8.7.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 184/1

A.

mivel az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) a tagjelölt országok és a potenciális tagjelölt országok rendelkezésére álló eszközök és programok, nevezetesen a PHARE, a SAPARD, az ISPA, a Törökországnak biztosított előcsatlakozási pénzügyi támogatás, valamint a CARDS helyébe lépő új pénzügyi eszköz, amely az uniós támogatások ezen országok különleges szükségleteinek és irányítási kapacitásának megfelelő, rugalmas módon történő ésszerűsítését célozza;

B.

mivel az előcsatlakozási támogatási eszköz az alábbi, a kedvezményezett országok szükségletei alapján meghatározott prioritásokat megtestesítő öt alkotóelemből áll:

C.

mivel az előcsatlakozási támogatási eszköz alapvető tényező a polgárok életszínvonala, a szociális normák, az infrastruktúra, valamint a regionális és határon átnyúló együttműködés javítása szempontjából, illetve az emberi jogok tiszteletben tartásának a tagjelölt és lehetséges tagjelölt országokban való elősegítése terén;

D.

mivel a bővítési politika terén a költségvetés végrehajtása feletti parlamenti ellenőrzés célja nemcsak az arról való megbizonyosodás, hogy a közösségi támogatásokat az irányadó rendelkezéseknek és az EU politikáinak megfelelően használták fel, hanem annak értékelése is, hogy azokat valóban a kedvezményezett államok stratégiai és az elért haladásról szóló jelentéseiben meghatározott prioritásokkal összhangban osztották-e el, illetve hogy a közös uniós érdekekre való tekintettel elérték-e a kívánt eredményeket;

E.

mivel lényeges, hogy az IPA végrehajtását szigorúan, és már korai szakaszban megvizsgálják, hogy elkerülhetőek legyenek az olyan problémák, amelyeket a korábbi előcsatlakozási eszközök esetében későn vettek észre, tekintettel arra, hogy a kellő időben figyelembe nem vett szabálytalanságok sokasodni fognak, és később nagyon nehéz lesz ellenük küzdeni, mert állandó rossz gyakorlat formáját fogják ölteni;

F.

mivel a korrupció elleni küzdelem és az ágazati reformok (az igazságszolgáltatás, rendőrség és közigazgatás ágazataiban) nem csupán a felelősségteljes kormányzást és a jogállamiságot befolyásolják, hanem az általános üzleti környezetet is;

G.

mivel az IPA a többéves indikatív tervezési dokumentumok (MIPD) felülvizsgálatával jelentős mértékű rugalmasságot biztosít, és lehetővé teszi a kedvezményezett országok felmerülő igényeihez és irányítási kapacitásához való igazodást;

H.

mivel az 1085/2006/EK tanácsi rendelet (IPA-rendelet) 27. cikke értelmében a Bizottság 2010. december 31-ig félidős értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az IPA végrehajtásáról, amely jelentést adott esetben a rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslat kísér;

I.

mivel a Parlament kérése nyomán a Bizottság vállalta, hogy már 2009-ben elkészíti a külső támogatási eszközök, köztük az IPA félidős értékelését,;

J.

mivel az Európai Parlamentnek már most kommunikálnia kell az előcsatlakozási eszköz általi támogatásban részesülő országok nemzeti parlamentjeivel,

1.

üdvözli, hogy az IPA végrehajtásával kapcsolatban strukturált párbeszéd jött létre a Bizottsággal, és ezzel összefüggésben emlékeztet álláspontjára, konkrétan arra, hogy minden kedvezményezett ország számára egyenlő hozzáférést kell garantálni az ezen eszköz keretében rendelkezésre álló politikai eszközök teljes köréhez, megfelelő prioritást kell biztosítani a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem számára, valamint fokozott figyelmet kell fordítani, különösen parlamenti szinten, az intézményi kapacitásépítésre, a civil társadalmi szervezetek kialakítására, a tolerancia és a megkülönböztetésmentesség elvének előmozdítására irányuló intézkedésekre, a humánerőforrás-fejlesztésre és a kulcsfontosságú politikai területeken való regionális együttműködésre;

2.

örömére szolgál, hogy 2007-ben az IPA kötelezettségvállalásai nagymértékben teljesültek; sajnálatosnak tartja azonban, hogy az első IPA-programokat csak 2007 végén fogadták el, és egyrészt az új eszköz késői elfogadása, másrészt pedig amiatt, hogy a kedvezményezett országok késlekedtek a szükséges struktúrák és irányítási rendszerek létrehozásával, a tényleges végrehajtás csak 2008-ban kezdődött el; sürgeti a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a projektek végrehajtását, továbbá kísérje figyelemmel a pénzösszegek kiosztását és az elért eredményeket annak biztosítása érdekében, hogy az IPA szemmel látható hatást fejtsen ki az érintett országokban;

3.

megjegyzi, hogy az IPA-rendelet és a 718/2007/EK rendelet (IPA végrehajtási rendelet), azt követően pedig az első többéves indikatív pénzügyi keret és az MIPD-k kései elfogadása következtében mindeddig korlátozott mértékű és eredménytelen volt a 2007-es IPA programokkal és projektekkel kapcsolatos ellenőrzés, értékelés és jelentéstétel; hangsúlyozza, hogy a korábbi előcsatlakozási eszközökről az IPA-ra való zökkenőmentes áttérés érdekében szükség van a programozás folytonosságának biztosítására, valamint a projektek és a kifizetések megfelelő végrehajtására;

4.

úgy véli, hogy elegendő koherencia volt az IPA-val kapcsolatos 2007-es nemzeti programok és az uniós előcsatlakozási politika között, mivel a programokban kitűzött célok többsége összhangban állt az elért haladásról a Bizottság által készített jelentésekben meghatározott prioritásokkal;

5.

megjegyzi, hogy a tagjelölt országok leginkább az uniós szabványok végrehajtására összpontosítanak – nevezetesen a statisztikai, környezetvédelmi és pénzügyi szabványokra –, ami összhangban áll az EU bővítési politikájával; hangsúlyozza azonban, hogy a politikai kritériumok, úgymint a demokratikus irányítás, az emberi jogok, a szabad vallásgyakorlási jog, a nők és a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása, valamint a jogállamiság nem szenvedhetnek csorbát, mivel ezek be nem tartása bonyodalmakhoz és a tárgyalások késedelméhez vezethet; úgy véli, hogy nagyobb egyensúlyra van szükség a politikai kritériumok betartását, valamint az acquis megvalósítását célzó projektek között;

6.

emlékezteti a Bizottságot arra, hogy az Uniónak a reformok előmozdítására vonatkozó legitimitása és képessége jelentősen fokozható, ha az IPA-ból származó támogatást célzottan olyan területekre irányítják, amelyek közvetlenül a tagjelölt országok és a potenciális tagjelölt országok polgárainak javát szolgálják, különös tekintettel a pénzügyi világválság által előidézett nehézségekre és kihívásokra;

7.

következésképpen úgy véli, hogy az IPA-nak támogatnia kell a kedvezményezett országok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a vízumliberalizációra vonatkozó menetrendben megállapított követelményeket teljesíteni tudják, és ennek révén a Nyugat-Balkán polgárai végre rendelkezhessenek a mozgás szabadságával, valamint maradéktalanul részt vehessenek az EU programjaiban és rendszereiben; üdvözli a Bizottság arra vonatkozó szándékát, hogy tovább növelje a Tempus, az Erasmus Mundus és a „Youth in Action” („Fiatalok lendületben”) programok számára az IPA-ból juttatandó pénzösszegeket;

8.

tudomásul veszi, hogy a Bizottságnak módjában állt decentralizált irányítási felhatalmazást adni Horvátországnak az I.–IV. összetevőket illetően, Törökországnak pedig 2008 vége felé az I. és II. összetevőt illetően; arra ösztönzi a Bizottságot, hogy továbbra is aktívan működjön együtt a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országokkal annak érdekében, hogy azok a közeljövőben képessé váljanak a támogatások decentralizált kezelésére, és ezáltal teljes mértékben hozzáférjenek az IPA valamennyi alkotóeleméhez; hangsúlyozza azonban, hogy a támogatások kezelésére vonatkozó hatáskörök átruházása feltételes és a hatáskörök hatékony gyakorlásától függ;

9.

hangsúlyozza, hogy az IPA használata a Bizottság és a tagjelölt, illetve potenciális tagjelölt országok nemzeti kormányainak közös felelőssége; felszólítja a Bizottságot, hogy javítsa a delegációi és az illetékes hatóságok közötti együttműködést és kommunikációt, a projekt-végrehajtási eljárások állandó ellenőrzésének kialakítása, illetve a kedvezményezett országok adminisztratív képességének javítását célzó közös intézkedések érdekében;

10.

hangsúlyozza, hogy az IPA-t átlátható és hatékony módon kell kezelni és ellenőrizni, figyelembe véve az egyes országok belső könyvvizsgálati és ellenőrzési rendszereit, akárcsak az előcsatlakozási eljárásoknak a korábbi tagjelölt országok esetében kialakult legjobban bevált gyakorlatait;

11.

elvárja, hogy a Bizottság minden évben jelentést készítsen a Parlament és az illetékes Költségvetési Ellenőrző Bizottság részére az IPA alapjaiból történt kifizetésekről és az alap, illetve az ISPA, IPARD és SAPARD fennmaradó alapjainak végrehajtásáról, részletekkel szolgálva minden egyes kedvezményezett ország esetében, példákat adva a legjobban bevált gyakorlatról, és jelentve minden egyes észrevett problémát vagy szabálytalanságot;

12.

megjegyzi, hogy a 2007-es IPA projektekben nincsenek kellőképpen jelen és nem láthatóak eléggé az olyan horizontális ügyek, mint például a környezetvédelmi hatásvizsgálat, a felelősségteljes kormányzás, a civil társadalom bevonása, az esélyegyenlőség, valamint a megkülönböztetés tilalma; kéri a Bizottságot, hogy különösen a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, a kultúrák közötti párbeszéd, valamint a nemek közötti egyenlőség terén dolgozzon ki több kedvezményezettet is támogató regionális és horizontális programokat;

13.

megjegyzi, hogy kiterjedt földrajzi területek és átfogó politikák csak korlátozott mértékű támogatásokban részesülnek, és hogy e támogatások sok kis projektre oszlanak ahelyett, hogy kevesebb, azonban jobban látható projektre összpontosítanának; hangsúlyozza, hogy az éves nemzeti programokban egyensúlyt kell teremteni az elért haladásról szóló jelentésekben megjelölt főbb prioritási területek megfelelő kezelése és a támogatások túlzott elaprózódásának elkerülése között;

14.

kiemeli annak rendkívüli fontosságát és sürgősségét, hogy a kedvezményezett országokban az IPA-t a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem megerősítésére is felhasználják, különös figyelmet fordítva a pénzmosásra, az illegális bevándorlásra és az emberkereskedelemre; megjegyzi, hogy nem minden 2007-es IPA-program foglalkozik kellő mértékben a korrupcióval, annak ellenére, hogy azt az elért haladásról szóló 2008-as jelentések komoly problémaként és fő prioritásként határozták meg; javasolja, hogy Horvátország (15) és Montenegró (16) esetéhez hasonlóan különítsenek el támogatást erre a célra, és felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egységesebb politikát ezen a területen, figyelembe véve az előző bővítési körök tanulságait;

15.

megjegyzi, hogy a kedvezményezett országokban működő civil társadalmi szervezeteket jobban be kellene vonni a projektek kidolgozásába és elindításába; hangsúlyozza, hogy az „igény szerint” létrehozott civil társadalmi szervezetek létrejöttének elkerülése érdekében az IPA programoknak a jövőben foglalkozniuk kell a civil társadalmi szervezetek adományozóktól való szisztematikus függőségével, valamint azzal a kérdéssel, hogy néhány civil társadalmi szervezet etnikai-politikai konfliktusok mentén alakul ki, különösen Bosznia és Hercegovinában, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban, valamint Koszovóban (17); elvárja, hogy az új civiltársadalmi eszköz képes legyen számos, az uniós programok sokféleségével, bonyolultságával és szétaprózódottságával kapcsolatos probléma kezelésére;

16.

hangsúlyozza, hogy a tagjelölt és potenciális tagjelölt országokban folyamatosan támogatni kell a civil társadalmi szervezeteket, hogy versenyképes körülmények alakuljanak ki számukra, és hogy biztosított legyen az IPA eredményorientált végrehajtása érdekében végzett munkájuk fenntarthatósága és a projektirányításban való további aktív részvételük;

17.

megállapítja, hogy az IPA-ból támogatott projektek és tevékenységek esetében helyi szinten alig észlelhető, hogy azok az EU-hoz kötődnek, és nem alakult ki „alulról felfelé” haladó legitimitás az EU-hoz való további közeledés tekintetében;

18.

úgy ítéli meg, hogy nem foglalkoztak megfelelően az oktatással és a fiatalok munkavállalásával, mint a hosszú távú stabilitás és fejlődés előfeltételeivel; kiemeli, hogy fel kell lépni a munkanélküliség, különösen a fiatalok munkanélkülisége és a hosszú távú munkanélküliség ellen, amely nagy jelentőséggel bíró átfogó kérdés; e tekintetben azt javasolja, hogy a Bizottság vizsgálja meg az IPA-ban biztosított rugalmasság jobb kihasználásának lehetőségét annak érdekében, hogy a III–V. alkotóelemhez kapcsolódó intézkedéseket adott esetben az első két alkotóelemből lehessen támogatni;

19.

megállapítja, hogy az előcsatlakozási eszközből nyújtott regionális pénzügyi támogatás viszonylag kis mértékű (a teljes IPA mintegy 10 %-a), különösen annak figyelembevételével, hogy tizenegy intézkedési területet ölel át hat országban, az oktatástól és a fiataloktól a nukleáris biztonságig;

20.

aggódik amiatt, hogy a 2007-ben az IPA-ból a II. alkotóelemhez tartozó intézkedésekre nyújtott támogatás összesen 38 800 000 millió euró volt az IPA 497 200 000 millió eurós teljes összegéhez képest (azaz kevesebb mint 8 %); rámutat arra, hogy ez ellentmond a Bizottság azon állításának, hogy a határokon átnyúló együttműködés segít a megbékélésben és a jószomszédi kapcsolatok kialakításában, valamint különösen lényeges egy olyan térségben, ahol nemrégiben még harcok folytak; sajnálja, hogy a gyakorlatban nehéz volt hatékonyan együttműködni, több ok, köztük az egyes partnerek közötti strukturális és eljárásbeli egyezések hiánya, illetve politikai nehézségek miatt; felhívja a kedvezményezett országokat és a Bizottságot, hogy ezen alkotóelem keretében folytassák az eddigi együttműködést, és a jószomszédi kapcsolatok ápolásának jegyében, valamint a gazdasági integráció elősegítésével összhangban dolgozzanak ki új együttműködést, különösen a környezet, a természeti és kulturális örökség, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem területén;

21.

amiatt is aggódik, hogy 2007-ben a kedvezményezett országok által az IPA-ból nyújtott támogatás igénylésére benyújtott egyetlen program sem foglalkozott közvetlenül a nők jogaival vagy a nemek közötti egyenlőséggel, bár a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdéseket mind az elért haladásról szóló jelentések, mind a többéves indikatív tervezési dokumentumok fő kihívásként kezelték; megismétli a Bizottság felé irányuló azon felhívását, hogy biztosítson előcsatlakozási támogatásokat a nők jogainak megerősítése érdekében a Balkánon, különösképp a nők helyzetével foglalkozó nem kormányzati szervezeteken és nőjogi szervezeteken keresztül; felhívja a Bizottságot, hogy ennek megfelelően különítsen el forrásokat az IPA-ból a nemek között esélyegyenlőség elvét figyelembe vevő költségvetés-készítés előmozdítására az előcsatlakozási politikában, és ösztönözze a kedvezményezett országokat, hogy nyújtsanak be ennek megfelelő projektjavaslatokat;

22.

hangsúlyozza, hogy minél több nem kormányzati szervezetet be kell vonni az IPA által finanszírozott projektek tervezésébe és végrehajtásába annak biztosítása érdekében, hogy az IPA által nyújtott támogatás a tényleges szükségleteket és az elvárásokat tükrözze, továbbá annak elősegítése céljából, hogy az IPA-projekteket jobban megismerjék, valamint hogy energikus és kezdeményező civil társadalom jöjjön létre a kedvezményezett országokban;

23.

felhívja az Európai Számvevőszéket, hogy 2010 végéig nyújtson be félidős külön értékelő jelentést az előcsatlakozási eszköz végrehajtásáról;

24.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, valamint az IPA-ból támogatásban részesülő országok kormányainak, parlamentjeinek és nemzeti ellenőrző intézményeinek.