EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52012DC0599
REPORT FROM THE COMMISSION TO THE EUROPEAN PARLIAMENT 30th Annual Report from the Commission to the European Parliament on the EU's Anti-Dumping, Anti-Subsidy and Safeguard activities (2011)
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A Bizottság 30. éves jelentése az Európai Parlamentnek az EU dömpingellenes, szubvencióellenes és védintézkedésekkel kapcsolatos tevékenységéről (2011)
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A Bizottság 30. éves jelentése az Európai Parlamentnek az EU dömpingellenes, szubvencióellenes és védintézkedésekkel kapcsolatos tevékenységéről (2011)
/* COM/2012/0599 final */
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A Bizottság 30. éves jelentése az Európai Parlamentnek az EU dömpingellenes, szubvencióellenes és védintézkedésekkel kapcsolatos tevékenységéről (2011) /* COM/2012/0599 final */
Bevezetés Ezt a 2011. évi
jelentést a Bizottság az Európai Parlamentnek nyújtja be az Európai Unió
dömpingellenes tevékenységeivel kapcsolatos 1981. december 16-i állásfoglalása,
valamint ipari, külkereskedelmi, kutatási és energiaügyi bizottságának jelentése
nyomán. E rövid jelentés
áttekinti 2011 legfontosabb eseményeit, és a korábbi évekhez hasonlóan
csatoltak hozzá egy részletes mellékleteket tartalmazó, alaposabb elemzést
tartalmazó bizottsági szolgálati munkadokumentumot is. A jelentés a munkadokumentum és annak fejezetei általános szerkezetét
követi, hogy könnyen utána lehessen nézni az átfogóbb információknak. A nyilvánosság
számára ez a jelentés és a teljes munkadokumentum a következő weboldalon is
elérhető: http://ec.europa.eu/trade/issues/respectrules/anti_dumping/legis/index_en.htm 1. A jogszabályok áttekintése A dömpingellenes, szubvencióellenes és
védintézkedésre vonatkozó vizsgálatokat a tanácsi alaprendeletek nyomán végzik. A hatályos jogszabályok áttekintése megtalálható
a munkadokumentumban. Az alapvető
dömping- és szubvencióellenes szövegekre az alábbiakban „alaprendelet(ek)ként”
hivatkozunk. 2. Alapfogalmak A munkadokumentum 2. fejezete áttekintést nyújt a
kereskedelemvédelmi eszközökre vonatkozó vizsgálatokban használt
terminológiáról és eljárásokról. 3. A kereskedelemvédelmi eszközök
korszerűsítése A Bizottság 2011 októberében a kereskedelemvédelmi
eszközök korszerűsítésére irányuló kezdeményezést indított annak feltérképezése
érdekében, hogy milyen módon javítható az említett eszközök jelenlegi
rendszere. Jóllehet a gazdasági
környezet jelentős mértékben megváltozott az elmúlt évtized során, az Európai
Unió kereskedelemvédelmi eszközei lényegében nem változtak az alaprendeletek
legutóbbi, 2004-es jogszabályi módosításai óta. A fentiek alapján, és a vállalatok jelenlegi nehéz gazdasági
környezetét szem előtt tartva, a Bizottság úgy döntött, hogy elemzést készít a
hatályos kereskedelemvédelmi szabályok erős és gyenge pontjairól, hogy
kiigazítsa és kiegyensúlyozottan javítsa azokat az összes érintett érdekelt
javára. A Bizottság 2012 tavaszán nyilvános konzultációt
kezdett az esetlegesen javításra szoruló területek feltérképezése céljából. A
nyilvános konzultáció előkészítése során a Bizottság nem csupán az uniós
kereskedelemvédelmi eszközökre vonatkozó értékelő tanulmány eredményeit vette
figyelembe (lásd alább), hanem a szakértőkkel folytatott számos eszmecsere
során nyert információkat is. A korszerűsítés folyamatban van, de 2012.
november/december előtt nem kerül sor bizottsági javaslat elfogadására. 2011 során egy
független tanácsadó cég folytatta az Európai Unió kereskedelemvédelmi
eszközeire vonatkozó értékelő tanulmány kidolgozását. A zárójelentést 2012
elején tették közzé. Az értékelésnek az volt a célja, hogy segítse a
Bizottságot abban, hogy megtervezze vagy javítsa szakpolitikai intervencióit és
figyelemmel kísérje eredményességüket. Emellett azt gondolták, hogy a
dokumentum segítené a polgárokat is, hogy gyakorolhassák az olyan szakpolitikák
és tevékenységek ellenőrzésére, kritikájára és befolyásolására irányuló
jogaikat, amelyeket a nevükben valósít meg a Bizottság. 4. Országos
piacgazdasági státusz Egy-egy dömpingellenes vizsgálat alkalmazásában
valamely ország akkor tekinthető teljes mértékben piacgazdasági
berendezkedésűnek, ha teljesít öt kritériumot, amelyek részletesen meg vannak
határozva az ehhez a jelentéshez csatolt munkadokumentumban. A
Bizottság szolgálatai 2011-ben is folytatták Kína, Vietnám, Örményország,
Kazahsztán, Mongólia és Belarusz országos piacgazdasági státusz elnyerésére
irányuló kérelmének értékelését (a hat kérelemből néggyel foglalkoztak). Belarusz
és Örményország kivételével valamennyi ország további információkat
szolgáltatott az év során kérelme alátámasztására; e kérelmek a feldolgozás
különböző szakaszaiban vannak. A Belarusz Köztársaság hatóságaival folytatott
konzultációk az ország politikai helyzete miatt már 2010-től szünetelnek. A
Bizottság 2010 júniusában további kérdéseket küldött Örményországnak a
piacgazdaság felé történő előrehaladás újabb fejleményeiről. 2011 végéig
azonban Örményország nem küldött új információkat a Bizottságnak. A másik négy
kérelmező ország törekedett a piacgazdasági státusz elnyerésére, és a
piacgazdasági státusz öt kritériumának elérését tekintve az előrehaladás
különböző szakaszában van. Folytatódott
a Kína piacgazdasági státusz iránti kérelmével kapcsolatos munka, beleértve a
piacgazdasági státusszal foglalkozó munkacsoport 2011 novemberében Brüsszelben
megrendezett 11. értekezletét. A munkacsoport ülésén a felek megvitatták
egymással Kína előrehaladását a szellemitulajdon-jog és a monopóliumellenes
törvény területén. 2011-ben elkészült a Kínai Népköztársaság számviteli
gyakorlataira vonatkozó tanulmány. Sajnos a tanulmány csupán részleges
eredményeket tudott felmutatni, amelyek nem voltak elegendőek ahhoz, hogy
megbízható következtetéseket lehessen levonni Kína e téren elért
előrehaladásáról. A
piacgazdasági státusszal foglalkozó EU–Vietnam munkacsoport ülésére 2011
decemberében, Brüsszelben került sor. A vietnami hatóságok választ adtak a
Bizottságnak a négy nem teljesülő kritériummal kapcsolatos kérdéseire.
Megállapodás született arról, hogy Vietnam további tájékoztatást küld a
találkozón felvetett kérdésekről. 2011 végéig Vietnam nem küldött új
információkat a Bizottságnak. Ami Kazahsztánt illeti, a Bizottság 2011 februárjában
szóbeli jegyzéket intézett a kazah hatóságokhoz, amelyben felvázolta a
piacgazdasági státuszra vonatkozó öt kritériummal kapcsolatos legfontosabb
problémákat. Jóllehet 2010-ben megállapodás született arról, hogy a Bizottság
Kazahsztánnal közösen ütemtervet dolgoz ki az országos piacgazdasági státusz
elérésre érdekében megteendő, soron következő lépések tekintetében, 2011-ben
nem történt előrelépés ezen a téren. A munkacsoportnak a mongol hatóságokkal való találkozójára 2011.
szeptemberben, Ulánbátorban került sor. A felek megosztották és megvitatták a
piacgazdasági státuszra vonatkozó kritériumok terén Mongólia által elért
előrelépéssel kapcsolatos információkat. 5. Információs
és kommunikációs tevékenységek / Kétoldalú kapcsolatok 5.1. Kis- és középvállalkozások
(kkv-k) 2011-ben a Bizottság
közzétette „A kereskedelemvédelmi eszközök által érintett kkv-k előtt álló
nehézségek kezelésére szolgáló intézkedésekről szóló dokumentumot”. A dokumentum felölel több olyan, könnyen
megvalósítható konkrét intézkedést, amelyek arra szolgálnak, hogy megfelelőbb
segítséget nyújtsanak a kkv-knak a kereskedelemvédelem valamennyi területen. Az
említett intézkedések tekintetében bizonyos fokú közeledést sikerült elérni a
tagállamok között. A tagállamok 2011-ben
megvitatták és jóváhagyták az említett dokumentumot, amely egy független
szakértő által végzett tanulmány eredményeire támaszkodott. A tanulmány célja annak meghatározása volt, hogy –
figyelemmel a kkv-knak az EU gazdaságában betöltött fontos szerepére, és a
kereskedelemvédelmi vizsgálatokban való részvételük során jelentkező
nehézségeikre – milyen igényei vannak a 27 uniós tagállamban működő kkv-knek,
amikor panaszt nyújtanak be, vagy importőrként, illetve felhasználóként részt
vesznek a kereskedelemvédelmi vizsgálatokban, vagy exportőrként részt vesznek
harmadik országok által kezdeményezett vizsgálatokban. A kkv-knek szóló kereskedelemvédelmi segélyszolgálatot
(Trade Defence Helpdesk for SMEs) a kereskedelemvédelmi eljárások bonyolultsága
miatt hozták létre, amely kis méretük és széttöredezettségük miatt a kkv-ket
különösen is sújtja. Feladata, hogy a sajátosan a kkv-kre jellemző
kereskedelemvédelmi kérdésekkel és problémákkal foglalkozzon általánosan és konkrét
ügyek vonatkozásában is. A kereskedelemvédelemmel foglalkozó weboldal egy része
kifejezetten a kkv-knak szól, és tartalmazza a kereskedelemvédelmi
segélyszolgálat elérhetőségeit is. A kapcsolattartó pontokhoz 2011-ben számos információkérés
futott be, amelyek mindegyikével azonnal foglalkozni kezdtek. A kérések
egyaránt kiterjedtek a kereskedelemvédelmi eljárások lefolyására és tartalmára. 5.2. Kétoldalú kapcsolatok/
tájékoztató tevékenységek – gazdasági ágazatok és harmadik országok A
kereskedelemvédelmi szolgálatok munkájának fontos részét jelenti az EU
kereskedelemvédelmi tevékenységeivel kapcsolatos jogszabályok és gyakorlatok
magyarázata. 2011-ben
kereskedelemvédelemről szóló szemináriumot rendeztek harmadik országok
tisztviselői számára. Emellett számos kétoldalú kapcsolat nyújtott 2011-ben
lehetőséget különféle kereskedelemvédelmi kérdések megvitatására több harmadik
országgal, így Kínával, Koreával, Törökországgal és Ausztráliával. . Emellett
2011-ben több találkozóra került sor a legfontosabb érdekelt szövetségekkel és
vállalkozásokkal, többek között a Business Europe-pal és a Eurocommerce-szel. 6. Meghallgatási
tisztviselő A Kereskedelmi Főigazgatóságon 2007 áprilisától működő
meghallgatási tisztviselőnek 2011 volt az ötödik munkaéve. A meghallgatási
tisztviselő függetlenül végzi munkáját. A meghallgatási tisztviselő függetlenül
jár el, és jelenleg igazgatási célokból a kereskedelemért felelős biztos mellé
van beosztva. 2011-ben igazgatási szempontból a Kereskedelmi Főigazgatóság
főigazgatójához osztották be. A meghallgatási tisztviselő hivatalos
megbízatását 2012 elején tették közzé[1]. A meghallgatási tisztviselő alapvető szerepe annak szavatolása,
hogy az Európai Bizottság előtti kereskedelmi eljárások során hatékonyan
lehessen gyakorolni a védelemhez való jogokat. A védelemhez való jogok nem
csupán a meghallgatáshoz való jogot és az iratbetekintési jogot ölelik fel,
hanem az EU Alapjogi Chartájában kifejtett alábbi jogok szélesebb körét is: mindeniknek
a jogát arra, hogy i. az őt hátrányosan érintő egyedi intézkedések meghozatala
előtt meghallgassák, ii. ügyeit részrehajlás nélkül, tisztességes módon és
ésszerű határidőn belül intézzék, iii. a személyére vonatkozó iratokba a
bizalmas adatkezeléshez, illetőleg a szakmai és üzleti titokhoz fűződő jogos
érdekek tiszteletben tartása mellett betekintsen. A meghallgatási tisztviselő a
Kereskedelmi Főigazgatóság főigazgatójának is tanácsot ad a jogszerű eljárással
kapcsolatos kérdésekben, valamint minden, a kereskedelmi eljárásokhoz kötődő
témában. A meghallgatási tisztviselő beavatkozása iránti kérelmek
száma folyamatosan növekvő tendenciát mutat a tisztség 2007-es létrehozatala
óta. 2011-ben a meghallgatási tisztviselő 81 alkalommal avatkozott közbe 35
kereskedelemvédelmi ügyben, és 26 meghallgatást tartott, amelyből 4 a felek és
a hasonló érdekeltek közös meghallgatása volt. A beavatkozásokat a harmadik
országoba exportáló termelők, az uniós ipar, a felhasználók és az importőrök,
valamint harmadik országok kormányai kérelmezték. A meghallgatási tisztviselő a
vizsgálat valamennyi szakaszára kiterjedő kérdésekben avatkozott be, és számos
ajánlást fogalmazott meg a Bizottság szolgálatainak, amelyeket azok nagyrészt
követtek. A meghallgatási tisztviselő ajánlásainak legfontosabb célja az
érdekeltek védelemhez való jogainak erősítése. A meghallgatási tisztviselő előtt 2011-ben felmerült
legfontosabb kérdések az alábbi három kategória szerint csoportosíthatók: i. a
nyilvánosságra hozatal tartama és minősége, ii. iratbetekintés, és a nem
bizalmas akták minősége, valamint iii. a meghatározásokkal, megállapításokkal
és következtetésekkel kapcsolatos nézeteltérések. 7. A
dömpingellenes, szubvencióellenes és védintézkedésre vonatkozó vizsgálatok és
intézkedések áttekintése 7.1. Általános megjegyzések 2011 végén az EU-nak 117 dömpingellenes
intézkedése (lásd az O. mellékletet), és 10 szubvencióellenes intézkedése (lásd
a P. mellékletet) volt hatályban. 2011-ben az EU-ba irányuló teljes behozatal 0,25%-át
érintette dömping- vagy szubvencióellenes intézkedés. A további kérdésekkel kapcsolatos részletek az e
jelentéshez csatolt munkadokumentumban találhatók. A munkadokumentum
mellékleteire való hivatkozások a címek mellett találhatók. 7.2. Új vizsgálatok (lásd az A -
E. mellékleteket és az N. mellékletet) 2011-ben 21 vizsgálat indult[2]. Ideiglenes vámot 10 eljárás
során vetettek ki. Végleges vám kivetésével 13 ügy zárult, 11 eljárást pedig
intézkedések nélkül zártak le. 21 intézkedés automatikusan hatályát vesztette
alkalmazása 5 éves időtartamának lejártát követően. 7.3. Felülvizsgálatok A kereskedelemvédelmi szolgálatok munkájának
jelentős része továbbra is felülvizsgálatokból áll. A 2007-2011-es időszakban
ezek tették ki az összes megindított vizsgálat 63%-át. A munkadokumentum 2.
táblázata a 2007-2011-ig terjedő évekre vonatkozóan tartalmaz statisztikai
információt. 7.3.1. Intézkedés megszűnésére
irányuló felülvizsgálatok (lásd az F. mellékletet) Az alaprendeletek 11. cikkének (2) bekezdése és 18.
cikke úgy rendelkezik, hogy 5 év elteltével az intézkedések lejárnak, hacsak a
hatályvesztési felülvizsgálat nem bizonyítja, hogy eredeti formájukban fenn
kell tartani őket. 2011-ben 8 hatályvesztési felülvizsgálat indult. 8
hatályvesztési felülvizsgálat zárult a vám további 5 évre történő
megerősítésével, 4 pedig az intézkedések megszüntetésével. 7.3.2. Időközi felülvizsgálatok (lásd
a G. mellékletet) Az alaprendeletek 11. cikkének (3) bekezdése és 19.
cikke az intézkedések érvényessége ideje alatt azok felülvizsgálatát írja elő. A
felülvizsgálatok korlátozódhatnak a dömping/szubvenció vagy a károkozás
szempontjaira. 2011-ben összesen 9 időközi felülvizsgálat indult.
7 időközi felülvizsgálat a vám megerősítésével vagy módosításával zárult, 5
időközi felülvizsgálat pedig az intézkedések megszüntetésével. 7.3.3. „Egyéb” időközi
felülvizsgálatok (lásd a H. mellékletet) 2011-ben két „egyéb” – vagyis az alaprendeletek 11.
cikke (3) bekezdésének vagy 19. cikkének hatálya alá nem tartozó –
felülvizsgálatot indítottak. 7.3.4. Új exportőrre vonatkozó
felülvizsgálatok (lásd az I. mellékletet) Az alaprendeletek 11. cikkének (4) bekezdése és 20.
cikke „új exportőröknek szóló” és „gyorsított” felülvizsgálatot ír elő annak
érdekében, hogy egyéni dömpingkülönbözetet vagy egyéni kiegyenlítő vámot
lehessen megállapítani a szóban forgó exportáló országokban működő olyan új
exportőrökre, amelyek a vizsgálati időszak során nem exportálták a terméket. Ezeknek
az exportőröknek bizonyítaniuk kell, hogy valóban új exportőrök, és valóban a
vizsgálati időszak után kezdtek az EU-ba exportálni. Ilyen esetben egyedi vámot
lehet számukra kiszámítani, amely általában alacsonyabb az országos vámnál. 2011-ben új exportőrre vonatkozóan 2
felülvizsgálat indult. 7.3.5. Abszorpciós vizsgálatok (lásd
a J. mellékletet) Amennyiben elegendő
információ mutat arra, hogy az eredeti vizsgálati időszakot követően és az
intézkedések bevezetése előtt vagy után az EU-ba behozott terméknek csökkentek
az exportárai vagy nem (eléggé) mozdultak el a viszonteladói árai vagy az azt
követő eladási árai, akkor „abszorpciós” felülvizsgálat indítható annak
megvizsgálására, hogy az intézkedésnek volt-e hatása az említett árakra. Az
ilyen alacsonyabb exportárak figyelembe vétele érdekében újraszámolható a
dömpingkülönbözet, és növelhető a vám. Az „abszorpciós” felülvizsgálatok
lehetőségét az alaprendeletek 12. cikke és 19. cikkének (3) bekezdése
tartalmazza. 2011-ben nem indult és nem is zárult le
abszorpcióellenes felülvizsgálat. 7.3.6. A dömpingellenes intézkedések
kijátszását felfedő vizsgálatok (lásd a K. mellékletet) Az alaprendeletek 13. és 23. cikke előírja a
vizsgálatok újraindításának lehetőségét olyan esetben, amikor az intézkedések
kijátszásáról bizonyíték áll rendelkezésre. 2011-ben 3 ilyen vizsgálat indult. 4
kijátszásellenes vizsgálat az intézkedések kiterjesztésével, 2 pedig az
intézkedések kiterjesztése nélkül végződött. 7.4. Védintézkedésekre vonatkozó
vizsgálatok (lásd az L. mellékletet) 2011-ben nem indult védintézkedésre vonatkozó
vizsgálat. Egy – 2010-ben kezdődött – védintézkedésre vonatkozó vizsgálat
intézkedések meghozatala nélkül zárult. 8. A dömping- és
szubvencióellenes intézkedések végrehajtása 8.1. Az intézkedések nyomon
követése A hatályban lévő intézkedések ellenőrzésére
irányuló tevékenységek négy főbb területre oszthatók: (1) a csalás megelőzése; (2)
a kereskedelmi forgalom és a piac fejlődésének figyelemmel kísérése; (3) a
hatékonyság megfelelő eszközökkel való javítása és (4) a szabálytalan
gyakorlatokra adott reakció. Ezek a tevékenységek lehetővé tették a
kereskedelemvédelmi eszközökkel foglalkozó szolgálatoknak, hogy proaktív módon,
a tagállamokkal együttműködésben biztosítsák a kereskedelemvédelmi intézkedések
megfelelő érvényre juttatását az Európai Unióban. 8.2. A kötelezettségvállalások
figyelemmel kísérése (M. és Q. melléklet) A kötelezettségvállalások figyelemmel kísérése a
végrehajtási tevékenységek része, mivel a kötelezettségvállalás a dömping- és
szubvencióellenes intézkedések egyik formája. Kötelezettségvállalást a
Bizottság akkor fogad el, ha biztosítottnak látja, hogy az hatékonyan ki tudja
küszöbölni a dömping vagy szubvenció káros hatásait. 2011 elején 22 kötelezettségvállalás volt
hatályban. 2011 folyamán a kötelezettségvállalások portfoliójában a következő
változások történtek: 5 vállalkozás kötelezettségvállalása szűnt meg az
intézkedések hatályvesztése/hatályon kívül helyezése miatt, és egy vállalat
kötelezettségvállalását fogadták el. Így 2011 végére a hatályos
kötelezettségvállalások száma összesen 18 lett. 9. Visszatérítések (U. melléklet) Az alaprendeletek 11. cikkének (8) bekezdése és 21.
cikkének (1) bekezdése lehetővé teszi az importőröknek, hogy az őket érintő
beszedett vámok visszatérítését igényeljék, amennyiben kimutatható, hogy a
dömping-/támogatási különbözetet kiküszöbölték, vagy az a hatályos vám szintje
alá csökkent. 2011-ben 26 új visszatérítési kérelmet nyújtottak
be. 2011 végére 12 vizsgálat volt folyamatban, ezek összesen 18 kérelemre
vonatkoztak. 2011-ben 24 bizottsági határozatot fogadtak el: 12 részleges
visszatérítést adott, 12 pedig elutasította a visszatérítésre vonatkozó
kérelmet. Hét kérelmet visszavontak. 10. Bírósági felülvizsgálat: a
Bíróság / Törvényszék határozatai A Bíróság és a Törvényszék 2011-ben összesen 9
ítéletet hozott a dömping-, illetve szubvencióellenes tevékenységek területén. Néhány
ítélet részletes összefoglalása megtalálható a munkadokumentumban. 2011-ben 16 új ügyet indítottak, közülük
tizenkettőt a Törvényszéken, négyet pedig a Bíróságon. A munkadokumentum S. mellékletében szerepel a 2011
végén még függőben lévő, a Törvényszékhez és a Bírósághoz benyújtott dömping-
és szubvencióellenes intézkedésekkel kapcsolatos ügyek listája. 11. Tevékenységek a Kereskedelmi
Világszervezet (WTO) keretein belül 11.1. Vitarendezés a dömpingellenes
intézkedések, szubvencióellenes intézkedések és a védintézkedések területén A WTO szigorú eljárást ír elő a WTO-megállapodások
alkalmazását érintő, a WTO-tagállamok között felmerült viták rendezésére. 2011 júliusában a WTO fellebbviteli testülete
jelentést tett közzé a Kínából származó egyes, vas vagy acél kötőelemek
behozatalára elrendelt dömpingellenes intézkedések kapcsán Kína által az EU
ellen indított vitarendezési ügyről. Ezt volt Kína WTO-ba benyújtott első
kifogása az EU-val szemben azóta, hogy az ország 2001-ben csatlakozott a
WTO-hoz. A testület 2010 decemberében elküldte jelentését a WTO-tagállamoknak,
és az EU 2011 márciusában kifogásolta a testületi jelentés bizonyos elemeit. A
fellebbviteli testület 2011. júliusban kiadta a jelentését, és a vitarendezési
testület 2011. július 28-i ülésén elfogadta a jelentést. Bár a testület és a
fellebbviteli testület elutasította kötőelemekre vonatkozó rendelet
tekintetében megfogalmazott kínai állítások nagy többségét, a rendelet bizonyos
elemeit a WTO-joggal ellentétesnek ítélték. A testület és a fellebbviteli
testület megállapította továbbá, hogy az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdése
nem áll összhangban az Európai Uniónak a dömpingellenes megállapodásban vállalt
kötelezettségeivel. Az Európai Unió 2011 szeptemberében tájékoztatta a WTO
vitarendezési testületét abbéli szándékáról, hogy WTO-kötelezettségeinek
tiszteletben tartása érdekében végrehajtja a testület e vitával kapcsolatos
határozatait és ajánlásait. 2012 februárjában a Bizottság javaslatot tett az
Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a dömpingellenes alaprendelet módosítására
abból a célból, hogy figyelembe vegyék a vitarendezési testület határozatát[3]. 2011 októberében a WTO-testület jelentést adott ki
az egyes, Kínából származó bőr lábbelikre elrendelt dömpingellenes
intézkedésekkel kapcsolatos jogvitáról. A testületet 2010 májusában hozták
létre. A testület megállapította, hogy a megvizsgált kérdések nagy többségében
az EU a WTO-szabályok teljes mértékű betartásával járt el. A testület
megerősítette a kötőelemekkel kapcsolatos jogvita során, az alaprendelet 9.
cikkének (5) bekezdése tekintetében tett megállapítást. Mivel a bőr lábbelik
behozatalára vonatkozó intézkedéseket meghatározó rendeletek 2011 márciusában
hatályukat veszítették, a testület megállapította, hogy nincs alapja a WTO
egyetértési megállapodás 19.1. cikke szerinti ajánlásnak („hozzák összhangba a
[hatályukat veszített] intézkedés[eke]t”). A testület azonban azt ajánlotta, az
Európai Unió hozza összhangba az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdését a
WTO-megállapodások szerinti kötelezettségeivel. 11.2. Egyéb WTO-tevékenységek A dohai fejlesztési
menetrend (Doha Development Agenda, DDA) keretében a szabályokkal foglalkozó
tárgyalócsoport 2011-ben informális többoldalú konzultációt kezdett különféle
kérdésekről, amennyiben szükségesnek tűnt, hogy tovább dolgozzanak a tagállamok
között fennmaradó nézetkülönbségek megszüntetésén. Ennek eredményeként
eljuttatták a tagállamokhoz a dömpingellenes fegyelmi szabályok új szövegét,
kiemelve a közösen elfogadott területeket és a fennmaradó problematikus
kérdéseket, a támogatásokról és a halászati támogatásokról szóló tárgyalásokon
elért előrehaladást pedig egy jelentésben tárgyalták (a 2011. április 21-i
TN/RL/W/254 WTO dokumentum). Bár ezek a dokumentumok pontosan türközték a
tárgyalások állását az említett területeken, 2011-ben mégsem nyílt lehetőség az
előrelépésre ezeken a tárgyalásokon, résszint a dohai fejlesztési menetrend
összességében vett előrehaladása miatt. Dennis Francis elnök lemondását követően
egyetértés jött létre a tagok között, hogy Wayne McCook nagykövetet (Jamaica)
nevezik ki a szabályokkal foglalkozó tárgyalócsoport elnökének. A nagykövet
kinevezését a 2012 februárjában tartott hivatalos ülésen megerősítették. Ezt
követően két alkalommal (2012 februárjában és áprilisában) összeült a technikai
csoport, a tárgyalócsoport egyik alcsoportja. Ezekkel a
tevékenységekkel párhuzamosan folytatódott a Bizottság szolgálatainak
részvétele a dömpingellenes gyakorlatokkal, a szubvenciókkal és kiegyenlítő
intézkedésekkel, valamint a védintézkedésekkel foglalkozó bizottságokban. A
bizottságok kétszer tartottak rendes ülést, hogy áttekintsék az értesítéseket,
és felvessenek olyan kérdéseket, amelyek különös érdeklődésre tartanak számot. KÖVETKEZTETÉS 2011-ben az előző
évhez viszonyítva több új eset indult, és nőtt az elrendelt végleges
intézkedések száma is. Az intézkedések elrendelése nélkül lezáruló vizsgálatok
száma ugyancsak mutatott némi emelkedést, miközben az előző évhez viszonyítva
az elrendelt ideiglenes intézkedések száma csaknem egynegyedével csökkent. A
felülvizsgálatokat tekintve ezek továbbra is jelentős részét teszik ki a
szolgálatok munkájának, bár az indított felülvizsgálatok száma 2010-hez
viszonyítva csaknem egyhatoddal csökkent. A lezárt vizsgálatok száma a 2010-es
adatokhoz viszonyítva jelentősen növekedett. Végezetül
emlékeztetni kell rá, hogy a 2011-ben meghozott kereskedelemvédelmi
intézkedések csupán a teljes behozatal 0,25%-ára voltak hatással, ami azt
tükrözi, hogy az EU mérsékelten és szabályokon alapuló megközelítés alapján
alkalmazza ezeket az eszközöket. [1] HL L 107., 2012.4.19., 5. o. [2] A munkadokumentumban az 1.
táblázat statisztikai információkkal szolgál azokról a 2007–2011. közötti új
vizsgálatokról, amelyeket az alaprendeletek 5. és 10. cikkének rendelkezései
alapján folytattak le. [3] COM (2012) 41 Final