This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52012DC0789
COMMUNICATION FROM THE COMMISSION On content in the Digital Single Market
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Az egységes digitális piacon megjelenő tartalomról
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Az egységes digitális piacon megjelenő tartalomról
/* COM/2012/0789 final */
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Az egységes digitális piacon megjelenő tartalomról /* COM/2012/0789 final */
A
BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Az
egységes digitális piacon megjelenő tartalomról 1.
Bevezetés A digitális gazdaság a
növekedés egyik fő forrását jelentette az elmúlt két évtized során, és az
előrejelzések szerint a következő években hétszer olyan gyorsan bővül majd,
mint a teljes uniós GDP. Az online gazdaság új utakat kínál a tartalmak
létrehozására, szolgáltatására, forgalmazására és az értékteremtésre. A
tartalomszolgáltatásban az internet kínálta lehetőségeket kiaknázó új üzleti
modellek megjelenése egyszerre jelent esélyt és kihívást a kreatív iparágak, a
szerzők, a művészek és a digitális gazdaság egyéb szereplői számára. Ebben a
helyzetben a Bizottság egyik célja annak biztosítása, hogy a szerzői jogok és
az azokkal kapcsolatos gyakorlatok, például az engedményezés (licensing), az új
digitális kontextusban is megfeleljenek rendeltetésüknek. A 2010-ben közzétett
európai digitális menetrendben[1]
a Bizottság az „élénk” egységes digitális piac kialakítását célzó stratégia
részeként célul tűzte ki a tartalmakhoz való hozzáférés megnyitását, és számos
fellépést határozott meg a szerzői jogok területén. A szellemi tulajdonhoz
fűződő jogokkal kapcsolatos európai bizottsági stratégiát bemutató, 2011-ben
közzétett „A szellemitulajdon-jogok egységes piaca”[2] című dokumentumban
a Bizottság hangsúlyozta, hogy a szerzői jogok stratégiai szerepet játszanak az
egységes digitális piac létrehozásában. A stratégia igyekezett a legmegfelelőbb
eszközökre támaszkodó, célzott megoldásokat kialakítani egyes meghatározott
akadályok megszüntetésére – ezek kereskedelmi vagy szerződéses megoldások,
technológiaalapú megoldások vagy jogalkotási beavatkozások is lehettek. Ezt követően a Bizottság
több fellépést végrehajtott: új jogszabályt kezdeményezett az árva művekről,
jogalkotási javaslatot tett a közös jogkezelésre, szándéknyilatkozat formájában
szerződéses megoldást dolgozott ki a kereskedelmi forgalomban már nem kapható
könyvekről és a látássérültek szerzői jogvédelem alatt álló művekhez való
hozzáférésének megkönnyítéséről, és támogatást nyújtott technológiai megoldások
kialakításához. Emellett a Bizottság a 2012. évi versenyképességi és innovációs
ikt-politika-támogató program keretében pályázati felhívást tett közzé az
európai szerzői jogokkal kapcsolatos információk kezelésének témájában. A 2012 júniusában aláírt
Növekedési és Munkahely-teremtési Paktumban az állam- és kormányfők a jól
működő egységes digitális piac 2015-ig történő megteremtése érdekében szükséges
egyéb intézkedések mellett hangsúlyozták, hogy korszerűsíteni kell az európai
szerzői jogi rendszert és meg kell könnyíteni az engedélyezéseket, miközben
gondoskodni kell a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok magas szintű védelméről,
és tekintettel kell lenni a kulturális sokszínűségre is. Jóllehet a digitális
menetrendben és a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokkal kapcsolatos stratégiában
meghatározott szerzői jogi témájú fellépések végrehajtása tekintetében jelentős
előrelépés történt, a szerzői jogok területén megvalósítandó hatékony egységes
piac kialakítása érdekében még számos a tennivaló. A Bizottság ezért két,
egymással párhuzamos irányban lép tovább. Egyrészt lezárja az uniós szerzői
jog keretszabályozásának felülvizsgálatára és korszerűsítésére irányuló
jelenlegi erőfeszítéseit, másrészt törekedni fog azon kérdések megoldására,
amelyekben gyors előrelépésre van szükség és lehetőség. Ez utóbbi érdekében
strukturált párbeszédet kezdeményez az érdekelt felekkel azzal a céllal, hogy
2013 végére az iparág szereplői által vezérelt, gyakorlati megoldásokat
találjanak e kérdésekre, nem zárva ki az esetleges további szakpolitikai
fellépések, köztük adott esetben jogalkotási reform lehetőségét sem. Ez – a
„Licensing Europe” összefoglaló nevet viselő – folyamat azon innovatív
engedményezési és technológiai megoldások lehetőségeinek kiaknázására és
határainak feltérképezésére irányul majd, amelyek az uniós szerzői jogot és
szerzői jogi gyakorlatot a digitális kor követelményeihez igazítják. 2.
Az
érdekelt felekkel folytatandó strukturált párbeszéd A „Licensing Europe”
folyamat négy, egymással párhuzamos tevékenységi irányt foglal magában, melyek
célja hatékony, piacvezérelt megoldások kialakítása, nem zárva ki egy esetleges
központi szakpolitikai fellépés szükségességét. Résztvevői következésképpen a
jogtulajdonosok, az engedményezők, a védett tartalmak kereskedelmi és nem
kereskedelmi felhasználói, valamint internetes végfelhasználók közvetlen
képviselői lesznek. A folyamat egy 2013 elején megrendezendő plenáris
találkozóval veszi kezdetét, majd a munka ezt követően munkacsoportokban zajlik;
a munkacsoportok júniusban félidős, 2013 negyedik negyedévében pedig
zárójelentést nyújtanak be a plenáris ülés számára. A folyamat az alábbiakban
vázolt témákra irányul majd. Az egyes témákkal kapcsolatban elvégzendő
feladatok részletes meghatározása csupán indikatívnak tekintendő. i.
Határokon átnyúló hozzáférés és a szolgáltatások hordozhatósága A Bizottság célja a
határokon átnyúló online hozzáférés és a tartalmi határok közötti
„hordozhatóság” elősegítése. Az új fejlemények, így a felhőalapú számítástechnika,
biztosította előnyök kamatoztatása érdekében elő kell segíteni továbbá a
számítási felhőben tárolt tartalomhoz vagy a felhőalapú szolgáltatásokhoz való,
határokon átnyúló, jogszerű hozzáférést. A szolgáltatásaikat az EU-ban
határokon átnyúló jelleggel biztosítani kívánó szolgáltatóknak gondoskodniuk
kell arról, hogy minden olyan joggal rendelkezzenek, amelyre a szolgáltatás
adott tagállamban történő nyújtásához szükség van. Ágazattól, szolgáltatótól és
jogtulajdonostól függően egy- és többrégiós engedményezésre is lehetőség van.
Amennyiben azonban a szolgáltató (online platform) vagy jogtulajdonos
korlátozni kívánja a tartalmak más országokban történő igénybevételét, a
tartalomterjesztés gyakran egy vagy néhány tagállamra korlátozott (pl. ún.
geoblocking segítségével). Ø E tevékenységi
irány keretében ágazatonként meg kell határozni a határokon átnyúló hozzáférés
és a hordozhatóság tekintetében fennálló legfőbb korlátozástípusokat
(figyelembe véve az audiovizuális művek európai unióbeli online terjesztéséről
szóló 2011. évi zöld könyv útján kezdeményezett konzultáció során benyújtott
válaszok egyes vonatkozásait) és e korlátozások főbb okait. Ennek alapján át
kell tekinteni a jelenlegi iparági kezdeményezéseket, és gyakorlati
megoldásokat kell kínálni a többrégiós hozzáférés előmozdítása érdekében. ii.
Felhasználók által létrehozott tartalom és védett tartalmak kisfelhasználók
számára történő engedményezése A Bizottság célja az
átláthatóság növelése, a végfelhasználók pontosabb tájékoztatása azzal
kapcsolatban, hogy mi tekinthető a védett tartalom jogszerű, illetve jogellenes
felhasználásának, és a jogszerű megoldásokhoz való egyszerűbb hozzáférés
biztosítása. A felhasználók által létrehozott tartalom gyakran tartozik a
jogtulajdonos által egyes platformokkal partnerségben gyakorolt engedményezés
valamely formájának hatálya alá. A végfelhasználók számára azonban nem világos,
hogy milyen mértékűek és mit fednek ezek a felhasználási engedélyek. E
megállapodások továbbá jogokat és kötelezettségeket hoznak létre a szerződéses
partnerek számára, ám nem szükségképpen nyújtanak jogbiztonságot a
végfelhasználónak. Ezzel párhuzamosan a kisfelhasználók, például azok a
kisvállalkozások, amelyek weboldalukon néhány képet vagy némi zenei anyagot
kívánnak felhasználni, nehezen képesek megállapítani, hogyan szerezhetnek
engedélyt a védett tartalom alacsony értékű felhasználására. Ø E tevékenységi
irány keretében meg kell állapítani, milyen mértékben elterjedt a felhasználók
által létrehozott tartalmak vonatkozó platformok számára történő
engedményezése, és meg kell határozni, hogyan tájékoztathatók a végfelhasználók
arról, mi számít jogszerű, illetve jogellenes felhasználásnak az interneten. Ø Biztosítani kell
a végfelhasználók könnyebb hozzáférését és az azzal kapcsolatos pontosabb
tájékoztatását, hogy mi számít a védett tartalom jogszerű, illetve jogellenes
felhasználásának. Ennek érdekében meg kell határozni, mely területeken és
mennyire terjedtek el az Európai Unióban az egy kattintásos engedményezésre (one-click
licensing) vonatkozó kezdeményezések, megoldásokat kell biztosítani e
kezdeményezések továbbfejlesztésére és kapcsolódási pontjainak bővítésére,
valamint fel kell tárni, megfelelő eljárás-e az engedményezés vagy az annak
megfelelő megoldások (pl. ingyenes engedményezés lehetősége). iii.
Audiovizuális ágazat és a kulturális örökség intézményei A Bizottság célja a
filmek elhelyezésének elősegítése és a filmekhez való online hozzáférés
megkönnyítése az Európai Unióban, akár kereskedelmi céllal, akár nem
kereskedelmi jellegű, kulturális és oktatási céllal. Az online szolgáltatók
továbbra is nehézségekbe ütköznek akkor, amikor európai filmeket tartalmazó
online katalógusokat kívánnak létrehozni, és különösen akkor, ha az érintett
filmeket ma már nem forgalmazzák, azaz azok olyan alkotások, amelyek
jogtulajdonosai nem kívánják vagy nem tudják kiaknázni a jogokat egyedi alapon.
Sok esetben nehéz lehet megbizonyosodni a film létezéséről, vagy a jogok
megszerzése bonyolult és időigényes folyamat lehet. A filmes örökséget gondozó
intézmények emellett úgy vélik, hogy egyes tagállamokban a jelenlegi helyzetben
nem képesek betölteni közérdekű küldetésüket. Ø
E
tevékenységi irány keretében azonosítani kell azokat a sikeres együttműködési
megoldásokat, amelyek elősegítik az audiovizuális művek fellelhetőségét és
online hozzáférhetővé tételét, különösen azon művek tekintetében, amelyeket a
jogtulajdonos szándékának megfelelően már nem forgalmaznak. Konkrét
megoldásokat kell kidolgozni mind a kereskedelmi, mind a nem kereskedelmi
felhasználás terén a legjobb gyakorlatot képviselő megközelítések uniós szintű
terjesztésének előmozdítására. Ø
Ajánlásokat
kell megfogalmazni arról, miképpen érhető el, hogy a tagállamok gyakorlati
lehetőségeket biztosítsanak az audiovizuális örökséget kezelő intézményeknek
arra, hogy az archivált anyagokat a megőrzés céljából digitalizálják vagy
digitálisan reprodukálják. iv.
Szöveg- és adatbányászat A Bizottság célja a
tudományos kutatás célját szolgáló szöveg- és adatbányászat hatékony
alkalmazásának elősegítése. A szöveg- és adatbányászat céljára a
felhasználóknak (tipikusan kutatóintézetek) és a jogtulajdonosoknak (pl.
tudományos folyóiratok kiadói) jelenleg szerződéses megállapodásokat kell
kötniük, amelyben meghatározzák a releváns adatcsoportokhoz való hozzáférés
technikai feltételeit. Ø
E
tevékenységi irány keretében fel kell mérni a tudományos kiadványok kutatási
célú szöveg- és adatbányászati felhasználása iránti uniós szintű keresletet és
az e kereslet kielégítését lehetővé tevő megfelelő eszközöket. Fel kell tárni a
standard engedményezési modellekben rejlő lehetőségeket és ezek korlátait, és
meg kell vizsgálni, mennyiben megfelelőek és alkalmasak technológiai platformok
a szöveg- és adatbányászati hozzáférés megkönnyítésére. E területek mellett
2012-ben a magáncélú másolásra kivetett díjak kérdése a Bizottság által
kezdeményezett és a korábbi biztos, António Vitorino által vezetett iparági
közvetítési folyamat tárgyát képezte. António Vitorino várhatóan a jövő év
elején nyújtja be a kérdésről készített jelentést, amely több ajánlást is
tartalmaz majd. A jelentés alapján a Bizottság megállapítja, milyen fellépésre
lesz szükség az egyes ajánlások teljesítéséhez, és ennek során továbbra is
bevonja az érdekelt feleket az időtálló és a belső piacot támogató megoldások
kidolgozásába. 3. A szerzői jogi
keretszabályozás felülvizsgálata A strukturált párbeszéd
folyamatával párhuzamosan a Bizottság piaci tanulmányok, hatásvizsgálat és
jogszabály-előkészítési munka révén lezárja az uniós szerzői jogi
keretszabályozás jelenleg folyó felülvizsgálatát az e felülvizsgálat eredményeképpen
kidolgozott jogalkotási reformjavaslat esetleges 2014-es benyújtása céljából.
Ennek során a következő kérdéseket vizsgálja: territorialitás a belső piacon;
harmonizáció, korlátozások és szerzői jogi kivételek a digitális korban; az
uniós szerzői jogi piac szétaprózottsága; az eredményesebb és hatékonyabb
végrehajtás lehetőségei a végrehajtás legitimitásának egyidejű megerősítésével
a szerzői jogi reform szélesebb kontextusában. 4.
Következtetés A következő két évben a
Bizottság folytatja a kor követelményeinek megfelelő szerzői jogi
keretszabályozás kialakítására irányuló munkát, és elő kívánja segíteni olyan
innovatív piaci megoldások kidolgozását, amelyek szavatolják a jogtulajdonosok
hatékony elismerését és díjazását, tartósan ösztönzik a kreativitást, a
kulturális sokféleséget és az innovációt, növelik a végfelhasználók számára
nyújtott jogszerű ajánlatok kínálatát, és lehetővé teszik az ezekhez való
hozzáférést, lehetővé teszik új üzleti modellek kialakulását, és hatékonyabban
hozzájárulnak a jogszerűtlen ajánlatok és a kalózkodás elleni küzdelemhez. A
Bizottság meg van győződve arról, hogy az érdekelt felekkel folytatott
párbeszéd nyomán olyan innovatív megoldások alakíthatók ki, amelyek minden
érdekelt számára előnyösek lesznek. Ilyen megoldások kidolgozása
elengedhetetlen feltétele az egységes digitális piac és az uniós kulturális
politika előmozdításának, és kiegészíti a digitális menetrend végrehajtása, a
szerzői jogok egységes piaci korszerűsítése és a MEDIA és Kultúra program
sikeres végrehajtása tekintetében megkezdett munkát. [1] COM(2010) 245
végleges/2. [2]
COM(2011) 287 végleges.