7.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 377/142

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 167. cikkére,

—

tekintettel az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, 2005. október 20-i egyezményére,

—

tekintettel a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezmény megkötéséről szóló, 2006. május 18-i 2006/515/EK tanácsi határozatra (1),

—

tekintettel a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) szóló, 2010. március 10-i 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (2),

—

tekintettel a Kultúra program (2007–2013) létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1855/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra (3),

—

tekintettel az európai audiovizuális ágazatot támogató program végrehajtásáról (MEDIA 2007) szóló, 2006. november 15-i 1718/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra (4),

—

tekintettel az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz, valamint a Régiók Bizottságához intézett, a kreatív online tartalom belső piaci helyzetéről szóló, 2008. január 3-i bizottsági közleményre (COM(2007)0836),

—

tekintettel az „Europeana: a fejlesztés következő szakasza” című, 2010. május 5-i állásfoglalására (5),

—

tekintettel a szociális gazdaságról szóló, 2009. február 19-i állásfoglalására (6),

—

tekintettel az „Európai kulturális program a globalizálódó világban” című, 2008. április 10-i állásfoglalására (7),

—

tekintettel 2008. április 10-i állásfoglalására a kulturális iparágakról Európában (8),

—

tekintettel a művészek társadalmi megítéléséről szóló, 2007. június 7-i állásfoglalására (9),

—

tekintettel a kreativitás és az innováció tekintetében a kultúráról mint katalizátorról szóló, 2009. május 12-i tanácsi következtetésekre (10),

—

tekintettel az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

—

tekintettel az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz, valamint a Régiók Bizottságához intézett, „Európa, a világ első számú turisztikai célpontja – az európai turizmus új politikai kerete” című, 2010. június 30-i bizottsági közleményre (COM(2010)0352),

—

tekintettel a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, „Az európai digitális menetrend” című, 2010. augusztus 26-i bizottsági közleményre (COM(2010)0245/2),

—

tekintettel a „Szerzői jog a tudásalapú gazdaságban” című, 2009. október 19-i bizottsági közleményre (COM(2009)0532),

—

tekintettel a kulturális és kreatív iparágak potenciáljának felszabadításáról szóló, 2010. április 27-i bizottsági zöld könyvre (COM(2010)0183),

—

tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

—

tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére, és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság, valamint a Jogi Bizottság véleményére (A7-0143/2011),

A.

mivel a kulturális és kreatív iparágak (KKI) kettős természetűek, egyrészt gazdasági jellegűek, mivel a foglalkoztatáson, a gazdasági növekedésen és a jólét-teremtésen keresztül hozzájárulnak a gazdasági fejlődéshez, másrészt pedig kultúrális jellegűek, minthogy olyan tevékenységeket látnak el, amelyek hozzájárulnak az egyének társadalmi és kultúrális integrációjához, valamint részt vállalnak az értékek és kulturális identitások előmozdításában és az európai kulturális örökség fejlesztésében,

B.

mivel ez a kettős természet megkülönbözteti ezen iparágakat más iparágaktól, alapvető fontosságú azt figyelembe venni a politikák és a különleges intézkedések végrehajtása során,

C.

mivel ezt a sajátos jelleget az Európai Unió a nemzetközi színtéren is elismeri és előmozdítja azzal, hogy a kulturális együttműködése megőrzésére irányuló politikát képviselt a WTO-ban, valamint megerősítette az UNESCO-egyezményt,

D.

mivel az általános egyezmény a szolgáltatások kereskedelméről (GATS) biztosítja a kulturális sokszínűség megőrzésére irányuló politikák végrehajtásának jogát, amit az EU és a tagállamok módszeresen alkalmaznak,

E.

mivel az EUMSz. 167. cikke (4) bekezdésének megfelelően a kultúrát be kell illeszteni a többi belső, illetve külső uniós politikába, és a jelenlegi globalizációs környezetben ebből a szempontból különös figyelmet kell fordítani a kulturális kifejezések sokszínűségének védelmére és előmozdítására,

F.

mivel az UNESCO-egyezmény elismeri, hogy a kulturális és kreatív iparágak fontos szerepet játszanak a rendkívül változatos kulturális javak és szolgáltatások előállításában, terjesztésében és az azokhoz való hozzáférés biztosításában, valamint ösztönzi a nemzetközi együttműködést,

G.

mivel a tagállamoknak támogatniuk kell – a kulturális és tájképi örökség védelme és elmélyítése tekintetében alapvető fontosságú – kultúrát és a kreativitást, amelyet meg kell védeni és meg kell őrizni az identitástudat kialakulásának elősegítése, valamint a polgárok kulturális tudatosságának növelése érdekében,

H.

mivel az EU-ban a kulturális és kreatív iparágak fontos szerepet játszanak a kulturális és nyelvi sokféleség, a pluralizmus, valamint a társadalmi és területi kohézió fejlesztésében, csakúgy, mint a kultúrához való hozzáférés demokratizálásában, valamint a kultúrák közötti párbeszéd Unió-szerte történő előmozdításában,

I.

mivel Európa kulturális sokszínűsége, és különösen a nyelvekben és regionális kultúrákban gazdag öröksége nélkülözhetetlen alapanyagot jelent a kulturális és kreatív iparágak számára,

J.

mivel a kreatívtartalom-szolgáltató iparban az egységes piac létrehozásáról folytatott vitában különleges figyelmet kell fordítani a kulturális és nyelvi sajátosságokra,

K.

mivel a kulturális és kreatív iparágak a művészeti, műszaki és ügyviteli innováció laboratóriumai, mivel lehetővé teszik, hogy az alkotások és a művészek európai és nemzetközi szinten szélesebb körben mozogjanak,

L.

mivel a kulturális és kreatív iparágak területe bővült és biztosított a láthatóságuk az Európai Parlament és az Európa Tanács által fenntartott különféle kezdeményezések – mint például az Európa-díj, a LUX-díj és a kulturális útvonalak – révén,

M.

mivel a kreatív és kulturális iparágaknak a kortárs kreativitás és a korábbi tapasztalatok összeolvasztása révén szerepük van a különleges, felbecsülthetetlen és egyedi készségek és képességek megőrzésében; mivel – különösen a divathoz, az óragyártáshoz és az ékszerészethez hasonló ágazatokban – a kézművesek és a kreatív emberek manuális készségei és tapasztalata képezik az ezen ágazatbeli európai iparágak jó hírnevének és világsikerének alapját,

N.

mivel a művészek uniós szinten jelenleg nem rendelkeznek olyan jogállással, amely figyelembe veszi tevékenységeik és karrierjük sajátosságát, különösen a mobilitás, a munkafeltételek és szociális védelem területén,

O.

mivel a kulturális és kreatív iparágak, amelyek 5 millió munkahelyet biztosítanak és az EU GDP-jének 2,6 százalékát adják, az új munkahelyek teremtése, a világszintű értékláncokon belül játszott alapvető szerepük, valamint az innováció serkentése révén az EU-n belüli növekedés egyik legfőbb előmozdítói, a társadalmi kohézióhoz hozzájáruló elemetértéktöbbletet teremtve, és hatékony eszközként szolgálva a jelenlegi recesszió elleni küzdelemben,

P.

mivel a kulturális és kreatív iparágak hatással vannak csaknem minden más gazdasági ágazatra, amelyek számára – különösen az információs és kommunikációs technológiákat (ikt) illetően – a versenyképesség tekintetében meghatározó innovációs tényezőkkel szolgálnak,

Q.

mivel ezen iparágak a gazdaság motorját alkotják a digitális korszakban, jelentős mértékben hozzájárulva az innovációhoz és az új információs és kommunikációs technológiák fellendüléséhez, és mivel hozzájárulnak az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításához,

R.

mivel a kreatív és kulturális iparágak javakat állíthatnak elő és munkahelyeket teremthetnek, feltéve, ha a nemzetközi versenyre vonatkozó európai stratégia keretében anyagi eszközöket biztosítunk számukra ahhoz, hogy versenyben legyenek az Európai Unión kívüli országok kulturális és kreatív iparágaival,

S.

mivel a kreatív és kulturális iparágakban dolgozók közül némelyek önálló vállalkozók,

T.

mivel a kulturális és kreatív iparágak növekvő piacot és olyan területet képeznek az Európai Unióban, ahol az EU-nak megvan a lehetősége arra, hogy globális piacvezetővé váljon,

U.

mivel a kulturális és kreatív javak és szolgáltatások kereskedelmének fejlesztése a kultúra, a fejlődés és a demokrácia fontos pillérét jelenti,

V.

mivel a kreativitás a meglévő ismeretekhez, művekhez és kreatív tartalmakhoz való hozzáféréstől függ,

W.

mivel a kulturális tartalmak rendkívül fontos szerepet játszanak a digitális gazdaságban, és mivel Európa digitális növekedése a jövőben a minőségi és változatos kulturális tartalomkínálattól függ majd,

X.

mivel a digitális korszak új perspektívákat nyit ezen iparágak számára olyan új gazdasági modellek bevezetése révén, melyek lehetővé teszik, hogy a fogyasztók változatos és minőségi kínálathoz juthassanak,

Y.

mivel a tartalomszolgáltató ipar jelentős erőfeszítéseket tesz a kulturális online tartalmak jogszerű kinálatának kialakítása érdekében, és minden érdekelt félnek össze kellene fognia, hogy fokozzák az online tartalmak tekintetében már meglévő jogszerű kínálattal kapcsolatos tájékozottságot,

Z.

mivel a hírlapok és a folyóiratok a kulturális iparágak, valamint a plurális és sokszínű európai médiapaletta részét képezik,

AA.

mivel a digitális korszak kihívásokat állít ezen iparágak hagyományos ágazatainak fenntarthatósága elé, beleértve a könyvkiadást, a könyvértékesítést és a nyomtatott sajtót,

AB.

mivel Európa kulturális és kreatív ágazatainak felvirágoztatása a szellemi tulajdonjogok védelmére vonatkozó korszerű, hozzáférhető és jogilag biztos rendszert tesz szükségessé,

AC.

mivel alapvető fontosságú az állampolgárok művészeti és kulturális oktatásának biztosítása és az alkotás tiszteletben tartása a kreativitás, illetve a művészeti, a kulturális, a kulturális örökségre és az Unió kulturális sokféleségére vonatkozó ismeretek fejlesztése érdekében, és mivel az oktatásnak a digitális jogokkal kapcsolatos ismeretek mellett a kötelezettségekre is ki kell terjednie, a szellemi tulajdonjogokkal védett művek jobb megértésének és tiszteletben tartásának előmozdítása érdekében,

AD.

mivel az információs és kommunikációs technológiák technológiai fejlődése egyáltalán nem változtat a szellemi tulajdonjogok védelmének alapvető szükségességén,

AE.

mivel a rendelkezésre álló új lehetőségek teljes mértékű kihasználása érdekében az e jogokat védő meglévő jogi keret megfelelőbb mértékű betartására és különböző reformokra van szükség, többek között a kulturális iparágakban alkalmazott engedélyezési eljárások egyszerűsítésének terén, ugyanakkor szavatolni kell a jogok védelmének mind az alkotók, mind a fogyasztók érdekeit figyelembe vevő, megfelelően kiegyensúlyozott rendszerét,

AF.

mivel egy modern uniós védjegyrendszer elengedhetetlen az európai társaságok tervezésbe, alkotásba és innovációba történt befektetései által képviselt értékek védelme érdekében,

AG.

mivel stratégiai beruházásokat kell garantálni a kulturális és kreatív iparágak részére, többek között a sajátosságaikhoz és igényeikhez igazított finanszírozásokhoz való hozzáféréssel, annak érdekében, hogy teljes mértékben serkenteni tudják az európai gazdaságot,

AH.

mivel a kulturális és kreatív iparágak jelentős szerepet játszanak a helyi és regionális szintű kreativitási központok fejlesztésében, amelyek vonzóbbá tehetik a régiókat, lehetővé teszik a helyi és a regionális gazdaság szövetébe beágyazódó vállalkozások és munkahelyek létrehozását és fejlesztését, növelik a régiók turisztikai vonzerejét, elősegítik az új vállalkozások letelepedését és növelik e területek kisugárzását, valamint a számos közvetítőnek, például a helyi és regionális hatóságoknak köszönhetően előmozdítják a kulturális és művészeti ágazatot, valamint az európai kulturális örökség megőrzését, ösztönzését és értékre emelését,

AI.

mivel az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszközt (ENPI) és annak regionális cselekvési tervét a 2011–2013-as időszakra vonatkozóan jóváhagyták és finanszírozásban részesítették,

AJ.

mivel fokozni kell a kreatív iparágak európai szövetségének (ECIA) szerepét,

1.

kiemeli, hogy ágazatonként azonosítva, meghatározva és leírva elemezni kell a kulturális és kreatív iparágakat és tevékenységeiknek az európai gazdaságra gyakorolt hatásait, azzal a céllal, hogy hangsúlyt kapjanak a sajátosságaik, jobban meg lehessen érteni célkitűzéseiket és nehézségeiket, valamint hogy hatékonyabb intézkedéseket lehessen életbe léptetni;

2.

felhívja a Bizottságot, hogy a hosszú távú növekedésre és a nemzetközi szintű versenyképességre gyakorolt hatásuk mélyreható elemzése, valamint az ágazat sajátosságait illetően a jobb elismerés előmozdítása érdekében folytassa a KKI megfelelőbb meghatározása terén tett erőfeszítéseit;

3.

felkéri a tagállamokat, hogy vállaljanak erőteljes kötelezettséget saját kulturális örökségük megőrzésére és támogatására, elismerve, hogy a kulturális és kreatív iparágak fejlődésének feltételét olyan kettős gazdaság képezi, amelyben az állami és magánbefektetések együttesen léteznek;

4.

úgy véli, hogy a kulturális és kreatív iparágaknak egy olyan új európai szakpolitikai napirend központi elemét kellene képezniük, amely igazodik az ágazat gazdasági szükségleteihez és tekintetbe veszi a digitális változásokat, valamint hogy a jövőbeli kulturális programnak pragmatikusabb és átfogóbb megközelítést alkalmazva tükröznie kellene a digitális kor kulturális és kreatív ágazatának szükségleteit;

5.

elismeri, hogy a kulturális és kreatív iparágak jelentős szinergiateremtő erővel rendelkeznek, minthogy a gazdaság számos más ágazatában a gazdasági és társadalmi innováció legfőbb mozgatórugóját képezik;

6.

felhívja a Bizottságot, hogy folytassa a kulturális és kreatív ágazat fejlődésének támogatására, előmozdítására és elősegítésére irányuló erőfeszítéseit azáltal, hogy előmozdítja a tagállamok és az uniós intézmények közötti együttműködés kidolgozottabb rendszerét, amely a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréjén alapul; javasolja, hogy a Bizottság vonja be a helyi és regionális hatóságokat a zöld könyv nyomon követési folyamatába a szubszidiaritás elvével összhangban;

7.

kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki fehér könyvet, tekintettel a kulturális és kreatív iparágak egyre fokozódó jelentőségére, valamint azon célkitűzésre, melynek értelmében meg kell erősíteni az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elérése szempontjából e stratégiai jelentőségű területet;

8.

arra ösztönzi a tagállamokat és a Bizottságot, hogy mozdítsák elő a művészeti és kulturális oktatást (különös figyelmet fordítva a kreativitásra) minden korosztályban, az általános iskolától a felsőfokú és/vagy szakképzésig, és feljesszék az alkotók vállalkozási képességeit, például az egész életen át tartó tanulás keretében, többek között azért, mert az ilyen irányú oktatás felhívja a figyelmet a kreativitásra, és az ikt helyes használatára, valamint a szellemi tulajdon tiszteletben tartására nevel;

9.

hangsúlyozza mind az elméleti, mind pedig a gyakorlati készségek bővítése érdekében a többek között a vállalkozásoknál vagy alkotóműhelyekben az egyrészről a civilizáció és a technika történetének elméleti ismereteit, másrészről pedig az alkalmazott művészet és a kulturális javak kezelését ötvöző képzés előnyeit;

10.

hangsúlyozza az olyan oktatási programok jelentőségét, amelyek a szakképzésre, az ötletkidolgozásra és elbeszélésre, elektronikus, műszaki, vállalkozói és marketing-képességek kialakítására összpontosítanak, ideértve a szociális hálózatok és a munkavállalói szakismeretek használatát;

11.

hangsúlyozza, hogy szoros együttműködés és párbeszéd alakulhat ki a kulturális és kreatív iparágak, az egyetemek, a kutatóközpontok, a művészeti iskolák és a művészeti létesítmények között, közös képzési programok és az egész életen át tartó tanulás modelljébe illeszkedő lehetőségek biztosítása tekintetében;

12.

emlékezteti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy haladéktalanul el kell ismerni európai szinten a szakmai képesítéseket a kulturális és a kreatív iparágak területén, elő kell mozdítani a diákok és tanárok mobilitását, illetve tovább kell fejleszteni a művészek és alkotók számára a képzés és munka területén biztosított gyakorlatokat;

13.

felhívja a Bizottságot, hogy kérje meg a tagállamokat, hogy egészítsék ki a szakképesítések és képzések kölcsönös elismerési rendszerét a kulturális és kreatív iparágak által megkövetelt új kompetenciák területén is;

14.

kéri a Bizottságot, hogy segítse elő a kulturális és kreatív iparágak, valamint az oktatási, képzési és továbbképzési ágazat közötti közös kutatásokat és partnerségi programokat, ezáltal biztosítva a polgárok számára a kreatív és interkulturális készségek elsajátítását, az új kreatív technikák és eszközök oktatáson belüli felhasználásának megkönnyítését, az egész életen át tartó oktatás és képzés megerősítését – többek között az Európai Szociális Alap segítségével – tekintettel arra, hogy ez a terület jelentős technológiai változáson megy keresztül, valamint – fordítva – ösztönözze a kutatáson és oktatáson keresztül a kulturális és kreatív iparágak megújítását;

15.

kéri a tagállamokat, hogy mozdítsák elő az irányítással, üzlettel és vállalkozással kapcsolatos képzések rendelkezésre állását, amely képzések kifejezetten a kulturális és kreatív iparágak szakembereire irányulnak annak érdekében, hogy biztosítsák számukra a folyamatosan alakuló társadalmi-gazdasági környezetben szükséges kommunikációs és vállalkozási képességeket; rámutat a Média program által az audiovizuális területen létrehozott pozitív képzési és irányítási tapasztalatra, és reméli, hogy a Kultúra program is hasonló eszközökkel fog rendelkezni;

16.

javasolja, hogy az Erasmus és az „Erasmus – Ifjú vállalkozók” program keretében hozzanak létre új kísérleti programokat az egyetemek, valamint a kreatív és kulturális iparágban tevékenykedő vállalkozások közötti nagyobb fokú együttműködés lehetővé tétele céljából;

17.

hangsúlyozza a technikák és a szakértelem átadásának szükségességét és a tanítás hatékonyabbá tételének, illetve a kulturális és kreatív ágazatbeli szakképzési programok létrehozásának, a meglévő programok és tananyag jobb kihasználásának hasznosságát, multidiszciplináris oktatás biztosításával és támogatva az oktatási intézmények, a tanulók, a kulturális és kreatív ágazat szakemberei, a különböző nagyságú vállalkozások – az állami és a magánszektort is beleértve –, a kézművesek és a pénzügyi szervezetek közötti együttműködést és partnerséget;

18.

elismeri a kulturális és kreatív iparágak az európai tartalmak kialakításának elősegítésében betöltött jelentőségét, ezáltal elősegítve a tagállamok kulturális közeledését és a polgárok közötti szorosabb kapcsolatot;

19.

hangsúlyozza, hogy a tanulás és a kultúrák közötti készségek segítik a polgárokat abban, hogy megértsék más kultúrákat, és ezáltal hozzájárulnak a társadalmi integrációhoz;

20.

elismeri a kulturális és kreatív iparágak hatását, versenyképességét és jövőbeli potenciálját mint a fenntartható fejlődés egyik fontos motorját Európában, amely döntő szerepet játszhat az EU gazdasági fellendülésében;

21.

felkéri a Bizottságot, hogy a kulturális és kreatív iparágakat az európai gazdaság termelékeny részeként ismerje el, mindenekelőtt tekintettel azon képességükre, hogy hozzájárulnak az egyéb ágazatok versenyképességének növeléséhez;

22.

hangsúlyozza, hogy elengedhetetlen az ezen iparágakon belüli munkakörülmények és gazdasági, társadalmi, jogi és adóügyi aspektusok átgondolása, különös tekintettel a kulturális és kreatív iparágak vállalkozási vetületére és a munkafeltételekre;

23.

ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a javadalmazás terén küzdeni kell a hátrányos megkülönböztetés ellen, valamint javítani kell a betöltött állás és a képesítés közötti megfelelőséget;

24.

ezért felkéri az Európai Bizottságot, hogy elemezze a kulturális és kreatív iparágakban végzett tevékenységek által az európai gazdaságra gyakorolt hatásokat, és tegyen közzé a foglalkoztatás és az üzleti vagyon megteremtése területén a szektor egyes ágazatai teljesítményének értékelésére vonatkozó útmutatót;

25.

hangsúlyozza, hogy helyi, regionális, nemzeti és európai szinten erőteljes kulturális és kreatív vállalkozói készséget kell kialakítani;

26.

hangsúlyozza, hogy optimális feltételeket kell teremteni ezen ágazat fiatal diplomásainak és szakembereinek foglalkoztatása érdekében és elő kell segíteni a vállalkozóvá válásra vonatkozó lehetőségeiket, valamint biztosítani kell számukra a kulturális és kreatív ágazat gazdasági, adóügyi, pénzügyi és technológiai sajátosságaira vonatkozó, valamint kommunikációs és marketing képzéseket, a szellemi tulajdonjogok megismerését, valamint a generációk közötti ismeretek továbbadását;

27.

felkéri az Európai Bizottságot, hogy létesítsen egy többnyelvű platformot, ami lehetővé teszi a kulturális és kreatív ágazat szakemberei európai szintű hálózatának kialakítását, hogy ott kicserélhessék tapasztalataikat, bevált módszereiket és szakértelmüket, transznacionális és határokon átnyúló dimenzióval rendelkező közös vagy kísérleti projektek keretében együttműködhessenek egymással, illetve teljes körű tájékoztatást kapjanak a hatályos jogszabályokról (pl., szerzői jogi kérdések, szociális jogok) és a finanszírozási lehetőségekről;

28.

felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a kulturális és kreatív iparágak körébe értsék bele a nonprofit szervezeteket, valamint a Parlament szociális gazdaságról szóló, 2009. február 19-i állásfoglalásában meghatározott szociális gazdasági szereplőket, amelyek a kulturális és kreatív iparágak szempontjából releváns területeken tevékenykednek, ezzel lehetővé téve adókezvezmények alkalmazását, a hitelhez való kedvezőbb hozzáférést, valamint a munkaügyi védelmet;

29.

kéri a Bizottságot, hogy tartsa tiszteletben és ismerje el a szolidáris kreatív gazdaság kialakításában szerepet vállaló kulturális szolgáltatók, non-profit szervezetek és magánkezdeményezések tevékenyégét; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák és állandósítsák a fiataloknak – jogállásuktól függetlenül (diák, ipari tanuló, gyakornok, álláskereső stb.) – és a legkiszolgáltatottabbaknak a kultúrához és a kreatív tartalmakhoz való hozzáférését elősegítő helyes gyakorlatokat, úgymint a kedvezményes díjakat, a kulturális csekkeket vagy az ingyenes kulturális tevékenységeket;

30.

újólag megerősíti, hogy alapvető fontosságú létrehozni az európai művész jogállását annak érdekében, hogy – az EU-n belüli mobilitás fokozása céljából – a művészekre kielégítő munkafeltételek, valamint az adórendszer, a munkajog, a szociális védelem és a szerzői jog területén megfelelő intézkedések vonatkozhassanak;

31.

felkéri azokat a tagállamokat, amelyek ezt még nem tették meg, hogy kövessék a művészek szakmai jogállásának elismerésére vonatkozó UNESCO-ajánlást;

32.

emlékeztet arra, hogy a művészeti szakmák a kulturális örökségünk és a gazdaságunk egyik alappillérét alkotják, ezért megfelelő ismeret- és kompetenciaátadási módszerekkel biztosítani kell azok fennmaradását, ahogyan azt az Európai Parlamentnek „A kulturális iparágak Európában” című, 2008. április 10-i állásfoglalása hangsúlyozza;

33.

újólag megerősíti néhány mesterség sajátos jellege megőrzésének célkitűzését, valamint kiváltképpen a kulturális, kreatív és kézműves ágazatban a tudás átadását, továbbá az ismeretek átadását szolgáló mechanizmusok biztosítása céljából javasolja a különösen a kézműipari kreatív iparágra irányuló, a tudás átadásával foglalkozó műhelyek helyi, regionális és területi szinten való létrehozásának ösztönzését;

34.

emlékeztet arra, hogy a kulturális és kreatív iparágak – ideértve az azokat képviselő luxusipari ágazatot is – gazdasági modellje az innováción, az állandó kreativitáson, a fogyasztók bizalmán és a gyakran magasan kvalifikált és kivételes szakértelmet igénylő állásokba történő beruházáson alapul; felszólítja az Európai Bizottságot, hogy a kulturális és kreatív iparágakat érintő javaslataiban mozdítsa elő e gazdasági modell fenntarthatóságát az ezen iparágak sajátosságaihoz igazodó jogszabályi keret kidolgozásával, különösen a szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartása terén;

35.

hangsúlyozza, hogy fennáll a munkaerőhiány veszélye egyes magas vagy rendkívül különös szakképzést igénylő, az EU-ban a kulturális és kreatív iparágak meglétéhez hozzájáruló szakmákban, és kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy – a vállalkozásokkal egyetértésben – tegyék meg a szükséges intézkedéseket azzal a céllal, hogy megőrizzék ezeket a rendkívüli készségeket és megkönnyítsék a kézművesek és az e szakmákra szakosodott munkavállalók új generációjának képzését;

36.

arra ösztönzi a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a művek terjesztését és mozgását az EU-ban;

37.

elismeri, hogy az innovációt nem csak a technológiai termelésben, hanem az irányítási folyamatokban, valamint a saját projektek fejlesztése, terjesztése és értékesítése terén is ösztönözni kell;

38.

felszólítja a Bizottságot, hogy a kulturális javak és szolgáltatások létrehozásának, előállításának, előmozdításának és forgalmazásának javítása céljából mérlegelje az európai kulturális és kreatív iparágak – különösen a kkv-k – támogatása és fejlesztése szempontjából megfelelő különös intézkedések és eszközök létrehozásának lehetőségét;

39.

hangsúlyozza, hogy a művek online felhasználása tényleges lehetőséget jelenthet az európai művek, különösen az audiovizuális művek jobb terjesztésére és mozgására, feltéve, ha a legális kínálat egészséges, a védett művek illegális rendelkezésre bocsátása ellen hatékonyan küzdő versenykörnyezetben fejlődhet, és ha az alkotók javadalmazásának olyan új módozatai alakulnak ki, amelyek pénzügyileg is érdekeltté teszi őket a műveik sikerében;

40.

felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítsa az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv (11) 13. cikkének szigorú végrehajtását, amely meghatározza, hogy a tagállamok biztosítják, hogy a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatások támogassák európai alkotások előállítását és az ilyen alkotásokhoz való hozzáférést, illetve, hogy e rendelkezés végrehajtásáról legkésőbb 2012-ben nyújtson be jelentést számára;

41.

hangsúlyozza, hogy az európai műalkotások és repertoárok jobb terjesztésének és forgalmának garantálása érdekében az európai kulturális alkotások fordítását, szinkronizálását, feliratozását, az élő adások feliratozását, valamint digitalizálását javító és előmozdító kezdeményezéseket kell létrehozni, és speciális intézkedéséket kell kidolgozni e területeken a MEDIA és a „Kultúra” programok 2014–2020 közötti időszakára vonatkozó új generációjában;

42.

arra kéri a Bizottságot, hogy ösztönözze a kulturális és kreatív iparágak növekedését, különösen az interneten, azáltal, hogy megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az összes érdekelt fél – a nagyobb online fogyasztói bizalom kiépítése érdekében – osztozzon a felelősségben a termékek és szolgáltatások digitális környezetben való egyenlő védelméért;

43.

felkéri az Európai Bizottságot egy olyan jogi keret létrehozására, amelynek célja, hogy biztosítsa a kereskedelmi és a nem kereskedelmi digitális térbe vetett nagyfokú bizalmat annak érdekében, hogy egyrészről a kulturális és kreatív iparágak, másrészről a fogyasztók teljes mértékben kiaknázhassák a digitális terjesztési csatornákat anélkül, hogy tartaniuk kellene a megtévesztő vagy tisztességtelen gyakorlatoktól;

44.

felszólítja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy fordítsanak különös figyelmet a könyvtáraknak a kultúra terjesztését szolgáló és a különböző fórumoknak helyet adó intézményekként betöltött szerepére; úgy véli, hogy a digitális átállás megvalósítása céljából az oktatási és kulturális ágazattal együtt a könyvtárakra is felelősséget kell ruházni, és ehhez forrásokat kell biztosítani; emlékeztet, hogy ez a folyamat sürgető, mert az európai könyvtárak már most szűkös forrásokkal rendelkeznek a digitális médiákra való kielégítő átálláshoz;

45.

különösen hangsúlyozza, hogy az Europeana digitális könyvtárat bővíteni kell, illetve olyan irányba kell fejleszteni, hogy az európai kulturális emlékezet és örökség átadásának központi helyszínét képezze és az oktatási, kulturális, innovatív és vállalkozói tevékenységek számára kiindulópontként szolgáljon; rámutat, hogy a művészeti cserekapcsolatok a kulturális örökségünk és a gazdaságunk egyik alappillérét alkotják, ezért megfelelő ismeret- és kompetenciaátadási módszerekkel biztosítani kell fennmaradásukat;

46.

hangsúlyozza annak szükségességét, hogy kellő figyelmet fordítsanak a kulturális és kreatív iparágak hagyományos ágazatai – mint például a könyvkiadás, a könyvértékesítés és a nyomtatott sajtó – terén meglévő kihívásokra;

47.

felkéri a Bizottságot, hogy kezdeményezze a digitális jártasság előmozdítását és növelését, tekintettel arra, hogy a kiadói iparág egyre inkább áttér a digitális tartalom-előállításra és -terjesztésre; hangsúlyozza, hogy a kiadókat szorosabban be kell vonni a digitális médiaműveltséggel kapcsolatos kezdeményezésekbe;

48.

arra ösztönzi a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy hozzanak létre egy egységes európai digitális piacot, valamint technikai és pénzügyi támogatási mechanizmusokat a kulturális és kreatív iparágak részére a kulturális örökség egészének digitalizálására, illetve a közös európai szabványok és modellek bevezetésére;

49.

hangsúlyozza az európai digitális menetrend-kezdeményezés gyors bevezetésének és sikerének jelentőségét annak érdekében, hogy a KKI-k a legteljesebben részesedhessenek a kiterjedt és nagy sebességű, szélessávú, valamint az új, vezeték nélküli technológiák teremtette lehetőségek előnyeiből és sikeresen alkalmazkodhassanak e technológiákhoz;

50.

felkéri a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy tegyék meg az online kulturális és kreatív tartalmak európai belső piacának létrehozásához szükséges intézkedéseket, garantálva az európai polgárok e tartalmakhoz való hozzáférését és biztosítva a jogosultak védelmét és méltányos javadalmazását, valamint az alkotás valamennyi finanszírozási csatornájának megszilárdítását;

51.

felkéri az Európai Bizottságot, hogy támogasson a globalizáció hatásaihoz és a digitális korszakkal – nevezetesen a tartalomiparral – járó kihívásokhoz igazodó új, innovatív gazdasági modelleket a kulturális és kreatív ágazatban;

52.

hangsúlyozza az interoperabilitás és a szabványok jelentőségét az új platformokhoz és eszközökhöz való hozzáférés tekintetében; felhívja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a platformok közötti kölcsönös átjárhatóságot, alakítson ki az innovációt elősegítő piac megteremtését segítő szabványokat és mellőzze az olyan rendszerek használatát, amelyek korlátozhatják a sokszínű tartalomhoz való hozzáférést;

53.

kéri a Bizottságot, hogy mozdítsa elő azon nyílt forráskódú szoftverek és nyílt szabványok használatát, terjesztését és fejlesztését, melyek innovációs, kreatív, ismeretterjesztő és munkahelyteremtő potenciállal rendelkeznek;

54.

megjegyzi, hogy a kulturális és kreatív ágazatokban a piac széttöredezettsége részben a fogyasztók kulturális sokféleségének és nyelvi preferenciáinak tulajdonítható;

55.

felhívja a figyelmet annak fontosságára, hogy meg kell vizsgálni a szabályozási keretek – különösen a versenypolitikára vonatkozó szabályok – kulturális ágazat sajátosságaihoz való igazításának módját a kulturális sokféleség, illetve a fogyasztóknak a sokféle és minőségi kulturális tartalomhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésének garantálása érdekében;

56.

megjegyzi, hogy az elektronikus kereskedelem és az internet olyan ütemben fejlődnek, hogy a technológiaváltások egyre sűrűbben követik egymást; ezért meggyőződése szerint erőfeszítést kell tenni annak érdekében, hogy az uniós szabályozás összhangban legyen az aktuális társadalmi és kereskedelmi elvárásokkal, azaz lemaradása folytán ne váljon értelmetlenné és ne is gátolja az uniós tagállamok kulturális és kreatív iparágaiban rejlő potenciál akadálytalan kibontakozását;

57.

hangsúlyozza, hogy el kell gondolkodni az ezen egységes piac fejlődését lehetővé tévő optimális feltételeken – különös tekintettel az adózásra – például a szerzői jogokból származó jövedelmekre alkalmazandó forrásadó tekintetében, valamint lehetővé kell tenni egy csökkentett héamérték bevezetését a fizikai hordozón vagy online terjesztett kulturális javak és szolgáltatások esetében, a fellendülésük elősegítése végett;

58.

hangsúlyozza, hogy a héaszabályok és az online értékesítések esetében rendelkezésre álló fizetési módszerek hiánya szintén akadályt jelent a belső piac megfelelő működése számára és ezekkel sürgősen foglalkozni kell;

59.

ezért sürgeti a Bizottságot, hogy mielőbb nyújtson be konkrét jogalkotási javaslatokat e kérdések kezelésére a belső piac – különösen az online környezet – fejlődése előtt álló jelenlegi akadályok felszámolása céljából, tiszteletben tartva ugyanakkor a fogyasztói keresletet és a kulturális sokféleséget;

60.

a digitális menetrendre vonatkozó kiemelt kezdeményezésre hivatkozva felszólítja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra az európai elektronikus kiadás versennyel összefüggő kihívásokhoz való hozzáigazításának szükségességét, megteremtve azokat a feltételeket, amelyekkel megvalósítható a rendszerek közötti átjárhatóság, az eszközök hordozhatósága, valamint a tisztességes verseny;

61.

hangsúlyozza, hogy a szellemi tulajdonjog alapvető érték a kreatív vállalatok számára, ösztönzőleg hat az egyéni kreativitásra, valamint az alkotásba való befektetést jelent; éppen ezért olyan rendszerek kidolgozására szólít fel, amelyek a szerzői jogokat előmozdító jogkezelés új formáin alapuló új, elektronikus szolgáltatások által segítik a KKI-ket a digitális váltáshoz való alkalmazkodásban; továbbá felhív a szellemi tulajdonjogok védelmére és érvényesítésére vonatkozó kiegyensúlyozott keretszabályozás kialakítására;

62.

kiemeli a szellemi tulajdonjogok hatékony érvényesítésének szükségességét mind offline, mind online környezetben, és ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy valamennyi intézkedést gondosan értékelni kell hatékonyságuk, arányosságuk és az Európai Unió Alapjogi Chartájával való összhangjuk biztosítása érdekében;

63.

arra kéri a Bizottságot, hogy igazítsa a szerzői jogot a digitális korszakhoz, ezzel lehetővé téve, hogy a kulturális és kreatív iparágak learassák a digitális technológia és a médiakonvergencia teremtette hasznot, továbbá mérlegelje a kreatív tartalmak és archivált anyagok felhasználása elősegítésének speciális módjait és egyszerű, egyablakos rendszerek bevezetését a szerzői jogok megszerzéséhez;

64.

ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a közös jogkezelő társaságok fontos szerepet játszanak az európai kreativitás és a digitális gazdaság fejlesztésében; felkéri az Európai Bizottságot, hogy a közös jogkezelésről szóló irányelvjavaslat folyamatban lévő kidolgozása keretében a közös jogkezelő társaságok tevékenységeit és a szerzői jogi katalógusok újbóli egyesítését elősegítő jogi keretet vezessen be;

65.

arra kéri a Bizottságot, hogy tegye lehetővé egy olyan páneurópai engedélyezési rendszer megvalósítását, amely a meglévő, több területre vonatkozó egyéni és kollektív használati engedélyek modelljére épít, és elősegíti széles körű tartalomválasztékot kínáló szolgáltatások indítását, ezáltal növelve a legális hozzáférést az online kulturális tartalmakhoz;

66.

sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy segítsék elő azon hatékony módszerekkel kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréjét, amelyek felhívják a nyilvánosság figyelmét a szellemi tulajdonjogok megsértésének hatásaira;

67.

sürgeti, hogy a Bizottság és a tagállamok – az érdekelt felekkel együttműködve – szervezzenek felvilágosító kampányt európai, nemzeti és helyi szinten, különösen a fiatal európai fogyasztók körében, a szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartásának szükségességéről;

68.

felkéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy foglalkozzanak azokkal a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal és szellemitulajdonjog-sértésekkel, amelyeket a kulturális és kreatív iparágak szenvedhetnek el mind a reál-, mind a digitális gazdaságban;

69.

hangsúlyozza annak szükségét, hogy végre foglalkozzanak a látássérült és a nyomtatott szöveget használni képtelen emberek „könyvéhségének” csillapításával; emlékezteti a Bizottságot és a tagállamokat az ENSZ-nek a fogyatékkal élő személyek jogairól szóló egyezményében szereplő kötelezettségeikre, nevezetesen, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a fogyatékkal élők számukra hozzáférhető formátumban élvezhessék a kulturális anyagokat, és hogy a szellemi tulajdonjogokat védő törvények nem jelentenek indokolatlan vagy megkülönböztetést okozó akadályt a fogyatékkal élők számára a kulturális termékekhez való hozzáférésben;

70.

felszólítja a Bizottságot, hogy a Szellemi Tulajdon Világszervezetén (WIPO) belül dolgozzon aktív és pozitív módon azon, hogy a Vakok Világszövetsége által megfogalmazott, és a WIPO által 2009-ben előterjesztett szerződésjavaslaton alapuló kötelező érvényű jogi norma elfogadásra kerüljön;

71.

hangsúlyozza annak szükségét, hogy a gazdátlan művek kérdését megoldják; üdvözli a Bizottság kinyilvánított szándékát, hogy ezen a területen javaslatokat nyújtson be; megjegyzi, hogy a gazdátlan művek problematikája és a „20. századi fekete lyuk” nem korlátozódik az olyan nyomtatott művekre, mint a könyvek és folyóiratok, hanem kiterjed mindenféle munkára, a fotókat, a zene- és az audiovizuális műveket is beleértve;

72.

sürgeti a Bizottságot, hogy ösztönözze a magánszektorbeli kezdeményezések pénzügyi támogatását, széles körben elérhető jogok és zenei, audiovizuális és más repertoárok repertoár-adatbázisainak megteremtése érdekében; az ilyen adatbázisok növelnék az átláthatóságot és egyszerűsítenék a jogrendezési eljárásokat;

73.

sürgeti a Bizottságot, hogy ösztönözze a minden érintett számára igazságos, pártatlan és hatékony alternatív vitarendezés bevezetését;

74.

úgy véli, hogy a Bizottságnak figyelembe kell vennie a kkv-k által tapasztalt sajátos problémákat a szellemi tulajdonjogoknak az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagban rögzített „Gondolkozz előbb kicsiben!” elvnek megfelelően történő érvényesítésével összefüggésben, többek között a megkülönböztetésmentesség elvének alkalmazása révén a kkv-kra vonatkozóan;

75.

üdvözli, hogy a Bizottság felülvizsgálta az uniós védjegyrendszert, és arra ösztönzi a Bizottságot, hogy szavatolja azon vonatkozó lépések megtételét, amelyek biztosítják, hogy a védjegyek mind online, mind offline környezetben ugyanolyan szintű védelemben részesülhessenek;

76.

emlékeztet, hogy a KKI-k javát szolgáló valamennyi politikának és valamennyi támogatási és finanszírozási intézkedésnek figyelembe kell vennie a kulturális és kreatív ágazat minden egyes ágának sajátos jellemzőit;

77.

felkéri a Bizottságot, hogy biztosítsa teljes körűen a kulturális és kreatív iparágakban a kkv-k jogállását, a hitelhez való hozzáférés, az induló vállalkozások támogatása, a munkahelyek védelme valamennyi, az egyes ágazatoknak megfelelő formában rendelkezésre álló módja tekintetében, különös tekintettel az alacsony tőkésítésre, a márkák mint vagyon értékelésére, a magas kockázattal járó kezdeti időszakra, az információs technológiák erőteljes hatására, a rendszertelen foglalkoztatásra, valamint a központosított szolgáltatások szükségességére;

78.

felkéri az érintett szereplőket, hogy gondolkodjanak el olyan új innovatív finanszírozási eszközök létrehozásán, európai és nemzeti szinten, amelyek figyelembe veszik ezen iparágak igényeit, és különösen azt, hogy az alkotók gyakran kizárólag eszmei értékű tőkével rendelkeznek, ilyen például a bankgaranciák rendszere, a visszatérítendő előlegek, a kockázati tőke alapok és a helyi partnerségek létrehozására irányuló ösztönzők;

79.

ösztönzi az európai alapok és programok (pl. a mikrofinanszírozási eszköz) kulturális és kreatív ágazatbeli kis- és mikrovállalkozások számára való mozgósítását azzal a céllal, hogy optimalizálják az ezen iparágaknak nyújtott támogatást a finanszírozási lehetőségekre vonatkozó információkhoz való hozzáférés megkönnyítésén keresztül;

80.

javasolja rövid távú mikrofinanszírozások létrehozását az innovatív kulturális és kreatív projektek kikísérletezéséhez és fejlesztéséhez;

81.

javasolja, hogy a Bizottság értékelje a strukturális alapok, illetve a jelenlegi és a jövőbeni kulturális, audiovizuális médiával kapcsolatos, ifjúsági és oktatási programok jelentőségét a kreatív iparágak támogatása terén a bennük rejlő lehetőségek szempontjából, valamint ezek alapján fogalmazza meg és hajtsa végre a támogatási politika javítására irányuló következtetéseit;

82.

elismeri továbbá, hogy az olyan uniós programok, mint az innovációról és versenyképességről szóló program, hatékony segítséget nyújtanak a kkv-k számára a finanszírozáshoz való hozzáférés terén, és azt ajánlja a Bizottságnak, hogy mérlegelje a KKI-k számára kialakítandó hasonló célzott programok felállításának lehetőségét;

83.

kéri a Bizottságot, hogy vegye fontolóra egy különös finanszírozási keret létrehozását a digitális menetrendre vonatkozó kiemelt kezdeményezés alatt, amely az európai mozik digitális átállását kíséri, azzal a céllal, hogy minden európai polgár számára biztosítsa az olyan tartalmakhoz való hozzáférést, amelyek a különféle európai identitásokat fejezik ki, valamint hogy versenyképesebbé tegye az egész európai filmipart;

84.

hangsúlyozza a mecénásság és a köz- és magánszféra partnerségek jelentőségét a kulturális és kreatív tevékenységek finanszírozásában és támogatásában, és felhív ezen ágazatok hitelekhez való hozzáférésének javítására, valamint a vállalkozások mecénásságának ösztönzésére irányuló alternatív megoldások, például adókedvezmények vagy adóösztönzők megvizsgálására;

85.

hangsúlyozza, hogy fontos a bankszektorbeli szakemberek képzése, akik képesek arra, hogy tanácsot adjanak a kulturális és kreatív projektek finanszírozása tekintetében azzal a céllal, hogy javítsák a pénzügyi intézmények által nyújtott hitelekhez való hozzáférést;

86.

ismételten hangsúlyozza a finanszírozási és vállalatvezetési konzultációs és tanácsadó szolgáltatások fejlesztésének fontosságát, hogy a kulturális és kreatív ágazat szakemberei, és különösen a kkv-k és a mikrovállalkozások használni tudják a jó vállalatvezetéshez szükséges eszközöket a kulturális javak és szolgáltatások létrehozásának, előállításának, népszerűsítésének és terjesztésének javítása érdekében;

87.

hangsúlyozza, hogy elengedhetetlenül fontos az olyan szakemberek képzése, akik képesek megbizonyosodni a kulturális és kreatív projektek gazdasági és pénzügyi életképességéről, hogy az ágazat sajátosságait általában kevéssé ismerő pénz- és bankintézeteknél javuljon a hitelhez való hozzájutás;

88.

felhívja a Bizottságot, hogy a digitális menetrenddel összefüggésben segítse a KKI-ket olyan versenyképes és fogyasztóbarát innovatív elektronikus üzleti modellek keresésében, amelyek közös finanszírozáson valamint a KKI-k és a közvetítők közös kockázatviselésén alapulnak;

89.

ezért kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy a közbeszerzések nem terhelik szükségtelen költségekkel és bürokráciával a kkv-kat;

90.

tekintettel a 8. kutatási keretprogram 2011 decemberében történő elindítására, felkéri a Bizottságot, hogy biztosítsa a kulturális és kreatív iparágak területén a 35 évnél fiatalabbak által javasolt projektek és induló vállalkozási tevékenységek megvalósításának finanszírozását;

91.

kéri, hogy az ENPI RIP– a 2011–2013-as felülvizsgálati időszakban – biztosítson prioritást a kulturális és kreatív iparágak finanszírozásának, különös hangsúlyt helyezve az audiovizuális ágazatra, valamint az euromediterrán régióban az audiovizuális művek gyártására és terjesztésére;

92.

javasolja a kreatív iparágak európai szövetsége kereteinek használatát egy olyan platform megteremtése céljából, amelyen hozzáférhetőek a beruházási készséget és a hosszú távú üzleti stratégiákat illető információk, tanácsok, illetve kölcsönök, garanciaalapok, határokon átnyúló magánbefektetések, továbbá javasolja egy, külön a kreatív iparágakkal foglalkozó bank létrehozásának mérlegelését;

93.

arra ösztönzi a tagállamokat, valamint a helyi és regionális hatóságokat, hogy teremtsenek kedvező feltételeket a kulturális és kreatív iparágak és a finanszírozásukat biztosítani tudó szervezetek találkozásához, és felszólítja ezeket a hatóságokat, hogy hívják fel a pénzügyi intézmények figyelmét a kulturális és kreatív iparágak sajátos helyzetére, ezzel ösztönözve őket arra, hogy a nagy gazdasági potenciállal rendelkező kulturális projektek alapján befektessenek ezekbe az iparágakba, és különösen a kkv-kba és a mikrovállalkozásokba;

94.

arra ösztönzi a helyi, területi és regionális hatóságokat, hogy hívják fel a pénzügyi intézmények figyelmét a kulturális és kreatív iparágak sajátosságaira annak érdekében, hogy azokat az ilyen típusú iparágakba – és különösen a kkv-kba – való befektetésre ösztönözzék;

95.

hangsúlyozza, hogy a kulturális és kreatív iparágak sok esetben hozzájárulnak a hanyatló helyi gazdaságok átszervezésének ösztönzéséhez, új gazdasági tevékenységek megjelenésének elősegítéséhez, új és fenntartható munkahelyek létrehozásához, valamint az európai régiók és városok vonzerejének növeléséhez, a társadalmi és területi kohézió érdekeit szolgálva ezzel;

96.

hangsúlyozza, hogy a kultúra fontos szerepet kap a határokon átnyúló területek fenntartható fejlődésében, és tudatában van annak, hogy a kulturális és kreatív infrastruktúra és szolgáltatások hozzá tudnak járulni a területi kohézió eléréséhez; úgy véli, hogy a kultúra és a kreativitás ösztönzésének a területi együttműködés szerves részévé kell válnia, ezért azt meg kell erősíteni;

97.

felhívja a helyi szinten érintett testületeket, hogy a területi együttműködési programok keretében valósítsák meg a kulturális és kreatív ágazat fejlesztésére vonatkozó legjobb gyakorlatok átadását és felhasználását;

98.

javasolja, hogy egyrészről fokozzák a kulturális kínálat és a kulturális és kreatív vállalkozások letelepedése közötti összefüggéssel kapcsolatos tudományos kutatást, illetve az egész EU-ra kiterjedően vizsgálják meg a kultúra jelentőségét a telephely megválasztásában, másrészről pedig támogassák a kulturális és kreatív vállalkozások által a letelepedésük helyére gyakorolt hatásokkal kapcsolatos tudományos kutatást;

99.

kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy térképezzék fel a határon átnyúló és területi kulturális és kreatív együttműködéssel kapcsolatos gyakorlatokra, szükségletekre és pozitív tapasztalatokra vonatkozóan létező ismereteket, és gyűjtsék össze a kultúrával, a kreativitással és a határokon átnyúló területekkel kapcsolatos, speciális szakismereteket (különösen az olyan kevésbé feltárt területeken mint például a kultúra, a kreativitás és a gazdaság kapcsolódása), továbbá dolgozzanak ki határokon átnyúló stratégiákat a kulturális örökség és erőforrások kezelésére;

100.

felkéri a helyi és regionális hatóságokat, hogy hozzanak létre találkozási helyszíneket az ágazat szakemberei számára, és alapozzák meg a helyi hálózatok kialakítását, hogy a szakértelem cseréje, a kísérletezés, a készségfejlesztés és az oktatás által felhívják figyelmüket az innovatív technológiákra, például a digitális technológiákra, illetve a nagyközönség figyelmének felhívására a kulturális és kreatív iparágak tevékenységére képzések, viták és egyéb művészeti és kulturális események segítségével, valamint arra, hogy alakítsanak ki alkotóközpontokat, illetve inkubátorházakat, hogy a fiatal szakemberek és a kreatív vállalkozások számára lehetővé tegyék, hogy hálózatban dolgozzanak, elősegítsék az innovációt és növeljék az ágazat láthatóságát;

101.

felkéri a helyi és regionális hatóságokat, hogy szerveződjenek hálózatba a helyes gyakorlatok cseréje, illetve határokon átnyúló és transznacionális kísérleti projektek bevezetése érdekében;

102.

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális hatóságok jelentős mértékben hozzájárulhatnak a kulturális javak jobb terjesztéséhez és forgalmazásához kulturális események szervezése, támogatása és népszerűsítése révén;

103.

rámutat, hogy a kulturális és kreatív infrastruktúra és szolgáltatások fontos szerepet játszanak a városok fizikai környezetének fejlesztésében, a beruházásokhoz vonzó környezet megteremtésében, különösen a régi ipari körzetek rehabilitációjában és újjáélesztésében, és hogy a kulturális örökség hozzáadott értéket nyújt, és egyéni jelleget biztosít a vidéki térségek fejlesztésében és megújításában, különösen a vidéki turizmushoz és e területek elnéptelenedésének megelőzéséhez való hozzájárulása révén;

104.

emellett rendkívül fontos tényezőnek tekinti a régi ipari körzetek rehabilitációjára irányuló stratégiák összefüggésében, illetve azokban a politikákban, amelyek célja a turizmus új, kialakulóban lévő ágazati szféráinak meghatározása, valamint a hagyományos turizmus újrameghatározásában;

105.

úgy véli ezért, hogy a kulturális és kreatív iparágak létrehozását és a meglévők fejlesztését támogatni kell nemzeti, regionális és helyi fejlesztési stratégiákkal, a különféle politikai területeket képviselő helyi hatóságok, a kkv-k és a vonatkozó civil társadalom képviselői közötti partnerség keretében;

106.

ezért arra ösztönzi a tagállamokat és a régiókat, hogy teremtsék meg az ilyen jellegű együttműködés lehetőségét, dolgozzanak ki olyan politikákat, amelyek az infrastruktúra-befektetéseket a humántőkével ötvözik, és térképezzék fel az innovációs jegyek rendszerét, amely segítené a kulturális és kreatív kkv-kat és az egyéneket a szakmai készségek megszerzésében;

107.

reméli, hogy a Bizottság több figyelmet tud szentelni a városok, önkormányzatok és régiók közötti testvérkapcsolatoknak, amelyek sok éven át a kulturális és kreatív együttműködés, illetve az információcsere kiváló fórumai voltak; felhívja a Bizottságot, hogy a helyi és regionális hatóságok európai szövetségeivel együttműködésben támogassa a modern, magas színvonalú testvérváros-kezdeményezéseket és csereprogramokat, amelyekben a társadalom minden szegmense részt vesz;

108.

javasolja, hogy az önkéntesség európai éve részeként hozzák létre a határokon átívelő kultúrák együttműködését és előmozdítását szolgáló cselekvési programot;

109.

hangsúlyozza az Európa Kulturális Fővárosa kezdeményezésnek a kultúrán alapuló városfejlesztés „laboratóriumaként” meglévő, széles körű elismertségét; felkéri a Bizottságot, hogy az ezen ágazatokban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása érdekében támogassa ezt a kezdeményezést, és biztosítsa a megfelelő feltételeket a legjobb gyakorlatok átadásához, a kulturális együttműködéshez, valamint a KKI-k lehetőségeivel kapcsolatos tapasztalatok megosztását célzó hálózatok létrehozásához;

110.

szorgalmazza, hogy az Európa Kulturális Fővárosa kezdeményezés keretében megvalósuló rendezvények programjába kerüljön be a kulturális és kreatív iparágak potenciáljáról szóló eszmecsere is;

111.

úgy véli, hogy a zöld könyvben a kulturális és kreatív iparágakat alkotóként meghatározott iparágak közé fel kell venni a divatot és a kulturális és fenntartható turizmust; A két ágazatot nagyfokú kreativitás és vállalkozás jellemzi, amely jelentős a gazdaság és Európa nemzetközi versenyképessége szempontjából;

112.

kiemeli az idegenforgalom kulturális és kreatív iparágak tekintetében játszott jelentős szerepét, és javasolja, hogy a Bizottság ösztönözze a városokat és a régiókat, hogy az idegenforgalmi marketingtevékenység keretében fokozottabban használják fel a kultúrát mint egyedülálló jellegzetességet, szorosabban működjenek együtt a kulturális idegenforgalom területén, mozdítsák elő a kulturális és az idegenforgalmi ágazat közötti együttműködést, valamint mindkét ágazatot támogassák a közös marketing-erőfeszítések terén;

113.

Hangsúlyozza a fent említett UNESCO-egyezmény fontosságát, mint olyan alapvető eszközt, amely garantálja a kulturális és kreatív jellegű termékek és szolgáltatások nemzetközi kereskedelmében a „kulturális kivétel” fenntartását a WTO nemzetközi keretének kontextusában is;

114.

a kulturális csere és a kulturális sokszínűség előmozdításával kapcsolatban megjegyzi, hogy a harmadik országok piacára való bejutás számos vámjellegű és nem vámjellegű akadályba ütközik, amelyek a terjesztő és felhasználó hálózatok bizonytalanságával párosulva megnehezítik az európai kultúra tényleges jelenlétét;

115.

hangsúlyozza, hogy a kulturális és kreatív iparágakban nemzetközi kereskedelmi szempontból hatalmas potenciál rejlik, amelynek jelentőségét véleménye szerint – az adatgyűjtés nehézségei folytán – alábecsülik;

116.

felszólítja a Bizottságot, hogy a kétoldalú kereskedelmi megállapodások sokasodó számára tekintettel világos és átfogó stratégiát terjesszen az Európai Parlament elé az ezekhez a megállapodásokhoz csatolt kulturális együttműködési jegyzőkönyvekre vonatkozóan azzal a céllal, hogy az európai együttműködési kínálatot hozzáigazítsa a partnerországok kulturális és kreatív iparágainak igényeihez és sajátos jellemzőihez, tiszteletben tartva a WTO-ban vállalt kötelezettségeket, valamint az Unesco-egyezmény szellemét és szövegét;

117.

felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy fokozzák a kulturális és kreatív termékek és szolgáltatások kivitelét, valamint tegyenek erőfeszítéseket az európai kulturális és kreatív iparági kínálat EU-n kívül ismertségének növelésére;

118.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányának és parlamentjének.