(1)

A szénipar részére nyújtott állami támogatásról szóló, 2002. július 23-i 1407/2002/EK tanácsi rendelet 2010. december 31-én hatályát veszti.

(1)

A szénipar részére nyújtott állami támogatásról szóló, 2002. július 23-i 1407/2002/EK tanácsi rendelet 2010. december 31-én hatályát veszti , és olyan új jogi keret hiányában, amely ezen időpontot követően lehetővé teszi a szénipar esetében az állami támogatás egyes meghatározott típusait, a tagállamok csak az összes ágazatra alkalmazandó általános állami támogatási szabályok révén megállapított keretek között nyújthatnak majd támogatást .

(1a)

A kőszén nem csupán tüzelőanyagként, hanem a vegyiparban nyersanyagként is fontos szerepet játszik, amely szerep jelentősége a jövőben növekedni fog.

(1b)

Az uniós kőszénbányászatnak a bányabezárások miatt visszaesett termelési kapacitását az Unióba történő kőszénbehozatal kompenzálja, amelynek eredményeképpen az Uniót harmadik országok látják el szénnel.

(2)

A támogatott szénmennyiségnek a teljes energiaszerkezethez viszonyított csekély mértéke nem indokolja többé e támogatások fenntartását az uniós szintű energiaellátás biztosítása céljából .

(2)

A támogatott szénmennyiségnek az EU teljes energiaszerkezetéhez viszonyított csekély mértéke folytán a kőszénbányászatnak juttatott támogatások csak korlátozott mértékben tudják kiegyenlíteni az energiaellátásban bekövetkező fennakadásokat . Mostanra azonban a kőszénágazatban az állami támogatások olyan csekély mértékűvé váltak, hogy már nincs versenytorzító hatásuk. A stratégiai tartalékképzés céljából folytatott minimális mennyiségű uniós kőszéntermelés továbbra is lehetővé tenné a hozzáférést a belföldi készletekhez.

(2a)

Az 1407/2002/EK rendelet hatályvesztése miatt egyes tagállamok rövid időn belül kénytelenek lesznek bezárni kőszénbányáikat, és megoldást találni a jelentős társadalmi és regionális következményekre.

(2b)

A bányabezárások különösen súlyos társadalmi-gazdasági hatásai miatt – különösen a gyéren lakott régiókban –meg kell fontolni az EU strukturális alapjaiból származó célzott támogatás lehetőségét a jövőbeli költségvetésekben, még akkor is, ha a bányabezárások által érintett régiók a kevésbé jelentős gazdasági gondokkal küzdő tagállamokban találhatók.

(2c)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 194. cikkének (2) bekezdése szerint a tagállamoknak joguk van ahhoz, hogy maguk határozzák meg energiaforrásaik felhasználásának feltételeit, a felhasználni kívánt energiaforrásokat és energiaellátásuk általános struktúráját.

(3)

Azok az uniós politikák, amelyek a megújuló és alacsony széntartalmú fosszilis tüzelőanyagoknak energiatermelés céljára való felhasználását ösztönzik, nem indokolják a versenyképtelen szénbányák korlátlan támogatását . Tehát nem lehet határozatlan ideig meghosszabbítani az 1407/2002/EK rendelet által engedélyezett támogatási kategóriákat .

(3)

A megújuló és alacsony széntartalmú fosszilis tüzelőanyagoknak energiatermelés céljára való felhasználását támogató uniós politikák tekintetében a tagállamoknak a szén felhasználásából fakadó környezeti hatások enyhítésére irányuló, megfelelő intézkedési tervet kell kidolgozniuk például az energiahatékonyságra, a megújuló energiára vagy a szén-dioxid-leválasztásra és –tárolásra vonatkozóan. Ez a szén összes fajtájára és az erőforrások minden típusára vonatkozik. Fel kell ismerni, hogy a támogatott kőszén nem támogatott kőszénnel történő helyettesítése nem gyakorol előnyös hatást a környezetre.

(3a)

Mivel az uniós hazai energiaforrások szűkösek, a megújuló és az alacsonyabb széntartalmú fosszilis üzemanyagok villamos energia termelése céljából történő felhasználásának előmozdítására irányuló uniós politikák értelmében indokolt a szénbányászat támogatása. Az 1407/2002/EK rendelet szerint engedélyezett támogatási kategóriákat nem lehet határozatlan ideig fenntartani. Azonban azokat az állami támogatásokat mindenképp fenn kell tartani, amelyek célja a szén károsanyag-kibocsátásának csökkentése. Továbbra is támogatni kellene azokat a bányákat, amelyek versenyképesek lehetnek, de környezetvédelmi technológiai beruházásaikhoz a tízéves időszak lejárta után állami támogatást igényelnek.

(5)

Az általános állami támogatási szabályok sérelme nélkül, lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy az említett bányabezárások társadalmi és regionális következményeinek enyhítésére szolgáló intézkedéseket hozzanak, vagyis a tevékenységek leépítésére rendezett módon kerüljön sor visszavonhatatlan bányabezárási terv és/vagy a rendkívüli költségek – elsősorban az örökölt kötelezettségek – finanszírozása keretében.

(5)

Az általános állami támogatási szabályok sérelme nélkül, lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy az említett esetleges bányabezárások társadalmi és regionális következményeinek enyhítésére szolgáló intézkedéseket hozzanak, vagyis a tevékenységek leépítésére rendezett módon kerüljön sor visszavonhatatlan bányabezárási terv és/vagy a rendkívüli költségek – elsősorban az örökölt kötelezettségek – finanszírozása keretében.

(5a)

Haladéktalanul gondoskodni kell a bányabezárásokkal kapcsolatos tervek által érintett munkavállalók átképzéséről, és e célból valamennyi regionális, nemzeti és uniós finanszírozási lehetőséget számba kell venni.

(5b)

A környezetvédelmi intézkedések és a tartós bányabezárások költségeinek finanszírozását 2014 után is folytatni kell. A széniparnak nyújtott tagállami támogatások túl korai kifutása jelentős ökológiai és pénzügyi problémákat okozna az érintett régiókban, ami végül sokkal többe kerülne, mint az ilyen támogatások fokozatos megszüntetése.

(6)

E rendelet valósítja meg a széniparnak az ágazatspecifikus szabályokról a valamennyi ágazatra alkalmazandó általános állami támogatási szabályokra történő áttérését.

(7)

E támogatásnak – annak érdekében, hogy a lehető legkevésbé torzítsa a belső piacon zajló versenyt – fokozatosan csökkenő mértékűnek kell lennie, továbbá szigorúan azokra a termelési egységekre kell korlátozódnia, amelyek bezárását visszavonhatatlanul tervbe vették.

(7)

E támogatásnak – annak érdekében, hogy a lehető legkevésbé torzítsa a belső piacon zajló versenyt – csökkenő mértékűnek kellene lennie és kizárólag azokra a termelési egységekre kellene korlátozódnia, amelyek bezárását visszavonhatatlanul tervbe vették, kivéve ha azok a bezárás kitűzött időpontjáig versenyképessé válnak .

(7a)

A korábbi szénbányák rehabilitációja számos intézkedést tesz szükségessé, például a bányászati berendezések bányából való eltávolítását, a bánya biztonságossá tételét, a terület megtisztítását és a szennyvíz elvezetését. Az ilyen rehabilitáció finanszírozása hosszú távú tervezést igényel.

(8)

A szénbányászathoz nyújtott támogatás kedvezőtlen környezeti hatásainak enyhítése érdekében az adott tagállamnak megfelelő intézkedési tervet kell benyújtania például az energiahatékonyságra, a megújuló energiára vagy a szén-dioxid-leválasztásra és –tárolásra vonatkozóan.

(8a)

A széntermelés minimális szintjének fenntartása – egyéb intézkedésekkel, különösen a megújuló energiaforrásokból előállított energia támogatásával együtt – hozzájárul a hazai elsődleges energiahordozók arányának fenntartásához, ami jelentősen javítja az Unió energiabiztonságát. Ezenfelül a belföldi elsődleges energiahordozók egy része a fenntartható fejlődés keretében ugyancsak hozzájárul a környezeti célkitűzések támogatásához. Az Unió hazai energiaforrásainak a behozataltól való függőség ellensúlyozása érdekében történő fellendítése keretében meg kellene vizsgálni a hazai nem fosszilis energiaforrások kiegészítését a hazai fosszilis energiaforrásokkal, mivel bizonyos tagállamokban a szén képezi a hazai fosszilis energia kizárólagos forrását.

(8b)

A szénnel működő erőművek hálózataiban a hazai szenet valószínűleg importszénnel helyettesítenék, ami jelentős szállítási költségeket és a szén-dioxid-kibocsátás növekedését eredményezné anélkül, hogy a villamosenergia-termelésből származó szén-dioxid mennyisége érdemben változna.

(8c)

A szénkitermelés feltételei geológiai szempontból a helyszíntől függően változnak, míg a szociális, biztonsági és környezettechnikai (a hegy- és környezetkárosodással kapcsolatos) normák tekintetében a politikai körülményektől függnek. E változók hatására az uniós szén versenyhátrányba kerül az importszénnel szemben, ami az Unió széniparában jelentős szerkezetátalakítási intézkedésekhez vezetett és az elmúlt évtizedekben a szénkitermelés fokozott mértékű visszaesését okozta.

(8d)

A támogatott széntermelés minimális szintje ugyancsak hozzájárul az uniós bányászat és tiszta széntechnológia vezető pozíciójának megőrzéséhez, lehetővé téve e technológiáknak a harmadik országokban található legfontosabb széntermelő területek számára történő átadását, és jelentős mértékben hozzájárulva a szennyező anyagok és üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez.

(8e)

Az Unióban kőszenet elsősorban villamosenergia-termelésre használnak és kisebb részben koksz előállítására az acélgyártás számára. Környezetvédelmi okokból a lehető leggyorsabban meg kell szüntetni a széntüzelésű villamosenergia-termelést, és azt fenntartható villamosenergia-termeléssel kell felváltani. Az acéltermelésben ezzel szemben a szénről belátható időn belül nem mondhatunk le. Az egyre csökkenő olajkészletekre tekintettel a szén valószínűleg egyre fontosabb helyettes nyersanyaggá válik a vegyiparban. Ezért hosszú távon, még a huzamos állami támogatás szükségessé válása ellenére sem zárható ki az Unió szénkészleteinek további kiaknázása a műszaki szempontból indokolt szénkitermelés versenyt nem torzító minimális szintjének fenntartása érdekében.

(9a)

Összhangban a „szennyező fizet” elvvel és tekintettel a külső költségek internalizálásának szükségességére, a vállalatokat kötelezni kell a tevékenységük által okozott bármilyen rövid és/vagy hosszú távú környezeti kár orvoslására.

(10)

Az Európai Bizottságnak feladata végrehajtása során biztosítania kell, hogy a verseny általános feltételei megteremtődnek, fennmaradnak és teljesülnek. Különös tekintettel a villamosenergia-piacra, a széniparnak nyújtott támogatás nem lehet olyan jellegű, hogy az befolyásolja a villamosenergia-termelőket a primer energiaellátás forrásainak megválasztásában. Következésképpen, a szén árában és mennyiségében a szerződő felek a világpiacon uralkodó feltételek tükrében szabadon állapodnak meg.

(10)

A Bizottságnak feladata végrehajtása során biztosítania kell, hogy a verseny általános feltételei megteremtődnek, fennmaradnak és teljesülnek. Különös tekintettel a villamosenergia-piacra, a széniparnak nyújtott támogatás nem lehet olyan jellegű, hogy az befolyásolja a villamosenergia-termelőket a primer energiaellátás forrásainak megválasztásában. Következésképpen, a szén árában és mennyiségében a szerződő felek a világpiacon uralkodó feltételek tükrében szabadon állapodnak meg. Az energiaárak várható növekedésére tekintettel a Bizottságnak rendszeres időközönként értékelnie kell az Unióból származó kőszén energiabiztonsághoz való hozzájárulásának potenciális mértékét.

a)

az érintett termelési egységek működésének egy olyan bezárási terv részét kell képeznie, amelynek végrehatási határideje 2014. október 1-jénél nem későbbi;

a)

az érintett termelési egységek működésének egy olyan bezárási terv részét kell képeznie, amelynek végrehatási határideje 2018. december 31-nél nem későbbi;

b)

az érintett termelési egységeket a bezárási tervnek megfelelően véglegesen be kell zárni;

b)

az érintett termelési egységeket a bezárási tervnek megfelelően véglegesen be kell zárni, hacsak a tervben meghatározott időpontig nem váltak versenyképessé, és amennyiben az Unió energiaszükséglete szükségessé teszi további működésüket .

(f)

a tagállamok által egy konkrét vállalkozás számára nyújtott üzembezárási támogatás teljes összegének csökkenő tendenciát kell mutatnia oly módon, hogy az egymást követő tizenöt havi időszakok közötti csökkenés nem lehet kevesebb a bezárási terv kezdeti tizenöt havi időszakában biztosított támogatás 33 százalékánál;

(f)

a tagállamok által nyújtott üzembezárási támogatás teljes összegének csökkenő tendenciát kell mutatnia;

h)

a tagállamnak be kell nyújtania egy tervet a szén felhasználásából adódó kedvezőtlen környezeti hatások enyhítése érdekében – például az energiahatékonyság, a megújuló energia vagy a szén-dioxid-leválasztás és –tárolás terén – megteendő intézkedésekről. A 107. cikk (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősülő intézkedéseknek e tervbe történő belefoglalása nem érinti az EUMSz. 108. cikkének (3) bekezdése által ezen intézkedések tekintetében a tagállamok számára megszabott tájékoztatási és szüneteltetési kötelezettséget, valamint az említett intézkedések belső piaccal való összeegyeztethetőségét.