4.8.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 229/1

---

Az Európai Unió parlamentjei uniós ügyekkel foglalkozó bizottságainak konferenciájára vonatkozó eljárási szabályzat

2011/C 229/01

PREAMBULUM

Ezen eljárási szabályzat célja, hogy elősegítse és javítsa az 1989. november 16–17-én Párizsban létrehozott, az Európai Unió parlamentjei uniós ügyekkel foglalkozó bizottságai konferenciájának (1) (a továbbiakban: COSAC) a munkáját.

A szabályzat alkalmazható a Tanács elnökségét betöltő tagállam parlamentje (a továbbiakban: elnökségi parlament) által összehívott más parlamenti bizottságok üléseire.

A COSAC tagjai az Európai Unióban a parlamentek közötti együttműködésről szóló, az Európai Unió parlamentjei elnökeinek 2008. június 19–21-én Lisszabonban tartott értekezlete által elfogadott iránymutatásokkal és nemzeti parlamenti gyakorlatukkal összhangban kívánnak dolgozni (2).

A 2011. május 29–31-i XLV., budapesti COSAC által elfogadott eljárási szabályzat a 2007. október 14–16-i XXXVIII., estorili COSAC által elfogadott eljárási szabályzat helyébe lép.

1.   A COSAC FELADATA ÉS HATÁSKÖRE

1.1.   A COSAC lehetővé teszi a rendszeres eszmecserét, az Európai Unió parlamenti szervei hatásköreinek sérelme nélkül.

1.2.   A Lisszaboni Szerződés felhatalmazza a COSAC-ot arra, hogy olyan észrevételeket fogalmazzon meg, amelyeket az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság figyelmére érdemesnek tart, és hogy előmozdítsa az információcserét és a bevált gyakorlatok megosztását a nemzeti parlamentek, illetve az Európai Parlament között, beleértve azok szakbizottságait is. Emellett a COSAC meghatározott kérdések, így különösen a közös kül- és biztonságpolitika – beleértve a közös biztonság- és védelempolitikát – megvitatása céljából parlamentközi konferenciákat is szervezhet.

1.3.   A COSAC által megfogalmazott észrevételek a nemzeti parlamenteket nem kötelezik, és azok álláspontját nem befolyásolják.

2.   AZ ÜLÉSEK LEBONYOLÍTÁSA

2.1.   Plenáris ülések

Minden egyes elnökség során tartanak egy COSAC plenáris ülést, figyelembe véve a tagállamok különböző parlamenti gyakorlatait, választási időszakait és munkaszüneti napjait. A következő ülés időpontját legkésőbb az előző ülés időpontjáig rögzítik és közzéteszik.

2.2.   Rendkívüli ülések

A COSAC rendkívüli üléseire akkor kerül sor, ha a nemzeti parlamentek uniós ügyekkel foglalkozó bizottságai elnökeinek, illetve az Európai Parlamentet képviselő személyek abszolút többsége ezt szükségesnek ítéli.

2.3.   Az elnökök ülései

Az uniós ügyekkel foglalkozó bizottságok elnökeinek és az Európai Parlamentet képviselő személy vagy személyek részvételével a COSAC minden plenáris ülése előtt előkészítő ülést tartanak, együttműködve a COSAC elnökségi trojkájával. Minden küldöttség az adott parlament két képviselőjéből áll.

2.4.   Az elnökök rendkívüli ülései

Az uniós ügyekkel foglalkozó bizottságok elnökeinek és az Európai Parlament megfelelő szervének rendkívüli üléseit – javaslat alapján – az elnökségi parlament rendezi meg az elnökségi trojkával folytatott konzultációt követően, vagy ha a nemzeti parlamentek uniós ügyekkel foglalkozó bizottságainak elnökeinek, illetve az Európai Parlamentet képviselő személyek abszolút többsége ezt szükségesnek ítéli.

2.5.   A COSAC elnökségi trojkája

A COSAC elnökségi trojkája az elnökségi nemzeti parlament, a korábbi, valamint a következő elnökség parlamentjei és az Európai Parlament küldöttségeiből áll. Minden küldöttség a parlamentek két-két képviselőjéből áll.

2.6.   Munkacsoportok

A COSAC határozhat munkacsoport felállításáról az Európai Unió tevékenységeihez kapcsolódó egyes kérdések tanulmányozására. Ilyen munkacsoport létrehozható akkor is, ha a nemzeti parlamentek uniós ügyekkel foglalkozó bizottságai elnökeinek, illetve az Európai Parlamentet képviselő személyek abszolút többsége ezt szükségesnek ítéli. A munkacsoport elnöke az elnökségi parlament uniós ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke. A munkacsoport titkársági teendőit az elnökségi parlament titkársága látja el a COSAC titkárságának segítségével.

2.7.   Az ülések dokumentálása

A fenti ülések napirendjeit legalább két héttel az ülések előtt, az ülések jegyzőkönyveit pedig legfeljebb két héttel az ülések után megküldik valamennyi nemzeti parlamentnek és az Európai Parlamentnek.

2.8.   Az ülések helyszíne

Az ülésekre az elnökséget betöltő tagállamban kerül sor. A rendkívüli ülések, az elnökök ülései, a COSAC elnökségi trojkájának ülései és a munkacsoportok ülései máshol is megtarthatók.

2.9.   Az ülések összehívása

A COSAC plenáris üléseit, az uniós ügyekkel foglalkozó bizottságok elnökeinek üléseit, a rendkívüli üléseket és a munkacsoportok üléseit az elnökségi parlament hívja össze.

2.10.   Az ülések előkészítése

A küldöttségek a napirendi pontokhoz kapcsolódóan leveleket/dokumentumokat küldhetnek az elnökségi parlament titkárságának, és az elnökségi parlament is kidolgozhat vitaanyagokat a konferencia számára.

2.11.   Az ülések tervezése

A COSAC megállapítja folyamatos, hosszú távú ülésrendjét.

3.   ÖSSZETÉTEL

3.1.   Plenáris és rendkívüli ülések

A nemzeti parlamenteket uniós ügyekkel foglalkozó bizottságuk vagy bizottságaik legfeljebb hat tagja képviseli. Az Európai Parlament hat taggal képviselteti magát. A parlamentek határozzák meg küldöttségük összetételét.

3.2.   Megfigyelők a tagjelölt országok parlamentjeiből

Minden tagjelölt ország parlamentjéből három képviselő megfigyelőként meghívást kap a COSAC plenáris és rendkívüli üléseire. Minden tagjelölt ország parlamentjéből két-két képviselő megfigyelőként meghívást kap az uniós ügyekkel foglalkozó bizottságok elnökeinek üléseire.

3.3.   Egyéb megfigyelők, szakértők és különleges vendégek

Az elnökség megfigyelőket hív a Tanács és a Bizottság Főtitkárságától és hívhat megfigyelőket az Európai Unió tagállamainak nagykövetségeitől, illetve az elnökségi trojkával folytatott konzultációt követően más nemzeti parlamentektől, továbbá szakértőket és különleges vendégeket is meghívhat.

3.4.   Az ülések nyilvánossága

A COSAC ülései eltérő határozat hiányában nyilvánosak.

4.   AZ ÜLÉSEK ELNEVEZÉSE

4.1.   A plenáris és a rendkívüli ülések elnevezése: „Az Európai Unió parlamentjei uniós ügyekkel foglalkozó bizottságai konferenciája – COSAC”. Az elnevezés előtt egy római szám, valamint az ülés időpontja és helyszíne szerepel.

5.   NAPIREND

5.1.   Minden év legutolsó plenáris ülése előtt a küldöttségek jelzik azokat a témákat, amelyeket a következő évben megvitatásra javasolnak. Ezt a kérdést az ülés végén tárgyalják meg. Az elnökségi trojka a nemzeti parlamentek Európai Unióban betöltött szerepéről szóló, a Lisszaboni Szerződéshez csatolt jegyzőkönyv 10. cikke rendelkezéseinek kellő figyelembevételével minden egyes elnökség kezdetén javaslatot tesz a Tanács, az Európai Parlament és az Bizottság munkaprogramjában szereplő vagy a COSAC tagjai által a fent említett ülésen tett javaslatokból vett egy vagy több témára.

5.2.   Minden napirendtervezet alapvető témája a COSAC azon szerepéből ered, hogy biztosítsa az információcserét és a bevált gyakorlatok megosztását az Európai Unió parlamentjei között, különösen a parlamenti ellenőrzés gyakorlati kérdéseivel kapcsolatban.

5.3.   A napirendtervezetet az elnökségi parlament uniós ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke dolgozza ki az uniós ügyekkel foglalkozó bizottságok elnökeivel és az Európai Parlament képviselőjével vagy képviselőivel folytatott konzultációt követően. A küldöttségek javasolhatják az elnökségi parlamentnek, hogy egy adott napirendi pontot illesszen be a napirendtervezetbe vagy távolítson el belőle.

5.4.   Maga az ülés határozza meg saját végleges napirendjét.

6.   NYELVEK

6.1.   A küldöttségek gondoskodnak az általuk előterjesztett dokumentumok angol és/vagy francia nyelvre történő lefordításáról.

6.2.   A részt vevő parlamentek angol és/vagy francia nyelven kapják meg a konferencia dokumentumait. Az egyes parlamentek gondoskodnak a hivatalos nyelvükre vagy nyelveikre történő fordításról.

6.3.   A plenáris üléseken az EU hivatalos nyelveire szinkrontolmácsolást biztosítanak.

6.4.   A COSAC észrevételeit egyetlen eredeti példányban angolul és franciául készítik el, és mindkét szöveg egyaránt hiteles.

7.   A COSAC ÉSZREVÉTELEI

7.1.   A COSAC a nemzeti parlamentek Európai Unióban betöltött szerepéről szóló, a Lisszaboni Szerződéshez csatolt jegyzőkönyv értelmében észrevételeket juttathat el az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.

7.2.   Minden küldöttség javasolhat a COSAC által elfogadandó észrevételeket. Észrevételtervezetet kell készíteni, amennyiben az elnökségi parlament az elnökségi trojkával való konzultációt követően javasolja, vagy a nemzeti parlamentek uniós ügyekkel foglalkozó bizottságai elnökeinek, illetve az Európai Parlamentet képviselő személyek abszolút többsége ezt szükségesnek ítéli, avagy ha a COSAC ülésén úgy határoz.

7.3.   Az észrevétel tervezetét a COSAC megfelelő ülése előtt kellő időben eljuttatják a küldöttségeknek annak érdekében, hogy elegendő időt hagyjanak számukra az alapos átvizsgáláshoz és észrevételeik megtételéhez.

7.4.   Az észrevétel végleges tervezetét az elnökök előkészítő ülésén készítik el, az adott COSAC-ülés során, és az tartalmazza valamennyi küldöttség észrevételeit és megjegyzéseit, beleértve a szavazáshoz kapcsolódó esetleges nyilatkozatokat is.

7.5.   Az észrevételeket a COSAC általában széles konszenzussal igyekszik elfogadni. Amennyiben ez nem lehetséges, az észrevételeket a leadott szavazatok legalább háromnegyedét kitevő minősített többséggel fogadják el. A leadott szavazatok háromnegyedének ugyanakkor legalább az összes szavazat felét ki kell tennie.

7.6.   Valamennyi küldöttség két szavazattal rendelkezik.

7.7.   Az észrevételt elfogadása után közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában, az Európai Unió hivatalos nyelvein.

7.8.   Elfogadását követően az elnökségi parlament elküldi az észrevételt az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság elnökének, és felkéri őket, hogy válaszolják meg azt.

8.   AZ ELNÖKSÉGI PARLAMENT SZEREPE

8.1.   A COSAC elnökségét az elnökségi parlament uniós ügyekkel foglalkozó bizottsága tölti be az említett elnökség során.

8.2.   Az elnökségi parlament titkársága készíti el a dokumentumokat az ülések számára. A COSAC titkársága ehhez segítséget nyújt.

8.3.   Az elnökségi parlament uniós ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke vagy elnökei látják el az ülések elnöki teendőit.

8.4.   Az elnökségi parlament uniós ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke javaslatot tesz az ülés tervezett menetére és a felszólalások hosszúságára, amelyek az ülés eltérő határozata hiányában négy percig tarthatnak.

8.5.   Az elnökségi parlament titkársága a COSAC titkársága által készített tervezet alapján elkészíti az ülés rövid jegyzőkönyvét.

8.6.   Az elnökségi parlament uniós ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke ismerteti a tanácskozás elnökségi trojka által megfogalmazott következtetéseit.

8.7.   Mandátumának időtartama alatt az elnökségi parlament titkársága biztosítja a titkárságot a COSAC tevékenységéhez. A COSAC titkársága ehhez segítséget nyújt.

9.   A COSAC TITKÁRSÁGA

9.1.   A COSAC titkársága az elnökségi trojka parlamentjeinek tisztviselőiből, valamint egy olyan állandó tagból áll, aki a titkárság tevékenységét támogatja.

9.2.   Az elnökségi trojka parlamentjeinek tisztviselőit az adott parlamentek maguk választják egy összesen tizennyolc hónapot kitevő, meg nem újítható időszakra.

9.3.   Az állandó tagot a COSAC elnökei nevezik ki az elnökségi trojka javaslata alapján. A jelöltnek, aki feladatát állandó tagként – egyszeri megújítási lehetőséggel – két évig látja el, valamely nemzeti parlament tisztviselőjének kell lennie.

9.4.   A COSAC titkársága valamennyi feladata ellátásában segítséget nyújt az elnökségi parlamentnek. A COSAC titkárságának tagjai feladataikat a COSAC-elnökség és az elnökségi trojka politikai felelőssége mellett, illetve a COSAC ülésein hozott határozatok értelmében végzik. Az állandó tag a COSAC titkárságának tevékenységét az elnökségi parlament utasításai szerint koordinálja.

9.5.   A titkárság állandó tagja brüsszeli kiküldetésének költségeit, valamint a titkárság egyéb szükséges technikai költségeit a hozzájárulni kívánó parlamentek együttesen viselik. A társfinanszírozott kiadások mértékét és a fizetési feltételeket a részt vevő parlamentek megállapodásban határozzák meg.

10.   A COSAC KÖVETKEZTETÉSEI ÉS HIVATALOS KÖZLEMÉNYEI

10.1.   Amennyiben a COSAC következtetések elfogadásáról dönt vagy hivatalos közleményt ad ki, a dokumentum tervezetét az elnökségi trojkának kell elkészítenie.

10.2.   A következtetések tervezetét a COSAC megfelelő ülése előtt kellő időben eljuttatják a küldöttségeknek annak érdekében, hogy elegendő időt hagyjanak számukra az alapos átvizsgáláshoz és észrevételeik megtételéhez.

10.3.   A következtetéseket és/vagy a hivatalos közleményeket az elnökségi parlament titkársága elküldi a nemzeti parlamenteknek, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.

11.   AZ ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT FELÜLVIZSGÁLATA

11.1.   A COSAC küldöttségei javaslatokat nyújthatnak be az eljárási szabályzat felülvizsgálatára. E javaslatokat írásban kell benyújtani az Európai Parlament valamennyi parlamentjének, legalább egy hónappal a COSAC üléseit megelőzően.

11.2.   Az eljárási szabályzat felülvizsgálatára irányuló javaslatokat a benyújtásukat követő első COSAC-ülésen napirendre kell tűzni.

11.3.   A javaslat elfogadásához az ülésen jelen lévő küldöttségek közötti egyhangúság szükséges. A küldöttségek tartózkodása nem akadályozza meg a javaslat elfogadását.

11.4.   A határozatképességhez a küldöttségek legalább kétharmada szükséges.

11.5.   Minden küldöttség egy szavazattal rendelkezik.

12.   HATÁLYBALÉPÉS

12.1.   Az eljárási szabályzatot egyetlen eredeti példányban angolul és franciául készítik el, és mindkét szöveg egyaránt hiteles, és közzéteszik az Európai Unió hivatalos nyelvein. Az eljárási szabályzat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététel napján lép hatályba.

---

(1)  Az „Európai Unió parlamentjei” kifejezés az Európai Unió tagállamainak nemzeti parlamentjeire (a továbbiakban: „nemzeti parlamentek”) és az Európai Parlamentre vonatkozik.

(2)  Amint az Európai Unión belül a nemzeti parlamentek szerepéről szóló jegyzőkönyv kimondja, a nemzeti parlamentek az adott tagállam saját alkotmányos berendezkedése és gyakorlata alapján ellenőrzik kormányukat az Unióval kapcsolatos tevékenységük terén.

---