(1)

Az Európai Unión belüli beruházások finanszírozását célzó alapvető feladata mellett az Európai Beruházási Bank (EBB) 1963 óta az Európai Unión kívül is végez finanszírozási műveleteket az Unió külpolitikájának támogatása céljából. Ez lehetővé teszi, hogy az Unió költségvetéséből az Unión kívüli területek számára hozzáférhető eszközöket az EBB pénzügyi ereje révén a kedvezményezett országok számára előnyös módon egészítse ki. E finanszírozási műveletek végzésével az EBB hozzájárul az Unió általános vezérelveinek és politikai célkitűzéseinek megvalósításához, ezzel együtt a harmadik országok fejlődéséhez és az Unió virágzásához a megváltozott gazdasági világrendben. Az EBB-nek az Unió külpolitikáját támogató műveleteit továbbra is a rendezett banki működés elveivel összhangban kell végrehajtani.

(2)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 209. cikke az EUMSZ 208. cikkével együtt előírja, hogy az EBB az alapokmányában megállapított feltételek szerint hozzájárul az Uniónak a fejlesztési együttműködés terén folytatott politikája célkitűzései elérésének előmozdításához szükséges intézkedések végrehajtásához.

(3)

Az Unió külső fellépéseinek támogatása és annak biztosítása érdekében, hogy az EBB hitelbesorolását ne befolyásolja az Unión kívüli hitelnyújtási tevékenység, az EBB külső régiókban végrehajtott műveleteinek többségét a Bizottság által kezelt európai uniós költségvetési garancia fedezte.

(4)

Legutóbb a Közösségen kívüli projektekhez adott hitelek és hitelgaranciák veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott közösségi garanciáról szóló, 2009. július 13-i 633/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat állapította meg az európai uniós garanciát a 2007–2011 közötti időszakra (2).

(5)

A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap („garanciaalap”) létrehozásáról szóló 2009. május 25-i 480/2009/EK, Euratom tanácsi rendelettel (kodifikált változat) (3) biztosítja az Európai Unió költségvetése számára az EBB finanszírozási műveleteihez és az EU más külső fellépéseihez kapcsolódó veszteségek fedezéséhez szükséges likviditási tartalékot.

(6)

A 633/2009/EK határozat előírásának megfelelően a Bizottság és az EBB elkészítette az EBB külső finanszírozásának félidős felülvizsgálatát, ami a „bölcsek” irányítóbizottsága által felügyelt független külső értékelésen, külső tanácsadók által végzett értékelésen és az EBB által készített egyedi értékeléseken alapult. Az irányítóbizottság 2010. február 12-én a következtetéseit és ajánlásait tartalmazó jelentést nyújtott be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és az EBB-nek.

(7)

Az irányítóbizottság jelentése megállapította, hogy az EBB-nek biztosított európai uniós garancia hatékony és erőteljes szakpolitikai eszköz, amely jelentős pénzügyi és politikai hatással jár és ezért a politikai vagy országjellegű kockázatok fedezése céljából fenn kell tartani. A jelentés javaslatot tett a 633/2009/EK határozat módosítására, hogy az EBB külső műveletei szempontjából maximális hozzáadott értéket és hatékonyságot biztosítson.

(8)

Az új többéves pénzügyi keret kidolgozásakor az uniós garancia összegét jelentősen meg kellene növelni ahhoz, hogy az Unió által a Lisszaboni Szerződéssel összhangban a határain kívül végzett tevékenységek hatékonysága és láthatósága növekedjen. [2. Módosítás]

(9)

Az EBB által európai uniós garanciával biztosított finanszírozásra jogosult vagy potenciálisan jogosult országoknak a 633/2009/EK határozat I. mellékletében szereplő felsoroláshoz képest kibővített listáját e határozat II. melléklete tartalmazza.

(10)

Az európai uniós garancia által fedezett összegeknek az egyes térségekben továbbra is az EBB által uniós garancia alapján végrehajtott finanszírozás felső határait kell jelenteniük és nem olyan célösszegeket, amelyeket az EBB-nek teljesítenie kellene.

(11)

Az EBB külső mandátumának új államokra való kiterjesztése az uniós garanciával nyújtott EBB-finanszírozás felső összeghatárának felülvizsgálata nélkül a gyakorlatban az EBB külső mandátumának keretében országonként rendelkezésre álló hitelek összegének csökkenését eredményezné. Elkerülendő az EBB tevékenységének csökkenését azokban az országokban, amelyekben az EBB fellép, helyénvaló lenne gondoskodni az említett felső összeghatárok ennek megfelelő automatikus kiigazításáról.

(12)

A regionális felső összeghatárok mellett a 2 000 000 000 EUR összegű opcionális mandátumot (az éghajlatváltozással kapcsolatos mandátum)is aktiválni kell és olyan keretösszeget kell belőle képezni, amelyből a mandátum által érintett régiókban támogatható az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és az azokhoz való alkalmazkodás terén nyújtott EBB-finanszírozás. Az EBB – a Bizottsággal szorosan együttműködve – szakértelmével és eszközeivel segítheti az állami hatóságokat és a magánszektort az éghajlatváltozással kapcsolatos problémák kezelésében és a rendelkezésre álló források lehető legjobb hasznosításában. Az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését és az azokhoz való alkalmazkodást célzó projektek esetében az EU külső segítségnyújtása keretében felhasznált EBB eszközöket , amennyire lehetséges, ki kell egészíteni az EU-költségvetésben rendelkezésre álló kedvezményes alapokkal, az éghajlatváltozással összefüggő finanszírozáshoz nyújtott vissza nem térítendő támogatások és hitelek hatékony és következetes ötvözése révén. E tekintetben helyénvaló, hogy a Bizottság Európai Parlamentnek és Tanácsnak szóló éves jelentése részletesen beszámoljon az e projektek finanszírozására igénybe vett pénzügyi eszközökről, feltüntetve azokat az összegeket, amelyeket az EBB opcionális mandátuma alapján fordít finanszírozásra, valamint a támogatások megfelelő összegeit.

(13)

Azon országok esetében, ahol az EBB az uniós garancia alapján az éghajlatváltozás hatásainak enyhítéséhez nyújt finanszírozást, a jogosultság korlátozható, mielőtt az EBB forrásokat különítene el azon országok számára, amelyekről a Tanács úgy ítéli meg, hogy nem kötelezték el magukat a megfelelő, éghajlatváltozással kapcsolatos célok elérése iránt. A Tanács még azelőtt kiszabhat ilyen korlátozásokat, hogy az EBB az éghajlatváltozással kapcsolatos mandátum alapján kötelezettséget vállalna pénzeszközök juttatására az egyes országoknak. A korlátozásokról szóló határozatok előtt a Tanácsnak konzultálnia kell az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ) és a Bizottsággal.

(14)

Az EBB-nek elő kell készítenie a mikrohitelek finanszírozásának potenciálisan 2014-től kezdődő kivitelezését azért, hogy a gazdagságot generáló mikroprojektek fejlesztése és a szegénység csökkentése érdekében a leginkább rászorulók is könnyebben hozzáférjenek a banki finanszírozáshoz; [3. Módosítás]

(15)

Lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság egyetértésével az EBB a visszatérített kockázati tőkét és a korábbi műveletekből származóan visszafizetett speciális hiteleket újból befektethesse ugyanolyan jellegű új tevékenységekbe a partnerországok javára, amint az a Bizottságnak az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz létrehozására vonatkozó általános rendelkezések meghatározásáról szóló 1638/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosítására irányuló javaslatában szerepel (4).

(16)

Az éghajlatváltozással kapcsolatos mandátum keretében bizonyos fokú rugalmassággal kell kezelni a régiók közötti elosztást annak érdekében, hogy a 2011–2013 közötti hároméves időszakban a rendelkezésre álló eszközöket a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban lehessen igénybe venni, egyidejűleg törekedve a régiók közötti kiegyensúlyozott elosztás biztosítására ezen időszak alatt , az általános mandátum keretében a külső támogatásra vonatkozóan megállapított prioritások alapján.

(17)

▐ Az értékelés arra a következtetésre jutott, hogy bár az EBB által az értékelt időszakban (2000-2009) végrehajtott műveletek általában összhangban voltak az EU külpolitikájával, erősebbé, kifejezettebbé és strukturáltabbá kell tenni az EU politikai célkitűzései és azoknak az EBB általi operatív végrehajtása közötti kapcsolatot.

(18)

A mandátum koherenciájának erősítése érdekében és azért, hogy az EBB külső hitelnyújtási tevékenysége fokozottabban az uniós politikák támogatására összpontosuljon és a kedvezményezettek számára a lehető legtöbb előnnyel járjon, e határozatnak az EBB hitelnyújtási műveleteire vonatkozó mandátum keretében az összes jogosult ország tekintetében magas szintű horizontális célokat kell megállapítania, figyelembe véve az EBB komparatív előnyeit azokon a területeken, amelyeken jó eredményeket ért el. Az EBB-nek így a határozat alkalmazási körébe tartozó valamennyi régióban az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és az azokhoz való alkalmazkodás, a szociális és gazdasági infrastruktúra (mindenekelőtt a közlekedés, az energia, többek között a megújuló energia, az új energiaforrásokra irányuló kutatás és fejlesztés (K+F), az energiabiztonság, az energetikai infrastruktúra, a környezetvédelmi infrastruktúra – beleértve a vízellátást és szennyvízkezelést –, valamint az információs és kommunikációs technológia területén) végrehajtandó, valamint a helyi magánszektor fejlesztését célzó – különösen a kis- és középvállalkozásokat támogató – projekteket kell finanszíroznia. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a kkv-k tőkéhez jutásának elősegítése alapvető szerepet tölthet be a gazdaság élénkítésében és a munkanélküliség elleni küzdelemben. Ezeken a területeken az EBB hitelnyújtási műveleteit alátámasztó egyik célkitűzésnek a partnerországok közötti regionális integrációnak, többek között a csatlakozás előtt álló országok, a szomszédos országok és az Unió közötti gazdasági integrációnak kell lennie. Az EBB a technológia- és ismeretátadás elősegítéséhez hozzájáruló közvetlen külföldi befektetések formájában támogathatja az uniós jelenlétet a partnerországokban, a fent említett területeken történő befektetések esetében az uniós garancia alapján vagy saját kockázatára.

(19)

A kkv-k hatékony megszólítása céljából az EBB-nek együtt kell működnie a helyi pénzügyi közvetítő intézményekkel, különösen annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyi előnyök egy része továbbkerüljön ezek ügyfeleihez, megtörténjék az ügyfelek projektjeinek ellenőrzése az uniós fejlesztési céloknak való megfelelőség szempontjából, valamint a piaci finanszírozáshoz képest hozzáadott érték jöjjön létre. A kkv-k támogatásához kapcsolódó pénzügyi közvetítői tevékenységeknek teljes mértékben átláthatóknak kell lenniük, és rendszeresen jelentést kell tenni róluk az EBB-nek. ▐

(20)

Míg az EBB ereje beruházási bank voltában nyilvánul meg , e határozat keretében az EBB-nek – a Bizottsággal szorosan együttműködve és az Európai Parlament demokratikus kontrollja alatt – a fejlesztési politikával kapcsolatos európai konszenzus elveit , valamint az EUMSZ 208. cikkében szereplő és a 2005-ös Párizsi Nyilatkozatban felvázolt, a segélyek hatékonyságra vonatkozó elveket és a 2008-ra szóló accrai cselekvési napirendet követve kell külső műveleteinek a fejlesztésre gyakorolt hatását kialakítania . Ezt számos konkrét intézkedéssel kell megvalósítani, különösen úgy, hogy az EBB megerősíti a projektek környezetvédelmi, szociális és fejlesztési szempontjainak, többek között az emberi jogoknak és a konfliktusokkal kapcsolatos kockázatoknak az értékelésére való képességét, és előmozdítja a helyi konzultációt a hatóságokkal és a civil társadalommal . Az EBB-nek – a projekt tekintetében megfelelő körültekintést tanúsítva – köteleznie kell a projekttámogatót helyi konzultációk megtartására és ezek eredményének közzétételére. Emellett nagyobb mértékben kell olyan ágazatokra összpontosítania, amelyek terén az Unión belüli finanszírozási műveletek kapcsán komoly szakértelemre tett szert és amelyek támogatják a szóban forgó ország fejlődését (többek között ilyen a kkv-k és mikrovállalkozások pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférése), a környezetvédelmi infrastruktúra, többek között a vízellátás és szennyvízkezelés, a fenntartható közlekedés és az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése, és különösen a megújuló energiaforrások terén. Az egészség és oktatás támogatását célzó projekteket is be lehet venni a finanszírozott projektek közé, különösen az infrastruktúra területén, amennyiben ez egyértelmű hozzáadott értéket jelent. Az EBB-nek fokozatosan erősítenie kell tevékenységét ▐ az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás terén, adott esetben nemzetközi pénzügyi intézményekkel és európai kétoldalú pénzügyi intézményekkel együttműködve. Ez szükségessé teszi a kedvezményes forrásokhoz való hozzáférést és ésszerű határidőn belül az EBB külső tevékenységeire szánt specializált emberi erőforrások növelését. Az EBB tevékenységének ki kell egészítenie az EU-nak az intézményépítéshez és az ágazati reformokhoz kapcsolódó célkitűzéseit és prioritásait. Végül, az EBB-nek a projektek és eredményeik fejlesztési és környezeti szempontjaihoz kapcsolódó teljesítménymutatókat kell meghatároznia.

(21)

A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével létrejött az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének/a Bizottság alelnökének) (főképviselő) funkciója, amelynek a célja az uniós külkapcsolatok jelentőségének és koherenciájának erősítése, a képviselő egyben a külkapcsolatokkal foglalkozó szakbizottság alelnöke is ▐.

(22)

Az utóbbi években kiszélesedett és megerősödött az Unió külpolitikája is. Ez történt különösen az előcsatlakozási stratégia, az európai szomszédságpolitika, a Közép-Ázsiára vonatkozó uniós stratégia, a Latin-Amerikával és Délkelet-Ázsiával megújított partnerségek, valamint az Unió Oroszországgal, Kínával és Indiával fennálló stratégiai partnerségei esetében. Ez a helyzet az uniós fejlesztési szakpolitikái tekintetében is, amelyek ma már valamennyi fejlődő országra kiterjednek. Az Unió külkapcsolatait 2007 óta új pénzügyi eszközök is támogatják, így az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA), az európai szomszédsági és partnerségi eszköz (ENPI), a fejlesztési együttműködési eszköz (DCI), az európai finanszírozási eszköz a demokráciáért és az emberi jogokért (EIDHR), valamint a stabilitási eszköz.

(23)

Az EKSZ létrejöttére tekintettel és e határozat hatálybalépését követően a Bizottság és az EBB módosítja a Közösségen kívüli projektekhez adott hitelek és hitelgaranciák veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott közösségi garanciáról szóló 2006. december 19-i 2006/1016/EK tanácsi határozat (5) által érintett régiók közötti együttműködésről és koordinációról szóló egyetértési megállapodást, és esetenként, a főképviselő egyetértésével kiterjeszti az új egyetértési megállapodást az EKSZ-re, különös tekintettel az EBB-vel és a Bizottsággal folytatott rendszeres időközönkénti és rendszeres stratégiai szintű párbeszédre, amelyben az EKSZ-nek is részt kellene vennie, és az EKSZ hatáskörébe tartozó egyéb kérdésekre.

(24)

A csatlakozás előtt álló országokban az EBB tevékenysége a csatlakozási és európai partnerségek keretében zajlik, amelyek megállapították az egyes országokkal és Koszovóval (6) kapcsolatos prioritásokat azzal a céllal, hogy ezek az országok közelebb kerüljenek az Unióhoz, és kialakuljon az uniós segítségnyújtás kerete. A Nyugat-Balkánon a stabilizációs és társulási folyamat jelenti az uniós politika keretét. Ez progresszív partnerségen alapul, amelynek keretében az Unió kereskedelmi kedvezményeket, gazdasági és pénzügyi támogatást és a stabilizációs és társulási megállapodások révén szerződéses kapcsolatokat biztosít. Az előcsatlakozási támogatási eszköz révén nyújtott pénzügyi támogatás segíti a tagjelölt és lehetséges tagjelölt országokat abban, hogy felkészüljenek az uniós tagságból eredő kötelezettségekre és kihívásokra. Ez a segítségnyújtás támogatja a reformfolyamatot, többek között az esetleges tagságra való felkészülést. Az intézmények kialakítására, az Unió vívmányaihoz való igazodásra és az uniós politikák és eszközök alkalmazására való felkészülésre , valamint a gazdasági konvergencia megvalósítását szolgáló eszközök ösztönzésére összpontosít.

(25)

Az EUMSZ 209. cikkének (3) bekezdése értelmében az EBB-nek törekednie kell a 2015-ös millenniumi fejlesztési célok megvalósításának közvetett támogatására mindazon régiókban, ahol tevékenységét folytatja.

(26)

A szomszédos országokban az EBB tevékenységének az európai szomszédságpolitika keretében kell zajlania, amelynek célja, hogy az Unió különleges kapcsolatot alakítson ki a szomszédos országokkal, az Unió értékein – így a demokrácián, a jogállamiságon, a jó kormányzáson és az emberi jogok tiszteletben tartásán – alapuló, valamint az együttműködésre épülő szoros és békés kapcsolattal jellemezhető, virágzó és jó szomszédságban élő területek létrehozása érdekében. E célok eléréséhez az EU és partnerei kétoldalú cselekvési tervekről állapodtak meg, amelyekben többek között politikai és biztonsági kérdéseket, kereskedelmi és üzleti témákat, környezetvédelmi és szociális problémákat, valamint a közlekedés és az energiahálózatok integrációját magukban foglaló prioritásokat állapítottak meg , mint például a Nabucco földgázvezeték-projekt és más földgázvezeték-projektek, amelyek különösen fontosak az Unió számára . Az Unió a Mediterrán Térségért, az Unió balti-tengeri régióra vonatkozó stratégiája, a keleti partnerség és a fekete-tengeri szinergia az európai szomszédságpolitikát kiegészítő multilaterális és regionális kezdeményezések, amelyek célja az Európai Unió és a közös kihívásokkal küzdő és/vagy közös földrajzi környezeten osztozó szomszédos partnerországok szóban forgó csoportja közötti együttműködés előmozdítása. Az Unió a Mediterrán Térségért elnevezésű kezdeményezés célja az euromediterrán integráció folyamatának újraindítása a közös és szolidáris gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődés elősegítése révén a Földközi-tenger mindkét partján és hozzájárul a társadalmi-gazdasági, szolidaritáson alapuló és regionális integráció javításához, a fenntartható fejlődéshez és a tudásépítéshez, hangsúlyozva a regionális és transznacionális projekteket támogató pénzügyi együttműködés erősítésének szükségességét. Az Unió a Mediterrán Térségért kiemelten támogatja a tengeri és szárazföldi gyorsforgalmi útvonalak létrehozását, a Földközi-tenger szennyezésmentesítését, a földközi-tengeri napenergia-tervet, a kezdeményezést a földközi-tengeri térség vállalkozásainak fejlesztéséért, a polgári védelmi kezdeményezéseket és az euromediterrán egyetemet. Az EU balti-tengeri régióra vonatkozó stratégiája a balti-tengeri régió fenntartható környezetét és optimális gazdasági és társadalmi fejlődését támogatja. A keleti partnerség célja, hogy megteremtse az Európai Unió és a keleti partnerországok közötti politikai társuláshoz és mélyebb gazdasági integrációhoz szükséges feltételeket , ami csak akkor érhető el, ha a keleti partnerség valamennyi országa betartja a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tisztelete elvét . Az Orosz Föderáció és az Unió széleskörű stratégiai partnerségi kapcsolatot folytat, amely eltér az európai szomszédságpolitikától, és amely a „közös területek” és menetrendek révén ölt formát. Ezeket multilaterális szinten az Északi Dimenzió egészíti ki, amely az Unió, Oroszország, Norvégia és Izland közötti együttműködés keretét adja.

(27)

Az EBB Latin-Amerikában végzett tevékenységének keretét az Unió, Latin-Amerika és a karib térség közötti stratégiai partnerségnek kell jelentenie. Amint azt „Az Európai Unió és Latin-Amerika: Globális szereplők partnersége” című 2009. szeptemberi bizottsági közlemény (7) is hangsúlyozta, a Latin-Amerikával folytatott együttműködés terén az EU számára kiemelt terület a regionális integráció erősítése, valamint a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenség felszámolása a fenntartható gazdasági és szociális fejlődés előmozdítása céljából. Ezeket a politikai célkitűzéseket a latin-amerikai országok fejlettségének eltérő szintjét figyelembe véve kell erősíteni. Párbeszédet kell folytatni az Unió és Latin-Amerika számára közös érdeket jelentő területeken, többek között a környezetvédelem, az éghajlatváltozás, a katasztrófakockázatok csökkentése, valamint az energia, a tudomány, a kutatás, a felsőoktatás, a technológia és az innováció terén.

(28)

Az EBB-nek aktív tevékenységet kell folytatnia Ázsiában a dinamikus feltörekvő gazdaságokban és a kevésbé virágzó országokban egyaránt. Ebben a változatos régióban az Unió elmélyíti stratégiai partnerségét Kínával és Indiával, és tárgyalásokat folytat a délkelet-ázsiai országokkal létrehozandó új partnerségekről és szabadkereskedelmi megállapodásokról. Ugyanakkor az Unió számára továbbra is kiemelt terület marad az Ázsiával folytatott fejlesztési együttműködés. Az ázsiai régióval kapcsolatos uniós fejlesztési stratégia célja az átfogó, tartós gazdasági növekedés támogatása révén a szegénység felszámolása, a kedvező környezet, a kereskedelem és a régión belüli integráció feltételeinek előmozdítása, az irányítás erősítése, a politikai és társadalmi stabilitás fokozása és a 2015-re elérendő millenniumi fejlesztési célok támogatása. A felek együttműködve alakítják ki a közös kihívások – például az éghajlatváltozás, a fenntartható fejlődés, a biztonság és stabilitás, az irányítás és az emberi jogok, valamint a természeti és emberi katasztrófák megelőzése és az általuk okozott károk enyhítése – kezeléséhez szükséges politikákat.

(29)

Az Európai Tanács által 2007 júniusában a Közép-Ázsiával folytatott új partnerségre vonatkozóan elfogadott uniós stratégia megerősítette a regionális és kétoldalú párbeszédet és az uniós együttműködést a közép-ázsiai országokkal a régió legfontosabb kérdései tekintetében, mint például a szegénység csökkentése, a fenntartható fejlődés és a stabilitás. A stratégia megvalósítása jelentős lépés az emberi jogok, a jogállamiság, a jó irányítás és a demokrácia, az oktatás, a gazdasági fejlődés, a kereskedelem és a beruházások, az energia-, közlekedési és környezetvédelmi politikák terén.

(30)

Az EBB Dél-Afrikában végzett tevékenységének keretét az EU és Dél-Afrika közötti országstratégiai dokumentumnak kell jelentenie. A stratégiai dokumentumban meghatározott fő területek a munkahelyteremtés és a szolgáltatásnyújtási kapacitás fejlesztése, valamint a szociális kohézió. Az EBB dél-afrikai tevékenysége teljes mértékben kiegészítette a Bizottság fejlesztési együttműködési programját, konkrétan azáltal, hogy az EBB a magánszektor támogatására, valamint az infrastruktúra és a szociális szolgáltatások (ingatlan, energiaellátás, ivóvíz-tisztítási projektek, települési infrastruktúra) bővítését célzó beruházásokra összpontosít. A stratégiai dokumentum félidős felülvizsgálata az éghajlatváltozás terén végrehajtott fellépések erősítését javasolta, a környezetbarát munkahelyek teremtését támogató tevékenységeken keresztül.

(31)

Az érintett régiókban megvalósuló átfogó uniós támogatás összehangolásához lehetőséget kell találni arra, hogy az EBB finanszírozási tevékenységét, amikor és amennyiben szükséges – a projektek előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos technikai segítségnyújtás mellett például garancia, kockázati tőke és kamattámogatás vagy beruházások társfinanszírozása formájában – össze lehessen kapcsolni az Unió költségvetési forrásaival az IPA, az ENPI, a stabilitási eszköz, az EIDHR és Dél-Afrika esetében a DCI révén. Az EBB-finanszírozás és más uniós költségvetési források összekapcsolásakor minden finanszírozási döntésnek világosan meg kell határoznia a bevonandó erőforrásokat. A Bizottság Európai Parlamentnek és Tanácsnak előterjesztett, az EBB által e határozat keretében végrehajtott finanszírozási műveletekről szóló éves jelentésének tartalmaznia kell az EBB-finanszírozással együtt felhasznált költségvetési források és pénzügyi eszközök részletes lebontását. A következő többéves pénzügyi keretben nagyobb szinergiát kell kialakítani ezen uniós finanszírozási eszközök és az EBB külső mandátuma között.

(32)

Valamennyi szinten, így a felső szinteken megvalósuló stratégiai tervezés és a későbbi tényleges projektfejlesztés terén egyaránt biztosítani kell, hogy az EBB külső hitelnyújtási tevékenysége megfeleljen az EU külpolitikájának és az ebben a határozatban megállapított magas szintű célkitűzéseknek és támogassa azokat. Annak érdekében, hogy következetesebbé váljanak az EU külső fellépései, tovább kell erősíteni a Bizottság, az Európai Külügyi Szolgálat és az EBB részvételével a politikáról és stratégiáról folytatott eszmecserét. Ugyanezért szükség van arra is, hogy az EBB , a Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat között operatív szinten szorosabb együttműködés és korai kölcsönös információcsere valósuljon meg. Az EBB Unión kívüli irodáinak – ahol helyénvalónak tűnik – az Unió küldöttségein belül kellene elhelyezkedniük ezen együttműködés fokozása és a működési költségek megosztása érdekében. Különösen fontos, hogy az EBB, a Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat szükség esetén megfelelő időben megvitassa nézeteit a programozási dokumentumok előkészítése során annak érdekében, hogy maximalizálni lehessen a szinergiákat e három uniós intézmény tevékenysége között.

(33)

Az általános mandátum célkitűzéseinek és azok végrehajtásának összekapcsolását célzó gyakorlati intézkedéseket a ▐ regionális operatív iránymutatás határozza meg. Ezen általános érvényű és e határozatot kiegészítő iránymutatás kidolgozása céljából fel kell hatalmazni a Bizottságot, hogy az EBB-vel és – a hatáskörébe tartozó kérdések esetében – az Európai Külügyi Szolgálattal szoros együttműködésben felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az EUMSZ 290. cikkének megfelelően. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson. Ennek az iránymutatásnak kell az egyes régiókra vonatkozó szélesebb uniós politikai keret kiindulási pontjául szolgálnia, tükrözve az EU országstratégiáját és biztosítva azt, hogy az EBB finanszírozása kiegészítse az EU által a különböző régiókban alkalmazott vonatkozó támogatási politikát, programokat és eszközöket. Az iránymutatást az EBB külső mandátumáról szóló éves bizottsági jelentés keretében kell az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszteni.

(34)

Az EBB a Bizottsággal folytatott konzultáció alapján elkészíti finanszírozási műveletei tervezett aláírásának indikatív többéves programját annak érdekében, hogy biztosítható legyen a garanciaalap feltöltésének megfelelő költségvetési tervezése , valamint az EBB finanszírozási előrejelzései és az e határozatban kijelölt felső határok közötti megfelelés . A Bizottságnak a költségvetési hatóság részére benyújtott rendes költségvetés-tervezése során figyelembe kell vennie ezt a tervet.

(35)

A Bizottságnak az eddigi pozitív tapasztalatok alapján javasolnia kell egy uniós együttműködési és fejlesztési platform 2012 közepéig történő létrehozását a vissza nem térítendő támogatások és kölcsönök fokozottabb ötvözését és racionalizálását célzó mechanizmusok működésének optimalizálása és ésszerűsítése érdekében. A javaslatnak a platform költségeit és hasznát számba vevő hatásvizsgálaton kell alapulnia. Vizsgálódásai során a Bizottságnak konzultálnia kell az EBB-vel, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD), és más európai több- és kétoldalú pénzügyi intézményekkel. A Bizottság e célból létrehoz egy, a tagállamok képviselőiből, európai parlamenti képviselőkből, valamint az EBB és – szükség esetén – más, az uniós együttműködés és fejlesztés területén tevékenykedő intézmények képviselőiből álló munkacsoportot. Ennek a platformnak az Európai Bizottság irányítása alatt hozzá kell járulnia a szinergiák, a projektcsatornákkal kapcsolatos információcsere és a különböző intézmények komparatív előnyein alapuló „kölcsönös bizalmi” megállapodások előmozdításához, tiszteletben tartva az uniós intézmények szerepét és előjogait az uniós költségvetés végrehajtása és a pénzügyi intézmények által nyújtott hitelek lebonyolítása kapcsán. Egy ilyen platform különösen fontos a fejlesztésre vagy az éghajlatváltozással szembeni küzdelemre irányuló projektek finanszírozása esetén.

(36)

Az EBB-t ösztönözni kell arra, hogy végezzen költség-haszon elemzést külső tevékenységének földrajzi alapon történő fokozatos „leányvállalatokba” szervezése céljából annak érdekében, hogy jobban alkalmazkodjon az egyes övezetek sajátosságaihoz, és elősegítse a partnerországoknak a pénzeszközök és a finanszírozásban részesülő érintett projektek gyakorlati kezelésében való részvételét és megosztott felelősségvállalását. A fent említett elemzés eredményétől függően az EBB-nek fontolóra kell vennie, hogy ezt a folyamatot az idáig az euromediterrán beruházási és partnerségi pénzügyi eszköz (FEMIP) keretében végzett földközi-tengeri tevékenységeinek leányvállalatosításával kezdje, létrehozva egy olyan közös fejlesztést szolgáló euromediterrán pénzügyi intézetet, amelynek az EBB főrészvényese marad. A Földközi-tenger térsége esetében ez az intézményi átalakítás lehetővé tenné az EBB számára, hogy javítsa földközi-tengeri országokbeli fellépésének hatékonyságát, fokozza ismertségét, valamint nagyobb pénzügyi támogatást biztosítson az Unió a Mediterrán Térségért kiemelt kezdeményezéseinek. Az EBB-nek emellett támaszkodnia kell a vállalatok és a partnerországbeli civil társadalom szereplői közötti kapcsolatépítést elősegítő Invest in Med programra is.

(37)

Az EBB-t ösztönözni kell az Unión kívüli, európai uniós garancia igénybevétele nélküli műveletek növelésére és pénzügyi eszközeinek változatosabbá tételére, hogy ezzel ösztönözni lehessen a garanciák igénybevételét a piachoz csak kedvezőtlen feltételek mellett hozzáférő országok és projektek számára, amelyek esetében a garancia magas hozzáadott értéket képvisel . Következésképpen az EBB-nek – minden esetben az Unió külpolitikai célkitűzéseinek támogatása céljából – növelnie kell a saját kockázatra nyújtott hiteleinek összegét , különösen a csatlakozás előtt álló és a szomszédos országokban, valamint más térségek befektetési minősítésű országaiban, ugyanakkor az alacsonyabb hitelminősítésű országokban is, ha az EBB megfelelő, harmadik fél által nyújtott garanciával rendelkezik. Az EBB-nek a Bizottsággal egyetértésben megfelelő politikát kell kidolgoznia annak eldöntéséhez, hogy a projekteket az európai uniós garancia alá tartozó mandátumhoz vagy az EBB saját kockázatú finanszírozásához sorolja-e. Ez a politika mindenekelőtt az országok és az érintett projektek hitelképességét venné figyelembe. A külső mandátum 2013 utáni időszakra való megújításakor helyénvaló lenne e politika eredményeit számba venni, és a garanciára jogosult országok jegyzékét felülvizsgálni, a garanciaalap feltöltése tekintetében jelentkező következmények figyelembevételével.

(38)

Az EBB-t ösztönözni kell arra, hogy megfelelő garanciák esetén növelje a fogadó országok alsóbb közigazgatási szinten működő közintézményeire irányuló műveleteit.

(39)

Az EBB-nek ki kell bővítenie az ajánlott új és innovatív finanszírozási eszközök körét, többek között nagyobb figyelmet fordítva a garanciák kidolgozására. Emellett az EBB-t ösztönözni kell arra, hogy helyi pénznemben nyújtson kölcsönt és bocsásson ki kötvényt a helyi piacokon, feltéve, hogy a partnerországok végrehajtották a szükséges strukturális reformokat, mindenekelőtt a pénzügyi ágazatban, valamint bevezettek más, az EBB tevékenységét megkönnyítő intézkedéseket.

(40)

Annak biztosításához, hogy az EBB a régiókban és alrégiókban megfeleljen a mandátum követelményeinek, elegendő személyi és pénzügyi forrást kell ésszerű határidőn belül biztosítani az EBB külső tevékenységéhez. Ez mindenekelőtt tartalmazná az EU fejlesztési együttműködési célkitűzéseinek támogatásához, a Bank tevékenységeivel kapcsolatos környezeti, szociális és fejlesztési szempontok előzetes értékelésére való fokozottabb összpontosításhoz és a projekteknek a végrehajtás során végzett hatékony nyomon követéséhez szükséges megfelelő kapacitást. A hatékonyság és eredményesség további növelésére szolgáló lehetőségeket fenn kell tartani és tevékenyen törekedni kell a szinergiák kialakítására.

(41)

Az Unión kívüli, e határozat hatálya alá tartozó finanszírozási műveletei során az EBB-nek törekednie kell arra, hogy ▐ tovább erősítse a koordinációt és az együttműködést a nemzetközi pénzügyi intézményekkel és az európai kétoldalú intézményekkel, beleértve adott esetben az ágazati feltételrendszerrel kapcsolatos együttműködést és az eljárásokkal kapcsolatos kölcsönös bizalmat, a közös társfinanszírozást és a globális kezdeményezésekben való részvételt, például a segélyek összehangolásának és hatékonyságának előmozdítását. Az ilyen jellegű koordinációnak és együttműködésnek lehetővé kell tennie a projektek közötti átfedések és az uniós finanszírozású projektekkel kapcsolatos nem kívánt verseny kiküszöbölését. Ezen erőfeszítéseket a viszonosságra kell alapozni ▐ . Az egyéb nemzetközi pénzintézetekkel, illetve kétoldalú pénzügyi intézményekkel kötött együttműködési megállapodások révén megvalósuló EBB-finanszírozásoknak összhangban kell lenniük a jelen határozatban meghatározott elvekkel.

(42)

Az Unión kívüli, közösen támogatott országokban az EBB-nek javítania kell az egyéb európai finanszírozó szervezetekkel való együttműködést. A Bizottság, az EBB és az EBRD között háromoldalú egyetértési megállapodás jött létre, amely kiterjed valamennyi olyan Unión kívüli országra, ahol az intézmények közösen tevékenykednek. A megállapodás révén elkerülhető, hogy az EBB és az EBRD egymással versengjen, és lehetővé válik számukra, hogy saját komparatív előnyeiket maximálisan kihasználva egymást kiegészítve lépjenek fel. A megállapodásnak továbbá rendelkeznie kell az eljárások ésszerű időn belüli közelítéséről. E két, többségében európai tőkéjű bank belátható időn belüli közelítését a külső fellépés európai pénzügyi eszközeinek optimalizálását szem előtt tartva kell mérlegelni.

(43)

Meg kell erősíteni az EBB által a Bizottság felé irányuló jelentési és információátadási tevékenységet annak érdekében, hogy a Bizottság szilárdabb alapokra építse az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak előterjesztett, az EBB által e határozat keretében végrehajtott finanszírozási műveletekről szóló éves jelentését. A jelentésnek mindenekelőtt értékelnie kell azt, hogy az EBB finanszírozási műveletei az operatív iránymutatás figyelembevételével megfelelnek-e ennek a határozatnak, és tartalmaznia kell egy olyan részt, amely ismerteti az EBB által – például az EU külső politikáinak támogatása és a mandátummal kapcsolatos követelmények, a finanszírozott műveletek minősége és a pénzügyi előnyök ügyfeleknek való továbbadása terén – képviselt többletértéket, valamint egy olyan részt, amely a Bizottsággal, az EBRD-vel, más nemzetközi pénzügyi intézményekkel és kétoldalú adományozókkal folytatott együttműködést, többek között a társfinanszírozást ismerteti.A jelentésnek értékelnie kell továbbá, hogy az EBB milyen mértékben veszi figyelembe a finanszírozott projektek kidolgozása és nyomon követése során a gazdasági, pénzügyi, ökológiai és társadalmi fenntarthatóságot. A jelentésen belül külön részben kell részletesen értékelni, hogy milyen intézkedéseket tesz az EBB a 633/2009/EK határozat szerinti jelenlegi mandátum betartása érdekében, különös figyelmet szentelve az EBB műveletei során az offshore pénzügyi központokban igénybe vett pénzügyi eszközökre. Az EBB-nek finanszírozási műveletei során gondoskodnia kell arról, hogy a gyengén szabályozott vagy nem együttműködő országokkal szembeni politikáit megfelelően végrehajtva hozzájáruljon az adócsalás és az adókijátszás elleni nemzetközi küzdelemhez. A jelentésnek értékelést kell tartalmaznia a projektek társadalmi és fejlesztési szempontjairól. A jelentést nyilvánosságra kell hozni, ezzel lehetővé téve a civil társadalom, valamint a kedvezményezett országok számára a véleménynyilvánítást. A jelentésnek szükség esetén hivatkoznia kell a körülményekben bekövetkezett olyan jelentős változásokra, amelyek az időszak vége előtt indokolttá teszik a mandátum további módosítását. Ennek a jelentésnek tartalmaznia kell különösen az e határozat alapján, valamennyi uniós pénzügyi forrással és más donorral együttesen felhasznált EBB-finanszírozás részletes lebontását, és ezáltal részletes áttekintést kell nyújtania a finanszírozási műveletek pénzügyi kitettségéről.

(44)

Az EBB finanszírozási műveleteit továbbra is az EBB saját szabályainak és eljárásainak – beleértve a megfelelő ellenőrzési intézkedéseket és az adóelkerülés megakadályozását célzó intézkedéseket –, valamint a Számvevőszékkel és az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) kapcsolatos vonatkozó szabályoknak és eljárásoknak megfelelően kell irányítani,

a)

27 567 000 000 EUR összegű általános mandátum,

b)

az éghajlatváltozással kapcsolatos 2 000 000 000 EUR összegű mandátum.

a)

A helyi magánszektor fejlesztése, különösen a kis- és középvállalkozások támogatása;

b)

a társadalmi és gazdasági infrastruktúra, többek között a közlekedés, energia, környezetvédelmi infrastruktúra, valamint az információs és kommunikációs technológia fejlesztése;

c)

A 2 . cikk (4) bekezdésének megfelelően az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és az ahhoz való alkalmazkodás.

a)

adott esetben a Bizottság és/vagy az Európai Külügyi Szolgálat által elkészített stratégiai dokumentumok, mint például országos és regionális stratégiai dokumentumok, indikatív programok, cselekvési tervek és előcsatlakozási dokumentumok;

b)

az EBB stratégiai tervezési dokumentumai és projektcsatornái;

c)

egyéb politikai és műveleti szempontok.

a)

elmaradt devizaátutalás;

b)

kisajátítás;

c)

háború vagy zavargások;

d)

szerződésszegés esetén az igazságszolgáltatás megtagadása.

A.

Csatlakozás előtt álló országok: 9 166 000 000 EUR;

B.

Szomszédos és partnerségi országok: 13 664 000 000 EUR;

az alábbi indikatív felső összeghatárokra való további lebontás szerint:

C.

Ázsia és Latin-Amerika: 3 837 000 000 EUR;

az alábbi indikatív felső összeghatárokra való további lebontás szerint:

D.

Dél-afrikai Köztársaság: 900 000 000 EUR.