52009DC0451

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 4.9.2009

COM(2009) 451 végleges

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

az egyes lefölözésekből, vámokból, adókból és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtási rendelkezéseknek a 2005 és 2008 közötti időszakban történő alkalmazásáról

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

az egyes lefölözésekből, vámokból, adókból és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtási rendelkezések nek a 2005 és 2008 közötti időszakban történő alkalmazásáról

1. Bevezetés

Az EK tagállamai az egyes lefölözésekből, vámokból, adókból és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtása érdekében kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak. A vonatkozó szabályozást eredetileg az 1976. március 15-i 76/308/EGK tanácsi irányelvben[1] rögzítették. Ezen irányelv helyébe a 2008. május 26-i 2008/55/EK irányelv lépett[2]. E szabályozás értelmében a Bizottság rendszeres időközönként köteles jelentést készíteni a kölcsönös segítségnyújtási rendelkezések alkalmazásáról. Az első jelentést (COM(2006) 43 számú dokumentum) 2006. február 8-án tették közzé. Ez áttekintést nyújtott a 2003-ban és 2004-ben hozott, behajtásra irányuló kölcsönös segítségnyújtási rendelkezésekről. A mostani jelentés a 2005 és 2008 közötti időszakban eszközölt, behajtásra irányuló segítségnyújtásra vonatkozik. Foglalkozik továbbá az e területen született jelenlegi bizottsági kezdeményezésekkel is.

2. A KÖLCSÖNÖS SEGÍTSÉGNYÚJTÁSI INTÉZKEDÉSEK 2005 ÉS 2007 KÖZÖTTI ALKALMAZÁSÁNAK ELEMZÉSE

2.1. Bevezető megjegyzések

Előző jelentésében a Bizottság jelezte, hogy a különböző tagállamok statisztikái bizonyos következetlenségeket tartalmaznak. A 2005 és 2007 közötti időszakban benyújtott megkeresések számára vonatkozó statisztikák általánosságban jelentős visszaesést mutatnak e következetlenségekben, jóllehet a kérelmek száma jelentősen megnőtt.

Ez azt mutatja, hogy a tagállamok nagyobb figyelmet fordítottak arra, hogy helyes statisztikákat készítsenek. A statisztikai jelentéstételi kötelezettségekre vonatkozó pontos előírások 2005. december 5-i elfogadása kétségtelenül hozzájárult ahhoz, hogy javult a statisztikák pontossága. Ezenfelül a tagállamok e témával kapcsolatos kérdéseit a behajtási bizottság alaposan megvizsgálta, ami lehetővé tette, hogy a nemzeti hatóságok visszaszorítsák a benyújtott statisztikákban következetlenségekhez vezető esetleges nézetkülönbségeket.

2.2. A kölcsönös segítségnyújtás iránti megkeresés közösségi eszközének bővülő alkalmazása

A tagállamok által készített statisztikák az EK-irányelv alapján benyújtott megkeresések számának növekedését mutatják (az alábbi grafikon első oszlopa ).

Az is kitűnik belőlük, hogy az EK-tagállamok egymás között az EK jogi keretét jóval szélesebb körben használják, mint bármely más, behajtásra irányuló kölcsönös segítségnyújtási megállapodást vagy szerződést. A 2005 és 2008 közötti időszakban csökkent az egyéb kölcsönös segítségnyújtási megállapodások tagállamok közötti használata (az alábbi grafikon második oszlopa ). (Egyéb kölcsönös segítségnyújtási megállapodások használatával kapcsolatos adatok csak a 2005 és 2008 közötti időszak vonatkozásában állnak rendelkezésre)[3].

2.2.1. Az információkérések számának alakulása

[pic]

2.2.2. Az értesítés iránti megkeresések számának alakulása

[pic]

2.2.3. A behajtás iránti megkeresések számának alakulása

[pic]

2.2.4. Azon követelések jellege, amelyek behajtási segítségnyújtás iránti megkeresés tárgyát képezték

A követelések jellegét az összes követelés teljes összegének százalékában a következő grafikon ábrázolja[4]:

- [pic] a hozzáadottérték-adóra vonatkozó (a 2008/55/EK irányelv 2. cikkének e) pontja szerinti) követelésekkel kapcsolatos megkeresések a behajtási intézkedésekre irányuló megkeresések egyik fő részét képezik: arányuk a 2005. évi 43%-ról 2007-ben 57%-ra emelkedett; 2008-ban pedig 34%-ra csökkent.

- [pic] a jövedelem- és tőkeadókkal (az irányelv 2. cikkének g) pontja szerinti követelésekkel) kapcsolatos megkeresések a megkeresések másik fő részét képezik. Részarányuk az összes megkeresésen belül a 2005. évi 37%-ról 2007-ben 26%-ra csökkent; 2008-ben pedig az összes megkeresés 50%-a vonatkozott ebbe a kategóriába tartozó követelésre.

- [pic] az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap finanszírozási rendszerének részét képező visszatérítésekkel, intervenciókkal vagy egyéb intézkedésekkel, a cukorágazat piacának közös szervezése keretében alkalmazott lefölözésekkel és egyéb díjakkal, valamint a behozatali és kiviteli vámokkal (az irányelv 2. cikkének a)–d) pontja szerinti követelésekkel) kapcsolatos megkeresések az összes megkeresésnek megközelítőleg 10%-át teszik ki;

- [pic] a jövedéki adókkal (az irányelv 2. cikkének f) pontja szerinti követelésekkel) kapcsolatos megkeresések is az összes megkeresésnek körülbelül 10%-át teszik ki (kivéve 2007-ben, amikor ez az arány 4%-ra csökkent);

- [pic] a biztosítási díjakra kiszabott adókkal (az irányelv 2. cikkének h) pontja szerinti követelésekkel) kapcsolatos megkeresések az összes megkeresésnek nagyon kis részét teszik ki. 2008-ban nem is érkezett ilyen adókkal kapcsolatos megkeresés.

[pic]

2.3. A behajtott összegek növekedése

2.3.1. A behajtott összegek globális alakulása

A ténylegesen behajtott összegek alakulása is növekvő tendenciát mutat. A 2003-ban behajtott összegekhez (100%) viszonyítva a behajtott összegek 2006-ban és 2008-ban több mint 600%-ra nőttek[5].

[pic]

2.3.2. Más tagállamok nevében behajtott összegek eloszlása aszerint, hogy az érintett megkeresések melyik évhez kapcsolódnak

Időbe telik, amíg a behajtási intézkedéseket meghozzák, és azok eredményt hoznak. Az egy megkeresett tagállam által 2008-ban behajtott összegek például csak részben kapcsolódnak a 2008-ban beérkezett megkeresésekhez; ezek az összegek a korábbi években beérkezett megkeresésekhez is kapcsolódnak. A következő grafikonok azt mutatják, hogy a 2005 és 2008 közötti években ténylegesen behajtott összegek tekintetében melyik évhez kapcsolódnak az érintett megkeresések. E statisztikákból kitűnik, hogy az ezekben az években behajtott összegeknek (több mint) 80%-a az ugyanazon évben benyújtott (az alábbi grafikonon „=” jellel jelölt) vagy az előző két naptári évben benyújtott (az alábbi grafikonon „-1”-gyel vagy „-2”-vel jelölt) megkeresésekhez kapcsolódnak.

[pic]

2.4. A hatékonyság hiánya

A 2005 és 2008 közötti időszakra vonatkozó kölcsönös behajtási segítségnyújtási statisztikák azt mutatják, hogy a behajtott összegek jelentősen megnőttek. Emellett ugyancsak növekedés figyelhető meg a megkeresések számában és a behajtási segítségnyújtás iránti megkeresések tárgyösszegeiben. Következésképpen továbbra is hatalmas a különbség azon összegek között, amelyek vonatkozásában segítségnyújtást kértek, illetőleg amelyeket kölcsönös segítségnyújtás révén ténylegesen behajtottak.

Ahogy a 2.3.2. pontban már jeleztük, az egy bizonyos évben beérkezett megkeresés teljesítése érdekében tett behajtási intézkedések nem eredményeznek ugyanabban az évben azonnali behajtást. A behajtási intézkedéseknek e később jelentkező hatásáról 2005 előtt nem álltak rendelkezésre statisztikák. Ezért jelenleg nem lehet pontosan megmondani, hogy ténylegesen mekkora volt a behajtott összegek százalékos aránya azokhoz az összegekhez viszonyítva, amelyekre egy adott évben behajtási segítségnyújtást kértek. Ugyanakkor a jelenleg rendelkezésre álló részinformációk világossá teszik, hogy az EK-tagállamok közötti, behajtás iránti megkeresések teljes behajtási aránya jelenleg 5% körül várható[6].

E segítségnyújtás hatékonyságának javítása érdekében külön erőfeszítésekre van szükség, mivel a kérelmek száma emelkedik, és a behajtási segítségnyújtás iránti megkeresésekben szereplő összegek nőnek. Nemzeti és közösségi szinten egyaránt erőfeszítésekre van szükség:

- az egyes tagállamoknak meg kell erősíteniük a nemzeti joguk által biztosított behajtási eszközöket; valamint

- az Európai Közösségnek meg kell erősítenie és könnyebbé kell tennie a tagállamok közötti kölcsönös behajtási segítségnyújtást.

3. A kölcsönös BEHAJTÁSI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS MEGERőSÍTÉSÉT CÉLZÓ ÚJ KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK

3.1. Új tanácsi irányelv

Az egyes lefölözésekből, vámokból, adókból és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló eredeti – 76/308/EGK – irányelvet számos alkalommal módosították. Az áttekinthetőség és ésszerűség érdekében az említett irányelvet kodifikálták. Az új, 2008/55/EK tanácsi irányelvet 2008. május 26-án fogadták el, és 2008. június 30-án lépett hatályba.

3.2. A segítségnyújtási megkeresések cseréjét megkönnyítő új bizottsági rendelet

2008. november 28-án a Bizottság elfogadta a 1179/2008/EK rendeletet, amely 2009. január 1-jétől a 2002/94/EK bizottsági irányelv helyébe lépett. Ez az új jogi aktus, amely a tanácsi irányelv végrehajtására vonatkozóan részletes szabályokat állapít meg, megkönnyíti a kölcsönös segítségnyújtás gyakorlati alkalmazását, különösen pedig a különböző tagállamok illetékes hatóságai közötti kapcsolattartást. A megkeresések számának folyamatos növekedése miatt ez valóban nélkülözhetetlen.

Az új szabályok értelmében a megkereséseket és a válaszokat elvben a kölcsönös segítségnyújtás iránti megkeresések valamennyi típusa esetében elektronikus úton kell továbbítani. Az új egységes megkeresési formanyomtatványok is hozzájárulnak a megkereső és a megkeresett hatóság közötti gyorsabb kommunikációhoz.

Fejlesztés alatt áll az új egységes megkeresési formanyomtatványoknak az automatikus fordítást lehetővé tevő elektronikus változata. Az elektronikus megkeresési formanyomtatványok használatának tesztfázisa 6 tagállam hatóságainak részvételével 2008. június 1-jén megkezdődött. 2010 folyamán várhatóan valamennyi tagállam használni tudja majd az új elektronikus formanyomtatványokat.

3.3. Új tanácsi jog i aktusra vonatkozó javaslat

A behajtási segítségnyújtás megerősítése érdekében a 2008/55/EK irányelv új rendelkezésekkel való felváltására a Bizottság 2009. február 2-án benyújtotta COM(2009) 28 számú javaslatát.

E javaslat fő célkitűzései és elemei a következőkre vonatkoznak:

- az alkalmazási kör kiterjesztése a jelenlegi EK-szabályozás által nem érintett lefölözésekre, mivel a belső piac versenyképességét és pénzügyi semlegességét nem csupán a jelenleg a 2008/55/EK irányelv alkalmazási körébe eső adók megfizetésének elmaradása befolyásolja. Az egyéb adókat érintő csalás is a belső piaci feltételek torzulását eredményezheti, és veszélyt jelenthet a Közösség és a tagállamok pénzügyi érdekeire;

- az EK-szabályozás alkalmazásának előnyben részesítése valamennyi, tagállamok közötti kölcsönös behajtási segítségnyújtás iránti megkeresés esetében. A cél, hogy ezáltal az érintett tisztviselők kiküszöböljék azokat a nehézségeket, amelyek a más-más lehetőségekről, feltételekről, módozatokról és kommunikációs módszerekről rendelkező megállapodások és szerződések alkalmazásából erednek.

- a kölcsönös segítségnyújtás kéréséhez és a kölcsönös segítségnyújtási megkeresések kezelésének felgyorsításához rendelkezésre álló lehetőségek bővítése. Ez alapvető fontosságú, mivel a követelések behajtásának esélye egyértelműen összefüggésben van azzal, hogy mennyi ideje áll fenn a követelés. A sikeres behajtás esélyeinek növelése érdekében a Bizottság a következő intézkedéseket javasolja:

- behajtási intézkedések iránti megkeresés lehetősége, még akkor is, ha a megkereső tagállam nem tett meg minden megfelelő behajtási lépést;

- bizonyos típusú információk spontán cseréje;

- annak lehetővé tétele, hogy a behajtással foglalkozó tisztviselők egy másik tagállamban jelen lehessenek a közigazgatási hivatalokban és részt vehessenek a közigazgatási vizsgálatokban;

- a dokumentumokra vonatkozó értesítési eljárások egyszerűsítése egységes, formanyomtatvány használatával járó értesítési módszer bevezetésével;

- olyan, a végrehajtást vagy óvintézkedéseket lehetővé tevő egységes közösségi okiratok kidolgozása, amelyekkel elkerülhetők a külföldi okiratok fordításával és elismerésével kapcsolatos problémák.

4. Következtetések és ajánlások

4.1. Következtetések

A segítségnyújtás iránti megkeresések számának emelkedése azt mutatja, hogy a tagállamok szükségesnek tartják az adócsalás elleni küzdelem területén való szoros együttműködést.

Noha a 2005 és 2008 közötti időszakban megnőttek a behajtott összegek, a vonatkozó hatályos jogszabályok további megerősítésére van szükség ahhoz, hogy kezelhető legyen az egyre növekvő számú segítségnyújtási megkeresést, és hatékonyabbá váljon a behajtási segítségnyújtás.

4.2. Ajánlások

A Bizottság nyomatékosan felkéri a tagállamokat, hogy erősítsék meg a nemzeti joguk által biztosított behajtási eszközöket.

A Bizottság felkéri a Tanácsot és a Parlamentet, hogy rövid időn belül fogadják el a Bizottság által 2009. február 2-án előterjesztett, a behajtási segítségnyújtás megerősítésére irányuló javaslatot.

[1] HL L 73., 1976.3.19., 18. o.

[2] HL L 150., 2008.6.10., 28. o.

[3] A megkeresett tagállamok által közölt statisztikák alapján nyújtott információ.

[4] A beérkezett és elküldött megkeresések átlagán alapuló statisztikák. 2005-re vonatkozóan e statisztikák 17 tagállam által bejelentett adatokon; 2006-ra vonatkozóan 20 tagállam által bejelentett adatokon; 2007-re vonatkozóan 24 tagállam által bejelentett adatokon; 2008-ra vonatkozóan 25 tagállam által bejelentett adatokon alapulnak.

[5] A megkeresett tagállamok által bejelentett statisztikák a más tagállamok megkeresésére behajtott összegekről.

[6] Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a behajtás iránti megkeresésekben szereplő összegek végösszege nem feltétlenül felel meg a ténylegesen követelt összegeknek; például ugyanaz a követelés több, más-más tagállamnak megküldött megkeresésnek is tárgya lehet, vagy a megkereséseket visszavonhatják egy későbbi időpontban, mert a követeléseket önként megfizették vagy jogi úton sikeresen megtámadták. Jelenleg a rendelkezésre álló statisztikák nem teszik lehetővé e helyzetek figyelembevételét.