Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52009DC0250

    A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Európai Unióban az élelmiszer által okozott szalmonella ellenőrzésének aktuális állásáról

    /* COM/2009/0250 végleges */

    52009DC0250

    A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Európai Unióban az élelmiszer által okozott szalmonella ellenőrzésének aktuális állásáról /* COM/2009/0250 végleges */


    [pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

    Brüsszel, 2009.5.29.

    COM(2009) 250 végleges

    A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

    az Európai Unióban az élelmiszer által okozott szalmonella ellenőrzésének aktuális állásáról

    A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

    az Európai Unióban az élelmiszer által okozott szalmonella ellenőrzésének aktuális állásáról

    CÉLKITűZÉS

    E jelentés célja az Európai Parlament és a Tanács tájékoztatása a szalmonella ellenőrzésére irányuló közösségi rendelkezések végrehajtásának aktuális helyzetéről és a szalmonella és egyéb meghatározott, élelmiszerből származó zoonózis-kórokozók ellenőrzéséről szóló, 2003. november 17-i 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[1], valamint a zoonózisok és zoonózis-kórokozók monitoringjáról, a 90/424/EGK tanácsi határozat módosításáról és a 92/117/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 17-i 2003/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[2] elfogadása óta elért eredményekről. A jelentés ezenkívül az élelmiszerláncban megjelenő szalmonella ellenőrzésének biztosítására/javítására irányuló más közösségi jogszabályokkal és tevékenységekkel is foglalkozik.

    BEVEZETÉS

    Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság[3] (EFSA) 2007-ben az Európai Unió (EU) 27 tagállamában 151 995 emberi szalmonellózist jelentett, ami 100 000 lakosra számítva 31,1 megbetegedést jelent. Egyértelmű ugyanakkor, hogy az emberi megbetegedések száma jelentősen alá van becsülve, és a jelentések nem számolnak be az összes esetről[4].

    A fent említett emberi megbetegedések bizonyos részét egy 3 131 élelmiszer-eredetű betegség-kitörésre[5] – ami az összes ismert élelmiszer-eredetű kitörés 64,5 %-át teszi ki – kiterjedő vizsgálat során tárták fel. A szalmonella-kitörések során 22 705-en fertőződtek meg, a betegek 14 %-a került kórházba, 23-an pedig meghaltak. Az ismert szerotípusú kitörések 95 %-át a Salmonella Enteritidis és a Salmonella Typhimurium okozta.

    A szalmonellafertőzés (leggyakrabban) fertőzött étel vagy víz fogyasztásával kapható el. A jelentések szerint az élelmiszerek között az állati eredetű termékek, főként tojás- és húsipari termékek a szalmonella fő forrásai, de pékáru, gyümölcs, zöldség és csokoládé is okozhatja a szalmonella kitörését.

    További közegészségügyi problémát jelent, hogy időközben egyre több emberi szalmonellózis vezethető vissza az állattenyésztés során alkalmazott antibiotikumok felhasználása következtében antimikrobiálisan rezisztenssé[6] vált kórokozókra.

    A SZALMONELLA MONITORINGJA

    Monitoring emberek esetében

    Az Európai Parlament és a Tanács 2119/98/EK határozata szerinti közösségi hálózat hatálya alá fokozatosan besorolandó fertőző betegségekről szóló, 1999. december 22-i 2000/96/EK bizottsági határozat[7] előírja az emberi szalmonellózis kötelező járványügyi felügyeletét. Az erre vonatkozó adatokat az ECDC gyűjti össze a tagállamokban található hálózatain keresztül.

    Monitoring takarmány, élelmiszerek és állatok esetében

    Az 2003/99/EK irányelv célja a zoonózisok, zoonózis-kórokozók és ezek antimikrobiális rezisztenciájának megfelelő figyelemmel kísérése, továbbá hogy az élelmiszer-eredetű kitöréseket megfelelő járványügyi vizsgálatnak vessék alá. Az élelmiszerek, az állatok és a takarmány monitoringjának eredményeit a tagállamok elektronikus úton nyújtják be az EFSA-nak.

    Az élelmiszer-eredetű kitörések vizsgálata a szórványos esetek vizsgálatával együtt, melyeket forrás-hozzárendelésre használnak, lehetővé teszi a prioritások megállapítását azáltal, hogy meghatározza, mely élelmiszerek és állatállományok esetében különösen fontos a szalmonella-ellenőrzés. A prioritások megállapításának célja a közegészségügyi kockázat lehető leggyorsabb csökkentése és az integrált megközelítés biztosítása. Az ECDC és az EFSA jelentős forrásokat fordít az eszközök és az ajánlások kidolgozására, hogy továbbfejleszthesse a vizsgálatokat.

    A takarmányról, állatokról, élelmiszerekről és emberekről szóló adatokat az EFSA a zoonózisokról szóló, éves közösségi összefoglaló jelentésében foglalja össze. Ezenkívül az EFSA biológiai veszélyekkel foglalkozó tudományos testülete elemzi a jelentést, és ajánlásokat készít a monitoring javítására és további intézkedések mérlegelésére.

    Azáltal, hogy az alaptanulmányok és az ellenőrzési programok (lásd az 5. pontot) élőállat esetén közös mintavételi jegyzőkönyveket és elemzési módszereket, élelmiszerek esetén pedig közös mikrobiológiai kritériumokat ((lásd a 6.2. pontot) határoznak meg, a szalmonella monitoringja fokozatosan harmonizálódik. A tagállamok prevalencia-adatai ezáltal a betegség előfordulását illetően összehasonlíthatóvá váltak, és a kockázatfelmérés közösségi szinten valósítható meg.

    A nemzeti referencialaboratóriumok koordinálására közösségi szalmonella-referencialaboratóriumot jelöltek ki, melynek célja az összes tagállamban a vizsgálati módszerek javítása és a magas színvonalú laboratóriumi elemzések biztosítása.

    Intézkedés: A humán szalmonellózis tényleges előfordulásának pontosabb becslése, valamint ez előfordulások tagállamok közötti és – amennyiben lehetséges – harmadik országokkal való jobb összehasonlíthatósága érdekében támogatni kellene a kutatásokat, illetve javítani kellene a monitoringot az emberek esetében.

    A TAKARMÁNYBAN ELőFORDULÓ SZALMONELLA ELLENőRZÉSE

    A feldolgozott állati eredetű fehérjéknek meg kell felelniük a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról szóló, 2002. október 3-i 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben[8] meghatározott, szalmonellára vonatkozó kritériumnak.

    A szalmonella jelentős mennyiségben található meg olyan növényi takarmány-alapanyagokban, mint a szója- és repcemagdara. A takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról szóló, 2005. január 12-i 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben[9] meghatározott intézkedések, ideértve a HACCP-rendszert is, ezért elengedhetetlenek a takarmány-alapanyagok szállítása, tárolása és feldolgozása során a szalmonellafertőzés megelőzéséhez vagy mérsékléséhez.

    2008 júniusában az EFSA biológiai veszélyekkel foglalkozó tudományos testülete véleményt bocsátott ki az élelmiszertermelési célú állatoknak szánt takarmányanyagok mikrobiológiai kockázatértékeléséről. E véleményében az EFSA a (növényi) takarmányban előforduló szalmonellára vonatkozó kritériumok megállapítását javasolja az állatok megfertőződésének elkerülése érdekében.

    Intézkedés: A takarmányban előforduló szalmonellára vonatkozó kritériumok mérlegelése. A tagállamok és érintett felek véleménycseréje már folyamatban van.

    AZ ÁLLATÁLLOMÁNYOKBAN ELőFORDULÓ SZALMONELLA ELLENőRZÉSE

    A 2160/2003/EK rendelet rendelkezéseinek megfelelően a közösségi célokat a baromfi- és sertésállományokban a szalmonellózis előfordulásának csökkentése végett állapították meg. Az eljárási mód mindegyik állomány esetében hasonló:

    ( A szalmonella előfordulásáról szóló alaptanulmányok készítését a 2003/99/EK irányelvnek megfelelően, néhány hónappal a 10 új tagállam 2004-es csatlakozása után kezdték meg. Ily módon a 25 tagállamból a tojótyúkokról és a brojlercsirkékről összehasonlítható információkat gyűjtöttek össze. A pulyka- és vágósertésállományokon valamennyi 27 tagállamban végzett alaptanulmányok eredményei 2008 első felében álltak rendelkezésre. A tenyészsertéseken végzett alaptanulmányt 2008 folyamán készítették el.

    ( A baromfiállomány esetében az alaptanulmányok keretében kapott prevalencia-adatok szolgálnak kiindulópontként a szalmonella előfordulásának csökkentésére irányuló célkitűzések meghatározásához a 2160/2003/EK rendeletnek megfelelően. E tanulmányok továbbá lehetővé teszik a kockázati tényezők elemzését is annak érdekében, hogy megelőző programokat lehessen kifejleszteni. A kapott adatok végül pedig arra ösztönözték azokat a tagállamokat, amelyekben gyakori a szalmonella előfordulása, hogy fokozzák intézkedéseiket, mielőtt a Közösség kötelezné erre őket.

    ( A szalmonella sertésállományokban történő előfordulásának csökkentésére irányuló célkitűzés meghatározása előtt költség-haszon elemzést végeznek az alaptanulmányok adatai alapján. A költség-haszon elemzéshez továbbá szükség van egy, az EFSA által készített mennyiségi kockázatértékelésre is. A baromfiállományok esetében nem kerül sor hasonló költség-haszon elemzésre.

    ( A tagállamok és a harmadik országok jóváhagyás céljából eljuttatják a Bizottsághoz nemzeti ellenőrzési programjaikat minden egyes alkalommal, amikor megegyezés születik a szalmonella előfordulásának csökkentésére irányuló célkitűzésről.

    ( Az ellenőrzési programokat – beleértve a populáció harmonizált monitoringját is – jóváhagyásuk után, és legkésőbb a csökkentésre irányuló célkitűzés megállapítását követő 18 hónapon belül alkalmazzák. Élő állatok vagy tojások forgalomba hozatala korlátozott abban az esetben, ha nem nyújtottak be ellenőrzési programot, vagy azt nem hagyták jóvá, illetve ha bizonyos szalmonella-szerotípusokat észleltek.

    A Gallus gallus fajba tartozó tenyésztyúkok

    A 2160/2003/EK rendelet végrehajtásáról szóló, 2005. június 30-i 1003/2005/EK bizottsági rendelet[10] célkitűzést határozott meg a szalmonella tenyésztyúk-állományban való előfordulásának csökkentésére. Eszerint 2009 végére a kifejlett tenyésztyúkok maximum 1 %-a lehet az öt fő szerotípus egyikével fertőzött.

    A nemzeti ellenőrzési programok alkalmazásának 2007. január 1-jei kezdete óta a tagállamoknak valamennyi állomány vagy keltető esetében harmonizált mintavételt kell végezniük. Abban az esetben, ha Enteritidist vagy Typhimuriumot észlelnek, a keltetőtojás-termelés nem folytatható tovább, és az állományt leselejtezik, vagy biztonságos módon levágják. 2007 folyamán a legtöbb tagállamban az állatállományok csupán 1,2 vagy annál kevesebb százaléka volt az 5 fő szerotípussal fertőzött, tehát a kitűzött célt elérték, illetve majdnem elérték. A fertőzött állományok százalékos aránya öt tagállamban még mindig 4,2 és 15,4 % között mozgott.

    Az egyes harmadik országokban a Gallus gallus fajba tartozó tenyészállományok szalmonella-ellenőrzési programjának jóváhagyásáról szóló, 2007. december 11-i 2007/843/EK bizottsági határozat[11] elfogadása óta keltetőtojás és tenyésztésre szánt élő baromfi csak az Egyesült Államokból, Kanadából, Horvátországból, Tunéziából és Izraelből importálható, mely országok mindegyike az EU rendelkezéseivel egyenértékű szalmonella-ellenőrzési programot nyújtott be.

    Tojótyúkok

    Az alaptanulmány kiemelte a nagyobb eltéréseket a szalmonella tojótyúk-állományokban való előfordulásának gyakoriságában, és az eredmények szerint az állományokban 0-tól több mint 50 %-ig terjed a szalmonella előfordulásának gyakorisága. Az eltérések és a szalmonella egyes tagállamokban tapasztalható gyakori előfordulása miatt a Bizottság úgy határozott, hogy az előfordulások csökkentése érdekében mindig az előző év értékéhez viszonyított célokat határoz meg, egészen addig, amíg az előfordulások gyakorisága 2% alá nem süllyed. (1168/2006/EK rendelet[12]).

    A tojótyúkállományok szalmonella-ellenőrzési programja, mely magában foglalja az összes állomány 15 hetenkénti harmonizált monitoringját, legkésőbb 2008. február 1-jén az összes tagállamban megkezdődött.

    A Bizottság ezenfelül intézkedéseket (1237/2007/EK bizottsági rendelet[13]) fogadott el az étkezési tojás forgalomba hozatalának korlátozására.

    - 2007. november 1-jétől olyan esetekben, amikor az emberi szalmonellózis forrása az állatállomány;

    - 2009. január 1-jétől olyan esetekben, amikor a Salmonella Enteritidis vagy a Salmonella Typhimurium a monitoring során nem mutatható ki.

    A megfelelő ellenőrzési programok benyújtása és jóváhagyása eredményeként csak Svájc és Horvátország exportálhat étkezési tojást az Európai Unióba. Élő tojóbaromfit is csak ez a két ország és az Egyesült Államok exportálhat a Közösségbe.

    Brojlercsirke

    2005. október és 2006. szeptember között brojlercsirke-állományokon végzett alaptanulmány készült a tagállamokban. Közösségi szinten az állományok 23,7%-ánál mutattak ki szalmonellával való fertőzöttséget.

    Ezért a június 12-i 646/2007/EK bizottsági rendeletben[14] azt a célt tűzték ki, hogy a Salmonella Enteritidisszel és a Salmonella Typhimuriummal fertőzött állományok arányát 1%-ra vagy az alá csökkentik.

    Legkésőbb 2009. január 1-jén valamennyi tagállamban megkezdődött a brojlercsirke-állomány szalmonella-ellenőrzési programja, mely magában foglalja az összes állomány monitoringját, mielőtt a brojlercsirkéket vágásra küldik.

    A 2160/2003/EK rendelet szerint 2010 végétől a friss baromfihúsnak a következő kritériumnak kell megfelelnie: "Szalmonella: 25 grammban nem található meg", de ezzel kapcsolatban a Bizottságnak még meg kell határoznia a részletes szabályokat.

    A vágóbaromfi exportjára vonatkozó hasonló biztosítékokat kizárólag Svájc nyújtott. Napos brojlercsibék exportja az EU-ba kizárólag Svájcból és az Egyesült Államokból engedélyezett.

    Intézkedés: Ez év végéig a Bizottság részletes szabályokat fog elfogadni a friss baromfihús tekintetében a szalmonellára vonatkozó élelmiszerbiztonsági kritériumról, melyek többek között a mintavételek minimális gyakoriságára, harmonizált mintavételi tervekre és vizsgálati módszerekre is vonatkozni fognak. Amint megegyezés születik a friss baromfihús kereskedelméről az EU-ban, a hasonló biztosítékok értékelését azon harmadik országok esetében is be fogják vezetni, amelyekből a friss baromfi exportja engedélyezett.

    Pulyka

    2006 októbere és 2007 szeptembere között a pulykákról minden tagállamban végeztek alaptanulmányt, Bulgáriát és Romániát is beleértve. Közösségi szinten a tenyészpulyka-állományok 13,6%, a hízópulyka-állományoknak pedig 30,7%-a volt szalmonellával fertőzött.

    Az alaptanulmány eredményeit alapul véve a 2008. június 20-i 584/2008/EK bizottsági rendeletben[15] azt a célt tűzték ki, hogy a Salmonella Enteritidisszel és a Salmonella Typhimuriummal fertőzött állományok arányát 1%-ra vagy az alá csökkentik.

    A Bizottság jelenleg értékeli a tagállamok és a harmadik országok által benyújtott nemzeti ellenőrzési programokat. Az ellenőrzési programokat 2010 elejétől alkalmazzák.

    2010 végétől a friss baromfihúsra vonatkozó élelmiszerbiztonsági kritérium a brojlercsirke húsán kívül a pulykahúsra is érvényes lesz.

    Intézkedés: A tagállamok és a harmadik országok által benyújtott ellenőrzési programok értékelése és esetleges jóváhagyása 2009 vége előtt megtörténik.

    Vágósertés

    2006 októbere és 2007 szeptembere között minden tagállamban, Bulgáriát és Romániát is beleértve, alaptanulmányt végeztek a vágósertésekről. Közösségi szinten a vágósertések 10,3%-ánál mutattak ki szalmonellával való fertőzöttséget.

    A Bizottság jelenleg a 2160/2003/EK rendeletnek megfelelően költség-haszon elemzést végez, még a közösségi célkitűzés meghatározása előtt. Ez az elemzés a kockázati tényezők és a kockázatcsökkentési lehetőségek mennyiségi értékelését, valamint az emberi egészségre gyakorolt pozitív hatások becslését is magában foglalja. Az elemzést, mely előreláthatólag 2010 közepére készül el, a Bizottság az EFSA-val szorosan együttműködve végzi.

    Intézkedés: A csökkentésre irányuló célkitűzést közvetlenül a költség-haszon elemzés befejezését követően fogják meghatározni. A csökkentésre irányuló célkitűzés meghatározása késik ugyan abból adódóan, hogy mind a 27 tagállamban összehasonlítható prevalencia-adatokat kell gyűjteni és kötelező költség-haszon elemzést végezni, azonban a jelenleg érvényben lévő jogi keret – különösen az élelmiszerhigiéniai rendeletek (lásd a 6.1. pontot) és az élelmiszerek mikrobiológiai kritériumairól szóló rendelet (lásd a 6.2. pontot) – már jelenleg is magas szintű élelmiszerbiztonságot írnak elő.

    Tenyészsertés

    A 2008 januárjától decemberéig terjedő időszakban mind a 27 tagállamban alaptanulmányt végeztek a tenyészsertésekről. A Bizottság – ugyanúgy, mint a vágósertések esetében – költség-haszon elemzést fog végezni a közösségi célkitűzés meghatározása előtt. Ez az elemzés a kockázati tényezők és a kockázatcsökkentési lehetőségek mennyiségi értékelését is magában foglalja, valamint felméri, hogy milyen pozitív hatással van a szalmonella csökkenése a tenyészsertések esetében. Az elemzést, mely előreláthatólag 2010 végére készül el, a Bizottság az EFSA-val szorosan együttműködve végzi.

    Intézkedés: A tenyészsertésekben megjelenő szalmonella előfordulásának csökkentésére irányuló célkitűzés meghatározására közvetlenül a költség-haszon elemzés befejezését követően kerül sor, ez késést jelent a 2160/2003/EK rendeletben meghatározott időponthoz képest.

    AZ ÉLELMISZEREKBEN ELőFORDULÓ SZALMONELLA ELLENőRZÉSE

    Az élelmiszerhigiéniai rendeletek

    Az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[16] megállapítja az élelmiszer-higiéniáról szóló általános szabályokat az élelmiszeripari vállalkozók számára. A rendelet a HACCP-n és a jó higiéniai gyakorlaton alapuló eljárások végrehajtásával biztosítja az élelmiszerbiztonságot az egész táplálékláncon keresztül.

    Az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[17] kiegészíti a 852/2004/EK rendeletben foglalt, feldolgozatlan és feldolgozott állati eredetű termékekre vonatkozó szabályokat. Az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[18] biztosítja a szabályok megfelelő végrehajtását.

    A fent említett rendeletek biztosítják az élelmiszerekben előforduló szalmonella jelenlétének korlátozásához szükséges higiéniai követelmények általános keretét. Jelenleg készül jelentés a rendeletek végrehajtásának értékeléséről.

    Az élelmiszerek mikrobiológiai kritériumairól szóló 2073/2005/EK rendelet

    Az élelmiszerek mikrobiológiai kritériumairól szóló, 2005. november 15-i 2073/2005/EK rendelet[19] meghatározza a bizonyos mikroorganizmusokra vonatkozó mikrobiológiai kritériumokat és a végrehajtási szabályokat, melyeket az élelmiszeripari vállalkozóknak be kell tartaniuk.

    A rendelet 18 élelmiszercsoport esetében határozza meg a szalmonellára vonatkozó élelmiszer-biztonsági kritériumokat, ideértve a darált húst és a húskészítményeket, a mechanikusan lefejtett húst, a tojástermékeket, a jégkrémet és a por alakú anyatej-helyettesítő tápszereket. A kritériumok meghatározzák a forgalomba hozott élelmiszerek elfogadhatóságát.

    A rendelet meghatározza a szalmonellára vonatkozó technológia higiéniai kritériumait is a hasított brojlercsirkék, pulykák, sertések, marhák, birkák, kecskék és lovak esetében. Indikatív értéket határoznak meg, amelyet túllépve korrekciós intézkedéseket kell végrehajtani annak érdekében, hogy a kellő higiénia biztosítva legyen a feldolgozás során.

    A SZALMONELLA ANTIBIOTIKUMOKKAL SZEMBENI ELLENÁLLÓKÉPESSÉGÉNEK ELLENőRZÉSE

    Az EU-n belül

    Az EFSA jelentése[20] szerint az elmúlt években megnőtt az antibiotikumoknak ellenálló emberi szalmonella-izolátumok aránya.

    A sertésekből, marhákból és bizonyos mértékig a brojlercsirkékből, valamint ezek húsából származó szalmonella-izolátumok ellenállása nagyban hasonlított az emberekben előforduló szalmonella-izolátumokéra. Ez egyértelműen azt mutatja, hogy létezik egy olyan szalmonellaizolátum-csoport, amely ellenáll a tenyésztett állatokban és állati eredetű élelmiszerekben jelenlévő antibiotikumoknak.

    2006. január 1-je óta tilos az EU-ban a kokcidiosztatikumoktól vagy hisztomonosztatikumoktól eltérő antibiotikumokat takarmány-adalékanyagként felhasználni. Az antibiotikumok továbbá a baromfinál előforduló szalmonellafertőzés ellenőrzésének különleges módszereként sem használhatók, kivéve a 2006. augusztus 1-jei 1177/2006/EK bizottsági rendeletben[21] pontosan meghatározott kivételes körülmények esetén. E tilalmat figyelembe véve, a szalmonella tenyésztett állatállományokban való előfordulásának csökkentésére irányuló ellenőrzési programokkal lehetne a leghatékonyabban csökkenteni a szalmonella antibiotikumokkal szembeni ellenálló képességét.

    Annak érdekében, hogy minden egyes tagállamból összehasonlítható információkat kaphasson, a Bizottság harmonizált szabályokat[22] fogadott el a szalmonella-izolátumok rezisztenciájának monitoringjára vonatkozóan.

    Ezenfelül a nemzeti referencialaboratóriumok összehangolására kijelöltek egy antimikrobiális rezisztenciavizsgálatot végző közösségi referencialaboratóriumot[23] és létrehoztak egy nemzeti renferencialaboratórium-hálózatot, azzal a céllal, hogy javítsák a vizsgálati módszereket és biztosítsák a magas színvonalú laboratóriumi elemzéseket az összes tagállamban.

    A Bizottság megbízta a releváns tudományos testületeket – ÚÚAKTB[24], EFSA, EMEA[25] és ECDC – a zoonózis-kórokozók, köztük a szalmonella antimikrobiális rezisztenciájából fakadó kockázatok értékelésével.

    Intézkedés: A Bizottság értékelni fogja az ÚÚAKTB/EFSA/EMEA/ECDC kockázatértékelését annak érdekében, hogy szükség esetén megfelelő intézkedésekről dönthessen.

    Nemzetközi szinten

    A FAO/WHO Codex Alimentarius Bizottság által felállított kormányközi ad hoc antimikrobiális rezisztencia munkacsoporton belül az Európai Közösség is vezető szerepet vállalt az igazgatási döntési lehetőségek kidolgozásában. Szoros figyelemmel kíséri az Állat-egészségügyi Világszervezet (OIE) előzetes munkáját.

    Intézkedés: A Bizottság továbbra is támogatni fogja az antimikrobiális rezisztenciára vonatkozó Codex-iránymutatások 2011-ig történő elfogadását.

    KÜLÖNLEGES GARANCIÁK

    Finnország és Svédország csatlakozásakor a szalmonellára vonatkozóan különleges garanciákat kapott. A többi tagállamnak szigorú mintavételi protokollt követve kell bizonyítaniuk, hogy termékeik nem tartalmaznak szalmonellát, ha Finnországba vagy Svédországba szeretnének húst vagy tojást szállítani. A különleges garanciák biztosításának oka Finnország és Svédország kedvező járványügyi helyzete és szigorú intézkedései voltak, melyeket ellenőrzési programjuk keretei közt alkalmaznak.

    Bármely tagállam vagy ezek bármelyik régiója, amely a finnországi vagy a svédországi ellenőrzési programmal egyenértékűként elismert programmal rendelkezik, megkaphatja ugyanezeket a különleges garanciákat.

    2007-ben Dánia a finnországi és svédországi garanciákhoz hasonló különleges garanciákat kérelmezett a brojlercsirke húsában és a tojásban előforduló szalmonellára vonatkozóan. A szalmonella előfordulásának aránya Dániában ugyanakkor még nem volt kielégítően alacsony, ezért kérelme nem nyerte el a tagállamok többségének támogatását.

    Intézkedés: A Bizottság mérlegelni fogja, hogy különleges garanciákat biztosítson Dániának abban az esetben, ha az előfordulások gyakorisága tovább csökken, valamint tovább vizsgálja a tagállamok különleges garanciákra irányuló kérelmét.

    KÉPZÉS A ZOONÓZISOK ELLENőRZÉSÉRőL

    A „Jobb képzés a biztonságosabb élelmiszerekért” című program keretei közt 2007-ben és 2008-ban öt négynapos képzést szerveztek a zoonózisok monitoringjáról és ellenőrzéséről. A képzés fő témája a szalmonella ellenőrzése. A képzés céljai a következők voltak:

    - az illetékes hatóságoktól érkező kb. 200 résztvevő felkészítése arra, hogy képesek legyenek a zoonózisok ellenőrzését meghatározó nemzeti programok és tervek megtervezésére, valamint kiigazítására az uniós jogszabályoknak megfelelően;

    - a zoonózis-monitoringnak és -ellenőrzésnek, valamint az élelmiszerekre vonatkozó mikrobiológiai kritériumok alkalmazásának a keretei között meghatározott az uniós elvárásoknak megfelelő döntéshozatal.

    A képzést 2009 és 2010 folyamán is megrendezik más résztvevők számára.

    A HACCP alkalmazásáról általánosabb képzést 2006-ban, 2007-ben és 2008-ban szerveztek, több mint 1100 résztvevővel az EU összes tagállamából, valamint 15 nem uniós országból.

    A SZALMONELLA ELLENőRZÉSÉRőL TARTOTT MUNKACSOPORT-ÜLÉSE

    A Bizottság létrehozott egy olyan munkacsoportot az állatbetegségek ellenőrzésére és felszámolására, melynek célja a tagállamok által tett intézkedések hatékonyságának növelése, valamint a Közösség által társfinanszírozott ellenőrzési programok (pl. a szalmonella ellenőrzési program) költség-haszon arányának javítása.

    2007. szeptember és 2009. március között négy regionális ülést szerveztek külön a szalmonella ellenőrzésének témájában. A Bizottság és a részt vevő tagállamok megvizsgálták a baromfira vonatkozó nemzeti ellenőrzési programokat, kicserélték tapasztalataikat azok végrehajtásáról, valamint megállapították, mely területeken van szükség további intézkedésekre.

    Intézkedés: A Bizottság továbbra is különleges ad hoc üléseket szervez majd azoknak a tagállamoknak, amelyek jóváhagyott társfinanszírozott szalmonella-ellenőrzési programmal rendelkeznek.

    A SZALMONELLAELLENőRZÉSI PROGRAMOK KÖZÖSSÉGI TÁRSFINANSZÍROZÁSA

    Az állat-egészségügyi kiadásokról szóló, 1990. június 26-i 90/424/EGK tanácsi határozat[26] szerint a zoonózist okozó szalmonella ellenőrzési programjait a Közösség társfinanszírozhatja.

    2008-ra 20 tagállam nyújtott be olyan szalmonella-ellenőrzési programot a Gallus gallus fajba tartozó tojótyúk-állományokban előforduló szalmonellára vonatkozóan, amelyet a Bizottság társfinanszírozásra jogosultnak tartott, valamint tenyészbaromfi-állományuk szalmonella-ellenőrzési programjának megvalósítására 19 tagállam kapott pénzügyi támogatást a Közösségtől. A Közösség által társfinanszírozott intézkedések közé tartoznak a tagállamok hatóságainak bakteriológiai vizsgálatokkal, oltóanyagok beszerzésével és a levágott állatok értékéért fizetendő kárpótlással kapcsolatos kiadásai. A 2008. évre 29 935 000 EUR összegű teljes közösségi támogatást utaltak ki szalmonella-ellenőrzésre.

    A 2009. évre 20 tagállam nyújtott be a Gallus gallus fajba tartozó tenyészállományokra vonatkozó szalmonella-ellenőrzési programot, a Gallus gallus fajba tartozó tojótyúkokra vonatkozó ellenőrzési programok társfinanszírozására 22 kérelem érkezett, és 16 tagállam pályázott támogatásért a brojlercsirkékre vonatkozó szalmonella-ellenőrzési programja végrehajtásához.

    2009 folyamán első alkalommal lehet azoknak a vizsgálatoknak a költségeit is társfinanszírozni, amelyek a fertőtlenítők alkalmazásának hatékonyságát vizsgálják.

    AZ ÉRDEKELT FELEK BEVONÁSA

    A szalmonella ellenőrzéséről szóló közösségi jogszabályok célja az élelmiszerbiztonság javítása a fogyasztók érdekében. Ezenkívül javíthatja az európai élelmiszergyártók helyzetét a nemzetközi kereskedelemben, hiszen egyes importáló országok számára rendkívül fontos, hogy ne forduljon elő szalmonella az élelmiszerekben, és több, jelenleg exportáló ország nehézségekbe ütközhet a szigorú uniós követelmények teljesítésekor.

    Az ellenőrzési programok megkezdésekor az intézkedések társadalmi és gazdasági hatását annak ellenére sem szabad alábecsülni, hogy a szalmonella előfordulása még viszonylag gyakori. Az ellenőrzési program megfelelő végrehajtása és sikeressége érdekében elengedhetetlen, hogy az érdekeltek hajlandók legyenek részt venni a programban.

    A Bizottság ezért örömmel nyugtázza, hogy az érdekelt felek közösségi útmutatókat dolgoznak ki a helyes higiéniai gyakorlat érdekében. Különösen az alábbiakat kell kiemelni:

    - az EU-ban a Mezőgazdasági Szakmai Szervezetek Bizottsága és az Európai Unió Mezőgazdasági Szövetkezeteinek Általános Szövetsége (COPA/COGECA), valamint a tojás, tojástermékek, baromfi és vadállomány nagykereskedelmének európai uniója, az EUWEP (European Union of Wholesale with Eggs, Egg Products, Poultry and Game) megegyezett arról, hogy közösségi útmutatót dolgoz ki annak érdekében, hogy a tojótyúkok tenyésztésekor helyes higiéniai gyakorlat valósuljon meg;

    - a COPA/COGECA megegyezett az európai baromfifeldolgozók és –kereskedők egyesületével (Association of Poultry Processors and Poultry Trade in the EU/a.v.e.c.) arról, hogy közösségi útmutatót dolgoznak ki annak érdekében, hogy a brojlercsirkék tenyésztésekor és a vágóhidakon helyes higiéniai gyakorlat valósuljon meg.

    Mindkét útmutató a szalmonella-ellenőrzésre összpontosít.

    Intézkedés: A Bizottság továbbra is arra ösztönzi az érintett feleket, hogy a jó higiéniai gyakorlatok alkalmazása érdekében iránymutatásokat dolgozzanak ki, különösen a sertéshústermelésre való tekintettel.

    KUTATÁS

    A 6. és 7. kutatási keretprogram keretében a Bizottság jelentős számú olyan kezdeményezést indított és támogatott, melyek célja a szalmonella és az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem volt. Így például a hatodik keretprogram keretében létrehozott MEDVETNET kiválósági hálózat a (főként élelmiszerből származó) zoonózisok megelőzésére és ellenőrzésére összpontosít. A zoonózisok elleni küzdelem legjobb módszereiről folytatott transzatlanti tudományos együttműködés is hasznos lehet.

    KÖVETKEZTETÉSEK

    A 2160/2003/EK rendelet jelenleg az elsődleges baromfi- és sertéshústermelés szalmonella-ellenőrzésére koncentrál. A Bizottság sikerrel járt a szalmonella előfordulásának csökkentésére irányuló célkitűzéseknek a jogszabályok előírásai szerinti meghatározásában. Csak a sertések esetében tapasztalható viszonylag jelentős késés a célkitűzések meghatározásában; ennek oka, hogy a szalmonella előfordulási gyakoriságáról mind a 27 tagállamból összehasonlítható adatokat kell összegyűjteni és költség-haszon elemzést kell végezni. A sertésekben megjelenő szalmonella előfordulási gyakoriságának csökkentésére irányuló célkitűzés meghatározása előtt szükség van egy átfogó költség-haszon elemzésre, mivel a rendelkezésre álló tudományos szakvélemények és egyes tagállamok tapasztalatai nem elegendők a célkitűzés meghatározásához.

    A Bizottság tevékenységét nem korlátozta kizárólag a 2160/2003/EK rendelet végrehajtó rendelkezéseinek elfogadására, hanem további intézkedéseket is kezdeményezett, amelyek az intézkedések megközelítése sikerének lehetőségét javítják:

    ( képzéseket szervez a tagállamok és harmadik országok illetékes hatóságai számára;

    ( ösztönzi az európai érdekelt felek szervezeteit az aktív részvételre;

    ( pénzügyi támogatást nyújt a tagállamoknak.

    A Bizottság „termelőtől az asztalig” megközelítésének megfelelően a szalmonella-ellenőrzés egyben a kórokozók táplálékláncbeli átfogóbb ellenőrzésének részévé is vált, és figyelembe veszi a lehetséges mellékhatásokat is, így például az antimikrobiális rezisztencia növekedését.

    A Bizottság fokozta a szalmonella monitoringját annak érdekében, hogy az alaptanulmányokban referenciaértékek gyűjtésével, a laboratóriumok hálózatba szervezésével és a mintavételi protokoll harmonizációjának segítségével megvizsgálja a saját és a tagállamok erőfeszítéseinek eredményeit.

    A zoonózis-kórokozók ellenőrzéséről szóló 2160/2003/EK rendelet elfogadása óta jelentősen nőtt az illetékes hatóságok és az érdekeltek tudatossága és motivációja a szalmonella visszaszorítását illetően, ami gyakran azt eredményezte, hogy már azelőtt cselekedtek, mielőtt a Közösség rendelkezései erre kötelezték volna őket. A közegészségügyre gyakorolt hatás már érezhető; ezt mutatja a humán szalmonellózis esetek számának 2004 és 2007 közötti alakulása is (lásd az 1. ábrát). Ezenfelül 2009-től (étkezési tojásra vonatkozó kereskedelmi korlátozások), majd 2011-től (baromfihúsra vonatkozó élelmiszerbiztonsági kritérium) is további jelentős csökkenés várható.

    1. ábra: A jelentett szalmonellózis esetek az EU25-ben: 2004–2007

    [pic][pic][pic][pic]

    [1] HL L 325., 2003.12.12., 1. o.

    [2] HL L 325., 2003.12.12., 31. o.

    [3] Közösségi összefoglaló jelentés a zoonózisok és a zoonózis-kórokozók tendenciáiról és forrásairól az Európai Unióban 2007-ben ( EFSA Journal (2009) 223.).

    [4] A biológiai veszélyek tudományos testületének tudományos véleménye a húsban előforduló szalmonella mennyiségi mikrobiológiai kockázatértékeléséről: a húsból származó emberi szalmonellózis eredetének meghatározása. EFSA Journal (2008), 625. I-32.

    [5] A betegség-kitörés két vagy több azonos eredetű emberi megbetegedést jelent; az ilyen betegségkitörések felkeltik a média érdeklődését, az egyedi esetek azonban nem.

    [6] Lásd: www.who.int/foodborne_disease/resistance

    [7] HL L 28., 2000.2.3., 50. o.

    [8] HL L 273., 2002.10.10., 1. o.

    [9] HL L 35., 2005.2.8., 1. o.

    [10] HL L 170., 2005.7.1., 12. o.

    [11] HL L 332., 2007.12.18., 81. o.

    [12] HL L 211., 2006.8.1., 4. o.

    [13] HL L 280., 2007.10.24., 5. o.

    [14] HL L 151., 2007.6.13., 21. o.

    [15] HL L 162., 2008.6.21., 3. o.

    [16] HL L 139., 2004.4.30., 1. o. helyesbített változat: HL L 226., 2004.6.25., 3. o.

    [17] HL L 139., 2004.4.30., 55. o. helyesbített változat: HL L 226., 2004.6.25., 22. o.

    [18] HL L 139., 2004.4.30., 206. o. helyesbített változat: HL L 226., 2004.6.25., 83. o.

    [19] HL L 338., 2005.12.22., 1. o.

    [20] Közösségi összefoglaló jelentés a zoonózisok, a zoonózis-kórokozók, az antimikrobás szerekkel szembeni rezisztencia és az élelmiszerből származó betegség-kitörések tendenciáiról és forrásairól az EU-ban 2006-ban (EFSA Journal (2007) 130.).

    [21] HL L 212., 2006.8.2., 3. o.

    [22] A Bizottság 2007. június 12-i 2007/407/EK határozata a Salmonella baromfiban és sertésben való antimikrobiális rezisztenciájának harmonizált monitoringjáról (HL L 153., 2007.6.14., 26. o.)

    [23] A Bizottság 776/2006/EK rendelete (2006. május 23. ) a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet VII. mellékletének a közösségi referencialaboratóriumok tekintetében történő módosításáról, (HL L 136., 2006.5.24., 3.o.)

    [24] Az új és újonnan azonosított egészségügyi kockázatok tudományos bizottsága

    [25] Európai Gyógyszerügynökség

    [26] HL L 224., 1990.8.18., 19. o.

    Top