20.8.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 239/46

—

tekintettel a Bizottságnak „A sport európai dimenziójának fejlesztése” című 2011. január 18-i közleményére (COM (2011)0012 végleges),

—

tekintettel a Bizottság sportról szóló fehér könyvére (COM (2007)0391),

—

tekintettel a Bizottság „A korrupció elleni uniós küzdelem” című közleményére (COM(2011)0308),

—

tekintettel az Európa Tanács „A nézők sporteseményeken tanúsított erőszakos és helytelen viselkedése” című 1985. augusztus 19-i és a doppingmegelőzésről szóló 1990. augusztus 19-i két egyezményére,

—

tekintettel a nőkről és a sportról szóló 2003. június 5-i állásfoglalására (1),

—

tekintettel az olimpiai játékokon használt sportáruk gyártása során az alapvető munkaügyi normák tiszteletben tartásáról szóló 2004. április 22-i állásfoglalására (2),

—

tekintettel a „Doppingolás a sportban” című 2005. április 14-i állásfoglalására (3),

—

tekintettel a futballban előforduló rasszizmus elleni küzdelemről szóló 2006. március 14-i nyilatkozatára (4),

—

tekintettel a nemzetközi sportesemények környezetében kialakuló kényszerprostitúcióról szóló 2006. március 15-i állásfoglalására (5),

—

tekintettel az európai hivatásos labdarúgás jövőjéről szóló 2007. március 29-i állásfoglalására (6),

—

tekintettel 2007. november 13-i állásfoglalására a sport szerepéről az oktatásban (7),

—

tekintettel a „Fehér könyv a sportról” című 2008. május 8-i állásfoglalására (8),

—

tekintettel a szociális gazdaságról szóló 2009. február 19-i állásfoglalására (9),

—

tekintettel az on-line szerencsejátékok tisztességességéről szóló 2009. március 10-i állásfoglalására (10),

—

tekintettel a Bizottság kohézióról szóló ötödik jelentéséről és a 2013 utáni kohéziós politikai stratégiáról szóló, 2011. július 5-i állásfoglalására (11),

—

tekintettel a tömegsport európai uniós támogatásának fokozásáról szóló, 2010. december 16-i nyilatkozatára (12),

—

tekintettel az aktív polgárságot előmozdító önkéntes tevékenységek európai évéről (2011) szóló, 2009. november 27-i 2010/37/EK tanácsi határozatra,

—

tekintettel a sportról mint az aktív társadalmi befogadás eszközéről és ösztönzőjéről szóló, 2010. november 18-i tanácsi következtetésekre (13),

—

tekintettel a foglalkoztatást és növekedést szolgáló új európai stratégiáról szóló, 2010. június 17-i tanácsi következtetésekre,

—

tekintettel „A sportra vonatkozó európai uniós munkaterv 2011–2014” című, 2011. június 1-jei tanácsi állásfoglalásra (14),

—

tekintettel az 1999. decemberi Punta de l’Este-i nyilatkozatra és a hagyományos sportokról és játékokról szóló UNESCO kerekesztal-megbeszélésre (15), amely annak elismerésére irányult, hogy a hagyományos sportok és játékok a szellemi örökség részét képezik és a kulturális sokszínűség szimbólumai,

—

tekintettel a sport terén az Európai Unió Bíróságának és Törvényszékének ítélkezési gyakorlatára, valamint a Bizottság határozataira,

—

tekintettel a nők sporttal kapcsolatos jogairól szóló európai chartára („Jump in Olympia. – Strong(er) Women through Sport”),

—

tekintettel a sportban az LMBT-vel szembeni megkülönböztetés felszámolására irányuló cselekvésről szóló chartára,

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 6., 19. és 165. cikkére,

—

tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

—

tekintettel a Régiók Bizottsága 2011. október 11–12-i véleményére (16) és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság „A sport európai dimenziójának fejlesztése” című 2011. október 26–27-i véleményére (17),

—

tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére, valamint a Gazdasági és Monetáris Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Jogi Bizottság, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A7-0385/2011),

A.

mivel a sport hozzájárul az Unió stratégiai célkitűzéseinek megvalósításához, kiemeli az alapvető pedagógiai és kulturális értékeket, valamint az integráció motorjaként működik, mivel nemtől, etnikai származástól, vallástól, életkortól, állampolgárságtól, szociális körülményektől és szexuális irányultságtól függetlenül valamennyi polgárhoz szól;

B.

mivel az Európai Bíróság sporttal kapcsolatos ítélkezési gyakorlatában és a Bizottság sportügyekben hozott határozataiban figyelembe kell venni a sport sajátos jellegét;

C.

mivel minden érdekelt félnek – többek között a politikai döntéshozóknak – figyelembe kell venniük a sport sajátos jellegét, önkéntes részvételen alapuló struktúráit, valamint társadalmi és nevelési funkcióit;

D.

mivel a sport sajátos jellege azon egyedi és alapvető fontosságú vetületeinek összességében rejlik, amelyek az összes többi tevékenységi, többek között gazdasági tevékenységi szektortól megkülönböztetik; mivel azonban adott esetben és szükség szerint, továbbá eseti alapon az európai uniós jog hatálya alá kell tartoznia;

E.

mivel a sport területét érintő uniós fellépéseknek mindig figyelembe kell venniük a sport sajátosságait, tiszteletben tartva annak társadalmi, nevelési és kulturális vonatkozásait;

F.

mivel a sport a Lisszaboni Szerződés alapján uniós hatáskörbe tartozik, és ennek célja a sportversenyek tisztaságának és nyitottságának, a sportért felelős szervek közötti együttműködésnek, a sportolók fizikai és erkölcsi épsége védelmének, a sport egészségügyi, szociális, kulturális és gazdasági előnyeinek előmozdítása, amelyhez megfelelő pénzügyi és politikai támogatásra van szükség,

G.

mivel a sport jelentősen hozzájárul olyan pozitív értékekhez, mint a tisztességes játék, a tisztelet és a társadalmi befogadás;

H.

mivel világszerte emberek milliárdjai űznek Európában kitalált, kodifikált és terjesztett sportokat, és megjegyzi továbbá, hogy a modern kori olimpiai mozgalmat Pierre De Coubertin báró hozta létre Franciaországban,

I.

mivel ki kell dolgozni az uniós sportpolitikát mind a professzionális, mind pedig az amatőr sportok általános és egyedi céljainak kezelése és támogatása érdekében;

J.

mivel a szellemi vagy testi fogyatékkal élő személyek tekintetében a sport támogatásának és előmozdításának fontos szerepet kell játszania az EU-ban, tekintetbe véve annak a társadalmi befogadás, a közegészség, valamint a határokon átnyúló önkéntesség biztosításában betöltött szerepére;

K.

mivel az önkéntesség a legtöbb európai amatőrsport sarokköve;

L.

mivel 35 millió amatőr sportoló járul hozzá a tömegsport fejlődéséhez, valamint a sporttal kapcsolatos eszmék közvetítéséhez a klubokkal és non-profit egyesületekkel karöltve,

M.

mivel a sport a formális és nem formális oktatásban betöltött szerepe révén meghatározó szerepet tölt be a modern társadalom egészségi állapotában és a minőségi oktatás egyik alapvető eleme, továbbá hozzájárul az idősebb polgárok személyes kiteljesedéséhez;

N.

mivel a testmozgás és a sport támogatása hozzájárul az egészségügyi költségvetési kiadások jelentős mértékű megtakarításához;

O.

mivel a polgárok sportban és fizikai tevékenységekben történő részvételének kulcsfontosságú motivációs tényezője az egyén egészségének és jólétének javítása;

P.

mivel a doppinghoz kapcsolódó gyakorlatok sértik a sport értékeit és súlyos veszélyeknek teszik ki a sportolókat, mivel súlyos és maradandó egészségkárosodás okoznak;

Q.

mivel az élsport megmutatja a sport bizonyos alapvető értékeit, illetve közvetíti ezeket az értékeket a társadalom felé, ösztönözve a sportban való részvételt;

R.

mivel sportpályafutása végén számos élsportoló bizonytalan jövővel szembesül;

S.

mivel alapvető fontosságú az élsportolók szakmaváltásra való felkészítése, és ennek keretében az edzésükkel párhuzamosan általános képzésben vagy szakképzésben kell részesíteni őket;

T.

mivel a sportolók alapvető jogait garantálni és védeni kell,

U.

mivel a sportesemények alkalmával fennáll annak lehetősége, hogy verbálisan és fizikailag megnyilvánuló erőszakos cselekményekre és diszkriminatív magatartásformákra kerülhet sor,

V.

mivel a nők sportban való részvétele nem elismert kellőképpen, és a nők alacsony arányban vannak jelen a sportszervezetek döntéshozó szerveiben;

W.

mivel a sporttevékenységekhez speciális és megfelelő eszközökre, felszerelésre és berendezésekre van szükség, és mivel a testnevelés előmozdítása érdekében az iskoláknak is megfelelő eszközökkel kell rendelkezniük;

X.

mivel a sport fontos szerepet tölt be az európai gazdaságban, mivel közvetlenül vagy közvetve 15 millió munkahelyet, azaz az aktív népesség 5,4%-át képviseli, és hozzávetőleg évente 407 milliárd EUR hozzáadott értéket képvisel, amely az európai GDP 3,65%-ának felel meg, és a sporthoz köthető gazdasági fellendülés hozzájárul az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításához;

Y.

mivel a spotszervezetek szellemi tulajdonjogainak megsértése és a növekvő mértékű digitális kalózkodás – különösen a sportesemények nem engedélyezett élő közvetítése – veszélyezteti a teljes sportszektor gazdaságát;

Z.

mivel a sport nem úgy működik, mint a gazdaság tipikus szektorai, mivel az eredmények bizonytalanságának megőrzéséhez szükséges az ellenfelek egymásrautaltsága és a verseny kiegyensúlyozottsága;

AA.

mivel a sport – egyedi sajátosságai és nem kereskedelmi vállalatokként tevékenykedő szövetségekre támaszkodó szervezeti struktúrája miatt – eltér a tipikus gazdasági tevékenységektől, továbbá mivel a sporttal összefüggő érdekeket meg kell különböztetni a kereskedelmi érdekektől;

AB.

mivel az európai szociális párbeszéd fontos szerepet játszhat, és ezért azt elő kell mozdítani;

AC.

mivel a sport fontos szerepet játszik és örömet okoz számos polgár számára, legyenek ők résztvevők, szurkolók vagy nézők;

AD.

mivel a nagy sportesemények és a részvétel a sportban rendkívüli lehetőséget kínálnak az európai idegenforgalomban rejlő fejlődési potenciál kiaknázására, amely a sporthoz kapcsolódó értékek és elvek terjesztője lehet;

AE.

mivel a sport európai modellje az egyes sportágak szövetségein alapul, és mivel hosszú múltra visszatekintő demokratikus hagyomány következtében e modellt az olyan sport- és pénzügyi szolidaritási mechanizmusok önálló, demokratikus, területi alapú és piramisszerű szerveződése jellemzi, mint a felkerülés és a kiesés elve, a klubok és nemzeti csapatok részvételével zajló nyílt versenyek;

AF.

mivel a sportegyesületek átláthatóságát és demokratikus elszámoltathatóságát a szurkolóknak az egyesületük tulajdonosi és irányítási struktúrájába történő bevonása révén lehet javítani;

AG.

mivel a hagyományos és alulról szerveződő sportszervezetek kulcsszerepet játszanak a kultúra megerősítésében, a társadalmi integráció előmozdításában, valamint a közösségek erősítésében;

AH.

mivel a nemzeti csapatok alapvető szerepet töltenek be, a nemzetközi versenyek továbbra is referenciaként szolgálnak, és fel kell lépni az érdekből történő honosítások ellen;

AI.

mivel a nemzeti csapatok közötti versenyek jellegénél fogva a szövetségek és a sportklubok fokozhatják a nemzeti sportolók képzését;

AJ.

mivel a pénzügyi bizonytalanság kiszolgáltatottá teszi és súlyosan érinti a hivatásos és a tömegsportot, és az érintett szövetségek felelőssége, hogy ösztönözzék a klubokat a tervezési kultúra elfogadásában és az ésszerű befektetésekben,

AK.

mivel a nemzetközi átigazolások veszélyesek lehetnek a fiatal sportolók számára, mivel a sportbeli kudarcok, a családok szétszakadása és a társadalmi marginalizáció csupán néhány lehetséges következménye annak, ha a fiatal sportolók túl korán hagyják el az otthonukat;

AL.

mivel a sportszövetségek nem rendelkeznek strukturális vagy jogi eszközökkel ahhoz, hogy hatékonyan fellépjenek a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása ellen;

AM.

mivel sajátosságuk folytán a szerencsejáték-szolgáltatások nem tartoznak a szolgáltatási irányelv (2006/123/EK) és a fogyasztói jogokról szóló, új irányelv (2011/83/EU) hatáskörébe;

AN.

mivel a tömegsportnak nyújtott támogatás csak akkor biztosított, ha a szükséges nemzeti szerencsejáték-engedélyek birtokosai, akik a tagállamokban adót fizetnek és más közérdekű célkitűzéseket finanszíroznak, törvény szerint kötelesek közhasznú célokat szolgáló járulékokat fizetni, és ténylegesen védve vannak a jogszerűtlen versennyel szemben;

AO.

mivel a sportügynökök szabályozásához a sportirányító testületek és állami hatóságok közötti összehangolt fellépés szükséges annak érdekében, hogy hatékony szankciókat lehessen kivetni a szabályokat megszegő ügynökökre és/vagy közvetítőkre;

AP.

mivel a sport az Unió külkapcsolatainak különböző területein is szerepet játszhat, többek között a diplomácia eszközeként;

1.

sürgeti az Európai Bizottságot, hogy a jövőbeni többéves pénzügyi keretben célorientált és nagyratörő költségvetésre irányuló javaslatot tegyen a sportpolitika számára, figyelemmel a sport közegészségügyi, szociális, kulturális és gazdasági előnyeire;

2.

annak biztosítására szólítja fel a tagállamokat, hogy a sport minden iskolatípus tantervében szereplő tantárgy legyen, valamint hangsúlyozza, hogy az oktatás minden szintjén fontos a sportolás ösztönzése, kezdve a korai évekkel, ideértve az iskolákat, egyetemeket és a helyi közösségeket, amelyeket bátorítani kell, hogy rendelkezzenek megfelelően felszerelt sportlétesítményekkel;

3.

sürgeti a tagállamokat, hogy állapítsanak meg egyértelmű iránymutatásokat a tagállamokban a sportnak és a testmozgásnak az oktatás minden szintjén történő integrációja érdekében;

4.

hangsúlyozza a sporton keresztül történő nevelés fontosságát és a sportban rejlő lehetőséget arra, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű fiatalokat megfelelő útra tereljék, és arra kéri a tagállamokat, a nemzeti szövetségeket, ligákat és klubokat, hogy támogassák az erre irányuló kezdeményezéseket;

5.

felszólítja a tagállamokat, hogy mozdítsák elő és támogassák az iskolák és a sportegyesületek közötti együttműködést; a Bizottságnak ennek során élnie kell a sport terén betöltött koordinátori szerepkörével annak érdekében, hogy a tagállamokból származó legjobb gyakorlatok példáit összegyűjtse és egy központi adatbankon keresztül Európa-szerte minden érdekelt fél számára hozzáférhetővé tegye;

6.

javasolja a Bizottságnak, hogy támogassa az idős személyek sportolását, mivel a sporton keresztül társadalmi kapcsolataikat ápolhatják, és nagyobb arányban őrizhetik meg egészségüket;

7.

hangsúlyozza, hogy a sport minden korosztály esetében nagy lehetőséget biztosít arra, hogy javuljon az európaiak átfogó egészségi állapota, és ezért felszólítja az EU-t és a tagállamokat, hogy könnyítsék meg a sportolást és támogassák a sportolási lehetőségeket teljes mértékben kihasználó egészséges életmódot, hogy ezzel csökkenjenek az egészségügyi ellátás költségei;

8.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozottabban támogassák az egészségügyi szakemberek sportolás népszerűsítésében betöltött szerepét, és vizsgálják meg, hogy az egészségbiztosítók milyen ösztönzőkkel tudnák rávenni az embereket arra, hogy kezdjenek el sportolni;

9.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a sport szabadidős tevékenységként, illetve klubok vagy egyesületek révén mindenki számára elérhetővé váljon különböző környezetekben, akár az iskolában, munkahelyen;

10.

elismeri a munkát, amelyet a szellemi vagy testi fogyatékkal élő személyek számára sportolási lehetőséget biztosító szervezetek EU-szerte végeznek; felszólítja a Bizottságot, a tagállamokat és a sportszervezeteket, hogy megfelelő finanszírozással támogassák a fogyatékkal élő személyek sportolását és versenyeken való részvételét azáltal, hogy egyenlő hozzáférést biztosítanak számukra a sporthoz és ingyen a rendelkezésükre bocsátják a szükségleteiknek megfelelő sportlétesítményeket;

11.

hangsúlyozza a sport a társadalmi integrációban betöltött komoly szerepét számtalan területen, többek között az állampolgári szerepvállalás és a demokráciafelfogás, az egészségmegőrzés, a városfejlesztés, a társadalmi integráció, a munkaerőpiac, a foglalkoztatás, a szakképzés és az oktatás terén;

12.

arra ösztönzi a tagállamokat és a közösségi intézményeket, hogy növeljék a társadalmi kirekesztés veszélyétől fenyegetett személyeket a sport révén integrálni szándékozó szervezetek, valamint az azok részére nyújtott támogatást, akik elősegítik a testi vagy szellemi fogyatékkal élők sportolását;

13.

ösztönzi a tagállamokat, hogy állandó jelleggel vegyék fel a sportot minden olyan csoportnak szóló programba, amelyet hátrányos megkülönböztetés veszélye fenyeget, és felszólítja a sportszervezeteket, hogy a szakemberek és önkéntesek számára fogadjanak el megfelelő képzési programokat a megkülönböztetés vagy a rasszizmus minden formájának megelőzése és az ellenük folyó küzdelem érdekében;

14.

rámutat, hogy a sport példamutató szerepet tölt be a társadalomban, és sürgeti a sportot irányító szerveket, hogy vállaljanak vezető szerepet az intézményes hátrányos megkülönböztetés leküzdésében;

15.

emlékeztet arra, hogy a nemek közötti megkülönböztetés nem fordulhat elő a sportban, és felszólít az Olimpiai Charta alkalmazásának minden – különösen európai – sporteseményre történő kiterjesztésére;

16.

felszólítja a Tanácsot, a Bizottságot, a tagállamokat, valamint a nemzeti kormányzati sporttestületeket, hogy vállaljanak kötelezettséget a homofóbia és transzfóbia leküzdésére, valamint főként a leszbikus, biszexuális, homoszexuális és transznemű sportolókkal kapcsolatos jogszabályok és megkülönböztetés-ellenes politikák megfelelő végrehajtására;

17.

felhívja a tagállamokat, hogy fektessenek nagyobb hangsúlyt mindkét nem testnevelése minőségének fontosságára, és azt javasolja, hogy dolgozzák ki az e kérdéssel foglalkozó szükséges stratégiákat;

18.

kiemeli, hogy a sportszervezetek döntéshozatali szervei összetételének tükröznie kell éves közgyűlésük összetételét, valamint az igazolt női és férfi sportolók arányát, biztosítva a férfiak és nők egyenlő részvételét az irányító szervek munkájában még transznacionális szinten is;

19.

ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vegyék figyelembe a sport jelentőségét a béke, a gazdasági növekedés, a kultúrák közötti párbeszéd, a közegészségügy, az integráció és a nők társadalmi szerepvállalása előmozdításában;

20.

kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot buzdítsák arra, hogy az Olimpiai Chartába építsék be saját szabályukat, amely a sporteseményeken tiltja a tüntetést vagy politikai, vallási vagy faji propagandát, ugyanakkor pedig biztosítsa, hogy nem gyakorolnak politikai nyomást a nőkre e szabályok megsértése céljából, illetve e szabályokat nem kerülik meg oly módon, hogy a nőket a saját országuk nem küldi el a versenyekre;

21.

felszólítja a sportszervezeteket, hogy fokozottabban támogassák a nők részvételét a sportban és a sportszervezetek irányító testületeiben oly módon, hogy a sporttevékenységekhez egyenlő hozzáférést biztosítanak különösen a hátrányos helyzetű lányok és nők számára, hogy előmozdítják a nők sportban való részvételét, valamint a nők és a férfiak által űzött sportokat és az elért eredményeket ugyanúgy kiemelik és láthatóvá teszik; olyan intézkedések meghozatalára bátorítja a tagállamokat, amelyek következtében a női sportolók össze tudják egyeztetni családi életüket a hivatásos sportolással, továbbá szorgalmazza a nemek egyenlőségének előmozdítását a sportra vonatkozó kormányzati politikákban; felszólítja a Bizottságot, hogy ösztönözze az információk és a helyes gyakorlatok cseréjét, figyelemmel a mindkét nemhez tartozó személyek sportbeli esélyegyenlőségére;

22.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák az európai szervezeteket a nők sporttal kapcsolatos jogairól szóló európai charta ajánlásainak előmozdítása és végrehajtása tekintetében;

23.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a nemek közötti egyenlőség elvének általános érvényesítését alkalmazzák a sporttal kapcsolatos minden tevékenységük esetében, különös figyelemmel a következőkre: a sporthoz való hozzáférés a bevándorló nők és az etnikai kisebbségekhez tartozó nők számára, a nők hozzáférése a döntéshozatali pozíciókhoz a sportban és a sportoló nők médiában történő megjelenése, valamint annak biztosítása, hogy a sportpolitikák és a sporttal kapcsolatos jogalkotás a nemek egyenlőségén alapuljon;

24.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák és ösztönözzék a női sporttevékenységek sajátos jellegével, a nők sporthoz való hozzáférésével összefüggő egyenlőtlenségekkel és azzal kapcsolatos kutatásokat, hogy a nők és a lányok miért hagyják abba a sportolást;

25.

ösztönzi a sport területén a női hálózatok kialakítását a bevált gyakorlatok és az információk cseréjének előmozdítása érdekében;

26.

hangsúlyozza, hogy nem tolerálható, továbbá kulturális vagy vallási okokkal nem igazolható, hogy a szülők megtiltsák a bevándorló lányoknak, hogy sportoljanak és ússzanak az iskolában;

27.

rámutat, hogy sok lány sportol kisgyermekként, de serdülőkorukban sokan abbahagyják a sportot; ezzel összefüggésben utal arra a kutatásra, amely szerint társaik és családjuk nyílt vagy burkolt nyomást gyakorolnak a lányokra, hogy vállaljanak feladatokat, amelyek megakadályozzák őket abban, hogy folytassák a sportolást; ösztönzi a tagállamokat és a sportot irányító nemzeti szerveket, hogy dolgozzanak ki olyan, programokra és edzőkre irányuló stratégiákat, amelyek elsősorban a sport iránt érdeklődő lányokat segítik a sportolói identitás kialakításában;

28.

kitart amellett, hogy a sportolók alapvető jogainak tiszteletben tartása mellett, megelőző és tájékoztató kampányok révén folytatni kell a dopping elleni küzdelmet, különös tekintettel a legfiatalabb sportolókra; ösztönzi a tagállamokat, hogy ugyanolyan módon kezeljék a sport világában teljesítményt növelő illegális szerek kereskedelmét, mint az illegális drogkereskedelmet, és ennek megfelelően módosítsák nemzeti jogszabályaikat, hogy e területen javuljon az európai koordináció; felkéri a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökséget, hogy hozzon létre egy könnyen használható és az uniós jogszabályoknak megfelelő adminisztrációs rendszert a probléma nyomon követése céljából, és hangsúlyozza, hogy statisztikai adatokat kell gyűjteni a doppinghasználatról és a doppingvizsgálatokon való megjelenés elmulasztásának eseteiről a doppingellenes küzdelem megfelelő megközelítésének kialakítása érdekében;

29.

úgy véli, hogy az EU-nak az Európa Tanács doppingellenes egyezményéhez való csatlakozása szükséges lépés a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség szabályzata tagállamokbeli egységes végrehajtásának koordinálásához;

30.

kiáll a jogharmonizáció fokozása mellett annak érdekében, hogy a dopping és a sportesemények manipulálásának egyéb formái elleni küzdelem terén hatékonyabb európai rendőrségi és igazságügyi együttműködés jöjjön létre;

31.

felszólítja a tagállamokat, hogy a szerencsejáték-függőség kérdését és a kiskorúak védelmét a szerencsejáték veszélyei felől közelítsék meg;

32.

támogatja, hogy egyértelmű szabályokat határozzanak meg a versenysportban részt vevő kiskorúak védelmével kapcsolatban, valamint azt, hogy a sportszövetségekkel folytatott konzultáció alapján további létfontosságú védőintézkedéseket kell kidolgozni;

33.

hangsúlyozza a fiatal sportolók párhuzamosan történő sport- és szakképzésének rendkívüli fontosságát; ezért felszólítja a Bizottságot, a tagállamokat és az összes érintett felet, hogy dolgozzanak ki olyan iránymutatásokat, amelyek biztosítják, hogy a fiatal sportolók sportképzésük mellett rendes iskolai oktatásban és/vagy szakképzésben is részt tudjanak venni, az egyes tagállamok legjobb gyakorlatainak figyelembe vételével; e tekintetben ösztönzi a tagállamokat, hogy vegyék figyelembe az egykori hivatásos sportolók e területen szerzett tapasztalatát, ha edzői pályára kívánnak lépni, és hozzanak létre a felsőfokú tanulmányokat folytatni és tapasztalataikat a sport területén hasznosítani kívánó élsportolók számára kialakított életpályát;

34.

sürgeti a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki a hivatásos sportolók számára az oktatás és edzés összehangolását megkönnyítő oktatási programokat;

35.

javasolja, hogy az edzők számára képzési és képesítési keretrendszert dolgozzanak ki, és az edzők oktatását illesszék be az európai képesítési keretrendszerbe és az egész életen át tartó tanulási programokba a tudás alapú társadalom előmozdítása, valamint az edzői kiválóság amatőr és hivatásos szinten történő fejlesztése érdekében;

36.

kiemeli az edzők szerepét a fiatalok fejlődése és oktatása során, nemcsak a sportképességek, hanem az életvezetési képességek tekintetében is; megállapítja, hogy az edzők útmutatást nyújthatnak a fiatalok számára az egészséges életmód kialakítása terén;

37.

kéri a tagállamokat, hogy az illetékes sportszövetségekkel szorosan együttműködve tiltsák meg az erőszakos és megkülönböztető magatartást tanúsító szurkolók belépését a stadionokba, és alakítsanak ki összehangolt megközelítést az ellenük irányuló szankciók kialakítására és betartására, működjenek együtt annak biztosítására, hogy a stadionokból kitiltott személyekre vonatkozó tilalom azokban a tagországokban megrendezett nemzetközi mérkőzésekre is érvényes legyen, amelyekre a szankciók nem vonatkoznak, és az egyéni jogok és a szabadság tiszteletben tartásával készítsenek európai nyilvántartást az információk megosztására és az együttműködés fokozására a fokozott kockázatot jelentő mérkőzések tekintetében fejlett figyelmeztető rendszer használatával;

38.

pozitívan fogadja, hogy a tagállamok az európai sportszövetségekkel együttműködve dolgozzák ki a stadionok biztonságára vonatkozó minimumszabályokat, valamint megfelelő intézkedéseket hoznak a sportolók és a szurkolók lehető legnagyobb biztonsága érdekében;

39.

rámutat, hogy amikor természeti környezetben kerül sor a sporteseményre, meg kell őrizni az egyensúlyt a társadalmi előnyök és a sportesemény helyszínéül szolgáló természeti környezet megőrzése között;

40.

hangsúlyozza a sportesemények helyi és nemzeti szintű idegenforgalmi lehetőségeit, és felszólítja a tagállamokat, hogy támogassák a gazdasági és kereskedelmi tevékenységek ezen ágának fejlesztését;

41.

támogatja, hogy a belső piaci és a versenyjogi kérdések terén ismerjék el a sport sajátos jellegét, ezért ismét felszólítja a Bizottságot, hogy a meglévő fokozott jogbizonytalanság felszámolása érdekében fogadjon el iránymutatásokat az uniós jog sportra való alkalmazására;

42.

megállapítja, hogy a szponzorálás alapvető pénzügyi mentőövet és számos lehetőséget biztosít a sportban, betartva a tisztességes pénzügyi játékszabályokat;

43.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a sporton belül végzett önkéntes tevékenységet ismerjék el; megismétli, hogy az önkéntesség fontos a sportban, és kiemeli, hogy létre kell hozni a társadalmi elismerés keretét és az önkéntesek számára megfelelő képzést kell biztosítani; támogatja a tagállamok között az információk és a legjobb gyakorlatok cseréjét a sport területén való önkéntesség és a sportegyesületek tevékenységének megfelelő jogi és adózási keretszabályok kialakításának és megvalósításának előmozdítása érdekében;

44.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzák létre az önkéntesek által megszerzett képesítések és a sporthoz kapcsolódó szabályozott szakmák folytatásához szükséges képesítések elismerésének rendszerét;

45.

hangsúlyozza, hogy a sportban hivatásszerűen dolgozó szakemberek (bírók, edzők) képzésének és szakképesítéseinek egységes európai keretben történő kölcsönös elismerése azért is kiemelten fontos, mert az hosszú távon hozzájárul a versenyképesség fokozásához, ami által jelentős bevételkiesés is elkerülhető;

46.

ösztönzi a tagállamokat, hogy a sportolók számára biztosítsanak felsőfokú képzést és a sport- és oktatási képesítések harmonizált elismerését a szakmai mobilitás fokozása érdekében;

47.

ezenfelül arra ösztönzi a tagállamokat, hogy javítsák az egykori sportolók munka-erőpiaci visszatérését szolgáló rendszereket, illetve a hivatásos sportot követő, aktív életbe történő integrációjukat;

48.

kéri, hogy a tagállamok fontolják meg, hogyan lehet a rövid és változékony pályafutású, legalacsonyabb fizetéssel rendelkező sportolók pénzügyi terheit csökkenteni; megismétli, hogy a sportemberként besorolt hivatásos sportolóknak, akiknek a jövedelmük nagy része a sportból származik, a társadalombiztosítás szempontjából a munkavállalókkal azonos jogokat kellene élvezniük;

49.

úgy véli, hogy a sportról folytatott szociális párbeszéd fontos módja a sportolók alapvető és munkavállalói jogai, illetve a sport sajátos jellege közötti egyensúly megtalálására;

50.

úgy véli, hogy – annak biztosítása érdekében, hogy a sportiparág teljes mértékben részesüljön a belső piac nyújtotta előnyökből – a sportipar folyamatosan változó gazdasági vetületével összefüggésben haladéktalanul előrelépésre van szükség a sporttal kapcsolatos kérdésekben az olyan kulcsfontosságú területeken, mint például a munkavállalók és a szolgáltatások szabad mozgása, a letelepedés szabadsága, a szakmai képesítések elismerése, a szellemi tulajdonjogok, valamint az állami támogatásokra vonatkozó szabályok;

51.

hangsúlyozza, hogy az élsport és a tömegsport között a bevételek tisztességes elosztásának biztosítása érdekében alapvetően fontos a sportversenyek audiovizuális jogainak központi, kizárólagos és területi alapon történő kereskedelmi célú kiaknázása;

52.

úgy véli, hogy a társadalom számára kiemelten jelentős sporteseményeket a lehető legszélesebb körben kell elérhetővé tenni az emberek számára; felszólítja azokat a tagállamokat, amelyek idáig elmulasztották volna, hogy biztosítsák, hogy a joghatóságuk alá tartozó műsorszolgáltatók ilyen eseményeket ne közvetítsenek kizárólagos alapon;

53.

elismeri az újságírók jogát, hogy közérdekű szervezett sporteseményekhez férjenek hozzá és azokról tudósítsanak a nyilvánosság ahhoz való jogának biztosítása érdekében, hogy a sporteseményekkel kapcsolatban független híreket és információt szerezhessenek és kapjanak;

54.

kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a nyilvánosság információkhoz való hozzáférési jogának tiszteletben tartása mellett védjék meg a sporttal kapcsolatos tartalmakra vonatkozó szellemitulajdon-jogokat;

55.

úgy véli, hogy a sportfogadás a sportversenyek kereskedelmi célú felhasználásának egyik formáját jelenti, és kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy védjék meg a sportfogadást minden engedély nélküli felhasználással, nem engedélyezett szervezővel, és a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolásával szemben, különösen a szervezőknek a saját versenyeikkel kapcsolatos tulajdonjogainak elismerésével, így biztosítva, hogy a sportfogadási társaságok jelentősen hozzájáruljanak a tömegsport finanszírozásához és védve versenyek sérthetetlenségét, ugyanakkor hangsúlyt fektetve a sportolók oktatására; úgy véli, hogy az ilyen tulajdonjogok azonban nem sérthetik a 2007/65/EK (audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló) irányelvben rögzített rövid híradáshoz való jogot;

56.

ismételten kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki iránymutatásokat az állami támogatásokra vonatkozóan, megjelölve, hogy milyen jellegű állami támogatás jogszerű annak érdekében, hogy a sport betölthesse társadalmi, kulturális és nevelési szerepét;

57.

kéri a tagállamokat, hogy lépjenek fel hatékonyan a korrupció elleni küzdelem érdekében és mozdítsák elő a sportetikát; ezért elengedhetetlennek tartja, hogy a sportklubok pénzügyi ellenőrzését valamennyi ország szigorúan szabályozza;

58.

ösztönzi a sportegyesületeket, hogy – többek között az információk megosztása révén – működjenek együtt a bűnüldöző szervekkel, hogy megfelelő és hatékony megközelítés alakuljon ki a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása és más sportcsalások leküzdése tekintetében;

59.

felszólítja a Bizottságot, hogy javasoljon konkrét intézkedéseket a lottójátékok által generált sportfinanszírozás biztosítására;

60.

megjegyzi, hogy „szatellitszámlák” sportágazatban történő, Bizottság általi bevezetése igen időszerű, mert segítségével nemzeti szinten egységes szabványok szerint értékelhetőek a sporttal kapcsolatos tevékenységek, ami lehetővé teszi az anomáliák kiszűrését, és hozzáadott értékkel bír az európai gazdaság és az egységes piac számára;

61.

kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek gyakorlati intézkedéseket a bevált gyakorlatok cseréjének előmozdítására, valamint a technikai és a sporttal kapcsolatos kutatások terén való szoros együttműködés elősegítésére;

62.

úgy véli, hogy a helyi és regionális hatóságok alapvető szerepet töltenek be a sport uniós dimenziójának kifejlesztésében, mivel intézményi feladataik közé tartozik a sportolási lehetőségek megteremtése, valamint a sporttevékenységek és a szükséges infrastruktúra finanszírozása;

63.

ragaszkodik ahhoz, hogy a tömegsport részesüljön az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap forrásaiból, amely lehetővé tenné a sportinfrastruktúrába történő beruházást, és sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsanak az Unió számára egy sporttal kapcsolatos konkrét költségvetési programot, ahogy ezt már az EUMSZ 165. cikke is lehetővé teszi;

64.

megállapítja, hogy a sportstruktúrák Európában az állampolgárság és a területiség elvein alapszanak;

65.

megerősíti, hogy ragaszkodik az európai sportmodellhez, amelyben a szövetségek központi szerepet játszanak, és amelynek alapját különböző szereplők – többek között a szurkolók, a játékosok, a klubok, a ligák és az egyesületek –, a klubok és az önkéntesek alkotják, amelyek alapvető szerepet játszanak a sport teljes szerkezetének támogatása terén;

66.

kéri a sportban való önkéntes szerepvállalás előtt álló akadályok csökkentését az egész EU-ban;

67.

hangsúlyozza, hogy a helyi szervek fontos szerepet játszanak a tömegsport egész társadalmon belüli előmozdításában, és felhívja ezen intézményeket a sport világára vonatkozó európai vita- és párbeszéd fórumokon való aktív részvételre;

68.

emlékeztet arra, hogy a sportban a felelősségteljes irányítás az egyik feltétele a sportszervezetek önállóságának és önszabályozásának az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a demokrácia elveivel összhangban, és hangsúlyozza a zéró tolerancia elvének szükségességét a sporthoz kapcsolódó korrupció tekintetében; hangsúlyozza, hogy szükség van valamennyi érdekelt megfelelő képviseletére a döntéshozatali folyamatban;

69.

felhívja a tagállamokat és a sportirányító szerveket, hogy a fair play elvét támogató sportrajongók társadalmi és demokratikus szerepét a sportklubok tulajdonosi és irányítási struktúrájában játszott szerepük előmozdításával és a sportot irányító szervekben fontos érdekelt felekként aktívan ösztönözzék;

70.

kijelenti, hogy a sportkluboknak a nemzeti csapatba hívott játékosokat fel kellene szabadítaniuk, és többek között biztosítási mechanizmusok révén is el kell ismerniük a jelentősebb nemzeti bajnokságokon elért sikerekben betöltött szerepüket, és hangsúlyozza, hogy nem lehet egyetlen, minden helyzetben megfelelő megközelítést alkalmazni minden sportág tekintetében;

71.

hangsúlyozza, hogy a játékosok helyi szintű képzése és a sportoktatásba történő beruházás szükséges az európai sportmozgalom fenntartható fejlődéséhez, valamint annak az egyénekre és a társadalomra kifejtett pozitív hatásának elterjedéséhez; úgy ítéli meg, hogy biztosítani kell, hogy a magas szintű sport ne befolyásolja a fiatal sportolók és az amatőr sportok fejlődését, illetve az alulról szerveződő sportszervezetek alapvetően fontos szerepét; hangsúlyozza, hogy szükség van a sport területén szerzett diplomák és képesítések ekvivalenciájára és elismerésére;

72.

megismétli a „saját nevelésű játékosok” szabálya iránti elkötelezettségét, amelyet az egyéb európai profiligák esetében is követendő modellnek tart; támogatja, hogy a sport azon irányítótestületeinek további erőfeszítéseit, amelyek az uniós törvények keretén belül ösztönzik a helyi, fiatal játékosok képzését, erősítve ezzel a versenyeken belüli versenyképes egyensúlyt és az európai sportmodell egészséges fejlődését;

73.

úgy véli, hogy a tehetséggondozás a sportklubok egyik alaptevékenysége, valamint hogy a játékosok átigazolásától való túlzott mértékű függőség alááshatja a sport értékeit;

74.

hangsúlyozza a képzési támogatások fontosságát is, mivel ezek hatékony védelmi mechanizmust jelentenek a képzési központok számára, valamint a beruházás megtérülését eredményezik;

75.

úgy véli, hogy a sportügynöki foglalkozást szabályozott szakmai tevékenységként megfelelő hivatalos minősítéshez kellene kötni, és az átláthatóság érdekében az ügynökök székhelyének adózás szempontjából az Unió területén kell lennie; kéri, hogy a Bizottság a sportszövetségekkel, a játékos egyesületekkel és az ügynöki szervezetekkel együttműködés keretében dolgozzon ki és vezessen be egy európai engedélyezési és nyilvántartási rendszert, amelyhez egy magatartási kódex és egy szankcionálási mechanizmus is párosul;

76.

javasolja a sportügynökök nem nyilvános, európai nyilvántartásának sportszövetségek általi létrehozását, amelyben az ügynökök a sportolók, de különösen a 18 év alattiak védelme érdekében jeleznék, hogy mely játékosoktól kaptak megbízást, elkerülve ezáltal az összeférhetetlenség kockázatát; úgy véli, hogy az átigazolásokért járó ügynöki díjak kifizetésére a szerződés időtartama alatt több részletben kellene sor kerülnie, mivel a szerződés a sportoló átigazolása miatt jött létre, és a teljes összeg kifizetésének a szerződés teljesülésétől kellene függenie;

77.

felhívja a tagállamokat, hogy visszatartó erejű szankciókkal egészítsék ki a sportügynökökre/közvetítőkre vonatkozó szabályozási rendelkezéseket, és ezeket a szankciókat szigorúan hajtsák végre;

78.

felhívja a sportirányító testületeket, hogy fokozzák a sportügynökök tevékenységeivel kapcsolatos átláthatóságot, és működjenek együtt a tagállamok hatóságaival a korrupt gyakorlatok felszámolása érdekében;

79.

üdvözli a Bizottság megbízásából a játékosok átigazolásának gazdasági és jogi hatásáról készített tanulmányt; úgy véli továbbá, hogy érdemes támogatni a sportszövetségeknek a nemzetközi átigazolások átláthatóságának növelésére irányuló kezdeményezését;

80.

úgy véli, hogy a sportirányító szervek által a játékosok nemzetközi átigazolásának átláthatóbbá tétele érdekében bevezetett rendszerek a megfelelő irányba tett lépés, mivel a felelősségteljes kormányzás elvét szolgálják, és céljuk az integritás biztosítása a sportversenyeken;

81.

egyértelműen támogatja a licencrendszereket és a pénzügyi fair playt, mivel ezek arra ösztönzik a klubokat, hogy tényleges pénzügyi lehetőségeik szerint versenyezzenek;

82.

úgy véli, hogy ezek az intézkedések segítik a kormányzás javítását, a klubok hosszú távú pénzügyi stabilitásának és fenntarthatóságának helyreállítását, és hozzájárulnak a pénzügyi méltányossághoz az európai versenyeken, ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy ismerje el az ilyen szabályok uniós joggal való összeegyeztethetőségét;

83.

üdvözli a sportszövetségek azon erőfeszítéseit, amelyek az ugyanazon versenyen részt vevő sportklubok többszörös tulajdonlásának megtiltására irányulnak; úgy véli, hogy meg kell tiltani valamennyi sportfogadási társaság számára, hogy a sportversenyek szervezője, vagy annak résztvevője felett ellenőrzéssel rendelkezzenek, mint ahogy meg kell tiltani azt is, hogy a sportversenyek szervezője, vagy annak résztvevője ellenőrzéssel rendelkezzen valamely olyan társaság felett, aki sportfogadást szervez egy általa szervezett, vagy az ő részvételével zajló eseményen;

84.

sürgeti a tagállamokat, hogy a sport integritását érintő jogszerűtlen tevékenységek megelőzése és szankcionálása érdekében tegyenek meg minden szükséges lépést, és az ilyen tevékenységeket nyilvánítsák bűncselekménnyé; különösen a fogadási tevékenységek vonatkozásában, vagyis egy sportverseny eredményének, vagy egy szakaszának szándékos és csalárd módon történő manipulálását olyan előny szerzése céljából, amely nem következik csupán a sport rendes gyakorlásából, sem pedig a végeredményhez kapcsolódó bizonytalanságból;

85.

sürgeti a sportszövetségeket, hogy a sport integritásának védelme érdekében szorosan működjenek együtt a tagállamokkal;

86.

felszólítja az Európai Bizottságot, hogy az uniós korrupcióellenes stratégiában bejelentettek szerint az e területet érintő bűncselekmények meghatározásával kapcsolatos minimális szabályok létrehozása révén kezeljék az átigazolások átláthatatlanságát és a mérkőzések manipulálását;

87.

mélységesen aggódik a sportban tapasztalható jogellenes tevékenységek – mint például a pénzmosás – miatt, és felszólítja a tagállamokat, hogy fokozzák az e kérdések kezelése érdekében folytatott együttműködésüket, és biztosítsák a játékosok átigazolásával és a sportügynökök tevékenységével összefüggő pénzügyi tranzakciók nagyobb átláthatóságát;

88.

kijelenti, hogy rendkívül fontos a sport területén előforduló csalások kezelése érdekében az állami és a sporthatóságok közötti együttműködést fokozó eszközök kidolgozása, valamint az, hogy tervbe kellene venni az Europollal és az Eurojusttal való együttműködést;

89.

elismeri a sportbíróságok legitimitását a sport területén felmerülő jogviták rendezésére, amennyiben tiszteletben tartják az emberek méltányos eljáráshoz való alapvető jogait; kéri, hogy a Sport Döntőbíróság az EU-n belüli, sporttal kapcsolatos jogviták rendezésekor vegye figyelembe az uniós jogszabályokat;

90.

kéri a Bizottságot, hogy az EUMSZ 165. cikkében foglalt rendelkezéseket teljes mértékben figyelembe véve 2012-ig nyújtson be javaslatot, amely lehetővé teszi a sportágazat sajátosságainak teljesebb megismerését és gyakorlati érvényesítését;

91.

kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy olyan kérdések tekintetében, mint a nemzetközi játékosok átigazolása, a kiskorú játékosok kizsákmányolása, a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása, a kalózkodás és az illegális fogadások, működjenek együtt az Unióhoz nem tartozó államokkal; ugyanígy szükségesnek tartja a nemzetközi együttműködés megerősítését a sport fejlődő országokban történő támogatása érdekében;

92.

várakozással tekint az átláthatóság, a pénzügyi fair play, a korrupció elleni küzdelem és az emberkereskedelem vonatkozásában bevezetett rendszerek eredményeire; hangsúlyozza, hogy a rendszernek be kell tartania az uniós jogszabályokat és az adatvédelmi szabályokat; felszólítja a sportirányító testületeket, hogy az átigazolási rendszer adatait vessék össze egyéb korrupcióellenes rendszerekkel a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása elleni küzdelem céljából folytatott hatékonyabb nyomon követés érdekében;

93.

hangsúlyozza, hogy foglalkozni kell az engedéllyel nem rendelkező uniós és nem uniós székhelyű szerencsejáték-szolgáltatókkal, mivel ezek képesek kijátszani a sporttal kapcsolatos csalásokat ellenőrző rendszereket;

94.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a nem uniós államokkal folytatott általános együttműködés keretében mozdítsák elő az olimpiai szabályok és szabályzatok általános tiszteletben tartását;

95.

kéri a klubokat, hogy biztosítsák a bevándorlási jogszabályok tiszteletben tartását, amikor harmadik országokból származó fiatalokat szerződtetnek, és győződjenek meg arról, hogy szerződésük minden tekintetben megfeleljen a hatályos jogszabályoknak; szorgalmazza továbbá, hogy amennyiben e fiatal játékosok pályafutása nem indul el, ha úgy döntenek, kielégítő feltételekkel térhessenek vissza származási országukba; kiemeli e tekintetben, hogy a jogszabályok végrehajtása alapvető fontosságú;

96.

hangsúlyozza, hogy fokozni kell a kiskorúak védelmét a nemzetközi átigazolások vonatkozásában; úgy véli, hogy a nemzetközi átigazolások potenciális veszélyt jelenthetnek a fiatal sportolókra, akik családjukat és hazájukat nagyon fiatalon elhagyva rendkívül kiszolgáltatottá válnak, és ezért a sportszervezetek részéről folyamatos figyelemben kellene részesülniük;

97.

felszólítja a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy – a társadalomban a kulturális, hagyományos, történelmi vagy vallási tényezők folytán a nőket érintő szabályok és kötelezettségek ellenére – segítsék elő mind a nők, mind pedig a férfiak körében bármiféle sporttevékenység folytatásának teljes mértékű szabadságát;

98.

felhívja a Bizottságot, hogy terjessze ki az olyan meglévő programokat, amelyek a fejlesztési politika egyik eszközeként előmozdítják a sportot, és indítson új kezdeményezéseket ezen a területen;

99.

felszólítja a Bizottságot, hogy:

100.

indítványozza, hogy az európai zászló lobogjon az Unió területén megrendezett nagy nemzetközi sporteseményeken, és javasolja a sportszövetségeknek, hogy vegyék fontolóra azt az elképzelést, hogy a nemzeti zászló mellett ez is szerepeljen a tagállamok sportolóinak mezén; hangsúlyozza, hogy teljesen önkéntes alapon és a tagállamok és sportszervezetek döntésétől kell függenie annak, hogy élnek-e ezzel a lehetőséggel;

101.

utasítja az elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az európai, nemzetközi és nemzeti sportszövetségeknek.