || X

b)                Valamelyik alkatrész túlságosan kopott vagy korrodált. Ez befolyásolja a fék működését. || || X || X

c)                Nem megfelelően rögzített huzal, rúd vagy csatlakozóelem. || || X ||

d)                A bowdenvezető sérült. || || X ||

e)                A fékrendszer szabad mozgása korlátozott. || || X ||

f)                A fékkarok/fékrudazatok rendellenes úthossza hibás beállításra vagy túlzott kopásra utal. || || X ||

1.1.16.     Fékműködtető készülék (rugóerő-tárolós fék, hidraulikus fékhenger is) || a)                A készülék repedt vagy sérült. Ez befolyásolja a fék működését. || || X || X

b)                A készülékben szivárgás észlelhető. Ez befolyásolja a fék működését. || || X || X

c)                A készülék nincs megfelelően rögzítve vagy szakszerűtlenül van beszerelve. Ez befolyásolja a fék működését. || || X || X

d)                A készülék túlságosan korrodált. A készülék eltörhet. || || X || X

e)                A működtető dugattyúnak vagy a membránnak elégtelen vagy túl nagy az úthossza. Ez befolyásolja a fék működését (nincs tartalék mozgástér). || || X || X

f)                A porvédő sérült. A porvédő hiányzik vagy erősen sérült. || X || X ||

1.1.17.     Fékerő-szabályozó szelep || a)                A rudazat sérült. || || X ||

b)                A rudazat rosszul van beállítva. || || X ||

c)                A szelep szorul vagy nem működik (az ABS működik). A szelep szorul vagy nem működik. || || X || X

d)                A szelep (ha kötelező) hiányzik. || || || X

e)                Az adattábla hiányzik. || X || ||

f)                Az adatok olvashatatlanok vagy nem felelnek meg a követelményeknek(1). || X || ||

1.1.18.                Fékpofahézag-állítók és -jelzők || a)                A hézagállító sérült, szorul, rendellenes az úthossza, túlságosan kopott vagy helytelenül van beállítva. || || X ||

b)                A hézagállító hibás. || || X ||

c)                A hézagállító helytelenül van beszerelve vagy kicserélve. || || X ||

1.1.19.     Tartósfék-rendszer (ha be van szerelve vagy kötelező) || a)                Laza csatlakozás vagy rögzítés. Ez befolyásolja a helyes működést. || X || X ||

b)                A rendszer nyilvánvalóan hibás vagy hiányzik. || || X ||

1.1.20.     Pótkocsifékek automatikus működése || A pótkocsi fékje nem működik automatikusan a csatlakozás szétkapcsolásakor. || || || X

1.1.21.     Teljes fékrendszer || a)                Egyéb rendszerelem (pl. fagytalanító szivattyú, légpárátlanító stb.) külső sérülése vagy a fékrendszert hátrányosan érintő túlzott korróziója. Ez befolyásolja a fék működését. || || X || X

b)                A levegő vagy fagyásgátló szivárgása. Ez befolyásolja a rendszer helyes működését. || X || X ||

c)                Nem megfelelően rögzített vagy szakszerűtlenül beszerelt alkatrész. || || X ||

d)                Valamely alkatrész nem megfelelő javítása vagy átalakítása[8] Ez befolyásolja a fék működését. || || X || X

1.1.22.     Tesztelő csatlakozások (ha be vannak szerelve vagy kötelezők) || a)                Hiányzik. || || X ||

b)                Sérültek, használhatatlanok vagy szivárognak. || X || X ||

1.2.       Az üzemi fék működési jellemzői és hatásossága

1.2.1.    Működési jellemzők || a)                Nem megfelelő fékerő egy vagy több keréken. A fékerő hiánya egy vagy több keréken. || || X || X

b)                A fékerő egy adott keréken kisebb, mint az ugyanazon a tengelyen levő másik keréken mért maximális fékerő 70%-a. illetőleg közúton történő fékvizsgálat esetén a jármű túlzott mértékben eltér az egyenes iránytól. Tengelykormányzás esetén a fékerő egy adott keréken kisebb, mint az ugyanazon a tengelyen levő másik keréken mért maximális fékerő 50%-a. || || X || X

c)                A fékerő nem növelhető fokozatosan (a fék rángat). || || X ||

d)                Rendellenes késés a fék működtetése közben, bármely keréken. || || X ||

e)                Túl nagy fékerő-ingadozás egy kerékfordulaton belül. || || X ||

1.2.2.    Hatásosság || Nem éri el az alábbi minimális értékeket: A 2010/48/EU irányelv hatályba lépése után nyilvántartásba vett járművek esetében: –                 N1 kategória: 50 % –                 M1 kategória: 58 % –                 M2 és M3 kategória: 50 % –                 N2 és N3 kategória: 50 % –                 O2 (XX)(3), O3 and O4 kategória: · nyerges pótkocsi esetében: 45% · vonórudas pótkocsi esetében: 50% A 2010/48/EU irányelv hatályba lépése előtt nyilvántartásba vett járművek esetében: N1 kategória: 45% M1, M2 és M3 kategória: 50% [9] N2 és N3 kategória: 43% [10] O2 (XX)(3), O3 and O4 kategória: 40% [11] Egyéb kategóriák (XX)(3): - L-kategóriák (mindkét fék):                 L1e kategória: 42 %                 L2e, L6e kategória: 40 %                 L3e kategória: 50 %                 L4e kategória: 46 %                 L5e, L7e kategória: 44 % - L-kategóriák (hátsókerék-fék):                 minden kategória: 25 % A vizsgálat alkalmával a hatásosság a jármű tömege viszonylatában a fenti értékek kevesebb mint 50%-a. || || X || X

1.3.       Biztonsági fék működési jellemzői és hatásossága (ha külön rendszer biztosítja)

1.3.1. Működési jellemzők || a)                Nem megfelelő fékerő egy vagy több keréken. A fékerő hiánya egy vagy több keréken. || || X || X

b)                A fékerő egy adott keréken kisebb, mint az ugyanazon a tengelyen levő valamely másik keréken mért maximális fékerő 70%-a, illetőleg közúton történő fékvizsgálat esetén a jármű túlzott mértékben eltér az egyenes iránytól. Tengelykormányzás esetén a fékerő egy adott keréken kisebb, mint az ugyanazon a tengelyen levő másik keréken mért maximális fékerő 50%-a. || || X || X

c)                A fékerő nem növelhető fokozatosan (a fék rángat). || || X ||

1.3.2.    Hatásosság || A fékerő kisebb, mint az 1.2.2. pont szerint a megengedett maximális tömeg (nyerges pótkocsi esetében a megengedett tengelyterhelések összege) mellett meghatározott üzemi fékhatás 50%-a[12]. (az L1e és L3e kategóriák kivételével). A vizsgálat alkalmával a hatásosság a jármű tömege viszonylatában a fenti értékek kevesebb mint 50%-a. || || X || X

1.4.       Rögzítőfék működési jellemzői és hatásossága

1.4.1.    Működési jellemzők || A fék az egyik oldalon nem működik, illetőleg közúton történő fékvizsgálat esetén a jármű túlzott mértékben eltér az egyenes iránytól. A vizsgálat alkalmával a hatásosság a jármű tömege viszonylatában a fenti értékek kevesebb mint 50%-a. || || X || X

1.4.2.    Hatásosság || A lefékezettségi arány az összes járművet tekintve nem éri el a 16%-ot a jármű legnagyobb megengedett tömegéhez viszonyítva (illetve gépjárművek esetében, ha az nagyobb, a 12%-ot a jármű legnagyobb megengedett együttes tömegéhez viszonyítva) (az L1e és L3e kategóriák kivételével). A vizsgálat alkalmával a hatásosság a jármű tömege viszonylatában a fenti értékek kevesebb mint 50%-a. || || X || X

1.5.       A tartósfék-rendszer működési jellemzői || a)                A fékhatás nem fokozatosan változik (a kipufogófék-rendszerekre nem vonatkozik). || || X ||

b)                A rendszer nem működik. || || X ||

1.6.       Blokkolásgátló fékrendszer (ABS) || a)                A figyelmeztető berendezés hibásan működik. || || X ||

b)                A figyelmeztető berendezés rendszerhibát jelez. || || X ||

c)                A keréksebesség-érzékelő hiányzik vagy sérült. || || X ||

d)                A vezetékek sérültek. || || X ||

e)                Egyéb alkatrész hiányzik vagy sérült. || || X ||

1.7 Elektronikusan vezérelt fékrendszer (EBS) || a)                A figyelmeztető berendezés hibásan működik. || || X ||

b)                A figyelmeztető berendezés rendszerhibát jelez. || || X ||

1.8 Fékfolyadék || a) A fékfolyadék forráspontja túl alacsony vagy víztartalma túl magas. Forráspont < 180°C vagy víztartalom > 1,5% Forráspont < 150°C vagy víztartalom > 2,0% || X || X ||

b) A fékfolyadék szennyezett. Meghibásodás közvetlen veszélyének fennállása. || || X || X

c)            Nincs elegendő fékfolyadék (szintje a „MIN” jelzés alatt áll, de mennyisége meghaladja a tartály térfogatának 50%-át). Nincs elegendő fékfolyadék (szintje a „MIN” jelzés alatt áll, és mennyisége nem éri el a tartály térfogatának 50%-át). Nem látható fékfolyadék. || X || X || X

2.       KORMÁNYBERENDEZÉS

2.1.    Műszaki állapot

2.1.1. A kormánymű állapota || a)                A kormány nehezen forog. || || X ||

b)                A kormánytengely kicsavarodott vagy a bordázat kopott. Ez befolyásolja a helyes működést. || || X || X

c)                A kormánytengely túlzottan kopott. Ez befolyásolja a helyes működést. || || X || X

d)                A kormánytengely úthossza túl nagy. Ez befolyásolja a helyes működést. || || X || X

e)                Szivárgás. Cseppképződés. || X || X ||

2.1.2.                Kormányműház || a)                A kormányműház nincs megfelelően rögzítve. A rögzítések több mint 50%-a laza, vagy láthatóan elmozdul az alvázhoz vagy a karosszériához képest. || || X || X

b)                Az alvázon lévő rögzítőfurat megnyúlt. Ez a rögzítések több mint 50%-át érinti. || || X || X

c)                A rögzítőcsavar hiányzik vagy törött. Ez a rögzítések több mint 50%-át érinti. || || X || X

d)                A kormányműház törött. Ez befolyásolja a kormányműház stabilitását vagy rögzítését. || || X || X

2.1.3. A kormányrudazat állapota || a)                Elvileg rögzített alkatrészek relatív elmozdulása. Az alkatrészek egymáshoz képesti elmozdulása túl nagy, fennáll a szétválás valószínűsége. || || X || X

b)                Túlzott kopás az illesztéseknél. Fennáll a szétválás valószínűsége. || || X || X

c)                Bármely alkatrész törése vagy deformációja. Ez befolyásolja a helyes működést. || || X || X

d)                Rögzítőeszközök hiánya. || || X ||

e)                Az alkatrészek helytelen beállítása (pl. nyomtávrúd vagy kormánytolórúd). || || X ||

f)                Nem megfelelő javítás vagy átalakítás. Ez befolyásolja a helyes működést. || || X || X

g)                A porvédő sérült vagy elhasználódott. A porvédő hiányzik vagy erősen elhasználódott. || X || X ||

2.1.4. A kormányrudazat működése || a)                A mozgó kormányrudazat hozzáér az alváz egy rögzített részéhez. || || X ||

b)                A kormányütköző nem tölti be funkcióját vagy hiányzik. || || X ||

2.1.5.   Szervokormányzás || a)                Folyadékszivárgás. Ez befolyásolja a helyes működést. || || X || X

b)                Nincs elég folyadék. (A folyadékszint a „MIN” jelzés alatt áll, de mennyisége meghaladja a „MIN” jelzés alatti tartálytérfogat 50%-át.) A folyadékszint nem éri el a „MIN” jelzés alatti tartálytérfogat 50%-át. || X || X ||

c)                A rendszer nem működik. Ez befolyásolja a kormányzást. || || X || X

d)                Törött vagy kilazult gépezet. Ez befolyásolja a kormányzást. || || X || X

e)                Az alkatrészek helytelenül vannak beállítva vagy érintkeznek. Ez befolyásolja a kormányzást. || || X || X

f)                Nem megfelelő javítás vagy átalakítás. Ez befolyásolja a kormányzást. || || X || X

g)                A kábelek/tömlők sérültek vagy túlzottan korrodáltak. Ez befolyásolja a kormányzást. || || X || X

2.2.          Kormánykerék, kormányoszlop és irányítórúd

2.2.1.        Kormánykerék/ irányítórúd állapota || a)                A kormánykerék és a kormányoszlop relatív elmozdulása, ami lazulást jelez. || || X ||

b)                Nincs biztosítószerkezet a kormánykerékagyon. Fennáll a szétválás valószínűsége. || || X || X

c)                A kormánykerékagy, a karima vagy a küllő törött vagy kilazult. Fennáll a szétválás valószínűsége. || || X || X

2.2.2. Kormányoszlop/kengyelek és villák || a)                A kormánykerék közepének játéka tengelyirányban túl nagy. || || X ||

b)                A kormányoszlop tetejének az oszlop tengelyétől sugárirányban való játéka túl nagy. || || X ||

c)                A rugalmas csatlakozófej túlzottan elhasználódott. || || X ||

d)                A rögzítés hibás. Fennáll a szétválás valószínűsége. || || X || X

e)                Nem megfelelő javítás vagy átalakítás. || || || X

2.3. Kormányholtjáték || A kormányzás holtjátéka túl nagy (például a kormánykerék egy pontjának elmozdulása meghaladja a kormánykerék átmérőjének egyötödét) vagy nem felel meg a követelményeknek (1). Ez befolyásolja a biztonságos kormányzást. || || X || X

2.4. Futómű-beállítás (X)(2) || A beállítás nincs összhangban a gépjármű gyári adataival vagy a követelményekkel(1). Ez befolyásolja az egyenesfutást; rontja az iránytartást. || X || X ||

2.5. A pótkocsi forgózsámolyos tengelykormányzása || a)                Az alkatrész enyhén sérült. Súlyosan sérült vagy törött alkatrész. || || X || X

b)                Túl nagy a holtjáték. Ez befolyásolja az egyenesfutást; rontja az iránytartást. || || X || X

c)                A rögzítés hibás. (A rögzítések kevesebb mint 50%-a ki van lazulva.) A rögzítés hibás. (A rögzítések több mint 50%-a ki van lazulva.) || || X || X

2.6. Elektronikus kormányrásegítő (EPS) || a)                Az EPS hibajelző lámpája a rendszerben fellépett valamilyen hibát jelez. || || X ||

b)                Kiegyenlítetlenség a kormánykerék és a kerekek elfordulási szöge között. Ez befolyásolja a kormányzást. || || X || X

c)                A kormányrásegítő nem működik. || || X ||

3.          KILÁTÁSI VISZONYOK

3.1.       Látómező || Akadály a vezető látómezőjében, amely lényegesen befolyásolja a kilátást előre vagy oldalra. (az ablaktörlő törlési tartományán kívül) Kedvezőtlen hatás az ablaktörlő törlési tartományára vagy a külső tükrök nem láthatók. || X || X ||

3.2.          Az üveg állapota || a)                Megrepedt vagy elszíneződött üveg, illetve átlátszó felület (ha megengedett). (az ablaktörlő törlési tartományán kívül) Kedvezőtlen hatás az ablaktörlő törlési tartományára vagy a külső tükrök nem láthatók. || X || X ||

b)                Az üveg vagy átlátszó felület (ideértve a tükröződő vagy színezett bevonatot) nem felel meg a követelményekben (1) előírtaknak (XX)(3) (az ablaktörlő törlési tartományán kívül). Kedvezőtlen hatás az ablaktörlő törlési tartományára vagy a külső tükrök nem láthatók. || X || X ||

c)                Az üveg vagy átlátszó felület állapota elfogadhatatlan. Ez jelentősen befolyásolja az ablaktörlő törlési tartományán belüli kilátást. || || X || X

3.3.       Visszapillantó tükrök és eszközök || a)                A tükör vagy eszköz hiányzik vagy nem a követelményeknek(1) megfelelően van felszerelve. (Legalább két visszapillantási lehetőség) Kettőnél kevesebb visszapillantási lehetőség || X || X ||

b)                A tükör vagy eszköz enyhén sérült vagy meglazult. A tükör vagy eszköz nem működik, súlyosan sérült, illetőleg lazán vagy nem megfelelően van rögzítve. || X || X ||

3.4. Szélvédőtörlők || a)                A szélvédőtörlő nem működik vagy hiányzik. || || X ||

b)                Az ablaktörlő lapát hibás. Az ablaktörlő lapát hiányzik vagy egyértelműen hibás. || X || X ||

3.5. Szélvédőmosók || A szélvédőmosók nem működnek megfelelően (mosófolyadék hiányzik, de a szivattyú működik; vagy a vízsugár rosszul van beállítva). A szélvédőmosók nem működnek. || X || X ||

3.6. Páramentesítő berendezés (X)(2) || A rendszer nem működik vagy egyértelműen hibás. || X || ||

4.          VILÁGÍTÁS, FÉNYVISSZAVERŐK ÉS ELEKTROMOS BERENDEZÉSEK

4.1.       Fényszórók

4.1.1.    Állapot és üzemképesség || a)                A világítás/fényforrás hibás vagy hiányzik. (Többpontos világítás/fényforrások; LED esetén a diódák több mint harmada működőképes.) Egypontos világítás/fényforrások; LED esetén a diódák kevesebb mint két harmada működőképes. || X || X ||

b)                A fényszórórendszer (fényvisszaverő és lencse) enyhén hibás. A fényszórórendszer (fényvisszaverő és lencse) nagymértékben hibás vagy hiányzik. || X || X ||

c)                A lámpa nincs biztonságosan rögzítve . || || X ||

4.1.2. Beállítás || A fényszóró beállítása a követelményekben(1) megállapított határokon kívül esik. || || X ||

4.1.3.    Kapcsolók || a)                A kapcsoló működése (az egyidejűleg világító fényszórók száma) nem felel meg a követelményeknek(1). Az első fényforrások túllépik a legnagyobb megengedett fényerősséget. || X || X ||

b)                A vezérlőegység hibásan működik. || || X ||

4.1.4.    A követelményeknek való megfelelés(1) || a)                A fényszóró, a kibocsátott fény színe, az állás vagy a fényerősség nem felel meg a követelményeknek(1). || || X ||

b)                A burán vagy a fényforráson olyan termék található, amely egyértelműen csökkenti a fényerősséget, vagy megváltoztatja a kibocsátott fény színét. || || X ||

c)                A fényforrás és a fényszóró nem kompatibilisek. || || X ||

4.1.5.    Magasságállító eszközök (ha kötelező) || a)                A készülék nem működik. || || X ||

b)                A kézi vezérlésű készülék nem működtethető a vezetőülésből. || || X ||

4.1.6. Fényszórótisztító berendezés (ha kötelező) || A készülék nem működik. Gázkisüléses lámpák esetében || X || X ||

4.2.       Első és hátsó helyzetjelző lámpák, oldalsó szélességjelző lámpák és hátsó méretjelző lámpák

4.2.1.   Állapot és üzemképesség || a)                A fényforrás hibás. || || X ||

b)                A bura hibás. || || X ||

c)                A lámpa nincs biztonságosan rögzítve . Kieshet. || X || X ||

4.2.2. Kapcsolók || a)                A kapcsoló működése nem felel meg a követelményeknek(1). A hátsó helyzetjelző és oldalsó szélességjelző lámpák felkapcsolt fényszóró mellett kikapcsolhatók. || X || X ||

b)                A vezérlőegység hibásan működik. || || X ||

4.2.3.    A követelményeknek való megfelelés(1) || a)                A fényszóró, a kibocsátott fény színe, az állás vagy a fényerősség nem felel meg a követelményeknek(1). Elöl piros vagy hátul fehér fény; erősen csökkent fényerősség || X || X ||

b)                A burán vagy a fényforráson olyan termék található, amely csökkenti a fényerősséget, vagy megváltoztatja a kibocsátott fény színét. Elöl piros vagy hátul fehér fény; erősen csökkent fényerősség || X || X ||

4.3.       Féklámpák

4.3.1.    Állapot és üzemképesség || a)                A fényforrás hibás. (Többpontos fényforrás; LED esetén a diódák több mint harmada működőképes.) Egypontos fényforrások; LED esetén a diódák kevesebb mint két harmada működőképes. Az összes fényforrás hibás. || X || X || X

b)                A bura enyhén hibás (nem befolyásolja a fénykibocsátást.) A bura nagymértékben hibás (befolyásolja a fénykibocsátást). || X || X ||

c)                A lámpa nincs biztonságosan rögzítve . Kieshet. || X || X ||

4.3.2.    Kapcsolók || a)                A kapcsoló működése nem felel meg a követelményeknek(1). Késve lép működésbe (a féklámpák csak több mint 2,5m/s2 lassulást követően lépnek működésbe). Egyáltalán nem működik. || X || X || X

b)                A vezérlőegység hibásan működik. || || X ||

4.3.3.    A követelményeknek való megfelelés(1) || A fényszóró, a kibocsátott fény színe, az állás vagy a fényerősség nem felel meg a követelményeknek(1). Hátul fehér fény; erősen csökkent fényerősség. || X || X ||

4.4.          Irányjelző és vészvillogó lámpák

4.4.1.    Állapot és üzemképesség || a)                A fényforrás hibás. (Többpontos fényforrás; LED esetén a diódák több mint harmada működőképes.) Egypontos fényforrások; LED esetén a diódák kevesebb mint két harmada működőképes. || X || X ||

b)                A bura enyhén hibás. (Nem befolyásolja a fénykibocsátást.) A bura nagymértékben hibás (befolyásolja a fénykibocsátást). || X || X ||

c)                A lámpa nincs biztonságosan rögzítve . Kieshet. || X || X ||

4.4.2.    Kapcsolók || A kapcsoló működése nem felel meg a követelményeknek(1). Egyáltalán nem működik. || X || X ||

4.4.3.    A követelményeknek való megfelelés(1) || A fényszóró, a kibocsátott fény színe, az állás vagy a fényerősség nem felel meg a követelményeknek(1). A borostyánsárgától eltérő színű fényt bocsát ki. || X || X ||

4.4.4.    Villogás sebessége || A villogás üteme nem felel meg a követelményeknek 1/ (25%-ot meghaladó eltérés). 50%-ot meghaladó eltérés. || X || X ||

4.5.          Első és hátsó ködlámpák

4.5.1.    Állapot és üzemképesség || a)                A fényforrás hibás. (Többpontos fényforrás; LED esetén a diódák több mint harmada működőképes.) Egypontos fényforrások; LED esetén a diódák kevesebb mint két harmada működőképes. || X || X ||

b)                A bura enyhén hibás. (Nem befolyásolja a fénykibocsátást.) A bura nagymértékben hibás (befolyásolja a fénykibocsátást). || X || X ||

c)                A lámpa nincs biztonságosan rögzítve . Kieshet vagy vakítja a szembe közlekedőket. || X || X ||

4.5.2 Beállítás (X)(2) || Az első ködlámpa vízszintesen rosszul van beállítva, ha sötét-világos határvonal látható (a határvonal túl alacsony). A határvonal magasabban áll, mint a fényszórók esetében. || X || X ||

4.5.3.    Kapcsolók || A kapcsoló működése nem felel meg a követelményeknek(1). Nem működik. || X || X ||

4.5.4.    A követelményeknek való megfelelés(1) || a)                A fényszóró, a kibocsátott fény színe, az állás vagy a fényerősség nem felel meg a követelményeknek(1). || || X ||

b)                A rendszer működése nem felel meg a követelményeknek(1). || || X ||

4.6.          Hátrameneti lámpák

4.6.1.    Állapot és üzemképesség || a)                A fényforrás hibás. || X || ||

b)                A bura hibás. || X || ||

A lámpa nincs biztonságosan rögzítve . Kieshet. || X || X ||

4.6.2.    A követelményeknek való megfelelés(1) || a)                A fényszóró, a kibocsátott fény színe, az állás vagy a fényerősség nem felel meg a követelményeknek(1). || || X ||

b)                A rendszer működése nem felel meg a követelményeknek(1). || || X ||

4.6.3.    Kapcsolók || A kapcsoló működése nem felel meg a követelményeknek(1). A hátrameneti lámpa a hátrameneti fokozattól eltérő fokozatban is bekapcsolható. || X || X ||

4.7.       Hátsó rendszámtábla-világítás

4.7.1.    Állapot és üzemképesség || a)                A lámpa közvetlenül hátrafelé világít. A lámpa közvetlenül hátrafelé fehér fénnyel világít. || X || X ||

b)                A fényforrás hibás (többpontos fényforrás). A fényforrás hibás (egypontos fényforrás). || X || X ||

A lámpa nincs biztonságosan rögzítve . Kieshet. || X || X ||

4.7.2.    A követelményeknek való megfelelés(1) || A rendszer működése nem felel meg a követelményeknek(1). || X || ||

4.8.       Fényvisszaverő prizmák, láthatósági (fényvisszaverő) jelzések és hátsó fényvisszaverő jelzőtáblák

4.8.1.    Állapot || a)                A fényvisszaverő eszköz hibás vagy sérült. Ez befolyásolja a fényvisszaverő-képességet. || X || X ||

b)                A fényvisszaverő nincs biztonságosan rögzítve . Leeshet. || X || X ||

4.8.2.    A követelményeknek való megfelelés(1) || A készülék, a visszavert szín vagy az állás nem felel meg a követelményeknek(1). Nincs fényvisszaverő, illetve elöl piros vagy hátul fehér színű fényvisszaverő. || X || X ||

4.9.       Világítóberendezések kötelező visszajelzői

4.9.1.    Állapot és üzemképesség || Nem működik. A távolsági fényszóró és a hátsó ködlámpa esetében nem működik. || X || X ||

4.9.2.    A követelményeknek való megfelelés(1) || Nem teljesülnek a követelmények(1). || X || ||

4.10.    Elektromos összeköttetések a vontatójármű és a pótkocsi vagy nyerges pótkocsi között || a)                A rögzített alkatrészek ki vannak lazulva. A csatlakozóaljzat laza. || X || X ||

b)                A szigetelés sérült vagy megrongálódott. Rövidzárlatot okozhat. || X || X ||

c)                A pótkocsi vagy a vontatójármű elektromos összeköttetései nem működnek megfelelően. Ez befolyásolja a pótkocsi fékrendszerét; a pótkocsi féklámpái egyáltalán nem működnek. || || X || X

4.11.     Elektromos vezetékek || a)                A vezetékek nincsenek megfelelően rögzítve vagy felerősítve. A rögzítések lazák, éles peremekkel érintkeznek, a csatlakozások megszakadhatnak. A vezetékek forró vagy forgó alkatrészekkel, illetve a talajjal érintkezhetnek, (a fékezés és kormányzás szempontjából fontos) csatlakozások szakadtak meg. || X || X || X

b)                A vezetékek enyhén megrongálódtak. A vezetékek súlyosan megrongálódtak. A (fékezés és kormányzás szempontjából fontos) vezetékek igen súlyosan megrongálódtak. || X || X || X

c)                A szigetelés sérült vagy megrongálódott. Rövidzárlatot okozhat. Nyilvánvaló tűzveszély, szikraképződés. || X || X || X

4.12.     Nem kötelező lámpák és fényvisszaverők (X)(2) || a)                A lámpa/fényvisszaverő felszerelése nem felel meg a követelményeknek(1). Elöl piros vagy hátul fehér színű lámpa/fényvisszaverő. || X || X ||

b)                A lámpa működése nem felel meg a követelményeknek(1). Az egyszerre felkapcsolódó fényszórók együtt túllépik a legnagyobb megengedett fényerősséget. Elöl piros vagy hátul fehér színű lámpa. || X || X ||

c)                A lámpa/fényvisszaverő nincs biztonságosan rögzítve. Kieshet/leeshet. || X || X ||

4.13. Akkumulátor(ok) || a)                Kilazult. Nincs megfelelően rögzítve; rövidzárlatot okozhat. || X || X ||

b)                Szivárgás. Az akkumulátorból veszélyes anyagok szivárognak. || X || X ||

c)                A kapcsoló (ha kötelező) hibás. || || X ||

d)                A biztosíték (ha kötelező) hibás. || || X ||

e)                A szellőzés (ha kötelező) nem megfelelő. || || X ||

5.          TENGELYEK, KEREKEK, GUMIABRONCSOK ÉS FELFÜGGESZTÉS

5.1.       Tengelyek

5.1.1.    Tengelyek || a)                A tengely törött vagy deformálódott. || || || X

b)                A járműhöz nincs biztonságosan rögzítve. Látható elmozdulás az alvázhoz vagy a karosszériához képest. || || X || X

c)                Nem megfelelő javítás vagy átalakítás. Ez rontja a stabilitást, befolyásolja a helyes működést, túl kicsi a távolság a jármű egyéb alkatrészeihez vagy a talajhoz képest. || || X || X

5.1.2.    Féltengelyek || a)                A féltengely törött. || || || X

b)                A tengelycsonkcsap és/vagy a persely túlzottan kopott. Az alkatrész kilazulhat, romlik az iránytartás. || || X || X

c)                A féltengelycsonk és a merevtengely közötti úthossz túl nagy. Az alkatrész kilazulhat, romlik az iránytartás. || || X || X

A féltengelycsap laza a tengelyen. Az alkatrész kilazulhat, romlik az iránytartás. || || X || X

5.1.3. Kerékcsapágyak || a)                A kerékcsapágy holtjátéka túl nagy. Romlik az iránytartás; elroncsolódhat a csapágy. || || X || X

b)                A kerékcsapágy túl szoros, berágódott. A csapágy túlhevülhet; elroncsolódhat. || || X || X

5.2.          Kerekek és gumiabroncsok

5.2.1.    Kerékagy || a)                A kerékanya vagy a csavar hiányzik vagy laza (3,5 t alatti jármű esetében: legalább négy megmaradt és szimmetrikusan helyezkedik el; 3,5 t feletti jármű esetében: legalább 75% megmaradt és szimmetrikusan helyezkedik el). A kerékanyák vagy csavarok több mint 25%-a hiányzik vagy laza. || || X || X

b)                A kerékagy kopott vagy sérült. A kerékagy kopása vagy sérülése befolyásolja a kerekek biztonságos rögzítését. || || X || X

5.2.2.    Kerekek || a)                Bármilyen törés vagy hegesztési hiba. || || || X

b)                A rögzítőgyűrűk nem megfelelően vannak felszerelve. Leeshetnek. || || X || X

c)                A kerék erősen deformálódott vagy kopott. Ez befolyásolja a kerékagyhoz való biztonságos rögzítést, valamint az abroncs biztonságos rögzítését. || || X || X

d)                A kerékméret vagy a keréktípus nem felel meg a követelményeknek(1), ezáltal hátrányosan befolyásolja a közlekedésbiztonságot. || || X ||

5.2.3. Gumiabroncsok || a)                A gumiabroncsméret, a terhelhetőség, a jóváhagyási jel vagy a sebességindex nem felel meg a követelményeknek (1), ezáltal hátrányosan befolyásolja a közlekedésbiztonságot. A mindenkori használathoz elégtelen terhelhetőség vagy sebességindex; az abroncs a jármű rögzített alkatrészeihez dörzsölődik, ezáltal romlik a vezetés biztonsága. || || X || X

b)                Egyazon tengelyen vagy ikerkeréken különböző méretű gumiabroncsok találhatók. || || X ||

c)                Egyazon tengelyen különböző szerkezetű (radiál/diagonál) gumiabroncsok találhatók. || || X ||

d)                Bármilyen komoly sérülés vagy vágás a gumiabroncson. A szövetváz kilátszik vagy sérült. || || X || X

e)                A futófelület mélysége nem felel meg a követelményeknek(1). A futófelület mélysége az előírt mélység kevesebb mint 80%-a. || || X || X

f)                A gumiabroncs más alkatrészekhez (rugalmas sárvédők) dörzsölődik. A gumiabroncs más alkatrészekhez dörzsölődik (nem befolyásolja a vezetés biztonságosságát) || X || X ||

g)                A követelményeknek(1) meg nem felelő utánvágott gumiabroncsok. Ez érinti a szövet védőréteget. || || X || X

h)                A légnyomás-ellenőrző rendszer rosszul működik vagy nyilvánvalóan nem működik. || X || X ||

5.3.       Felfüggesztés

5.3.1.    Rugók és stabilizátorok || a)                Az alvázhoz vagy a tengelyhez nem megfelelően rögzített rugó. Látható elmozdulás; a rögzítések több mint 50%-a ki van lazulva. || || X || X

b)                Egy rugóalkatrész sérült vagy törött. A főrugó (-rugólap) vagy a többi rugólap több mint 50%-a érintett. || || X || X

c)                Rugó hiányzik. A főrugó (-rugólap) vagy a többi rugólap több mint 50%-a érintett. || || X || X

d)                Nem megfelelő javítás vagy átalakítás. Túl kicsi a távolság a jármű egyéb alkatrészeihez képest; a rugórendszer nem működik. || || X || X

5.3.2. Lengéscsillapítók || a)                A lengéscsillapítók nincsenek megfelelően az alvázhoz vagy a tengelyhez rögzítve. A lengéscsillapító laza. || X || X ||

b)                Sérült lengéscsillapító, amely komoly szivárgás vagy hibás működés jeleit mutatja. || || X ||

5.3.2.1. Csillapítás hatékonyságának vizsgálata || a)                Jelentős eltérés van a bal és a jobb oldal között. || || X ||

b)                Nem éri el a megadott alsó határértéket. || || X ||

5.3.3. Kardántengelyek, hosszlengőkarok, keresztlengőkarok és felfüggesztőkarok || a)                Az alvázhoz vagy a tengelyhez nem megfelelően rögzített alkatrész. Az alkatrész kilazulhat, romlik az iránytartás. || || X || X

b)                Egy alkatrész sérült vagy túlságosan korrodált. Ez befolyásolja az alkatrész stabilitását, illetve az alkatrész törött. || || X || X

c)                Nem megfelelő javítás vagy átalakítás. Túl kicsi a távolság a jármű egyéb alkatrészeihez képest; a rendszer nem működik. || || X || X

5.3.4.    Felfüggesztési pontok || a)                Túlzott kopás a tengelycsonkcsapon és/vagy a perselyen, illetőleg a felfüggesztés csuklóinál. Az alkatrész kilazulhat, romlik az iránytartás. || || X || X

b)                A porvédő erősen elhasználódott. A porvédő hiányzik vagy törött. || X || X ||

5.3.5.    Légrugózás || a)                A rendszer működésképtelen. || || || X

b)                Olyan módon sérült, módosított vagy megrongálódott alkatrész, amely a rendszer működését hátrányosan befolyásolja. Ez rendkívüli mértékben befolyásolja a rendszer működését. || || X || X

c)                Hallható szivárgás a rendszerben. || || X ||

6.          ALVÁZ ÉS AZ ALVÁZRA ERŐSÍTETT RÉSZEK

6.1.       Alváz vagy alvázkeret és az arra erősített részek

6.1.1.       Általános állapot || a)                Kisebb törés vagy deformálódás bármelyik oldal- vagy kereszttartón. Komolyabb törés vagy deformálódás bármelyik oldal- vagy kereszttartón. || || X || X

b)                Nem megfelelően felszerelt merevítőlemez vagy rögzítések (<50%). Laza rögzítések (>50%); az alkotórészek nem elég erősek. || || X || X

c)                Túlzott korrózió, amely befolyásolja a szerelvény merevségét. az alkotórészek nem elég erősek || || X || X

6.1.2. Kipufogócsövek és kipufogódob || a)                Nem megfelelően rögzített vagy szivárgó kipufogórendszer. || || X ||

b)                A kipufogógáz bejut a vezetőfülkébe vagy az utastérbe. Ez veszélyezteti a járműben utazó személyek egészségét. || || X || X

6.1.3. Üzemanyagtartály és üzemanyagcsövek (fűtőanyagtartály és vezetékei is) || a)                Nem megfelelően rögzített tartály vagy cső. Tűzveszély. || || X || X

b)                Az üzemanyag szivárog, vagy a tartálysapka hiányzik, illetve rendeltetésének nem felel meg. Tűzveszély; nagymértékű veszélyesanyag-szivárgás. || || X || X

c)                Kidörzsölődött csövek. Sérült csövek. || X || X ||

d)                Az üzemanyag-elzárócsap (ha kötelező) helytelenül működik. || || X ||

e)                Tűzveszély üzemanyag-szivárgás miatt az üzemanyagtartály vagy a kipufogórendszer elégtelen védelme miatt a motortér állapota miatt. || || || X

f)                A cseppfolyós földgázzal/sűrített földgázzal vagy hidrogénnel működő rendszer nem felel meg a követelményeknek(1). A rendszer bármely része hibás || || X || X

6.1.4.    Lökhárítók, oldalvédő szerkezetek és hátsó ráfutásgátlók || a)                Meglazult vagy megrongálódott elemek, amelyek érintkezés esetén sérülést okozhatnak. Alkatrészek leeshetnek; ez jelentősen befolyásolja a helyes működést. || || X || X

b)                A követelményeknek(1) egyértelműen meg nem felelő szerkezet. || || X ||

6.1.5.    Pótkeréktartó (ha van) || a)                A tartó nincs megfelelő állapotban. || X || ||

b)                Törött vagy nem megfelelően rögzített tartó. || || X ||

c)                A pótkerék a tartóban nem megfelelően van rögzítve, abból kieshet. || || X || X

6.1.6. Kapcsolómechanikák és vontatóberendezés || a)                Sérült, hibás vagy megrepedt alkatrész (nincs használatban). Sérült, hibás vagy megrepedt alkatrész (ha használatban van). || || X || X

b)                Túlzottan kopott alkatrész. Kopási határérték alatt || || X || X

c)                A rögzítés hibás. Valamelyik rögzítés kilazult || || X || X

d)                Hiányzó vagy helytelenül működő biztonsági eszköz. || || X ||

e)                A jelzőműszer nem működik. || || X ||

f)                Az eszközök (használaton kívül) kitakarják a rendszámtáblát vagy bármelyik lámpát. A rendszámtábla nem olvasható (ha nincs használatban) || X || X ||

g)                Nem megfelelő javítás vagy átalakítás (másodlagos részek). Nem megfelelő javítás vagy átalakítás (elsődleges részek). || || X || X

6.1.7.    Erőátviteli egység || a)                Kilazult vagy hiányzó biztonsági csavar (<30%). Kilazult vagy hiányzó biztonsági csavar (>30%). || || X || X

b)                A tengelycsapágyak túlzott kopása az erőátviteli egységben. Lazulás vagy törés kockázata. || || X || X

c)                A kardáncsuklós csatlakozás túlzott kopása. Lazulás vagy törés kockázata. || || X || X

d)                A rugalmas csatlakozófej túlzott elhasználódása. Lazulás vagy törés kockázata. || || X || X

e)                A tengely sérült vagy meghajlott. || || X ||

f)                A csapágyház törött vagy nincs megfelelően rögzítve. Lazulás vagy törés kockázata. || || X || X

g)                A porvédő erősen elhasználódott. A porvédő hiányzik vagy törött. || X || X ||

h)                Jogszerűtlenül átalakított erőátvitel. || || X ||

6.1.8.   Motorfelfüggesztések || Túlzottan elhasználódott, egyértelműen és súlyosan sérült, lazán felszerelt vagy törött rögzítések. || || X || X

6.1.9. A motor működési jellemzői || a)                Jogszerűtlenül átalakított vezérlőegység. || || X ||

b)                Motor jogszerűtlen átalakítása. || || X ||

6.2.          Vezetőfülke és karosszéria

6.2.1. Állapot || a)                Kilazult vagy sérült szerelvényfal vagy alkatrész, amely sérülést okozhat. Leeshet. || || X || X

b)                Az oszlop nincs megfelelően rögzítve. Ez befolyásolja a stabilitást. || || X || X

c)                Motor- vagy kipufogógáz juthat az utastérbe. Ez veszélyezteti a járműben utazó személyek egészségét. || || X || X

d)                Nem megfelelő javítás vagy átalakítás. Túl kicsi a távolság a jármű forgó vagy mozgó alkatrészeihez, illetőleg az útfelülethez képest. || || X || X

6.2.2.    Rögzítés || a)                A karosszéria vagy a vezetőfülke nincs biztonságosan rögzítve. Ez befolyásolja a stabilitást. || || X || X

b)                A karosszéria/vezetőfülke egyértelműen ferdén áll az alvázon. || || X ||

c)                A karosszéria/vezetőfülke nem megfelelően vagy hiányosan van az alvázhoz vagy a kereszttartókhoz rögzítve (ha a rögzítések kevesebb mint 50%-át érinti, és ha azok ha szimmetrikusak). A karosszéria/vezetőfülke nem megfelelően vagy hiányosan van az alvázhoz vagy a kereszttartókhoz rögzítve (ha a rögzítések több mint 50%-át érinti). || || X || X

d)                Az önhordó karosszérián a rögzítési helyeken túlzott korrózió tapasztalható. Ez befolyásolja a stabilitást. || || X || X

6.2.3.    Ajtók és zárak || a)                Nem megfelelően nyíló-csukódó ajtó. || || X ||

b)                Véletlenszerűen kinyíló vagy becsukva nem maradó ajtó (tolóajtók). Véletlenszerűen kinyíló vagy becsukva nem maradó ajtó (hagyományos ajtók). || || X || X

c)                Az ajtó, a csuklópánt, a zárnyelv vagy az ajtóoszlop megrongálódott. Az ajtó, a csuklópánt, a zárnyelv vagy az ajtóoszlop hiányzik vagy meglazult. || X || X ||

6.2.4.    Padlózat || A padlózat nem megfelelően van rögzítve vagy súlyosan megrongálódott. Nem kellően stabil. || || X || X

6.2.5.    Vezetőülés || a)                Hibás szerkezetű ülés. Meglazult ülés. || || X || X

b)                Nem megfelelően működő ülésbeállító szerkezet. Az ülés mozog vagy a háttámla nem rögzíthető. || || X || X

6.2.6.    Egyéb ülések || a)                Hibás állapotú vagy nem megfelelően rögzített ülések (másodlagos alkatrészek). Hibás állapotú vagy nem megfelelően rögzített ülések (főalkatrészek). || X || X ||

b)                Az üléseket nem a követelményeknek(1) megfelelően szerelték be. A megengedettnél több ülés; az elhelyezésük pedig nem felel meg a jóváhagyási feltételeknek. || X || X ||

6.2.7.    Vezetői kezelőszervek || A jármű biztonságos működtetéséhez szükséges valamelyik kezelőszerv nem működik jól. Ez befolyásolja a jármű biztonságos működését. || || X || X

6.2.8.    A vezetőfülke fellépői || a)                A lépcső vagy fellépő nincs biztonságosan rögzítve. Nem kellően stabil. || X || X ||

b)                A lépcső vagy fellépő balesetveszélyes. || || X ||

6.2.9.   Egyéb belső és külső szerelvények és berendezések || a)                Hibásan rögzített egyéb szerelvény vagy berendezés. || || X ||

b)                A követelményeknek(1) meg nem felelő egyéb szerelvény vagy berendezés. A felszerelt alkatrészek sérülést okozhatnak;; ez befolyásolja a jármű biztonságos működését. || X || X ||

c)                Szivárgó hidraulikus berendezés. Nagymértékű veszélyesanyag-szivárgás. || X || X ||

6.2.10.   Sárvédők (sárhányók), felcsapódó víz elleni védelem || a)                A sárvédő hiányzik, meglazult vagy túlzottan korrodált. Sérülést okozhat; leeshet. || X || X ||

b)                Nincs elegendő távolság a keréktől (felcsapódó víz elleni védelem). Nincs elegendő távolság a keréktől (sárvédők). || X || X ||

c)                Nem teljesülnek a követelmények(1). A futófelület lefedettsége nem elégséges. || X || X ||

7.          EGYÉB BERENDEZÉSEK

7.1.       Biztonsági övek/csatok és utasbiztonsági rendszerek

7.1.1.    A biztonsági övek és csatok biztonságos rögzítése || a)                A rögzítőpont súlyosan megrongálódott. Ez befolyásolja a stabilitást. || || X || X

b)                A rögzítőpont laza. || || || X

7.1.2.    A biztonsági övek és csatok állapota || a)                A kötelező biztonsági öv hiányzik vagy nincs felszerelve. || || X ||

b)                A biztonsági öv sérült. Vágás vagy túlfeszítés jele látható. || X || X ||

c)                A biztonsági öv nem felel meg a követelményeknek(1). || || X ||

d)                A biztonsági öv csatja sérült vagy nem működik megfelelően. || || X ||

e)                A biztonsági öv visszahúzója sérült vagy nem működik megfelelően. || || X ||

7.1.3. A biztonsági öv terheléskorlátozója || A terheléskorlátozó nem a járműhöz való vagy nyilvánvalóan hiányzik. || || X ||

7.1.4. Biztonságiöv-előfeszítők || Az előfeszítő nem a járműhöz való vagy nyilvánvalóan hiányzik. || || X ||

7.1.5. Légzsák || a)                A légzsákok nem a járműhöz valók vagy nyilvánvalóan hiányoznak. || || X ||

b)                A légzsák egyértelműen nem működik. || || X ||

7.1.6. SRS-rendszerek || Az SRS hibajelző lámpája a rendszerben fellépett valamilyen hibát jelez. || || X ||

7.2.   Tűzoltó készülék (X)(2) || a)                Hiányzik. || || X ||

b)                Nem teljesülnek a követelmények(1). Ha kötelező (pl. taxi, busz, távolsági busz stb.). || X || X ||

7.3.   Zárak és lopásgátló eszközök || a)                Az eszköz nem működik: nem akadályozza meg, hogy a járművet elindítsák. || X || ||

b)                Az eszköz hibás vagy véletlenszerűen zár, illetve blokkol. || || X || X

7.4.   Elakadásjelző háromszög (ha kötelező)(X)(2) || a)                Hiányzik vagy hiányos. || X || ||

b)                Nem teljesülnek a követelmények(1). || X || ||

7.5.   Elsősegélycsomag (ha kötelező)(X)(2) || Hiányzik, hiányos vagy nem felel meg a követelményeknek(1). || X || ||

7.6.   Kerékék (ékek) (ha kötelező) (X)(2) || Hiányzik vagy nincs jó állapotban. Nem kellő szilárdság vagy méret. || X || X ||

7.7.   Hangjelző riasztóberendezés || a)                Nem működik megfelelően. Egyáltalán nem működik. || X || X ||

b)                Megbízhatatlan vezérlés. || X || ||

c)                Nem teljesülnek a követelmények(1). A kibocsátott hang összekeverhető a hivatalos szirénák hangjával. || X || X ||

7.8.   Sebességmérő || a)                Nem a követelményeknek(1). megfelelően van felszerelve. Elő van írva és hiányzik. || X || X ||

b)                Hibásan működik. Egyáltalán nem működik. || X || X ||

c)                Nincs kellő világítás. Egyáltalán nincs világítás. || X || X ||

7.9.   Menetíró készülék (ha van/kötelező) || a)                Nem a követelményeknek(1). megfelelően van felszerelve. || || X ||

b)                Nem működik. || || X ||

c)                A plomba sérült vagy hiányzik. || || X ||

d)                A kalibrációs címke hiányzik, olvashatatlan vagy lejárt. || || X ||

e)                Nyilvánvalóan illetéktelen beavatkozás vagy manipulálás történt. || || X ||

f)                A gumiabroncsok mérete nem felel meg a kalibrációs paramétereknek. || || X ||

7.10.   Sebességkorlátozó berendezés (ha kötelező) || a)                Nem a követelményeknek(1) megfelelően van felszerelve. || || X ||

b)                Egyértelműen nem működik. || || X ||

c)                A beállított sebességhatár nem megfelelő (ha ellenőrizték). || || X ||

d)                A plomba sérült vagy hiányzik. || || X ||

e)                A kalibrációs címke hiányzik, olvashatatlan vagy lejárt. || || X ||

f)                A gumiabroncsok mérete nem felel meg a kalibrációs paramétereknek. || || X ||

7.11.     Kilométer-számláló, ha rendelkezésre áll || a)                Nyilvánvaló manipulálás (csalás). || || X ||

b)                Egyértelműen nem működik. || || X ||

7.12.     Elektronikus menetstabilizáló rendszer (ESC), ha be van szerelve/kötelező || a)                A keréksebesség-érzékelő hiányzik vagy sérült. || || X ||

b)                A vezetékek sérültek. || || X ||

c)                Egyéb alkatrész hiányzik vagy sérült. || || X ||

d)                A kapcsoló sérült vagy helytelenül működik. || || X ||

e)                Az ESC hibajelző lámpája a rendszerben fellépett valamilyen hibát jelez. || || X ||

8.          KÖRNYEZETTERHELÉS

8.1.       Zaj

8.1.1.    Zajcsökkentő rendszer || a)                A követelményekben(1) engedélyezettnél magasabb zajszint. || || X ||

b)                A zajcsökkentő rendszer bármely része meglazult, sérült, helytelenül van felszerelve, hiányzik vagy egyértelműen olyan módon alakították át, hogy az a zajszintet hátrányosan befolyásolja. Gyengén tart. || || X || X

8.2.       Kipufogógáz-kibocsátás

8.2.1.    Benzinüzemű motorok kibocsátása

8.2.1.1.                Kipufogógáz-kibocsátást szabályozó berendezések || a)                A gyártó által felszerelt kibocsátáscsökkentő berendezés hiányzik, átalakították vagy nyilvánvalóan meghibásodott. || || X ||

b)                Olyan szivárgások észlelhetők, amelyek befolyásolhatják a kibocsátásmérést. || || X ||

8.2.1.2. Gáz-halmazállapotú kibocsátás || a)                A gáz-halmazállapotú kibocsátás meghaladja a gyártó által meghatározott szintet. || || X ||

b)                vagy ha ez az adat nem áll rendelkezésre, a CO-kibocsátás meghaladja a következő mértékeket: i.           korszerű kibocsátáscsökkentő rendszerrel fel nem szerelt jármű esetében: – 4,5%, vagy – 3,5% a nyilvántartásba vételnek vagy a forgalomba helyezésnek a követelményekben(1) meghatározott időpontja szerint ii.          korszerű kibocsátáscsökkentő rendszerrel felszerelt jármű esetében: – alapjáraton: 0,5% – magas üresjárati fordulatszámon 0,3% vagy alapjáraton: – 0,3%[13] – magas üresjárati fordulatszámon: 0,2% a nyilvántartásba vételnek vagy a forgalomba helyezésnek a követelményekben(1) meghatározott időpontja szerint. || || X ||

c)                A lambda-érték kívül esik az 1±0,03 tartományon vagy nem felel meg a gyártó előírásainak. || || X ||

d)                Az OBD-leolvasás jelentős mértékű működési hibára utal. || || X ||

8.2.2.       Dízelüzemű motorok kibocsátása

8.2.2.1. Kipufogógáz-kibocsátást szabályozó berendezések || a)                A gyártó által felszerelt kibocsátáscsökkentő berendezés hiányzik vagy nyilvánvalóan meghibásodott. || || X ||

b)                Olyan szivárgások észlelhetők, amelyek befolyásolhatják a kibocsátásmérést. || || X ||

8.2.2.2.   Átlátszatlanság Az 1980. január 1. előtt nyilvántartásba vett vagy forgalomba helyezett járművek mentesülnek e követelmény alól. || a)                A követelményekben(1) meghatározott dátum után nyilvántartásba vett vagy először forgalomba helyezett járművek esetében az átlátszatlanság meghaladja a gyártó által a járművön elhelyezett adattáblán szereplő értéket; || || X ||

b)                Ha ez az adat nem áll rendelkezésre vagy a követelmények(1) nem engedélyezik a referenciaértékek használatát, a határérték szívómotorok esetében 2,5 m-1, turbótöltéses motorok esetében 3,0 m-1, a követelményekben(1) azonosított járművek esetében, illetve a követelményekben(1) meghatározott dátum után nyilvántartásba vett vagy először forgalomba helyezett járművek esetében pedig 1,5 m-1.[14]. || || X ||

8.3.       Elektromágneses interferencia kiszűrése

Rádióinterferencia (X)(2) || Az előírt követelmények(1) valamelyike nem teljesül. || X || ||

8.4.       A környezettel összefüggő egyéb ellenőrzések

8.4.1. Folyadékszivárgások || Bármilyen túlzott folyadékszivárgás, amely károsíthatja a környezetet vagy veszélyeztetheti a többi közlekedő biztonságát. Tartós cseppképződés. || || X || X

9. M2 ÉS M3 KATEGÓRIÁJÚ SZEMÉLYSZÁLLÍTÓ JÁRMŰVEK KIEGÉSZÍTŐ VIZSGÁLATA

9.1.    Ajtók

9.1.1.    Beszálláshoz, illetve kiszálláshoz használt ajtók || a)                Hibás működés. || || X ||

b)                Rongált állapot. Sérülést okozhat. || X || X ||

c)                Hibás vésznyitó berendezés. || || X ||

d)                Az ajtók vagy a figyelmeztető készülékek távirányítója hibás. || || X ||

e)                Nem teljesülnek a követelmények(1). Az ajtók szélessége nem megfelelő. || X || X ||

9.1.2. Vészkijáratok || a)                Hibás működés. || || X ||

b)                A vészkijáratokra utaló jelek olvashatatlanok. A vészkijáratokra utaló jelek hiányzanak. || X || X ||

c)                Hiányzik az ablaktörő kalapács. || || X ||

d)                Nem teljesülnek a követelmények(1). Szélességük nem megfelelő vagy akadályozott a hozzáférésük. || X || X ||

9.2.          Pára- és fagymentesítő berendezés (X)(2) || a)                Nem működik megfelelően. Ez befolyásolja a jármű biztonságos működését. || X || X ||

b)                Mérgező gázok vagy kipufogógáz kerül a vezetőfülkébe vagy az utastérbe. Ez veszélyezteti a járműben utazó személyek egészségét. || || X || X

c)                A fagymentesítő (ha kötelező) sérült. || || X ||

9.3.          Szellőző- és fűtőrendszer (X)(2) || a)                Hibás működés. Ez veszélyezteti a járműben utazó személyek egészségét. || X || X ||

b)                Mérgező gázok vagy kipufogógáz kerül a vezetőfülkébe vagy az utastérbe. Ez veszélyezteti a járműben utazó személyek egészségét. || || X || X

9.4.      Ülések

9.4.1. Utasülések (a kísérőszemélyzet ülései is) || a)                Hibás állapotú ülések. Az ülések nincsenek megfelelően rögzítve. || X || X ||

b)                Lehajtható ülések (ha megengedettek) nem működnek automatikusan. Eltorlaszolják a vészkijáratot. || X || X ||

c)                Nem teljesülnek a követelmények(1). Az ülések száma meghaladja a megengedettet. || X || X ||

9.4.2. Vezetőülés (kiegészítő követelmények) || a)                Hibás speciális eszközök, pl. napellenző vagy vakításmentes szélvédő Csökkent látómező. || X || X ||

b)                A vezető védelme bizonytalan vagy nincs összhangban a követelményekkel (1). Sérülést okozhat. || X || X ||

9.5. Belső világítás és irányvilágítás (X)(2) || Az eszközök hibásak vagy nem felelnek meg a követelményeknek(1). Egyáltalán nem működik. || X || X ||

9.6.     Folyosók, állóhelyek || a)                Nem megfelelően rögzített padló. Ez befolyásolja a stabilitást. || || X || X

b)                Hibás korlátok és kapaszkodók. Nem megfelelően rögzítettek vagy használhatatlanok. || X || X ||

c)                Nem teljesülnek a követelmények(1). Szélességük vagy tágasságuk nem megfelelő. || X || X ||

9.7.     Lépcsők || a)                Rongált állapot. Sérült állapot. Ez befolyásolja a stabilitást. || X || X || X

b)                A behúzható lépcsők nem működnek megfelelően. || || X ||

c)                Nem teljesülnek a követelmények(1). Szélességük nem megfelelő vagy a lépcsőfokok túl magasak. || X || X ||

9.8. Utaskommunikációs rendszer (X)(2) || Hibás rendszer Egyáltalán nem működik. || X || X ||

9.9.    Feliratok (X)(2) || a)                Hiányzó, hibás vagy olvashatatlan felirat. || X || ||

b)                Nem teljesülnek a követelmények(1). Téves információt tartalmaznak. || X || X ||

9.10.   Gyermekek szállításával kapcsolatos követelmények (X)(2)

9.10.1   Ajtók || Az ajtók védelme nincs összhangban az ezen közlekedési formára vonatkozó követelményekkel(1) || || X ||

9.10.2   Jeladó és speciális berendezések || A jeladó vagy speciális berendezések hiányzanak vagy nem felelnek meg a követelményeknek(1). || X || X ||

9.11.        A fogyatékos személyek szállításával kapcsolatos követelmények (X)(2)

9.11.1.  Ajtók, rámpák, emelők || a)                Hibás működés. Ez befolyásolja a jármű biztonságos működését. || X || X ||

b)                Rongált állapot. Ez befolyásolja a stabilitást. Sérülést okozhat. || X || X ||

c)                Hibás vezérlő(k). Ez befolyásolja a jármű biztonságos működését. || X || X ||

d)                Hibás riasztóberendezés(ek). Egyáltalán nem működik. || X || X ||

e)                Nem teljesülnek a követelmények(1). || || X ||

9.11.2.  Kerekesszék-rögzítés || a)                Hibás működés. Ez befolyásolja a jármű biztonságos működését. || X || X ||

b)                Rongált állapot. Ez befolyásolja a stabilitást. Sérülést okozhat. || X || X ||

c)                Hibás vezérlő(k). Ez befolyásolja a jármű biztonságos működését. || X || X ||

d)                Nem teljesülnek a követelmények(1). || || X ||

9.11.3.  Jeladó és speciális berendezések || A jeladó vagy speciális berendezések hiányzanak vagy nem felelnek meg a követelményeknek(1). || || X ||

9.12.   Egyéb speciális berendezések (X)(2)

9.12.1. Ételkészítési berendezések || a)                A berendezések nincsenek összhangban a követelményekkel(1). || || X ||

b)                Olyan mértékben sérült a berendezés, hogy használata veszélyes lenne. || || X ||

9. 9.12.2. Egészségügyi berendezés || A berendezés nincs összhangban a követelményekkel(1). Sérülést okozhat. || X || X ||

9.12.3. Egyéb berendezések (pl. audiovizuális rendszerek) || Nem teljesülnek a követelmények(1). Ez befolyásolja a jármű biztonságos működését. || X || X ||

MEGJEGYZÉSEK:

(1) A „követelményeket” a nyilvántartásba vétel szerinti országban a jóváhagyáskor, az első nyilvántartásba vételkor vagy az első forgalomba helyezéskor megszabott típus-jóváhagyási előírások, illetve az utólagos módosítási kötelezettségek vagy a nemzeti jogszabályok határozzák meg.

X: a jármű állapotát és közlekedésre való alkalmasságát érintő tétel, amely azonban a műszaki vizsgálat szempontjából nem bír alapvető fontossággal.

IV. MELLÉKLET

A MŰSZAKI VIZSGÁLATI BIZONYÍTVÁNY MINIMÁLIS TARTALMA

A műszaki vizsgálati bizonyítvány a közlekedésre való alkalmasság ellenőrzése után kerül kiállításra és legalább a következő adatokat tartalmazza:

1)           Járműazonosító szám (VIN)

2)           A jármű rendszáma és a nyilvántartásba vétel szerinti államra utaló országjelzés

3)           A vizsgálat helye és időpontja

4)           A kilométer-számláló állása a vizsgálat idején (ha ismert)

5)           A járműkategória (ha ismert)

6)           A megállapított hiányosságok és azok besorolása

7)           Mérési eredmények:

– A fékfolyadék forrási hőmérséklete vagy víztartalma

– Kerekenkénti fékerő, légfék-rendszerek esetében bemeneti légnyomás és számításon alapuló fékhatás-értékek

– Benzinüzemű motorok esetében a gáz-halmazállapotú kibocsátáskoncentráció és a számításon alapuló λ-érték vagy dízelüzemű motorok esetében az átlátszatlansági értékek

8)           A jármű átfogó értékelése

9)           A következő műszaki vizsgálat időpontja (ha az erről való tájékoztatás nem más úton történik)

10)         A vizsgálatot végző szervezet neve és a vizsgálatért felelős ellenőr aláírása vagy azonosítója

V. MELLÉKLET

A MŰSZAKI VIZSGÁLATBAN RÉSZT VEVŐ létesítményekre és berendezésekre vonatkozó minimuMkövetelmények

I. – Létesítmények és berendezések

A közlekedésre való alkalmasság vizsgálatát olyan létesítmények és berendezések igénybevételével kell elvégezni, amelyek megfelelnek legalább a következő minimumkövetelményeknek:

1)           Vizsgálólétesítmény a járművek értékelésére alkalmas hellyel, amely megfelel a vizsgálatot végző személyzetre vonatkozó egészségügyi és biztonsági követelményeknek;

2)           Megfelelő méretű vizsgálati sáv az egyes vizsgálatokhoz, a jármű egyik tengelyénél fogva való megemelésére alkalmas emelőberendezéssel ellátott akna vagy süllyeszthető felület, mely megfelelően meg van világítva és szükség esetén levegőztető berendezéssel rendelkezik;

3)           A görgős fékerőmérő próbapadok műszaki követelményeire vonatkozó 21069-1 ISO szabvány A. melléklete szerinti, a fékerő, a pedálerő és a légfékrendszerekben lévő légnyomás mérésére, kijelzésére és feljegyzésére alkalmas görgős fékerőmérő próbapad;

4)           A 3) pont szerinti, de a fékerő, a pedálerő és a légfékrendszerekben lévő légnyomás kijelzésére és feljegyzésére szolgáló funkciókkal nem rendelkező görgős fékerőmérő próbapad;

5)           Lap fékerőmérő próbapad, amely egyenértékű a 3) pont szerinti, a fékerő, a pedálerő és a légfékrendszerekben lévő légnyomás kijelzésére és feljegyzésére szolgáló funkciókkal nem rendelkező görgős fékerőmérő próbapaddal;

6)           Lassulást feljegyző eszköz (a nem folyamatosan mérő eszközöknek másodpercenként legalább tízszer kell feljegyeznie/tárolnia a mérési adatokat);

7)           Légfék-rendszereket vizsgáló létesítmények;

8)           A tengelyterhelések meghatározására szolgáló készülék (választható eszköz két kerékre jutó terhelés méréséhez);

9)           A tengelyfelfüggesztést a tengely megemelése nélkül vizsgáló készülék (kormányholtjáték-ellenőrző), amely megfelel az alábbi követelményeknek:

a)      a készüléknek rendelkeznie kell legalább két, hosszanti és keresztirányban oda-vissza mozgatható, erőgép-meghajtású lemezzel;

b)      a lemezek mozgását a kezelő vizsgálóállásból irányíthatja;

c)      a lemezeknek az alábbi műszaki előírásoknak kell megfelelniük:

i. a legfeljebb 3,5 tonna tömegű járművek esetében:

· maximális tengelyterhelés: 2000 kg,

· minimális lemezterhelés: 1000 kg,

· minimális vízszintes erőhatás lemezenként: 7000 N,

· hosszanti és keresztirányú mozgás: legalább 40 mm,

· emelkedési-süllyedési sebesség 5–10 cm/s;

ii. a 3,5 tonna tömeget meghaladó járművek esetében:

· maximális tengelyterhelés: 15 000 kg,

· minimális lemezterhelés: 9 000 kg,

· minimális vízszintes erőhatás lemezenként: 30 000 N,

· hosszanti és keresztirányú mozgás: legalább 100 mm,

· emelkedési-süllyedési sebesség 5–10 cm/s;

10)         A lengéscsillapítók hatékonyságát vizsgáló készülék;

11)         1-es fokozatú zajszintmérő készülék;

12)         A mérőműszerekről szóló 2004/22/EK irányelv[15] szerinti kipufogógáz-elemző (négyféle gáz tekintetében);

13)         Az abszorpciós együtthatót megfelelő pontossággal mérő készülék;

14)         Egy fényszóró-beállító készülék, amely lehetővé teszi a fényszóróknak a gépjárművek fényszóró-beállításaira vonatkozó rendelkezések (76/756/EGK) szerinti beállítását oly módon, hogy nappali fényben (a közvetlen napsugárzást nem számítva) a világos-sötét határ könnyen felismerhető legyen;

15)         A gumiabroncsok futófelületének mérésére szolgáló eszköz;

16)         A fékfolyadék ellenőrzésére szolgáló készülék, amely megfelel az alábbi kritériumoknak:

a)      a víztartalmat vizsgáló fékfolyadék-ellenőrző készülék akkor engedélyezett, ha

· segítségével legalább 1,0–2,5%-os víztartalom kimutatható,

· segítségével a mérési érték legfeljebb 0,5%-os eltéréssel kimutatható,

· kalibrálásra került; az analóg kijelzős készülék csak akkor engedélyezett, ha rajta a nulla pontot beállították;

b) A forráspontot mérő fékfolyadék-ellenőrző készülék akkor engedélyezett, ha

· a mérési tartomány legalább 120°C és 210°C között van,

· segítségével a mérési érték legfeljebb 30°-os eltéréssel kimutatható,

· kalibrálásra került; az analóg kijelzős készülék csak akkor engedélyezett, ha rajta a nulla pontot beállították.

17)         OBD vizsgálókészülék.

A 12) és 13) pont szerinti készülékek egy készülékké egyesíthetők.

II. – A mérési eszközök kalibrálása

Ha a vonatkozó uniós szabályozás másként nem rendelkezik, két egymást követő kalibrálás között nem telhet el több idő, mint:

i. 24 hónap a tömeg, a nyomás és a zajszint mérések esetében,

ii. 12 hónap erőmérések esetében,

iii. 6 hónap gáz-halmazállapotú kibocsátások mérései esetében.

A műszaki vizsgálat elvégzése céljából előírt berendezések

Jármű || Kategória || Előírt berendezések az I. pontban felsorolt tételek szerint

|| Maximális tömeg: || || 1 || 2 || 3 || 4 || 5 || 6 || 7 || 8 || 9 || 10 || 11 || 12 || 13 || 14 || 15 || 16 || 17

1. Motorkerékpárok || || || 1 || || || || || 2 || || || || || || || || || || || ||

|| || L1e || B || x || || || || || || || || || || X || x || || x || x || x || x

|| || L3e,L4e || B || x || || || || || || || || || || X || x || || x || x || x || x

|| || L3e,L4e || D || x || || || || || || || || || || X || || x || x || x || x || x

|| || L2e || B || x || x || || || || || || || || || X || || || x || x || x || x

|| || L2e || D || x || x || || || || || || || || || X || || x || x || x || x || x

|| || L5e || B || x || x || || || || || || || || x || X || x || || x || x || x || x

|| || L5e || D || x || x || || || || || || || || || X || || x || x || x || x || x

|| || L6e || B || x || x || || || || || || || || || X || || || x || x || x || x

|| || L6e || D || x || x || || || || || || || || || X || || x || x || x || x || x

|| || L7e || B || x || x || || || || || || || || x || X || x || || x || x || x || x

|| || L7e || D || x || x || || || || || || || || || X || || x || x || x || x || x

|| || || || || || || || || || || || || || || || || || || ||

2. Személy-gépjárművek || 2800 kg-ig || M1,M2 || B || x || x || || x || x || || || || || x || X || x || || x || x || x || x

|| 2800 kg-ig || M1,M2 || D || x || x || || x || x || || || || || || X || || x || x || x || x || x

|| › 2800–3500 kg || M1,M2 || B || x || x || || x || x || || || || x || x || X || x || || x || x || x || x

|| › 2800–3500 kg || M1,M2 || D || x || x || || x || x || || || || x || || X || || x || x || x || x || x

|| › 3500 kg || M2,M3 || B || x || x || x || || || x || x || x || x || || X || x || || x || x || x || x

|| › 3500 kg || M2,M3 || D || x || x || x || || || x || x || x || x || || X || || x || x || x || x || x

Teher-gépjárművek || 2800 kg-ig || N1 || B || x || x || || x || x || || || || || x || X || x || || x || x || x || x

|| 2800 kg-ig || N1 || D || x || x || || x || x || || || || || || X || || x || x || x || x || x

|| › 2800–3500 kg || N1 || B || x || x || || x || x || || || || x || x || X || x || || x || x || x || x

|| › 2800–3500 kg || N1 || D || x || x || || x || x || || || || x || || X || || x || x || x || x || x

|| › 3500 kg || N2,N3 || B || x || x || x || || || x || x || x || x || || X || x || || x || x || x || x

|| › 3500 kg || N2,N3 || D || x || x || x || || || x || x || x || x || || X || || x || x || x || x || x

Az N kategóriából származtatott különleges gépjárművek, T5 || 2800 kg-ig || N1 || B || x || x || || x || x || || || || || x || X || x || || x || x || x || x

|| 2800 kg-ig || N1 || D || x || x || || x || x || || || || || || X || || x || x || x || x || x

|| › 2800–3500 kg || N1 || B || x || x || || x || x || || || || x || x || X || x || || x || x || x || x

|| › 2800–3500 kg || N1 || D || x || x || || x || x || || || || x || || X || || x || x || x || x || x

|| › 3500 kg || N2,N3,T5 || B || x || x || x || || || x || x || x || x || || X || x || || x || x || x || x

|| › 3500 kg || N2,N3,T5 || D || x || x || x || || || x || x || x || x || || X || || x3 || x || x || x || x

3. Pótkocsi || 750 kg-ig || O1 || || x || || || || || || || || || || || || || || x || ||

|| › 750–3500 kg || O2 || || x || x || || x || || || || || || || || || || || x || ||

|| › 3500 kg || O3,O4, R3,R4 || || x || x || x || || || x || x || x || x || || || || || || x || ||

|| 3 500 kg-ig || R1,R2 || || x || x || || x || || || || || || || || || || || x || ||

4. Legfeljebb 40 km/h tervezett sebességű mezőgazdasági vontatók || 3 500 kg-ig || T1,T2,T3, T4, C1,C2, C3,C4, C5 || B || x || x || || || || x || || || || || || || || x || x || x || x

|| 3 500 kg-ig || T1,T2,T3 T4, C1,C2, C3,C4,C5 || D || x || x || || || || x || || || || || || || || x || x || x || x

|| › 3500 kg || T1,T2,T3, T4, C1,C2, C3,C4,C5 || B || x || x || || || || x || x || || || x || || || || x || x || x || x

|| › 3500 kg || T1,T2, T3 T4, C1, C2, C3,C4,C5 || D || x || x || || || || x || x || || || || || || || x || x || x || x

1) B: benzinüzemű, D: dízelüzemű.

VI. MELLÉKLET

AZ ELLENŐRÖK SZAKÉRTELMÉRE, KÉPZÉSÉRE ÉS TANÚSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ MINIMUMKÖVETELMÉNYEK

1.         Szakértelem

A járművek közlekedésre való alkalmasságának vizsgálatát végző ellenőri munkakör betöltésére vonatkozó kérelem jóváhagyását megelőzően a tagállam meggyőződik arról, hogy a kérelmező:

a)           olyan képesítéssel rendelkezik, amely igazolja, hogy elsajátította a gépjármű-technikai ismereteket a következő szakterületeken:

– Gépészet

– Erőtan

– Jármű-erőtan

– Belsőégésű motorok

– Anyag és anyagmegmunkálás

– Elektronika

– Villamosság

– Elektronikai járműalkatrészek

– Informatikai alkalmazások

b)           legalább hároméves gépjármű-technikai, -szerelési vagy karbantartási tapasztalattal rendelkezik, és ezt igazolni tudja.

2.         Alapképzés és szinten tartó képzés

A tagállam gondoskodik arról, hogy az ellenőrök megfelelő, elméleti és gyakorlati oktatást egyaránt tartalmazó alapképzésben és szinten tartó képzésben részesüljenek, mielőtt engedélyt kapnának a járművek közlekedésre való alkalmasságának vizsgálatára.

Az alapképzés és szinten tartó képzés tartalmazza legalább a következő tantárgyakat:

a)           Alapképzés

A tagállam vagy a tagállam meghatalmazott képzési szervezete által biztosított alapképzés magában foglalja legalább a következő tantárgyakat:

i.        Jármű-technológia:

· Fékrendszerek,

· Kormányrendszerek,

· Látómező,

· Világítóberendezések és elektronikai alkatrészek,

· Tengelyek, kerekek és gumiabroncsok,

· Alváz és karosszéria,

· Környezetterhelés és kibocsátások,

· Különleges járművekre vonatkozó további követelmények,

ii.       Vizsgálati módszerek;

iii.      Hiányosságok értékelése;

iv.      A járművek jóváhagyásának feltételeivel kapcsolatos, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazandó jogszabályi követelmények;

v.       A közlekedésre való alkalmasság vizsgálatával kapcsolatos, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazandó jogszabályi követelmények;

vi.      A közlekedésre való alkalmasság vizsgálatával, a járművek nyilvántartásba vételével és jóváhagyásával kapcsolatos adminisztratív rendelkezések;

vii.     A vizsgálattal és az adminisztrációval kapcsolatos informatikai alkalmazások

b)           Szinten tartó képzés

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az ellenőrök minden évben részt vegyenek az adott tagállam vagy a tagállam meghatalmazott képzési szervezete által biztosított szinten tartó képzésen.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az szinten tartó képzés tartalma lehetővé teszi az ellenőrök számára a fenti a) pont i.–vii. alpontja szerinti tantárgyak tekintetétben a szükséges ismeretek és képességek szinten tartását és felfrissítését.

3.         Szakértelem tanúsítása

A járművek közlekedésre való alkalmasságának vizsgálatára jogosult ellenőr részére kiállított tanúsításnak legalább a következő – megfelelő esetben frissített – adatokat kell tartalmaznia:

– Az ellenőr személyazonossága (családi és utónév, születési dátum);

– Jármű-kategóriák, amelyek közlekedésre való alkalmasságának vizsgálatára az ellenőr jogosult;

– A következő szinten tartó képzés időpontja;

– Az engedélyt kiállító hatóság neve;

– A kiállítás időpontja.

VII. MELLÉKLET

FELÜGYELETI SZERVEK

A tagállamok által a felügyeleti szervekre vonatkozóan a 13. cikkel összhangban meghatározott szabályoknak és eljárásoknak magukban kell foglalniuk az alábbi minimumkövetelményeket:

1.           A felügyeleti szervek feladatai és tevékenysége

A felügyeleti szerveknek el kell látniuk legalább a következő feladatokat:

a)           A műszaki vizsgálóállomások engedélyezése:

– ellenőrzés a vizsgálati helyiségekkel és a vizsgálóberendezésekkel kapcsolatos minimumkövetelmények teljesülésére vonatkozóan;

– ellenőrzés az engedélyezett vizsgálóállomással kapcsolatos kötelező jellegű követelmények teljesülésére vonatkozóan;

– a vizsgálóállomás vezetője és ellenőrei megbízhatóságának ellenőrzése.

b)           Az ellenőrök képzése és vizsgáztatása:

– az ellenőrök alapképzésének ellenőrzése;

– az ellenőrök rendszeres szinten tartó képzésének ellenőrzése;

– a vizsgálóállomás vezetőjének képzése;

– a felügyeleti szervek vizsgáztatóinak rendszeres szinten tartó képzései;

– vizsgáztatás végzése vagy felügyelete.

c)           Auditálás:

– a vizsgálóállomásnak az engedélyezést megelőző auditálása;

– a vizsgálóállomás rendszeres újraauditálása;

– szabálytalanságok esetén végzendő rendkívüli auditálás;

– a képzési/vizsgáztató szervezet auditálása.

d)           Nyomonkövetés (benne legalább öt intézkedés az alábbiak közül):

– a vizsgált járművek statisztikailag érvényes hányadának újravizsgálása;

– a járműpark statisztikailag érvényes hányadának közúti műszaki ellenőrzése;

– álcázott próbavizsgálat (adott esetben hibás járművek felhasználásával);

– a műszaki vizsgálat eredményeinek kielemzése (statisztikai módszerek);

– fellebbezéssel kapcsolatos ellenőrzések;

– panaszok kivizsgálása.

e)           A műszaki vizsgálatok eredményeinek méréssel való hitelesítése

f)            A vizsgálóállomások engedélyének és/vagy az ellenőrök engedélyének visszavonása vagy felfüggesztése az alábbiak esetén:

– valamely lényeges engedélyezési követelmény nem teljesülése;

– nagyobb szabálytalanságok;

– folyamatosan negatív auditálási eredmény;

– megbízhatatlanná válás.

2.           A felügyeleti szervre vonatkozó követelmények

a)           Megfelelés az ellenőrzést végző különféle típusú testületek működése általános feltételeire vonatkozó EN ISO/IEC 17020 szabványnak („A” típus).

b)           A felügyeleti szerv által alkalmazott személyzetre vonatkozó követelményeknek ki kell terjedniük az alábbiakra:

– technikai szakértelem;

– pártatlanság;

– képesítési és képzési normák.

3.           A szabályok és eljárások tartalma

Az egyes illetékes hatóságoknak meg kell határozniuk a felügyeleti szerveket érintő szabályokat és eljárásokat, melyek legalább a következőket foglalják magukban:

a)           A vizsgálóállomások engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó követelmények:

– vizsgálóállomássá nyilvánítás iránti kérelem;

– a vizsgálóállomás felelősségi köre;

– engedélyezést megelőző látogatás(ok) annak ellenőrzésére, hogy valamennyi követelmény teljesül;

– a vizsgálóállomás engedélyezése;

– a vizsgálóállomás rendszeres újraellenőrzése/auditálása;

– a vizsgálóállomás rendszeres ellenőrzése a folyamatos megfelelés tekintetében;

– a vizsgálóállomás előre be nem jelentett, bizonyítékokon alapuló rendkívüli ellenőrzései vagy auditálásai;

– a meg nem felelést bizonyító ellenőrzési adatok elemzése;

– a vizsgálóállomásnak adott engedély visszavonása vagy felfüggesztése.

b)           A vizsgálóállomások ellenőrei:

– az ellenőrré nyilvánítás követelményei;

– alapképzés és szinten tartó képzés, illetve vizsgák;

– az ellenőri tanúsítás visszavonása vagy felfüggesztése.

c)           Berendezések és helyiségek:

– a berendezésre vonatkozó követelmények;

– a vizsgálati helyiségekre vonatkozó követelmények;

– a jelzésekre vonatkozó követelmények;

– a vizsgálóberendezések karbantartására és kalibrálására vonatkozó követelmények;

– az informatikai rendszerekre vonatkozó követelmények.

d)           Felügyeleti szervek:

– a felügyeleti szervek hatóköre;

– a felügyeleti szervek személyzetére vonatkozó követelmények;

– fellebbezések és panaszok.

[1]               A nem megfelelő javítás vagy átalakítás olyan javítás vagy átalakítás, amely hátrányosan befolyásolja a közlekedésbiztonságot vagy káros hatást gyakorol a környezetre.

[2]               48% akkor, ha a jármű nem rendelkezik ABS-szel, vagy típusjóváhagyása 1991. október 1. előtt történt.

[3]               45% akkor, ha a jármű nyilvántartásba vétele 1988 vagy – ha az későbbi – az irányadó követelményekben meghatározott időpont után történt.

[4]               43% akkor, ha a nyerges pótkocsi vagy vonórúddal vontatott pótkocsi nyilvántartásba vétele 1988 vagy – ha az későbbi – az irányadó követelményekben meghatározott időpont után történt.

[5]               2,2 m/s2 az N1, N2 és N3 kategóriájú járművek esetében.

[6]               Ha a típusjóváhagyás a 70/220/EGK irányelv I. melléklete 5.3.1.4. pontjának A vagy B sorában található határértékek szerint történt, vagy az első nyilvántartásba vétel vagy a forgalomba helyezés 2002. július 1-je után történt.

[7]               Ha a típusjóváhagyás a 70/220/EGK irányelv I. melléklete 5.3.1.4. pontjának B sorában található határértékek szerint, illetőleg a 88/77/EGK irányelv I. melléklete 6.2.1. pontjának B1, B2 vagy C sorában található határértékek szerint történt, vagy az első nyilvántartásba vétel vagy a forgalomba helyezés 2008. július 1-je után történt.

[8]               A nem megfelelő javítás vagy átalakítás olyan javítás vagy átalakítás, amely hátrányosan befolyásolja a közlekedésbiztonságot vagy káros hatást gyakorol a környezetre.

[9]               48% akkor, ha a jármű nem rendelkezik ABS-sel, vagy típusjóváhagyása 1991. október 1. előtt történt.

[10]             45% akkor, ha a jármű nyilvántartásba vétele 1988 vagy – ha az későbbi – az irányadó követelményekben meghatározott időpont után történt.

[11]             43% akkor, ha a nyerges pótkocsi vagy vonórúddal vontatott pótkocsi nyilvántartásba vétele 1988 vagy – ha az későbbi – az irányadó követelményekben meghatározott időpont után történt.

[12]             2,2 m/s2 az N1, N2 és N3 kategóriájú járművek esetében.

[13]             Ha a típusjóváhagyás a 98/69/EK irányelvvel vagy azt követően módosított 70/220/EGK irányelv I. melléklete 5.3.1.4. pontjának A vagy B sorában található határértékek szerint történt, vagy az első nyilvántartásba vétel vagy a forgalomba helyezés 2002. július 1-je után történt.

[14]                    Ha a típusjóváhagyás a 98/69/EK irányelvvel vagy azt követően módosított 70/220/EGK irányelv I. melléklete 5.3.1.4. pontjának B sorában található határértékek szerint, illetőleg a 88/77/EGK irányelv I. melléklete 6.2.1. pontjának B1, B2 vagy C sorában található határértékek szerint történt, vagy az első nyilvántartásba vétel vagy a forgalomba helyezés 2008. július 1-je után történt.

[15]             HL L 135., 2004.4.30., 1. o.

INDOKOLÁS

1.         A JAVASLAT HÁTTERE

· A javaslat okai és céljai

A javaslat célja, hogy a közúti biztonság fokozása és a környezetvédelem javítása érdekében a gépjárművek és pótkocsijaik időszakos műszaki vizsgálatáról szóló, naprakész összehangolt szabályokat határozzon meg.

A javaslat szándéka, hogy elősegítse a 2011 és 2020 közötti időszakra vonatkozó, a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos politikai iránymutatásban[1] rögzített cél elérését, azaz hogy 2020-ig felére csökkenjen a halálos kimenetelű közúti balesetek száma. A javaslat továbbá a járművek nem megfelelő karbantartása miatt a közúti közlekedésben keletkező károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez is hozzájárul.

· Háttér-információk

Egy jármű csak akkor kerülhet értékesítésre, ha teljesíti a biztonsági és környezetvédelmi előírások optimális szintjét garantáló típusjóváhagyás vagy egyedi jóváhagyás valamennyi vonatkozó követelményét. Minden tagállamnak kötelessége első alkalommal nyilvántartásba venni valamennyi járművet, amely a járműgyártó által kiállított „megfelelőségi nyilatkozat” alapján megkapja az európai típusjóváhagyást. Ez a nyilvántartásba vétel jelenti a közúti forgalomban történő használat hivatalos engedélyezését, és érvényt szerez a járművekre vonatkozó, eltérő időpontokban bevezetett különböző követelményeknek.

Ezen jóváhagyást követően a közúti forgalomban részt vevő járműveket rendszeresen időszakos műszaki vizsgálatnak kell alávetni. E vizsgálatok célja annak biztosítása, hogy a közutakon közlekedő járművek műszakilag megfelelő állapotúak és biztonságosak legyenek, és ne jelentsenek veszélyt sem a vezetőre, sem a közlekedés többi résztvevőjére nézve. A gépjárműveket ezért ellenőrzik, hogy megfelelnek-e bizonyos, például a biztonságra és a környezetvédelemre vonatkozó követelményeknek, valamint az utólagos módosítási követelményeknek. Az üzletszerű árufuvarozásra használt, több mint 3,5 tonna össztömegű járművekre, valamint a több mint 8 utas üzletszerű szállítására használt járművekre főleg kereskedelmi célú, rendszeres és intenzív használatuk miatt ezenfelül ad hoc országúti műszaki ellenőrzések is vonatkoznak, amelyek során a környezetvédelmi és műszaki követelményeknek való megfelelésüket az EU-ban bárhol és bármikor ellenőrizhetik.

Egy jármű élettartama során tulajdonosváltás, vagy a jármű tartós használat céljára másik tagállamba történő átvitele miatt sor kerülhet a jármű újbóli nyilvántartásba vételére. A járművek nyilvántartásbavételi eljárására vonatkozóan olyan rendelkezéseket is be kell vezetni, amelyek révén biztosítható, hogy a közúti közlekedés biztonságára közvetlen veszélyt jelentő járművek ne vegyenek részt a forgalomban. A műszaki vizsgálat célja, hogy ellenőrizze a biztonsági berendezések működését, a jármű környezeti teljesítményét, valamint azt, hogy a jármű megfelel-e a jóváhagyásban szereplő adatoknak.

· Meglévő rendelkezések a javaslat által érintett területen

A „műszaki alkalmassági jogszabálycsomag” átveszi az időszakos műszaki vizsgálatokra[2], az országúti műszaki ellenőrzésekre[3] és a járművek nyilvántartásba vételére[4] kiterjedő műszaki vizsgálati rendszerrel kapcsolatos jelenlegi jogszabályokban meghatározott, hatályos előírásokat.

A műszaki vizsgálatról szóló jelenlegi szabályozáshoz képest a javaslat a fennálló rendszer alkalmazási körét új járműkategóriákra, így a motorkerékpárokra is kiterjeszti, valamint növeli a magas kilométerszámot futott régebbi járművek ellenőrzési gyakoriságát. A javaslat számos, a műszaki vizsgálat színvonalával és minőségével kapcsolatos kérdésben is új követelményeket határoz meg, nevezetesen a vizsgálati berendezésekre, a vizsgálatot végző személyzet képzésére és a vizsgálati rendszer felügyeletére vonatkozóan.

· Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel

A javaslat összhangban van a közlekedésről szóló fehér könyvben[5] szereplő, a közúti biztonság fokozására irányuló európai uniós célkitűzéssel, és célja, hogy hozzájáruljon a 2011–2020 közötti időszakra vonatkozóan a közúti biztonságról szóló politikai iránymutatásban szereplő, a biztonságosabb gépjárművekkel kapcsolatos célzott stratégia végrehajtásához.

Ami a javaslat környezetvédelmi szempontjait illeti, a tervezett előírások a tiszta és energiatakarékos járművekről szóló európai stratégia[6] jegyében hozzájárulnak ezenfelül a gépjárművekből származó szén-dioxid és egyéb légszennyező anyagok kibocsátásának csökkentéséhez, továbbá az integrált energiaügyi és éghajlatváltozási politikához[7], az ún. „20-20-20”-as stratégiához, valamint elősegíti a 2008/50/EK irányelvben[8] meghatározott levegőminőségi célkitűzések teljesítését is.

Végezetül a javaslat összhangban áll a 2010. májusi Monti-jelentésben[9] az egységes piac politikájának újraindításával kapcsolatban megfogalmazott ajánlásokkal, melyek szerint csökkenteni kellene annak adminisztratív akadályait, hogy a használt autókat egyik tagállamból a másikba vigyék.

2.         KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELTEKKEL; HATÁSVIZSGÁLAT

· Konzultáció az érdekeltekkel

Konzultációs módszer

A javaslat kidolgozása során a Bizottság számos módon konzultált az érintett felekkel:

– általános internetes konzultációt folytatott, amely a javaslat összes szempontjára kiterjedt;

– műhelytalálkozók keretében konzultált a szakértőkkel és az érdekelt felekkel;

– a műszaki vizsgálatokra vonatkozó előírások érvényesítésének az Európai Unióban fennálló jövőbeli lehetőségeiről szóló tanulmány született azzal a céllal, hogy meghatározza a lehetséges intézkedéseket, és a műszaki vizsgálat hatásaival kapcsolatos költség-haszon elemzési eszközt dolgozzon ki.

Az észrevételek és felhasználásuk rövid ismertetése

Az internetes konzultáció során az érdekeltek számos kérdést vetettek fel. Az e javaslatot kísérő hatásvizsgálat teljes körűen beszámol a felvetett érdemi kérdésekről, és bemutatja, hogyan vették azokat figyelembe.

2010. július 29. és 2010. szeptember 24. között nyílt internetes konzultációra került sor. A Bizottság az állampolgároktól, a tagállami hatóságoktól, a berendezések gyártóitól, a műszaki vizsgálóállomásoktól, a gépjárműszerelők szervezeteitől és a járműgyártóktól összesen 9653 választ kapott.

Az eredmények a következő honlapon olvashatók: http://ec.europa.eu/transport/road_safety/take-part/public-consultations/pti_en.htm.

· Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

Érintett tudományterületek/szakterületek

A javaslathoz értékelni kellett a különböző szakpolitikai lehetőségeket és a kapcsolódó gazdasági, társadalmi és környezeti hatásokat.

Alkalmazott módszerek

A különböző szakpolitikai lehetőségek hatásairól egy külső tanácsadó (Europe Economics) készített tanulmányt, számos tudományos és értékelő jelentés felhasználásával, melyek a különböző szakpolitikai lehetőségek költségének és hasznának pénzben való kifejezésére szolgáló modellek és adatok forrásaiként szolgáltak. A főbb felhasznált tanulmányok a következők:

– A Bizottság jelentése a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a Közösség területén közlekedő haszongépjárművek közlekedésre alkalmasságának országúti műszaki ellenőrzéséről szóló, 2000. június 6-i 2000/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tagállamok általi alkalmazásáról – 2005–2006-os és 2007–2008-as jelentéstételi időszak[10],

– AUTOFORE (2007),

– „MOT Scheme Evidence-base” [A műszaki vizsgálat rendszerének evidenciabázisa], Közlekedésügyi Minisztérium (Egyesült Királyság, 2008),

– a DEKRA közúti biztonságról szóló, 2008-as jelentése („Balesetmegelőzési stratégiák Európa közútjain”),

– a DEKRA tehergépjárművek közúti biztonságáról szóló, 2009-es jelentése,

– a DEKRA motorkerékpárok közúti biztonságáról szóló, 2010-es jelentése,

– 2009-es és 2010-es TÜV-jelentések.

A szakértői vélemények nyilvánosságának biztosítása

Az összes elkészült és jóváhagyott kutatási jelentés már elérhető vagy hamarosan elérhető lesz a Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság honlapján.

· Hatásvizsgálat

A javaslat főbb szempontjainál a Bizottság a következő lehetőségeket mérlegelte:

(a) A változatlan szakpolitikát feltételező megközelítés az az eset, amelyhez a többi szakpolitikai lehetőség hatásait viszonyítjuk. E lehetőség keretében a jelenlegi uniós szabályozás maradna érvényben. Nem történne meg a 2009/40/EK irányelv műszaki mellékletének rövid távú kiigazítása sem, amelyet a 2010/48/EU irányelvvel[11] komitológiai eljárás keretében nemrég módosítottak. A műszaki vizsgálatok alkalmazási köre és gyakorisága ezért nem változik, az információk cseréjével kapcsolatos további intézkedések elfogadására sem kerül sor, és továbbra is hiányozna az adatcserét szolgáló keret.

(b) A „nem kötelező erejű jogi megközelítés” azt jelentené, hogy a jelenlegi szabályozás végrehajtását javítanák és alkalmazását szorosabban nyomon követnék. E lehetőség értelmében nem kerülne sor új jogszabály bevezetésére, de a Bizottság új, fokozott erőfeszítéseket tenne a vizsgálat színvonalának javítására, az előírások érvényesítésének fokozására, valamint az adatcsere ösztönzésére szolgáló intézkedések tökéletesítésére.

(c) A „jogalkotási megközelítés” két összetevőn alapulna:

– A járművek közúti biztonságának javítására vonatkozó egyedi célkitűzés teljesítése érdekében az első összetevő az időszakos műszaki vizsgálatokra és a szúrópróbaszerű közúti műszaki ellenőrzésekre vonatkozó uniós minimumkövetelmények szigorítását és kötelező előírások meghatározását öleli fel. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a rendszerben fennálló hiányosságok ne ássák alá a műszaki vizsgálatok végrehajtásának hatékonyságát.

– Az időszakos műszaki vizsgálathoz szükséges, illetve az arról szóló adatok hozzáférhetővé tételére vonatkozó egyedi célkitűzés teljesítése érdekében az átfogó rendszer második összetevője egy olyan összehangolt uniós adatcsererendszer volna, amely esetlegesen egy második szakaszban kerülne létrehozásra, és a meglévő adatbázisokat kapcsolná össze, biztosítva a következőket:

hozzáférést valamennyi műszaki vizsgálóállomás számára a megfelelőségi nyilatkozat szintjén álló adatokhoz és az elektronikus biztonsági rendszerekről szóló adatokhoz (például ABS[12], ESP[13], légzsákok, stb.);

az ellenőrzés eredményeinek tagállamok közötti cseréjét, hozzáférést biztosítva a rendszerhez a legfontosabb végrehajtó hatóságok számára;

a műszaki vizsgálóállomások jelentéseit az ellenőrzési eredményekről – különös tekintettel a kilométer-számláló állására – a nemzeti és az európai hatóságok számára végrehajtási és statisztikai céllal.

Több tagállamban számos engedélyezett, magán műszaki vizsgálóállomás végez műszaki vizsgálatot. A koherens megközelítés biztosítása érdekében bizonyos közös eljárásokat, például a minimális határidőkre és a továbbítandó információk természetére vonatkozóakat, jogszabályban kell meghatározni.

A hatásvizsgálat azonban rámutatott a nem kötelező erejű jogi megközelítés és a szabályozási megközelítés kombinációjából adódó előnyökre, ezért a hatásvizsgálat által korábban tervbe vett, nem kötelező erejű intézkedéseket beillesztették a jogszabályi szövegbe.

3.         A JAVASLAT JOGI ELEMEI

· A javasolt intézkedés összefoglalása

A műszaki vizsgálóállomások számára hozzáférést kell biztosítani a vizsgálatok elvégzéséhez szükséges műszaki információkhoz, beleértve a biztonsággal kapcsolatos elektronikus eszközökre, mint az ABS vagy ESP vonatkozó adatokat is. A gyártóknak hozzáférést kell biztosítaniuk ezekhez az információkhoz is, amint azt a járműjavítási és -karbantartási információk esetében már most is kötelesek megtenni.

A műszaki vizsgálatnak alávetendő járművek körét a javaslat kiterjeszti a motorkerékpárokra és a segédmotoros kerékpárokra, a könnyű, legfeljebb 3,5 tonnás pótkocsikra és a 40 km/h-t meghaladó tervezési sebességű traktorokra. A jármű korából és a megtett kilométer-mennyiségből adódó szempontokat figyelembe véve a régebbi járművek vizsgálatának gyakoriságát a javaslat növeli, és ezentúl a magas kilométerszámot futott járművek számára is, ahogyan az a taxik és a betegszállító kocsik esetében már most érvényben van, évente kötelező lesz a műszaki vizsgálat. A műszaki vizsgálat elvégzésére rendelkezésére álló négy hónapos időkeret kellő rugalmasságot biztosít az állampolgárok és a gazdasági szereplők számára.

A műszaki vizsgálat céljára használt berendezéseknek meg kell felelniük bizonyos, a leírt vizsgálati módszerek eredményes alkalmazását lehetővé tevő minimumkövetelményeknek. A feltárt hiányosságokat a közúti közlekedés biztonságára jelentett kockázatukra vonatkozó összehangolt szabályok alapján kell értékelni.

A műszaki vizsgálatokat végző ellenőröknek meghatározott szintű ismeretekkel és készségekkel, valamint megfelelő szakképzettséggel kell rendelkezniük. Az ellenőröknek minden összeférhetetlenségtől mentesnek kell lenniük, különös tekintettel a vizsgálat tárgyát képező jármű forgalmi engedélyének jogosultjával fennálló gazdasági, személyes vagy családi kapcsolatra. Az engedélyezett magánszervezetek által elvégzett műszaki vizsgálatokat felügyelet alá kell vonni.

A műszaki vizsgálatok eredményéről, beleértve a jármű által futott kilométerek számára vonatkozó adatokat is, nemzeti nyilvántartást kell vezetni, ami meg fogja könnyíteni a futásteljesítmény-hamisítás felderítését. A kilométer-számláló visszaállítását is rendszerszerűbben kellene büntetéssel sújtható bűncselekménynek minősíteni.

Több tagállamban számos engedélyezett, magán műszaki vizsgálóállomás végez műszaki vizsgálatot. A tagállamok közötti hatékony információcsere érdekében nemzeti kapcsolattartókat kell kijelölni, valamint meg kell határozni bizonyos közös eljárásokat a minimális határidőkre és a továbbítandó információk természetére vonatkozóan.

A Bizottság felhatalmazást kap a rendeletnek adott esetben az uniós típusjóváhagyási jogszabályoknak a járműkategóriákkal kapcsolatos fejlődésének figyelembe vétele és a mellékleteknek a műszaki fejlődéshez való igazítása érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén történő módosítására. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kiterjednek többek között az üzem közbeni NOx- és részecskekibocsátás megfelelőségét ellenőrző, modern kibocsátás-utókezelési rendszereken alapuló alternatív vizsgálati eljárásokra is, amelyek jelenleg még fejlesztés alatt állnak.

· Jogalap

A javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 91. cikke.

· A szubszidiaritás elve

Mivel a javaslat nem tartozik az Unió kizárólagos hatáskörébe, a szubszidiaritás elve érvényesül.

A javaslat célkitűzéseit a tagállamok a következő ok miatt nem tudják kielégítően megvalósítani: a műszaki vizsgálatra vonatkozó műszaki követelmények minimális szintje uniós szinten van meghatározva, és a tagállamok általi végrehajtásuk a követelményeknek az Unión belüli nagy fokú különbözőségéhez vezetett, ami kedvezőtlen hatást gyakorol mind a közúti közlekedés biztonságára, mind a belső piacra.

A javaslat ezért megfelel a szubszidiaritás elvének.

· Az arányosság elve

Mint azt a hatásvizsgálat kimutatta, a javaslat megfelel az arányosság elvének, mivel a műszaki vizsgálat színvonalának emelésével és hatékonyságának javításával, valamint az információk akadálytalan áramlását lehetővé tevő, megfelelő keret megteremtésével nem lépi túl a közúti közlekedésbiztonság javításával és a környezetvédelem megerősítésével kapcsolatos célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket. Ide tartozik többek között az ellenőrök ismereteire és képzésére vonatkozó minimumkövetelmények meghatározása is, mivel a mai járművek bonyolult technológiákat felvonultató, magasan fejlett termékek. Ugyanez érvényes a műszaki vizsgálatok során használt vizsgálati berendezésekre vonatkozó minimumkövetelményekre is. Mindezen intézkedések jelentik a vizsgálat minőségének javításhoz szükséges előfeltételeket.

· A jogi aktus típusának megválasztása

Javasolt aktus: rendelet.

A rendelet alkalmazása indokoltnak tekinthető, mivel biztosítja a rendelkezések betartását, ugyanakkor nem igényli a tagállamok jogrendszerébe történő átültetést.

4.         KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslatnak nincsenek az uniós költségvetést érintő vonzatai.

5.         OPCIONÁLIS ELEMEK [amennyiben szükséges]

· Meglévő jogszabályok hatályon kívül helyezése

A javaslat elfogadása meglévő jogszabályok hatályon kívül helyezését eredményezi.

· Európai Gazdasági Térség

A javasolt aktus érinti az Európai Gazdasági Térséget, ezért arra is ki kell terjeszteni.

2012/0184 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a gépjárművek és pótkocsijaik időszakos műszaki vizsgálatáról és a 2009/40/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 91. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[14],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[15],

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1) Az „Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé” című, 2011. március 28-i fehér könyvében[16] a Bizottság az Unióban 2050-re a halálos kimenetelű balesetek teljes kiküszöbölését tűzte ki célul. E cél elérésében a gépjármű-technológia is fontos szerephez jut, mert a várakozások szerint jelentős mértékben hozzájárul majd a közúti közlekedés biztonsági statisztikáinak javulásához.

(2) A Bizottság „A közúti közlekedésbiztonság európai térsége felé: a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos politikai iránymutatás a 2011 és 2020 közötti időszakra” című közleményében[17] azt a célt tűzte ki, hogy a közúti balesetek halálos áldozatainak számát 2010-től 2020-ig a felére csökkentsék az Unióban. E cél eléréséhez a Bizottság hét stratégiai célkitűzést fogalmazott meg, melyek közé többek között a gépjárművek biztonságosabbá tételét célzó intézkedések, a sérülések számának csökkentésére, valamint a veszélyeztetett közúthasználók, különösen a motorkerékpárosok biztonságának javítására szolgáló stratégia tartoznak.

(3) A műszaki vizsgálat azon szélesebb körű rendszer része, amelynek célja annak biztosítása, hogy a gépjárművek használatuk során biztonságos és környezetvédelmi szempontból megfelelő állapotban legyenek. E rendszernek ki kell terjednie a valamennyi gépjárművet érintő rendszeres időszakos műszaki vizsgálatra és a kereskedelmi célú közúti fuvarozásra használt járműveket érintő országúti műszaki ellenőrzésekre, valamint a járművek nyilvántartásbavételi eljárására vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaznia kell annak biztosítása érdekében, hogy a közúti közlekedés biztonságára közvetlen veszélyt jelentő járművek ne vegyenek részt a forgalomban.

(4) Számos uniós szinten elfogadott, a gépjárművek biztonságára vonatkozó műszaki előírás és követelmény van érvényben. Szükséges azonban a járművek rendszeres időszakos műszaki vizsgálatának rendszerén keresztül annak biztosítása, hogy a járművek forgalomba helyezésüket követően is, egész élettartamuk alatt megfeleljenek a biztonsági előírásoknak. E rendszer alkalmazandó a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok típusjóváhagyásáról és a 92/61/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2002. március 18-i európai parlamenti és tanácsi irányelvben[18], a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i európai parlamenti és tanácsi irányelvben[19], valamint a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok, azok pótkocsijainak és cserélhető vontatott munkagépeinek, beleértve ezek rendszereit is, továbbá alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyásáról, valamint a 74/150/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. május 26-i európai parlamenti és tanácsi irányelvben[20] meghatározott járműkategóriákra.

(5) A közúti közlekedésbiztonság szintje és a járművek műszaki hiányosságai között egyértelmű összefüggés áll fenn. 2009-ben az európai utakon 35 000 haláleset történt. Ha feltételezzük, hogy a műszaki hiányosságok annak arányában járulnak hozzá a halálos kimenetelű közúti balesetek számához, amennyivel a balesetekéhez, úgy az Unióban évente több mint 2000 halálos kimenetelű közúti baleset a járművek műszaki hiányosságaival hozható összefüggésbe. A rendelkezésre álló tanulmányok alapján ezekből mintegy 900–1100 baleset elkerülhető lenne, ha a műszaki vizsgálat rendszerét megfelelő módon fejlesztenénk.

(6) A közúti közlekedésből származó összes kibocsátás nagy részéért, különösen ami a szén-dioxid-kibocsátást illeti, a járművek kisebb, hibásan működő kipufogógáz-vezérlő rendszerekkel rendelkező csoportja tehető felelőssé. A becslések szerint a szennyezőanyag-kibocsátás 25%-át a járműállomány 5%-a okozza. Ezért a járművek rendszeres időszakos műszaki vizsgálatának rendszere a járművek átlagos szennyezőanyag-kibocsátásának csökkentése révén hozzájárulhat a környezet minőségének javításához.

(7) Megbízható vizsgálati eredmények szerint a motorkerékpárosok részvételével bekövetkező balesetek 8%-át műszaki hibák okozzák, vagy azokkal függenek össze. A motorkerékpárosok alkotják az úthasználók biztonsági szempontból leginkább veszélyeztetett csoportját: körükben a halálesetek száma emelkedő tendenciát mutat. A segédmotoroskerékpár-vezetők a halálesetek számát tekintve felülreprezentáltak, közülük 2008-ban több mint 1400-an veszítették életüket a közutakon. Ezért a műszaki vizsgálatnak alávetendő járművek körét ki kell terjeszteni az úthasználók legveszélyeztetettebb csoportja által vezetett járművekre, azaz a motorkerékpárokra és a segédmotoros kerékpárokra is.

(8) A helyi szállítási tevékenységek során a tehergépjárművek helyett egyre több olyan mezőgazdasági gépjárművet használnak, melyek legnagyobb tervezési sebessége meghaladja a 40 km/h-t. Ezek a tehergépjárművekhez hasonló kockázatot jelentenek, ezért ezt a járműkategóriát a műszaki vizsgálat szempontjából is hasonló módon kell kezelni.

(9) A muzeális jellegű gépjárművek arra szolgálnak, hogy megőrizzék annak a korszaknak az örökségét, amelyben készültek, és általában ritkán vesznek részt a közúti forgalomban, ezért a tagállamokra kell bízni annak megszabását, hogy e járművekre is kiterjesztik-e az időszakos műszaki vizsgálatot. A tagállamok felelősségi körébe tartozik a speciális járművek más típusaira vonatkozó műszaki vizsgálat szabályozása is.

(10) A műszaki vizsgálat szuverén tevékenység, ezért azt a tagállamoknak vagy a felügyeletük álló megbízott szervezeteknek kell elvégezniük. A műszaki vizsgálatért jelenleg és továbbra is minden esetben a tagállamok a felelősek, még akkor is, ha a nemzeti rendszer lehetővé teszi a magánszervezeteknek, köztük a javítások végzésében részt vevőeknek is az erre a célra történő engedélyezését.

(11) A járművek ellenőrzéséhez, különösen ami a biztonsággal kapcsolatos elektronikus eszközeiket illeti, elengedhetetlenül fontos, hogy minden egyes jármű műszaki előírásai hozzáférhetőek legyenek. Ezért a járműgyártóknak nemcsak a megfelelőségi nyilatkozatban szereplő teljes adatállományt kell rendelkezésre bocsátaniuk, hanem hozzáférést kell biztosítaniuk a biztonsággal és környezetvédelemmel kapcsolatos berendezések működésének hitelesítéséhez szükséges adatokhoz is. Ugyanez vonatkozik e célból a járműjavítási és ‑karbantartási információkhoz való hozzáféréssel kapcsolatos rendelkezésekre is, amelyek betekintést biztosítanak a műszaki vizsgálóállomások számára a műszaki vizsgálathoz szükséges adatelemekhez. Ez döntő fontosságú, különösen az elektronikusan vezérelt rendszerek területén, és ki kell terjednie valamennyi, a gyártó által beszerelt elemre.

(12) Az Unió-szerte magas színvonalú műszaki vizsgálat megteremtéséhez a műszaki vizsgálatkor használandó vizsgálati berendezésekre, karbantartásukra és kalibrálásukra vonatkozó előírásokat uniós szinten kell meghatározni.

(13) Az ellenőröknek a műszaki vizsgálatokat független módon kell elvégezniük és kerülniük kell bárminemű összeférhetetlenséget. A műszaki vizsgálatok eredményét ezért tilos a fizetéshez és gazdasági vagy személyes előnyökhöz kapcsolni.

(14) A vizsgálati eredmény kereskedelmi célokból történő módosítása nem megengedett. Az ellenőr által elvégzett műszaki vizsgálat eredményeit kizárólag a felügyeleti szerv módosíthatja abban az esetben, ha az ellenőr által elvégzett műszaki vizsgálat következtetései nyilvánvalóan helytelenek.

(15) A magas színvonalú műszaki vizsgálathoz a vizsgálatot végző személyzet részéről magas szintű készségekre és kompetenciákra van szükség. Ezért indokolt bevezetni egy alapképzést és időszakos szinten tartó képzéseket tartalmazó képzési rendszert. A vizsgálatot végző jelenlegi személyzet számára az időszakos képzési rendszerre való zökkenőmentes átállás érdekében átmeneti időszakot kell meghatározni.

(16) Annak érdekében, hogy a műszaki vizsgálat folyamatosan magas minőségű legyen, a tagállamok kötelesek minőségbiztosítási rendszert létrehozni, mely kiterjed az engedélyezésre, a felügyeletre, valamint a műszaki vizsgálatok lefolytatásához szükséges engedély visszavonására, felfüggesztésére vagy érvénytelenítésére vonatkozó folyamatokra.

(17) A vizsgálatok gyakoriságát a járműtípushoz és a megtett kilométer-teljesítményhez kell igazítani. A járművek egy bizonyos kora, és intenzív használat esetében a futott kilométerek bizonyos száma után nagyobb valószínűséggel fordulnak elő műszaki hiányosságok. Ezért a régebbi járművek és a magas kilométerszámot futott járművek esetében indokolt növelni a műszaki vizsgálat gyakoriságát.

(18) Abból a célból, hogy némi rugalmasságot biztosítsanak a gépjármű-tulajdonosok és -üzemeltetők számára, a tagállamoknak lehetőséget kell nyújtani arra, hogy az időszakos műszaki vizsgálat elvégzésére többhetes időszakot szabhassanak meg.

(19) Az időszakos műszaki vizsgálatnak indokolt kiterjednie a vizsgált gépjármű sajátos kialakítása, felépítése és felszerelése szempontjából lényeges tételek összességére. Tekintettel a gépjármű-technológia jelenlegi színvonalára, indokolt, hogy, mivel ezen tételek közé tartoznak, a modern elektronikai rendszereket is felvegyék a megvizsgálandó tételek jegyzékébe. A műszaki vizsgálat harmonizációja érdekében célszerű a vizsgálati tételek mindegyike esetében rögzíteni a vizsgálati módszert.

(20) A további harmonizáció előmozdítása és a követelmények egyöntetűsége érdekében indokolt minden vizsgálati tétel esetében a hibák főbb okait egy nem kimerítő jegyzékbe foglalni. A műszaki vizsgálat alatt álló jármű állapotának egységes megítélése érdekében a feltárt hibákat közös szabvány alapján kell megítélni.

(21) A vizsgálat tárgyát képező jármű forgalmi engedélyének jogosultja, ha a vizsgálat során hibákat tárnak fel – különös tekintettel a közúti közlekedés biztonságát veszélyeztető hibákra –, késedelem nélkül megszünteti azokat. A veszélyes hiányosságok esetén azok kijavításáig a jármű nyilvántartásba vételét vissza kell vonni.

(22) Minden egyes műszaki vizsgálat után műszaki vizsgálati bizonyítványt kell kiállítani, mely többek között tartalmazza a jármű azonosítására szolgáló információkat és a műszaki vizsgálat eredményéről szóló adatokat. A műszaki vizsgálatok megfelelő nyomon követésének biztosítása érdekében a tagállamok az említett információkat összegyűjtik és adatbázisban tárolják.

(23) A kilométer-számlálóval történő csalás vélhetően a használtgépkocsi-eladások 5–12%-át érinti, így évente több milliárd eurós, igen jelentős költséget okoz a társadalomnak, és a járművek műszaki állapotának téves értékeléséhez vezet. A kilométer-számláló visszaállítása elleni fellépés keretében a futott kilométerek számának a műszaki vizsgálati bizonyítványban való rögzítése, és ezzel egyidejűleg az előző műszaki vizsgálatról szóló bizonyítvány bemutatására vonatkozó kötelezettség meg fogja könnyíteni a kilométer-számláló megrongálásának vagy manipulációjának felderítését. A kilométer-számláló visszaállítását ezenfelül rendszerszerűbben kell büntetéssel sújtható bűncselekménynek minősíteni.

(24) Több tagállamban számos engedélyezett, magán műszaki vizsgálóállomás végez műszaki vizsgálatot. A tagállamok közötti hatékony információcsere érdekében nemzeti kapcsolattartókat kell kijelölni, valamint meg kell határozni bizonyos minimális közös eljárásokat a határidőkre és az átadandó információ természetére vonatkozóan.

(25) A műszaki vizsgálat egy szélesebb körű szabályozási keret része, amely a járművek egész élettartamára kiterjed, jóváhagyásuktól nyilvántartásba vételükön és ellenőrzésükön át egészen a leselejtezésükig. A nemzeti, valamint a gyártók által fenntartott elektronikus járműadatbázisok fejlesztése és összekötése elviekben hozzájárul a járműveket érintő adminisztratív struktúra egészének hatékonyabbá tételéhez, valamint a költségek és adminisztratív terhek csökkentéséhez. A Bizottságnak ezért egy európai elektronikus járműinformációs platform e célból történő létrehozásának megvalósíthatóságát, költségeit és előnyeit elemző tanulmányt kell készítenie.

(26) E rendelet további technikai részletekkel való kiegészítése érdekében fel kell hatalmazni a Bizottságot arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el szükség esetén az uniós típusjóváhagyási jogszabályoknak a járműkategóriákkal kapcsolatos fejlődésének figyelembe vétele, valamint a mellékleteknek a műszaki fejlődéshez való igazítása érdekében. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során biztosítania kell, hogy a megfelelő dokumentumokat egyidejűleg, kellő időben és megfelelő módon eljuttassák az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.

(27) E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel[21] összhangban kell gyakorolni.

(28) A műszaki vizsgálóállomásokon használt vizsgálati felszereléseknek és berendezéseknek teljesíteniük kell a műszaki vizsgálat elvégzésének feltételéül szabott követelményeket. Mivel ez nem valósítható meg azonnal, fontos beruházásokat és kiigazításokat vonhat maga után, a követelményeknek való megfelelés elérésére indokolt ötéves időszakot biztosítani. Szintén ötéves időszakot indokolt biztosítani a felügyeleti szervek számára ahhoz, hogy a műszaki vizsgálóállomások engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó valamennyi szempontnak és követelménynek eleget tegyenek.

(29) Mivel e rendelet célját – nevezetesen az Unióban közlekedő gépjárművek műszaki vizsgálatának elvégzésére vonatkozó minimális közös követelmények és összehangolt szabályok meghatározását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ennélfogva azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban a rendelet nem lépi túl a szóban forgó célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket.

(30) Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és betartja a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája által megállapított alapelveket az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikke értelmében,

(31) Ez a rendelet naprakésszé teszi a gépjárművek és pótkocsijuk időszakos műszaki vizsgálatáról szóló, 2009. május 6-i 2009/40/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben[22] foglalt műszaki követelményeket, és a hatályát kiterjeszti a műszaki vizsgálóállomások és felügyeleti szerveik létrehozására, valamint a műszaki vizsgálatok elvégzésével megbízott ellenőrök kijelölésére. Ennélfogva az említett irányelvet hatályon kívül kell helyezni. Ezenfelül e rendelet beépíti a gépjárművek és pótkocsijuk időszakos műszaki vizsgálatáról szóló 2009/40/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti műszaki vizsgálat során feltárt hibák minősítéséről szóló, 2010. július 5-i 2010/378/EU bizottsági ajánlásban[23] foglalt szabályokat is a műszaki vizsgálat módszereinek jobb szabályozása érdekében,

ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

TÁRGY, FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS HATÁLY

1. cikk Tárgy

E rendelet létrehozza a járművek rendszeres időszakos műszaki vizsgálatának rendszerét.

2. cikk Hatály

(1)          E rendelet a 2002/24/EK irányelvben, a 2007/46/EK irányelvben és a 2003/37/EK irányelvben említett, 25 km/h-t meghaladó tervezési sebességű járművek következő kategóriára alkalmazandó:

– legalább négy kerékkel rendelkező, személyszállításra használt, a vezetőülésen felül legfeljebb nyolc üléssel rendelkező gépjárművek – M1 járműkategória,

– személyszállításra használt, a vezetőülésen kívül több mint nyolc üléssel rendelkező gépjárművek – M2 és M3 járműkategória,

– legfeljebb 3 500 kg megengedett össztömegű és legalább négykerekű gépjárművek, amelyek rendes körülmények között közúti árufuvarozásra szolgálnak – N1 járműkategória,

– több mint 3 500 kg megengedett össztömegű, árufuvarozásra használt gépjárművek – N2 és N3 járműkategória

– legfeljebb 3 500 kg megengedett össztömegű pótkocsik és félpótkocsik – O1 és O2 járműkategória,

– több mint 3 500 kg megengedett össztömegű pótkocsik és félpótkocsik – O3 és O4 járműkategória,

– motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok – L1e, L2e, L3e, L4e, L5e, L6e és L7e járműkategória,

– kerekes traktorok, amelyek legnagyobb tervezési sebessége több, mint 40 km/h – T5 kategória.

(2)          E rendelet nem alkalmazandó a következőkre:

– muzeális jellegű gépjárművek,

– a fegyveres erők, tűzoltóság, a polgári védelem, a sürgősségi ellátást vagy mentést végző szolgálatok tulajdonában álló gépjárművek,

– a mezőgazdaság, kertészet, erdőgazdálkodás, földművelés vagy halászat terén működő vállalkozások által használt, legfeljebb 40 km/h tervezési sebességű gépjárművek,

– cirkuszi és vidámparki berendezést szállító speciális járművek, melyek tervezési sebessége legfeljebb 40 km/h, és kizárólag az adott tagállam területén üzemelnek.

(3)          A (2) bekezdésben felsorolt, a területükön nyilvántartásba vett járművek műszaki vizsgálatára vonatkozóan a tagállamok nemzeti előírásokat vezethetnek be.

3. cikk Fogalommeghatározások

Fogalommeghatározások e rendelet alkalmazásában:

(1)          „jármű”: bármely nem sínen közlekedő gépjármű vagy pótkocsija;

(2)          „gépjármű”: olyan motorral hajtott, önállóan mozgásképes kerekes jármű, melynek legnagyobb tervezési sebessége meghaladja a 25 km/h-t;

(3)          „pótkocsi”: olyan önálló hajtással nem rendelkező kerekes jármű, amelyet arra terveztek és gyártottak, hogy más gépjármű vontassa;

(4)          „félpótkocsi”: gépjárműhöz való kapcsolás céljára készült pótkocsi, amely részben a gépjárműre fekszik fel, és saját és rakománya tömegének jelentős részét a gépkocsi hordja;

(5)          „motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok”: bármely motorral hajtott, kétkerekű jármű oldalkocsival vagy anélkül, valamint triciklik és négykerekű motorkerékpárok;

(6)          „tagállami nyilvántartásba vett gépjármű”: egy tagállamban nyilvántartásba vett vagy forgalomba helyezett gépjármű;

(7)          „muzeális jellegű gépjármű”: bármely, az összes következő feltételt teljesítő gépjármű:

– legalább 30 évvel ezelőtt gyártották,

– karbantartásához olyan cserealkatrészeket használnak, amelyek híven tükrözik a jármű eredeti alkatrészeit;

– fő alkatrészein (például a motor, a fékek, a kormány vagy a felfüggesztés) nem hajtottak végre változtatást, valamint

– megjelenése nem változott.

(8)          „forgalmi engedély jogosultja”: az a személy, akinek a nevére egy járművet nyilvántartásba vesznek;

(9)          „időszakos műszaki vizsgálat”: annak hitelesítése, hogy a gépjármű részei és alkatrészei megfelelnek a jármű jóváhagyásakor, első nyilvántartásba vételekor vagy forgalomba helyezésekor, valamint utólagos módosításakor fennálló biztonsági és környezetvédelmi jellemzőknek;

(10)        „jóváhagyás”: bármely, a 2007/46/EK irányelvben említett jóváhagyási kategória;

(11)        „hiányosságok”: a műszaki vizsgálat során feltárt műszaki hibák és egyéb meg nem felelések;

(12)        „műszaki vizsgálati bizonyítvány”: az illetékes hatóság vagy egy műszaki vizsgálóállomás által kiállított bizonyítvány, mely tartalmazza a vizsgálat eredményét és a jármű általános értékelését;

(13)        „ellenőr”: egy műszaki vizsgálóállomáson vagy az illetékes hatóság nevében történő műszaki vizsgálatok elvégzésére tagállami engedéllyel rendelkező személy;

(14)        „illetékes hatóság”: a műszaki vizsgálat nemzeti rendszerének irányításáért, adott esetben a műszaki vizsgálatok elvégzéséért felelős hatóság vagy közfeladatot ellátó szerv;

(15)        „műszaki vizsgálóállomás”: a műszaki vizsgálatok elvégzésére tagállami engedéllyel rendelkező, közfeladatot ellátó vagy magánszervezetek vagy létesítmények, beleértve a járműjavítást végzőeket is;

(16)        „felügyeleti szerv”: a tagállam által létrehozott, a műszaki vizsgálattal megbízott létesítmények engedélyezéséért és felügyeletéért felelős szerv.

II. FEJEZET

ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEK

4. cikk Hatáskörök

(1)          A gépjárműveket és pótkocsijaikat e rendelettel összhangban a nyilvántartásuk helye szerinti tagállamban időszakos ellenőrzéseknek kell alávetni.

(2)          A műszaki vizsgálatokat a tagállami illetékes hatóságok vagy a tagállamok által engedélyezett műszaki vizsgálóállomások végzik.

(3)          A járműgyártók hozzáférést biztosítanak a műszaki vizsgálóállomások vagy adott esetben az illetékes hatóság részére a műszaki vizsgálathoz szükséges, az I. mellékletben meghatározott műszaki információkhoz. A Bizottság az I. mellékletben meghatározott műszaki információkhoz való hozzáférési eljárásról szóló részletes szabályokat a 16. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálati eljárással összhangban fogadja el.

(4)          A forgalmi engedély jogosultja felelős azért, hogy a járművet mindenkor biztonságos és műszakilag megfelelő állapotban tartsa.

III. FEJEZET

A MŰSZAKI VIZSGÁLATRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

5. cikk A vizsgálat időpontja és gyakorisága

(1)          A járműveket az első nyilvántartásbavételük időpontjának évfordulóján, legalább a következő gyakorisággal műszaki vizsgálatnak kell alávetni:

– L1e, L2e, L3e, L4e, L5e, L6e és L7e kategóriájú járművek: négy évvel az első nyilvántartásba vétel után, azután két év múlva, majd évente;

– M1, N1 és O2 kategóriájú járművek: négy évvel az első nyilvántartásba vétel után, azután két év múlva, majd évente;

– taxiként vagy betegszállító járműként nyilvántartásba vett M1 kategóriájú járművek, M2, M3, N2, N3, T5, O3 és O4 kategóriájú járművek: egy évvel az első nyilvántartásba vétel után, azután évente.

(2)          Amennyiben egy M1 vagy N1 kategóriájú jármű esetében az első nyilvántartásba vétel utáni műszaki vizsgálat időpontjára a futott kilométerek száma eléri a 160 000 km-t, azt a járművet ezt követően évente műszaki vizsgálatnak kell alávetni.

(3)          A forgalmi engedély jogosultja a műszaki vizsgálóállomást vagy adott esetben az illetékes hatóságot a műszaki vizsgálat elvégzésére az (1) bekezdésben említett évforduló hónapját megelőző hónap kezdetétől az évforduló hónapját követő második hónap végéig terjedő időszakban kérheti, a következő műszaki vizsgálat időpontjának sérelme nélkül.

(4)          A legutolsó műszaki vizsgálat időpontjától függetlenül az illetékes hatóság előírhatja, hogy a járművet az (1) és a (2) bekezdésben említett időpontokat megelőzően műszaki vizsgálatnak vagy kiegészítő vizsgálatnak vessék alá a következő esetekben:

– a jármű főbb, a biztonságot befolyásoló alkatrészeiben (például kerekek, felfüggesztés, deformálódott területek, kormány vagy fékek) jelentős kárt okozott balesetet követően,

– ha egy jármű biztonsági és környezetvédelmi rendszereit vagy berendezéseit átalakították vagy módosították,

– abban az esetben, ha egy jármű forgalmi engedélyének jogosultja megváltozik.

6. cikk A vizsgálat tartalma és módszerei

(1)          A műszaki vizsgálat a II. melléklet 2. pontjában említett területekre terjed ki.

(2)          Az (1) bekezdésben említett minden egyes területre vonatkozóan a tagállami illetékes hatóság vagy a műszaki vizsgálóállomás legalább a II. melléklet 3. pontjában meghatározott tételeket felölelő és az e tételek vizsgálatára alkalmazandó módszert felhasználó műszaki vizsgálatot hajt végre.

7. cikk A hiányosságok értékelése

(1)          A III. melléklet valamennyi vizsgálandó tétel esetében megadja a lehetséges hiányosságok és súlyosságuk fokának minimális listáját.

(2)          A műszaki vizsgálat elvégzésekor az ellenőr valamennyi feltárt hiányossághoz hozzárendeli a súlyosság fokát, és besorolja azt a következő kategóriák valamelyikébe:

– a járműbiztonságot jelentősen nem befolyásoló kisebb hiányosságok, valamint az előírásoktól való egyéb kisebb eltérések,

– a vizsgált jármű biztonságát befolyásoló vagy a közúti forgalom többi résztvevőjét veszélyeztető jelentős hiányosságok, vagy az előírásoktól való egyéb jelentősebb eltérések,

– a közúti biztonságra közvetlen és azonnali veszélyt jelentő veszélyes hiányosságok, amelyek miatt a jármű részvétele a közúti forgalomban semmilyen körülmények között nem engedhető meg.

(3)          Ha egy jármű hiányosságai a (2) bekezdésben említett hibakategóriák közül többe is besorolhatók, a járművet a legsúlyosabb hiányosság szerinti kategóriába kell sorolni. A több azonos minősítésű hiányossággal rendelkező jármű eggyel szigorúbb besorolást kap, ha a hiányosságok összeadódó hatása miatt a jármű nagyobb veszélyt jelent a közúti közlekedés biztonságára nézve.

8. cikk Műszaki vizsgálati bizonyítvány

(1)          A jármű műszaki vizsgálatát elvégző műszaki vizsgálóállomás vagy adott esetben az illetékes hatóság az adott járműhöz tartozó műszaki vizsgálati bizonyítványt állít ki, amely legalább a IV. mellékletben meghatározott elemeket tartalmazza.

(2)          A műszaki vizsgálóállomás vagy adott esetben az illetékes hatóság a járművet a vizsgán bemutató személy számára kiállítja a műszaki vizsgálati bizonyítványt, vagy elektronikus műszaki vizsgálati bizonyítvány esetében a műszaki vizsgálati bizonyítvány hitelesített nyomtatott változatát.

(3)          E rendelet hatálybalépésének időpontjától kezdve és legkésőbb 3 évvel azt követően a műszaki vizsgálóállomások elektronikus úton közlik a tagállami illetékes hatósággal az általuk kiállított műszaki vizsgálati bizonyítványban szereplő információkat. E tájékoztatásra a műszaki vizsgálati bizonyítvány kiállítását követő ésszerű határidőn belül kerül sor. Eddig az időpontig a műszaki vizsgálóállomások az említett információkat bármely más úton is eljuttathatják az illetékes hatósághoz. Az illetékes hatóság ezeket az információkat a kézhezvételüktől számított 36 hónapig megőrzi.

(4)          A kilométer-számláló állásának ellenőrzése céljára, ha ezt az információt az előző műszaki vizsgálatot követően nem közölték elektronikus úton, az ellenőr felkéri a járművet a vizsgán bemutató személyt az előző műszaki vizsgálatot követően kiállított bizonyítvány bemutatására.

(5)          A műszaki vizsgálat eredményét közölni kell a gépjárművet nyilvántartó hatósággal. Ezen értesítésnek tartalmaznia kell a műszaki vizsgálati bizonyítványban említett információkat.

9. cikk A hiányosságok nyomon követése

(1)          Kizárólag kisebb rendű hiányosságok esetén a forgalmi engedély jogosultja gondoskodik róla, hogy e hiányosságokat haladéktalanul megszüntessék. A járművet nem szükséges újbóli vizsgálatnak alávetni.

(2)          Nagyobb jelentőségű hiányosságok esetén az illetékes hatóság határoz arról, hogy a műszaki vizsgálat megismétléséig milyen feltételekkel engedélyezhető a jármű közúti használata. A második vizsgálatot az első vizsgálatot követő hat héten belül el kell végezni.

(3)          Veszélyes hiányosságok esetén a járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról szóló 1999/37/EK irányelvet módosító európai parlamenti és tanácsi XXX irányelv[24] 3a. cikkével összhangban a jármű közutakon nem használható és nyilvántartásba vételét vissza kell vonni mindaddig, amíg a hiányosságokat ki nem küszöbölték és olyan új műszaki vizsgálati bizonyítvány kiadására nem került sor, mely igazolja, hogy a jármű megfelelő műszaki állapotban van.

10. cikk A vizsgálat igazolása

A műszaki vizsgálóállomás vagy adott esetben a tagállami illetékes hatóság, amely a területén nyilvántartásba vett járművön műszaki vizsgálatot végzett el, valamennyi, a vizsgálatot sikeresen teljesített jármű számára igazolást állít ki. Az igazoláson fel kell tüntetni a következő műszaki vizsgálat időpontját.

Az (1) bekezdéssel összhangban kiadott igazolásokat valamennyi tagállam elismeri.

IV. FEJEZET

Közigazgatási rendelkezések

11. cikk

Vizsgálati felszerelések és berendezések

(1)          A műszaki vizsgálatok elvégzéséhez használt vizsgálati felszereléseknek és berendezéseknek meg kell felelniük az V. mellékletben meghatározott műszaki minimumkövetelményeknek.

(2)          A műszaki vizsgálóállomások vagy adott esetben az illetékes hatóságok a vizsgálati felszereléseket és berendezéseket a gyártó által megadott előírásoknak megfelelően tartják karban.

(3)          Valamennyi, a mérésekhez használt berendezést a gyártó által megadott előírásoknak megfelelően rendszeresen kalibrálni kell.

12. cikk Ellenőrök

(1)          A műszaki vizsgálatokat a VI. mellékletben meghatározott, a szakértelemre és a képzésre vonatkozó minimumkövetelményeket teljesítő ellenőrök végzik.

(2)          A tagállamok a szakértelemre és a képzésre vonatkozó minimumkövetelményeket teljesítő ellenőrök számára igazolást állítanak ki. Ezen igazolásnak tartalmaznia kell legalább a VI. melléklet 3. pontjában említett információkat.

(3)          Az e rendelet alkalmazásának kezdetekor tagállamok illetékes hatóságai vagy műszaki vizsgálóállomások által alkalmazott ellenőrök mentesülnek a VI. melléklet 1. pontjában meghatározott követelmények alól. A tagállamok az érintett ellenőrök számára egyenértékűségi igazolást állítanak ki.

(4)          A műszaki vizsgálat elvégzésekor az ellenőrnek minden összeférhetetlenségtől mentesnek kell lennie, különös tekintettel a vizsgálat tárgyát képező jármű forgalmi engedélyének jogosultjával fennálló gazdasági, személyes vagy családi kapcsolatra.

(5)          A műszaki vizsgálóállomás tájékoztatja a járművet a vizsgán bemutató személyt arról, hogy mely javításokat szükséges elvégezni, és a vizsgálat eredményeit kereskedelmi célból nem módosítja.

(6)          Az ellenőr által elvégzett műszaki vizsgálat eredményeit csak a felügyeleti szerv módosíthatja abban az esetben, ha az ellenőr által elvégzett műszaki vizsgálat következtetései nyilvánvalóan helytelenek.

13. cikk A műszaki vizsgálóállomások engedélyezése és felügyelete

(1)          A felügyeleti szerv elvégzi legalább a VII. melléklet 1. pontjában meghatározott feladatokat, és teljesíti az ugyanazon melléklet 2. és 3. pontjában rögzített követelményeket.

A tagállamok közzéteszik a felügyeleti szervek szervezeti felépítésére, feladataira és a személyzetükre alkalmazandó követelményekre vonatkozó szabályokat és eljárásokat.

A felügyeleti szerveknek a műszaki vizsgálattal megbízott létesítményektől és a járműgyártóktól függetleneknek kell lenniük.

(2)          A közvetlenül az illetékes hatóság által működtetett műszaki vizsgálóállomások mentesülnek az engedélyezésre és felügyeletre vonatkozó követelmények alól.

V. FEJEZET

EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS INFORMÁCIÓCSERE

14. cikk A tagállamok közötti igazgatási együttműködés

(1)          A tagállamok e rendelet alkalmazására tekintettel nemzeti kapcsolattartót jelölnek ki, amely felelős a többi tagállammal és a Bizottsággal folytatott információcseréért.

(2)          A tagállamok legkésőbb [egy évvel e rendelet hatálybalépését követően]-ig eljuttatják a Bizottsághoz nemzeti kapcsolattartójuk nevét és elérhetőségét, és haladéktalanul tájékoztatják annak esetleges változásairól. A Bizottság összeállítja a nemzeti kapcsolattartók jegyzékét, és továbbítja azt a tagállamoknak.

15. cikk Elektronikus járműinformációs platform

A Bizottság megvizsgálja a műszaki vizsgálattal kapcsolatos adatokra vonatkozó információknak a járművek műszaki vizsgálatáért, nyilvántartásba vételéért és jóváhagyásáért felelős tagállami illetékes hatóságok, a műszaki vizsgálóállomások és a járműgyártók közötti cseréjének céljára szolgáló elektronikus járműinformációs platform megvalósíthatóságát, költségeit és előnyeit.

E vizsgálat alapján a Bizottság mérlegeli a különféle szakpolitikai lehetőségeket – beleértve a 10. cikkben előírt vizsgálati igazolásra vonatkozó követelmény esetleges eltörlését is –, és javaslatokat fogalmaz meg. A Bizottság az e rendelet alkalmazási időpontját követő két éven belül jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a vizsgálat eredményeiről, és ahhoz adott esetben jogalkotási javaslatot is csatol.

VI. FEJEZET

A végrehajtási és felhatalmazáson alapuló hatáskörökre vonatkozó rendelkezések

16. cikk Műszaki vizsgálati bizottság

(1)          A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében vett bizottságnak minősül. 

(2)          Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni. Abban az esetben, ha a bizottság véleményét írásbeli eljárás útján kell beszerezni, az írásbeli eljárást eredmény nélkül kell lezárni, amennyiben a vélemény kialakítására megállapított határidőn belül az elnök így dönt, vagy a bizottsági tagok egyszerű többsége kéri.

17. cikk Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 19. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következő célból:

– a 2. cikk (1) bekezdésének és az 5. cikk (1) és (2) bekezdésének adott esetben történő naprakésszé tételére a járműkategóriákban bekövetkezett azon változások figyelembevétele érdekében, amelyek a 3. cikk (1) bekezdésében említett jogszabályok módosításából erednek,

– a mellékleteknek a műszaki fejlődéshez igazodó vagy a nemzetközi vagy az uniós szabályozás változásainak figyelembe vételének érdekében történő naprakésszé tételére.

18. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)          A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

(2)          A 17. cikkben említett felhatalmazás [e rendelet hatálybalépésének időpontjától] határozatlan időre szól.

(3)          Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 17. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)          A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)          A 17. cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlament vagy a Tanács az értesítést követő két hónapos időtartamon belül nem emel ellene kifogást, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. A nevezett határidő az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére két hónappal meghosszabbítható.

VII. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

19. cikk Szankciók

(1)          A tagállamok megállapítják az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek azok érvényesítése érdekében. Az említett szankcióknak hatékonyaknak, arányosnak, visszatartó erejűnek és megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük.

(2)          Minden tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a kilométer-számláló manipulációja vagy megrongálása bűncselekménynek minősüljön, és hatékony, arányos, visszatartó erejű és megkülönböztetéstől mentes büntetésekkel büntethető legyen.

(3)          A tagállamok ezekről a rendelkezésekről legkésőbb [az e rendelet hatálybalépését követő egy éven belül]-ig – a rendelkezések későbbi módosításairól pedig haladéktalanul – értesítik a Bizottságot.

20. cikk Átmeneti rendelkezések

(1)          Azok a 11. cikkben említett vizsgálati felszerelések és berendezések, amelyek [e rendelet alkalmazásának időpontja]-ig nem felelnek meg az V. mellékletben meghatározott minimumkövetelményeknek, műszaki vizsgálat elvégzésének céljára az említett időponttól számított legfeljebb öt évre terjedő időszakban használhatók.

(2)          A tagállamok a VII. mellékletben meghatározott követelményeket legkésőbb az e rendelet alkalmazásának időpontjától számított ötödik évtől alkalmazzák.

21. cikk Hatályon kívül helyezés

A 2009/40/EK irányelv és a 2010/378/EU bizottsági ajánlás [e rendelet alkalmazásának időpontjá]-val/vel hatályát veszti.

22. cikk Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet [12 hónappal a hatálybalépését követően]-tól/-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

Az Európai Parlament részéről                     a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

[1]               COM (2010) 389 végleges.

[2]               Az Európai Parlament és a Tanács 2009/40/EK irányelve (2009. május 6.) a gépjárművek és pótkocsijuk időszakos műszaki vizsgálatáról (HL L 141., 2009.6.6., 12. o.).

[3]               Az Európai Parlament és a Tanács módosított 2000/30/EK irányelve (2000. június 6.) a Közösség területén közlekedő haszongépjárművek közlekedésre alkalmasságának országúti műszaki ellenőrzéséről (HL L 203., 2000.8.10., 1. o.).

[4]               A Tanács 1999/37/EK irányelve (1999. április 29.) a járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról (HL L 138., 1999.6.1., 57. o.).

[5]               COM (2011) 144 végleges.

[6]               COM (2010) 186 végleges.

[7]               COM (2008) 30 végleges.

[8]               Az Európai Parlament és a Tanács 2008/50/EK irányelve (2008. május 21.) a környezeti levegő minőségéről és a Tiszta Levegőt Európának elnevezésű programról (HL L 152., 2008.6.11., 1. o.)

[9]               http://ec.europa.eu/bepa/pdf/monti_report_final_10_05_2010_en.pdf.

[10]             COM (2010) 754 végleges.

[11]             HL L 173., 2010.7.8., 47. o.

[12]             Blokkolásgátló fékrendszer.

[13]             Elektronikus stabilizáló program.

[14]             HL C […]., […], […]. o.

[15]             HL C […]., […], […]. o.

[16]             COM (2011) 144 végleges.

[17]             COM (2010) 389 végleges.

[18]             HL L 124., 2002.5.9., 1. o.

[19]             HL L 263., 2007.10.9.., 1. o.

[20]             HL L 171., 2003.7.9.., 1. o.

[21]             HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

[22]             HL L 141., 2009.6.6., 12. o.

[23]             HL L 173., 2010.7.8., 74. o.

[24]             HL L XXX, XX.XX.XXXX, XX. o.