INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

A Bizottság 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslata[1] meghatározza a közös agrárpolitika (KAP) költségvetési keretét és fő irányvonalait. Ennek alapján a Bizottság a KAP jogi keretét a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozóan kijelölő rendeleteket, valamint az e politika alakulásával kapcsolatos lehetséges forgatókönyveket bemutató hatásvizsgálatot terjeszt elő.

A reformra irányuló jelenlegi javaslatok „A KAP jövője 2020-ig” című bizottsági közleményen[2] alapulnak, amely átfogó szakpolitikai alternatívákat vázolt fel a mezőgazdaságot és a vidéki térségeket érintő jövőbeli kihívások megválaszolására, valamint a KAP célkitűzéseinek, azaz 1) a fenntartható élelmiszer-termelésnek, 2) a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásnak és az éghajlatváltozás elleni fellépésnek, valamint 3) a kiegyensúlyozott területi fejlődésnek az elérése érdekében. A közleményben szereplő reformjavaslatok mind az intézményközi vita[3], mind a hatásvizsgálat keretében az érdekelt felekkel folytatott konzultáció során széles körű támogatásra találtak.

A folyamat során világossá vált, hogy ösztönözni kell az erőforrás-hatékonyságot, hiszen ezáltal teremthető meg az uniós mezőgazdaság és vidékfejlesztés területén – az Európa 2020 stratégiával összhangban – az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés, miközben a KAP-ot továbbra is két olyan pillér köré célszerű szervezni, amelyek egymást kiegészítő eszközökkel ugyan, de ugyanazon célkitűzések megvalósítására irányulnak. Az első pillér tartalmazza az európai uniós mezőgazdasági termelőknek éves szinten alapvető jövedelemtámogatást biztosító közvetlen kifizetéseket és piaci intézkedéseket, valamint a konkrét piaci zavarok esetén nyújtandó támogatást, a második pillér pedig a vidékfejlesztést, amelynek esetében a tagállamok közös keretrendszer alapján többéves programokat dolgoznak ki és társfinanszíroznak.[4]

Az egymást követő reformok révén a KAP a termelők jövedelemtámogatásának biztosítása mellett fokozta a mezőgazdaság piacorientáltságát, a környezetvédelmi követelmények szorosabban beépültek a mezőgazdasági szakpolitikába, valamint megnőtt a vidékfejlesztési támogatások jelentősége, amelyek immár az EU vidéki térségeinek fejlesztésére irányuló integrált szakpolitikai eszközt jelentenek. E reformfolyamat hatására ugyanakkor a támogatások tagállamok közötti és tagállamokon belüli jobb elosztása, valamint a környezetvédelmi kihívások megoldását szolgáló intézkedések célirányosabbá tétele és az egyre erősödő piaci ingadozások jobb kezelése iránti igény is megmutatkozott.

Eddig a reformok főleg magát a mezőgazdaságot érintő kihívásokra, így például a nagymértékű termékfeleslegek levezetésére vagy az élelmiszer-biztonsági válságok kezelésére kerestek megoldásokat, és e megoldások később uniós és nemzetközi szinten is hasznos eszközül szolgáltak az EU számára. Napjaink legtöbb kihívása azonban olyan tényezőkre vezethető vissza, amelyek kívül esnek a mezőgazdaság területén, és ennélfogva átfogó politikai választ igényelnek.

A mezőgazdasági termelők jövedelmi helyzete továbbra is nehéz marad, mivel több kockázattal, a termelékenység csökkenésével, valamint a ráfordítási árak növekedése miatti árpréssel kell szembenézniük; ezért továbbra is fenn kell tartani a jövedelemtámogatást, valamint meg kell erősíteni a kockázatok és a válsághelyzetek kezelésére irányuló eszközöket. Az erős lábakon álló mezőgazdaság nélkülözhetetlen az uniós élelmiszeripar és a globális élelmezésbiztonság szempontjából.

A mezőgazdaság területén és a vidéki térségekben ezzel egyidejűleg fokozni kell az erőfeszítéseket az Európa 2020 menetrend részét képező ambiciózus éghajlatvédelmi és energiaügyi célkitűzések, valamint a biológiai sokféleségre vonatkozó stratégia megvalósítása érdekében. A mezőgazdasági termelőknek, akik az erdészeti gazdálkodókkal együtt a földek fő kezelői, támogatásra lesz szükségük a környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések elérését leginkább elősegítő művelési rendszerek és eljárások alkalmazásában és fenntartásában, mivel a piaci árak nem tükrözik e közjavak biztosítását. Különösen fontos továbbá a vidéki térségekben rejlő különböző potenciálok lehető legjobb kihasználása, hiszen ez hozzájárul az inkluzív növekedéshez és kohézióhoz.

A jövőbeli KAP éppen ezért nem csupán az uniós gazdaság jóllehet lényeges, de kis részterületével foglalkozó politika lesz, hanem az élelmezésbiztonság, a környezetvédelem és a területi egyensúly szempontjából is stratégiai fontosságú politika. Ebben rejlik egy valóban közös politika uniós hozzáadott értéke: a korlátozott költségvetési forrásokat a lehető leghatékonyabban képes felhasználni úgy, hogy közben EU-szerte biztosítja a mezőgazdaság fenntarthatóságát, az éghajlatváltozás és egyéb fontos, határokon átnyúló problémák kezelését, valamint a tagállamok közötti szolidaritás erősítését, ugyanakkor a helyi igények figyelembevétele érdekében a végrehajtás során kellő rugalmasságot biztosít.

A többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatban meghatározott keret előirányozza a KAP kétpilléres szerkezetének fenntartását, miközben a költségvetési források névértékét mindkét pillér esetében a 2013. évi szinten tartja és egyértelműen a fő uniós prioritások terén elérendő eredmények teljesítését helyezi a középpontba. A javaslat szerint a közvetlen kifizetéseknek a fenntartható termelés elősegítésére kell irányulniuk, és ennek érdekében az e célra rendelkezésre álló költségvetési források 30%-át az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös, kötelező intézkedésekre kell szánni. A kifizetések mértékét célszerű fokozatosan egymáshoz közelíteni és a jelentős kifizetésben részesülő kedvezményezettek esetében fokozatosan maximalizálni kell a kifizetéseket. A vidékfejlesztést más uniós, megosztott irányítású alapokkal együtt egy olyan közös stratégiai keretbe indokolt belefoglalni, amely eredményorientáltabb és amelyre egyértelműbb és megfelelőbb előzetes feltételek vonatkoznak. Végezetül a KAP finanszírozását a piaci intézkedések tekintetében a többéves pénzügyi keret mellett két másik eszközzel is kívánatos erősíteni: 1) egy válsághelyzetek kezelésére szolgáló vésztartalékkal és 2) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap alkalmazási körének kibővítésével.

Mindezek alapján a 2014–2020-as időszakra vonatkozóan a KAP jogi keretének főbb elemeit a következő rendeletek tartalmazzák:

– a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (a közvetlen kifizetésekről szóló rendelet);

– a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) irányuló javaslat (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet);

– az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (a vidékfejlesztésről szóló rendelet);

– a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (horizontális rendelet);

– a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével kapcsolatos egyes támogatások és visszatérítések megállapítására vonatkozó intézkedések meghatározásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslat;

– a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetések 2013. évi alkalmazása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat;

– az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek az egységes támogatási rendszer és a szőlőtermesztők támogatása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat.

A vidékfejlesztésről szóló rendelet a Bizottság által 2011. október 6-án előterjesztett azon javaslatra épül, amely az összes alapnak egy közös stratégiai kereten belül történő működtetésére vonatkozó szabályokat határozza meg[5]. Egy további rendelet készül a leginkább rászoruló személyeknek szóló programról, amelyre vonatkozóan a pénzeszközök jelenleg a többéves pénzügyi keret egy másik fejezetében találhatóak.

Ezenkívül az Európai Unió Bírósága által felvetett kifogások figyelembevételével jelenleg zajlik a kedvezményezettekre vonatkozó információk közzétételével kapcsolatos új szabályok kidolgozása, hogy a kedvezményezetteknek a személyes adatok védelméhez fűződő joga a lehető leginkább összeegyeztethető legyen az átláthatóság elvével.

2.           AZ ÉRDEKELTEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓ EREDMÉNYEI, HATÁSVIZSGÁLAT

A jelenlegi politikai keret értékelésére, valamint a jövőbeli kihívások és igények vizsgálatára támaszkodva a hatásvizsgálat három lehetséges forgatókönyv hatásait értékeli és hasonlítja össze. Mindez egy szolgálatközi csoport által irányított, 2010 áprilisában kezdődött hosszú folyamat eredménye, amelynek során mélyreható mennyiségi és minőségi elemzésre került sor: többek között a 2020-ig terjedő időszak tekintetében a mezőgazdasági piacokra és bevételekre vonatkozó középtávú előrejelzések formájában referenciahelyzet került meghatározásra, valamint a különböző szakpolitikai lehetőségek által az ágazat gazdaságára gyakorolt hatásokat szemléltető modell került kidolgozásra.

A hatásvizsgálatban ismertetett három forgatókönyv a következő: 1) kiigazítás: ez a forgatókönyv megtartja a jelenlegi politikai keretet, ugyanakkor megoldást keres annak legnagyobb hiányosságaira, például a közvetlen kifizetések elosztásának a kérdésére; 2) integráció: ez a forgatókönyv fontos politikai változásokkal számol, így a közvetlen kifizetések célirányosabbá tételével és „kizöldítésével”, a vidékfejlesztési politikának a többi uniós szakpolitikával való jobb összehangolásával és stratégiai irányultságának erősítésével, valamint a termelők közötti együttműködés szélesebb körű alkalmazását lehetővé tevő jogalap-szélesítéssel; 3) hangsúlyváltás: ez a forgatókönyv kizárólag környezetvédelmi szempontok mentén történő szakpolitikai hangsúlyváltást jelent, amelynek keretében a közvetlen kifizetések fokozatosan megszűnnek, feltételezve, hogy a termelési kapacitás támogatás nélkül fenntartható, valamint hogy a vidéki területek társadalmi-gazdasági igényeit más szakpolitikák is ki tudják szolgálni.

Tekintettel a gazdasági válságra és a közfinanszírozásra nehezedő nyomásra, amelyre válaszul az EU kidolgozta az Európa 2020 stratégiát és a többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatot, a három forgatókönyv eltérő fontosságot tulajdonít a versenyképesebb és fenntarthatóbb mezőgazdasággal rendelkező dinamikus vidéki térségek megteremtését célzó jövőbeli KAP három politikai célkitűzésének. Az Európa 2020 stratégiával – különösen a forráshatékonyság tekintetében – való jobb összhang megteremtése érdekében egyre fontosabb lesz, hogy a kutatás, a tudásmegosztás, valamint (többek között a mezőgazdasági termelékenységgel és fenntarthatósággal kapcsolatos európai innovációs partnerség keretében) az együttműködés és az innováció ösztönzése révén növekedjen a mezőgazdasági termelékenység. Ugyan az uniós mezőgazdasági politikára már nem jellemző kereskedelemtorzító politikai környezet, az ágazatra azonban várhatóan további teher fog nehezedni a – különösen a dohai fejlesztési menetrend, illetve az EU-Mercosur szabadkereskedelmi megállapodás keretében – folytatódó liberalizáció következtében.

A hatásvizsgálat keretében folytatott konzultáció során előnyben részesített szempontok figyelembevételével három politikai forgatókönyv került kidolgozásra. Az érdekeltek 2010. november 23. és 2011. január 25. között nyújthatták be észrevételeiket, valamint 2011. január 12-én tanácsadó bizottság került összehívásra. A főbb következtetések összefoglalva a következők[6]:

– Az érintettek körében széles egyetértés uralkodik abban a tekintetben, hogy a jövő kihívásainak kezeléséhez, azaz az élelmezésbiztonságnak, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásnak és a kiegyensúlyozott területi fejlődésnek az elérése érdekében két pillér köré szerveződő, erős KAP-ra van szükség.

– A legtöbb megkérdezett úgy véli, hogy a KAP-nak piac- és árstabilizáló szerepet kellene betöltenie.

– Az érintettek véleménye megoszlik a támogatások irányultságát (különösen a közvetlen támogatások újraelosztását és a kifizetések maximalizálását) illetően.

– Egyetértés van a tekintetben, hogy az éghajlatváltozás elleni fokozott küzdelem és a nagyobb környezeti teljesítmény megvalósításában, amely az Unió társadalmának javát szolgálja, mindkét pillér fontos szerepet játszhat. Habár számos termelő úgy gondolja, hogy ez mára már megvalósult, a szélesebb közönség azon a véleményen van, hogy az első pillérhez tartozó kifizetések felhasználásának hatékonyságát növelni lehetne.

– A megkérdezettek azt szeretnék, ha a jövőben bekövetkező növekedés és fejlődés kiterjedne az EU egészére, beleértve a kedvezőtlen helyzetű térségeket is.

– Több válaszadó hangsúlyozta, hogy a KAP-ot össze kellene vonni más, így a környezetvédelmi, egészségügyi, kereskedelemi vagy fejlesztési szakpolitikákkal.

– A megkérdezettek szerint a KAP az innováció, a versenyképes vállalkozások fejlesztése, valamint a közjavak uniós polgárok számára való biztosítása révén illeszkedhet az Európa 2020 stratégiához.

Ennek megfelelően a hatásvizsgálat során összehasonlításra került a három lehetséges politikai forgatókönyv:

A hangsúlyváltással számoló forgatókönyv nyomán a termelés a leginkább költséghatékony területekre és a legjövedelmezőbb ágazatokba helyeződne át, és ezáltal felgyorsulna a mezőgazdasági ágazat strukturális kiigazítása. Bár a környezetvédelem finanszírozásában jelentős növekedés következne be, az ágazat ugyanakkor a piaci intervenciós intézkedések alkalmazásának korlátozása következtében nagyobb kockázatnak lenne kitéve. Ezentúl jelentős társadalmi és környezeti költségek keletkeznének, mivel a kevésbé versenyképes területeken számottevő jövedelemcsökkenés és környezetkárosodás következne be, hiszen ebből a politikai alternatívából hiányzik a kölcsönös megfeleltetési követelményekhez kötött közvetlen kifizetések multiplikátor hatása.

A lehetőségek skálájának másik végén a kiigazításra irányuló forgatókönyv áll, amely a leginkább lehetővé tenné a szakpolitikai folytonosságot és egyben korlátozott, mindazonáltal érezhető javulást eredményezne mind a mezőgazdaság versenyképessége, mind a környezeti teljesítmény terén. Ugyanakkor komoly kétségek merülnek fel azt illetően, hogy a szóban forgó forgatókönyv képes-e megfelelően kezelni a mezőgazdaság hosszú távú fenntarthatósága szempontjából is meghatározó, az éghajlatváltozással és a környezetvédelemmel kapcsolatos jövőbeli nagy kihívásokat.

Az integrációra irányuló forgatókönyv a közvetlen kifizetések célirányosabbá tétele és „kizöldítése” révén úttörő megközelítést alkalmaz. Az értékelés tanúsága szerint van lehetőség környezetbarátabb mezőgazdaság kialakítására úgy, hogy az a termelők számára ésszerű költségekkel járjon, habár egyes adminisztratív terhek nem kerülhetők el. A vidékfejlesztés szintén új lendületet kaphat, feltéve, hogy a tagállamok és régiók hatékony módon tudnak élni az új lehetőségekkel, valamint a közös stratégiai keret és más uniós alapok nem hatnak az első pillérhez kapcsolódó szinergiákkal szemben, illetve nem gyengítik a vidékfejlesztésre jellemző sajátos erősségeket. Megfelelő egyensúly elérése mellett ez a forgatókönyv alkalmas a leginkább arra, hogy választ adjon a mezőgazdaság és a vidéki területek hosszú távú fenntarthatóságának kérdésére.

Mindezek alapján a hatásvizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy az integrációra irányuló forgatókönyv képes a legkiegyensúlyozottabb módon fokozatosan összhangba hozni a KAP-ot az Unió stratégiai célkitűzéseivel, és ez az egyensúly a jogalkotási javaslatok egyes elemeinek átültetésében is kifejezésre jut. Ki kell alakítani továbbá egy olyan értékelési keretet, amely szakpolitikai célkitűzésekhez kötött közös mutatók segítségével méri a KAP teljesítményét.

Az egyszerűsítés a teljes folyamat során fontos szempont volt, amelyet kívánatos többféle módon, például a kölcsönös megfeleltetés és a piaci eszközök ésszerűsítése vagy a mezőgazdasági kistermelők támogatási rendszerének kialakítása révén tovább fokozni. Ezenkívül a közvetlen kifizetések „kizöldítését” ajánlatos oly módon kialakítani, hogy az adminisztratív terhek, köztük az ellenőrzési költségek, a lehető legalacsonyabb szinten maradjanak.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

A javaslat célszerűnek tartja a KAP jelenlegi kétpilléres szerkezetének megőrzését: az első pillérbe tartozó általános érvényű éves kötelező intézkedéseket a második pillér többéves programozási megközelítésmódjának keretében olyan nem kötelező intézkedéseknek célszerű kiegészíteniük, amelyek jobban illeszkednek a tagállami és regionális sajátosságokhoz. A közvetlen kifizetések rendszerének újratervezése ugyanakkor a második pillérhez kapcsolódó szinergiák jobb kihasználására irányul, a második pillér maga pedig – az egyéb uniós, megosztott irányítású alapokkal való jobb összehangolás érdekében – közös stratégiai keret részét képezi.

Ennek alapján megmarad a négy alapvető jogi eszközből álló jelenlegi szerkezet is, habár a finanszírozásról szóló rendelet hatálya bővül oly módon, hogy a közös rendelkezések bekerülnek a mostantól horizontális rendeletnek nevezett rendeletbe.

E javaslatok összhangban állnak a szubszidiaritás elvével. A KAP valóban közös politika: az EU és a tagállamok megosztott hatáskörébe tartozik, amelynek irányítása a fenntartható és sokrétű mezőgazdaság EU-szerte történő megőrzése céljából uniós szinten történik az éghajlatváltozáshoz hasonló, több tagállamot érintő fontos kérdések figyelembevételével és a tagállamok közötti szolidaritás erősítésével. Az élelmezésbiztonságot, a környezetet és a területi egyensúlyt érintő jövőbeli nagy kihívások tükrében a KAP továbbra is stratégiai jelentőségű szakpolitika marad, amely lehetővé teszi a politikai kihívások minél eredményesebb kezelését és a költségvetési források lehető leghatékonyabb felhasználását. A javaslat értelmében továbbá megmarad az eszközök eddigi kétpilléres szerkezete, hiszen ez nagyobb rugalmasságot biztosít a tagállamok számára a helyi sajátosságaikhoz jobban illeszkedő megoldások kialakításában és a második pillér társfinanszírozásában. Az új európai innovációs partnerség és a kockázatkezelési eszköztár szintén a második pillérbe tartozik. Ezzel egyidejűleg a szakpolitika jobban fog igazodni az Európa 2020 stratégiához (és többek között a többi uniós alapot magában foglaló közös kerethez), valamint számos tekintetben javul és egyszerűsödik. Végezetül a hatásvizsgálat keretében elvégzett elemzés egyértelműen kimutatta, mekkora költségeket generálna az intézkedések elmaradása az okozott negatív gazdasági, környezeti és társadalmi következményeknél fogva.

Tekintettel az új egységes KPSZ-rendeletre, a mezőgazdasági piacok egységes közös szervezésével kapcsolatos egyes támogatások, visszatérítések és árak megállapítására vonatkozó intézkedések meghatározásáról szóló … /EU tanácsi rendelet is módosításra szorul. Ezért a javasolt tanácsi rendelet, amelynek jogalapját az EUMSZ 43. cikkének (3) bekezdése képezi, azon feltételekről rendelkezik, amelyek mellett a Bizottság megállapíthat egyes támogatásokat és visszatérítéseket, köztük a gyermekek tejtermékekkel való ellátásához nyújtott támogatás összegét, egyes export-visszatérítéseket, valamint a gabonafélékre és a rizsre vonatkozó export-visszatérítésekkel kapcsolatos különleges rendelkezéseket.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK

A többéves pénzügyi keretről szóló javaslat értelmében az uniós költségvetésből továbbra is jelentős rész szolgál a mezőgazdaság, e stratégiai jelentőségű közös politika finanszírozására. A javaslat szerint ezért a KAP-nak a 2014–2020 közötti időszakra rendelkezésre álló, az első pillérhez utalt (folyó árakon) 317,2 milliárd EUR, valamint a második pillérhez utalt 101,2 milliárd EUR előirányzatokat fő tevékenységeire kell összpontosítania.

Az első és második pillérhez tartozó forrásokat további 17,1 milliárd EUR egészíti ki, amelyből a többéves pénzügyi keret egyéb jogcímei alatt 5,1 milliárd EUR a kutatásra és innovációra, 2,5 milliárd EUR az élelmiszer-biztonságra és 2,8 milliárd EUR a leginkább rászoruló személyek élelmiszer-támogatására irányul, továbbá a többéves pénzügyi kereten kívül 3,9 milliárd EUR található a mezőgazdasági ágazatot érintő válságokra képzett új tartalékban és legfeljebb 2,8 milliárd EUR az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapban, vagyis a 2014–2020 közötti időszakban összesen 435,6 milliárd EUR áll rendelkezésre.

A támogatások tagállamok közötti elosztását illetően a javaslat azt indítványozza, hogy minden olyan tagállam esetében, amelynek közvetlen kifizetései nem érik el az uniós átlag 90%-át, a különbség egyharmada kerüljön kipótlásra. A közvetlen kifizetésekre vonatkozó rendeletben a nemzeti korlátok ennek alapján kerülnek meghatározásra.

A vidékfejlesztési támogatás elosztása a politikai célkitűzésekhez kötődő objektív kritériumok alapján, a jelenlegi elosztás figyelembevételével történik. Ahogy már jelenleg is, a kevésbé fejlett régióknak indokolt továbbra is magasabb társfinanszírozási rátával rendelkezniük, amely egyes intézkedésekre – tudásmegosztás, termelői csoportok, együttműködés, Leader stb. – szintén alkalmazandó.

A javaslat a pillérek közötti átcsoportosítások tekintetében bizonyos fokú (a közvetlen kifizetések 5%-áig terjedő) rugalmasságot vezet be: az első pillérből a másodikba való átcsoportosítás révén a tagállamok megerősíthetik vidékfejlesztési politikájukat, míg a második pillérből az elsőbe való átcsoportosítással azok a tagállamok élhetnek, amelyekben a közvetlen kifizetések szintje nem éri el az uniós átlag 90%-át.

A KAP-reformra vonatkozó javaslatok pénzügyi hatását részletesen a javaslatokat kísérő pénzügyi kimutatás tartalmazza.

2011/0287 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével kapcsolatos egyes támogatások és visszatérítések megállapítására vonatkozó intézkedések meghatározásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1) Az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának szóló, „A KAP jövője 2020-ig: az élelmezési, a természetes erőforrásokat érintő és a területi kihívások kezelése” című bizottsági közlemény[7] potenciális kihívásokat, célokat és irányvonalakat vázolt fel a közös agrárpolitika (KAP) 2013 utáni időszakára vonatkozóan. A szóban forgó közleményről lezajlott eszmecserék nyomán a közös agrárpolitikát 2014. január 1-jei hatállyal meg kell reformálni. A reformnak ki kell terjednie a KAP valamennyi fő eszközére, és köztük a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, […]-i [COM(2010)799]/EU tanácsi rendeletre („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”)[8].

(2) Tekintettel a KAP-reform hatókörére és különösen a(z) [COM(2010)799] rendeletnek a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló, […]-i [COM(2011) 626]/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”)[9] való felváltására, a mezőgazdasági piacok egységes közös szervezésével kapcsolatos egyes támogatások, visszatérítések és árak megállapítására vonatkozó intézkedések meghatározásáról szóló, […]-i [COM(2011)193]/EU tanácsi rendeletben[10] szereplő intézkedéseket indokolt kiigazítani. Az egyértelműség érdekében a szóban forgó rendeletet célszerű hatályon kívül helyezni és egy új rendelettel felváltani.

(3) Annak érdekében, hogy az oktatási intézményekben tanuló gyermekek egyes feldolgozott tejtermékekkel való ellátására vonatkozó támogatási rendszer megfelelően működjön, a rendszer igazgatása pedig kellően rugalmas legyen, bizonyos feltételeket kell meghatározni a támogatás összegeinek rögzítésére minden tejmennyiség és egyéb támogatható tejtermék tekintetében.

(4) Az export-visszatérítési rendszer zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében megfelelő intézkedéseket kell hozni a visszatérítések összegének rögzítésére. Ezenkívül a gabonafélék és a rizs ágazatában is megfelelő intézkedéseket kell hozni a korrekciós összegek megállapítására és a visszatérítési összegnek az intervenciós árszintben bekövetkezett bármilyen változással összhangban történő kiigazítására.

(5) A(z) [COM(2010)799]/EU rendelet értelmében több ágazati intézkedés, köztük a cukorágazatban nyújtott termelési visszatérítés rendszere, a 2014/2015. cukorpiaci gazdasági év végén hatályát veszti. Indokolt azonban, hogy a(z) [COM(2010)799]/EU rendelet hatályon kívül helyezését követően a rendeletnek az említett rendszerre vonatkozó rendelkezései az érintett rendszerek működésének végéig továbbra is alkalmazandók legyenek. Ezért a cukorágazati termékekre nyújtott, a(z) [COM(2011)193]/EU rendelet 4. cikke szerinti termelési visszatérítés rögzítésére vonatkozó intézkedéseket a 2014/2015. gazdasági év végéig továbbra is alkalmazni kell.

(6) A közös agrárpolitika hatékony napi szintű igazgatásának biztosítása érdekében az e rendeletben a támogatások, visszatérítések és árak rögzítésére vonatkozóan meghatározott intézkedéseket az általános feltételek megállapítására kell korlátozni, ily módon lehetővé téve, hogy egyedi esetekben a konkrét összegek az adott körülmények figyelembevételével kerülhessenek megállapításra. E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni ezen összegek megállapításának céljából. E hatásköröket a(z) [COM(2011)…]/EU rendelet 162. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság közreműködésével, és a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel[11] összhangban kell gyakorolni. Továbbá annak érdekében, hogy minél hamarabb reagálni tudjon a gyorsan változó piaci körülményekre, a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy új visszatérítési szinteket rögzítsen, valamint a gabonafélék és a rizs ágazatában a 182/2011/EU rendelet alkalmazása nélkül kiigazítsa a korrekciós összeget,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk Alkalmazási kör

Ez a rendelet a mezőgazdasági piacoknak a(z) [COM(2011)…]/EU rendelet („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) által létrehozott egységes közös szervezésével kapcsolatos bizonyos támogatásokra és visszatérítésekre vonatkozóan ír elő intézkedéseket.

2. cikk A gyermekek tejtermékekkel való ellátásához nyújtott támogatás

A Bizottság végrehajtási aktusok útján meghatározza a gyermekek tejtermékekkel való ellátásához nyújtott – az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 24. cikkének (4) bekezdése szerinti – támogatási összegeket, figyelembe véve, hogy kellő ösztönzést kell nyújtani az oktatási intézmények tejtermékekkel való ellátásához.

A Bizottság végrehajtási aktusok útján meghatározza a tejtől eltérő támogatható tejtermékekre nyújtott támogatási összegeket az érintett termék tejalkotórészeinek figyelembevételével.

Az e cikk első és második bekezdése szerinti végrehajtási aktusokat az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 162. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

3. cikk Az export-visszatérítés mértékének megállapítása

(1)          A Bizottság végrehajtási aktusok útján rögzíti az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 135. cikkében említett export-visszatérítések mértékét. Ezeket a végrehajtási aktusokat az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 162. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(2)          Az (1) bekezdésben említett visszatérítések rögzítése az alábbiak szerint történhet:

a)      az (1) bekezdéssel összhangban meghatározott termékek esetében rendszeres időközönként;

b)      a gabonafélék, a rizs, a cukor, valamint a tej és a tejtermékek esetében pályázati eljárás útján.

A visszatérítés összegét a Bizottság – valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére – szükség esetén végrehajtási aktusok útján módosíthatja.

(3)          Egy adott termékre vonatkozó visszatérítés mértékének megállapításánál az alábbi tényezők közül legalább egyet figyelembe kell venni:

a)      a fennálló helyzet és a várható tendenciák a következők tekintetében:

i.        az adott termék árai és hozzáférhetősége az uniós piacon;

ii.       az adott termék világpiaci árai.

b)      a közös piacszervezés céljai, azaz az egyensúlynak és az árak, valamint a kereskedelem természetes fejlődésének a biztosítása ezen a piacon;

c)      azon zavarok elkerülésének szükségessége, amelyek az uniós piacon elhúzódó egyensúlyhiányt okozhatnak a kínálat és kereslet között;

d)      a javasolt kivitel gazdasági vonatkozásai;

e)      a Szerződés 218. cikkének megfelelően kötött megállapodásokból eredő korlátok;

f)       az uniós alaptermékeknek a harmadik országokba való kivitelre szánt, feldolgozott áruk előállításához történő felhasználása és a harmadik országokból a feldolgozással kapcsolatos intézkedések alapján behozott termékek felhasználása közötti egyensúly megteremtésének szükségessége;

g)      a legméltányosabb mértékű költségek az értékesítés, valamint az uniós piacokról az uniós kikötőkbe vagy más exporthelyszínekre történő szállítás, továbbá a rendeltetési országokba való továbbítás vonatkozásában;

h)      a kereslet az uniós piacon;

i)       a sertéshús-, a tojás- és a baromfihús-ágazatot illetően az ezen ágazatok termékeinek az Unión belüli előállításához szükséges takarmánygabona-mennyiség uniós árai és világpiaci árai közötti különbség.

4. cikk A gabonafélékre és a rizsre vonatkozó export-visszatérítésekkel kapcsolatos különleges intézkedések

(1)          A Bizottság végrehajtási aktusok útján korrekciós összeget állapíthat meg az export-visszatérítésekre vonatkozóan a gabonafélék és a rizs ágazatában. Ezeket a végrehajtási aktusokat az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 162. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. A Bizottság – szükség esetén – végrehajtási aktusok útján módosíthatja a korrekciós összegeket.

A Bizottság alkalmazhatja az első albekezdést az 1216/2009/EK tanácsi rendelettel[12] összhangban, feldolgozott áruk formájában exportált a gabona- és rizságazati termékekre.

(2)          A gazdasági év első három hónapjára az előző gazdasági év végén raktáron lévő maláta, illetve a szóban forgó időszakban raktáron lévő árpából előállított maláta kivitelére vonatkozó visszatérítés az az összeg, amely az előző gazdasági év utolsó hónapjában a szóban forgó kiviteli engedély tekintetében a kivitelre alkalmazandó lett volna.

(3)          Az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet I. melléklete I. részének a) és b) pontjában felsorolt termékekre vonatkozóan az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 136. cikkének (2) bekezdésével összhangban rögzített visszatérítést a Bizottság – az intervenciós árszintben bekövetkezett változásokkal összhangban – végrehajtási aktusok útján módosíthatja.

Az első albekezdés teljes mértékben vagy részben alkalmazható az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet I. melléklete I. részének c) és d) pontjában felsorolt termékekre, valamint az említett I. melléklet I. részében felsorolt és az 1216/2009/EK rendelettel összhangban, feldolgozott áruk formájában exportált termékekre is. Ebben az esetben a Bizottság az alaptermék mennyisége és az exportált feldolgozott termékben található vagy az exportált árukban felhasznált alaptermék mennyisége közötti arányt kifejező együttható alkalmazásával, végrehajtási aktusok útján korrigálja az első albekezdésben említett kiigazítást.

Az e bekezdés első és második albekezdése szerinti végrehajtási aktusokat az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 162. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

5. cikk Hatályon kívül helyezések

(1)          A(z) […]/EU rendelet hatályát veszti.

A(z) […]/EU rendelet 4. cikkét azonban 2015. szeptember 30-ig továbbra is alkalmazni kell a cukorágazatban.

(2)          A(z) […]/EU rendeletre történő hivatkozásokat e rendeletre történő hivatkozásként kell tekinteni és az e rendelet mellékletében foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően kell értelmezni.

6. cikk Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én.

                                                                       a Tanács részéről

                                                                       az elnök

MELLÉKLET AZ 5. CIKKBEN EMLÍTETT MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

[…]/EU rendelet || E rendelet

1 || 1

2 || -

3 || -

4 || -

5 || -

6 || -

7 || 2

8 || -

9 || 3

10 || 4

11 || -

12 || -

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI 1.1. A javaslat/kezdeményezés címe

-        Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról;

-        Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet);

-        Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról;

-        Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről;

-        Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetések 2013. évi alkalmazása tekintetében történő módosításáról;

-        Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével kapcsolatos egyes támogatások és visszatérítések megállapítására vonatkozó intézkedések meghatározásáról;

-        Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek az egységes támogatási rendszer és a szőlőtermesztők támogatása tekintetében történő módosításáról.

1.2. A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)[13]

Szakpolitikai terület, 2. fejezet, 05. cím

1.3. A javaslat/kezdeményezés típusa (a 2013 utáni KAP jogszabályi kerete)

x A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul[14]

x A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

x A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4. Célkitűzések 1.4.1. A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzések

Az uniós mezőgazdaság és vidékfejlesztés – az Európa 2020 stratégiával összhangban álló – intelligens, fenntartható és inkluzív növekedését célzó erőforrás-hatékonyság érdekében a KAP célkitűzései a következők:

– fenntartható élelmiszer-termelés;

– a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és az éghajlatváltozás elleni fellépés;

– kiegyensúlyozott területi fejlődés.

1.4.2. Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

A 05. címhez kapcsolódó konkrét célkitűzések:

1. sz. konkrét célkitűzés:

Környezeti közjavak előállítása

2. sz. konkrét célkitűzés:

Termelési nehézségek ellensúlyozása a hátrányos természeti adottságú területeken

3. sz. konkrét célkitűzés:

Az éghajlatváltozás mérséklését és az alkalmazkodást elősegítő intézkedések

4. sz. konkrét célkitűzés:

Az uniós költségvetés (KAP) kezelése a magas színvonalú pénzügyi irányításnak megfelelően

A 05 02. alcímhez kapcsolódó konkrét célkitűzés – A mezőgazdasági piacokon történő intervenciók:

5. sz. konkrét célkitűzés:

A mezőgazdasági ágazat versenyképességének fokozása és az élelmiszer-ellátási lánc értéktermeléséből való részesedésének növelése

A 05 03. alcímhez kapcsolódó konkrét célkitűzés – Közvetlen támogatások:

6. sz. konkrét célkitűzés:

Hozzájárulás a gazdaságok jövedelméhez és a jövedelemingadozás mérséklése

A 05 04. alcímhez kapcsolódó konkrét célkitűzések – Vidékfejlesztés:

7. sz. konkrét célkitűzés:

A környezetbarát növekedés serkentése innováció révén

8. sz. konkrét célkitűzés:

A vidéki foglalkoztatás támogatása és a vidéki területek társadalmi szerkezetének fenntartása

9. sz. konkrét célkitűzés:

A vidéki gazdaság helyzetének javítása és a diverzifikáció előmozdítása

10. sz. konkrét célkitűzés:

A gazdálkodási rendszerekben a szerkezeti diverzitás lehetővé tétele

1.4.3. Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

A jelenlegi szakaszban nem lehet számszerű célokat meghatározni a hatásmutatókra vonatkozóan. Bár a szakpolitika képes egy adott irányba hatni, a mutatók által mért széleskörű gazdasági, környezeti és társadalmi eredményeket végső soron számos külső tényező is befolyásolja, amelyek – a jelenlegi tapasztalatok szerint – számottevővé és kiszámíthatatlanná váltak. Jelenleg további elemzés folyik, amely a 2013 utáni időszakra készül el.

A közvetlen kifizetések tekintetében a tagállamoknak korlátozott mértékben lehetőségük lesz dönteni a közvetlen kifizetések rendszerein belüli egyes elemek végrehajtásáról.

A vidékfejlesztés esetében a várható eredmények és hatás a tagállamok által a Bizottságnak benyújtandó vidékfejlesztési programoktól függ. A tagállamokat felkérik arra, hogy programjaikban határozzanak meg célokat.

1.4.4. Eredmény- és hatásmutatók

A javaslatok egységes monitoring- és értékelési keret kidolgozását írják elő a közös agrárpolitika teljesítményének mérése céljából. A keret magában foglalja a KAP-intézkedések – különösen a közvetlen kifizetések, a piaci intézkedések, a vidékfejlesztési intézkedések és a kölcsönös megfeleltetés alkalmazása – nyomon követéséhez és értékeléséhez kapcsolódó valamennyi eszközt.

E KAP-intézkedések hatását a következő célkitűzésekkel összefüggésben kell mérni:

a)       fenntartható élelmiszer-termelés, középpontban a mezőgazdasági termelők jövedelmével, a mezőgazdaság termelékenységével és az árstabilitással;

b)       a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és az éghajlatváltozással összefüggő fellépések, középpontban az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásával, a biológiai sokféleséggel, a talaj- és vízgazdálkodással;

c)       kiegyensúlyozott területi fejlődés, középpontban a vidékfejlesztéssel, a növekedés előmozdításával és a szegénység visszaszorításával a vidéki területeken.

A Bizottság végrehajtási aktusok révén meghatározza az említett célkitűzésekhez és területekhez kapcsolódó konkrét mutatókat.

Emellett a vidékfejlesztés terén a javaslat megerősített közös monitoring- és értékelési rendszert tartalmaz. E rendszer céljai a következők: a) a vidékfejlesztési politika terén elért előrelépés és eredmények bemutatása és a vidékfejlesztési politikához kapcsolódó intézkedések hatásának, eredményességének és hatékonyságának, valamint jelentőségének értékelése, b) hozzájárulás a vidékfejlesztés célzottabb támogatásához és c) a nyomon követéshez és értékeléshez kapcsolódó közös tanulási folyamat támogatása. A Bizottság végrehajtási aktusok révén meghatározza a szakpolitikai prioritásokhoz kapcsolódó közös mutatók listáját.

1.5. A javaslat/kezdeményezés indoklása 1.5.1. Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

A KAP-ra vonatkozó – az Európa 2020 stratégiában az európai vidéki területekre vonatkozóan meghatározott célok közvetlen átültetését jelentő – többéves stratégiai célkitűzések megvalósítása, valamint a Szerződés megfelelő előírásainak teljesítése érdekében a javaslatok célja, hogy jogszabályi keretet határozzanak meg a közös agrárpolitika 2013 utáni időszakára.

1.5.2. Az uniós részvételből adódó többletérték

A jövőbeli KAP nem csupán az uniós gazdaság egy kicsi, bár lényeges részével foglalkozó szakpolitika lesz, hanem stratégiai jelentőséggel bír az élelmezésbiztonság, a környezet és a területi egyensúly szempontjából is. Így a KAP – igazi közös szakpolitikára jellemző módon – a leghatékonyabban használja ki a korlátozott költségvetési erőforrásokat a fenntartható mezőgazdaságnak az Unió egész területén történő megőrzése céljából, valamint a több országra kiterjedő olyan fontos kérdések kezelése érdekében, mint például az éghajlatváltozás és a tagállamok közötti szolidaritás erősítése.

Ahogy az „Európa 2020 stratégia költségvetése” című bizottsági közlemény[15] megállapítja, a KAP eredendően európai dimenziójú szakpolitika. A tagállamok ahelyett, hogy 27 különböző mezőgazdasági szakpolitikát és költségvetést vinnének, összevonják erőforrásaikat és egyetlen európai szakpolitikát hajtanak végre egyetlen európai költségvetésből. Ebből természetszerűleg adódik, hogy a KAP jelentős részét teszi ki az uniós költségvetésnek. Mindazonáltal hatékonyabb és gazdaságosabb, mint a koordinálatlan tagállami megközelítések összessége.

1.5.3. Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A jelenlegi szakpolitikai keret értékelése alapján került sor az érdekelt felekkel folytatott kiterjedt konzultációra, a jövőbeli kihívások és szükségletek elemzésére és átfogó hatásvizsgálat elvégzésére. A jogalkotási javaslatokat kísérő hatásvizsgálatban és indokolásban további részletek találhatók.

1.5.4. Összhang és lehetséges szinergia egyéb pénzügyi eszközökkel

A jelen pénzügyi kimutatás tárgyát képező jogalkotási javaslatokat az egységes keretrendeletre vonatkozó javaslat szélesebb összefüggésében kell vizsgálni, amely a közös stratégiai finanszírozási keretet jelentő alapokra (EMVA, ERFA, ESZA, Kohéziós Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap) vonatkozó egységes szabályokat tartalmaz. A keretrendelet nagymértékben hozzájárul az adminisztratív teher csökkentéséhez, az uniós alapok hatékony módon történő felhasználásához és az egyszerűsítés gyakorlati megvalósításához. Ez alátámasztja az említett alapok és az ezeket az alapokat is érintő jövőbeli partnerségi szerződések közös stratégiai keretéhez kapcsolódó új koncepciókat.

A létrehozandó közös stratégiai keret az Európa 2020 stratégia célkitűzéseit és prioritásait az EMVA-ra, az ERFA-ra, az ESZA-ra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó prioritásokká formálja, ami biztosítani fogja a közös célkitűzések megvalósítását célzó alapok integrált felhasználását.

A közös stratégiai keret a megfelelő uniós szakpolitikákkal és eszközökkel való koordinációt szolgáló mechanizmusokat is megállapít.

Emellett a KAP-ot illetően jelentős szinergia és egyszerűsítés érhető el a közös agrárpolitika első (EMGA) és második (EMVA) pillérére vonatkozó irányítási és ellenőrzési előírások harmonizálásával és egymáshoz igazításával. Fenn kell tartani az EMGA és az EMVA közötti szoros kapcsolódást és a tagállamokban már meglévő struktúrákat.

1.6. Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

x A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik (a közvetlen kifizetések rendszerére, a vidékfejlesztésre és az átmeneti rendelkezésekre vonatkozó rendelettervezetek esetében)

– x   A javaslat/kezdeményezés időtartama: 2014.01.01. – 2020.12.31.

– x   A következő többéves pénzügyi keret időszakára vonatkozó pénzügyi hatás. A vidékfejlesztés esetében 2023-ig van hatása a kifizetésekre.

x A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelettervezet és a horizontális rendelet esetében).

– Végrehajtás 2014-től.

1.7. Tervezett irányítási módszer(ek)[16]

x Centralizált irányítás közvetlenül a Bizottság által

¨ Centralizált irányítás közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

– ¨  végrehajtó ügynökségek

– ¨  a Közösségek által létrehozott szervek[17]

– ¨  tagállami közigazgatási /közfeladatot ellátó szervek

– ¨  az Európai Unióról szóló szerződés V. címe értelmében külön intézkedések végrehajtásával megbízott, a költségvetési rendelet 49. cikke szerinti vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktusban meghatározott személyek

x Megosztott irányítás a tagállamokkal

¨ Decentralizált irányítás harmadik országokkal

¨ Nemzetközi szervezetekkel közös irányítás (nevezze meg)

Megjegyzések

A jelenlegi helyzethez képest nincs lényeges változás, vagyis a KAP reformjához kapcsolódó jogalkotási javaslatok által érintett kiadások nagy részének kezelése a tagállamokkal folytatott megosztott irányítás mellett történik majd. Mindazonáltal egy rendkívül kis rész a Bizottság centralizált közvetlen irányítása alá fog tartozni.

2. IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 2.1. A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

A KAP nyomon követése és értékelése tekintetében a Bizottság négyévente jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé, az első jelentést legkésőbb 2017 végéig kell benyújtania.

Ezt a KAP valamennyi területére vonatkozó különös rendelkezések egészítik ki, különböző átfogó jelentéstételi és értesítési követelményekkel, amelyeket végrehajtási szabályokban kell meghatározni.

A vidékfejlesztést illetően előírások szabályozzák majd a programok szintjén végrehajtott nyomon követést is, amelyet összehangolnak a többi alappal, és amely előzetes, időközi és utólagos értékelésekkel kapcsolódik össze.

2.2. Igazgatási és kontrollrendszer 2.2.1. Felismert kockázat(ok)

A KAP-nak több mint hétmillió kedvezményezettje van, akik számos különböző – részletes és időnként összetett jogosultsági kritériumokat tartalmazó – támogatási rendszer keretében jutnak támogatáshoz.

A közös agrárpolitika területén a hibaarány csökkenése ma már tendenciának tekinthető. Így a legutóbbi, 2 %-hoz közeli hibaarány megerősíti az elmúlt évek általánosan pozitív értékelését. A cél az, hogy további erőfeszítésekkel a hibaarány 2 %-alá csökkenjen.

2.2.2. Tervezett ellenőrzési mód(ok)

A jogalkotási csomag, különösen a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről szóló rendeletre vonatkozó javaslat az 1290/2005/EK rendelettel létrehozott jelenlegi rendszer fenntartását és megerősítését irányozza elő. Előírja a tagállami szintű – az akkreditált kifizető ügynökségek köré szerveződő – kötelező igazgatási struktúrát, az ügynökségek a 2.3. pontban meghatározott elvek szerint felelősek a végső kedvezményezetteknél végrehajtott ellenőrzésekért. Az egyes kifizető ügynökségek vezetőinek minden évben vezetői megbízhatósági nyilatkozatot kell tenniük, amely a számlák teljességére, pontosságára és valóságnak való megfelelésére, a belső ellenőrzési rendszerek megfelelő működésére, valamint a mögöttes ügyletek jogszerűségére és szabályosságára vonatkozik. E három szempontra vonatkozóan független auditszervnek kell véleményt adnia.

A Bizottság folytatja a mezőgazdasági kiadások kockázatalapú módszer alkalmazásával történő auditját, annak biztosítása érdekében, hogy ellenőrzései a legnagyobb kockázatot jelentő területekre összpontosuljanak. Amennyiben ezek az auditok feltárják, hogy a felmerült kiadások sértik az uniós jogszabályokat, a Bizottság a megfelelőségi elszámolás keretében kizárja a szóban forgó összegeket az uniós finanszírozásból.

A jogalkotási javaslatokat kísérő hatásvizsgálat 8. melléklete részletesen elemzi az ellenőrzések költségeit.

2.3. A csalások és a szabálytalanságok megelőzésre vonatkozó intézkedések

A jogalkotási csomag, különösen a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről szóló rendeletre vonatkozó javaslat a kifizető ügynökségek által az ellenőrzésekkel és szankciókkal összefüggésben alkalmazandó jelenlegi részletes rendszer fenntartását és megerősítését irányozza elő, amely egységes alapjellemzőket és az egyes támogatási rendszerek jellegzetességeire szabott konkrét szabályokat tartalmaz. Általánosságban a rendszerek a támogatási kérelmek 100 %-ának teljes adminisztratív ellenőrzését, adott esetben egyéb adatbázisokkal történő keresztellenőrzést, valamint az ügyletek minimális számára vonatkozóan kifizetés előtti helyszíni ellenőrzést írnak elő, a szóban forgó támogatási rendszerekhez kapcsolódó kockázattól függően. Ha ezek a helyszíni ellenőrzések nagyszámú szabálytalanságot tárnak fel, további ellenőrzéseket kell végrehajtani. Ebben az összefüggésben a legfontosabb rendszer az integrált irányítási és ellenőrzési rendszer (IIER), amely a 2010-es pénzügyi évben az EMGA és az EMVA keretében felmerült összes kiadás körülbelül 80 %-ára kiterjedt. Azon tagállamok esetében, amelyek megfelelően működő ellenőrzési rendszerekkel rendelkeznek és a hibaarány alacsony, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy lehetővé tegye a helyszíni ellenőrzések számának csökkentését.

Emellett a jogszabálycsomag előirányozza a tagállamok számára a szabálytalanságok és csalás megelőzését, feltárását és megszüntetését; hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók kivetését az uniós jogszabályokkal vagy a nemzeti joggal összhangban, valamint a szabálytalan kifizetések kamatokkal együtt történő visszafizettetését A rendszer automatikus elszámolási mechanizmust tartalmaz a szabálytalanságok kezelésére, ami biztosítja, hogy amennyiben a visszafizetésre való felhívás időpontját követő négy éven belül, vagy bírósági eljárás esetén nyolc éven belül nem kerül sor a visszafizettetésre, a szóban forgó összegeket az érintett tagállam viselje. Ez a mechanizmus komoly ösztönzést jelent a tagállamoknak a szabálytalan kifizetések lehető leggyorsabb visszafizettetésére.

3. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

A pénzügyi kimutatásban megjelölt összegek a jelenlegi árakon és kötelezettségvállalásoknak megfelelően kerültek kifejezésre.

A jogalkotási javaslatokból következő, az alábbi táblázatokban található változások mellett a jogalkotási javaslatok további, pénzügyi hatást nem jelentő változásokat vonnak maguk után.

A jelenlegi szakaszban a 2014–2020 közötti időszak egyik évére vonatkozóan sem lehet kizárni a pénzügyi fegyelem alkalmazását. Ez azonban nem maguktól a reformjavaslatoktól függ, hanem más tényezőktől, például a közvetlen támogatások végrehajtásától vagy a mezőgazdasági piacok jövőbeli alakulásától.

Ami a közvetlen támogatásokat illeti, az átmeneti rendelkezésekről szóló javaslatban meghatározott, a 2014. évre (2013. naptári év) vonatkozó, kiterjesztett nettó felső határok magasabbak, mint a kísérő táblázatokban található, a közvetlen támogatásokhoz tartozó összegek. Ennek a kiterjesztésnek az a célja, hogy biztosítsa a hatályos jogszabályok további érvényesülését olyan forgatókönyv esetén, amikor az összes egyéb elem változatlan marad, a költségvetési fegyelemre vonatkozó mechanizmus esetleges alkalmazása szükségességének sérelme nélkül.

A reformjavaslatok olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek bizonyos mértékű rugalmasságot biztosítanak a tagállamoknak a vidékfejlesztéshez kapcsolódó közvetlen támogatások általuk történő elosztása terén. Amennyiben a tagállamok a rugalmasság alkalmazása mellett döntenek, ez az adott összegek szempontjából pénzügyi következményekkel jár, amelyeket azonban a jelenlegi szakaszban nem lehet számszerűsíteni.

A pénzügyi kimutatás nem veszi figyelembe a válságalapok esetleges igénybevételét. Hangsúlyozni kell, hogy a piaci intézkedésekkel összefüggő kiadások esetében figyelembe vett összegek azon alapulnak, hogy nem kerül sor állami intervenció keretében történő felvásárlásra, vagy egyéb, az egyes ágazatok válsághelyzetéhez kapcsolódó intézkedésekre.

3.1. A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

1. táblázat: A KAP összegei, beleértve a többéves pénzügyi keretre (MFF) vonatkozó javaslatokban és a KAP reformjára vonatkozó javaslatokban előirányzott kiegészítő összegeket

                millió EUR (jelenlegi árakon)

Költségvetési év || 2013 || 2013 kiigazított (1) || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN 2014-2020

|| || || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi kereten belül || || || || || || || || || ||

2. fejezet || || || || || || || || || ||

Közvetlen kifizetések és piaci intézkedésekhez kapcsolódó kiadások (2) (3) (4) || 44 939 || 45 304 || 44 830 || 45 054 || 45 299 || 45 519 || 45 508 || 45 497 || 45 485 || 317 193

Becsült címzett bevétel || 672 || 672 || 672 || 672 || 672 || 672 || 672 || 672 || 672 || 4 704

P1 – Közvetlen kifizetések és piaci intézkedésekhez kapcsolódó kiadások (címzett bevételekkel együtt) || 45 611 || 45 976 || 45 502 || 45 726 || 45 971 || 46 191 || 46 180 || 46 169 || 46 157 || 321 897

P2 – Vidékfejlesztés (4) || 14 817 || 14 451 || 14 451 || 14 451 || 14 451 || 14 451 || 14 451 || 14 451 || 14 451 || 101 157

Összesen || 60 428 || 60 428 || 59 953 || 60 177 || 60 423 || 60 642 || 60 631 || 60 620 || 60 608 || 423 054

1. fejezet || || || || || || || || || ||

CSF (közös strat. keret) – Mezőgazdasági kutatás és innováció || N.A. || N.A. || 682 || 696 || 710 || 724 || 738 || 753 || 768 || 5 072

Leginkább rászoruló személyek || N.A. || N.A. || 379 || 387 || 394 || 402 || 410 || 418 || 427 || 2 818

Összesen || N.A. || N.A. || 1 061 || 1 082 || 1 104 || 1 126 || 1 149 || 1 172 || 1 195 || 7 889

3. fejezet || || || || || || || || || ||

Élelmiszer-biztonság || N.A. || N.A. || 350 || 350 || 350 || 350 || 350 || 350 || 350 || 2 450

|| || || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi kereten kívül || || || || || || || || || ||

Mezőgazdasági válságok esetére képzett tartalék || N.A. || N.A. || 531 || 541 || 552 || 563 || 574 || 586 || 598 || 3 945

Európai Globalizációs Alap (EGF) || || || || || || || || || ||

ebből a mezőgazdaság számára rendelkezésre álló maximális összeg (5) || N.A. || N.A. || 379 || 387 || 394 || 402 || 410 || 418 || 427 || 2 818

|| || || || || || || || || ||

ÖSSZESEN || || || || || || || || || ||

ÖSSZESEN – bizottsági javaslatok (MFF + MFF-en kívül) + címzett bevételek || 60 428 || 60 428 || 62 274 || 62 537 || 62 823 || 63 084 || 63 114 || 63 146 || 63 177 || 440 156

ÖSSZESEN – MFF-javaslatok (a tartalék és az EGF kivételével) + címzett bevételek || 60 428 || 60 428 || 61 364 || 61 609 || 61 877 || 62 119 || 62 130 || 62 141 || 62 153 || 433 393

Megjegyzések:

(1)           A már egyeztetett jogszabályi módosítások figyelembevételével, vagyis az Egyesült Királyság számára biztosított önkéntes moduláció és a 136. cikk („fel nem használt összegek”) alkalmazása 2013 végén megszűnik.

(2)           Az összegek az első pillérre vonatkozóan javasolt éves felső határokra vonatkoznak. Meg kell azonban jegyezni, hogy a javaslat alapján a számlaelszámolásból eredő negatív kiadások (jelenleg a 05 07 01 06. költségvetési tételhez tartoznak) a címzett bevételekhez kerülnének (67 03. költségvetési tétel). A részletek a következő oldalon, a becsült bevételeket tartalmazó táblázatban találhatók.

(3)           A 2013. évre vonatkozó adatok tartalmazzák az állat- és növény-egészségügyi intézkedéseket, valamint a halászati ágazat piaci intézkedéseit.

(4)           A fenti táblázatban található összegek megfelelnek az „Európa 2020 stratégia költségvetése” című bizottsági közleményben (COM(2011)500 végleges, 2011. június 29.) levő összegeknek. Azonban arról még dönteni kell, hogy a többéves pénzügyi keret tükrözi-e majd a gyapot-szerkezetátalakítási program egyik tagállamot érintő költségkeretének 2014-től megvalósuló áthelyezését a vidékfejlesztéshez, ami az EMGA közbenső felső határára és a második pillérre vonatkozó összeg kiigazítását jelenti (4 millió EUR/év). Az alábbi szakaszokban található táblázatokban az összegek áthelyezésre kerültek, függetlenül attól, hogy megjelennek-e a többéves pénzügyi keretben.

(5)           Az „Európa 2020 stratégia költségvetése” című bizottsági közleménnyel (COM(2011)500 végleges) összhangban, az Európai Globalizációs Alap keretében (2011-es árakon) összesen legfeljebb 2,5 milliárd EUR áll majd rendelkezésre a globalizáció hatásai által érintett mezőgazdasági termelőknek nyújtandó kiegészítő támogatáshoz. A fenti táblázatban a jelenlegi árakon történő évenkénti bontás csak tájékoztató jellegű adat. A költségvetési kérdésekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrehozandó intézményközi megállapodás tervezete (COM (2011)403 végleges, 2011. június 29.) az EGF számára összességében (2011-es árakon) évi legfeljebb 429 millió EUR összeget határoz meg.

3.2. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

2. táblázat: Becsült bevételek, valamint a 2. fejezeten belül a 05. szakpolitikai területhez tartozó kiadások

                millió EUR (jelenlegi árakon)

Költségvetési év || 2013 || 2013 kiigazított || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN 2014-2020

BEVÉTELEK || || || || || || || || || ||

123 – Cukortermelési díj (saját források) || 123 || 123 || 123 || 123 || || || || || || 246

|| || || || || || || || || ||

67 03. – Címzett bevételek || 672 || 672 || 741 || 741 || 741 || 741 || 741 || 741 || 741 || 5 187

ebből: ex 05 07 01 06. – Számlaelszámolás || 0 || 0 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 483

Összesen || 795 || 795 || 864 || 864 || 741 || 741 || 741 || 741 || 741 || 5 433

KIADÁSOK || || || || || || || || || ||

05 02. – Piacok (1) || 3 311 || 3 311 || 2 622 || 2 641 || 2 670 || 2 699 || 2 722 || 2 710 || 2 699 || 18 764

05 03. –- Közvetlen támogatások (maximalizálás előtt) (2) || 42 170 || 42 535 || 42 876 || 43 081 || 43 297 || 43 488 || 43 454 || 43 454 || 43 454 || 303 105

05 03. –- Közvetlen támogatások (maximalizálás után) || 42 170 || 42 535 || 42 876 || 42 917 || 43 125 || 43 303 || 43 269 || 43 269 || 43 269 || 302 027

|| || || || || || || || || ||

05 04. – Vidékfejlesztés (maximalizálás előtt) || 14 817 || 14 451 || 14 455 || 14 455 || 14 455 || 14 455 || 14 455 || 14 455 || 14 455 || 101 185

05 04. – Vidékfejlesztés (maximalizálás után) || 14 817 || 14 451 || 14 455 || 14 619 || 14 627 || 14 640 || 14 641 || 14 641 || 14 641 || 102 263

|| || || || || || || || || ||

05 07 01 06. – Számlaelszámolás || -69 || -69 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

Összesen || 60 229 || 60 229 || 59 953 || 60 177 || 60 423 || 60 642 || 60 631 || 60 620 || 60 608 || 423 054

NETTÓ KÖLTSÉGVETÉS a címzett bevételek levonása után || || || 59 212 || 59 436 || 59 682 || 59 901 || 59 890 || 59 879 || 59 867 || 417 867

Megjegyzések:

(1)           2013-ra vonatkozóan, a 2013-ra már egyeztetett jogi kiigazításokat (például a borra vonatkozó felső határ, a burgonyakeményítőre vonatkozó támogatás eltörlése, szárított takarmány) valamint néhány tervezett fejleményt figyelembe vevő, 2012. évi költségvetési tervezeten alapuló előzetes becslés szerint. A becslések valamennyi évre vonatkozóan feltételezik, hogy nem merül fel további – piaci zavarok vagy válságok miatti támogatási intézkedésekhez szükséges – finanszírozási igény.

(2)           A 2013. évi összeg tartalmazza a szőlőtőke-kivágáshoz kapcsolódó 2012. évi összegek becslését.

3. táblázat: A KAP-reformjavaslatok pénzügyi hatásának kiszámítása költségvetési fejezetenként, a bevételeket és a KAP-kiadásokat illetően

                millió EUR (jelenlegi árakon)

Költségvetési év || 2013 || 2013 kiigazított || || ÖSSZESEN 2014-2020

|| || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 ||

BEVÉTELEK || || || || || || || || || ||

123 – Cukortermelési díj (saját források) || 123 || 123 || 0 || 0 || || 0 || 0 || 0 || 0 ||

|| || || || || || || || || ||

67 03. – Címzett bevételek || 672 || 672 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 483

ebből: ex 05 07 01 06. – Számlaelszámolás || 0 || 0 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 483

Összesen || 795 || 795 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 483

KIADÁSOK || || || || || || || || || ||

05 02. – Piacok (1) || 3 311 || 3 311 || -689 || -670 || -641 || -612 || -589 || -601 || -612 || -4 413

05 03. – Közvetlen támogatások (maximalizálás előtt) (2) || 42 170 || 42 535 || -460 || -492 || -534 || -577 || -617 || -617 || -617 || -3 913

05 03. – Közvetlen támogatások – a maximalizálás becsült eredménye, amely átkerül a vidékfejlesztésbe || || || 0 || -164 || -172 || -185 || -186 || -186 || -186 || -1 078

05 04. – Vidékfejlesztés (maximalizálás előtt) || 14 817 || 14 451 || 4 || 4 || 4 || 4 || 4 || 4 || 4 || 28

05 04. – Vidékfejlesztés – a maximalizálás becsült eredménye, amely átkerül a közvetlen támogatásokból || || || 0 || 164 || 172 || 185 || 186 || 186 || 186 || 1 078

05 07 01 06. – Számlaelszámolás || -69 || -69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 483

Összesen || 60 229 || 60 229 || -1 076 || -1 089 || -1 102 || -1 115 || -1 133 || -1 144 || -1 156 || -7 815

NETTÓ KÖLTSÉGVETÉS a címzett bevételek levonása után || || || -1 145 || -1 158 || -1 171 || -1 184 || -1 202 || -1 213 || -1 225 || -8 298

Megjegyzések:

(1)           2013-ra vonatkozóan, a 2013-ra már egyeztetett jogi kiigazításokat (például a borra vonatkozó felső határ, a burgonyakeményítőre vonatkozó támogatás eltörlése, szárított takarmány), valamint néhány tervezett fejleményt figyelembe vevő, 2012. évi költségvetési tervezeten alapuló előzetes becslés szerint. A becslések valamennyi évre vonatkozóan feltételezik, hogy nem merül fel további – piaci zavarok vagy válságok miatti támogatási intézkedésekhez szükséges – finanszírozási igény.

(2)           A 2013. évi összeg tartalmazza a szőlőtőke-kivágáshoz kapcsolódó 2012. évi összegek becslését.

4. táblázat: A KAP-reformjavaslatok pénzügyi hatásának kiszámítása a KAP piaci intézkedéseihez kapcsolódó kiadásokat illetően

                millió EUR (jelenlegi árakon)

KÖLTSÉGVETÉSI ÉV || || Jogalap || Becsült szükséglet || Változások 2013-hoz képest ||

|| || || 2013 (1) || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN 2014-2020

Rendkívüli intézkedések: a jogalap egyszerűsített és kiterjesztett alkalmazási köre || || 154., 155., 156. cikk || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm

A durumbúza és a cirok intervenciós felvásárlásának megszüntetése || || korábban a 10. cikk || pm || - || - || - || - || - || - || - || -

A leginkább rászoruló személyeknek szóló élelmiszerprogramok || (2) || Korábban az 1234/2007/EK rendelet 27. cikke || 500.0 || -500.0 || -500.0 || -500.0 || -500.0 || -500.0 || -500.0 || -500.0 || -3 500.0

Magántárolás (lenrost) || || 16. cikk || N.A. || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm || Pm

Gyapotra nyújtott támogatás – szerkezetátalakítás || (3) || Korábban a 637/2008/EK rendelet 5. cikke || 10.0 || -4.0 || -4.0 || -4.0 || -4.0 || -4.0 || -4.0 || -4.0 || -28.0

Zöldség-gyümölcs termelői csoportok tevékenységének megkezdéséhez nyújtott támogatás || || korábban a 117. cikk || 30.0 || 0.0 || 0.0 || 0.0 || -15.0 || -15.0 || -30.0 || -30.0 || -90.0

Iskolagyümölcs-program || || 21. cikk || 90.0 || 60.0 || 60.0 || 60.0 || 60.0 || 60.0 || 60.0 || 60.0 || 420.0

Termelői szervezetek megszüntetése a komlóágazatban || || korábban a 111. cikk || 2.3 || -2.3 || -2.3 || -2.3 || -2.3 || -2.3 || -2.3 || -2.3 || -15.9

Sovány tejpor opcionális magántárolása || || 16. cikk || N.A. || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm

A sovány tej/ sovány tejpor takarmányként vagy kazein előállításához való felhasználásához és a kazein felhasználásához nyújtott támogatás megszüntetése || || korábban a 101. és 102. cikk || pm || - || - || - || - || - || - || - || -

Vaj opcionális magántárolása || (4) || 16. cikk || 14.0 || [-1.0] || [-14.0] || [-14.0] || [-14.0] || [-14.0] || [-14.0] || [-14.0] || [-85.0]

A tej promóciós illetékének eltörlése || || korábban a 309. cikk || pm || - || - || - || - || - || - || - || -

05 02. ÖSSZESEN || || || || || || || || || || ||

A reformjavaslatok nettó hatása (5) || || || || -446.3 || -446.3 || -446.3 || -461.3 || -461.3 || -476.3 || -476.3 || -3 213.9

Megjegyzések:

(1)           A 2013. évi szükséglet becslése a 2012.évi bizottsági költségvetési tervezeten alapul, kivéve a) a gyümölcs- és zöldségágazatot, ahol a szükségletek a vonatkozó reformok pénzügyi kimutatásain alapulnak és b) a már egyeztetett jogszabályi módosításokat.

(2)           A 2013. évi összeg megfelel a COM(2010)486 bizottsági javaslatnak. 2014-től az intézkedést az 1. fejezetből finanszírozzák.

(3)           A Görögországra vonatkozó gyapot-szerkezetátalakítási program költségkerete (4 millió EUR/év) 2014-től a vidékfejlesztéshez kerül. A Spanyolországra vonatkozó költségkeret (6,1 millió EUR/év) 2018-tól az egységes támogatási rendszerbe kerül (erről már döntés született).

(4)           Becsült hatás, ha az intézkedést nem alkalmazzák.

(5)           A 05 02. és 05 03. alcímen belüli kiadások mellett a 05 01., 05 07. és 05 08. alcímen belüli közvetlen kiadásokat várhatóan az EMGA-hoz rendelt bevételből finanszírozzák.

5. táblázat: A KAP reformjavaslatok pénzügyi hatásának kiszámítása a közvetlen támogatásokat illetően

                millió EUR (jelenlegi árakon)

KÖLTSÉGVETÉSI ÉV || || Jogalap || Becsült szükségletek || Változások 2013-hoz képest ||

|| || 2013 (1) || 2013 kiigazított (2) || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN 2014-2020

|| || || || || || || || || || || ||

Közvetlen támogatások || || || 42 169.9 || 42 535.4 || 341.0 || 381.1 || 589.6 || 768.0 || 733.2 || 733.2 || 733.2 || 4 279.3

– Már elfogadott módosítások: || || || || || || || || || || || ||

Fokozatos bevezetés az EU-12-ben || || || || || 875.0 || 1 133.9 || 1 392.8 || 1 651.6 || 1 651.6 || 1 651.6 || 1 651.6 || 10 008.1

Gyapot – szerkezetátalakítás || || || || || 0.0 || 0.0 || 0.0 || 0.0 || 6.1 || 6.1 || 6.1 || 18.4

Állapotfelmérés || || || || || -64.3 || -64.3 || -64.3 || -90.0 || -90.0 || -90.0 || -90.0 || -552.8

Korábbi reformok || || || || || -9.9 || -32.4 || -32.4 || -32.4 || -32.4 || -32.4 || -32.4 || -204.2

|| || || || || || || || || || || ||

– Az új KAP-reformjavaslatokhoz kapcsolódó módosítások || || || -459.8 || -656.1 || -706.5 || -761.3 || -802.2 || -802.2 || -802.2 || -4 990.3

ebből: maximalizálás || || || || || 0.0 || -164.1 || -172.1 || -184.7 || -185.6 || -185.6 || -185.6 || -1 077.7

|| || || || || || || || || || || ||

05 03. ÖSSZESEN || || || || || || || || || || || ||

A reformjavaslatok nettó hatása || || || || || -459.8 || -656.1 || -706.5 || -761.3 || -802.2 || -802.2 || -802.2 || -4 990.3

ÖSSZES KIADÁS || || || 42 169.9 || 42 535.4 || 42 876.4 || 42 916.5 || 43 125.0 || 43 303.4 || 43 268.7 || 43 268.7 || 43 268.7 || 302 027.3

Megjegyzések:

(1)           A 2013. évi összeg tartalmazza a szőlőtőke-kivágáshoz kapcsolódó 2012. évi összegek becslését.

(2)           A már egyeztetett jogszabályi módosítások figyelembevételével, vagyis az Egyesült Királyság számára biztosított önkéntes moduláció és a 136. cikk („fel nem használt összegek”) alkalmazása 2013 végén megszűnik.

6. táblázat: A közvetlen támogatások elemei

                millió EUR (jelenlegi árakon)

KÖLTSÉGVETÉSI ÉV || || || || || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN 2014-2020

II. melléklet || || || || || 42 407.2 || 42 623.4 || 42 814.2 || 42 780.3 || 42 780.3 || 42 780.3 || 256 185.7

Az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlathoz nyújtott támogatás (30 %) || || || || || 12 866.5 || 12 855.3 || 12 844.3 || 12 834.1 || 12 834.1 || 12 834.1 || 77 068.4

A fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatásra fordítható maximális összeg (2 %) || || || || || 857.8 || 857.0 || 856.3 || 855.6 || 855.6 || 855.6 || 5 137.9

Alaptámogatási rendszer, a hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területek számára nyújtott támogatás, termeléstől függő önkéntes támogatás || || || || || 28 682.9 || 28 911.1 || 29 113.6 || 29 090.6 || 29 090.6 || 29 090.6 || 173 979.4

A fenti tételekből a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerre fordítható maximális összeg (10 %) || || || || || 4 288.8 || 4 285.1 || 4 281.4 || 4 278.0 || 4 278.0 || 4 278.0 || 25 689.3

A II. mellékletben található borágazati támogatások áthelyezése[18] || || || || || 159.9 || 159.9 || 159.9 || 159.9 || 159.9 || 159.9 || 959.1

Maximalizálás || || || || || -164.1 || -172.1 || -184.7 || -185.6 || -185.6 || -185.6 || -1 077.7

Gyapot || || || || || 256.0 || 256.3 || 256.5 || 256.6 || 256.6 || 256.6 || 1 538.6

POSEI/kis égei-tengeri szigetek || || || || || 417.4 || 417.4 || 417.4 || 417.4 || 417.4 || 417.4 || 2 504.4

7. táblázat: A KAP reformjavaslatok pénzügyi hatásának kiszámítása a közvetlen támogatások nyújtására vonatkozó 2014. évi átmeneti intézkedéseket illetően

                millió EUR (jelenlegi árakon)

KÖLTSÉGVETÉSI ÉV || || Jogalap || Becsült szükségletek || Változások 2013-hoz képest

|| || || 2013 (1) || 2013 kiigazított || 2014 (2)

A 73/2009/EK tanácsi rendelet IV. melléklete || || || 40 165.0 || 40 530.5 || 541.9

Fokozatos bevezetés az EU-10-ben || || || || || 616.1

Állapotfelmérés || || || || || -64.3

Korábbi reformok || || || || || -9.9

05 03. ÖSSZESEN || || || || ||

ÖSSZES KIADÁS || || || 40 165.0 || 40 530.5 || 41 072.4

Megjegyzések:

(1)           A 2013. évi összeg tartalmazza a szőlőtőke-kivágáshoz kapcsolódó 2012. évi összegek becslését.

(2)           A kiterjesztett nettó felső határok tartalmazzák a borágazati támogatások egységes támogatási rendszerbe való – a tagállamok által 2013-ra vonatkozóan már elfogadott – áthelyezésének becslését.

8. táblázat: A KAP reformjavaslatok pénzügyi hatásának kiszámítása a vidékfejlesztést illetően

                millió EUR (jelenlegi árakon)

KÖLTSÉGVETÉSI ÉV || || Jogalap || Vidékfejlesztésre nyújtott támogatás || Változások 2013-hoz képest ||

|| || || 2013 || 2013 kiigazított (1) || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN 2014-2020

Vidékfejlesztési programok || || || 14 788.9 || 14 423.4 || || || || || || || ||

Gyapotra nyújtott támogatás – szerkezetátalakítás || (2) || || || || 4.0 || 4.0 || 4.0 || 4.0 || 4.0 || 4.0 || 4.0 || 28.0

A közvetlen támogatások maximalizálásának eredménye || || || || || || 164.1 || 172.1 || 184.7 || 185.6 || 185.6 || 185.6 || 1 077.7

Vidékfejlesztési költségkeret a technikai segítségnyújtás kivételével || (3) || || || || -8.5 || -8.5 || -8.5 || -8.5 || -8.5 || -8.5 || -8.5 || -59.4

Technikai segítségnyújtás || (3) || || 27.6 || 27.6 || 8.5 || 3.5 || 3.5 || 3.5 || 3.5 || 3.5 || 3.5 || 29.4

Innovatív helyi együttműködésre odaítélt díj || (4) || || N.A. || N.A. || 0.0 || 5.0 || 5.0 || 5.0 || 5.0 || 5.0 || 5.0 || 30.0

05 04. ÖSSZESEN || || || || || || || || || || || ||

A reformjavaslatok nettó hatása || || || || || 4.0 || 168.1 || 176.1 || 188.7 || 189.6 || 189.6 || 189.6 || 1 105.7

ÖSSZES KIADÁS (maximalizálás előtt) || || || 14 816.6 || 14 451.1 || 14 455.1 || 14 455.1 || 14 455.1 || 14 455.1 || 14 455.1 || 14 455.1 || 14 455.1 || 101 185.5

ÖSSZES KIADÁS (maximalizálás után) || || || 14 816.6 || 14 451.1 || 14 455.1 || 14 619.2 || 14 627.2 || 14 639.8 || 14 640.7 || 14 640.7 || 14 640.7 || 102 263.2

Megjegyzések:

(1)           A hatályos jogszabályoknak megfelelő, csak a 2013. pénzügyi év végéig alkalmazandó kiigazítások.

(2)           Az 1. táblázatban található összegek (3.1. szakasz) megfelelnek az „Európa 2020 stratégia költségvetése” című bizottsági közleményben (COM(2011)500 végleges) levő összegeknek. Azonban arról még dönteni kell, hogy a többéves pénzügyi keret tükrözi-e majd a gyapot-szerkezetátalakítási program egyik tagállamot érintő költségkeretének 2014-től megvalósuló áthelyezését a vidékfejlesztéshez, ami az EMGA közbenső felső határára és a második pillérre vonatkozó összeg kiigazítását jelenti (4 millió EUR/év). A fenti 8. táblázatban az összegek áthelyezésre kerültek, függetlenül attól, hogy megjelennek-e a többéves pénzügyi keretben.

(3)           A technikai segítségnyújtásra vonatkozó 2013. évi összeget a kezdeti vidékfejlesztési költségkeret alapján állapították meg (az első pillérből történő áthelyezéseket nem tartalmazza).

A 2014–2020 közötti időszakra megállapított technikai segítségnyújtás a teljes vidékfejlesztési költségkeret 0,25 %-a.

(4)           A technikai segítségnyújtásra rendelkezésre álló összeg fedezi.

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 5 || „Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

Megjegyzés:   A becslések szerint a jogalkotási javaslatok nem befolyásolják az igazgatási jellegű előirányzatokat, vagyis az a cél, hogy a jogszabályi keretet a humánerőforrások és igazgatási kiadások jelenlegi szintje mellett lehessen végrehajtani.

|| || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság: ||

Ÿ Humánerőforrás || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 958.986

Ÿ Egyéb igazgatási kiadások || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 67.928

ÖSSZESEN – Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság || Előirányzatok || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 1 026.914

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 1 026.914

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || N. év[19] || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || || || || || || || ||

3.2.2. Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását.

– x   A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR-ban (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ò || || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN

TELJESÍTÉSEK

Teljesítések típusa || Teljesítés átlagos költsége || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma összesen || Összköltség

5. sz. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS: A mezőgazdasági ágazat versenyképességének fokozása és az élelmiszer-ellátási lánc értéktermeléséből való részesedésének növelése || || || || || || || || || || || || || || || ||

Gyümölcs- és zöldségfélék: termelői szervezetek révén történő értékesítés[20] || A termelői szervezetek révén értékesített termékek értékének aránya a teljes termelés értékéből || || || 830.0 || || 830.0 || || 830.0 || || 830.0 || || 830.0 || || 830.0 || || 830.0 || || 5 810.0

Borágazat: Nemzeti költségkeret – szerkezetátalakítás8 || Hektárszám || || 54 326 || 475.1 || 54 326 || 475.1 || 54 326 || 475.1 || 54 326 || 475.1 || 54 326 || 475.1 || 54 326 || 475.1 || 54 326 || 475.1 || || 3 326.0

Borágazat: Nemzeti költségkeret – beruházások20 || || || 1 147 || 178.9 || 1 147 || 178.9 || 1 147 || 178.9 || 1 147 || 178.9 || 1 147 || 178.9 || 1 147 || 178.9 || 1 147 || 178.9 || || 1 252.6

Borágazat: Nemzeti költségkeret – melléktermék-lepárlás20 || hektoliter || || 700 000 || 98.1 || 700 000 || 98.1 || 700 000 || 98.1 || 700 000 || 98.1 || 700 000 || 98.1 || 700 000 || 98.1 || 700 000 || 98.1 || || 686.4

Borágazat: Nemzeti költségkeret – élelmezési célú alkohol20 || hektárszám || || 32 754 || 14.2 || 32 754 || 14.2 || 32 754 || 14.2 || 32 754 || 14.2 || 32 754 || 14.2 || 32 754 || 14.2 || 32 754 || 14.2 || || 14.2

Borágazat: Nemzeti költségkeret – must-sűrítmények használata20 || hektoliter || || 9 || 37.4 || 9 || 37.4 || 9 || 37.4 || 9 || 37.4 || 9 || 37.4 || 9 || 37.4 || 9 || 37.4 || || 261.8

Borágazat: Nemzeti költségkeret – promóció20 || || || || 267.9 || || 267.9 || || 267.9 || || 267.9 || || 267.9 || || 267.9 || || 267.9 || || 1 875.3

–Egyéb || || || || 720.2 || || 739.6 || || 768.7 || || 797.7 || || 820.3 || || 808.8 || || 797.1 || || 5 452.3

5. sz. konkrét célkitűzés részösszege || || 2 621.8 || || 2 641.2 || || 2 670.3 || || 2 699.3 || || 2 721.9 || || 2 710.4 || || 2 698.7 || || 18 763.5

6. sz. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS Hozzájárulás a mezőgazdasági üzemek jövedelméhez és a jövedelemingadozás mérséklése || || || || || || || || || || || || || || || ||

– Közvetlen jövedelemtámogatás[21] || A kifizetéssel érintett hektárok száma (millió) || || 161.014 || 42 876.4 || 161.014 || 43 080.6 || 161.014 || 43 297.1 || 161.014 || 43 488.1 || 161.014 || 43 454.3 || 161.014 || 43 454.3 || 161.014 || 43 454.3 || 161.014 || 303 105.0

6. sz. konkrét célkitűzés részösszege || || 42 876.4 || || 43 080.6 || || 43 297.1 || || 43 488.1 || || 43 454.3 || || 43 454.3 || || 43 454.3 || || 303 105.0

ÖSSZKÖLTSÉG || || || || || || || || || || || || || || || ||

Megjegyzés: Az 1–4. és a 7–10. konkrét célkitűzés esetében a teljesítést még meg kell határozni (lásd a fenti 1.4.2. szakaszt).

3.2.3. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás 3.2.3.1. Összegzés

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

– x   A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || || || || || || || ||

Humánerőforrás[22] || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 958.986

Egyéb igazgatási kiadások || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 67.928

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok || || || || || || || ||

Humánerőforrás || || || || || || || ||

Egyéb igazgatási kiadások || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege || || || || || || || ||

ÖSSZESEN || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 1 026.914

3.2.3.2.  Becsült humánerőforrás-szükségletek

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után humánerőforrások felhasználását.

– x   A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrások felhasználását vonja maga után:

Megjegyzés: A becslések szerint a jogalkotási javaslatok nem befolyásolják az igazgatási jellegű előirányzatokat, vagyis az a cél, hogy a jogszabályi keretet a humánerőforrások és igazgatási kiadások jelenlegi szintje mellett lehessen végrehajtani. A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó adatok a 2011. évi helyzeten alapulnak.

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjeggyel) kell kifejezni

|| 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év

Ÿ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek) ||

XX 01 01 01. (a központban és a bizottsági képviseleteken) || 1 034 || 1 034 || 1 034 || 1 034 || 1 034 || 1 034 || 1 034

XX 01 01 02. (küldöttségeknél) || 3 || 3 || 3 || 3 || 3 || 3 || 3

XX 01 05 01. (közvetett kutatás) || || || || || || ||

10 01 05 01. (közvetlen kutatás) || || || || || || ||

Ÿ Külső személyi állomány (teljes munkaidős egyenértékben kifejezve)[23] ||

XX 01 02 01. (AC, INT, END a teljes keretből) || 78 || 78 || 78 || 78 || 78 || 78 || 78

XX 01 02 02. (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél) || || || || || || ||

XX 01 04 yy || - a központban || || || || || || ||

- küldöttségeknél || || || || || || ||

XX 01 05 02. (AC, END, INT – közvetett kutatásban) || || || || || || ||

10 01 05 02. (AC, END, INT –közvetlen kutatásban) || || || || || || ||

Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni) || || || || || || ||

ÖSSZESEN[24] || 1 115 || 1 115 || 1 115 || 1 115 || 1 115 || 1 115 || 1 115

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak ||

Külső személyzet ||

3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

– x   A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretre vonatkozó JAVASLATOKKAL.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átdolgozása szükséges.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára.

3.2.5. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

– A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

– X  A vidékfejlesztésre (EMVA) vonatkozó javaslat az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

előirányzatok millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || Összesen

Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet || Tagállam || Tagállam || Tagállam || Tagállam || Tagállam || Tagállam || Tagállam || Tagállam

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN[25] || meghatározandó || meghatározandó || meghatározandó || meghatározandó || meghatározandó || meghatározandó || meghatározandó || meghatározandó

3.3. A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

– x   A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

– ¨  A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

– x   a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

– x   a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel: || Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok || A javaslat/kezdeményezés hatása[26]

N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

|| || || || || || || ||

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Lásd a 3.2.1. szakaszban a 2. és 3. táblázatot.

[1]               A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az Európa 2020 stratégia költségvetése (COM(2011) 500 végleges, 2011.6.29.).

[2]               A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A KAP jövője 2020-ig: az élelmezési, a természetes erőforrásokat érintő és a területi kihívások kezelése (COM(2010) 672 végleges, 2010.11.18.).

[3]               Lásd különösen az Európai Parlament 2011. június 23-i állásfoglalását (2011/2015(INI)), valamint a Tanács 2011. március 18-i elnökségi következtetéseit.

[4]               A jelenlegi jogszabályi keret a következőket foglalja magában: 73/2009/EK tanácsi rendelet (közvetlen kifizetések), 1234/2007/EK tanácsi rendelet (piaci eszközök), 1698/2005/EK tanácsi rendelet (vidékfejlesztés) és 1290/2005/EK tanácsi rendelet (finanszírozás).

[5]               A Közös Stratégiai Kerethez tartozó Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Vidékfejlesztési Mezőgazdasági Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2011)615), 2011.10.6.

[6]               A beérkezett 517 hozzászólásról áttekintést nyújt a hatásvizsgálat 9. melléklete.

[7]               COM(2010) 672 végleges, 2010.11.18.

[8]               HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

[9]               COM(2011) ….

[10]             COM(2011)…………

[11]             HL L 55., 2011.2.28.

[12]             HL L 328., 2009.12.15., 10. o.

[13]             Tevékenységalapú irányítás: ABM: (Activity-Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

[14]             A költségvetési rendelet 49. cikke (6) bekezdésének a) és b) pontja szerint.

[15]             COM (2011) 500 végleges, 2011. június 29.

[16]             Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html

[17]             A költségvetési rendelet 185. cikkében előírt szervek.

[18]             A 2014–2020 közötti időszakra megállapított közvetlen támogatások tartalmazzák a borágazati támogatások egységes támogatási rendszerbe való – a tagállamok által 2013-ra vonatkozóan már elfogadott – áthelyezésének becslését.

[19]             Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

[20]             A korábbi végrehajtáson és a 2012. évi költségvetési tervezet becslésein alapul. A gyümölcs- és zöldségágazat termelői szervezetei esetében az összegek összhangban vannak az ágazat reformjával és – ahogy azt a 2012. évi költségvetési tervezet tevékenységi beszámolói már jelzik – az eredmények csak 2011 végén válnak ismertté.

[21]             A 2009. évi potenciálisan támogatható területeken alapul.

[22]             A létszámtervben szereplő tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek esetében a 127 000 EUR összegű átlagos költségen alapul.

[23]             AC= szerződéses alkalmazott, INT=átmeneti alkalmazott, JED=küldöttségi pályakezdő szakértő, AL= helyi alkalmazott; END= nemzeti szakértő;

[24]             Ez nem tartalmazza a 05 01 04 04. költségvetési sorra vonatkozó közbenső felső határt.

[25]             Ezt a tagállamok által benyújtandó vidékfejlesztési programokban határozzák meg.

[26]             A hagyományos saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.