This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52011PC0709
Proposal for a REGULATION OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL on establishing a Health for Growth Programme, the third multi-annual programme of EU action in the field of health for the period 2014-2020
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Egészségügy a növekedésért program, az egészségügyre vonatkozó harmadik többéves uniós cselekvési program (2014–2020) létrehozásáról
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Egészségügy a növekedésért program, az egészségügyre vonatkozó harmadik többéves uniós cselekvési program (2014–2020) létrehozásáról
/* COM/2011/0709 végleges - 2011/0339 (COD) */
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Egészségügy a növekedésért program, az egészségügyre vonatkozó harmadik többéves uniós cselekvési program (2014–2020) létrehozásáról /* COM/2011/0709 végleges - 2011/0339 (COD) */
INDOKOLÁS
1.
A JAVASLAT HÁTTERE
Az egészség nem csak önmagában vett érték,
hanem a növekedés hajtóereje is. Csak az egészséges lakosság tudja a gazdasági
lehetőségeit teljes mértékben kiaknázni. Az egészségügyi ágazat hajtóereje
az innováció és a magasan képzett munkaerő. Az egészségüggyel kapcsolatos
kutatás és fejlesztés mértéke a GDP 0,3 %-át is elérheti. Az egészségügyi
ágazat a egyik legnagyobb az EU-ban: az EU bruttó nemzeti termékének
megközelítőleg 10 %-át teszi ki; minden tizedik munkavállalót itt
alkalmaznak és a felsőfokú végzettségű munkavállalók aránya is
meghaladja az átlagot. Ezért az egészségügy fontos szerepet játszik
az Európa 2020 stratégiában. A 2011. június 29-i, „Az Európa 2020 stratégia
költségvetése” című közleményében[1] a Bizottság hangsúlyozta,
hogy „Az egészségügyi helyzet javítása szerves része az Európa 2020
stratégia és inkluzív növekedési célkitűzéseinek. A
termelékenységre és a versenyképességre pozitív hatást gyakorol, ha az emberek
egészségesek maradnak és hosszabb ideig aktívak. Az egészségügyi ellátás terén
történő innováció elősegíti az ágazatban a demográfiai változással
járó fenntarthatósági kihívás kezelését, és az egészségügy területén fennálló
egyenlőtlenségek csökkentését célzó intézkedések fontosak az „inkluzív
növekedés” elérése érdekében. Az egészségügy területére vonatkozó,
„Egészségügy a növekedésért” elnevezésű harmadik javasolt uniós cselekvési
program (2014–2020) az előző programoknál nagyobb mértékben
erősíti és hangsúlyozza a gazdasági növekedés és az egészséges lakosság
közötti kapcsolatokat. A program egyértelmű EU hozzáadott értékkel
rendelkező intézkedéseket céloz, összhangban az Európa 2020
célkitűzéseivel és a jelenlegi politikai prioritásokkal. A pénzügyi válság még jobban rávilágított
arra, hogy javítani szükséges az egészségügyi rendszerek költséghatékonyságát.
A tagállamoknak egyensúlyt kell teremteniük a jó minőségű
egészségügyi szolgáltatások általános hozzáférhetőségének biztosítása és a
költségvetési korlátozások betartása között. Ebben az összefüggésben a
tagállamok által az egészségügyi rendszereik fenntarthatóságának javítása
érdekében tett erőfeszítéseknek a támogatása alapvető annak
biztosításához, hogy jó minőségű egészségügyi ellátást tudjanak
nyújtani valamennyi polgáruk számára most és a jövőben is. Az Egészségügy
a növekedésért program hozzájárul az egészségügyi rendszerek minőségét,
hatékonyságát és fenntarthatóságát javító innovatív megoldások kereséséhez és
alkalmazásához, amelynek során a hangsúlyt az emberi tőkére és a jó
gyakorlatok cseréjére helyezi. Az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív
növekedés stratégiája”[2] által meghatározott
főbb célok mindegyike az egészségügyi ellátás innovációjának
növelésétől függ, ahogyan azt a kiemelt kezdeményezések, például az Innovatív
Unió és a Digitális Menetrend tükrözték. Az
innováció azonban nem csak a technológiáról és az új termékekről szól.
Fontos az egészségügyi ellátás szervezése és felépítése, az erőforrások
felhasználása, a rendszerek finanszírozása területének innovációjáról is. Az egészségügyi innováció önmagában képes elősegíteni
az egészségügyi ellátás költségeinek csökkentését és a gondozás
minőségének javítását. Az Egészségügy a
növekedésért program sok javasolt területe, például az egészségügyi
technológiák értékelése (HTA), az orvosi berendezések, a klinikai tesztek és
gyógyszerkészítmények, valamint az aktív és egészséges időskor témájára
vonatkozó európai innovációs partnerség célja a technológiai innováció és annak
terjedése és piaci bevezetése közötti kapcsolatok erősítése,
előmozdítva egyben az egészségügyi ellátás biztonságát, minőségét és
hatékonyságát. Más kezdeményezések az e-egészségügyi megoldások terjedése és
átjárhatósága előmozdítására összpontosítanak például a határokon átnyúló betegnyilvántartások
javítása érdekében. A program további támogatást nyújt a jobb előrejelzés,
az igények tervezése és az egészségügyi szakemberek képzése érdekében, amely
hozzájárul a szervezeti innovációhoz és az inkluzív növekedéshez is. Ez
összhangban van az EU 2020 stratéga Új készségek és munkahelyek kiemelt
kezdeményezésével, és annak olyan középponti kérdéseivel, mint a rugalmasság és
a biztonság, a mai és jövőbeli munkahelyeken szükséges megfelelő
készségek biztosítása az emberek számára, a jobb munkakörülmények és a munkahelyteremtés
javítása. A lakosság idősödésével és az egészségügyi ellátások iránti
igény növekedésével az egészségügyi ágazat hatalmas munkahelyteremtő
képességgel rendelkezik. Az egészségügyi problémák jelentik a
munkahelyi hiányzás és a korai nyugdíjazás egyik fő okát. A
termelékenységre és a versenyképességre pozitív hatást gyakorol, ha az emberek
egészségesek maradnak és hosszabb ideig aktívak. Európa akkor tudja elérni a 20
és 64 év közötti korúak 75 %-os foglalkoztatottságát és a betegség miatt korai
nyugdíjazás elkerülését, ha növeli az egészségben eltöltött életévek számát.
Ezen túlmenően, ha a 65 évnél idősebbek egészségesek és aktívak
maradnak, az hatással lehet a munkaerő-piaci részvételre, és jelentős
megtakarítást eredményezhet az egészségügyi költségvetésekben. Az Egészségügy a növekedésért program
általános célkitűzése az együttműködés a tagállamokkal az
egészségügyi innováció elősegítése és az egészségügyi rendszerek
fenntarthatóságának növelése érdekében, az uniós polgárok egészségének javítása,
és megvédésük a határokon átnyúló egészségügyi veszélyek ellen. A program középpontjában a jobb egészség révén
elérhető erős gazdasági növekedési lehetőséget biztosító négy
konkrét célkitűzés áll: 1. uniós szintű közös eszközök és
mechanizmusok kialakítása az emberi és pénzügyi erőforrás-hiányok kezelése
érdekében, és az egészségügyi innováció terjedésének előmozdítása az
innovatív és fenntartható egészségügyi rendszerekhez történő hozzájárulás
érdekében; 2. a konkrét betegségekre vonatkozó
orvosi szakértelem és információk hozzáférhetőségének növelése a nemzeti
határokon átnyúló módon is, továbbá közös megoldások és irányelvek kidolgozása
az egészségügyi ellátás minőségének és a betegek biztonságának a javítása
illetve az uniós polgárok jobb és biztonságosabb egészségügyi ellátáshoz
való hozzáférésének növelése érdekében; 3. a költséghatékony megelőző
intézkedések legjobb bevált gyakorlatainak a felismerése, terjesztése és
alkalmazásának elősegítése a fő kockázati tényezők – azaz a
dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és az elhízás, valamint a HIV/AIDS –
kezelése révén, a határokon átnyúló vonatkozások középpontba helyezésével, a
betegségek megelőzése és a jó egészség elősegítése érdekében;
és 4. közös megközelítések kialakítása és
azoknak az egészségügyi vészhelyzetekre való jobb felkészültséggel és
összehangolt fellépéssel kapcsolatos értékének bemutatása a polgárok
határokon átnyúló egészségügyi veszélyek elleni védelme érdekében. A javasolt rendelet az Egészségügy a
növekedésért programra vonatkozó általános rendelkezéseket tartalmaz, és
hatályon kívül helyezi az 1350/2007/EK határozatot.
2.
CÉLKITŰZÉSEK
A fent körvonalazott kihívások a tagállamoktól
mindenekelőtt nemzeti szintű közvetlen fellépést követelnek meg. Az
EU egészségügyi politikájának célja ezen nemzeti politikák kiegészítése és
támogatása, illetve a tagállamok közötti együttműködés elősegítése a
Szerződésben meghatározottaknak megfelelően. A program
lehetőséget biztosít a tagállamok közötti együttműködési
mechanizmusok és összehangolási folyamatok kialakítására és erősítésére a
szinergiákat nyújtó közös eszközök és legjobb gyakorlatok meghatározása
érdekében, uniós hozzáadott érték létrehozására és méretgazdaságosság
elérésére, ezáltal támogatva a nehéz körülmények között végrehajtott
reformokat.
2.1.
Uniós szintű közös eszközök és mechanizmusok
kialakítása az emberi és pénzügyi erőforrás-hiányok kezelése érdekében, és
az egészségügyi innováció terjedésének előmozdítása az innovatív és
fenntartható egészségügyi rendszerekhez történő hozzájárulás érdekében
Sok éven keresztül a tagállamok költségvetési
korlátozásokkal néztek szembe egészségügyi költségvetésük fenntarthatóságával
kapcsolatban, amely költségvetés néhány tagállam esetében akár a közkiadások
15 %-át is eléri[3]. Ezt tovább súlyosbította a lakosság
idősödése, a jó minőségű szolgáltatások iránti növekvő
elvárások, és új, hatékonyabb, de drágább technológiák megjelenése. A pénzügyi
válság kialakulását követően a közkiadások területén alkalmazott
korlátozások tovább növelték e kihívásokat. Ugyanakkor tények[4]
mutatják, hogy az egészségügyi rendszer hatékony reformjai képesek visszafogni
a „túlzott költségnövekedést”, azaz lehetséges az egészségügyi kiadásokat a GDP
növekedésével arányban tartani. A tagállamok által az egészségügyi ellátás
hatékonyságának és pénzügyi fenntarthatóságának javítására tett intézkedések
támogatása révén a program célja, hogy elősegítse az erőforrások
jelentős átrendezését ebben az ágazatban a leginnovatívabb és
legértékesebb termékek és szolgáltatások irányába, amelyek ugyanakkor a legjobb
piaci lehetőségeket nyújtják és hosszú távon költségmegtakarítást biztosítanak.
Arra is törekszik, hogy támogatást nyújtson az egészségügyi ellátás
szervezésének innovációjában, például elősegítse a közösségi ellátás és az
integrált ellátás felé történő nagyobb elmozdulást. Az egészségügyi
rendszerek reformjának egyértelműen a közvetlen hatékonyság-növekedést és
a fő költségtényezőket célzó hosszabb távú stratégiai intézkedéseket
együttesen kell tartalmaznia. Például az európai együttműködés az
egészségügyi technológiák értékelésében nem csak csökkenti a párhuzamosságokat
és egyesíti a szakértelmet, hanem az egészségügyi termékek és szolgáltatások
fenntartható innovációjában rejlő lehetőségeket is felszabadíthatja. A strukturális alapokból finanszírozott
egészségüggyel kapcsolatos beruházások különösen jelentős szerepet
játszhatnak a tagállamok egészségügyi rendszerei nemzeti és regionális
szintű reformjának támogatásában, illetve a program négy konkrét
célkitűzésének teljesítésében a legjobb gyakorlatok kiaknázása és az
Egészségügy a növekedésért program során történő kísérleti
tapasztalatszerzés révén. Ez erősíti az Egészségügy a növekedésért program
és a strukturális alapok közötti együttműködést és szinergiákat. Az idősödő lakosság és a változóban
levő családi struktúrák miatt növekszik a formális szakmai ellátás iránti
igény, mivel a családi környezetben nyújtott informális ellátás rendelkezésre
állása csökken. Az egészségügyi ellátás specializáltabb lett, intenzívebb
munkát és hosszabb oktatást követel meg. Az EU-ban 2020-ra egymillió
egészségügyi dolgozó fog hiányozni és, amennyiben nem történnek intézkedések, a
szükséges ellátás 15 %-át nem fogják biztosítani. A probléma sikeres
kezelése azonban jelentős foglalkoztatási és növekedési lehetőségeket
hozhat létre. Ennek elérése érdekében a program uniós
szintű közös eszközöket és mechanizmusokat fog kialakítani annak
elősegítésére, hogy a nemzeti egészségügyi rendszerek kevesebb forrással
több ellátást tudjanak biztosítani. Innovatív megoldások szükségesek a
munkaerőhiány kezelése és az egészségügyi rendszerek hatékonyságának innovatív
termékek, szolgáltatások, eszközök és modellek révén történő
maximalizálása érdekében. Az ilyen megoldások sikeres végrehajtásához
akadályokat is le kell küzdeni, például a közbeszerzés terén illetve a
felhasználók innovációba történő bevonásának a hiánya miatt. Ebben az összefüggésben az e célkitűzés
keretében tervezett intézkedések célja például, hogy elősegítse az európai
együttműködést az egészségügyi technológiák értékelésében (HTA) és
kiaknázza az e-egészségügyi és az egészségügyi info-kommunikációs technológiai
(ikt) lehetőségeket, beleértve egy külön e-egészségügyi hálózatot és az
elektronikus betegnyilvántartások között együttműködést a határon átnyúló
egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló
irányelv[5] végrehajtásának
részeként. Az intézkedések az egészségügyi munkaerő-hiánnyal is
foglalkoznak, és segítenek a tagállamoknak az egészségügyi rendszereik
reformjában a politikai fellépés szakmai értékelésére vonatkozó szakértelem
egyesítése és erősítése révén. Mindezek támogatják az orvosi eszközök
biztonsága, minősége és hatékonysága magas színvonalát biztosító
intézkedéseket is, amelyeket az ezen a területen hatályos uniós jogszabályok
célkitűzései megkövetelnek vagy amelyekhez ezek, valamint a fent említett
irányelv e-egészségügyre és HTA-ra vonatkozó rendelkezéseihez hozzájárulnak. A program különböző célkitűzései
keretében az aktív és egészséges időskor témájára vonatkozó európai
innovációs partnerség keretében végrehajtott konkrét fellépések számára is
nyújthat támogatást annak három témakörében: innováció a felismerés,
megelőzés és korai diagnózis területén; innováció a gyógyítás és gondozás
területén és innováció az aktív időskor és az önálló életvitel területén.
2.2.
A konkrét betegségekre vonatkozó orvosi szakértelem
és információk hozzáférhetőségének növelése a nemzeti határokon átnyúló
módon is, közös megoldások és irányelvek kidolgozása az egészségügyi ellátás
minőségének és a betegek biztonságának javítása illetve az uniós polgárok
jobb és biztonságosabb egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésének növelése
érdekében
Az egészségügy jelenlegi komoly
egyenlőtlenségei áthidalásának a kulcsa az egészségügyi ellátáshoz való
hozzáférés javítása minden polgár számára függetlenül jövedelmétől,
társadalmi helyzetétől, tartózkodási helyétől és nemzetiségétől.
Minden uniós polgár számára körülményeitől függetlenül biztosítani kell a
hozzáférést a biztonságos és jó minőségű egészségügyi ellátáshoz. A
valóságban azonban az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés még jelentősen
eltér az EU-n belül. A rossz egészségi állapot gyakran jelentősen kihat a
polgárok azzal kapcsolatos lehetőségeire, hogy hatékony egészségügyi
ellátáshoz jussanak és az egészségügyre vonatkozó információk alapján
cselekedjenek. Az alacsony jövedelmű, a társadalmilag kirekesztett illetve
a válságban levő területeken vagy kistérségekben élők sajátos
nehézségekkel nézhetnek szembe az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés
során. A program valamennyi célkitűzése érdekében tett intézkedéseknek
elő kell segíteniük ezen egyenlőtlenségek áthidalását az
egyenlőtlenségeket előidéző és növelő különböző
tényezőkkel való foglalkozás révén, valamint ki kell egészíteniük a más
programok során hozott, az EU-n belüli társadalmi és regionális különbségek
kezelését célzó intézkedéseket. Az EU valamennyi polgára számára
hozzáférhető, specializált európai referencia-központi hálózat
létrehozásának az elősegítése egyértelmű hozzáadott értéket jelent az
egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javítása terén, különösen az olyan konkrét
betegségek esetében, ahol a nemzeti kapacitások szűkösek. Ezenkívül a program megszilárdítja és
továbbviszi az ezen a területen meglévő jó gyakorlatok meghatározását,
cseréjét és terjesztését célzó folyamatos fellépéseket, hogy ezzel is
elősegítse az egészségügyi ellátás minőségének és biztonságának
további javítását a tagállamok által. A program támogatja a kritériumaikat és
feltételeiket meghatározó európai referencia-központi rendszer létrehozását és
felállítását illetve számos, az antimikrobiális rezisztenciához hasonló
kérdéssel foglalkozva elősegíti az egészségügyi ellátás minőségére és
a betegek biztonságára vonatkozó közös uniós megoldások és irányelvek
kidolgozását, és ezáltal növeli az orvosi szakértelemhez való hozzáférést. Az e célkitűzés keretében tett lépések
támogatják mindazokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják a vér, a szervek,
szövetek és sejtek, a gyógyszeripari termékek és a betegjogok biztonsága,
minősége és hatékonysága magas színvonalát a határokon átnyúló
egészségügyi ellátás során, amelyeket az ezen a területen hatályos uniós
jogszabályok célkitűzései megkövetelnek vagy amelyekhez ezek
hozzájárulnak.
2.3.
A költséghatékony megelőző intézkedések
legjobb bevált gyakorlatainak a felismerése, terjesztése és alkalmazásának
elősegítése a fő kockázati tényezők – azaz a dohányzás, a
túlzott alkoholfogyasztás és az elhízás, valamint a HIV/AIDS – kezelése révén,
a határokon átnyúló vonatkozások középpontba helyezésével, a betegségek
megelőzése és a jó egészség elősegítése érdekében
Az elmúlt évtizedek során az EU-ban a várható
élettartam addig soha nem látott mértékben növekedett, és 2008-ra a férfiak
esetében 76,4 évet, a nők esetében 82,4 évet ért el. Ezzel szemben az
egészségben eltöltött életévek átlagos értéke sokkal alacsonyabb ütemben
növekedett, és férfiak esetében 60,9 év volt, nők esetében pedig 62 év. Ez azt jelenti, hogy a hosszabb élettartam
nagyobb részét rossz egészségben töltik el az emberek, ami a rohamosan
emelkedő egészségügyi költségek egyik előidéző tényezője és
akadályozza a munkaerő-piaci részvételt. A rossz egészség negatív hatással
van az emberi tőke fejlesztésére, ami a tudásalapú gazdaság fejlesztésének
központi kérdése. Európában a krónikus betegségek jelentik a
halálozás és a rossz életminőség fő okát. Az Európai Unióban évente több
mint 4 millió ember hal meg krónikus betegségekben, ami az Unióban az idő
előtti elhalálozások 87 %-át teszi ki. A krónikus betegségek hatalmas
gazdasági terhet is jelentenek, mivel az emberek életük teljében elveszítik
munkavégző képességüket. A program intézkedései támogatják a tagállamok
azon erőfeszítéseit, amelyek a krónikus betegségek megelőzésével a
lakosság egészséges és munkában eltöltött életéveinek meghosszabbítását
célozzák. Sok krónikus betegség megelőzhető. E
betegségek gyakran a dohányzás, káros alkoholfogyasztás, helytelen táplálkozás
és elégtelen mozgás eredményeként jelentkeznek. Ezeket a kockázati
tényezőket tovább súlyosbítják a mögöttes társadalmi-gazdasági
tényezők, valamint a környezeti tényezők. Ez nem csupán komoly egészségügyi kihívás, de
jelentős gazdasági lehetőség is. Megfelelő beruházások nem csak
jobb egészséget eredményeznek, hanem hosszabb és tevékenyebb életet illetve
alacsonyabb munkaerőhiányt is. Ha az európai emberek jobb egészségben
élnek, akkor még idősebb korukban is hozzá tudnak járulni a gazdasághoz
munkavállalóként, önkéntesként és fogyasztóként. Az idősebbek
tapasztalatára még inkább szükség van az olyan lakosság körében, ahol alacsony
a születések aránya és hiány van szakképzett munkavállalókból. A program ezeken a területeken kezeli a
kihívásokat az egészségvédelem legjobb gyakorlatainak elősegítése, és az
egészséget befolyásoló tényezőket – dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
és elhízás, valamint a HIV/AIDS – megcélzó költséghatékony megelőzés
révén, központi helyen kezelve a határokon átnyúló kérdéseket. Támogatja az
európai együttműködést és hálózatok kialakítását a krónikus betegségek
megelőzése érdekében, beleértve a rákszűrés minőségére vonatkozó
iránymutatásokat. Az e célkitűzés keretében tett lépések támogatják
mindazokat az intézkedéseket, amelyeknek közvetlen célkitűzése a
közegészség védelme a dohánytermékek és hirdetések területén, és amelyeket az
ezen a területen hatályos uniós jogszabályok célkitűzései megkövetelnek
vagy amelyekhez ezek hozzájárulnak.
2.4.
Közös megközelítések kialakítása és azoknak az
egészségügyi vészhelyzetekre való jobb felkészültséggel és összehangolt
fellépéssel kapcsolatos értékének bemutatása a polgárok határokon átnyúló
egészségügyi veszélyek elleni védelme érdekében
A közelmúltban az
EU több határokon átnyúló egészségügyi veszéllyel nézett szembe, például a
világméretű influenzajárvány vagy a SARS. Az
EU határokon átnyúló egészségügyi veszélyekkel kapcsolatos készültségére és az
ezen veszélyekre adott válaszlépések összehangolására vonatkozó hatáskörét a
Lisszaboni Szerződés rögzíti. Ezen egészségügyi veszélyeket természetüknél
fogva nem korlátozzák a nemzeti határok, és hatékony kezelésükre sem az egyes
tagállamok, sem önmagában az Unió nem képes. Az EU-nak jól fel kell készülnie
az ilyen veszélyekre, amelyeknek súlyos hatása lehet nem csak a polgárok
egészségére és életére, hanem a gazdaságra is. Az e célkitűzés keretében tervezett
intézkedések elősegítik közös megközelítések kialakítását a lehetséges
egészségügyi vészhelyzetekre való felkészülés, az ilyen egészségügyi
vészhelyzetekre adott európai szintű válaszlépések összehangolása és a
felkészültséggel kapcsolatos nemzeti kapacitásépítés támogatása illetve az
egészségügyi válsághelyzetek kezelése érdekében, figyelembe véve a nemzetközi
kezdeményezéseket. A cél a készültség megtervezésének a támogatása, beleértve a
világméretű influenzajárványt, a tagállamok közötti kockázatértékelési
kapacitások hiányainak a kezelése és az egészségügyi veszélyeket kezelő
kapacitások kiépítésének a támogatása a tagállamokban, valamint a globális
kapacitások létrehozásának előmozdítása az egészségügyi veszélyekre adott
válaszlépések elősegítésére. A fellépések támogatják az emberi egészség
fertőző betegségekkel és határokon átnyúló komoly egészségügyi
csapásokkal szembeni védelmét és javítását célzó, illetve az egészséggel
kapcsolatos, határokon átnyúló súlyos veszélyek nyomon követésére, korai
előrejelzésére és leküzdésére irányuló intézkedéseket, amelyeket az ezen a
területen hatályos uniós jogszabályok célkitűzései megkövetelnek vagy
amelyekhez ezek hozzájárulnak. A fent említett négy célkitűzés
mindegyike keretében a program támogatja az egészségügyi tájékoztatásra és
tudásra vonatkozó intézkedéseket a tudásalapú döntéshozatal elősegítése érdekében,
beleértve az egészségügyi adatok gyűjtését és elemzését és a program
eredményeinek széles körben történő terjesztését. A 2008/721/EK bizottsági
határozatnak megfelelően létrehozott tudományos bizottságok tevékenységeit
is támogatja.
3.
AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK EREDMÉNYEI ÉS
HATÁSVIZSGÁLATOK
3.1.
Konzultáció és szakértői vélemény
A konzultáció résztvevői különösen a
tagállamok képviselői, a nemzeti kapcsolattartási pontok, a felső
szintű tanácsi népegészségügyi munkacsoport, és az informális egészségügyi
tanács. Ezenkívül szakértői tanácsot nyújtott az uniós egészségügyi
politikai fórum, egészségügyi szakértők és betegeket képviselő
szövetségek. A program egyéb érdekelt felei, különösen a kedvezményezettek, a
program legutóbbi értékelése során kinyilvánították a véleményüket. A különböző konzultációk során a
résztvevők határozottan támogatták az egészségügyi programot. Néhány
tagállam egyetértett azzal a véleménnyel, hogy a programnak
célratörőbbnek, költséghatékonyabbnak és még inkább a bizonyított uniós
hozzáadott értékkel rendelkező intézkedésekre alapozottnak kellene lennie,
míg mások azon a véleményen voltak, hogy a meglevő célkitűzések és a
fellépések széles köre támogatását kellene folytatnia. A tagállamok hatóságai által kijelölt nemzeti
kapcsolattartási pontok azt említették, hogy a program segíthetne a nemzeti
politikák kialakításában az alábbiak révén: (a) legjobb gyakorlatok bemutatása,
(b) gyakorlati tapasztalatok, szakértelem és tudás megosztása és cseréje, és
(c) az egészségügyi kérdések támogatása a nemzeti politika terén. Az uniós
egészségügyi politikai fórum kifejtette, hogy az egészséget befolyásoló
tényezőkre és a betegközpontúságra kell összpontosítani a figyelmet. Azt
is javasolta, hogy a program foglalkozzon a társadalmat befolyásoló
tényezők szerepével. Ezenkívül a tagállamok és az érdekelt felek is
említették, hogy szükség van valamennyi EU-tagállam aktívabb részvételére a
programban, és hangsúlyozták, hogy a programnak szorosabban kell kapcsolódnia
az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez, az Európa 2020
stratégiához és a meglevő jogszabályokhoz.
3.2.
Hatásvizsgálat
A hatásvizsgálati jelentés a program
különböző változatait elemezte. Az előnyben részesített változatot
költség/haszon szempontból vizsgálva jól felépített programként értékelte,
amely konkrét, mérhető, elérhető, megfelelő és időhöz
kötött (intelligens) célkitűzéseket, rangsorolt intézkedéseket, uniós
hozzáadott érték létrehozását, az eredmények és hatások jobb nyomon követését
tartalmazza. A program az alábbiakra összpontosít: ·
hozzájárulás az egészségügyi rendszerek
minőségét, hatékonyságát és fenntarthatóságát javító innovatív megoldások
terjedésének az előmozdításához, a jobb és biztonságosabb egészségügyi
ellátás hozzáférhetőségének növeléséhez; ·
az egészségügyi helyzet javítása és a betegségek
prevenciója uniós szinten a tagállamok erőfeszítéseinek támogatása és
kiegészítése révén a polgáraik egészségben leélt évei számának növelése
érdekében; ·
a határokon átnyúló egészségügyi veszélyek
megoldásainak a támogatása; ·
a jelenlegi uniós jogi kötelezettségek által
megkövetelt fellépések támogatása. Az ebben a
változatban rendelkezésre álló költségvetés körülbelül évi 57 millió euró
(2011. évi árakon), ami összhangban van az Egészségügy a növekedésért program
számára a 2011. júniusi „Az Európa 2020 stratégia költségvetése” című
közleményben javasolt költségvetési juttatással.
3.3.
Európai hozzáadott érték biztosítása
Az Európai Unió működéséről szóló
szerződés 168. cikkében említett módon az EU fellépésének ki kell
egészítenie a nemzeti politikákat és bátorítania kell a tagállamok közötti
együttműködést. A programnak csak akkor kell hozzájárulnia, ha a
tagállamok nem tudnak egyedül fellépni, vagy ahol az összehangolás a
továbblépés legjobb módja. A program olyan területeken javasol
fellépéseket, ahol az alábbi kritériumok alapján bizonyított az EU által
hozzáadott érték: a legjobb gyakorlatok tagállamok közötti cseréjének
elősegítése; a tudásmegosztás vagy kölcsönös tanulás hálózatainak a
támogatása; a határokon átnyúló egészségügyi veszélyek kezelése a kockázatok
csökkentése és a következmények enyhítése érdekében; bizonyos kérdések kezelése
a belső piacra vonatkozóan, ahol az EU-nak megfelelő jogosultsága van
a tagállamok közötti jó minőségű megoldások biztosítására; az
egészségügyi innovációban rejlő lehetőségek felszabadítása; olyan
intézkedések, amelyek egy benchmarking rendszer létrehozásához vezethetnek; a
méretgazdaságosság javítása a párhuzamosságok miatti pazarlás elkerülésével és
a pénzügyi források felhasználásának optimalizálása.
3.4.
A program végrehajtásának javítása
A program az első közegészségügyi program
(2003–2008) és a második egészségügyi program (2008–2013) eredményeire épít,
összhangban az ezekkel a programokkal kapcsolatban végzett különböző értékelések
és ellenőrzések következtetéseivel és ajánlásaival. Az új program célja kevesebb, bizonyított
uniós hozzáadott értékkel rendelkező fellépésre összpontosítani, amely
konkrét eredményeket nyújt és választ ad a felismert igényekre vagy hiányokra.
A program arra törekszik, hogy javítsa a tagállamok egészségügy területén
folytatott együttműködésének módját, és erősítse a nemzeti
egészségügyi politikák reformját. A hétéves időszak tevékenységeinek és az
éves munkaterveknek az évenkénti korlátozott számú fellépés többéves
programozásán kell alapulnia. Ezenkívül a levont tanulságokra és a
különböző értékelések eredményeire építve a program számos új elemet vezet
be: ·
a célkitűzéseket és a program hatásait
mérő és nyomon követő előrehaladási mutatók; ·
uniós hozzáadott érték, amely az éves munkatervek
prioritásai meghatározásának fő befolyásoló tényezője, ·
a projekt eredményeinek a politikai döntéshozók
számára történő jobb terjesztése és kommunikálása; ·
az alacsonyabb bruttó nemzeti jövedelemmel
rendelkező tagállamok ösztönzése a programban való határozottabb
részvételre. Ez nagyobb társfinanszírozási arányt jelent az adott tagállamok
számára. Egyszerűsítés A költségvetési rendelet felülvizsgálata
hozzájárul az uniós programokban történő részvétel előmozdításához,
például a szabályok egyszerűsítése, a részvétel költségeinek a
csökkentése, az odaítélési folyamatok felgyorsítása és „egyablakos” ügyintézés
biztosítása révén, amely megkönnyíti a kedvezményezettek számára a hozzáférést
az EU finanszírozáshoz. A program – különösen a jelentéstételi követelmények
további egyszerűsítésével – a lehető legnagyobb mértékben kihasználja
az uniós költségvetési rendelet felülvizsgált rendelkezéseit, beleértve az
online jelentéstétel kiterjedtebb alkalmazását. Az új program felépítése magában foglalja a
végrehajtás és az irányítás egyszerűsítését: 1. Az uniós társfinanszírozás szintje a
fellépések és a tagállamok vagy harmadik országok illetékes hatóságai vagy az
ilyen hatóságok által meghatalmazott civil szervezetek által finanszírozott
fellépések támogatása és a működési támogatások tekintetében egységesen a
támogatható költségek 60 %-a, illetve kivételes hasznosság esetében akár
80 %-a lehet. 2. A program keretében tett stratégiai
fellépések hosszú távú programozása segít csökkenteni azok évenkénti teljes
számát és elkerüli a párhuzamosságokat a pályázati, értékelési, tárgyalási és
szerződéskötési eljárásokban. Ezenkívül lehetővé teszi a prioritási
területekre való határozottabb összpontosítást, az emberi és pénzügyi
erőforrások jobb kihasználását. A finanszírozási folyamat
egyszerűsödik különösen a működési támogatásokra vonatkozó
keretszerződések alkalmazása révén, megvizsgálják továbbá az
egyösszegű támogatások minél gyakoribb alkalmazási lehetőségét az
igazgatási terhek csökkentése érdekében. 3. Az új nyomon követési és értékelési mutatók
a program eredményeinek sikeres terjesztésén alapulnak, és azok alkalmazását a
nemzeti kapcsolattartási pontok hálózatának segítségével követik nyomon a
tagállamokban. Mindez várhatóan biztosítja a program eredményeinek
egyszerűsített megközelítését; azok végfelhasználók általi alkalmazása
növelni fogja a program láthatóságát és hatását. 4. A közösségi programok igazgatásában
bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály
megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletnek
megfelelően a Bizottság megbízta az Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó
Ügynökséget az egészségügyre vonatkozó közösségi cselekvési program
igazgatásának végrehajtási feladataival 2005-től kezdődően. A
Bizottság az Egészség a növekedésért program végrehajtásához, költség-haszon
elemzés alapján, egy már működő, külső végrehajtó ügynökséget
vehet igénybe.
4.
A JAVASLAT JOGI ELEMEI
Az EU fellépése indokolt mind a Szerződés
168. cikkében meghatározott célkitűzések, mind a szubszidiaritás elve
alapján. Az Unió fellépését a nemzeti politikáknak és a tagállamok fellépésének
kell kiegészítenie. Az Unió is támogatást nyújthat a fellépésükhöz. A 168. cikk (2)
bekezdése szerint „A Bizottság a tagállamokkal szorosan együttműködve
megtehet minden hasznos kezdeményezést az összehangolás előmozdítására,
különös tekintettel az iránymutatások és mutatók megállapítására, a bevált
gyakorlatok cseréjének megszervezésére, valamint az időszakonkénti
felülvizsgálat és kiértékelés szükséges elemeinek kialakítására irányuló
kezdeményezésekre”; a harmadik bekezdés pedig úgy rendelkezik, hogy „Az
Unió és a tagállamok elősegítik az együttműködést harmadik
országokkal és a népegészségügy területén hatáskörrel rendelkező
nemzetközi szervezetekkel.” Ennek alapján az
EUMSz 168. cikke (5) bekezdése felhatalmazza az Európai Parlamentet és a
Tanácsot, hogy ösztönző intézkedéseket állapítsanak meg az emberi egészség
védelmére és javítására.
5.
KÖLTSÉGVETÉSI VONATKOZÁSOK
A program 2014. január 1. és 2020. december
31. közötti végrehajtásához szükséges előirányzat 446 millió euró (a
jelenlegi árakon). Ez megfelel a 2011. júniusi „Az Európa 2020 stratégia
költségvetése” című közleményben javasolt költségvetési juttatásnak. 2011/0339 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS
RENDELETE az Egészségügy a növekedésért program, az
egészségügyre vonatkozó harmadik többéves uniós cselekvési program (2014–2020)
létrehozásáról (EGT-vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI
UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió
működéséről szóló szerződésre és különösen annak 168. cikke (5)
bekezdésére, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti
parlamenteknek való megküldését követően, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális
Bizottság véleményére[6], tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[7],
rendes jogalkotási eljárás keretében, Mivel: (1) A Szerződés 168. cikkének
megfelelően valamennyi uniós politika és tevékenység meghatározásakor és
végrehajtásakor biztosítani kell az egészségvédelem magas szintjét. Az Unió
kiegészíti és támogatja a nemzeti egészségügyi politikákat, bátorítja a
tagállamok közötti együttműködést és elősegíti a programjaik közötti
összehangolást, miközben teljes mértékben tiszteletben tartja a nemzeti
hatóságoknak az egészségügyi politikáik kialakítására illetve az egészségügyi
szolgáltatások és az orvosi ellátás szervezésére és nyújtására vonatkozó
hatáskörét. (2) További erőfeszítésekre van szükség a
Szerződés 168. cikkében megállapított követelmények teljesítése érdekében.
Az egészségügyi helyzet javítása uniós szinten szerves része az „Európa 2020:
Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című
anyagnak[8].. Ha az emberek
egészségesek maradnak és hosszabb ideig aktívak, annak pozitív általános
egészségügyi hatásai vannak, és a termelékenységre és a versenyképességre is
pozitív hatást gyakorol, miközben csökkenti a nemzeti költségvetésekre
nehezedő nyomást. Az egészség terén történő innováció elősegíti
az ágazatban a demográfiai változással járó fenntarthatósági kihívás kezelését,
és az egészségügy területén fennálló egyenlőtlenségek csökkentését célzó
intézkedések fontosak az „inkluzív növekedés” elérése érdekében. Ebben az
összefüggésben helyénvaló létrehozni az „Egészségügy a növekedésért” programot,
amely az egészségügyre vonatkozó harmadik uniós cselekvési program (2014–2020)
(továbbiakban „a program”). (3) Az előző közösségi cselekvési
programok esetében – amelyeket a közegészségügy területén (2003–2008) és az
egészségügy területén (2008–2013) az 1786/2002/EK[9]
illetve az 1350/2007/EK[10] európai parlamenti és
tanácsi határozatokkal fogadtak el – az értékelés pozitívumként állapította
meg, hogy ezek számos fontos fejleményt és javulást eredményeztek. Az új programnak
az előzőek eredményeire kell épülnie. A lefolytatott külső
ellenőrzések és értékelések ajánlásait is figyelembe kell vennie,
különösen a Számvevőszék ajánlásait[11], amelyek szerint
„a 2013 utáni időszakra vonatkozóan az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak
és a Bizottságnak át kell gondolnia az EU közegészségügyi tevékenységeinek a
körét és az uniós finanszírozási megközelítést ezen a területen. Ezt a
rendelkezésre álló költségvetési eszközök és más meglevő
együttműködési mechanizmusok figyelembe vételével kell megtenni (…) egész
Európában az érintett felek közötti együttműködés és információ
elősegítésének eszközeként”. (4) Az Európa 2020 stratégia
célkitűzéseivel összhangban a programnak egy sor egyértelmű,
bizonyított uniós hozzáadott értékkel rendelkező, jól meghatározott
célkitűzésre és fellépésre kell összpontosítania, és a prioritási
területeken végrehajtott kisebb számú tevékenységre kell koncentrálnia a
támogatást. A szubszidiaritás elvének megfelelően a hangsúly azokra a
területekre kerül, ahol a tagállamok egyedül nem tudnak költséghatékony módon
fellépni, ahol egyértelmű határokon átnyúló vagy belső piaci
kérdésekről van szó, vagy ahol az uniós szintű együttműködéssel
jelentős előnyöket és hatékonyság-növekedést lehet elérni. (5) A program olyan intézkedéseket javasol,
ahol nyilvánvaló uniós hozzáadott érték áll fenn az alábbi kritériumok alapján:
a legjobb gyakorlatok tagállamok közötti cseréje; a tudásmegosztás vagy
kölcsönös tanulás hálózatainak a támogatása; a határokon átnyúló egészségügyi
veszélyek kezelése a kockázatok csökkentése és a következmények enyhítése
érdekében; bizonyos kérdések kezelése a belső piacra vonatkozóan, ahol az
EU-nak megfelelő jogosultsága van a tagállamok közötti jó
minőségű megoldások biztosítására; az egészségügyi innovációban
rejlő lehetőségek felszabadítása; fellépések, amelyek egy európai
szintű megalapozott döntéshozatalt lehetővé tevő benchmarking
rendszer létrehozásához vezethetnek; a méretgazdaságosság javítása a
párhuzamosságok miatti pazarlás elkerülésével és a pénzügyi források
felhasználásának optimalizálása. (6) Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2009.
évi európai egészségügyi jelentése meghatározza a közegészségügy és az
egészségügyi rendszerek beruházásai növelésének körét. Ebben a tekintetben a tagállamokat
arra ösztönzik, hogy az egészségügy javítását prioritásként határozzák meg a
nemzeti programjaikban, és használják ki az egészségügy uniós finanszírozási
lehetőségeinek jobb ismertségét. Ezért a programnak elő kell
segítenie az eredményeinek a felhasználását a nemzeti egészségügyi
politikákban. (7) A termékek és szolgáltatások, illetve a
szervezet és az ellátás szintjén az egészségügyi innováció javítani képes a
betegellátás minőségét, és ki tud elégíteni létező igényeket,
miközben a költséghatékonyságot és az ellátás fenntarthatóságát is javítja.
Ezért a programnak elő kell segítenie az egészségügyi ellátás
innovációjának a kiaknázását. (8) A programnak továbbra is hozzá kell
járulnia az egészségügyi egyenlőtlenségek kezeléséhez a különböző
célkitűzéseket szolgáló intézkedésekkel, illetve a jó gyakorlatok
cseréjének ösztönzése és elősegítése révén. (9) A betegek
helyzetét erősíteni kell a jobb és biztonságosabb egészségügyi eredmények
elérése érdekében. A betegeket fel kell hatalmazni arra, hogy proaktívabb módon
kezeljék saját egészségüket és egészségügyi ellátásukat. A betegek számára
optimalizálni kell az egészségügyi ellátás tevékenységeinek és rendszereinek az
átláthatóságát és az információk rendelkezésre állását. Az egészségügyi ellátás
gyakorlatát megalapozottá kell tenni a betegek visszajelzései és a velük
folytatott kommunikáció révén. A tagállamok, a betegszervezetek és az érintett
felek támogatása alapvető fontosságú; ezeket uniós szinten kell
összehangolni annak érdekében, hogy eredményesen segítsenek a betegeknek – és
különösen a ritka betegségekben szenvedőknek – a határokon átnyúló
egészségügyi ellátás előnyeiből részesülni.
(10) Az idősödő társadalom
tekintetében az egészségügyet javító és a betegségeket megelőző jól
irányzott beruházások növelhetik az egészségben eltöltött életévek számát, és
ezáltal lehetővé teszik az idősebbek számára, hogy hosszabb ideig
dolgozzanak. Az EU-ban a korai halálozás több mint 80 %-át krónikus
betegségek okozzák. A fő kockázati tényezőkre – azaz a dohányzásra, a
túlzott alkoholfogyasztásra és az elhízásra, valamint a HIV/AIDS betegségre –
összpontosító költséghatékony megelőző intézkedések legjobb bevált
gyakorlatainak a felismerése, terjesztése és alkalmazásának elősegítése
révén a program hozzájárul a betegségek megelőzéséhez és a jó egészség
elősegítéséhez, a társadalmi és környezeti természetű mögöttes
tényezőket is figyelembe véve. (11) A határokon átnyúló egészségügyi
veszélyek – amelyek a vegyi balesetek által okozott tömeges szennyezéstől
a világméretű járványokig terjedhetnek, mint például a nemrég kitört E
coli, H1N1 influenza vagy SARS (súlyos akut légzőszervi szindróma) –
közegészségügyi következményeinek a minimalizálása érdekében a programnak hozzá
kell járulnia a határokon átnyúló egészségügyi veszélyeket feltáró,
értékelő és kezelő erőteljes mechanizmusok és eszközök
létrehozásához és fenntartásához. Az ilyen veszélyek természeténél fogva a
programnak támogatnia kell az uniós szintű összehangolt közegészségügyi
intézkedéseket a különböző vonatkozások kezelése érdekében, a készültségre
és válaszadás tervezésre, erőteljes és megbízható kockázatértékelésre és
erős kockázat- és válságkezelési keretrendszerre alapozva. Ebben az
összefüggésben fontos, hogy a programot kiegészítse az Európai Betegségmegelőzési
és Járványvédelmi Központ[12] munkaprogramja a
fertőző betegségek elleni küzdelemben, illetve az uniós kutatási és
innovációs programok által támogatott tevékenységek. Különleges
erőfeszítéseket kell tenni a koherencia és szinergia biztosítására a
program illetve a más közösségi programok és eszközök keretében folytatott
globális egészségügyi munka között, amelyek különösen az influenza, a HIV/AIDS,
a tuberkulózis és más, határokon átnyúló egészségügyi veszélyek területeit
kezelik harmadik országokban. A program keretében tett intézkedések tárgya
lehet még a biológiai és vegyi katasztrófák, környezeti vagy éghajlatváltozás
által okozott határokon átnyúló egészségügyi veszélyek. „Az Európa 2020
stratégia költségvetése” című bizottsági közleményben leírtak szerint a
Bizottság elkötelezett az iránt, hogy az Unió beruházási programjaiban
érvényesítse az éghajlatváltozás hatásait, és az uniós költségvetés legalább
20 %-át éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekre fordítsa. Az
Egészségügy a növekedésért program 4. célkitűzése keretében végrehajtott
beruházások az éghajlatváltozással kapcsolatos egészségügyi veszélyek
kezelésével általánosságban hozzájárulnak ehhez a célkitűzéshez. A
Bizottság tájékoztatást nyújt az Egészségügy a növekedésért program éghajlatváltozással
kapcsolatos kiadásairól. (12) A Szerződés 114. cikkével
összhangban az egészségvédelem magas szintjét kell biztosítani az Unió által
elfogadott, a belső piac létrehozásáról és működéséről szóló
jogszabályokban. Ezzel a célkitűzéssel összhangban a programnak különleges
erőfeszítéseket kell tennie a gyógyszerek, orvostechnikai eszközök, emberi
szövetek és sejtek, vér, emberi szervek, fertőző betegségek és más
egészségügyi veszélyek, határokon átnyúló betegjogok, dohánytermékek és
hirdetések területén hatályos uniós jogszabályok által megkövetelt és azokhoz
hozzájáruló fellépések támogatására. (13) A programnak hozzá kell járulni a
tudásalapú döntéshozatalhoz az egészségügyi információs és tudásrendszer
elősegítése révén. Az utóbbi része többek között az egészségügyi adatok
gyűjtése és elemzése, a tudományos bizottságok[13]
támogatása és a részvétel a program eredményeinek széles körű
terjesztésében. (14) A programnak elsősorban az illetékes
nemzeti hatóságokkal való együttműködésre kell összpontosítania és
ösztönzőket kell nyújtania valamennyi tagállam széles körű részvétele
érdekében. Különösen az uniós átlag 90 %-nál alacsonyabb bruttó nemzeti
jövedelemmel rendelkező tagállamok részvételét kell aktívan ösztönözni. (15) A civil szervezetek és az egészségügyben érintett felek, különösen
a betegszervezetek és az egészségügyi dolgozók szövetségei, fontos szerepet
játszanak a program végrehajtásához szükséges információk és tanácsadás
Bizottság számára történő biztosításában. E szerepük ellátása során
működésükhöz hozzájárulást igényelhetnek a programból. Ezért a programnak
hozzáférhetőnek kell lennie a közegészségügy területén működő
képviseletet biztosító civil szervezetek és betegszervezetek számára, amelyek
eredményes szerepet töltenek be az uniós szintű civil párbeszéd
folyamataiban, mint például a tanácsadó csoportokban való részvétel, és ennek
révén hozzájárulnak a program konkrét célkitűzéseinek az eléréséhez. (16) A programnak elő kell mozdítania a
szinergiák kiaknázását, miközben elkerüli a párhuzamosságokat a kapcsolódó
uniós programokkal és fellépésekkel. Saját tevékenységi körükben
megfelelően ki kell használni más uniós alapokat és programokat, különösen
a jelenlegi és jövőbeli kutatás-fejlesztési uniós keretprogramokat és azok
eredményeit, a strukturális alapokat, a társadalmi változás és innováció
programját, az európai szolidaritási alapot, a munkahelyi egészség európai
stratégiáját, a versenyképesség és innováció programját, a környezetvédelmi és
éghajlat-változási cselekvési keretprogramot, (LIFE), a fogyasztóvédelmi
politika területének uniós cselekvési programját (2014–2020)[14],
az igazságügyi programot (2014–2020), a saját lakókörnyezetben való életvitel
segítését szolgáló közös programot, (az európai oktatási programot) és az uniós
statisztikai programot. (17) A Szerződés 168.
cikkének megfelelően az Unió és a tagállamok elősegítik az
együttműködést harmadik országokkal és a népegészségügy területén
hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetekkel. A program ezért nyitva
áll a harmadik országok, különösen a csatlakozó országok, a tagjelölt országok
és az előcsatlakozási stratégia előnyeiben részesülő potenciális
tagjelölt országok, az EFTA/EGT országok, a szomszédos országok, az európai
szomszédságpolitikában érintett országok és a vonatkozó kétoldalú vagy
többoldalú megállapodásokban meghatározott feltételek szerint más országok
részvétele előtt. (18) A program céljainak
eléréséhez való hozzájárulás érdekében elő kell segíteni a programban
részt nem vevő harmadik országokkal való megfelelő kapcsolatok
kialakítását, figyelemmel az ezen országok és az Unió között hatályban
lévő vonatkozó megállapodásokra. Ennek keretében az EU egészségügyi
rendezvényeket szervezhet vagy harmadik országok a kölcsönös érdekű
területeken a programban finanszírozott tevékenységeket kiegészítő
tevékenységeket folytathatnak, de a program keretében pénzügyi hozzájárulást
nem kaphatnak. (19) Az uniós és nemzetközi szintű
fellépések eredményességének és hatékonyságának maximalizálása érdekében, a
program végrehajtása céljából együttműködést kell kialakítani a
megfelelő nemzetközi szervezetekkel, mint az Egyesült Nemzetek Szervezete
és annak szakosodott szervezetei, különösen az Egészségügyi Világszervezet,
valamint az Európa Tanács és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési
Szervezet. (20) A program időtartama hét év annak
érdekében, hogy összhangban legyen a 2014–2020 közötti időszakra szóló
többéves pénzügyi keretet meghatározó tanácsi rendelet [1. cikkében]
megállapított többéves pénzügyi keret időtartamával. Ez a rendelet az éves
költségvetési eljárásban meghatározza a költségvetési hatóság számára az
Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési
fegyelemről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló,
201Z.YY.XX-i intézményközi megállapodás [link] (17) pontja szerinti fő
referenciát képező keretösszeget a program teljes időtartamára. (21) Az Európai Közösségek általános
költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június
25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet[15] 49. cikkének
megfelelően ez a rendelet biztosítja a jogalapot a fellépés és az
Egészségügy a növekedésért program végrehajtása számára. (22) A Bizottságot végrehajtási jogkörrel kell
felruházni annak érdekében, hogy e rendelet végrehajtásának egységes feltételei
éves munkatervekkel biztosíthatók legyenek. Ezeket a hatásköröket a Bizottság
végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési
mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011.
február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és a tanácsi rendeletnek[16]
megfelelően kell gyakorolni. (23) A programot az átláthatóság elve és a
különböző célkitűzései közötti indokolt egyensúly teljes mértékű
tiszteletben tartásával kell végrehajtani. A programból a program konkrét
célkitűzéseivel kapcsolatos és egyértelmű uniós hozzáadott értékkel
rendelkező, megfelelő intézkedéseket kell kiválasztani és
finanszírozni. Az éves munkaprogramoknak különösen a potenciálisi
kedvezményezettekre vonatkozó kiválasztási kritériumokat kell meghatározniuk a
költségvetési rendeletnek megfelelően annak biztosítása érdekében, hogy
azok rendelkezzenek a program keretében finanszírozott tevékenységek
végrehajtásához szükséges pénzügyi és működési alkalmassággal, illetve
adott esetben a függetlenségük bemutatásához megkövetelt bizonyítékkal. (24) A program értéke és hatása tekintetében
rendszeres nyomon követésre és értékelésre van szükség. Az értékelés során
figyelembe kell venni, hogy a program célkitűzéseinek az elérése hosszabb
időt vehet igénybe, mint a program időtartama. (25) A programban való igazságos részvétel
lehetővé tétele érdekében alapvető fontosságú, hogy a nemzeti
hatóságok együttműködjenek a potenciális jelentkezőkkel az
információk megosztásában, illetve hogy a program által létrehozott tudást
megosszák a különböző nemzeti egészségügyi ágazatokban érdekelt felekkel.
Emellett kiemelt fontosságú bevonásuk a program által nemzeti szinten kiváltott
hatások nyomon követésébe. Ezért a tagállamoknak nemzeti kapcsolattartási pontokat
kell kijelölniük a fent említett tevékenységek támogatására. (26) Az Európai Unió pénzügyi érdekeit arányos
intézkedésekkel kell védeni a kiadási ciklus egészében, ideértve a
szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, a kárba
veszett, tévesen kifizetett vagy helytelenül felhasznált források
visszatéríttetését és adott esetben a bírságokat. (27) Biztosítani kell az átmenetet az
előző program és az azt felváltó új program között különösen az
igazgatására vonatkozó többéves rendelkezések tekintetében, mint a technikai és
közigazgatási segítségnyújtás finanszírozása. 2010. január 1-jén a technikai és
közigazgatási segítségnyújtási előirányzatoknak szükség esetén fedezniük
kell a 2020 végéig még be nem fejezett igazgatási tevékenységekkel kapcsolatos
költségeket. (28) Ez a rendelet a 1350/2007/EK határozat
helyébe lép. Az említett határozatot ennek megfelelően hatályon kívül kell
helyezni. ELFOGADTA EZT A RENDELETET: I.
fejezet Általános rendelkezések 1. cikk A
program létrehozása Ez a rendelet létrehozza az egészségügyre
vonatkozó harmadik többéves uniós cselekvési programot, az Egészség a
növekedésért programot, a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti
időszakra vonatkozóan (továbbiakban „a program”). 2. cikk Általános
célkitűzések Az Egészségügy a növekedésért program
általános célkitűzése az együttműködés a tagállamokkal az
egészségügyi innováció elősegítése és az egészségügyi rendszerek
fenntarthatóságának növelése érdekében, az uniós polgárok egészségének javítása
és megvédésük a határokon átnyúló egészségügyi veszélyek ellen. II. fejezet Célkitűzések és fellépések 3. cikk Konkrét
célkitűzések és mutatók A 2. cikkben említett általános
célkitűzéseket az alábbi konkrét célkitűzések révén kell elérni: 1. Uniós szintű közös eszközök és
mechanizmusok kialakítása az emberi és pénzügyi erőforrás-hiányok kezelése
érdekében, az egészségügyi innováció elterjedésének az előmozdítása az
innovatív és fenntartható egészségügyi rendszerekhez történő hozzájárulás
érdekében. E célkitűzés elérésének a mérőszáma
különösen a létrehozott eszközöket és mechanizmusokat és az adott tanácsokat
alkalmazó tagállamok számának növekedése. 2. A konkrét betegségekre vonatkozó orvosi
szakértelem és információk hozzáférhetőségének növelése a nemzeti
határokon átnyúló módon is, közös megoldások és irányelvek kidolgozása az
egészségügyi ellátás minőségének és a betegek biztonságának a javítása
illetve az uniós polgárok jobb és biztonságosabb egészségügyi ellátáshoz való
hozzáférésének növelése érdekében. E célkitűzés elérésének a mérőszáma
különösen a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok
érvényesítéséről szóló 2011/24/EU irányelv szerinti európai
referenciahálózatok (továbbiakban „európai referenciahálózatok”) által
gyűjtött tapasztalatokat alkalmazó egészségügyi szakemberek számának
növekedése; az ezeket a hálózatokat igénybe vevő betegek számának a
növekedése; és a kidolgozott iránymutatásokat alkalmazó tagállamok számának a
növekedése. 3. A költséghatékony megelőző
intézkedések legjobb bevált gyakorlatainak felismerése, terjesztése és
alkalmazásának elősegítése a fő kockázati tényezők – azaz a
dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és az elhízás, valamint a HIV/AIDS –
kezelése révén, a határokon átnyúló vonatkozások középpontba helyezésével, a betegségek
megelőzése és a jó egészség elősegítése érdekében. E célkitűzés elérésének a mérőszáma
különösen a jó egészség elősegítésében és a betegségek megelőzésében
részt vevő, a legjobb bevált gyakorlatokat alkalmazó tagállamok számának
növekedése. 4. Közös megközelítések kialakítása és azoknak
az egészségügyi vészhelyzetekre való jobb felkészültséggel és összehangolt
fellépéssel kapcsolatos értékének bemutatása a polgárok határokon átnyúló
egészségügyi veszélyek elleni védelme érdekében. E célkitűzés elérésének a mérőszáma
különösen a kialakított közös megközelítéseket saját készültségi terveik
kialakítása során alkalmazó tagállamok számának növekedése. 4. cikk Támogatásra
jogosult fellépések A 3. cikkben említett célkitűzéseket az
alább felsorolt fellépések révén kell elérni, az e rendelet 11. cikkében
említett munkaprogramban meghatározott prioritásoknak megfelelően. 1. Hozzájárulás az innovatív és fenntartható
egészségügyi rendszerekhez: –
1.1. uniós szintű együttműködés
kialakítása a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok
érvényesítéséről szóló 2011/24/EU irányelv szerinti egészségügyi
technológia értékelés során; –
1.2. az egészségügyi innováció és az
e-egészségügy elterjedésének elősegítése az e-egészségügyi alkalmazások
átjárhatóságának növelése révén; –
1.3. az uniós egészségügyi munkaerő
fenntarthatóságnak a támogatása az eredményes előrejelzési és tervezési
illetve hatékony munkaerő-felvételi és megtartási stratégiák
előmozdítása révén; –
1.4. szakmai segítségnyújtás az egészségügyi rendszereiket
megreformáló tagállamok számára; –
1.5 az aktív és egészséges időskor
témájára vonatkozó európai innovációs partnerség – az Európa 2020 stratégia
Innovatív Unió című kiemelt kezdeményezésében[17]
szereplő kísérleti projekt – támogatása. –
1.6 az orvostechnikai eszközök, valamint az
e-egészségügy és az egészségügyi technológiák értékelése területén hatályos
uniós jogszabályok célkitűzései által megkövetelt vagy azokhoz hozzájáruló
fellépések a határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó jogalkotás
során; –
1.7 az egészségügyi tudásrendszer
előmozdítása, ideértve a tudományos bizottságokat, a tudásalapú
döntéshozatalhoz való hozzájárulás érdekében. 2. A polgárok jobb és biztonságosabb
egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésének növelése: –
2.1. akkreditáció létrehozása és az európai
referenciahálózatok támogatása; –
2.2. ritka betegségekre vonatkozó fellépések
támogatása, ideértve az európai referenciahálózatok létrehozását (a 2.1 pontnak
megfelelően), az akkreditációra vonatkozó közös kritériumok szerinti
tájékoztatás és nyilvántartások; –
2.3. a betegek biztonságával és az egészségügyi
ellátás minőségével kapcsolatos együttműködés erősítése az
információk betegek általi elérhetőségének javítása, a legjobb
gyakorlatok cseréje és iránymutatások kidolgozása révén; a krónikus betegségek
ellátásának és kutatásának támogatása, ideértve az európai iránymutatások
kidolgozását; –
2.4. az antimikrobás szerek humán
orvostudományban való körültekintő alkalmazásának javítására vonatkozó
iránymutatások kidolgozása, és az antimikrobiális ellenállást növelő
gyakorlatok csökkentése; –
2.5. a szövetek és sejtek, vér, szervek,
határokon átnyúló egészségügyi ellátásban biztosított betegjogok és gyógyszerek
területén hatályos uniós jogszabályok célkitűzései által megkövetelt vagy
azokhoz hozzájáruló fellépések; –
2.6. az egészségügyi tudásrendszer
előmozdítása a tudásalapú döntéshozatalhoz való hozzájárulás érdekében. 3. A jó egészség elősegítése és a
betegségek megelőzése: –
3.1 az olyan kulcsfontossági egészségügyi
kérdések, mint a dohányzás megelőzése, a túlzott alkoholfogyasztás és az
elhízás legjobb gyakorlatainak cseréje; –
3.2. a krónikus betegségek, ideértve a rákot,
megelőzésének a támogatása, a tudás és a legjobb gyakorlatok megosztása és
közös tevékenységek kialakítása révén; –
3.3. a dohánytermékek és hirdetések területén
hatályos uniós jogszabályok célkitűzései által megkövetelt vagy azokhoz
hozzájáruló fellépések; –
3.4. az egészségügyi tudásrendszer
előmozdítása a tudásalapú döntéshozatalhoz való hozzájárulás érdekében. 4. A polgárok megvédése a határokon átnyúló
egészségügyi veszélyekkel szemben: –
4.1. a határokon átnyúló súlyos egészségügyi
veszélyekkel kapcsolatos felkészültség és az azokra adott válaszok
erősítése; –
4.2. a kockázatértékelési kapacitás javítása
további tudományos szakértői kapacitások nyújtása és a meglevő
értékelések feltérképezése révén; –
4.3. az egészségügyi veszélyek elhárításához
használt kapacitások kiépítésének a támogatása a tagállamokban, többek között a
készültség és a válaszadás tervezésének és összehangolásának, az oltások közös
megközelítésének a kidolgozása, a gyógyászati ellenintézkedések közös
beszerzésére vonatkozó iránymutatások és mechanizmusok kialakítása; –
4.4. a fertőző betegségek és más
egészségügyi veszélyek területén hatályos uniós jogszabályok célkitűzései
által megkövetelt vagy azokhoz hozzájáruló fellépések; –
4.5. az egészségügyi tudásrendszer
előmozdítása a tudásalapú döntéshozatalhoz való hozzájárulás érdekében. A fenti fellépések lehetséges tartalmának
részletesebb leírása az I. mellékletben található. A vonatkozó jogszabályok
tájékoztató jellegű felsorolása e rendelet II. mellékletében található. III. fejezet Pénzügyi rendelkezések 5. cikk Finanszírozás (1) A program végrehajtására előirányzott
pénzügyi keret a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra
vonatkozóan 446 000 000 EUR a jelenlegi árakon. 6. cikk Harmadik
országok részvétele (1) A program önköltségi alapon nyitva áll
harmadik országok részvétele előtt, különösen az alábbiak esetében: a) a csatlakozó
országok, a tagjelölt országok és az előcsatlakozási stratégia
előnyeiben részesülő potenciális tagjelölt országok a vonatkozó
keretmegállapodásokban, társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló
megállapodásokban létrehozott uniós programokban a részvételükre vonatkozóan
meghatározott általános elveknek és általános feltételeknek megfelelően; b) az EFTA/EGT
országok az EGT-megállapodásban meghatározott feltételeknek megfelelően; c) a szomszédos
országok és az európai szomszédságpolitikában érintett országok a vonatkozó
kétoldalú vagy többoldalú megállapodásban meghatározott feltételeknek
megfelelően; d) más országok a
vonatkozó kétoldalú vagy többoldalú megállapodásban meghatározott feltételeknek
megfelelően. 7. cikk Támogatások
típusai (1) A pénzügyi rendeletnek megfelelően az
Unió pénzügyi hozzájárulásai a típusukat illetően lehetnek pénzügyi
támogatások, közbeszerzés vagy a program célkitűzéseinek az eléréséhez
szükséges bármely más támogatás. (2) Az alábbiak finanszírozására lehet
pénzügyi támogatást nyújtani: a) a tagállamok
közegészségügyért felelős illetékes hatóságai vagy az 6. cikk szerint
részt vevő harmadik országok, vagy az ilyen illetékes hatóságok által
megbízott civil szervek által társfinanszírozott, egyértelmű uniós
hozzáadott értékkel rendelkező fellépések; b) más állami vagy
magánszervek által a 8. cikk (1) bekezdésében említett módon
társfinanszírozott, egyértelmű uniós hozzáadott értékkel rendelkező
fellépések, beleértve az egészségügy területén tevékenykedő nemzetközi
szervezeteket, illetve az utóbbi tekintetében – adott esetben előzetes
ajánlattételi felhívás nélkül – az éves munkaprogramokban kellő
indoklással rendelkezők; c) a 8. cikk (2)
bekezdésének megfelelően civil szervezetek működése, amennyiben
pénzügyi támogatásra van szükség a program egy vagy több konkrét
célkitűzésének az eléréséhez. (3) Az Unió által nyújtott pénzügyi
támogatások nem haladhatják meg az alábbi szinteket: a) A program
valamely célkitűzését célzó fellépés támogatható költségeinek a
60 %-a. Kivételes hasznosság esetében az uniós hozzájárulás a támogatható
költségek akár 80 %-a is lehet. b) Egy civil
szervezet működése költségeinek a 60 %-a. Kivételes hasznosság
esetében az ilyen szervezetek a támogatható költségek akár 80 %-át
kitevő pénzügyi hozzájárulásban is részesülhetnek. c) A 2. bekezdés a)
pontjában említett fellépések támogatható költségeinek a 60 %-a, kivéve
azokat a tagállamokat, ahol az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem nem
éri el az uniós átlag 90 %-át, amely esetben a pénzügyi hozzájárulás a
támogatható költségek akár 80 %-a is lehet. Kivételes hasznosság esetében
a pénzügyi támogatás a 2. bekezdés a) pontjában említett fellépések támogatható
költségeinek akár 80 %-a is lehet valamennyi tagállam vagy a programban
részt vevő harmadik országok illetékes hatóságai támogatható költségeinek. (4) A támogatások formája lehet átalányösszeg,
standard fajlagosköltség-skála vagy átalányfinanszírozás, az érintett fellépés
természetének megfelelően. 8. cikk A
támogatásra jogosult kedvezményezettek (1) A 7. cikk (2) bekezdése a) és b) pontjában
említett fellépések támogatásait jogszerűen létrehozott szervezetek,
állami hatóságok, állami szervek, különösen kutatási és egészségügyi
intézmények, egyetemek és felsőoktatási intézmények illetve vállalkozások
számára lehet odaítélni. (2) A 7. cikk (2) bekezdése c) pontjában
említett szervezetek működéséhez nyújtott támogatásokat olyan
szervezeteknek lehet odaítélni, amelyek teljesítik az alábbi kritériumokat: a) Ipari,
kereskedelmi és üzleti vagy más összeférhetetlen szervezetektől független
civil nonprofit szervezetek. b) A közegészségügy
területén működnek, tényleges szerepet játszanak az uniós szintű
párbeszéd folyamataiban, és a program 3. cikkben említett konkrét
célkitűzései közül legalább egyet szolgálnak. c) Uniós szinten és
legalább a tagállamok felében tevékenykednek, és az Unió területét
kiegyensúlyozottan lefedik. 9. cikk Közigazgatási
és technikai segítségnyújtás A program pénzügyi
kerete fedezheti a program irányításához és a célkitűzéseinek
megvalósításához közvetlenül szükséges előkészítő, nyomon követési,
ellenőrzési, auditálási és értékelési tevékenységhez tartozó költségeket
is, különösen a tanulmányok, értekezletek, tájékoztatási és kommunikációs
tevékenységek kiadásait, beleértve az Európai Unió politikai prioritásainak a
vállalati kommunikációját, amennyiben azok e rendelet általános
célkitűzéseihez kapcsolódnak, az információcserére összpontosító
információs technológiai hálózatokhoz kapcsolódó kiadásokat, továbbá minden, a
Bizottság által a program irányításra fordított technikai és közigazgatási
segítségnyújtási kiadást. IV. fejezet Végrehajtás 10. cikk Végrehajtási
módszerek A programnak a költségvetési rendeletben
meghatározott irányítási módoknak megfelelő végrehajtásáért a Bizottság
felel. 11. cikk Éves
munkaprogramok (1) A Bizottság a programot éves munkatervek
létrehozása révén hajtja végre, amelyek a költségvetési rendeletben
meghatározott elemeket tartalmazzák, különösen: a) a prioritásokat
és a végrehajtandó intézkedéseket, beleértve a pénzügyi források juttatását; b) a
kedvezményezettek részletes támogathatósági kritériumait a 8. cikknek
megfelelően; c) az uniós pénzügyi
hozzájárulás százalékos mértékére vonatkozó kritériumokat, beleértve annak az
értékelésére vonatkozó kritériumokat, hogy kivételes hasznosság áll-e fenn,
valamint az alkalmazandó társfinanszírozás arányát; d) a pénzügyi
hozzájárulásban részesülő javaslatok kiválasztásakor alkalmazandó lényeges
kiválasztási és odaítélési kritériumokat; e) a tervezett
ajánlattételi felhívások ütemtervét; f) adott esetben az
átalányösszeg, standard fajlagosköltség-skála vagy átalányfinanszírozás
alkalmazásának engedélyezését a költségvetési rendeletnek megfelelően; g) az egészségügy
területén tevékenykedő nemzetközi szervezeteket által társfinanszírozott
fellépéseket kellően indokolt előzetes ajánlattételi felhívás nélkül.
(2) Az 1. bekezdésben említett munkaprogramot
a 16. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálati eljárásnak megfelelően
kell elfogadni. (3) A program végrehajtása során a
Bizottságnak a tagállamokkal együtt biztosítania kell a személyes adatok
védelmét szolgáló összes érintett, jogszabálynak való megfelelést illetve adott
esetben az ilyen adatok bizalmasságának és biztonságának fenntartására szolgáló
mechanizmusok bevezetését. 12. cikk Összhang
és egymást kiegészítő jelleg más szakpolitikákkal A Bizottság a tagállamokkal
együttműködésben biztosítja az összhangot és egymást kiegészítő
jelleget a program illetve más uniós szakpolitikák, eszközök és intézkedések
között. 13. cikk Felügyelet,
értékelés és az eredmények terjesztése (1) A Bizottság a tagállamokkal szoros
együttműködésben felügyeli a program keretében végrehajtott intézkedéseket
a program célkitűzéseinek és mutatóinak fényében, beleértve az
éghajlatváltozással kapcsolatos kiadások összegére vonatkozó információkat. A
Bizottság erről jelentést tesz a 13. cikkben említett bizottságnak, és
folyamatosan tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot. (2) A Bizottság kérésére, amely nem okozhat
aránytalan növekedést a tagállamok közigazgatási terheiben, a tagállamok
megadnak minden rendelkezésre álló információt a program végrehajtásáról és
hatásairól. (3) Legkésőbb 2018 közepéig a Bizottság
értékelési jelentés készít valamennyi intézkedés célkitűzéseinek az
eléréséről (az eredmények és hatások szintjén), az erőforrások
felhasználásának hatékonyságáról és annak európai hozzáadott értékéről, az
intézkedések megújítására, módosítására vagy felfüggesztésére vonatkozó döntés
figyelembevételével. Az értékelésnek ezenkívül tartalmaznia kell az
egyszerűsítés hatókörét, belső és külső összhangját, valamennyi
célkitűzés relevanciájának a folytonosságát, valamint az intézkedések
hozzájárulását az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedési
prioritásaihoz. Figyelembe kell vennie az előző program hosszú távú
hatásának értékelési eredményeit. Az Egészségügy a növekedésért program hosszú
távú hatásait és fenntarthatóságát értékelni kell a következő program
esetleges megújítására, módosítására vagy felfüggesztésére vonatkozó döntést
segítő információnyújtás érdekében. (4) A Bizottság az e rendelet alapján
végrehajtott intézkedések eredményeit nyilvánosságra hozza és biztosítja azok
széles körű terjesztését. 14. cikk Nemzeti kapcsolattartási pontok A tagállamok
nemzeti kapcsolattartási pontokat jelölnek ki, amelyek segítik a Bizottságot a
program előmozdításában, a program eredményeinek és a program hatásaira
vonatkozó információknak saját országukban való terjesztésében. 15. cikk Az
Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme (1) A Bizottság megfelelő intézkedésekkel
– csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni megelőző
intézkedésekkel, hatásos ellenőrzésekkel, szabálytalanság feltárása esetén
a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint szükség esetén
hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal – biztosítja, hogy az
Európai Unió pénzügyi érdekei az e rendelet alapján finanszírozott fellépések
végrehajtása során ne sérüljenek (2) A Bizottság és képviselői, valamint a
Számvevőszék jogosult dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést
végezni a támogatások kedvezményezettjeinél, valamint a program keretében uniós
forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF)
jogosult az ilyen finanszírozással közvetlenül vagy közvetetten érintett
gazdasági szereplőknél a 2185/96/Euratom, EK rendeletben előírt
eljárásoknak megfelelően helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat
végezni annak megállapítására, hogy történt-e az uniós finanszírozásra
vonatkozó támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy
szerződéssel összefüggésben olyan csalás, korrupciós vagy más jogellenes
cselekmény, amely az Unió pénzügyi érdekeit sérti. Az első és második albekezdés sérelme
nélkül az e rendelet végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi
szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásokban és az e rendelet
végrehajtása keretében létrejött támogatási megállapodásokban, támogatási
határozatokban és szerződésekben kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy
a Bizottság, a Számvevőszék és az OLAF elvégezheti az említett helyszíni
és egyéb ellenőrzéseket és vizsgálatokat V. fejezet Eljárási rendelkezések 16. cikk A
bizottsági eljárás (1) A Bizottság munkáját egy a 182/2011/EU
rendelet szerinti bizottság segíti. (2) Az első bekezdésre történő
hivatkozás esetében a 182/2011/EU rendelet 5. cikke alkalmazandó. (3) Amennyiben a
bizottság véleményét írásos eljárás révén kérik ki, az eljárást eredmény nélkül
meg kell szüntetni, ha a vélemény megadására adott határidőn belül a
bizottság elnöke úgy dönt, vagy a bizottság tagjai egyszerű
szavazattöbbséggel azt kérik. VI. fejezet Átmeneti és záró rendelkezések 17. cikk Átmeneti
rendelkezések (1) A program pénzügyi kerete fedezheti a
program és a 1350/2007/EK határozat alapján elfogadott intézkedések közötti
átmenet biztosításához szükséges technikai és közigazgatási segítségnyújtás
kiadásait. (2) Szükség
esetén a 2020 utáni költségvetésekbe is lehet előirányzatokat felvenni a
9. cikkben meghatározott kiadások fedezésére és a 2020. december 31-ig még be
nem fejezett intézkedések lehetővé tételére. 18. cikk Hatályon
kívül helyező rendelkezések Az 1350/2007/EK határozat 2014. január 1-jén
hatályát veszti. 19. cikk Hatálybalépés Ez a rendelet az Európai
Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép
hatályba. Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül
alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt Brüsszelben, az Európai Parlament részéről a
Tanács részéről az elnök az
elnök I. MELLÉKLET A
fellépések típusai 1. Uniós szintű közös eszközök és
mechanizmusok kialakítása az emberi és pénzügyi erőforrás-hiányok kezelése
érdekében, és az egészségügyi innováció terjedésének előmozdítása az
innovatív és fenntartható egészségügyi rendszerekhez történő hozzájárulás
érdekében 1.1. Egészségügyi
technológiák értékelése: Az egészségügyi technológiáknak a 2011/24/EU európai
parlamenti és tanácsi irányelv[18] által létrehozott
egészségügyi technológiák értékelésének (HTA) európai önkéntes hálózata révén
végrehajtott értékelése során folytatott európai együttműködés támogatása.
A 7. keretprogram által támogatott kutatási projektekből és – hosszabb
távon – a 2014–2020 közötti időszak további kutatási és innovációs
programjaiból (Horizont 2020) származó eredmények alkalmazásának
elősegítése. 1.2. Egészségügyi innováció és e-egészségügy:
A betegnyilvántartások és más e-egészségügyi megoldások átjárhatóságának a
növelése; az európai e-egészségügyi együttműködés támogatása, különösen a
nyilvántartások és az egészségügyi szakemberek általi alkalmazás tekintetében.
Ez a 2011/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv által létrehozott
e-egészségügyi európai önkéntes hálózatot fogja szolgálni. 1.3. Egészségügyi munkaerő: Eredményes
egészségügyi munkaerő előrejelzés és tervezés kialakítása létszám,
gyakorlatok köre és képességek tekintetében, egészségügyi szakemberek (Unión
belüli) mobilitásának és migrációjának nyomon követése, eredményes
munkaerő-felvételi és megtartási stratégiák illetve kapacitás fejlesztés
kialakítása. 1.4. Egészségügyi rendszerek reformjára
vonatkozó döntéshozatal: Uniós szintű szakértői bázis létrehozását
szolgáló mechanizmus kialakítása a közegészségügyben és az egészségügyi
rendszerekben végrehajtandó hatékony és eredményes beruházásokkal kapcsolatos
megalapozott, tudásalapú tanácsadás érdekében. A 7. keretprogram által
támogatott kutatási projektekből és – hosszabb távon – a 2014–2020 közötti
időszak további kutatási és innovációs programjából (Horizont 2020)
származó eredmények alkalmazásának elősegítése. 1.5. Az aktív és egészséges időskor
témájára vonatkozó európai innovációs partnerség támogatása annak három
témakörében: innováció a felismerés, megelőzés és korai diagnózis
területén; innováció a gyógyítás és gondozás területén és innováció az aktív
időskor és az önálló életvitel területén. 1.6. Az orvostechnikai eszközök és a határokon
átnyúló egészségügyi ellátás (e-egészségügy és HTA) területén hatályos uniós
jogszabályok végrehajtása érdekében megkövetelt vagy azokhoz hozzájáruló
intézkedések. Ezen intézkedések között lehetnek a fenti jogszabályok
végrehajtását, alkalmazását, monitoringját és felülvizsgálatát célzó
tevékenységek. 1.7. Az egészségügyi tudásrendszer
előmozdítása a tudásalapú döntéshozatalhoz való hozzájárulás érdekében,
beleértve az egészségügyi adatok gyűjtését, elemzését és a program
eredményeinek széles körű terjesztését, illetve a 2008/721/EK bizottsági
határozatnak megfelelően létrehozott tudományos bizottságok támogatását. 2. A konkrét betegségekre vonatkozó orvosi
szakértelem és információk hozzáférhetőségének növelése a nemzeti
határokon átnyúló módon is, közös megoldások és irányelvek kidolgozása az
egészségügyi ellátás minőségének és a betegek biztonságának javítása
illetve az uniós polgárok jobb és biztonságosabb egészségügyi ellátáshoz való
hozzáférésének növelése érdekében 2.1. Hozzáférés: Európai referenciahálózatok
létrehozásának támogatása, amely lehetővé teszi többek között nagyon
speciális ellátást igénylő betegségben szenvedők számára nyújtott
orvosi szakértelem mobilitását és az erőforrások vagy szakértelem
rendkívüli koncentrációját, mint például ritka betegségek esetében, a határon
átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló
irányelv (2011/24/EU irányelv)[19] alapján meghatározott
kritériumok alapján. 2.2. Ritka betegségek: A tagállamok, betegszervezetek és érdekelt felek
támogatása uniós szinten összehangolt fellépések révén a ritka betegségekben
szenvedők eredményes segítése érdekében. Ide
tartozik a referenciahálózatok létrehozása (a 2.1 pontnak megfelelően), a
ritka betegségekre vonatkozó tájékoztatás és nyilvántartások az akkreditáció
közös kritériumai alapján. 2.3. Minőség és biztonság: A betegek
biztonságával és az egészségügyi ellátás minőségével kapcsolatos
együttműködés erősítése többek között a betegek biztonságára, az
egészségügyi ellátással kapcsolatos fertőzések megelőzésére és
kezelésére vonatkozó tanácsi ajánlás végrehajtása révén;
minőségbiztosítási rendszerekre vonatkozó legjobb gyakorlatok cseréje; a
betegek biztonságát és a minőséget elősegítő iránymutatások és
eszközök kialakítása; a biztonságra és minőségre vonatkozó információk
betegek számára való elérhetőségének növelése; az egészségügyi
szolgáltatók és a betegek közötti visszajelzés és együttműködés javítása;
a krónikus betegségek kezelésére, az egészségügyi rendszerek válaszaira és az
európai iránymutatásokat is magában foglaló kutatásra vonatkozó tudás és legjobb
gyakorlatok cseréjét célzó fellépések támogatása. 2.4. Biztonság: Az antimikrobás szerek
gyógyszerkészítményekben való körültekintő alkalmazásának javítása és az
antimikrobiális rezisztenciát növelő eljárások csökkentése; a rezisztens
fertőzések és az egészségügyi ellátással kapcsolatos fertőzések
terhének csökkentése, hatékony antimikrobás szerek rendelkezésre bocsátása. 2.5. A szövetek és sejtek, vér, szervek,
gyógyszerkészítmények alkalmazása és a határokon átnyúló egészségügyi
ellátásban biztosított betegjogok területén hatályos uniós jogszabályok
végrehajtása által megkövetelt vagy ahhoz hozzájáruló intézkedések. Ezen
intézkedések között lehetnek a fenti jogszabályok végrehajtását, alkalmazását,
monitoringját és felülvizsgálatát célzó tevékenységek. 2.6. Az egészségügyi tudásrendszer
előmozdítása a tudásalapú döntéshozatalhoz való hozzájárulás érdekében,
beleértve az egészségügyi adatok gyűjtését, elemzését és a program
eredményeinek széles körű terjesztését. 3. A költséghatékony megelőző
intézkedés legjobb bevált gyakorlatainak a felismerése, terjesztése és
alkalmazásának elősegítése a fő kockázati tényezők – azaz a
dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és az elhízás, valamint a HIV/AIDS –
kezelése révén, a határokon átnyúló vonatkozások középpontba helyezésével, a
betegségek megelőzése és a jó egészség elősegítése érdekében 3.1. Költséghatékony javító és
megelőző intézkedések: Ennek részét képezik olyan páneurópai
hálózatok és partnerségek létrehozására irányuló intézkedések, amelyekben a
kulcsfontosságú egészségügyi kérdésekkel – így a dohányzás és a túlzott
alkoholfogyasztás megelőzése, az elhízás kezelése – kapcsolatos
kommunikációs és tudatosítási akciók szereplőinek széles köre vesz részt,
és amelyek középpontjában a határokon átnyúló dimenzió és az ezekben a
kérdésekben egyáltalán nem vagy kevéssé fellépő tagállamok állnak. 3.2. Krónikus betegségek: A krónikus
betegségek – így a rák –megelőzésével és az azokra adott válaszokkal
kapcsolatos európai együttműködés és hálózatépítés támogatása a tudás és a
legjobb gyakorlatok megosztása és a megelőzésre vonatkozó közös
tevékenységek kialakítása révén. Rák: A már megkezdett munka folytatása; egy
európai rákinformációs rendszer létrehozása összehasonlítható adatokkal; a
rákszűrés támogatása, beleértve az önkéntes akkreditációs mechanizmusokat;
a megelőzésre vonatkozó európai iránymutatások kidolgozásának támogatása
azokon a területeken, ahol jelentős egyenlőtlenségek állnak fenn. 3.3. A dohánytermékek és hirdetések területén
hatályos uniós jogszabályok végrehajtása által megkövetelt vagy azokhoz
hozzájáruló intézkedések. Ezen intézkedések között lehetnek a fenti
jogszabályok végrehajtását, alkalmazását, monitoringját és felülvizsgálatát
célzó tevékenységek. 3.4. Az egészségügyi tudásrendszer
előmozdítása a tudásalapú döntéshozatalhoz való hozzájárulás érdekében,
beleértve az egészségügyi adatok gyűjtését, elemzését és a program
eredményeinek széles körű terjesztését. 4. Közös megközelítések kialakítása és
azoknak az egészségügyi vészhelyzetekre való jobb felkészültséggel és
összehangolt fellépéssel kapcsolatos értékének bemutatása a polgárok határokon
átnyúló egészségügyi veszélyek elleni védelme érdekében 4.1. A határokon átnyúló súlyos egészségügyi
veszélyekre való felkészültség és az azokra adott válasz figyelembe véve a
globális kezdeményezéseket és összehangolva azokkal: az általános és egyedi
készültség-tervezés közös elemeinek bevezetése, beleértve a világméretű
influenzajárványt, és rendszeres jelentéstétel a készültségi tervek
végrehajtásáról. 4.2. Kockázatértékelési kapacitás: A
kockázatértékelési kapacitás-hiányok felszámolása további tudományos
szakértői kapacitások nyújtása révén, és a meglevő értékelések
feltérképezése az uniós szintű koherencia javítása érdekében. 4.3. Az egészségügyi veszélyek elleni
kapacitások kiépítésének támogatása a tagállamokban: Készültség és válaszadás
tervezés kialakítása, közegészségügyi válaszadás összehangolása, oltásra
vonatkozó közös megközelítések; vészhelyzeti védelmi intézkedésekre,
tájékoztatásra és jó gyakorlatokra vonatkozó iránymutatások kialakítása;
gyógyászati ellenintézkedések közös beszerzésére vonatkozó mechanizmus
létrehozása; közös kommunikációs stratégiák kialakítása. 4.4. A fertőző betegségek és más
egészségügyi veszélyek területén hatályos uniós jogszabályok végrehajtása által
megkövetelt vagy ahhoz hozzájáruló intézkedések, beleértve a biológiai és vegyi
katasztrófák, környezeti vagy éghajlatváltozás által okozottakat. Ezen
intézkedések között lehetnek a fenti jogszabályok végrehajtását, alkalmazását,
monitoringját és felülvizsgálatát célzó tevékenységek. 4.5. Az egészségügyi tudásrendszer
előmozdítása a tudásalapú döntéshozatalhoz való hozzájárulás érdekében,
beleértve az egészségügyi adatok gyűjtését, elemzését és a program
eredményeinek széles körű terjesztését. Ezt a felsorolást a 3. cikkben említett
konkrét célkitűzésekkel kapcsolatos hasonló típusú és hatású további
intézkedésekkel lehet kiegészíteni. II. MELLÉKLET A
4. cikkben és az I. mellékletben említett vonatkozó jogszabályok tájékoztató jellegű
felsorolása 1. Vér, szervek, szövetek és sejtek 1.1. Az Európai Parlament és a Tanács 2002/98/EK
irányelve (2003. január 27.) az emberi vér és
vérkomponensek gyűjtésére, vizsgálatára, feldolgozására, tárolására és
elosztására vonatkozó minőségi és biztonsági előírások
megállapításáról, valamint a 2001/83/EK irányelv módosításáról (HL L 33.,
2003.2.8., 30. o.). 1.2. Az Európai Parlament és a Tanács 2010/45/EU
irányelve ( 2010. július 7.) az átültetésre szánt
emberi szervekre vonatkozó minőségi és biztonsági előírásokról (HL L
207., 2010.8.6., 14. o.). 1.3. Az Európai Parlament és a Tanács 2004/23/EK
irányelve (2004. március 31.) az emberi szövetek és
sejtek adományozására, gyűjtésére, vizsgálatára, feldolgozására,
megőrzésére, tárolására és elosztására vonatkozó minőségi és
biztonsági előírások megállapításáról (HL L 102., 2004.4.7., 48. o.). E felsorolás csak a fontosabb alapjogszabályokat tartalmazza; a vér, a
szervek, szövetek és sejtek területére vonatkozó további jogszabályok az alábbi
címen találhatóak: http://ec.europa.eu/health/blood_tissues_organs/key_documents/index_en.htm#anchor3 2. Fertőző betegségek 2.1. Az Európai Parlament és a Tanács 2011/98/EK
határozata (1998. szeptember 24.) a Közösségben a
fertőző betegségek járványügyi felügyeleti és ellenőrzési
hálózatainak létrehozásáról (HL L 268., 1998.10.3., 1. o.). 2.2. Az Európai Parlament és a Tanács
851/2004/EK rendelete (2004. április 21.) az Európai
Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ létrehozásáról (HL L 142.,
2004.4.30., 1. o.). E felsorolás csak a fontosabb alapjogszabályokat tartalmazza; további,
betegségekre vonatkozó jogszabályok az alábbi címen találhatóak: http://ec.europa.eu/health/communicable_diseases/key_documents/index_en.htm#anchor1 3. Dohánytermékek és hirdetések 3.1. Az Európai Parlament és a Tanács 2001/37/EK
irányelve (2001. június 5.) a tagállamoknak a
dohánytermékek gyártására, kiszerelésére és árusítására vonatkozó törvényi,
rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről (HL L 194.,
2001.7.18., 26. o.). 3.2. Az Európai Parlament és a Tanács 2003/33/EK
irányelve (2003. május 26.) a tagállamok
dohánytermékek reklámozására és szponzorálására vonatkozó törvényi, rendeleti
és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről (HL L 152., 2003.6.20.,
16. o.). E felsorolás csak a fontosabb
alapjogszabályokat tartalmazza; további, dohánytermékekre vonatkozó
jogszabályok az alábbi címen találhatóak: http://ec.europa.eu/health/tobacco/law/index_en.htm 4. Betegjogok a határokon átnyúló
egészségügyi ellátásban 4.1. Az Európai Parlament és a Tanács
2011/24/EU irányelve (2011. március 9.) a határon átnyúló
egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről (HL L 88.,
2011.4.4., 45. o.). 5. Gyógyszeripari termékek 5.1. Az Európai Parlament és a Tanács 726/2004/EK
rendelete (2004. március 31.) az emberi, illetve
állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és
felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai
Gyógyszerügynökség létrehozásáról (HL L 136., 2004.4.30., 1. o.). 5.2. A Tanács 297/95/EK rendelete (1995.
február 10.) az Európai
Gyógyszerértékelő Ügynökségnek fizetendő díjakról (HL L 35.,
1995.2.15., 1. o.). 5.3. Az Európai Parlament és a Tanács
2001/83/EK irányelve (2001. november 6.) az emberi felhasználásra
szánt gyógyszerek közösségi kódexéről (HL L 311., 2001.11.28., 67. o.). 5.4. Az Európai Parlament és a Tanács
141/2000/EK rendelete (1999. december 16.) a ritka betegségek
gyógyszereiről (HL L 18., 2000.1.22, 1. o.). 5.5. Az Európai Parlament és a Tanács
1901/2006/EK rendelete (2006. december 12.) a gyermekgyógyászati
felhasználásra szánt gyógyszerkészítményekről, valamint az 1768/92/EGK
rendelet, a 2001/20/EK irányelv, a 2001/83/EK irányelv és a 726/2004/EK
rendelet módosításáról (HL L 378., 2006.12.27., 1. o.). 5.6. Az Európai Parlament és a Tanács
1394/2007/EK rendelete (2007. november 13.) a fejlett terápiás
gyógyszerkészítményekről, valamint a 2001/83/EK irányelv és a 726/2004/EK
rendelet módosításáról (HL L 324., 2007.12.10., 121. o.). 5.7. Az Európai Parlament és a Tanács
2001/20/EK irányelve (2001. április 4.) az emberi
felhasználásra szánt gyógyszerekkel végzett klinikai vizsgálatok során
alkalmazandó helyes klinikai gyakorlat bevezetésére vonatkozó tagállami
törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről (HL L
121., 2001.5.1., 34. o.). 5.8. Az Európai Parlament és a Tanács
2001/82/EK irányelve (2001. november 6.) az állatgyógyászati
készítmények közösségi kódexéről (HL L 311., 2001.11.28., 1. o.). 5.9. Az Európai Parlament és a Tanács
470/2009/EK rendelete (2009. május 6.) az állati eredetű
élelmiszerekben előforduló farmakológiai hatóanyagok
maradékanyag-határértékeinek meghatározására irányuló közösségi eljárásokról, a
2377/90/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről, és a 2001/82/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 726/2004/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 152., 2009.6.16., 11. o.). E felsorolás csak a fontosabb alapjogszabályokat tartalmazza; további,
gyógyszeripari termékekre vonatkozó jogszabályok az alábbi címen találhatóak: Emberi
felhasználásra szánt termékek: http://ec.europa.eu/health/documents/eudralex/vol-1/index_en.htm Állatgyógyászati
felhasználásra szánt termékek: http://ec.europa.eu/health/documents/eudralex/vol-5/index_en.htm 6. Orvostechnikai eszközök 6.1. Az Európai Parlament és a Tanács 90/385/EK
irányelve (1990. június 20.) az aktív
beültethető orvostechnikai eszközökre vonatkozó tagállami jogszabályok
közelítéséről (HL L 189., 1990.7.20., 17. o.). 6.2. Az Európai Parlament és a Tanács 93/42/EK
irányelve (1993. június 14.) az orvostechnikai eszközökről
(HL L 169., 1993.7.12., 1. o.). 6.3. Az Európai Parlamenti és a Tanács
98/79/EK irányelve (1998. október 27.) az in vitro
diagnosztikai orvostechnikai eszközökről (HL L 331., 1998.12.7., 1. o.). E felsorolás csak a fontosabb
alapjogszabályokat tartalmazza; további, orvostechnikai eszközökre vonatkozó
jogszabályok az alábbi címen találhatóak: http://ec.europa.eu/health/medical-devices/documents/index_en.htm
PÉNZÜGYI KIMUTATÁS 1. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB
ADATAI 1.1. A javaslat/kezdeményezés címe 1.2. Az
ABM/ABB keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek) 1.3. A
javaslat/kezdeményezés típusa 1.4. Célkitűzés(ek)
1.5. A
javaslat/kezdeményezés indoklása 1.6. Az
intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama 1.7. Tervezett
irányítási módszer(ek) 2. IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 2.1. A
nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések 2.2. Irányítási
és ellenőrzési rendszer 2.3. A
csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések 3. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT
PÉNZÜGYI HATÁSA 3.1. A
kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés
mely kiadási tételét/tételeit érintik? 3.2. A
kiadásokra gyakorolt becsült hatás 3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás
összegzése 3.2.2. A
működési előirányzatokra gyakorolt becsült hatás 3.2.3. Az
igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás 3.2.4. A
jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség 3.2.5. Harmadik
felek részvétele a finanszírozásban 3.3. A bevételre gyakorolt becsült
pénzügyi hatás PÉNZÜGYI
KIMUTATÁS
6.
A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI
6.1.
A javaslat/kezdeményezés címe
EGÉSZSÉGÜGY
A NÖVEKEDÉSÉRT PROGRAM (2014–2020)
6.2.
Az ABM/ABB keretébe tartozó érintett szakpolitikai
terület(ek)
KÖZEGÉSZSÉGÜGY
6.3.
A javaslat/kezdeményezés típusa
¨ A
javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul ¨ A
javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést
követő új intézkedésre irányul[20] þA javaslat/kezdeményezés jelenlegi
intézkedés meghosszabbítására irányul ¨ A
javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított
intézkedésre irányul
6.4.
Célkitűzések
6.4.1.
A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves
bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)
Az
Egészségügy a növekedésért program az alábbi két fő stratégiai
célkitűzéshez/célhoz való hozzájárulásra irányul: INNOVÁCIÓ: ahol
a program arra irányul, hogy elősegítse az innovatív technológiai és
szervezeti megoldások politikai döntéshozók és gyakorló közegészségügyi
szakemberek általi alkalmazását az egészségügyi rendszerek minőségének és
fenntarthatóságának javítása, illetve a jobb és biztonságosabb egészségügyi
ellátáshoz való hozzáférés növelése érdekében. MEGELŐZÉS: ahol
a program arra irányul, hogy javítsa az egészségügyi helyzetet és
megelőzze a betegségeket uniós szinten a tagállamok erőfeszítéseinek
támogatása és kiegészítése révén polgáraik egészségben töltött életévei
számának növelése érdekében. A
program a jövőbeli közegészségügyi politika általános célkitűzéseit
támogatja.
6.4.2.
Meghatározott célkitűzés(ek) és a
tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó
érintett tevékenység(ek)
1. konkrét célkitűzés: Uniós szintű közös eszközök és mechanizmusok kialakítása az emberi
és pénzügyi erőforrás-hiányok kezelése érdekében, az egészségügyi
innováció terjedésének az előmozdítása az innovatív és fenntartható
egészségügyi rendszerekhez történő hozzájárulás érdekében. 2. konkrét célkitűzés: A konkrét betegségekre vonatkozó orvosi szakértelem (európai
referenciahálózatok) és információk hozzáférhetőségének növelése a nemzeti
határokon átnyúló módon is, közös megoldások és irányelvek kidolgozása az
egészségügyi ellátás minőségének és a betegek biztonságának a javítása,
illetve az uniós polgárok jobb és biztonságosabb egészségügyi ellátáshoz való
hozzáférésének növelése érdekében. 3. konkrét célkitűzés: A költséghatékony megelőző intézkedések legjobb bevált
gyakorlatainak felismerése, terjesztése és alkalmazásának elősegítése a
fő kockázati tényezők – azaz a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás
és az elhízás, valamint a HIV/AIDS – kezelése révén, a határokon átnyúló
vonatkozások középpontba helyezésével, a betegségek megelőzése és a jó
egészség elősegítése érdekében. 4. konkrét célkitűzés: Közös megközelítések kialakítása és azoknak az egészségügyi
vészhelyzetekre való jobb felkészültséggel és összehangolt fellépéssel
kapcsolatos értékének bemutatása a polgárok határokon átnyúló egészségügyi veszélyek
elleni védelme érdekében A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés
keretébe tartozó érintett tevékenység(ek) KÖZEGÉSZSÉGÜGYI
POLITIKA a fent felsorolt valamennyi konkrét célkitűzés esetében
6.4.3.
Várható eredmény(ek) és hatás(ok)
1. konkrét célkitűzés: Uniós szintű közös eszközök és mechanizmusok kialakítása az emberi
és pénzügyi erőforrás-hiányok kezelése érdekében, az egészségügyi
innováció terjedésének az előmozdítása az innovatív és fenntartható
egészségügyi rendszerekhez történő hozzájárulás érdekében. Hatások a program szintjén: A
lehető legtöbb tagállam alkalmazza (politikai döntéshozói, egészségügyi
szakemberei, egészségügyi intézményei révén) a kialakított eszközöket,
mechanizmusokat és iránymutatásokat / tanácsokat. Hatások a politika szintjén: A
tagállamok (politikai döntéshozók, egészségügyi szakemberek, egészségügyi
intézmények) eredményes támogatást kapnak az alábbiakhoz: *
Egészségügyi innováció végrehajtása egészségügyi rendszereikben. * Megfelelő számú egészségügyi szakember biztosítása a
tagállamokban. * Orvosi technológiák költséghatékony alkalmazása. * A döntéshozatal, a szervezeti irányítás és az egészségügyi
rendszerek teljesítményének a javítása. Kedvezményezettek: A
tagállamok a politikai döntéshozók, az egészségügyi szakemberek és az
egészségügyi intézmények révén. 2. konkrét célkitűzés: A konkrét területekre vonatkozó orvosi szakértelem (európai
referenciahálózatok) és információk hozzáférhetőségének növelése a nemzeti
határokon átnyúló módon is, közös megoldások és irányelvek kidolgozása az
egészségügyi ellátás minőségének és a betegek biztonságának a javítása,
illetve az uniós polgárok jobb és biztonságosabb egészségügyi ellátáshoz való
hozzáférésének növelése érdekében. Hatások a program szintjén: A
lehető legtöbb egészségügyi szakember alkalmazza a létrehozott és
működő európai referenciahálózatok révén összegyűjtött
szakértelmet. A
lehető legtöbb tagállam alkalmazza (politika döntéshozói, egészségügyi
szakemberei, egészségügyi intézményei révén) a kialakított iránymutatásokat. Hatások a politika szintjén: A
tagállamok támogatást kapnak a diagnózishoz való hozzáférés javítása és
valamennyi nagyon speciális ellátást igénylő konkrét betegségben vagy
betegségcsoportban szenvedő beteg ellátása során. A
tagállamok támogatást kapnak az egészségügyi ellátás minőségével
kapcsolatos megbetegedési és halálozási arány csökkentéséhez és a
betegek/polgárok egészségügyi rendszerbe vetett bizalmának növeléséhez. Kedvezményezettek: A
tagállamok a politikai döntéshozók és az egészségügyi szakemberek révén;
végső soron a betegek és a polgárok. 3. konkrét célkitűzés: A költséghatékony megelőző intézkedések legjobb bevált
gyakorlatainak felismerése, terjesztése és alkalmazásának elősegítése a
fő kockázati tényezők – azaz a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás
és az elhízás, valamint a HIV/AIDS – kezelése révén, a határokon átnyúló
vonatkozások középpontba helyezésével, a betegségek megelőzése és a jó
egészség elősegítése érdekében. Hatások a program szintjén: A
lehető legtöbb tagállam alkalmazza a bizonyított legjobb gyakorlatokat
politikai döntéshozói, egészségügyi szakemberei, egészségügyi intézményei és az
életmódban érintett szervezetek érdekelt felei révén. Hatások a politika szintjén: A
tagállamok támogatást kapnak a krónikus betegségek kockázati tényezőinek a
csökkentéséhez. Kedvezményezettek: A
tagállamok a politikai döntéshozók, egészségügyi szakemberek, egészségügyi
intézmények révén; az egészségügy előmozdítása iránt elkötelezett civil
szervezetek, és végső soron a polgárok. 4. konkrét célkitűzés: Közös megközelítések kialakítása és azoknak az egészségügyi
vészhelyzetekre való jobb felkészültséggel és összehangolt fellépéssel
kapcsolatos értékének bemutatása a polgárok határokon átnyúló egészségügyi
veszélyek elleni védelme érdekében Hatások a program szintjén: A
lehető legtöbb tagállam alkalmazza politika döntéshozói, egészségügyi
szakemberei, egészségügyi intézményei révén a kialakított közös
megközelítéseket a készültségi terveik létrehozása során. Hatások a politika szintjén: A
határokon átnyúló egészségügyi veszélyek (amelyek a vegyi balesetek által
okozott tömeges szennyezéstől járványokig vagy világméretű
járványokig terjedhetnek) közegészségügyi következményei minimalizálásának az
elősegítésére megalapozott, uniós szintű összehangolt közegészségügyi
intézkedéscsomagot bevezető tagállamok támogatása. Kedvezményezettek: A
tagállamok az egészségügyi hatóságok, egészségügyi szakemberek, egészségügyi
intézmények és más belügyekben és polgári védelemben érdekelt illetékes szervek
révén.
6.4.4.
Az eredmények és hatások mutatói
1. konkrét célkitűzés: Eredménymutatók: A
2017-ig, 2020-ig és 2023-ig kialakított eszközök és mechanizmusok száma. A
2015-től kezdődően minden évben adott
iránymutatások/ajánlások/tanácsok száma. Hatásmutatók: A
kidolgozott eszközöket, mechanizmusokat, és tanácsokat (politikai döntéshozóik,
egészségügyi szakembereik, egészségügyi intézményeik révén) felhasználó
tagállamok száma 2018-ig, 2021-ig és 2024-ig. 2. konkrét célkitűzés: Eredménymutatók: A
működő európai referenciahálózatok száma 2017-ig, 2020-ig és 2023-ig. A
kialakított iránymutatások száma 2017-ig, 2020-ig és 2023-ig. Hatásmutatók: A
létrehozott és működő európai referenciahálózatok révén gyűjtött
szakértelmet alkalmazó egészségügyi szakemberek száma 2018-ig, 2021-ig és
2024-ig. A
kialakított iránymutatásokat (politikai döntéshozóik, egészségügyi
szakembereik, egészségügyi intézményeik révén) alkalmazó tagállamok száma
2018-ig, 2021-ig és 2024-ig. Betegek
száma, akik az európai referenciahálózatokat használják (más tagállamban, mint
ahol élnek). 3. konkrét célkitűzés: Eredménymutatók: A
2017-ig, 2020-ig és 2023-ig kialakított bizonyított legjobb gyakorlatok száma. A
rákszűrésre vonatkozóan kidolgozott iránymutatások egészségügyi
szakemberek általi alkalmazásának számszerű növekedése. Hatásmutatók: Azon
tagállamok száma, amelyek a bizonyított legjobb gyakorlatokat politika
döntéshozóik, egészségügyi szakembereik, egészségügyi intézményeik és az
egészségügyi helyzet javításában és a betegségek megelőzésében érdekelt
szervezetek érdekelt felei révén alkalmazzák 2018-ig, 2021-ig és 2024-ig. 4. konkrét célkitűzés: Eredménymutatók: A
kialakított közös megközelítések száma 2017-ig, 2020-ig és 2013-ig. Hatásmutatók: Azon
tagállamok száma, amelyek a kialakított közös megközelítéseket az egészségügyi
hatóságaik, egészségügyi szakembereik, egészségügyi intézményeik és más
belügyekben és polgári védelemben érdekelt illetékes szerveik révén alkalmazzák
készültségi terveik létrehozása során 2018-ig, 2021-ig és 2024-ig.
6.5.
A javaslat/kezdeményezés indoklása
6.5.1.
Rövid vagy hosszú távon kielégítendő
szükséglet(ek)
A
2013 utáni „Egészségügy a növekedésért” program 2014-től
kezdődően támogatja a Bizottság közegészségügyi politika területén
történő fellépéseinek a végrehajtását. Az új program épít a jelenlegi
(2008–2013) program által elért eredményekre, figyelembe véve a 2003–2007
közötti program utólagos értékelésének és a 2008–2013 közötti program
félidős értékelésének az ajánlásait is. A
program arra törekszik, hogy támogassa a Bizottságot, a tagállamokat és a
főbb érdekelt feleket olyan eredményes politikák kialakítása,
összehangolása és végrehajtása során, amelyek célja az alábbi hosszú távú
kihívások kezelése: *
az egészségügyi rendszerek pénzügyi fenntarthatósága Európában tekintettel az
idősödő lakosságra és figyelembe véve a tagállamok jelenlegi
költségvetési helyzetét; *
a munkaképes korú lakosság csökkenése és az egészségügyi munkaerő iránti
igény növekedése miatt előálló egészségügyi munkaerő-hiány; *
a betegek biztonságának és az egészségügyi ellátás minőségének javítása
iránti igény, mivel az uniós polgárok több mint fele attól tart, hogy az
egészségügyi ellátás során kárt szenved; *
a folyamatos fejlődésének hiánya a krónikus betegségek ellenőrzése és
megelőzése terén, ami miatt a legjobb munkával töltött évek vesznek el; *
növekvő egészségügyi egyenlőtlenségek Európában; *
felkészülés a globális és határokon átnyúló egészségügyi veszélyekre, amelyek a
vegyi balesetek által okozott tömeges szennyezéstől a járványokig vagy
világméretű járványokig terjedhetnek, mint például a nemrég kitört E coli,
H1N1 influenza vagy SARS (súlyos akut légzőszervi szindróma); Rövid
távon a program az alábbi intézkedéseket is meghozza: *
az egészségügyi jogszabályok végrehajtásának a támogatása, a Bizottság
gyógyszerkészítményekre és orvostechnikai eszközökre vonatkozó
kötelezettségeinek a teljesítése; *
uniós szintű alapos, összehasonlítható és hozzáférhető tények,
statisztikák és mutatók iránti igény.
6.5.2.
Az uniós részvételből adódó többletérték
A
javasolt program pénzügyi lehetőséget biztosít a tagállamok közötti
együttműködési mechanizmusok és összehangolási folyamatok kialakítására és
beindítására a szinergiákat nyújtására képes közös eszközök és legjobb
gyakorlatok meghatározása érdekében, uniós hozzáadott érték létrehozására és
méretgazdaságosság elérésére. A program nem helyettesítheti a tagállamok
fellépését. Ehelyett az Európai Unió működéséről szóló szerződés
168. cikkében említett módon az EU fellépésének ki kell egészítenie a nemzeti
szakpolitikákat és bátorítania kell a tagállamok közötti együttműködést.
Így a programnak csak akkor kell hozzájárulnia, ha a tagállamok nem tudnak
egyedül fellépni, vagy ahol az összehangolás a továbblépés legjobb módja.
Közismert tény, hogy az egészségügyi problémák tagállamonként változnak és a
tagállamok nem szükségszerűen képesek ezeket egyenlő mértékben
megoldani. Ebből a szempontból tekintve az együttműködés nem mindig
lehet önszerveződő és természetes folyamat. Ezért a program
lehetőleg akkor nyújt támogatást, ha a tagállamok és a szélesebb
értelemben vett közegészségügy érdekeit szolgálva képes elősegíteni és
irányítani ezt az európai szintű összehangolást. A
javasolt program célkitűzései tükrözik azokat a területeket, ahol
egyértelműen tanúsított és bizonyított uniós hozzáadott értéket nyújt a
program. Ezek az alábbiak: a legjobb gyakorlatok tagállamok közötti cseréjének
elősegítése; a tudásmegosztás vagy kölcsönös tanulás hálózatainak a
támogatása; a határokon átnyúló egészségügyi veszélyek kezelése a kockázatok
csökkentése és a következmények enyhítése érdekében; bizonyos kérdések kezelése
a belső piacra vonatkozóan, ahol az EU-nak megfelelő jogosultsága van
a tagállamok közötti jó minőségű megoldások biztosítására; az
egészségügyi innovációban rejlő lehetőségek felszabadítása; olyan
intézkedések, amelyek egy benchmarking rendszer létrehozásához vezethetnek; a
méretgazdaságosság javítása a párhuzamosságokból fakadó pazarlás elkerülésével
és a pénzügyi források felhasználásának optimalizálása.
6.5.3.
Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága
A 2003–2007 közötti közegészségügyi program utólagos értékelésének és a
2008–2013 közötti egészségügyi program félidős értékelésének az
összefoglalója: Az
egészségügyi program értékelései elismerik, hogy jelentősen
hozzájárulhatott az EU közegészségügyi politikáinak előkészítéséhez,
kidolgozásához és végrehajtásához. Habár
az egészségügyi program nagyságrendje viszonylag kicsi, mégis nagy szerepet
játszik olyan európai szintű erőteljes közegészségügyi szakmai közösség
létrehozásában és fenntartásában, amely tudást és tapasztalatokat cserél.
Jelentős hatása van az egész EU-ban a közegészségügyben dolgozók
munkájára, és szerény, de mégis világméretű visszhangot váltott ki, ami
fontos az általános elismeréséhez. Valójában az adatok gyűjtését és
tagállamok közötti cseréjét célzó jelenlegi szerény, de dicsérendő
erőfeszítések nem jöhettek volna létre az egészségügyi program támogatása
nélkül. Az
egészségügyi program általi támogatás tette lehetővé a tevékenységek létrehozását,
például az egészséget befolyásoló tényezők és az összehasonlítható adatok
vonatkozásában azokban tagállamokban, ahol a gazdasági helyzet és a
költségvetési megszorítások miatt ezek nem kaphattak volna prioritást. A
jelenlegi egészségügyi program olyan fontos kérdéseket mozdított elő uniós
szinten és a nemzeti politikai színtéren, mint a ritka betegségekre és a
rákszűrésre vonatkozó iránymutatások, és nemzeti szinten befolyásolta a
politikai döntéshozatalt és a végrehajtást. Az
irányítás szintjén a program teljesítménye jelentősen javult az első
ötéves ciklust követően, főleg az Egészség- és Fogyasztóügyi
Végrehajtó Ügynökség irányításának kiszervezése következtében. A
finanszírozandó fellépések kiválasztásának folyamata szorosabbá vált annak
biztosítása érdekében, hogy a megfelelő pályázókat válasszák ki
finanszírozásra. Az új pénzügy mechanizmusok általában pozitív fogadtatásra
találtak és valamennyit alkalmazták. Az
érdekelt felek és a program bizottság tagjai azonban úgy vélik, hogy a
célkitűzések olyannyira széles körűek, hogy időnként már nem
kellően világosak, és túl sok prioritás van az éves munkatervekben. Az
értékelések az egészségügyi program célkitűzéseinek a finomítását
javasolták, hogy ezek kézzel foghatóbbak legyenek és bizonyos közegészségügyi
kérdésekre jobban összpontosítsanak – különösen azokra, amelyeket a tagállamok
egyedül nehezen tudnának megvalósítani. Az
értékelések azt is javasolták, hogy csökkentsék az éves munkatervekben
szereplő prioritási területek számát, és azok az igényeken és az uniós
hozzáadott értékükön alapuljanak. Az
esettanulmányok egyértelmű kapcsolatot mutatnak az egészségügyi program
célkitűzései és egyrészt a finanszírozott projektek, másrészt aközött,
hogyan járulnak hozzá ezek a projektek a program célkitűzéseinek az
eléréséhez. A célkitűzések elérésének értékelését azokban akadályozza az
egyértelmű teljesítménymutatók hiánya. Egyértelmű
teljesítménymutatók meghatározását is javasolták az eredmények utánkövetésének
és értékelésének a megkönnyítése érdekében, illetve azért, hogy az
előrehaladást a célkitűzések elérése révén lehessen mérni. Az
egészségügyi program eredményes végrehajtásának a biztosítása érdekében a
program által elérendő hosszú távú célokra vonatkozó terv készítését
javasolták. Ezután megfelelő prioritási intézkedéseket lehet meghatározni
más politikai végrehajtási eszközökkel együtt, finanszírozási mechanizmusokat
lehet kiválasztani, illetve biztosítani lehet a célkitűzések és a
prioritások közötti megfelelő elosztást. Az
egészségügyi program eredményeinek terjesztése a másik olyan terület, ahol még
van mit javítani; ez közvetlenül kapcsolódik a mögöttes logikához: Az uniós
szintű, illetve nemzeti vagy regionális szintű egészségügyi politikai
döntéshozatalt célzó finanszírozott fellépések eredményeit elégtelenül ismerik
és nem ismerik el a nemzeti érdekelt felek és politikai döntéshozók. Ez azonban
lényeges kérdés, ha biztosítani akarjuk az eredmények fenntarthatóságát és
elő kívánjuk segíteni a program alapján tett intézkedések hatásainak nyomon
követését. Ezért
mindkét értékelés azt javasolta, hogy tegyenek több erőfeszítést a
különböző csatornákon keresztül elért eredmények terjesztése érdekében. A Számvevőszék ajánlásainak az összefoglalása: Ezek
az ajánlások összhangban vannak az értékelések fent összefoglalt
megállapításaival, és az alábbiak szükségességre mutattak rá: *
A következő programokhoz célirányosabb program-célkitűzéseket
kell hozzárendelni, amelyek összhangban vannak a költségvetései eszközeikkel. *
A mögöttes támogatási logikát kifejezett módon kell megállapítani,
intelligens célkitűzéseket meghatározva a politika és a program szintjén,
bemutatva a közöttük levő összefüggéseket és meghatározva az elérésük
mérésére szolgáló mutatókat. *
A gyakorlat feltérképezése a végrehajtott projektek és eredményeik
áttekintése érdekében a portfolióban meglevő átfedések és még
fennmaradó hiányok meghatározása céljából. *
A „fellépési területek” éves számát jelentősen
csökkenteni kell, és a stratégiai prioritásokra kell összpontosítani. *
A Bizottságnak a projekt tervezés és végrehajtás gyengeségeit kezelnie kell az
alábbiak révén: - a
projekt célkitűzések összhangba hozása a program célkitűzéseivel és a
fent javasolt újrafókuszált „éves prioritásokkal”; -
a támogatási megállapodásoknak nem csak azt kell meghatározniuk, hogy mely
tevékenységeket fogják végrehajtani, hanem az ezen tevékenységek által elérni
kívánt eredményeket, a célcsoportokat és az eredményeknek a projekt
befejezése utáni fenntartható módon történő alkalmazását is; - számszerűsített
célok és teljesítménymutatók meghatározása ahol lehetséges, a
célkitűzések elérése során elért eredmények nyomon követésének
elősegítése érdekében; - projektek
utólagos értékelése a további projektek (és az esetleges utódprogramok)
tervezésének javítása érdekében a tanulságok levonásával. *
A Bizottságnak teljes mértékben ki kell aknáznia a jelenlegi egészségügyi
program (2008–2013) hálózatokra vonatkozó pénzügyi mechanizmusait (azaz a
működési támogatásokat), mivel ezek alkalmasabbak az ilyen
tevékenységekre és a politika kialakításához hozzájáruló tevékenységek
végrehajtását célzó szolgáltatási szerződésekre. Ez azonban a
feladatoknak az ajánlattételi felhívásban megadottnál pontosabb
meghatározását követeli meg. *
A Számvevőszék azt is javasolja, hogy „a 2013 utáni időszakban az
Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság gondolja újra az uniós
közegészségügyi tevékenységek körét és az uniós finanszírozási megközelítést
ezen a területen. Ezt a rendelkezésre álló költségvetési eszközök és más
meglevő együttműködési mechanizmusok (mint a nyílt összehangolás
módszere) figyelembe vételével kell megtenni (…) egész Európában az érdekelt
felek közötti együttműködés és információcsere elősegítésének
eszközeként”.
6.5.4.
Összhang és lehetséges szinergia egyéb pénzügyi
eszközökkel
A
program előmozdítja a szinergiák kiaknázását, miközben elkerüli a
párhuzamosságokat a kapcsolódó uniós programokkal és fellépésekkel. Más uniós
alapokat és programokat megfelelően felhasznál, különösen az alábbiakat: *
a jelenlegi és jövőbeli uniós kutatási és innovációs keretprogramok és
azok eredményei, *
a strukturális alapok, *
a társadalmi változás és innováció programja, *
az Európai Szolidaritási Alap, *
az európai munkahelyi egészségvédelemmel kapcsolatos stratégia, *
a versenyképesség és innováció programja, *
a környezetvédelmi és éghajlat-változási cselekvési keretprogram (LIFE) *
az uniós fellépések programja a fogyasztóvédelmi politika területén (2014–2020) *
az igazságügyi program (2014–2020), *
az uniós statisztikai program a vonatkozó tevékenységeken belül, *
a saját lakókörnyezetben való életvitel segítése (AAL) közös program. *
az európai oktatási program.
6.6.
Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama
ý A javaslat/kezdeményezés határozott
időtartamra vonatkozik · ý A javaslat/kezdeményezés
időtartama: 2014.01.01-től 2020.12.31-ig · ý 2014-től
2023-ig csak a kifizetési előirányzatokban ¨ A javaslat/kezdeményezés határozatlan
időtartamra vonatkozik 1.
- Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től
ÉÉÉÉ-ig, 2.
- azt követően: rendes ütem.
6.7.
Tervezett irányítási módszer(ek)[21]
ý Centralizált irányítás közvetlenül a Bizottság által ý Centralizált irányítás közvetetten a következőkre történő hatáskör-átruházással: 3.
ý végrehajtó ügynökségek 4.
¨ a Közösségek által létrehozott szervek[22]
5.
¨ tagállami közigazgatási/közfeladatot ellátó szervek · ¨ az Európai Unióról
szóló szerződés V. címe értelmében külön intézkedések végrehajtásával
megbízott, a költségvetési rendelet 49. cikke szerinti vonatkozó jogalapot
megteremtő jogi aktusban meghatározott személyek ¨ Megosztott irányítás
a tagállamokkal ¨ Decentralizált irányítás harmadik országokkal ý Nemzetközi szervezetekkel közös
irányítás (nevezze meg) Megjegyzések Egészség- és
Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség (EAHC): A közösségi programok igazgatásában
bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály
megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2008/EK tanácsi rendeletnek[23]
megfelelően a Bizottság megbízta[24] az Egészség- és
Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökséget az egészségügyre vonatkozó második
közösségi cselekvési program (2008–2013) igazgatásának végrehajtási
feladataival. A Bizottság ezért határozhat úgy, hogy egy végrehajtó ügynökséget
bíz meg az „Egészség a növekedésért program, 2014–2020” igazgatásának
végrehajtási feladataival is. Közös
irányítás nemzetközi szervezetekkel: Együttműködés
kialakítását irányozták elő a megfelelő nemzetközi szervezetekkel,
mint az Egyesült Nemzetek Szervezete és annak szakosodott szervezetei,
különösen a WHO, valamint az Európa Tanács és a Gazdasági Együttműködési
és Fejlesztési Szervezet, a program végrehajtására az egészségüggyel
kapcsolatos fellépések eredményességének és hatékonyságának uniós és nemzetközi
szinten történő maximalizálása érdekében, figyelembe véve az adott
kapacitásokat és a különböző szervezetek szerepét.
7.
IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK
7.1.
A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó
rendelkezések
A
Program nyomon követése évenként történik annak érdekében, hogy értékelni
lehessen a konkrét célkitűzések elérését az eredmények és hatásmutatók tükrében,
és meg lehessen tenni a szükséges kiigazításokat a politikában és a
finanszírozási prioritásokban. A
Program esetében félidős és utólagos értékelésre kerül sor. A félidős
értékelés célja a Program célkitűzéseinek megvalósítása terén elért eredmények
felmérése és annak meghatározása, hogy a program erőforrásait eredményesen
használták-e fel, továbbá az európai hozzáadott érték vizsgálata. A
jelenlegi program (2008–2013) utólagos értékelése, amelynek tervezett
időpontja 2015 vége előtt van, szintén hasznos elemeket fog
szolgáltatni a 2014–2020 közötti program végrehajtásához. A
többéves pénzügyi keretre vonatkozó 2011 júniusi közleményben meghatározott, a
riói egyezmény indikátorain alapuló módszertan szerint számított,
éghajlatváltozással kapcsolatos kiadások összegére vonatkozó konkrét
információkat az éves munkaprogramok, valamint az értékelések minden szinten és
az éves, félidős és utólagos jelentések tartalmazzák.
7.2.
Irányítási és ellenőrzési rendszer
7.2.1.
Felismert kockázat(ok)
A
költségvetés végrehajtásának középpontjában a támogatások és szolgáltatási
szerződések odaítélése van. Szolgáltatási
szerződések megkötésére olyan területeken kerül sor, mint tanulmányok
készítése, adatgyűjtés, értékelési szerződés, oktatás, tájékoztató
kampányok, informatikai és kommunikációs szolgáltatások, eszközkezelés stb. A
vállalkozók főleg egészségügyi intézmények, laboratóriumok, tanácsadó
cégek és más magánvállalkozások, közülük sok kkv. A becsült átlagos éves
költségvetés a szerződések esetében mintegy 14 millió EUR körülbelül évi
30 szerződés számára. A
pénzügyi támogatásokat főleg civil szervezetek, nemzeti ügynökségek,
egyetemek stb. támogató tevékenységeire ítélik oda. A támogatott projektek
végrehajtási időtartama általában egy és három év között van. A becsült
átlagos éves költségvetés támogatások esetében mintegy 37 millió EUR körülbelül
évi 50 támogatás számára. Az
alábbi főbb kockázatok állnak fenn: *
a kiválasztott projektek gyenge minőségének és a projekt gyenge szakmai
végrehajtásának a kockázata, a program hatásának csökkenése; a nem
megfelelő kiválasztási eljárások miatti szakértelem hiány vagy elégtelen
nyomon követés; *
az odaítélt források nem hatékony vagy nem gazdaságos felhasználásának a
kockázata, mind a támogatások esetében (támogatható költségek visszatérítésének
bonyolultsága párosulva a támogatható költségek dokumentum-alapú
ellenőrzésének korlátozott lehetőségeivel), mind pedig a beszerzések
esetében (időnként korlátozott számban állnak rendelkezésre a szükséges
szaktudással rendelkező gazdasági szereplők, ami miatt nem lehet
elégségesen összehasonlítani az árajánlatokat); *
a Bizottság hírneve csorbulásának a kockázata, ha csalást vagy bűntettet
tárnak fel; a harmadik felek belső ellenőrzési rendszerei csak
részleges biztosítékot nyújtanak a heterogén vállalkozók és kedvezményezettek
eléggé nagy száma miatt, amelyek mindegyike a saját, gyakran kis méretű
belső ellenőrzési rendszerét működteti.
7.2.2.
Tervezett irányítási módszer(ek)
A
költségvetés végrehajtása centralizált közvetlen irányítás révén történik,
viszont a program végrehajtási feladatainak egyes részei átruházhatók az EAHC
végrehajtó ügynökségre. Ez az ügynökség létrehozta saját belső
ellenőrzési rendszerét, amelyet a DG SANCO (Egészség- és Fogyasztóügyi
Főigazgatóság) felügyel és a Bizottság belső ellenőrei valamint
a Számvevőszék ellenőriznek. Mind
a DG SANCO, mind az EAHC belső eljárásokat hozott létre a fent azonosított
kockázatok kezelése céljából. A belső eljárások teljes mértékben
megfelelnek a pénzügyi szabályozásnak és költség-haszon megfontolásokat is
tartalmaznak. Ennek keretében a SANCO tovább keresi az irányítás javításának és
az egyszerűsítés növelésének a lehetőségeit. Az ellenőrzési
keret főbb jellemzői: A projektkiválasztási folyamat jellemzői:
Mindegyik ajánlati felhívás/tender alapja egy a Bizottság által elfogadott éves
munkaprogram. Mindegyik felhívásban nyilvánosságra hozzák az ajánlatok
kiválasztására vonatkozóan a kizárási, kiválasztási és odaítélési
kritériumokat. Ezen kritériumok alapján egy zsűri, lehetőleg külső
szakértői támogatással, értékeli az ajánlatokat a függetlenség, az
átláthatóság, az arányosság, az egyenlő bánásmód és a
megkülönböztetésmentesség elvét figyelembe véve. A Bizottságon belül
szolgálatok közötti konzultációra kerül sor a kiválasztott ajánlatokról a
kettős finanszírozás megelőzése érdekében. Külső kommunikációs stratégia: A DG SANCO
jól felépített kommunikációs stratégiával rendelkezik, amely igyekszik elérni,
hogy a vállalkozók/kedvezményezettek teljesen megértsék a szerződéses
követelményeket és rendelkezéseket. Az alábbi eszközök kerülnek alkalmazásra:
EURÓPA program honlap, „gyakori kérdések”, helpdesk, részletes iránymutatások,
valamint tájékoztatók tartása a kedvezményezettek/vállalkozók számára. * Ellenőrzések a projektek végrehajtása előtt és során: -
Mind a DG SANCO, mind az EAHC a Bizottság által ajánlott támogatási
szerződés és szolgáltatási szerződés mintákat alkalmazza. Ezekben
számos ellenőrzésre vonatkozó rendelkezés van, mint például
ellenőrzési tanúsítványok, pénzügyi garanciák, helyszíni ellenőrzések
és OLAF általi ellenőrzések. A költségek támogathatóságára vonatkozó
szabályok egyszerűsödnek, például átalányösszegeket alkalmaznak
korlátozott számú költségkategóriában. Ez is segít az ellenőrzések jobb
koncentrálásában. A partnerségi szerződések várhatóan javítják a
munkakapcsolatokat a kedvezményezettekkel és a támogathatósági szabályok
megértését. -
Minden munkatárs aláírja az igazgatási magatartási kódexet. A kiválasztási
eljárásban vagy a támogatási szerződés kezelésében részt vevő
munkatársak aláírják az összeférhetetlenség kizárásáról szóló nyilatkozatot is.
A munkatársak rendszeres képzésben részesülnek, és hálózatokat használnak a
legjobb gyakorlatok cseréjére. -
A projektek szakmai végrehajtásának rendszeres dokumentum-alapú
ellenőrzésére kerül sor a vállalkozó elért műszaki eredményekről
szóló jelentései alapján; ezenkívül eseti alapon vállalkozói megbeszéléseket és
helyszínlátogatásokat is előirányoznak. -
Mind a SANCO, mind az EAHC pénzügyi eljárásait támogatják a Bizottság
informatikai eszközei, és megvalósul a feladatok nagyfokú elkülönítése: minden
szerződéshez/támogatási szerződéshez kapcsolódó pénzügyi
műveletet két független személy ellenőriz, mielőtt az adott
tevékenységért felelős engedélyező aláírná. A szakpolitikai terület
különböző munkatársai végzik a működés megindítását és az
ellenőrzést. A kifizetéseket számos előre meghatározott támogató
dokumentum alapján végzik, ide tartoznak a jóváhagyott műszaki jelentések,
ellenőrzött költségigénylések és számlák. A műveletek egy
kiválasztott mintáján a központi pénzügyi egység második szintű
előzetes dokumentum-alapú ellenőrzést végez eseti alapon; a
végső kifizetés előtt előzetes helyszíni pénzügyi
ellenőrzés is végezhető. * Ellenőrzések a projekt befejezésekor: Mind
a DG SANCO, mind az EAHC centralizált ellenőrző csoportokkal
rendelkezik, amelyek a helyszínen ellenőrzik a költségigénylések
támogathatóságát. Ezeknek az ellenőrzéseknek a célja a pénzügyi
műveletek jogszerűségével és szabályosságával kapcsolatos lényeges
hibák megelőzése, feltárása és kijavítása. Az ellenőrzési hatás magas
szintjének elérése érdekében a vállalkozók kiválasztásának ellenőrzése
előirányozza a) a kockázat-alapú kiválasztás és a véletlenszerű
mintavétel együttes alkalmazását, és b) azt, hogy – ahol lehetséges – figyelmet
kell fordítani a helyszíni ellenőrzés során a működési
vonatkozásokra. * Az ellenőrzések költségei és haszna: A
program irányítási és ellenőrzési intézkedései a múltbeli tapasztalatok
alapján lettek kialakítva: az elmúlt három év során az állandó belső
ellenőrzési rendszer kevesebb mint 2 % átlagos fennmaradó hibaarányt
biztosított, emellett garantálta a költségvetési rendeletben meghatározott
támogatási és beszerzési eljárásoknak való megfelelést. Ez a két fő
ellenőrzési célkitűzés mind az előző, mind pedig az új
közegészségügyi program esetében. Mivel
az új program főbb strukturális jellemzői jelentősen nem
különböznek az előző programtól, a program végrehajtásával
kapcsolatos kockázatok viszonylag stabilnak tekinthetők. Ezért a tervek
szerint az állandó irányítási és ellenőrzési intézkedések folytatódnak; az
új költségvetési rendelet által lehetővé tett további egyszerűsítések
azonban a lehető leghamarabb alkalmazásra kerülnek. A
pénzügyi kimutatásban (3.2.3 pont) szereplő teljes irányítási költség 45,4
millió EUR a 2014–2020 közötti időszakban kezelt 446,0 millió EUR
finanszírozásra vonatkozóan; ez mintegy 10,2 % „irányítási költség-kezelt
finanszírozás” arányt jelent, amelyet egy olyan politikai terület összefüggésében
kell tekinteni, amely nem annyira kiadás-orientált, mint más uniós politikák. A
támogatások és beszerzések, kockázat-alapú és utólagos ellenőrzések,
valamint dokumentum-alapú és helyszíni ellenőrzések együttes
alkalmazásának köszönhetően az ellenőrzési célkitűzéseket
ésszerű költségszinten érik el. A 2 % alatti átlagos fennmaradó
hibaarány és a költségvetési rendeletben meghatározott rendelkezéseknek való
megfelelés haszna eléggé fontosnak ítélhető ahhoz, hogy igazolja a
választott irányítási és ellenőrzési intézkedéseket.
7.3.
A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére
vonatkozó intézkedések
Tüntesse fel a
meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket. Valamennyi
szabályozási ellenőrző mechanizmus alkalmazása mellett a DG SANCO egy
csalás elleni stratégiát is kidolgoz a Bizottság 2011. június 24-én elfogadott
új csalás elleni stratégiájának (CAFS) megfelelően többek között annak
biztosítása érdekében, hogy a belső csalás megelőzését célzó
ellenőrzései teljes mértékben összhangban legyenek a CAFS stratégiával, és
a csalással kapcsolatos kockázatkezelési megközelítése a csalás kockázatát
magában hordozó területek azonosítására és a megfelelő válaszlépésekre
irányuljon. Ahol szükséges, hálózatépítő csoportok és a közegészségügyi
programmal kapcsolatos csalások eseteinek elemzésére kijelölt megfelelő
informatikai eszközök kerülnek létrehozásra, különösen az alábbi
intézkedés-sorozatok: -
az egészségügyi program végrehajtásából eredő határozatok, megállapodások
és szerződések kifejezetten feljogosítják a Bizottságot – ideértve az
OLAF-ot – és a Számvevőszéket, hogy auditokat, helyszíni
ellenőrzéseket és vizsgálatokat folytassanak le; -
az ajánlati felhívás/tender értékelési szakaszában az ajánlattevőket
ellenőrzik a nyilatkozatokon alapuló kizárási kritériumok és a korai
előrejelző rendszer (EWS) alapján; -
a költségek támogathatóságára vonatkozó szabályok egyszerűsítésre kerülnek
a költségvetési rendelet rendelkezéseivel összhangban; -
a szerződések kezelésében résztvevő munkatársak és a
kedvezményezettek nyilatkozatait a helyszínen ellenőrző
könyvvizsgálók és ellenőrök rendszeresen csalással és szabálytalanságokkal
kapcsolatos oktatásban részesülnek.
8.
A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA
8.1.
A kiadások a többéves pénzügyi keret mely
fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?
1.
Jelenlegi költségvetési kiadási tételek A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül
pedig a költségvetési tételek sorrendjében: A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Részvétel Szám || Diff./nem diff. ([25]) || EFTA[26]-országokból || tagjelölt országokból[27] || harmadik országokból || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében 3: Biztonság és állam-polgárság || 17 03 06 Uniós fellépés az egészségügy területén || Diff. || IGEN || IGEN || NEM || NEM 3: Biztonság és állam-polgárság || 17 01 04 Az Európai Unió fellépésének programja ez egészségügy területén – igazgatási eljárási kiadások || Nem-diff. || IGEN || IGEN || NEM || NEM Új
költségvetési tételek nem szükségesek.
8.2.
A kiadásokra gyakorolt becsült hatás
8.2.1.
A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése
millió EUR (három tizedesjegyig) a jelenlegi
árakon A többéves pénzügyi keret fejezete: || 3. számú || Biztonság és uniós polgárság FŐIGAZGATÓSÁG: SANCO || || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || Következő évek || ÖSSZESEN Működési előirányzatok || || || || || || || || || 17 03 06 || Kötelezettség-vállalási előirányzatok || (1) || 54,465 || 56,281 || 57,188 || 58,096 || 59,004 || 60,819 || 59,004 || || 404,857 Kifizetési előirányzatok || (2) || 5,000 || 16,000 || 32,000 || 49,000 || 54,000 || 57,000 || 57,000 || 134,857 || 404,857 Kifizetési előirányzatok Bizonyos operatív programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok[28] || 17 01 04 || || (3) || 5,535 || 5,719 || 5,812 || 5,904 || 5,996 || 6,181 || 5,996 || || 41,143 Előirányzatok ÖSSZESEN DG SANCO || Kötelezettség-vállalási előirányzatok || =1+1a +3 || 60,000 || 62,000 || 63,000 || 64,000 || 65,000 || 67,000 || 65,000 || || 446,000 Kifizetési előirányzatok || =2+2a +3 || 10,535 || 21,719 || 37,812 || 54,904 || 59,996 || 63,181 || 62,996 || 134,857 || 446,000 Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettség-vállalási előirányzatok || (4) || 54,465 || 56,281 || 57,188 || 58,096 || 59,004 || 60,819 || 59,004 || || 404,857 Kifizetési előirányzatok || (5) || 5,000 || 16,000 || 32,000 || 49,000 || 54,000 || 57,000 || 57,000 || 134,857 || 404,857 Bizonyos programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || 5,535 || 5,719 || 5,812 || 5,904 || 5,996 || 6,181 || 5,996 || || 41,143 A többéves pénzügyi keret 3. FEJEZETÉHEZ (Biztonság és uniós polgárság) tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettség-vállalási előirányzatok || =4+ 6 || 60,000 || 62,000 || 63,000 || 64,000 || 65,000 || 67,000 || 65,000 || || 446,000 Kifizetési előirányzatok || =5+ 6 || 10,535 || 21,719 || 37,812 || 54,904 || 59,996 || 63,181 || 62,996 || 134,857 || 446,000 A Bizottság kilátásba helyezheti az Egészség a
növekedésért program végrehajtásának a kiszervezését egy külső végrehajtó
ügynökséghez. A becsült költségeik összegeinek és felbontásának kiigazítására
lehet szükség a végső kiszervezés fokától függően. . millió EUR (három tizedesjegyig) a jelenlegi árakon A többéves pénzügyi keret fejezete: || 5 || „Igazgatási kiadások” || || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN FŐIGAZGATÓSÁG: SANCO || Emberi erőforrás, SANCO (17 01 01) || 1,088 || 1,110 || 1,132 || 1,155 || 1,178 || 1,202 || 1,226 || 8,091 FŐIGAZGATÓSÁG: SANCO || Egyéb igazgatási kiadások (17 01 02 11) || 2,125 || 2,168 || 2,211 || 2,255 || 2,300 || 2,346 || 2,300 || 15,705 DG SANCO ÖSSZESEN || Előirányzatok || 3,213 || 3,278 || 3,343 || 3,410 || 3,478 || 3,548 || 3,526 || 23,796 A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || (Összes kötelezettségvállalási előirányzat (Összes kifizetési előirányzat || 3,213 || 3,278 || 3,343 || 3,410 || 3,478 || 3,548 || 3,526 || 23,796 || || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN A többéves pénzügyi keret 1– 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettség-vállalási előirányzatok || 63,213 || 65,278 || 66,343 || 67,410 || 68,478 || 70,548 || 68,526 || 469,796 Kifizetési előirányzatok || 13,748 || 24,997 || 41,155 || 58,314 || 63,475 || 66,729 || 66,522 || 334,939
8.2.2.
A működési előirányzatokra gyakorolt
becsült hatás
6.
¨ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után működési
előirányzatok felhasználását 7.
ý A javaslat/kezdeményezés az alábbi működési előirányzatok
felhasználását vonja maga után: 8.
Kötelezettségvállalási
előirányzatok, millió euróban a jelenlegi árakon (három tizedesjegyig) Indikatív célkitűzések és teljesítések ò || || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN TELJESÍTÉSEK Teljesítés típusa || || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma összesen || Összköltség 1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS: || 3 || 26,143 || 7 || 27,015 || 11 || 27,450 || 11 || 27,886 || 11 || 28,322 || 11 || 29,193 || 11 || 28,322 || 65 || 194,331 2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS: || 2 || 11,982 || 4 || 12,382 || 6 || 12,581 || 6 || 12,871 || 6 || 12,981 || 6 || 13,380 || 6 || 12,981 || 36 || 89,069 3. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS: || 2 || 11,438 || 5 || 11,819 || 8 || 12,010 || 8 || 12,200 || 8 || 12,391 || 8 || 12,772 || 8 || 12,391 || 47 || 85,020 4. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS: || 1 || 4,902 || 3 || 5,065 || 5 || 5,147 || 5 || 5,229 || 5 || 5,310 || 5 || 5,474 || 5 || 5,310 || 29 || 36,437 ÖSSZKÖLTSÉG || 9 || 54,174 || 19 || 55,980 || 30 || 56,882 || 30 || 57,785 || 30 || 58,688 || 30 || 60,494 || 30 || 58,688 || 178 || 404,857 2021-ben és 2022-ben várható teljesítések: 1.
célkitűzés: 12; 2. célkitűzés: 6; 3. célkitűzés: 9; 4.
célkitűzés: 6, azaz 32 az egész programra. Összesen tájékoztató jelleggel
210 teljesítés várható. A teljesítések az alábbiakból állnak: 1. konkrét célkitűzés: a kialakított eszközök és mechanizmusok
száma; 2. konkrét célkitűzés: a működő európai
referenciahálózatok száma és a kialakított iránymutatások száma; 3. konkrét célkitűzés: az azonosított és terjesztett
költséghatékony megelőző intézkedések legjobb bevált gyakorlatainak a
száma; 4. konkrét célkitűzés: a (határokon átnyúló egészségügyi
veszélyekre vonatkozóan) kialakított közös megközelítések száma. Az évenkénti felbontás átlagot jelent és csak
tájékoztató jellegű, mivel a programra jobban jellemző a teljes keret
felbontása. Ténylegesen az is előfordulhat, hogy egy adott évben egy
konkrét célkitűzésre többet fordítanak, mint egy másikra. Az éves
kiadásokra vonatkozóan egy többéves stratégiai programozás nyújt iránymutatást.
A végső döntést az éves munkaprogram elkészítésekor hozzák meg.
8.2.3.
Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt
becsült hatás
8.2.3.1.
Összefoglaló
9.
¨ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási
előirányzatok felhasználását 10.
ý A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási
előirányzatok felhasználását vonja maga után: millió EUR (három tizedesjegyig) 2011. évi árakon || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN Többéves pénzügyi keret 5. fejezete Emberi erőforrás (BL 17 01 01) || 1,026 || 1,026 || 1,026 || 1,026 || 1,026 || 1,026 || 1,026 || 7,182 Egyéb igazgatási kiadások (BL 17 01 02 11) A többéves pénzügyi keret || 2,025 || 2,025 || 2,025 || 2,025 || 2,025 || 2,025 || 2,025 || 14,175 A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege || 3,051 || 3,051 || 3,051 || 3,051 || 3,051 || 3,051 || 3,051 || 21,357 A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉN kívül A programot támogató igazgatási kiadások (BL 17 01 04) A többéves pénzügyi keret || 5,320 || 5,320 || 5,320 || 5,320 || 5,320 || 5,320 || 5,320 || 37,240 A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉN kívüli részösszeg || 5,320 || 5,320 || 5,320 || 5,320 || 5,320 || 5,320 || 5,320 || 37,240 ÖSSZESEN || 8,371 || 8,371 || 8,371 || 8,371 || 8,371 || 8,371 || 8,371 || 58,597
8.2.3.2.
Becsült emberierőforrás-szükségletek
11.
¨ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után emberi
erőforrások felhasználását 12.
ý A javaslat/kezdeményezés az alábbi emberi erőforrások
felhasználását vonja maga után: Álláshelyek száma teljes munkaidős egyenértékben || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 · A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek) SANCO 17 01 01 01 - a központban és a bizottsági képviseleteken a tagállamokban (AD &AST) || 5,7 || 5,7 || 5,7 || 5,7 || 5,7 || 5,7 || 5,7 2,375 || 2,375 || 2,375 || 2,375 || 2,375 || 2,375 || 2,375 A létszámtervben szereplő összes álláshely, SANCO || 8,075 || 8,075 || 8,075 || 8,075 || 8,075 || 8,075 || 8,075 ÖSSZESEN || 8,075 || 8,075 || 8,075 || 8,075 || 8,075 || 8,075 || 8,075 Az
emberierőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére
álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon
belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott
esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett
kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító
főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal. Az
elvégzendő feladatok leírása: Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak || A SANCO-nál: A program, a többéves munkaprogram és az éves munkaprogramok kidolgozása, a program végrehajtásának nyomon követése, értékelés, ellenőrzés stb. Összehangolás a végrehajtó ügynökséggel, amennyiben végül a program irányításának a kiszervezése mellett döntenek.
8.2.4.
A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való
összeegyeztethetőség
13.
ý A javaslat összeegyeztethető a Bizottság COM(2011)500
számú közleményében javasolt 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó
többéves pénzügyi kerettel. 14.
¨ A javaslat miatt a többéves pénzügyi keret vonatkozó
fejezetének átdolgozása szükséges. 15.
¨ A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági
eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára[29].
8.2.5.
Harmadik felek részvétele a finanszírozásban
16.
ý A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi
társfinanszírozást. 17.
¨ A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást
irányozza elő:
8.3.
A kiadásokra gyakorolt becsült hatás
18.
ý A javaslatnak nincs pénzügyi hatása a bevételre. 19.
¨ A javaslatnak van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt
hatása a következő: [1] COM(2011) 500 végleges. [2] COM(2010) 2020 végleges. [3] Forrás: 2011 júliusában készített kivonat az Eurostat
online adatbázisából: „Általános kiadások ágazatonként – egészségügy az
összeshez képest”. 2009: 14,63 %; http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=gov_a_exp&lang=en
. [4] IMF 2011 és Joumard et al., 2010, GDP-arányos
közegészségügyi kiadások növekedése a lakosság idősödéséből eredő
hatáson túlmenően (ennek a további költségnövekedésnek a becsült értéke
körülbelül 1 % az OECD tagországok esetében). [5] Az Európai Parlament és a Tanács 2011/24/EU irányelve (
2011. március 9.) [6] HL C., , . o. [7] HL C., , . o. [8] A Bizottság közleménye, COM (2010) 2020 végleges [9] HL L 271., 2002.10.9., 1-12. o. [10] HL L 301., 2007.11.20., 3-13. o. [11] A Számvevőszék 212009 sz. különjelentése (2009.3.5),
„Az Európai Unió közegészségügyi programja (2003–2007): az egészség javításának
eredményes módja?” [12] Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi
Központot a 851/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel hozták létre. [13] A tudományos bizottságokat a 2008/721/EK bizottsági
határozatnak megfelelően hozták létre, HL referencia [14] HL L., , . o. [15] HL L 248., 2002.9.16., 1. o. [16] HL L 55., 2011.2.28., 13. o. [17] COM(2010) 546 végleges [18] HL L 88., 2011.4.4., 45. o. [19] HL L 88., 2011.4.4., 45. o. [20] A költségvetési rendelet 49. cikke (6) bekezdése a) vagy
b) pontjában említett módon. [21] Az irányítási módszerek részletei és hivatkozások a
költségvetési rendeletre az alábbi BudgWeb oldalon találhatók: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html [22] A költségvetési rendelet 185. cikkében említett módon. [23] HL L 11., 2003.1.16., 1. o. [24] A Bizottság C(2008)4943 sz. határozata (2008. szeptember
9.). [25] Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem
differenciált előirányzatok [26] EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás. [27] Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni
potenciális tagjelölt országok. [28] Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás és kiadások
az EU programok és/vagy intézkedések (korábbi „BA” sorok), közvetett kutatás,
közvetlen kutatás végrehajtásának támogatására. [29] Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontja.