52011PC0607

INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

A munkanélküliség és a tartósan magas szegénységi mutatók uniós és nemzeti szintű intézkedéseket tesznek szükségessé. Mintegy 23 millió lakosnak nincs munkája, és a becslések szerint 113 milliónál is többnek pedig a szegénység vagy a kirekesztés árnyékában kell élnie. A szociális és foglalkoztatási ügyek az európai polgárokat elsődlegesen érintő kérdések közé tartoznak – ezen a területen a legnagyobbak az elvárások az Unióval szemben. Az Unió emellett számos más kihívással is küzd, amelyek a szakképzett munkaerőhiánnyal, az aktív munkaerő-piaci intézkedések és az oktatási rendszerek nem kielégítő működésével, a társadalom peremére szorult csoportok társadalmi kirekesztettségével és az alacsony munkavállalói mobilitással függenek össze. Ezért szakpolitikai kezdeményezésekre és konkrét támogató intézkedésekre van szükség.

E problémák közül sokat tovább súlyosbított a pénzügyi és gazdasági válság, a demográfiai és migrációs trendek alakulása, valamint a technológiai változások gyors üteme. Hatékony megoldások hiányában ezek a problémák komoly veszélyt jelentenek a társadalmi kohézióra és a versenyképességre. Rendkívül fontos ezért, hogy az infrastruktúrába, regionális versenyképességbe és vállalkozásfejlesztésbe történő növekedésösztönző beruházásokat a fenntartható munkahelyteremtést elősegítő intézkedések egészítsék ki a munkaerő-piaci szakpolitikák, az oktatás és képzés, a társadalmi befogadás, a munkavállalók, vállalkozások és vállalkozók alkalmazkodóképessége, valamint az igazgatási kapacitás erősítése terén.

Az Európai Szociális Alap (ESZA) azokat a szakpolitikákat és prioritásokat támogatja, amelyeknek célja a teljes foglalkoztatottság elősegítése, a munka minőségének és termelékenységének javítása, a munkavállalók Unión belüli földrajzi és foglalkozási mobilitásának növelése, az oktatási és képzési rendszerek fejlesztése, valamint a társadalmi befogadás ösztönzése; az ESZA ezáltal a gazdasági, társadalmi és területi kohézióhoz járul hozzá.

Mivel az Európai Szociális Alapot teljes mértékben össze kell hangolni az Európa 2020 stratégiával és az abban foglalt kiemelt célokkal, annak támogatnia kell a Szerződés 121. cikkének és 148. cikke (4) bekezdésének megfelelően elfogadott integrált iránymutatások szerinti tagállami politikákat és a nemzeti reformprogramokra irányuló ajánlásokat. Az ESZA-ra mint a strukturális alapok egyikére érvényes minimális részesedési arányok és összegek meghatározása révén biztosítható, hogy az európai polgárok javát közvetlenül szolgáló beruházások volumene kellőképpen tükrözi az uniós prioritásokat.

Az ESZA emellett lényeges mértékben hozzájárul majd az Európa 2020 stratégia egyéb fontos prioritásaihoz is, például a kutatási és innovációs beruházások támogatásához, az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés elősegítéséhez és e technológiák használatának előmozdításához, a kis- és középvállalkozások versenyképességének növeléséhez, a kis szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatásához, a környezet védelméhez, valamint az erőforrások fenntartható felhasználásának népszerűsítéséhez. Az ESZA működése szorosan összekapcsolódik majd az új, társadalmi változással és innovációval foglalkozó integrált programmal. E programok együttesen alkotják majd az átfogó európai foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú kezdeményezést.

2.           AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK EREDMÉNYEI; HATÁSVIZSGÁLATOK

A jelen javaslat kidolgozása során figyelembe vették a gazdasági és társadalmi kohézió terén elért előrehaladást ismertető ötödik jelentésről[1], az uniós költségvetés felülvizsgálatáról[2] és a többéves pénzügyi keretre irányuló javaslatokról[3] folytatott nyilvános konzultációk eredményeit.

Az 5. kohéziós jelentés következtetéseiről folytatott nyilvános konzultáció, amelyre 2010. november 12. és 2011. január 31. között került sor, a kohéziós fórum ülésével zárult. A konzultáció során összesen 444 hozzászólás érkezett. Véleményt nyilvánítottak többek között tagállamok, regionális és helyi hatóságok, szociális partnerek, európai érdekeltségű szervezetek, nem kormányzati szervezetek, polgárok és más érdekelt felek. A konzultáció keretében a kohéziós politika jövőjéről kérdezték a résztvevőket. Az eredmények összefoglalóját 2011. május 13-án tették közzé[4].

Emellett az ESZA jövőjét vizsgáló speciális konferenciákra és szemináriumokra is sor került. „Az ESZA és az Európa 2020 stratégia” elnevezésű, 2010 júniusában megrendezett konferenciára több mint 450 magas szintű képviselő érkezett az állami hatóságok, a szociális partnerek és a civil társadalom részéről, nemcsak uniós és nemzeti szinten, hanem harmadik országokból is. Ezenkívül 2010 decemberében egy szeminárium keretében nem kormányzati szervezetek és szociális partnerek folytattak eszmecserét az ESZA jövőjéről.

Az Európai Parlament 2010. október 7-én állásfoglalást fogadott el a kohéziós politika és az ESZA jövőjéről[5]. Az Európai Bizottság kérésére a Gazdasági és Szociális Bizottság[6] és a Régiók Bizottsága[7] feltáró véleményt nyújtott be.

Egy, az ESZA-bizottság keretében fennálló, az Európai Szociális Alap jövőjével foglalkozó ad hoc munkacsoport, amely a tagállamok és a szociális partnerek szakértőiből álló informális csoportként működik, szakértői tanácsadást nyújtott. 2009 decembere és 2011 márciusa között az ad hoc munkacsoport hét ízben ült össze. Emellett a tagállamok képviselőiből álló munkacsoport alakult a közös mutatók megvitatására. A csoport négy ízben ült össze, és előkészítette a javasolt mutatókat. Az ESZA-bizottság 2010. június 3-i és 2011. március 10-i ülésén véleményt tett közzé az ESZA jövőjéről. 2011 januárjában, illetve márciusában a Foglalkoztatási Bizottság és a szociális védelemmel foglalkozó bizottság szintén véleményt tett közzé ezzel kapcsolatban.

A 2000–2006 közötti programok utólagos értékelésének eredménye és számos különböző tanulmány is kiindulópontul szolgált. Az ESZA-rendelet tekintetében külön hatásvizsgálat készült, amely egy három hatásvizsgálatból álló csomag része; a csomag emellett az ERFA-ról és a Kohéziós Alapról szóló rendeletre, valamint az ESZA-ról, az ERFA-ról és a Kohéziós Alapról szóló általános rendeletre is kiterjed.

Az ESZA-rendeletre vonatkozó hatásvizsgálat mindenekelőtt az alap hatályával és egy egyedi egyszerűsítési intézkedéssel foglalkozott. Emellett a hatásvizsgálat a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Összetartozás Főigazgatósága rendelkezésére álló pénzügyi eszközök, azaz az ESZA, az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap, a PROGRESS program, az EURES és a PROGRESS mikrofinanszírozási eszköz összhangjával és egymást kiegészítő jellegével is foglalkozott.

Szerepét tekintve az ESZA rendkívül széles körű támogatottságot élvez. Az általános vélemény szerint az ESZA jelentős európai hozzáadott értéket teremt, amely lehetővé teszi a tagállamok és a régiók számára a kulcsfontosságú európai prioritások európai finanszírozással történő megvalósítását. Emellett az ESZA az egyik legfőbb eszköz az európai polgárokat érő legnagyobb kihívások kezelése és az Európa 2020 stratégiában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása terén. Nagyfokú egyetértés mutatkozik a tekintetben, hogy a támogatás hatékonyságának elengedhetetlen feltétele a fő kihívásokra és a tanácsi ajánlásokra való összpontosítás. Emellett a támogatási rendszer összetettségének és az azzal kapcsolatos ellenőrzési terheknek különösen a kisebb kedvezményezettek tekintetében történő csökkentése szintén fontos terület, amellyel foglalkozni kell.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

Az Európai Szociális Alapot (ESZA) az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 162. cikke hozta létre. A kohéziót elősegítő uniós források felülvizsgálatának ütemezése az új többéves pénzügyi keretre vonatkozó, a Bizottság munkaprogramjában foglalt javaslattal függ össze.

A jelen rendeletjavaslat az EUMSZ 164. cikkén alapul. A(z) […]/EU tanácsi rendelet meghatározza a strukturális alapok és a Kohéziós Alap működésének keretét, és megállapítja különösen a programozásra, nyomon követésre, értékelésre, igazgatásra és ellenőrzésre vonatkozó tematikus célkitűzéseket, elveket és szabályokat.

Ezen az általános kereten belül a javaslat meghatározza az ESZA célját és hatályát, valamint a megfelelő, tematikus célkitűzésekre összpontosító beruházási prioritásokat, és egyedi rendelkezéseket állapít meg az ESZA által társfinanszírozott operatív programok és a támogatható kiadások tekintetében.

Az ESZA az EUMSZ 174. cikkével összefüggésben folytatja működését; e cikk értelmében az Európai Unió tevékenységével a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót erősíti, továbbá az átfogó harmonikus fejlődés előmozdítása érdekében csökkenti a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségeket, és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók fejlesztésére törekszik.

Amint arra az uniós költségvetés felülvizsgálata rámutat, „az uniós költségvetésből azokat az uniós közjavakat, fellépéseket kell finanszírozni, amelyeket a tagállamok és a régiók önmagukban nem tudnának fedezni, és csak abban az esetben, ha az uniós finanszírozás jobb eredményeket tud biztosítani”[8]. E javaslat tiszteletben tartja a szubszidiaritás elvét: az ESZA feladatkörét a Szerződés határozza meg, a politikai végrehajtás pedig a megosztott igazgatás elvének megfelelően történik, a tagállamok és régiók intézményi hatásköreire figyelemmel.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A Bizottság többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslata a kohéziós politika számára 376 milliárd EUR-t irányoz elő a 2014–2020 közötti időszakra.

Javasolt költségvetés, 2014–2020 || (milliárd EUR) || Az ESZA minimális részesedése || Az ESZA számára elkülönítendő minimumösszeg milliárd EUR

Kevésbé fejlett régiók Átmeneti régiók Fejlettebb régiók Területi együttműködés Kohéziós Alap A legkülső és gyéren lakott régióknak juttatott külön források || 162,6 38,9 53,1 11,7 68,7 0,926 || 25 % 40 % 52 % - - - || 40,7 15,6 27,6 - - -

Európai összekapcsolódási eszköz (közlekedés, energia és IKT) || 40 milliárd EUR (+ a Kohéziós Alapon belül elkülönített 10 milliárd EUR) || - ||

*Valamennyi adat változatlan 2011-es árakon

Annak érdekében, hogy a finanszírozási eszközök fokozottabban hozzájáruljanak az Európa 2020 stratégia kiemelt céljainak megvalósításához, a javaslat az általános rendeletben meghatározott minden egyes régiótípus esetében megállapítja az ESZA számára elkülönítendő támogatások minimális arányát. Ennek révén az ESZA legalább 25 %-ban részesül a kohéziós politika számára elkülönített költségvetési forrásokból (kivéve az európai összekapcsolódási eszköz számára elkülönített forrásokat), ami 84 milliárd EUR-t jelent. Az ESZA számára elkülönítendő említett minimumösszeg (2,5 milliárd EUR) tartalmazza a leginkább rászoruló személyek számára nyújtandó élelmiszer-támogatásról szóló jövőbeni bizottsági jogszabály költségvetését is.

5.           A RENDELET TARTALMÁNAK ÖSSZEFOGLALÁSA

A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó ESZA-rendelet tervezete szerint az ESZA négy „tematikus célkitűzésre” összpontosít az Európai Unión belül: i. foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése, ii. az oktatásba, készségekbe, és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás, iii. a társadalmi befogadás erősítése és a szegénység elleni küzdelem, iv. az intézményi kapacitás növelése és a közigazgatás hatékonyságának fokozása. Minden egyes tematikus célkitűzésnek egy adott beavatkozási kategória vagy „beruházási prioritás” felel majd meg. Emellett az ESZA-nak egyéb tematikus célkitűzések megvalósításához is hozzá kell járulnia, például a kis szén-dioxid-kibocsátású, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes, erőforrás-hatékony gazdaságra való áttérés támogatása, az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés elősegítése, a kutatás, technológiai fejlődés és innováció ösztönzése, valamint a kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése révén.

A megfelelő és kimutatható hatás érdekében a támogatások koncentrációjára van szükség. Ennek biztosítására a Bizottság azt javasolja, hogy

– az igazgatási kapacitások javítása céljából nyújtott támogatások a kevésbé fejlett régiókkal rendelkező vagy a Kohéziós Alap támogatására jogosult tagállamokra szorítkozzanak;

– az ESZA-források legalább 20 %-a „a társadalmi befogadás előmozdítását és a szegénység elleni küzdelmet” szolgálja;

– az operatív programok keretében biztosított finanszírozások korlátozott számú „beruházási prioritásra” irányuljanak.

A rendelettervezet emellett egyértelműbbé teszi és megerősíti az ESZA hozzájárulását az Unió azon törekvéséhez, hogy a nemek közötti egyenlőtlenségeket megszüntesse, és megelőzze a hátrányos megkülönböztetést. A nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség ösztönzése érdekében a tagállamoknak az esélyegyenlőség általános érvényesítése elvének nyomatékos alkalmazását konkrét intézkedésekkel kell kiegészíteniük.

Ezen túlmenően a rendelettervezet az ESZA keretében meg kívánja erősíteni a társadalmi innovációt és a transznacionális együttműködést; ennek előmozdítását a megfelelő prioritási tengelyek társfinanszírozási rátáinak emelése, egyedi programozási és nyomonkövetési szabályok, valamint a Bizottságnak a bevált gyakorlatok, együttes fellépések és eredmények cseréjében és terjesztésében történő fokozottabb szerepvállalása szolgálná.

A nyomonkövetési és értékelési rendszereket illetően a rendelettervezet minőségi minimumkövetelményeket és egy sor kötelezően alkalmazandó közös mutatót vezetne be. Ennek révén a nyomon követés konkrét és megbízható, uniós szinten egyszerűen összegyűjthető adatokat tenne elérhetővé, az értékelés pedig az ESZA-támogatások eredményességére és hatásaira összpontosítana.

Az ESZA prioritásainak és műveleteinek programozása és végrehajtása tekintetében a rendelettervezet kiemelt fontosságot tulajdonít a szociális partnerek és a nem kormányzati szervezetek bevonásának. A rendelettervezet értelmében ezért a kevésbé fejlett régiók és országok esetében megfelelő összeget kell elkülöníteni az ESZA forrásaiból a szociális partnerek és a nem kormányzati szervezetek kapacitásépítési intézkedései számára. Mivel a szociális partnerek meghatározó szerepet töltenek be a foglalkoztatás, az oktatás és a társadalmi befogadás területén, közös tevékenységeik szintén támogatást élveznek majd.

A rendelettervezet ugyanebben a szellemben korlátozott számú konkrét támogathatósági szabályt javasol, hogy a kisebb kedvezményezettek és műveletek esetében könnyebb legyen finanszírozást kapni az ESZA-ból, és hogy figyelembe vegyék az ESZA-műveletek és az ESZA-kedvezményezettek más alapoktól eltérő jellegét, illetve típusát. Ahhoz, hogy az egyszerűsítés megjelenjen a kedvezményezettek szintjén is, a rendelettervezet azt javasolja, hogy bővüljön az egyszerűsített költségelszámolási rendszerek használata, ideértve azt is, hogy a kisebb műveleteknél ezek használata kötelező lenne. Ezek a rendelkezések csökkentik a kedvezményezettek és az irányító hatóságok adminisztratív terheit, erősítik az ESZA eredményirányultságát és hozzájárulnak a hibaarányok csökkentéséhez.

Végül pedig a pénzügyi eszközökre vonatkozóan egyedi rendelkezések kerülnek bevezetésre, amelyek az ESZA forrásainak kiegészítésére ösztönzik a tagállamokat és a régiókat, ezáltal növelve az alap finanszírozási kapacitását a foglalkoztatást, az oktatást és a társadalmi befogadást támogató intézkedések terén.         

2011/0268 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 164. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára[9],

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[10],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[11],

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1) A(z) […]/EU tanácsi rendelet meghatározza az Európai Szociális Alap (ESZA), az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap működésének keretét, és megállapítja különösen a programozásra, nyomon követésre, értékelésre, igazgatásra és ellenőrzésre vonatkozó tematikus célkitűzéseket, elveket és szabályokat. Ezért meg kell határozni az Európai Szociális Alap célját és hatályát, valamint a megfelelő, tematikus célkitűzésekre összpontosító beruházási prioritásokat, és meg kell állapítani az ESZA által finanszírozható tevékenységtípusokra vonatkozó egyedi rendelkezéseket.

(2) Az ESZA célja, hogy a Szerződés 162. cikke által ráruházott feladatoknak megfelelően javítsa a foglalkoztatási lehetőségeket, ösztönözze az oktatást és az egész életen át tartó tanulást, továbbá aktív befogadási politikákat alakítson ki, és ezzel – a Szerződés 174. cikkének megfelelően – hozzájáruljon a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megvalósulásához. A Szerződés 9. cikkének megfelelően az ESZA-nak figyelembe kell vennie a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítására, a megfelelő szociális biztonság biztosítására, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre, valamint az oktatás, a képzés és az emberi egészség védelmének magas szintjére vonatkozó követelményeket.

(3) 2010. június 17-én az Európai Tanács arra szólított fel, hogy valamennyi közös politika, így a kohéziós politika is támogassa az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló Európa 2020 stratégiát[12]. Annak biztosítására, hogy az ESZA teljes összhangban álljon az említett stratégia célkitűzéseivel, különös tekintettel a foglalkoztatás, az oktatás és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem terén meghatározott célkitűzésekre, az ESZA-nak támogatnia kell a tagállamokat a Szerződés 121. cikkének és 148. cikke (4) bekezdésének megfelelően elfogadott, a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló tanácsi ajánlások és a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló tanácsi határozatok végrehajtásában. Az ESZA-nak a kiemelt kezdeményezések végrehajtásához is hozzá kell járulnia, különös tekintettel az „Új készségek és munkahelyek menetrendje”[13], a „Mozgásban az ifjúság”[14] és „A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai platformja”[15] kezdeményezésekre. Az alap támogatja „Az európai digitális menetrend”[16] és az „Innovatív Unió”[17] kezdeményezés tevékenységeit is.

(4) A gazdasági globalizáció, a technológiai változások, a munkaerő fokozatos elöregedése és néhány ágazatban és régióban a szakképzett és más munkaerő egyre növekvő hiánya következtében az Unió strukturális kihívásokkal szembesül. E kihívásokat csak tetézte a közelmúltban kezdődött gazdasági és pénzügyi válság, amelynek – különösen a fiatalok és más sérülékeny csoportok, például a bevándorlók körében – nagyfokú munkanélküliség volt a következménye. Az ESZA feladata a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése, az oktatásba, készségekbe, és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás, a társadalmi befogadás erősítése és a szegénység leküzdése. A munkaerőpiacok jobb működését az ESZA-nak a munkavállalók határokon átnyúló földrajzi mobilitásának ösztönzése révén kell elősegítenie; e célból az ESZA-nak támogatást kell nyújtania különösen az Európai Foglalkoztatási Szolgálatnak (EURES-hálózat) annak munkaközvetítéssel és a megfelelő tájékoztatási, tanácsadási és útmutatási szolgáltatásokkal kapcsolatos, nemzeti és határokon átnyúló jellegű tevékenységei tekintetében.

(5) A gazdasági növekedés és a foglalkoztatási lehetőségek ösztönzése érdekében e prioritások mellett a kevésbé fejlett régiókban és tagállamokban fokozni kell a közigazgatás hatékonyságát, és növelni kell a foglalkoztatás-, oktatás- és szociálpolitika kidolgozásában érintettek intézményi kapacitását.

(6) Ugyanakkor elengedhetetlen az európai kis- és középvállalkozások fejlődésének és versenyképességének támogatása, és annak biztosítása, hogy az emberek – a megfelelő készségek elsajátítása és az egész életen át tartó tanulás lehetőségei révén – alkalmazkodni tudjanak az olyan új kihívásokhoz, mint a tudásalapú társadalom előtérbe kerülése, a digitális menetrend, valamint a kis szén-dioxid-kibocsátású és nagyobb energiahatékonyságú gazdaságra való áttérés. Az elsődleges tematikus célkitűzések megvalósításával az ESZA-nak hozzá kell járulnia e kihívások megoldásához. Ebben az összefüggésben az ESZA-nak támogatnia kell a munkaerő átalakulását a környezetbarátabb készségek és munkahelyek irányába, különösen az energiahatékonyság, a megújuló energia és a fenntartható szállítás terén, figyelembe véve az Unió azon szándékát, hogy – más szakpolitikákból származó hozzájárulásokkal együtt – legalább 20 %-ra növelje az uniós költségvetésnek azt a részét, amely az éghajlati szempontok érvényesítéséhez kapcsolódik.

(7) Az európai uniós prioritásokra irányuló támogatások nagyobb fokú koncentrációjával az ESZA-nak hozzá kell járulnia az Európa 2020 stratégia végrehajtásához. Az ESZA-nak – egy külön erre a célra elkülönített minimumösszeg révén – mindenekelőtt a társadalmi kirekesztés és a szegénység elleni küzdelmet kell fokozottabban támogatnia. Emellett korlátozni kell az ESZA eszközeivel támogatandó beruházási prioritások skáláját és számát, a támogatott régiók fejlettségi szintjétől függően.

(8) Az ESZA által támogatott fellépésekkel elért európai szintű eredmények pontosabb nyomon követése és jobb értékelhetősége érdekében közös teljesítmény- és eredménymutatókat kell meghatározni.

(9) Az ESZA által támogatott tevékenységek hatékony és eredményes végrehajtása a felelősségteljes kormányzáson, továbbá valamennyi érintett területi és társadalmi-gazdasági szereplő, különösen pedig a szociális partnerek és a nem kormányzati szervezetek partnerségén múlik. Ennek érdekében a tagállamoknak az ESZA végrehajtásában való részvételre kell ösztönözniük a szociális partnereket és a nem kormányzati szervezeteket.

(10) A tagállamok és a Bizottság feladata arról gondoskodni, hogy az ESZA által finanszírozott prioritások végrehajtása a Szerződés 8. cikkének megfelelően erősítse a nemek közötti egyenlőséget. Értékelések rámutattak arra, hogy a programok valamennyi szintjén fontos figyelembe venni a nemek közötti egyenlőség kérdését, és egyúttal a nemek egyenlőségét előmozdító konkrét intézkedésekre is szükség van.

(11) A Szerződés 10. cikkének megfelelően az ESZA által finanszírozott prioritások végrehajtásának hozzá kell járulnia a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés elleni küzdelemhez. Az ESZA-nak támogatnia kell a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményben foglalt, többek között az oktatással, munkával, foglalkoztatással és hozzáférhetőséggel összefüggő kötelezettségek teljesülését. Az ESZA-nak ezenkívül támogatnia kell az intézményesített ellátásról a közösségi alapú ellátási szolgáltatásokra való áttérést is.

(12) A társadalmi innováció támogatása döntő fontosságú, hogy a szakpolitikák erőteljesebben figyelembe vehessék a társadalmi változásokat, és az innovatív szociális vállalkozások ösztönzésben és támogatásban részesüljenek. Különösen az innovatív megoldásoknak a további terjesztésüket megelőző tesztelése és értékelése bizonyul hasznos eszköznek a szakpolitikák hatékonyságának javításában, ami indokolja az ESZA által nyújtott célzott támogatások szükségességét.

(13) A transznacionális együttműködés jelentős hozzáadott értékkel bír, ezért meg kell erősíteni a Bizottság szerepét a tapasztalatcsere elősegítésében és a releváns kezdeményezések végrehajtásának összehangolásában.

(14) A regionális és helyi érdekeltek mobilizációja előfeltétele az Európa 2020 stratégia és az abban foglalt kiemelt célok megvalósításának. A regionális és helyi hatóságok, városok, szociális partnerek és nem kormányzati szervezetek programokban történő aktívabb részvétele érdekében területi paktumok, a foglalkoztatást és a társadalmi befogadást segítő helyi kezdeményezések, a közösségek szintjén irányított helyi fejlesztési stratégiák és fenntartható városfejlesztési stratégiák is alkalmazhatók és támogathatók.

(15) A(z) […]/EU rendelet előírja, hogy a kiadások támogathatóságának szabályait – bizonyos kivételektől eltekintve, amelyek esetében az ESZA-ra vonatkozó egyedi rendelkezéseket kell megállapítani – nemzeti szinten kell meghatározni.

(16) Az ESZA igénybevételének egyszerűsítése és a hibalehetőségek csökkentése érdekében, tekintettel az alap által támogatott műveletek sajátos jellegére, helyénvaló a(z) […]/EU rendelet 57. és 58. cikkét kiegészítő rendelkezéseket bevezetni.

(17) A tagállamokat és a régiókat az alap további pénzügyi forrásokkal való kiegészítésére kell ösztönözni többek között a diákok támogatása, a munkahelyteremtés, a munkavállalói mobilitás, a társadalmi befogadás és a szociális vállalkozások támogatása céljából.

(18) Fel kell hatalmazni a Bizottságot arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a standard egységköltségeknek és átalányösszegeknek, valamint azok maximális összegének a művelet típusától függő meghatározásáról, továbbá arra, hogy meghatározza a szakpolitikai garanciák konkrét szabályait és feltételeit. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkálatok során megfelelő konzultációkat folytasson, szakértői szinten is. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során biztosítania kell a releváns dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, kellő időben történő és megfelelő átadását.

(19) E rendelet az Európai Szociális Alapról és az 1784/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. július 5-i európai parlamenti és tanácsi rendelet[18] helyébe lép. Az említett rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. fejezet Általános rendelkezések

1. cikk Tárgy

Ez a rendelet az Európai Szociális Alap (ESZA) feladatát, támogatásainak hatályát, egyedi rendelkezéseket és a támogatható kiadások típusait határozza meg.

2.cikk Feladat

(1)          Az ESZA célja a magas szintű foglalkoztatás ösztönzése és a minőségi munkahelyek megteremtésének elősegítése, a munkavállalók földrajzi és foglalkozási mobilitásának támogatása és a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásuk segítése, az oktatás és képzés magas színvonalának elősegítése, a nemek közötti egyenlőség, az esélyegyenlőség és a megkülönböztetésmentesség ösztönzése, a társadalmi befogadás erősítése és a szegénység leküzdése; ezáltal az ESZA hozzájárul a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítésével kapcsolatos európai uniós prioritások megvalósításához.

(2)          Ennek érdekében az ESZA támogatja a tagállamokat az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló Európa 2020 stratégia prioritásainak és kiemelt céljainak megvalósításában. Az ESZA támogatja a szakpolitikák és intézkedések kidolgozását és végrehajtását, figyelembe véve a tagállamok gazdaság- és foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó integrált iránymutatásokat[19], valamint a nemzeti reformprogramokra irányuló tanácsi ajánlásokat.

(3)          Az ESZA a polgárok javát szolgálja, beleértve a hátrányos helyzetű csoportokat is, például a tartós munkanélkülieket, a fogyatékossággal élőket, a migránsokat, az etnikai kisebbségeket, a társadalom peremére szorult közösségeket és a társadalmilag kirekesztett személyeket. Emellett az ESZA a vállalkozásoknak, valamint a különféle rendszereknek és struktúráknak is támogatást nyújt, hogy megkönnyítse az új kihívásokhoz történő alkalmazkodásukat, és hogy ösztönözze a felelősségteljes kormányzást és a reformok végrehajtását különösen a foglalkoztatás-, oktatás- és szociálpolitika területén.

3. cikk A támogatások köre

(1)          A következőkben felsorolt tematikus célkitűzések tekintetében és a(z) […]/EU rendelet 9. cikkének megfelelően az ESZA a következő beruházási prioritásokat támogatja:

a)      A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése a következők révén:

i.        munkaerő-piaci hozzáférés a munkakeresők és az inaktív személyek számára többek között helyi foglalkoztatási kezdeményezések és a munkavállalói mobilitás ösztönzése révén

ii.       a nem dolgozó és nem tanuló fiatalok fenntartható munkaerő-piaci integrációja

iii.      önfoglalkoztatás, vállalkozói készség és vállalkozásalapítás

iv.      a nemek közötti egyenlőség biztosítása, a munka és a magánélet összeegyeztetése

v.       a munkavállalók, vállalkozások és vállalkozók alkalmazkodása a megváltozott körülményekhez

vi.      aktív és egészséges idősödés

vii.     a munkaerő-piaci intézmények modernizációja és erősítése, beleértve a transznacionális földrajzi mobilitást ösztönző tevékenységeket

b)      Az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba való beruházás a következők révén:

i.        a korai iskolaelhagyók számának csökkentése és a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés ösztönzése mind a koragyermekkori nevelésben, mind az alap- és középfokú oktatásban

ii.       a felsőfokú vagy annak megfelelő szintű oktatás minőségének, hatékonyságának és hozzáférhetőségének javítása az oktatásban való részvétel növelése és a végzettségi szintek emelése érdekében

iii.      az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés ösztönzése, a munkavállalók készségeinek és kompetenciáinak naprakésszé tétele, továbbá az oktatási és képzési rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez való jobb igazítása

c)      A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem a következők révén:

i.        aktív befogadás

ii.       a társadalom peremére szorult közösségek – például a romák – integrációja

iii.      a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés elleni küzdelem

iv.      a megfizethető, fenntartható és minőségi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása, beleértve az egészségügyi szolgáltatásokat és a közérdekű szociális szolgáltatásokat

v.       a szociális gazdaság és vállalkozások ösztönzése

vi.      közösségek szintjén irányított helyi fejlesztési stratégiák

d)      Az intézményi kapacitások javítása és a hatékony közigazgatás elősegítése a következők révén:

i.        a közigazgatási szervek és közszolgálatok intézményi kapacitásának és hatékonyságának növelésébe történő beruházások, amelyek célja a reformok, a jobb szabályozás és a felelősségteljes kormányzás megvalósítása   Ez a beruházási prioritás csak azon tagállamok területén alkalmazandó, amelyek legalább egy, a(z) […]/EU rendelet 82. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott NUTS 2 szintű régióval rendelkeznek, vagy a Kohéziós Alap támogatására jogosultak.

ii.       a foglalkoztatás-, oktatás- és szociálpolitika kidolgozásában érintett felek intézményi kapacitásának növelése; ágazati és területi paktumok a nemzeti, regionális és helyi szintű reformok ösztönzésére

(2)          Az (1) bekezdésben megnevezett beruházási prioritásokkal az ESZA hozzájárul a(z) […]/EU rendelet 9. cikkében felsorolt egyéb tematikus célkitűzések megvalósításához is, különösen a következők által:

a)      a kis szén-dioxid-kibocsátású, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes, erőforrás-hatékony és környezeti szempontból fenntartható gazdaságra való áttérés támogatása az oktatási és képzési rendszerek reformja, a készségek és képesítések munkaerő-piaci igényekhez való igazítása, a munkavállalók képzési szintjének emelése, valamint a környezettel és energiával foglalkozó ágazatokban történő munkahelyteremtés révén

b)      az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása a digitális jártasság fejlesztése, valamint a digitális társadalmi befogadással, a digitális jártassággal és a megfelelő vállalkozói készséggel kapcsolatos beruházások révén

c)      a kutatás, a technológiai fejlődés és az innováció ösztönzése posztgraduális képzések kidolgozása, kutatói képzési programok, valamint a felsőoktatási intézmények, kutató- és technológiai központok és vállalkozások közötti hálózatépítő tevékenységek és partnerségek révén

d)      a kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése a vállalkozások és munkavállalók alkalmazkodóképességének elősegítése és a humántőke-beruházások növelése révén.

4. cikk Összhang és tematikus koncentráció

(1)          A tagállamok biztosítják, hogy az operatív programok keretében meghatározott stratégiák és fellépések egységesek és a nemzeti reformprogramokban, valamint a Szerződés 148. cikke (4) bekezdésének megfelelően tett tanácsi ajánlásokban meghatározott kihívásokra összpontosítanak, hogy hozzájáruljanak az Európa 2020 stratégia foglalkoztatással, oktatással és szegénységgel kapcsolatos kiemelt céljainak megvalósításához.

(2)          Minden egyes tagállamban az ESZA-források legalább 20 %-át a(z) […]/EU rendelet 9. cikke (9) bekezdésében meghatározott tematikus célkitűzés megvalósítására, azaz „a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem” céljára kell elkülöníteni.

(3)          A tagállamok a tematikus koncentráció érdekében a következők szerint járnak el:

a)       A fejlettebb régiók esetében a tagállamok az egyes operatív programok számára elkülönített források 80 %-át legfeljebb négy, a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott beruházási prioritásra összpontosítják.

b)      Az átmeneti régiók esetében a tagállamok az egyes operatív programok számára elkülönített források 70 %-át legfeljebb négy, a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott beruházási prioritásra összpontosítják.

c)       A kevésbé fejlett régiók esetében a tagállamok az egyes operatív programok számára elkülönített források 60 %-át legfeljebb négy, a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott beruházási prioritásra összpontosítják.

5. cikk Mutatók

(1)          Az e rendelet mellékletében meghatározott közös mutatókat és a programspecifikus mutatókat a(z) […]/EU rendelet 24. cikke (3) bekezdésének és 87. cikke (2) bekezdése b) pontja ii. alpontjának megfelelően kell alkalmazni. Valamennyi mutatót abszolút értékben kell kifejezni.           A közös és programspecifikus teljesítménymutatók részben vagy teljesen végrehajtott műveletekre vonatkoznak. Amennyiben a támogatott műveletek jellegéből adódóan indokolt, a 2022. évre számszerűsített kumulatív célértékeket kell meghatározni. A kiindulási mutatók értéke nulla.        A közös és programspecifikus eredménymutatók a prioritási tengelyekhez vagy a prioritási tengelyek keretében meghatározott alprioritásokhoz kapcsolódnak. A kiindulási mutatók esetében a legfrissebb rendelkezésre álló adatokat kell felhasználni. A 2022. évre vonatkozóan számszerűsített kumulatív célértékeket kell meghatározni.

(2)          Az éves végrehajtási jelentésekkel egyidejűleg az irányító hatóság elektronikus úton minden egyes beruházási prioritásra vonatkozóan strukturált adatokat továbbít. Az adatok a kategóriába sorolásra, valamint a teljesítmény- és eredménymutatókra terjednek ki.

II. fejezet A programozásra és végrehajtásra vonatkozó egyedi rendelkezések

6. cikk Partnerek bevonása

(1)          A szociális partnereknek és más érdekelt feleknek – különösen a nem kormányzati szervezeteknek – az operatív programok végrehajtásába történő, a(z) […]/EU rendelet 5. cikkében említett bevonása a(z) […]/EU rendelet 112. cikkének (7) bekezdésében meghatározott globális támogatások formájában történhet. Ebben az esetben az operatív program keretében meg kell jelölni a program globális támogatás által érintett részét, beleértve a különböző prioritási tengelyek keretében juttatott pénzügyi támogatások indikatív elosztását.

(2)          Annak érdekében, hogy ösztönözzék a szociális partnerek megfelelő részvételét az ESZA által támogatott tevékenységekben, a(z) […]/EU rendelet 82. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott régióban vagy a Kohéziós Alap támogatására jogosult tagállamban működő operatív program irányító hatóságai biztosítják, hogy az ESZA forrásaiból megfelelő összeg kerüljön elkülönítésre a kapacitásépítő intézkedések számára és azokon belül képzésekre, hálózatépítési intézkedésekre, a szociális párbeszéd erősítésére, valamint a szociális partnerek közös tevékenységeire.

(3)          Annak érdekében, hogy ösztönözzék a nem kormányzati szervezeteknek az ESZA által támogatott, elsősorban a társadalmi befogadás, a nemek közötti egyenlőség és az esélyegyenlőség területén zajló tevékenységekben való megfelelő részvételét és az azokhoz való hozzáférését, a(z) […]/EU rendelet 82. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott régióban vagy a Kohéziós Alap támogatására jogosult tagállamban működő operatív program irányító hatóságai biztosítják, hogy az ESZA forrásaiból megfelelő összeg kerül elkülönítésre a nem kormányzati szervezetek kapacitásépítési tevékenységei számára.

7. cikk A nemek közötti egyenlőség előmozdítása

A tagállamok és a Bizottság, különösen azzal a céllal, hogy fokozzák a nők foglalkoztatásban való fenntartható részvételét és érvényesülési lehetőségeit, csökkentsék a nemek szerinti munkaerő-piaci szegregációt, felszámolják a nemekhez kötődő sztereotípiákat az oktatásban és képzésben, továbbá hogy elősegítsék a munka és a magánélet összeegyeztethetőségét mindkét nem számára, a(z) […]/EU rendelet 7. cikkében említett általános érvényesítés eszközével, valamint a 3. cikk (1) bekezdése a) pontjának iv. alpontjában említett konkrét intézkedésekkel előmozdítják a nemek közötti egyenlőséget.

8. cikk Az esélyegyenlőség és a megkülönböztetésmentesség előmozdítása

A tagállamok és a Bizottság a megkülönböztetésmentességnek a(z) […]/EU rendelet 7. cikkében említett általános érvényesítési eszközével, valamint a 3. cikkben, és különösen a 3. cikk (1) bekezdése c) pontjának iii. alpontjában meghatározott beruházási prioritásokon belüli konkrét intézkedésekkel előmozdítják a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőséget, ideértve a fogyatékossággal élő személyeket segítő akadálymentesítést. E tevékenységek a hátrányos megkülönböztetés veszélyének kitett személyekre és a fogyatékossággal élőkre irányulnak; céljuk e személyek munkaerő-piaci részvételének és társadalmi integrációjának elősegítése, az iskolázottság és az egészségi állapot terén tapasztalható egyenlőtlenségek csökkentése, valamint az intézményesített ellátásról a közösségi alapú ellátási szolgáltatásokra való áttérés megvalósítása.

9. cikk Szociális innováció

(1)          Az ESZA az e rendelet 3. cikkében meghatározott hatálya alá tartozó valamennyi területen ösztönzi a társadalmi innovációt, különösen a társadalmi igényekre választ adó innovatív megoldások tesztelése és széles körben való megvalósítása céljából.

(2)          A tagállamok az operatív programok keretében megmutatkozó konkrét igényeik alapján meghatározzák a társadalmi innovációval kapcsolatos témaköröket.

(3)          A Bizottság – mindenekelőtt az egymástól való tanulás támogatása, hálózatok létrehozása és a bevált gyakorlatok és módszerek terjesztése által – elősegíti a társadalmi innováció terén folytatott kapacitásépítést.

10. cikk Transznacionális együttműködés

(1)          A tagállamok – az egymástól való tanulást elősegítése céljából, és ezáltal növelve az ESZA által támogatott politikák eredményességét – támogatják a transznacionális együttműködést. A transznacionális együttműködésben részt vevő partnerek legalább két tagállamból származnak.

(2)          A Bizottság javaslatait tartalmazó, az ESZA-bizottság által jóváhagyott listáról a tagállamok kiválaszthatják a transznacionális együttműködés témáját.

(3)          A Bizottság az egymástól való tanulás támogatásával, valamint összehangolt vagy együttes fellépésekkel előmozdítja a (2) bekezdésben említett témákra irányuló transznacionális együttműködést. A Bizottság a tapasztalatcsere ösztönzése, a kapacitás- és hálózatépítés elősegítése, valamint a releváns eredmények terjesztése céljából uniós szintű platformot működtet. Ezenkívül a Bizottság a transznacionális együttműködés megkönnyítése céljából összehangolt végrehajtási keretet dolgoz ki, amely közös támogathatósági kritériumokat, a fellépések típusát és ütemtervét, valamint a nyomon követés és értékelés közös módszertani megközelítéseit is magában foglalja.

11. cikk Az alappal kapcsolatos egyedi rendelkezések az operatív programok tekintetében

(1)          A(z) […]/EU rendelet 87. cikkétől eltérően az operatív programok prioritási tengelyeket határozhatnak meg a társadalmi innováció és a transznacionális együttműködés (9. és 10. cikk) megvalósítása tekintetében.

(2)          A(z) […]/EU rendelet 109. cikkének (3) bekezdésétől eltérően a prioritási tengelyek számára nyújtott társfinanszírozás maximális arányát tíz százalékponttal – de 100 %-ot nem meghaladóan – növelni kell, amennyiben a prioritási tengely egésze a társadalmi innovációt vagy a transznacionális együttműködést, illetve ezek együttesét szolgálja.

(3)          A(z) […]/EU rendelet 87. cikkének (3) bekezdésében foglalt rendelkezések mellett az operatív programok meghatározzák az ESZA által támogatott tervezett fellépések hozzájárulását a következőkhöz:

a)      a(z) […]/EU rendelet 9. cikkének (1)–(7) bekezdésében felsorolt tematikus célkitűzések megvalósítása az egyes prioritási tengelyek keretében (adott esetben)

b)      a 9. és 10. cikkben említett társadalmi innováció és transznacionális együttműködés, amennyiben ezekre nem terjed ki támogatott prioritási tengely.

12. cikk Bizonyos területi jellemzők kezelését szabályozó egyedi rendelkezések

(1)          Az ESZA támogathatja a(z) […]/EU rendelet 28. cikkében említett, közösségi szinten irányított helyi fejlesztési stratégiákat, a területi paktumokat, a foglalkoztatást, az oktatást és a társadalmi befogadást segítő helyi kezdeményezéseket, valamint a(z) […]/EU rendelet 99. cikkében említett integrált területi beruházásokat (ITB).

(2)          A(z) [ERFA]/EU rendelet 7. cikkében említett ERFA-beavatkozások kiegészítéseként az ESZA támogathatja a fenntartható városfejlesztést olyan stratégiák révén, amelyek integrált intézkedéseket határoznak meg a partnerségi szerződésben szereplő városok urbanizált övezeteit érintő gazdasági, környezeti és társadalmi kihívások kezelésére.

III. fejezet A pénzügyi irányításra vonatkozó egyedi rendelkezések

13. cikk A kiadások támogathatósága

(1)          Az ESZA azon támogatható kiadásokhoz nyújt támogatást, amelyek a(z) […]/EU rendelet 109. cikke (2) bekezdése b) pontjának ellenére kiterjedhetnek a munkaadók és a munkavállalók által közösen létrehozott pénzügyi forrásokra.

(2)          A(z) […]/EU rendelet 60. cikkének (2) bekezdésétől eltérően az ESZA támogatást nyújthat a programterületen kívül, de az Unió területén belül zajló műveletek tekintetében felmerülő kiadásokhoz, amennyiben teljesül az alábbi két feltétel:

a)      a művelet előnyös a programterületre nézve

b)      az intézkedést támogató programért felelős hatóságok teljesítik az intézkedés igazgatására, ellenőrzésére és auditjára irányuló hatósági kötelezettségeiket, vagy pedig megállapodásokat kötnek azon tagállam hatóságaival, amelynek területén az intézkedés végrehajtására sor kerül, feltéve hogy teljesülnek a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételek, valamint az intézkedés igazgatására, ellenőrzésére és auditjára irányuló kötelezettségek.

(3)          A(z) […]/EU rendelet 59. cikkének (3) bekezdésében említett kiadások mellett az infrastrukturális javak, ingatlan és föld vásárlása sem támogatható az ESZA forrásaiból.

(4)          Harmadik fél által egy műveletben résztvevők javára kifizetett juttatások vagy illetmények formájában nyújtott természetbeni hozzájárulások ESZA-támogatásban részesülhetnek, ha annak értéke nem haladja meg a harmadik fél által viselt költségeket, és ha a nemzeti szabályoknak – ideértve a számviteli szabályokat is – megfelelően merültek fel.

14. cikk Egyszerűsített költségelszámolási rendszerek

(1)          A(z) […]/EU rendelet 57. cikkében említett módszerek mellett a Bizottság az általa meghatározott standard egységköltségek vagy átalányösszegek alapján is térítheti a tagállamok által kifizetett kiadásokat. Az így kiszámított összegeket a kedvezményezetteknek közpénzekből folyósított támogatásként és a(z) […]/EU rendelet alkalmazásában támogatható költségként kell tekinteni.

E célból a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a 16. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a támogatandó művelet típusát, valamint a standard egységköltségek és átalányösszegek és azok maximális összegének meghatározását illetően, amelyek az alkalmazandó közösen megállapított módszereknek megfelelően kiigazíthatók.

A pénzügyi ellenőrzés kizárólagos célja annak ellenőrzése, hogy teljesülnek-e azok a feltételek, amelyek a Bizottság által standard egységköltségek vagy átalányösszegek alapján teljesített visszatérítéseket szabályozzák.

A finanszírozás ezen formáinak alkalmazása esetén az érintett tagállam saját számviteli gyakorlatát alkalmazhatja a műveletek támogatására. E rendelet és a(z) […]/EU rendelet alkalmazásában e számviteli gyakorlatot és az azokon alapuló összegeket nem kell az audithatóság vagy a Bizottság által végzett ellenőrzésnek alávetni.

(2)          A(z) […]/EU rendelet 57. cikke (1) bekezdése d) pontjának és (4) bekezdése d) pontjának megfelelően egy művelet támogatható költségei fennmaradó részének fedezésére a támogatható közvetlen személyzeti kiadások legfeljebb 40 %-ának megfelelő átalányösszeg használható fel.

(3)          A műveletek támogatható költségei alapján visszatérített, átalányfinanszírozással meghatározott összegek, valamint a(z) […]/EU rendelet 57. cikkének (1) bekezdésében említett standard egységköltségek és átalányösszegek eseti alapon is kiszámíthatók az előzőleg az irányító hatóság által jóváhagyott költségvetés-tervezet alapján, amennyiben a közpénzekből folyósított támogatás összege nem haladja meg a 100 000 EUR-t.

(4)          Azok az összegek, amelyek esetében a közpénzekből folyósított támogatás összege nem haladja meg az 50 000 EUR-t, átalányösszegek vagy standard egységköltségek formájában nyújtandók, kivéve azon műveletek esetében, amelyek egy állami támogatási rendszer keretében támogatásban részesülnek.          

15. cikk Pénzügyi eszközök

(1)          A(z) […]/EU rendelet 32. cikke szerint az ESZA a hatálya alá tartozó fellépéseket és szakpolitikákat pénzügyi eszközökkel, például kockázatmegosztási mechanizmusokkal, tőke- és hiteleszközökkel, valamint garancia-, holding- és kölcsönalapokkal támogathatja.

(2)          A Bizottság által jóváhagyott „szakpolitikai ESZA-garanciák” segítségével az ESZA felhasználható a nemzeti és regionális szintű, az ESZA és az operatív program hatálya alá tartozó fellépéseket és szakpolitikákat végrehajtó köz- és magánjogi szervezetek tőkepiaci hozzáférésének elősegítésére.

A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a 16. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadhasson el, amely meghatározza annak konkrét szabályait és feltételeit – beleértve a plafonértékeket is –, hogy a tagállamok hogyan kérhetnek szakpolitikai garanciákat, biztosítva főként azt, hogy ezek használata ne vezessen a közszervezetek túlzott mértékű eladósodásához.

Az egyes kérelmeket a Bizottság bírálja el, és a Bizottság fogadja el az egyes „szakpolitikai ESZA-garanciákat”, feltéve, hogy azok a(z) [...]/EU rendelet 87. cikke szerinti operatív program keretébe esnek és összhangban vannak a megállapított konkrét szabályokkal és feltételekkel.  

IV. fejezet Felhatalmazás és záró rendelkezések

16. cikk A felhatalmazás gyakorlása

(1)          A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek szerint felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2)          A 14. cikk (1) bekezdésében és a 15. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazás 2014. január 1-től határozatlan időre szól.

(3)          A 14. cikk (1) bekezdésében és a 15. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említett felhatalmazást az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)          A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)          A 14. cikk (1) bekezdésének első albekezdése és a 15. cikk (2) bekezdésének második albekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő 2 hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel ellene kifogást, vagy ha a fenti határidő lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács tájékoztatja a Bizottságot arról, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére az említett határidő 2 hónappal meghosszabbodik.

17. cikk Hatályon kívül helyezés

Az 1081/2006/EK rendelet 2014. január 1-jén hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

18. cikk Felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezés

Az Európai Parlament és a Tanács a Szerződés 164. cikkének megfelelően 2020. december 31-ig felülvizsgálja ezt a rendeletet.

19. cikk Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én.

az Európai Parlament részéről                      a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

MELLÉKLET Az ESZA-beruházások közös teljesítmény- és eredménymutatói

1.           A résztvevőkre vonatkozó közös teljesítménymutatók

Résztvevők[20] az ESZA-beruházások által közvetlenül támogatott, azonosítható személyek, akiknek a jellemzői lekérdezhetők, és akik számára egyedi kiadásokat különítenek el. Az egyéb kedvezményezettek nem minősülnek résztvevőknek.

· munkanélküliek, beleértve a tartós munkanélkülieket is*

· tartós munkanélküliek*

· inaktív személyek*

· oktatásban vagy képzésben részt nem vevő inaktív személyek*

· foglalkoztatottak, beleértve az önfoglalkoztatókat*

· 25 év alattiak*

· 54 év fölöttiek*

· alapfokú (ISCED 1) vagy alsó középfokú (ISCED 2) végzettséggel rendelkező személyek*

· felső középfokú (ISCED 3) vagy posztszekunder (ISCED 4) végzettséggel rendelkező személyek*

· felsőfokú (ISCED 5–8) végzettséggel rendelkező személyek*

· migránsok, külföldi származású személyek, kisebbségek (beleértve a társadalom peremére szorult közösségeket, például a romákat)**

· fogyatékossággal élők**

· egyéb hátrányos helyzetű személyek**

A résztvevők teljes száma a teljesítménymutatók alapján, automatikusan kerül kiszámításra.

Az ESZA forrásaiból támogatandó műveletek résztvevőire vonatkozó említett adatokat a(z) […]/EU rendelet 44. cikkének (1) és (2) bekezdésében és 101. cikkének (1) bekezdésében meghatározott éves végrehajtási jelentések keretében kell benyújtani. Valamennyi adatot nemek szerinti lebontásban kell megadni.

2.           A szervezetekre vonatkozó közös teljesítménymutatók

· a szociális partnerek vagy nem kormányzati szervezetek által teljesen vagy részben végrehajtott projektek száma

· a közigazgatási szervekre vagy közszolgáltatásokra irányuló projektek száma

· a támogatott mikro-, kis- és középvállalkozások száma

Ezeket az adatokat a(z) […]/EU rendelet 44. cikkének (1) és (2) bekezdésében és 101. cikkének (1) bekezdésében meghatározott éves végrehajtási jelentések keretében kell benyújtani.    

3.           A résztvevőkre vonatkozó közvetlen közös eredménymutatók

· inaktív résztvevők, akik a program elhagyásának időpontjában újra munkát keresnek

· a program elhagyásának időpontjában oktatásban/képzésben részt vevők

· a program elhagyásának időpontjában képesítést szerző résztvevők

· a program elhagyásának időpontjában foglalkoztatásban levő résztvevők

Ezeket az adatokat a(z) […]/EU rendelet 44. cikkének (1) és (2) bekezdésében és 101. cikkének (1) bekezdésében meghatározott éves végrehajtási jelentések keretében kell benyújtani. Valamennyi adatot nemek szerinti lebontásban kell megadni.          

4.           A résztvevőkre vonatkozó hosszabb távú közös eredménymutatók

· a program elhagyása után 6 hónappal foglalkoztatásban levő résztvevők

· a program elhagyása után 6 hónappal önfoglalkoztató résztvevők

· a program elhagyása után 6 hónappal jobb munkaerő-piaci lehetőségekkel rendelkező résztvevők

Ezeket az adatokat a(z) […]/EU rendelet 44. cikkének (4) bekezdésében meghatározott éves végrehajtási jelentések keretében kell benyújtani. Az adatokat a résztvevők reprezentatív mintája alapján, minden egyes prioritási tengely vagy alprioritás keretében össze kell gyűjteni. A minta belső érvényességét oly módon kell biztosítani, hogy az adatok a prioritási tengely vagy alprioritás szintjén általánosíthatók legyenek. Valamennyi adatot nemek szerinti lebontásban kell megadni.

[1]               A gazdasági, szociális és területi kohézióról szóló ötödik jelentés, 2010. november.

[2]               A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és a nemzeti parlamenteknek: Az uniós költségvetés felülvizsgálata, COM(2010) 700, 2010.10.19.

[3]               A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az Európa 2020 stratégia költségvetése, COM(2011) 500, 2011.6.29.

[4]               Bizottsági munkadokumentum: A gazdasági, szociális és területi kohézióról szóló ötödik jelentéssel kapcsolatos következtetésekről szóló nyilvános konzultáció eredményei, SEC(2011) 590 végleges, 2011.5.13.

[5]               Az Európai Parlament 2010. október 7-i állásfoglalása az Európai Szociális Alap jövőjéről, P7_TA(2010)0357    Az Európai Parlament 2010. október 7-i állásfoglalása az EU 2013 utáni kohéziós és régiós politikájáról, P7_TA(2010)0356

[6]               HL C 132., 2011.5.3., 8. o.

[7]               HL C 166., 2011.6.7., 8. o.

[8]               COM(2010) 700, 2010.10.19.

[9]               HL C […], […], […] o.

[10]             HL C […], […], […] o.

[11]             HL C […], […], […] o.

[12]             COM(2010) 2020 végleges, 2010.3.3.

[13]             COM(2010) 682 végleges, 2010.11.23.

[14]             COM(2010) 477 végleges, 2010.9.15.

[15]             COM(2010) 758 végleges, 2010.12.16.

[16]             COM(2010) 245 végleges/2, 2010.8.26.

[17]             COM(2010) 546 végleges, 2010.10.6.

[18]             HL L 210., 2006.7.31., 12. o.

[19]             A Tanács ajánlása (2010. július 13.) a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról (HL L 191., 2010.7.23., 28–34. o.) és a Tanács határozata (2010. október 21.) a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról (HL L 308., 2010.11.24., 46—51. o.).

[20]             A tagállamok által bevezetett adatfeldolgozási szabályoknak összhangban kell lenniük a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i irányelv rendelkezéseivel és különösen annak 7. és 8. cikkével.    A *-gal jelölt mutatók vonatkozásában megadott adatok az említett rendelet 7. cikkének megfelelően személyes adatoknak minősülnek. Az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettségnek teljesítéséhez ezeket az adatokat fel kell dolgozni (7. cikk c) pont). Az „adatkezelő” meghatározását lásd az említett rendelet 2. cikkében.             A **-gal jelölt mutatók vonatkozásában megadott adatok az említett rendelet 8. cikkének megfelelően az adatfeldolgozás valamely különleges kategóriájába tartoznak. Megfelelő garanciák nyújtása mellett a tagállamok, alapvető közérdekből, nemzeti jogszabályaikban vagy a felügyelő hatóság határozatában további mentességeket állapíthatnak meg a 8. cikk (2) bekezdésében foglaltakon kívül (8. cikk (4) bekezdés).