52010PC0606

[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG |

Brüsszel, 2010.10.25.

COM(2010) 606 végleges

2010/0300 (NLE)

Javaslat:

A TANÁCS HATÁROZATA

a Preszpa Park védelméről és fenntartható fejlesztéséről szóló megállapodás megkötéséről

INDOKOLÁS

1. Az Európai Unió hosszú idő óta alkot vizeinek védelmét szavatoló törvényeket. Az 1970-es évektől alakuló vízvédelmi szabályozás 2000-ben a vízpolitikai keretirányelv[1] elfogadásával teljesedett ki, amely intézményesítette valamennyi víztest (a folyóvizek, a tavak, a felszín alatti és a parti vizek) védelmének célkitűzését, és alapot szolgáltatott a közigazgatási és politikai határokon átnyúló közös vízgyűjtő medencék összehangolt kezeléséhez. Ha egy vízgyűjtő átnyúlik az Unió határain, a tagállamoknak a vízpolitikai keretirányelv értelmében megfelelő koordináció kialakítására kell törekedniük az érintett nem tagállamokkal azzal a céllal, hogy az irányelv célkitűzéseit a vízgyűjtő kerület egészén elérjék.[2] Amennyiben a koordináció nemzetközi megállapodás kötésével jár, az EU abban a hatáskörébe tartozó ügyek erejéig részes félként vesz részt.

2. 2006-ban a Bizottság az EK-Szerződés 175. cikke és 300. cikkének (1) bekezdése alapján felhatalmazást kapott a Tanácstól arra, hogy az Európai Közösség nevében a Közösség hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében részt vegyen a közös európai vízgyűjtő területekről szóló megállapodások megkötését célzó tárgyalásokon, így többek között az egyrészről Görögország, másrészről Albánia, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és/vagy Törökország között megosztott vízgyűjtők kapcsán.[3]

3. A Preszpa Park 2000. február 2-án a Preszpa-országok[4] nyilatkozata nyomán határokon átnyúló védett területté vált; ez Dél-Kelet-Európa első nemzetközi védett területe. A Preszpa-tavak és környezetük jelentős ökológiai értékű, egyedülálló természeti kincset képviselnek, melyet csak holisztikus megközelítéssel, a vízgyűjtő kerület egészét érintő intézkedésekkel lehet megőrizni.

4. A már létező és jól működő nemzetközi megállapodásokhoz (pl. a Duna[5] és a Rajna[6] védelméről szóló egyezményekhez) hasonló keretben megvalósuló fokozott együttműködés támogatná a tagállamokat az uniós vízügyi jogszabályok teljesebb és hatékonyabb végrehajtásában, és lehetővé teszi, hogy harmadik országokkal közös megközelítéseket és prioritásokat alakítsanak ki a rendelkezésre álló források felhasználását illetően.

5. A Preszpa Park védelméről és fenntartható fejlesztéséről szóló megállapodás az Európai Bizottság, Görögország, Albánia és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság tárgyalásainak eredménye, elmélyíti a terület kapcsán már megvalósult együttműködést, és hozzájárulhat a vízügyi keretirányelv sikeres végrehajtásához.

Ezért célszerű, hogy az Unió megkösse a Preszpa Park védelméről és fenntartható fejlesztéséről szóló megállapodást.

2010/0300 (NLE)

Javaslat:

A TANÁCS HATÁROZATA

(...)

a Preszpa Park védelméről és fenntartható fejlesztéséről szóló megállapodás megkötéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére, összefüggésben 218. cikke (6) bekezdésének a) pontjával,

tekintettel a Bizottság javaslatára,[7]

tekintettel az Európai Parlament véleményére,[8]

mivel:

1. Az EU vízpolitikai keretirányelve[9] értelmében amennyiben egy vízgyűjtő kerület túlterjed az Unió határain, a tagállamok az érintett nem tagállamokkal megfelelő koordináció kialakítására törekszenek azzal a céllal, hogy az irányelv célkitűzéseit a vízgyűjtő kerület egészén elérjék.

2. A Tanács 2007. június 27-én határozatot fogadott el[10], amely felhatalmazza a Bizottságot, hogy az Európai Közösség nevében részt vegyen bizonyos tagállamok és harmadik országok közös európai vízgyűjtő területein az együttműködés fejlesztését szolgáló nemzetközi megállapodások megkötését célzó tárgyalásokon.

3. A Preszpa-tavak és környezetük jelentős ökológiai értékű, egyedülálló természeti kincset képviselnek, melyet csak holisztikus megközelítéssel, a vízgyűjtő kerület egészét érintő intézkedésekkel lehet megőrizni.

4. A Preszpa Park védelméről és fenntartható fejlesztéséről szóló megállapodás az Európai Bizottság, Görögország, Albánia és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság tárgyalásainak eredménye, elmélyíti a terület kapcsán már megvalósult együttműködést, és hozzájárulhat a vízügyi keretirányelv sikeres végrehajtásához.

5. A megállapodást meg kell kötni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A Preszpa Park védelméről és fenntartható fejlesztéséről szóló megállapodást ezennel megköti.

A megkötendő megállapodás szövegét e határozat melléklete tartalmazza.

2. cikk

A Tanács elnöke kijelöli azt a személyt, aki jogosult az Európai Unió nevében a megállapodás 18. cikke értelmében bejelenteni, hogy az Európai Unió beleegyezik abba, hogy a megállapodást magára nézve jogilag kötelező erejűnek ismerje el.

3. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba. Ezt a határozatot ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában .

A megállapodás hatálybalépésének napját ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában .

Kelt …-ban/ben,

a Tanács részéről

az elnök

[…]

MELLÉKLET

Megállapodás a Preszpa Park védelméről és fenntartható fejlesztéséről

A Preszpa-tavak területén osztozó három állam környezetvédelmi minisztériumai és az Európai Unió, a továbbiakban: a Felek,

FIGYELEMMEL a három állam miniszterelnökei által 2000. február 2-án a Preszpa Park létrehozásáról és a Preszpa-tavak és környezetük védelméről és fenntartható fejlesztéséről tett nyilatkozatra;

EMLÉKEZTETVE a Preszpa-tavak területén osztozó három állam miniszterelnökei által 2009. november 27-én Pyliben tett közös nyilatkozatra;

FIGYELEMMEL ARRA, hogy a Preszpa-tavak és medencéjük egyedülálló természeti területet képviselnek, melynek geomorfológiai, ökológiai, biodiverzitási és kulturális értéke nemzetközi jelentőségű, mivel a terület létfontosságú élőhelye számos ritka és/vagy endemikus állat- és növényfajnak, fészkelőhelye világszinten veszélyeztetett madárfajoknak, valamint jelentős régészeti és műemléki értékeket őriz;

FELISMERVE közös felelősségüket a Preszpa-medence ökoszisztémájának és annak egyes összetevőinek megőrzése iránt – nem csupán természetes szépsége miatt, hanem az ott élők társadalmi és gazdasági jólétének, valamint a gazdaság fejlődésének alapjaként (ideértve a mezőgazdaságot, a halászatot és az idegenforgalmat);

MEGGYŐZŐDVE ARRÓL, hogy a Preszpa-tavak medencéjének biológiai sokféleségét, különböző szerepeit és az emberi társadalom számára képviselt értékét kizárólag holisztikus megközelítéssel, a vízgyűjtő medence egészére vonatkozó intézkedésekkel lehet védeni és megőrizni;

TUDATÁBAN ANNAK, hogy az egyes országok elszigetelt fellépései nem elegendőek a Preszpa-tavak ökoszisztémájának és kulturális örökségének megőrzéséhez és az ott élők életszínvonalának javításához;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy a miniszterelnökök 2000. február 2-i nyilatkozatának megfelelően a Preszpa-medence egyedülálló ökológiai értékeinek megőrzése és védelme, illetve az ott található élőhelyek romlását kiváltó tényezők megelőzése vagy visszafordítása érdekében fokozzák a három ország illetékes hatóságai és egyéb érdekeltjei közötti együttműködést;

AZZAL AZ ELHATÁROZÁSSAL, hogy a miniszterelnökök 2000. február 2-i nyilatkozatának megfelelően, valamint az EU 2000/60/EK vízpolitikai keretirányelve és egyéb vonatkozó irányelvek előírásaival összhangban felkutatják a Preszpa-tavak vizeinek és édesvízi ökoszisztémájának védelmét és fenntartható használatát szolgáló megfelelő kezelési módszereket;

TUDATÁBAN ANNAK, hogy a területet régóta használja az emberi társadalom, és hogy a hagyományos használatok összeegyeztethetőek a természetvédelemmel;

MEGERŐSÍTVE elköteleződésüket a Preszpa-medence fenntartható fejlesztése mellett, amely határokon átnyúló együttműködéssel, koherens megközelítéssel, az Európai Unió integrációs folyamatával és elveivel összeegyeztethető módon megvalósítható;

FIGYELEMMEL az illetékes hatóságok és az érdekelt felek részvételével 2009-ben megkezdett Drin-párbeszédre, amelynek célja a Drin-medence fenntartható kezelésére szolgáló közös stratégia kialakítása és az országok közötti együttműködés elősegítése;

SZEM ELŐTT TARTVA a környezetvédelemre vonatkozó azon nemzetközi jogi aktusok releváns rendelkezéseit, amelyeknek szerződő vagy aláíró felei;

EMLÉKEZTETVE a Felek között fennálló, a környezetvédelmi együttműködésre és a fenntartható fejlesztésre vonatkozó, hatályos kétoldalú megállapodásokra;

TUDATÁBAN ANNAK, hogy a Felek egyike az Európai Unió tagállama, egy másik fél tagjelölt ország, egy pedig potenciális jelentkező az uniós tagságra, valamint hogy az utóbbi kettő stabilizációs és társulási megállapodást kötött az EU-val;

ELISMERVE a három államban a kormányzati és a civil szervezetek különböző, de egymást kiegészítő kompetenciáit a Preszpa-medence védelmét és kezelését illetően;

FIGYELEMMEL a Preszpa Park kezelésében 2000 óta megvalósuló háromoldalú együttműködés tapasztalataira, különösen az ideiglenes koordinációs bizottság és annak titkársága munkájára;

FIGYELEMBE VÉVE az ideiglenes koordinációs bizottság és annak titkársága által kidolgozott, a Preszpa Park fenntartható fejlesztésére vonatkozó stratégiai cselekvési tervet;

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

Első rész: Általános rendelkezések

1. cikk – Fogalommeghatározások

E megállapodás alkalmazásában:

- „Preszpa Park”: a Preszpa-tavaknak a három állam területe között megoszló medencéjét alkotó földrajzi terület, amelybe beletartoznak mind a felszíni elemek, mind a megfelelően kijelölt, felszín alatti víztestek, vagyis a 2000. február 2-án kelt nyilatkozatnak megfelelően nemzetközi védett területnek nyilvánított terület.

- „határokon átnyúló hatás”: a Felek joghatósága alá tartozó területetek környezetét érintő bármely olyan hatás, amelynek fizikai forrása részben vagy egészen egy másik fél joghatósága alá tartozó területen található beleértve az emberi egészségre és biztonságra, a növények vagy állatok egészségére, a talajra, a vízre, az éghajlatra, a tájra, a történelmi emlékekre vagy egyéb építményekre gyakorolt káros hatásokat, az ilyen hatások összjátékát, illetve a kulturális örökséget vagy a társadalmi-gazdasági helyzetet befolyásoló, az említett tényezők módosulásából fakadó hatást.

2. cikk – A megállapodás célja

A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy garantálják a Preszpa Park ökoszisztémájának integrált védelmét és a terület fenntartható fejlesztését, és ennek keretében a nemzetközi és európai uniós normáknak megfelelő integrált vízgyűjtő-gazdálkodási terveket dolgoznak ki.

Második rész: Az együttműködés elvei

3. cikk – Alapvető kötelezettségek

1. A 2. cikkben meghatározott célok elérése érdekében a Felek megteszik a szükséges intézkedéseket, és alkalmazzák az elérhető legjobb technikákat, akár egyénileg, akár együttműködésben, tiszteletben tartva a szuverén egyenlőség, a területi integritás, a kölcsönös előny és a kölcsönös jó szándék elveit a következők megvalósításához:

a) a Preszpa-tavak vízminőségének és vízmennyiségének gondos kezelése, különös figyelmet fordítva mindkét tó vízszintjére;

b) a Preszpa-medence vízszennyezésének megelőzése, féken tartása és csökkentése;

c) a terület biodiverzitásának védelme és megőrzése, különösen az endemikus, a ritka és a bármilyen mértékben veszélyeztetett állat- és növényfajok védelme, valamint az érzékeny élőhelyek, az ökoszisztémák és az ökoszisztéma-szolgáltatások helyreállítása és gondozása révén, méghozzá a nemzetközi és az uniós szabályozásnak megfelelően, ideértve a 92/43/EGK irányelvet és a 2009/147/EK irányelvet is;

d) a talaj védelme az erózió, a kimerülés, fertőzések és szennyezés ellen;

e) a természeti erőforrások körültekintő használata és a Preszpa Park területének fenntartható fejlesztése biztosítása, előmozdítása és ellenőrzése;

g) az idegen állat- és növényfajok betelepítésének és szaporításának megakadályozása;

h) a Preszpa Park területére vélhetően vagy nyilvánvalóan káros hatást gyakorló tevékenységek hathatós szabályozása, az ilyen hatások kiküszöbölése vagy minimálisra csökkentése.

2 Mindezek érdekében a Felek:

a) integrált kezelési terveket és programokat dolgoznak ki és hajtanak végre a terület védelme és fenntartható fejlesztése érdekében, összhangban a Preszpa Park fenntartható fejlesztését szolgáló stratégiai cselekvési tervvel;

b) összehangolt stratégiát dolgoznak ki a rendezési, település- és területhasználati tervezéshez, valamint a védett területek kezeléséhez annak érdekében, hogy a vízgyűjtő területének kezelése a fenntartható fejlesztés elveinek megfelelően történjen, a terület fokozott védelmének szükségességét tiszteletben tartva, valamint a nemzetközi és az uniós szabályozásnak megfelelően, ideértve a 92/43/EGK irányelvet és a 2009/147/EK irányelvet is;

c) jóváhagyják és lelkiismeretesen alkalmazzák a vízgyűjtő kapcsán a 4. cikkben említett környezetvédelmi normákat és kritériumokat;

d) elfogadják azon jogi, közigazgatási, gazdasági, pénzügyi és technikai intézkedéseket, amelyek szükségesek a következőkhöz:

i. a fenntartható mezőgazdálkodás és az alacsony intenzitású állattenyésztés lehető legszélesebb körben való terjesztése, figyelemmel a terület eltartó képességére, valamint a körültekintő kiaknázás elvét tiszteletben tartó halászati szabályozás bevezetése;

ii. a háztartási és a mezőgazdasági hulladék elérhető legjobb technikákkal történő kezelése;

iii. az úthálózatok, a távközlés és egyéb társadalmi infrastruktúrák és szolgáltatások oly módon történő javítása és korszerűsítése, amely összeegyeztethető a biodiverzitás védelmével, a védett területek megőrzésével és a Preszpa Park területének fenntartható fejlesztésével.

e) előmozdítják a Felek között az ötletek rendszeres cseréjét, megőrzik az építészeti hagyományokat és a műemlékeket, a terület idegenforgalmi fejlesztésére közös stratégiát dolgoznak ki és hajtanak végre, valamint javítják a nyilvánosság tájékozottságát és környezetvédelmi tudatosságát helyi megoldások születése érdekében;

f) a vízgyűjtő területének lakossága számára meggyorsítják az egyének környezeti információhoz való hozzáférési joga, környezeti ügyekben a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételhez való joga, valamint ilyen ügyekben az igazságszolgáltatáshoz való jog hathatós és teljes körű gyakorlását;

g) kidolgoznak és fenntartanak egy szabványosított és hatékony közös monitorozó rendszert a medence és a tavak környezeti állapotának megfigyelésére, kezelésére és szabályozására;

h) előre nem látott események bekövetkeztekor közös intézkedéseket fogadnak el a felmérés és a kárcsökkentés érdekében.

4. cikk – Környezetvédelmi normák és kritériumok

1. E megállapodás aláíró felei a 10. cikkben említett bizottság segítségével meghatározzák azokat a pontos kritériumokat, normákat, határ- és célértékeket, amelyeket a 2. cikk céljaival összhangban a terület védelmére, megőrzésére és fejlesztésére alkalmaznak.

2. Ennek érdekében a Felek:

a) végrehajtják a nemzetközi és uniós normák és szabványok által meghatározott jogi kötelezettségeiket a Preszpa-tavak és vízgyűjtőjük védelme és megőrzése kapcsán;

b) a vonatkozó nemzeti környezetvédelmi normákat és kritériumokat hozzáigazítják a vízgyűjtő helyi adottságaihoz és szükségleteihez;

c) megkövetelik az elérhető legjobb technológiák és legkorszerűbb környezetvédelmi gyakorlatok alkalmazását.

5. cikk – Fenntartható vízgazdálkodás

A Felek megegyeznek abban, hogy együttműködnek a Preszpa Park vizeivel való fenntartható gazdálkodásban. Ez magában foglalja a felszíni és felszín alatti vizek vízgyűjtő szintjén való integrált kezelését a 2000/60/EK és más vonatkozó irányelvek alapján. A vízgazdálkodás részfeladatai a következők:

a) elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása;

b) a természetes vízi ökoszisztémák, vizes élőhelyek és ezek funkciói védelméhez, megőrzéséhez, és amennyiben szükséges, helyreállításához elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű víz biztosítása;

c) a helyi közösségek fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődéséhez hozzájáruló egyéb jogszerű felhasználások számára elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű víz biztosítása, figyelembe véve azt, hogy alkalmazkodni kell az éghajlatváltozás lehetséges hatásaihoz;

d) a korábbi hidrológiai beavatkozások negatív következményeinek megszüntetése vagy enyhítése, különös tekintettel a Devoli folyó és a Kis-Preszpa-tó medrét ért hatásokra;

e) az elérhető legjobb technikák alkalmazása a víz romboló hatásai (áradások, erózió) elleni védelem érdekében;

f) a különböző használatok közötti érdekellentétek feloldása; valamint

g) a felállítandó vízgazdálkodási rendszer működésének felügyelete.

Mindezek érdekében a felek létrehozzák a 14. cikkben meghatározott, a vízzel foglalkozó munkacsoportot.

6. cikk – Adatok és információk cseréje

A Felek gondoskodnak az illetékes hatóságaik közötti hivatalos és rendszeres információcserét szolgáló rendszerről, amely hozzájárul a Preszpa Park hathatós védelméhez. Többek között a következőket cserélik ki:

a) kvalitatív és kvantitatív adatok a vízzel, a vízi ökoszisztémákkal, a fontos élőhelyekkel és fajokkal kapcsolatban;

b) az elérhető legjobb technológiák alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok, valamint kutatási és fejlesztési eredmények a vizes élőhelyek védelme, a vízgazdálkodás, a szennyezések megelőzése, féken tartása és csökkentése terén.

7. cikk – Határokon átnyúló hatás

A Felek együttműködnek a terület környezete és különösen vizei épségének védelmét szavatoló intézkedések megalkotásában, valamint az emberi tevékenység által okozott, határokon átnyúló hatások kiküszöbölésében vagy csökkentésében. Kiemelten foglalkoznak a megfelelő környezeti hatásvizsgálatok kidolgozásával és elvégzésével a területen, összhangban az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló espoo-i egyezménnyel, melynek felei.

8. cikk – Együttműködés nemzetközi szervezetekkel és adományozókkal

E megállapodás végrehajtásában a Felek törekednek helyi, nemzeti és nemzetközi partnerek felkutatására, és különösen együttműködnek a következőkkel:

- a Ramsari Egyezmény és a MedWet kezdeményezés;

- UNDP (az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja);

- GEF (a Globális Környezetvédelmi Segélyalap);

- a régióban tevékenykedő kétoldalú donorok, pl. KfW, GTZ és SDC;

- UNESCO (az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete);

- IUCN (a Természetvédelmi Világszövetség);

- az Európai Unió intézményei;

- stb.

Harmadik rész: Az együttműködés eszközei

9. cikk – A magas szintű munkacsoport

A Felek környezetvédelmi miniszterei és az EU képviselője rendszeresen találkoznak, hogy áttekintsék az e megállapodás végrehajtásában és a 2. cikk céljainak elérésében tett előrelépéseket, a Preszpa Park Irányítóbizottságának és alárendelt szerveinek munkáját, valamint hogy összeállítsák a Preszpa Parkban a következő időszakban végzendő közös munka menetrendjét, és politikai iránymutatást nyújtsanak. Ezekre a találkozókra legalább kétévente, a három részes állam által rotációban biztosított helyszínen kerül sor, hacsak a Felek másként nem rendelkeznek, illetve bármely Fél írásos kérésére is sor kerül magas szintű találkozóra.

10. cikk – A Preszpa Park Irányítóbizottsága

1. A Felek ezennel létrehozzák a Preszpa Park Irányítóbizottságát, melynek feladata biztosítani az e megállapodásban kitűzött célok elérését és a vállalt kötelezettségek teljesítését.

2. Az Irányítóbizottság a feladatai ellátásához szükséges módon egy többoldalú intézmény nemzetközi jogképességével rendelkezik, feladatai közé tartozik a nemzetközi adományozókkal való kapcsolattartás azon projektek és adományok biztosítása érdekében, amelyek szerepet játszanak e megállapodás végrehajtásában.

3. A Preszpa Park Irányítóbizottságának összetétele a következő:

a) a részes államok környezetvédelmi minisztériumainak egy-egy képviselője és az EU egy képviselője;

b) a Preszpa-medencében élő lakosság egy-egy képviselője részes államonként;

c) a Preszpa-medencében aktív környezetvédelmi civil szervezetek egy-egy képviselője részes államonként;

d) a helyi védett területek kezelésével foglalkozó hatóságok egy-egy képviselője részes államonként;

e) a Ramsari Egyezmény MedWet kezdeményezésének egy állandó képviselője;

f) az ohridi irányítóbizottság egy állandó képviselője.

A Felek képviselőit az e megállapodás hatálybalépését követő három hónapon belül hivatalosan ki kell nevezni.

4. A bizottság rendszeresen (évente kétszer) ülésezik. Bármely fél írásos kérelmére rendkívüli ülést kell összehívni.

5. Az ülések helyszínét rotációs alapon naptári évente más-más részes állam biztosítja. Így egy-egy részes államban háromévente két egymást követő rendes ülés kerül megszervezésre. A rendes üléseket lehetőség szerint a Preszpa-vidéken kell tartani.

6. Az irányítóbizottsági üléseken a helyszínt biztosító állam képviselője elnököl. Az elnökség az 5. bekezdésben részletezettek szerinti éves váltásban alakul.

7 . Az irányítóbizottság munkanyelve az angol.

8. Első ülésén a bizottság elfogadja belső működési szabályzatát és eljárásait.

9. A bizottság a napirenden lévő témák kapcsán meghívhat szakértőket az üléseire, és tematikus munkacsoportokat is alakíthat adott szakterülettel foglalkozó szakemberek és tisztviselők részvételével. Az első ilyen munkacsoportot, a vízgazdálkodási munkacsoportot e megállapodás (14. cikk) hozza létre.

10. A Preszpa Park Irányítóbizottságának működését és hatékonyságát négy évvel létrehozását követően felülvizsgálja a 9. cikkben említett magas szintű munkacsoport. Szükség esetén összetétele és működési kerete kiigazításra kerül, összhangban e megállapodás 17. cikkével.

11. cikk – Az irányítóbizottság feladatai

A Preszpa Park Irányítóbizottságának feladatai a következők:

1. Felügyelni és összehangolni azon tevékenységeket, amelyek e megállapodás és a Preszpa Park fenntartható fejlesztését szolgáló stratégiai cselekvési terv végrehajtása keretében a Preszpa Park védelmét és fenntartható fejlesztését szolgálják.

2. Azonosítani és javasolni a Felek és más érdekeltek felé olyan lehetséges lépéseket, szükséges intézkedéseket, tevékenységeket stb., amelyek e megállapodás végrehajtását szolgálják, valamint felkérni a megfelelő szereplőket az együttműködésre, a kölcsönös egyeztetésre és közös projektek végrehajtására. A bizottság konkrétan a következőkre vonatkozó ajánlások és állásfoglalások révén segíti a Feleket e megállapodás végrehajtásában és hatékonyságának növelésében:

a) azon szabványok, környezetvédelmi kritériumok és követelmények meghatározása és alkalmazása, amelyek a tavak és vízgyűjtőjük integrált védelme és fenntartható fejlesztése alapját jelentik;

b) a vízgyűjtő területére vonatkozó szabályozás kidolgozása, beleértve a területhasználat-tervezést, a védett területek szabályozását és a kezelési terveket;

c) a Preszpa Park területén végrehajtandó olyan stratégiák, integrált kezelési tervek és programok összeállítása és alkalmazása, amelyek kihatnak vagy vélhetően hatnak e megállapodás céljainak elérésére;

d) hatékony monitoring programok alkalmazása egyrészt a környezet, másrészt a felszíni és felszín alatti vizek állapotának megfigyelésére, kezelésére és szabályozására;

e) a Preszpa Park védelmével és fenntartható fejlesztésével kapcsolatos tudományos megfigyelési- és kutatómunka preferált irányvonalainak és programjainak meghatározása, valamint a tudományos ismeretek közzétételének módja;

f) a Preszpa-medencére vonatkozó környezeti információk gyűjtése, feldolgozása és közzététele;

g) a tavak és vízgyűjtőjük védelmében a civil társadalom, a nem kormányzati szervezetek és egyéb érdekeltek részvételének fokozása.

3. Előmozdítani a határokon átnyúló hatással járó intézkedések összehangolt tervezését a három részes állam helyi védett területeit kezelő hatóságok között.

4. Értékelni a folyamatban lévő tevékenységek hatásait a 2. cikkben kifejtett célok fényében, és széles körben közzétenni az értékelés eredményeit.

5. Irányítani a GEF és más hasonló programok és projektek tevékenységét a területen.

6. Felkutatni és javasolni a nemzeti, európai és nemzetközi szinten igénybe vehető lehetséges forrásokat a különböző fellépések, intézkedések és projektek számára.

7. Gyűjteni a Preszpa-tavakkal és vízgyűjtőjükkel kapcsolatos információkat, valamint javaslatokat kérni a kormányzati és civil szervektől egyrészt a bizottság munkájának javítása, másrészt ezen szereplőknek a megállapodás végrehajtásában való aktívabb szerepvállalása érdekében.

8. Éves jelentést készíteni és kiadni a Preszpa Park környezetének állapotáról, melynek egy fejezete az irányítóbizottság munkáját mutatja be.

9. Kapcsolatot tartani az ohridi irányítóbizottsággal – ülésein megfigyelői státuszt szerezve –, és összehangolni a munkát annak érdekében, hogy a tágabb régiónak is minél hathatósabb védelmet és fenntarthatóbb fejlesztést biztosítsanak.

10. Lehetőség szerint hozzájárulni a Drin-medence fenntartható kezeléséről folyó párbeszédhez.

11. Hozzájárulni szükség szerint a Felek és a nemzetközi közösség forrásainak mozgósításához a váratlan események, úgymint áradások, erdőtüzek, természetes vagy ember okozta katasztrófák kockázatának csökkentése és következményeinek enyhítése, valamint a terület érzékeny ökoszisztémáinak, azok funkcióinak és szolgáltatásainak az éghajlatváltozás hatásai elleni védelme érdekében.

12. cikk – Az irányítóbizottság döntései

1. Az irányítóbizottság egyhangúan hozza meg döntéseit. Amennyiben a tagok egy ügyben nem jutnak konszenzusra, azt a magas szintű munkacsoport elé kell terjeszteni.

2. A bizottság a részes feleknek címzi ajánlásait.

3. A Felek hazai joguknak megfelelően végrehajtják a bizottság ajánlásait, és a végrehajtó intézkedésekről rendszeresen beszámolnak a bizottság felé.

4. Amennyiben egy fél nem vagy csak részben képes végrehajtani egy bizottsági ajánlást, erről tájékoztatnia kell az irányítóbizottságot, megindokolva a végrehajtás hiányosságát, és javaslatot kell tennie a végrehajtás módjára és idejére vonatkozóan.

5. A bizottság nyilvántartást vezet döntéseiről.

13. cikk - Titkárság

1. Az irányítóbizottság munkáját alárendelt végrehajtó szervként egy titkárság segíti.

2. A titkárság összetétele négy fő: részes államonként a környezetvédelmi minisztérium által delegált egy-egy személy, valamint vezetőjük: a bizottság által egy nemzetközi pályázaton kiválasztandó, a határokon átnyúló környezetvédelmi és vízügyi együttműködésben jártas szakértő.

3. A titkárság munkája az irányítóbizottság döntéseinek megfelelően alakul, felügyeletét annak elnöke gyakorolja.

4. A titkárság konkrét feladatai a rendelkezésre álló költségvetés erejéig a következők:

a) összeállítja a Preszpa Park Irányítóbizottságának éves munkaprogramját, részletes költségvetését, tematikus munkaterveit (pl. kommunikációs stratégia) és az azokhoz tartozó költségvetést, valamint nyomon követi ezek végrehajtását;

b) előkészíti vagy segít előkészíteni az e megállapodás keretében tartandó találkozókat;

c) előmozdítja az érdekeltek között az e megállapodáshoz kapcsolódó szakpolitikai és egyéb témájú egyeztetéseket, valamint a munkacsoportok és/vagy szakértői csoportok politikaalkotási és technikai jellegű párbeszédeit;

d) gyűjti, értékeli és terjeszti a 2. cikkben említett célokra nyilvánvalóan vagy vélhetően kiható jogi szabályozással, intézkedésekkel és tevékenységekkel kapcsolatos adatokat és információkat;

e) figyelemmel kíséri a közös projekteket;

f) összeállítja, értékeli, közzéteszi és népszerűsíti a Preszpa Park területén végzett tudományos kutatás és együttműködés eredményeit;

g) kapcsolatot tart és találkozókat szervez az adományozókkal, elkészíti vagy segít elkészíteni a projektek dokumentációját;

h) fontos dokumentumokat fordít; a helyi közösségek képviselőinek technikai és titkársági támogatást nyújt;

i) képviseli az irányítóbizottságot nemzetközi fórumokon;

j) végrehajtja az irányítóbizottság által rábízott egyéb feladatokat.

5. A titkárság székhelye az első négy évre a görögországi Aghios Germanos. Ezután rotációs alapon vagy a bizottság döntésének megfelelően kap székhelyet.

6. A bizottság munkája kezdetekor szerződést köthet a fogadó állammal székhelyéről.

14. cikk – A vízgazdálkodási munkacsoport

1. A Preszpa Park Irányítóbizottsága a 10. cikk előírásainak megfelelően létrehozza a vízgazdálkodási munkacsoportot.

2. A részes államok egyeztetést követően kijelölik a munkacsoportban való részvételre feljogosított, a Preszpa-medence rájuk eső területén a vízgazdálkodásért felelős hatóságokat és szerveket, és ezek nevét megküldik a Preszpa Park Irányítóbizottsága elnökének.

3. A vízgazdálkodási munkacsoport az EU vízügyi keretirányelvével (2000/60/EK) összhangban lévő, az integrált vízgyűjtő-kezelés elveinek megfelelő ajánlásokat fogalmaz meg az irányítóbizottság számára.

4. A munkacsoport konkrét feladatait és mandátumát a részes államok közötti konzultáció keretében kell meghatározni.

5. A vízgazdálkodási munkacsoport működési költségeit (találkozók szervezése és az azokon való részvétel) e megállapodás hatálybalépésétől számított négy évig a görög Környezetvédelmi, Energiaügyi és Éghajlatváltozáspolitikai Minisztérium fedezi.

15. cikk – A közös szervek kiadásai

1. A Preszpa Park Irányítóbizottságának munkaprogramja végrehajtását a Felek rendes éves hozzájárulásai és más források hivatottak fedezni.

2. A Felek viselik küldötteik bizottsági és titkársági üléseken, munkacsoportokban való részvételének költségét, kivéve a 14. cikk (5) bekezdésében meghatározottakat.

3. A bizottság üléseinek megszervezésével kapcsolatos költségeket mindig a helyszínt biztosító részes fél fedezi.

4. A titkárság éves költségvetést készít saját kiadásairól, és azt jóváhagyásra a bizottság elé terjeszti. A költségvetési összeget a részes államok rendes éves hozzájárulásai és egyéb források biztosítják. A hivatali helyiségeket a titkárságnak helyszínt adó részes fél biztosítja, ez nem képezi a költségvetés részét.

Negyedik rész: Vitarendezés

16. cikk

Az e megállapodás értelmezése vagy alkalmazása kapcsán felmerülő nézeteltéréseket a Felek tárgyalás útján, vagy egyéb, számukra elfogadható nemzetközi vitarendezési eljárással tisztázzák.

Ötödik rész: Záró rendelkezések

17. cikk – A megállapodás módosítása

1. E megállapodás módosítására bármely fél javaslatot tehet.

2. E megállapodás módosításairól egyhangúan kell határozni. A módosítások a 18. cikk (2) bekezdésében előírt eljárásnak megfelelően lépnek hatályba.

18. cikk – Hatálybalépés

1. E megállapodás a Felek hazai eljárásainak megfelelő jóváhagyását követően léphet hatályba.

2. Ez a megállapodás azon a napon lép hatályba, amikor a Felek kézhez kapták a jóváhagyásáról szóló utolsó értesítést.

19. cikk – Kapcsolat más megállapodásokkal

1. Az ebben a megállapodásban foglaltak nem érintik a Felek más hatályos megállapodások értelmében fennálló jogait vagy kötelezettségeit. Az ebben a megállapodásban foglaltak nem érintik a Felek uniós jogból fakadó jogait vagy kötelezettségeit.

2. E megállapodás végrehajtása érdekében a Felek köthetnek egyéb két- vagy háromoldalú megállapodásokat vagy szerződéseket, amelyek nem lehetnek ellentétesek e megállapodás céljaival.

20. cikk – Időtartam és felmondás

E megállapodás határozatlan ideig marad érvényben, hacsak valamely Fél diplomáciai úton nem jelzi, hogy fel szeretné mondani. Utóbbi esetben a megállapodás az írásbeli értesítés keltétől számított hat hónap múlva hatályát veszti. Ellenkező értelmű rendelkezés hiányában a megállapodás felmondása nem hat ki az annak értelmében folyamatban lévő munkára vagy projektekre.

Kelt Pyliben, 2010. február 2-án négy eredeti, angol nyelvű példányban, melyek mindegyike egyaránt hiteles.

FENTIEK HITELÉÜL a kellően felhatalmazott alulírottak e megállapodást kézjegyükkel látták el.

[1] Az Európai Parlament és a Tanács 2000. október 23-i 2000/60/EK irányelve a vízvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22.)

[2] A 2000/60/EK irányelv 3. cikkének (5) bekezdése.

[3] A Tanács 2006. június 27-i határozata az Európai Közösségnek bizonyos tagállamok és harmadik országok közös európai vízgyűjtő területein az együttműködés fejlesztését szolgáló, nemzetközi vízgyűjtő területekről szóló megállapodások megkötését célzó tárgyalásokon való részvételéről.

[4] Albánia, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Görögország.

[5] A Tanács 1997. november 24-i határozata a Duna védelmére és fenntartható használatára irányuló együttműködésről szóló egyezmény megkötéséről (HL L 342., 1997.12.12.).

[6] A Tanács 2000. november 7-i határozata a Rajna védelméről szóló egyezmény Közösség részéről való megkötéséről (HL L 289., 2000.11.16.).

[7] HL C […]., [ …]., […]. o.

[8] HL C […]., [ …]., […]. o.

[9] Az Európai Parlament és a Tanács 2000. október 23-i 2000/60/EK irányelve a vízvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22.)

[10] A Tanács 2006. június 27-i határozata az Európai Közösségnek bizonyos tagállamok és harmadik országok közös európai vízgyűjtő területein az együttműködés fejlesztését szolgáló, nemzetközi vízgyűjtő területekről szóló megállapodások megkötését célzó tárgyalásokon való részvételéről.