This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52012PC0081
Proposal for a COUNCIL REGULATION on migration from the Schengen Information System (SIS 1+) to the second generation Schengen Information System (SIS II) (recast)
Javaslat A TANÁCS RENDELETE a Schengeni Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára (SIS II) történő átállásról (átdolgozás)
Javaslat A TANÁCS RENDELETE a Schengeni Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára (SIS II) történő átállásról (átdolgozás)
/* COM/2012/081 final - 2012/0033 (NLE) */
Javaslat A TANÁCS RENDELETE a Schengeni Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára (SIS II) történő átállásról (átdolgozás) /* COM/2012/081 final - 2012/0033 (NLE) */
INDOKOLÁS 1. A javaslat háttere • Háttér-információk A Benelux Gazdasági Unió államai, a
Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a
közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről
szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, 1990.
június 19-i egyezmény (a továbbiakban: a Schengeni Egyezmény) IV. címének rendelkezései értelmében felállított Schengeni Információs
Rendszer (a továbbiakban: SIS) és az annak alapján kifejlesztett SIS 1+
alapvető eszközt jelent az Európai Unió keretébe illesztett schengeni
vívmányok rendelkezéseinek alkalmazása tekintetében. A Schengeni Információs Rendszer második
generációjának (SIS II) kifejlesztéséről szóló, 2001. december 6-i
2424/2001/EK tanácsi rendelet[1]
és a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II)
kifejlesztéséről szóló, 2001. december 6-i 2001/886/IB tanácsi határozat[2] értelmében a Bizottságot bízták meg a SIS második generációjának (SIS
II) kifejlesztésével. A SIS II a SIS 1+ rendszer helyébe lép. A SIS II
fejlesztése során figyelembe veszik az információtechnológia legújabb
fejleményeit, és lehetővé teszik további funkciók bevezetését. A SIS II létrehozására, működtetésére és
használatára vonatkozó rendelkezéseket a Schengeni Információs Rendszer
második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és
használatáról szóló, 2006. december 20-i 1987/2006/EK európai parlamenti és a
tanácsi rendelet[3],
valamint a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II)
létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június
12-i 2007/533/IB tanácsi határozat[4]
tartalmazza. E jogi aktusok előírják, hogy e rendelkezések a SIS 1+-ban
részt vevő tagállamok számára csak a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok
kormányait képviselő tagok egyhangú szavazatával eljáró Tanács által
meghatározott időponttól alkalmazandók. E rendelkezések a schengeni
vívmányok SIS 1+ rendszert szabályozó rendelkezései, közelebbről pedig a
Schengeni Egyezmény ilyen vonatkozású rendelkezései helyébe lépnek. Ennek
bekövetkezte előtt a SIS 1+ felhasználóinak át kell állniuk a SIS II
környezet használatára. Ezért a Schengeni Információs
Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs Rendszer második
generációjára (SIS II) történő átállásról szóló 1104/2008/EK tanácsi
rendeletben[5]
és 2008. október 24-i 2008/839/IB tanácsi határozatban[6] (a
továbbiakban együttesen: az átállásról szóló jogi aktusok) jogi keretet
dolgoztak ki a SIS 1+-ról a SIS II-re történő átállásra. 2. A javaslat okai és
céljai E javaslatnak az a célja, hogy egyetlen jogi
eszközbe dolgozza át az 1104/2008/EK rendeletet és a 2008/839/IB
tanácsi határozatot. E javaslat
felülvizsgált jogi keretet biztosít a SIS 1+-ról a SIS II-re történő
átálláshoz, ami lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a SIS 1+-ról a
SIS II-re történő átállás bekövetkeztétől azonnal alkalmazhassák a
SIS II valamennyi funkcióját. A meglévő jelentéstételi kötelezettség
révén folyamatosan biztosítjuk az Európai Parlament számára a SIS II
fejlesztési folyamatának átláthatóságát. 3. A javaslat jogi elemei • Jogalap E javaslat jogalapja az Európai Unió
működéséről szóló szerződés 74. cikke, mivel az intézkedéseket
ír elő a tagállamok közigazgatásának megfelelő szervezeti egységei
között, illetve az ezen egységek és a Bizottság között a személyek szabad
mozgásával foglalkozó szakpolitikák területén történő együttműködés
biztosítására. • A szubszidiaritás elve A javaslat megfelel a szubszidiaritás elvének,
mivel a javasolt intézkedés fő célkitűzése, nevezetesen a SIS 1+-ról
a SIS II-re történő átállás a tagállamok által egyénileg nem valósítható
meg, és uniós szinten jobban megvalósítható. • Az arányosság elve Ez a javaslat a célkitűzése eléréséhez
szükséges intézkedésekre korlátozódik. Megfelel az arányosság elvének, mivel
elsődleges hatása a tagállamok SIS 1+-ról SIS II-re történő
átállásának megkönnyítése. • A jogi aktus típusának
megválasztása Az 1104/2008/EK
rendelet és a 2008/839/IB határozat átdolgozásának
legmegfelelőbb formája tanácsi rendelet, mivel az átdolgozás által
érintett jogi aktusok egyike is rendelet. Emellett a SIS II fejlesztésének és az arra való átállásának az
irányításához egységes szabályokra és folyamatokra van szükség. Az e rendeletjavaslatban szereplő rendelkezések
pontosan megfogalmazott, feltétel nélküli és közvetlenül alkalmazandó
rendelkezések, amelyek jellegüknél fogva nem teszik szükségessé a tagállamok
nemzeti jogba történő átültetésre irányuló intézkedését. • A bizottsági eljárás Mivel a Bizottságra ruházott végrehajtási
hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999.
június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat[7] 2011. március 1-jével hatályát
vesztette, a bizottsági eljárásról szóló rendelkezésben hivatkozni kell a
Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési
mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011.
február 16-i 182/2011/EU új európai parlamenti és tanácsi rendeletre[8].
A korábbi bizottsági eljárás alapján alkalmazott szabályozási bizottsági
eljárás helyébe e javaslatban a vizsgálóbizottsági eljárás lép. A bizottságot létrehozó 1987/2006/EK rendelet
és 2007/533/IB határozat szabályokat tartalmaz a korábbi szabályozási
bizottsági eljárásról. A 182/2011/EU rendelet átmeneti intézkedései
szerint azonban a meglévő bizottságoknak 2011. március 1-jétől az új
szabályok szerint kell megkezdeniük munkájukat, jelen esetben a
vizsgálóbizottsági eljárás alapján. Az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB
határozat formális módosítására nincs szükség. 4. A javaslat részletes
magyarázata E javaslat teljesen vagy részben új
rendelkezéseket tartalmaz az alábbiakkal kapcsolatban: a) Átdolgozás A jobb szabályozás elveit legjobban úgy
tükrözhetjük, ha a jogalkotási technikák közül az átdolgozást választjuk,
mivel: a) az átállásról szóló jogi aktusokon számos
jelentős módosítást kell eszközölni, és b) a két, alapvetően azonos tartalmú jogi
aktust eredményező pilléres szerkezet a Lisszaboni Szerződés hatályba
lépését követően megszűnt. A jogi aktusok átdolgozási technikájának
szervezettebb alkalmazásáról szóló, 2001. november 28-i, az Európai Parlament,
a Tanács és a Bizottság közötti intézményközi megállapodás[9]
2. pontja előírja, hogy amennyiben egy korábbi jogi aktust jelentősen
módosítani kell, az átdolgozási technika lehetővé teszi egyetlen olyan
jogalkotási szöveg elfogadását, amely egyszerre elvégzi a kívánt módosítást,
egységes szerkezetbe foglalja a korábbi aktuson végrehajtott érdemi
módosításokat és az aktus változatlan rendelkezéseit, valamint hatályon kívül
helyezi a korábbi jogi aktust. A fenti ponttal kapcsolatban tett közös
nyilatkozatban a három intézmény kijelentette, hogy az átdolgozás lehet
„vertikális”, amikor is az új jogi aktus a korábbi aktus és annak utólagos
módosításai helyébe lép, vagy pedig „horizontális”, amikor is az új jogi aktus
ugyanazon tárggyal kapcsolatban több párhuzamos korábbi aktus helyébe lép. Az Európai Unió működéséről szóló
szerződés alapján egy korábban a harmadik pillérbe tartozó jogi aktus
módosítására nincs lehetőség. Így az egyetlen helyes jogi technika az, ha
az 1104/2008/EK rendeletet és a 2008/839/IB határozatot ugyanazon jogalapra
épülő egyetlen jogi aktusba foglaljuk egybe. Az átállásról szóló jogi
aktusok átdolgozása ezért ötvözi a vertikális és a horizontális átdolgozás
elemeit. E javaslat egyértelműen megjelöli az új
és kiigazított rendelkezéseket. Hatályon kívül helyezési záradékot és
megfelelési táblázatot is tartalmaz. b) Az átállásra vonatkozó jogi rendszerek E javaslat
differenciált jogi megközelítést alkalmaz a SIS 1+-tól a SIS II-re történő
átállás két fázisára. Az átállás két lépésből áll: (1)
az N.SIS II adatainak betöltése Az N.SIS II adatai betöltésének szakaszát
továbbra is a Schengeni Egyezmény szabályozza. (2)
átváltás az N.SIS-ről az N.SIS II-re E differenciált megközelítés – az 1987/2006/EK
rendelet és a 2007/533/IB határozat alkalmazásának előírásával –
lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a SIS 1+-ról a SIS II-re
történő átváltást követően azonnal alkalmazhassák a SIS II valamennyi
funkcióját. Az átállásról szóló jogi aktusok 12. cikkének
jelenlegi megfogalmazásával összhangban a SIS 1+-ról a SIS II-re történő
átállás a Schengeni Egyezmény IV. címe alapján történik. E szabály azonban nem
teszi lehetővé, hogy a tagállamok már a SIS 1+-ról a SIS II-re
történő sikeres átváltástól kezdődően alkalmazhassák a SIS II
összes funkcióját. Következésképpen a tagállamoknak mindaddig ki kell
kapcsolniuk a SIS II valamennyi, a SIS 1+-ban nem szereplő funkcióját,
amíg a Tanács nem határoz az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB határozat
alkalmazási időpontjáról. 2011. február 23-án a tagállamok a SIS-VIS
bizottság keretében felkérték a Bizottságot, hogy haladéktalanul kezdeményezze
az átállás jogi keretének oly módon történő kiigazítását, hogy az tükrözze
a műszaki átállás átállási tervben felvázolt megközelítését. Az átállási
terv leírja, hogy egyetlen átváltási időszak alatt valamennyi tagállam
egymás után végrehajtja saját nemzeti alkalmazása SIS I-ről SIS II-re
történő átállítását. Kívánatos, hogy a már átállt tagállam már az
átállástól kezdve teljes mértékben használhassa a SIS II-t, és ne kelljen addig
várnia, amíg a többi tagállam is átáll. Ezért az 1987/2006/EK rendeletet és a
2007/533/IB határozatot onnantól kezdve alkalmazni kell, hogy az első
tagállam megkezdte az áttérést. Az átállási időszaknak a lehető
legrövidebb ideig kell tartania. Az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB
határozat alkalmazása nem akadályozza meg a még át nem állt vagy az intenzív
monitoring időszak alatt visszaálló tagállamokat abban, hogy a SIS II-t a
SIS 1+ funkcióira korlátozottan használják. A javaslat nemcsak hogy lehetővé teszi a
tagállamok számára, hogy teljes mértékben kiaknázzák a SIS II által
hozzáférhetővé tett fejlettebb alkalmazások nyújtotta előnyöket, de
jelentős megtakarításokat is eredményez a tagállamok számára. c) Ideiglenes átállási felépítés Az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB
határozat alkalmazása a Schengeni Egyezmény 64. cikkének és 92–119a. cikkeinek
helyébe lép, annak 102a. cikke kivételével, a 1987/2006/EK rendelet 52. cikkének
(1) bekezdésében, illetve a 2007/533/IB határozat 68. cikkének (1) bekezdésében
foglaltak szerint. Mivel a Schengeni Egyezmény 92a. cikke részletes szabályokat
tartalmaz az ideiglenes átállási felépítésről, e cikket kívánatos az
átállás teljes időtartama alatt hatályban tartani. A SIS 1+ műveleteire vonatkozó ideiglenes
átállási felépítés lehetővé teszi, hogy korlátozott átmeneti
időtartam alatt egymással párhuzamosan működhessenek a SIS 1+ és a
SIS II felépítés bizonyos műszaki részei, amelyeket használni kell az
egyik rendszerről a másikra történő fokozatos átállás lehetővé
tételéhez. Ezért a Schengeni Egyezmény 92a. cikkének
vonatkozó rendelkezéseit bele kell foglalni az átállásról szóló jogi keretbe. • Meglévő rendelkezések a javaslat által érintett területen –
1985. június 14-i egyezmény a Benelux Gazdasági
Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság
kormánya között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos
megszüntetéséről szóló, 1990. június 19-i Schengeni Megállapodás
végrehajtásáról[10]
(a Schengeni Egyezmény); –
A Tanács 2424/2001/EK rendelete (2001. december 6.)
a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II)
kifejlesztéséről[11]; –
A Tanács 2001/886/IB határozata (2001. december 6.)
a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II)
kifejlesztéséről[12]; –
Az Európai Parlament és a Tanács 1987/2006/EK
rendelete (2006. december 20.) a Schengeni Információs Rendszer második
generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és
használatáról, –
A Tanács 2007/533/IB határozata (2007. június 12.)
a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II)
létrehozásáról, működtetéséről és használatáról, –
Az Európai Parlament és a Tanács 1986/2006/EK
rendelete (2006. december 20.) a járművek forgalmi engedélyének kiadására
hatáskörrel rendelkező tagállami szolgálatoknak a Schengeni Információs
Rendszer második generációjához (SIS II) való hozzáféréséről[13]; –
A Bizottság 2007/170/EK és 2007/171/EK határozata
(2007. március 16.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára
vonatkozó hálózati követelmények megállapításáról[14]; –
A Tanács 189/2008/EK rendelete (2008. február 18.)
a Schengeni Információs Rendszer (SIS II) második generációjának
teszteléséről[15]; –
A Tanács 2008/173/EK határozata (2008. február 18.)
a Schengeni Információs Rendszer (SIS II) második generációjának
teszteléséről[16], –
A Tanács 1104/2008/EK rendelete (2008. október 24.)
a Schengeni Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs
Rendszer második generációjára (SIS II) történő átállásról[17]; –
A Tanács 2008/839/IB határozata (2008. október 24.)
a Schengeni Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs
Rendszer második generációjára (SIS II) történő átállásról[18]; –
A Bizottság 2009/724/IB határozata (2009.
szeptember 17.) a Schengeni Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni
Információs Rendszer második generációjára (SIS II) történő áttérés
befejezési időpontjának meghatározásáról[19]. 5. Konzultáció az
érdekeltekkel és hatásvizsgálat • Konzultáció az érdekeltekkel A tagállamok szakemberei – különösen a SIS VIS
bizottság és az átfogó programirányítási tanács keretében – szorosan
együttműködnek a SIS II folyamatos fejlesztésében. Emellett a Tanács
előkészítő testületein belül is folyamatosan megvitatják a SIS II
fejleményeit. Mivel az átállás során személyes adatokat is
feltöltetnek a rendszerbe, a konzultációban az európai adatvédelmi biztos is
részt vesz. • Az észrevételek és
felhasználásuk rövid ismertetése E javaslat figyelembe veszi a Tanácson belül –
különösen a SIS-TECH és SIS-SIRENE tanácsi munkacsoportok keretében – a
tagállamokkal folytatott széles körű eszmecserék eredményét, valamint az
átfogó programirányítási tanács tagjai által kifejezett véleményeket. Ezen
felül eleget tesz a tagállamok által a Bizottsághoz intézett azon
felszólításnak, hogy utóbbi közelítse egymáshoz az átállást szabályozó jogi
keretet és a tagállami szakértők által kiválasztott műszaki
forgatókönyvet. • Szakértői vélemények
összegyűjtése és felhasználása E javaslat elkészítésébe nem vontak be
külső szakértőket. • Hatásvizsgálat E javaslathoz nincs szükség hatásvizsgálatra,
mivel olyan technikai projekt folytatásáról van szó, amelynek nincsenek
egyértelműen azonosítható gazdasági, szociális és környezeti hatásai. 6. Költségvetési hatások A 2424/2001/EK rendelet és a 2001/886/IB
határozat meghatározta, hogy a SIS II fejlesztésének költségei az Európai
Unió általános költségvetését terhelik. Az 1987/2006/EK rendelet 5. cikke
és az 533/2007/EK tanácsi határozat 5. cikke értelmében a központi SIS
II és a kommunikációs infrastruktúra felállításának, működtetésének és
fenntartásának költségei az Unió általános költségvetését terhelik. Minden
egyes N. SIS II tesztelésének, működtetésének és fenntartásának költségeit
az érintett tagállam viseli. Az 1104/2008/EK rendelet és a 2008/839/IB
tanácsi határozat megtartotta a költségelosztás fenti elveit. Ugyanakkor
egy új költségkategória is megjelent, nevezetesen a SIS 1-ről a SIS II-re
történő átállással kapcsolatos költségek. Az említett jogi aktusok 15.
cikke alapján az átállással összefüggő központi szintű költségek,
valamint a teszteléssel és a karbantartási és fejlesztési intézkedésekkel
(központi SIS II és kommunikációs infrastruktúra) kapcsolatos költségek az Unió
általános költségvetését terhelik. A nemzeti N.SIS II-vel kapcsolatos
költségeket továbbra is a tagállamok viselik. Az 1987/2006/EK
rendelet és a 2007/533/IB határozat, valamint a Szolidaritás és a
migrációs áramlások igazgatása általános program keretében a 2007–2013-as
időszakra a Külső Határok Alap létrehozásáról szóló, 2007. május 23-i
574/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[20] a SIS II
nemzeti fejlesztéseit a Külső Határok Alap keretében társfinanszírozásra
jogosult fellépések közé sorolta. Továbbá, az 574/2007/EK európai parlamenti
és tanácsi határozatnak a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra
vonatkozó stratégiai iránymutatások elfogadása tekintetében történő
végrehajtásáról szóló, 2007. augusztus 27-i 2007/599/EK bizottsági határozat[21]
a Külső Határok Alap szerinti öt stratégiai prioritásának egyikeként
azonosította a SIS II-t, elismerve annak fontosságát, hogy a központi SIS
II-vel párhuzamosan támogatni kell a nemzeti projektek következetes és
időben történő kifejlesztését. Az összes fent említett jogi aktus elfogadása
óta a SIS II projektet 2010-ben – egy fontos tesztelési kampány, az ún.
Milestone 1 befejeztével – jelentősen átdolgozták. Továbbá, a SIS
felhasználók (tagállamok) általi alkalmazásának alakulása következtében
frissíteni kellett a SIS II teljesítménnyel és tárolókapacitással kapcsolatos
technikai követelményeit, amelyek kilenc új tagállam és Svájc csatlakozása
következtében jelentősen megnőttek. A felfejlesztett tulajdonságok
megjelentek az interfészvezérlési dokumentáció új változatában (ICD 3.0.)
Mindezek a módosítások központi és nemzeti szinten egyaránt hatással voltak a
projekt költségeire. Ami az átállási folyamatot illeti, a
követelmények változása és a projekt befejezése felé történő
előrelépés következtében át kellett szervezni az átállási felépítést, az
átállás időbeni ütemezését és a tesztelési követelményeket. A SIS II-re
történő átállás érdekében tagállami szinten jelenleg szükséges tevékenységek
fontos részét nem lehetett előre látni az 1104/2008/EK rendelet és a
2008/839/IB tanácsi határozat elfogadásakor, illetve a pénzügyi csomag és a
Külső Határok Alaphoz tartozó többéves programok összeállításakor. Ezért részben újra össze kell hangolni a SIS
1+-ról a SIS II-re történő átállást illető költségelosztási elveket.
Az átállással kapcsolatban egyes nemzeti tevékenységeket – különösen a
tagállamok átállással kapcsolatos tesztelési tevékenységekben való részvételét
érintőket – az Unió általános költségvetésének SIS II költségvetési
tételéből lehetne társfinanszírozni. E lehetőség olyan konkrét
és jól meghatározott tevékenységeket érintene, amelyek túlmutatnak – és nem
összetévesztendőek – azon egyéb SIS II-vel kapcsolatos fellépéseken,
amelyek továbbra is a Külső Határok Alapból részesülnek finanszírozásban.
Az e javaslat alapján biztosított pénzügyi támogatás ezért kiegészítené a
Külső Határok Alapból biztosított támogatást. Mivel a nemzeti rendszerek felállítása a
tagállamok elsődleges kötelezettsége, az uniós hozzájárulás opcionális
marad, és e javaslat semmiféle kötelezettséget nem kíván teremteni az Unióra
nézve. Meg kell határozni továbbá minden egyes tagállam tekintetében az uniós
hozzájárulás felső határát. E javaslat nem tesz szükségessé további
előirányzatokat, mivel a 2012-es összköltség és a SIS II költségvetési
tételbe 2012-re bevitt előirányzatok különbözetének fedezéséhez a
2011-ből még rendelkezésre álló előirányzatokat használják fel. A Bizottság a költségvetési és egyéb eljárásokkal
– különösen a költségvetési rendeletben foglaltakkal összhangban – értékeli a
társfinanszírozási műveletet, valamint döntést hoz azzal kapcsolatban és
irányítja azt. A tagállamoknak meg kell felelniük a hatékony és eredményes
pénzgazdálkodás elvének, különösen az ár-érték arány és a költséghatékonyság
tekintetében. A Bizottság jogosult elvégezni minden olyan ellenőrzést és
helyszíni vizsgálatot, amely az uniós pénzeszközök helyes kezelésének
biztosításához és az Unió pénzügyi érdekeinek csalással vagy szabálytalansággal
szembeni védelméhez szükséges. Az Európai Unió
Számvevőszéke felhatalmazást kap arra, hogy elvégezze az Európai Unió
működéséről szóló szerződés 287. cikkében előírt
vizsgálatokat. A SIS 1+ szintű tevékenységekből,
így a Franciaország által a SIS 1+-ban résztvevő tagállamok nevében
végrehajtott kiegészítő intézkedésekből fakadó költségeket továbbra
is a Schengeni Egyezmény 119. cikkével összhangban kell viselni. E cikk
rendelkezései értelmében az Egyezmény 92. cikkének (3) bekezdésében említett
SIS 1+ technikai támogatóegység telepítésének és működtetésének
költségeit, ideértve a Schengeni Információs Rendszer nemzeti részét a
technikai támogatóegységgel összekötő vezetékek költségeit is, a
tagállamok együttesen, míg a Schengeni Információs Rendszer nemzeti szakaszának
telepítési és működési költségeit a tagállamok külön-külön viselik. A Bizottság pénzügyi kimutatást készített,
amelyet mellékelt e javaslathoz. 7. Kiegészítő
információk • Meglévő jogszabályok
módosítása A javaslat egyetlen jogi aktusba, egy
rendeletbe dolgozza át az 1104/2008/EK rendeletet és a 2008/839/IB
határozatot. • A lejárati időpont
elhagyása Az átállás – az összes érdekelt fél széles
körű előkészületei ellenére – összetett folyamat és jelentős
technikai kockázatokat von maga után. Ezért e javaslat kellő rugalmasságot
biztosít a központi rendszerben, illetve vagy egy vagy több nemzeti rendszerben
az átállás során esetlegesen felmerülő váratlan nehézségek
megválaszolásához, így már nem tartalmaz lejárati időpontot. Az 1987/2006/EK rendelet 55. cikkével és a
2007/533/IB határozat 71. cikkével összhangban a Tanács határozza meg az
átállás időpontját, valamint azt, hogy a fenti jogi aktusokat mikortól
kell alkalmazni. Mivel a technikai dokumentáció az átállást követő egy hónapon
belül teszi lehetővé a visszaállást, az 1987/2006/EK rendeletet és a
2007/533/IB határozatot legalább egy hónappal az átállásról szóló jogi
aktusok lejárta előtt alkalmazandóvá kell tenni. • Ütemterv Az
előkészületek folyamatosságának és az átállás időben történő
végrehajtásának biztosítása érdekében e javaslatot legkésőbb 2012
második negyedévében el kell fogadni. 2012/0033 (NLE) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a Schengeni Információs Rendszerről (SIS
1+) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára (SIS II)
történő átállásról (átdolgozás) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, ê 1104/2008 ð új szöveg tekintettel az Európai Unió működéséről
szóló Európai Közösséget
létrehozó szerződésre és
különösen annak 7466. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára, tekintettel az Európai Parlament véleményére[22], ð az európai adatvédelmi biztossal
folytatott konzultációt követően, ï mivel: ò új szöveg (1) A
Schengeni Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs
Rendszer második generációjára (SIS II) történő átállásról szóló, 2008.
október 24-i 1104/2008/EK tanácsi rendelet[23], valamint a Schengeni Információs
Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs Rendszer második
generációjára (SIS II) történő átállásról szóló, 2008. október 24-i
2008/839/IB tanácsi határozat[24]
jelentősen módosult. Mivel most további módosításokra kerül sor, a
szöveget az áttekinthetőség érdekében át kell dolgozni. ê 1104/2008
(kiigazított szöveg) ð új szöveg (2) A Benelux Gazdasági Unió
államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság
kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos
megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról
szóló, 1990. június 19-i egyezmény[25]
(a továbbiakban: a Schengeni Egyezmény) IV. címének rendelkezései értelmében
felállított Schengeni Információs Rendszer (SIS), és annak továbbfejlesztése a
SIS 1+ lényeges eszközök az Európai Unió keretébe illesztett schengeni
vívmányok rendelkezéseinek alkalmazása tekintetében. (3) A 2424/2001/EK tanácsi
rendelet[26]
és a Schengeni
Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs Rendszer második
generációjára (SIS II) történő átállásról szóló, 2001. december 6-i 2001/886/IB határozat[27]
értelmében a Bizottságot bízták meg a SIS második generációjának (SIS II)
fejlesztésével. ðA fenti jogi aktusok 2008. december 31-én – a
SIS II fejlesztéseinek befejezése előtt – hatályukat vesztették. A fenti
jogi aktusokat ezért először is ki kell egészíteni az 1104/2008/EK
rendelettel és a 2008/839/IB határozattal, majd e rendelettel, a Tanács által a
Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról,
működtetéséről és használatáról szóló, 2006. december 20-i
1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel[28] ï és a Schengeni
Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról,
működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB
tanácsi határozattal[29] ð összhangban megállapítandó
időpontig ï . (4) A SIS II aAz 1987/2006/EK
rendelettel és a Schengeni Információs Rendszer második
generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és
használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozattal[30] jött létre a SIS II. E rendelet nem sértheti az említett jogi aktusok rendelkezéseit. (5) A SIS II egyes teszteléseit a
189/2008/EK tanácsi rendelet[31]
és a Schengeni
Információs Rendszer (SIS II) második generációjának teszteléséről szóló 2008/173/IBEK tanácsi határozat[32]
írja elő. (6) A SIS II fejlesztését a Tanács által
2008. június 6-án jóváhagyott ð Bizottság által 2010 októberében
előterjesztett ï SIS II átfogó ütemterv keretében kell folytatni és véglegesíteni. (7) A SIS II-t a tagállamok és a
Bizottság közötti teljes körű együttműködéssel megvalósított átfogó
tesztelésnek kell alávetni e rendelet rendelkezéseinek megfelelően. A
tesztelés befejezését követő lehető legkorábban ezt az 1987/2006/EK
rendelet és a 2007/533/IB határozat értelmében jóvá kell hagyni. ð Az átfogó tesztelés céljából csak
tesztadatokat lehet felhasználni.ï (8) A tagállamoknak végre kell
hajtaniuk a kiegészítő információk cseréjének tesztelését. (9) A Schengeni Egyezmény a SIS 1+
vonatkozásában technikai támogatóegység (C.SIS) létrehozását írja elő. Az
1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB határozat a SIS II-vel összefüggésben
SIS II Központi Rész létrehozását írja elő, amely egy technikai
támogatóegységből és egy egységes nemzeti interfészből (NI-SIS) áll.
A SIS II Központi Rész technikai támogatóegységét Strasbourgban (Franciaország)
helyezik el, a tartalékrendszert pedig St. Johann im Pongauban (Ausztria). (10) A SIS 1+ rendszerről a SIS
II-re történő átállás által okozott esetleges nehézségek megfelelőbb
kezelése érdekében ideiglenes átállási felépítést kell létrehozni és tesztelni
a SIS-reSchengeni Információs Rendszerre. Az ideiglenes átállási felépítés nem lehet hatással a SIS 1+
működési elérhetőségére. A Bizottságnak egy konvertert kell
biztosítania. (11) A figyelmeztető jelzést kiadó
tagállam felelős a SIS-beSchegeni Információs Rendszerbe bevitt adatok pontosságáért, naprakészségéért és jogszerűségéért. (12) A SIS II Központi Részért és
annak kommunikációs infrastruktúrájáért a jövőben is a Bizottság felel. Ez
a felelősség kiterjed a SIS II és az ahhoz tartozó kommunikációs
infrastruktúra karbantartására és fejlesztésének folytatására, beleértve a
mindenkori hibajavításokat. A Bizottságnak koordinációt és támogatást kell
biztosítania a közös tevékenységekhez. A Bizottságnak biztosítania kell a SIS
II Központi Rész szintjén a tagállamok számára különösen a szükséges technikai
és operatív támogatást, beleértve az ügyfélszolgálatot is. (13) Saját nemzeti rendszereik
(N.SIS II) fejlesztéséért és karbantartásáért jelenleg és a jövőben is a
tagállamoknak kell felelősséget viselniük. (14) A Schengeni Egyezmény
kifejezett előírása értelmében Franciaország a jövőben is felel a SIS
1 + technikai támogatóegységéért. (15) A SIS 1+-ban részt vevő
tagállamok képviselőinek a Tanács keretében össze kell hangolniuk
tevékenységüket. Szükséges az említett szervezési tevékenység keretének
meghatározása. ò új szöveg (16) Annak
elősegítéséhez, hogy a tagállamok a legkedvezőbb technikai és
pénzügyi megoldást választhassák, a Bizottságnak haladéktalanul meg kell
kezdenie e rendelet kiigazítását az átállás olyan jogi keretére irányuló
javaslattal, amely jobban tükrözi a SIS Projektre vonatkozó átállási tervben (a
továbbiakban: átállási terv) felvázolt, és a tagállamok által 2011. február
23-án jóváhagyott műszaki átállási megközelítést. (17) Az
átállási terv leírja, hogy az átállási időszakban valamennyi tagállam,
egymás után végrehajtja nemzeti alkalmazása SIS I-ről SIS II-re
történő átállítását. Műszaki szempontból kívánatos, hogy a már átállt
tagállamok az átállástól kezdve teljes körűen használhassák a SIS II-t, és
ne kelljen megvárniuk, hogy a többi tagállam is elvégezze az átállást. Ezért az
1987/2006/EK rendeletet és a 2007/533/IB határozatot onnantól kezdve alkalmazni
kell, amikor az első tagállam megkezdte az átállást. Az átállásnak a
lehető legrövidebb ideig kell tartania. Az 1987/2006/EK rendelet és a
2007/533/IB határozat alkalmazása nem akadályozza meg a még át nem állt vagy
visszaálló tagállamokat abban, hogy az intenzív monitoring időszak alatt a
SIS II-t a SIS 1+ funkcióira korlátozva alkalmazzák. (18) A
Schengeni Egyezmény IV. címének egyes rendelkezéseit ideiglenes jelleggel
továbbra is alkalmazni kell e rendelkezések e rendeletbe történő
belefoglalásával, mivel az átállás alatt ezek biztosítanak jogi keretet a
konverter és az ideiglenes átállási felépítés számára. A SIS 1+
műveletekre vonatkozó ideiglenes átállási felépítés lehetővé teszi,
hogy a SIS 1+ és a SIS II felépítés bizonyos technikai részei a fokozatos
átállás lehetővé tételéhez szükséges korlátozott átmeneti időszak
alatt egymással párhuzamosan működhessenek. ê 541/2010 (19) Az 1987/2006/EK rendelet és a
2007/533/IB határozat előírja, hogy a SIS II Központi Rész tekintetében –
a költség-haszon elemzésre is figyelemmel – mindenkor a rendelkezésre álló
legjobb technológiát kell alkalmazni. A SIS II további irányáról szóló, 2009.
június 4– 5-i tanácsi következtetések melléklete a jelenlegi SIS II projekt
folytatása érdekében teljesítendő mérföldköveket határoz meg. Ezzel
párhuzamosan tanulmány készült egy olyan alternatív műszaki forgatókönyv
kidolgozására vonatkozóan, amely – szükséghelyzeti tervként – a SIS II-nek a
SIS 1+ továbbfejlesztése (SIS 1+ RE) alapján történő kialakítására
irányul, abban az esetben, ha a tesztek eredményei azt mutatnák, hogy a
mérföldkövek szerinti követelmények nem teljesülnek. E paraméterek alapján a
Tanács úgy dönthet, hogy felkéri a Bizottságot az alternatív műszaki
forgatókönyvre való áttérésre. (20) Ezért ki kell igazítani az
átállási felépítés műszaki alkotóelemeinek leírását annak érdekében, hogy
a SIS II Központi Részének fejlesztésével kapcsolatos más műszaki
megoldások és különösen a SIS 1+ RE lehetővé váljanak. A SIS 1+ RE egy
olyan lehetséges technikai megoldás, amelynek révén fejleszthető a SIS II
Központi Rész, továbbá teljesíthetők a SIS II-nek az 1987/2006/EK
rendeletben és a 2007/533/IB határozatban meghatározott céljai. (21) A SIS 1+ RE-t az eszközöknek a
SIS II fejlesztése és a SIS 1+ között megvalósuló egységessége jellemzi.
Következésképpen az e rendeletben a SIS II műszaki architektúrájára és az
átállási folyamatra vonatkozó utalásokat egy alternatív műszaki forgatókönyv
esetén úgy kell értelmezni, hogy azok egy másik műszaki megoldáson alapuló
SIS II-re vonatkoznak, és értelemszerűen alkalmazandók e megoldás
technikai sajátosságaira is, a SIS II Központi Rész fejlesztésével kapcsolatos
célkitűzésre is figyelemmel. ê 541/2010 ð új szöveg (22) Bármely műszaki
forgatókönyv esetén a központi szintű átállás eredményeképpen a SIS II
Központi Részben hozzáférhetővé kell válnia a SIS 1+ adatbázisnak,
valamint néhány új SIS II funkciónak, beleértve további adatkategóriákat is ð . Az adatfeltöltés megkönnyítése
érdekében meg kell határozni, hogy a Schengeni Egyezmény 113. cikkének (2)
bekezdésében említett törölt adatok nem kerülnek át a SIS 1+-ból a SIS
II-be. ï ê 1104/2008 (23) A Bizottságot fel kell
hatalmazni arra, hogy harmadik személyeket, így nemzeti közintézményeket is
megbízhasson az e rendelet által ráruházott feladatok teljesítésével, illetve –
az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési
rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi
rendelettel[33]
(a továbbiakban: a költségvetési rendelet) összhangban –
költségvetés-végrehajtási feladatokkal. Minden ilyen szerződésnek
tiszteletben kell tartania a SIS-re vonatkozó adatvédelmi, adatbiztonsági
szabályokat és az érintett adatvédelmi hatóságok szerepét, különösen a
Schengeni Egyezmény és e rendelet rendelkezéseit. ê 541/2010 (24) A SIS II Központi Rész
alternatív műszaki megoldás alapján történő fejlesztésének
finanszírozását az Unió általános költségvetéséből kell fedezni, a
hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének tiszteletben tartása mellett. A költségvetési rendelettel összhangban a Bizottság a költségvetés-végrehajtási feladatokkal megbízhatja
a nemzeti közszektorbeli szerveket. A politikai iránymutatást követve, illetve
az 1605/2002/EK, Euratom költségvetési rendeletben megállapított feltételek függvényében – az alternatív
megoldásra való átállás esetében – a Bizottság felkérést kapna arra, hogy a SIS
II-nek a SIS 1+ RE-n alapuló fejlesztésével kapcsolatos
költségvetés-végrehajtási feladatokkal bízza meg Franciaországot. ò új szöveg (25) Az
1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB határozat, valamint a Szolidaritás és a
migrációs áramlások igazgatása általános program keretében a 2007–2013-as
időszakra a Külső Határok Alap létrehozásáról szóló, 2007. május 23-i
574/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[34] a SIS II
nemzeti fejlesztéseit a Külső Határok Alap keretében társfinanszírozásra
jogosult fellépések közé sorolta. Az 574/2007/EK európai parlamenti és tanácsi
határozatnak a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra vonatkozó
stratégiai iránymutatások elfogadása tekintetében történő végrehajtásáról szóló,
2007. augusztus 27-i 2007/599/EK bizottsági határozat[35] a
Külső Határok Alap szerinti öt stratégiai prioritásának egyikeként
azonosította a SIS II, elismerve annak fontosságát, hogy a központi SIS II-vel
párhuzamosan támogatni kell a nemzeti projektek következetes és időben
történő kifejlesztését. A fenti
összes jogi aktus elfogadása óta a SIS II projektet 2010-ben – egy
jelentős tesztelési kampány, az ún. Milestone 1 befejeztével –
jelentősen átdolgozták. Továbbá, a SIS tagállamok általi alkalmazásának
alakulása következtében frissíteni kellett a SIS II teljesítménnyel és
tárolókapacitással kapcsolatos technikai követelményeit, amely központi és
nemzeti szinten egyaránt kihatott a projekt költségeire. (26) Az
átállási folyamatra tekintettel, a követelmények alakulása és a projekt
végrehajtásában tett előrehaladás következtében át kellett szervezni az
átállási felépítést, az átállási időbeni ütemezését és a tesztelési
követelményeket. A SIS II-re történő átállás érdekében tagállami szinten
jelenleg szükséges tevékenységek fontos részét nem lehetett előre látni az
1104/2008/EK rendelet és a 2008/839/IB tanácsi határozat elfogadásakor, illetve
a pénzügyi csomag és a Külső Határok Alaphoz tartozó többéves programok
összeállításakor. Ezért részben
újra össze kell hangolni a SIS 1+-ról a SIS II-re történő átállás
költségelosztási elveit. Az átállással kapcsolatban egyes nemzeti
tevékenységeket – különösen a tagállamok átállással kapcsolatos tesztelési
tevékenységekben való részvételével kapcsolatosakat – az Unió általános költségvetésének
SIS II költségvetési tételéből lehetne társfinanszírozni. E lehetőség
olyan konkrét és jól meghatározott tevékenységeket érintene, amelyek
túlmutatnak – és nem összetévesztendőek – egyéb SIS II-vel kapcsolatos
fellépéseken, amelyek továbbra is a Külső Határok Alapból részesülnek
finanszírozásban. Az e javaslat alapján biztosított pénzügyi támogatás
kiegészíti a Külső Határok Alapból biztosított támogatást. (27) Az e
rendelet alapján biztosított társfinanszírozás tekintetében megfelelő
intézkedéseket kell hozni a csalás és szabálytalanságok elkerülésére, valamint
meg kell tenni a megfelelő lépéseket az elveszett, jogtalanul kifizetett
vagy helytelenül felhasznált pénzeszközök visszaszerzésére, összhangban az
Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december
18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel[36], az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek
csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által
végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996.
november 11-i 2185/96/EK, Euratom tanácsi rendelettel[37],
valamint az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott
vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i1073/1999/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelettel[38]. (28) E
rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása
érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. Ezeket a
Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami
ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek
megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és
tanácsi rendeletnek[39]
megfelelően kell gyakorolni. ê 541/2010 (kiigazított
szöveg) (29) A folyamat lezárása érdekében a
Bizottság és a tagállamok továbbra is szorosan együttműködnek a fejlesztés
és az átállás minden egyes szakaszában. A SIS-ről szóló, 2009. február
26–27-i és 2009. június 4–5-i következtetéseiben a Tanács tagállami
szakértőkből álló, átfogó programirányítási tanácsként kijelölt
informális szervet hozott létre az együttműködés megerősítése,
valamint a központi SIS II projektnek nyújtott közvetlen tagállami támogatás
biztosítása érdekében. A csoport által végzett munka pozitív hatásai, valamint
az együttműködés és a projekt átláthatósága további erősítésének
szükségessége indokolttá teszi a csoportnak a SIS II irányítási struktúrájába
való hivatalos beillesztését. Ezért – átfogó programirányítási tanács néven –
szakértői csoportot kell hivatalosan létrehozni a jelenlegi Ö SIS II Õ szervezeti struktúra
kiegészítése céljából. Az eredményesség és a költséghatékonyság biztosítása
érdekében a szakértők számát korlátozni kell. A szakértői csoport nem
sértheti a Bizottság és a tagállamok hatásköreit. ê 1104/2008 (30) A személyes adatok Bizottság
által történő feldolgozására a személyes adatok közösségi intézmények és
szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének
védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000.
december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és a tanácsi rendeletet[40] kell
alkalmazni. ê 1104/2008 (kiigazított
szöveg) ð új szöveg (31) Az EK-Szerződés 286. cikkében előírt
független ellenőrző szerv (európai adatvédelmi biztos) létrehozásáról
szóló, 2003. december 22-i 2004/55/EK európai parlamenti és tanácsi
határozattal[41] kinevezett európai adatvédelmi biztos ð felelős a 45/2001/EK rendelet
alkalmazásának felügyeletéért és biztosításáért, valamint az ő ï hatáskörébe tartozik az Ö uniós Õ közösségi intézmények és szervek személyes adatfeldolgozással összefüggő
tevékenységeinek vizsgálata. ð E rendelet nem sérti a Schengeni
Egyezmény, valamint az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB határozat
személyes adatok védelmét és biztonságát érintő különös rendelkezéseit. ï ò új szöveg (32) Az
átállás összetett folyamat, és az összes érintett fél alapos előkészülete
ellenére jelentős technikai kockázatokat hordoz magában. Kívánatos, hogy a
jogi keret kellő rugalmasságot biztosítson azon váratlan nehézségek
megoldásához, amellyel a központi rendszer, illetve egy vagy több nemzeti
rendszer az átállás során szembesülhet. Ezért e rendeletben nem kell lejárati
időpontot meghatározni. Az átállás végső időpontját a Tanács
határozza meg az 1987/2006/EK rendelet 55. cikkének (2) bekezdésével és a
2007/533/IB határozat 71. cikkének (2) bekezdésével összhangban. ê 1104/2008 (kiigazított
szöveg) (33) Mivel e rendelet célkitűzéseitjait – nevezetesen
az ideiglenes átállási felépítés létrehozását és az adatok SIS 1+-ból SIS II-be
történő átvitelét – a tagállamok nem tudják kielégítően
megvalósítani, és ezért az intézkedés léptéke terjedelme és hatása
miatt azok uniós közösségi szinten jobban megvalósíthatók, az Unió Közösség intézkedéseket hozhat az Európai Közösséget
létrehozó Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének
megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően
ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket. (34) E rendelet tiszteletben tartja
azokat az alapvető jogokat és betartja különösen az Európai Unió alapjogi
chartája által elismert elveket. (21) A Schengeni Egyezményt a SIS 1+ ideiglenes átállási felépítésbe történő integrálása
céljából módosítani kell. (35) Az Európai Unióról szóló
szerződéshez és az Európai Közösséget
létrehozó Európai Unió működéséről
szóló szerződéshez csatolt, Dánia
helyzetéről szóló jegyzőkönyv (22. számú) 1. és 2. cikke értelmében
Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem
kötelező, és nem alkalmazandó. Mivel e rendelet az Európai Közösséget létrehozó szerződés IV. címének
rendelkezései alapján a schengeni
vívmányok fejlesztésére irányul, Dánia a fenti jegyzőkönyv 45. cikkének
megfelelően az e rendeletnek a Tanács általi elfogadását követő hat
hónapos időszakon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában
végrehajtja-e. ê 2008/839/IB ð új szöveg (36) Ez a rendelet a schengeni
vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezie, amelyeknek alkalmazásában
az Egyesült Királyság – a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni
vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó
kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozat[42] 8. cikke
(2) bekezdésének megfelelően – részt vesz, ð amennyiben az említett cikk a Schengeni
Egyezmény SIS-t létrehozó rendelkezésére vonatkozik, annak 96. cikke
kivételével ï . (37) Ez a rendelet a schengeni
vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásábanben Írország – az
Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való
részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK
tanácsi határozat[43]
6. cikke (2) bekezdésének megfelelően – részt vesz, ð amennyiben az említett cikk a Schengeni
Egyezmény SIS-t létrehozó rendelkezésére vonatkozik, annak 96. cikke kivételével ï . (38) E rendelet nem sérti a
2000/365/EK és a 2002/192/EK határozatban megállapított, az Egyesült
Királyságnak és Írországnak a schengeni vívmányokban való részleges
részvételére vonatkozó rendelkezéseket. (39) Izland és Norvégia tekintetében
ez a rendelet a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztése az
Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság
között megkötött, utóbbiak e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez
való társulásáról szóló társulási megállapodás[44] értelmében, amely 1999/437/EK tanácsi
határozat[45]
1. cikkének G. pontja által említett területet érinti. (40) Svájc tekintetében ez a
rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség
között, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására,
alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás[46]
értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését
képezi, amelyek az 1999/437/EK határozat 1. cikkének G. pontjában említett
területhez tartoznak, összefüggésben a 2008/146/EK tanácsi határozat[47] 3.
cikkével. (41) Liechtenstein tekintetében e
rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini
Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai
Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a
schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló
társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv
értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését
képezi, amelyek az 1999.
május 17-i 1999/437/EK határozat 1. cikkének G.
pontjában említett terület alá tartoznak, összefüggésben a 2011/350/EK tanácsi
határozat[48]
3. cikkével. ò új szöveg (42) Ciprus
tekintetében ez a rendelet a 2003-as csatlakozási okmány 3. cikkének (2)
bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb
módon összefüggő jogi aktus. ê 1104/2008 (kiigazított
szöveg) ELFOGADTA EZT A RENDELETET: 1. cikk Általános cél 1. Az 1990-es Schengeni Egyezmény IV. címében
foglalt rendelkezések alapján létrehozott Schengeni Információs Rendszer (SIS
1+) helyébe új rendszer – a Schengeni Információs Rendszer második generációja
(SIS II) – lép, amelynek létrehozását, működtetését és használatát az
1987/2006/EK rendelet és a Ö 2007/533/IB
határozat Õ szabályozza. 2. A SIS II-t, amely egy egységes integrált
rendszer, az e rendeletben meghatározott eljárásoknak és feladatmegosztásnak
megfelelően a Bizottság és a tagállamok fogják kifejleszteni, és azt
műveletekre alkalmassá tenni. ê 541/2010 1.
cikk (1) bekezdés 3. A SIS II fejlesztése egy olyan alternatív
műszaki forgatókönyv végrehajtása révén is elérhető, amelyre külön
műszaki előírások vonatkoznak. ê 1104/2008 (kiigazított
szöveg) ð új szöveg 2. cikk Fogalommeghatározások E rendelet alkalmazásában a következő
fogalommeghatározások alkalmazandók: a) „SIS II Központi Rész”: egy adatbázist, az
úgynevezett „SIS II-adatbázist” és az egységes nemzeti interfészt (NI-SIS)
tartalmazó műszaki támogatóegység; b) „C.SIS”: a SIS 1 + referencia-adatbázisát és
az egységes nemzeti interfészt (N. COM) tartalmazó SIS 1 + műszaki
támogatóegység; c) „N-SIS”: a SIS 1 + nemzeti rendszere, amely a
C.SIS-szel kommunikáló nemzeti adatrendszerekből áll; d) „N.SIS II”: a SIS II nemzeti rendszere, amely
a központi SIS II-vel kommunikáló nemzeti adatrendszerekből áll; e) „konverter”: a C.SIS és a SIS II Központi Rész
közötti következetes és megbízható kommunikációt lehetővé tevő
műszaki eszköz, amely biztosítja a 10. cikk (3) bekezdésében előírt
funkciókat ð, és lehetővé teszi az adatok
konvertálását és szinkronizálását a C.SIS és a SIS II
Központi Rész között; ï; f) „átfogó tesztelés”: az 1987/2006/EK rendelet
55. cikke (3) bekezdésének c) pontjában Ö és a
2007/533/IB határozat 71. cikke (3) bekezdésének c) pontjában Õ említett tesztelés; g) „kiegészítő információk tesztelése”: a
SIRENE-irodák működését ellenőrző tesztelés. 3. cikk Tárgy és hatály Ez a rendelet meghatározza a Bizottság,
Franciaország és a SIS 1+-ban részt vevő más tagállamok feladatait és
hatásköreit a következő feladatok tekintetében: a) a SIS II karbantartása és fejlesztésének
folytatása; b) a SIS II átfogó tesztelése; c) a kiegészítő információk tesztelése; d) a konverter fejlesztésének és tesztelésének
folytatása; e) az ideiglenes átállási felépítés kialakítása
és tesztelése; f) a SIS 1+-ról a SIS II-re történő átállás.
4. cikk A átállási felépítés műszaki
alkotóelemei ê 541/2010 1.
cikk (2) bekezdés A SIS 1+-ról a SIS II-re történő átállás
biztosítása érdekében a következő alkotóelemeket kell a szükséges
mértékben hozzáférhetővé tenni: ê 1104/2008 a) a C.SIS és a konverterhez kapcsolódás; b) a SIS 1 + kommunikációs infrastruktúrája,
amely lehetővé teszi a C.SIS és az N.SIS közötti kommunikációt; c) az N.SIS; d) SIS II Központi Rész, NI-SIS és a SIS II
kommunikációs infrastruktúrája, amely lehetővé teszi a SIS II Központi
Rész, valamint az N.SIS II és a konverter közötti kommunikációt; e) az N.SIS II; f) a konverter. 5. cikk A SIS II fejlesztésével kapcsolatos
főbb feladatok 1. A Bizottság folytatja a SIS II Központi
Rész, a kommunikációs infrastruktúra és a konverter fejlesztését. 2. Franciaország a Schengeni Egyezmény
rendelkezéseivel összhangban rendelkezésre bocsátja és működteti a
C.SIS-t. 3. A tagállamok folytatják az N.SIS II
fejlesztését. 4. A SIS 1+-ban részt vevő tagállamok a
Schengeni Egyezmény rendelkezéseivel összhangban karbantartják az N.SIS-t. 5. A SIS 1+-ban részt vevő tagállamok
rendelkezésre bocsátják és működtetik az SIS 1 + kommunikációs
infrastruktúráját. 6. A Bizottság összehangolja a tevékenységeket
és biztosítja az (1)–(3) bekezdésben említett feladat- és hatáskörök
betöltéséhez szükséges támogatást. ê 1104/2008 (kiigazított
szöveg) 6. cikk A fejlesztés folytatása A SIS II fejlesztésének folytatásához –
különösen a hibák kijavításához – szükségesek,
az 5. cikk (1) bekezdésében említett intézkedések végrehajtó intézkedések és a 17. cikk (2) bekezdésében
meghatározott eljárással összhangban kell elfogadni. Az említett intézkedéseket Ö a 17. cikk (2)
bekezdésében Õ meghatározott
eljárással összhangban kell elfogadni. A SIS II fejlesztésének folytatásához – az
N.SIS II és a SIS II Központi Rész kompatibilitását biztosító egységes nemzeti
interfész vonatkozásában – szükségesek, az 5. cikk (3) bekezdésében
említett intézkedések végrehajtó
intézkedések et a 17. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással
összhangban kell elfogadni. Az
említett intézkedéseket Ö a 17. cikk (2)
bekezdésében Õ meghatározott
eljárással összhangban kell elfogadni. 7. cikk Fő tevékenységek 1. A Bizottság és a SIS 1+-ban részt vevő
tagállamok közösen átfogó tesztelést hajtanak végre. 2. Ideiglenes átállási felépítést alakítanak
ki, amelynek tesztelését a Bizottság, Franciaország és a SIS 1+-ban részt
vevő többi tagállam hajtja végre. 3. A Bizottság és a SIS 1+-ban részt vevő
tagállamok hajtják végre a SIS 1+-ról a SIS II-re történő átállást. 4. A SIS 1+-ban részt vevő tagállamok
tesztelik a kiegészítő információk cseréjét. 5. A Bizottság biztosítja az (1)–(4)
bekezdésben említett tevékenységekhez szükséges támogatást a SIS II központi
szintjén. 6. Az (1)–(3) bekezdésben említett
tevékenységeket a Bizottság és a Tanács keretében eljáró, a SIS 1+-ban részt
vevő tagállamok összehangolják. 8. cikk Átfogó tesztelés 1. Az átfogó tesztelés nem kezdődhet el
addig, amíg a Bizottság ki nem jelenti, hogy véleménye szerint a 189/2008/EK
rendelet 1. cikkében Ö és a 2008/839/IB
határozat 1. cikkében Õ említett tesztelések
sikeressége elegendő egy ilyen tesztelés megkezdéséhez. 2. Egy átfogó tesztelést kell elvégezni,
amelynek célja különösen annak megerősítése, hogy a Bizottság és a SIS
1+-ban részt vevő tagállamok befejezték a SIS II-ben szereplő adatok
feldolgozásához szükséges műszaki intézkedéseket, és a SIS II
teljesítményszintje legalábbis egyenértékű a SIS 1 + által elért szinttel. 3. Az átfogó tesztelést az N.SIS II
vonatkozásában a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok, a SIS II Központi Rész
vonatkozásában pedig a Bizottság végzi. 4. Az átfogó tesztelés részletes ütemterv
szerint zajlik, amelyet a Tanács keretében eljáró, a SIS 1+-ban részt vevő
tagállamok és a Bizottság együttműködve határoz meg. 5. Az átfogó tesztelés alapját a Tanács
keretében eljáró, a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok és a Bizottság
együttműködésében meghatározott műszaki előírások képezik. 6. A Bizottság és a Tanács keretében eljáró, a
SIS 1+-ban részt vevő tagállamok meghatározzák azon kritériumokat, amelyek
meghatározzák, hogy a SIS II-ben szereplő adatok feldolgozásához szükséges
műszaki intézkedéseket végrehajtották-e, és hogy a SIS II
teljesítményszintje legalábbis egyenértékű-e a SIS 1 + által elért
szinttel. 7. A teszteredményeket a Tanács keretében
eljáró, a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok és a Bizottság elemzi az e cikk (6) bekezdésében említett kritériumok alkalmazásával. A teszteredményeket az
1987/2006/EK rendelet 55. cikke (3) bekezdésének c) pontjával Ö és a 2007/533/IB
határozat 71. cikke (3) bekezdésének c) pontjával Õ összhangban hagyják
jóvá. 8. Az átfogó tesztelésben a SIS 1 +-hoz nem
csatlakozott tagállamok is részt vehetnek. Eredményeik nem gyakorolnak hatást a
teszt jóváhagyására. 9. cikk A kiegészítő információk
tesztelése 1. A SIS 1+-ban részt vevő tagállamok a
SIRENE működését ellenőrző tesztelést hajtanak végre. 2. A Bizottság rendelkezésre bocsátja a SIS II
Központi Részt és kommunikációs infrastruktúráját a kiegészítő információk
tesztelésének elvégzése során. 3. A kiegészítő információk tesztelése
részletes ütemterv szerint zajlik, amelyet a Tanács keretében eljáró, a SIS
1+-ban részt vevő tagállamok határoznak meg. 4. A kiegészítő információk tesztelésének
alapját a Tanács keretében eljáró, a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok
által meghatározott műszaki előírások képezik. 5. A teszteredményeket a Tanács keretében
eljáró, a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok elemzik. 6. A kiegészítő információk tesztelésében
a SIS 1+-hoz nem csatlakozott tagállamok is részt vehetnek. Eredményeik nem
gyakorolnak hatást a teszt jóváhagyására. 10. cikk Ideiglenes átállási felépítés 1. Létre kell hozni egy ideiglenes átállási
felépítést. A konverter átmeneti időszakra összekapcsolja a SIS II
Központi Részt és a C.SIS-t. Az N.SIS rendszerek a C.SIS-hez kapcsolódnak, az
N-SIS II rendszerek a SIS II Központi Részhez. 2. A Bizottság biztosítja a konvertert, a SIS
II Központi Részt és kommunikációs infrastruktúráját az ideiglenes SIS átállási
felépítés részeként. ê 541/2010 1.
cikk (3) bekezdés 3. A konverter az adatokat a C.SIS és a SIS II
Központi Rész között két irányban a szükséges mértékben alakítja át, és a
szükséges mértékben biztosítja a C.SIS és a SIS II Központi Rész
szinkronizálását. ê 1104/2008 4. A Bizottság teszteli a SIS II Központi Rész
és a konverter közötti kommunikációt. 5. Franciaország teszteli a C.SIS és a
konverter közötti kommunikációt. 6. A Bizottság és Franciaország teszteli a SIS
II Központi Rész és a C.SIS között a konverteren keresztül folyó kommunikációt. 7. Franciaország a Bizottsággal együttesen a
C.SIS-t a konverteren keresztül összekapcsolja a SIS II Központi Résszel. 8. A Bizottság – a Bizottság által biztosított
teszttervvel összhangban – Franciaországgal és a SIS 1+-ban részt vevő
többi tagállammal teszteli az ideiglenes SIS átállási
felépítés egészét. 9. Franciaország szükség esetén a teszt
céljára adatokat bocsát rendelkezésre. ê 1104/2008 ð új szöveg 11. cikk A SIS 1+-ról a SIS II-re történő
átállás 1. A C.SIS-ről a SIS II Központi Részre
történő átállás érdekében Franciaország rendelkezésre bocsátja a SIS 1+
adatbázisát, a Bizottság pedig beépíti a SIS 1+ adatbázisát a SIS II Központi
Részbe. ð A SIS 1+ adatbázisban szereplő, a
Schengeni Egyezmény 113. cikkének (2) bekezdésében említett adatokat nem töltik
fel a központi SIS II-be ï. ê 541/2010 1.
cikk (4) bekezdés 2. A SIS 1+-ban részt vevő tagállamok az
ideiglenes átállási felépítés architektúra használatával, valamint Franciaország és a Bizottság támogatásával
végrehajtják az N.SIS-ről az N.SIS II-re történő átállást. ê 1104/2008 (kiigazított
szöveg) Ö 3. A nemzeti
rendszer átállása a SIS 1+-ról a SIS II-re az N.SIS II adatokkal való
feltöltésével
kezdődik ből áll, amikor
az N.SIS II-nek a SIS II adatbázisának teljes vagy részleges másolatából álló
adatfájlt, a nemzeti másolatot, kell tartalmaznia. Õ ÖAz első
albekezdésben említett adatfeltöltést követően minden egyes tagállam
átvált az N.SIS-ről az N.SIS II-re. Õ ÖAz átállás a Tanács
keretében eljáró, a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok és a Bizottság által
meghatározott részletes ütemterv szerint zajlik. Õ ê 1104/2008 ð új szöveg 4. A Bizottság az átállás során segítséget
nyújt a közös tevékenységek összehangolásához és támogatásához. ð 5. Az átváltásra a 8. cikk (7)
bekezdésében említett jóváhagyást követően kerül sor, a Tanács által az
1987/2006/EK rendelet 55. cikkének (2) bekezdésével és a 2007/533/IB határozat
71. cikkének (2) bekezdésével összhangban meghatározott időpontban. ï ê 1104/2008 12. cikk Anyagi jogi keret ò új szöveg A 11. cikk (3)
bekezdésének első albekezdésében említett adatfeltöltésre vonatkozó
átállás alatt továbbra is a Schengeni Egyezmény IV. címének rendelkezései
alkalmazandók a SIS 1+-ra. Amint az első
tagállam – az e rendelet 11. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében
foglaltak szerint – áttért az N.SIS-ről az N.SIS II-re, az 1987/2006/EK
rendeletet és az 533/2007/IB határozatot kell alkalmazni. ê 1104/2008 13. cikk Együttműködés 1. A tagállamok és a Bizottság saját
feladatkörüknek megfelelően együttműködnek az e rendelet által
szabályozott valamennyi tevékenység végrehajtásában. 2. A Bizottság elsősorban a SIS II
Központi Rész szintjén az N.SIS II teszteléséhez és átállásához szükséges
támogatást biztosítja. 3. A tagállamok elsősorban az N.SIS II
szintjén az ideiglenes átállási infrastruktúra teszteléséhez szükséges
támogatást biztosítják. ò új szöveg 14. cikk A nemzeti szakaszoknak az N.SIS II-vel történő
helyettesítése 1. Az N.SIS II
helyettesítheti a Schengeni Egyezmény 92. cikkében említett nemzeti szakaszt,
mely esetben a tagállamoknak nem kell nemzeti adatfájlt tárolniuk. 2. Amennyiben
valamely tagállam az N.SIS II-t használja a nemzeti szakasz helyettesítésére,
az adott nemzeti szakasz vonatkozásában a Schengeni Egyezmény 92. cikkének (2)
és (3) bekezdésében meghatározott kötelező technikai támogatási funkciók a
SIS II Központi Részre vonatkozó kötelező funkciókká válnak, az e rendelet
5. cikkének (1) bekezdésében, valamint 10. cikkének (1), (2) és (3)
bekezdésében említett kötelezettségek sérelme nélkül. ê 1104/2008 15. cikk ò új szöveg Adatfeldolgozás
és naplózás a központi SIS II-ben 1. A SIS II Központi Rész adatbázisát
valamennyi tagállam területén hozzáférhetővé kell tenni automatizált
keresés céljára. 2. A SIS II Központi
Rész biztosítja a SIS 1+-ban szereplő adatok beviteléhez és
feldolgozásához, az N.SIS II nemzeti másolatai online frissítéséhez, az N.SIS
II nemzeti másolatainak és a SIS II Központi Rész adatbázisának
szinkronizálásához és egységességéhez szükséges szolgáltatásokat, valamint
biztosítja az N.SIS II nemzeti másolatainak inicializálásához és
visszaállításához szükséges műveleteket. ê 1104/2008 (3) A Schengeni Egyezmény IV. címe megfelelő rendelkezéseinek sérelme
nélkül a Bizottság biztosítja, hogy a SIS II Központi Részben a személyes
adatokkal kapcsolatos minden adathozzáférés és adatcsere rögzítésre kerüljön az
adatlekérdezések jogszerűségének ellenőrzése, az adatfeldolgozás
jogszerűségének felügyelete, továbbá a SIS II Központi Rész és a nemzeti
rendszerek megfelelő működésének, illetve az adatok sértetlenségének
és biztonságának biztosítása céljából. (4) A naplóbejegyzések tartalmazzák mindenekelőtt az adatátadás
dátumát és időpontját, a lekérdezéshez használt adatokat, a továbbított
adatokra való hivatkozást és az adatfeldolgozásért felelős illetékes
hatóság nevét. (5) A naplóbejegyzéseket csak az (1) bekezdésben említett célokra
használhatók fel, és elkészítésük után legkorábban egy, legkésőbb pedig
három évvel törölni kell azokat. (6) A naplóbejegyzések hosszabb ideig is megőrizhetők, ha már
megkezdett figyelemmel kísérési eljárás céljából szükségesek. (7) A lekérdezés jogszerűségének ellenőrzéséért, az
adatfeldolgozás jogszerűségének figyelemmel kísérésért, az
önellenőrzésért, a SIS II Központi Rész megfelelő működésének
biztosításáért, valamint az adatok sértetlenségének és biztonságának
szavatolásáért felelős illetékes hatóságok – hatáskörük korlátain belül,
továbbá erre vonatkozó kérésük esetén – feladataik ellátása céljából
hozzáféréssel rendelkeznek e naplóbejegyzésekhez. ê 1104/2008 ð új szöveg 16. cikk Költségek (1) A SIS II Központi Rész szintjén hozott,
átállással, átfogó teszteléssel, kiegészítő információk tesztelésével,
karbantartással és fejlesztéssel, illetve a kommunikációs infrastruktúrával
összefüggő intézkedésekből felmerülő költségeket az Európai Unió
általános költségvetése viseli. (2) A nemzeti rendszerek ð telepítésével, ï átállásával, tesztelésével, karbantartásával és fejlesztésével, ð valamint az e rendelet alapján a
nemzeti rendszerek által elvégzendő feladatokkal ï összefüggő költségeket maguk az érintett tagállamok viselik. ò új szöveg 3. Az Unió pénzügyi hozzájárulást biztosíthat
a tagállamok átállással és az e rendelet alapján végzett átállással kapcsolatos
tesztelési tevékenységeivel kapcsolatban felmerülő, a Külső Határok
Alap keretében nem támogatható költségeihez, feltéve, hogy az érintett tagállam
egyértelműen igazolni tudja, hogy további finanszírozásra van szüksége. Az első
albekezdésben említett tevékenységekkel kapcsolatos uniós hozzájárulást a
költségvetési rendelet VI. címében előírtak szerint támogatások formájában
nyújtják. Az uniós hozzájárulás nem haladhatja meg minden egyes tagállam
támogatható kiadásainak 75%-át és tagállamonként 750 000 EUR-t. A Bizottság a
költségvetési és egyéb eljárásokkal – különösen a költségvetési rendeletben
foglaltakkal összhangban – értékeli a társfinanszírozási műveletet,
valamint döntést hoz azzal kapcsolatban és irányítja azt. Minden ilyen
hozzájárulást igénylő tagállamnak pénzügyi előrejelzést kell
készítenie a teszteléssel és átállással kapcsolatos tevékenységeik
működési és igazgatási költségeinek lebontásával. Ha a tagállamok
kiadásaikhoz uniós forrásokat használnak, e kiadásoknak ésszerűnek kell
lenniük, és meg kell felelniük a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás
elveinek, különösen az értékarányos ráfordítás és a költséghatékonyság
tekintetében. A Tanács által az 1987/2006/EK
rendelet 55. cikkének (2) bekezdésével és a 2007/533/IB határozat 71. cikkének
(2) bekezdésével összhangban meghatározott időpont után legkésőbb hat
hónappal a tagállamok jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az Uniós
hozzájárulás felhasználásáról. Amennyiben
az uniós hozzájárulást nem vagy nem megfelelően, részben vagy késedelmesen
használták fel, az Unió csökkentheti, visszatarthatja vagy megszüntetheti
pénzügyi hozzájárulását. Amennyiben a
tagállamok nem járulnak hozzá, illetve csak részben vagy késedelmesen járulnak
hozzá az (1) bekezdésben említett tevékenységek finanszírozásához, az Unió
csökkentheti pénzügyi hozzájárulását. 4. Az Európai
Unió Számvevőszékének jogában áll elvégezni a megfelelő
vizsgálatokat, a nemzeti ellenőrző testületekkel vagy az illetékes
nemzeti hivatalokkal együttműködésben. A
Bizottság felhatalmazást kap minden olyan ellenőrzés és helyszíni
vizsgálat elvégzésére, amely az uniós pénzeszközök helyes kezelésének
biztosításához és az Unió pénzügyi érdekeinek csalással vagy szabálytalansággal
szembeni védelméhez szükséges. E célból a
tagállamok kötelesek minden vonatkozó dokumentumot és naplót a Bizottság és a
Számvevőszék rendelkezésére bocsátani. 5. A Schengeni
Egyezmény 92. cikkének (3) bekezdésében említett technikai támogatóegység
telepítésének és működtetésének költségeit – ideértve a Schengeni
Információs Rendszer nemzeti szakaszait a technikai támogatóegységgel
összekötő vezetékek költségeit, továbbá a az e rendelet alkalmazásában
Franciaországra ruházott feladatokkal összefüggő tevékenységek költségét
is – a tagállamok együttesen viselik. 16. cikk A Schengeni
Egyezmény rendelkezéseinek módosítása A Schengeni
Egyezmény rendelkezései a következőképp módosulnak: 1. A szöveg a
következő cikkel egészül ki: „92A. cikk 1. Az 1104/2008/EK
tanácsi rendelet[49] és a 2008/839/IB tanácsi határozat[50] hatálybalépésének időpontját követően
és az említett rendelet 2. cikkében foglalt fogalommeghatározásokra alapozva
a Schengeni Információs Rendszer műszaki felépítése a következőkkel
egészíthető ki: a) kiegészítő központi
rész, amely a következőkből áll: –
- Franciaországban
található technikai támogatóegység (SIS II Központi Rész) és Ausztriában
található tartalékrendszer, amely tartalmazza a SIS II adatbázisát és egy
egységes nemzeti interfészt (NI-SIS), –
- technikai
összeköttetés a C.SIS és a SIS II Központi Rész között a konverteren keresztül,
amely lehetővé teszi a C.SIS és a SIS II Központi Rész adatainak átalakítását
és szinkronizálását; b) nemzeti rendszer (N.SIS
II), amely a SIS II Központi Résszel kommunikáló nemzeti adatrendszerekből
áll; c) a SIS II Központi Rész
és az NI-SIS-hez kapcsolt N.SIS II közötti kommunikációt lehetővé
tévő infrastruktúra. 2. Az N.SIS II
helyettesítheti az ezen egyezmény 92. cikkében említett nemzeti szakaszt, mely
esetben a tagállamoknak nem kell nemzeti adatfájlt tárolniuk. 3. A SIS II Központi
Rész adatbázisának hozzáférhetőnek kell lennie valamennyi tagállam
területén folytatott automatizált keresés céljára. 4. Amennyiben valamely
tagállam az N.SIS II-t használja a nemzeti szakasz helyettesítésére, az adott
nemzeti szakasz vonatkozásában a 92. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott
kötelező technikai támogatási funkciók a SIS II Központi Részre
vonatkozó kötelező funkciókká válnak, a 2008/839/IB határozat és az
1104/2008/EK 5. cikkének (1) bekezdésében, 10. cikkének (1), (2) és (3)
bekezdésében említett kötelezettségek sérelme nélkül. 5. A SIS II Központi
Rész biztosítja a SIS-ben szereplő adatok beviteléhez és
feldolgozásához, az N.SIS II nemzeti másolatai online frissítéséhez, N.SIS II
nemzeti másolatainak és a SIS II Központi Rész adatbázisának szinkronizálásához
és egységességéhez szükséges szolgáltatásokat, és biztosítja az N.SIS II nemzeti másolatainak kezdeményezéséhez és
visszaállításához szükséges műveleteket. 6. A technikai
támogatóegységéért felelős Franciaország a tagállamokkal és a Bizottsággal
együttműködve biztosítja, hogy az N.SIS II adatfájlokban vagy a SIS II
adatbázisban végzett keresés a nemzeti szakaszok 92. cikk (2) bekezdésben
említett adatfájljában végzett kereséssel egyenértékű eredményt
szolgáltasson. 2. A 119. cikk
első bekezdésében az első mondat helyébe a következő szöveg lép: „A 92. cikk (3)
bekezdésében említett technikai támogatóegység telepítésének és
működtetésének költségeit, beleértve a Schengeni Információs Rendszer
nemzeti szakaszait a technikai támogatóegységgel összekötő vezetékek
költségeit, továbbá a 2008/839/IB határozat és az 1104/2008/EK rendelet alkalmazásában Franciaországra ruházott feladatokkal
összefüggő tevékenységek költségét is a tagállamok együttesen viselik.” 3. A 119. cikk második
bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „A Schengeni
Információs Rendszer nemzeti szakaszának telepítési és működtetési
költségeit, valamint a 2008/839/IB határozat és az 1104/2008/EK rendelet által
a nemzeti rendszerekre átruházott feladatok költségét a tagállamok egyénileg
viselik.” ê 1104/2008 (kiigazított
szöveg) 171. cikk A bizottság Ö (1) A
Bizottságot az 1987/2006/EK rendelet 51. cikke és a 2007/533/IB határozat 67.
cikke alapján létrehozott bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU
rendelet értelmében vett bizottság. Õ Ö (2) Az e
bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell
alkalmazni. Õ Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6)
bekezdésében előírt határidő három hónap. ê 541/2010 1.
cikk (5) bekezdés ð új szöveg 18. cikk Átfogó programirányítási tanács 1. Átfogó programirányítási tanács (a továbbiakban: a tanács) elnevezésű műszaki szakértői csoport jön létre a
Bizottság, a 17. cikkben említett bizottság, Franciaország és a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok
hatásköreinek és tevékenységeinek sérelme nélkül. Az átfogó programirányítási tanács a központi SIS II projektet támogató tanácsadó szervként
működik, és elősegíti a központi és a nemzeti SIS II projektek
közötti összhangot. Az átfogó programirányítási tanács nem rendelkezik döntéshozatali jogkörrel és a Bizottság vagy a
tagállamok képviseletére vonatkozó megbízatással. 2. Az átfogó programirányítási tanács legfeljebb 10 tagból áll, és rendszeresen ülésezik. A ð SIS 1+-ban résztvevő, a ï Tanács keretében eljáró tagállamok legfeljebb nyolc szakértőt és
azonos számú póttagot neveznek ki. A Bizottság hatáskörrel rendelkező
főigazgatóságának főigazgatója legfeljebb két szakértőt és két
póttagot nevez ki a Bizottság tisztviselői közül. Saját közigazgatásuk vagy intézményük
költségére a SIS II projekt fejlesztésében közvetlenül részt vevő egyéb
tagállami szakértők és bizottsági tisztviselők is részt vehetnek az átfogó programirányítási tanács ülésein. Az (5) bekezdésben említett feladatkörben
meghatározottaknak megfelelően az átfogó programirányítási tanács más szakértőket is meghívhat, hogy saját közigazgatásuk,
intézményük vagy vállalatuk költségére részt vegyenek az átfogó programirányítási tanács ülésein. 3. Az átfogó programirányítási tanács üléseire minden esetben meg kell hívni az elnökséget, illetve a
soron következő elnökséget ellátó tagállamok által kijelölt
szakértőket. 4. Az átfogó programirányítási tanács titkársági teendőinek ellátásáról a Bizottság gondoskodik. 5. Az átfogó
programirányítási tanács
kidolgozza saját feladatkörét, amely különösen az alábbiakra vonatkozó
eljárásokat foglal magában: –
a Bizottság és az elnökség által váltakozva
ellátott elnökség, –
az ülések helyszíne, –
az ülések előkészítése, –
egyéb szakértők részvétele, –
a nem résztvevő tagállamok teljes körű
tájékoztatását biztosító kommunikációs terv. A feladatkör a Bizottság hatáskörrel
rendelkező főigazgatóságának főigazgatója, valamint a 17. cikkben említett
ð SIS 1+-ban résztvevő, a ï bizottság keretében ülésező tagállamok által adott kedvező
állásfoglalást követően lép hatályba. 6. Az átfogó programirányítási tanács rendszeres időközönként írásbeli jelentést nyújt be a 17. cikkben említett
bizottságnak, illetve adott esetben az érintett tanácsi előkészítő
szervnek a projekt előrehaladásával kapcsolatban, ideértve az átfogó
programirányítási tanács által nyújtott tanácsadást és annak indokolását is. 7. A 16. cikk (2) bekezdésének cikkének sérelme nélkül, az átfogó programirányítási tanács tevékenységével összefüggésben felmerülő adminisztratív és
utazási költségeket – amennyiben megtérítésük egyéb forrásból nem történik meg
– az Unió általános költségvetése viseli. A ð SIS 1+-ban résztvevő, a ï Tanács keretében eljáró tagállamok által az átfogó programirányítási
tanácsba tagnak kinevezett szakértőknek, valamint az e cikk (3)
bekezdésének megfelelően meghívott szakértőknek a tanács munkájával
összefüggésben felmerült utazási költségei tekintetében a "„Bizottságon
kívüli, szakértőként meghívott személyek költségtérítésére vonatkozó
bizottsági szabályok" alkalmazandók.”"; ê 1104/2008 19. cikk Jelentéstétel A Bizottság először a 2009-es első
hat hónapos időszak végéig, majd minden hat hónapos időszak végéig
jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a SIS II
fejlesztésével és a SIS 1+-ről a SIS II-re történő átállással
kapcsolatban elért haladásról. ò új szöveg 20. cikk Hatályon kívül helyezés Az 1104/2008/EK
rendelet és a 2008/839/IB határozat hatályát veszti. A hatályon kívül
helyezett 1104/2008/EK rendeletre és 2008/839/IB határozatra történő
hivatkozásokat erre a rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni, a
II. mellékletben foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően. ê 1104/2008 (kiigazított
szöveg) è1 541/2010
1. cikk (6) bekezdés (kiigazított szöveg) 21. cikk Hatálybalépés és alkalmazhatóság Ö Ez a rendelet az Európai
Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik
napon lép hatályba. Õ è1 Ez
a rendelet a Tanács által az 1987/2006/EK rendelet 55. cikkének (2)
bekezdésével és a 2007/533//IB határozat 71. cikkének (2) bekezdésével
összhangban megállapított időpontban, de legkésőbb 2013. március 31-én, illetve – az 1.
cikk (3) bekezdése szerinti alternatív műszaki forgatókönyvre való áttérés
esetén – 2013. december 31-én
hatályát veszti.ç ÖEz a rendelet teljes
egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban, az Európai Unió működéséről
szóló Európai Közösséget
létrehozó szerződésnek
megfelelően. Õ Kelt Brüsszelben, -án/-én. a
Tanács részéről az
elnök é I. MELLÉKLET A
hatályon kívül helyezett jogi aktusok és utólagos módosításaik A Tanács 1104/2008/EK rendelete (HL L 299., 2008.11.8., 1. o.) A Tanács 541/2010/EK rendelete (HL L 155., 2010.6.22., 19. o.) A Tanács 2008/839/IB határozata (HL L 299., 2008.11.8., 43. o.) A Tanács 542/2010/IB határozata (HL L 155., 2010.6.22., 23. o.) II.
MELLÉKLET Megfelelési
táblázat 1104/2008/EK tanácsi rendelet || 2008/839/IB tanácsi határozat || E rendelet 1. cikk || 1. cikk || 1. cikk 2. cikk || 2. cikk || 2. cikk 3. cikk || 3. cikk || 3. cikk 4. cikk || 4. cikk || 4. cikk 5. cikk || 5. cikk || 5. cikk 6. cikk || 6. cikk || 6. cikk 7. cikk || 7. cikk || 7. cikk 8. cikk || 8. cikk || 8. cikk 9. cikk || 9. cikk || 9. cikk 10. cikk || 10. cikk || 10. cikk 11. cikk || 11. cikk || 11. cikk 12. cikk || 12. cikk || 12. cikk 13. cikk || 13. cikk || 13. cikk – || – || 14. cikk 14. cikk || 14. cikk || 15. cikk – || – || 15. cikk || 15. cikk || 16. cikk 16. cikk || 16. cikk || – 17. cikk || 17. cikk || 17. cikk 17a. cikk || 17a. cikk || 18. cikk 18. cikk || 18. cikk || 19. cikk – || – || 20. cikk 19. cikk || 19. cikk || 21. cikk – || – || I. melléklet – || – || II. melléklet PÉNZÜGYI KIMUTATÁS 1........... A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB
ADATAI................................................ 37 1.1........ A javaslat/kezdeményezés címe..................................................................................... 37 1.2........ A tevékenységalapú irányítás
/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai
terület(ek)..................................................................................................................... 37 1.3........ A javaslat/kezdeményezés típusa................................................................................... 37 1.4........ Célkitűzések................................................................................................................. 37 1.4.1..... A javaslat/kezdeményezés által
érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)......... 37 1.4.2..... Konkrét célkitűzés(ek) és a
tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe
tartozó érintett tevékenység(ek)................................................................................................ 37 1.4.3..... Várható eredmény(ek) és hatás(ok).............................................................................. 38 1.4.4..... Eredmény- és hatásmutatók.......................................................................................... 38 1.5........ A javaslat/kezdeményezés indokolása........................................................................... 38 1.5.1..... Rövid vagy hosszú távon
kielégítendő szükséglet(ek)..................................................... 38 1.5.2..... Az uniós részvételből adódó
többletérték...................................................................... 39 1.5.3..... Hasonló korábbi tapasztalatok
tanulsága....................................................................... 39 1.5.4..... Összhang és lehetséges szinergia
egyéb pénzügyi eszközökkel........................................ 39 1.6........ Az intézkedés és a pénzügyi hatás
időtartama................................................................ 39 1.7........ Tervezett igazgatási módszer(ek)................................................................................... 40 2........... IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK................................................................................ 41 2.1........ A nyomon követésre és a
jelentéstételre vonatkozó rendelkezések................................. 41 2.2........ Irányítási és kontrollrendszer......................................................................................... 41 2.2.1..... Felismert kockázat(ok)................................................................................................. 41 2.2.2..... Tervezett ellenőrzési mód(ok)....................................................................................... 41 2.3........ A csalások és szabálytalanságok
megelőzésére vonatkozó intézkedések......................... 42 3........... A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT
PÉNZÜGYI HATÁSA.................... 43 3.1........ A kiadások a többéves pénzügyi keret
mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit
érintik?.................................................................................................................................... 43 3.2........ A kiadásokra gyakorolt becsült hatás............................................................................ 44 3.2.1..... A kiadásokra gyakorolt becsült hatás
összegzése........................................................... 44 3.2.2..... Az operatív előirányzatokra
gyakorolt becsült hatás....................................................... 47 3.2.3..... Az igazgatási előirányzatokra
gyakorolt becsült hatás..................................................... 49 3.2.3.1.. Összegzés.................................................................................................................... 49 3.2.3.2.. Becsült
humánerőforrás-szükségletek............................................................................ 51 3.2.4..... A jelenlegi többéves pénzügyi
kerettel valló összeegyeztethetőség.................................. 53 3.2.5..... Harmadik felek részvétele a
finanszírozásban................................................................. 53 3.3........ A bevételre gyakorolt becsült
pénzügyi hatás................................................................. 54 PÉNZÜGYI
KIMUTATÁS JAVASLATOKHOZ 1. A
JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI 1.1. A
javaslat/kezdeményezés címe A
Schengeni Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs
Rendszer második generációjára (SIS II) történő átállásról szóló tanácsi
rendeletre (átdolgozás) irányuló javaslat. 1.2. A
tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe
tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)[51] 18. cím:
A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség Szolidaritás
— Külső határok, visszatérés, vízumpolitika és a személyek szabad mozgása
(18 02. alcím) 1.3. A
javaslat/kezdeményezés típusa ¨ A
javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul ¨ A javaslat/kezdeményezés
kísérleti projektet/előkészítő fellépést követő új fellépésre
irányul[52]
x A javaslat/kezdeményezés jelenlegi
intézkedés meghosszabbítására irányul ¨ A
javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított
intézkedésre irányul 1.4. Célkitűzések 1.4.1. A
javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai
célkitűzés(ek) A
Stockholmi Programban[53]
szereplő uniós információkezelési stratégia egyike az Európai Tanács által
2010-ben a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése területén
meghatározott prioritásoknak. A Schengeni Információs Rendszer azon
kompenzációs intézkedések középpontjában áll, amelyek magas szintű
biztonságot hivatottak garantálni a belső határok megszüntetését
követően. 1.4.2. Konkrét
célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú
költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek) 1. sz. konkrét célkitűzés: Annak lehetővé tétele, hogy a személyek
határellenőrzések nélkül léphessék át a belső határokat, a biztonságos
határok előmozdítása és az illegális migráció megelőzése az integrált
külsőhatár-igazgatási rendszer és a határellenőrzések magas
szintű előírásainak továbbfejlesztésével, többek között a SIS II
fejlesztése révén és a Külső Határok Alapból származó pénzügyi
támogatással. A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés
keretébe tartozó érintett tevékenység(ek) 18.02.
fejezet: Szolidaritás – Külső határok, vízumpolitika és a személyek szabad
mozgása 1.4.3. Várható
eredmény(ek) és hatás(ok) Tüntesse fel, milyen
hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a
kedvezményezettekre/célcsoportokra. Az átállásról szóló jogi
aktusoknak[54]
az a céljuk, hogy elősegítsék a SIS 1+-ról a SIS II-re történő
sikeres átállást azáltal, hogy meghatározzák az átállási infrastruktúrát, a
műszaki előfeltételeket, magának az átállásnak a szakaszait, valamint
a Bizottság és a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok felelősségeit. E javaslat fő célja
az, hogy közelítse az átállás szabályozó jogi keretet és a tagállami szakértők[55] által
megtartott technikai forgatókönyvet, valamint a jogi keretet a rugalmassággal
kapcsolatban (ld. alább az 1.5.3. pontot) további új elemekkel egészítse ki. Továbbá, a Lisszaboni
Szerződés hatályba lépésének következtében a javaslat egyetlen jogi
aktusba foglalja az átállás jogi keretét, amelyet korábban az előző
szerződések pilléres szerkezetének megfelelően két jogi aktus
alkotott. 1.4.4. Eredmény-
és hatásmutatók Tüntesse fel a
javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé
tevő mutatókat. A
javaslat elsődleges célkitűzését azzal valósítjuk meg, hogy a SIS 1+
adatokat sikeresen feltöltjük a SIS II központi rendszerbe (és a nemzeti
rendszerekbe), a nemzeti alkalmazásokat sikeresen átállítjuk, végül pedig a SIS
II funkciókat teljes mértékben elérhetővé tesszük valamennyi tagállam
számára. 1.5. A
javaslat/kezdeményezés indokolása 1.5.1. Rövid
vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) A
tagállamoknak és a Bizottságnak egyaránt be kell vezetnie valamennyi technikai
elemet, és az átállás előkészítő szakasza alatt sikeresen végre kell
hajtania az átfogó teszthez szükséges teszteket. 1.5.2. Az
uniós részvételből adódó többletérték A
SIS II fő célja az, hogy elősegítse a schengeni országok
bűnüldöző szervei, határőrei, vámhatóságai, vízum- és
igazságügyi hatóságai között információ-megosztást egyes személy- és
tárgykategóriák tekintetében. A SIS II, a kommunikációs infrastruktúra és a
konverter technikai fejlesztéséért a Bizottság felelős. Továbbá, a
Bizottság koordinálja a SIS II fejlesztésével kapcsolatos tevékenységeket,
valamint kellő támogatást biztosít a tagállamok számára feladataik és
felelősségeik végrehajtásához, ezáltal következetességet biztosít a
központi és nemzeti projektek között. 1.5.3. Hasonló
korábbi tapasztalatok tanulsága A jogi keretnek
kellő rugalmasságot kell biztosítania az átállással kapcsolatos
szükségtelen költségek elkerüléséhez. Különösen fontos, hogy a SIS II már
átváltott tagállamok a rendszer valamennyi funkcióját használhassák, anélkül,
hogy várniuk kellene a többi tagállam sikeres átváltására. Rendelkezni kell továbbá
egyes, az átállással kapcsolatos nemzeti tevékenységek (és különösen a
tagállamok átállással kapcsolatos tesztelési tevékenységekben való részvételét
érintő tevékenységek) esetében az Európai Unió általános
költségvetéséből való társfinanszírozás lehetőségéről az átállás
zökkenőmentes és terv szerint történő lebonyolításának megkönnyítése
érdekében. 1.5.4. Összhang
és lehetséges szinergia egyéb pénzügyi eszközökkel A
javaslat a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II)
létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló 1987/2006/EK
rendeletre[56]
és 2007/533/IB határozatra[57]
épül. E javasolt rendelet lejártának
időpontját a két fenti jogi aktus határozza meg. Továbbá,
e javaslat következetes a SIS II tesztelésével, hálózatával és biztonságával
kapcsolatos egyéb jogi aktusokkal. 1.6. Az
intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama x A javaslat/kezdeményezés határozott
időtartamra vonatkozik –
x A javaslat/kezdeményezés időtartama: 2012. július 1-jétől[58] az
átállás befejezéséig, előreláthatólag legkésőbb 2013. június 30-ig. –
xPénzügyi hatás: 2012-től 2013-ig ¨ A javaslat/kezdeményezés határozatlan
időtartamra vonatkozik –
Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig –
azt követően: rendes ütem. Megjegyzés A javasolt
rendelet nem határozza meg az átállás határidejét, azt majd a Tanács teszi meg
az 1987/2006/EK rendelet 55. cikkének (2) bekezdésével és a 2007/533/IB
határozat 71. cikkének (2) bekezdésével összhangban. 1.7. Tervezett
igazgatási módszer(ek)[59] x Centralizált igazgatás közvetlenül a Bizottság által ¨ Centralizált igazgatás közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással: –
¨ végrehajtó ügynökségek –
¨ a Közösségek által létrehozott szervek[60] –
¨ tagállami közigazgatási/közfeladatot ellátó szervek –
¨ az Európai Unióról szóló szerződés V. címe értelmében külön
intézkedések végrehajtásával megbízott, a költségvetési rendelet 49. cikke
szerinti vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktusban meghatározott
személyek ¨ Megosztott igazgatás
a tagállamokkal ¨ Decentralizált igazgatás harmadik országokkal ¨ Nemzetközi szervezetekkel közös
igazgatás (nevezze meg) Egynél több igazgatási
módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a
„Megjegyzések” rovatban. 2. IRÁNYÍTÁSI
INTÉZKEDÉSEK 2.1. A
nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések Ismertesse a nyomon
követés és jelentéstétel gyakoriságát és feltételeit. A Bizottság –
minőségbiztosítási megbízottjával és az átfogó programirányítása tanáccsal
szoros együttműködésben – szigorúan és folyamatosan felügyeli és
ellenőrzi a szerződéses megbízott munkáját. A szerződés
rendelkezéseivel összhangban a Bizottság rendszeresen felméri a SIS II projekt
előrehaladását, valamint az előírt követelmények és kritériumok
tükrében méri annak működését, minőségbiztosítási megbízottjának
segítségével. A Schengeni Információs
Rendszer második generációjának (SIS II) fejlesztésével, valamint a SIS 1+-ról
a SIS II-re történő átállás előkészítésével kapcsolatban végzett
munkáról hathavonta előrehaladási jelentéseket készítenek a Tanácsnak és
az Európai Parlamentnek, az átállásról szóló jogi aktusok 18. cikkének
megfelelően. E jelentések szisztematikusan
tartalmazzák a központi SIS II projekttel kapcsolatos költségvetés
végrehajtásának (kötelezettségvállalások és kifizetések) részletezését. 2.2. Irányítási
és kontrollrendszer 2.2.1. Felismert
kockázat(ok) 1. Központi szinten:
fennáll a kockázata annak, hogy elő nem ütemezett események vagy a fő
fejlesztési megbízott nem megfelelő teljesítménye következtében késés
jelentkezik az általános ütemezésben. 2. Nemzeti szinten:
fennáll a veszélye annak, hogy egy vagy több tagállam nem készül el a nemzeti
fejlesztésekkel (bizonyos tagállamok – késedelmes közbeszerzés, technikai
nehézségek vagy a nemzeti fejlesztés folytatásához és az átállás befejezéséhez
szükséges pénzügyi erőforrások elégtelensége miatt – nem állnak majd
készen arra, hogy részt vegyenek az általános ütemezésben szereplő
tesztelési fázisban), és e késedelem kihat az általános ütemezésre Legalább egy tagállam
késedelmes felkészülése veszélyeztetheti a SIS II működésbe lépését, mivel
nem teljesülnek a rendszer beüzemelésének jogi előfeltételei (vagyis az, hogy minden tagállamnak értesítenie kell az összes
tagállamot arról, ha készen áll és sikeresen befejezte az átfogó tesztet). 2.2.2. Tervezett
ellenőrzési mód(ok) A Bizottság az átfogó
programirányítási tanáccsal, a tagállamokkal, valamint minőségbiztosítási
megbízottjaival szoros együttműködésben szigorúan felügyeli a projekttel
kapcsolatos kockázatokat. A lehetséges
társfinanszírozás felhasználása a Bizottság és a Számvevőszék által
végzett ellenőrzéstől függ. 2.3. A
csalások és szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések Tüntesse fel a meglévő
vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket. A Bizottság értékeli az Unió általános költségvetéséből
– a költségvetési rendelet előírásaival összhangban – (támogatások révén)
társfinanszírozást tartalmazó finanszírozási opciót, valamint döntést hoz azzal
kapcsolatban és irányítja azt. A Bizottság csökkentheti, visszatarthatja vagy
megszüntetheti pénzügyi hozzájárulását. A Bizottság és a Számvevőszék
jogosult minden olyan ellenőrzést és helyszíni vizsgálatot elvégezni,
amely az uniós pénzeszközök helyes kezelésének biztosításához és az Unió
pénzügyi érdekeinek csalással vagy szabálytalansággal szembeni védelméhez
szükséges. 3. A
JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 3.1. A
kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés
mely kiadási tételét/tételeit érintik? · Jelenlegi költségvetési kiadási tételek A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül
pedig a költségvetési tételek sorrendjében. A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás Szám Schengeni Információs Rendszer II || diff. ([61]) || EFTA-országoktól[62] || tagjelölt országoktól[63] || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének aa) pontja értelmében 3A || 18 02 04 || Diff. || NEM || NEM || IGEN || NEM · Létrehozandó új költségvetési tételek: nincsenek. 3.2. A
kiadásokra gyakorolt becsült hatás 3.2.1. A
kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése millió EUR (három tizedesjegyig) A többéves pénzügyi keret fejezete: || 3 A || Szabadság, biztonság és a jog érvényesülése Főigazgatóság: BELÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG (DG HOME) || || || 2012. év (július 1-jétől időarányosan) || 2013. év (június 30-től időarányosan) || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || ÖSSZESEN Operatív előirányzatok || || || || || || || Költségvetési tétel száma 18.02.04 || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || 28,120 || 7,120 || || || || || 35,240 Kifizetési előirányzatok || (2) || 18,184 || 17,056 || || || || || 35,240 Költségvetési tétel száma || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1a) || || || || || || || Kifizetési előirányzatok || (2a) || || || || || || || Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok[64] || || || || || || || Költségvetési tétel száma || || (3) || || || || || || || A Belügyi Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =1+1a +3 || 28,120 [65] || 7,120 || || || || || 35,240 Kifizetési előirányzatok || =2+2a +3 || 18,184 || 17,056 || || || || || 35,240 A többéves pénzügyi keret fejezete: || 5 || „Igazgatási kiadások” millió EUR (három tizedesjegyig) || || || 2012. év (július 1-jétől időarányosan) || 2013. év (június 30-től időarányosan) || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || ÖSSZESEN Főigazgatóság: BELÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG (DG HOME) || || || Humánerőforrás || 2,675 || 2,439 || || || || || 5,114 Egyéb igazgatási kiadások || 0,152 || 0,152 || || || || || 0,304 BELÜGYI Főigazgatóság ÖSSZESEN || Előirányzatok || 2,827 || 2,590 || || || || || 5,418 A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || (Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat) || 2,827 || 2,590 || || || || || 5,418 millió EUR (három tizedesjegyig) || || || 2012. év || 2013. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || ÖSSZESEN A többéves pénzügyi keret 1-5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 30,947 || 9,710 || || || || || 40,658 Kifizetési előirányzatok || 21,011 || 19,646 || || || || || 40,658 3.2.2. Az
operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás –
¨ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív
előirányzatok felhasználását –
x A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok
felhasználását vonja maga után: Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR
(három tizedesjegyig) Tüntesse fel a célkitűzéseket és teljesítéseket ò || || || 2012. év (július 1-jétől időarányosan) || 2013. év (június 30-től időarányosan) || ÖSSZESEN || || || Teljesítések típusa[66] || Teljesítés átlagos költsége || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma összesen || Összköltség || || 1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS[67]: A SIS II műveletek előkészítése || || || || || || || 1. teljesítés || SIS II által bevezetett változások || || || 0 || || 0 || || 0 || 2. teljesítés || Minőségbiztosítás || || || 1,250 || || 1,250 || || 2,500 || 3. teljesítés || sTESTA (kommunikációs infrastruktúra) || || || 7,500 || || 0 || || 7,500 || 4. teljesítés || Biztonsági ellenőrzések || || || 0,500 || || 0 || || 0,500 || 5. teljesítés || Biztonsági opció || || || 0,500 || || 0 || || 0,500 || 6. teljesítés || Opció: tagállami társfinanszírozás[68] || || || 15,750 || || 5,250 || || 21,000 || 7. teljesítés || Átfogó programirányítás || || || 0,120 || || 0,120 || || 0,240 || 8. teljesítés || Tanulmányok || || || 2,000 || || 0 || || 2,000 || 9. teljesítés || Tájékoztatási kampány || || || 0,500 || || 0,500 || || 1,000 || 1. konkrét célkitűzés részösszege || || 28,120 || || 7,120 || || 35,240 || ÖSSZKÖLTSÉG || || 28,120 || || 7,120 || || 35,240 3.2.3. Az
igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás 3.2.3.1. Összegzés –
¨ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási
előirányzatok felhasználását. –
x A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok
felhasználását vonja maga után: millió EUR (három
tizedesjegyig) || 2012. év (július 1-től időarányosan) || 2013. év június 30-től időarányosan) || || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || ÖSSZESEN A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || || || || || || || || Humánerőforrás || 2,675 || 2,439 || || || || || || 5,114 Egyéb igazgatási kiadások || 0,152 || 0,152 || || || || || || 0,304 A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege || 2,827 || 2,590 || || || || || || 5,418 A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE[69] bele nem tartozó előirányzatok || || || || || || || || Humánerőforrás || || || || || || || || Egyéb igazgatási kiadások || || || || || || || || A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege || || || || || || || || ÖSSZESEN || 2,827 || 2590 || || || || || || 5,418 3.2.3.2. Becsült
humánerőforrás-szükségletek –
¨ A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást. –
x A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár: A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb
egy tizedesjeggyel) kell kifejezni || || 2012. év || 2013. év || || || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek) || || XX 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) || 33 || 32 || || || || || || XX 01 01 02 (küldöttségeknél) || || || || || || || || XX 01 05 01 (közvetett kutatás) || || || || || || || || 10 01 05 01 (közvetlen kutatás) || || || || || || || || Külső személyi állomány (teljes munkaidős egyenértékben kifejezve)[70] || || XX 01 02 01 (AC, INT, END a teljes keretből) || 17 || 12 || || || || || || XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél) || || || || || || || || XX 01 04 yy[71] || - a központban[72] || || || || || || || || - küldöttségeknél || || || || || || || || XX 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban) || || || || || || || || 10 01 05 02 (AC, END, INT közvetlen kutatásban) || || || || || || || || Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni) || || || || || || || || ÖSSZESEN || 50 || 44 || || || || || XX az érintett
szakpolitikai területet vagy költségvetési cím. A
humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló,
az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül
átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a
meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az
éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt
további juttatásokkal. Ez nem sérti a szabadságon, a biztonságon és a jog
érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési
igazgatását végző európai ügynökség[73] létrehozását, valamint az említett ügynökség feladatainak kiszervezését,
ami 2013 végéig 50, a SIS II-vel, a VIS-szel és az EURODAC-kal foglalkozó
teljes munkaidős egyenértéket (27 álláshelyet, és 23 teljes munkaidős
egyenértékű külső személyzetet) szabadít fel. 2012 Számítások:
Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak AD/AST
– 127 000 EUR/év × 33 személy = 4,191 millió EUR Július 1-jétől december 31-ig: 2,096 millió EUR Számítások:
Külső személyzet Szerződéses
alkalmazottak: 64 000 EUR/év × 9 fő = 0,576 millió EUR Nemzeti
szakértők: 73 000 EUR/év × 8 fő = 0,584 millió EUR Külső
személyzet összesen 1,160 millió EUR Július 1-jétől december 31-ig: 0,580 millió EUR 2013 Számítások:
Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak AD/AST
– 127 000 EUR× 32 személy = 4,064 millió
EUR Január
1-jétől június 30-ig: 2,032 millió EUR Számítások:
Külső személyzet Szerződéses
alkalmazottak: 64 000 EUR/év × 7
fő = 0,448 millió EUR Nemzeti
szakértők: 73.000 EUR/év × 5 fő = 0,365 millió EUR Külső
személyzet összesen: 0,813 millió
EUR Január 1-jétől június 30-ig: 0,407 millió EUR Az elvégzendő feladatok
leírása: Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak || Programkoordináció, projektmenedzsment, értékelés és jelentéstétel, közbeszerzés, szerződéskezelés Külső személyzet || Technikai irányítás, IT és igazgatási támogatás 3.2.4. A
jelenlegi többéves pénzügyi kerettel valló összeegyeztethetőség –
x A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves
pénzügyi kerettel. –
¨ A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret
vonatkozó fejezetének átprogramozása. Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi
keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő
összegeket. –
¨ A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz
alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára[74]. Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett
költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket. 3.2.5. Harmadik
felek részvétele a finanszírozásban –
A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő
harmadik felek általi társ-finanszírozást. –
A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült
társfinanszírozást irányozza elő: Előirányzatok millió EUR (három tizedesjegyig) || 2012. év || 2013. év || || || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || Összes Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet || || || || || || || || Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN || || || || || || || || 3.3. A
bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás –
¨ A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre. –
x A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre
gyakorolt hatása a következő: ¨ a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást ¨ a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást A társfinanszírozás részletezése Ha a javaslat tagállamok vagy más szervek
(kérjük, nevezze meg) általi társfinanszírozást igényel, az alábbi táblázatban
adja meg a társfinanszírozás becsült nagyságát (a táblázat további sorokkal
bővíthető, ha a társfinanszírozást várhatóan több szerv nyújtja): N/A ·
Norvégia (2,406882 %) és Izland (0,073102 %)
hozzájárulása (2010-es adatok) a működési költségekhez, az Európai Unió
Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, az
utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és
fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás[75] 12.
cikke (1) bekezdésének második albekezdése alapján. ·
Svájc (3,043387 %) és Liechtenstein (0,026579 %)
hozzájárulása (2010-es adatok) a működési költségekhez, az Európai
Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini
Hercegség közötti, az utóbbinak a schengeni vívmányok végrehajtására,
alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás[76] 11.
cikke (3) bekezdésének második albekezdése alapján. millió EUR (három tizedesjegyig) Bevételi költségvetési tétel: || Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok || A javaslat/kezdeményezés hatása[77] 2012. év || 2013. év || || || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető NO hozzájárulása || || 0,438 || 0,411 || || || || || IS hozzájárulása || || 0,013 || 0,012 || || || || || CH hozzájárulása || || 0,553 || 0,519 || || || || || LIE hozzájárulása || || 0,005 || 0,004 || || || || || xxxx jogcímcsoport összesen || || 1,009 || 0,947 || || || || || Az egyéb címzett
bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési
tétel(ek)et. Ismertesse a bevételre
gyakorolt hatás számításának módszerét. Lásd
fent. [1] HL L 328., 2001.12.13., 4. o. [2] HL L 328., 2001.12.13., 1. o. [3] HL L 381., 2006.12.28., 4. o. [4] HL L 205., 2007.8.7., 63. o. [5] HL L 299., 2008.11.8., 1. o. [6] HL L 299., 2008.11.8., 43. o. [7] HL L 184., 1999.7.17., 23. o. [8] HL L 55., 2011.2.28., 13. o. [9] HL C 77., 2002.3.28., 1. o. [10] HL L 239., 2000.9.22., 19. o. (HL L
299., 2008.11.8., 43. o.). [11] HL L 328., 2001.12.13., 4. o. [12] HL L 328., 2001.12.13., 1. o. [13] HL L 381., 2006.12.28., 1. o. [14] HL L 79., 2007.3.20.,
20. o. és HL L 79., 2007.3.20., 29. o. [15] HL L 57., 2008.3.1., 1. o. [16] HL L 57., 2008.3.1., 14. o. [17] HL L 299., 2008.11.8., 1. o. [18] HL L 299., 2008.11.8., 43. o. [19] HL L 257., 2009.9.30., 41. o. [20] HL L 144., 2007.6.6., 22. o. [21] HL L 233., 2007.9.5., 3. o. [22] HL C … [23] HL L 299., 2008.11.8., 1. o. [24] HL L 299., 2008.11.8., 43. o. [25] HL L 239., 2000.9.22., 19. o. [26] HL L 328., 2001.12.13., 4. o. [27] HL L 328., 2001.12.13., 1. o. [28] HL L 381., 2006.12.28., 4. o. [29] HL
L 205., 2007.8.7., 63. o. [30] HL L 205., 2007.8.7., 63.
o. [31] HL L 57., 2008.3.1., 1. o. [32] HL L 57., 2008.3.1., 14. o. [33] HL L 248., 2002.9.16., 1. o. [34] HL L 144., 2007.6.6., 22. o. [35] HL L 233., 2007.9.5., 3. o. [36] HL L 312., 1995.12.23., 1. o. [37] HL L 292., 1996.11.15., 2. o. [38] HL L 136., 1999.5.31., 1. o. [39] HL L 55., 2011.2.28., 13. o. [40] HL L 8., 2001.1.12., 1. o. [41] HL L 12., 17.01.2004, 47. o. [42] HL L 131., 2000.6.1., 43. o. [43] HL L 64., 2002.3.7., 20. o. [44] HL L 176., 1999.7.10., 36. o. [45] HL L 176., 1999.7.10., 31. o. [46] HL L 53., 2008.2.27., 52. o. [47] HL L 53., 2008.2.27., 1. o. [48] HL L 160., 2011.5.18., 19. o. [49] HL L 299., 2008.11.8., 1. o. [50] HL L 299., 2008.11.8., 43. o. [51] Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based
Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity-Based
Budgeting). [52] A költségvetési rendelet 49. cikke (6) bekezdésének a)
vagy b) pontja szerint. [53] „A Stockholmi Program – A polgárokat szolgáló és
védő, nyitott és biztonságos Európa” – HL C 115., 2010.5.4., 1. o. [54] A Tanács 1104/2008/EK rendelete (2008. október 24.) a
Schengeni Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs
Rendszer második generációjára (SIS II) történő átállásról (HL L 299.,
2008.11.8., 1. o.), valamint a Tanács 2008/839/IB határozata (2008. október
24.) a Schengeni Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs
Rendszer második generációjára (SIS II) történő átállásról (HL L 299.,
2008.11.8., 43. o.). [55] A tagállamok a 2011. február 23-i SISVIS bizottság
keretében egyhangúlag támogatták e technikai forgatókönyvet (más néven
„átállási tervet”). [56] Az Európai Parlament és a Tanács 1987/2006/EK rendelete
(2006. december 20.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának
(SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról (HL L 381.,
2006.12.28., 4. o.) [57] A Tanács 2007/533/IB határozata (2007. június 12.)
a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II)
létrehozásáról, működtetéséről és használatáról (HL L 205.,
2007.8.7., 63. o.) [58] Az e javaslat tárgyát képező módosított tanácsi
rendelet működésbe lépésére kitűzött időpont. [59] Az egyes igazgatási módszerek ismertetése, valamint a
költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások
megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html [60] A költségvetési rendelet 185. cikkében említett szervek. [61] Differenciált/nem differenciált előirányzat. [62] EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás. [63] Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni
potenciális tagjelölt országok. [64] Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint
uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási
kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás. [65] Mivel még mindig vannak felhasználatlan összegek , ezeket
fogjuk használni. Így nincs szükség a költségvetés módosítására. [66] A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra
vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza
kilométerben stb.). [67] Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzés(ek)…”
feltüntetett célkitűzés. [68] A tagállamoknak az átállás előkészítésével
kapcsolatos tevékenységekben, különösen a tesztek koordinációjában való
részvételével kapcsolatos költségek. A becslések szerint az átállás
előkészítésével kapcsolatos többletköltségek nagyjából azonosak minden
tagállam esetében, nagyságuktól függetlenül: 1 projektmenedzser napi 1 500€, 4
specialista napi 1 200 € (adatbázis-kezelő, rendszerspecialista,
alkalmazás-specialisták/fejlesztők) és 2,5 üzemeltető napi 700 €,
összesen napi 8050 € 120 napon keresztül = 966 000 € / a SIS 1+-ban
résztvevő tagállam. Feltételezzük, hogy a vonatkozó előirányzatok
75%-át 2012-ben, a többit pedig 2013-ban kötik le. [69] Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint
uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási
kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás. [70] AC= szerződéses alkalmazott; INT= átmeneti
alkalmazott; JED= küldöttségi pályakezdő szakértő LA= helyi
alkalmazott; END= nemzeti szakértő; [71] Az operatív előirányzatoknál a külső
személyzetre felső határérték vonatkozik (korábban: BA-tételek). [72] Elsősorban a strukturális alapok, az Európai
Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap
(EHA) esetében. [73] Az Európai Parlament és a Tanács 2011. október 25-i
1077/2011/EU rendelete a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén
alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását
végző európai ügynökség létrehozásáról (HL L 286., 2011.11.1., 1. o.). [74] Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját. [75] HL L 176., 1999.7.10., 36. o. [76] HL L 53., 2008.2.27., 52.o. és HL L 160., 2011.6.18.,
84.o. [77] A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek)
tekintetében nettó összegeket, vagyis 25%-kal (beszedési költségek) csökkentett
bruttó összegeket kell megadni.