52011PC0570

INDOKOLÁS

1.           Háttér

A csatolt javaslat képezi a jogi eszközt az Európai Unió, valamint Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi megállapodás aláírásának jóváhagyásához:

-             Javaslat – A Tanács határozata a kereskedelmi megállapodás aláírásáról.

Az EU és az Andok Közösség közötti, politikai párbeszédre, együttműködésre és kereskedelemre is kiterjedő régióközi társulási megállapodásra vonatkozó tárgyalások 2007 júniusában kezdődtek meg a Tanács 2007. áprilisi, e tárgyalások engedélyezéséről szóló határozatát követően. Sajnálatos módon az Andok Közösség országai nem tudtak egyetértésre jutni számos, a Megállapodásba belefoglalni tervezett kulcsfontosságú kereskedelmi kérdésről, ami a tárgyalások 2008. júniusi felfüggesztését eredményezte. E körülmények között a Bizottság ajánlást nyújtott be a Tanácshoz 2008. december 17-én azzal a céllal, hogy a felhatalmazás úgy módosuljon, hogy a kereskedelmi megállapodásról folyó tárgyalások folytathatók legyenek az Andok Közösség azon tagjaival, amelyek hajlandóak továbblépni.

2009. január 19-én a Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy többoldalú kereskedelmi megállapodás kialakítására irányuló tárgyalásokat folytasson azokkal az országokkal, amelyek osztják azt az általános uniós célkitűzést, hogy kiegyensúlyozott, ambiciózus, átfogó és a WTO-val összeegyeztethető megállapodás szülessen. Kolumbia, Ecuador és Peru elnökei Barroso elnöknek írt 2009. januári levelükben megerősítették elkötelezettségüket a tárgyalások mellett. Bolívia nagyon kritikus véleményt fogalmazott meg a Megállapodás új formátumával kapcsolatban, és nem mutatott érdeklődést a részvétel iránt. A többoldalú kereskedelmi megállapodásra irányuló új tárgyalások ezért 2009 januárjában az EU, valamint Kolumbia, Ecuador és Peru között kezdődtek meg. Négy tárgyalási fordulót követően Ecuador felfüggesztette a tárgyalásokban való részvételét, így azok csak Peruval és Kolumbiával folytatódtak. A tárgyalásokat 2010 májusában sikeresen lezárták, és – a jogi felülvizsgálati szakaszt követően – a kereskedelmi megállapodás szövegét 2011. március 23-án parafálták Kolumbiával és Peruval.

A tárgyalási irányelvekben foglaltaknak megfelelően a Bizottságnak sikerült elérnie a magas vámtételek eltörlését, a kereskedelem technikai akadályainak lebontását, a szolgáltatások piacának liberalizálását, az EU értékes földrajzi árujelzőinek védelmét, a közbeszerzési piacok megnyitását, a munkaügyi és környezetvédelmi szabványok érvényesítésére vonatkozó kötelezettségvállalások Megállapodásba foglalását, valamint hatékony és gyors vitarendezési eljárások felajánlását. Így sikerült megvalósítani azt a célkitűzést, hogy a Megállapodás jóval túlmutasson a WTO-s kötelezettségvállalásokon, valamint hogy egyenlő versenyfeltételek szülessenek a régió olyan versenytársaival, mint például az USA.

A Megállapodás elsősorban arra teremt lehetőséget az EU számára, hogy segítse Kolumbia és Peru reformjainak a globális gazdasági feltételekhez való igazítását, fokozza a jólétet, és megerősítse ezen országok növekedését azzal a céllal, hogy lakosságuk életkörülményei javuljanak. Az Andok Közösség többi tagját csatlakozási záradék bátorítja a kereskedelmi megállapodásban való részvételre, amennyiben készen állnak erre.

Az EU tagállamait a Tanács Kereskedelempolitikai Bizottságán keresztül szóban és írásban tájékoztatták a Kolumbiával, Peruval – és részvételéig – Ecuadorral folyó tárgyalásokról. Az Európai Parlamentet is rendszeresen tájékoztatták a fejleményekről Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága útján. A tárgyalások eredményeképpen megszületett teljes szöveget a folyamat során mindkét intézményben köröztették. 2009 októberében a Megállapodás potenciális gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi hatásait vizsgáló kereskedelmi fenntarthatósági hatásvizsgálatot végeztek és tettek közzé.

2.           A Megállapodás jellege és hatálya

Az EU, valamint Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi megállapodás megteremti a feltételeket az EU gazdasági szereplői számára ahhoz, hogy teljes mértékben kihasználhassák a lehetőségeket és a gazdaságaink között kialakulóban lévő komplementaritásokat. A Megállapodás végrehajtása folyamán az ipari és halászati termékeket Peruba és Kolumbiába exportáló uniós szereplők teljes mértékben mentesülnek a vámfizetés alól. A Megállapodás megfelel a GATT XXIV. cikkében szereplő követelményeknek (a vámoknak és egyéb korlátozó szabályozásoknak a felek közötti lényegében teljes kereskedelem tekintetében való eltörlése), hiszen az uniós export 99 %-ára kiterjed (az ipari termékek kereskedelmének 100 %-ára 10 éven belül és a mezőgazdasági termékek kereskedelmének kb. 85 %-ára 17 év múlva). Ezenkívül lehetővé fogja tenni néhány nehéz, nem vámjellegű akadály lebontását is. Peru és Kolumbia jelentős új hozzáférési lehetőségeket kap az EU piacához, különösen a legfontosabb mezőgazdasági exporttermékek tekintetében (banán, cukor és rum); továbbá a Megállapodás hatálybalépésétől az EU 100 %-os vámmentességet fog biztosítani a Kolumbiából és Peruból származó ipari és halászati termékekre.

A szolgáltatások és a letelepedés, valamint a közbeszerzések tekintetében a Megállapodás a Bizottság által eddig tárgyaltak közül az egyik legambiciózusabb. Jelentős kötelezettségvállalásokat tartalmaz minden fontos ágazat vonatkozásában (különös tekintettel a pénzügyi szolgáltatásokra, a távközlésre és a közlekedésre) különösen a határon átnyúló szolgáltatással és a letelepedéssel kapcsolatban, és az EU természetes személyek üzleti célú ideiglenes jelenlétével (4. módozat) kapcsolatos aggályait is kielégítő módon kezeli. A beszerzések terén sikerült elérnie az EU-nak, hogy a központi szintű, illetve a központi szint alatti szintű intézmények is ésszerűen alacsony küszöbértékekre vállaltak kötelezettséget.

A Megállapodás egy sor olyan magatartási szabályt is megállapít, amelyek túlmutatnak a multilaterális keretben megállapítottakon, nevezetesen többek közt a szellemi tulajdonjogok (pl. 205, oltalom alatt álló uniós földrajzi árujelző, pontosított adatvédelmi feltételek), a fenntartható fejlődés (a Megállapodás a munkaügy és a környezetvédelem kérdéseiben megegyezik vagy túlmutat a GSP+-on, és konkrét kötelezettségvállalásokat tartalmaz a fenntartható halászat terén), a versenypolitika (a monopóliumokra és az állami vállalatokra vonatkozó magatartási szabályok – a leányvállalatok átláthatósági kötelezettségei), a kereskedelem technikai akadályai (WTO+ elemek a piacfelügyeletben, a szabályozási eljárások átláthatósága, valamint a címkézésre és jelölésre vonatkozó magatartási szabályok) és az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések (az állatjóléttel, regionalizációval, az exportáló létesítmények engedélyezésével, helyszíni ellenőrzésekkel és importellenőrzésekkel kapcsolatos WTO+ intézkedések) terén. Ezen túlmenően a Megállapodás kereskedelmi bizottságot, valamint egy sor albizottságot hoz létre a különböző címekben tárgyalt speciális kereskedelmi problémákról szóló konzultációk céljából. A Megállapodás egyik legfontosabb hozzáadott értéke tehát az, hogy a WTO keretéből következő szabályokon túlmutató, a piacok nyitását célzó politikák, valamint a nemzetközileg bevált gyakorlatok hazai szintű tiszteletben tartását rögzíti és ösztönzi, miközben átlátható, megkülönböztetésmentes és kiszámítható környezetet biztosít az uniós gazdasági szereplőknek és beruházóknak a térségben – különösen a Megállapodás által létrehozandó kétoldalú vitarendezési mechanizmuson keresztül.

A Megállapodásban a versenyképesség és az innováció előmozdítását, valamint a felek közötti kereskedelem és technológiatranszfer megkönnyítését célzó technikai segítségnyújtásról és kereskedelmi kapacitásépítésről szóló cím is szerepel.

A Megállapodás által tárgyalt valamennyi terület az EU hatáskörébe, és különösen az EUMSZ 91. cikkének, 100. cikke (2) bekezdésének és 207. cikkének alkalmazási körébe tartozik. Ezért a Megállapodást az Európai Uniónak az EUMSZ 218. cikkének (5) bekezdése alapuló tanácsi határozat útján alá kell írnia.

3.         Eljárások

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a tárgyalások eredménye kielégítő, és arra kéri a Tanácsot, hogy:

– hagyja jóvá az Európai Unió, valamint Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi megállapodás Európai Unió nevében történő aláírását.

2011/0245 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió, valamint Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi megállapodás Európai Unió nevében történő aláírásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 91. cikkére, 100. cikkének (2) bekezdésére és 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben annak 218. cikke (5) bekezdésével,

tekintettel a Bizottság javaslatára[1],

mivel:

(1)       2009. január 19-én a Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy az Európai Unió nevében többoldalú kereskedelmi megállapodásról tárgyaljon az Andok Közösség azon tagállamaival, amelyek osztják egy ambiciózus, átfogó és kiegyensúlyozott kereskedelmi megállapodás elérésének célját.

(2)       E tárgyalásokat lezárták, és az Európai Unió, valamint Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi megállapodást (a továbbiakban: a Megállapodás) 2011. március 23-án parafálták.

(3)       A Megállapodást az Európai Unió nevében alá kell írni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió, valamint Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi megállapodás aláírása az Európai Unió nevében ezennel jóváhagyásra kerül, a Megállapodás megkötésére figyelemmel.

A Megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A Tanács Főtitkársága felhatalmazza a Megállapodás főtárgyalója által megjelölt személyt vagy személyeket a Megállapodás megkötése függvényében annak Európai Unió nevében történő aláírására.

3. cikk

Ez a határozat az elfogadása napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én.

                                                                       a Tanács részéről

                                                                       az elnök

JOGALKOTÁSI PÉNZÜGYI KIMUTATÁS A KIZÁRÓLAG A BEVÉTELI OLDALRA KORLÁTOZOTT KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSSAL JÁRÓ JAVASLATOKHOZ

1.           A JAVASLAT CÍME:

A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió, valamint Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi megállapodás Európai Unió nevében történő aláírásáról

2.           KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELEK:

Alcím és jogcímcsoport: 12 0

A költségvetésben szereplő összeg a végrehajtási időszak végén

3.           PÉNZÜGYI HATÁS

¨      A javaslatnak nincs pénzügyi hatása

x     A javaslatnak nincs pénzügyi hatása a kiadásokra, van azonban pénzügyi hatása a bevételekre – a hatás a következő:

(millió EUR egy tizedesjegyig)

|| ||

Költségvetési sor || Bevétel[2] || 12 hónapos időszak, éééé/hh/nn-tól kezdve || [n. év]

… jogcímcsoport || A saját forrásokra gyakorolt hatás || || 137,5

… jogcímcsoport || A saját forrásokra gyakorolt hatás || ||

Az intézkedést követő helyzet

|| [n+1] || [n+2] || [n+3] || [n+4] || [n+5]

… jogcímcsoport || || || || ||

… jogcímcsoport || || || || ||

4.           CSALÁS ELLENI INTÉZKEDÉSEK

Az uniós vámjogszabályok célja, hogy biztosítsák valamennyi uniós vámintézkedés helyes alkalmazását, így az ebben a kereskedelmi megállapodásban meghatározott vámkedvezményekét is; a kereskedelmi megállapodás többek között kitér a kedvezményes származási szabályok alkalmazásához és az igazgatási együttműködéshez szükséges előírásokra (II. melléklet), a megkereséseknél biztosított segítségnyújtásra (V. melléklet), valamint arra a lehetőségre, hogy a kedvezményes elbánással kapcsolatosan elkövetett csalások és szabálytalanságok esetén a vámkedvezmények – konzultációkat követően – ideiglenesen visszavonhatóak legyenek (III. melléklet).

5.           EGYÉB MEGJEGYZÉSEK

Ez a becslés a 2007–2009 közötti időszak átlagos importja alapján készült, és tartalmazza az éves jövedelemkieséseket, amelyek oka 1) a kereskedelmi megállapodás tárgyalások során megállapított vámkedvezményeinek teljes mértékű végrehajtása, nevezetesen 10 évvel a Megállapodás hatálybalépését követően és 2) a megállapított vámkontingensek eredeti szintje. Az ezt megelőző évek során a jövedelemkiesés alacsonyabb lesz, figyelembe véve azon termékek importjának várható növekedését is, amelyek vámjait szakaszosan csökkentik, és ami részben kompenzálni fogja a kiesést.

[1]               HL C […]., […], […]. o.

[2]               A hagyományos saját források (mezőgazdasági vámok, cukorilletékek, vámok) tekintetében nettó összegeket kell megadni, vagyis a 25 %-os beszedési költség levonásával kapott bruttó összegeket.