52010DC0287

[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG |

Brüsszel, 2010.5.26.

COM(2010) 287 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

AZ EU GENFI, ENSZ-HEZ AKKREDITÁLT KÜLDÖTTSÉGÉNEK LÉTREHOZÁSÁRÓL

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

AZ EU GENFI, ENSZ-HEZ AKKREDITÁLT KÜLDÖTTSÉGÉNEK LÉTREHOZÁSÁRÓL

1. BEVEZETÉS

A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépését követően a Bizottság küldöttségei uniós küldöttséggé váltak. A küldöttségek az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) részét fogják képezni, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és a Bizottság alelnökének (a továbbiakban: főképviselő/alelnök), Catherine Ashtonnek a felügyelete alatt.

2009 októberében az Európai Tanács elnökségi jelentést fogadott el az EKSZ-ről (14930/09. sz. dokumentum), amelyben kiemelte többek között azt, hogy sürgősen át kell alakítani azokat az uniós küldöttségeket, amelyek az összehangolt és hatékony külső fellépés vonatkozásában politikai és operatív szempontból egyaránt rendkívüli jelentőséggel bírnak. Ez az állítás különösen igaz a nemzetközi szervezetekhez akkreditált uniós küldöttségekre, így a genfi küldöttségre is.

Az uniós küldöttségek kérdésével foglalkozik a főképviselőnek az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének a megállapításáról szóló tanácsi határozatra irányuló, 2010. március 25-i javaslata is (8029/10. sz. dokumentum). Április 26-án az Általános Ügyek Tanácsa meghatározta a jövőbeni határozat lényeges pontjaira vonatkozó politikai irányvonalakat. A tárgyalások folytatódnak, többek között a személyzeti szabályzatra és a költségvetési rendeletre tett bizottsági javaslatok alapján is.

Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a Bizottság, a Tanács Főtitkársága, illetve a tagállami diplomáciai szolgálatok munkatársaiból létrehozandó EKSZ megalakítására való tekintettel a Bizottság a három lehetséges forrás jelöltjei számára kiírta a 2010. évi pályázatot a küldöttségvezetői posztra.

Emellett a tervek szerint a Tanács EKSZ-szel kapcsolatos döntését követően a Tanács Főtitkárságának genfi összekötő hivatalát összevonják az uniós küldöttséggel.

Ezen előzmények tükrében ez a közlemény a genfi uniós küldöttség kettéválasztásával foglalkozik annak érdekében, hogy az EU új felelősségeket vállalhasson az ENSZ keretében. A kettéválasztást az EKSZ létrehozásával egyidejűleg, a jelenlegi forrásokkal és a jelenlegi feltételekkel hajtják végre (a későbbi létszámnövelések sérelme nélkül), hogy az ENSZ-hez akkreditált küldöttség megkezdhesse kibővült feladatainak végzését.

2. A MÁSODIK GENFI UNIÓS KÜLDÖTTSÉG LÉTREHOZÁSÁNAK INDOKAI

1. Széles feladatkör

A küldöttség jelenlegi felhatalmazása a Kereskedelmi Világszervezettel, valamint az ENSZ 18 genfi szervével, kapcsolódó szerveivel, valamint egyéb szakosított ügynökségeivel[1] való diplomáciai együttműködésre terjed ki. A küldöttségnek két politikai csoportja van, az egyik a WTO-val és az ehhez kapcsolódó gazdasági és kereskedelmi kérdésekkel, a másik pedig az ENSZ-ügyekkel foglalkozik, ezenkívül pedig van egy közös, igazgatási kérdésekkel foglalkozó csoportja.

A küldöttség rendkívül fontos hatáskörrel rendelkezik a WTO-tárgyalásokon, figyelembe véve az Unió kizárólagos külkereskedelmi hatáskörét, WTO-beli tagságát, a Bizottságnak az EU egyedüli tárgyalójaként betöltött szerepét, valamint nem utolsósorban az Unió súlyát a világ legnagyobb kereskedelmi csoportosulásaként. Ennélfogva egyértelműen kiemelt prioritás az EU számára, hogy továbbra is biztosítsa képviseletének megfelelő státuszát.

Az Unió ENSZ-keretek között betöltött szerepe, valamint az ENSZ politikáihoz és programjaihoz való hozzájárulása jelentős, a küldöttség pedig fokozódó mértékben járul hozzá több ENSZ-szerv munkájához is. A küldöttség fő célja e tekintetben, hogy erősítse az EU és az ENSZ közötti együttműködést, biztosítsa, hogy az ENSZ figyelembe veszi az uniós szakpolitikákat és hatásköröket, valamint javítsa a nemzetközi együttműködést. A küldöttségnek növekvő mértékben részt kell vennie az ENSZ valamennyi genfi tevékenységében, valamint teljes körű és azonnali jelentéstételt és támogatást kell biztosítania Brüsszel számára, különösen az emberi jogok, a humanitárius segítségnyújtás, a menekültügy és a migráció, az egészségügy, a munkaerő, a szellemitulajdon-jogok és a leszerelés terén, valamint részt kell vennie a növekvő számú rendszeres és különtalálkozón.

Az uniós tagállamokkal Genfben zajló együttműködés alapvető részét képezi a küldöttség munkájának, amely jelentős erőfeszítéseket tesz erre vonatkozóan. A küldöttségnek ezenkívül feladata az is, hogy kapcsolatai, tájékoztató tevékenységei, valamint az egyéb diplomáciai missziókkal és a genfi székhelyű nemzetközi szervezetekkel, szervekkel és ügynökségekkel fenntartott kapcsolatai révén növelje az Unió szerepének és szakpolitikáinak ismertségét és megértését.

Ezenfelül Brüsszelből sok tisztviselő – köztük biztosok – érkezik Genfbe küldetésre. Emiatt a küldöttségvezetőnek, illetve a helyettes küldöttségvezetőnek adott esetben gondoskodnia kell a Bizottság vagy – kérés esetén – más uniós intézmény küldetéseinek megszervezéséről, támogatásáról és kíséretéről, valamint részt kell vállalnia a küldetésekről való jelentéstételben.

A küldöttség vezetője és helyettes vezetője számára ezért mindig is az volt az egyik legfontosabb kihívás, hogy megtalálja a WTO és az ENSZ tevékenységei közötti egyensúlyt, figyelembe véve, hogy a WTO minden ezzel foglalkozó személy számára majdnem teljes munkaidőt jelent, az ENSZ pedig növekvő mértékben szintén teljes munkaidőt kíván. A Bizottság ellenőrző szolgálata már 1994-ben javasolta két külön küldöttségvezetői pozíció létrehozását, amelyek közül az egyik a WTO-val, a másik az ENSZ-szel foglalkozott volna. A legutóbb 2008-ban végzett ellenőrzés is arra mutatott rá, hogy egyre nő az ENSZ-szel kapcsolatos munka, ebből következően pedig szükség van egy külön ENSZ-nagykövetre. Az ENSZ-kérdésekkel foglalkozó koordinációs találkozók száma például napjainkban megegyezik a WTO-kérdésekkel foglalkozókéval. Az ellenőrzés során úgy találták, hogy az uniós tagállamok elégedetlenek azzal, hogy az EU ilyen alacsony státuszban és létszámmal foglalkozik az ENSZ-szel.

2. Új kihívások

A hatályos Lisszaboni Szerződés értelmében a genfi küldöttségnek át kell vállalnia a helyi elnökségi feladatokat a helyi koordináció és az Unió képviselete terén. Jelenleg ez nem így működik, mivel a küldöttség nem rendelkezik elegendő munkatárssal. Időközben a küldöttség, a spanyol nagykövetség és más tagállamok nagykövetségei pragmatikus munkamegállapodásokat kötöttek. Ugyanez érvényes a más nemzetközi szervezetekhez akkreditált uniós küldöttségekre is.

A jövőben a küldöttségvezetőnek még sokkal többet kell majd foglalkoznia azzal, hogy összehangolja a különböző ENSZ-fórumok esetében képviselendő uniós álláspontot. Ehhez az szükséges, hogy a küldöttségvezető személyesen legyen jelen a küldöttségvezetői szinten zajló uniós koordinációs találkozókon. A küldöttség ENSZ-szel foglalkozó részének ezzel egy időben fel kell nőnie új szerepéhez, amit az EU ENSZ-beli képviseletét ellátó soros elnökségtől vesz át: biztosítania kell a belső koordinációt, valamint az elemzői és jelentéstevő szereptől eltávolodva aktívabb, politikai fellépéseket végrehajtó szereplővé kell válnia. Az új szerep az ENSZ-hez és más ügynökségekhez kapcsolódó munka szintjén komolyabb változást jelent, mint a WTO terén, mivel ott – a fenti ismertetésnek megfelelően – a küldöttség régóta érdemi munkát végez.

A WTO-folyamat alapvetően a nagykövetekre támaszkodik, a tárgyalások néha csak néhány, Genfben lévő képviseletvezető – köztük az uniós küldöttség vezetőjének – részvételével zajlanak, a tagállamok nélkül. A több résztvevővel zajló WTO-találkozókon az uniós küldöttségvezetője vagy helyettese képviseli az EU-t. Az Unió kizárólagos hatásköréből adódóan fontos, hogy az uniós WTO-nagykövet a legmagasabb szintű legyen, egyenrangú a partnereivel, mivel jó és eredményes kapcsolatokat kellene fenntartania a WTO-tag harmadik országokkal, a WTO főigazgatójával, és napi szinten eredményesen kell koordinálnia az uniós tagállamok álláspontját.

Az uniós WTO-nagykövetnek kell biztosítania, hogy a mandátumába tartozó területeken biztosítsa a küldöttség részvételét valamennyi WTO-tárgyaláson és találkozón, valamint képviselnie kell az EU-t a feladatköréhez kapcsolódó genfi hivatalos eseményeken és diplomáciai összejöveteleken. Ide tartozik, hogy részt vesz a magas rangú hivatalnokok találkozóin, aktívan részt vesz a vitarendezésben, valamint tárgyalóként lép fel azokban az esetekben, amikor nem biztosítható a megfelelő szintű képviselet Brüsszelből.

Meg kell jegyezni, hogy a WTO-ban és az ENSZ-ben végzett munka mennyiségére tekintettel a világ egyéb fontos szereplőinek, mint például az Egyesült Államoknak, Kínának, Kanadának, Indiának, Ausztráliának és Brazíliának szintén két nagykövete, és igen gyakran két küldöttsége van, egy a WTO-val, egy pedig az ENSZ-szel kapcsolatos kérdésekre.

Következésképpen egyértelmű, hogy egy küldöttségvezető nem képes ellátni az ENSZ-szel kapcsolatos munka növekvő mennyisége révén jelentkező és a Lisszaboni Szerződésből adódó új feladatokat (és a jövőben ez még kevésbé lesz lehetséges), és hogy az egyrészt a WTO-hoz, másrészt az ENSZ-hez és társszerveihez kapcsolódó feladatok nagyon eltérő jellege miatt a genfi uniós küldöttséget két különálló küldöttséggé kell alakítani, és külön nagykövetet kell küldeni az ENSZ-hez és a WTO-hoz. A két küldöttséggé alakítást a rendelkezésre álló eszközökkel és kapacitásokkal kell véghezvinni. A szinergiák leghatékonyabb kihasználása érdekében a két küldöttséget egy épületben kell elhelyezni, és közös igazgatási csoportot kell működtetniük. A Tanács Főtitkársága összekötő hivatalának és az uniós küldöttségnek az összevonása után ki kell alakítani a két küldöttség végleges szervezeti struktúráját.

3. EMBERI ERŐFORRÁS ÉS KÖLTSÉGVETÉSI FORRÁSOK

Javasoljuk, hogy az álláshelyek száma állandó legyen. A második küldöttségvezető helye a küldöttségvezető-helyettes helyének felhasználásával jön létre; a küldöttségvezető-helyettes posztjára kiírt 2010. évi pályázatot törlik. Ezt az álláshelyet átalakítják, és újra meghirdetik magasabb fokozaton.

Szándékunkban áll, hogy amint elegendő költségvetési forrás áll rendelkezésre, mindkét küldöttségen belül legyen küldöttségvezető-helyettesi álláshely is. Ezt az EKSZ létrehozása és az uniós küldöttségnek a tanácsi összekötő hivatallal való összevonása teszi majd lehetővé. Amíg ez megtörténik, az uniós küldöttségnél állandó marad a személyzet száma.

Ez az átalakítás, valamint az a tény, hogy az igazgatási csoport közösen szolgálja ki a két küldöttséget, a minimálisra csökkenti a második küldöttségvezető helyével kapcsolatos többletköltségeket, amelyeket a létező forrásokkal kell fedezni.

HU

EGYSZERŰSÍTETT PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1 A határozattervezet címe :

A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek: AZ EU GENFI, ENSZ-HEZ AKKREDITÁLT KÜLDÖTTSÉGÉNEK LÉTREHOZÁSÁRÓL

2 Érintett szakpolitikai terület(ek) és kapcsolódó tevékenység(ek):

Szakpolitikai területek: külkapcsolatok, kereskedelem, bővítés

Tevékenység: Külszolgálat – A küldöttségek igazgatási kiadásai

3 Jogalap:

( Igazgatási autonómia ( Egyéb ( kérjük, részletezze ): ____________________

4 Leírás és indokok :

A javaslat lényege, hogy a jelenlegi küldöttségből két különálló entitást kell létrehozni: az egyik foglalkozna a WTO-val kapcsolatos kérdésekkel, a másik az ENSZ-hez kapcsolódó ügyekkel. Ez egyrészt a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően a küldöttségre háruló többletmunka miatt, másrészt amiatt szükséges, hogy az Európai Unió a WTO és az ENSZ szintjén egyaránt megfelelő szinten képviselje magát. Egyetlen küldöttségvezető nem képes a továbbiakban ellátni ezt a feladatot.

Ebből a célból AD13-ról AD 14/15-re változik a jelenlegi küldöttségvezető-helyettesi poszt besorolási fokozata.

Ettől a változástól eltekintve nincs szükség további forrásokra, mivel a két küldöttség ugyanabban az épületben és közös igazgatási csoporttal működik majd. Az új küldöttségvezető titkárának helyét a rendelkezésre álló források átcsoportosításával oldják meg.

5 Időtartam és becsült pénzügyi hatás:

5.1 Alkalmazási időszak:

( Meghatározott időtartamra vonatkozó határozat

( [ éééé ]-től [ éééé ]-ig hatályos határozat

( [ éééé ]-től [ éééé ]-ig tartó pénzügyi hatás

( Határozatlan időtartamra vonatkozó , 2010-től hatályos határozat

5.2 Becsült költségvetési hatás:

A határozattervezet a következőket vonja maga után:

( megtakarítás

( többletköltség (kérjük, adja meg a többéves pénzügyi keret érintett fejezetét):

Az elhanyagolható mennyiségű többletköltséget az 5. fejezetben a külszolgálat rendelkezésére álló forrásokból finanszírozzák.

5.3 Harmadik féltől származó hozzájárulás a határozattervezet finanszírozásához: NINCS

5.4 A számadatok magyarázata:

A 2010. évi költségvetés adatai alapján a felmerülő többletköltség a következőket érinti:

Az AD13 és az AD15 besorolási fokozat fizetése közötti különbség – megközelítőleg havi 5 000 EUR

A hivatalos rezidencia normál épülethez viszonyított többletköltsége: évi 29 200 EUR

Reprezentációs többletköltség: évi 20 000 EUR

Szolgálati gépkocsi vásárlása: 2010-ben 30 000 EUR, valamint évi 2 400 EUR üzemeltetési költség.

E költségek 2010-ben 6, 2011-től kezdve pedig 12 hónapot érintenek. A gépkocsit a 4. évben cserélnék le.

A rezidencia berendezése 2010-ben: 43 000 EUR

6 A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség:

( A javaslat összeegyeztethető a jelenlegi pénzügyi programozással.

( A javaslat megkívánja a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átdolgozását.

( A javaslat maga után vonja a rugalmassági eszköz igénybevételét vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatát[2].

7 A megtakarítások és a többletköltségek hatása a források elosztására:

( A forrásokat a szolgálatokon belüli átcsoportosítás útján kell előteremteni.

( A forrásokat már hozzárendelték az érintett szolgálatokhoz.

( A források a következő éves politikai stratégia/előzetes költségvetési tervezet eljárásának keretében igénylendők.

A szükséges emberi és igazgatási erőforrásokat az irányító főigazgatóság számára az éves elosztási eljárás keretében juttatható összegből kell biztosítani, figyelembe véve a költségvetési korlátokat.

MELLÉKLET:

BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁS (megtakarítás vagy többletköltség) AZ IGAZGATÁSI, ILLETVE AZ EMBERI ERŐFORRÁSRA VONATKOZÓ ELŐIRÁNYZATOK VONATKOZÁSÁBAN

FTE=teljesmunkaidő-egyenérték Az XX az érintett szakpolitikai területet vagy címet jelenti millió EUR (három tizedesjegyig)

Létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők, illetve ideiglenes alkalmazottak) |

n | n+1 | n+2 | n+3 | n+4 | n+5 | n+6. és későbbi évek |

5. fejezet |

Központ |

XX 01 02 11 01 – Kiküldetési és reprezentációs költségek |

XX 01 02 11 02 – Találkozók és konferenciák |

XX 01 02 11 03 – Bizottságok |

XX 01 02 11 04 – Tanulmányok és konzultációk |

XX 01 02 11 05 – Információs rendszerek |

XX 01 02 11 06 – Továbbképzés |

XX 01 03 01 03 – Felszerelések és berendezés |

XX 01 03 01 04 – Szolgáltatások és egyéb működési kiadás |

Egyéb költségvetési tételek (kérjük, adott esetben pontosítsa) |

Küldöttségek: |

XX 01 02 12 01 – Kiküldetési, konferencia- és reprezentációs költségek | 0,010 | 0,020 | 0,020 | 0,020 | 0,020 | 0,020 | 0,020 | 0,130 |

XX 01 02 12 02 – Tisztviselők továbbképzése |

XX 01 03 02 01 – Beszerzése, bérleti és egyéb kapcsolódó költségek | 0,015 | 0,029 | 0,029 | 0,029 | 0,029 | 0,029 | 0,029 | 0,189 |

XX 01 03 02 02 – Felszerelések, berendezés, készlet és szolgáltatások | 0,074 | 0,002 | 0,002 | 0,002 | 0,032 | 0,002 | 0,002 | 0,116 |

5. fejezet részösszege | 0,099 | 0,051 | 0,051 | 0,051 | 0,081 | 0,051 | 0,051 | 0,435 |

5. fejezeten kívüli tételek |

XX 01 04 yy – Technikai és igazgatási segítségnyújtás (a külső munkatársakat nem számítva) az operatív előirányzatokból (korábbi BA-tételek) |

– Központ |

– Küldöttségek |

XX 01 05 03 – Egyéb igazgatási kiadások – közvetett kutatás |

10 01 05 03 – Egyéb igazgatási kiadások – közvetlen kutatás |

Egyéb költségvetési tételek (kérjük, adott esetben pontosítsa) |

5. fejezeten kívüli tételek részösszege |

VÉGÖSSZEG | 0,099 | 0,051 | 0,051 | 0,051 | 0,081 | 0,051 | 0,051 | 0,435 |

[1] HRC, UNCTAD, UNHCR, ITC, ECE, ILO, WHO, WIPO, ITU, WSIS, UPU, WMO, IOM, CoD, BTWC, CCW, APMBT, UNGA 1. bizottság

[2] Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.