52009DC0230

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 26.5.2009

COM(2009) 230 végleges

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a mosó- és tisztítószerekről szóló 2004. március 31-i 648/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikkének megfelelően az anaerob biológiai lebomlásról (EGT-vonatkozású szöveg)

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a mosó- és tisztítószerekről szóló 2004. március 31-i 648/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikkének megfelelően az anaerob biológiai lebomlásról(EGT-vonatkozású szöveg)

1. BEVEZETÉS

A mosó- és tisztítószerekről szóló 2004. március 31-i 648/2004/EK rendelet[1] 16. cikkének (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„A Bizottság 2009. április 8-ig elvégzi e rendelet alkalmazásának felülvizsgálatát, különös figyelmet fordítva a felületaktív anyagok biológiai lebonthatóságára, és értékelést végez, jelentést nyújt be és indokolt esetben jogalkotási javaslatot terjeszt be a következőkkel kapcsolatban:

anaerob biológiai lebonthatóság,

a mosó- és tisztítószerek főbb, nem felületaktív, szerves összetevőinek biológiai lebonthatósága.”

Ez a jelentés a mosó- és tisztítószerekben levő felületaktív anyagok, különösen a lineáris alkil-benzol-szulfonát (a továbbiakban: LABS) anaerob biológiai lebomlásáról szól. Ezt az anyagot széles körben használják felületaktív anyagként (lásd az 1. táblázatot), és a szakirodalom szerint anaerob körülmények között (levegő távollétében) csak nehezen bomlik le biológiailag. A jelentés szakirodalmi adatok alapján ismerteti a LABS tulajdonságait, beszámol a LABS mosó- és tisztítószerekben történő felhasználásával kapcsolatos kockázatok felméréséről szóló jelentésekről, és áttekintést ad az anaerob körülmények között folytatott vizsgálatok módszertanáról.

Anaerob körülmények mind a természetben, például felszíni vizek üledékeiben, mind szennyvíztisztítók iszapjában előfordulnak. Az iszapban és üledékben található felületaktív anyagok anaerob biológiai lebomlása során metán keletkezik, míg a hulladékban és a felületi vizekben előforduló aerob körülmények között (levegő jelenlétében) zajló biológiai lebomlás során széndioxid szabadul fel.

Mivel a legtöbb szennyvízáramban és felszíni vízben jelen van a levegő, az aerob körülmények között biológiailag teljes mértékben lebomló felületaktív anyagok gyorsan lebomlanak, és elvileg nem jutnak el olyan közegbe, ahol anaerob körülmények uralkodnak. Ez az oka annak, hogy a mosó- és tisztítószerekről szóló rendelet a felületaktív anyagok mosó- és tisztítószerekben történő használatát elsősorban a teljes biológiai lebonthatóság kritériumához köti. A teljes biológiai lebonthatóság kritériumának meg nem felelő felületaktív anyagokat csak kivételes körülmények között szabad használni, és csak akkor, ha az ilyen felhasználások a kockázatfelmérés szerint nem járnak kockázattal. A közeljövőben egy anyag tekintetében várható kivételes felhasználás engedélyezése[2].

Bár a mosó- és tisztítószerekről szóló rendelet bevezetése óta a tagállamoktól nem érkezett jelentés felületaktív anyagokkal kapcsolatos aggályokról, kiderült, hogy néhány ilyen anyag felhalmozódik a szennyvíziszapban, és csak akkor bomlik le, amikor az iszapot pl. a mezőgazdaságban műtrágyaként hasznosítják, mikor is ezek az anyagok ismét aerob körülmények közé kerülnek, és az aerob biológiai lebomlás végbe tud menni.

A hatályos jogszabályok általános kockázatkezelési hatékonyságának értékeléséhez mind a felületaktív anyagok toxicitását, mind pedig környezeti sorsukat és viselkedésüket figyelembe kell venni. A Bizottság ezt a feladatot két szakaszra bontotta: először is a meglévő információk alapján tudásbázist hozott létre, és feltérképezte a fehér foltokat, másodszor pedig pótolta a hiányzó ismereteket. Az első szakasz 2005-ben lezárult, a második szakasz megvalósítása 2006-tól 2009-ig tartott.

2. A TUDÁSBÁZIS LÉTREHOZÁSA

2.1. A Fraunhofer Intézet tanulmánya

A Bizottság (a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság) 2000-ben megbízta a Fraunhofer Intézetet (UMSICHT), hogy készítsen tanulmányt a mosó- és tisztítószerekben lévő felületaktív anyagok anaerob körülmények közötti, nem teljes biológiai lebomlásából eredő környezeti megterhelésről az EU-ban. A jelentés 2003-ra készült el[3], és többek között statisztikai felmérést tartalmazott a mosó- és tisztítószerek európai gyártásáról és fogyasztásáról, továbbá egy sor ajánlást, vizsgálati módszert és költséghatékony intézkedést is magában foglalt a felületaktív anyagok anaerob biológiai lebonthatóságával kapcsolatban.

Az 1. táblázat áttekintést ad a mosó- és tisztítószerekben használt legfontosabb felületaktív anyagokról.

1. táblázat: A mosó- és tisztítószerekben használt legfontosabb felületaktív anyagok fogyasztása és gyártása (tonnában megadva) Nyugat-Európában (CESIO-statisztikák, 2009. január)

Felületaktív anyag | Gyártás Nyugat-Európában | Értékesítés Nyugat-Európában |

LABS | 502 200 | 403 463 |

Alkohol-szulfátok | 79 629 | 66 201 |

Alkohol-éter-szulfátok | 449 685 | 397 448 |

Alkán-szulfonátok | 76 726 | 66 176 |

Alkil-fenol-etoxilátok | 31 602 | 24 892 |

Zsíralkohol-etoxilátok | 1 000 617 | 615 695 |

Más etoxilátok | 38 171 | 24 921 |

Kvaterner észtervegyületek | 224 315 | 159 352 |

Betainok | 76 134 | 67 557 |

A Fraunhofer Intézet az alábbi fő következtetéseket vonta le jelentésében:

A felületaktív anyagoknak aerob körülmények között teljesen és gyorsan lebonthatónak kell lenniük a kedvezőtlen környezeti hatások megelőzése érdekében.

Némely felületaktív anyag (pl. a LABS) anaerob körülmények közötti rossz biológiai lebonthatósága ahhoz vezethet, hogy ezek az anyagok jelentős mértékben felhalmozódnak a szennyvíziszapban, különösen ha anaerob iszapstabilizálási eljárást alkalmazó szennyvíztisztítóban kezelték őket. Amikor azonban az anaerob módon kezelt iszapot a mezőgazdaságban műtrágyázásra használják, az iszappal feljavított talaj felületaktívanyag-koncentrációja a talajban végbemenő aerob bomlási folyamat eredményeként előreláthatóan gyorsan csökkeni fog.

Ami az üledékeket illeti, nem észlelték bennük az aerob módon gyorsan lebomló felületaktív anyagok felhalmozódását; különösen érvényes ez a LABS-ra, amely több évtizeden keresztül sem halmozódott fel. Mindez megerősíteni látszik azt, hogy a szerves vegyületek eltávolításában nem az anaerob, hanem az aerob biológiai lebomlás játssza a fő szerepet.

2.2. Az EKKTB véleménye: a mosó- és tisztítószerekben lévő, anaerob körülmények között biológiailag nem lebomló felületaktív anyagok környezeti kockázatfelmérése

A Fraunhofer Intézet tanulmányát és más kapcsolódó jelentéseket (pl. az OECD jelentését a LABS-ról[4]) 2004-ben benyújtották a Bizottság egészségügyi és környezeti kockázatokkal foglalkozó tudományos bizottságához (a továbbiakban: EKKTB), hogy véleményezze a Fraunhofer-jelentés általános tudományos színvonalát és az anaerob biológiai lebomlás bizonyos szempontjait, mint például:

a) azon környezeti kockázat jellege és jelentősége, amelyet jelenleg a mosó- és tisztítószerekben lévő, anaerob körülmények között nehezen, de aerob körülmények között gyorsan és teljesen lebomló felületaktív anyagok jelentenek;

b) az a hatás, amelyet a mosó- és tisztítószerekben lévő felületaktív anyagok gyakorolnának a környezeti kockázatra, amennyiben az aerob körülmények melletti gyors és végleges biológiai lebomlás meglévő követelményét az anaerob körülményekre is kiterjesztenék.

Az EKKTB 2005 novemberében megjelent véleményében[5] úgy találta, hogy a Fraunhofer-jelentés általános tudományos színvonala – az adatok kis mennyisége és változó minősége, valamint az elemzésben található bizonyos hibák és az azokból a hatásfelmérésben levont következtetések miatt – meglehetősen alacsony volt. A LABS-on kívüli felületaktív anyagok jelentette környezeti kockázat jellegéről a Fraunhofer-jelentés nem tartalmazott elegendő információt ahhoz, hogy értékelni lehessen a környezetre gyakorolt kockázatukat.

Az EKKTB azonban egyetértett a Fraunhofer következtetésével abban, hogy „a felületaktív anyagok anaerob körülmények melletti gyors és teljes biológiai lebonthatósága magában nem tekinthető hatékony környezetvédelmi intézkedésnek”.

Az EKKTB az összes rendelkezésre álló jelentést illetően aggodalmát fejezte ki az alábbiakkal kapcsolatban:

a) az iszapban található LABS-ból eredő potenciális kockázat a legkedvezőtlenebb környezeti feltételek melletti bizonyos alkalmazásoknál (amikor PEC/PNEC arány kissé nagyobb, mint 1),

b) a szennyvíziszapban található egyéb felületaktív anyagok viszonylag magas szintjei (0,5–1 g/kg), ideértve az anaerob körülmények között biológiailag nem lebomló néhány olyan felületaktív anyagot is, mint például: szappanok, alkohol-etoxilátok (a továbbiakban: AE) és alkil-fenol-etoxilátok (a továbbiakban: AFE). Elegendő információ hiányában nem volt lehetőség a kockázat felmérésére.

c) egy vizsgálat nem elég az anaerob biológiai lebonthatóság értékeléséhez. Vizsgálatok kombinációja sokkal jobban megfelel a célnak.

3. A HIÁNYZÓ ISMERETEK PÓTLÁSA

3.1. A LABS és az AE embert és környezetet érintő kockázatait felmérő, 2007. évi jelentések (HERA-jelentések)

Az EKKTB 2005. évi véleményében kifejezett aggodalmakra reagálva a felületaktív anyagok európai ipari szövetsége (CESIO) további talajtoxicitási tanulmányokat finanszírozott, amelyeket a dán nemzeti környezetvédelmi kutatóintézet (NERI) végzett el. E munka eredményeit a LABS-ból eredő, az embert és a környezetet érintő kockázatok felméréséről szóló, aktualizált jelentésben[6] (a továbbiakban: HERA-jelentés) már figyelembe vették. Ez a jelentés 2007-ben jelent meg, és az alábbi következtetéseket tartalmazta: „a kockázat jellemzésére használt PEC/PNEC arány minden környezeti közeg tekintetében 1 alatt volt - a nemrég jelentett PNEC értékeket figyelembe véve (~35 mg/kg, összehasonlítva az előző felmérésekben szereplő 4,6 mg/kg-mal)”. Ezért a HERA-jelentés azt a következtetést vonta le, hogy a LABS és az AE nem gyakorol káros hatásokat.

Az AE-ról 2007 májusában készült el a HERA-jelentés[7], amely szerint: “Az AE mosószerekben és háztartási takarítószerekben történő használata nem ad okot aggodalomra a környezet (kivált a felszíni vizek, az üledékek, a szennyvíztisztító berendezések és a talaj) szempontjából”.

Megjegyzendő, hogy mindkét HERA-jelentés megállapította, hogy sem a LABS, sem az AE-k háztartási mosószerekben és takarítószerekben történő használata nem jelent kockázatot a fogyasztók egészségére.

Ezzel egyidejűleg számos kutató további tudományos eredményeket tett közzé a LABS-ról és az anaerob biológiai lebomlásról: Temnik és Klapwijk (2004)[8], Krogh et al. (2007)[9], Jensen et al. (2007)[10], Schowanek (2007)[11] és Berna et al. (2007)[12].

3.2. Az EKKTB újabb véleménye a felületaktív anyagok anaerob biológiai lebomlása

A Bizottság (a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság) 2008 májusában arra kérte az EKKTB-t, hogy értékelje a LABS-ról és az AE-ról szóló, legutóbbi HERA-jelentések általános tudományos színvonalát, és fűzzön megjegyzéseket az azokban levont következtetésekhez, különösen a környezeti kockázatokra vonatkozó következtetésekkel kapcsolatban.

Ezenkívül az EKKTB arra is felkérést kapott, hogy valamennyi rendelkezésre álló tudományos bizonyíték alapján erősítse meg a 2005. évi véleményben tett, a felületaktív anyagok anaerob biológiai lebomlására és a környezetvédelemre vonatkozó, főbb megállapításokat, továbbá vizsgálja felül az anaerob körülmények között folytatott vizsgálatok módszertanát.

Az EKKTB a felületaktív anyagok anaerob lebomlásával és a mosó- és tisztítószerek nem felületaktív anyagaiban lévő szerves összetevők biológiai lebomlásával kapcsolatos véleményét[13] 2008 novemberében adta ki. A fő pontok:

a) Alkohol-etoxilátok: Az EKKTB megállapította, hogy a PEC/PNEC arányok kellő mértékben alacsonyak (felszíni vizek: 0,041, üledékek: 0,316, szennyvíztisztítók: 0,007, talaj: 0,103), és a tisztázatlan kérdések (pl. az AE-homológok anaerob lebomlási potenciálját nem vették figyelembe) várhatóan nem fogják érvényteleníteni az embert és a környezetet érintő kockázatok felméréséről szóló jelentés fő következtetését, amely szerint nincsenek környezeti kockázatok.

b) LABS: Az EKKTB nem értett egyet a HERA-jelentésben foglalt azon érvvel, amely szerint a javasolt PNEC a talajban található mikrobák funkcióira is vonatkozik, és azt az álláspontot képviselte, hogy a LABS mikrobás tevékenységre gyakorolt hatásainak pontos értékelése elengedhetetlen ahhoz, hogy megbízható PNEC-értéket lehessen levezetni a talaj tekintetében. Ami a LABS növényekre gyakorolt hatásainak toxicitási adatait illeti, az EKKTB szerint a rendelkezésre bocsátott információ nem volt elegendő az újonnan javasolt, 35 mg/kg PNEC-érték alátámasztásához. Bár az EKKTB egyetértett a vízi szervezetek és az üledékek tekintetében javasolt PNEC-értékekkel, kiemelte, hogy a talajra vonatkozó, újonnan javasolt PNEC-érték (PNECtalaj) nem volt kellőképpen indokolt, és kiegészítő indoklás hiányában a 4,6 mg/kg PNEC-értéket kell megtartani. Az EKKTB megjegyezte, hogy bár a legtöbb tanulmány szerint a LABS biológiai bomlása anaerob laboratóriumi vizsgálatok során és a szennyvíziszap-tisztítók anaerob rothasztóiban nehezen megy végbe, új környezetmegfigyelési adatok szerint (Lara-Martin et al., 2007) a környezetben található anaerob körülmények között jelentős mértékű bomlást mutat.

Az EKKTB megállapítja, hogy az AE-k és a LABS háztartási mosószerekben és takarítószerekben történő használata nem jelent kockázatot az emberi egészségre.

Az EKKTB új bizonyítékok hiányában nem változtatott a 2005. évi véleményében levont következtetésein, miszerint: a) az aerob körülmények melletti rossz biológiai lebonthatóság várhatóan nem változtatja meg nagy mértékben az édesvízi ökoszisztémákra jelentett kockázatot, mivel úgy tűnik, hogy a felületaktív anyagok szennyvíztisztító telepeken történő eltávolítását azok aerob biológiai lebonthatósága határozza meg; b) az anaerob körülmények melletti gyors és teljes biológiai lebonthatóság követelménye magában nem tekinthető hatékony környezetvédelmi intézkedésnek.

3.3. Az anaerob vizsgálatok módszertanának áttekintése

Az EKKTB 2008. évi véleményében áttekintést adott a szerves anyagok teljes anaerob biológiai lebonthatóságának meghatározására szolgáló, jelenlegi szűrő- és szimulációs vizsgálati módszerekről. A szerves vegyületek oxigénmentes körülmények melletti, potenciális biológiai lebonthatóságát az anaerob biológiai lebonthatóság kimutatására szolgáló szabványos szűrővizsgálattal (OECD 311) lehet felmérni. Az oxigénmentes környezeti közegekben zajló biológiai lebomlás sebességének felmérése azonban csak egyedi szimulációs vizsgálatokkal lehetséges, mint például: TG 307 (transzformáció a talajban) és TG 308 (transzformáció vízi üledékrendszerekben). Az utóbbi években az OECD különféle anaerob vizsgálati módszereket vizsgált felül és fogadott el, hogy pótolja a hiányt az anaerob biológiai lebonthatósági vizsgálatok terén. A 2006-ban, illetve 2007-ben elfogadott OECD 311 és OECD 224 módszerek kielégítették az anaerob rothasztókban zajló anaerob biológiai lebonthatóság felmérésére, valamint a biogáztermelés oldhatatlan, illetve az iszapban és üledékekben adszorbeálódó vegyi anyagok általi gátlásának meghatározására szolgáló szűrővizsgálati módszerek iránti igényt.

Egy német vegyipari kereskedelmi szervezet, a TEGEWA, nemrég tanulmányt végzett arról, hogy alkalmas-e az OECD 311 módszere a felületaktív anyagok anaerob biológiai lebonthatóságának tanulmányozására (Schwarz et al., 2008)[14]. Annak érdekében, hogy az anaerob biológiai lebonthatóság felmérésére használt szűrővizsgálatok módszertanának megfigyelt korlátaira és a felületaktív anyagokon való igen korlátozott megismételhetőségére megoldást találjon, Willing új, módosított megközelítést javasolt az anaerob biológiai lebonthatóság felmérésére (Willing et al. 2008)[15]. A fő különbségek a szabványos OECD 311 módszerhez képest abban állnak, hogy vizsgálati közegként hígítatlan iszapot használnak, és egy kiegészítő, nem felületaktív szénforrást is alkalmaznak. Az EKKTB szerint a módosított módszerrel kapott adatmennyiség meglehetősen korlátozott, és úgy véli, hogy az új vizsgálati módszer validálásához további munka szükséges.

Mindent összevetve az EKKTB véleménye szerint az anaerob biológiai lebomlás vizsgálatára szolgáló OECD-módszerek és a jelenleg felülvizsgálat alatt álló szimulációs vizsgálat együtt megfelelő módszertant biztosítanak a szerves vegyületek anaerob biológiai lebonthatóságának felmérésére. A laboratóriumi vizsgálatokra jellemző szigorú (metanogén) körülmények miatt a gátló hatásokat azonban nem lehet kizárni, ezért általánosan elfogadott, hogy a gyenge eredmény nem feltétlenül tekinthető a rossz anaerob lebonthatóság végleges bizonyítékának.

4. KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELT FELEKKEL

A Fraunhofer- és a HERA-jelentések megállapításait, valamint azt, ahogyan ezeket az EKKTB különböző véleményeiben értékelte, a mosó- és tisztítószerekről szóló rendelet végrehajtásáért felelős munkacsoport számos értekezletén megvitatta (2006. február és november, 2007. november, 2008. július, 2009. február). Az értekezleteken a tagállamok illetékes hatóságai és több ipari szövetség is képviseltette magát, mint például az AISE (Association de la Savonnerie, de la Détergence et des Produits d’Entretien), a CESIO (Comité Européen des Agents de Surface et de leurs Intermédiares Organiques) és kutatási partnerségük, az ERASM (European Risk Assessment and Management).

A mosó- és tisztítószerek munkacsoportja 2006 februárjában arra következtetésre jutott, hogy – mivel az anaerob biológiai lebomlás környezeti hatása még nem teljesen tisztázott – nem lenne indokolt jogalkotási lépéseket tenni az EKKTB 2005. évi véleménye alapján. A kérdést ehelyett inkább újra meg kell vizsgálni újabb információk fényében a jelentéstétel időpontjához (2009. április) közeledvén. Az ipari ágazat (CESIO/ERASM) 2006 novemberében a munkacsoport tudomására hozta, hogy új talajtoxicitási tanulmányokat végezve folyamatosan azon dolgoznak, hogy az anaerob iszapban és talajokban található LABS jelentette kockázatok felmérésével kapcsolatos jelenlegi ismereteket bővítsék. A tanulmányok eredményeit az aktualizált ERASM- (2006) és HERA-jelentésekben (2007) figyelembe fogják venni.

Az ERASM/CESIO a munkacsoport 2007. novemberi értekezletén újonnan végzett tanulmányokat mutatott be a felületaktív anyagok anaerob biológiai lebonthatóságáról. Nemzetközi szakfolyóiratokban megjelent, új információkat ismertettek a LABS talajra gyakorolt ökotoxicitásával és az iszapra gyakorolt kockázatok felmérésével kapcsolatban, és ezek az új ismeretek nagyban befolyásolták a kockázatfelmérést. Az ERASM kiemelte, hogy mivel az új ökotoxicitási adatoknak köszönhetően a LABS-ra vonatkozó PNECtalaj-értéket 4,6 mg/kg-ról 35 mg/kg-ra igazították ki, az új (7 faktorral alacsonyabb) PEC/PNEC arány azt jelzi, hogy az anaerob iszapban található LABS sokkal kisebb környezeti kockázatot jelent. Az ERASM hangsúlyozta azt is, hogy mivel a felülvizsgált determinisztikus és probabilisztikus kockázatfelmérés az iszapban kimutatható koncentráció valamennyi megfigyelt szintjén, minden vizsgált talajtípusnál és jellemző ártalmatlanítási módnál azt mutatta, hogy a LABS nem jelent kockázatot, nincs szükség a LABS-ra vonatkozó határértékek előírására.

Az ERASM azt is megállapította, hogy:

- Az új kockázatfelmérő jelentések szerint a környezetvédelem biztosított, ha a biológiailag gyorsan lebomló felületaktív anyagokat a szennyvíztisztító telepeken a 648/2004/EK rendelet előírása szerint aerob körülmények között kezelik. A mosó- és tisztítószerek, valamint a felületaktív anyagok ipari ágazata egyetért az EKKTB megállapításával, miszerint „az anaerob körülmények melletti gyors és teljes biológiai lebonthatóság követelménye magában nem tekinthető hatékony környezetvédelmi intézkedésnek” .

- Az anaerob biológiai lebonthatóság (hiánya) és a környezeti problémák között nem találtak összefüggést. A környezeti kockázatok kizárása érdekében az anyagok gyors aerob biológiai lebomlása a fontos.

A CESIO/ERASM 2009 januárjában közölte az EKKTB 2008. évi véleményével kapcsolatos álláspontját[16]. Az ERASM kiemelte, hogy az anaerob biológiai lebomlás meglévő szűrővizsgálatait fejleszteni kell, hogy jobb legyen megismételhetőségük, és ritkábbak legyenek a félrevezető negatív eredmények. Az ERASM bejelentette, hogy a (felületaktív anyagok német ipari szövetsége által finanszírozott) TEGEWA-projekt ebbe az irányba halad: optimalizálni törekszik az ECETOC/OECD 311 szűrővizsgálati módszer kísérleti körülményeit; ennek eredményei mintegy két éven belül várhatók.

Az ERASM nem ért egyet az EKKTB következtetéseivel a LABS kockázatfelmérésének a talajra vonatkozó eredményeit illetően. Az ERASM még mindig azon az állásponton van, hogy a HERA-jelentésben szereplő 35 mg/kg-os PNEC-érték a megfelelő a LABS talajra mint környezeti közegre gyakorolt hatását illetően. Ugyanakkor az ERASM elismeri, hogy az EKKTB által említett kérdést, azaz a talajban található LABS hatással van-e a talaj vastartalmának csökkenésére, tovább kell vizsgálni hosszabb ideig tartó tanulmányok végzésével.

2009 februárjában a CESIO/ERASM arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy az alábbi célokból további kutatást szándékoznak folytatni:

- továbbfejlesztett módszer kidolgozása az iszaprothasztóban található körülmények melletti anaerob biológiai lebonthatóság mérésére,

- a LABS üledékekben zajló bomlásának értékelése és a tudományos bizonyítékok felülvizsgálata a LABS PEC-értékének pontos becslése érdekében.

Az ágazat a mosó- és tisztítószerekkel foglalkozó munkacsoport következő értekezletén be fogja mutatni a végzett kutatások eredményét, és szükség esetén az EKKTB-től újabb véleményt lehet kérni.

5. ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK

A Bizottság több intézkedést hozott annak érdekében, hogy megfelelő tudásbázist hozzon létre a felületaktív anyagok anaerob biológiai lebomlásának felülvizsgálatához, amint azt a 648/2004/EK rendelet 16. cikkének (2) bekezdése előírja.

A Bizottság által külső tanácsadónak megbízásba adott, az anaerob biológiai lebomlásról készített, 2003. évi tanulmány eredményeit, valamint a fontosabb felületaktív anyagokkal kapcsolatban az ipari ágazat által 2007-ben önként végzett kockázatfelmérési tanulmányok megállapításait és azok EKKTB általi értékelését a mosó- és tisztítószerekkel foglalkozó, bizottsági munkacsoport értekezletein a tagállami küldöttségekkel és ipari szövetségekkel számos alkalommal megvitatták.

A nem lebontható felületaktív anyagok különféle anaerob közegekben való jelenlétéből fakadó kockázatok szisztematikus értékelését követően a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy – ellentétben az aerob bomlás hiányában megfigyelhető káros hatásokkal – az anaerob bomlás hiánya szemmel láthatólag nem függ össze semmilyen, az ezekre a környezeti közegekre háruló nyilvánvaló kockázattal. Ezért megállapítható, hogy az anaerob biológiai lebonthatóság nem használható kiegészítő kritériumként az aerob körülmények között gyorsan lebomló felületaktív anyagok, mint például a LABS, környezeti elfogadhatóságának megítélésére.

A LABS PNECtalaj-érték megemelkedését eredményező talajtoxicitására vonatkozó, új keletű adatokat pedig (amelyek csökkentik a PEC/PNEC arányt és ezáltal a LABS anaerob iszapra és talajra várhatóan gyakorolt környezeti kockázatát is) jobban alá kell támasztani, amint azt 2008. évi véleményében az EKKTB is kérte.

A fennmaradó aggodalmak ezért inkább a felületaktív anyagok lehetséges környezeti toxicitására, semmint biológiai lebonthatóságukra vonatkoznak. Jelenleg azonban nincsen olyan bizonyíték, amely EU-szintű jogalkotási intézkedések meghozatalát, például az iszapban található LABS határértékeinek előírását indokolná .

A REACH regisztrálási dossziékhoz előírt adatkövetelmények biztosítani fogják, hogy az ágazat átfogó adatokat nyújtson be az Európai Vegyianyag-ügynökségnek a mosó- és tisztítószerek összetevőinek– ideértve az olyan felületaktív anyagokat is, mint a LABS – az egészségre és a környezetre gyakorolt hatásairól. Az évi 1 000 tonnánál nagyobb mennyiségben gyártott vagy importált anyagok regisztrálása 2010. decemberig esedékes, és a regisztrációs dossziék részét képező kémiai biztonsági jelentéseknek bizonyítaniuk kell az anyagok biztonságosságát egész életciklusukon keresztül. A REACH szerinti regisztrálási információ ezért elégséges kell hogy legyen annak eldöntéséhez, hogy szükség van-e környezeti okokból kiegészítő korlátozásokra a mosó- és tisztítószerekben alkalmazott egyes felületaktív anyagokkal kapcsolatban azon korlátozások mellett, amelyeket a mosó- és tisztítószerekről szóló rendelet már egyébként is tartalmaz. Adott esetben a REACH szerinti korlátozási eljárás a legalkalmasabb eszköz az ilyen korlátozások kiszabásához.

6. RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

AE: | alkohol-etoxilátok |

AFE: | alkil-fenol-etoxilátok |

AISE: | Association Internationale de la Savonnerie, de la détergence et des produits d’Entretien – Nemzetközi Szappan- és Mosószeripari Szövetség |

CESIO: | Comité Européen des Agents de Surface et de leurs Intermédiares Organiques – A felületaktív anyagok és szerves köztitermékeik európai szervezete |

ECETOC: | European Chemical Industry Ecology and Toxicology Centre – Európai Vegyipari Környezeti és Toxikológiai Központ |

EKKTB: | Az egészségügyi és környezeti kockázatok tudományos bizottsága |

ERASM: | European Risk Assessment and Management – Európai Kockázatfelmérés és -kezelés |

HERA: | Human & Environmental Risk Assessment – az embert és a környezetet érintő kockázatok felmérése az európai háztartási takarítószerek összetevőivel kapcsolatban |

LABS: | lineáris alkil-benzol-szulfonát |

NERI: | Dán Nemzeti Környezetvédelmi Kutatóintézet |

OECD: | Organisation for Economic Co-operation and Development – Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet |

PEC: | Predicted Environmental Concentration – becsült környezeti koncentráció |

PNEC: | Predictable No-Effect Concentration – becsült hatásmentes koncentráció |

REACH: | Registration Evaluation Authorisation of Chemicals - a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló rendelet |

TEGEWA: | TExtilhilfsmitteln, GErbstoffe und WAschrohstoffe – textilsegédanyag-, cserzőanyag- és mosószeralapanyag-gyártók német szervezete |

UMSICHT: | Institut für Umwelt-Sicherheit und Energietechnik – a Fraunhofer környezetbiztonsággal és energiatechnológiával foglalkozó intézete |

[1] HL L 104., 2004.4.8., 1. o.

[2] A Dehypon G 2084 felületaktív anyag három ipari alkalmazása tekintetében: palackmosás, CIP-eljárás (cleaning in place, azaz helyszíni tisztítás) és fémtisztítás.

[3] A jelentés a következő címen érhető el: http://ec.europa.eu/enterprise/chemicals/legislation/detergents/studies/anaerobic.htm

[4] A jelentés a következő címen érhető el: http://www.chem.unep.ch/irptc/sids/oecdsids/LAS.pdf

[5] Az EKKTB véleménye a következő weboldalon érhető el: http://ec.europa.eu/health/ph_risk/committees/04_scher/docs/scher_o_021.pdf .

[6] A jelentés a következő címen érhető el: http://www.heraproject.com/RiskAssessment.cfm?SUBID=4

[7] A jelentés a következő címen érhető el: http://www.heraproject.com/RiskAssessment.cfm?SUBID=34

[8] „Fate of linear alkylbenzene sulfonate (LAS) in activated sludge plants” (A lineáris alkil-benzol-szulfonát sorsa eleveniszapos szennyvíztisztítókban), H. Temmink, B. Klapwijk, Water Research 38 (2004) 903–912.

[9] „Risk assessment of linear alkylbenzene sulphonates, LAS, in agricultural soil revisited: Robust chronic toxicity tests for Folsomia candida (Collembola), Aporrectodea caliginosa (Oligochaeta) and Enchytraeus crypticus (Enchytraeidae)” (A mezőgazdasági hasznosítású talajban jelen lévő, lineáris alkil-benzol-szulfonátok felülvizsgált kockázatértékelése: a Folsomia candida ( Collembola ), az Aporrectodea caliginosa ( Oligochaeta ) és az Enchytraeus crypticus ( Enchytraeidae ) krónikus toxicitási vizsgálatai), P.H. Krogh et al., Chemosphere 69 (2007) 872–87.

[10] „European risk assessment of LAS in agricultural soil revisited: Species sensitivity distribution and risk estimates” (A mezőgazdasági hasznosítású talajban található LABS felülvizsgált európai kockázatértékelése), J. Jensen et al., Chemosphere 69 (2007) 880–892.

[11] „Probabilistic risk assessment for linear alkylbenzene sulfonate (LAS) in sewage sludge used on agricultural soil” (A mezőgazdasági hasznosítású talajban használt szennyvíziszapban található, lineáris alkil-benzol-szulfonátból eredő kockázatok probabilisztikus felmérése), D. Schowanek, Regulatory Toxicology and Pharmacology 49 (2007) 245–259.

[12] „Anaerobic biodegradation of surfactants-scientific review” (A felületaktív anyagok anaerob biológiai lebomlása – tudományos áttekintés), J.L Berna et al., Tens.Surf.Deterg, (2007), 44, 313–347.

[13] Az EKKTB véleménye a következő weboldalon érhető el: http://ec.europa.eu/health/ph_risk/committees/04_scher/docs/scher_o_109.pdf .

[14] Schwarz et al. (2008). „Methodology of Anaerobic Biodegradability of Surfactants” (A felületaktív anyagok anaerob biológiai lebonthatóságának módszertana). 7thWorld Surfactants Congress CESIO , Párizs, 2008. június.

[15] Willing A. (2008) „A new approach for the assessment of the anaerobic biodegradability of surfactants” (Új megközelítés a felületaktív anyagok anaerob biológiai lebonthatóságára), 7th World Surfactant Congress CESIO , Párizs, 2008. június.

[16] http://circa.europa.eu/Members/irc/enterprise/wgdet/library?l=/meetings/meeting_february_1/working_documents&vm=detailed&sb=Title