Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52009XC0903(01)

    Értesítés az Iránból, Pakisztánból és az Egyesült Arab Emirátusokból származó egyes polietilén-tereftalátok behozatalára vonatkozó támogatásellenes eljárás megindításáról

    HL C 208., 2009.9.3, p. 7–11 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    3.9.2009   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 208/7


    Értesítés az Iránból, Pakisztánból és az Egyesült Arab Emirátusokból származó egyes polietilén-tereftalátok behozatalára vonatkozó támogatásellenes eljárás megindításáról

    2009/C 208/07

    Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. június 11-i 597/2009/EK tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: alaprendelet) 10. cikke alapján a Bizottsághoz panaszt nyújtottak be, amely szerint az Iránból, Pakisztánból és az Egyesült Arab Emirátusokból (a továbbiakban: érintett országok) származó egyes polietilén-tereftalátok behozatala támogatásban részesült, s ezáltal jelentős kárt okoz a közösségi gazdasági ágazatnak.

    1.   A panasz

    A panaszt 2009. július 20-án nyújtotta be a PlasticsEurope polietilén-tereftalát (PET)-bizottsága (a továbbiakban: a panaszos) olyan gyártók nevében, amelyeknek termelése egyes polietilén-tereftalátok teljes közösségi gyártásának jelentős részét, ebben az esetben több mint 50 %-át teszi ki.

    2.   A termék

    Az állítások szerint dömpingelt termék a rendszerint a 3907 60 20 KN-kóddal bejelentett, az Iránból, Pakisztánból és az Egyesült Arab Emirátusokból származó, az 1628-5 ISO szabvány szerint legalább 78 ml/g viszkozitási számú polietilén-tereftalát (a továbbiakban: érintett termék). Ez a KN-kód csak tájékoztató jellegű.

    3.   A támogatásra vonatkozó állítás

    a)   Irán

    Az állítás szerint Iránban az érintett termék egyetlen gyártója az iráni kormány által nyújtott számos támogatásban részesült. A támogatások a petrolkémiai különleges gazdasági zóna számára kedvezményeket nyújtó rendszerekből állnak, pl. a tőke adómentessége, közvetlen jövedelemadó-mentesség, továbbá a nyersanyag-, illetve állóeszköz-behozatal importvám alóli mentessége.

    Az állítás szerint a fent említett rendszerek támogatásoknak minősülnek, mert az iráni kormány azokhoz pénzügyileg hozzájárul, valamint a kedvezményezett, vagyis az érintett termék egyetlen exportáló gyártója számára előnyöket biztosítanak. Az állítás szerint a támogatások különleges gazdasági zónákban található gazdasági szereplőkre korlátozódtak, ezért egyediek és kiegyenlíthetők.

    b)   Pakisztán

    Az állítás szerint Pakisztánban az érintett termék gyártói a pakisztáni kormány által nyújtott számos támogatásban részesültek. A támogatások a hozzáadott értéket teremtő ágazatként vagy exportágazatként elismert ágazatok számára kedvezményeket nyújtó rendszerekből állt. Idetartozik többek között az exportra gyártás során felhasznált nyersanyagok importvám alóli mentessége, a felszerelések, gépek és berendezések behozatalára kivetett vámok csökkentése, adókedvezmény a felszerelésekbe, gépekbe és berendezésekbe való beruházásokra a beszerzés évében nyújtott támogatás formájában, valamint az újrabefektetési támogatás.

    Az állítás szerint a fent említett rendszerek támogatásoknak minősülnek, mert a pakisztáni kormány azokhoz pénzügyileg hozzájárul, valamint a kedvezményezettek, vagyis az érintett termék exportőrei/gyártói számára előnyöket biztosítanak. Az állítás szerint a támogatások a hozzáadott értéket teremtő és az exportágazatokra korlátozódtak, ezért egyediek és kiegyenlíthetők.

    c)   Egyesült Arab Emirátusok

    Az állítás szerint az Egyesült Arab Emirátusokban az érintett termék egyetlen gyártója a kormány által nyújtott számos támogatásban részesült. A támogatások többek között az exportorientált ágazatoknak, illetve a kormány által meghatározott területeken létesített ágazatoknak kedveznek. Idetartozik többek között építési telek kijelölése projektek számára ingyen vagy csökkentett áron, a szükséges ipari épületek optimális feltételek melletti bérlete, a villamos energia és vízellátás ösztönző árakon, nyersanyagok és állóeszközök vámmentes behozatala, a projektekből származó nyereség adómentessége, újrabefektetési támogatások, a helyben készült termékek vám- és adómentessége és exporttámogatások.

    Az állítás szerint a fent említett rendszerek támogatásoknak minősülnek, mert az Egyesült Arab Emirátusok kormánya azokhoz pénzügyileg hozzájárul, valamint a kedvezményezett, vagyis az érintett termék egyetlen exportáló gyártója számára előnyöket biztosítanak. Az állítás szerint a támogatásokban elsősorban egyes meghatározott projekttípusokat részesítettek, beleértve az exportorientált projekteket és a kormány által meghatározott területen létesített projekteket, ezért azok egyediek és kiegyenlíthetők.

    4.   A kárra vonatkozó állítás

    A panaszos bizonyítékokkal szolgált arról, hogy az érintett terméknek az Iránból, Pakisztánból és az Egyesült Arab Emirátusokból történő behozatala mind abszolút értékben, mind a piaci részesedést tekintve összességében megnövekedett.

    Állítása szerint az érintett termék behozatali mennyisége és árai – egyéb következmények mellett – kedvezőtlenül hatnak a közösségi gazdasági ágazat piaci részesedésére és árszintjére, és ezáltal jelentős mértékben rontják a közösségi gazdasági ágazat összteljesítményét, valamint pénzügyi és foglalkoztatási helyzetét.

    5.   Az eljárás

    Minthogy a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy a panaszt a közösségi gazdasági ágazat részéről vagy nevében nyújtották be, és hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, a Bizottság az alaprendelet 10. cikke alapján vizsgálatot indít.

    5.1.    A támogatás és a kár meghatározásának eljárása

    A vizsgálat azt hivatott megállapítani, hogy az Iránból, Pakisztánból és az Egyesült Arab Emirátusokból származó érintett termék behozatala támogatásban részesül-e, és ha igen, a támogatás okoz-e kárt.

    a)   Mintavétel

    Tekintettel az eljárásban érintett felek nyilvánvalóan nagy számára, a Bizottság határozhat úgy, hogy az alaprendelet 27. cikkével összhangban mintavételt alkalmaz.

    i.   Mintavétel az importőrök ese tében

    A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek, és vállalatukról vagy vállalataikról a 6. b) pont i. alpontjában megállapított határidőn belül és a 7. pontban ismertetett formában bocsássák rendelkezésére az alábbi információkat:

    név, cím, e-mail cím, telefon- és faxszám és a kapcsolattartó személy,

    a 2008. július 1. és 2009. június 30. közötti időszakban a vállalat teljes forgalma euróban,

    az alkalmazottak összlétszáma,

    a vállalat pontos tevékenysége az érintett termék/hasonló termék vonatkozásában,

    az Iránból, Pakisztánból és az Egyesült Arab Emirátusokból származó importált érintett termék 2008. július 1. és 2009. június 30. közötti, a közösségi piacra irányuló behozatalának, illetve a Közösség piacán lebonyolított viszonteladásának mennyisége tonnában és értéke euróban,

    az érintett termék/hasonló termék előállításában és/vagy értékesítésében érintett, a vállalattal kapcsolatban álló valamennyi vállalat (2) neve és tevékenységének pontos leírása,

    bármely olyan egyéb információ, amely segítheti a Bizottságot a minta kiválasztásában.

    A fenti információk megadásával a vállalat hozzájárul a mintába való esetleges felvételéhez. A mintába való felvétel esetén a vállalatnak kérdőívet kell kitöltenie, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy válaszának hitelességét helyszíni vizsgálat keretében ellenőrizzék. Ha a vállalat úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá a mintába való esetleges felvételéhez, akkor a vizsgálat során együtt nem működő vállalatnak kell tekinteni. Az együttműködés hiányának következményeit az alábbiakban a 8. pont ismerteti.

    Az importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba lép az importőrök ismert szövetségeivel is.

    ii.   Mintavétel a közösségi gyártók esetében

    Tekintettel a panaszt támogató közösségi gyártók nagy számára, a Bizottság mintavétel alkalmazásával szándékozik megvizsgálni a közösségi gazdasági ágazatot érő kárt.

    A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi közösségi gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy vállalatukról vagy vállalataikról a 6. b) pont i. alpontjában megállapított határidőn belül és a 7. pontban ismertetett formában bocsássák rendelkezésére az alábbi információkat:

    név, cím, e-mail cím, telefon- és faxszám és a kapcsolattartó személy,

    a 2008. július 1. és 2009. június 30. közötti időszakban a vállalat teljes forgalma euróban,

    a vállalat pontos tevékenysége világszerte a hasonló termék vonatkozásában,

    a hasonló termék közösségi piacon történő értékesítésének értéke euróban a 2008. július 1. és 2009. június 30. közötti időszakban,

    a hasonló termék közösségi piacon történő értékesítésének mennyisége tonnában a 2008. július 1. és 2009. június 30. közötti időszakban,

    a hasonló terméknek a 2008. július 1. és 2009. június 30. közötti időszakban előállított mennyisége tonnában,

    a hasonló termék előállításában és/vagy értékesítésében érintett, a vállalattal kapcsolatban álló valamennyi vállalat (3) neve és tevékenységének pontos leírása,

    bármely olyan egyéb információ, amely segítheti a Bizottságot a minta kiválasztásában.

    A fenti információk megadásával a vállalat hozzájárul a mintába való esetleges felvételéhez. A mintába való felvétel esetén a vállalatnak kérdőívet kell kitöltenie, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy válaszának hitelességét helyszíni vizsgálat keretében ellenőrizzék. Ha a vállalat úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá a mintába való esetleges felvételéhez, akkor a vizsgálat során együtt nem működő vállalatnak kell tekinteni. Az együttműködés hiányának következményeit az alábbiakban a 8. pont ismerteti.

    iii.   A minták végleges kiválasztása

    Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban releváns információt kívánnak benyújtani, azt a 6. b) pont ii. alpontjában megállapított határidőn belül kell megtenniük.

    A Bizottság a mintákat a mintavételi eljárásban részt venni szándékozó érintett felekkel folytatott konzultációt követően kívánja véglegesen kiválasztani.

    A mintába felvett vállalatoknak a 6. b) pont iii. alpontjában meghatározott határidőn belül kérdőívet kell kitölteniük, és a vizsgálat során együtt kell működniük.

    Kellő együttműködés hiányában a Bizottságnak lehetősége van arra, hogy megállapításait – az alaprendelet 27. cikkének (4) bekezdésével és 28. cikkével összhangban – a rendelkezésre álló tényekre alapozza. A rendelkezésre álló tények alapján tett megállapítások a 8. pontban ismertetett okoknál fogva kedvezőtlenebbnek bizonyulhatnak az érintett fél számára.

    b)   Kérdőívek

    A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a következő felek részére: a közösségi gazdasági ágazat mintába felvett vállalatai és a Közösségben működő gyártói szövetségek, az Iránban, Pakisztánban és az Egyesült Arab Emirátusokban működő, a mintába felvett exportőrök/gyártók, az exportőrök/gyártók ismert szövetségei, a mintába felvett importőrök, az ismert importőrszövetségek, valamint az érintett exportáló országok hatóságai.

    c)   Információgyűjtés és meghallgatások

    A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ismertessék álláspontjukat, a kérdőívre adott válaszokon kívül szolgáltassanak további információkat, és állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal. Ezen információknak és az ezeket alátámasztó bizonyítékoknak a 6. a) pont ii. alpontjában megállapított határidőn belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

    A Bizottság meghallgathatja továbbá az érdekelt feleket, amennyiben olyan kérelmet nyújtanak be, amelyből kitűnik, hogy meghallgatásukat különleges okok indokolják. E kérelmet a 6. a) pont iii. alpontjában megállapított határidőn belül kell benyújtani.

    5.2.    A közösségi érdek vizsgálatára irányuló eljárás

    Az alaprendelet 31. cikkével összhangban és abban az esetben, ha a támogatásra és az ezáltal okozott kárra vonatkozó állítások bizonyítást nyernek, döntést kell hozni arról, hogy a kiegyenlítő intézkedések elfogadása nem lenne-e ellentétes a közösségi érdekkel. A Bizottság ezért a mintába felvett közösségi gazdasági ágazatnak, az importőröknek és képviseleti szövetségeiknek, továbbá a reprezentatív felhasználóknak és a reprezentatív fogyasztói szervezeteknek kérdőíveket küldhet. A felek – köztük azok is, amelyeket a Bizottság nem ismer – a 6. a) pont ii. alpontjában megállapított általános határidőn belül jelentkezhetnek a Bizottságnál és információkat szolgáltathatnak, amenynyiben bizonyítani tudják, hogy tevékenységük és az érintett termék között objektív kapcsolat áll fenn. Az előző mondattal összhangban cselekvő felek a 6. a) pont iii. alpontjában megállapított határidőn belül meghallgatást kérhetnek, ismertetve azokat a különleges okokat, amelyek ezt indokolják. Meg kell jegyezni, hogy az alaprendelet 31. cikke alapján közölt információk csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

    6.   Határidők

    a)   Általános határidők

    i.   Kérdőív igénylése

    Minden érdekelt félnek a lehető leghamarabb, de legkésőbb ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 10 napon belül be kell nyújtania kérdőív iránti kérelmét.

    ii.   Jelentkezés, kitöltött kérdőívek benyújtása, egyéb információk közlése

    Ahhoz, hogy az érdekelt felek előterjesztéseit a vizsgálat során figyelembe lehessen venni, a feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 40 napon belül jelentkezniük kell a Bizottságnál, ki kell fejteniük álláspontjukat, be kell nyújtaniuk kitöltött kérdőíveiket, illetve a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk a birtokukban lévő egyéb információkat. A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy az alaprendeletben megállapított eljárási jogok többsége csak akkor gyakorolható, ha a felek a fent említett határidőn belül jelentkeznek a Bizottságnál.

    A mintába felvett vállalatoknak kitöltött kérdőíveiket a 6. b) pont iii. alpontjában megállapított határidőn belül kell benyújtaniuk.

    iii.   Meghallgatások

    Az érdekelt felek ugyanezen 40 napos határidőn belül kérhetik a Bizottság előtti meghallgatásukat is.

    b)   A mintavétellel kapcsolatos külön határidő

    i.

    Az 5.1. a) pont i. és ii. alpontjában meghatározott információknak ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételétől számított 15 napon belül be kell érkezniük a Bizottsághoz, mert a Bizottság az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő 21 napon belül konzultációt kíván folytatni azokkal az érdekelt felekkel, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a minta végleges kiválasztásakor a mintába bekerüljenek.

    ii.

    Az 5.1. a) pont iii. alpontjában említett minden egyéb, a minta kiválasztása szempontjából fontos információnak az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő 21 napon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

    iii.

    A mintába felvett felek kitöltött kérdőíveinek a mintába való felvételükről szóló értesítést követő 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

    7.   Írásbeli beadványok, kitöltött kérdőívek, levelek

    Az érdekelt feleknek minden beadványukat és kérelmüket írásban kell benyújtaniuk (eltérő rendelkezés hiányában nem elektronikus formátumban), és fel kell tüntetniük nevüket, címüket, e-mail címüket, telefon- és faxszámukat. Az érdekelt felek valamennyi bizalmas írásos beadványát – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kérdőívekre adott válaszokat és a leveleket – „Limited” (Korlátozott hozzáférés) (4) jelöléssel kell ellátni; az alaprendelet 29. cikke (2) bekezdésének megfelelően ezekhez nem bizalmas jellegű változatot is rendelkezésre kell bocsátani, amelyet „For inspection by interested parties” (Az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátni.

    A Bizottság levelezési címe:

    European Commission

    Directorate-General for Trade

    Directorate H

    Office N-105 04/092

    1049 Brussels

    BELGIUM

    Fax +32 22956505

    8.   Az együttműködés hiánya

    Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 28. cikkével összhangban átmeneti vagy végleges, megerősítő vagy nemleges megállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

    Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető adatokat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül kell hagyni, és a rendelkezésre álló tényekre lehet támaszkodni. Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a megállapítások alapjául az alaprendelet 28. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mintha együttműködött volna.

    9.   A vizsgálat ütemterve

    A vizsgálat az alaprendelet 11. cikke (9) bekezdésének megfelelően ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 13 hónapon belül lezárul. Az alaprendelet 12. cikke (1) bekezdésének értelmében ideiglenes intézkedéseket az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 9 hónapon belül lehet elrendelni.

    10.   Személyes adatok feldolgozása

    A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy a vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (5) megfelelően fogja kezelni.

    11.   Meghallgató tisztviselő

    A Bizottság felhívja továbbá a figyelmet arra, hogy ha az érdekelt felek úgy ítélik meg, hogy védelemhez való joguk gyakorlása során nehézségekbe ütköznek, kérhetik a Kereskedelmi Főigazgatóság meghallgató tisztviselőjének közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a Bizottság szolgálatai között: az eljárás során szükség esetén közvetít az érdekeik védelmét érintő eljárási kérdésekben, különös tekintettel az aktához való hozzáférésre, az adatok bizalmas kezelésére, a határidők meghosszabbítására, valamint az írásban és/vagy szóban kifejtett álláspontok kezelésére. További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és weboldala a Kereskedelmi Főigazgatóság webhelyén található (http://ec.europa.eu/trade).


    (1)  HL L 188., 2009.7.18., 93. o.

    (2)  A kapcsolatban álló vállalat kifejezés jelentésének tekintetében a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.) 143. cikke az irányadó.

    (3)  A kapcsolatban álló vállalat kifejezés jelentésének tekintetében a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.) 143. cikke az irányadó.

    (4)  Ez azt jelenti, hogy a dokumentum csak belső használatra szolgál. A dokumentumnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében védelmet kell biztosítani. Az alaprendelet 29. cikke szerint, illetve a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló WTO-megállapodás 12. cikke értelmében bizalmas dokumentumnak minősül.

    (5)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.


    Top