This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52011DC0681
COMMUNICATION FROM THE COMMISSION TO THE EUROPEAN PARLIAMENT, THE COUNCIL, THE EUROPEAN ECONOMIC AND SOCIAL COMMITTEE AND THE COMMITTEE OF THE REGIONS A renewed EU strategy 2011-14 for Corporate Social Responsibility
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó megújult uniós stratégia (2011–2014)
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó megújult uniós stratégia (2011–2014)
/* COM/2011/0681 végleges */
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó megújult uniós stratégia (2011–2014) /* COM/2011/0681 végleges */
TARTALOMJEGYZÉK 1........... Bevezetés....................................................................................................................... 4 1.1........ A vállalati társadalmi
felelősségvállalás a vállatok érdeke….............................................. 4 1.2........ … és az egész társadalom érdeke is................................................................................ 4 1.3........ Miért most jelentkezik a Bizottság
ezzel az új stratégiával?............................................... 5 2........... A vállalati társadalmi
felelősségvállalásra vonatkozó uniós szakpolitika hatásának értékelése.... 5 3........... A vállalati társadalmi
felelősségvállalás modern értelmezése.............................................. 7 3.1........ Új meghatározás............................................................................................................. 7 3.2........ Nemzetközileg elismert elvek és
iránymutatások.............................................................. 8 3.3........ A többdimenziós jellegű
vállalati társadalmi felelősségvállalás............................................ 8 3.4........ A hatóságok és egyéb érdekelt felek
szerepe................................................................... 9 3.5........ A vállalati társadalmi
felelősségvállalás és a „társadalomtudatos vállalkozás” kezdeményezés 9 3.6........ A vállalati társadalmi
felelősségvállalás és a társadalmi párbeszéd..................................... 9 4........... A 2011 és 2014 közötti
időszakra vonatkozó cselekvési program.................................. 10 4.1........ A vállalati társadalmi
felelősségvállalás ismertségének növelése és a bevált módszerek
terjesztése 10 4.2........ A vállalkozások iránti bizalom
szintjének fejlesztése és nyomon követése........................ 11 4.3........ Az önszabályozási és
együttszabályozási folyamatok javítása.......................................... 11 4.4........ A vállalati társadalmi
felelősségvállalás piaci jutalmazásának javítása............................... 12 4.4.1..... Fogyasztás................................................................................................................... 12 4.4.2..... Közbeszerzés............................................................................................................... 12 4.4.3..... Befektetés.................................................................................................................... 13 4.5........ A társadalmi és környezetvédelmi
információ vállalati közzétételének javítása................. 13 4.6........ A vállalati társadalmi
felelősségvállalás további integrálása az oktatásba, a képzésbe és a
kutatásba 14 4.7........ A nemzeti és az az alatti
szintű vállalati társadalmi felelősségvállalási politikák
fontosságának hangsúlyozása 15 4.8........ A vállalati társadalmi
felelősségvállalás európai és globális megközelítésének jobb
összehangolása 15 4.8.1..... Összpontosítás a vállalati társadalmi
felelősségvállalás nemzetközileg elismert elveire és iránymutatásaira 15 4.8.2..... Az üzleti és emberi jogokra vonatkozó
irányadó ENSZ-alapelvek végrehajtása.............. 16 4.8.3..... A vállalati társadalmi
felelősségvállalás hangsúlyozása a világ más országaival és régióival való
kapcsolatokban 17 5........... Következtetés.............................................................................................................. 18
1.
Bevezetés
Az Európai Bizottság által korábban adott
meghatározás alapján a vállalati társadalmi felelősségvállalás alatt azt
az üzleti koncepciót értjük, melynek értelmében a vállalatok – önkéntes alapon
– társadalmi és környezetvédelmi szempontokat érvényesítenek üzleti
tevékenységük során és partnereikkel fenntartott kapcsolataikban[1]. A vállalati társadalmi felelősségvállalás
a vállalkozásoknak a társadalommal és a környezettel szembeni, a rájuk háruló
törvényi kötelezettségeken túlmenő felelősségére vonatkozik. Bizonyos
szabályozási intézkedések kedvezőbb környezetet teremtenek az önkéntes
társadalmi felelősséget vállaló vállalkozások számára.
1.1.
A vállalati társadalmi felelősségvállalás a
vállatok érdeke…
A vállalkozások versenyképességének
szempontjából egyre nagyobb jelentőséggel bír a vállalati társadalmi
felelősségvállalás stratégiai szempontú megközelítése. Egy ilyen
megközelítés a kockázatkezelésre, a költségmegtakarításra, a tőkéhez való
hozzáférésre, az ügyfélkapcsolatokra, az emberierőforrás-menedzsmentre és
az innovációs kapacitásra nézve egyaránt előnyös lehet[2]. Miután a vállalati társadalmi
felelősségvállalás megkívánja mind a belső, mind a külső
érdekelt felekkel szembeni felelősségvállalást, a vállalatok jobban tudnak
számolni a társadalmon belül gyorsan változó elvárásokkal és működési
renddel, és ezekből előnyt is tudnak kovácsolni. Következésképpen a
vállalati társadalmi felelősségvállalás az új piacok fejlődésének
mozgatórugójaként szolgálhat és lehetőségeket teremthet a növekedésre. A vállalati társadalmi felelősségvállalás
révén a vállalkozások a fenntartható üzleti modellek alapjául szolgáló hosszú
távú bizalmi viszonyt alakíthatnak ki a munkavállalókkal, a polgárokkal és
fogyasztókkal. A nagyobb fokú bizalom viszont hozzájárul a vállalkozások
innovációját és növekedését segítő környezet kialakításához.
1.2.
… és az egész
társadalom érdeke is
A vállalkozások a társadalmi
felelősségvállalás révén jelentősen hozzájárulhatnak az Európai Unió
a fenntartható fejlődésre és a kiemelkedően versenyképes szociális
piacgazdaságra vonatkozó szerződésbeli célkitűzéseinek megvalósításához.
A vállalati társadalmi felelősségvállalás az intelligens, fenntartható és
inkluzív növekedésre vonatkozó Európa 2020 stratégia célkitűzéseit –
többek között a 75%-os foglalkoztatási célt – is támogatja[3].
Különösen fontos a felelős üzletvitel abban az esetben, ha a magánszektor
szereplői nyújtanak közszolgáltatást. A vállalkozások társadalmi
felelősségi körébe tartozik a jelenlegi gazdasági válság társadalmi
hatásainak – mint a munkahelyek megszűnéséből adódó hatások –
enyhítéséhez nyújtott segítség. A vállalati társadalmi felelősségvállalás
olyan értékrendszert képvisel, amelyre egy összetartóbb társadalmat lehet
építeni, illetve a fenntartható gazdasági rendszer felé mutató átmenetet
alapozni.
1.3.
Miért most jelentkezik a Bizottság ezzel az új
stratégiával?
A
Tanács és az Európai Parlament is a vállalati szociális
felelősségvállalással kapcsolatos politikájának továbbfejlesztésére
szólította fel a Bizottságot[4].
Az Európa 2020 stratégia keretében a Bizottság elkötelezte magát a vállalati
társadalmi felelősségvállalás elősegítését szolgáló uniós stratégia
megújítása mellett. A Bizottság iparpolitikáról szóló 2010-es közleményében
előrebocsátotta a vállalati szociális felelősségvállalással
foglalkozó politikára vonatkozó új javaslat kidolgozását[5]. Az
egységes piaci intézkedéscsomagban jelezte, hogy 2011 végéig új közleményt
fogad el a vállalati szociális felelősségvállalásról[6]. A gazdasági válság és annak következményei a
társadalomra bizonyos mértékben aláásták a vállalkozásokba vetett bizalmat. A
közvélemény figyelmét a vállalkozások szociális és etikai kérdésekben
alkalmazott gyakorlatára irányították. A fenntartható növekedéshez, a
felelős üzleti magatartáshoz, illetve közép-, és hosszú távon a tartós
foglalkoztatás kialakításához kedvező feltételek megteremtése érdekében a
Bizottság újult erővel kívánja a vállalati szociális
felelősségvállalást ösztönözni.
2.
A vállalati társadalmi felelősségvállalásra
vonatkozó uniós szakpolitika hatásának értékelése
2001-es zöld könyve[7] óta és a
vállalati társadalmi felelősséggel foglalkozó európai egyeztető fórum
létrehozása révén a Bizottság úttörő szerepet játszott a vállalati
társadalmi felelősségvállalás elősegítésének szolgálatába állított
közpolitika kialakításában. A Bizottság 2006-ban meghirdetett egy új szakpolitikát,
amelynek központi elemét az „Európai szövetség a vállalkozások társadalmi
felelősségének ügyében” elnevezésű vállalkozásorientált
kezdeményezéshez nyújtott jelentős támogatás képezte[8]. A
szakpolitika az uniós fellépések terén 8 elsőbbséget élvező területet
is kijelölt: ismeretterjesztés és a bevált módszerek cseréje, a több érdekelt
fél részéről érkező kezdeményezések támogatása, együttműködés a
tagállamokkal, fogyasztói tájékoztatás és átláthatóság, kutatás, oktatás, kis-
és középvállalkozások, a vállalati társadalmi felelősségvállalás
nemzetközi vetülete. Az említett politika jóvoltából
előrelépések mutatkoztak a vállalatok társadalmi felelősségvállalása
terén. Ezt az alábbi mutatók tanúsítják: –
1990 és 2011 között 600-zal bővült az ENSZ
Globális Megállapodásában foglalt tíz vállalati felelősségvállalási elvhez
csatlakozó vállalatok száma, –
a közösségi környezetvédelmi vezetési és
hitelesítési rendszerben (EMAS) bejegyzett szervezetek száma 2006 és 2011
között 3300-ról 4600 fölé emelkedett[9], –
2006 és 2011 között 79-ről 140-re emelkedett a
világméretű vagy európai munkavállalói szervezetekkel – többek között a
munkaügyi előírásokról szóló – transznacionális vállalati megállapodást kötő
uniós vállalkozások száma, –
a vállalkozások számára kialakított, a szállítói
láncukon belüli munkakörülmények javítását célzó vállalkozásorientált európai
kezdeményezés, a Business Social Compliance Initiative tagjainak száma 2007 és
2011 között 69-ről 700-ra duzzadt, –
2006 és 2011 között 270-ről 850-re nőtt a
globális jelentési kezdeményezés iránymutatásainak megfelelően
fenntarthatósági jelentéseket közlő európai vállalkozások száma. A vezető vállalatok számos
kulcsfontosságú kérdést kezelő gyakorlati eszközt alakítottak ki a
vállalati szociális felelősséggel foglalkozó európai szövetségen keresztül[10]. Mintegy
180 vállalat nyilvánította ki a szövetség iránti támogatását. A szövetséget a
nemzeti munkaadói szövetségek is támogatták és számos kezdeményezést indítottak
a vállalkozások társadalmi felelősségvállalásának elősegítése
érdekében. Az előrelépés ellenére még maradtak
jelentős kihívások. Számos uniós társaság még nem teljes egészében
integrálta működési folyamataiba és alapstratégiájába a társadalmi és
környezeti szempontot. Az európai vállalkozások egy kis csoportját továbbra is
az emberi jogok megsértésével és alapvető munkaügyi normák figyelmen kívül
hagyásával vádolják. Az Európai Unió 27 tagállamából csak 15 rendelkezik a
vállalati társadalmi felelősségvállalás elősegítésére szolgáló
nemzeti politikai kerettel[11]. A Bizottság a vállalati szociális
felelősségvállalásra vonatkozó politikája által gyakorolt hatás fokozása
érdekében meghatározott néhány, az alábbiakban felsorolt tényezőt: –
a vállalkozások, a nem a vállalkozói szférához
tartozó érdekelt felek és a tagállamok szempontjaira is figyelemmel lévő
kiegyensúlyozott többoldalú megközelítés alkalmazása, –
világosabb elvárások a vállalkozásokkal szemben,
valamint a vállalkozások társadalmi felelősségvállalására adott
meghatározás összehangolása az új és naprakész nemzetközi elvekkel és irányvonalakkal, –
a felelős üzletvitel piaci ellentételezése,
többek között a befektetési politikán vagy a közbeszerzéseken keresztül, –
az ön- és társszabályozási rendszerek figyelembe
vétele, mivel fontos eszközét képzik a vállalkozások azon törekvésének, hogy teljesítsék
társadalmi felelősségüket, –
a társaságokon belül a társadalmi és környezeti
kérdésekkel kapcsolatos átláthatóság kezelése, figyelembe véve valamennyi
érdekelt fél – beleértve magukat a vállalkozásokat is – szempontjait, –
fokozott hangsúly fordítása a vállalati
felelősségvállalás egyre jelentősebb tényezőjét képező
emberi jogokra, –
a kiegészítő szabályozás szerepének elismerése
az önkéntes társadalmi felelősséget vállaló vállalkozások számára
kedvező környezet kialakításában. A közlemény a továbbiakban a vállalati
felelősségvállalás modern értelmezését mutatja be, ezen belül is egy
aktualizált meghatározást és egy új cselekvési programot ismertet. Ehhez a
2006-os politikára épít a dokumentum, de emellett olyan fontos új elemeket is
bevezet, amelyek hozzájárulhatnak a politika hatásának kiterjesztéséhez.
Igyekszik újfent megszilárdítani az EU globális befolyását e területen,
lehetővé téve ezzel érdekeinek és értékeinek megfelelőbb
érvényesítését a többi régióval és országgal fenntartott kapcsolatában. Ez az
uniós tagállamok szakpolitikáinak irányításában és összehangolásában is
segítségül fog szolgálni, és ezáltal csökken az eltérő megközelítések
alkalmazásának veszélye is, amely külön költségterheket róhat az egyszerre több
tagállamban működő vállalkozásokra.
3.
A vállalati társadalmi felelősségvállalás
modern értelmezése
3.1.
Új meghatározás
A Bizottság az
alábbi új meghatározást javasolja a vállalati társadalmi
felelősségvállalásra: „a vállalkozásoknak a társadalomra gyakorolt hatásuk
iránti felelőssége”. E kötelezettségvállalás teljesítésének
előfeltétele az alkalmazandó jogszabályok betartása, illetve a szociális
partnerek között létrejött kollektív megállapodások tiszteletben tartása Ahhoz,
hogy a vállalkozások teljes mértékben eleget tudjanak tenni társadalmi
felelősségvállalásuknak, az érintett területeket képviselő érdekelt
felek szoros bevonása mellett ki kell alakítaniuk a társadalmi, környezeti,
etikai, emberi jogi és fogyasztói kérdések üzleti tevékenységükbe és
alapstratégiájukba való beépítését szolgáló folyamatot a következő céllal: –
a tulajdonosaik/részvényeseik és a többi érdekelt
fél, valamint tágabb értelemben véve a társadalom számára a lehető legtöbb
közös érték előállítása, –
a tevékenységük révén felmerülő lehetséges
negatív hatások felismerése, megelőzése és enyhítése. A folyamat
összetettsége az olyan tényezőktől függ majd, mint a vállalkozás
mérete és tevékenységének természete. A legtöbb kis- és középvállalkozás,
köztük is főként a mikrovállalkozások számára a vállalati társadalmi
felelősségvállalás valószínűleg informális és ösztönös marad. A lehető
legtöbb közös érték létrehozása érdekében a vállalkozásokat arra ösztönzik,
hogy a vállalati társadalmi felelősségvállalással kapcsolatban hosszú távú
stratégiai megközelítést alkalmazzanak és tárják fel a társadalmi jóléthez, a
jobb minőségű és termelékenyebb munkahelyek létrehozásához
vezető innovatív termékek, szolgáltatások és üzleti modellek
kialakításának lehetőségeit. Az általuk
esetlegesen gyakorolt negatív hatások beazonosítása, megelőzése és
enyhítése érdekében arra ösztönzik a nagyvállalkozásokat, illetve azokat a
vállalkozásokat, amelyek tevékenysége ilyen kockázatokat rejt magában, hogy
többek között szállítói láncukon keresztül végezzenek kockázatalapú
átvilágítást. Egyes vállalkozási
formák, mint a szövetkezetek, kölcsönös önsegélyező társaságok, családi
vállalkozások, a felelős üzletvitel kialakítására különösen alkalmas
tulajdonviszonyokkal és irányítási struktúrákkal rendelkeznek.
3.2.
Nemzetközileg elismert elvek és iránymutatások
A vállalati társadalmi felelősségvállalás
hivatalos megközelítése iránt érdeklődő vállalatok, főként a
nagyvállalatok számára mérvadó útmutatást adnak a nemzetközileg elismert elvek
és iránymutatások, ilyenek például a multinacionális vállalatokra vonatkozó nemrégiben
aktualizált OECD-iránymutatások, a ENSZ „Globális Megállapodásában”
szereplő tíz elv, a vállalatok társadalmi felelősségvállalásával
kapcsolatos iránymutatásokat tartalmazó ISO 26000 szabvány, a multinacionális
vállalatokról és a szociális politikára vonatkozó elvekről szóló
háromoldalú ILO-nyilatkozat, valamint az üzleti és emberi jogokra vonatkozó
irányadó ENSZ-alapelvek. Ezek a legfontosabb nemzetközileg elismert elvek és
iránymutatások folyamatosan fejlődő és nemrégiben megerősített
globális keretet biztosítanak a vállalati társadalmi
felelősségvállaláshoz. A vállalati társadalmi felelősségvállalás
elősegítését célzó európai politikát teljesen össze kell hangolni ezzel a
kerettel.
3.3.
A többdimenziós jellegű vállalati társadalmi
felelősségvállalás
A fenti elvek és iránymutatások értelmében a
vállalati társadalmi felelősségvállalás az alábbi területekre mindenképpen
vonatkozik: emberi jogok, munkaügyi és foglalkoztatási kérdések (például
képzés, sokszínűség, nemek közötti egyenlőség, a munkavállalók egészsége
és jóléte), környezetvédelmi kérdések (például biológiai sokféleség,
éghajlatváltozás, erőforrás-hatékonyság, életciklus-értékelés és
szennyezés-megelőzés), valamint a vesztegetés és a korrupció elleni
küzdelem. A közösség bevonása és fejlesztése, a fogyatékos személyek
beilleszkedése a társadalomba, a fogyasztók érdekei és ezen belül is a
magánélethez való joguk is a vállalati társadalmi felelősségvállalással
kapcsolatos tematika részét képezi. Az szállítói láncon keresztül történő
társadalmi és környezeti felelősségvállalás támogatása, valamint a nem
pénzügyi információk közzététele elismerten fontos, több területet érintő
kérdéskörnek számít. A Bizottság közleményt fogadott el az önkéntesség
szerepéről az EU szakpolitikáiban, amelyben a munkavállalói önkéntességet
a vállalati társadalmi felelősségvállalás megnyilvánulásának tekinti[12]. Továbbá a Bizottság az államközi
kapcsolatokban a jó adóügyi kormányzás három elvének, az átláthatóságnak, az
információcserének és a tisztességes adóversenynek az alkalmazását ösztönzi. A
vállalkozásokat is arra bátorítja, hogy lehetőség szerint törekedjenek e
három elv megvalósítására.
3.4.
A hatóságok és egyéb érdekelt felek szerepe
A vállalati
társadalmi felelősségvállalás kialakítását a vállalkozásoknak kell
irányítaniuk. A hatóságoknak támogatást kell biztosítaniuk a gondosan
összeválogatott önkéntes szakpolitikai intézkedéseken, szükség esetén pedig
például az átláthatóságot elősegítő, a felelős üzletvitel
érdekében kialakított piaci ösztönzők felállítását és a vállalati
elszámoltathatóságot szolgáló kiegészítő szabályozásokon keresztül. A vállalkozásoknak rugalmasságot kell
biztosítani ahhoz, hogy a saját viszonyaiknak megfelelő innovációkat
végezhessenek, illetve ezekhez alkalmazkodó megközelítést alakíthassanak ki a
vállalati társadalmi felelősségvállalás terén. Ugyanakkor számos
vállalkozás a hatóságok által támogatott elveket és iránymutatásokat vállalati
politikájuk és teljesítményük vonatkozásában összehasonlító alapként, illetve
az egyenlő feltételeket elősegítő tényezőként tekinti. A szakszervezetek és a civil szervezetek
számba veszik a problémákat, a helyzet javítása érdekében nyomást gyakorolnak
és a problémákra közösen megoldást keresve konstruktív együttműködést
folytathatnak a vállalatokkal. A fogyasztóknak és befektetőknek az általuk
hozott fogyasztói és befektetői döntések révén megvannak az eszközei arra,
hogy a piacot a társadalmi felelősséget vállaló vállalkozások
megjutalmazására ösztönözzék. A média a vállalkozások által gyakorolt pozitív
és negatív hatásokra is felhívhatja a figyelmet. A hatóságoknak és az említett
többi érdekelt félnek is felelősséget kell viselniük a társadalommal
szemben, többek között a vállalkozásokkal fenntartott kapcsolataikban.
3.5.
A vállalati társadalmi felelősségvállalás és a
„társadalomtudatos vállalkozás” kezdeményezés
A vállalati
társadalmi felelősségvállalás minden vállalkozásra alkalmazható. E
közlemény mellett elfogadtak egy kiegészítő, ugyanakkor önálló
kezdeményezést a „társadalomtudatos vállalkozásról”, amely kifejezetten azokra
a vállalkozásokra vonatkozik, amelyek elsődlegesen egyértelmű
társadalmi és/vagy környezetvédelmi céllal jöttek létre, a profitot ezeken a
területeken forgatják vissza, és amelyek belső szervezeti felépítésében is
a társadalmi célkitűzések tükröződnek[13]. Ez a
kezdeményezés a társadalomtudatos vállalkozások és a társadalomtudatos
innováció virágzásához szükséges ökoszisztémával foglalkozik és hozzájárul az
európai szociális piacgazdasághoz.
3.6.
A vállalati társadalmi felelősségvállalás és a
társadalmi párbeszéd
Az elmúlt években az ágazati szociális
párbeszédért felelős európai bizottságok népszerűsítették a helyes
vállalati társadalmi felelősségvállalási gyakorlatokat és iránymutatásokat
fektettek le[14].
A Bizottság felkarolja az ilyen kezdeményezéseket és elismeri, hogy a vállalati
társadalmi felelősségvállalás hozzájárul a szociális párbeszédhez, illetve
annak helyébe lép. A vállalatok és európai vagy
világméretű munkavállalói szervezetek között kötött transznacionális
vállalati megállapodásokon keresztül is létrejöttek innovatív és hatékony
politikák a vállalati társadalmi felelősségvállalás terén[15]. Az EU
aktívan támogatja a transznacionális vállalati megállapodásokat és kialakít egy
olyan adatbázist, amelyben ezek a megállapodások megtalálhatók.
4.
A 2011 és 2014 közötti időszakra vonatkozó
cselekvési program
A cselekvési program a Bizottság
kötelezettségvállalását tartalmazza, illetve javaslatokat fogalmaz meg a
vállalkozások, a tagállamok és a többi érdekelt csoport számára. A program
végrehajtásakor a Bizottság végig figyelembe veszi a kkv-k jellegzetességeit, a
rendelkezésükre álló korlátozott forrásokat és kerüli a felesleges
adminisztratív terheket.
4.1.
A vállalati társadalmi felelősségvállalás
ismertségének növelése és a bevált módszerek terjesztése
Az EU segítheti a
helyes gyakorlat elterjesztését, az egymástól való tanulást és ösztönözheti a
vállalkozásokat a vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó
egyéni stratégiai megközelítés kidolgozására azáltal, hogy a vállalati
társadalmi felelősségvállalás terén tett erőfeszítéseikért nyilvános
elismerésben részesíti a vállalatokat. A tagállamokban indított
kezdeményezésekből leszűrt tanulságokra építve, a kis- és
középvállalkozások számára a vállalati társadalmi felelősségvállalás terén
biztosított tanácsadás minőségének és igénybevehetőségének javítása
érdekében a Bizottság támogatja a kkv-k közvetítő szervezeteinek
kapacitásépítését. A Bizottság a döntő fontosságú társadalmi
és környezeti kérdésekre vonatkozóan sokféle programot indított útjára, amelyekben
együttműködik vállalkozásokkal és más érdekelt felekkel [16]. Az
Európa 2020 stratégia sikere szempontjából fontos a vállalkozásokkal való
együttműködés kiépítése. A Bizottság ezért elősegíti a
vállalkozásokkal és a többi érdekelt féllel a következő témákról
folytatott párbeszédet: foglalkoztathatóság, demográfiai változás, aktív
idősödés[17]
és munkahelyi kihívások (ide tartozik még a sokszínűség kezelése, a nemek
közötti egyenlőség, az oktatás és képzés, valamint a munkavállalók
egészsége és jóléte). A Bizottság főként az ágazati megközelítésre és az
szállítói láncon keresztül meghonosított felelős üzletvitelre
összpontosít. A CSR Europe „Vállalkozás 2020" címet
viselő kezdeményezése kifejezetten az EU szakpolitikai
célkitűzéseihez illeszkedő vállalkozásvezetési kezdeményezés a
vállalati társadalmi felelősségvállalás terén. A Bizottság segítséget fog
nyújtani a kezdeményezés kezdeti eredményeinek 2012 végéig történő
felülvizsgálatához és a további lépések meghatározásához. A Bizottság szándéka: 1.
számos érintett ipari ágazatban a vállalkozások,
munkavállalók és egyéb érdekelt felek számára a vállalati társadalmi
felelősségvállalással kapcsolatos, az érdekelt feleket
egybegyűjtő platformok létrehozása 2013 folyamán, az egyes ágazatok
szempontjából fontos, a vállalati társadalmi felsőségvállalást érintő
kérdésekkel kapcsolatos nyilvános kötelezettségvállalás és a haladás közös
nyomon követése érdekében; 2.
a vállalkozások és a többi érdekelt fél közötti
vállalati felelősségvállalási partnerséget honoráló európai díj bevezetése
2012-től.
4.2.
A vállalkozások iránti bizalom szintjének
fejlesztése és nyomon követése
Ahogy minden szervezet esetén, beleértve a
kormányokat és magát az EU-t is, a vállalkozások számára is fontos a polgárok
bizalma. Az európai üzleti közösségnek arra kell törekednie, hogy a társadalmon
belül a legnagyobb bizalmat élvező szervezeti tömörülések közé kerüljön. A
polgárok elvárásai és az általuk tapasztalt üzleti magatartás között gyakran
tátong szakadék. Az eltérés részben néhány vállalkozás felelőtlen
magatartásával, illetve azokkal az esetekkel magyarázható, amikor a
vállalkozások felnagyítják környezetvédelemi vagy szociális tevékenységeiket.
Néha ez a különbség abból is adódik, hogy egyes vállalkozások nem teljesen
értik a gyorsan változó társadalmi elvárásokat, illetve a polgárok nem
rendelkeznek elegendő ismerettel a vállalkozások eredményei és a velük
szemben alkalmazott megkötések tekintetében. A Bizottság szándéka: 3.
a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló
irányelv[18]
végrehajtásáról szóló 2012-re előirányzott jelentés keretében foglalkozni
a termékek környezeti hatásaira vonatkozó megtévesztő marketinggel (green-washing
– „zöldre festés”); 4.
nyílt vita kezdeményezése a polgárokkal, a
vállalkozásokkal és a többi érdekelt féllel a vállalkozások szerepéről és
a bennük rejlő lehetőségekről a 21. században, a közös megértés
és elvárások előmozdítása, valamint a polgárok vállalkozásokkal szembeni
bizalmának és a vállalati társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos
attitűdjének időszakos felmérése érdekében.
4.3.
Az önszabályozási és együttszabályozási folyamatok
javítása
A vállalkozások gyakran vesznek részt
önszabályozási és együttszabályozási folyamatokban, például az ágazat egészére
vonatkozó, a kérdéses ágazatot érintő társadalmi kérdésekről szóló
magatartási kódexek kidolgozásában. Ha ezeket a folyamatokat megfelelően
tervezik meg, számíthatnak az érdekelt felek támogatására, és a felelős
üzletvitel biztosításának hatékony eszközeivé válhatnak. Az EU az önszabályozást
és az együttszabályozást a jobb szabályozásra vonatkozó ütemterv[19]
részeként ismeri el. A tapasztalat azt mutatja, hogy az
önszabályozási és az együttszabályozási folyamatok akkor a leghatékonyabbak,
ha: a kérdések valamennyi érdekelt fél részvételével történő kezdeti nyílt
elemzésén alapulnak, olyan hatóságok részvételével, mint az Európai Bizottság,
és amennyiben szükséges, általuk összehívva; egy későbbi fázisban
valamennyi érintett érdekelt fél egyértelmű kötelezettségvállalását
eredményezi, eredményességi mutatókkal együtt; objektív ellenőrző
mechanizmusokat és teljesítményértékelést biztosítanak, valamint annak
lehetőségét, hogy a kötelezettségvállalásokat szükség szerint
tökéletesíteni lehessen; és ha rendelkeznek egy olyan hatékony elszámoltathatósági
mechanizmussal, amely a megfelelés hiányára vonatkozó panaszok kezelésére
szolgál. A Bizottság szándéka: 5.
a vállalkozásokkal és más érdekelt felekkel együtt
2012-ben el kell indítani egy folyamatot az önszabályozási és
együttszabályozási gyakorlatokra vonatkozó helyes módszerek kódexének
kidolgozására, amely várhatóan javít majd a vállalati társadalmi
felelősségvállalás folyamatának hatékonyságán.
4.4.
A vállalati társadalmi felelősségvállalás
piaci jutalmazásának javítása
Jóllehet egyre inkább elismerik a vállalati
társadalmi felelősségvállalásnak a versenyképességre gyakorolt pozitív
hatását, a vállalkozásoknak még mindig azzal kell szembesülniük, hogy a
társadalmi szempontból legfelelősségteljesebb lépések nem feltétlenül
egyeznek meg a pénzügyileg legkedvezőbbekkel, legalábbis rövid távon. A
EU-nak maximálisan ki kellene használnia a fogyasztás, a közbeszerzés és a
beruházások területére vonatkozó szakpolitikákat, hogy erősítse a
vállalati társadalmi felelősségvállalás piaci ösztönzőit.
4.4.1.
Fogyasztás
Az utóbbi években a fogyasztók egyre nagyobb
figyelmet szentelnek a vállalati társadalmi felelősségvállalással
kapcsolatos kérdéseknek, de jelentős akadályok továbbra is vannak, például
a nem kellő tájékozottság, esetenként felár fizetésének szükségessége,
valamint a kellően megalapozott választáshoz szükséges információhoz való
könnyű hozzáférés hiánya. Egyes vállalkozásoknak úttörő szerepük van
abban, hogy a fogyasztók környezettudatos döntéseket tudjanak hozni. A
fenntartható fogyasztásra és termelésre irányuló cselekvési terv
felülvizsgálata lehetőséget kínál olyan új intézkedések meghatározására,
amelyek megkönnyítik a felelősségteljes fogyasztást.
4.4.2.
Közbeszerzés
A Bizottság indikatív célt tűzött ki,
miszerint 2010-re az EU-ban a közbeszerzések 50%-ának meg kell felelnie az
elfogadott környezetvédelmi kritériumoknak. 2011-ben a Bizottság útmutatást
tett közzé a szociálisan felelős közbeszerzésről, kifejtve, hogyan
lehet a szociális megfontolásokat a közbeszerzésekbe építeni, ugyanakkor tiszteletben
tartani a már meglévő uniós jogi keretet[20]. A társadalmilag felelős
közbeszerzésbe a hatóságok olyan pozitív intézkedései is tartozhatnak,
amelyekkel segítik az alulképviselt vállalkozásokat, például a kkv-kat, a
közbeszerzési piachoz való hozzáféréshez. Felkérik a tagállamokat és a közigazgatás
különböző szintjén működő hatóságokat, hogy teljes mértékben
használják ki a közbeszerzés jelenlegi jogi keretei által nyújtott valamennyi
lehetőséget. Különösen a környezetvédelmi és szociális kritériumokat kell
olyan módon integrálni a közbeszerzésekbe, hogy azok ne érintsék hátrányosan a
kkv-kat, és a Szerződésnek a megkülönböztetésmentességre, az egyenlő
bánásmódra és az átláthatóságra vonatkozó rendelkezéseinek megfeleljenek. A Bizottság szándéka: 6.
a közbeszerzési irányelvek 2011-es
felülvizsgálatának részeként meg kell könnyíteni a szociális és
környezetvédelmi megfontolások közbeszerzésekbe való jobb integrálását anélkül,
hogy az ajánlatkérőkre vagy vállalkozásokra további adminisztratív
terheket rónának, ugyanakkor nem veszélyeztetve azt az elvet, hogy a
gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatoknak ítéljék oda a szerződéseket.
4.4.3.
Befektetés
Válaszul a pénzügyi válságra, a Bizottság
szabályozási javaslatokat tesz egy felelősségteljesebb és átláthatóbb
pénzügyi rendszer biztosítása érdekében. Azáltal, hogy kellően figyelembe
veszik a releváns, nem pénzügyi információkat, a befektetők a tőke
hatékonyabb elosztásához járulhatnak hozzá, és könnyebben elérhetik hosszabb
távú befektetési céljaikat. A Bizottság támogatja a befektetők kapacitásépítését
arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet integrálni a nem pénzügyi információkat a
befektetési döntésekbe. Ebben a vonatkozásban a Bizottság arra biztatja a
vállalkozásokat, hogy a jó adóügyi kormányzás normáinak alkalmazásával
kapcsolatos információkat tegyék közzé. Felhívják az európai pénzügyi
eszközkezelőket és eszköztulajdonosokat, különösen a nyugdíjalapokat, hogy
csatlakozzanak az ENSZ Felelős Befektetési Elvek kezdeményezéshez. A
hatságoknak különös felelősségük abban, hogy ösztönözzék a vállalati
társadalmi felelősségvállalást azokban a vállalkozásokban, amelyeknek
tulajdonosai, illetve amelyekbe befektetnek. A Bizottság szándéka: 7.
fontolóra kell venni valamennyi befektetetési
alapra és pénzügyi intézményre nézve egy olyan követelmény bevezetését, hogy
ügyfeleiket (polgárok, vállalkozások, hatóságok, stb.) tájékoztatniuk kell
bármilyen etikai vagy felelős befektetési kritériumról, amelyet
alkalmaznak, illetve bármely szabványról vagy magatartási kódexről,
amelyet elfogadnak.
4.5.
A társadalmi és környezetvédelmi információ
vállalati közzétételének javítása
A társadalmi és környezetvédelmi információ,
többek között az éghajlattal kapcsolatos információ közzététele megkönnyítheti
az érdekelt felekkel való kapcsolattartást és az anyagi fenntarthatóság
kockázatainak felismerését. Az elszámoltathatóság fontos eleme, mely
hozzájárulhat a vállalkozások iránti általános bizalom megteremtéséhez. A
vállalkozások és más érdekelt felek igényeinek teljesítése érdekében az
információgyűjtés legyen tárgyilagos és költséghatékony. Egyes tagállamok nem pénzügyi információk
nyilvánosságra hozatalára vonatkozó követelményeket vezettek be, amelyek
túlmutatnak a jelenlegi uniós jogszabályokon[21]. Fennáll a lehetősége annak, hogy a
különféle nemzeti követelmények újabb költségeket jelentenének a több mint egy
tagállamban működő vállalkozások számára. Egyre több vállalat tesz közzé társadalmi és
környezetvédelmi információt. A kis- és középvállalkozások gyakran informálisan
és önkéntes alapon adnak tájékoztatást. Az egyik forrás becslései szerint
körülbelül 2500 európai vállalat tesz közzé jelentéseket a vállalati társadalmi
felelősségről, illetve a fenntarthatóságról, és ezzel világszinten
vezető szerepet[22]
biztosít az EU-nak. Ez a szám azonban csak töredéke az Unióban működő
42 000 nagyvállalatnak. A társadalmi és környezetvédelmi információ
közzétételére vonatkozóan több nemzetközi keret létezik, többek között a
Globális Jelentéstételi Kezdeményezés. Az integrált pénzügyi és nem pénzügyi
jelentés közép- és hosszú távon fontos célt képvisel, és a Bizottság
érdeklődve figyeli a Nemzetközi Integrált Jelentéstételt Segítő
Bizottság munkáját. Az egységes piaci intézkedéscsomagban
bejelentett egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében a Bizottság
jogalkotási javaslatot terjeszt elő a valamennyi ágazat vállalatai által
nyújtott társadalmi és környezetvédelmi információk átláthatóságáról. Jelenleg
folyamatban van e javaslat – melyben szerepel majd a versenyképességre
gyakorolt hatás vizsgálata és egy kkv-vizsgálat – lehetséges változatainak
hatásvizsgálata. A Bizottság jelenleg egy olyan szakpolitika kidolgozását
végzi, amely arra ösztönözné a vállalatokat, hogy egy közös, az életcikluson
alapuló módszerrel mérjék és értékeljék környezeti teljesítményüket, amelyet
közzétételi célra is fel lehet használható. Minden szervezetet, a civil társadalmi
szervezeteket és a hatóságokat is beleértve, arra ösztönöznek, hogy javítsák a
saját társadalmi és környezeti teljesítményükre vonatkozó adatok közzétételét.
4.6.
A vállalati társadalmi felelősségvállalás
további integrálása az oktatásba, a képzésbe és a kutatásba
A vállalati társadalmi felelősségvállalás
továbbfejlesztéséhez új készségekre, valamint az értékek és a magatartás
megváltoztatására van szükség. A tagállamoknak fontos szerepük lehet abban,
hogy az oktatási létesítményeket – többek között középiskolai és egyetemi
szinten is – arra ösztönözzék, hogy integrálják a vállalati társadalmi
felelősségvállalást, a fenntartható fejlődést és a felelős
polgárság értékeit az erre a területre vonatkozó tantervekbe. Az európai üzleti
főiskolákat arra ösztönzik, hogy csatlakozzanak a ENSZ
Felelősségteljes Vezetői Oktatási Elvek kezdeményezéséhez. A magas színvonalú tudományos kutatás
támogatja az üzleti gyakorlat és a közpolitika fejlődését a vállalati
társadalmi felelősségvállalás területén. A további kutatásnak a hatodik és
a hetedik uniós keretprogramok alatt finanszírozott projektek eredményeire kell
épülnie. A Bizottság megvizsgálja majd a vállalati társadalmi
felelősségvállalásra vonatkozó további kutatás és innováció
finanszírozásának, valamint a hetedik keretprogram és utódja, a Horizont 2020
keretében még finanszírozott kutatás vállalati társadalmi
felelősségvállalás elveinek és iránymutatásainak támogatási, továbbá az
Európai Kutatási Térség építésének lehetőségeit. A Bizottság szándéka: 8.
az EU egész életen át tartó tanulás és Fiatalok
lendületben programja keretében történő, a vállalati társadalmi
felelősségvállalásra vonatkozó oktatási és képzési projektekre további
pénzügyi támogatást kell nyújtani, és 2012-ben kampányt kell indítani, amellyel
felhívják az oktatási szakemberek és vállalkozások figyelmét a vállalati
társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos együttműködés
fontosságára.
4.7.
A nemzeti és az az alatti szintű vállalati
társadalmi felelősségvállalási politikák fontosságának hangsúlyozása
Számos, a vállalati társadalmi
felelősségvállalás támogatását célzó közpolitikai intézkedést nemzeti,
regionális és helyi szinten lehet legjobban végrehajtani. Ösztönözzük a helyi
és regionális hatóságokat az uniós strukturális alapok ésszerű
felhasználására, a vállalati társadalmi felelősségvállalás fejlesztésének
támogatására, különösen a kkv-k között, valamint arra, hogy vállalatokkal
alkossanak partnerséget a szegénységgel és a társadalmi befogadással
kapcsolatos problémák jobb kezelése érdekében. A Bizottság szándéka: 9.
2012-ben a tagállamokkal együttműködve a
nemzeti vállalati társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos kölcsönös
felülvizsgálati mechanizmus létrehozása. A Bizottság felkéri A a tagállamokat, hogy az Európa 2020 stratégia támogatására
2012 közepére fejlesszék ki, vagy tegyék napra késszé a vállalati társadalmi
felelősségvállalás támogatását célzó saját terveiket vagy a kiemelt
intézkedések nemzeti jegyzékét, hivatkozva a vállalati társadalmi
felelősségvállalás nemzetközileg elismert elveire és iránymutatásaira,
vállalkozásokkal és más érdekelt felekkel együttműködve, az ebben a
közleményben felmerült kérdések figyelembevételével.
4.8.
A vállalati társadalmi felelősségvállalás
európai és globális megközelítésének jobb összehangolása
Az Európai Uniónak támogatnia kell az európai
érdekeket a nemzetközi vállalati társadalmi felelősségvállalással
kapcsolatos szakpolitika kialakítása területén, ugyanakkor saját vállalati
társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos szakpolitikáiban biztosítania
kell a nemzetközileg elismert elvek és iránymutatások integrációját.
4.8.1.
Összpontosítás a vállalati társadalmi
felelősségvállalás nemzetközileg elismert elveire és iránymutatásaira
A kiegyensúlyozottabb versenyfeltételek
támogatása érdekében a Bizottság megerősíti a tagállamokkal, a
partnerországokkal és az érintett nemzetközi fórumokkal való
együttműködését, hogy elősegítse a nemzetközileg elismert elvek és
iránymutatások tiszteletben tartását, valamint a köztük lévő összhangot.
Ez a megközelítés arra készteti az uniós vállalkozásokat, hogy jobban
tiszteletben tartsák ezeket az elveket és iránymutatásokat. Az OECD-iránymutatások a multinacionális
vállalatok számára készült kormányzatok által kidolgozott ajánlások. A
Bizottság üdvözli azt a tényt, hogy az OECD-hez nem tartozó országok is tartják
magukat az iránymutatásokhoz. A kormányzati támogatáson túl az
iránymutatásoknak határozott végrehajtási és panaszkezelési mechanizmusuk van,
a részt vevő országok által létrehozott nemzeti kapcsolattartó pontok
hálózata, amely segítheti a vállalkozásokat és az érdekelt feleket a gyakorlati
kérdések megoldásában, többek között közvetítés és egyeztetés segítségével. A Bizottság szándéka: 10.
Ellenőrizni az ezernél több alkalmazottat
foglalkoztató európai vállalkozások azon kötelezettségvállalását, hogy
figyelembe veszik a vállalati társadalmi felelősségvállalás nemzetközileg
elismert elveit és iránymutatásait, és hogy saját műveleteinél figyelembe
veszi a társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó ISO 26000-os szabványt. A Bizottság felkéri B valamennyi európai nagyvállalatot, hogy 2014-ig
vállaljanak kötelezettséget arra, hogy a vállalati társadalmi
felelősségvállaláshoz való hozzáállásuk kialakításakor a következő
elvek és iránymutatások közül legalább egyet figyelembe vesznek: Az ENSZ
Globális Megállapodása, a multinacionális vállalatokra vonatkozó
OECD-iránymutatások, vagy a vállalatok társadalmi felelősségvállalásával
kapcsolatos iránymutatásokat tartalmazó ISO 26000 szabvány. C valamennyi Európában székhellyel rendelkező
multinacionális vállalkozást, hogy 2014-ig vállaljon kötelezettséget arra, hogy
tiszteletben tartja a multinacionális vállalatokról és a szociális politikára
vonatkozó elvekről szóló háromoldalú ILO-nyilatkozatot.
4.8.2.
Az üzleti és emberi jogokra vonatkozó irányadó
ENSZ-alapelvek[23] végrehajtása
Komoly kihívást jelent az üzleti és emberi
jogokra vonatkozó uniós szakpolitikák koherenciájának javítása. Az irányadó
ENSZ-alapelvek jobb végrehajtása hozzájárul majd a konkrét emberi jogi
kérdésekre és az alapvető munkaügyi normákra, többek között a
gyermekmunkára, a börtönmunkára, az emberkereskedelemre, a nemek közötti
egyenlőségre, a megkülönböztetésmentességre, az egyesülés szabadságára és
a kollektív tárgyalásokhoz való jogra vonatkozó uniós célkitűzésekhez. Egy
folyamat, amelyben vállalkozások, partnerországokban lévő EU-küldöttségek,
és helyi civil társadalmi szervezetek szereplői, különösen az emberi jogi
szervezetek és jogvédők vesznek részt, segít majd azoknak a kihívásoknak a
megértésében, amelyekkel olyan országokban kell a vállalatoknak szembenézniük,
ahol az állam nem tesz eleget az emberi jogok védelmére vonatkozó
kötelezettségeinek. A Bizottság szándéka: 11.
2012-ben vállalkozásokkal és érdekelt felekkel
együtt dolgozni annak érdekében, hogy korlátozott számú érdekelt ipari ágazat
számára emberi jogi útmutatást dolgozzon ki, valamint az irányadó
ENSZ-alapelvek alapján kis- és középvállalkozásoknak nyújtson útmutatást. 12.
2012 végéig jelentést tesz közzé az uniós prioritásokról
az irányadó ENSZ-alapelvek végrehajtása során, és azt követően rendszeres
időközönként jelentéseket tesz közzé[24]. A Bizottság: D Elvárja, hogy valamennyi európai vállalkozás tegyen eleget
a vállalati társadalmi felelősségvállalás emberi jogok tiszteletére
vonatkozó elvárásának, az irányadó ENSZ-alapelvekben meghatározottak szerint. E Felkéri az uniós tagállamokat, hogy 2012 végéig
dolgozzanak ki nemzeti terveket az irányadó ENSZ-alapelvek végrehajtására.
4.8.3.
A vállalati társadalmi felelősségvállalás hangsúlyozása
a világ más országaival és régióival való kapcsolatokban
A vállalati társadalmi felelősségvállalás
nemzetközileg elismert iránymutatásai és elvei olyan értékeket képviselnek,
amelyeket az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országoknak vállalniuk kell,
ezért a csatlakozási folyamat során a Bizottság továbbra is foglalkozik ezzel a
kérdéssel. A vállalati társadalmi
felelősségvállalást a Bizottság a külpolitikáiban is támogatja.
Világméretű kampányok és kiegészítő jogszabályok együttes
alkalmazásával továbbra is arra törekszik majd, hogy a vállalati társadalmi
felelősségvállalás nemzetközileg elismert irányvonalait és elveit
szélesebb körben elterjessze, lehetővé téve ezáltal, hogy az uniós
vállalkozások pozitív hatással legyenek a külföldi gazdaságokra és
társadalmakra. A kereskedelem és fejlesztés területén a Bizottság
megfelelő javaslatokat fog tenni. Továbbá, adott esetben javaslatot tesz
arra, hogy a partnerországokkal és régiókkal már megalapozott párbeszédekben
foglalkozzanak a vállalati társadalmi felelősségvállalás kérdésével. Az uniós
fejlesztési politika felismeri a vállalati társadalmi felelősségvállalás
támogatásának szükségességét[25].
A szociális és környezetvédelmi normák tiszteletének támogatásával az uniós
vállalkozások a fejlődő országokban elősegíthetik a jobb
kormányzást és az inkluzív növekedést. Az olyan üzleti modellek, amelyek a
szegényeket fogyasztóknak, termelőknek és forgalmazóknak tekintik, segítik
maximalizálni a fejlesztő hatást. Az uniós fejlesztési együttműködésben
valamint a természeti és az emberi tevékenység okozta katasztrófákra adott
uniós válaszokban egyre fontosabb szempont lesz a szinergiák keresése a
magánszektorral. Ebben a tekintetben a munkavállalói önkéntesség terén fontos
szerepet játszhatnak a vállalkozások. A jövőbeni Európai Önkéntes
Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest jó eszközként szolgálhatja a
magánszektorral létrejött szinergiák jobb kihasználását. A Bizottság szándéka: 13.
Lehetséges módokat kell meghatározni a
felelősségteljes üzleti magatartás támogatására a harmadik országokra
vonatkozó befogadóbb és fenntarthatóbb élénkítést és növekedést célzó
jövőbeli szakpolitikai kezdeményezésekben.
5.
Következtetés
A Bizottság a tagállamokkal, a
vállalkozásokkal és más érdekelt felekkel együttműködve rendszeresen figyelemmel
kíséri az eredményeket, és közösen előkészítik a 2014 közepén tartandó
felülvizsgálati ülést. Az ülés előkészítésének keretében a Bizottság
jelentést tesz közzé az ebben a közleményben megjelölt cselekvési program
végrehajtásáról. Ez koordináltabb munkamódszereket követel majd a vállalkozások
társadalmi felelősségével foglalkozó többoldalú európai fórum és a
vállalati társadalmi felelősségvállalás tagállami képviselőinek magas
szintű csoportja között. A Bizottság erről 2011 végére operatív
javaslatot nyújt be. E közlemény alapján az Európai Bizottság
üdvözölné a Tanácstól, az Európai Parlamenttől, a Gazdasági és Szociális
Bizottságtól, a Régiók Bizottságától, vállalkozásoktól és más érdekelt
felektől érkező kötelezettségvállalásokat, valamint az építő
vita lehetőségét. A Bizottság felszólítja az európai üzleti
világ vezetőit, többek között a pénzügyi szektorból érkezőket, hogy
2012 közepe előtt nyílt és elszámoltatható módon vállaljanak
kötelezettséget arra, hogy a hatóságokkal és más érdekelt felekkel szorosan
együttműködve, és egyértelmű célokat tűzve ki 2015-re és
2020-ra, a jövőben sokkal nagyobb számú uniós vállalkozás támogatja majd a
felelősségteljes üzleti magatartást. [1] COM(2001)366 [2] 2008. évi
európai versenyképességi jelentés (COM(2008)774) és a jelentést kísérő
szolgálati munkadokumentum SEC(2008) 2853. [3] Az Európa
2020 stratégia keretébe illeszkedő számos kiemelt kezdeményezés hivatkozik
a vállalati társadalmi felelősségvállalásra, például: Integrált
iparpolitika a globalizáció korában COM(2010)614, A szegénység és társadalmi
kirekesztés elleni küzdelem európai platformja COM(2010)758, Új készségek és
munkahelyek menetrendje COM(2010)682, Mozgásban az ifjúság COM(2010)477,
Egységes piaci intézkedéscsomag COM(2011)206. Továbbá az Innovatív Unió
COM(2010)546) az innováción keresztül kívánja a vállalkozások társadalmi
kihívások kezelésére fordított kapacitásait növelni, az „Erőforrás-hatékony
Európa” kiemelt kezdeményezés COM(2011)21 és COM(2011)571 célkitűzéseinek
megvalósításához pedig elengedhetetlenek a vállalkozások. [4] A
Környezetvédelmi Tanács 2008. december 5-i ülése, a Környezetvédelmi Tanács
2010. December 20-i ülése, a Külügyek Tanácsának 2010. június 14-i ülése, az
Európai Parlament 2007. március 13-i állásfoglalása (P6_TA(2007)0062), az
Európai Parlament 2011. június 8-i állásfoglalása (P7_TA(2011)0260). [5] Integrált
iparpolitika a globalizáció korában COM(2010)614 [6] COM(2011)206 [7] COM(2001)366 [8] COM(2006)136 [9] A becslések szerint e szervezetek 80%-a vállalkozás. [10] Ilyen kulcsfontosságú kérdés például: a nemek közötti egyenlőség, a szállítói lánc felelős
irányítása, a társaságok nem pénzügyi teljesítményével kapcsolatos párbeszéd
fejlesztése a befektetőkkel. Lásd:
www.csreurope.org/pages/en/toolbox.html [11] “Corporate Social Responsibility: National Public Policies in the EU”
(„Vállalati társadalmi felelősségvállalás: Nemzeti politikák az EU-ban”),
Európai Bizottság, 2011. [12] „Közlemény az önkéntesség szerepéről az EU szakpolitikáiban:
határokon átnyúló tevékenységek elismerése és ösztönzése az EU-ban”
COM(2011)568. [13] COM(2011)682 [14] „Munkaügyi kapcsolatok Európában 2010”, 6.3.4. fejezet, Európai
Bizottság, a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Összetartozás
Főigazgatósága, 2011. [15] “The role of transnational company
agreements in the context of increasing international integration” COM(2008)
419 végleges (A transznacionális vállalati megállapodások szerepe a fokozott
nemzetközi integráció keretében). [16] Ilyen program például: a Kiskereskedői fórum a fenntarthatóság
szolgálatában; Táplálkozás,
Testmozgás és Egészség Európai Uniós Platform ; A vállalkozások és a biológiai sokféleség kampány;
a vállalati felelősségvállalás a gyógyszeriparban; Európai kerekasztal az élelmiszerek és a
fenntartható termelés kérdéseiről; egyetemek és vállalkozások európai fóruma; Reklámozási kerekasztal; valamint
az Európai egyezmény a mentális egészségért és jóllétért. [17] 2012 az aktív idősödés európai éve. [18] 2005/29/EK irányelv [19] Lásd a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi
megállapodást (2003/C 321/01), és az Európai Bizottság "Jobb szabályozás a
növekedés és a munkahelyteremtés területén az Európai Unióban" című
közleményét (COM(2005) 97. [20] „Szociális vásárlás: Útmutató
szociális szempontok figyelembevételéhez a közbeszerzésben”, Európai Bizottság,
2011. [21] A éves beszámolókról szóló 2003/51/EK negyedik irányelv előírja,
hogy a vállalkozásoknak éves jelentéseikben a vállalat fejlődésének,
teljesítményének és pozíciójának megértéséhez szükséges mértékben a
környezetvédelemmel és az alkalmazottaikkal kapcsolatos információkat közzé
kell tenniük. Valamennyi tagállam úgy
határozott, hogy a kkv-kat felmentik e kötelezettség alól.
[22] CorporateRegister.com [23] Az irányadó ENSZ-alapelvek három pilléren nyugszanak: az állam emberi jogok tiszteletben tartására
vonatkozó kötelességén; az emberi
jogok tiszteletben tartásával kapcsolatos vállalati felelősségvállaláson; és a hatékony jogorvoslathoz való hozzáférés
szükségességén. [24] Az Európai Unió területén kívül működő uniós vállalkozásokra
alkalmazandó emberi jogi és környezeti jogi keretről (2010), és az
ellátási lánc felelősségteljes kezeléséről (2011) szóló, az Európai
Bizottság által közzétett jelentéseket veszik figyelembe ebben a kontextusban. [25] Európai konszenzus a fejlesztési politikáról, 2005.