52010PC0174

[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG |

Brüsszel, 2010.4.21.

COM(2010)174 végleges

2010/0101 (COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

Az Európai Unión kívüli projektekhez adott hitelek és garanciák veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott európai uniós garanciáról

{SEC(2010) 443}

INDOKOLÁS

1. A JAVASLAT HÁTTERE

Az Európai Unió költségvetési garanciát nyújt az Európai Beruházási Bank (EBB) által az EU külpolitikai céljainak támogatása érdekében az EU-n kívül végrehajtott hitelműveletekkel és hitelgarancia-műveletekkel kapcsolatos politikai és országjellegű kockázatok fedezésére. Az EBB külső műveleteihez nyújtott európai uniós garancia hatékony eszköz, mert (az uniós garanciát biztosító, külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap feltöltése révén) lehetővé teszi az EU költségvetéséből rendelkezésre álló eszközök összekapcsolását az EBB saját forrásaival, így alapozva az EBB stabilitására, de az EBB pénzügyi helyzetének veszélyeztetése nélkül.

Az EBB külső műveleteihez nyújtott európai uniós garancia általános alkalmazási körét és feltételeit korábban tanácsi határozatok, az EBB úgynevezett külső mandátumai határozták meg. Legutóbb az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 633/2009/EK határozata[1] (a határozat) állapította meg az EBB 2007 és 2011 közötti időszakra vonatkozó külső mandátumát. A határozat 9. cikke előírja, hogy a Bizottságnak – a határozatra vonatkozó módosító javaslattal együtt – félidős jelentést kell előterjesztenie a határozat alkalmazásáról, amely többek között külső értékelésen is alapul (lásd a 2. szakaszt).

A javaslat célja, hogy a félidős felülvizsgálat megállapításai alapján a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó jelenlegi pénzügyi keret fennmaradó részére biztosítsa az EBB külső hitelnyújtási tevékenységét fedező európai uniós garancia fenntartását, miközben új elemeket épít be a mandátumba.

Ezeknek az új elemeknek a bevezetését a mandátumról szóló hatályos határozat számos módosítása tette szükségessé. Az egyértelműség érdekében egy módosításra irányuló javaslat előterjesztése helyett a mandátumról szóló határozat új határozattal való felváltására esett a választás. A javasolt határozat az EBB által a 2007. február 1-jén kezdődő és 2013. december 31-ig tartó időszak során aláírt finanszírozási műveletekre vonatkozik.

Az új határozatba beépítendő új elemek az alábbiak:

* A határozat által tartalékba helyezett 2 milliárd EUR összegű „opcionális mandátum” aktiválása. Ennek az opcionális mandátumnak az aktiválása nem az egyedi regionális felső összeghatárok emelése révén történik, hanem a határozat által érintett valamennyi régióban az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez hozzájáruló projektekhez támogatást nyújtó mandátumként.

* Az európai uniós garancia keretében végzett műveletekhez kapcsolódó regionális célkitűzések jelenlegi rendszerének felváltása magas szintű horizontális célkitűzésekkel, amelyek a külső mandátumhoz tartozó valamennyi régióra kiterjednek. Ezek a magas szintű célkitűzések bekerülnek a javasolt határozat cikkeibe és a következő területekre terjednek ki: éghajlatváltozás, szociális és gazdasági infrastruktúra és a helyi magánszektor fejlesztése.

* A Bizottság az EBB-vel együttműködve és az Európai Külügyi Szolgálattal konzultálva az EU regionális stratégiáját tükröző operatív iránymutatást dolgoz ki a külső mandátum által érintett valamennyi régióra annak érdekében, hogy az EBB által a külső mandátum keretében végzett tevékenységeknek az általános magas szintű célkitűzésekkel összhangban történő végrehajtása jobban összekapcsolódjon az EU regionális prioritásaival.

* Az EBB kapacitásának erősítése az EU fejlesztési célkitűzéseinek támogatása érdekében az alábbiakkal

- A projektek szociális és fejlesztési szempontjainak az EBB általi értékelése és nyomon követése.

- az EBB beavatkozásainak nagyobb mértékű összpontosítása olyan ágazatokra, amelyek hozzájárulnak az Európai Unión kívüli országok fejlődéséhez, mint például a környezetvédelmi infrastruktúra, többek között a vízellátás és a szennyvízkezelés, a fenntartható közlekedés és az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és az azokhoz való alkalmazkodás. Az EBB-nek aktívabb tevékenységet kell végeznie az egészségügy és az oktatás területén is.

* Az EBB külső mandátumának aktiválása Izland, Belarusz, Líbia, Irak és Kambodzsa vonatkozásában.

A javaslatot kísérő szolgálati munkadokumentum[2] tovább részletezi az EBB által a 2 milliárd EUR összegű opcionális mandátum keretében az éghajlatváltozás támogatása érdekében végrehajtható tevékenységeket, valamint tartalmazza az EBB külső mandátumának Izland, Belarusz, Líbia, Irak és Kambodzsa tekintetében történő aktiválására vonatkozó javaslat indokait.

2. KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELTEKKEL; HATÁSVIZSGÁLAT

Ahogy az előző szakaszban említésre került, a külső mandátumról szóló jelenlegi határozat előírja a mandátum keretébe tartozó műveletek félidős felülvizsgálatát. Ez a felülvizsgálat egy, a „bölcsek” irányítóbizottsága által felügyelt és irányított külső értékelésen, független tanácsadók (COWI) által végzett értékelésen és az EBB értékelési osztálya által végrehajtott egyedi értékeléseken alapul. A félidős felülvizsgálat szempontjait a határozat 2. melléklete állapítja meg.

A 2008 októberétől 2010 februárjáig tartó értékelés során a „bölcsek” irányítóbizottsága meghallgatásokat tartott a Bizottsággal, az EBB vezető beosztású alkalmazottaival és a civil szervezetek képviselőivel, az Európai Parlamenttel, nemzetközi pénzügyi intézményekkel[3] és európai kétoldalú pénzügyi intézményekkel, valamint európai kutatóközpontokkal. A „bölcsek” irányítóbizottságának tagjai látogatást tettek egyes kedvezményezett országokban is és megbeszéléseket folytattak a kormány és a magánszektor képviselőivel, a független tanácsadókkal (COWI), valamint az EBB értékelési osztályával. A COWI-értékelés tartalmazta a Bizottság és az EBB képviselőivel készített interjúkat és egyedi országokkal, valamint projektekkel kapcsolatos esettanulmányokat is.

A „bölcsek” irányítóbizottságának a jelentése a következő címen érhető el: http://www.eib.org/about/documents/mtr-external-mandate-report-steering-committee.htm. A COWI-jelentés a következő címen érhető el:http://ec.europa.eu/economy_finance/evaluation/completed/index_en.htm.

A jelen javaslatot kísérő, a félidős felülvizsgálatról szóló bizottsági jelentés[4] összefoglalja és elemzi az értékelések megállapításait. A jelenleg hatályos mandátumra vonatkozó, a határozatjavaslatban előterjesztett módosítások ezen a jelentésen alapulnak.

A „bölcsek” irányítóbizottsága is számos különböző javaslatot terjesztett elő az EU külső fellépéseinek – többek között az EBB külső finanszírozási tevékenységének – jövőbeli reformjára vonatkozóan. Ezeket a javaslatokat a Bizottság, az Európai Külügyi Szolgálat, az EBB, más nemzetközi pénzügyi intézmények és európai kétoldalú pénzügyi intézmények bevonásával megfelelő időben tovább vizsgálják a következő pénzügyi keretre vonatkozó új bizottsági javaslatok elkészítése céljából.

3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI

Az európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 209. és 212. cikkének kettős jogalapjára épül.

A javaslat a Közösség kizárólagos hatáskörébe tartozik, ezért a szubszidiaritás elve nem alkalmazható. A javaslat megfelel az arányosság elvének, mivel az európai uniós garanciavállalás hatékony és olcsó eszköznek bizonyult az EBB által az EU külpolitikáinak támogatása céljából végrehajtott műveletekhez kapcsolódó politikai és országjellegű kockázatok fedezésére. A közösségi garancia megújítása lehetővé teszi a meglévő hatékony és gazdaságilag eredményes gyakorlat folytatását. |

4. KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A 480/2009/EK, Euratom tanácsi rendelettel[5] létrehozott, az EU általános költségvetéséből évente feltöltött, külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap (garanciaalap) tartalékot biztosít az EU költségvetése számára rendkívüli helyzetek, többek között az EBB külső hitelnyújtási műveleteihez kapcsolódó veszteségek esetére.

A garanciaalap feltöltésével, valamint az európai uniós garancia kezeléséhez szükséges személyzeti és adminisztratív erőforrásokkal kapcsolatos költségvetési vonzatokat a javaslatot kísérő pénzügyi kimutatás tartalmazza.

5. Opcionális elemek

A javaslat részletes magyarázata

Az 1. cikk kiterjeszti az európai uniós garanciát a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó hatályos pénzügyi keret fennmaradó részére, úgy, hogy az EBB finanszírozási műveletei folyamatosságának biztosítása érdekében lehetőség van a garancia hat hónapos meghosszabbítására. Az európai uniós garancia a jelenlegi határozatnak megfelelően az EBB által folyósított, kintlevő összegek és valamennyi kapcsolódó összeg (vagyis kamatok, díjak és egyéb olyan költségek, amelyekkel a hitel- vagy a garanciamegállapodás keretében a garanciával fedezett adós tartozik az EBB-nek) teljes összegének 65 %-ára korlátozódik. Hangsúlyozza, hogy az EBB az európai uniós garanciával fedezett hitelnyújtás során saját szabályai és eljárásai alapján jár el, de a garanciának az is feltétele, hogy az EBB finanszírozási tevékenysége az EU külpolitikai célkitűzéseinek támogatását szolgálja.

A 2. cikk megállapítja az európai uniós garanciával fedezett EBB-finanszírozás felső összeghatárait. A jelenlegi regionális felső összeghatárokat a javasolt határozat melléklete tartalmazza. A 2 milliárd EUR összegű opcionális mandátum – amely a félidős felülvizsgálat után esetleg aktiválható – egyedi keretként áll rendelkezésre, amelynek célja az éghajlatváltozással kapcsolatos projektek finanszírozása. A cikk tartalmazza azoknak a projekteknek a meghatározását is, amelyek hozzájárulnak az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez.

A 3. cikk meghatározza azokat a magas szintű horizontális célkitűzéseket, amelyek elérésére az EBB által végrehajtott, európai uniós garanciával fedezett hitelnyújtási műveleteknek irányulniuk kell. Ez egyértelműbbé teszi a mandátumot azáltal, hogy olyan területekre összpontosítja, ahol az EBB komparatív előnyökkel és speciális szakértelemmel rendelkezik, így az éghajlatváltozás, a gazdasági infrastruktúra és a helyi magánszektor (különösen a kkv-k) fejlesztése. Az EBB valamennyi tevékenységének alapjául szolgáló célkitűzés a regionális integráció.

A 4. cikk a javaslat által érintett országok felsorolásával és azok jogosultságával foglalkozik. A mandátumról szóló jelenlegi határozathoz képest megállapításra kerül Izland, Belarusz, Líbia, Irak és Kambodzsa jogosultsága európai uniós garanciával fedezett EBB-finanszírozásra. Ez tükrözi az EU és ezen országok kapcsolatában elért előrelépést. A jelen javaslatot kísérő szolgálati munkadokumentum[6] tartalmazza az európai uniós garanciának az EBB ezen országokban végrehajtott finanszírozására való kiterjesztésének részletesebb indokolását. Figyelembe veszi ezeknek az országoknak a politikai helyzetét és az EU-val fennálló kétoldalú kapcsolatait, a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok helyzetét, valamint a makrogazdasági helyzetet és a beruházási igényeket az egyes országok szintjén. A jelenleg hatályos határozathoz hasonlóan az új országoknak a műveletekbe való bevonása vagy a mandátum alá tartozó valamely országnak nyújtott EBB-finanszírozás emberi jogi problémák miatt vagy egyéb okokból történő felfüggesztése továbbra is a rendes jogalkotási eljárásnak megfelelően történik.

Az 5. cikk részletezi az EBB külső tevékenységei és az EU politikái közötti kapcsolatra vonatkozó követelményeket. Célja annak biztosítása, hogy a mandátumban körvonalazott magas szintű célkitűzések a mandátum EBB általi végrehajtásában öltsenek formát és az EBB finanszírozása kiegészítse az EU által a különböző régiókban alkalmazott vonatkozó támogatási politikát, programokat és eszközöket. Ezeknek a célkitűzéseknek konkrét műveletekké való alakítása az EBB által a javasolt határozat keretében végrehajtott finanszírozásra vonatkozó regionális operatív iránymutatás kidolgozásával történik. Ez a cikk előírja, hogy a Bizottságnak tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot a kidolgozott iránymutatásról. Felkéri továbbá az EBB-t, hogy alakítsa ki a megfelelő finanszírozási stratégiát az EBB hitelnyújtási műveleteinek tényleges végrehajtásához. Ezen túlmenően meghatározza, hogy az EBB finanszírozási műveletei nem tartoznak az európai uniós garancia hatálya alá, amennyiben a Bizottság az EBB alapokmányának 19. cikkében előírt eljárás keretei között kedvezőtlen véleményt fogalmaz meg a szóban forgó művelettel kapcsolatban.

A 6. cikk célja annak biztosítása, hogy az EBB az európai uniós garanciával fedezett projektek fejlesztési szempontjait alapos átvilágításnak vesse alá, ideértve a társadalmi hatások értékelését, annak érdekében, hogy a mandátum keretében csak olyan projektek kapjanak támogatást, amelyek gazdasági, pénzügyi, környezeti és társadalmi szempontból fenntarthatók.

A 7. cikk részletezi a Bizottság és az EBB közötti – és adott esetben az Európai Külügyi Szolgálattal folytatott – megerősített együttműködés feltételeit. Célja annak biztosítása, hogy az EBB külső hitelnyújtási tevékenysége valamennyi szinten, így a felső szinteken megvalósuló előzetes stratégiai tervezés és a későbbi tényleges projektfejlesztés terén egyaránt megfeleljen az EU külkapcsolati politikájának és az ebben a határozatban megállapított magas szintű célkitűzéseknek és támogassa azokat.

A 8. cikk részletezi a más nemzetközi pénzügyi intézményekkel való fokozott együttműködés szabályait.

A 9. cikk körvonalazza az EBB által megkezdett finanszírozási műveletek politikai vagy országjellegű kockázatait fedező európai uniós garanciák jellegét. Előírja az EBB számára azt is, hogy alakítson ki politikát annak eldöntéséhez, hogy a jogosult műveleteket előterjessze-e európai uniós garanciára vagy finanszírozásukat a bank saját kockázatára végezze. Ez a politika annak biztosítását célozná, hogy az európai uniós garancia általi fedezetet a kedvezményezettek számára maximális előnyt biztosító módon használják fel, vagyis olyan országok és műveletek kapcsán, amelyek esetében a tőkepiacokon nehéz elfogadható feltételekkel finanszírozáshoz jutni, miközben a befektetési minősítésű országok hitelfelvevői vagy az alacsonyabb hitelminősítésű országok befektetési minősítésű intézményei hozzáférhessenek az EBB saját kockázatú eszközeihez.

A 10. cikk tartalmazza a jelentéstételi és számviteli tájékoztatási követelményeket mind az EBB, mind a Bizottság vonatkozásában.

A 11. cikk meghatározza az EBB felelősségét a lehetséges behajtási igényeknek a Bizottság megbízásából történő érvényesítése tekintetében.

A 12. cikk megemlíti, hogy az európai uniós garanciavállaláshoz kapcsolódó részletes rendelkezéseket és eljárásokat a Bizottság és az EBB közötti garanciamegállapodásban rögzítik.

A 13. cikk megállapítja, hogy a Bizottság adott esetben javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a következő pénzügyi kerethez kapcsolódó európai uniós garancia létrehozásáról.

A 14. cikk megemlíti, hogy a Bizottság 2014. október 31-ig végleges jelentést nyújt be a javasolt határozat alkalmazásáról.

A „Preambulumbekezdések” szakasz többek között tartalmazza az európai uniós garanciavállalás fenntartására vonatkozó javaslat politikai hátterét és a félidős felülvizsgálat fő megállapításait.

2010/0101 (COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

Az Európai Unión kívüli projektekhez adott hitelek és garanciák veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott európai uniós garanciáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 209. és 212. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a javaslat nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1) Az Európai Unión belüli beruházások finanszírozását célzó alapvető feladata mellett az Európai Beruházási Bank (EBB) 1963 óta az Európai Unión kívül is végez finanszírozási műveleteket az EU külpolitikájának támogatása céljából. Ez lehetővé teszi, hogy az EU költségvetéséből az Unión kívüli területek számára hozzáférhető eszközöket az EBB pénzügyi ereje révén a kedvezményezett országok számára előnyös módon egészítse ki.

(2) Az Európai Unió külső fellépéseinek támogatása és annak biztosítása érdekében, hogy az EBB hitelbesorolását ne befolyásolja az Unión kívüli hitelnyújtási tevékenység, az EBB külső régiókban végrehajtott műveleteinek többségét a Bizottság által kezelt európai uniós költségvetési garancia fedezte.

(3) Legutóbb a Közösségen kívüli projektekhez adott hitelek és hitelgaranciák veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott közösségi garanciáról szóló, 2009. július 13-i 633/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[7] állapította meg az európai uniós garanciát a 2007–2011 közötti időszakra.

(4) A 480/2009/EK, Euratom tanácsi rendelettel[8] létrehozott, külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap (garanciaalap) biztosítja az Európai Unió költségvetése számára az EBB finanszírozási műveleteihez és az EU más külső fellépéseihez kapcsolódó veszteségek fedezéséhez szükséges likviditási tartalékot.

(5) A 633/2009/EK határozat előírásának megfelelően a Bizottság és az EBB elkészítette az EBB külső finanszírozásának félidős felülvizsgálatát, ami a „bölcsek” irányítóbizottsága által felügyelt független külső értékelésen, külső tanácsadók által végzett értékelésen és az EBB által készített egyedi értékeléseken alapult. Az irányítóbizottság 2010. február 12-én a következtetéseit és ajánlásait tartalmazó jelentést nyújtott be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és az EBB-nek.

(6) Az irányítóbizottság jelentése megállapította, hogy az EBB-nek biztosított európai uniós garancia hatékony és erőteljes szakpolitikai eszköz, amely jelentős pénzügyi és politikai hatással jár és ezért a politikai vagy országjellegű kockázatok fedezése céljából fenn kell tartani. A jelentés javaslatot tett a 633/2009/EK határozat módosítására, hogy az EBB külső műveletei szempontjából maximális hozzáadott értéket és hatékonyságot biztosítson.

(7) Az európai uniós garancia által fedezett összegeknek az egyes térségekben továbbra is az EBB által uniós garancia alapján végrehajtott finanszírozás felső határait kell jelenteniük és nem olyan célösszegeket, amelyeket az EBB-nek teljesítenie kellene.

(8) A regionális felső összeghatárok mellett a 2 000 000 000 EUR összegű opcionális mandátumot is aktiválni kell és olyan keretösszeget kell belőle képezni, amelyből a mandátum által érintett régiókban támogatható az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és az azokhoz való alkalmazkodás terén nyújtott EBB- finanszírozás. Az EBB – a Bizottsággal szorosan együttműködve – szakértelmével és eszközeivel segítheti az állami hatóságokat és a magánszektort az éghajlatváltozással kapcsolatos problémák kezelésében és a rendelkezésre álló források lehető legjobb hasznosításában. Az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését és az azokhoz való alkalmazkodást célzó projektek esetében az EU külső segítségnyújtása keretében az EBB eszközeit lehetőség szerint ki kell egészíteni az EU-költségvetésben rendelkezésre álló kedvezményes alapokkal, az éghajlatváltozással összefüggő finanszírozáshoz nyújtott vissza nem térítendő támogatások és hitelek hatékony és következetes ötvözése révén.

(9) Az éghajlatváltozással kapcsolatos mandátum keretében bizonyos fokú rugalmassággal kell kezelni a régiók közötti elosztást annak érdekében, hogy a 2011–2013 közötti hároméves időszakban a rendelkezésre álló eszközöket a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban lehessen igénybe venni. Ha a szóban forgó finanszírozási műveletek teljes összege meghaladná a rendelkezésre álló 2 milliárd EUR-t, a Bizottságnak és az EBB-nek törekednie kell az érintett régiók közötti kiegyensúlyozott elosztásra, az általános mandátum keretében a külső támogatásra vonatkozóan megállapított prioritások alapján.

(10) Emellett az értékelés arra a következtetésre jutott, hogy bár az EBB által az értékelt időszakban (2000-2009) végrehajtott műveletek általában összhangban voltak az EU külpolitikájával, erősebbé, kifejezettebbé és strukturáltabbá kell tenni az EU politikai célkitűzései és azoknak az EBB általi operatív végrehajtása közötti kapcsolatot.

(11) A mandátum koherenciájának erősítése érdekében és azért, hogy az EBB külső hitelnyújtási tevékenysége fokozottabban az uniós politikák támogatására összpontosuljon és a kedvezményezettek számára a lehető legtöbb előnnyel járjon, e határozatnak az EBB hitelnyújtási műveleteire vonatkozó mandátum keretében az összes jogosult ország tekintetében magas szintű horizontális célokat kell megállapítania, figyelembe véve az EBB komparatív előnyeit azokon a területeken, amelyeken jó eredményeket ért el. Az EBB-nek így a határozat alkalmazási körébe tartozó valamennyi régióban az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és az azokhoz való alkalmazkodás, a szociális és gazdasági infrastruktúra (mindenekelőtt a közlekedés, az energia, többek között a megújuló energia, az energiabiztonság, a környezetvédelmi infrastruktúra – beleértve a vízellátást és szennyvízkezelést –, valamint az információs és kommunikációs technológia területén) végrehajtandó, valamint a helyi magánszektor fejlesztését célzó – különösen a kis- és középvállalkozásokat támogató – projekteket kell finanszíroznia. Ezeken a területeken az EBB hitelnyújtási műveleteit alátámasztó egyik célkitűzésnek a partnerországok közötti regionális integrációnak, többek között a csatlakozás előtt álló országok, a szomszédos országok és az EU közötti gazdasági integrációnak kell lennie.

(12) Ezenfelül az EBB hitelnyújtási tevékenységének hozzá kell járulnia az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikkében megfogalmazott, az EU külső fellépéseit vezérlő alapelvek eléréséhez, így a demokrácia és a jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságok előmozdításához és megszilárdításához, valamint az olyan nemzetközi környezetvédelmi egyezmények végrehajtásához, amelyekben az Európai Unió részes fél. Az EBB finanszírozási műveleteinek – különösen a fejlődő országokkal[9] kapcsolatban – a következőket kell előmozdítaniuk: ezen országok – különösen a leghátrányosabb helyzetben lévők – fenntartható gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődését; zavartalan és fokozatos integrációjukat a világgazdaságba; a szegénység elleni küzdelmet; valamint az ENSZ-szel és egyéb érintett nemzetközi szervezetekkel összefüggésben az EU által jóváhagyott célkitűzések teljesítését. Az EBB-nek fokozatosan megfelelő eszközöket kell kialakítania e követelmények teljesítése érdekében.

(13) E határozat keretében az EBB-nek a Bizottsággal szorosan együttműködve és a fejlesztési politikával kapcsolatos európai konszenzus elveit követve fokozottabban kell összpontosítania a fejlesztésre. Ezt számos konkrét intézkedéssel kell megvalósítani, különösen úgy, hogy az EBB megerősíti a projektek szociális és fejlesztési szempontjainak, többek között az emberi jogoknak és a konfliktusokkal kapcsolatos kockázatoknak az értékelését és előmozdítja a helyi konzultációt. Emellett nagyobb mértékben kell olyan ágazatokra összpontosítania, amelyek terén az EU-n belüli hitelnyújtási műveletek kapcsán komoly szakértelemre tett szert, és amelyek támogatják a szóban forgó ország fejlődését, mint például a környezetvédelmi infrastruktúra, többek között a vízellátás és szennyvízkezelés, a fenntartható közlekedés és az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése, és különösen a megújuló energiaforrások terén. Az EBB-nek fokozatosan erősítenie kell tevékenységét az egészségügy és az oktatás, valamint az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás terén, adott esetben más nemzetközi pénzügyi intézményekkel és európai kétoldalú pénzügyi intézményekkel együttműködve. Ez szükségessé teszi a kedvezményes forrásokhoz való hozzáférést és az EBB külső tevékenységeire szánt emberi erőforrások progresszív növelését. Az EBB tevékenységének ki kell egészítenie az EU-nak az intézményteremtéshez és az ágazati reformokhoz kapcsolódó célkitűzéseit és prioritásait. Végül, az EBB-nek a projektek és eredményeik fejlesztési szempontjaihoz kapcsolódó teljesítménymutatókat kell meghatároznia

(14) A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével létrejött az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének funkciója, amelynek a célja az uniós külkapcsolatok jelentőségének és koherenciájának erősítése, a képviselő egyben a külkapcsolatokkal foglalkozó szakbizottság alelnöke is. A főképviselő irányításával létrejön az új Európai Külügyi Szolgálat. Az utóbbi években kiszélesedett és megerősödött az EU külpolitikája. Ez történt különösen az előcsatlakozási stratégia, az európai szomszédságpolitika, a Közép-Ázsiára vonatkozó uniós stratégia, a Latin-Amerikával és Délkelet-Ázsiával megújított partnerségek, valamint az EU Oroszországgal, Kínával és Indiával fennálló stratégiai partnerségei esetében. Ez a helyzet az EU fejlesztési szakpolitikái tekintetében is, amelyek ma már valamennyi fejlődő országra kiterjednek. Az EU külkapcsolatait 2007 óta új pénzügyi eszközök is támogatják, így az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA), az európai szomszédsági és partnerségi eszköz (ENPI), a fejlesztési együttműködési eszköz (DCI), az európai finanszírozási eszköz a demokráciáért és az emberi jogokért (EIDHR), valamint a stabilitási eszköz.

(15) A csatlakozás előtt álló országokban az EBB tevékenysége a csatlakozási és európai partnerségek (Koszovó esetében az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. (1999) sz. határozata) keretében zajlik, amelyek megállapították az egyes országokkal kapcsolatos prioritásokat azzal a céllal, hogy ezek az országok közelebb kerüljenek az EU-hoz, és kialakuljon az uniós segítségnyújtás kerete. A Nyugat-Balkánon a stabilizációs és társulási folyamat jelenti az uniós politika keretét. Ez progresszív partnerségen alapul, amelynek keretében az EU kereskedelmi kedvezményeket, gazdasági és pénzügyi támogatást és a stabilizációs és társulási megállapodások révén szerződéses kapcsolatokat biztosít. Az előcsatlakozási támogatási eszköz révén nyújtott pénzügyi támogatás segíti a tagjelölt és lehetséges tagjelölt országokat abban, hogy felkészüljenek az uniós tagságból eredő kötelezettségekre és kihívásokra. Ez a segítségnyújtás támogatja a reformfolyamatot, többek között az esetleges tagságra való felkészülést, valamint az intézmények kialakítására, a közösségi vívmányokhoz való igazodásra és az uniós politikák és eszközök alkalmazására való felkészülésre összpontosít.

(16) A szomszédos országokban az EBB tevékenységének az európai szomszédságpolitika keretében kell zajlania, amelynek célja, hogy az EU különleges kapcsolatot alakítson ki a szomszédos országokkal, az EU értékein alapuló, valamint az együttműködésre épülő szoros és békés kapcsolattal jellemezhető, virágzó és jó szomszédságban élő területek létrehozása érdekében. E célok eléréséhez az EU és partnerei kétoldalú cselekvési tervekről állapodtak meg, amelyekben többek között politikai és biztonsági kérdéseket, kereskedelmi és üzleti témákat, környezetvédelmi problémákat, valamint a közlekedés és az energiahálózatok integrációját magukban foglaló prioritásokat állapítottak meg. Az Unió a Mediterrán Térségért, a keleti partnerség és a fekete-tengeri szinergia az európai szomszédságpolitikát kiegészítő multilaterális és regionális kezdeményezések, amelyek célja az EU és a közös kihívásokkal küzdő és/vagy közös földrajzi környezeten osztozó szomszédos partnerországok szóban forgó csoportja közötti együttműködés előmozdítása. Az Unió a Mediterrán Térségért elnevezésű kezdeményezés hozzájárul a társadalmi-gazdasági, szolidaritáson alapuló és regionális integráció javításához, a fenntartható fejlődéshez és a tudásépítéshez, hangsúlyozva a regionális és transznacionális projekteket támogató pénzügyi együttműködés erősítésének szükségességét. A keleti partnerség célja, hogy megteremtse az Európai Unió és a keleti partnerországok közötti politikai társuláshoz és mélyebb gazdasági integrációhoz szükséges feltételeket. Az Orosz Föderáció és az EU széleskörű stratégiai partnerségi kapcsolatot folytat, amely eltér az európai szomszédságpolitikától és amely a „közös területek” és menetrendek révén ölt formát. Ezt multilaterális szinten az Északi Dimenzió egészíti ki, amely az EU, Oroszország, Norvégia és Izland közötti együttműködés keretét adja.

(17) Az EBB Latin-Amerikában végzett tevékenységének keretét az EU, Latin-Amerika és a karib térség közötti stratégiai partnerségnek kell jelentenie. „Az Európai Unió és Latin-Amerika: Globális szereplők partnersége” című 2009. szeptemberi bizottsági közlemény[10] is hangsúlyozta, hogy a Latin-Amerikával folytatott együttműködés terén az EU számára kiemelt terület a regionális integráció erősítése, valamint a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenség felszámolása a fenntartható gazdasági és szociális fejlődés előmozdítása céljából. Ezeket a politikai célkitűzéseket a latin-amerikai országok fejlettségének eltérő szintjét figyelembe véve kell erősíteni. Párbeszédet kell folytatni az EU és Latin-Amerika számára közös érdeket jelentő területeken, többek között a környezetvédelem, az éghajlatváltozás, a katasztrófakockázatok csökkentése, valamint az energia, a tudomány, a kutatás, a felsőoktatás, a technológia és innováció terén.

(18) Az EBB-nek aktív tevékenységet kell folytatnia Ázsiában a dinamikus feltörekvő gazdaságokban és a kevésbé virágzó országokban egyaránt. Ebben a változatos régióban az EU elmélyíti stratégiai partnerségét Kínával és Indiával, és tárgyalásokat folytat a délkelet-ázsiai országokkal létrehozandó új partnerségekről és szabadkereskedelmi megállapodásokról. Ugyanakkor az EU számára továbbra is kiemelt terület marad az Ázsiával folytatott fejlesztési együttműködés; az ázsiai régióval kapcsolatos uniós fejlesztési stratégia célja az átfogó, tartós gazdasági növekedés támogatása révén a szegénység felszámolása, a kedvező környezet, a kereskedelem és a régión belüli integráció feltételeinek előmozdítása, az irányítás erősítése, a politikai és társadalmi stabilitás fokozása és a 2015-re elérendő ezredfordulós fejlesztési célok támogatása. A felek együttműködve alakítják ki a közös kihívások – például az éghajlatváltozás, a fenntartható fejlődés, a biztonság és stabilitás, az irányítás és az emberi jogok, valamint a természeti és emberi katasztrófák megelőzése és az általuk okozott károk enyhítése – kezeléséhez szükséges politikákat.

(19) Az Európai Tanács által 2007 júniusában a Közép-Ázsiával folytatott új partnerségre vonatkozóan elfogadott uniós stratégia megerősítette a regionális és kétoldalú párbeszédet és az uniós együttműködést a közép-ázsiai országokkal a régió legfontosabb kérdései tekintetében, mint például a szegénység csökkentése, a fenntartható fejlődés és a stabilitás. A stratégia megvalósítása jelentős lépés az emberi jogok, a jogállamiság, a jó irányítás és a demokrácia, az oktatás, a gazdasági fejlődés, a kereskedelem és a beruházások, az energia-, közlekedési és környezetvédelmi politikák terén.

(20) Az EBB Dél-Afrikában végzett tevékenységének keretét az EU és Dél-Afrika közötti országstratégiai dokumentumnak kell jelentenie. A stratégiai dokumentumban meghatározott fő területek a munkahelyteremtés és a szolgáltatásnyújtási kapacitás fejlesztése, valamint a szociális kohézió. Az EBB dél-afrikai tevékenysége teljes mértékben kiegészítette a Bizottság fejlesztési együttműködési programját, konkrétan azáltal, hogy az EBB a magánszektor támogatására, valamint az infrastruktúra és a szociális szolgáltatások (ingatlan, energiaellátás, települési infrastruktúra) bővítését célzó beruházásokra összpontosít. A stratégiai dokumentum félidős felülvizsgálata az éghajlatváltozás terén végrehajtott fellépések erősítését javasolta, a környezetbarát munkahelyek teremtését támogató tevékenységeken keresztül.

(21) Az érintett régiókban megvalósuló átfogó uniós támogatás összehangolásához törekedni kell arra, hogy az EBB finanszírozási tevékenységét, amikor és amennyiben szükséges – a projektek előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos technikai segítségnyújtás mellett például garancia, kockázati tőke és kamattámogatás vagy beruházások társfinanszírozása formájában – össze lehessen kapcsolni az EU költségvetési forrásaival az IPA, az ENPI, a stabilitási eszköz, az EIDHR és Dél-Afrika esetében a DCI révén.

(22) Valamennyi szinten, így a felső szinteken megvalósuló stratégiai tervezés és a későbbi tényleges projektfejlesztés terén egyaránt, biztosítani kell, hogy az EBB külső hitelnyújtási tevékenysége megfeleljen az EU külpolitikájának és az ebben a határozatban megállapított magas szintű célkitűzéseknek és támogassa azokat. Annak érdekében, hogy következetesebbé váljanak az EU külső fellépései, tovább kell erősíteni a Bizottság, az Európai Külügyi Szolgálat és az EBB részvételével a politikáról és stratégiáról folytatott eszmecserét. Ugyanezért szükség van arra is, hogy az EBB és a Bizottság között operatív szinten szorosabb együttműködés és korai kölcsönös információcsere valósuljon meg. Különösen fontos, hogy az EBB, a Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat szükség esetén megfelelő időben megvitassa nézeteit a programozási dokumentumok előkészítése során annak érdekében, hogy maximalizálni lehessen a szinergiákat az EBB tevékenysége és a Bizottság által végrehajtott intézkedések között.

(23) A Bizottság által az EBB-vel együttműködésben – szükség esetén konzultálva az Európai Külügyi Szolgálattal a politikai kérdésekről – kidolgozott regionális operatív iránymutatás határozza meg az általános mandátum célkitűzéseinek és azok végrehajtásának összekapcsolását célzó gyakorlati intézkedéseket. Ennek az iránymutatásnak kell az egyes régiókra vonatkozó szélesebb uniós politikai keret kiindulási pontjául szolgálnia, tükrözve az EU országstratégiáját és biztosítva azt, hogy az EBB finanszírozása kiegészítse az EU által a különböző régiókban alkalmazott vonatkozó támogatási politikát, programokat és eszközöket. Az iránymutatást az EBB külső mandátumáról szóló éves bizottsági jelentés keretében kell az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszteni.

(24) Az EBB a Bizottsággal folytatott konzultáció alapján elkészíti finanszírozási műveletei tervezett aláírásának indikatív többéves programját annak érdekében, hogy biztosítható legyen a garanciaalap feltöltésének megfelelő költségvetési tervezése. A Bizottságnak a költségvetési hatóság részére benyújtott rendes költségvetés-tervezése során figyelembe kell vennie ezt a tervet.

(25) A Bizottságnak tanulmányoznia kell egy uniós együttműködési és fejlesztési platform kialakításának lehetőségét a vissza nem térítendő támogatások és kölcsönök ötvözését célzó mechanizmusok működésének optimalizálása érdekében. Ennek során a Bizottságnak konzultálnia kell az EBB-vel, valamint más európai több- és kétoldalú pénzügyi intézményekkel. Ez a platform hozzájárulna a különböző intézmények komparatív előnyein alapuló „kölcsönös bizalmi” megállapodások előmozdításához, tiszteletben tartva az uniós intézmények szerepét és előjogait a költségvetés végrehajtása és az EBB-hitelek lebonyolítása kapcsán.

(26) Az EBB-t az EU külpolitikai célkitűzéseinek támogatása céljából ösztönözni kell az EU-n kívüli, európai uniós garancia igénybevétele nélküli műveletek növelésére, különösen a csatlakozás előtt álló és a szomszédos országokban, valamint más térségek befektetési minősítésű országaiban, ugyanakkor az alacsonyabb hitelminősítésű országokban is, ha az EBB megfelelő, harmadik fél által nyújtott garanciával rendelkezik. Az EBB-nek a Bizottsággal konzultálva megfelelő politikát kell kidolgoznia annak eldöntéséhez, hogy a projekteket az európai uniós garancia alá tartozó mandátumhoz vagy az EBB saját kockázatú finanszírozásához sorolja-e. Ez a politika mindenekelőtt az országok és az érintett projektek hitelképességét venné figyelembe.

(27) Az EBB-nek ki kell bővítenie az ajánlott új és innovatív finanszírozási eszközök körét, többek között nagyobb figyelmet fordítva a garanciák kidolgozására. Emellett az EBB-t ösztönözni kell arra, hogy helyi pénznemben nyújtson kölcsönt és bocsásson ki kötvényt a helyi piacokon, feltéve, hogy a partnerországok végrehajtották a szükséges strukturális reformokat, mindenekelőtt a pénzügyi ágazatban, valamint más, az EBB tevékenységét megkönnyítő intézkedéseket.

(28) Annak biztosításához, hogy a Bank a régiókban és alrégiókban megfeleljen a mandátum követelményeinek, elegendő személyi és pénzügyi forrást kell biztosítani az EBB külső tevékenységéhez. Ez mindenekelőtt tartalmazná az EU fejlesztési együttműködési célkitűzéseinek támogatásához, a Bank tevékenységeivel kapcsolatos környezeti, szociális és fejlesztési szempontok előzetes értékelésére való fokozottabb összpontosításhoz és a projekteknek a végrehajtás során végzett hatékony nyomon követéséhez szükséges megfelelő kapacitást.

(29) Az Európai Unión kívüli, e határozat hatálya alá tartozó finanszírozási műveletei során az EBB-nek törekednie kell arra, hogy adott esetben tovább erősítse a koordinációt és az együttműködést a nemzetközi pénzügyi intézményekkel és az európai kétoldalú intézményekkel, beleértve adott esetben az ágazati feltételrendszerrel kapcsolatos együttműködést és az eljárásokkal kapcsolatos kölcsönös bizalmat, a közös társfinanszírozást és a globális kezdeményezésekben való részvételt, például a segélyek összehangolásának és hatékonyságának előmozdítását. A fenti erőfeszítéseket az EBB és más intézmények közötti viszonosságra kell alapozni, és hatékony megvalósíthatóságukhoz szükség van az EBB és más pénzügyi intézmények egyforma erőfeszítésére. Az EBB hitelnyújtási műveleteinek végrehajtására vonatkozó feltételeket a keleti szomszédság és partnerség országai, valamint Közép-Ázsia és Törökország tekintetében mindenekelőtt a Bizottság, az EBB és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) közötti háromoldalú egyetértési megállapodás határozza meg.

(30) Meg kell erősíteni az EBB által a Bizottság felé irányuló jelentési és információátadási tevékenységet annak érdekében, hogy a Bizottság szilárdabb alapokra építse az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak előterjesztett, az EBB által e határozat keretében végrehajtott finanszírozási műveletekről szóló éves jelentését. A jelentésnek mindenekelőtt értékelnie kell azt, hogy az EBB finanszírozási műveletei az operatív iránymutatás figyelembevételével megfelelnek-e ennek a határozatnak, és tartalmaznia kell egy olyan részt, amely ismerteti az uniós politikákhoz e tevékenység révén adott többletértéket, valamint egy olyan részt, amely a Bizottsággal, más nemzetközi pénzügyi intézményekkel és kétoldalú adományozókkal folytatott együttműködést, többek között a társfinanszírozást ismerteti. A jelentésnek szükség esetén hivatkoznia kell a körülményekben bekövetkezett olyan jelentős változásokra, amelyek az időszak vége előtt indokolttá teszik a mandátum további módosítását.

(31) Az EBB finanszírozási műveleteit továbbra is az EBB saját szabályainak és eljárásainak – beleértve a megfelelő ellenőrzési intézkedéseket és az adóelkerülés megakadályozását célzó intézkedéseket – , valamint a Számvevőszékkel és az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) kapcsolatos vonatkozó szabályoknak és eljárásoknak megfelelően kell irányítani,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk Az EU garanciavállalása

1. Az Európai Unió költségvetési garanciát (európai uniós garancia) nyújt az Európai Beruházási Banknak (EBB) az EU-n kívül végrehajtott műveletekre. Az európai uniós garancia az Európai Beruházási Banknak (EBB) nyújtott globális garancia az esedékes, de a bankhoz be nem folyt kifizetésekre, olyan beruházási projektekhez nyújtandó hitelek és hitelgaranciák tekintetében, amelyek a (2) bekezdésnek megfelelően garanciára jogosultak.

2. Európai uniós garanciára jogosultak az EBB által olyan, az e határozat hatálya alá tartozó országokban végrehajtott beruházási projektekhez nyújtott hitelek és hitelgaranciák, amelyeket az EBB saját szabályainak és eljárásainak megfelelően, és az Európai Unió vonatkozó külpolitikai célkitűzéseinek támogatása érdekében nyújtanak, amennyiben az EBB-finanszírozást le nem járt vagy meg nem szüntetett, aláírt megállapodás értelmében biztosítják (EBB finanszírozási műveletek).

3. Az európai uniós garancia az EBB finanszírozási műveletei keretében megnyitott hitelek és nyújtott garanciák teljes összegének 65%-ára korlátozódik, az összes kapcsolódó összeg hozzáadásával és a visszafizetett összegek levonásával.

4. Az európai uniós garancia az EBB által a 2007. február 1-jén kezdődő és 2013. december 31-ig tartó időszak során aláírt finanszírozási műveletekre vonatkozik. Az EBB által a Közösségen kívüli projektekhez adott hitelek és hitelgaranciák veszteségeinek fedezésére az EBB-nek nyújtott közösségi garanciáról szóló, 2006. december 19-i 2006/1016/EK tanácsi határozat[11], a Közösségen kívüli projektekhez adott hitelek és garanciák veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott közösségi garanciáról szóló 2006/1016/EK határozat értelmében a közép-ázsiai országok jogosultságáról szóló, 2008. november 4-i 2008/847/EK tanácsi határozat[12], és a 633/2009/EK határozat értelmében megkötött finanszírozási műveletek továbbra is az e határozat keretében biztosított európai uniós garancia fedezetébe tartoznak.

5. Amennyiben a (4) bekezdésben említett időtartam lejártáig az Európai Parlament és a Tanács a Bizottság által a 13. cikknek megfelelően benyújtott javaslat alapján nem fogad el az EBB Unión kívüli finanszírozási műveleteihez kapcsolódó új európai uniós garancia nyújtásáról szóló határozatot, az említett időtartam automatikusan hat hónappal meghosszabbodik.

2. cikkA mandátum felső határai

1. A 2007–2013 közötti időszak egészére vonatkozóan az EBB finanszírozási műveleteinek maximális felső összeghatára a törölt összegek levonásával legfeljebb 27 800 000 000 EUR, amely két részből áll.

a) 25 800 000 000 EUR összegű általános mandátum

b) az éghajlatváltozással kapcsolatos 2 000 000 000 EUR összegű mandátum

2. Az általános mandátum kötelező regionális felső összeghatárokra és további indikatív összeghatárokra oszlik, az I. mellékletben meghatározottaknak megfelelően. A regionális felső összeghatárokon belül az általános mandátumba tartozó régiók tekintetében az EBB fokozatosan biztosítja az országok közötti kiegyensúlyozott elosztást.

3. Az EBB általános mandátum keretébe tartozó finanszírozási műveletei az e határozat 3. cikkében meghatározott célkitűzésekhez kapcsolódnak.

4. Az éghajlatváltozással kapcsolatos mandátumba tartoznak az EBB által az e határozat keretébe tartozó valamennyi országban végrehajtott finanszírozási műveletek, amennyiben hozzájárulnak ahhoz az alapvető uniós politikai célkitűzéshez, amely az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését és az azokhoz való alkalmazkodást célzó – mindenekelőtt a megújuló energiaforrások, az energiahatékonyság és a fenntartható közlekedés terén az üvegházhatású gázok kibocsátásának megszüntetéséhez vagy csökkentéséhez, vagy az éghajlatváltozás által az érzékeny országokra, ágazatokra és közösségekre gyakorolt hátrányos hatásokkal szembeni ellenálló képesség növeléséhez hozzájáruló – projektek támogatásával az éghajlatváltozás hatásainak kezelésére irányul, és amely az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének általános céljához kapcsolódik. Az éghajlatváltozással kapcsolatos mandátumot a Bizottsággal szorosan együttműködve kell végrehajtani, ahol lehetséges és szükséges, az EBB-finanszírozás és az EU költségvetéséből származó források kombinálásával.

5. Az éghajlatváltozással kapcsolatos mandátum esetében azonban az EBB-nek ösztönöznie kell az aláírt hitelnyújtási műveletek egyenletes elosztását az e határozat II. mellékletében meghatározott régiók között, az 1. cikk (4) bekezdésében említett időszak végéig. Az EBB mindenekelőtt biztosítja, hogy a II. melléklet A. pontjában említett régió az e mandátumra elosztott összeg legfeljebb 40 %-át, a B. pontban meghatározott régió az összeg legfeljebb 50 %-át, a C. pontban meghatározott régió az összeg legfeljebb 30 %-át, a D. pontban meghatározott régió pedig az összeg legfeljebb 10 %-át kapja.

3. cikkAz általános mandátum célkitűzései

1. Az európai uniós garanciát az EBB által végzett, az alábbi általános célkitűzéseket támogató hitelnyújtási műveletekre kell nyújtani:

a) A 2. cikk (4) bekezdésének megfelelően az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és az ahhoz való alkalmazkodás.

b) A társadalmi és gazdasági infrastruktúra, többek között a közlekedés, energia, környezetvédelmi infrastruktúra, valamint az információs és kommunikációs technológia, fejlesztése.

(c) A helyi magánszektor fejlesztése, különösen a kis- és középvállalkozások támogatása.

2. Az EBB által az (1) bekezdésben említett területeken végrehajtott finanszírozási műveleteket alátámasztó célkitűzés a partnerországok között regionális integráció, ideértve a csatlakozás előtt álló országok, a szomszédos országok és az EU közötti gazdasági integrációt.

3. Az EBB-nek fokozottan erősítenie kell tevékenységét a szociális ágazatokban, így az egészségügy és az oktatás terén.

4. cikkÉrintett országok

1. Az EBB által nyújtott, európai uniós garancia melletti finanszírozásra jogosult vagy potenciálisan jogosult országok felsorolását a II. melléklet tartalmazza.

2. A II. mellékletben felsorolt és "*"-gal megjelölt országok, valamint más, a II. mellékletben fel nem sorolt országok esetében az adott ország európai uniós garancia alapján nyújtott EBB-finanszírozásra való jogosultságáról az Európai Parlament és a Tanács eseti alapon, a rendes jogalkotási eljárásnak megfelelően határoz.

3. Az európai uniós garancia kizárólag az EBB azon finanszírozási műveleteire terjed ki, amelyeket olyan jogosult országokban hajtanak végre, amelyek az ilyen műveletek végrehajtására vonatkozó jogszabályi feltételeket meghatározó keretmegállapodást kötöttek az EBB-vel.

4. Abban az esetben, ha egy adott országban a politikai vagy gazdasági helyzettel kapcsolatos komoly aggályok merülnek fel, az Európai Parlament és a Tanács a rendes jogalkotási eljárásnak megfelelően határozhat az európai uniós garancia melletti újabb EBB-finanszírozásnak az adott országban való felfüggesztéséről.

5. Az európai uniós garancia nem nyújt fedezetet az EBB finanszírozási műveleteire abban az adott országban, ahol az ilyen műveletekről szóló megállapodást az adott ország Európai Unióhoz történő csatlakozása után írták alá.

5. cikkAz EBB műveleteinek hozzájárulása az EU politikáihoz

1. A Bizottság az EBB együttműködésével regionális operatív iránymutatást dolgoz ki az EBB-nek az e határozat keretébe tartozó hitelnyújtására vonatkozóan. Az iránymutatás kidolgozása során a Bizottság és az EBB szükség esetén konzultál az Európai Külügyi Szolgálattal politikai kérdésekről. Az operatív iránymutatás célja annak biztosítása, hogy az EBB hitelnyújtása támogassa az EU politikáit és adott esetben a Bizottság és az EBB által meghatározott szélesebb uniós regionális politikai keret kiindulási pontjául szolgáljon. Az operatív iránymutatás mindenekelőtt azt biztosítja, hogy az EBB hitelnyújtása kiegészítse a megfelelő uniós támogatási politikákat, programokat és eszközöket a különböző régiókban, figyelembe véve az Európai Parlament állásfoglalásait és a Tanács határozatait, valamint következtetéseit. A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a kidolgozott iránymutatásról. Az operatív iránymutatás által meghatározott kereten belül az EBB meghatározza a megfelelő finanszírozási stratégiákat és biztosítja azok végrehajtását.

2. A 10. cikknek megfelelően nyomon kell követni, hogy az EBB finanszírozási műveletei összhangban vannak-e az Európai Unió külpolitikai célkitűzéseivel.

3. Az EBB finanszírozási műveletei nem tartoznak az európai uniós garancia hatálya alá abban az esetben, ha a Bizottság az EBB alapokmányának 19. cikkében meghatározott eljárás keretei között kedvezőtlen véleményt fogalmaz meg egy ilyen művelettel kapcsolatban.

6. cikkA projektek fejlesztéssel kapcsolatos szempontjainak az EBB általi értékelése

1. Az EBB az európai uniós garanciával fedezett projektek fejlesztési szempontjait alapos átvilágításnak veti alá. Az EBB saját szabályai és eljárásai tartalmazzák a projektek környezeti és társadalmi hatásának és az emberi jogokkal összefüggő szempontoknak az értékeléséhez szükséges rendelkezéseket annak biztosításához, hogy a határozat keretében csak olyan projektek kapjanak támogatást, amelyek gazdasági, pénzügyi, környezeti és társadalmi szempontból fenntarthatók.

Az értékelésnek adott esetben tartalmaznia kell annak vizsgálatát, hogy az EBB-hitelnyújtás kedvezményezettjeinek kapacitását hogyan lehet a projektciklus során technikai segítségnyújtással megerősíteni.

2. A fejlesztési szempontok előzetes értékelése mellett az EBB-nek fokozottan nyomon kell követnie a projekt végrehajtását, többek között a projekt fejlesztési hatásai tekintetében.

7. cikk Együttműködés a Bizottsággal és az Európai Külügyi Szolgálattal

1. Az EBB finanszírozási tevékenysége és az EU költségvetési forrásai közötti szinergiák maximalizálása érdekében megerősítik az EBB külső fellépéseinek az Európai Unió külpolitikáival és célkitűzéseivel való összhangját, különösen az 5. cikkben említett operatív iránymutatás kidolgozásán, valamint az alábbiakra vonatkozó rendszeres és módszeres párbeszéden és korai információcserén keresztül:

a) adott esetben a Bizottság és/vagy az Európai Külügyi Szolgálat által elkészített stratégiai dokumentumok, mint például országos és regionális stratégiai dokumentumok, indikatív programok, cselekvési tervek és előcsatlakozási dokumentumok;

b) az EBB stratégiai tervezési dokumentumai és projektcsatornái;

c) egyéb politikai és műveleti szempontok.

2. Ezt az együttműködést térségenként differenciált módon kell megvalósítani, figyelemmel az EBB szerepére és az Európai Unió egyes térségekben folytatott politikáira.

8. cikkMás nemzetközi pénzügyi intézményekkel való együttműködés

1. Az EBB finanszírozási műveleteit, amennyiben lehetséges, egyre inkább az EBB és más nemzetközi pénzügyi intézmények vagy európai kétoldalú pénzügyi intézmények közötti együttműködés keretében kell végrehajtani a szinergiák, az együttműködés és a hatékonyság maximalizálása, a kockázatok ésszerű megosztása és a projektre és az ágazatra vonatkozó feltételek koherenciájának biztosítása érdekében.

2. Az (1) bekezdésben említett együttműködést megkönnyíti az – elsősorban egyetértési megállapodások vagy adott esetben más uniós regionális együttműködés keretében megvalósuló – összehangolás a Bizottság, az EBB és a különböző régiókban működő főbb nemzetközi pénzügyi intézmények és európai kétoldalú pénzügyi intézmények között.

9. cikkAz európai uniós garancia fedezete és feltételei

1. Valamely állammal megkötött vagy valamely állam által garantált EBB finanszírozási művelet, valamint egyéb, regionális vagy helyi hatósággal, kormányzati tulajdonú, és/vagy kormányzati ellenőrzés alatt álló közjogi vállalattal vagy intézménnyel megkötött EBB finanszírozási művelet esetében, amennyiben az EBB ezen egyéb finanszírozási műveletei megfelelő, az érintett ország hitelkockázati helyzetét figyelembe vevő EBB hitelkockázati értékeléssel rendelkeznek, az európai uniós garancia fedez valamennyi esedékes, de az EBB-hez be nem folyt kifizetést (átfogó garancia).

2. Az (1) bekezdés alkalmazásában a Ciszjordániát és a Gázai övezetet a Palesztin Hatóság, Koszovót az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. (1999) sz. határozata szerint pedig az Egyesült Nemzetek Koszovói Missziója képviseli, vagy az e határozat 5. cikkében említett iránymutatásban kijelölt közigazgatási szerv.

3. Az EBB (1) bekezdésben megjelölteken kívüli finanszírozási műveletei esetében az európai uniós garancia fedez minden esedékes, de az EBB-hez be nem folyt kifizetést, amennyiben a kifizetés elmaradásának oka a következők valamelyike (politikai kockázati garancia):

a) elmaradt devizaátutalás;

b) kisajátítás;

c) háború vagy zavargások;

d) szerződésszegés esetén az igazságszolgáltatás megtagadása.

4. Az EBB a Bizottsággal együttműködve egyértelmű és átlátható elosztási politikát alakít ki az európai uniós garancia általi fedezetre és az EBB saját kockázatú hitelnyújtására egyaránt jogosult műveletek finanszírozási forrásaira vonatkozó döntéshez.

10. cikkÉves jelentéstétel és számvitel

1. A Bizottság évente beszámol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az EBB e határozat értelmében végrehajtott finanszírozási műveleteiről. A jelentésnek tartalmaznia kell az EBB finanszírozási műveleteinek értékelését projekt-, ágazati, országos és regionális szinten, valamint az EBB finanszírozási műveleteinek az Európai Unió külpolitikai és stratégiai célkitűzéseinek megvalósításához való hozzájárulásának értékelését. A jelentés mindenekelőtt értékeli, hogy az EBB finanszírozási műveletei megfelelnek e ennek a határozatnak, figyelembe véve az 5. cikkben említett operatív iránymutatást, és tartalmaz egy olyan részt, amely ismerteti az uniós politikák célkitűzéseinek elérésével kapcsolatos hozzáadott értéket, valamint egy olyan részt, amely tájékoztat a Bizottsággal, más nemzetközi pénzügyi intézményekkel és kétoldalú intézményekkel folytatott együttműködésről, többek között a társfinanszírozásról.

2. Az (1) bekezdés alkalmazásában az EBB éves jelentéseket nyújt be a Bizottságnak az e határozat keretében végrehajtott finanszírozási műveleteiről projekt-, ágazati, országos és regionális szinten, és az EU külpolitikai és stratégiai célkitűzéseinek megvalósításáról, beleértve a Bizottsággal, más nemzetközi pénzügyi intézményekkel és kétoldalú intézményekkel való együttműködést is.

3. Az EBB benyújtja a Bizottságnak az EBB valamennyi finanszírozási műveletére vonatkozó, a Bizottságnak az Európai Számvevőszék felé történő jelentési kötelezettségeinek vagy felszólításainak teljesítéséhez szükséges statisztikai, pénzügyi és számviteli adatokat, valamint az EBB finanszírozási műveleteinek kintlevőségeiről szóló könyvvizsgálói igazolást.

4. A Bizottságnak az átfogó garancia által fedezett kockázatokkal kapcsolatos számviteli és jelentéstételi feladatai teljesítése érdekében az EBB benyújtja a Bizottságnak kockázatértékelését és a besorolási információkat az EBB nem állami hitelfelvevőkkel vagy garantált adósokkal kapcsolatos finanszírozási műveleteire vonatkozóan.

5. Az EBB a (2), (3) és (4) bekezdésben említett információkat saját költségén nyújtja be.

11. cikkA bizottsági kifizetések behajtása

1. Ahol a Bizottság európai uniós garancia alapján végez kifizetést, az EBB a Bizottság nevében és részéről behajtja a kifizetett összegekre vonatkozó követeléseket.

2. Az EBB és a Bizottság a követelések behajtásával kapcsolatos részletes rendelkezéseket és eljárásokat meghatározó megállapodást köt, legkésőbb a 12. cikkben hivatkozott megállapodás megkötésének időpontjáig.

12. cikkGaranciamegállapodás

Az EBB és a Bizottság az európai uniós garanciával kapcsolatos részletes rendelkezéseket és eljárásokat meghatározó garanciamegállapodást köt.

13. cikkFelülvizsgálat

A Bizottság adott esetben javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a következő pénzügyi kerethez kapcsolódó európai uniós garancia létrehozásáról.

14. cikk Végleges jelentés

A Bizottság 2014. október 31-ig végleges jelentést nyújt be e határozat alkalmazásáról.

15. cikkHatályon kívül helyezés

A 633/2009/EK határozat hatályát veszti.

16. cikkHatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben,

Az Európai Parlament részéről A Tanács részéről

az elnök az elnök

I. MELLÉKLET

AZ ÁLTALÁNOS MANDÁTUM REGIONÁLIS FELSŐ HATÁRAI

A. Csatlakozás előtt álló országok: 8 700 000 000 EUR;

B. Szomszédos és partnerségi országok: 12 400 000 000 EUR;

az alábbi indikatív felső összeghatárokra való további lebontás szerint:

i. mediterrán országok: 8 700 000 000 EUR;

ii. Kelet-Európa, Dél-Kaukázus és Oroszország: 3 700 000 000 EUR;

C. Ázsia és Latin-Amerika: 3 800 000 000 EUR;

az alábbi indikatív felső összeghatárokra való további lebontás szerint:

i. Latin-Amerika: 2 800 000 000 EUR;

ii. Ázsia (ideértve Közép-Ázsiát): 1 000 000 000 EUR;

D. Dél-afrikai Köztársaság: 900 000 000 EUR.

Az általános mandátum régiók szerinti felső összeghatárain belül az EBB kormányzó szervei határozhatnak úgy, hogy az adott régió szerinti felső összeghatár 10 %-ának megfelelő összeget átcsoportosítják az indikatív lebontott értékek között.

II. MELLÉKLET

JOGOSULT ÉS ESETLEG JOGOSULT RÉGIÓK ÉS ORSZÁGOK

A. Csatlakozás előtt álló országok

1. Tagjelölt országok

Horvátország, Törökország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság.

2. Lehetséges tagjelölt országok

Albánia, Bosznia és Hercegovina, Montenegró, Szerbia, Koszovó az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. (1999) sz. határozata szerint, Izland.

B. Szomszédos és partnerségi országok

1. Mediterrán országok

Algéria, Egyiptom, Ciszjordánia és a Gázai övezet, Izrael, Jordánia, Libanon, Líbia, Marokkó, Szíria, Tunézia.

2. Kelet-Európa, Dél-Kaukázus és Oroszország

Kelet-Európa: Moldovai Köztársaság, Ukrajna, Belarusz;

Dél-Kaukázus: Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia;

Oroszország.

C. Ázsia és Latin-Amerika

1. Latin-Amerika

Argentína, Bolívia, Brazília, Chile, Kolumbia, Costa Rica, Kuba (*), Ecuador, El Salvador, Guatemala, Honduras, Mexikó, Nicaragua, Panama, Paraguay, Peru, Uruguay, Venezuela.

2. Ázsia

Ázsia (Közép-Ázsia kivételével): Afganisztán(*), Banglades, Bhután(*), Brunei, Kambodzsa, Kína (beleértve Hongkongot és Makaó Különleges Közigazgatási Területet), India, Indonézia, Irak, Dél-Korea, Laosz, Malajzia, Maldív-szigetek, Mongólia, Nepál, Pakisztán, Fülöp-szigetek, Szingapúr, Srí Lanka, Tajvan(*), Thaiföld, Vietnam, Jemen.

Közép-Ázsia: Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán.

D. Dél-Afrika: Dél-afrikai Köztársaság.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1. A JAVASLAT CÍME:

Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács határozata az Európai Unión kívüli projektekhez adott hitelek és hitelgaranciák veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott európai uniós garanciáról

2. TEVÉKENYSÉGALAPÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS KÖLTSÉGVETÉS-TERVEZÉSI KERET

Érintett szakpolitikai terület(ek) és kapcsolódó tevékenységek:

Szakpolitikai terület: Gazdasági és pénzügyek

Tevékenységalapú költségvetés-tervezési tevékenység: 01 04 Pénzügyi műveletek és eszközök

3. KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELEK

3.1. Költségvetési tételek (operatív tételek és kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtási tételek [korábban BA-tételek]), beleértve a következő megnevezéseket:

01 04 01 06 – „Az Európai Beruházási Bank által harmadik országoknak nyújtott kölcsönökre vonatkozó európai közösségi garancia”

01 04 01 14 – A garanciaalap feltöltése

3.2. A fellépés és a pénzügyi hatás időtartama:

Az EBB 2007-től 2013-ig írhat alá európai uniós garancia által fedezett EBB-hiteleket és -hitelgaranciákat (EBB finanszírozási műveletek). Ha az Európai Parlament és a Tanács 2013 végéig nem fogad el az EBB-nek az Európai Unión kívüli finanszírozási műveleteire nyújtott új európai uniós garanciáról szóló határozatot, a tervek szerint hat hónapos hosszabbításra lesz lehetőség. A fellépés és a pénzügyi hatás teljes időtartamát azonban az aláírt EBB finanszírozási műveletek lejárata határozza meg. A Bizottság és az EBB között létrejött garanciamegállapodás előírásainak megfelelően az aláírt műveletek folyósítását a mandátum lejártát követően hét éven belül végre kell hajtani.

3.3. Költségvetési jellemzők

Költségvetési tétel | Kiadás típusa | Új | EFTA-hozzájárulás | Csatlakozni kívánó országok hozzájárulásai | A pénzügyi keret fejezete |

01 04 01 06 01 04 01 14 | diff.[13] diff.[14] | NEM NEM | NEM NEM | NEM NEM | 4 4 |

4. FORRÁSOK ÁTTEKINTÉSE

4.1. Pénzügyi források

4.1.1. A kötelezettségvállalási előirányzatok és a fizetési előirányzatok áttekintése

- 01 04 01 06 – „Az Európai Beruházási Bank által harmadik országoknak nyújtott kölcsönökre vonatkozó európai közösségi garancia”

Az EBB által harmadik országoknak nyújtott kölcsönökre adott költségvetési garanciát tartalmazó költségvetési tételt („p.m.”) csak abban az esetben aktiválják, ha a garanciát ténylegesen lehívják és azt a garanciaalap nem fedezi teljes mértékben.

- 01 04 01 14 – A garanciaalap feltöltése

A külső fellépésekre képzett garanciaalapot a garanciaalapról szóló módosított rendelettel[15] összhangban kell feltölteni. E rendeletnek megfelelően a feltöltés az év végén kintlevő összeg alapján történik. Az [n]. év kezdetén a feltöltés összegét a célösszeg (a kintlevő összeg 9 %-a) és az alap [n-1]. év végén meglévő nettó eszközállományának különbségeként számítják ki. A feltöltés összege az [n]. évben kerül be az [n+1]. év előzetes költségvetésébe és ténylegesen az [n+1]. év elején fizetik ki egy összegben a „garanciaalap feltöltése” költségvetési sorból (01 04 01 12).

Az alábbi táblázat összefoglalja a garanciaalap 2007 és 2013 közötti finanszírozásához szükséges becsült költségvetési forrásokat. A 2007–2010-re vonatkozó adatok a tényleges költségvetési végrehajtást jelzik. A számítások a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozóan javasolt 27,8 milliárd EUR összegű EBB hitelezési mandátumon alapulnak, amelyből 2 milliárd EUR az opcionális mandátum.

Meg kell jegyezni, hogy a garanciaalap fedezi a javasolt határozat hatályán kívül eső makroszintű pénzügyi támogatást és az Euratom-hiteleket is. Ezért a költségvetési igények figyelembe veszik az e két tevékenység keretében már aláírt műveleteket, valamint a lehetséges új műveleteket is.

- A garanciaalap 2012–2013 közötti előre jelzett feltöltési igénye a megkötött szerződések és folyósítások EBB által becsült volumenén alapul. Meg kell jegyezni, hogy ez az éves adat a szerződéskötések, folyósítások és hitelvisszafizetések tényleges ütemétől függően változik. Az előrejelzések figyelembe veszik a 2 milliárd EUR összegű opcionális mandátumnak a garanciaalap feltöltésére gyakorolt hatását. A 9 %-os feltöltési arány alapján a 2 milliárd eurós összeg elosztásának az alap feltöltésére gyakorolt pénzügyi hatása 2012 és 2020 között legfeljebb 180 millió EUR lesz, feltételezve, hogy a megfelelő kölcsönöket teljes mértékben folyósítják.

A 4. fejezet pénzügyi tervében 1,4 milliárd EUR összegű keretet különítettek el évi 200 millió EUR átalányprofillal. A teljes 1,4 milliárd EUR tervezett összeget „maximális költségvetési igényként” kell fenntartani. Az eredetileg tervezett 200 millió EUR-t kitevő éves összeget 2012-ben és 2013-ban túlléphetik, figyelembe véve a folyósítások volumenét, valamint a negatív fejleményeket, például a nemteljesítések halmozódását[16] és a hátrányos eszközértékelést[17], ezáltal lehetővé téve a szélsőséges helyzetek kezelését, ahogy a „legmagasabb költségvetési igény” jelzi (lásd lejjebb a táblázatot).

A garanciaalap szokásos és rendkívüli feltöltése alapján becsült költségvetési igényt az alábbi táblázat tartalmazza (2007–2011-re vonatkozó tényleges adatok).

Operatív kiadások[18] |

Kötelezettségvállalási előirányzatok | 8.1. | a | 138,9 | 326,0 | 271,0 |

Kifizetési előirányzatok | b | 138,9 | 326,0 | 271,0 |

A referenciaösszegbe beletartozó igazgatási kiadások[19] |

Technikai és igazgatási segítségnyújtás (NDE) | 8.2.4. | c |

TELJES REFERENCIAÖSSZEG |

Kötelezettségvállalási előirányzatok | a+c | 138,9 | 326,0 | 271,0 |

Kifizetési előirányzatok | b+c | 138,9 | 326,0 | 271,0 |

A referenciaösszegbe bele nem tartozó igazgatási kiadások[20] |

Személyi és kapcsolódó kiadások (NDE) | 8.2.5. | d | 0,9 | 0,9 | 0,9 |

Igazgatási kiadások, a személyi és kapcsolódó költségek kivételével (NDE) | 8.2.6. | e | 0,9 | 0,9 | 0,9 |

A fellépés indikatív összköltsége |

TELJES KIADÁSI ELŐIRÁNYZAT, beleértve a személyi költséget | a+c+d+e | 139,8 | 326,9 | 271,9 |

TELJES KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZAT, beleértve a személyi költséget | b+c+d+e | 139,8 | 326,9 | 271,9 |

A társfinanszírozás részletezése

Nincsen rendelkezés társfinanszírozásról.

4.1.2. A pénzügyi programozással való összeegyeztethetőség

A javaslat összeegyeztethető a jelenlegi pénzügyi programozással.

4.1.3. A bevételre gyakorolt pénzügyi hatás

A javaslatnak van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

Ha a garanciaalap meghaladja az előirányzott összeget, a többlet visszakerül az általános költségvetésbe.

4.2. Teljes munkaidős egyenértékben kifejezett személyi állomány (beleértve a tisztviselőket, az ideiglenes és a külső személyi állományt) – a részleteket lásd a 8.2.1. pontnál

Éves szükséglet | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 |

A személyi állomány teljes létszáma | 7 | 7 | 7 | 7 |

5. JELLEMZŐK ÉS CÉLKITŰZÉSEK

5.1. Rövid vagy hosszú távon megvalósítandó célkitűzések

A 633/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozatnak megfelelően az európai uniós garancia az EBB 2007. február 1. és 2011. október 31. között aláírt finanszírozási műveleteit fedezi. Ezért új határozatra vonatkozó javaslatot szükséges előterjeszteni, ha az EU-nak továbbra is szándékában áll garanciát nyújtani az EBB-nek az EU politikai célkitűzéseit támogató finanszírozási műveleteire 2013. december 31-ig.

5.2. Az uniós részvételből adódó többletérték, valamint a javaslatnak az egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetősége és esetleges szinergiája

Az EBB által az EU területén kívül végrehajtott finanszírozási műveletek az EU külső fellépései támogatásának rendkívül látványos és hatékony eszközét jelentik. Ezekben az országokban az EBB tevékenységének főbb előnyei közé tartozik a szakértelem átadása a projekttámogatóknak, valamint az EU környezeti és beszerzési előírásainak alkalmazása a finanszírozott projektekre. A fenti kedvezményeken túl az EBB – versenyképes kamatlábak formájában – teljes egészében átadja az európai uniós garanciából és az EBB vonzó finanszírozási költségeiből származó pénzügyi előnyöket a végső kedvezményezetteknek.

Az európai uniós garancia által fedezett mandátum lehetővé teszi az Európai Unió számára, hogy olyan országok és projektek számára tudja biztosítani a szükséges politikai és pénzügyi támogatást , amelyek általában nem felelnének meg az EBB szabványos iránymutatásainak és kritériumainak.

Az EBB finanszírozási műveletei kiegészítik az új külső segítségnyújtási eszközök keretében végzett tevékenységeket. Az EU külpolitikája támogatásának minden egyes térségben való további növelése érdekében megerősítik a kapcsolatot az EBB prioritásai és az EU politikái között. Ez az EBB és a Bizottság közötti – a regionális politikák és országos stratégiák meghatározása terén és a projektek szintjén való – intenzívebb párbeszéden és együttműködésen keresztül valósul meg. Az EBB finanszírozási műveletei hasznosan kombinálhatók az EU költségvetési forrásaival pénzügyi támogatás, kockázati tőke és kamattámogatás formájában, továbbá a projektek előkészítésével és a jogszabályi és szabályozási keretrendszer végrehajtásával vagy erősítésével kapcsolatos technikai segítségnyújtással.

5.3. A javaslat céljai, az attól várt eredmények, valamint a kapcsolódó mutatók a tevékenységalapú irányítás keretében

A javaslat fő célja annak elősegítése, hogy az EBB beruházási projektek finanszírozása révén hozzájáruljon az EU politikai célkitűzéseinek eléréséhez. A mandátum keretében az EBB finanszírozási műveleteinek kívánt céljait a javasolt jogszabály részletezi.

A célkitűzések elérése az EBB finanszírozási műveleteinek térségenkénti és ágazatonkénti mennyiségén, valamint az EBB más nemzetközi intézményekkel, és/vagy bizottsági programokkal társfinanszírozott finanszírozási műveletei mennyiségén, valamint az EBB finanszírozási műveleteinek előzetes és utólagos értékelésével összefüggő más mutatókon keresztül mérhető.

5.4. Végrehajtási módszer (indikatív)

Nemzetközi szervezetekkel közös irányítás

Megjegyzések:

A meglévő rendelkezésekkel összhangban a javaslat úgy rendelkezik, hogy az EBB a beruházási projekteket saját szabályainak és eljárásainak megfelelően finanszírozza. A Bizottság felelős az európai uniós garancia kezeléséért. Az EBB és a Bizottság megállapodást köt a javasolt határozat végrehajtásával kapcsolatos részletes rendelkezések és eljárások meghatározására.

6. FELÜGYELET ÉS ÉRTÉKELÉS

6.1. Felügyeleti rendszer

Az EBB európai uniós garancia által fedezett finanszírozási műveleteit az EBB saját szabályainak és eljárásainak megfelelően irányítja, ideértve a megfelelő könyvvizsgálati, ellenőrzési és felügyeleti intézkedéseket. Az EBB alapokmányának rendelkezése szerint az EBB külső könyvvizsgálók által támogatott könyvvizsgálói bizottsága felelős az EBB műveletei és könyvei szabályszerűségének ellenőrzéséért. Az EBB elszámolását a bank Igazgatótanácsa évente jóváhagyja.

Ezen túlmenően az EBB Igazgatótanácsa, amelyben a Bizottságot egy igazgató és egy helyettes képviseli, hagyja jóvá az EBB minden finanszírozási műveletét, és felügyeli, hogy a bankot alapokmányának és az Igazgatótanács által meghatározott általános irányelveknek megfelelően irányítják.

A Bizottság, a Számvevőszék és az EBB között létrejött, 2003. októberi háromoldalú egyezmény – amelyet 2007-ben egy újabb négyéves időszakra megújítottak – részletezi azokat a szabályokat, amelyek szerint a Számvevőszék elvégzi az EBB európai uniós garancia által fedezett finanszírozási műveleteivel kapcsolatos könyvvizsgálatait.

A javaslat 10. cikkének megfelelően a Bizottság az EBB által készített éves jelentések alapján évente beszámol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az EBB e határozat értelmében végrehajtott finanszírozási műveleteiről.

Ezen túlmenően az EBB benyújtja a Bizottságnak az EBB összes finanszírozási műveletére vonatkozó, az Európai Számvevőszéknek történő jelentési kötelezettségeinek vagy felszólításainak teljesítéséhez szükséges statisztikai, pénzügyi és számviteli adatot, valamint az EBB finanszírozási műveleteinek kintlevőségeiről szóló könyvvizsgálói igazolást.

6.2. Értékelés

6.2.1. Előzetes értékelés

A 633/2009/EK határozatnak megfelelően a Bizottság külső értékelésen alapuló félidős jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé. Az értékelést az EBB Kormányzótanácsa által kinevezett „bölcsekből”, valamint az EBB és a Bizottság egy-egy képviselőjéből álló irányítóbizottság felügyeli és irányítja. A külső értékelést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is elő kell terjeszteni. A javaslat főként a félidős felülvizsgálat következtetésein alapul.

Ezenfelül az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott, az Európai Közösségek 2008. évi hitelfelvételi és hitelnyújtási tevékenységéről szóló bizottsági jelentés (COM(2010)69) értékeli az EBB által az EU területén kívül végzett műveletekhez nyújtott jelenlegi európai uniós garanciát. A tárgyhoz tartozik a költségvetési hatóságnak az általános költségvetés által fedezett garanciákról (2008. december 31-i állapot) készített bizottsági jelentés (COM(2009)398 végleges) és az ahhoz tartozó bizottsági szolgálati munkadokumentum (SEC(2009)1063).

6.2.2. Időközi/utólagos értékelés nyomán hozott intézkedések (hasonló, korábbi tapasztalatok tanulsága)

A jelen javaslatot kísérő, a félidős felülvizsgálatról szóló bizottsági jelentés[21] összefoglalja és elemzi az értékelő jelentés megállapításait.

6.2.3. A későbbi értékelések feltételei és gyakorisága

A Bizottság 2014. október 31-ig elkészíti az EBB külső mandátumáról szóló végleges jelentést.

7. CSALÁS ELLENI INTÉZKEDÉSEK

A csalás elleni intézkedések elfogadása elsősorban az EBB felelősségi körébe tartozik, nevezetesen a 2008 áprilisában elfogadott, az Európai Beruházási Bank tevékenységei során a korrupció, csalás, összejátszás, kényszerítés, pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására vonatkozó EBB-irányelv szabályainak a finanszírozási műveletekre való alkalmazása révén.

Az EBB szabályai és eljárásai a részletes csalás és korrupció elleni rendelkezéseken kívül belső vizsgálatok elvégzésére is felhatalmazzák az OLAF-ot. 2004 júliusában az EBB Igazgatótanácsa határozatot hagyott jóvá a csalás, a korrupció és a Közösség pénzügyi érdekeit sértő illegális tevékenységek megelőzését célzó belső vizsgálatok feltételeinek megállapításáról.

8. A FORRÁSOK RÉSZLETEZÉSE

8.1. A javaslat célkitűzéseinek pénzügyi költségei

A költségek a mandátum végrehajtásából eredő pénzmozgás becslésén alapulnak (szerződéskötések és hitelfolyósítások volumene), figyelembe véve a kiegyenlítő mechanizmust, amely abban a rendkívüli esetben alkalmazandó, ha a nemteljesítések egy évben meghaladják a 100 millió EUR összeget. A lehetséges nemteljesítést nehéz megbecsülni. A költségvetés által fedezett garanciákról szóló, félévente készített bizottsági jelentés azonban lehetővé teszi a költségvetés által viselt maximális kockázat figyelembevételét (vö. a COM(2009)398 jelentést és az azt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumot (SEC(2009) 1063)).

(millió EUR)

2010 | 2011 | 2012 | 2013 |

Tisztviselők vagy ideiglenes alkalmazottak[22] (XX 01 01) | A*/AD | 4 | 4 | 4 | 4 |

B*, C*/AST | 3 | 3 | 3 | 3 |

A(z) XX 01 02 jogcímcsoportból finanszírozott állomány[23] |

A(z) XX 01 04/05 jogcímcsoportból finanszírozott állomány[24] |

ÖSSZESEN | 7 | 7 | 7 |

8.2.2. A fellépés keretében felmerülő feladatok leírása

Az európai uniós garancia kezeléséből eredő fő feladatok a következők:

- Jogalkotási javaslatok és garanciaegyezmények készítése;

– A jóváhagyási eljárás irányítása;

– Az éves költségvetési eljárás irányítása;

– Éves jelentéstétel a Tanácsnak és a Parlamentnek;

– Lehívások kezelése;

A garanciaalap irányításának nyomon követése;

– Számvitel;

– Kapcsolattartás a Számvevőszékkel, a Parlamenttel és a Tanáccsal.

8.2.3. A Személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyi állomány eredete

( A felváltandó vagy meghosszabbítandó program irányításához jelenleg hozzárendelt álláshelyek

8.2.4. A referenciaösszegbe beletartozó egyéb igazgatási kiadások (XX 01 04/05. – Igazgatási kiadások)

Nem releváns

8.2.5. A referenciaösszegbe bele nem tartozó személyi és kapcsolódó költségek

millió EUR

A személyi állomány típusa | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 |

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak (XX 01 01.) | 0,854 | 0,854 | 0,854 | 0,854 |

A(z) XX 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott személyi állomány (kisegítő alkalmazottak, kihelyezett tagállami szakértők, szerződéses alkalmazottak stb.) (nevezze meg a költségvetési tételt) | - | - | - | - |

A (referenciaösszegbe bele NEM tartozó) személyi és kapcsolódó költségek összesen | 0,854 | 0,854 | 0,854 | 0,854 |

8.2.6. A referenciaösszegbe bele nem tartozó egyéb igazgatási kiadások

Nem releváns

[1] A Közösségen kívüli projektekhez adott hitelek és hitelgaranciák veszteségeinek fedezésére az EBB-nek nyújtott közösségi garanciáról szóló határozat (HL L 190., 2009.7.22., 1. o.).

[2] SEC(2010) 443.

[3] A saját országukon kívüli projektfejlesztésbe és -beruházásba bekapcsolódó tagállami pénzügyi intézmények.

[4] COM(2010) 173.

[5] HL L 145., 2009.6.10., 10. o.

[6] SEC(2010) 443.

[7] OJ L 190., 2009.7.22., 1.o.

[8] HL L 145., 2009.6.10., 10. o.

[9] Az OECD által összeállított, a hivatalos fejlesztési támogatás kedvezményezettjeit tartalmazó jegyzék meghatározása szerint (amely tartalmazza a legkevésbé fejlett országokat, az alacsony jövedelmű országokat, valamint a közepes jövedelmű országokat).

[10] COM(2009) 495.

[11] HL L 414., 2006.12.30., 95. o.

[12] HL L 301., 2008.11.12., 13. o.

[13] Differenciált előirányzatok.

[14] Differenciált előirányzatok.

[15] 480/2009/EK, Euratom tanácsi rendelet (HL L 145., 2009.6.10., 10. o.)

[16] 100 millió EUR/év a garanciának a nagyobb késedelmek miatt történő aktiválásából ered (lásd a „kiegyenlítési mechanizmust” a garanciaalapról szóló rendeletben).

[17] A garanciaalap eszközértékelésében bekövetkező lehetséges ingadozások feltöltésre gyakorolt hatásának értékelése érdekében a következő feltételezéseket alkalmazták:– 3,3 éves portfoliós időszak;– évi 1%-os kamatnövekedés;– a becsült „rendes feltöltés” eredményeként a garanciaalap eszközeinek alakulása;Az átmeneti időszak miatt 2007 és 2008 vonatkozásában nincsenek hatások.

[18] Olyan kiadások, amelyek nem tartoznak az érintett xx. cím xx 01. alcíme alá.

[19] A(z) xx. cím xx 01 04. jogcímcsoportja alá tartozó kiadások.

[20] A(z) xx 01. alcím alá tartozó, a(z) xx 01 04. és az xx 01 05. jogcímcsoporton kívüli kiadások.

[21] COM(2010) 173.

[22] A referenciaösszegbe NEM tartozó költség

[23] A referenciaösszegbe NEM tartozó költség

[24] A referenciaösszegbe beletartozó költség.