52012DC0297

1.           Bevezetés és jogalap

A 2007/134/EK bizottsági határozattal[1] létrehozott Európai Kutatási Tanács (EKT) alapfeladata a 7,51 milliárd EUR összköltségvetésű „Ötletek” egyedi program végrehajtása.

Az EKT-t egy független Tudományos Tanács és egy, annak támogatására a végrehajtó ügynökségekre vonatkozó szabályozásnak megfelelően létrehozott célzott végrehajtó struktúra, az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége (ERCEA)[2] alkotja. Az „Ötletek” egyedi program végrehajtásának és a Tudományos Tanács támogatásának feladatát a Bizottság 2008-ban az Ügynökségre ruházta át, amely 2009 júliusában autonómiát kapott.

Az „Ötletek” egyedi programot létrehozó tanácsi határozat 4. cikkének (4) bekezdése és I. melléklete értelmében ez az EKT Tudományos Tanácsával és az EKT Végrehajtó Ügynökségével együttműködésben készült éves bizottsági jelentés a Bizottságnak az EKT 2011. évi tevékenységére és céljainak teljesítésére vonatkozó értékelését tartalmazza. Ezt a jelentést kiegészíti a Tudományos Tanácsnak az egyedi program 2011. évi tudományos végrehajtásáról és eredményeiről szóló jelentése.[3]

2.           Stratégiai kérdések

Az EKT tudományos stratégiájáért – beleértve az EKT legfontosabb stratégiai dokumentumát képező, az „Ötletek” egyedi programhoz tartozó éves munkaprogram megalkotását is – a Tudományos Tanács felel.

2.1.        Finanszírozási rendszerek

Az „Ötletek” egyedi program munkaprogramjának gerincét két támogatási rendszer alkotja:

a pályakezdő kutatóknak szóló támogatások (Starting Grants) rendszere, amelynek célja olyan munkakörülmények megteremtése, amelyek lehetővé teszik számukra az önálló kutatásvezetői munkára való felkészülést; és

a tapasztalt, kiemelkedő kutatóknak szóló támogatások (Advanced Grants) rendszere, amely biztosítja számukra a kutatócsoportjaik tevékenységének továbbviteléhez szükséges forrásokat, hogy kutatási területükön új, kiemelkedő eredményeket érhessenek el.

Az EKT által az innovációs láncban – a felderítő kutatástól a társadalmi-gazdasági hasznosításig – betöltött szerep megerősítése érdekében a Tudományos Tanács kidolgozott és 2011-ben bevezetett egy új támogatási lehetőséget (a „Proof of Concept” elnevezésű, azaz az életképesség vizsgálatához nyújtott támogatást), amely segíti az EKT által támogatott kutatókat az EKT által finanszírozott projektjeikből származó ötletekben rejlő innovációs lehetőségek feltérképezésében. A program célja az innováció legelső fázisaiban jelentkező forráshiány pótlása.

2.2.        Az „Ötletek” egyedi program 2011. évi munkaprogramja

Az „Ötletek” egyedi program 2011. évi munkaprogramját a Tudományos Tanács 2010. április 14-én terjesztette elő, a Bizottság pedig 2010. július 19-én fogadta el.[4] A munkaprogramot felülvizsgálták, és beleépítették az új életképességi támogatási lehetőséget. A Tudományos Tanács által 2010. november 29-én benyújtott felülvizsgált változatot a Bizottság 2011. március 24-én fogadta el.[5]

Az életképességi támogatások bevezetésén kívül csak kevés kiigazítást hajtottak végre a tudományos stratégián: tovább bővült a támogatásra jogosultak köre, immár a doktori fokozatot két–tizenkét éve megszerzett kutatók minősülnek támogathatónak (2–7 év a „kezdő” és 7–12 év a „tapasztalt” kutatók esetében). Enyhültek a pályázatok ismételt benyújtására vonatkozó korlátozások is: a pályázók ezentúl a következő évben ismét benyújthatják pályázatukat, amennyiben az az értékelés szerint elérte a minőségi küszöböt. A több tudományterületet átfogó kutatási területet „negyedik kutatási területnek” nevezték el, 10%-os indikatív költségvetéssel.

2.3.        A szakmai értékelés módszertana

Az EKT számára a szakmai értékelést a Tudományos Tanács által összeállított magas szintű szakértői csoportok végzik, amelyek tagjai a természettudományok, a műszaki tudomány és a humán tudományok területén működő szakemberekből állnak, és tagjaik az Unión belülről és kívülről egyaránt származhatnak. Ezek a szakértői csoportok valamennyi tudományterületet lefedik, és három nagy kutatási terület köré szerveződnek: fizika és mérnöki tudomány, élettudományok, valamint társadalomtudományok és humán tudományok. A korábbi felhívásokkal összhangban mind a kezdő, mind a tapasztalt kutatóknak szóló program esetében 25 bírálóbizottság működött. Az életképesség vizsgálatára irányuló pályázatokat egy távoli munkavégzés keretében dolgozó külön szakmai értékelőcsoport bírálta el.

3.           A program végrehajtása

2011-ben az egyedi program megvalósítása érdekében több mint 1,3 milliárd EUR összegű (globális) kötelezettségvállalásra és 725 millió EUR kifizetésére került sor, ami megfelel az „Ötletek” egyedi program 2011. évi teljes működési előirányzatának. A működési költségvetés mintegy 2,2%-át tették ki az igazgatási költségek.

3.1.        Támogatások

A 2008. évi munkaprogram óta az EKT pályázati felhívásai egyfordulósak, vagyis a pályázóknak teljes pályázati anyagot kell benyújtaniuk, amelynek értékelése azután két lépésben történik.

A legjobb pályázatok a rendelkezésre álló költségvetés függvényében kaphatnak támogatást. A támogatási összeget a pályázó által megjelölt igény és a szakmai elbírálást végző bizottság által javasolt összeg alapján állapítják meg.

3.1.1.     Az EKT kezdő kutatóknak nyújtott támogatása

A kezdő kutatóknak szóló 2011. évi pályázati felhívás 2010 júliusában jelent meg 661 millió EUR indikatív költségvetéssel. Összesen 4080 pályázat érkezett, szakterületek szerint a következő megoszlásban: 1690 a fizikai és a műszaki tudományok, 1440 az élettudományok és 950 a társadalomtudományok és a humán tudományok területén. Összesen 485 pályázó jutott támogatáshoz több mint 670 millió EUR értékben, pályázónként átlagosan mintegy 1,4 millió EUR költségvetéssel.

A kezdő kutatóknak szóló 2012. évi pályázati felhívás 2011 júliusában jelent meg 730 millió EUR indikatív költségvetéssel. Erre a felhívásra összesen 4741 pályázat érkezett, 2058 a fizika és a műszaki tudományok, 1653 az élettudományok és 1030 a társadalomtudományok és a humán tudományok területén. A három nagy kutatási terület részesedése tehát sorrendben 43%, 35%, illetve 22% volt, ami a kezdő kutatóknak szóló 2010. és 2011. évi pályázati felhíváshoz hasonló eloszlást mutat.

3.1.2.     Az EKT tapasztalt kutatóknak nyújtott támogatása

A tapasztalt kutatóknak szóló 2011. évi pályázati felhívás 2010 novemberében jelent meg 661 millió EUR indikatív költségvetéssel. A felhívásra összesen 2284 pályázat érkezett, szakterületek szerint a következő megoszlásban: 917 a fizikai és a műszaki tudományok (40%), 789 az élettudományok (35%) és 578 a társadalomtudományok és a humán tudományok (25%) területén. Az értékelési folyamat eredményeként 294 pályázat kapott finanszírozást összesen mintegy 700 millió EUR értékben, pályázónként átlagosan mintegy 2,4 millió EUR támogatással.

Az EKT tapasztalt kutatóknak szóló 2012. évi pályázati felhívása 2011 novemberében jelent meg, a jelentkezési határidő 2012. február és április között volt, az indikatív költségvetés pedig 680 millió EUR volt.

3.1.3.     Az EKT által nyújtott életképességi támogatás

Az életképességi támogatás tekintetében először 2011 márciusában írtak ki pályázatot 10 millió EUR indikatív költségvetéssel, amely mintegy fele-fele részben oszlott meg a két benyújtási határidőt – sorrendben 2011. június és november – követő két bírálati forduló között. Az életképességi támogatásra csak olyan kutatók pályázhattak, akik korábban már elnyerték az EKT kezdő vagy tapasztalt kutatóknak nyújtott támogatását. A felhívásra az első határidőig összesen 78 pályázat érkezett (ebből 73-at ítéltek elbírálhatónak), a pályázó eredeti EKT-támogatásának szakterülete szerint a következő megoszlásban: 58% a fizikai és a műszaki tudományok, 34% az élettudományok és 8% a társadalomtudományok és a humán tudományok területén. Az értékelés nyomán 30 pályázatot választottak ki támogatásra.

A második határidőig összesen 73 pályázat érkezett (ebből 67-et ítéltek elbírálhatónak), a pályázó eredeti EKT-támogatásának szakterülete szerint a következő megoszlásban: 61% a fizikai és a műszaki tudományok, 34% az élettudományok és 5% a társadalomtudományok és a humán tudományok területén.

3.2.        Programbizottság

Az „Ötletek” egyedi program programbizottsága hivatalos feladatainak ellátása mellett fontos kommunikációs csatornaként működik a tagállamok, a hetedik kutatási keretprogramhoz társult országok, a Tudományos Tanács, az EKT Főtitkársága és a Bizottság között. 2011-ben ez a bizottság április 5-én és október 24-én ült össze.

3.3.        Etikai felülvizsgálat

2011-ben az etikai felülvizsgálatban összesen 55 külső szakértő működött közre. A felülvizsgálat minden pályázatra kiterjedt: közülük mindössze háromról állapították meg, hogy emberi embrionális őssejtekkel folytatott tevékenységekre vonatkozik. Ezeket a pályázatokat a folyamat véglegesítése céljából a Bizottsághoz továbbítják.

3.4.        Jogorvoslat

2011 folyamán összesen 234, azaz az összes pályázat 3,6%-ának megfelelő számú jogorvoslati kérelem érkezett, ami a 2010. évi 4,6%-hoz képest jelentős csökkenést mutat. A két sikeres jogorvoslati kérelem az értékelési folyamat első szakaszában, az egyéni értékelés során elkövetett hibákra hivatkozott. Az értékelést mindkét esetben teljes körűen megismételték, amelynek értelmében mindkét pályázatnak be kellett volna kerülnie a finanszírozandók közé: következésképpen a szóban forgó két pályázatnak támogatást ítéltek meg.

3.5.        Kommunikáció

2011 folyamán az EKT mind Európában, mind azon kívül fokozta a finanszírozási lehetőségekről való tájékoztatással kapcsolatos erőfeszítéseit: ennek keretében résztvevőként és közreműködőként jelen volt a jelentősebb nemzetközi kutatói konferenciákon és kiállításokon, állásbörzéken és műhelyprogramokon, valamint a nagyközönség körében és a médiában egyaránt növelte az EKT által finanszírozott kutatási projektek láthatóságát.

Európában az EKT részt vett a European Molecular Biology Organisation bécsi, valamint a European Sociological Association genfi éves közgyűlésén, a Federation of European Biochemical Societies kongresszusán Torinóban, a Nature Jobs Career Fair állásbörzén Londonban, a European Universities Public Relations and Information Officers ülésén Prágában, a Falling Walls konferenciáján Berlinben, valamint az EU Innovációs Konferenciáján Brüsszelben.

Különleges erőfeszítéseket tettek az EKT-programokban csak kismértékben részt vevő országokban. Az EKT júniusban az Európai Unió magyar elnökségének alkalmából a Magyar Tudományos Akadémiával közösen nagyszabású konferenciát rendezett Budapesten „Promoting Excellence in Research in Europe” (a kiválóság előmozdítása az európai kutatásban) címmel. A reflektorfénybe ez alkalommal a különösen versenyképes EKT-támogatásokat elnyert élvonalbeli kutatók kerültek. Közülük többen is beszámoltak tapasztalataikról, többek között a 2010-ben Nobel-díjjal kitüntetett Konsztantyin Novoszjolov is. A lettországi Rigában, a Nemzeti Tudományos Akadémiával együttműködve nyilvános előadást rendeztek az EKT-ról. Lengyelországban a nemzeti és regionális kapcsolattartó pontok figyelemfelkeltő műhelyprogram-sorozatot szerveztek.

2011. május 25-én az EKT eszmecserére kapott meghívást az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságától (ITRE). Szintén eszmecserére került sor 2011. szeptember 30-án a Versenyképességi Tanácsban a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős biztos és az EKT elnöke között.

Európán kívül az EKT ismét jelen volt néhány, prioritást jelentő országban, nevezetesen az Egyesült Államokban (MIT-European Career, American Association for the Advancement of Science, a Society for Neuroscience éves ülése, American Association for Cancer Research, Bio International Conference, az American Geophysical Union ülése), Kínában (pekingi kutatási szervezeteknél és egyetemeken tett látogatások), Indiában (az Indian Science Congress Csennaiban, valamint részvétel egy, az EU küldöttsége által szervezett országos kampányban) és Brazíliában (São Paulóban és Brazíliavárosban, a brazíliai Kutatási Alapkezelő Ügynökség létrehozásának 60. évfordulója alkalmából).

A Tudományos Tanács tagjai és a Végrehajtó Ügynökség munkatársai a fent felsorolt kapcsolatépítési tevékenységeken felül részt vettek további, az Unióban és világszerte rendezett tudományos kongresszusokon is (néhány példa: az American Society for Cell Biology éves közgyűlése, Denver, USA; az American Anthropological Association éves konferenciája, Montreal; a Material Research Society őszi ülése, Varsó).

Egyrészt szervezeti minőségében, másrészt az általa finanszírozott projektek és támogatott kutatók révén az EKT az egész év során mind Európában, mind világszerte gyakran állt a sajtó érdeklődésének középpontjában A sajtótevékenység nyomán a tudományos és általános írott sajtóban számos cikk jelent meg (több mint 1900 említés), és a média számára is több sajtóközleményt és frissítést tettek közzé. Interjúkat készítettek az EKT elnökével és főtitkárával, valamint a Tudományos Tanács tagjaival, és ezek nemritkán nagy példányszámú napilapokban is megjelentek. Három tematikus cikksorozat foglalkozott a nemzetközi Alzheimer-nappal, a mellrák elleni küzdelem hónapjával és a durbani ENSZ Éghajlat-változási Konferenciával kapcsolatos hírek nyomon követésével.

Az Európa-szerte kialakított nemzeti kapcsolattartó pontok – amelyek megsokszorozzák a potenciális jelentkezők tájékoztatásának hatékonyságát – folyamatosan naprakész információkat kaptak az EKT-vel kapcsolatos új fejleményekről és pályázati felhívásairól.

Végezetül szeptemberben elindult az EKT teljesen megújult honlapja, amely új külsővel és elrendezéssel, áttekinthetőbb és felhasználóbarátabb menürendszerrel, új funkciókkal és dinamikusabb felépítéssel várja a látogatókat. Az „ideas” című negyedéves elektronikus hírlevél első alkalommal márciusban jelent meg, hogy az érdeklődők szélesebb körű és mélyrehatóbb tájékoztatást kaphassanak az EKT eredményeiről, projektjeiről, kedvezményezettjeiről és partnereiről.

3.6.        Az „Ötletek” egyedi program nyomon követése és értékelése

A „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról szóló bizottsági javaslat[6] előzetes hatásvizsgálatához kapcsolódva megkezdődött az EKT főbb eredményeinek értékelése. Az értékelés többek között a következőket állapította meg:

· 2011 végén több mint kétezer felderítő kutatási projekt volt folyamatban Európa mintegy 470 nagy presztízsű kutatási intézményében.

· 2011-ben az EKT-támogatásban részesülő kedvezményezettek közül harminchatot jutalmaztak különféle rangos tudományos díjakkal és kitüntetésekkel, köztük négyet Nobel-díjjal és hármat Fields-éremmel.

· A lektorált folyóiratokban megjelentetett, az EKT-támogatásra hivatkozó cikkek száma a 2010. évi több mint 1200-ról 2011-ben 1750 fölé nőtt, és összes számuk 2008 óta meghaladja a 3400-at. Ez egyrészt a projektek növekvő számának, másrészt pedig annak köszönhető, hogy a beérő projektek egyre több eredményt hoznak.

· A két leggyakrabban idézett tudományos folyóiratban (a Nature-ben és a Science-ben) megjelent cikkeket vizsgálva is jól látható, hogy az EKT egyre nagyobb hatást gyakorol a tudományos életre. 2011-ben minden héten legalább egy EKT-finanszírozású projekt tette közzé eredményeit e két folyóirat valamelyikében. Ez a gyakoriság 2010-ben kétheti, 2009-ben pedig mindössze 7 heti volt.

2010-ben a Bizottság, az ERCEA és a Tudományos Tanács megkezdte az EKT struktúráinak és mechanizmusainak átvilágítása során megfogalmazott ajánlások[7] gyakorlati megvalósítását. Az EKT-t létrehozó határozatot módosító határozatában[8] a Bizottság megerősítette a Tudományos Tanács elnökének és alelnökeinek a munkahelyükön történő támogatását célzó intézkedéseket, és bevezette a Tudományos Tanács plenáris ülésein való részvételért járó tiszteletdíjat annak elismeréséül, hogy a Tudományos Tanács tagjai személyes elkötelezettségről tesznek tanúbizonyságot, és időt áldoznak az EKT-vel kapcsolatos feladataik ellátására. Ugyanez a határozat létrehozott egy állandó kiválasztó bizottságot is, amelynek feladata a Tudományos Tanács jövőbeni tagjainak azonosítása lesz. Az intézkedések gyakorlati végrehajtására és a költségvetés biztosítására 2011 márciusában, az „Ötletek” egyedi program munkaprogramjának felülvizsgálata[9] keretében került sor.

A „Horizont 2020” keretprogram előkészítése keretében a Bizottság – a Tudományos Tanáccsal folytatott szoros együttműködésben – tovább gondolkodott arról, hogyan lehetne az EKT irányítását fenntarthatóbbá és előremutatóbbá tenni. E célból 2010 decemberében munkacsoport alakult a Tudományos Tanács, az EKT átvilágítóbizottsága és a Bizottság képviselőinek részvételével.[10] Az EKT-munkacsoport 2011. július 12-én tette közzé jelentését[11] és továbbította azt a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek. A jelentés azt a fő következtetést vonja le, hogy a „Horizont 2020” keretprogram időtávlatában az EKT jövője egy Végrehajtó Ügynökség struktúráján belül jobban biztosítható. A jelentés nagymértékben összhangban van az EKT 2009. évi átvilágításának következtetéseivel. Elismeri az EKT mindeddig elért figyelemre méltó eredményeit, és intézkedéseket javasol működésének javítására. Az egyik ajánlott innováció egy gyakorlatilag teljes munkaidős, brüsszeli székhelyű elnöki tisztség létrehozása az EKT számára, aminek következtében az EKT főtitkári tisztsége szükségtelenné válna. A munkacsoport ajánlásai beépültek a „Horizont 2020” keretprogram végrehajtását szolgáló egyedi programra vonatkozó bizottsági javaslatokba.[12]

4.           Az Európai Kutatási Tanács felépítése

4.1.        A Tudományos Tanács

A Tudományos Tanács tagságának egyharmad arányú megújulására 2011 januárjában került sor, amint arról a tavalyi éves jelentés[13] is beszámolt. Az állandó kiválasztó bizottság, továbbra is folytatva a jövőbeni tagok felkutatásával kapcsolatos munkáját, 2011 decemberében bejelentette, hogy a 2012 októberében esedékes következő tagkijelölési eljárás keretében konzultációt kezdeményez a tudományos társadalommal.[14]

A Tudományos Tanács megújulását követően Prof. Pavel Exnert és Prof. Carl-Henrik Heldint – mindketten a Tudományos Tanács alapító tagjai – választották meg az alelnöki tisztségre.[15]

2011-ben a Tudományos Tanács Ernst-Ludwig Winnacker és Andreu Mas-Colell után Prof. Donald Bruce Dingwellt, a müncheni Lajos Miksa Egyetem kísérleti vulkanológiát oktató professzorát választotta meg harmadik főtitkárának. Dingwell professzor 2011. szeptember 1-jével foglalta el hivatalát.[16]

A Tudományos Tanács 2011-ben öt plenáris ülést tartott, ebből hármat Brüsszelben, egyet júniusban Budapesten és egyet októberben a lettországi Rigában. A plenáris ülések összefoglalója az EKT weboldalán[17] megtalálható.

A plenáris ülések munkája mellett a Tudományos Tanács tagjai konkrét ügyeket vizsgáló munkacsoportokban dolgoznak. 2011-ben a Végrehajtó Ügynökség több értekezletet szervezett az EKT munkacsoportjai számára, például az innováció és ipari kapcsolatok, a szabad hozzáférés, a nemzetközi dimenzió erősítése és a nemek közötti egyensúly témájában. A munkacsoportok elemzéseket végeznek, és javaslataikkal hozzájárulnak az EKT tudományos stratégiájának kialakításához. A munkacsoportok feladatát képező területeken a Tudományos Tanács plenáris ülésének kell elfogadnia a javaslatokat. Ezek a területek a következők: az EKT ipari/üzleti szektorhoz fűződő kapcsolatainak vizsgálata, valamint az EKT által finanszírozott kutatás hatása az innovációra; az EKT álláspontjának kialakítása a szabad hozzáférés kérdésében; azon mechanizmusok feltérképezése, amelyek segítségével növelhető az Európán kívüli, különösen a BRIC-országokból (Brazília, Oroszország, India, Kína) származó kutatók részvétele az EKT támogatási rendszereiben; valamint annak biztosítása, hogy az EKT élen járjon a támogatottak körében a nemek közötti egyensúly kialakítását szolgáló bevált módszerek alkalmazásában.

A Tudományos Tanács két állandó bizottsága közül egy a szakmai értékeléssel, egy pedig az összeférhetetlenségi kérdésekkel és a tudományos visszaélésekkel foglalkozik. A Végrehajtó Ügynökség a munkacsoportok tagjaival együttműködve kidolgozott egy sor munkadokumentumot, amelyek a munkacsoportok és az állandó bizottságok által tárgyalt konkrét ügyek elemzését és legfontosabb tanulságait mutatják be.

Az Európai Bizottsággal és a Végrehajtó Ügynökséggel fenntartott kapcsolat további erősítése céljából a Tudományos Tanács elnöke és alelnökei, az EKT főtitkára, valamint az Ügynökség igazgatója az EKT igazgatóságaként rendszeresen üléseznek. Ezeken az üléseken az Ügynökség vezetősége is részt vesz. 2011-ben az igazgatóság tíz alkalommal gyűlt össze, főként a Tudományos Tanács üléseinek előkészítése vagy összegzése céljából.

A Tudományos Tanács plenáris üléseit, valamint tagjainak az EKT érdekeltjeivel való találkozóit szervezési és igazgatási szempontból a Végrehajtó Ügynökség támogatja. Ezenkívül az Ügynökség tanácsokkal és elemzésekkel is segíti a Tudományos Tanácsot az „Ötletek” egyedi programot létrehozó tanácsi határozat 1. mellékletében előírt feladatainak elvégzésében, továbbá támogatja a munkacsoportjainak és állandó bizottságainak operatív tevékenységét.

4.2.        Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége

2009 júliusa óta a munkaprogramban meghatározottak szerint az Ügynökség felel az adminisztratív végrehajtás és a programok megvalósításának minden vonatkozásáért.

Az Ügynökség működését a Bizottság által kinevezett operatív bizottság felügyeli. Az EKT munkacsoportjának következtetéseivel összhangban az operatív bizottság tagságát úgy módosították, hogy a tagok között külső tagként a Tudományos Tanács két tagja, Prof. Sierd Cloetingh és Prof. Tomasz Dietl is helyet kapjon. Az operatív bizottság elnöke a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság főigazgatója, az EKT főtitkára pedig megfigyelőként vesz részt a bizottság munkájában. 2011-ben az operatív bizottság négy értekezletet tartott, és határozatokat fogadott el az Ügynökség éves munkaprogramjára, költségvetésére és számláira vonatkozóan. Az Ügynökség igazgatója az ülések mindegyikén részletesen beszámolt az operatív bizottságnak az elért eredményekről.

4.2.1.     Az Ügynökség személyi állománya

A 2011. évi működési költségvetés 100 ideiglenes alkalmazottra, 253 szerződéses munkatársra és 7 kirendelt nemzeti szakértőre – összesen 360 főre – vonatkozó létszámtervet irányzott elő.

2011. december végén az Ügynökség összesen 350 főt alkalmazott: 97 ideiglenes és 245 szerződéses alkalmazottat, valamint 8 kirendelt nemzeti szakértőt.

A 2011. decemberi statisztikák azt mutatják, hogy az Ügynökségnél dolgozóknak mintegy 36%-a férfi és 64%-a nő. A magas szinten szakosodott munkatársak (az ideiglenes alkalmazottak és a IV. besorolási csoportban foglalkoztatott szerződéses alkalmazottak) körében a pozíciók 54%-át foglalják el nők. 2011 végén az EKT Végrehajtó Ügynökségének alkalmazottai 24 tagállam állampolgáraiból kerültek ki. 2011. január 1-jétől Pablo Amor váltotta fel Jack Mettheyt az EKT Végrehajtó Ügynökségének megbízott igazgatói székében.

5.           Következtetések és kilátások 2012-re

Az EKT támogatási programjai felkeltették a kutatói társadalom érdeklődését. 2007-es létrehozása óta az EKT nyolc pályázati felhívást tett közzé a kezdő és tapasztalt kutatóknak szóló támogatási programok keretében. Ezekre összesen több mint 26000 pályázat érkezett, amiből szigorú szakértői értékelés eredményeképpen több mint 2500-at választottak ki finanszírozásra.

A Tudományos Tanács 2012-ben új támogatási módot (Synergy Grants) vezet be annak elősegítésére, hogy a kis kutatói csoportok számára lehetővé tegye az egymást kiegészítő ismereteik, tudásuk és erőforrásaik összefogását, hogy együtt foglalkozhassanak olyan tudományos élvonalbeli kutatási problémákkal, amelyeket az egyes kutatók külön-külön nem tudnának megoldani. A szinergiatámogatásokat kísérleti jelleggel, 150 millió EUR költségvetéssel vezetik be.[18]

2012-ben ezenkívül az Európai Parlament és a Tanács megvitatja a „Horizont 2020” keretprogramra vonatkozó bizottsági javaslatokat. A „Horizont 2020” keretprogram egyik fő célja az Unió segítése abban, hogy világszinten vezető szerepet tölthessen be a tudomány terén, amit 24,6 milliárd EUR célzott költségvetéssel, valamint az EKT finanszírozásának 77%-os emelésével támogat. Az EKT költségvetésének növelése még több élvonalbeli kutató és úttörő elképzelés támogatását teszi lehetővé, és hosszú távú perspektívát biztosít a fiatal kutatók számára.

Végezetül 2012-ben az EKT Végrehajtó Ügynöksége önálló fennállásának harmadik évfordulója alkalmából elvégzik a szerv külső értékelését, amely többek között költség-haszon elemzést is tartalmaz majd. Az értékelési jelentést benyújtják az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek is.

[1]               HL L 57., 2007.2.24., 14. o.

[2]               A Bizottság 2008/37/EK határozata (2007. december 14.) az 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a felderítő kutatás területén az „Ötletek” közösségi egyedi program igazgatásával megbízott „Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége” létrehozásáról (HL L 9., 2008.1.12., 15. o.).

[3]               http://erc.europa.eu/sites/default/files/document/file/erc_annual_report_2011.pdf

[4]               A 2010. július 19-i C(2010) 4898 határozat; a Hivatalos Lapban nem jelent meg.

[5]               A 2011. március 24-i C(2011) 1848 határozat; a Hivatalos Lapban nem jelent meg.

[6]               COM(2011) 809 végleges, 2011. november 30.

[7]               Az átvilágítóbizottság 2009. július 23-i jelentése: Towards a world class Frontier Research Organisation: Review of the European Research Council’s Structures and Mechanisms („Egy világszínvonalú felderítő kutatási szervezet felé: Az Európai Kutatási Tanács struktúrájának és mechanizmusainak átvilágítása”) – http://erc.europa.eu/index.cfm?fuseaction=page.display&topicID=158. A Bizottság válasza: Közlemény a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek, C(2009) 552 végleges, 2009. október 22. – http://ec.europa.eu/research/evaluations/pdf/archive/other_reports_studies_and_documents/commission_communication_on_the_erc_review_-_22_october_2009.pdf

[8]               A 2011. január 12-i 2011/12/EU határozat, HL L 9., 2011.1.13., 5. o.

[9]               A 2011. március 24-i C(2011) 1848 határozat; a Hivatalos Lapban nem jelent meg.

[10]             Az IP/10/1759. sz. sajtóközlemény: http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/10/1759&format=HTML&aged=0&language=EN&guiLanguage=en

[11]             http://erc.europa.eu/about-erc/reviews-and-development-erc

[12]             COM(2011) 811 végleges, 2011. november 30.

[13]             COM(2011) 497, 2011. augusztus 17.

[14]             http://ec.europa.eu/research/index.cfm?pg=newsalert&lg=en&year=2011&na=na-121211

[15]             http://erc.europa.eu/pdf/ERC_Press_release_Vice-Presidents.pdf

[16]             http://erc.europa.eu/pdf/ERC_Press_release_New_Secretary_General.pdf

[17]             http://erc.europa.eu/about-erc/organisation

[18]             http://ec.europa.eu/research/fp7/pdf/wp2012/wp2012_ideas_en.pdf