Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52012DC0154

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK Az uniós jog alkalmazása tárgyában a panaszosokkal való kapcsolattartás korszerűsítése

/* COM/2012/0154 final */

52012DC0154

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK Az uniós jog alkalmazása tárgyában a panaszosokkal való kapcsolattartás korszerűsítése /* COM/2012/0154 final */


A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

Az uniós jog alkalmazása tárgyában a panaszosokkal való kapcsolattartás korszerűsítése

BEVEZETÉS

Az Európai Unió a jogállamiság tiszteletére épül. A Szerződésekben és jogi aktusokban meghatározott célkitűzések sikeres megvalósítása azon múlik, hogy a tagállamok mennyire hatékonyan alkalmazzák az uniós jogot. A Szerződések őreként a Bizottság elismeri, hogy a panaszos döntő szerepet tölt be annak elősegítésében, hogy a Bizottság felderíthesse az uniós jog megsértésének eseteit. 2002-ben a Bizottság meghatározta az uniós jog megsértése tekintetében a panaszosokkal való kapcsolattartásra irányadó eljárásokat[1]. Azóta a Bizottság javította és bővítette az uniós jog tagállamok általi alkalmazása tárgyában a panaszosoktól érkező levelek nyilvántartására és kezelésére vonatkozó módszereit. A Bizottság úgy döntött, hogy e változtatások megjelenítése érdekében felülvizsgálja és korszerűsíti a 2002. évi közleményét.

2009 szeptemberében létrehozták a CHAP („Complaint handling/Accueil des plaignants”) elnevezésű új IT-eszközt, amely lehetővé teszi, hogy a Bizottság közvetlenebb választ adhasson a polgárok, a vállalkozások és a civil társadalom érdeklődésére. Az alkalmazásban minden panaszt nyilvántartásba vesznek. A beérkezéstől számított tizenöt napon belül átvételi elismervényt küldenek, közölve, hogy a levelet panaszként nyilvántartásba vették. Korábban a leveleket csak a tartalmuk elemzése után vették nyilvántartásba. A panasz nyomon követését továbbra is az abban felvetett kérdések jellege, az alapjául szolgáló indokok, a valószínűsíthető hatása, továbbá „Az eredmények Európája – a közösségi jog alkalmazása” című bizottsági közleményben [COM(2007) 502 végleges] megállapított prioritások határozzák meg.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) hatálybalépése szükségessé teszi a korábbi közleményben alkalmazott, és a Szerződés által módosított egyes fogalmak frissítését. Emellett tisztázni kell a korábbi közlemény különböző nyelvi változatainak eltéréseit[2].

A Bizottság ebben a közleményében határozza meg, hogy melyek azok a panaszos érdekében megteendő adminisztratív intézkedések, amelyek meghozatalát vállalja a panaszos panaszának kezelése és a szóban forgó állítólagos jogsértés értékelése során.

Ezek az e közlemény tárgyát képező, és a panaszosok érdekében álló intézkedések nem változtatják meg az EUMSZ 258. és 260. cikkében, valamint az Euratom-Szerződés 106a. cikkében meghatározott jogsértési eljárás kétoldalú jellegét. Ezzel kapcsolatban a Bizottságnak rá kell mutatnia arra, hogy – az Európai Unió Bírósága állandó ítélkezési gyakorlatának megfelelően – mérlegelési jogkörrel rendelkezik annak eldöntésekor, hogy indít-e jogsértést vagy sem[3], és ha igen, mikor teszi ezt meg[4], továbbá abban a tekintetben, hogy a Bíróság elé terjeszt-e egy ügyet vagy sem[5], és ha igen, mikor teszi ezt meg. Ezenfelül a Bizottság mérlegelési joga kizárja, hogy az egyének jogosultak legyenek egy konkrét álláspont elfogadását követelni[6].

Amint azt a Bíróságnak lehetősége volt hangsúlyozni, „a nemzeti intézmények által okozott kár […] kizárólag az említett intézmények felelősségét vonja maga után, és kizárólag a nemzeti bíróságok rendelkeznek joghatósággal e kár megtérítésének elrendelésére”[7]. Ezzel összefüggésben helyénvaló kiemelni és – esetleg megerősíteni – azon nemzeti szinten rendelkezésre álló jogorvoslati eszközök fontosságát, amelyek lehetővé teszik a panaszosok számára jogaik közvetlenebb és személyesebb érvényesítését[8].

Végezetül a jogsértési eljárások terén a Bizottság az alábbi jogszabályban megállapított iratbetekintési szabályokat alkalmazza: a Bíróság által értelmezett[9], az eljárási szabályzatának módosításáról szóló, 2001. december 5-i 2001/937/EK, ESZAK, Euratom határozat[10] mellékletében megállapított rendelkezések szerint végrehajtott, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[11].

1. Fogalommeghatározások és hatály

„Panasz”: a Bizottságnál tett írásbeli lépés, amely az uniós joggal ellentétes tagállami intézkedéseket, mulasztásokat vagy gyakorlatokat jelent be.

„Panaszos”: a Bizottsághoz panaszt benyújtó személy vagy szerv.

„Jogsértési eljárás”: a Bizottság által az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 258. cikke vagy az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (Euratom-Szerződés) 106a. cikke alapján megindított kötelezettségszegési eljárás pert megelőző szakasza.

Az itt ismertetett megközelítés a panaszosok és a Bizottság közötti azon kapcsolattartásra vonatkozik, amely az esetlegesen az EUMSZ 258. cikkének hatálya alá tartozó intézkedésekkel és módszerekkel áll kapcsolatban. Nem kell alkalmazni az egyéb szerződési rendelkezésekkel kapcsolatos panaszokra, különösen az EUMSZ 107. és 108. cikke, vagy a 659/1999/EK tanácsi rendelet[12] hatálya alá tartozó állami támogatás tárgyában érkező panaszokra.

2. Általános elvek

Bárki illetékmentesen panaszt nyújthat be a Bizottságnak egy tagállam bármely intézkedése (törvény, rendelet vagy adminisztratív intézkedés), vagy egy intézkedés tagállam általi elmulasztása, illetve bármely tagállami gyakorlat ellen, amelyet összeegyeztethetetlennek tart az uniós joggal.

A panaszosoknak az eljárás megindításához nem kell bizonyítaniuk érdekeltségük meglétét; sem pedig azt, hogy a panaszolt intézkedés, mulasztás vagy gyakorlat közvetlenül és személyesen érinti őket.

A 3. pontban felsorolt kivételekre is figyelemmel, a Bizottság panaszként veszi nyilvántartásba az adott levelet, amennyiben szerzőjének a levél szövegében tett utalásai alapján valószínűsíthetően ilyen szándékkal került megfogalmazásra.

A Bizottság eldöntheti, hogy kell-e további intézkedéseket hozni egy adott panasz ügyében, vagy sem.

3. A panaszok nyilvántartása

Az uniós jog tagállamok általi alkalmazásával kapcsolatos panaszokat nyilvántartásba kell venni az uniós jog tagállami alkalmazására vonatkozó panaszok nyilvántartására szolgáló központi alkalmazásban (a továbbiakban: az alkalmazás).

A Bizottság nem vizsgálhatja ki panaszként a levelet, és ennélfogva nem is veheti azt nyilvántartásba az alkalmazás segítségével, ha a levél

–          névtelen, nem szerepel rajta a küldőjének címe, vagy a cím nem teljes.

–          nem nevezi meg – kifejezetten vagy közvetve – azt a tagállamot, amelynek az uniós joggal ellentétes intézkedés vagy gyakorlat tulajdonítható;

–          magánszemély vagy szerv cselekvését vagy mulasztását nehezményezi, kivéve ha az intézkedésből vagy a panaszból hatóságok részvételére derül fény, vagy olyan állítás fogalmazódik meg, hogy a hatóságok elmulasztották az említett cselekvéssel vagy mulasztással szembeni válaszlépéseket. A Bizottság minden esetben ellenőrzi, hogy a levél felfed-e a versenyjogi szabályokkal ellentétes magatartást (az EUMSZ 101. és 102. cikke);

–          elmulasztja-e sérelem ismertetését;

–          olyan sérelmet ismertet, amelynek kapcsán a Bizottság már egyértelműen, nyilvánosan és véglegesen állást foglalt, amiről értesíteni kell a panaszost;

–          olyan sérelmet ismertet, amely egyértelműen kívül esik az uniós jog hatályán.

4. Átvételi elismervény

A Bizottság a beérkezéstől számított tizenöt napon belül átvételi elismervényt állít ki a panaszos részére. Ez az átvételi elismervény megadja azt a nyilvántartási számot, amelyre bármely levezésben hivatkozni kell.

Ha egy adott ügy kapcsán nagyszámú panasz érkezik be, az egyéni átvételi elismervények az Európai Unió Hivatalos Lapjában és az Unió Europa szerverén való közzététellel helyettesíthetők.

Amennyiben a Bizottság úgy dönt, hogy nem veszi nyilvántartásba a levelet az alkalmazásban, erről postai úton értesíti a panaszost, és említést tesz az elutasítás egy vagy több – a 3. pont második bekezdésében felsorolt – indokáról.

Ilyen esetben a Bizottsága tájékoztatja a panaszost a panasz orvoslásának lehetséges alternatív módjairól, így a nemzeti bíróságokhoz, az európai ombudsmanhoz, a nemzeti ombudsmanhoz fordulás lehetőségéről, vagy bármely más nemzeti vagy nemzetközi panasztételi eljárásról.

5. A panasz benyújtásának módszerei

Ahhoz, hogy a panaszokat nyilvántartásba vegyék az alkalmazásban, írásban, levél, fax vagy e-mail formájában kell azokat benyújtani.

A panaszokat az Unió valamelyik hivatalos nyelvén kell készíteni.

A panasztételi folyamat gyorsítása érdekében ajánlott az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett[13] panasztételi űrlapot használni, amely kérelemre megkapható a Bizottságtól, illetve hozzáférhető a Bizottság weboldalán az Európai Unió szerverén (EUROPA), az alábbi internetcímen:

http://ec.europa.eu/eu_law/your_rights/your_rights_forms_hu.htm.

Az űrlap melléklete kifejti a jogsértési eljárás általános elveit, és hangsúlyozza, hogy a jogsértés Bíróság általi megállapításának semmilyen hatása nincs a panaszos jogaira nézve. Ebben a mellékleten arra is felkérik a panaszosokat, hogy használják ki a nemzeti szinten rendelkezésre álló jogorvoslati eszközöket.

Az uniós jog tagállami alkalmazásával kapcsolatos panaszok elküldhetők a Bizottság Főtitkárságához levélben az „1049 Brussels (Brüsszel), Belgium” címre, vagy e-mailben a SG-PLAINTES@ec.europa.eu e-mail címre, vagy benyújthatók a Bizottság egyik tagállami irodáján.

6. A panaszos és a személyes adatok védelme

A panaszosok személyazonossága és az általuk benyújtott információk csak előzetes beleegyezésükkel hozhatók az érintett tagállam tudomására, és az információközlésnek összhangban kell állnia többek között a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel[14].

7. A panaszosokkal való kommunikáció

A nyilvántartásba vételt követően a panasz az érintett tagállammal együttműködve vizsgálható tovább. A Bizottság erről írásban tájékoztatja a panaszost.

Ha később jogsértési eljárás kezdődik a panasz alapján, a Bizottság kapcsolatba lép a panaszosokkal, és írásban tájékoztatja őket az egyes eljárási lépésekről (hivatalos felszólítás, indokolással ellátott vélemény, a Bíróság elé utalás vagy az ügy lezárása).

Ha egy adott ügy kapcsán nagyszámú panasz érkezik be, az egyéni levelek az Európai Unió Hivatalos Lapjában és az Európai Unió Europa szerverén való közzététellel helyettesíthetők.

A panaszosok az eljárás során bármikor kérhetik, hogy a helyszínen és saját költségükre elmagyarázhassák a Bizottságnak panaszuk indokait, vagy pontosíthassák azokat.

8. A panaszok kivizsgálásának határideje

A Bizottság általános szabályként oly módon vizsgálja ki a panaszokat, hogy a panasz nyilvántartásba vételének időpontjától számított legfeljebb egy éven belül döntést hozhasson a hivatalos felszólítás kiadásáról vagy az ügy lezárásáról.

E határidő túllépése esetén a Bizottság a panaszost – kérelmére – írásban tájékoztatja.

9. A panasz kivizsgálásának kimenetele

A panasz kivizsgálása után a Bizottság a szóban forgó tagállammal szembeni eljárást megindító hivatalos felszólítást adhat ki, vagy véglegesen lezárhatja az ügyet.

A Bizottság mérlegelési jogkörén belül dönt a jogsértési eljárás megindításáról vagy megszüntetéséről.

A panaszos írásbeli tájékoztatást kap a panasza tárgyában hozott bizottsági határozatról, és az ügyben ez követően születő bármely bizottsági határozatról.

Ha egy adott ügy kapcsán nagyszámú panasz érkezik be, az egyéni levelek az Európai Unió Hivatalos Lapjában és az Európai Unió Europa szerverén való közzététellel helyettesíthetők.

10. Az ügy lezárása

Sürgős intézkedéseket kívánó rendkívüli körülmények fennállásától eltekintve, amennyiben a Bizottság azt tervezi, hogy nem tesz további intézkedést a panasz ügyében, erről előzetesen levélben értesíti a panaszost, megjelölve, hogy milyen okokból javasolja az ügy lezárását, és felkéri a panaszost, hogy négy héten belül nyújtsa be észrevételeit.

Ha egy adott ügy kapcsán nagyszámú panasz érkezik be, az egyéni levelek az Európai Unió Hivatalos Lapjában és az Európai Unió Europa szerverén való közzététellel helyettesíthetők.

Amennyiben a panaszos nem válaszol, vagy amennyiben a panaszossal neki felróható okokból nem lehet kapcsolatba lépni, vagy ha a panaszos észrevételei nem győzik meg a Bizottságot arról, hogy vizsgálja felül az álláspontját, az ügyet lezárják.

Amennyiben a panaszos észrevételei meggyőzik a Bizottságot arról, hogy felül kell vizsgálnia álláspontját, folytatódik a panasz kivizsgálása.

A panaszost írásban tájékoztatják a Bizottságnak a lezárásra vonatkozó döntéséről.

11. A jogsértési határozatok közzététele

A Bizottság jogsértési ügyekben hozott határozatait meghozataluktól számított egy héten belül közzéteszik a Főtitkárság alábbi internetes oldalán:          

http://ec.europa.eu/eu_law/infringements/infringements_decisions_hu.htm

Ha valamely tagállam számára indokolással ellátott véleményt küldenek vagy az adott ügyet a Bíróság elé utalják, a vonatkozó határozatról sajtóközleményt is közzétesznek, hacsak a Bizottság másképp nem dönt.

12. A jogsértési ügyek irataiba való betekintés

A jogsértési ügyek irataiba való betekintést a 2001/937/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat[15] mellékletében szereplő rendelkezésekkel végrehajtott 1049/2001/EK rendelet szabályozza.

13. Panasz benyújtása az európai ombudsmanhoz

Amennyiben egy panaszos úgy véli, hogy panaszának kezelése során a Bizottság hivatali visszásságot követett el azáltal, hogy elmulasztotta meghozni a fenti intézkedések valamelyikét, az EUMSZ 24. és 228. cikke értelmében az európai ombudsman elé terjesztheti az ügyet.

[1]               COM(2002) 141 végleges, 2002.3.20.

[2]               A módosított szövegben a 4. pontban szereplő „le cas échéant” szavak fordítását, amely az angol változatban tévesen „where necessary”-ként szerepelt, az „in such cases” szavakkal helyettesítettük. A 8. pontban szereplő „upon his request” szavakat, amelyek kimaradtak az angol és a svéd nyelvi változat fordításából, visszaillesztettük a szövegbe.

[3]               Lásd a következőket: a C-329/88 sz. Bizottság kontra Görögország ügyben 1989. december 6-án hozott ítélet [EBHT 1989, I-4159. o.]; a C-200/88 sz. Bizottság kontra Görögország ügyben 1990. november 27-én hozott ítélet [EBHT 1990, I-4299. o.]; a C-207/97 sz. Bizottság kontra Belgium ügyben 1999. január 21-án hozott ítélet [EBHT 1999, I-275. o.]; a C-212/98 sz. Bizottság kontra Írország ügyben 1999. november 25-én hozott ítélet [EBHT 1999, I-8571. o.]; a C-236/99 sz. Bizottság kontra Belga Királyság ügyben 2000. július 6-án hozott ítélet [EBHT 2000, I-05657. o.]; a C-383/00 sz. Bizottság kontra Németországi Szövetségi Köztársaság ügyben 2002. május 14-én hozott ítélet [EBHT 2002, I-04219. o.].

[4]               Lásd: a C-317/92 sz. Bizottság kontra Németország ügyben 1994. június 1-jén hozott ítélet [EBHT 1994, I-2039. o.]; a C-422/92 sz. Bizottság kontra Németország ügyben 1995. május 10-én hozott ítélet [EBHT 1995, I-1097. o.].

[5]               Lásd: a C-562/07 sz. Bizottság kontra Spanyolország ügyben 2009. október 6-án hozott ítélet [EBHT 2009, I-9553. o.].

[6]               Lásd: a T-571/93. sz. Lefebvre és társai kontra Bizottság ügyben 1995. szeptember 14-én hozott ítélet [EBHT 1995, II-2379. o.].

[7]               Lásd: a 175/84. sz. Krohn & Co. Import – Export Gmbh & Co. KG kontra Bizottság ügyen 1986. február 26-án hozott ítélet [EBHT 1986., I-753. o.]

[8]               Ehhez kapcsolódó további javaslatok találhatók az alábbi közleményben: „Az uniós környezetvédelmi intézkedések hozadékainak láthatóvá tétele – bizalomépítés az ismeretek gyarapítása és a reakcióképesség javítása révén” [COM (2012) 95 final] 2012.3.7.

[9]               Lásd e tekintetben: a T-105/95. sz. Bizottság kontra WWF UK ügyben 1997. március 5-én hozott ítélet [EBHT 1997, II-313. o.]; a T-191/99. sz. Bizottság kontra Petrie és társai ügyben hozott 2001. december 11-i ítélet [EBHT 2001., II-3677. o.]; a C-514/07 P., a C-528/07 P. és a C-532/07 P. Svédország és más országok / API és Bizottság ügyekben 2010. szeptember 21-én hozott ítélet.

[10]             HL L 345., 2001.12.29., 94. o.

[11]             HL L 145., 2001.5.31., 43. o.

[12]             HL L 83., 1999.3.27., 1. o.

[13]             HL C 119., 1999.4.30., 5. o.

[14]             HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

[15]             HL L 345., 2001.12.29., 94. o.

Top