This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52012PC0124
Proposal for a REGULATION OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL on the access of third-country goods and services to the Union’s internal market in public procurement and procedures supporting negotiations on access of Union goods and services to the public procurement markets of third countries
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a harmadik országbeli áruknak és szolgáltatásoknak az Unió belső közbeszerzési piacához való hozzáféréséről, valamint az uniós áruk és szolgáltatások harmadik országbeli közbeszerzési piacokhoz való hozzáféréséről szóló tárgyalásokat támogató eljárásokról
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a harmadik országbeli áruknak és szolgáltatásoknak az Unió belső közbeszerzési piacához való hozzáféréséről, valamint az uniós áruk és szolgáltatások harmadik országbeli közbeszerzési piacokhoz való hozzáféréséről szóló tárgyalásokat támogató eljárásokról
/* COM/2012/0124 final - 2012/0060 (COD) */
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a harmadik országbeli áruknak és szolgáltatásoknak az Unió belső közbeszerzési piacához való hozzáféréséről, valamint az uniós áruk és szolgáltatások harmadik országbeli közbeszerzési piacokhoz való hozzáféréséről szóló tárgyalásokat támogató eljárásokról /* COM/2012/0124 final - 2012/0060 (COD) */
INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE A javaslat okai és céljai A jelenlegi egy új javaslat az Európai Unió
nemzetközi közbeszerzési politikája terén. E kezdeményezés fő
célkitűzése, hogy javítsa az uniós vállalkozásokra vonatkozó feltételeket
a harmadik országbeli közbeszerzési szerződésekért folytatott versenyben.
Az EU több fontos kereskedelmi partnerországának beszerzési gyakorlatai
jelenleg sok esetben korlátozzák az uniós szállítókat. A kezdeményezés továbbá
megerősíti az Európai Unióval nemzetközi közbeszerzési megállapodással
rendelkező országokból származó ajánlattevők, áruk és szolgáltatások
jogállását, valamint pontosítja az ilyen megállapodások által nem érintett
ajánlattevőkre, árukra és szolgáltatásokra vonatkozó szabályokat. Háttér-információk A Kereskedelmi Világszervezeten (WTO) belül a
felülvizsgált Kormányzati Beszerzési Megállapodással (GPA) kapcsolatos, illetve
a harmadik országokkal folyó kétoldalú tárgyalások során az EU szorgalmazta a
nemzetközi közbeszerzési piacok erőteljes megnyitását. A WTO Kormányzati
Beszerzési Megállapodásának részes országaiból származó ajánlattevők
mintegy 352 milliárd EUR értékű közbeszerzésben vehetnek részt. Számos harmadik ország ugyanakkor vonakodik
attól, hogy megnyissa közbeszerzési piacát a nemzetközi verseny előtt,
illetve hogy az eddiginél nagyobb mértékben megnyissa ezt a piacot. A külföldi
ajánlattevőknek kínált egyesült államokbeli közbeszerzések jelenlegi
értéke mindössze 178 milliárd EUR, Japán esetében ez az érték 27 milliárd EUR,
míg a kínai közbeszerzési piacnak csak töredéke nyitott a külföldi
vállalkozások előtt. Sok ország
– különösen a gazdasági válság nyomán – protekcionista intézkedéseket is
elfogadott. Mindent összevetve, a
protekcionista intézkedések miatt ma a világ közbeszerzési piacainak több mint
fele zárt, és ez az arány tovább nő. Ennek
eredményeképpen jelenleg mindössze 10 milliárd EUR értékű uniós kivitel
(az uniós GDP 0,08 %-a) jut el a közbeszerzési világpiacra, míg becslések
szerint a korlátozások miatt további 12 milliárd EUR értékű uniós
exportlehetőség marad kihasználatlanul. Ezzel szemben az EU a belső piacát,
elsősorban a feltörekvő gazdaságok részéről egyes
kulcságazatokat (vasút, építőipar, informatikai szolgáltatások) érő
fokozódó nyomás ellenére nagyrészt nyitva hagyta közbeszerzési piacát a
nemzetközi verseny előtt. Néhány, a közmű-ágazatbeli árubeszerzésre
és szolgáltatási szerződésekre korlátozódó hatályú rendelkezés[1] kivételével az EU nem élt azon
jogával, hogy szabályozza a külföldi áruk, szolgáltatások és vállalkozások
uniós közbeszerzési piacra jutását. Tekintettel a feltörekvő gazdaságok egyre
növekvő jelentőségére, az egyenlő feltételek hiánya számos
problémát vet fel. Az EU számára a fő problémát az jelenti, hogy a
kereskedelmi partnerekkel folytatott nemzetközi tárgyalásaiban nincs kellő
befolyása ahhoz, hogy orvosolja az egyenlőtlenségeket és az uniós
vállalkozások számára kedvező, lényeges piacrajutási
kötelezettségvállalásokat szerezzen. Ezenfelül az ajánlatkérő szerveknek
nem áll rendelkezésére olyan egyértelmű keret, amely alapján az EU
nemzetközi kötelezettségvállalásait alkalmazhatnák. E kezdeményezés célja e problémák megoldása
azáltal, hogy elsőként megerősíti az Európai Unió által az uniós vállalkozások
harmadik országok közbeszerzési piacaihoz való hozzáférésével kapcsolatos
tárgyalásokban elfoglalt pozíciót annak elérése érdekében, hogy kereskedelmi
partnereink megnyissák piacaikat. Másodszor, e célból pontosítani kívánja a
harmadik országbeli vállalkozásoknak, áruknak és szolgáltatásoknak az uniós
közbeszerzési piacra jutását érintő szabályokat. A végső cél az
Európa 2020 stratégiával összhangban az uniós cégek világszintű üzleti
lehetőségeinek javítása, ezáltal új munkahelyek teremtése és az innováció
előmozdítása. Meglévő rendelkezések a javaslat
által érintett területen A két alapvető európai uniós
közbeszerzési irányelv[2]
nem biztosít általános eljárási keretet a külföldi árukat és szolgáltatásokat
tartalmazó ajánlatoknak az uniós közbeszerzési piacon való kezelésére
vonatkozóan. Konkrét szabályokról mindössze a 2004/17/EK irányelv 58. és 59.
cikke rendelkezik. Ezek a rendelkezések azonban a közüzemi közbeszerzésre
szorítkoznak, és túlságosan korlátozott hatályúak ahhoz, hogy jelentősen
befolyásolják a piacra jutással kapcsolatos tárgyalásokat. Az uniós közüzemi
közbeszerzés valójában az Unió teljes közbeszerzési piacának mindössze 20 %-át
teszi ki. Az uniós közbeszerzési szabályok
korszerűsítéséről szóló bizottsági javaslatban a Bizottság úgy
határozott, hogy – a jelenlegi kezdeményezésre tekintettel – nem veszi át a
közüzemi irányelv 58. és 59. cikkét[3]. Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
és célkitűzéseivel Ez a kezdeményezés az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést
célzó Európa 2020 stratégiát [COM(2010) 2020] és az Európa 2020
stratégia Integrált iparpolitika a globalizáció korában elnevezésű kiemelt
kezdeményezését [COM(2010) 614] hajtja végre. Végrehajtja továbbá az
egységes piaci intézkedéscsomagot [COM(2011) 206] és a
kereskedelemről, növekedésről és globális ügyekről szóló
közleményt [COM(2010) 612]. A Bizottság 2011. évi munkaprogramjának (COM(2010) 623
végleges) egyik stratégiai kezdeményezése. A javaslat továbbá összhangban áll az Unió
fejlesztési politikáival és célkitűzéseivel, különösen azáltal, hogy a
legkevésbé fejlett országok áruit és szolgáltatásait általános védelemben
részesíti az ezen eszköz keretében megvalósított intézkedésekkel szemben. 2. AZ ÉRDEKELTEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK
EREDMÉNYEI ÉS HATÁSVIZSGÁLATOK Konzultáció az érdekeltekkel Az érdekeltek
észrevételeinek összegyűjtése érdekében a Bizottság az egyes üléseken túl
egy sor konzultációt és tájékoztató tevékenységet szervezett. 2011. június 7. és
augusztus 2. között nyilvános internetes konzultációra került sor. Ez
három részletes kérdőív alapján történt, amelyek címzettjei i. az
ajánlatkérő szervek és a tagállamok, ii. a vállalkozások és/vagy azok
képviselői és iii. más lehetséges érdekeltek (polgárok, nem kormányzati
szervezetek, szakszervezetek) voltak. A Bizottsághoz összesen 215 észrevétel érkezett[4]. Az észrevételekről
készült összefoglaló jelentés a hatásvizsgálatról szóló jelentés I.
mellékletében olvasható. A folyamat részeként a Bizottság 2011. július 8-án nyilvános
meghallgatást tartott Brüsszelben. A 2011. február 7-én a Foglalkoztatási
Főigazgatóság által szervezett összekötő fórumon a szociális
partnerek is lehetőséget kaptak arra, hogy megtegyék észrevételeiket. A Közbeszerzési
Szerződések Tanácsadó Bizottsága keretében a harmadik országbeli uniós
küldöttségekkel és a tagállamokkal célzott konzultációkra került sor. A
közbeszerzési politika korszerűsítéséről folytatott konzultáció során
konkrét kérdésekkel (azaz a közüzemi irányelv 58. cikke és a kirívóan alacsony összegű
ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatok kezelése) is foglalkoztak. A folyamat
során maradéktalanul teljesültek a konzultációra vonatkozó bizottsági
minimumkövetelmények. Az
észrevételek és felhasználásuk rövid ismertetése A Bizottság
kezdeményezése általánosságban kedvező fogadtatásra lelt. A válaszadók
nagy többsége egyetértett azzal, ahogyan a Bizottság az Európai Unión kívüli
áruk, szolgáltatások és vállalkozások uniós közbeszerzési piachoz való
hozzáférésének jelenlegi szintjét ismertette, valamint támogatták a
kezdeményezésben meghatározott célkitűzéseket. A felvázolt
szakpolitikai lehetőségeket illetően fontos megjegyezni, hogy
eltérő nézőpontok érvényesültek: összességében az érdekeltek
jelentős többsége (kb. 65 %) jogalkotási kezdeményezést látszik támogatni,
míg egy hozzávetőleg 35 %-os jelentős kisebbség a „minden marad a
régiben” lehetőséget részesíti előnyben. Az előnyben részesített
lehetőségről ugyanakkor még az egyes érdekelti csoportokon belül is
megoszlanak a vélemények. Az ajánlatkérőknek és kormányzati hatóságoknak
(a harmadik országbelieket is ideértve) például kétharmada a „minden marad a
régiben” vagy a nem jogalkotási lehetőséget választaná, míg a
vállalkozások és más érdekeltek mintegy 75 %-a a jogalkotási kezdeményezést
támogatja. Különböznek a vélemények arról is, mit tartalmazzon a jogalkotási
lehetőség. Noha a megkérdezettek közel fele az „A. megoldás”
elnevezésű jogalkotási lehetőséget választotta[5], az alternatív megoldásokat is
jelentős számban támogatták. Érdemes megjegyezni, hogy noha a „B.
megoldás” volt a legkevésbé népszerű[6],
még ez is igen nagyszámú válaszadó támogatását élvezte. Az egyes
szakpolitikai lehetőségek melletti vagy azok elleni fő érvként az
érdekeltek többek között a következőket említették: a legjobb ár-érték
arány fontossága, a versenyképesség és a termelékenység, amelyet egyes
szakpolitikai lehetőségek alááshatnak, a kereskedelmi partnereink általi
retorzió veszélye, a kezdeményezéssel járó esetleges adminisztratív teher,
valamint az, hogy a kezdeményezés veszélyeztetné az Európai Uniónak a szabad
piacok támogatójaként betöltött státuszát. A szakszervezetek és a nem
kormányzati szervezetek választásai meglehetősen semlegesek voltak, és észrevételükben
többnyire azt emelték ki, hogy a harmadik országoknak az Európai Unióban
történő ajánlattételkor tiszteletben kell tartaniuk a Nemzetközi Munkaügyi
Szervezet (ILO) egyezményeit, illetve azt, hogy az Európai Uniónak meg kell
nyitnia határait a legkevésbé fejlett országokkal szembeni méltányos
kereskedelem fenntartása érdekében. Szakértői vélemények
összegyűjtése és felhasználása A fent említett konzultációkon túl nem
tartották szükségesnek külső szakértők bevonását. A közbeszerzés
területén a Bizottság hagyományosan kiemelkedő szakértelemmel rendelkezik. Hatásvizsgálat A Bizottság számos lehetőséget mérlegelt
annak érdekében, hogy a legmegfelelőbbet választhassa ki. Az első lehetőség szerint nem hoz
további intézkedést ezen a területen, és a megszokott módon (esetlegesen
megerősített formában) folytatja a nemzetközi piacrajutási tárgyalásokat
az Európai Unió kereskedelmi partnereivel. A korábbi tapasztalatokból kiindulva
ugyanakkor nem valószínű, hogy ez a lehetőség lényegesen javítaná az
uniós áruk, szolgáltatások és szállítók harmadik országbeli közbeszerzési
eljárásokban való részvételi jogosultságát. Ez elkerülhetetlenül komoly
pályázati lehetőségek folyamatos elvesztését eredményezné. A második típusú lehetőség
korszerűsítené a meglévő eszközöknek a 2004/17/EK irányelv (58. és 59.
cikk) keretében történő végrehajtását pontosabb iránymutatás nyújtása,
illetve az ezen eszközök hatályának a 2004/17/EK és a 2004/18/EK irányelv
egészére történő kiterjesztése révén. Egyértelmű, hogy ez a
forgatókönyv, amelyet az egyes ajánlatkérő
szervek / ajánlatkérők saját belátásuk szerint alkalmazhatnának,
nem javítaná számottevően az EU befolyását a nemzetközi tárgyalásokban. Harmadik lehetőségként az uniós
közbeszerzési piacot átfogóan vagy ágazatonként lezárhatnák a harmadik
országból érkező áruk, szolgáltatások és szállítók előtt, az EU e
téren vállalt nemzetközi kötelezettségvállalásaira tekintettel. Ez a lehetőség
ugyanakkor komoly aggodalmakra ad okot, amennyiben retorziót vonhat maga után,
jelentős költségekkel járhat az egyes ajánlatkérő
szervek / ajánlatkérők számára, és ronthatja az EU
versenyképességét. A Bizottság ezért egy negyedik
lehetőséget támogat, nevezetesen egy önálló eszköz létrehozását, amely
megfelelő egyensúlyt teremtene egyrészről az Unió piacra jutásról
szóló tárgyalásokban elfoglalt pozíciójának javítására irányuló igény, és
másrészről az Unió versenyképes közbeszerzési rendszerének megőrzése
között. E célból a javaslat kettős mechanizmust
hoz létre. Az egyes ajánlatkérő
szerveknek / ajánlatkérőknek – a Bizottság felügyelete mellett –
jogában állna kizárni az olyan ajánlatokat, amelyek értékének több mint 50 %-át
a nemzetközi piacrajutási kötelezettségvállalások által nem érintett áruk
és/vagy szolgáltatások teszik ki. Ezenfelül a Bizottság válaszul ideiglenesen
korlátozhatná az azon országok piacra jutását, amelyek nemzeti közbeszerzési
gyakorlatukban bizonyíthatóan kizárják vagy hátrányosan megkülönböztetik az
uniós szállítókat, árukat és szolgáltatásokat, valamint a tárgyalások során
megtagadhatná tőlük a jobb piacrajutási feltételek biztosítását. Az
európai uniós közbeszerzési piacra történő belépést korlátozó valamennyi
olyan szabály, amelyet a Bizottság a jövőben e rendelet értelmében
elfogadhat, ésszerű mértékű és pontosan célzott lenne. A Bizottság hatásvizsgálati testülete két véleményt adott ki a
hatásvizsgálatról szóló jelentésről. Az első vélemény alapján a
hatásvizsgálatról szóló jelentést a következők szerint felülvizsgálták: a
probléma meghatározását átfogalmazták annak érdekében, hogy az a
hatásvizsgálatban meghatározott központi kérdésre, vagyis a harmadik országbeli
közbeszerzési piacok további megnyitásának szükségességére és az EU nemzetközi
kötelezettségvállalásainak teljesítésével kapcsolatos problémákra összpontosítson.
Számottevően kibővítették a lehetőségek körét. Az aktívabb
tárgyalásos politikán túl a hatásvizsgálat figyelembe veszi a 2004/17/EK
irányelv 58. és 59. cikkében foglalt rendelkezéseknek az uniós irányelvek
hatálya alá tartozó valamennyi közbeszerzésre történő kiterjesztését,
valamint a kötelezettségvállalások által nem érintett közbeszerzések szelektív
elfogadásának lehetőségét. Végül, a hatásvizsgálatot a retorziómérés és a
foglalkoztatási adatok frissítése érdekében pontosították. A hatásvizsgálatról
szóló jelentés 10. melléklete részletesebb áttekintést ad arra vonatkozóan,
hogyan illesztették be a hatásvizsgálati testület első véleményét a 2012.
február 8-án újra benyújtott felülvizsgált jelentésbe. Az újra benyújtott
jelentésről szóló véleményében a hatásvizsgálati testület elismeri a
jelentésen végrehajtott javításokat és az első véleményében foglalt
ajánlásai beillesztését, de kijelenti, hogy nem tud kedvező véleményt
mondani. A hatásvizsgálati testület úgy gondolja, továbbra is számos olyan
terület van, ahol a vizsgálat megerősíthető, és a jelentés további
javítását szolgáló intézkedéseket határoz meg (azaz a lehetőségek
pontosabb bemutatása, a hatások becsléséhez használt modell ismertetésének
javítása, az előnyben részesített lehetőség arányosságának
megalapozottabb indokolása stb.). A hatásvizsgálatról szóló zárójelentés a
lehetséges mértékben magában foglalja ezeket az ajánlásokat. 3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI A javaslat összefoglalása E javaslat fő célkitűzései az
Európai Unió pozíciójának megerősítése az uniós áruk, szolgáltatások és
szállítók harmadik országbeli közbeszerzési piacra jutásának feltételeiről
szóló tárgyalásokon, valamint az uniós közbeszerzési piacon részt vevő
külföldi ajánlattevők, áruk és szolgáltatások jogi helyzetének tisztázása.
Ennek megfelelően ez a javaslat létrehozza az EU külföldi áruk és
szolgáltatások uniós közbeszerzési piacra jutását szabályozó átfogó külső
közbeszerzési politikáját, amely az EU kereskedelmi partnereit a piacra
jutással kapcsolatos egyeztetések elindítására ösztönző mechanizmusokat
tartalmaz. A javaslat először is érvényesíti az
uniós jogalkotásban azt az elvet, miszerint az EU belső közbeszerzési
piacán a piacra jutással kapcsolatos kötelezettségvállalások hatálya alá
tartozó áruk és szolgáltatások az uniós árukkal és szolgáltatásokkal azonos
bánásmódban részesülnek, és ezt az elbánást kiterjeszti a legkevésbé fejlett
országokból származó árukra és szolgáltatásokra. Ami a piacrajutási kötelezettségvállalások
által nem érintett árukkal és szolgáltatásokkal szembeni elbánást illeti, az
előirányzott megközelítés három szakaszból áll. A Bizottság jóváhagyhatja, hogy az
ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők kizárják azokat az
ajánlatokat, amelyek esetében a kötelezettségvállalások által nem érintett áruk
és szolgáltatások értéke meghaladja az ajánlatban szereplő áruk és
szolgáltatások összértékének 50 %-át. Az ajánlatkérő
szerv / ajánlatkérő, miután a szerződési hirdetményben
tájékoztatja a potenciális ajánlattevőket az ilyen ajánlatok kizárására
vonatkozó szándékáról, az ebbe a kategóriába tartozó ajánlatokról értesíti a
Bizottságot. Amennyiben az EU és az áruk és/vagy szolgáltatások származási
országa közötti piacnyitás tekintetében megállapítható az alapvető
viszonosság hiánya, a Bizottság jóváhagyja a kizárást. A Bizottság akkor is
jóváhagyja a kizárást, ha az érintett áruk és szolgáltatások nemzetközi
megállapodásban foglalt uniós piaci korlátozás alá tartoznak. Ezenfelül a javaslat uniós mechanizmust hoz
létre, amelynek célja az EU piacra jutásról szóló nemzetközi tárgyalásokon
érvényesülő befolyásának erősítése, bizottsági vizsgálatok, harmadik
országokkal folytatott konzultáció és adott esetben a Bizottság által
előírt ideiglenes korlátozó intézkedések alapján. A Bizottság az érdekeltek kérésére vagy saját
kezdeményezésre vizsgálatokat végezhet a korlátozó közbeszerzési gyakorlatok
létezésének ellenőrzése érdekében. Amennyiben megállapítja ilyen
gyakorlatok létezését, a Bizottság felkérheti az érintett országot, hogy
egyeztetéseket kezdjen az ilyen korlátozó gyakorlatok megszüntetése és
következésképpen az uniós vállalkozások jobb piacrajutási feltételeinek
megteremtése céljából. Ha az érintett ország nem hajlandó
konzultációt folytatni vagy kielégítő megoldást kínálni a korlátozó
közbeszerzési intézkedésekre, az Európai Unió határozatot hozhat az abból az
országból származó áruk és/vagy szolgáltatások uniós közbeszerzési piachoz való
hozzáférésének ideiglenes korlátozásáról. Végül, a közbeszerzési irányelvek javasolt
reformjában a kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó
ajánlatokra vonatkozó rendelkezések kiegészítéseként az ajánlatkérő
szervek / ajánlatkérők kötelesek tájékoztatni a többi
ajánlattevőt arról, hogy olyan, kirívóan alacsony összegű
ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat elfogadását tervezik, ahol a
kötelezettségvállalások által nem érintett áruk és szolgáltatások értéke
meghaladja az ajánlatban szereplő áruk és szolgáltatások összértékének 50 %-át.
Mivel a közbeszerzési irányelvek javasolt reformja megemlíti, hogy a harmadik
országoknak tiszteletben kell tartaniuk az ILO alapvető munkaügyi
előírásait, ebben a szövegben erre nem szükséges kitérni. E kezdeményezést illetően meg kell
jegyezni, hogy a tárgyalások ösztönzését célzó szakpolitikai eszközként annak
lényege nem az Európai Unió közbeszerzési piacának lezárása, hanem az, hogy
javítsa az Európai Unió kereskedelmi partnereinek közbeszerzési piacaihoz való
hozzáférést. Elengedhetetlen, hogy a belső piacon megőrizzük a
versenyképes pályázati feltételeket, amelyek kézzelfogható előnyökkel
járnak az ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők és a
társadalom egésze számára. Jogalap Az Európai Unió működéséről szóló
szerződés 207. cikke. A szubszidiaritás elve A javaslat az Európai Unió kizárólagos
hatáskörébe tartozik, ezért a szubszidiaritás elve nem alkalmazható. Az arányosság elve A javaslat megfelel az arányosság elvének a
következők miatt: Ez a javaslat körültekintő egyensúlyt
teremt valamennyi érdekelt fél érdekei között, és az uniós fellépés formája és
tartalma nem lépi túl a Szerződés céljainak eléréséhez szükséges mértéket. Elsőként, az ajánlatkérő
szervek / ajánlatkérők – a Bizottság felügyelete mellett –
jogosultak lesznek kizárni azokat az ajánlatokat, amelyek több mint 50 %-ban
tartalmaznak a kötelezettségvállalások által nem érintett árukat és
szolgáltatásokat. Ez biztosítja, hogy az ajánlatkérő
szervek / ajánlatkérők szabadon dönthessenek az áruk és
szolgáltatások elfogadásáról azok származására való tekintet nélkül, illetve
korlátozhassák az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásai által nem érintett
áruk és szolgáltatások piacra jutását, amennyiben e korlátozások összhangban
állnak az EU kizárólagos hatáskörébe tartozó közös uniós
kereskedelempolitikával. A következetesség és az arányosság biztosítása
érdekében a Bizottság általi felülvizsgálatot körültekintően megtervezik.
Másodszor, az e rendeletben létrehozott bizottsági eszköz gondoskodik arról,
hogy az Európai Uniónak rendelkezésére álljon egy a korlátozó közbeszerzési
gyakorlatok kivizsgálására és az érintett harmadik országokkal az e
gyakorlatokról folytatott konzultációra szolgáló mechanizmus. Ideiglenes
korlátozó intézkedéseket a Bizottság kizárólag más lehetséges megoldás
hiányában fogad el. Az adminisztratív költségeket a lehető
legalacsonyabban tartják, ugyanakkor a közös kereskedelempolitika
következetességének fenntartása érdekében intézkedésekre van szükség. A
felügyeleti és vizsgálati mechanizmusok felállítását a jelenleg a külső
közbeszerzési politikával és a piacra jutás nyomon követésével foglalkozó bizottsági
szolgálatoknak kell végrehajtaniuk, csökkentve a Bizottságon belül az emberi
erőforrásokra gyakorolt hatást. Az ajánlatkérő
szerveknek / ajánlatkérőknek csupán azokban a helyzetekben
kellene adminisztratív terhet viselniük, amelyekben a Bizottság korlátozó
intézkedést hoz, illetve amikor az ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők
a mechanizmus alkalmazása mellett döntenek, és az szabványos űrlap vagy
öntanúsítás útján valósulna meg, csökkentve ezáltal az egyes létesítmények
által az áruk vagy szolgáltatások származásának ellenőrzése érdekében
végzett vizsgálatok számát. A jogi aktus típusának megválasztása A javasolt jogi aktus: rendelet. Más jogi aktus nem felelne meg, mivel csak a
rendelet képes megfelelően biztosítani az egységes európai uniós fellépést
a közös kereskedelempolitika terén. Ezenfelül ez az eszköz hatásköröket ruház
az Európai Bizottságra, így nincs szükség átültetésre. 4. KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK A javaslatnak önmagában nincs költségvetési
vonzata. A Bizottság további feladatai meglévő forrásokból
finanszírozhatók. 5. OPCIONÁLIS ELEMEK Felülvizsgálatra/módosításra/megszüntetésre
vonatkozó rendelkezés A javaslat felülvizsgálatra vonatkozó
rendelkezést tartalmaz. Európai Gazdasági Térség A javasolt aktus érinti az Európai Gazdasági
Térséget, ezért arra is ki kell terjeszteni. A javaslat részletes magyarázata Az 1. cikk az uniós
közbeszerzésről szóló 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv, valamint a
koncessziós szerződések odaítéléséről szóló irányelvre irányuló
bizottsági javaslat[7]
alapján meghatározza a rendelet tárgyát és alkalmazási körét. A 2. cikk a vonatkozó fogalommeghatározásokat
tartalmazza, amelyek többsége az uniós közbeszerzési irányelvekből
származik. A szöveg egyúttal meghatározza a „kötelezettségvállalások által
érintett áruk és szolgáltatások”, valamint a kötelezettségvállalások által nem
érintett áruk és szolgáltatások fogalmát is, amelyek központi szerepet
játszanak e rendelet alkalmazásában. A 3. cikk e rendelet alkalmazásában
meghatározza az ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők által
beszerzett árukra és szolgáltatásokra vonatkozó alkalmazandó származási szabályokat.
Az EU nemzetközi kötelezettségvállalásainak megfelelően az árukra
vonatkozó származási szabályok összhangban állnak az uniós Vámkódexben (2913/92/EGK
rendelet) meghatározott nem preferenciális származási szabályokkal. A
szolgáltatás származásának meghatározása az Európai Unió működéséről
szóló szerződés szerinti, letelepedési jogra vonatkozó kapcsolódó
szabályok, valamint a GATS fogalommeghatározásai (XXVIII. cikk) alapján
történik. A 4. cikk ismerteti az EU piacrajutási
kötelezettségvállalásai által érintett külföldi árukra és szolgáltatásokra (a
továbbiakban: a kötelezettségvállalások által érintett áruk és szolgáltatások),
valamint a legkevésbé fejlett országokból származó árukra és szolgáltatásokra
alkalmazandó, az uniós közbeszerzési piachoz való hozzáférésre vonatkozó
szabályokat. Mindkét árucsoportot az uniós árukat és szolgáltatásokat
megilletővel azonos elbánásban kell részesíteni. Az 5. cikk az EU piacrajutási
kötelezettségvállalásai által nem érintett, harmadik országból származó árukra
és szolgáltatásokra (a továbbiakban: a kötelezettségvállalások által nem
érintett áruk és szolgáltatások) vonatkozó hozzáférési szabályokat mutatja be.
Ezen áruk és szolgáltatások piacra jutását az ajánlatkérő
szerv / ajánlatkérő vagy a Bizottság által az e rendelettel
létrehozott mechanizmus keretében hozott intézkedések korlátozhatják. A 6. cikk meghatározza azokat a
feltételeket, amelyek alapján a Bizottság jóváhagyhatja, hogy az egyes
ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők a legalább 5 millió EUR
becsült értékű szerződések esetén kizárják a közbeszerzési eljárásból
azokat az ajánlatokat, amelyek esetében a kötelezettségvállalások által nem
érintett áruk és szolgáltatások értéke meghaladja az ajánlatban szereplő
áruk és szolgáltatások összértékének 50 %-át. Amennyiben az ajánlatkérő
szerv / ajánlatkérő a szerződési hirdetményben jelezte a
kötelezettségvállalások által nem érintett áruk és szolgáltatások kizárására
irányuló szándékát, és az ebbe a kategóriába tartozó ajánlatot kap, erről
értesítenie kell a Bizottságot és fel kell tüntetnie az érintett ajánlatok
jellemzőit. A Hivatalos Lapban (Tenders Electronic Daily, TED) megjelenő
hirdetményekből az derül ki, hogy az ott közzétett szerződések
mindössze 7 %-ának az értéke haladja meg az 5 millió EUR-t. Ezek a szerződések
azonban az uniós közbeszerzési piac egészének 61 %-át képviselik.
Becslései szerint a Bizottság évente legfeljebb 35–45 hirdetményt kapna. A legalább 5 millió EUR becsült
értékű szerződések esetében a Bizottságnak határozatot kell hoznia a
kizárásról. A Bizottságnak minden szerződés esetében jóvá kell hagynia a
tervezett kizárást, ha az érintett áruk és szolgáltatások az EU által kötött
nemzetközi közbeszerzési megállapodás alapján piacrajutási korlátozás alá
tartoznak. Ilyen megállapodás hiányában a Bizottság jóváhagyja a kizárást, ha a
harmadik ország olyan korlátozó közbeszerzési intézkedéseket tart fenn, amelyek
eredményeképpen az Unió és az érintett harmadik ország közötti piacnyitás
tekintetében kialakul az alapvető viszonosság hiánya. Az alapvető
viszonosság hiányának felmérésekor a Bizottság azt vizsgálja, hogy az érintett
ország közbeszerzési joga a nemzetközi közbeszerzési előírásokkal
összhangban milyen mértékben biztosítja az átláthatóságot, és milyen mértékben
zárja ki az uniós áruk, szolgáltatások és gazdasági szereplők hátrányos
megkülönböztetését. Ezenfelül megvizsgálja, hogy a hatóságok és/vagy független
ajánlatkérők milyen mértékben tartanak fenn vagy vezetnek be az uniós
árukat, szolgáltatásokat és gazdasági szereplőket hátrányosan
megkülönböztető gyakorlatokat. A 7. cikk kifejezetten kötelezi az
ajánlatkérő szerveket / ajánlatkérőket arra, hogy
tájékoztassák az odaítélési eljárásban részt vevő többi ajánlattevőt
az olyan, kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat
elfogadásáról szóló határozatról, amelyben a kötelezettségvállalások által nem
érintett áruk és szolgáltatások értéke meghaladja az ajánlatban szereplő
áruk és szolgáltatások összértékének 50 %-át. A 8. cikk megállapítja azokat a
feltételeket, amelyek esetében a Bizottság saját kezdeményezésére, illetve a
tagállamok vagy az érdekeltek kérésére a harmadik országok korlátozó
közbeszerzési intézkedéseivel kapcsolatos külső közbeszerzési vizsgálatot
indíthat, valamint meghatározza az ilyen vizsgálat lebonyolításának módját. A 9. cikk a harmadik országokat
érintő konzultációs mechanizmust hoz létre arra az esetre, ha a Bizottság
a külső közbeszerzési vizsgálatot követően megállapítja, hogy az
érintett ország korlátozó közbeszerzési gyakorlatot vezetett be vagy tart fenn.
E mechanizmus keretében a Bizottság felkéri az érintett országot, hogy
egyeztetéseket kezdjen vele a korlátozó közbeszerzési gyakorlatok felszámolása,
valamint az átláthatóság és az uniós szállítókkal, árukkal és szolgáltatásokkal
szembeni egyenlő bánásmód biztosítása céljából. A konzultációs rendszer
figyelembe veszi a különböző mérlegelendő körülményeket, például a
kötelezettségvállalások által érintett közbeszerzéssel kapcsolatos korlátozó
közbeszerzési gyakorlatokra vonatkozó vitarendezési mechanizmus meglétét,
egyoldalú kiigazító intézkedéseket vagy olyan nemzetközi megállapodás
megkötését, amely a korábban korlátozó közbeszerzési gyakorlatok tárgyát
képező uniós szállítókkal, árukkal és szolgáltatásokkal szembeni
egyenlő bánásmódról rendelkezik. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy
végrehajtási aktust fogadjon el az olyan országokból származó, a
kötelezettségvállalások által nem érintett árukat és szolgáltatásokat
tartalmazó ajánlatok kizárásának tilalmáról, amelyekkel érdemi piacrajutási
tárgyalások folynak, és a közeljövőben ésszerűen előre látható a
korlátozó közbeszerzési gyakorlatok felszámolása. A 10. cikk felhatalmazza a Bizottságot
a „korlátozó intézkedésekkel” kapcsolatos, végrehajtási aktus elfogadására,
feltéve, hogy a bizottsági vizsgálat megerősítette harmadik országbeli
korlátozó közbeszerzési intézkedések létezését, valamint hogy a Bizottság a
konzultációs mechanizmus keretében kísérletet tett piacrajutási egyeztetés
lefolytatására. Az ilyen intézkedések elvben magukban foglalhatják i. a több
mint 50 %-ban az adott országból származó árukat vagy szolgáltatásokat
tartalmazó egyes ajánlatok kizárását, és/vagy ii. az adott országból származó
ajánlott árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozó kötelező áremelést. A 11. cikk az elfogadott korlátozó
intézkedések, illetve a 6. cikk ajánlatkérő
szervek / ajánlatkérők általi alkalmazásának tilalmáról szóló
bizottsági határozat visszavonására vagy felfüggesztésére vonatkozó szabályokat
tartalmazza. A 12. cikk meghatározza az
ajánlattevőknek az egyes közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben a
Bizottság által elfogadott korlátozó intézkedések alkalmazásával kapcsolatos
tájékoztatására vonatkozó szabályokat. A 13. cikk ismerteti, milyen
körülmények esetén jogosultak az ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők
figyelmen kívül hagyni az e rendelet alapján elfogadott intézkedéseket. E
rendelkezés célja az, hogy biztosítsa az ajánlatkérő
szervek / ajánlatkérők számára a beszerzési igényeik
kielégítéséhez szükséges mértékű rugalmasságot, és egyúttal az értesítési
kötelezettség révén biztosítsa a megfelelő bizottsági ellenőrzést. A 14. és 15. cikk meghatározza a
Bizottságra átruházott hatásköröket, amelyek alapján az a 14. cikkel
összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el a melléklet módosítására
vonatkozóan annak érdekében, hogy abban megjelenjenek az Unió által a
közbeszerzés területén kötött új nemzetközi megállapodások. A 16. cikk az e rendelet megsértésének
eseteire vonatkozó jogorvoslatról rendelkezik. A 17. cikk megnevezi a végrehajtási
aktusok elfogadásakor alkalmazandó megfelelő bizottsági eljárást.
Ezenfelül felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy a szabványos űrlapok
elfogadására vonatkozóan végrehajtási intézkedéseket fogadjon el. A 18. cikk az e rendelet keretében
kapott információk bizalmas kezelésére vonatkozó szabályokat tartalmaz. A 19. cikk előírja a Bizottság
számára, hogy e rendelet hatálybalépését követően legalább háromévente
beszámoljon annak végrehajtásáról. A 20. cikk a 2004/17/EK irányelv 58. és
59. cikkének hatályon kívül helyezéséről rendelkezik. A 21. cikk meghatározza e rendelet
hatálybalépésének napját. 2012/0060 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS
RENDELETE a harmadik országbeli áruknak és
szolgáltatásoknak az Unió belső közbeszerzési piacához való
hozzáféréséről, valamint az uniós áruk és szolgáltatások harmadik
országbeli közbeszerzési piacokhoz való hozzáféréséről szóló tárgyalásokat
támogató eljárásokról (EGT-vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI
UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió
működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikkére, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, a javaslat nemzeti parlamenteknek való
megküldését követően, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális
Bizottság véleményére[8], tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[9], rendes jogalkotási eljárás keretében mivel: (1)(1) Az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikke kimondja, hogy
az Unió közös politikákat és tevékenységeket határoz meg és hajt végre, és a
nemzetközi kapcsolatok minden területén magas szintű együttműködés
kialakításán munkálkodik többek között annak érdekében, hogy előmozdítsa
valamennyi ország bekapcsolódását a világgazdaságba, egyebek mellett a
nemzetközi kereskedelemben érvényesülő korlátozások fokozatos
megszüntetése révén. (2)(2) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés
(EUMSZ) 206. cikke szerint a vámunió létrehozásával az Unió a közös érdeknek
megfelelően hozzájárul a világkereskedelem harmonikus fejlődéséhez, a
nemzetközi kereskedelemre és a külföldi közvetlen befektetésekre vonatkozó
korlátozások fokozatos megszüntetéséhez és a vám- és egyéb akadályok
csökkentéséhez. (3)(3) Az EUMSZ 26. cikkével összhangban az Unió meghozza a belső
piac létrehozásához, illetve működésének biztosításához szükséges
intézkedéseket, ahol a belső piac egy olyan, belső határok nélküli
térség, amelyben a szerződések rendelkezéseivel összhangban biztosított az
áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása. (4)(4) Az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény III.
cikkének (8) bekezdése és a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános
egyezmény XIII. cikke kizárja a kormányzati beszerzést a legfontosabb
többoldalú WTO-szabályok közül. (5)(5) A Kereskedelmi Világszervezet keretében és kétoldalú kapcsolatai
révén az Unió a viszonosság és a kölcsönös előnyök szellemében szorgalmazza
az Unió és kereskedelmi partnerei nemzetközi közbeszerzési piacainak
erőteljes megnyitását. (6)(6) Számos harmadik ország vonakodik attól, hogy megnyissa
közbeszerzési piacát a nemzetközi verseny előtt, illetve hogy az eddiginél
nagyobb mértékben megnyissa ezt a piacot. Ennek eredményeképpen az Unió
számos kereskedelmi partnere korlátozó közbeszerzési gyakorlatokat alkalmaz az
uniós gazdasági szereplőkkel szemben. E korlátozó közbeszerzési
gyakorlatok miatt jelentős kereskedelmi lehetőségek vesznek el. (7)(7) A vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban
működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról
szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[10] és az építési beruházásra, az
árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési
szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március
31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[11] csupán néhány rendelkezésben
foglalkozik az Unió közbeszerzési politikájának külső dimenziójával,
különösen a 2004/17/EK irányelv 58. és 59. cikkében. E rendelkezések hatálya azonban
korlátozott, és az iránymutatás hiánya miatt azokat az ajánlatkérők
többnyire nem alkalmazzák. (8)(8) Az EUMSZ 207. cikkével összhangban a közbeszerzés területén
folytatott közös kereskedelempolitikának egységes elveken kell alapulnia. (9)(9) Az uniós és harmadik országbeli gazdasági szereplők és
ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők jogbiztonsága érdekében
az Unió által a közbeszerzés területén harmadik országokkal szemben tett
nemzetközi piacrajutási kötelezettségvállalásoknak az EU jogrendjében is meg
kell jelenniük, biztosítva ezáltal azok hatékony alkalmazását. A Bizottságnak
iránymutatást kell kiadnia az Európai Unió meglévő nemzetközi piacrajutási
kötelezettségvállalásainak alkalmazására vonatkozóan. Ezt az iránymutatást
rendszeresen aktualizálni kell, és a benne foglalt információknak
egyszerűen alkalmazhatónak kell lenniük. (10)(10) Az uniós gazdasági szereplők egyes harmadik
országok korlátozó közbeszerzési intézkedésekkel védett közbeszerzési piacaihoz
való hozzáférésének javítása, valamint az egységes európai piacon biztosított
egyenlő versenyfeltételek megőrzése olyan célok, amelyek
megkövetelik, hogy az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásai által nem érintett
harmadik országbeli árukat és szolgáltatásokat Unió-szerte harmonizált
elbánásban részesítsék. (11)(11) E célból származási szabályokat kell meghatározni, hogy
az ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők tisztában legyenek
azzal, vajon egyes áruk vagy szolgáltatások az Európai Unió nemzetközi
kötelezettségvállalásainak hatálya alá tartoznak-e. Az áruk származását a
Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/1992/EGK
tanácsi rendelet[12]
22–26. cikkével összhangban kell meghatározni. E rendelet értelmében uniós
árunak minősül a teljes egészében az Unióból származó vagy ott
előállított áru. Azokat az árukat, amelyek előállításában egy vagy
több harmadik ország is részt vett, abból az országból származónak kell
tekinteni, ahol azok utolsó lényeges, gazdasági szempontból indokolt
feldolgozását vagy megmunkálását az erre a célra felszerelt vállalkozás
végezte, ha ez a feldolgozás vagy megmunkálás új termék előállítását
eredményezte vagy a gyártás fontos fázisát képezte. A szolgáltatás származását
az azt nyújtó természetes vagy jogi személy származása alapján kell
megállapítani. A (9) preambulumbekezdésben említett iránymutatásnak ki kell
térnie a származási szabályok gyakorlati alkalmazására. (12)(12) A Bizottságnak meg kell vizsgálnia, jóváhagyható-e, hogy
a [2004/17/EK, a 2004/18/EK és a koncessziós szerződések
odaítéléséről szóló […] európai parlamenti és tanácsi irányelv[13]] szerinti ajánlatkérő
szervek / ajánlatkérők a legalább 5 millió EUR becsült
értékű szerződések esetén kizárják a szerződések odaítélési
eljárásaiból az Európai Unió által tett nemzetközi kötelezettségvállalások
által nem érintett árukat és szolgáltatásokat. (13)(13) Az átláthatóság érdekében az ajánlatkérő
szerveknek / ajánlatkérőknek az Európai Unió Hivatalos
Lapjában közzétett szerződési hirdetményben tájékoztatniuk kell a
gazdasági szereplőket arról, ha e rendelettel összhangban élni kívánnak
azon jogukkal, hogy a szerződések odaítélési eljárásaiból kizárják az
Európai Unión kívülről származó árukat és/vagy szolgáltatásokat tartalmazó
olyan ajánlatokat, amelyekben a kötelezettségvállalások által nem érintett áruk
vagy szolgáltatások értéke meghaladja az ilyen áruk vagy szolgáltatások
összértékének 50 %-át. (14)(14) Annak érdekében, hogy a Bizottság megalapozottan
határozhasson az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásai által nem érintett,
harmadik országbeli áruk és szolgáltatások kizárásáról, az ajánlatkérő
szervnek / ajánlatkérőnek a bizottsági határozathozatalhoz
szükséges megfelelő információkat tartalmazó szabványos űrlap útján
értesítenie kell a Bizottságot kizárási szándékáról. (15)(15) Legalább 5 millió EUR becsült értékű
szerződések esetén a Bizottságnak jóvá kell hagynia a tervezett kizárást,
ha az Unió és az áruk és/vagy szolgáltatások származási országa között a
közbeszerzési piacokhoz való hozzáférésről kötött nemzetközi megállapodás
a kizárni tervezett áruk és/vagy szolgáltatások tekintetében az Unió által
hozott kifejezett piacrajutási korlátozásokról rendelkezik. Ilyen megállapodás
hiányában a Bizottságnak jóvá kell hagynia a kizárást, ha a harmadik ország olyan
korlátozó közbeszerzési intézkedéseket tart fenn, amelyek eredményeképpen az
Unió és az érintett harmadik ország közötti piacnyitás tekintetében kialakul az
alapvető viszonosság hiánya. Alapvető viszonosság hiányát kell
feltételezni, ha a korlátozó közbeszerzési intézkedések nyomán az uniós
gazdasági szereplőket, árukat és szolgáltatásokat súlyos és rendszeres
hátrányos megkülönböztetés éri. (16)(16) Az alapvető viszonosság hiányának felmérésekor a
Bizottságnak azt kell vizsgálnia, hogy az érintett ország közbeszerzési joga a
nemzetközi közbeszerzési előírásokkal összhangban milyen mértékben
biztosítja az átláthatóságot, és milyen mértékben zárja ki az uniós áruk,
szolgáltatások és gazdasági szereplők hátrányos megkülönböztetését.
Ezenfelül meg kell vizsgálnia, hogy a hatóságok és/vagy független
ajánlatkérők milyen mértékben tartanak fenn vagy vezetnek be az uniós
árukat, szolgáltatásokat és gazdasági szereplőket hátrányosan
megkülönböztető gyakorlatokat. (17)(17) A
Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy megelőzze a tervezett
kizárásnak az érintett országgal folyamatban lévő kereskedelmi
tárgyalásokra gyakorolt lehetséges kedvezőtlen hatását. A Bizottságot
ezért – amennyiben egy ország érdemi tárgyalásokat folytat az Unióval a
közbeszerzési piachoz való hozzáférésről, és a Bizottság úgy ítéli meg,
hogy a közeljövőben ésszerűen előre látható a korlátozó
közbeszerzési gyakorlatok felszámolása – fel kell hatalmazni végrehajtási aktus
elfogadására, amely előírja, hogy az ezen országból származó áruk és
szolgáltatások egy évig nem zárhatók ki a szerződések odaítélési
eljárásaiból. (18)(18) Tekintettel
arra, hogy a harmadik országbeli áruk és szolgáltatások uniós közbeszerzési
piacra jutása a közös kereskedelempolitika hatálya alá tartozik, a tagállamok
vagy azok ajánlatkérő szervei / ajánlatkérői semmilyen, az
e rendeletben foglaltaktól eltérő egyéb intézkedéssel nem korlátozhatják a
harmadik országbeli áruk és szolgáltatások közbeszerzési eljárásaikban való
részvételét. (19)(19) Tekintettel arra, hogy az Európai Unión kívülről
származó árukat és/vagy szolgáltatásokat tartalmazó olyan ajánlatokkal
összefüggésben, amelyekben a kötelezettségvállalások által nem érintett áruk
vagy szolgáltatások értéke meghaladja az ilyen áruk és szolgáltatások
összértékének 50 %-át, az ajánlatkérő
szervek / ajánlatkérők nehezebben tudják értékelni az
ajánlattevők indokolását, rendelkezni kell a kirívóan alacsony összegű
ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatok kezelésének fokozott átláthatóságáról.
A közbeszerzésről szóló irányelv 69. cikkében és a vízügyi, energiaipari,
közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő
ajánlatkérők beszerzéseiről szóló irányelv 79. cikkében foglalt
szabályokon túl annak az ajánlatkérő
szervnek / ajánlatkérőnek, amely ilyen kirívóan alacsony összegű
ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat elfogadását tervezi, erről írásban
tájékoztatnia kell a többi ajánlattevőt, megjelölve a felszámított ár vagy
költségek kirívóan alacsony jellegének okait. Ennek köszönhetően ezek az
ajánlattevők elősegíthetik annak pontosabb felmérését, hogy a sikeres
ajánlattevő teljes körűen teljesíteni tudja-e a szerződést az
ajánlattételi dokumentációban ismertetett feltételek szerint. Ez a további
tájékoztatás tehát javítja az egyenlő esélyeket az EU közbeszerzési
piacán. (20)(20) A Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy saját
kezdeményezésére vagy az érdekeltek vagy egy tagállam megkeresése alapján
bármikor valamely harmadik ország által állítólagosan alkalmazott korlátozó
közbeszerzési gyakorlatokra irányuló külső közbeszerzési vizsgálatot
kezdeményezzen. A vizsgálatnak különösen figyelembe kell vennie, hogy a
Bizottság e rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján a korábbiakban több,
harmadik országot érintő tervezett kizárást jóváhagyott. Az ilyen
vizsgálati eljárások nem sérthetik a nemzetközi kereskedelmi szabályok,
különösen a Kereskedelmi Világszervezet égisze alatt kialakított kereskedelmi
szabályok alapján a Közösséget megillető jogok gyakorlásának biztosítása
érdekében a közös kereskedelmi politika területén követendő közösségi
eljárások megállapításáról szóló 1994. december 22-i 3286/94/EK tanácsi
rendeletet[14]. (21)(21) Ha a Bizottság a rendelkezésére álló információk alapján
okkal feltételezi, hogy valamely harmadik ország korlátozó közbeszerzési
gyakorlatot vezetett be vagy tart fenn, képesnek kell lennie arra, hogy
vizsgálatot indítson. Ha a harmadik ország korlátozó közbeszerzési
gyakorlatának létezése megerősítést nyer, a Bizottság felkéri az érintett
országot arra, hogy egyeztetéseket kezdjen vele a gazdasági szereplők,
áruk és szolgáltatások adott országon belüli közbeszerzési pályázati
lehetőségeinek javítása céljából. (22)(22) Amennyiben az érintett országgal folytatott egyeztetések
az uniós gazdasági szereplők, áruk és szolgáltatások tekintetében nem
eredményezik a pályázati lehetőségek kellő javulását, a Bizottságnak
megfelelő korlátozó intézkedéseket kell hoznia. (23)(23) Az ilyen intézkedés lehet egyes harmadik országbeli áruk
és szolgáltatások kötelező kizárása az európai uniós közbeszerzési
eljárásokból, illetve az adott országból származó árukat és szolgáltatásokat
tartalmazó ajánlatokra vonatkozó kötelező áremelés előírása. Az
említett intézkedések kijátszását elkerülendő, szükség lehet egyes olyan,
az Európai Unióban letelepedett, külföldi irányítású vagy tulajdonú jogi
személyek kizárására is, amelyek nem folytatnak jelentős üzleti
tevékenységet úgy, hogy eközben az érintett tagállam gazdaságával közvetlen és
tényleges kapcsolatban állnak. A megfelelő intézkedéseknek arányosnak kell
lenniük azokkal a korlátozó közbeszerzési gyakorlatokkal, amelyekre válaszul
azokat meghozzák. (24)(24) Elengedhetetlen, hogy az ajánlatkérő
szervek / ajánlatkérők versenyképes áron hozzáférjenek egy sor
olyan kiváló minőségű termékhez, amelyek megfelelnek beszerzési
igényeiknek. Ennélfogva az ajánlatkérő
szerveknek / ajánlatkérőknek lehetőséget kell adni arra,
hogy ne alkalmazzák a kötelezettségvállalások által nem érintett áruk és
szolgáltatások piacra jutását korlátozó intézkedéseket, amennyiben nincs olyan
elérhető európai uniós és/vagy a kötelezettségvállalások által érintett
áru vagy szolgáltatás, amely megfelel az ajánlatkérő
szerv / ajánlatkérő alapvető közérdekek, például a
közegészségügy vagy a közbiztonság védelmére vonatkozó követelményeinek, vagy
ha az intézkedés alkalmazása aránytalanul megnövelné a szerződéses árat
vagy költségeket. (25)(25) Amennyiben az ajánlatkérő
szervek / ajánlatkérők helytelenül alkalmazzák a
kötelezettségvállalások által nem érintett áruk és szolgáltatások piacra
jutását korlátozó intézkedések alóli kivételeket, a Bizottság számára
lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az árubeszerzésre és az építési
beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos
jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és
közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 89/665/EGK tanácsi irányelv[15] 3. cikke vagy a vízügyi,
energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő
vállalkozások beszerzési eljárásairól szóló közösségi szabályok alkalmazására
vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról
szóló 92/13/EGK tanácsi irányelv[16]
8. cikke szerinti korrekciós mechanizmust alkalmazza. E célból továbbá a
valamely gazdasági szereplővel az ajánlatkérő
szervek / ajánlatkérők által bejelentett tervezett kizárásra
vonatkozó bizottsági határozatok, illetve a kötelezettségvállalások által nem
érintett áruk és szolgáltatások piacra jutását korlátozó intézkedések sérelmére
kötött szerződéseket a 2007/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[17] értelmében érvénytelennek kell
minősíteni. (26)(26) Az Unió legkevésbé fejlett országokkal kapcsolatos
átfogó politikájának fényében – amelyről többek között az általános
tarifális preferenciák rendszerének 2009. január 1-jétől történő
alkalmazásáról szóló, 2008. július 22-i 732/2008/EK tanácsi rendelet is
rendelkezik –, helyénvaló az ezen országokból származó áruk és szolgáltatások
uniós árukkal és szolgáltatásokkal egyenértékűként történő kezelése. (27)(27) Annak érdekében, hogy az Európai Unió jogrendjében
megjelenjenek az e rendelet elfogadását követően a közbeszerzés területén
tett nemzetközi piacrajutási kötelezettségvállalások, a Bizottságot az Európai
Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban fel
kell hatalmazni arra, hogy jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet
mellékletében szereplő nemzetközi megállapodások jegyzékének módosítására
vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája
során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat
folytasson. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és
szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az
Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben
történő és megfelelő továbbításáról. (28)(28) E rendelet egységes feltételek mellett történő
végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel
kell felruházni. E hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek
gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és
általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU
európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban kell gyakorolni. (29)(29) A hirdetmények közzétételéhez, az értesítések
Bizottsághoz történő benyújtásához és az áruk és szolgáltatások
származásának megjelöléséhez használandó szabványos űrlapok kidolgozására
vonatkozó végrehajtási aktusok elfogadása során a tanácsadó bizottsági eljárást
kell alkalmazni. E határozatoknak nincs pénzügyi vonzata, és nem érintik az e
rendeletből fakadó kötelezettségek jellegét és hatályát. Éppen
ellenkezőleg, ezek a jogi aktusok kizárólag igazgatási célt szolgálnak és
az e rendeletben meghatározott szabályok alkalmazását hivatottak megkönnyíteni. (30)(30) A Bizottságnak
legalább háromévente jelentést kell benyújtania e rendelet alkalmazásáról. (31)(31) Az arányosság elvével
összhangban a közös külső közbeszerzési politika létrehozására irányuló
alapvető cél eléréséhez szükséges és helyénvaló az Európai Unió nemzetközi
kötelezettségvállalásai által nem érintett árukkal és szolgáltatásokkal
szembeni bánásmódra vonatkozó szabályok megállapítása. Az Európai
Unióról szóló szerződés 5. cikkének (3) bekezdésével összhangban ez a
harmadik országbeli gazdasági szereplők, áruk és szolgáltatások piacra
jutásáról szóló rendelet nem lépi túl a kitűzött cél eléréséhez szükséges
mértéket, ELFOGADTA EZT A RENDELETET: I. fejezet
Általános rendelkezések
1. cikk
Tárgy és alkalmazási kör
(1) Ez a rendelet a harmadik
országbeli áruknak és szolgáltatásoknak az építési beruházás és/vagy építmény
kivitelezésére, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, uniós
ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők általi szerződés-odaítélési
eljárásokban való részvételére vonatkozó szabályokat állapít meg, valamint az
uniós áruk és szolgáltatások harmadik országbeli közbeszerzési piacokhoz való
hozzáféréséről szóló tárgyalásokat támogató eljárásokat határoz meg. (2) Ezt a rendeletet a
következő jogszabályok hatálya alá tartozó szerződésekre kell
alkalmazni: a) a [2004/17/EK] irányelv; b) a [2004/18/EK] irányelv; c) a [(koncessziós szerződések
odaítéléséről szóló) 201./… ] irányelv. Ezt a rendeletet olyan szerződések
odaítélésére kell alkalmazni, amelyek esetében az árukat és szolgáltatásokat
közbeszerzési céllal és nem viszonteladásra, illetve nem kereskedelmi
értékesítésre szánt termékek előállítására vagy ilyen szolgáltatásnyújtás
során történő felhasználás céljára szerzik be. 2. cikk
Fogalommeghatározások
(1) E rendelet alkalmazásában a
következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni: a) „szállító”: bármely természetes vagy
jogi személy, aki, illetve amely a piacon árukat kínál; b) „szolgáltató”: bármely természetes
vagy jogi személy, aki, illetve amely a piacon építési beruházások
kivitelezését és/vagy építmények építését vagy szolgáltatások nyújtását
kínálja; c) „ajánlatkérő
szerv / ajánlatkérő”: a [2004/18/EK irányelv 1. cikkének (9)
bekezdése szerinti „ajánlatkérő szerv”, valamint a 2004/17/EK irányelv 2.
cikke és a koncessziós szerződések odaítéléséről szóló 20../..
irányelv 3. és 4. cikke szerinti „ajánlatkérő”]; d) „kötelezettségvállalások által érintett
áru vagy szolgáltatás”: olyan országból származó áru vagy szolgáltatás,
amellyel az Unió piacrajutási kötelezettségvállalásokat tartalmazó nemzetközi
közbeszerzési megállapodást kötött, és amelyre vonatkozóan az adott
megállapodást alkalmazni kell. E rendelet I. mellékletében megtalálható a
vonatkozó megállapodások jegyzéke; e) „kötelezettségvállalások által nem
érintett áru vagy szolgáltatás”: olyan országból származó áru vagy
szolgáltatás, amellyel az Unió nem kötött piacrajutási
kötelezettségvállalásokat tartalmazó nemzetközi közbeszerzési megállapodást,
illetve olyan országból származó áru vagy szolgáltatás, amellyel az Unió ilyen
megállapodást kötött, de amelyre nem alkalmazandó a vonatkozó megállapodás; f) „intézkedés”: bármely jogszabály,
szabályozás vagy gyakorlat, vagy ezek együttes alkalmazása; g) „érdekeltek”: az a vállalkozás vagy
cég, amelyet valamely tagállam jogszabályaival összhangban hoztak létre és az
Unió területén található létesítő okirat szerinti székhelye, központi
ügyvezetése vagy gazdasági tevékenységének székhelye, és közvetlenül érintett a
harmadik országok korlátozó közbeszerzési intézkedéseinek tárgyát képező
áruk előállításában vagy szolgáltatások nyújtásában. (2) E rendelet alkalmazásában: a) „ország”: valamennyi államot vagy külön
vámterületet magában foglal, az adott terület szuverenitásától függetlenül; b) „gazdasági szereplő”: magában
foglalja a szállító és a szolgáltató fogalmát is; c) „ajánlattevő”: ajánlatot benyújtó
gazdasági szereplő; d) a [2004/17/EK, 2004/18/EK és a
koncessziós szerződések odaítéléséről szóló 201./..] irányelv
értelmében vett építési beruházások kivitelezése és/vagy építmények építése e
rendelet alkalmazásában szolgáltatásnyújtásnak minősül; e) „kötelező áremelés”: az
ajánlatkérők számára előírt azon kötelezettségre utal, hogy bizonyos
kivételektől eltekintve növelniük kell az egyes harmadik országokból
származó, szerződés-odaítélési eljárásokban kínált szolgáltatások és/vagy
áruk árát. 3. cikk
Származási szabályok
(1) Az áruk származását a
Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi
rendelet[18] 22–26. cikkével összhangban kell meghatározni. (2) A szolgáltatás származását az
azt nyújtó természetes vagy jogi személy származása alapján kell megállapítani.
A szolgáltató származása: a) természetes személy esetén az az ország,
ahol az adott személy állampolgársággal vagy állandó tartózkodáshoz való joggal
rendelkezik; b) jogi személy esetén az alábbiak
bármelyike: 1. ha a szolgáltatást nem uniós
kereskedelmi jelenlét révén nyújtják, az az ország, ahol a jogi személyt
alapították vagy az adott ország törvényei szerint más formában létrehozták, és
amelynek területén a jogi személy jelentős üzleti tevékenységet folytat; 2. ha a szolgáltatást uniós kereskedelmi
jelenlét révén nyújtják, az a tagállam, ahol a jogi személyt bejegyezték, és
amelynek területén az jelentős üzleti tevékenységet folytat úgy, hogy az
érintett tagállam gazdaságával közvetlen és tényleges kapcsolatban áll. A 2. pont alkalmazásában, ha a jogi személy nem
folytat jelentős üzleti tevékenységet úgy, hogy eközben az érintett
tagállam gazdaságával közvetlen és tényleges kapcsolatban áll, a szolgáltatást
nyújtó jogi személyt a tulajdonában tartó, illetve az azt irányító természetes
vagy jogi személyek származási országa. A szolgáltatást nyújtó jogi személy: egy adott ország személyeinek „tulajdona”,
amennyiben az alaptőke több mint 50 %-a az adott ország személyeinek tulajdonában
van, és egy adott ország személyeinek „irányítása” alatt áll, amennyiben e
személyek rendelkeznek az igazgatók többségének kinevezési jogával vagy jogilag
más módon képesek a tevékenység irányítására. (3) E rendelet alkalmazásában az
Európai Gazdasági Térségnek a tagállamoktól eltérő országaiból származó
áruk vagy szolgáltatások a tagállamokból származókkal azonos elbánásban
részesülnek. II. fejezet
A kötelezettségvállalások által érintett
és nem érintett áruk és szolgáltatások, valamint a kirívóan alacsony összegű
ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatok kezelése
4. cikk
A kötelezettségvállalások
által érintett és nem érintett áruk és szolgáltatások kezelése
Az építési munkálatok kivitelezésére és/vagy
építmények építésére, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló
szerződések odaítélésekor az ajánlatkérő
szervek / ajánlatkérők a kötelezettségvállalások által érintett
árukat és szolgáltatásokat az Európai Unióból származó árukkal és
szolgáltatásokkal azonos elbánásban részesítik. A 732/2008/EK rendelet I. mellékletében
felsorolt legkevésbé fejlett országokból származó áruk vagy szolgáltatások a
kötelezettségvállalások által érintett áruknak és szolgáltatásoknak
minősülnek. 5. cikk
A kötelezettségvállalások
által nem érintett árukra és szolgáltatásokra vonatkozó hozzáférési szabályok
A Bizottság korlátozó
intézkedéseket hozhat a kötelezettségvállalások által nem érintett árukra és
szolgáltatásokra vonatkozóan: a) a 6. cikkben felsorolt
szabályok szerint az egyes ajánlatkérők kérelmére; b) a 10. és 11. cikkben
felsorolt szabályok szerint. 6. cikk
Az ajánlatkérő
szervek / ajánlatkérők felhatalmazása a kötelezettségvállalások
által nem érintett árukat és szolgáltatásokat tartalmazó ajánlatok kizárására
(1) A Bizottság az ajánlatkérő
szervek / ajánlatkérők kérelmére az olyan szerződések
esetén, amelyek hozzáadottérték-adó (héa) nélküli becsült értéke legalább 5 millió EUR,
megvizsgálja, jóváhagyható-e az, hogy az ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők
– a következő feltételek mellett – kizárják a szerződések odaítélési
eljárásaiból az Unión kívülről származó árukat vagy szolgáltatásokat
tartalmazó olyan ajánlatokat, amelyekben a kötelezettségvállalások által nem
érintett áruk vagy szolgáltatások értéke meghaladja az ajánlatban szereplő
áruk és szolgáltatások összértékének 50 %-át. (2) Amennyiben az
ajánlatkérő szerv / ajánlatkérő az (1) bekezdés alapján kérelmezni
kívánja a szerződések odaítélési eljárásaiból történő kizárást, ezt a
2004/18/EK irányelv 35. cikke vagy a 2004/17/EK irányelv 42. cikke, illetve a
koncessziós szerződések odaítéléséről szóló irányelv 26. cikke
szerint általa közzétett szerződési hirdetményben feltünteti. Az ajánlatkérő
szerv / ajánlatkérő kötelezi az ajánlattevőket arra, hogy
az ajánlatban szereplő áruk és/vagy szolgáltatások származására és azok
értékére vonatkozóan tájékoztatást nyújtsanak. Az ajánlatkérő
szervek / ajánlatkérők öntanúsítást is elfogadhatnak annak
előzetes bizonyítékaként, hogy az ajánlat az (1) bekezdés alapján nem
zárható ki. Az ajánlatkérő szerv az eljárás során bármikor megkérheti az
ajánlattevőt, hogy részben vagy egészben nyújtsa be a kért dokumentációt,
amennyiben ez szükségesnek tűnik az eljárás megfelelő
lebonyolításának biztosításához. A Bizottság végrehajtási aktusokat fogadhat el
az áruk és szolgáltatások származási nyilatkozataihoz használandó szabványos
űrlapok létrehozására. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 17. cikk (3)
bekezdésben említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban kell
elfogadni. Ha az ajánlatkérő szerv / ajánlatkérő
az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő ajánlatot kap, amelyre
vonatkozóan emiatt kizárást kíván kérelmezni, erről értesíti a
Bizottságot. Az értesítési eljárás ideje alatt az ajánlatkérő
szerv / ajánlatkérő folytathatja az ajánlatok elemzését. Az értesítést elektronikus úton szabványos
űrlapon kell benyújtani. A Bizottság végrehajtási aktusokat fogad el a
szabványos űrlapok létrehozására. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 17.
cikk (3) bekezdésben említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban kell
elfogadni. A szabványos űrlapnak a következő információkat kell tartalmaznia: a) az ajánlatkérő
szerv / ajánlatkérő neve és elérhetőségei; b) a szerződés tárgyának leírása; c) a kizárni kívánt ajánlatot benyújtó
gazdasági szereplő neve és elérhetőségei; d) a gazdasági szereplő, az áruk
és/vagy szolgáltatások származására és ezek értékére vonatkozó információk. A Bizottság az ajánlatkérő
szervtől / ajánlatkérőtől további tájékoztatást
kérhet. A kért információkat a további tájékoztatásra irányuló
kérés kézhezvételének napját követő első munkanaptól számított nyolc
munkanapon belül kell biztosítani. Ha a Bizottság ez idő alatt nem kap
tájékoztatást, a (3) bekezdésben meghatározott időszak megszakad, amíg a Bizottság
megkapja a kért információkat. (3) Az (1) bekezdésben említett
szerződések esetén a Bizottság az értesítés kézhezvételét követő
első munkanaptól számított két hónapon belül végrehajtási aktust fogad el
a tervezett kizárás jóváhagyásáról. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 17. cikk
(2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell
elfogadni. Ez az időtartam kellően indokolt esetben egy alkalommal
legfeljebb két hónappal meghosszabbítható, különösen, ha az értesítésben vagy
az ahhoz csatolt dokumentumokban szereplő információ hiányos vagy
pontatlan, illetve, ha a korábban közölt tények tekintetében lényeges változás
következett be. Ha e két hónapos időszak vagy a meghosszabbított
időszak végéig a Bizottság nem fogadott el a kizárást jóváhagyó vagy
elutasító határozatot, úgy kell tekinteni, hogy a Bizottság elutasította a
kizárást. (4) A végrehajtási aktusok (3)
bekezdés szerinti elfogadásakor a Bizottság a következő esetekben
jóváhagyja a tervezett kizárást: a) ha az Unió és az áruk és/vagy
szolgáltatások származási országa között a közbeszerzési piacokhoz való
hozzáférésről kötött nemzetközi megállapodás a kizárni tervezett áruk
és/vagy szolgáltatások tekintetében az Unió által hozott kifejezett piacrajutási
korlátozásokról rendelkezik; b) az a) pontban említett megállapodás hiányában
és akkor, ha a harmadik ország olyan korlátozó közbeszerzési intézkedéseket
tart fenn, amelyek eredményeképpen az Unió és az érintett harmadik ország
közötti piacnyitás tekintetében kialakul az alapvető viszonosság hiánya. A b) pont alkalmazásában alapvető viszonosság
hiánya feltételezhető, ha a korlátozó közbeszerzési intézkedések nyomán az
uniós gazdasági szereplőket, árukat és szolgáltatásokat súlyos és
rendszeres hátrányos megkülönböztetés éri. A végrehajtási aktusok (3) bekezdés szerinti
elfogadásakor a Bizottság nem hagyja jóvá a tervezett kizárást, ha az sérti az
Unió nemzetközi megállapodásokban tett piacrajutási kötelezettségvállalásait. (5) Az alapvető viszonosság
hiányának felmérésekor a Bizottság a következőket vizsgálja: a) az érintett ország közbeszerzési joga a
nemzetközi közbeszerzési előírásokkal összhangban milyen mértékben
biztosítja az átláthatóságot, és milyen mértékben zárja ki az uniós áruk,
szolgáltatások és gazdasági szereplők hátrányos megkülönböztetését; b) a hatóságok és/vagy független
ajánlatkérők milyen mértékben tartanak fenn vagy vezetnek be az uniós
árukat, szolgáltatásokat és gazdasági szereplőket hátrányosan
megkülönböztető gyakorlatokat. (6) A Bizottság a (3) bekezdés
szerinti határozat meghozatala előtt meghallgatja az érintett ajánlattevőt
vagy ajánlattevőket. (7) Azok az ajánlatkérő
szervek / ajánlatkérők, amelyek valamely ajánlatot az (1)
bekezdés alapján kizártak, ezt feltüntetik a 2004/18/EK irányelv 35. cikke, a 2004/17/EK
irányelv 42. cikke, illetve a koncessziós szerződések odaítéléséről
szóló irányelv 27. cikke szerint általuk közzétett, a közbeszerzési
szerződés odaítéléséről szóló hirdetményben. A Bizottság végrehajtási
aktusokat fogad el a szerződések odaítéléséről szóló hirdetményekhez
használandó szabványos űrlapok létrehozására. Ezeket a végrehajtási
aktusokat a 17. cikk (3) bekezdésben említett tanácsadó bizottsági eljárással
összhangban kell elfogadni. (8) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó,
ha a Bizottság a 9. cikk (4) bekezdésével összhangban végrehajtási aktust
fogadott el az Unióval érdemi tárgyalásokat folytató országból származó áruk és
szolgáltatások ideiglenes piacra jutására vonatkozóan. III. fejezet
A kirívóan alacsony összegű
ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatokra vonatkozó szabályok
7. cikk
Kirívóan alacsony
összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat
Amennyiben az ajánlatkérő
szerv / ajánlatkérő a közbeszerzésről szóló irányelv 69.
cikke vagy a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban
működő ajánlatkérők beszerzéseiről szóló irányelv 79. cikke
értelmében – az ajánlattevő állításainak ellenőrzését követően –
olyan, az Unión kívülről származó árukat és/vagy szolgáltatásokat és
egyúttal kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat elfogadását
tervezi, amelyben a kötelezettségvállalások által nem érintett áruk vagy
szolgáltatások értéke meghaladja az ajánlatban szereplő áruk és
szolgáltatások összértékének 50 %-át, erről írásban tájékoztatja a többi
ajánlattevőt, megjelölve a felszámított ár vagy költségek kirívóan
alacsony jellegének okait. Az ajánlatkérő
szerv / ajánlatkérő visszatarthat minden olyan információt,
amelyek közlése akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna
a közérdekkel, vagy sértené – magán vagy állami tulajdonú – gazdasági
szereplők törvényes üzleti érdekeit, vagy sértené a gazdasági
szereplők közötti tisztességes versenyt. IV. fejezet
Bizottsági vizsgálat, konzultáció és a
kötelezettségvállalások által nem érintett áruk és szolgáltatások uniós közbeszerzési
piacra jutását ideiglenesen korlátozó intézkedések
8. cikk
Az uniós gazdasági
szereplők, áruk és szolgáltatások harmadik országbeli közbeszerzési
piacokhoz való hozzáférésével kapcsolatos vizsgálat
(1) Amennyiben úgy ítéli meg,
hogy ez az Unió érdekeit szolgálja, a Bizottság saját kezdeményezésére vagy az
érdekeltek vagy egy tagállam megkeresésére bármikor külső közbeszerzési
vizsgálatot indíthat az állítólagos korlátozó közbeszerzési intézkedésekre vonatkozóan. A Bizottság mindenekelőtt figyelembe veszi,
hogy e rendelet 6. cikkének (3) bekezdése alapján a korábbiakban jóváhagyott-e
már ilyen tervezett kizárást. Vizsgálat indítása esetén a Bizottság hirdetményt
tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, amelyben felkéri az
érdekelteket és a tagállamokat, hogy meghatározott időn belül valamennyi
vonatkozó információt bocsássanak a rendelkezésére. (2) Az (1) bekezdésben említett
vizsgálat lefolytatása a 6. cikkben szereplő kritériumoknak
megfelelően történik. (3) A Bizottság arra vonatkozó
értékelését, hogy az érintett harmadik ország alkalmaz-e korlátozó
közbeszerzési intézkedéseket, az érdekeltek és a tagállamok által szolgáltatott
információkra és/vagy a Bizottság által a vizsgálat során gyűjtött
tényekre alapozza, és az értékelést a vizsgálat indításától számított kilenc
hónapon belül lezárja. Kellően indokolt esetben ez az időtartam három
hónappal meghosszabbítható. (4) Amennyiben a Bizottság a
külső közbeszerzési vizsgálat eredményeképpen azt állapítja meg, hogy az
érintett harmadik ország nem alkalmazza az állítólagos korlátozó közbeszerzési
intézkedéseket, határozatot fogad el a vizsgálat megszüntetéséről. Ezeket
a végrehajtási aktusokat a 17. cikk (2) bekezdésében említett
vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. 9. cikk
Harmadik országgal folytatott
konzultáció
(1) Amennyiben a Bizottság a
vizsgálat eredményeképpen megállapítja, hogy valamely harmadik ország korlátozó
közbeszerzési intézkedéseket alkalmaz, és úgy ítéli meg, hogy azt az EU érdekei
indokolják, felkéri a harmadik országot, hogy egyeztetéseket kezdjen vele annak
biztosítása érdekében, hogy az uniós gazdasági szereplők, áruk és
szolgáltatások az adott ország nemzeti gazdasági szereplőit, áruit és
szolgáltatásait megilletőkkel legalább azonos feltételekkel vehessenek
részt az adott ország közbeszerzési szerződések odaítélésére irányuló
közbeszerzési eljárásaiban, valamint hogy biztosítsa az átláthatóság és az
egyenlő bánásmód elvének alkalmazását. Amennyiben az érintett ország nem tesz eleget a
konzultáció megkezdésére irányuló felkérésnek, a Bizottság az adott harmadik
országból származó áruk és szolgáltatások piacra jutását korlátozó végrehajtási
aktusnak a 10. cikk szerinti elfogadásakor a rendelkezésére álló tények alapján
határoz. (2) Ha az érintett ország a WTO
Kormányzati Beszerzési Megállapodásának aláírója vagy az Európai Unióval
közbeszerzési rendelkezéseket tartalmazó kereskedelmi megállapodást kötött, a
Bizottság az adott megállapodásban meghatározott konzultációs mechanizmust
és/vagy vitarendezési eljárásokat alkalmazza, ha a korlátozó gyakorlatok az
érintett ország által az Unió felé tett piacrajutási kötelezettségvállalások
által érintett közbeszerzéssel kapcsolatosak. (3) Amennyiben a konzultáció
megkezdését követően az érintett ország kielégítő kiigazító/korrekciós
intézkedéseket hoz, új piacrajutási kötelezettségeket azonban nem vállal, a
Bizottság felfüggesztheti vagy lezárhatja a konzultációt. A Bizottság nyomon követi e kiigazító/korrekciós
intézkedések alkalmazását, adott esetben az érintett harmadik országok által
meghatározott időközönként szolgáltatott információk alapján. Amennyiben a harmadik ország által hozott
kiigazító/korrekciós intézkedéseket visszavonják, felfüggesztik vagy nem
megfelelően hajtják végre, a Bizottság: i. folytathatja vagy újraindíthatja a konzultációt
az érintett harmadik országgal és/vagy ii. a 10. cikk alapján eljárva végrehajtási
aktusokat fogadhat el a harmadik országból származó áruk és szolgáltatások piacra
jutásának korlátozására. Az ebben a bekezdésben említett végrehajtási
aktusokat a 17. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással
összhangban kell elfogadni. (4) Amennyiben a konzultáció
megindítását követően nyilvánvalóvá válik, hogy a legmegfelelőbb
eszköz egy korlátozó közbeszerzési gyakorlat megszüntetéséhez nemzetközi
megállapodás megkötése, tárgyalásokat kell folytatni az Európai Unió
működéséről szóló szerződés 207. és 218. cikkének
rendelkezéseivel összhangban. Amennyiben egy ország érdemi tárgyalásokat
folytat az Európai Unióval a közbeszerzési piacokhoz való hozzáférésről, a
Bizottság végrehajtási aktust fogadhat el, amely előírja, hogy az adott
országból származó áruk és szolgáltatások nem zárhatók ki a 6. cikk értelmében
a szerződés-odaítélési eljárásokból. (5) A Bizottság lezárhatja a
konzultációt, ha az érintett ország a következők valamelyikének keretében
az Unió által jóváhagyott nemzetközi kötelezettségvállalásokat tesz: a) csatlakozik a WTO Kormányzati Beszerzési
Megállapodásához, b) többek között a közbeszerzési piacokhoz
való hozzáférésre vonatkozó kötelezettségvállalásokat tartalmazó kétoldalú
megállapodást köt az Unióval, vagy c) kiterjeszti a WTO Kormányzati Beszerzési
Megállapodása, illetve az annak keretében az Unióval kötött kétoldalú
megállapodás alapján tett piacrajutási kötelezettségvállalásait. A konzultáció ezenfelül akkor is lezárható, ha e
kötelezettségvállalások időpontjában még hatályban vannak a korlátozó
közbeszerzési intézkedések, feltéve, hogy előbbiek részletesen
rendelkeznek az ilyen gyakorlatok fokozatos megszüntetéséről. (6) Amennyiben a harmadik
országgal folytatott konzultáció a megkezdése napjától számított 15 hónapon
belül nem jár kielégítő eredménnyel, a Bizottság megszünteti a
konzultációt és mérlegeli, hogy e rendelet 10. cikkével összhangban eljárva a
harmadik országból származó áruk és szolgáltatások piacra jutását korlátozó
végrehajtási aktust fogadjon el. 10. cikk
A kötelezettségvállalások
által nem érintett áruk és szolgáltatások uniós közbeszerzési piacra jutását
korlátozó intézkedések elfogadása
(1) Amennyiben a 8. cikk szerinti
vizsgálat során és a 9. cikkben előírt eljárás lefolytatását követően
megállapítást nyer, hogy az adott harmadik ország által bevezetett vagy
fenntartott korlátozó közbeszerzési intézkedések eredményeképpen az Unió és az
érintett harmadik ország közötti piacnyitás tekintetében a 6. cikk szerint
kialakul az alapvető viszonosság hiánya, a Bizottság végrehajtási
aktusokat fogadhat el a harmadik országból származó áruk és szolgáltatások
piacra jutásának ideiglenes korlátozására. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 17.
cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell
elfogadni. (2) Az (1) bekezdés alapján
elfogadott intézkedések a következő formában valósulhatnak meg: a) olyan ajánlatok kizárása, amelyekben a
korlátozó közbeszerzési gyakorlatot bevezető vagy fenntartó országból
származó, a kötelezettségvállalások által nem érintett áruk és szolgáltatások
értéke meghaladja az összérték 50 %-át; és/vagy b) kötelező áremelés az ajánlat azon
részére vonatkozóan, amely a korlátozó közbeszerzési gyakorlatot bevezető
vagy fenntartó országból származó, a kötelezettségvállalások által nem érintett
árukat és szolgáltatásokat tartalmaz. (3) Az (1) bekezdés alapján
elfogadott intézkedések különösen az alábbiakra korlátozódhatnak: a) az ajánlatkérő
szervek / ajánlatkérők bizonyos meghatározott csoportjai által
végzett közbeszerzés; b) az áruk és szolgáltatások bizonyos
meghatározott csoportjait érintő közbeszerzés; c) bizonyos meghatározott küszöbértékeket
meghaladó vagy bizonyos meghatározott küszöbértékek közé eső értékű
közbeszerzés. 11. cikk
Intézkedések visszavonása
vagy felfüggesztése
(1) Ha
a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a 9. cikk (4) bekezdése és a 10. cikk alapján
elfogadott intézkedéseket indokoló okok már nem állnak fenn, a
következőkre irányuló végrehajtási aktust fogadhat el: a) az intézkedések hatályon kívül helyezése;
vagy b) az intézkedések alkalmazásának legfeljebb
egy évre történő felfüggesztése. A b) pont alkalmazásában a Bizottság végrehajtási aktus
útján bármikor ismét hatályba léptetheti az intézkedések alkalmazását. (2) Az
ebben a cikkben említett végrehajtási aktusokat a 17. cikk (2) bekezdésében
említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. 12. cikk
Az ajánlattevők tájékoztatása
(1) Amennyiben az
ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők a 10. cikk alapján
elfogadott vagy a 11. cikk alapján ismét hatályba léptetett korlátozó
intézkedés tárgyát képező közbeszerzési eljárást folytatnak, ezt a 2004/18/EK
irányelv 35. cikke vagy a 2004/17/EK irányelv 42. cikke szerint általuk
közzétett szerződési hirdetményben feltüntetik. A Bizottság szabványos
űrlapokat létrehozó végrehajtási aktusokat fogad el a 17. cikk (3)
bekezdésében meghatározott tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően. (2) Amennyiben egy ajánlat
kizárása a 10. cikk alapján elfogadott vagy a 11. cikk alapján ismét hatályba
léptetett intézkedések alkalmazásán alapul, az ajánlatkérő
szervek / ajánlatkérők tájékoztatják a sikertelen
ajánlattevőket. 13. cikk
Kivételek
(1) Az ajánlatkérő
szervek / ajánlatkérők dönthetnek úgy, hogy a közbeszerzési
eljárás tekintetében nem alkalmazzák a 10. cikk szerinti intézkedéseket, ha: a) nincs olyan elérhető uniós és/vagy a
kötelezettségvállalások által érintett áru vagy szolgáltatás, amely megfelel az
ajánlatkérő követelményeinek; vagy b) az intézkedés alkalmazása aránytalanul
megnövelné a szerződéses árat vagy költségeket. (2) Amennyiben az
ajánlatkérő szerv / ajánlatkérő nem kívánja alkalmazni az e
rendelet 10. cikke alapján elfogadott vagy a 11. cikk alapján ismét hatályba
léptetett korlátozó intézkedéseket, e szándékát feltünteti a 2004/18/EK
irányelv 35. cikke vagy a 2004/17/EK irányelv 42. cikke szerint általa közzétett
szerződési hirdetményben. Legkésőbb a szerződési hirdetmény közzétételétől
számított tíz naptári napon belül értesíti a Bizottságot. Az értesítést elektronikus úton szabványos
űrlapon kell benyújtani. A Bizottság a szerződési hirdetményhez és az
értesítéshez használandó szabványos űrlapokat létrehozó végrehajtási aktusokat
fogad el a 17. cikk (3) bekezdésében meghatározott tanácsadó bizottsági
eljárásnak megfelelően. Az értesítésnek a következő adatokat kell
tartalmaznia: a) az ajánlatkérő
szerv / ajánlatkérő neve és elérhetőségei; b) a szerződés tárgyának leírása; c) a piacra beléptetendő gazdasági
szereplők, áruk és/vagy szolgáltatások származására vonatkozó információk; d) az az ok, amelyre a korlátozó
intézkedések alkalmazásának mellőzéséről szóló határozatot alapozzák,
és a kivétel alkalmazásának részletes indokolása; e) adott esetben az ajánlatkérő
szerv / ajánlatkérő által hasznosnak ítélt bármely egyéb
információ. A Bizottság az érintett ajánlatkérő
szervtől / ajánlatkérőtől további tájékoztatást
kérhet. (3) Amennyiben egy
ajánlatkérő szerv / ajánlatkérő a 2004/18/EK irányelv 31.
cikke vagy a 2004/17/EK irányelv 40. cikkének (3) bekezdése alapján folytat
eljárást, és úgy dönt, hogy egy, az e rendelet 10. cikke alapján elfogadott
vagy a 11. cikk alapján ismét hatályba léptetett valamely intézkedést nem
alkalmaz, a kivétel alkalmazását feltünteti a 2004/18/EK irányelv 35. cikke
vagy a 2004/17/EK irányelv 43. cikke szerint általa közzétett, a közbeszerzési
szerződés odaítéléséről szóló hirdetményben, valamint legkésőbb a
közbeszerzési szerződés odaítéléséről szóló hirdetmény
közzétételétől számított tíz naptári napon belül értesíti a Bizottságot. Az értesítést elektronikus úton, szabványos
űrlapon kell benyújtani. A Bizottság a szerződési hirdetményhez és az
értesítéshez használandó szabványos űrlapokat létrehozó végrehajtási
aktusokat fogad el a 17. cikk (2) bekezdésében meghatározott tanácsadó
bizottsági eljárásnak megfelelően. Az értesítésnek a következő
adatokat kell tartalmaznia: a) az ajánlatkérő
szerv / ajánlatkérő neve és elérhetőségei; b) a szerződés tárgyának leírása; c) a piacra belépő gazdasági
szereplők, áruk és/vagy szolgáltatások származására vonatkozó információk; d) az az ok, amelyre a korlátozó
intézkedések alkalmazásának mellőzéséről szóló határozatot alapozzák,
és a kivétel alkalmazásának részletes indokolása; e) adott esetben az ajánlatkérő által
hasznosnak ítélt bármely egyéb információ. V. fejezet
Felhatalmazás és végrehajtási
hatáskörök, jelentéstétel és záró rendelkezések
14. cikk A melléklet
módosítása
A Bizottság a 14. cikkel összhangban felhatalmazást
kap a melléklet módosításával kapcsolatos, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok
elfogadására annak érdekében, hogy abban megjelenjenek az Unió által a
közbeszerzés területén kötött új nemzetközi megállapodások. 15. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1) A felhatalmazáson alapuló
jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás
gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg. (2) A 14. cikkben említett
bizottsági felhatalmazás [e rendelet hatálybalépésének időpontjától] határozatlan
időre szól. (3) Az Európai Parlament vagy a
Tanács bármikor visszavonhatja a 14. cikkben említett felhatalmazást. A
visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott
felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való
kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi
időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő,
felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. (4) A Bizottság a felhatalmazáson
alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg
értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot. (5) Az e cikk alapján elfogadott,
felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést
követő két hónapos időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem
a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha
az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét
megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel
kifogást. A nevezett határidő az Európai Parlament vagy a Tanács
kezdeményezésére két hónappal meghosszabbítható. 16. cikk
Végrehajtás
(1) Amennyiben az
ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők helytelenül alkalmazzák
a 13. cikkben ismertetett kivételeket, a Bizottság a 89/665/EGK irányelv 3.
cikke vagy a 92/13/EGK irányelv 8. cikke szerinti korrekciós mechanizmust
alkalmazhatja. (2) A valamely gazdasági
szereplővel az ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők
által bejelentett tervezett kizárás esetén a 6. cikk alapján elfogadott
bizottsági végrehajtási aktusok, illetve a 10. cikk alapján elfogadott vagy a 11.
cikk alapján ismét hatályba léptetett intézkedések sérelmére kötött
szerződések a 2007/66/EK irányelv értelmében érvénytelennek
minősülnek. 17. cikk
Bizottsági eljárás
(1) A Bizottság munkáját a 71/306/EGK
tanácsi határozattal[19]
létrehozott Közbeszerzési Szerződések Tanácsadó Bizottsága és a
kereskedelem akadályairól szóló rendelet[20]
7. cikke alapján létrehozott bizottság segíti. Ezek a bizottságok a 182/2011/EU
rendelet 3. cikke szerinti bizottságok. (2) Az e bekezdésre való
hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikke alkalmazandó, és az illetékes
bizottság a kereskedelem akadályairól szóló rendelettel létrehozott bizottság. (3) Az e bekezdésre való
hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 4. cikke alkalmazandó, és az illetékes
bizottság a 71/306/EGK tanácsi határozattal létrehozott bizottság. 18. cikk
Titoktartás
(1) Az e rendelet értelmében
kapott információkat csak arra a célra szabad felhasználni, amelyre azokat
bekérték. (2) A Bizottság, a Tanács, az
Európai Parlament és a tagállamok, valamint ezek tisztségviselői az
információ szolgáltatójának külön engedélye nélkül nem hozhatják nyilvánosságra
az e rendelet alapján kapott bizalmas jellegű információkat. (3) Az információ szolgáltatója
kérheti a benyújtott információk bizalmas kezelését, és a kéréshez csatolnia
kell azok nem bizalmas jellegű összefoglaló ismertetését, vagy
nyilatkozatot annak okairól, hogy az információkról miért nem készíthető
összefoglalás. (4) Ha nyilvánvaló, hogy a bizalmas
kezelésre vonatkozó igény nem indokolt, és ha az információ szolgáltatója nem
kívánja az információkat közzé tenni, vagy engedélyezni azok általános vagy
összegző formában történő közlését, a kérdéses információk figyelmen
kívül hagyhatók. (5) Az (1)–(5) bekezdés nem zárja
ki az általános információk uniós hatóságok által történő közzétételét. A
nyilvánosságra hozatal során figyelembe kell venni az érintett felek üzleti
titkaik védelmére vonatkozó jogos érdekét. 19. cikk
Jelentéstétel
A Bizottság 2017. január 1-jéig, és e rendelet
hatálybalépését követően legalább háromévente jelentést készít az Európai
Parlamentnek és a Tanácsnak a rendelet alkalmazásáról és az e rendelet alapján
az uniós gazdasági szereplőknek a közbeszerzési szerződések odaítélésére
irányuló harmadik országbeli eljárásokhoz való hozzáférésével kapcsolatban
folytatott nemzetközi tárgyalások során elért előrelépésről. E célból
a tagállamok a Bizottság kérésére benyújtják a Bizottságnak a szükséges
információkat. 20. cikk
Hatályukat vesztő
jogszabályok
A 2004/17/EK irányelv 58. és 59. cikke e
rendelet hatálybalépésének napjától hatályát veszti. 21. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos
Lapjában való kihirdetését követő 60. napon lép hatályba. Ez a
rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi
tagállamban. Kelt Brüsszelben, 2012.3.21.-én. az Európai Parlament részéről a
Tanács részéről az elnök az
elnök MELLÉKLET Az Unió
által a közbeszerzés területén kötött, piacrajutási kötelezettségvállalásokat
tartalmazó nemzetközi megállapodások jegyzéke Többoldalú megállapodás: – Kormányzati Beszerzési Megállapodás (HL L 336.,
1994.12.23.) Kétoldalú megállapodások: – Az
Európai Közösség és Mexikó közötti szabadkereskedelmi megállapodás (HL L 276., 2000.10.28.,
HL L 157., 2000.6.30.) –
Megállapodás az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között a
közbeszerzések egyes vonatkozásairól (HL L 114., 2002.4.30.) – Az
Európai Közösség és Chile közötti szabadkereskedelmi megállapodás (HL L 352., 2002.12.30.) – Az Európai Közösségek és
tagállamaik, valamint Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság között létrejött stabilizációs
és társulási megállapodás (HL L 87., 2004.3.20.) – Az Európai Közösségek és
Horvátország között létrejött stabilizációs és társulási megállapodás (HL L 26.,
2005.1.28.) – Az Európai Közösség és
tagállamai, valamint Montenegró között létrejött stabilizációs és társulási
megállapodás (HL L 345., 2007.12.28.) – Az Európai Közösségek és
Albánia között létrejött stabilizációs és társulási megállapodás (HL L 107., 2009.4.28.) – Az Európai Unió és
Dél-Korea közötti szabadkereskedelmi megállapodás (HL L 127., 2011.5.14.) [1] A közüzemek közbeszerzési eljárásairól szóló 2004/17/EK irányelv 58. és
59. cikke. [2] A 2004/18/EK irányelv az úgynevezett klasszikus
ágazatokban működő ajánlatkérőkre, és a 2004/17/EK irányelv a
vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő
ajánlatkérőkre vonatkozóan (HL L 134., 2004.4.30., 1. o., illetve 114.
o.). [3] COM(2011) 895 végleges és COM(2011) 896 végleges. [4] Az online
észrevételeken túl írásbeli észrevételeket is benyújtottak. [5] „A. megoldás”: Az uniós ajánlatkérő
szervek/ajánlatkérők elvben kötelesek lennének kizárni az EU nemzetközi
kötelezettségvállalásainak hatályán kívül eső harmadik országbeli árukat,
szolgáltatásokat és vállalkozásokat. [6] „B. megoldás”: A Bizottság felé történő értesítési
kötelezettséggel az uniós ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők
dönthetnének úgy, hogy kizárják az EU nemzetközi kötelezettségvállalásainak
hatályán kívül eső harmadik országbeli árukat, szolgáltatásokat és
vállalkozásokat. Ezenfelül célzott eszközt bocsátanának a Bizottság
rendelkezésére az uniós áruk, szolgáltatások és vállalkozások piacrajutási
feltételeinek vizsgálatához, valamint ahhoz, hogy korlátozó intézkedésekkel
sújtsa az azon harmadik országokból származó árukat és szolgáltatásokat,
amelyek közbeszerzési piacához az uniós áruk, szolgáltatások és vállalkozások
nem férnek hozzá megfelelően. [7] COM(2011) 897 végleges. [8] HL C […]., […], […]. o. [9] HL C […]., […], […]. o. [10] HL L 134., 2004.4.30., 1. o. [11] HL L 134., 2004.4.30., 114. o. [12] HL L 302., 1992.10.19., 1. o. [13] HL L…. [14] HL L 349., 1994.12.31. [15] HL L 395., 1989.12.30., 33. o. [16] HL L 76., 1992.3.23., 14. o. [17] HL L 335., 2007.12.20., 31. o. [18] HL L 302., 1992.10.19., 1. o. [19] HL L 185., 1971.8.16., 15. o. [20] HL L 349., 1994.12.31., 71. o.