52012PC0047

INDOKOLÁS

(1) A Földközi-tenger tengeri környezetének és partvidékének szennyezés elleni védelméről szóló egyezmény (Barcelonai egyezmény) célja a Földközi-tenger szennyezésének megelőzése, csökkentése, visszaszorítása, illetve lehető legteljesebb mértékű felszámolása, valamint a térség tengeri környezetének védelme és értékeinek megőrzése oly módon, hogy az hozzájáruljon a térség fenntartható fejlődéséhez. Az egyezmény kormányközi szerződés formájában, az ENSZ környezetvédelmi programjának égisze alá tartozó, a regionális tengerekre vonatkozó program keretében jött létre. Az Európai Unió a Barcelonai egyezménynek[1] 1977 óta, a mediterrán térségben a fokozottan védett területekről és a biológiai sokféleségéről szóló jegyzőkönyvnek és mellékleteinek (jegyzőkönyv)[2] pedig 1999 óta szerződő fele.

(2) Az egyezmény döntéshozatali szerve az egyezmény szerződő feleinek ülése, amely rendelkezik az egyezményhez vagy jegyzőkönyveihez kapcsolódó mellékleteknek a szükség szerinti elfogadásához, felülvizsgálatához és a szerződő felek módosítási javaslatai alapján való módosításához szükséges hatáskörrel. A jegyzőkönyv II. és III. mellékletének módosítása céljából számos javaslat került kidolgozásra. E javaslatokat értékelés céljából a nemzeti kapcsolattartók 2011. május 17–20. között Marseille-ben (Franciaország) tartott ülése elé terjesztették annak érdekében, hogy azok a Barcelonai egyezmény és jegyzőkönyvei szerződő feleinek 2012. február 8–10. között Párizsban megrendezésre kerülő 17. ülésén elfogadásra kerülhessenek.

(3) Az egyezmény 17. cikkével és a jegyzőkönyv 14. cikkének (1) bekezdésével összhangban a jegyzőkönyv mellékleteinek módosítása az érintett szerződő felek által a módosítás elfogadásakor megállapított időszak lejártával a jegyzőkönyv valamennyi szerződő fele számára hatályba lép, kivéve azokat a szerződő feleket, amelyek kimaradásukról értesítették a letéteményest. Ezért szükséges, hogy a Tanács az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikkének (9) bekezdése alapján határozatot hozzon azon álláspont meghatározásáról, amelyet a szerződő felek 17. ülésén az Unió nevében képviselni kell. A kapcsolattartók 2011-ben Marseille-ben tartott ülésén az egyezmény titkársága javaslatot terjesztett be tíz cápafajnak a III. mellékletből a II. mellékletbe való átsorolására vonatkozóan. E tíz fajból kettőnek (Galeorinus galeus és Isurus oxirhincus) a III. mellékletben kell maradnia, mivel állományaik státuszát az ICCAT következő éves ülésén fogja felülvizsgálni. Ezenkívül a fennmaradó két rájafajnak (Leucoraja circularis és L. melitensis) is a III. mellékletben kell maradnia, noha különös odafigyelést érdemelnek. Helyénvaló intézkedéseket hozni a rájákkal kapcsolatos pontosabb információk összegyűjtésére annak érdekében, hogy II. mellékletbe való esetleges átsorolásuk későbbi mérlegelése esetén megbízható tudományos szakvélemények álljanak rendelkezésre.

(4) A módosítási javaslatok nem igénylik az uniós jog módosítását. Nem ellentétesek sem a madárvédelmi[3], sem az élőhelyvédelmi irányelvvel[4], sem a közös halászati politikával[5]. Kívánatos, hogy az Unió támogassa ezeket a javaslatokat a következők miatt: 1) tudományos szempontból megalapozottak; 2) ezzel az Unió kifelé és befelé következetes módon lép fel; és 3) a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény 5. cikkével, a biológiai sokféleségről szóló egyezmény részes felei legutóbbi, Nagoyában tartott konferenciáján kötött megállapodással, valamint a fenntartható fejlődéssel foglalkozó világszintű csúcstalálkozón a „biológiai sokféleség jelenlegi leépülési sebességének 2010-ig való jelentős mérséklésére” irányuló közösen meghatározott célkitűzéssel összhangban az EU elkötelezett a biológiai sokféleség megőrzéséért folytatott nemzetközi együttműködés mellett.

A fentiekre való tekintettel helyénvaló, hogy a Barcelonai egyezmény szerződő feleinek 17. ülésén az Unió támogassa a mellékletek módosításának elfogadását.

2012/0021 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

a Földközi-tenger tengeri környezetének és partvidékének szennyezés elleni védelméről szóló egyezményhez csatolt, a mediterrán térségben a fokozottan védett területekről és a biológiai sokféleségéről szóló jegyzőkönyv II. és III. mellékletének módosítására irányuló javaslat tekintetében az Európai Unió nevében a szerződő felek 17. ülésén képviselendő álláspont meghatározásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 218. cikke (9) bekezdésével összefüggésben értelmezett 192. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára[6],

mivel:

(1)       Az EU szerződő fele a Földközi-tenger tengeri környezetének és partvidékének szennyezés elleni védelméről szóló egyezménynek[7] (a továbbiakban: a Barcelonai egyezmény), és szerződő fele az ahhoz csatolt, a mediterrán térségben a fokozottan védett területekről és a biológiai sokféleségéről szóló jegyzőkönyvnek és mellékleteinek[8] (a továbbiakban: a jegyzőkönyv).

(2)       Az egyezmény döntéshozatali szerve az egyezmény szerződő feleinek ülése; a ráruházott hatáskörök kiterjednek többek között az egyezményhez és jegyzőkönyveihez kapcsolódó mellékletek szükség szerint módosítására. A Barcelonai egyezmény 17. cikkével és a jegyzőkönyv 14. cikkének (1) bekezdésével összhangban a jegyzőkönyv mellékleteinek módosítása az érintett szerződő felek által a módosítás elfogadásakor megállapított időszak lejártával a jegyzőkönyv valamennyi szerződő fele számára hatályba lép, kivéve, ha azok írásban értesítették a letéteményest arról, hogy nem tudják jóváhagyni a módosítást.

(3)       A Barcelonai egyezmény és jegyzőkönyvei szerződő feleinek 2012. február 8. és 10. között Párizsban megrendezendő 17. ülésére az egyezmény titkársága javaslatokat terjesztett be arra vonatkozóan, hogy a jegyzőkönyv II. és III. mellékletének módosítása révén további fajok részesülhessenek fokozottabb védelemben.

(4)       A módosítási javaslatok nem igénylik az uniós jog módosítását.

(5)       Kívánatos, hogy az EU támogassa e javaslatok egy részét, mert tudományos szempontból megalapozottak, megfelelnek az uniós jognak és a biológiai sokféleség megőrzéséért folytatott nemzetközi együttműködés melletti uniós elkötelezettségnek, valamint összhangban vannak mind a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény[9] 5. cikkével, mind pedig a biológiai sokféleségről szóló egyezmény azon 2010-ben közösen meghatározott célkitűzésével, amely a biológiai sokféleség jelenlegi leépülési ütemének 2020-ig való jelentős mérséklésére irányul,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Bizottság a Barcelonai egyezmény és jegyzőkönyvei szerződő feleinek 17. ülésén az arra vonatkozó javaslatokról szóló szavazás során, hogy további fajok részesüljenek védelemben e fajoknak a jegyzőkönyv III. mellékletéből a II. mellékletbe való átsorolása révén, a következő álláspontot képviseli az Európai Unió nevében:

Az Európai Bizottság támogatja az alábbi fajoknak a jegyzőkönyv II. mellékletébe való felvételét, illetve III. mellékletéből való elhagyását:

a)      Lamna nasus (Bonnaterre, 1788);

b)      Rhinobatos cemiculus (Saint-Hilaire, 1817);

c)      Rhinobatos rhinobatos (Linnaeus, 1758);

d)      Sphyrna lewini (Griffith & Smith, 1834);

e)      Sphyrna mokarran (Rüppell, 1837);

f)       Sphyrna zygaena (Linnaeus, 1758).

2. cikk

Ez a határozat […]-án/én lép hatályba.

Kelt Brüsszelben,

                                                                       a Tanács részéről

                                                                       az Elnök                                                                        [...]

[1]               A Tanács 77/585/EGK határozata (1977. július 25.) a Földközi-tenger szennyezés elleni védelméről szóló egyezmény megkötéséről, valamint a Földközi-tenger hajókról és légi járművekről történő kidobással okozott szennyezésének megelőzéséről szóló jegyzőkönyv elfogadásáról, HL L 240., 1977.9.19., 1. o.

[2]               A Tanács 1999/800/EK határozata (1999. október 22.) a mediterrán térségben a fokozottan védett területekről és a biológiai sokféleségéről szóló jegyzőkönyv létrehozásáról és e jegyzőkönyv mellékleteinek elfogadásáról (Barcelonai egyezmény), HL L 322., 1999.12.14., 1. o.

[3]               Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről, HL L 20., 2010.1.26., 7–25. o.

[4]               A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről, HL L 206., 1992.7.22., 7. o.

[5]               A Tanács 2371/2002/EK rendelete (2002. december 20.) a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról, HL L 358., 2002.12.31., 59. o.

[6]               HL C […]., [ …]., […]. o.

[7]               A Tanács 77/585/EGK határozata (1977. július 25.) a Földközi-tenger szennyezés elleni védelméről szóló egyezmény megkötéséről, valamint a Földközi-tenger hajókról és légi járművekről történő kidobással okozott szennyezésének megelőzéséről szóló jegyzőkönyv elfogadásáról, HL L 240., 1977.9.19., 1. o.

[8]               A Tanács 1999/800/EK határozata (1999. október 22.) a mediterrán térségben a fokozottan védett területekről és a biológiai sokféleségéről szóló jegyzőkönyv létrehozásáról és e jegyzőkönyv mellékleteinek elfogadásáról (Barcelonai egyezmény), HL L 322., 1999.12.14., 1. o.

[9]               A Tanács 93/626/EGK határozata (1993. október 25.) a biológiai sokféleségről szóló egyezmény megkötéséről, HL L 309., 1993.12.13., 1. o.