INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

A személyzeti szabályzat jelenti az Európai Unióban és harmadik országokban különböző munkahelyeken, több mint 50 intézményben foglalkoztatott körülbelül 55 000 tisztviselő és egyéb alkalmazott foglalkoztatási és munkafeltételeinek jogi keretét.

Figyelemmel a történelmi kihívásokra, melyekkel az EU-nak ma szembe kell néznie, a személyzet minősége, elkötelezettsége, függetlensége és hűsége fontosabb, mint valaha. Ugyanakkor ezek miatt a kihívások miatt az összes közigazgatásnak, és azok minden egyes tagjának hatékonyabbá kell válnia, és alkalmazkodnia kell a változó európai gazdasági és társadalmi környezethez.

A világgazdaságban a közelmúltban bekövetkezett események, valamint a közkiadások konszolidációjának ennek következtében fellépő szükségessége nem maradhatnak hatás nélkül az európai közszolgálatra és valamennyi uniós intézmény, testület és ügynökség adminisztrációjára. Az Unió igazgatási kiadásai a 2007–2013-as többéves pénzügyi keretnek, amely az EU GDP-jének körülbelül 1 %-át teszi ki, csak mindössze 5,8 %-át érik el. Mindazonáltal fontos megmutatni, hogy valamennyi uniós intézmény és személyzetük folyamatosan törekszik a hatékonyságra és takarékosságra, valamint pénzügyi megszorításokat kell bevezetni, amint az Európa történik számos közigazgatásában történik.

Tekintettel arra, hogy az EU és intézményei jelentős kihívásokkal néznek szembe, a javaslatnak egyensúlyt kell teremtenie a hatékonyság és a gazdaságosság további növelésének szükséges ösztönzése, valamint az intézmények azon képességének megőrzése között, hogy azok képesek legyenek végrehajtani a szakpolitikákat. Ebbe beleértendők az Uniós intézmények, mint munkáltatók azon szükségletei is, hogy képesek legyenek különféle szakterületeken a legmagasabb szinten képzett személyzetet vonzani és megőrizni. Az intézmények olyan magasan képzett személyeket vesznek fel a munkaerőpiacról, akik képesek multikulturális és többnyelvű környezetben dolgozni, és akik hajlandóak külföldre költözni családjaikkal, és ott maradni. Az uniós intézményekben a közeljövőben várható nyugdíjazások fényében, amelyek főként a 2004 előtti 15 tagállamból származó személyzetet fogják érinteni, különösen nagy kihívás lesz a személyzet körében a tagállamok közötti földrajzi egyensúly fenntartása. Az európai demográfiai változások miatt a kiváló munkaerő vonzása és megtartása az összes tagállamból még nehezebb lesz a jövőben.

A javaslatot a személyzeti szabályzat átfogó, 2004. május 1–jén hatályba lépett reformja fényében kell szemlélni. Ez a reform gyökerestül átalakította az egész európai közszolgálati jogot, és komoly változásokat vezetett be az európai közszolgálat valamennyi területén. A teljes előmeneteli rendszert felülvizsgálták. Bevezettek egy új személyzeti kategóriát, a szerződéses alkalmazottakat, akiknek a fizetése általánosságban alacsonyabb. Felülvizsgálták a tisztviselők és az ideiglenes alkalmazottak alapilletmény-táblázatát, így lehetővé vált, hogy alacsonyabb besorolási fokozatban vegyenek fel személyzetet, akik ennek következtében alacsonyabb kezdőilletményt kapnak. A reform rugalmasabb és családbarátabb munkakörülményeket teremtett azáltal, hogy meghosszabbította a személyes okokkal indokolt szabadság maximális időtartamát, és bevezette a szülői szabadságot.

A nyugdíjrendszer tekintetében a nyugdíjkorhatár 60-ról 63 évre nőtt úgy, hogy a már aktív személyzet tekintetében átmeneti intézkedéseket vezettek be, az újonnan belépők nyugdíjjáruléka 2 %-ról 1,9 %-ra csökkent, és a 2004. május 1-je után szerzett nyugdíjjogosultságra többé nem vonatkoztak a magasabb megélhetési költségek miatti korrekciós együtthatók. A nyugdíjrendszer biztosításmatematikai mérlegének megőrzését biztosító módszer a személyzeti szabályzat XII. mellékletében kapott helyet. Végezetül elfogadtak egy, az uniós alkalmazottak fizetéseinek és nyugdíjainak kiigazítását szolgáló módszert.

Ezek a változások együttesen jelentős megtakarításokkal jártak az uniós költségvetés számára, és éves hatásuk folyamatosan nő: a reform idáig 3 milliárd EUR megtakarítást eredményezett, és 2020-ig további 5 milliárd EUR megtakarításhoz fog vezetni. Egy, a nyugdíjköltségek hosszútávú költségvetési hatásairól szóló tanulmány szerint hosszútávon a 2004-es nyugdíjköltség reform következtében elért megtakarítás meg fogja haladni az 1 milliárd EUR-t, nem beszélve az egyéb területeken kifejtett hatásokról.

A fizetések és nyugdíjak kiigazításának módszere 1972 óta létezett, és hasznos eszköznek bizonyult a fizetésemelésekkel kapcsolatos éves párbeszédek, és az ezekhez kapcsolódó lehetséges sztrájkok elkerülésére. Az évek során a módszert többször módosították, utoljára 2004-ben. Tekintettel arra, hogy a jelenleg hatályos módszer 2012-ben lejár, a Bizottság most új módszert javasol, ami egyfelől tükrözi a tagállamok által saját köztisztviselőik tekintetében elfogadott fizetésmódosításokat, másfelől orvosolja a 2009-es éves módosítással kapcsolatos tárgyalások során, és az azokat követően nyilvánvalóvá vált hiányosságokat. A nyugdíjjárulék számítási rendszere 2013. június 30-án lejár, és a Bizottság egy új rendszerre tesz javaslatot egy elterjedt biztosításmatematikai gyakorlattal összhangban.

A javaslat figyelembe veszi a Tanács következtetéseit és a EUMSZ 241. cikkével összhangban tett kérelmeket: a módszerre vonatkozó kivételi záradék alkalmazásával, az uniós tisztviselők nyugdíjrendszerével, ideértve a korai nyugdíjazási rendszert, valamint az előmeneteli rendszer szorosabb összekapcsolásával az illetményekkel és a feladatokkal kapcsolatban. Figyelembe veszi továbbá a személyzeti szabályzat egyes elavult elemeivel kapcsolatos bírálatokat abban a mértékben, amilyenben ezek helytállóak.

A Bizottság javaslata egyensúlyt teremt a költséghatékonyság és az intézmények humánerőforrás szükségletei között. Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a javaslat elfogadása esetén az uniós intézményeket továbbra is független, hatékony és modern európai közszolgálat fogja segíteni, ami lehetővé teszi számukra a szerződések által rájuk bízott feladataik ellátását.

2.           AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK EREDMÉNYEI ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK

A jelen javaslatot a vonatkozó eljárásokkal összhangban megtárgyalták a személyzet képviselőivel, és a javaslatba beépítették ezeknek a tárgyalásoknak az eredményeit.

Az elfogadás előtt a javaslatról konzultált a személyzeti szabályzati bizottság és az Európai Bizottság Személyzeti Bizottsága.

Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

Külső szakértők bevonására nem volt szükség.

3.           A JAVASLAT FŐBB ELEMEI

A személyzet 5 %-os csökkentése

A javaslat értelmében minden intézmény és ügynökség személyzetének létszámát 5 %-át csökkenteni kell, ez úgy valósulna meg, hogy a távozók, vagyis a nyugdíjba vonulóknak és azoknak, akiknek a szerződése lejár, a helyét nem töltenék fel. A költségvetési hatóság jövőbeli döntéseinek sérelme nélkül a személyzeti szabályzat 6. cikkének tükröznie kell az intézményeknek és az ügynökségeknek a személyzeti létszám csökkentésére vonatkozó kötelezettségét.

A fizetések és nyugdíjak kiigazításának módszere

Az új módszer megőrizné a nemzeti és az uniós tisztviselők fizetése fejlődésének párhuzamossági elvét, és kezelné a jelenlegi módszer hiányosságait.

– Az új módszer az összes tagállamban a fizetések névértékében bekövetkezett változásokat tükrözné (a tényleges fizetésekben bekövetkezett változások helyett). Így a módszer nem csak egy korlátozott minta, hanem az Európai Unió valamennyi tagállama tekintetében pontosan követni fogja a fizetésekben beállott változásokat;

– Annak érdekében, hogy különleges helyzetekben csökkenjen az időbeli lemaradás, az új kivételi záradékot két feltétel fennállása esetén automatikusan kellene alkalmazni: 1) az EU GDP-jének csökkenése, valamint 2) az EU személyzetének fizetése és nyugdíjainak kiigazított értéke és az EU GDP-jének változása meghaladja a 2 százalékpontot. Amennyiben mindkét feltétel teljesül, a kiigazítási érték fele a következő évre tolódna át. A záradék például 2009-ben életbe lépett volna.

– A brüsszeli nemzetközi index nem lenne figyelembe véve. A megélhetési költségek az egyes szolgálati helyeken és a tagállamokban való eltéréseit kiszámítanák, és korrekciós együtthatókban tükröznék. Luxemburg és Belgium tekintetében új közös korrekciós együttható lesz bevezetve, ami ezeket a tagállamokat egyetlen szolgálati helyként kezeli. Az első évre 100-on lesz rögzítve.

A javasolt módszer a jelenlegihez hasonlóan infláción lapuló indexálás, mivel egyszerűen csak követi a nemzeti köztisztviselők vásárlóerejének fejlődését, amiről minden tagállam nemzeti szinten dönt.

Szolidaritási adó

1982 óta, az olajválság hatásainak következtében a módszert egy, az illetményekre kivetett extra adóhoz kötötték. A gazdasági helyzet javulása ellenére az extra adót nem szüntették meg, hanem az a módszer automatikus alkalmazásához kötődő intézkedéssé vált. A javaslat értelmében a javasolt módszer időtartamára a szolidaritási adót 6 %-ra kell emelni.

A nyugdíjrendszer módosításai, melyek célja a demográfiai fejleményekkel történő lépéstartás

A rendes nyugdíjkorhatár 65 évre emelése

Jelenleg a 2004. május 1–je után felvett tisztviselők esetében a normál nyugdíjkorhatár 63 év. A 2004. május 1-je előtt felvett tisztviselőkre átmeneti rendelkezések vonatkoznak, melynek értelmében a nyugdíjkorhatár 60 és 63 év között változik.

A javaslat értelmében a tisztviselők normál nyugdíjkorhatára 2013. január 1-től 65 évre emelkedne. A 2004. előttiekhez hasonló átmeneti szabályok is bevezetésre kerülnének, például a 2013. május 1-je előtt felvett tisztviselők nyugdíjkorhatára 60 és 65 év között váltakozna.

Továbbá ezentúl nem csak rendkívüli okokból lehetne engedélyezni a 67 éves életkorig történő munkát.

További intézkedésekre is sor kerülne, melyek célja a szerzett nyugdíjjogosultságok, valamint a nyugdíjrendszer biztosításmatematikai egyensúlyának megőrzése kötelezettségének megfelelő figyelembevétele.

Az előrehozott nyugdíj korhatárának 58 évre emelése, és az előrehozott nyugdíjazásban részesülő tisztviselők számának csökkentése

Jelenleg az előrehozott nyugdíj minimális korhatára 55 év. Az új javaslat értelmében az előrehozott nyugdíj minimális korhatára 58 év lenne. Továbbá, egy adott évben a nyugdíjjogosultságok csökkenése nélkül előrehozott nyugdíjba vonuló tisztviselők maximális száma az előző évben az összes intézményben nyugdíjba vonuló tisztviselők 5 %-ban lenne rögzítve (szemben a jelenlegi rendszer szerinti 10 %-al). Ez a rendszer fennmaradna, mivel minden intézmény számára hasznos HR eszköznek bizonyult az utolsó bővítési gyakorlat során.

A nyugdíjjárulék számítási módjának a nemzetközi biztosításmatematikai gyakorlathoz igazítása

2013. június 30-án lejár a nyugdíjjárulék számítási rendszere. A javaslat szerint megmaradna ugyanaz a módszer, de a kamatok és az illetménynövekedés mozgóátlagát 30 évre növelnék. Egy 8 éves átmeneti időszak kerülne bevezetésre.

A módosítás eredményeképp a nyugdíjjárulék stabilabbá, és a kamatlábak rövidtávú változásaira kevésbé érzékennyé válna, és így kevésbé lenne vitatott. A számítási rendszer összhangba kerülne az általános biztosításmatematikai gyakorlattal, mivel az indítvány szerint a múltra vonatkozó 20 és 40 év közötti megfigyeléseket használnának a nyugdíjrendszerek egyensúlyának biztosítására.

A foglalkoztatás feltételeinek módosítása

Heti minimális munkaidő bevezetése

Az 5 %-os létszámcsökkentés következtében a személyzet minden tagjának ki kell vennie a részét a megnövekedett munkateherből ahhoz, hogy a változatlan politikai célokat el lehessen érni.

Ezért a személyzeti szabályzatban a javaslat szerint be kell vezetni a heti minimális munkaidőt, azaz 40 órát.

A rugalmas munkaidő-beosztás megőrzése

A rugalmas munkaidő-beosztás lehetővé teszi a munka és a magánélet összehangolását, valamint megkönnyíti a nemek közti megfelelő egyensúly kialakítását az intézményekben úgy, hogy eközben nem sérülnek a munkaidővel kapcsolatos kötelezettségek. Helyénvaló ezért erről egyértelműen rendelkezni a személyzeti szabályzatban. A vezetőkre nem terjednének ki ezek a személyzetre vonatkozó általános rendelkezések, mivel a vezetőknek felhatalmazásuk van az intézményektől arra, hogy beosszák a hozzájuk tartozó személyzet és a saját idejüket.

Juttatások és jogosultságok: Az éves utazási idő csökkentése, az éves utazási juttatás, valamint a költözési költségek és a kiküldetések utáni visszatérítésekre vonatkozó szabályok módosítása

A személyzet tagjai jelenleg évente származási helyükre szóló legfeljebb 6 napi utazási időre jogosultak. A javaslat szerint az éves utazási idő leghosszabb ideje három nap lenne.

Az éves utazási idő számításának alapja a kilométerben mért, vonattal megtett távolság, amely közlekedési mód gyakran nem a szokásos utazási mód a származási helyre. Ezért a távolságot földrajzi főkör szerinti távolságként lenne kiszámolva, melynek eredményeképp csökkenne az egyedi juttatás. Továbbá az éves utazási költségek kifizetése az EU tagállamainak területeire korlátozódna.

Annak érdekében, hogy mind az érintettek, mind az apparátus tekintetében csökkenjenek az adminisztratív terhek, egyszerűsíteni kell a költözési költségek visszatérítésére vonatkozó szabályokat. Ezért a javaslat értelmében költségplafonokat kell bevezetni, amelyek figyelembe veszik a tisztviselő vagy alkalmazott családi helyzetét, valamint a költözés és az ehhez kapcsolódó biztosítás átlagos költségét.

Módosítani kell a kiküldetésekre vonatkozó szabályokat azon intézmények speciális szükségleteinek figyelembevétele érdekében, melyek személyzete tagjainak gyakran kell az intézményük fő munkavégzési helyére utazniuk. A javaslat értelmében ilyen esetekben a szállásköltségeket átalányösszegként lehetne visszaigényelni.

Az intézményekre és az ügynökségekre vonatkozó átláthatósági intézkedések

A személyzeti szabályzat végrehajtása az intézmények és az ügynökségek által elfogadott intézkedéseken keresztül történik. A személyzeti szabályzat koherens és harmonizált végrehajtásának biztosítása, valamint az egyszerűsítés érdekében a bizottsági végrehajtási szabályok analógia alapján vonatkoznának az ügynökségekre.

Mindazonáltal az ügynökségek speciális helyzetére tekintettel azok a Bizottságtól kapott engedélyt követően elfogadhatnának eltérő végrehajtási szabályokat, vagy adott esetben határozhatnának úgy, hogy nem alkalmaznak semmilyen végrehajtási szabályt.

Az átláthatóság érdekében a Bíróság létrehozna egy nyilvántartást, mely valamennyi intézmény végrehajtási szabályait tartalmazná.

Az asszisztensek előmenetele, a titkárok új előmeneteli rendszere, és nagyobb rugalmasság a szerződéses személyzet felvétele során

A legmagasabb besorolási fokozatok megőrzése a legnagyobb felelősséget viselő személyzet számára

Annak érdekében, hogy egyértelmű kapcsolat legyen a felelősségek és a besorolási fokozat között, az asszisztensi csoport előmeneteli csoportja oly módon alakulna át, hogy a két legmagasabb besorolási fokozat (AST 10 és 11) olyan tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak számára lenne fenntartva, akik jelentős felelősséget viselnek a személyzeti igazgatás, a költségvetés végrehajtása és/vagy koordinációja tekintetében.

Új „AST/SC” csoport titkárok és irodai személyzet számára

Az AST személyzet jelen területein az előmeneteli rendszereket tovább kell a különböző felelősségi szintekhez idomítani annak érdekében, hogy az európai közszolgálatban kellőképp árnyalt előmeneteli rendszer álljon rendelkezésre, és hogy csökkenjenek az igazgatási költségek, amint ezt a többéves pénzügyi keret elővetíti. E célból be kell vezetni a titkárok és az irodai személyzet esetében az új „AST/SC” csoportot. Az e csoport esetében javasolt illetmények és előléptetési arányok megfelelő kapcsolatot teremtenek a felelősségi szint és a javadalmazás szintje között. Így lehetőség lesz a stabil, átfogó és kiegyensúlyozott európai közszolgálatot megőrizni, amit számos intézmény szükségesnek tart.

A szerződéses alkalmazottak felvétele

Az intézmények mozgásterének növelése érdekében a kisegítő szerződéses személyzetre vonatkozó maximális szerződési idő 3-ról 6 évre növekedne.

Továbbá, mivel a tisztviselők túlnyomó többségét továbbra is nyílt versenyvizsgák alapján vennék fel, az intézmények jogosultak lennének belső versenyvizsgákat tartani, melyek nyitva állnának a szerződéses személyzet előtt is.

Az indokolatlan földrajzi egyensúlytalanságok kezelése

A személyzet szabályzat előírja, hogy az Európai Unió tisztviselőit a lehető legszélesebb földrajzi alapon kell felvenni. Mindazonáltal a statisztikai adatok azt mutatják, hogy bizonyos nemzetek népességük Európai Unión belüli relatív súlyához képest felül-, míg mások jelentősen alulreprezentáltak. Ezek az egyensúlytalanságok különösen szembeötlőek bizonyos besorolási fokozatok esetében.

Ezért a személyzeti szabályzat 27. cikkét módosítani kell, hogy az intézmények intézkedéseket tehessenek a hosszútávon fennálló és jelentős földrajzi aránytalanságok kiküszöbölése érdekében úgy, hogy eközben érvényesüljön a legmagasabb szintű képzettségen, hatékonyságon és integritáson alapuló felvétel elve. Ezt az intézkedést általános végrehajtási rendelkezések útján kell megvalósítani, és 5 évente jelentést kell róla benyújtani.

Az ügynökségek személyzeti igazgatása hatékonyságának növelése

Az európai ügynökségek az Európai Unió intézményi palettájának fontos elemévé váltak. Ma 45 szervezet létezik (32 rendes ügynökség, 7 közös vállalkozás és 6 végrehajtási ügynökség). Személyzetük összesen majdnem 8000 fő, legtöbbjük ideiglenes alkalmazott. Mindazonáltal a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek nem felelnek meg teljes mértékben az olyan kis szervezetek igényeinek, mint az ügynökségek.

Ezért a Bizottság új ideiglenes alkalmazotti kategória bevezetését javasolja az ügynökségek tekintetében. Ezeket az ideiglenes alkalmazottakat átlátható és objektív kiválasztási folyamatot követően vennék fel, és határozatlan időre alkalmazhatóak lennének. Szükség esetén az ügynökségek szolgálati okból kirendelhetnék őket. Az ügynökségeknél dolgozó ideiglenes alkalmazottak továbbá teljes pályafutásuk során maximum 15 évnyi fizetés nélküli szabadságot vehetnének ki. Könnyebb lenne az ügynökségen belüli és az ügynökségek közötti mobilitás, mivel a besorolási fokozat és a fizetési fokozat megmaradna abban az esetben, ha új álláshelyre jelentkeznének, feltéve, hogy az új álláshely esetében a lehetséges besorolási fokozatok közt szerepel az érintettek besorolási fokozata.

Az ügynökségek rendelkeznének bizonyos szabad mozgástérrel azon bizottságok felállítása során, melyek a társadalmi párbeszédet alakítják, vagy amelyekkel döntéshozatal előtt konzultálni kell.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK

A javaslat kihatással jár az Európai Unió bevételeire és kiadásaira. Az átmeneti rendelkezések következtében egyes rendelkezések pénzügyi kihatása fokozatosan növekedne, és csak hosszútávon valósulna meg teljes mértékben. A többéves pénzügyi keret során a várható megtakarítások meghaladnák az 1 milliárd EUR-t. Hosszútávon a javasolt módosításokkal járó éves megtakarítás évi 1 milliárd EUR lenne. A jelen javaslathoz csatolt pénzügyi kimutatás további részleteket tartalmaz.

2011/0455 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 336. cikkére,

tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvre és különösen annak 12. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottságnak a személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

tekintettel a Bíróság véleményére,

tekintettel a Számvevőszék véleményére,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1) Az Európai Uniónak, és több mint 50 intézményének és ügynökségének magas színvonalú európai közszolgálatokkal kell rendelkeznie, amely lehetővé teszi, hogy feladatait a Szerződéseknek megfelelően a lehető legmagasabb színvonalon lássa el, és megfeleljen mindazon külső és belső kihívásoknak, amelyekkel a jövőben szembesülnie kell.

(2) Következésképpen egy keretet kell biztosítani a termelékenység és integritás tekintetében magasan képzett – a tagállamok állampolgárai közül földrajzi szempontból a lehető legszélesebb körből válogatott – személyzet felvételéhez, és e személyzet számára lehetővé kell tenni, hogy feladatait a lehető leghatékonyabban és legeredményesebben lássa el.

(3) A távolabbi cél a humánerőforrás igazgatás optimalizálása egy olyan európai közszolgálatban, amelyet kompetencia, függetlenség, lojalitás, pártatlanság és stabilitás, valamint kulturális és nyelvi sokszínűség jellemez.

(4) Annak biztosítása érdekében, hogy az Európai Unió tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak vásárlóereje a tagállamok központi kormányzatában dolgozó nemzeti köztisztviselőkével párhuzamosan alakuljon, fenn kell tartani a fizetések többéves kiigazítási mechanizmusának – ismert nevén: „a módszer” – elvét, 2022-ig meghosszabbítva annak alkalmazását, az ötödik év végén egy felülvizsgálat előírásával. A jellegében mindig igazgatási jellegű módszer működése és az azon helyzet között feszülő ellentét, miszerint a Tanács a módszer eredményét egyedül állapítja meg, nincs összhangban a Lisszaboni Szerződéssel, és nehézségekhez vezetett a múltban. Ezért helyénvaló a jogalkotónak megengedni, hogy a személyzeti szabályzat e módosításainak elfogadása során olyan módszert vezessen be, mely évente automatikus módon aktualizálna minden illetményt, nyugdíjat és juttatást. Ez az aktualizálás az összes tagállam által nemzeti szinten a saját köztisztviselői tekintetében hozott illetménymódosításokra vonatkozó politikai döntéseken alapulna.

(5) Fontos biztosítani a díjazás és a nyugdíjak aktualizálására szolgáló statisztikai adatok minőségét. A nemzeti statisztikai hivataloknak a pártatlanság elvével összhangban kell nemzeti szinten az adatokat gyűjteni, és azokat továbbítani az Eurostat számára.

(6) A módszer alkalmazásából az Európai Unió tisztviselői és egyéb alkalmazottai számára adódó potenciális előnyöket a speciális adó rendszerének fenntartásával kell kiegyensúlyozni, melynek elnevezése „szolidaritási adóra” módosulna. Noha a hatályos speciális adó a 2004 és 2012 közötti időszakban fokozatosan emelkedett, és átlagos mértéke 4,23 % volt, a jelen körülmények között helyénvalónak tűnik a szolidaritási adót egységesen 6 %-ra emelni a nehéz gazdasági helyzet és annak szerte az Európai Unióban az államháztartásokra gyakorolt hatásainak figyelembevétele érdekében. Egy ilyen szolidaritási adónak az Európai Unió valamennyi tisztviselőjére és egyéb alkalmazottjára vonatkozni kell ugyanazon időszak alatt, mint amelyikre maga a „módszer” érvényes.

(7) A demográfiai változások és az érintett népesség változó korösszetétele miatt emelni kell a nyugdíjkorhatárt, ezt azonban a már szolgálatban álló uniós tisztviselők és egyéb alkalmazottak tekintetében átmeneti intézkedéseknek kell kísérnie. Ezekre az átmeneti intézkedésekre a már szolgálatban álló tisztviselők, akik már befizetéseket eszközöltek az Európai Unió tisztviselőinek fiktív nyugdíjalapjába, szerzett jogainak tiszteletben tartása érdekében van szükség.

(8) Mivel az Európai Unió nyugdíjalapja biztosításmatematikai egyensúlyban van, és ezt az állapotot rövid- és hosszútávon meg is kell őrizni, a 2013. január 1-je előtt felvett személyzetet kárpótolni kell nyugdíjbefizetéseiért olyan átmeneti intézkedések útján, mint a nyugdíjösszeg gyorsabb növekedése a törvényes nyugdíjkorhatár betöltését követően szerzett szolgálati évek után (barcelonai ösztönző), illetve 60 éves életkor és a törvényes nyugdíjkorhatár között a korai nyugdíjazással járó nyugdíjcsökkenés felének alkalmazása.

(9) Az általánosan elfogadott biztosítástematikai gyakorlat szerint a nyugdíjrendszerek egyensúlyának megőrzése végett a kamatok és az illetménynövekedés tekintetében 20 és 40 év közötti időtartam eredményeit kell alapul venni. A kamatok és az illetménynövekedések mozgóátlagát ezért egy 8 éves átmeneti időszakkal 30 évre kell kiterjeszteni.

(10) A Tanács felkérte a Bizottságot egy tanulmány elkészítésére, illetve azt követő javaslatok benyújtására a személyzeti szabályzat 5. cikk (4) bekezdésével, az I. melléklet A. szakaszával és a 45. cikk (1) bekezdésével kapcsolatban abból a célból, hogy egyértelmű kapcsolat legyen az AST csoportban a felelősségek és a besorolási fokozat között, és hogy az előléptetésekkel kapcsolatban a felelősségek nagyobb hangsúlyt kapjanak az érdemesség vizsgálatakor.

(11) E felkérésre figyelemmel helyénvaló a magasabb besorolási fokozatokba való előléptetést olyan feladatok ellátásától függővé tenni, melyek jelentősége indokolja a tisztviselő előléptetését a magasabb besorolási fokozatba.

(12) Az AST csoportban az előmeneteli csoportot úgy kell átalakítani, hogy a legmagasabb besorolási fokozatok korlátozott számú tisztviselő számára legyenek fenntartva, akik a személyzeti igazgatás, költségvetési végrehajtás vagy koordináció terén a legnagyobb felelősséget viselik ebben a csoportban.

(13) Tekintettel az előmeneteli rendszereknek az eltérő mértékű felelősségi körökhöz igazítására az AST csoport jelenlegi területein, mely egyben az igazgatási kiadások csökkentéséhez való elkerülhetetlen hozzájárulás is, egy új „AST/SC” csoportot kell létrehozni titkárok és irodai személyzet számára. Az illetmények és előléptetési arányok megfelelő kapcsolatot teremtenek a felelősségi szint és a javadalmazás szintje között. Eképpen meg lehet őrizni az európai közszolgálat stabilitását és átfogó jellegét.

(14) Az intézmények lecsökkenő személyzeti létszámának kompenzációja érdekében az intézményekre vonatkozó munkaidőt összhangba kell hozni az Európai Unió egyes tagállamaiban érvényes munkaidővel. A heti minimális munkaidő bevezetése biztosítani fogja, hogy az intézmények személyzete képes legyen megbirkózni az Európai Unió politikai céljaiból adódó munkateherrel, ugyanakkor egyben így az Európai Unió közszolgálatában a szolidaritás érdekében harmonizálódnak a munkafeltételek.

(15) A rugalmas munkaidő beosztás a modern és hatékony közigazgatás elengedhetetlen eleme, ami lehetővé teszi a családbarát munkakörülményeket és a nemek közti megfelelő egyensúlyt az intézményekben. Ezért szükséges erről kifejezetten rendelkezni a személyzeti szabályzatban.

(16) Az éves utazási időre, valamint a származási hely és a foglalkozási hely közötti utazási költségek éves térítésére vonatkozó szabályokat alkalmazásuk egyszerűbbé és átláthatóbbá tétele érdekében modernizálni és ésszerűsíteni kell, valamint összekapcsolni az emigráns státusszal. Különösképp az éves utazási időt legfeljebb három napra kell korlátozni.

(17) Hasonlóképp egyszerűsíteni kell a költözési költségek visszatérítésére vonatkozó szabályokat, hogy mind az érintettek, mind az apparátus tekintetében csökkenjenek az adminisztratív terhek. Ezért költségplafonokat kell bevezetni, amelyek figyelembe veszik a tisztviselő vagy alkalmazott családi helyzetét, valamint a költözés és az ehhez kapcsolódó biztosítás átlagos költségét.

(18) A személyzet bizonyos tagjainak rendszeresen kell intézményük fő munkavégzési helyére kiküldetéseket teljesíteniük. Ezeket a helyzeteket a kiküldetésekre vonatkozó jelenlegi szabályok nem megfelelően veszik figyelembe. Ezért ezeket a szabályokat úgy kell módosítani, hogy ilyen esetekben a szállásköltségeket átalányösszegként lehessen visszaigényelni.

(19) Helyénvaló rugalmasabb kereteket biztosítani a szerződéses alkalmazottak foglalkoztatásához. Ezért lehetővé kell tenni az Európai Unió intézményei számára, hogy legfeljebb hat éves időtartamra szerződtessenek tisztviselők vagy ideiglenes alkalmazottak felügyelete alatt szerződéses alkalmazottakat. Továbbá, mivel a tisztviselők túlnyomó többségét továbbra is nyílt versenyvizsgák alapján vennék fel, az intézményeknek jogosultnak kell lenniük belső versenyvizsgákat tartani, melyek nyitva állnának a szerződéses személyzet előtt is.

(20) Szükség van az új szabályok és intézkedések fokozatos alkalmazását lehetővé tevő átmeneti rendszerre, ugyanakkor nem sérülhetnek a már a személyzeti szabályzat e módosításainak hatályba lépését megelőzően alkalmazott személyzetnek a szerzett jogai és jogos elvárásai.

(21) Az egyszerűsítés és a következetes személyzeti politika érdekében a Bizottság által a személyzeti szabályzat végrehajtása érdekében elfogadott szabályoknak analógia alapján az ügynökségekre is vonatkozniuk kell. Mindazonáltal annak biztosítása érdekében, hogy az ügynökségek speciális helyzetét szükség esetén figyelembe lehessen venni, az ügynökségeknek jogosultnak kell lennie a Bizottság engedélyét kérni olyan végrehajtási szabályok elfogadására, melyek eltérnek a Bizottság által elfogadottaktól, vagy arra, hogy ne alkalmazzanak semmilyen végrehajtási szabályt.

(22) Az Európai Unió Bíróságán létre kell hozni és vezetni kell a személyzeti szabályzat végrehajtása érdekében elfogadott valamennyi szabály nyilvántartását. Ez a nyilvántartás, melyhez minden intézmény és ügynökség hozzáférhetne, átláthatóságot biztosítana, és előmozdítaná a személyzeti szabályzat egységes alkalmazását.

(23) A végrehajtási szabályok elfogadására vonatkozó szabályok harmonizációja és egyértelműsítése érdekében, tekintettel azok belső és igazgatási jellegére, helyénvaló a vonatkozó döntéshozatali hatásköröket a kinevezésre jogosult, és a szerződéskötésre jogosult hatóságra ruházni.

(24) Figyelemmel az ideiglenes alkalmazottak magas számára az ügynökségeknél, valamint a következetes személyzeti politika meghatározása iránti igényre, szükség van az ideiglenes alkalmazottak egy új kategóriájának kialakítására, valamint az e kategóriára vonatkozó speciális szabályok megállapítására.

(25) A személyzeti szabályzatban foglalt célok elérése érdekében a rendelet mellékleteinek módosítása tekintetében a Bizottságra kell átruházni a jogi aktusoknak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően történő elfogadását, különösen a munkafeltételek bizonyos részletei tekintetében.

(26) A Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megfogalmazása során biztosítania kell a megfelelő dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács számára történő egyidejű, idejében és megfelelő módon történő átadását.

ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata a következőképpen módosul:

(1)          Az 1d. cikk (3) bekezdésében az „intézmények” szó helyébe az „intézmények kinevezésre jogosult hatóságai” kifejezés lép.

(2)          A 5. cikk a következőképpen módosul:

(a) az (1) és (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„1. Az e személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó álláshelyeket, a vonatkozó feladatok természetére és fontosságára tekintettel a tanácsosok csoportjába (a továbbiakban: „AD”) az asszisztensek csoportjába (a továbbiakban: „AST”), valamint a titkárok és irodai alkalmazottak csoportjába (a továbbiakban „AST/SC”) sorolják.

2. Az AD csoport tizenkét besorolási fokozatot tartalmaz, amelyek az igazgatói, tanácsadói és elemzői, valamint a nyelvi és tudományos feladatoknak felelnek meg. Az AST csoport tizenegy besorolási fokozatot tartalmaz, amelyek a végrehajtási és technikai feladatoknak felelnek meg. Az AST/SC csoport hat besorolási fokozatot tartalmaz, amelyek az irodai és titkári feladatoknak felelnek meg.”;

(b) A (3) bekezdés a) pontjában az „AST csoportban” szavak után az „és az AST/SC csoportban” szavak kerülnek beillesztésre.

(c) A (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

'4. Az álláshely–típusokat tartalmazó táblázatot az I. melléklet A szakasza tartalmazza. E táblázatra tekintettel minden intézmény kinevezésre jogosult hatósága– a személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően – részletesebben meghatározhatja az egyes álláshely–típusokhoz kapcsolódó feladatokat és hatásköröket.”;

(3)          A 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:

6. cikk

1. Az egyes intézményekre vonatkozó költségvetési szakaszokhoz mellékelt létszámterv minden besorolási fokozat és minden csoport esetében feltünteti az álláshelyek számát.

Minden intézmény létszámterve tükrözi a többéves pénzügyi keretben szereplő kötelezettségvállalásokat és a keret végrehajtásáról szóló intézményközi megállapodást.

2. Ez a terv az érdemeken alapuló előmenetel a személyzeti szabályzat 45. cikkében megállapított elvének sérelme nélkül biztosítja, hogy az év január 1-jén minden egyes intézménynél a létszámterv minden besorolási fokozatában a betöltetlen álláshelyek száma megfelel a megelőző év január 1-jén az alacsonyabb besorolási fokozatban aktív foglalkoztatásban lévő tisztviselők száma és az arra a besorolási fokozatra az I. melléklet B. szakaszában megadott arányszám szorzatának. Ezeket az arányszámokat 2013. január 1-jétől ötéves átlag alapján kell alkalmazni.

3. Az I. melléklet B. szakaszában megállapított arányszámokat a 2013. január 1-től kezdődő ötéves időszak végén a Bizottság által az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott jelentés és a Bizottság javaslat alapján felülvizsgálják.

Az Európai Parlament és a Tanács az Európai Unió működéséről szóló szerződés 336. cikkével összhangban határoz.

4. Az ötéves időszak letelte után a Bizottság jelent az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az AST/SC csoportra vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról, és a XIII. melléklet 30. cikkében foglalt átmeneti intézkedésekről, figyelembe véve valamennyi intézményben a titkári és irodai feladatokat ellátó személyzet iránti igény fejlődését, valamint az AST csoportban az állandó és ideiglenes álláshelyek változásait, és a II. besorolási fokozatban a szerződéses alkalmazottak létszámát.”;

(4)          A 9. cikk a következőképpen módosul:

a)      A (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„1. Az (1a) bekezdés sérelme nélkül minden intézményben létrejön:

– egy személyzeti bizottság, amely a különböző alkalmazási helyek szerinti részlegekbe szerveződhet,

– egy, vagy – ha a tisztviselők száma az alkalmazási helyeken szükségessé teszi – több vegyesbizottság,

– egy, vagy – ha a tisztviselők száma az alkalmazási helyeken szükségessé teszi – több fegyelmi tanács,

– egy vagy – ha a tisztviselők száma az alkalmazási helyeken szükségessé teszi – több, a szakmai alkalmatlansággal foglalkozó tanácsadó vegyes bizottság,

– szükség esetén egy értékelésekért felelős bizottság;

– egy rokkantsági bizottság,

amelyek ellátják az e személyzeti szabályzat által rájuk ruházott feladatokat.”;

b)      Az 1a. bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„E személyzeti szabályzat egyes rendelkezéseinek végrehajtására két vagy több intézmény számára közös vegyesbizottság hozható létre. Az (1) bekezdés szerinti egyéb bizottságok és a fegyelmi tanács létrehozhatóak két vagy több ügynökség által közös testületekként.”;

c)      A (2) bekezdés az első albekezdés után a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az ügynökségek a személyzetük összetételének figyelembevétele érdekében a személyzeti bizottságok tagsága tekintetében eltérhetnek a II. melléklet 1. cikkében foglaltaktól. Az ügynökségek határozhatnak úgy, hogy nem neveznek ki helyettes tagokat a közös bizottságba vagy a II. melléklet 2. cikkében meghatározott bizottságokba.”;

(5)          A 10. cikk első albekezdésének második mondatában az „intézmények” szó helyébe az „az intézmények kinevezésre jogosult hatóságai” kifejezés lép.

(6)          A 18. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„1. A tisztviselő által feladatainak ellátása során készített valamennyi írásos anyaggal vagy más munkával kapcsolatos minden jog az Európai Unió tulajdona, vagy amennyiben az ilyen írásos anyag vagy munka az Európai Atomenergia Közösséghez kapcsolódik, ezen Közösség tulajdona. Az Uniónak, illetve adott esetben az Európai Atomenergia Közösségnek joga van jogi úton megszereznie az ilyen munkák szerzői jogát.”;

(7)          A 26a. cikkben az „intézmények” szó helyébe az „intézmények kinevezésre jogosult hatóságai” kifejezés lép.

(8)          A 27. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„27. cikk

A felvétel során arra kell törekedni, hogy az intézmények részére olyan tisztviselők munkáját biztosítsák, akik megfelelnek az alkalmasság, a hatékonyság és a feddhetetlenség legmagasabb követelményeinek, és akiket az Európai Unió tagállamainak állampolgárai közül a lehető legszélesebb földrajzi alapon vettek fel. Semmilyen álláshely sem tartható fenn valamely meghatározott tagállam állampolgárai számára.

Az Uniós polgárok egyenlőségének elve lehetővé teszi valamennyi intézmény számára, hogy objektív körülmények által nem igazolt, a tisztviselők nemzetiség szerinti megoszlása tekintetében hosszútávon fennálló és jelentős egyensúlyhiány észlelése esetében korrekciós intézkedéseket fogadjanak el. Ezek a korrekciós intézkedések nem vezethetnek az érdem alapú kiválasztástól eltérő felvételi követelményekhez. Ilyen korrekciós intézkedések elfogadása előtt az intézmény kinevezésre jogosult hatósága a 110. cikkel összhangban általános rendelkezéseket fogad el e bekezdés végrehajtása céljából.

A Bizottság 2013. január 1-től számított öt év elteltével jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az előző bekezdés végrehajtásáról.”;

(9)          A 29. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„A kinevezésre jogosult hatóság a b) ponttól eltérően határozhat úgy, hogy a tisztviselők túlnyomó többségének nyílt versenyvizsgán alapuló felvétele elvének megőrzése mellett belső versenyvizsgát rendez az intézmény számára, melyen az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 3a. és 3b. cikkében meghatározott szerződéses alkalmazottak is részt vehetnek.”;

(10)        A 31. cikkben a (2) bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A 29. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, a tisztviselőket csak az SC 1, az AST 1–AST 4 besorolási fokozatba vagy az AD 5–AD 8 besorolási fokozatba veszik fel.”

(11)        A 32. cikk harmadik bekezdésében az „intézmények” szó helyébe az „egyes intézmények kinevezésre jogosult hatóságai” kifejezés lép.

(12)        A 37. cikk b) pontjának második francia bekezdésében az „intézmények” szó helyébe az „intézmények kinevezésre jogosult hatóságai” kifejezés lép.

(13)        A 42a. cikk a következőképpen módosul:

a)      Az első bekezdés második mondatában az „intézmények” szó helyébe az „egyes intézmények kinevezésre jogosult hatóságai” kifejezés lép.

b)      A harmadik bekezdés utolsó mondatában az „igazítják ki” kifejezés helyébe a „vizsgálják felül” kifejezés lép;

(14)        A 43. cikk a következőképpen módosul:

a)      Az első bekezdés első mondatában az „egyes intézmények” kifejezés helyébe az „egyes intézmények kinevezésre jogosult hatóságai” kifejezés lép;

b)      Az első bekezdés második mondatában az „egyes intézmények” kifejezés helyébe az „egyes intézmények kinevezésre jogosult hatóságai” kifejezés lép;

(15)        A 45. cikk a következőképpen módosul:

a)      az (1) bekezdés a második mondat után a következő mondattal egészül ki:

„A tisztviselők csak akkor léptethetők elő a következő magasabb besorolási fokozatba, ha az I. melléklet A. szakaszában felsorolt álláshely–típusoknak megfelelő álláshelyet töltenek be, kivéve a 4. cikkben és a 29. cikk (1) bekezdésében meghatározott eljárás alkalmazása esetén.”;

b)      A (2) bekezdés első mondatában az „Európai Unióról szóló szerződés 55. cikkében” kifejezés helyébe az „Európai Unióról szóló szerződés 55. cikk (1) bekezdésében” kifejezés lép;

c)      A (2) bekezdés második mondatában az „intézmények” szó helyébe az „intézmények kinevezésre jogosult hatóságai” kifejezés lép.

(16)        A 45a. cikk (5) bekezdésében az „intézmények” szó helyébe az „egyes intézmények kinevezésre jogosult hatóságai” kifejezés lép.

(17)        A 48. cikk harmadik bekezdésében az „AST csoportba tartozó tisztviselők” szavak helyébe az „AST és az AST/SC csoportokba tartozó tisztviselők” szavak lépnek.

(18)        Az 50. cikk utolsó bekezdésében az „55.” szám helyébe az „58.” szám lép;

(19)        A 51. cikk a következőképpen módosul:

a)      Az első bekezdés első mondatában a „Minden intézmény” kifejezés helyébe az „Minden intézmény kinevezésre jogosult hatósága” kifejezés lép;

b)      A (6) bekezdés első albekezdésének első és utolsó mondatában az „1. besorolási fokozat” és az „1. besorolási fokozatba” szavak helyébe az „AST 1 besorolási fokozat” és az „AST 1 besorolási fokozatba” szavak lépnek.

(20)        A 52. cikk b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b) saját kérésére azon hónap utolsó napján, amelyre vonatkozóan a kérelmet benyújtotta, ha az érintett a VIII. melléklet 9. cikkének megfelelően eleget tesz az azonnali nyugdíjfizetés követelményeinek, és életkora 58 és 65 év közé esik. A 48. cikk második bekezdésének második mondatát analógia útján kell alkalmazni.

A tisztviselő azonban saját kérésére, és amennyiben azt a kinevezésre jogosult hatóság a szolgálat érdekében indokoltnak találja, 67 éves koráig tovább dolgozhat, amely esetben automatikusan nyugdíjazzák azon hónap utolsó napján, amelyben az említett kort betölti.";

(21)        A 55. cikk a következőképpen módosul:

a)      A bekezdések számozottakká válnak;

b)      A (2) bekezdés első mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„A rendes munkaidő heti 40–42 óra között váltakozhat, a napi munkaidőt a kinevezésre jogosult hatóság határozza meg”;

c)      A harmadik bekezdés második mondatában az „intézmény” szó helyébe az „valamennyi intézménynek a kinevezésre jogosult hatósága” kifejezés lép.

d)      A szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

'4. Az egyes intézmények kinevezésre jogosult hatóságai rugalmas munkaidőt vezethetnek be. Azok a tisztviselők, akikre vonatkozik a 44. cikk második bekezdése, az ilyen rugalmas munkaidő igénybevétele nélkül osztják be munkaidejüket.”;

(22)        Az 55a. cikk a következőképpen módosul:

a)      A (2) bekezdés első albekezdésének e) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„e) a nyugdíjkorhatár elérése előtti három év során, de az 58. életév betöltése előtt nem”;

b)      A (2) bekezdés második albekezdésében a „vagy az 55 éves kor betöltésétől kezdve” szavak helyébe az „vagy a nyugdíjkorhatár betöltése előtti három év során, de az 58. életév betöltése előtt nem” szavak lépnek;

(23)        Az 56. cikk harmadik bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az SC 1–SC 6 besorolási fokozatba és az AST 1–AST 4 besorolási fokozatba tartozó tisztviselők az általuk teljesített túlórák alapján a VI. melléklet rendelkezései szerint kompenzációs szabadságra jogosultak; amennyiben szolgálati okokból a kompenzációs szabadság biztosítására a túlórák teljesítését követő hónapban nincs lehetőség, a tisztviselők díjazásra jogosultak.”

(24)        Az 56a. cikk második bekezdése és az 56b. cikk második bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép:

„A Bizottság a személyzeti szabályzati bizottsággal való konzultációt követően a 110a. és a 110b. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal meghatározza az ilyen juttatásokra jogosult tisztviselők előmeneteli csoportjait, a juttatások nyújtásának feltételeit és a juttatások arányait.”;

(25)        Az 56c. cikk második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

A Bizottság a személyzeti szabályzati bizottsággal való konzultációt követően a 110a. és a 110b. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal meghatározza a külön juttatásokra jogosult tisztviselők kategóriáit, az ilyen juttatások nyújtásának feltételeit és a juttatások arányait.”;

(26)        Az 57. cikk első bekezdésében az „intézményei” szó helyébe az „intézmények kinevezésre jogosult hatóságai” kifejezés lép.

(27)        A 61. cikkben az „intézményei” szó helyébe az „intézmények kinevezésre jogosult hatóságai” kifejezés lép.

(28)        A 63. cikk a következőképpen módosul:

a)      A második bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az eurótól eltérő pénznemben folyósított díjazást az Európai Unió általános költségvetésének végrehajtásához a tárgyév július 1-jén használt átváltási árfolyam alapján kell kiszámítani.”

b)      A harmadik bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az átváltási árfolyamokat évente visszamenőleges hatállyal felül kell vizsgálni a díjazások 65. cikk szerinti éves felülvizsgálatával egyidejűleg.”;

c)      A negyedik bekezdést el kell hagyni;

(29)        A 64. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„A tisztviselő euróban kifejezett díjazását, az e személyzeti szabályzatban vagy annak végrehajtási rendeleteiben meghatározott kötelező levonások megtörténte után a különböző alkalmazási helyeken fennálló életkörülményektől függően egy 100 % fölötti, azzal egyenlő, vagy az alatti korrekciós együtthatóval kell súlyozni.

A korrekciós együtthatók felülvizsgálata évente a XI. melléklet szerint történik. A felülvizsgált értékeket az egyes intézmények kinevezésre jogosult hatóságai a személyzet tájékoztatása érdekében a felülvizsgálat lezárultától számított két héten belül közzéteszik.”;

(30)        A 65. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. Az Európai Unió tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak díjazását a XI. melléklet szerint évente felülvizsgálják. E felülvizsgálatot az év vége előtt kell elvégezni, a Bizottságnak az Európai Unió Statisztikai Hivatalának a tagállamok nemzeti statisztikai hivatalaival egyetértésben elkészített statisztikai adatokon alapuló közös jelentése alapján; A statisztikai adatok a tagállamokban július 1-jén fennálló helyzetet tükrözik.

A 42a. cikk második és harmadik paragrafusában, a 66. és a 69. cikkben, az 1. cikk (1) bekezdésében, a 2. cikk (1) bekezdésében, a 3. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 4. cikk (1) bekezdésében, a 7. cikk (2) bekezdésében, a 8. cikk (2) bekezdésében, a VII. melléklet 10. cikke (1) bekezdésében és a XIII. melléklet 8. cikke (2) bekezdésében szereplő összegeket, továbbá a VII. melléklet korábbi 4a. cikkében szereplő, a XIII. melléklet 18. cikke (1) bekezdése szerint felülvizsgálandó összegeket, a 24. cikk (3) bekezdésében, a 28a. cikk (3) bekezdése második albekezdésében, a 28a. cikk (7) bekezdésében, a 93. és a 94. cikkben, a 96. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében, a 96. cikk (7) bekezdésében, továbbá az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételei 133., 134. és 136. cikkében, a Tanács 300/76/ESZAK, EGK, Euratom rendelet 1.cikke (1) bekezdésének első albekezdésében szereplő összegeket, valamint a Tanács 260/68/EGK, EURATOM, ESZAK rendelet 4. cikkében szereplő összegekre vonatkozó együtthatót a XI. melléklet szerint évente felülvizsgálják. A felülvizsgált összegeket az egyes intézmények kinevezésre jogosult hatóságai a személyzet tájékoztatása érdekében a felülvizsgálat lezárultától számított két héten belül közzéteszik.

2. A megélhetési költségek jelentős változása esetén az (1) bekezdés szerinti összegeket és a 64. cikk szerinti súlyozásokat a XI. melléklet szerint felülvizsgálják. A felülvizsgált összegeket és súlyozásokat az egyes intézmények kinevezésre jogosult hatóságai a személyzet tájékoztatása érdekében a felülvizsgálat lezárultától számított két héten belül közzéteszik.”;

(31)        A 66. cikk a következőképpen módosul:

a)      A bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:

„A havi alapilletményeket az AD és az AST csoportokban az egyes besorolási fokozatok és fizetési fokozatok tekintetében az alábbi táblázat határozza meg:”

b)      A következő szöveggel egészül ki:

„A havi alapilletményeket az AST/SC csoportban az egyes besorolási fokozatok és fizetési fokozatok tekintetében az alábbi táblázat határozza meg:

|| Fizetési fokozat

Besorolási fokozat || 1 || 2 || 3 || 4 || 5

SC 6 || 3.844,31 || 4.005,85 || 4174,78 || 4290,31 || 4349,59

SC 5 || 3.397,73 || 3.540,50 || 3.689,28 || 3.791,92 || 3.844,31

SC 4 || 3.003,02 || 3.129,21 || 3.260,71 || 3.351,42 || 3.397,73

SC 3 || 2.654,17 || 2.765,70 || 2.881,92 || 2.962,10 || 3.003,02

SC 2 || 2.345,84 || 2.444,41 || 2.547,14 || 2.617,99 || 2.654,17

SC 1 || 2.160,45 || 2.251,24 || 2.313,87 || 2.345,84 ||

”;

(32)        A 66a. cikk a következőképpen módosul:

a)      Az (1) és a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„1. A 260/68/EGK, EURATOM, ESZAK tanácsi rendelet[1] 3. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, és a tisztviselők díjazása és nyugdíjának felülvizsgálatára szolgáló módszer alkalmazásának figyelembevétele érdekében a 2013. január 1-jétől 2022. december 31-ig terjedő időszakban az Unió által az aktív foglalkoztatásban lévő állománynak fizetett díjazás tekintetében egy ideiglenes intézkedést – a továbbiakban: „szolidaritási adó” – kell alkalmazni.

2. E szolidaritási adó mértéke, amelyet a (3) bekezdésben megállapított alap tekintetében kell alkalmazni, 6 %.”;

b)      A (3) bekezdés a következőképpen módosul: i) A bevezető mondatban, valamint az a) pont i) alpontjában és a b) pontban a „különleges illeték” kifejezést a „szolidaritási adó” kifejezés váltja fel; ii) az a) pont ii) alpontjában az „1. besorolási fokozatba és az 1. fizetési fokozatba” szavak helyébe az „AST 1. besorolási fokozat 1. fizetési fokozatába” szavak lépnek;

c)      a (4) bekezdésben a „különleges illetéket” kifejezés helyébe a „szolidaritási adót” kifejezés lép;

(33)        A 72. cikk a következőképpen módosul:

a)      Az (1) bekezdés első albekezdésének első mondatában az „intézményeinek” és a harmadik albekezdésében az „intézmények” kifejezések helyébe az „egyes intézmények kinevezésre jogosult hatóságainak” és az „egyes intézmények kinevezésre jogosult hatóságai” kifejezések lépnek;

b)      A (2) és a (2a) bekezdésben a „63” szám helyébe a „65” szám lép.

c)      A (2b) bekezdésben az „1. besorolási fokozat” szavak helyébe az „AST 1 besorolási fokozat” szavak lépnek;

(34)        A 73. cikk (1) bekezdésében az „intézményei” kifejezés helyébe az „intézmények kinevezésre jogosult hatóságai” szavak lépnek.

(35)        A 76a. cikk második mondatában az „intézmények” kifejezés helyébe az „intézmények kinevezésre jogosult hatóságai” szavak lépnek.

(36)        A 77. cikk első és ötödik bekezdésében, a 80. cikk hatodik bekezdésében és a 81a. cikk (1) bekezdés d) pontjában a „63” szám helyére a „65” szám lép;

(37)        Az 82. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„2. Amennyiben a díjazást a 65. cikk (1) bekezdése szerinti felülvizsgálják, a felülvizsgálatnak a nyugdíjakra is ki kell terjednie.”;

(38)        A 83. cikk (1) bekezdése második albekezdését el kell hagyni.;

(39)        A 83a. cikk a következőképpen módosul:

a)      A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az Európai Unió általános költségvetéséből támogatásban nem részesülő ügynökségek az említett költségvetésbe a rendszer finanszírozásához szükséges járulékok teljes összegét befizetik. Az említett költségvetésből részben finanszírozott ügynökségek a munkáltatói járulék azon részét fizetik, amely megfelel az ügynökségnek az Európai Unió általános költségvetéséből származó támogatások nélküli bevétele és az összes bevétele közötti aránynak.”;

b)      A (3) bekezdésben a „Tanács” szó helyébe a „Bizottság” szó lép.

c)      A (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„4. A XII. melléklet 1. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság minden évben előterjeszti a biztosításmatematikai értékelés felülvizsgált változatát. Amennyiben legalább 0,25 százalékpontnyi különbség mutatkozik a járulék jelenleg alkalmazott mértéke és a biztosításmatematikai mérleg fenntartásához szükséges mérték között, a Bizottság a XII. mellékletben megállapított rendelkezésekkel összhangban kiigazítja a járulékot.”;

d)      A (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„5. E cikk (3) és (4) bekezdése alkalmazásában a Bizottság a személyzeti szabályzati bizottsággal való konzultációt követően a 110a. és a 110b. cikkben foglalt szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján jár el.”;

(40)        El kell hagyni a VIII. címet, melynek címe „A közösségek tudományos vagy műszaki szolgálataihoz tartozó tisztviselőkre vonatkozó különös rendelkezések”.

(41)        A 110. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„110. cikk

1. A személyzeti szabályzat végrehajtására szolgáló általános rendelkezéseket a személyzeti bizottsággal és a személyzeti szabályzati bizottsággal történő konzultációt követően az egyes intézmények kinevezésre jogosult hatóságai fogadják el.

2. A Bizottság által a személyzeti szabályzat érvényre juttatása érdekében elfogadott végrehajtási szabályokat – ideértve az (1) bekezdés szerinti általános végrehajtási rendelkezéseket is – analógia alapján vonatkoznak az ügynökségekre is. E célból a Bizottság az elfogadást követően haladéktalanul tájékoztatja az ügynökségeket bármely ilyen végrehajtási szabályról.

Az ilyen végrehajtási szabályok az ügynökségeknél vagy kilenc hónappal a Bizottságnál történő hatálybalépést követően lépnek hatályba, vagy kilenc hónappal azt a napot követően, amikor a Bizottság tájékoztatta az ügynökségeket az érintett végrehajtási szabályok elfogadásáról, attól függően, hogy melyik a későbbi időpont. A fentiektől eltérően az egyes ügynökségek határozhatnak úgy is, hogy valamely végrehajtási szabály korábbi időpontban lép hatályba.

Az egyes ügynökségek a fentiektől eltérően az említett kilenc hónapos időszak letelte előtt, a személyzeti bizottsággal való konzultációt követően a jóváhagyás megszerzése végett benyújthatják a Bizottsághoz saját, a Bizottság által elfogadottaktól eltérő végrehajtási szabályaikat. Ugyanilyen feltételek mellett minden ügynökség kérheti a Bizottság jóváhagyását egyes végrehajtási szabályok alkalmazásának elhagyásától. Ez utóbbi esetben a Bizottság a kérelem jóváhagyása vagy elutasítása helyett kérheti az ügynökségtől, hogy jóváhagyás végett nyújtsa be a Bizottság által elfogadott végrehajtási szabályoktól eltérő saját végrehajtási szabályait.

Az előző albekezdésekben említett kilenc hónapos időszak nyugszik attól a naptól kezdődően, amikor az ügynökség a Bizottság jóváhagyását kérte, addig a napig, amikor a Bizottság állást foglal a kérdésben.

Az egyes ügynökségek a személyzeti bizottságukkal való konzultációt követően jóváhagyás végett olyan végrehajtási szabályokat is benyújthatnak a Bizottsághoz, melyek tárgya a Bizottság által elfogadott végrehajtási szabályokétól eltérő.

A végrehajtási szabályok elfogadása céljából az ügynökségeket az őket létrehozó európai uniós aktusban megjelölt igazgatóság vagy annak megfelelő testület képviseli.

3. A szabályoknak az intézmények közös megegyezésével történő elfogadása tekintetében az ügynökségek nem tekintendők intézménynek. A Bizottság azonban e szabályok elfogadása előtt konzultál az ügynökségekkel.

4. A személyzeti szabályzat érvényre juttatását célzó szabályokról, ideértve az (1) bekezdésben említett általános végrehajtási rendelkezéseket, valamint az intézmények kinevezésre jogosult hatóságai közötti megegyezés útján elfogadott szabályokról tájékoztatni kell a személyzetet.

5. Az intézmények igazgatási osztályai és az ügynökségek rendszeresen konzultálnak egymással e személyzeti szabályzat alkalmazásáról. Az ügynökségek – a megállapodásukban rögzítendő szabályokkal összhangban – ezeken a konzultációkon közösen képviseltetik magukat.

6. Az Európai Unió Bírósága kezeli az egyes intézmények kinevezésre jogosult hatóságai által a személyzet szabályzat érvényre juttatása céljából elfogadott szabályok, valamint az eltéréseket tekintetében az ügynökségek által a (2) bekezdésben meghatározott eljárással összhangban elfogadott, a bizottságiaktól eltérő szabályok nyilvántartását. Az intézmények és az ügynökségek közvetlenül hozzáférnek a nyilvántartáshoz, és korlátozások nélkül jogosultak saját szabályaik módosítására. A Bizottság három évente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az egyes intézmények által a személyzeti szabályzat érvényre juttatása céljából elfogadott szabályokról.

(42)        A 110. cikk után a következő cikkeket kell beilleszteni:

„110a. cikk

A Bizottság hatáskörrel rendelkezik a 110b. cikkel összhangban a munkafeltételek, illetve a díjazásokra és a kiadásokra vonatkozó szabályok végrehajtásának bizonyos vonatkozásaival kapcsolatos felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

110b. cikk

1. Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásának hatáskörét a Bizottságra ruházzák az e cikkben meghatározott feltételeknek megfelelően.

2. A személyzeti szabályzat 56a., 56b., 56c. és 83a. cikke, a VII. melléklet 13. cikke, a X. melléklet 13. cikke, a XII. melléklet 12. cikke, valamint az egyéb alkalmazási feltételek 28a. és 96. cikke szerinti hatásköröket 2013. január 1-től határozatlan időre a Bizottságra ruházzák.

A XI. melléklet 9. és 10. cikke szerinti hatásköröket 2013. január 1-től 10 évre a Bizottságra ruházzák.

3. A személyzeti szabályzat 56a., 56b., 56c. és 83a. cikke, a VII. melléklet 13. cikke, a X. melléklet 13. cikke, a XI. melléklet 9. és 10. cikke, a XII. melléklet 12. cikke, valamint az egyéb alkalmazási feltételek 28a. és 96. cikke szerinti hatásköröket az Európai Parlament és a Tanács bármikor visszavonhatja. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő napon vagy a határozatban meghatározott későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

4. A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

5. A személyzeti szabályzat 56a., 56b., 56c. és 83a. cikke, a VII. melléklet 13. cikke, a X. melléklet 13. cikke, a XI. melléklet 9. és 10. cikke, a XII. melléklet 12. cikke, valamint az egyéb alkalmazási feltételek 28a. és 96. cikke szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha a jogi aktusról az Európai Parlament és a Tanács értesítését követő 2 hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel ellene kifogást, illetve ha a fenti határidő lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács tájékoztatja a Bizottságot arról, hogy nem emel kifogást. Ezen időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére két hónappal meghosszabbodik.”;

(43)        Az I. melléklet a következőképpen módosul:

a)      Az A. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„A. Az 5. cikk (4) bekezdésében előírt álláshely–típusok az egyes csoportokban

1. AD csoport

Főigazgató || AD 16

Főigazgató Igazgató || AD 15

Igazgató Tanácsos, például a következő munkakörökben: Egységvezető Tanácsadó nyelvi szakértő; gazdasági szakértő; jogi szakértő; orvosi szakértő; állat-egészségügyi szakértő; tudományos szakértő; kutatási szakértő; pénzügyi szakértő; könyvvizsgálati szakértő || AD 14

Tanácsos, például a következő munkakörökben: Egységvezető/ Tanácsadó/ nyelvi szakértő; gazdasági szakértő; jogi szakértő; orvosi szakértő; állat-egészségügyi szakértő; tudományos szakértő; kutatási szakértő; pénzügyi szakértő; könyvvizsgálati szakértő || AD 13

Tanácsos, például a következő munkakörökben: Egységvezető/ vezető fordító; vezető tolmács; vezető közgazdász; vezető jogász; vezető orvos tisztviselő; vezető állat-egészségügyi tisztviselő; vezető tudományos tisztviselő; vezető kutató; vezető pénzügyi tisztviselő; vezető könyvvizsgálati tisztviselő || AD 12

Tanácsos, például a következő munkakörökben: Egységvezető/ vezető fordító; vezető tolmács; vezető közgazdász; vezető jogász; vezető orvos tisztviselő; vezető állat-egészségügyi tisztviselő; vezető tudományos tisztviselő; vezető kutató; vezető pénzügyi tisztviselő; vezető könyvvizsgálati tisztviselő || AD 11

Tanácsos, például a következő munkakörökben: Egységvezető/ rangidős fordító; rangidős tolmács; rangidős közgazdász; rangidős jogász; rangidős orvos tisztviselő; rangidős állat-egészségügyi tisztviselő; rangidős tudományos tisztviselő; rangidős kutató; rangidős pénzügyi tisztviselő; rangidős könyvvizsgálati tisztviselő || AD 10

Tanácsos, például a következő munkakörökben: Egységvezető/ rangidős fordító; rangidős tolmács; rangidős közgazdász; rangidős jogász; rangidős orvos tisztviselő; rangidős állat-egészségügyi tisztviselő; rangidős tudományos tisztviselő; rangidős kutató; rangidős pénzügyi tisztviselő; rangidős könyvvizsgálati tisztviselő || AD 9

Tanácsos, például a következő munkakörökben: Fordító; tolmács; közgazdász; jogász; orvos tisztviselő; állat-egészségügyi tisztviselő; tudományos tisztviselő; kutató; pénzügyi tisztviselő; könyvvizsgálati tisztviselő || AD 8

Tanácsos, például a következő munkakörökben: Fordító; tolmács; közgazdász; jogász; orvos tisztviselő; állat-egészségügyi tisztviselő; tudományos tisztviselő; kutató; pénzügyi tisztviselő; könyvvizsgálati tisztviselő || AD 7

Tanácsos, például a következő munkakörökben: fordító gyakornok; tolmács gyakornok; közgazdász gyakornok; jogász gyakornok; orvos gyakornok; állat-egészségügyi gyakornok; tudományos gyakornok; kutató gyakornok; pénzügyi gyakornok; könyvvizsgálati gyakornok || AD 6

Tanácsos, például a következő munkakörökben: fordító gyakornok; tolmács gyakornok; közgazdász gyakornok; jogász gyakornok; orvos gyakornok; állat-egészségügyi gyakornok; tudományos gyakornok; kutató gyakornok; pénzügyi gyakornok; könyvvizsgálati gyakornok || AD 5

2. AST csoport

Rangidős asszisztens[2] Nagyfokú önállóságot megkövetelő és jelentős felelősséggel járó adminisztratív, technikai vagy képzési tevékenységek végzése a személyzeti igazgatás, a költségvetési végrehajtás vagy a politikai koordináció terén. || AST 10 – AST 11

Asszisztens[3] Bizonyos fokú önállóságot megkövetelő adminisztratív, technikai vagy képzési tevékenységek végzése, így különösen szabályok, rendeletek, vagy általános utasítások végrehajtása, vagy személyes asszisztensi feladatok ellátása az intézmény valamely tagja, valamely tag kabinetirodájának vezetője, vagy egy főigazgató/főigazgató-helyettes vagy más, azonos rangú felsővezető mellett || AST 1 – AST 9

3. AST/SC csoport

Titkár/irodai alkalmazott Irodai és titkári feladatok, irodavezetés és más egyenértékű, bizonyos fokú önállóságot igénylő feladatok ellátása[4] || SC 1 – SC 6

b)      A B. szakasz a következőképpen módosul:

i) A szöveg a cím után a következő szöveggel egészül ki:

„1. Szorzótényezők az átlagos előmeneteli ekvivalencia irányításához az AST és az AD csoportokban:”;

ii) Az 1. pontban az AST csoport 9. besorolási fokozatánál szereplő „20 %” helyére „8 %” lép.

iii) A következő szöveggel egészül ki:

'2. Szorzótényezők az átlagos előmeneteli ekvivalencia irányításához az AST/SC csoportban:

|| Besorolási fokozat || Titkár/irodai alkalmazott

|| SC 6 || -

|| SC 5 || 12%

|| SC 4 || 15%

|| SC 3 || 17%

|| SC 2 || 20%

|| SC 1 || 25%

(44)        A II. melléklet a következőképpen módosul:

a)      Az 1. cikk első albekezdésének második mondatában az „intézmény” szó helyébe az „intézmény kinevezésre jogosult hatósága” kifejezés lép.

b)      Az 1. cikk második albekezdésének második mondatában az „intézmény” szó helyébe az „intézmény kinevezésre jogosult hatósága” kifejezés lép.

c)      Az 1. cikk negyedik albekezdésében a „mindkét csoportnak” szavak helyére „három csoportnak” szavak lépnek.

d)      A 2. cikk (2) bekezdése első francia bekezdésében a „harmadik albekezdésében” szavakat el kell hagyni.

(45)        A IV. melléklet egyetlen cikke az alábbiak szerint módosul:

a)      Az (1) bekezdés második albekezdésében és a (4) bekezdés negyedik albekezdésében a „63” szám helyére „65” szám lép.

b)      Az (1) bekezdés harmadik albekezdését el kell hagyni;

(46)        A IVa. melléklet 4. cikke (1) bekezdésében a „az 55 évesnél idősebb, a nyugdíjazásra készülve engedélyezetten félmunkaidőben dolgozó tisztviselők” szavak helyébe a „a személyzeti szabályzat 55a. cikke (2) bekezdésének e) pontja értelmében engedélyezetten félmunkaidőben dolgozó tisztviselők” szavak lépnek.

(47)        Az V. melléklet 7. cikkének helyébe a következő szöveg lép:

„7. cikk

A külföldi munkavégzési támogatásra vagy külföldi tartózkodási támogatásra jogosult tisztviselők éves szabadság kiegészül az alkalmazási hely és a származási hely közti földrajzi távolságon alapuló utazási idővel, amit az alábbiak szerint kell kiszámítani:

– 250-től 600 km-ig: egy nap hazautazási idő,

– 601-től 1 200 km-ig: két nap hazautazási idő,

– több mint 1 200 km: három nap hazautazási idő.

Az előző rendelkezéseket azokra a tisztviselőkre kell alkalmazni, akiknek az alkalmazási helye a tagállamok területén belül található. Amennyiben az alkalmazási hely e területeken kívül található, az utazási időt egyedi határozattal, a különös igények figyelembevételével kell megállapítani.

Amennyiben a fenti 2. szakasz értelmében külön szabadságot adnak, minden hazautazási időt külön döntéssel kell rögzíteni, figyelembe véve az adott szükségleteket.”;

(48)        A VI. melléklet a következőképpen módosul:

a)      Az 1. cikk bevezető mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„A személyzeti szabályzat 56. cikkében megállapított keretek között az SC 1–SC 6, vagy az AST 1–AST 4 besorolási fokozatba tartozó tisztviselő által teljesített túlóra a tisztviselőt kompenzációs szabadságra vagy díjra jogosítja, az alábbiak szerint:”;

b)      A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„E melléklet előző rendelkezései ellenére az SC 1–SC 6 és az AST 1–AST 6 besorolási fokozatokba tartozó tisztviselők egyes csoportjai által teljesített túlórák díja átalánytámogatás formájában is kifizethető, amelynek összegét és feltételeit a kinevezésre jogosult hatóság a vegyesbizottsággal folytatott konzultációt követően határozza meg.”;

(49)        A VII. melléklet a következőképpen módosul:

a)      Az 1. cikk (3) bekezdésében a „3. besorolási fokozat” helyébe az „AST 3 besorolási fokozat” lép;

b)      A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

'1. A tisztviselő az alábbi esetekben átalányösszegre jogosult, amely a saját maga, a ténylegesen a háztartásában élő házastársa és az általa eltartott személyek utazási költségeinek felel meg:

a)       a megbízás elfogadásakor belépésének helyétől alkalmazása helyéig;

b)      szolgálati jogviszonyának a személyzeti szabályzat 47. cikkének értelmében történő megszűnésekor az alkalmazásának helyéről az alábbi (3) bekezdésben meghatározott származási helyére;

c)       minden áthelyezés esetén, amely az alkalmazás helyének megváltozásával jár.

A tisztviselő halála esetén a túlélő házastárs és az eltartott személyek ugyanezen feltételek szerint jogosultak az átalányösszegre.

A teljes naptári év során két évesnél fiatalabb gyermekek utazási költségei után nem jár térítés.

2. Az átalányösszeg az (1) bekezdés szerinti helyek között kilométerben számított földrajzi távolságon alapuló juttatás szerint jár.

A kilométerenkénti juttatás a következőképpen alakul:

kilométerenként 0 EUR || 0-től 200 km-ig terjedő távolság esetén

kilométerenként 0,1895 EUR || 201-től 1 000 km-ig terjedő távolság esetén

kilométerenként 0,3158 EUR || 1001-től 2 000 km-ig terjedő távolság esetén

kilométerenként 0,1895 EUR || 2001-től 3 000 km-ig terjedő távolság esetén

kilométerenként 0,0631 EUR || 3001-től 4 000 km-ig terjedő távolság esetén

kilométerenként 0,0305 EUR || 4001-től 10 000 km-ig terjedő távolság esetén

kilométerenként 0 EUR || minden 10 000 km feletti kilométer után.

A fenti, kilométereken alapuló térítéshez kiegészítő átalányösszeg adódik:

– 94,74 EUR, amennyiben az (1) bekezdés szerinti helyek közötti távolság 600 km és 1 200 km között van,

– 189,46 EUR, amennyiben az (1) bekezdés szerinti helyek közötti távolság több, mint 1 200 km.

A fenti kilométerenkénti juttatást és kiegészítő átalányösszeget minden évben a díjazásokkal megegyező arányban igazítják ki.

2a. A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően olyan áthelyezéshez kapcsolódó utazási költségek esetében, melyre az Európai Unió tagállamainak területein belüli alkalmazási hely és az ezeken a területeken kívüli alkalmazási hely között kerül sor, vagy ezen területeken kívüli alkalmazási helyek közötti áthelyezés esetében az utazási költségeket átalányfizetéssel térítik meg, a közvetlenül a turista osztály feletti kategóriájú légi utazás költségei alapján.

3. A tisztviselő származási helyét a szolgálatba lépésekor kell meghatározni felvétele elvi helyének, vagy kifejezett és indokolt kérése esetén érdekeltségei központjának figyelembevételével. Az így meghatározott származási hely a kinevezésre jogosult hatóság külön határozatával a tisztviselő szolgálati ideje alatt, vagy a szolgálatból történő távozásakor módosítható. A szolgálati idő alatt azonban ilyen határozatot csak kivételes esetben, és a tisztviselő által bemutatott, megfelelő igazoló okmányok alapján lehet hozni.

Az ilyen módosítás következményeképpen azonban a tisztviselő érdekeltségeinek központjaként nem ismerhető el egy, az Unió tagállamainak területén kívül eső, vagy az Európai Unió működéséről szóló II. mellékletben felsorolt országokon és felségterületeken, illetve az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagállamainak felségterületein kívül eső hely.”;

c)      A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

'1. A külföldi munkavégzési támogatásra vagy külföldi tartózkodási támogatásra jogosult tisztviselők a (2) bekezdésben foglalt korlátozások keretein belül minden naptári évben jogosultak az alkalmazási helyük és a 7. cikkben meghatározott származási helyük közötti utazás költségének megfelelő átalányösszegre saját maguk és – ha háztartási támogatásra jogosultak – házastársaik és a 2. cikk szerinti eltartottjaik részére.

Amennyiben a férj és feleség egyaránt az Európai Unió tisztviselője, magára és eltartottjaira nézve – a fenti rendelkezésekkel összhangban – mindketten jogosultak az utazási költségek átalánymegtérítésére; minden egyes eltartott csak egy térítésre jogosult. Az eltartott gyermekekre vonatkozó térítést a férj vagy a feleség kérésére, valamelyikük származási helye alapján kell megállapítani.

Amennyiben egy tisztviselő egy adott év során köt házasságot, és így jogosulttá válik a háztartási támogatásra, a házastárs részére fizetendő utazási költségeket a házasságkötés napjától az adott év végéig tartó időszakra arányosan számítják ki.

Bármely módosulás a számítás alapjában, amely a családi állapotnak az érintett összegek kifizetésének időpontját követő megváltozása miatt következhet be, nem kötelezheti az érintett tisztviselőt visszafizetésre.

A teljes naptári év során két évesnél fiatalabb gyermekek utazási költségei után nem jár térítés

2. Az átalánymegtérítés alapja a tisztviselő alkalmazásának helye és a származási helye közötti földrajzi távolság utáni kilométerenkénti juttatás.

Ha a 7. cikk szerint meghatározott származási hely az Unió tagállamainak területén kívül eső, vagy az Európai Unió működéséről szóló II. mellékletben felsorolt országokon és felségterületeken, illetve az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagállamainak felségterületein kívül eső hely, az átalányösszeg a tisztviselő alkalmazási helye és a tisztviselő állampolgársága szerinti tagállam fővárosa között kilométerben számított földrajzi távolságon alapuló juttatás szerint jár. Azok a tisztviselők, akiknek a származási helye az Unió tagállamainak területén kívül eső, vagy az Európai Unió működéséről szóló II. mellékletben felsorolt országokon és felségterületeken, illetve az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagállamainak felségterületein kívül eső hely, és akik nem rendelkeznek valamelyik tagállam állampolgárságával, nem jogosultak átalányösszegre.

A kilométerenkénti juttatás a következőképpen alakul:

kilométerenként 0 EUR || 0-től 200 km-ig terjedő távolság esetén

kilométerenként 0,3790 EUR || 201-től 1 000 km-ig terjedő távolság esetén

kilométerenként 0,6316 EUR || 1001-től 2 000 km-ig terjedő távolság esetén

kilométerenként 0,3790 EUR || 2001-től 3 000 km-ig terjedő távolság esetén

kilométerenként 0,1262 EUR || 3001-től 4 000 km-ig terjedő távolság esetén

kilométerenként 0,0609 EUR || 4001-től 10 000 km-ig terjedő távolság esetén

kilométerenként 0 EUR || 10 000 km felett minden további kilométer esetén.

A fenti, kilométereken alapuló térítéshez kiegészítő átalányösszeg adódik:

– 189,48 EUR, amennyiben az alkalmazási hely és a származási hely közötti földrajzi távolság 600 km és 1200 km között van,

– 378,93 EUR, amennyiben az alkalmazási hely és a származási hely közötti földrajzi távolság több mint 1200 km.

A fenti kilométerenkénti juttatást és kiegészítő átalányösszeget minden évben a díjazásokkal megegyező arányban igazítják ki.

3. Az a tisztviselő, akinek szolgálata a naptári év folyamán elhalálozástól eltérő okból megszűnik, vagy aki az év egy részét személyes okokkal indokolt szabadságon tölti, amennyiben az adott évnek kevesebb mint kilenc hónapjában állt az Európai Unió egyik intézményének szolgálatában, az (1) és (2) bekezdésben meghatározott átalányösszegnek csak az aktív foglalkoztatásban töltött idővel arányos részére jogosult.

4. Az előző rendelkezéseket azokra a tisztviselőkre kell alkalmazni, akiknek az alkalmazási helye a tagállamok területén belül található. Az a tisztviselő, akinek alkalmazási helye a tagállamok területén kívül található, saját maga és – ha háztartási támogatásra jogosult – a házastársa és a 2. cikk szerinti más eltartottjai részére minden naptári évben jogosult a származási helyére történő utazás költségeinek, vagy egy másik helyre történő utazás költségeinek megtérítésére, a származási helyre történő utazás költségeinek összegéig. Ha azonban a házastárs és a 2. cikk (2) bekezdésében említett személyek nem élnek együtt a tisztviselővel annak alkalmazási helyén, azok minden naptári évben egyszer jogosultak a származási hely és az alkalmazás helye közötti utazás költségeinek, vagy egy másik helyre történő utazás költségeinek megtérítésére, az előbb említett utazás költségeinek összegéig.

Ezen utazási költségeket átalányfizetéssel térítik meg, a közvetlenül a turista osztály feletti kategóriájú légi utazás költségei alapján.”;

d)      A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„9. cikk

1. A bútorok és személyes használati tárgyak költöztetésének költségeit, beleértve a szokásos kockázatok (törés, lopás, tűz) elleni biztosítás költségeit, a költségek felső határán belül meg kell téríteni annak a tisztviselőnek, akinek a szolgálatba lépéskor vagy azt követően a szolgálat során az alkalmazási hely megváltozásakor meg kell változtatnia lakóhelyét annak érdekében, hogy megfeleljen a személyzeti szabályzat 20. cikkének, és akinek ugyanezen költségeket más forrásból nem térítették meg.

A határok megállapításánál figyelembe kell venni a tisztviselő családi helyzetét a költözés idején, valamint a költözés és a kapcsolódó biztosítás átlagos költségét.

Valamennyi intézmény kinevezésre jogosult hatósága általános végrehajtási rendelkezéseket fogad el e bekezdés érvényre juttatása céljából.

2. A szolgálati jogviszony megszűnése vagy a tisztviselő elhalálozása esetén a tisztviselő volt alkalmazási helyéről a származási helyére való költözés során felmerült költségeket az (1) bekezdésben megállapított kereteken belül meg kell téríteni. Amennyiben az elhunyt tisztviselő egyedülálló volt, a költségeket jogutódainak kell megtéríteni.

3. Beiktatott tisztviselő esetében a költözést a próbaidő leteltét követő egy éven belül kell végrehajtani. A szolgálati jogviszony megszűnése esetén a költözést a 6. cikk (4) bekezdése második albekezdésének megfelelően három éven belül kell végrehajtani. A fent előírt határidőket követő költözések esetében a költségek csak kivételes esetekben, a kinevezésre jogosult hatóság külön határozata alapján téríthetők meg.

e)      A 13. cikk a következőképpen módosul:

i) a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

'3. A Bizottság kétévenként felülvizsgálja a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott díjakat. Ez a felülvizsgálat a szállodák és vendéglátó-ipari szolgáltatások árairól szóló, az árak alakulásának mutatóin alapuló jelentés figyelembevételével történik. A felülvizsgálat során a Bizottság a személyzeti szabályzati bizottsággal való konzultációt követően a 110a. és a 110b. cikkben foglalt szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján jár el.”;

ii) A szöveg a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

'4. Az (1) bekezdéstől eltérően azon tisztviselők szállásköltségei, akiknek a szerződés 6. jegyzőkönyve szerint az intézményük fő munkavégzési helyére kell kiküldetésbe utazniuk átalányösszegként téríthető meg, mely nem haladhatja meg a kérdéses tagállam esetében megállapított felső határt.

f)       A 13a. cikkben az „egyes intézmények” kifejezés helyébe az „egyes intézmények kinevezésre jogosult hatóságai” kifejezés lép.

g)      A 17. cikk a következőképpen módosul:

i) Az (1) bekezdésben az „azon a helyen” kifejezés helyébe a „valamely az Európai Unió területén levő lévő bankba” kifejezés lép;

ii) A (2) bekezdés első albekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„A tisztviselők az egyes intézmények kinevezésre jogosult hatóságai által a személyzeti bizottsággal történő konzultációt követően közös megegyezéssel megállapított szabályokban lefektetett feltételek szerint kérhetik díjazásuk egy részének speciális rendszeres átutalását.”;

iii) A (3) bekezdés első mondatában az „átutalásokat” szó után „az érintett tagállam pénznemében” szavakat kell beilleszteni.

iv) A (4) bekezdés első mondatában a „másik tagállamba történő átutalást” szavak után a „a helyi pénznemben” szavakat kell beilleszteni;

(50)        A VIII. melléklet a következőképpen módosul:

a)      Az 5. cikkben a „63” szám helyébe a „65” szám lép;

b)      A 6. cikkben az „1. besorolási fokozat első fizetési fokozatába” szavak helyébe az „AST 1 besorolási fokozat első fizetési fokozatába” szavak lépnek;

c)      A 9. cikk a következőképpen módosul:

i) Az 5. cikkben a „63” szám helyébe a „65” szám lép;

ii) Az (1) bekezdés b) pontjában az „55” szám helyébe a „58” szám lép;

iii) A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A kinevezésre jogosult hatóság – a szolgálat érdekében, az általános végrehajtási rendelkezésekkel bevezetett objektív kritériumok és átlátható eljárások alapján – határozhat úgy, hogy az érintett tisztviselő esetében eltekint a fenti csökkentés alkalmazásától. A nyugdíjcsökkentés nélkül nyugdíjba vonuló tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak száma az adott évben nem haladhatja meg az előző évben az összes intézményből nyugdíjba vonult tisztviselők számának 5 %-át. Az éves százalék 4–6 % között mozoghat, a kétévenkénti 5 %-os felső határ és a költségvetési semlegesség elvének betartásával.”

d)      A 11. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében az „intézmény” szó helyébe az „egyes intézmények kinevezésre jogosult hatósága” kifejezés lép;

e)      Az 12. cikk (1) és (2) bekezdésében a „63” szám helyébe a „65” szám lép;

f)       A 15. és a 18a. cikkben a „63” szám helyébe a „65” szám lép;

g)      A 27. cikk második bekezdésében a „kiigazított” szó helyébe a „felülvizsgált” szó lép;

h)      A 45. cikk a következőképpen módosul:

i) A harmadik bekezdésben a „lakóhelyük szerinti ország” kifejezés helyébe az „Európai Unió” kifejezés lép;

ii) A negyedik bekezdés első mondatában az „egy bankján” kifejezés elé a „vagy az Európai Unió” kifejezést kell beszúrni;

iii) A negyedik bekezdés második mondatában a „az intézmény székhelye szerinti ország bankjába ” és a „euróban vagy” szavakat el kell hagyni;

(51)        A IX. melléklet a következőképpen módosul:

a)      A 2. cikk (3) bekezdésében az „intézmények” szó helyébe az „egyes intézmények kinevezésre jogosult hatóságai” kifejezés lép.

b)      Az 5. cikk (1) bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Minden egyes intézményben létrejön egy fegyelmi tanács (a továbbiakban: a tanács), kivéve, ha két vagy több ügynökség úgy határoz, hogy a személyzeti szabályzat 9. cikk (1) bekezdés a) pontjával összhangban közös tanácsot hoznak létre.”;

c)      A 30. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„A 2. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, minden intézmény kinevezésre jogosult hatósága – ha szükségesnek tartja – a személyzeti bizottsággal folytatott konzultációt követően az e mellékletre vonatkozó végrehajtási rendelkezéseket fogadhat el”;

(52)        A X. melléklet a következőképpen módosul:

a)      A 11. cikk első mondatában a „Belgiumban” szó helyébe az „Európai Unióban” kifejezés lép;

b)      A 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„13. cikk

Annak érdekében, hogy a tisztviselők az alkalmazás helyétől függetlenül lehetőség szerint azonos vásárlóerővel rendelkező díjazásban részesüljenek, a Bizottság a 12. cikkben említett súlyozást évente határozza meg. A Bizottság a személyzeti szabályzat 110a. és 110b. cikkében foglaltak szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján jár el.

Amennyiben azonban egy adott ország esetében a megélhetési költségeknek a súlyozás és a megfelelő átváltási árfolyam alapján mért változása a legutóbbi kiigazítás óta meghaladta az 5 %-ot, a Bizottság a súlyozás kiigazítására vonatkozó ideiglenes intézkedésekről határoz az első bekezdésben meghatározott eljárás szerint.”;

(53)        A XI. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„XI. MELLÉKLET

A személyzeti szabályzat 64. és 65. cikkének végrehajtására vonatkozó szabályok

1. FEJEZET

A DÍJAZÁSNAK A SZEMÉLYZETI SZABÁLYZAT 65. CIKKÉNEK (1) BEKEZDÉSÉBEN ELŐÍRT ÉVES FELÜLVIZSGÁLATA

1. SZAKASZ

Az éves felülvizzsgálatokat meghatározó tényezők

1. cikk

1.       Az Európai Unió Statisztikai Hivatalának (Eurostat) jelentése

A személyzeti szabályzat 65. cikkének (1) bekezdésében előírt felülvizsgálat céljából, az Eurostat minden évben október vége előtt jelentést készít a nemzeti központi közigazgatásokban fizetett közszolgálati nominálbérek és a tagállami megélhetési költségek változásáról.

2.       Európai fogyasztói árindex

a)      Az Eurostat az európai fogyasztói árindexet használja a megélhetési költségek Európai Unión belüli változásának mérésére.

b)      Ez az index az előző év júniusa és a folyó év júniusa közti változásokat veszi figyelembe.

3.       A tagállami megélhetési költségek változásai

a)      Az Eurostat a tisztviselők illetményei és nyugdíjai vásárlóerejének egyenlősége érdekében elkészíti az gazdasági paritásokat. A gazdasági paritások minden évben június hónapra vonatkoznak.

b)      2013. január 1-jén a gazdasági paritás minden ország vagy alkalmazási hely tekintetében az Eurostat által az illetmények és nyugdíjak tekintetében 2012. július 1-jén megállapított vásárlóerő-paritásnak felel meg. A gazdasági paritást évente felül kell vizsgálni az érintett országbeli infláció és az európai fogyasztói árindex aránya alapján.

c)      Belgium és Luxemburg tekintetében azonban egy közös gazdasági paritást kell kiszámítani. E célból az ezen országokbeli inflációt az ezen országokban szolgáló személyzet megoszlása szerint kell súlyozni. 2013. január 1-jén Belgium és Luxemburg tekintetében a vásárlóerő paritás 1.

d)      A gazdasági paritások számítása olyan módon történik, hogy minden alapvető összetevőt évente kétszer felül lehessen vizsgálni.

e)      A Bizottság 2017. július 1 előtt az Eurostat által gyűjtött adatok alapján jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az európai unió tisztviselők megélhetési költségéről a c) pontban nem említett alkalmazási helyeken.

4.       A központi közigazgatásban dolgozó nemzeti köztisztviselők díjazásának változásai

a)      Az Eurostat a nemzeti statisztikai hivatalok által augusztus végéig szolgáltatott adatok alapján minden egyes tagállam esetében kiszámítja az illetménymutatókat, melyek tükrözik a központi közigazgatásban dolgozó köztisztviselők nominálbérének az előző év júliusa és a folyó év júliusa közötti emelkedését vagy csökkenését. E kettő tartalmazza valamennyi évente fizetett elem egy huszadát.

Az illetménymutatóknak két fajtája van:

i. az Eurostat által meghatározott egyes csoportokra vonatkozó mutató;

ii. egy átlagmutató, amelynek súlyozása tükrözi az egyes csoportoknak megfelelő nemzeti köztisztviselők számát.

Az Európai Unió egészére vonatkozó átfogó illetménymutató megállapításához az országonkénti eredményeket a jelenleg hatályos Európai Számlák Rendszerében szereplő nemzeti számla-meghatározásokkal összhangban közzétett legfrissebb statisztikák szerinti vásárlóerő-paritás felhasználásával mért nemzeti GDP-hez viszonyítva súlyozzák.

Minden mutatót nominál bruttó módon kell meghatározni. Az Eurostat a tagállami statisztikai hivatalokkal való konzultációt követően minden referencia tagállam tekintetében meghatározza a bruttó díjazás fogalmát.

b)      Az Eurostat kérésére a nemzeti statisztikai hivatalok rendelkezésre bocsátják az általa a nemzeti köztisztviselők díjazásának változását pontosan mérő illetménymutató meghatározásához szükségesnek ítélt kiegészítő információkat.

Amennyiben a nemzeti statisztikai hivatalokkal folytatott további konzultációt követően az Eurostat statisztikai ellentmondásokat talál a kapott információkban, vagy lehetetlennek találja egy adott tagállamban a köztisztviselők nominál jövedelmének változását statisztikailag pontosan jelző mutatók meghatározását, jelentést tesz erről a Bizottságnak és rendelkezésére bocsátja az értékeléshez szükséges anyagokat.

c)      Az Eurostat az illetménymutatók mellett ellenőrző mutatókat határoz meg és számít ki.

Az Eurostat illetménymutatókról szóló jelentését az e mutatók és a fent említett ellenőrző mutatók közötti különbségekre vonatkozó magyarázatok kísérik.

2. cikk

A Bizottság háromévente átfogó jelentést készít az intézmények felvételi követelményeiről és továbbítja azt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Bizottság e jelentés alapján – adott esetben – a vonatkozó tényezőkön alapuló javaslatokat terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé a személyzeti szabályzat keretében előírt többi intézménnyel folytatott konzultációt követően.

2. SZAKASZ

A díjazás és a nyugdíjak éves felülvizsálatára vonatkozó szabályok

3. cikk

1. Július 1-jétől kezdődő hatállyal a személyzeti szabályzat 65. cikke értelmében az e melléklet 1. szakaszában meghatározott kritériumok alapján minden év vége előtt felül kell vizsgálni a díjazást és a nyugdíjakat.

2. A felülvizsgálat mértéke az illetménymutatók globális értékével egyezik meg. A felülvizsgálatot bruttó értékben, egységes százalékban fejezik ki.

3. Az így rögzített felülvizsgálat összegét bele kell foglalni a személyzeti szabályzat 66. cikkében és XIII. mellékletében, valamint az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 20. és 93. cikkében található alapilletmény-táblázatokba.

4. Az Európai Közösségeket illető adó alkalmazása feltételeinek és eljárásának megállapításáról szóló, 1968. február 29-i 260/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelet alkalmazásában a rendelet 4. cikkében szereplő összegeket egy, a következőkből álló tényezővel szorozzák:

a)      az előző felülvizsgálatból származó tényező, és

b)      a (2) bekezdésben említett, a díjazás felülvizsgálatából származó tényező.

5. A korrekciós együtthatókat az e melléklet 1. cikkében említett megfelelő gazdasági paritások és a személyzeti szabályzat 63. cikkében az érintett országok tekintetében meghatározott átváltási árfolyamok közötti arány alapján határozzák meg. Az együtthatók vonatkoznak:

a)      az egyes tagállamokban és bizonyos más alkalmazási helyeken szolgálatot teljesítő európai uniós tisztviselők illetményére,

b)      a személyzeti szabályzat 82. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, a valamennyi tagállamban a 2004. május 1-jét megelőzően szerzett nyugdíjjogosultságnak megfelelő rész tekintetében folyósított európai uniós nyugdíjakra. A 2004. május 1-jét megelőzően szerzett nyugdíjjogosultságnak megfelelő rész tekintetében folyósított európai uniós nyugdíjakra vonatkozik az e melléklet 1. cikke (3) bekezdésének c) pontjában említett gazdasági paritás.

A korrekciós együtthatóknak a magas inflációs rátával rendelkező alkalmazási helyeken történő visszamenőleges hatályú alkalmazására vonatkozó, az e melléklet 8. cikkében meghatározott eljárásokat kell alkalmazni.

6. Az intézmények a tisztviselők, volt tisztviselők és egyéb érintett személyek díjazásának és nyugdíjának növelését vagy csökkenését eredményező felülvizsgálatát visszamenőleges hatállyal végzik el a tényleges időpont és a következő felülvizsgálat hatálybalépésének időpontja közötti időszakra vonatkozóan.

Amennyiben ez a visszamenőleges felülvizsgálat a túlfizetett összegek visszaigénylését teszi szükségessé, ezt a visszaigénylést a következő felülvizsgálat hatálybalépésének időpontjától számított legfeljebb tizenkét hónapra lehet elosztani.

2. FEJEZET

A DÍJAZÁS ÉS A NYUGDÍJAK IDŐKÖZI FELÜLVIZSGÁLATAI (A SZEMÉLYZETI SZABÁLYZAT 65. CIKKÉNEK (2) BEKEZDÉSE)

4. cikk

1. A díjazásokra és nyugdíjakra vonatkozóan a személyzeti szabályzat 65. cikkének (2) bekezdése értelmében, január 1-jétől kezdődő hatállyal időközi felülvizsgálatot kell végezni, amennyiben június és december között jelentős változás következik be a megélhetési költségekben (az e melléklet 6. cikkében meghatározott érzékenységi küszöbérték figyelembevételével).

2. Ezen időközi felülvizsgálatokat a díjazás éves felülvizsgálatakor figyelembe kell venni.

5. cikk

A megélhetési költségek változását az előző naptári év júniusa és decembere közötti időszakra vonatkozó harmonizált fogyasztói árindexszel kell mérni. Belgium és Luxemburg esetében azonban a megélhetési költségek változását az ezen országokban bekövetkezett, az 1. cikk (3) bekezdésnek c) pontja szerint súlyozott infláció alapján kell mérni.

6. cikk

Az e melléklet 5. cikkében említett hat hónapos időszakra vonatkozó érzékenységi küszöbérték egy 12 hónapos időszakra vonatkozó 5 %-nak megfelelő százalékarány. Amennyiben valamely tagállamban a változás eléri az érzékenységi küszöbértéket, a díjazást és a nyugdíjakat az érintett országban található összes alkalmazási hely tekintetében felül kell vizsgálni.

7. cikk

E melléklet 6. cikke alkalmazásában a korrekciós együtthatókat felül kell vizsgálni a megélhetési költsége 5. cikk szerinti változásai figyelembevétele érdekében.

3. FEJEZET

A KORREKCIÓS EGYÜTTHATÓ HATÁLYBALÉPÉSÉNEK NAPJA (ALKALMAZÁSI HELYEK, AHOL A MEGÉLHETÉSI KÖLTSÉGEK JELENTŐSEN NŐNEK)

8. cikk

1. Azon alkalmazási helyek esetében, ahol a megélhetési költségek jelentősen nőnek, a korrekciós együttható időközi felülvizsgálata esetén január 1-jétől kezdődően, éves felülvizsgálat esetén pedig július 1-jétől kezdődően lép hatályba. Ennek az a célja, hogy a vásárlóerő-veszteség összhangba kerüljön azon vásárlóerő-veszteséggel, ami egy olyan alkalmazási helyen áll fenn, ahol a megélhetési költségek változása megfelelt az érzékenységi küszöbértéknek.

2. Az éves felülvizsgálat hatálybalépésének napja a következő:

a)      május 16. azon alkalmazási helyek esetében, ahol az infláció magasabb mint 5 %, és

b)      május 1. azon alkalmazási helyek esetében, ahol az infláció magasabb mint 10 %.

3. Az időközi felülvizsgálat hatálybalépésének napja a következő:

a)       november 16. azon alkalmazási helyek esetében, ahol az infláció magasabb mint 5 %, és

b)      november 1. azon alkalmazási helyek esetében, ahol az infláció magasabb mint 10 %.

4. FEJEZET

A KORREKCIÓS EGYÜTTHATÓ MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS VISSZAVONÁSA (SZEMÉLYZETI SZABÁLYZAT 64. CIKKE)

9. cikk

1. Az érintett tagállamok megfelelő hatóságai, az Európai Unió valamely intézményének vezetése vagy az adott alkalmazási helyen dolgozó európai uniós tisztviselők képviselői kérhetik az arra a helyre vonatkozó korrekciós együttható megállapítását.

Ezt a kérelmet az alkalmazási hely és az érintett tagállam fővárosa (Hollandia kivételével, ahol Amszterdam helyett Hágát veszik figyelembe) között a megélhetési költségek tekintetében néhány éven keresztül észrevehető különbséget kimutató objektív tényezőkkel kell alátámasztani. Amennyiben az Eurostat megerősíti, hogy a különbség észrevehető (meghaladja az 5 %-ot) és tartós, a Bizottság a személyzeti szabályzat 100a. és 110b. cikkében foglaltak szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján korrekciós együtthatókat fogad el az érintett hely tekintetében.

2. A Bizottság ugyanilyen módon határoz egy bizonyos alkalmazási helyre vonatkozó korrekciós együttható alkalmazásának visszavonásáról. Ebben az esetben a javaslat a következőkön alapul:

a)      az érintett tagállam megfelelő hatóságainak, az Európai Unió valamely intézménye vezetésének vagy az adott alkalmazási helyen dolgozó európai uniós tisztviselők képviselőinek kérelmén, amely kimutatja, hogy azon a helyen a megélhetési költségek már nem különböznek jelentősen (kevesebb mint 2 %) az érintett tagállam fővárosának megélhetési költségeitől. A konvergenciának tartósnak kell lennie, és az Eurostatnak meg kell erősítenie azt,

b)      azon a tényen, hogy az adott helyen már nem alkalmaznak európai uniós tisztviselőt és ideiglenes személyzetet.

3. Az Eurostat meghatározza az alkalmazási hely és az érintett tagállam fővárosa közötti vásárlőerő-paritást. A gazdasági paritás az alkalmazási hely tekintetében a vásárlóerő-paritás és a fővárosra alkalmazandó korrekciós együttható szorzata.

5. FEJEZET

KIVÉTELI ZÁRADÉK

10. cikk

Amennyiben a Bizottság gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának előjelzése szerint csökken az Európai Unió GDP-je a folyó évben, és az éves felülvizsgált érték két százalékponttal meghaladja az EU GDP-jének előjelzett változását, a felülvizsgált érték – amennyiben pozitív – két részre oszlik. A Bizottság a személyzeti szabályzat 110a. és 110b. cikkében foglaltak szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján a felülvizsgált érték egyik felét a folyó érték július 1-jétől, míg a másik felét a következő év július 1-jétől lépteti hatályba.

6. FEJEZET

AZ EUROSTAT SZEREPE ÉS KAPCSOLATA A TAGÁLLAMOK STATISZTIKAI HIVATALAIVAL

11. cikk

Az Eurostat feladata az alapadatok minőségének és a díjazás felülvizsgálatánál figyelembe vett tényezők kidolgozására használt statisztikai módszereknek az ellenőrzése. Az Eurostat elvégzi különösen az ilyen ellenőrzéshez szükséges értékeléseket, illetve kutatásokat.

A nemzeti statisztikai hivatalok a pártatlanság elvével összhangban látják el feladataikat, és az Eurostat számára biztosítják a szükséges adatokat és magyarázatokat.

12. cikk

Az Eurostat minden év márciusában összehívja a tagállamok statisztikai hivatalainak szakértőiből álló, „A személyzeti szabályzat 65. cikkével foglalkozó munkacsoport” elnevezésű munkacsoportot.

Az ülésen a statisztikai módszertant és annak a fajlagos és ellenőrző mutatókkal kapcsolatos alkalmazását kell vizsgálni.

A díjazás felülvizsgálata céljából a nominális illetményekre vonatkozó előrejelzés elkészítéséhez szükséges információkat, valamint a központi közigazgatás osztályainál a munkaidőre vonatkozó adatokat is rendelkezésre bocsátják.

13. cikk

A tagállamok az Eurostat kérésére tájékoztatják az Eurostatot a központi közigazgatás köztisztviselői díjazásának összetételére és változására közvetlen vagy közvetett hatást gyakorló tényezőkről.

7. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉS ÉS FELÜLVIZSGÁLATI ZÁRADÉK

14. cikk

1. E melléklet rendelkezéseit 2013. január 1-jétől 2022. december 31-ig kell alkalmazni.

2. A rendelkezések az ötödik év végén elsősorban költségvetési kihatásaik figyelembevételével vizsgálhatóak felül. E célból a Bizottság jelentést, valamint – adott esetben – az Európai Unió működéséről szóló szerződés 336. cikke alapján az e melléklet módosítására vonatkozó javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.”;

(54)        A XII. melléklet a következőképpen módosul:

a)      A 2. cikk a következőképpen módosul:

i)Az (1) bekezdésben a „kiigazítás” szó helyébe a „felülvizsgálat” szó lép.

ii) A (2) bekezdést el kell hagyni, a (3) bekezdés számozása pedig (2) bekezdésre változik;

b)      A 4. cikk (6) bekezdésében a „12 éves” szövegrész helyébe a „30 éves” szövegrész lép;

c)      A 10. cikk (2) bekezdésében és a 11. cikk (2) bekezdésében a „12 évre” szövegrész helyébe a „30 évre” szövegrész lép;

d)      A 11. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

'1. A tisztviselők illetménytáblázatának a biztosításmatematikai számításokhoz figyelembe veendő éves változása a XI. melléklet 1. cikkének (4) bekezdésében említett, 2012-ben hatályban levő fajlagos mutatókon, valamint 2013-tól kezdődő időszak tekintetében minden évben a XI. melléklet 1. cikkének (4) bekezdésében említett globális illetménymutató és az európai fogyasztói árindex közötti arányon alapul”;

e)      A 11. cikk után a következő cikket kell beilleszteni:

„11a. cikk

2020-ig a 4. cikk (6) bekezdés, a 10. cikk (2) bekezdés és a 11. cikk (2) bekezdés alkalmazása céljából a mozgóátlagot a következő idősávok alapján kell számolni:

A 2013 -ban 14 év || 2017 -ben 22 év

2014 -ben 16 év || 2018 -ban 24 év

2015 -ban 18 év || 2019 -ban 26 év

2016 -ban 20 év || 2020 -ban 28 év.”;

f)       A 12. cikk a következő mondattal egészül ki:

„E célból a Bizottság a személyzeti szabályzat 110a. és 110b. cikkében foglaltak szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján jár el.”;

g)      A 14. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„Az Európai Parlament és a Tanács az ötévenként elvégzendő biztosításmatematikai értékelések alkalmával – különösen a költségvetési kihatások és a biztosításmatematikai mérleg figyelembevételével – megvizsgálhatja e mellékletet a Bizottság jelentése, valamint adott esetben a személyzeti szabályzati bizottság véleményét követően tett javaslata alapján. Az Európai Parlament és a Tanács a javaslatról az Európai Unió működéséről szóló szerződés 336. cikke alapján határoz.”;

(55)        A XIII. melléklet a következőképpen módosul:

a)      A 7. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdésében a „kiigazítását” szó helyébe a „felülvizsgálatát” szó lép.

b)      A 10., 14–17. cikket, a 18. (2) bekezdését és a 19. cikket el kell hagyni;

c)      A 18. cikk (1) bekezdésében a „kiigazításával” szó helyébe a „felülvizsgálatával” szó, valamint az „igazítják ki” kifejezés helyébe az „vizsgálják felül” kifejezés lép;

d)      A 20. cikk a következőképpen módosul:

i) a (2) bekezdést el kell hagyni.

Ii) Az (3) bekezdés második albekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az említett tisztviselők nyugdíjára csak akkor vonatkozik a korrekciós együttható, ha a tisztviselő lakóhelye megegyezik utolsó alkalmazási helyével vagy a VII. melléklet 7. cikkének (3) bekezdése szerinti származási helye szerinti országgal. A nyugdíjban részesülő tisztviselő azonban családi vagy orvosi okokból kérheti a kinevezésre jogosult hatóságtól, hogy az módosítsa a származási helyet. Ezt a határozatot az érintett tisztviselő által bemutatott, megfelelő igazolások alapján hozzák meg.”;

iii) A (3) bekezdés a második albekezdés után a következő albekezdéssel egészül ki:

„A XI. melléklet 3. cikk (5) bekezdés b) pontja szerinti legkisebb gazdasági paritás legkisebb értéke 1.”;

iv) A (3) bekezdést követően a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A 2013. január 1. előtt felvett tisztviselőkre a (3) bekezdés harmadik albekezdése vonatkozik.”;

v) A (4) bekezdés utolsó mondatát el kell hagyni.;

e)      A 22. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„22. cikk

1. Az a tisztviselő, aki 2004. május 1-jén legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik, a 60. életévének betöltésekor öregségi nyugdíjra jogosult.

Azok a tisztviselők, akik 2013. május 1-jén 30 évesek vagy idősebbek, és akik 2013. január 1. előtt léptek szolgálatba, a következő táblázatban feltüntetett életkorban jogosultak öregségi nyugdíjra:

Betöltött életév 2013. május 1-jén || Nyugdíjkorhatár || Betöltött életév 2013. május 1-jén || Nyugdíjkorhatár

59 év és afelett || 60 év 0 hónap || 44 év || 62 év 8 hónap

58 év || 60 év 2 hónap || 43 év || 62 év 11 hónap

57 év || 60 év 4 hónap || 42 év || 63 év 1 hónap

56 év || 60 év 6 hónap || 41 év || 63 év 3 hónap

55 év || 60 év 8 hónap || 40 év || 63 év 5 hónap

54 év || 60 év 10 hónap || 39 év || 63 év 7 hónap

53 év || 61 év 0 hónap || 38 év || 64 év 0 hónap

52 év || 61 év 2 hónap || 37 év || 64 év 1 hónap

51 év || 61 év 4 hónap || 36 év || 64 év 2 hónap

50 év || 61 év 6 hónap || 35 év || 64 év 3 hónap

49 év || 61 év 9 hónap || 34 év || 64 év 4 hónap

48 év || 62 év 0 hónap || 33 év || 64 év 5 hónap

47 év || 62 év 2 hónap || 32 év || 64 év 6 hónap

46 év || 62 év 4 hónap || 31 év || 64 év 7 hónap

45 év || 62 év 6 hónap || 30 év || 64 év 8 hónap

Az a tisztviselő, aki 2013. május 1-jén még nem töltötte be 30. életévét, 65 éves korában jogosult öregségi nyugdíjra.

Azok a tisztviselők azonban, akik 2013. május 1-jén 43 évesek vagy idősebbek és 2004. május 1-je és 2012. december 31-e között léptek szolgálatba, továbbra is 63 éves korukban jogosultak öregségi nyugdíjra.

Azon tisztviselők esetében, akik 2013. január 1-je előtt léptek szolgálatba, a nyugdíjkorhatárt – amelyet a személyzeti szabályzatnak a nyugdíjkorhatárra vonatkozó valamennyi hivatkozása szempontjából figyelembe kell venni – a fenti rendelkezésekkel összhangban kell megállapítani, kivéve, ha a személyzeti szabályzat ettől eltérően rendelkezik.

2. A VIII. melléklet 2. cikke ellenére azok a tisztviselők, akik 2013. január 1-je előtt léptek szolgálatba és az öregségi nyugdíjjogosultságra vonatkozó életkor betöltése után is szolgálatban maradnak, a nyugdíjkorhatár elérését követő minden egyes év után az alapilletményük 3 %-ának megfelelő kiegészítő emelésre jogosultak, feltéve, hogy – adott esetben – a nyugdíj teljes összege a személyzeti szabályzat 77. cikkének második vagy harmadik bekezdése értelmében nem haladja meg az utolsó alapilletményük 70 %-át.

Az 50. életévüket betöltött vagy 2004. május 1-jén legalább 20 év szolgálati idővel rendelkező tisztviselők esetében az előző albekezdésben említett nyugdíjemelés nem lehet kevesebb, mint a 60 éves korban megszerzett nyugdíjjogosultság 5 %-a.

Az emelést elhalálozás esetén is meg kell adni, ha a tisztviselő az öregségi nyugdíjjogosultságra vonatkozó életkor betöltése után is szolgálatban marad.

Ha – a IVa. melléklet szerint – a 2013. január 1-je előtt szolgálatba lépett és részmunkaidőben dolgozó tisztviselő a munkavégzés időtartama arányában járul hozzá a nyugdíjrendszerhez, akkor az e cikkben előírt, a nyugdíjjogosultsággal kapcsolatos emelést is csak ugyanilyen arányban kell alkalmazni.

3. Amennyiben a tisztviselő e cikk rendelkezései szerint az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt vonul nyugdíjba, csak a VIII. melléklet 9. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott csökkentés fele vonatkozik a 60. életév és a jogszabályban megállapított nyugdíjkorhatár közötti időszakra.

4. A IV. melléklet egyetlen cikke (1) bekezdésének második albekezdésétől eltérve az a tisztviselő, akire az (1) bekezdés szerint 65 évesnél alacsonyabb nyugdíjkorhatár vonatkozik, 63. életévének betöltéséig vagy amennyiben a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatár 63 évnél magasabb, akkor annak eléréséig jogosult a mellékletben szereplő juttatásra az ott meghatározott feltételek szerint.

Ezen életkor felett azonban 65 éves koráig a tisztviselő továbbra is megkapja a juttatást, amíg a maximális nyugdíjat el nem éri.”;

f)       A 23. cikk a következőképpen módosul:

i) Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„1. (1) A személyzeti szabályzat 52. cikke ellenére az alábbi táblázatban foglaltak szerint megállapított életkor betöltésétől a VIII. melléklet 9. cikke (1) bekezdése b) pontja második francia bekezdésének alkalmazását kérheti az a tisztviselő, aki 2013. január 1-je előtt lépett szolgálatba, és aki azt megelőzően lép ki a szolgálatból, hogy az e melléklet 22. cikkével összhangban jogosult lett volna az öregségi nyugdíjra:

Dátum || A nyugdíjfolyósítás kezdete

2013. december 31-ig || 55 év 6 hónap

2014. december 31-ig || 56 év

2015. december 31-ig || 56 év 6 hónap

2016. december 31-ig || 57 év

2017. december 31-ig || 57 év 6 hónap

ii) A (2) bekezdést el kell hagyni;

g)      A 24. cikk után a következő cikket kell beilleszteni:

„24a. cikk

A 2013. január 1-je előtt megállapított nyugdíjak esetében a kedvezményezett nyugdíjjogosultságát ezt az időpontot követően továbbra is a jogosultság kezdeti megállapításakor alkalmazott szabályokkal összhangban állapítják meg. Ugyanez vonatkozik a közös betegbiztosítási rendszer keretében nyújtott biztosításra.”;

h)      A 28. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„28. cikk

1. Azok az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkében említett alkalmazottak, akik 2004. május 1-jén szerződéses jogviszonyban álltak, és akiket az említett napot követően és 2013. január 1-je előtt tisztviselőnek neveznek ki, a nyugdíjba vonuláskor az ideiglenes alkalmazottként szerzett nyugdíjjogosultság – a személyzeti szabályzat 77. cikke szerinti nyugdíjkorhatár változását figyelembe vevő – biztosításmatematikai kiigazítására jogosultak.

2. Azok az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2., 3a. és 3b. cikkében említett alkalmazottak, akik 2013. január 1-jén szerződéses jogviszonyban állnak, és akiket az említett napot követően tisztviselőnek neveznek ki, a nyugdíjba vonuláskor az ideiglenes vagy szerződéses alkalmazottként szerzett nyugdíjjogosultság – a személyzeti szabályzat 77. cikke szerinti nyugdíjkorhatár változását figyelembe vevő – biztosításmatematikai kiigazítására jogosultak, feltéve, hogy 2013. május 1-jén legalább 30 évesek.

i)       A 4. szakasz után a következő szakaszt kell beilleszteni:

„5. szakasz

30. cikk

1. Az I. melléklet A. szakaszának 2. pontjától eltérően az AST csoportban 2012. december 31-én szolgálatban álló tisztviselőkre az alábbi álláshely–típusokat tartalmazó táblázat vonatkozik:

Rangidős asszisztens[5] Nagyfokú önállóságot megkövetelő és jelentős felelősséggel járó adminisztratív, technikai vagy képzési tevékenységek végzése a személyzeti igazgatás, a költségvetési végrehajtás vagy a politikai koordináció terén. || AST 10 – AST 11

Asszisztens[6] Bizonyos fokú önállóságot megkövetelő adminisztratív, technikai vagy képzési tevékenységek végzése, így különösen szabályok, rendeletek, vagy általános utasítások végrehajtása, vagy személyes asszisztensi feladatok ellátása az intézmény valamely tagja, valamely tag kabinetirodájának vezetője, vagy egy főigazgató/főigazgató-helyettes vagy más, azonos rangú felsővezető mellett. || AST 1 – AST 9

Átmeneti irodai asszisztens Tisztviselő, például a következő munkakörökben: Titkár (gyakornok), dokumentumkezelő (gyakornok), technikus (gyakornok), informatikus, parlamenti őr[7] || AST 1 – AST 7

Átmeneti kisegítő ügynök Kétkezi vagy irodai tevékenységek ellátása || AST 1 – AST 5

2. Az (1) bekezdésben szereplő meghatározások sérelme nélkül a kinevezésre jogosult hatóság 2013. január 1-jei hatállyal az alábbiak szerint álláshely–típusokba sorolja az AST csoportba tartozó, 2012. december 31-én szolgálatban álló tisztviselőket:

a)      Azok a tisztviselők, akik 2012. december 31-én az AST 10 vagy az AST 11 besorolási fokozatban vannak, rangidős asszisztensnek minősülnek.

b)      Az a) pontba nem tartozó tisztviselők, akik 2004. május 1-je előtt a korábbi B kategóriába tartoztak, vagy akik 2004. május 1-je előtt a korábbi C vagy D kategóriába tartoztak és korlátozások nélkül az AST csoport tagjaivá váltak, asszisztensnek minősülnek.

c)      Az a) és b) pontba nem tartozó tisztviselők, akik 2004. május 1-je előtt a korábbi C kategóriába tartoztak, átmeneti irodai asszisztensnek minősülnek.

d)      Az a) és b) pontba nem tartozó tisztviselők, akik 2004. május 1-je előtt a korábbi D kategóriába tartoztak, átmeneti kisegítő ügynöknek minősülnek.

e)      Az a)–d) pontokba nem tartozó tisztviselők besorolása azon versenyvizsga szerinti csoportjuk alapján történik, melynek eredményeképp az alkalmas pályázók azon listájára kerültek, ahonnan felvették őket. Azok a tisztviselők, akik megfeleltek egy AST 3-as vagy magasabb besorolási fokozatra kiírt versenyvizsgán, asszisztensnek minősülnek, minden más tisztviselő átmeneti irodai asszisztensnek minősül. Az e mellékelt 13. cikke (1) bekezdésében szereplő megfeleltetési táblázat analógia alapján alkalmazandó, függetlenül a tisztviselő felvételének dátumától.

3. A (2) bekezdés e) pontjától eltérően egy AST 3-asnál alacsonyabb besorolási fokozatra kiírt versenyvizsga alapján felvett tisztviselőket a kinevezésre jogosult hatóság 2015. december 31. előtt szolgálati érdekből és a 2012. december 31-jén betöltött álláshely alapján asszisztensként sorolhatja be. A kinevezésre jogosult hatóságok a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban rendelkezéseket hoznak e cikk érvényre juttatása érdekében. Az e rendelkezés hatály alá tartozó átmeneti irodai asszisztensek összlétszáma azonban nem haladhatja meg a 2013. január 1-jei átmeneti irodai asszisztensek létszámának 5 %-át.

4. A személyzeti szabályzat 86. cikke és IX. melléklete sérelme nélkül a tisztviselők megőrzik eredeti besorolásukat addig, amíg ki nem nevezik őket magasabb álláshelyre. Előléptetésre csak az (1) bekezdésben feltüntetett álláshely-típusoknak megfelelő előmeneteli-struktúrákon belül van lehetőség.

5. A személyzeti szabályzat 6. cikk (1) bekezdésétől és az I. melléklet B. szakasztól eltérőn az átmeneti kisegítő ügynökök esetében külön kell kiszámítani a soron következő magasabb besorolási fokozatban előléptetési célokból a betöltetlen álláshelyek számát. Az alábbi szorzótényezők alkalmazandók:

|| Besorolási fokozat || Mérték

Átmeneti kisegítő ügynök || 5 || -

4 || 10 %

3 || 22 %

2 || 22 %

1 || -

Az átmeneti kisegítő ügynökök tekintetében az érdemek előléptetési célú összehasonlítására (a személyzeti szabályzat 45. cikkének (1) bekezdése) azonos besorolási fokozatba tartozó és besorolású tisztviselők között kerül sor.

6. Azok az átmeneti irodai asszisztensek és az átmeneti kisegítő ügynökök, akik 2004. május 1-je előtt a korábbi C vagy D kategóriába tartoztak, a VI. melléklet szerint továbbra is jogosultak lesznek kompenzációs szabadságra vagy díjazásra, amennyiben a szolgálati szükségletek nem tesznek lehetővé kiegészítő szabadság igénybevételét a túlórát követő hónapban.

7. Azok a tisztviselők, akik számára a személyzeti szabályzat 55. cikke (2) bekezdésének e) pontja és IVa. melléklete 4. cikke alapján engedélyezve volt, hogy 2013. január 1-je előtt és ezt követően részmunkaidőben dolgozzanak, ugyanezen feltételekkel továbbra is dolgozhatnak részmunkaidőben legfeljebb összesen öt évig.

31. cikk

A személyzeti szabályzat II. melléklete 1. cikke negyedik albekezdésének első mondatától eltérve 2017. január 1-ig nem kötelező gondoskodni az AST/SC csoport képviseletéről a személyzeti bizottságban.”

2. cikk

Az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek a következőképpen módosulnak:

(1)          A 1. cikk második francia bekezdését el kell hagyni.;

(2)          A 2. cikk a következő ponttal egészül ki:

„f) a költségvetésnek a személyzeti szabályzat 1a. cikke (2) bekezdése szerinti egyes ügynökségekre vonatkozó részéhez mellékelt álláshely jegyzékben felsorolt és a költségvetési hatóságok által ideiglenesnek minősített álláshelyek betöltésére alkalmazott alkalmazottak, kivéve ügynökségeknek az ügynökséget létrehozó uniós aktusban meghatározott vezetőit és vezető-helyetteseit.”;

(3)          A 3. cikket el kell hagyni.;

(4)          A 3b. cikk b) pontjának i. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„Az AST/SC vagy az AST csoportba tartozó tisztviselők vagy ideiglenes alkalmazottak.”;

(5)          A 8. cikk első bekezdésében a „2. cikk a) pontjának” kifejezés helyébe a „2. cikk a) vagy f) pontjának” kifejezés lép;

(6)          A 10. cikk (4) bekezdését el kell hagyni;

(7)          A 11. cikk a következőképpen módosul:

a)      Az első bekezdés első mondatában a „26” szám helyére a „26a” kifejezés lép.

b)      A harmadik bekezdésben a „második” szó helyére a „harmadik” szó lép;

(8)          A 12. cikk a következőképpen módosul:

a)      Az (1) bekezdés a következő mondattal egészül ki:

„Semmilyen álláshely sem tartható fenn valamely meghatározott tagállam állampolgárai számára. Az uniós polgárok egyenlőségének elve mindazonáltal lehetővé teszi valamennyi intézmény számára, hogy objektív körülmények által nem igazolt, az ideiglenes alkalmazottak nemzetiség szerinti megoszlása tekintetében hosszútávon fennálló és jelentős egyensúlyhiány észlelése esetében korrekciós intézkedéseket fogadjanak el. Ezek a korrekciós intézkedések nem vezethetnek az érdem alapú kiválasztástól különböző felvételi követelményekhez. Ilyen korrekciós intézkedések elfogadása előtt a 6. cikk első bekezdése szerinti hatóság a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban általános rendelkezéseket fogad el e bekezdés érvényre juttatása céljából.

A Bizottság 2013. január 1-től számított öt év elteltével jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az előző bekezdés végrehajtásáról.”;

b)      Az (5) bekezdésben a „valamennyi intézmény” kifejezés helyébe a „6. cikk első bekezdése szerinti hatóság” kifejezés lép.

(9)          A 14. cikk első és második bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Az ideiglenes alkalmazottak kilenc hónapos próbaidőt teljesítenek.

Ha a próbaidő során az ideiglenes alkalmazott feladatait betegség, a személyzeti szabályzat 58. cikke szerinti szülési szabadság vagy baleset miatt folyamatosan legalább egy hónapig nem tudja ellátni, a 6. cikk első bekezdése szerinti hatóság a tisztviselő próbaidejét a megfelelő időtartammal meghosszabbíthatja.”;

(10)        A 15. cikk (1) bekezdésben az első albekezdés az alábbi mondattal egészül ki:

„A 6. cikk első bekezdése szerinti által elfogadott besorolási kritériumoknak megfelelően besorolt ideiglenes alkalmazottak megőrzik a fizetési fokozatban e minőségükben megszerzett szolgálati idejüket, amennyiben közvetlenül a megelőző ideiglenes szolgálati időszakot követően ugyanolyan besorolású ideiglenes alkalmazottnak nevezik ki őket.”;

(11)        A 17. cikk második bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Az előző bekezdéssel összhangban engedélyezett szabadság időtartamát a személyzeti szabályzat 44. cikk első bekezdésének alkalmazása során nem kell figyelembe venni.”;

(12)        A 20. cikk a következőképpen módosul:

a)      A (3) bekezdésben az „ideiglenes járulékra" kifejezés helyébe a „szolidaritási adóra" kifejezés lép;

b)      A (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A személyzeti szabályzat 44. cikkét az ideiglenes alkalmazottakra analógia útján kell alkalmazni.”;

(13)        A 28a. cikk a következőképpen módosul:

a)      Az (10) bekezdésben az „intézményei” szó helyébe az „ intézmények 6. cikk első bekezdése szerinti hatóságai” kifejezés lép.

b)      A (11) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság kétévente jelentést nyújt be a munkanélküli-biztosítási rendszer pénzügyi helyzetéről. A jelentéstől függetlenül a Bizottság a személyzeti szabályzat 110a. és 110b. cikke szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kiigazíthatja a (7) bekezdés szerinti hozzájárulásokat, amennyiben ez a rendszer egyensúlyának érdekében szükséges.”;

(14)        A 34. cikk a következőképpen módosul:

a)      A (2) és a (3) bekezdésben a „63” szám helyébe a „65” szám lép.

b)      A második albekezdésben a „2.cikk a), c) vagy d) pontja” szavak helyébe a „2. cikk a), c), d), e) vagy f) pontja” szavak lépnek;

(15)        A 36. cikk harmadik mondatában a „2.cikk a), c) vagy d) pontja” szavak helyébe a „2. cikk a), c), d), e) vagy f) pontja” szavak lépnek;

(16)        A 37. cikk negyedik bekezdésében a „63” szám helyébe a „65” szám lép, és a „2.cikk a), c) vagy d) pontja” szavak helyébe a „2. cikk a), c), d), e) vagy f) pontja” szavak lépnek;

(17)        A 39. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„1. A szolgálatból történő kilépéskor a 2. cikk szerinti alkalmazott öregségi nyugdíjra, a biztosításmatematikai egyenérték átruházására vagy távozási díjra jogosult a személyzeti szabályzat V. címének 3. fejezetével és VIII. mellékletével összhangban. Amennyiben az alkalmazott öregségi nyugdíjra jogosult, a nyugdíjjogosultságát a 42. cikk alapján kifizetett összegek arányában csökkentik.

A személyzeti szabályzat VIII. melléklete 9. cikkének (2) bekezdését kell alkalmazni a következő feltételek esetén: a szolgálat érdekében, általános végrehajtási rendelkezésekkel bevezetett objektív kritériumok és átlátható eljárások alapján, a 6. cikk első bekezdése szerinti hatóság határozhat úgy, hogy bármely évben az összes intézmény legfeljebb négy ideiglenes alkalmazottja esetében az ideiglenes alkalmazotti nyugdíjra vonatkozóan nem alkalmaz csökkentést. Az évenként engedélyezett szám a költségvetési semlegesség elvére is figyelemmel módosítható, a felső határ kétévente hat alkalmazott.

(18)        Az 42. cikk első bekezdésben az „intézmények” szó helyébe a „6. cikk első bekezdése szerinti hatóságok” kifejezés lép.

(19)        A 47. cikk a) pontja helyébe az alábbi szöveg lép:

„annak a hónapnak az utolsó napján, amikor az alkalmazott betölti 65. életévét, vagy kivételes alapon a személyzeti szabályzat 52. cikke b) pontjának második albekezdése szerint meghatározott időpontban; vagy";

(20)        Az 50c. cikk (2) bekezdését el kell hagyni;

(21)        A II. cím az alábbi fejezettel egészül ki:

„11. fejezet

A 2. cikk f) pontjában említett ideiglenes alkalmazottakra vonatkozó különrendelkezések

51. cikk

A 2. cikk f) pontja szerinti ideiglenes alkalmazottakra analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat 37. és 38. cikkét, a 37. cikk első bekezdés b) pontja kivételével.

52. cikk

„A 17. cikk első bekezdésének második mondatában foglaltaktól eltérően a 2. cikk f) pontjában említett, határozatlan időre szóló szerződéssel rendelkező ideiglenes alkalmazottak számára szolgálati idejüktől függetlenül lehet egy évet meg nem haladó időtartamra fizetés nélküli szabadságot engedélyezni.

Az ilyen szabadság teljes időtartama az alkalmazott teljes pályafutása során nem haladhatja meg a 15 évet.

Az ideiglenes alkalmazott által betöltött álláshelyre más személyt lehet alkalmazni.

A szabadság lejártával az ideiglenes alkalmazottat vissza kell helyezni a besorolási fokozatának megfelelő első álláshelyre, amely csoportjában megüresedik, feltéve, hogy megfelel az adott álláshely követelményeinek. Amennyiben az ideiglenes alkalmazott visszautasítja a felajánlott álláshelyet, ugyanazon feltételek mellett megtartja a visszahelyezésre vonatkozó jogát, amennyiben a besorolási fokozatának megfelelő csoportján belül a következő hely megüresedik; amennyiben a felajánlott álláshelyet másodszor is elutasítja, az intézmény azonnali hatállyal megszüntetheti az alkalmazotti jogviszonyt. Tényleges visszahelyezéséig vagy kirendeléséig az ideiglenes alkalmazott személyes okokkal indokolt fizetés nélküli szabadságon marad.

53. cikk

A 2. cikk f) pontjában említett ideiglenes alkalmazottak egy vagy több ügynökség által szervezett kiválasztási folyamat alapján alkalmazhatóak. Az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal az érintett ügynökség vagy ügynökségek kérelmére segítséget nyújt, különösen a tesztek tartalmának meghatározása és a versenyvizsga eljárások megszervezése útján. A Hivatal biztosítja a kiválasztási folyamatok átláthatóságát.

Külső versenyvizsga eljárás esetében a 2. cikk f) pontjában említett ideiglenes alkalmazottakat csak az SC 1, AST 1–AST 4 vagy az AD 5–AD 8 besorolási fokozatokban lehet alkalmazni. Az intézmény azonban – adott esetben – engedélyezheti az alkalmazást az AD 9, AD 10, AD 11 vagy – kivételes esetben – az AD 12 besorolási fokozatokban. Valamely ügynökségben az AD 9–AD 12 besorolási fokozatokban alkalmazottak összlétszáma nem haladhatja meg az AD besorolási csoportban alkalmazott ideiglenes alkalmazottak egy ötéves gördülő időszakon belül számított összlétszámának 20 %-át.

54. cikk

A 2. cikk f) pontjában említett ideiglenes alkalmazottak esetében következő magasabb besorolási fokozatba sorolás kizárólag olyan alkalmazottak közüli választással történhet, akik besorolási fokozatukban legalább két évet teljesítettek, a magasabb besorolási fokozatba való előrelépésre megfelelt ilyen szerződéses alkalmazottak érdemeinek összehasonlítása és a róluk szóló értékelés figyelembevétele után. A személyzeti szabályzat 45. cikke (1) bekezdésének és 45. cikke (2) bekezdésének utolsó mondatát analógia útján kell alkalmazni. Az átlagos előmeneteli ekvivalencia irányítására szolgáló, a személyzeti szabályzat I. mellékletének B. szakaszában tisztviselők számára megállapított szorzótényezők nem haladhatóak meg.

E cikk végrehajtása céljából minden ügynökség a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban általános rendelkezéseket fogad el.

55. cikk

Ha egy, a 2. cikk f) pontjában említett ideiglenes alkalmazott egy álláshely belső közzétételét követően csoportján belül új álláshelyre kerül, nem sorolható be alacsonyabb besorolási fokozatba vagy fizetési fokozatba, mint amilyenben a korábbi állásehelyén volt, feltéve, hogy a besorolási fokozata megfelel az álláshirdetésben felsorolt besorolási fokozatok valamelyikének.

Ugyanezen rendelkezések analógia útján vonatkoznak arra az esetre, ha egy ideiglenes alkalmazott új szerződést köt egy ügynökséggel közvetlenül egy másik ügynökséggel kötött ugyanilyen ideiglenes alkalmazotti szerződés követően.

56. cikk

A személyzeti szabályzat 110. cikkének (2) bekezdésével összhangban minden ügynökség általános rendelkezéseket fogad el a 2. cikk f) pontja szerinti szerződéses alkalmazottak alkalmazásáról és foglalkoztatásáról.

(22)        El kell hagyni a III. címet: „kisegítő alkalmazottak”.

(23)        Az 79. cikk (2) bekezdésben az „egyes intézmények” kifejezés helyébe a „6. cikk első bekezdése szerinti hatóságok” kifejezés lép.

(24)        A 80. cikk (3) és (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

'3. E táblázat alapján a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság vagy a 3a. cikkben említett testület a személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően részletesebben meghatározzák az egyes feladattípusokkal járó hatásköröket.

4. A személyzeti szabályzat 1d. és 1e. cikkét analógia útján kell alkalmazni.”

(25)        Az 82. cikk (6) bekezdésben az „egyes intézmények” kifejezés helyébe a „6. cikk első bekezdése szerinti hatóságok” kifejezés lép.

(26)        Az 84. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Ha a próbaidő során a szerződéses alkalmazott feladatait betegség, a személyzeti szabályzat 58. cikke szerinti szülési szabadság vagy baleset miatt folyamatosan legalább egy hónapig nem tudja ellátni, a 6. cikk első bekezdése szerinti hatóság a tisztviselő próbaidejét a megfelelő időtartammal meghosszabbíthatja.”;

(27)        A 85. cikk (3) bekezdésében az „EK-Szerződés 314. cikkében” szavak helyébe az „Európai Unióról szóló szerződés 55. cikkének (1) bekezdésében” szavak lépnek;

(28)        A 86. cikk (1) bekezdése az első albekezdés után az alábbi albekezdéssel egészül ki:

„Az I. csoportra a személyzeti szabályzat 32. cikkének (2) bekezdése analógia útján alkalmazandó. A személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban általános végrehajtási rendelkezéseket kell hozni e cikk érvényre juttatása érdekében.”;

(29)        A 88. cikk első albekezdésének b) pontjában a „három évet” kifejezés helyébe a „hat évet” kifejezés lép.

(30)        A 89. cikk (1) bekezdése az első albekezdés után az alábbi albekezdéssel egészül ki:

„Az I. csoportra a személyzeti szabályzat 32. cikkének (2) bekezdése analógia útján alkalmazandó. A személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban általános végrehajtási rendelkezéseket kell hozni e cikk érvényre juttatása érdekében.”;

(31)        A 95. cikkben, a 103. cikk (2) és (3) bekezdésében és a 106. cikk (4) bekezdésében a „63” szám helyébe a „65” szám lép;

(32)        Az 96. cikk (11) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság kétévente jelentést nyújt be a munkanélküli-biztosítási rendszer pénzügyi helyzetéről. A jelentéstől függetlenül a Bizottság a személyzeti szabályzat 110a. és 110b. cikke szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kiigazíthatja a (7) bekezdés szerinti hozzájárulásokat, amennyiben ez a rendszer egyensúlyának érdekében szükséges.”;

(33)        Az 120. cikkben az „egyes intézmények” kifejezés helyébe a „6. cikk első bekezdése szerinti hatóságok” kifejezés lép.

(34)        Az 141. cikkben az „az egyes intézmények” kifejezés helyébe a „a 6. cikk első bekezdése szerinti hatóságok” kifejezés lép.

(35)        A melléklet a következőképpen módosul:

a)      A 1. cikk (1) bekezdése az alábbi mondatokkal egészül ki:

A 2012. december 31-én alkalmazásban álló egyéb alkalmazottakra a melléklet 22. cikke a (4) bekezdés kivételével, továbbá a melléklet 24a. cikke és a 30. cikkének (7) bekezdése analógia útján vonatkozik. A melléklet 30. cikkének (1), (2), (3), (4) és (6) bekezdése analógia útján vonatkozik a 2012. december 31-én alkalmazásban álló ideiglenes alkalmazottakra.”;

b)      A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„6. cikk

Azon ideiglenes alkalmazottak szerződései, akikre az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének a) pontja vonatkozik, és akik 2012. december 31-én alkalmazásban állnak valamely ügynökségnél, 2013. január 1-i hatállyal versenyvizsga eljárás nélkül az ezen alkalmazási feltételek f) pontja szerinti szerződésekké alakulnak át. A szerződéses feltételek egyebekben nem változnak. E bekezdés nem vonatkozik az ügynökséget létrehozó uniós aktusban meghatározott, vezetőként vagy vezető-helyettesként alkalmazott ideiglenes alkalmazottak szerződéseire.”;

3. cikk

Ez a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

Az Európai Parlament részéről                     a Tanács részéről

Az elnök                                                         az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

              1.1.    A javaslat/kezdeményezés címe

              1.2.    A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

              1.3.    A javaslat/kezdeményezés típusa

              1.4.    Célkitűzés(ek)

              1.5.    A javaslat/kezdeményezés indoklása

              1.6.    Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

              1.7.    Tervezett irányítási módszer(ek)

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

              2.1.    A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

              2.2.    Irányító és ellenőrző rendszer

              2.3.    A csalások és a szabálytalanságok megelőzésre vonatkozó intézkedések

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

              3.1.    A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

              3.2.    A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

              3.2.2. Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.3. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

              3.2.5. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

              3.3.    A bevételekre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI 1.1. A javaslat/kezdeményezés címe

Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek módosításáról

1.2. A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)[8]

Valószínűleg valamennyi terület és tevékenység érintett.

1.3. A javaslat/kezdeményezés indoklása 1.4. Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

Megfelelő jogi keretek biztosítása révén a humánerőforrás-menedzsment optimalizálása az uniós intézményekben.

1.5. Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

ý A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

– A beindítási időszak 2013. január 1-jétől kezdődik,

– azt követően: rendes ütem.

1.6. Tervezett irányítási módszer(ek)[9]

ý Centralizált irányítás közvetlenül az uniós intézmények által

2. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 2.1. A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

· A javaslat pénzügyi hatást gyakorol az összes intézménynél és ügynökségnél felmerülő személyzeti kiadásokhoz kapcsolódó valamennyi költségvetési tételre, vagyis érinti a központokban és a küldöttségeken dolgozó személyzet, a szerződéses alkalmazottak, az igazgatási hivatalokban dolgozó személyzet, a parlamenti képviselők, a parlamenti asszisztensek, a kutatási személyzet, a BA-tételekből finanszírozott személyzet, a szolgálati jogviszony idő előtti megszűnésére vonatkozó rendelkezések alapján fizetett személyzet díjazásához kapcsolódó kiadásokat és a nyugdíjakat.

2.2. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 2.2.1. Az összes fejezet szerinti kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

– ý  A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig) 2011. évi árakon

A 2.1 pontban meghatározott költségvetési sorok || 2013. év || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || 2013-2020 között összesen || Hosszútávon[10]

 

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat || -33,120 || -63,057 || -94,666 || -127,501 || -163,021 || -174,092 || -186,388 || -199,399 || -1041,245[11] || -1022,488

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat || -8,280 || -15,758 || -23,644 || -31,800 || -40,579 || -43,210 || -46,074 || -49,015 || -258,360 || -106.286

millió EUR (három tizedesjegyig) 2011. évi árakon

|| || || 2013. év || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || 2013-2020 között összesen || Hosszú távon

A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat || -41,400 || -78,815 || -118,310 || -159,301 || -203,600 || -217,302 || -232,462 || -248,414 || -1299,605 || -1128,774

2.2.2. Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

– ý  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását.

2.2.2.1. Becsült humánerőforrás-szükségletek

– ý  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után humánerőforrások felhasználását.

2.2.3. A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

– ý  A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a többéves pénzügyi kerettel.

2.2.4. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

– A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

2.3. A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

– ¨  A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

– ý  A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

– ¨         a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

– ý         a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel: || 2012-es költségvetés tervezetben előjelzett előirányzatok (2011-es árakon) || A javaslat/kezdeményezés hatása

2013. év || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || Hosszú távon

410. jogcímcsoport Nyugdíjjárulék || 461,746 || -12,359 || -20,730 || -28,496 || -35,909 || -42,897 || -44,258 || -45,596 || -46,859 || -60,161

400. jogcímcsoport Adók || 615,079 || -7,239 || -11,797 || -16,218 || -20,628 || -24,988 || -26,461 || -28,042 || -29,669 || -103,331

404 jogcímcsoport Különadó || 63,344 || +5,847 || +5,147 || +4,458 || +3,762 || +3,082 || +2,799 || +2,514 || +2,236 || -4,643

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

A bevételekre gyakorolt hatás a levonások hatálya alá tartozó alapilletmények, a juttatások és a nyugdíjak változásain alapul.

[1]               A Tanács 260/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelete (1968. február 29.) az Európai Közösségeket illető adó alkalmazása feltételeinek és eljárásának megállapításáról (HL L 56., 1968.3.4., 8. o.).

[2]               Egy tisztviselő első kinevezésére rangidős asszisztensi álláshelyre csak a személyezti szabályzat 4. cikkében és 29. cikke (1) bekezdésében meghatározott eljárás szerint kerülhet sor.

[3]               Egy tisztviselő első kinevezésére asszisztensi álláshelyre csak a személyzeti szabályzat 4. cikkében és 29. cikke (1) bekezdésében meghatározott eljárás szerint kerülhet sor.

[4]               Az Európai Parlamentben a parlamenti őrök száma nem haladhatja meg a 85-öt.

[5]               A (2) bekezdés a) pontjának sérelme nélkül egy tisztviselő első kinevezésére rangidős asszisztensi álláshelyre csak a személyzeti szabályzat 4. cikkében és 29. cikke (1) bekezdésében meghatározott eljárás szerint kerülhet sor.

[6]               A (2) bekezdés b) és e) pontjának sérelme nélkül egy tisztviselő első kinevezésére asszisztensi álláshelyre csak a 4. cikkben és 29. cikk (1) bekezdésében meghatározott eljárás szerint kerülhet sor.

[7]               Az Európai Parlamentben a parlamenti őrök száma nem haladhatja meg a 85-öt.

[8]               Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

[9]               Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html

[10]             A „hosszútávon” oszlop az éves megtakarításokat mutatja akkortól, mikor a személyzeti szabályzat 2013-as felülvizsgálatának hatásai elérik rendes mértéküket. Ez a 2060-as éveknek felel meg, amikor a nyugdíjakra gyakorolt hatás a legerősebb lesz.

[11]             Az V. fejezet becsült összesített hatása a következő, 2014–2020-as többéves pénzügyi keret során 1008 milliárd.