52008PC0723

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 6.11.2008

COM(2008)723 végleges

2007/0248 (COD)

Módosított javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv, az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló 2002/58/EK irányelv és a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló 2006/2004/EK rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

2007/0248 (COD)

Módosított javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv, az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló 2002/58/EK irányelv és a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló 2006/2004/EK rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

1. Az eljárás eddigi szakaszai

A Bizottság 2007. november 13-án elfogadta és 2007. november 15-én az Európai Parlament és a Tanács elé terjesztette a COM(2007) 698 – COD/2007/0248 javaslatot.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2008. május 29-én fogadta el véleményét a Bizottság javaslatáról.

A Régiók Bizottsága 2008. június 18-án hozta meg állásfoglalását a Bizottság javaslatáról.

Az Európai Parlament 2008. szeptember 24-én első olvasatban 155 módosítást fogadott el.

2. A javaslat célja

A jogalkotási javaslat az egyetemes szolgáltatási irányelv és az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv módosításait foglalja magában. Célja az elektronikus hírközlési keretszabályozás átdolgozása a fogyasztók és felhasználók bizonyos jogainak megerősítése, az elektronikus hírközlés biztonságának és megbízhatóságának megteremtése, valamint a magánélet és a személyes adatok magas szintű védelme révén.

E javaslat ezen belül a következő két célkitűzésre irányul:

1. A fogyasztóvédelem és a felhasználói jogok megerősítése és javítása az elektronikus hírközlési ágazatban, egyebek mellett bővebb tájékoztatást adva a fogyasztóknak az árakról és a szolgáltatási feltételekről, és megkönnyítve az elektronikus hírközléshez – így többek között a segélyhívó szolgáltatásokhoz – való hozzáférést és annak használatát a fogyatékkal élő végfelhasználók számára.

2. A magánélet és a személyes adatok védelmének fokozása az elektronikus hírközlési ágazatban, különösen a biztonsággal kapcsolatos rendelkezések megszilárdítása és a végrehajtási mechanizmusok javítása révén.

3. A javaslatmódosítás célja

A módosított javaslat célja, hogy az eredeti javaslat egyes pontjait módosítsa az Európai Parlament javaslatai alapján.

4. Az Európai Parlament által elfogadott módosításokkal kapcsolatos megjegyzések

4.1 A Bizottság által elfogadott módosítások

A Bizottság elfogadhatónak tartja a következő módosításokat: 2., 4., 5., 7., 8., 11., 15., 16., 20., 27., 32., 38., 41., 43., 48., 51., 54., 55., 56., 60., 61., 62. (az első francia bekezdés kivételével), 63., 64., 65., 66., 68., 70., 72., 73., 77., 79., 80., 88., 89., 90., 92. (utolsó bekezdés), 97., 100., 110., 111., 112., 114. (utolsó bekezdés), 115., 116., 118., 129., 137., 141., 143., 145., 149., 150., 151., 152., 182., 191. és 192.

4.2 A Bizottság által részben elfogadott, illetve átfogalmazással elfogadható módosítások

A 3., 6., 12., 14., 18., 19., 21., 22., 23., 25., 26., 31., 37., 44., 47., 53., 67., 71., 75., 76., 82., 85., 86., 87., 91., 93., 99., 103., 105., 106., 109., 122., 127., 131., 132., 135., 136., 138., 139., 165., 180., 181., 183., 184., 185., 187., 188., 189., 193. és a 194. módosítás.

- 3. módosítás

A módosítás pontosítja a 7. cikk (2) bekezdésében rögzített, „a megfelelő végberendezések rendelkezésre állásának előmozdítására” vonatkozó új tagállami kötelezettséget. A preambulumbekezdés szövegét azonban át kell dolgozni, hogy összhangban legyen a 7. cikk (2) bekezdésével.

(4b) preambulumbekezdés (új):

„A tagállamoknak olyan intézkedéseket kell hozniuk, amelyek a fogyatékkal élő végfelhasználóknak is biztosítják a vállalkozások és szolgáltatók tekintetében a végfelhasználók többsége számára már elérhető választási lehetőségeket, és amelyek előmozdítják a megfelelő végberendezések rendelkezésre állását a fogyatékkal élő felhasználók számára biztosított lehetőségeket is magukban foglaló, széles körben rendelkezésre álló termékek és szolgáltatások létrehozásának előmozdítására. Ilyen intézkedések többek között: Ennek elérésének egyik módja az európai szabványokhoz ra való igazodás hivatkozás , az elektronikus hozzáférhetőségre (e-hozzáférhetőségre) vonatkozó követelményeknek a szolgáltatásokkal kapcsolatos közbeszerzési eljárásokban és pályázatokbankal kapcsolatos szolgáltatásokban való bevezetéseével, valamint a fogyatékkal élő személyek jogait biztosító jogszabályok végrehajtásaával.

- 6. módosítás

A Bizottság álláspontja szerint az uniós polgárok védelmének növelése érdekében minden segélyhívásnál adatokat kell biztosítani a hívó fél helyéről. A hívó fél helymeghatározására vonatkozó rész ennek megfelelően törlendő, mert arra enged következtetni, hogy az nem minden esetben biztosított. A segélyhívások önmagukban mindenesetre nem nyújtanak hozzáférést a hívó fél helymeghatározási adataihoz. A segélyszolgáltatások hatékonyságának és gyorsaságának növelése érdekében azonban adatokra van szükség a hívó fél helymeghatározásának pontosságáról.

12. preambulumbekezdés:

„Az elektronikus hírközlési szolgáltatóknak fogyasztóikat megfelelően tájékoztatniuk kell arról, hogy biztosítják-e vagy sem a segélyhívó szolgáltatásokhoz és a hívó helyére vonatkozó információhoz való hozzáférést, továbbá egyértelmű és átlátható információkat kell nyújtaniuk számukra az első fogyasztói szerződésben, majd azt követően rendszeresen, például a fogyasztói számlázási információk keretében. A szolgáltatás tervezett műszaki üzemi jellemzői és a rendelkezésre álló infrastruktúra alapján ez az információ magában foglalja a területi lefedettség esetleges korlátairól szóló tájékoztatást. Ahol a szolgáltatást nem a kapcsolt távbeszélő hálózaton nyújtják, a tájékoztatás kiterjed a hívó helyére vonatkozó információk elérhetőségé nek és helytállóságának megbízhatósági értékelésére a kapcsolt távbeszélő hálózaton nyújtott szolgáltatással összevetésben és figyelembe véve az aktuális műszaki és minőségi követelményeket, valamint a 2002/22/EK irányelvben meghatározott szolgáltatási paramétereket. A segélyhívó szolgáltatások elérésének legmegbízhatóbb és leghatékonyabb módja továbbra is a hanghívás marad. A kapcsolatba lépés más formái, például a szöveges üzenet, kevésbé megbízhatók és nem jelentenek azonnali kapcsolatot. Mindazonáltal a tagállamok számára – amennyiben szükségesnek tartják – biztosítani kell a segélyhívó szolgáltatások egyéb, a hanghívásokkal azonos hozzáférést biztosító elérési lehetőségeinek kidolgozását és megvalósítását. A fogyasztókat azokról az esetleges intézkedés típusokról is megfelelően tájékoztatni kell, amelyeket az elektronikus hírközlési szolgáltatók a biztonsági kockázatok elhárítása érdekében, illetve biztonsági vagy a rendszer integritását veszélyeztető eseményre adott válaszként hozhatnak, mivel ezen intézkedések közvetlen vagy közvetett hatást gyakorolhatnak az ügyfelek adataira, magánéletére vagy a nyújtott szolgáltatás egyéb vonatkozásaira.”

– 12. módosítás

A módosítás a 22. cikk (3) bekezdésében javasolt változtatások pontosítására irányul. A jogi egyértelműség érdekében bizonyos fogalmakat tisztázni kell: az „iránymutatások” és az „alapvető korlátlan szolgáltatások” kifejezés nem elég egyértelmű, ezért mellőzendő.

(14a) preambulumbekezdés (új):

„A versenyképes piacnak biztosítania kell továbbá, hogy a felhasználók az igényeiknek megfelelő minőségű szolgáltatáshoz jussanak, ám egyes esetekben – a szolgáltatások romlásának, a felhasználással kapcsolatos megszorításoknak és/vagy korlátozásoknak vagy a hálózati forgalom lassulásának megelőzése érdekében – szükséges lehet annak biztosítása, hogy a nyilvános hírközlő hálózatok egy bizonyos minimális minőségi szintet elérjenek. Amennyiben nincs tényleges verseny, a nemzeti szabályozó hatóságoknak az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások keretszabályozásáról szóló irányelvekben meghatározott korrekciós intézkedésekhez kell folyamodniuk annak biztosítására, hogy a felhasználók egyes tartalomtípusokhoz vagy alkalmazásokhoz való hozzáférését nem korlátozzák ésszerűtlenül. A nemzeti szabályozó hatóságok a 2002/22/EK irányelv értelmében a szolgáltatás minőségével kapcsolatos minimumkövetelményeket meghatározó iránymutatásokat is kiadhatnak, illetve más intézkedéseket is hozhatnak, amennyiben úgy ítélik meg, hogy a felhasználók érdekeit és más idevágó követelményeket figyelembe véve, más megoldások nem voltak hatékonyak. Ezek az iránymutatások és intézkedések tartalmazhatják az alapvető korlátlan szolgáltatások felsorolását.”

– 14. módosítás

A módosítás azokra a „korrekciós intézkedésekre”, „iránymutatásokra” és „más intézkedésekre” hivatkozik, amelyeket a Bizottság az egységes közösségi alkalmazás érdekében értékelhet. E helyütt azonban a „szolgáltatási követelmények minőségére” kellene utalni a 12. módosításnak megfelelően.

(14d) preambulumbekezdés (új):

Mivel a szolgáltatási követelmények minőségének következetlensége korrekciós intézkedések jelentősen hátráltatj a a belső piac megvalósítását, a Bizottságnak értékelnie kell a nemzeti szabályozó hatóságok által az egész Közösségre érvényes esetleges szabályozási beavatkozás céljával elfogadott iránymutatásokat és más intézkedéseket, és szükség esetén műszaki végrehajtási intézkedéseket kell elfogadnia az egész Közösségre kiterjedő egységes alkalmazás érdekében.”

– 18. módosítás

A bizottsági javaslat szövegének jelentős része átkerült az új (14a) preambulumbekezdésbe (lásd a 12. módosítást). A komitológiára vonatkozó hivatkozást, amely a 22. cikk (3) bekezdésében is szerepel, a fenti 14. módosítás nyomán az átdolgozott (14c) preambulumbekezdés is tartalmazza.

– 19. módosítás

A módosítás a vállalkozások azon nagykereskedelmi kötelezettségére irányul, melynek értelmében azok – bizonyos feltételek mellett – nyilvános előfizetői névjegyzék vagy tudakozói szolgáltatások biztosítása céljából előfizetői adatokat kötelesek gyűjteni és továbbadni. Mivel erről már a 25. cikk (2) bekezdése is rendelkezik, a módosítás szövegét át kell dolgozni. A megfogalmazásnak emellett a 85. módosítás szövegéhez is igazodnia kell.

(18a) preambulumbekezdés (új):

„A tudakozószolgáltatások nyújtására az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások piacain belüli versenyről szóló, 2002. szeptember 16-i 2002/77/EK bizottsági irányelv* 5. cikke értelmében piaci versenyfeltételek mellett versenyben kell, hogy sor kerüljön, és gyakran így is történik. A végfelhasználók adatainak (vonalas és mobil egyaránt) adatbázisokba való (és az előfizetőkhöz telefonszámot rendelő összes vállalkozás által végzett) felvételét érintő biztosító nagykereskedelmi intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk a személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezéseket, beleértve a 2002/58/EK irányelv 12. cikkét. , a szolgáltatók E zen adatokkal történő nyilvános előfizetői névjegyzék vagy tudakozói szolgáltatások céljából biztosított költség-orientált ellátása oly módon kell történjen és a hálózati hozzáférés költség-orientált, ésszerű és átlátható feltételekkel történő biztosítása meg kell hogy valósuljon annak biztosítása érdekében, hogy a végfelhasználók teljes mértékben részesüljenek a versenyajánlatok ésszerű és átlátható feltételeinek előnyeiből, a kiskereskedelmi szabályozás e szolgáltatások tekintetében való eltörlése céljával.”

* HL L 249., 2002.9.17., 21. o.

– 21. módosítás

A módosítás szerint a Bizottság átruházhatja az ETNS irányításának hatáskörét. Erre azonban nincs módja, mivel az ETNS-kódok felett a tagállamok, nem pedig a Bizottság rendelkezik. A módosításban tehát érvényre kell juttatni azt a feltételt, hogy csak azok a tagállamok jogosultak átruházni az irányítási hatáskört, amelyek számára az ITU kiosztotta a „3883”-as kódot.

(21) preambulumbekezdés:

„A »3883«-as nemzetközi kód (az európai telefonszámozási tartomány (ETNS)) fejlesztését jelenleg bizonyos fokú tájékozatlanság, a kereslet hiánya, a túlzottan bürokratikus eljárási követelmények és ebből következően a kereslet hiánya a nem megfelelő tájékozottság akadályozza. Az ETNS fejlődésének elősegítése érdekében a Bizottságnak a Nemzetközi Távközlési Egyesület által »3883«-as nemzetközi kóddal ellátott tagállamoknak át kell ruházniuk az ennek irányításával, a számkiosztással és előmozdításával kapcsolatos felelősséget akár az [xxx]-re, akár – az ".eu" felső szintű domain megvalósításának példáját követve – egy, a Bizottság által nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes kiválasztási eljárás alapján kijelölt és a közösségi jog részét képező működési szabályokkal működő, különálló szervezetre.”

– 22. módosítás

A (22) prambulumbekezdés első mondata az irányelv rendelkező részében tett módosításokhoz igazodva változott (lásd az egyetemes szolgáltatási irányelv 25. cikkének (4) bekezdését átdolgozó 86. módosítást). Az Európai Parlament módosítása nem felel meg a technológiai semlegesség elvének, így általánosabb érvényű megfogalmazással helyettesítendő, amely tisztázza, hogy a végfelhasználók közötti adatcsere elősegítése hozzáférést igényel a közösségi számokhoz és szolgáltatásokhoz.

(22) preambulumbekezdés:

„Az egységes piac azt is jelenti, hogy a végfelhasználók hozzá tudnak férni a más tagállamok nemzeti számozási terveiben szereplő valamennyi számhoz, és hozzáférnek a szolgáltatásokhoz – beleértve az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokat is – a Közösségen belül nem földrajzi számok segítségével, beleértve többek között az ingyenes és az emelt díjas telefonszámokat, valamint a tudakozói szolgáltatásokat is. A végfelhasználóknak hozzá kell férniük az európai telefonszámozási tartományból (ETNS) és az egyetemes nemzetközi ingyenes telefonszámok (UIFN) köréből származó számokhoz is. Ez elősegíti a végfelhasználók közötti szolgáltatófüggetlen és határokon átívelő adatcserét. A számozási forrásokhoz és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatáshoz való, határokon átnyúló hozzáférést csak objektíven indokolt esetekben szabad akadályozni, például amikor ez a csalás vagy egyes emeltdíjas szolgáltatásokkal kapcsolatos visszaélések elleni küzdelemhez szükséges, vagy amikor a számot kizárólag belföldi hatályúként határozzák meg (pl. belföldi rövidkód). A felhasználókat előre és egyértelműen, teljes körűen tájékoztatni kell az ingyenes telefonszámokra alkalmazható bármely díjról, mint például a szabványos nemzetközi hívókódokon keresztül hozzáférhető számok esetében alkalmazott, nemzetközi hívási díjakról. A végfelhasználóknak képeseknek kell lenniük arra is, hogy más végfelhasználóhoz kapcsolódjanak (különösen az internetprotokoll-számokon (IP) keresztül) annak érdekében, hogy adatokat cseréljenek, függetlenül az általuk választott üzemeltetőtől. Annak biztosítása érdekében, hogy a végfelhasználók a Közösségben ténylegesen hozzáférjenek a számokhoz és szolgáltatásokhoz, a Bizottságnak végrehajtási intézkedések elfogadásához szükséges jogkörrel kell rendelkeznie.”

– 23. módosítás

Ez a módosítás a 30. cikk (4) bekezdésének módosítását erősíti, amely a „közvetítői lecsapás” (slamming) kivédéséről rendelkezik.

(23) preambulumbekezdés:

„A versenykörnyezet nyújtotta előnyök teljes mértékű kihasználása érdekében lehetővé kell tenni, hogy a fogyasztók tájékozottan választhassanak és szolgáltatót válthassanak, amikor ez az érdekük. Alapvető annak biztosítása, hogy ennek során nem ütköznek jogi, műszaki vagy gyakorlati akadályokba – beleértve a szerződéses feltételeket, eljárásokat, díjakat stb. Ez nem zárja ki az ésszerű szerződéses minimumidőszakok előírását a fogyasztói szerződésekben. A számhordozhatóság alapvetően fontos tényező a fogyasztók választása és a versenyképes elektronikus hírközlési piacokon a hatékony verseny megkönnyítése érdekében, és azt minimális határidőn belül – normális esetben a fogyasztó kérését követő egy napon belül – kell megvalósítani. A nemzeti szabályozó hatóságokat fel kell jogosítani megfelelő szankciók alkalmazására olyan esetekben, ha a számátvitel szabálytalanul vagy késedelmesen valósulna meg. Emellett lehetővé kell tenni a nemzeti szabályozó hatóságok számára, hogy a szolgáltatóváltás előnyeinek fogyasztói megítélését nem rontó, arányos intézkedésekkel lépjenek fel az előfizetői hozzájárulás nélkül végrehajtott szolgáltatóváltás veszélyének minimalizálása érdekében. A tapasztalat néhány tagállamban azonban azt mutatja, hogy a fogyasztókat hozzájárulásuk nélkül váltásra kényszerítik. Míg e kérdéssel elsősorban a bűnüldöző hatóságoknak kellene foglalkozniuk, a tagállamok számára biztosítani kell a jogot, hogy a szolgáltatóváltás tekintetében arányos minimális intézkedéseket írhassanak elő, ezáltal a lehető legkisebbre csökkentve a kockázatokat, de megtartva az eljárás előnyeit a fogyasztó számára. Annak érdekében, hogy a számhordozhatóságot – beleértve az előfizetők hálózatban tárolt személyes telefonkönyveinek és profilinformációinak esetleges hordozhatóságát – a piaci és technológiai fejlődéshez lehessen igazítani, a Bizottságnak e területen műszaki végrehajtási intézkedéseket kell tudnia elfogadni. Annak értékelése során, hogy a technológiai és piaci feltételek lehetővé teszik-e a helyhez kötött szolgáltatásokat biztosító hálózatok és a mobilhálózatok közötti számátvitelt, figyelembe kell venni különösen a felhasználók számára felszámított árakat, valamint a helyhez kötött szolgáltatásokat nyújtó és a mobilhálózatokat szolgáltató vállalkozások vonatkozásában a váltással kapcsolatos költségeket.”

– 25. módosítás

Az alábbi módosításokra azért van szükség, hogy ne szerepeljenek kétszer a 2002/22/EK egyetemes szolgáltatási irányelv 47. preambulumbekezdésében foglaltak.

(25a) preambulumbekezdés (új):

„A bíróságon kívüli vitarendezésre irányuló eljárást meg kell erősíteni annak biztosításával, hogy független vitarendező testületeket alkalmaznak, valamint hogy az eljárás megfelel legalább a fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezésére hatáskörrel rendelkező testületekre vonatkozó elvekről szóló, 1998. március 30-i 98/257/EK bizottsági ajánlásban* megállapított minimumelveknek. A tagállamok e célból alkalmazhatják a már meglévő vitarendező testületeket – feltéve, hogy e testületek megfelelnek az alkalmazandó követelményeknek –, illetve létrehozhatnak új testületeket.”

__________

* HL L 115., 1998.4.17., 31. o.

– 26. módosítás

A módosítás a célok megállapítását jelenti, amely az irányelv lényegi rendelkezéseit erősíti.

(26a) preambulumbekezdés (új):

„A 2002/58/EK irányelv azon tagállami rendelkezések harmonizálásáról rendelkezik, amelyekre azért van szükség, hogy biztosítsák az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezelése vonatkozásában az alapvető jogok és szabadságok védelmének egyenértékű szintjét, és különösen a magánélethez való jogot, a titkossághoz való jogot, valamint az információs technológiai rendszerek biztonságát, valamint hogy biztosítsák az ilyen adatoknak, az elektronikus hírközlési berendezéseknek és az elektronikus hírközlési szolgáltatásoknak a Közösségen belüli szabad mozgását.”

– 31. módosítás

A módosítás pontosítja a 4. cikk értelmében rögzítendő biztonsági intézkedések hatókörét. Az „[…] szóló 2006/24/EK [adatmegőrzési] irányelv sérelme nélkül” szerkezet használata nem megfelelő, mert az adatok megőrzéséről szóló irányelv lex specialis nak tekintendő a 2002/58/EK irányelv vonatkozásában.

(28a) preambulumbekezdés (új):

„Egy nyilvánosan hozzáférhető elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtója megfelelő technikai és szervezési lépéseket tesz az általa nyújtott szolgáltatások biztonságának biztosítása érdekében. A 95/46/EK és a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása és a nyilvános hírközlő hálózatok szolgáltatása keretében előállított vagy feldolgozott adatok megőrzéséről szóló, 2006. március 15-i 2006/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseinek sérelme nélkül az ilyen lépések biztosítják a személyes adatok kizárólag felhatalmazott személyek általi, engedélyezett jogi célból történő hozzáférését és a tárolt vagy átvitt személyes adatok, valamint a hálózat és a szolgáltatás védelmét. Továbbá a rendszer sebezhetőségeinek azonosítása érdekében a személyes adatok feldolgozására való tekintettel szükség van biztonsági politika kialakítására, valamint rendszeres ellenőrzésre és megelőző, javító és kárenyhítő intézkedésekre.”

– 37. módosítás

Ez a módosítás a figyelemfelhívás szerepének fontosságát hangsúlyozza a kártékony programok elterjedésének megfékezése szempontjából.

(34) preambulumbekezdés:

„Az olyan szoftverek, amelyek titokban rögzítik a felhasználó tevékenységét és/vagy a felhasználó végberendezésének működtetését egy harmadik fél javára eltérítik (ún. a „kémszoftverek”) súlyos fenyegetést jelentenek a felhasználók magánéletére nézve. Biztosítani kell minden felhasználó magánszférájának magas szintű és egyenlő védelmét, függetlenül attól, hogy a nem kívánt kémprogramokat elektronikus hírközlő hálózatokon keresztül véletlenül töltik-e le, vagy azokat egyéb külső adattároló eszközökön – mint például CD-ken, CD-ROM-okon vagy USB-kulcsokon – terjesztett szoftvereken rejtve telepítik-e. A tagállamoknak – többek között figyelemfelhívó kampányok révén – ösztönözniük tájékoztatniuk kell a végfelhasználókat a rendelkezésre álló elővigyázatossági intézkedésekről, ösztönözve őket azon lépések megtételére, amelyek végberendezéseik vírusok és kémprogramok elleni védelméhez szükségesek.”

– 44. módosítás

A módosítás a fogyasztóvédelemre vonatkozó hivatkozást kiterjeszti a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK irányelvre.

A módosító jogi aktus 1. cikkének 1. pontja; a 2002/22/EK irányelv 1. cikkének (2a) bekezdése (új):

„Ezen irányelv rendelkezéseit a fogyasztóvédelemre vonatkozó közösségi szabályok – különösen a 93/13/EK irányelv , és a 97/7/EK irányelv és a 2005/29/EK irányelv –, valamint a közösségi jognak megfelelő nemzeti szabályok sérelme nélkül kell alkalmazni.”

– 47. módosítás

Ez a módosítás a hálózati végpont fogalommeghatározásának lehetséges törlését érinti a 2002/22/EK egyetemes szolgáltatási irányelvből. Ennek elviekben nincs akadálya, amennyiben a meghatározás átkerül a 2002/21/EK keretirányelvbe. Minthogy azonban az Európai Parlament nem ütemezett be ilyen módosítást, javasoljuk az utóbbi irányelv ilyen irányú változtatását (lásd a módosító jogi aktus 1. cikke (2) bekezdése ba) pontjának (új) bizottsági módosítását; 2002/21/EK irányelv, 2. cikk, da) pont (új)).

– 53. módosítás

A módosítás pontosítja az eredeti javaslatot. A Bizottság azonban nem tudja elfogadni a kötelezettség („tesznek”) lehetőségre („tehetnek”) történő módosítását, mivel ez aláássa az eredeti jogalkotói szándékot.

A módosító jogi aktus 1. cikkének 5. pontja; a 2002/22/EK irányelv 7. cikk (2) bekezdésének a) pontja (új):

„A tagállamok a nemzeti szabályozó hatóságok által készített értékelésben a nemzeti feltételeknek és a fogyatékkal élőkre vonatkozóan előírt egyedi követelményeknek megfelelően szükségesnek ítélt egyedi intézkedéseket tehetnek tesznek annak biztosítására, hogy a fogyatékkal élő végfelhasználók is élhessenek a végfelhasználók többségének rendelkezésére álló, vállalkozások és szolgáltatók közötti választási lehetőséggel, valamint hogy előmozdítsák a megfelelő végberendezések rendelkezésre állását . Biztosítják, hogy a fogyatékkal élő felhasználók egyes csoportjainak igényeit minden esetben legalább egy vállalkozás kielégítse.”

– 67. módosítás

A módosítás ismerteti azokat az információkat, amelyeket az illetékes hatóságoknak meg kell adniuk a szerződésekben. Ezzel azt kívánja biztosítani, hogy a végfelhasználók a szerződés aláírása előtt pontos tájékoztatást kapjanak kötelezettségeikről, többek között például a szerzői jog a személyes adatokat és a magánéletet fenyegető kockázatok elleni védelmi módszerek vonatkozásában. Ebben a tekintetben a [jogszabály angol változatában] hivatkozott „bármely” információ túlságosan tág fogalom: a rendelkezés pedig nem éri el szándékát, ha az előfizetőknek nyújtott tájékoztatás túlontúl szerteágazó.

A módosító jogi aktus 1. cikkének 12. pontja; a 2002/22/EK irányelv 20. cikke (2) bekezdésének második albekezdése:

„A szerződés tartalmazza továbbá az illetékes közhatóságok általi, a 21. cikk (4a) bekezdésében említett és a nyújtott szolgáltatásra vonatkozó tájékoztatást az elektronikus hírközlő hálózatok és szolgáltatások törvénybe ütköző tevékenységben való részvétel vagy ártalmas tartalom terjesztése céljából történő alkalmazásáról, valamint a személyes biztonságot, a magánéletet és személyes adatokat fenyegető kockázatokkal szembeni védelemről.”

– 71. módosítás

A módosítás az egyetemes szolgáltatási irányelv 20. cikkének (6) bekezdését érinti. A javasolt változtatás némi módosításra szorul annak érdekében, hogy a 20. cikk (6) bekezdésében foglalt összes elem az eredeti bizottsági javaslatnak megfelelően érvényre jusson. A – 71. módosításhoz szorosan kapcsolódó – 76. módosítást ennek megfelelően át kell dolgozni. (A 71. módosítás a 20. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében (67. módosítás) és a 21. cikk (4a) bekezdésében (76. módosítás) foglalt új kompromisszumos javaslatokhoz kapcsolódik).

– 75. módosítás

A módosítás az előfizetőknek nyújtandó díjszabási tájékoztatásra vonatkozik és az átláthatóság növelését szolgálja. Az a) pont utolsó sorának „a hívás kapcsolása előtt" megfogalmazása igen tág értelmezésre ad teret. A bizottsági szövegváltozat azt kívánta biztosítani, hogy a felhasználók már a „vásárlás időpontjában és helyén” teljes körű tájékoztatást kapjanak minden lehetséges további díjtételről, ezért rögzítette, hogy az ilyen tájékoztatást „közvetlenül” a hívás kapcsolása előtt meg kell adni. A d) ponttal kapcsolatban megjegyzendő, hogy az előfizetőknek a 2002/58/EK irányelv 12. cikkének rendelkezései értelmében arról is joguk van dönteni, hogy személyes adataik ne szerepeljenek telefonkönyvben.

A módosító jogi aktus 1. cikkének 12. pontja; a 2002/22/EK irányelv 21. cikkének (4) bekezdése:

„A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságoknak módjukban álljon kötelezni a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokhoz hozzáférést biztosító és/vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokat arra, hogy többek között

a) az előfizetők számára az alkalmazandó díjakra vonatkozóan tájékoztatást nyújtsanak egy adott szám vagy szolgáltatás egyedi díjszabása tekintetében ; a szolgáltatások egyes kategóriái tekintetében a nemzeti szabályozó hatóságok megkövetelhetik, hogy a tájékoztatásra közvetlenül a hívás kapcsolása előtt kerüljön sor;

….

d) tájékoztassák az előfizetőket arról, hogy az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv 12. cikkének rendelkezései értelmében jogukban áll eldönteni, hogy személyes adataikat meg kívánják-e jelentetni telefonkönyvben vagy sem, és ha igen, milyen jellegű adatok szerepeljenek ; és”

– 76. módosítás

A módosítás kapcsolódik a 20. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében (67. módosítás) és a 20. cikk (6) bekezdésében (71. módosítás) foglalt új kompromisszumos javaslatokhoz. Nem tesz említést azonban az elektronikus kereskedelemről szóló 2000/31/EK irányelvről, amelyet a szövegben meg kell tartani. A bizottsági módosítás így ezt most visszahelyezi a 76. módosítás a) pontjába. A szövegnek emellett konkretizálnia kell, hogy a szerzői és kapcsolódó jogok megsértésének „jogi” következményeire utal, szemben más, például gazdasági következményekkel, amelyekre nem vonatkozik. Végül pedig a „mások jogait és szabadságjogait” megfogalmazás túl homályos, illetve tág értelmezésre ad teret, így törlendő.

A módosító jogi aktus 1. cikkének 12. pontja; a 2002/22/EK irányelv 21. cikkének (4a) bekezdése (új):

„A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok kötelezzék a (4) bekezdésben említett vállalkozásokat, hogy a közérdekű tájékoztatást adott esetben eljuttassák meglévő és új előfizetőikhez. Az ilyen tájékoztatást a megfelelő hatóságok szabványosított formátumban biztosítják, és azok – többek között – a következő kérdésekre vonatkoznak:

a) az elektronikus kereskedelemről szóló 2000/31/EK irányelv sérelme nélkül az elektronikus hírközlési szolgáltatások leggyakoribb alkalmazása jogellenes tevékenységben való részvétel vagy ártalmas tartalom terjesztése céljából, különösen ha ez sérti mások jogait és szabadságjogait, ideértve a szerzői jogot és szomszédos jogokat, valamint e tettek jogi következményei; és

b) az elektronikus hírközlési szolgáltatások használata során a személyes biztonságot, a magánéletet és a személyes adatokat fenyegető kockázatokkal szemben rendelkezésére álló eszközök.

A vállalkozások e kötelezettségek teljesítése kapcsán felmerülő jelentős többletköltségeit az illetékes nemzeti szabályozó hatóságok megtérítik.”

– 82. módosítás

A módosítás egyértelműsíti, hogy a rendelkezésre bocsátás kötelezettsége a megvalósíthatóság határáig terjed.

A módosító jogi aktus 1. cikkének 14. pontja; a 2002/22/EK irányelv 23. cikke:

„A tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy a nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatások katasztrofális hálózati hiba vagy vis maior esetében is a lehetséges legnagyobb lehető legteljesebb mértékben rendelkezésre álljanak. A tagállamok biztosítják, hogy a nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatásokat nyújtó vállalkozások minden szükséges intézkedést megtegyenek annak biztosítására, hogy a segélyhívó szolgálatok az EU területéről bárhonnan zavartalanul elérhetők legyenek.”

– 85. módosítás

A rendelkezés hatályának kiterjesztése az összes elektronikus hírközlési szolgáltatásra, valamint a költségalapra való utalás nem fogadható el. A tisztességes, tárgyilagos, megkülönböztetéstől mentes és átlátható feltételekre való hivatkozás a 2002/19/EK hozzáférési irányelv 5. cikkében foglalt idevágó rendelkezések szellemében módosul.

A módosító jogi aktus 1. cikke 15. pontjának b) alpontja; a 2002/22/EK irányelv 25. cikkének (3) bekezdése:

„A tagállamok biztosítják, hogy egy elektronikus hírközlési szolgáltatást a nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatást igénybe vevő minden végfelhasználó hozzáférjen a tudakozói szolgáltatásokhoz. valamint hogy A nemzeti szabályozó hatóságok a 2002/19/EK irányelv (hozzáférési irányelv) 5. cikke alapján feltételeket szabhatnak és követelményeket támaszthatnak az ezen szolgáltatások végfelhasználói hozzáférését a tudakozói szolgáltatások tekintetében szabályozó vállalkozások vonatkozásában. A feltételek és követelmények az ilyen szolgáltatásokhoz való hozzáférést ellenőrző üzemeltetők a szolgáltatásokhoz való hozzáférést tisztességes, költségalapú, tárgyilagosak, arányosak, megkülönböztetéstől mentesek és átláthatóak lesznek feltételek mellett biztosítják .”

– 86. módosítás

A módosítás egyértelműsíti, hogy a rendelkezés a hanghívásokra és az SMS-üzenetekre egyaránt vonatkozik. A módosítás záró része a módosító javaslat (22) preambulumbekezdésének első mondatába került át (lásd a fenti 22. módosítást).

A módosító jogi aktus 1. cikke 15. pontjának ba) alpontja (új); a 2002/22/EK irányelv 25. cikkének (4) bekezdése:

„A tagállamok nem tarthatnak fenn olyan szabályozási korlátozást, amely az egyik tagállam végfelhasználóját meggátolná abban, hogy közvetlenül, hanghívás vagy SMS révén hozzáférjen a másik tagállam tudakozószolgálatához , valamint a 28. cikk értelmében intézkedéseket hoznak az ilyen hozzáférés biztosítására .”

– 87. módosítás

A módosítás egyértelművé teszi, hogy a különböző feleknek (nemzeti szabályozó hatóságoknak, sürgősségi szolgálatoknak, elektronikus hírközlési szolgáltatóknak) együtt kell működniük a segélyhívó szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása érdekében. A szöveg azonban módosításra szorul, mivel a „megbízható” kifejezés értelmezése nem egyértelmű (fennáll annak a veszélye, hogy a szolgáltatók arra hivatkoznának, hogy szolgáltatásaik „nem elég megbízhatóak” annak érdekében, hogy ne kelljen segélyhívó szolgáltatásokat biztosítaniuk). Ezen túlmenően „nemzetközi” hívásokat említeni szükségtelen és félrevezető, hiszen külföldről a segélyhívószámok nem hívhatók.

A módosító jogi aktus 1. cikkének 16. pontja; a 2002/22/EK irányelv 26. cikkének (2) bekezdése:

„A tagállamok a nemzeti szabályozó hatóságokkal, a vészhelyzeti szolgálatokkal és a szolgáltatókkal együttműködve biztosítják, hogy a belföldi vagy nemzetközi telefonszámozási tervben szereplő számhoz on vagy számokhoz on keresztül belföldi és/vagy nemzetközi hívások kezdeményezésével hozzáférést biztosító kapcsolatos elektronikus hírközlési vállalkozások megbízható hozzáférést biztosítanak a segélyhívó szolgáltatásokhoz.”

– 91. módosítás

A módosítás pontosítja az eredeti javaslat megfogalmazását. A Bizottság azonban nem tudja elfogadni a tagállamok éves jelentéstételi kötelezettségére vonatkozó szövegrész törlését.

A módosító jogi aktus 1. cikkének 16. pontja; a 2002/22/EK irányelv 26. cikkének (6) bekezdése:

„A tagállamok biztosítják, hogy az EU összes lakosa – különösen a kifejezetten a tagállamokban utazó személyeknek szánt kezdeményezéseken keresztül – megfelelő tájékoztatást kapjon a „112” egységes európai segélyhívószám létezéséről és használatáról, a belföldön használatos segélyhívószámokról szóló információ mellett . A tagállamok évente jelentésben számolnak be a Bizottságnak és a Testületnek az e tekintetben megtett intézkedésekről.”

– 93. módosítás

A módosítással az ETNS jövőbeni irányításának hatásköre átkerül egy, a Bizottság által kinevezett szervezetre. A javaslat a szöveg némi átdolgozását tartalmazza, mely révén a Bizottság rögzítheti az ETNS irányítására kijelölt jogalany tevékenységét szabályozó végrehajtási szabályokat.

A módosító jogi aktus 1. cikkének 16. pontja; a 2002/22/EK irányelv 27. cikkének (2) bekezdése:

„Azok a tagállamok, amelyek számára az ITU kiosztotta a „3883” nemzetközi kódot osztotta ki , az igazgatási feladatok kizárólagos ellátásával – beleértve a számok kiosztását és az európai telefonszámozási tartomány előmozdítását is – megbíznak egy, a közösségi jog alapján létrehozott és a Közösségen belül létrehozott és a Bizottság által kijelölt jogalanyt nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes kiválasztási eljárás alapján kijelölt szervezetet vagy [xxx]-et . A Bizottság rögzíti a szükséges végrehajtási szabályokat.”

– 99. módosítás

A módosítás kiegészítő eszközt foglal magában (a bevételek visszatartását) a csalás vagy a visszaélések elleni hathatós küzdelem érdekében. Kisebb szövegmódosítás javasolt.

A módosító jogi aktus 1. cikkének 16. pontja; a 2002/22/EK irányelv 28. cikke (1) bekezdésének második albekezdése:

„A nemzeti szabályozó hatóságoknak eseti alapon meg kell tudniuk gátolni a számokhoz, illetve a szolgáltatásokhoz való hozzáférést, amennyiben ezt csalás vagy rendeltetésellenes felhasználás indokolttá teszi, és biztosítaniuk kell, hogy ilyen esetekben – beleértve a folyamatban lévő nyomozásokat is – az elektronikus hírközlési szolgáltatók visszatart has sák az érintett kapcsolási vagy más szolgáltatásokból származó bevételeket .”

– 103. módosítás

A módosítás a „közvetítői lecsapás” (slamming) ellen jelent védelmet, amely visszaélés súlyos probléma számos tagállamban. A számhordozhatóság tekintetében megszabott egynapos határidő explicit meghosszabbítása azonban nem fogadható el. A mondatok sorrendje ezért megváltozott.

A módosító jogi aktus 1. cikkének 18. pontja; a 2002/22/EK irányelv 30. cikkének (4) bekezdése:

„A számok átvitelét és ezt követő aktiválását a lehető legrövidebb időn belül, az előfizető eredeti kérelmétől számítva legkésőbb egy munkanapon belül el kell végezni. A nemzeti szabályozó hatóságoknak jogukban áll az üzemeltetők ellen megfelelő szankciókat alkalmazni, ideértve az előfizetők kárpótlására vonatkozó kötelezettséget is, amennyiben az üzemeltető miatt vagy az üzemeltető részéről a számok átvitelével kapcsolatban késedelem vagy visszaélés tapasztalható. A nemzeti szabályozó hatóságok meghosszabbíthatják az egynapos időszakot, és adott esetben megfelelő intézkedéseket tehetnek írhatnak elő az előfizetők akarata ellenére történő váltás megakadályozása érdekében. A nemzeti szabályozó hatóságok az üzemeltetők ellen megfelelő szankciókat alkalmazhatnak, ideértve a fogyasztók kárpótlására vonatkozó kötelezettséget, amennyiben az üzemeltető miatt vagy az üzemeltető részéről a számok átvitelével kapcsolatban késedelem vagy visszaélés tapasztalható.”

– 105. módosítás

A módosítás a 24 hónapos időtartamú szerződésekről rendelkezik. Ha azonban a követelmények értelmében a szolgáltatóknak minden szolgáltatás- és berendezéstípus esetében 12 hónapra szóló szerződést is fel kellene ajánlania, csökkenne az innovatív piaci kínálat és a szolgáltatók üzleti szabadsága.

A módosító jogi aktus 1. cikkének 18. pontja; a 2002/22/EK irányelv 30. cikkének (5a) bekezdése (új):

„A tagállamok biztosítják, hogy a felhasználók és az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások közötti szerződések időtartama ne legyen hosszabb 24 hónapnál. Azt is biztosítják, hogy a vállalkozások valamennyi szolgáltatás- és berendezéstípus esetében garantálják a felhasználók számára azt a lehetőség, hogy legfeljebb 12 hónapra szóló szerződést írjanak alá. ”

– 106. módosítás

A módosítás elismeri annak tényét, hogy bizonyos aktuális kérdésekben a nemzeti szabályozó hatóságokon kívül más nemzeti testület is illetékes lehet, ami hasznos kiegészítés. Szükséges ugyanakkor megőrizni a szövegben a „feltételekre” való hivatkozást.

A módosító jogi aktus 1. cikkének 18. pontja; a 2002/22/EK irányelv 30. cikkének (6) bekezdése:

„Bármely minimális szerződéses időtartam sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy a szerződések felmondására vonatkozó feltételek és eljárások ne tartsák vissza a fogyasztókat a szolgáltatóváltástól.”

– 109. módosítás

A módosítás célja – azaz egyenértékű hozzáférés biztosítása a fogyatékkal élő felhasználók részére – megalapozott. Olyan megfogalmazásra van szükség azonban, amely a gazdasági megvalósíthatósági szempontok érvényesítésének és a nemzeti szabályozó hatóságok proaktív közreműködésének is teret enged. Az Európai Parlament módosítása ennek megfelelően változott.

A módosító jogi aktus 1. cikkének 19a) pontja (új); a 2002/22/EK irányelv 31a. cikke (új):

„Egyenértékű hozzáférés és választék biztosítása a fogyatékkal élő vég felhasználók részére

A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok megfelelő követelményeket írhassanak elő a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások számára annak biztosítása érdekében, hogy a fogyatékkal élő végfelhasználók fenntartható és átfogó alapon :

a) a végfelhasználók többsége számára elérhető szolgáltatásokkal egyenértékű elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz férjenek hozzá; és

b) a vállalkozások és szolgáltatások hasonló köréből választhassanak, mint a végfelhasználók többsége.”

– 122. módosítás

A részletes technikai javaslatok változatlanok maradnak ami a jelen rendelkezés tárgyát, azaz a személyes adatok biztonságát illeti. A nemzeti szabályozó hatóságok ellenőrzési hatásköre hozzájárulhat az adatvédelmi és -biztonsági rendelkezések végrehajtásának javításához.

A módosító jogi aktus 2. cikke 3. pontjának aa) alpontja (új); a 2002/58/EK irányelv 4. cikkének (1a) és (1b) bekezdése (új):

„aa) a szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki:

»(1a) „A 95/46/EK irányelv rendelkezéseinek és a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása, illetve a nyilvános hírközlő hálózatok szolgáltatása keretében előállított vagy feldolgozott adatok megőrzéséről szóló, 2006. március 15-i 2006/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1 sérelme nélkül, ezek az intézkedések legalább a következőket foglalják magukban:

– megfelelő technikai és szervezeti intézkedések annak biztosítása érdekében, hogy a személyes adatokhoz engedélyezett jogi célból csak az arra jogosult személyek férjenek hozzá, valamint a tárolt vagy továbbított személyes adatok védelme érdekében a véletlen vagy jogellenes megsemmisítés, véletlen elvesztés vagy módosítás, jogosulatlan vagy jogellenes tárolás, feldolgozás, hozzáférés vagy nyilvánosságra hozatal ellen;

– a tárolt vagy továbbított személyes adatok védelme a véletlen vagy jogellenes megsemmisítés, véletlen elvesztés vagy módosítás, jogosulatlan vagy jogellenes tárolás, feldolgozás, hozzáférés vagy nyilvánosságra hozatal ellen; és

– megfelelő technikai és szervezeti intézkedések a hálózat és a szolgáltatások védelme érdekében és a véletlen, jogellenes vagy jogosulatlan használat, a működés vagy rendelkezésre állás megzavarása vagy akadályozása ellen;

– a személyes adatok feldolgozásának biztonságára vonatkozó politika megvalósítása ;

– az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtója által fenntartott rendszerek ésszerűen előre látható sebezhető pontjainak azonosítására és elemzésére szolgáló folyamat, amely magában foglalja a biztonság megsértésének rendszeres ellenőrzését ; és

– a negyedik francia bekezdésben leírt folyamat során feltárt sebezhető pontok elleni megelőző, javító és enyhítő intézkedések meghozatalának folyamata, valamint az esetlegesen a biztonság megsértéséhez vezető, biztonságot érintő események elleni megelőző, javító és enyhítő intézkedések meghozatalának folyamata .

(1b) A nemzeti szabályozó hatóságok jogosultak a nyilvánosan hozzáférhető elektronikus hírközlési szolgáltatók és az információs társadalommal kapcsolatos szolgáltatók intézkedéseit ellenőrizni, valamint ajánlásokat kiadni a legjobb gyakorlatokról és az ezen intézkedések által elérendő biztonsági szinttel kapcsolatbanos teljesítménymutatókról.”

__________

1 HL L 105., 2006.4.13., 54. o.”

– 127. módosítás

A műszaki végrehajtási intézkedésekhez kapcsolódó komitológiai eljárást fenn kell tartani annak érdekében, hogy a személyes adatok biztonságát érintő, ezen belül az adatvédelmi jogsértésekkel kapcsolatos értesítésre vonatkozó intézkedések végrehajtása egységes és következetes legyen. Az érintettek körében végzett széles körű konzultáció hozzájárulhat ezen intézkedések minőségi javításához és elfogadásához.

A módosító jogi aktus 2. cikke 3. pontjának b) alpontja; a 2002/58/EK irányelv 4. cikkének (4) bekezdése:

„Az (1)–(3d) (1), (2), (3), (3a), (3b) és (3c) bekezdésben említett intézkedések következetes végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottság az európai adatvédelmi biztossal, a 95/46/EK irányelv 29. cikke alapján létrehozott, az egyéneknek a személyes adatok feldolgozása tekintetében való védelmével foglalkozó munkacsoporttal, az érintett érdekelt felekkel és az ENISA-val folytatott konzultációt követően műszaki végrehajtási intézkedéseket fogadhat el javasol többek között az (1a) bekezdésben előírt intézkedésekre és a (3a) és –(3 b d) bekezdésben említett tájékoztatási és értesítési követelményekre alkalmazandó körülményekre, formátumra és eljárásokra vonatkozóan.

A Bizottság bevonja az összes érdekelt felet, különösen annak érdekében, hogy tájékozódjon az irányelv végrehajtását javító, rendelkezésre álló legjobb gazdasági és műszaki megoldásokról.”

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek – annak kiegészítésével történő – módosítására irányuló intézkedéseket a 14a. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási eljárással összhangban kell elfogadni. Rendkívül sürgős esetekben a Bizottság alkalmazhatja a 14a. cikk (3) bekezdésében előírt sürgősségi eljárást.

– 131. módosítás

A módosítás egyértelműsíti, hogy az „elektronikus üzenetküldésnek” a 2. cikk h) pontjában részletezett fogalma az MMS-üzenetküldést és a hasonló technológiákat is magában foglalja.

Új preambulumbekezdés:

„Az előfizetők magánélethez való jogát közvetlen üzletszerzési célú, kéretlen információkkal sértő elektronikus levelezés elleni védelem kiterjed az SMS, MMS-üzenetküldésre és más, hasonló technológiákra is.”

– 132. módosítás

A szöveg javasolt átdolgozása megkönnyíti az értelmezést, egyben megőrzi a módosítás eredeti szándékát, azaz rendelkezik az „adathalászat” célú üzenetekről (legalábbis az irányelv hatálya alá tartozó, kereskedelmi jellegű üzenetekről).

A módosító jogi aktus 2. cikkének 4d) pontja (új); a 2002/58/EK irányelv 13. cikkének (4) bekezdése:

4d) A 13. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Minden esetben tilos az olyan, közvetlen üzletszerzési célú elektronikus levelezés folytatása, amely elrejti annak a feladónak a személyazonosságát, akinek a nevében a tájékoztatás történik , vagy a 2000/31/EK irányelv 6. cikkébe ütközik, vagy rosszindulatú vagy megtévesztő szándékú oldalakra mutató hivatkozásokat tartalmaz , amely nem tartalmaz olyan érvényes címet, amelyre a címzett elküldhetné az ilyen tájékoztatás további küldésének megtiltására vonatkozó kérését, illetve amely a 2000/31/EK irányelv 6. cikkének rendelkezéseibe ütköző weboldalak látogatására készteti a címzettet .”

– 135. módosítás

A módosítás a technológiai semlegesség elvének jelentőségét kívánja aláhúzni, de ezt célszerűbb lenne külön preambulumbekezdésben megtenni.

A módosító jogi aktus 2. cikkének 5b) pontja (új); a 2002/58/EK irányelv 14. cikkének (3) bekezdése:

„Szükség esetén intézkedések fogadhatók el annak biztosítására, hogy a végberendezések konstrukciója olyan legyen, amely az 1999/5/EK irányelvvel, valamint az információtechnológia és a távközlés terén történő szabványosításról szóló, 1986. december 22-i 87/95/EGK tanácsi határozattal összhangban összeegyeztethető a felhasználóknak a személyes adataik védelmére és felhasználása ellenőrzésére vonatkozó jogával. Az ilyen intézkedések tiszteletben tartják a technológiasemlegesség elvét.”

Új preambulumbekezdés:

„Amennyiben az 1999/5/EK irányelv vagy a 87/95/EGK tanácsi határozat értelmében intézkedések elfogadására kerül sor a végberendezéseknek a személyes adatok és a magánélet védelmét biztosító kialakítását illetően, ezeknek az intézkedéseknek a lehető legteljesebb mértékben figyelembe kell venniük a technológiai semlegesség elvét.”

– 136. módosítás

A javasolt értesítési kötelezettség érdemi kiegészítés az átláthatóság növelése irányában. A megfogalmazást azonban a 95/46/EK irányelv szövegéhez kell igazítani, amely 28. cikkében meghatározza a felügyeleti hatóság fogalmát. Ezen túlmenően az információs társadalommal kapcsolatos szolgáltatókra való hivatkozás túllép az elektronikus hírközlésre vonatkozó keretszabályozás jelenlegi hatályán, így törlendő.

A módosító jogi aktus 2. cikkének 6a) pontja (új); a 2002/58/EK irányelv 15. cikkének (1b) bekezdése (új):

„(6a) A 15. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(1b) A nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatást és az információs társadalom szolgáltatásait nyújtóknak indokolatlan késedelem nélkül értesíteniük kell a független adatvédelmi hatóságokat a 95/46/EK irányelv 28. cikke értelmében létrehozott felügyeleti hatóságot valamennyi, a személyes adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó, az (1) bekezdéssel összhangban benyújtott igényről, ideértve az igényekkel kapcsolatos jogi indoklást és az alkalmazott jogi eljárást; az érintett felügyeleti független adatvédelmi hatóság értesíti a megfelelő igazságügyi hatóságokat azokról az esetekről, amelyekkel kapcsolatban úgy ítéli meg, hogy nem tettek eleget a nemzeti jog vonatkozó rendelkezéseinek.”

– 138. módosítás

A szóban forgó rendelkezések olyan adatvédelmi kérdéseket érintenek, amelyek határokon átívelő jellegűek (többek között a nemzeti adatvédelmi törvények végrehajtásával összefüggésben), és amelyek bizonyos esetekben nem tartoznak az ENISA jelenlegi ható- és feladatkörébe. A hivatkozás ennek megfelelően módosításra szorul. A 29. cikk alapján létrehozott munkacsoportra való hivatkozást a meglévő 15. cikk (3) bekezdésének megfelelően kell megfogalmazni.

A módosító jogi aktus 2. cikkének 7. pontja; a 2002/58/EK irányelv 15a. cikke (4) bekezdésének első albekezdése:

„Az ezen irányelv értelmében elfogadott nemzeti jogszabályok végrehajtása során a hatékony, határokon átnyúló együttműködés biztosítása, valamint a határokon átnyúló adatáramlást is magában foglaló szolgáltatásnyújtásra vonatkozó harmonizált feltételek megteremtése érdekében a Bizottság – az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökséggel, a 95/46/EK irányelv 29. cikke alapján létrehozott, az egyéneknek a személyes adatok feldolgozása tekintetében való védelmével foglalkozó munkacsoporttal (29. cikk szerinti adatvédelmi munkacsoport) munkacsoporttal és , a megfelelő szabályozási hatóságokkal, illetve adott esetben az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökséggel folytatott konzultációt követően – műszaki végrehajtási intézkedéseket fogadhat el.”

– 139. és 186/rev módosítás

A módosított elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv végrehajtásáról szóló jelentés benyújtási határidejét úgy kell megállapítani, hogy mód nyíljon a szükséges adatok összegyűjtésére, illetve a határidőnek illeszkednie kell a keretszabályozás egyéb felülvizsgálati záradékaihoz (azaz a 3 éves időtartamhoz). Az „ezen irányelvben nem szabályozott felhasználás”-ra vonatkozó jelentéstételi kötelezettség nem megfelelő. A 29. cikk szerinti adatvédelmi munkacsoportra és az EDPS-re való utalás elfogadható. A Lisszaboni Szerződésre való hivatkozásnak azonban itt nincs helye. Jóllehet a Bizottság a Parlament által javasoltaknak megfelelően kész felvállalni az IP-címekkel kapcsolatos munkát, nem tűnik helyénvalónak ezt lényegi irányelv-rendelkezésben taglalni.

A módosító jogi aktus 2. cikkének 7a) pontja (új); a 2002/58/EK irányelv 18. cikke:

„(7a) A 18. cikk helyébe a következő szöveg lép:

»18. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság az európai adatvédelmi biztossal és a 29. cikk alapján létrehozott a 95/46/EK irányelv 29. cikke alapján létrehozott, az egyéneknek a személyes adatok feldolgozása tekintetében való védelmével foglalkozó munkacsoporttal folytatott konzultációt követően, legkésőbb [a módosító jogi aktus végrehajtásának határideje] ...+- -ig napjától számított három éven belül jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé ennek a 2002/58/EK irányelvnek az alkalmazásáról, valamint a gazdasági szereplőkre és a fogyasztókra gyakorolt hatásáról, különösen a nem kívánt tájékoztatásról, és az adatbiztonság megsértésére vonatkozó értesítésekről szóló rendelkezések , valamint a személyes adatok harmadik felek – köz- vagy magánintézmények – általi, ezen irányelvben nem szabályozott felhasználása tekintetében, figyelembe véve a nemzetközi környezetet. E célból a Bizottság tájékoztatást kérhet a tagállamoktól, amelyet indokolatlan késedelem nélkül meg kell adni. A Bizottság – figyelembe véve a jelentés következtetéseit, az ágazatban bekövetkezett változásokat, az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló Lisszaboni Szerződést 1 , különösen az adatvédelmi ügyekkel kapcsolatos, a 16. cikkben meghatározott új hatásköröket, valamint minden egyéb javaslatot, amelyet ezen irányelv eredményességének növelése érdekében szükségesnek tart – javaslatokat tehet ennek az irányelvnek a módosítására.

Az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelvet, az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló 2002/58/EK irányelvet és a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló 2006/2004/EK rendeletet módosító 2008/.../EK irányelv hatálybalépésétől számított két éven belül a Bizottság az EDPS-el, a 29. cikk alapján létrehozott munkacsoporttal és az ipar képviselete érdekében más érintettekkel folytatott konzultációt követően egy alapos vizsgálaton nyugvó jelentést nyújt be az Európai Parlament, a Tanács, és a Gazdasági és Szociális Bizottság számára, mely ajánlásokat tartalmaz az IP címek standard használatával, illetve gyűjtésük és feldolgozásuk tekintetében és az elektronikus hírközlési adatvédelmi és a fogyasztóvédelmi irányelvek alkalmazásával kapcsolatban. "

__________

+ Ezen irányelv hatálybalépésétől számított két éven belül .

1 HL C 306., 2007.12.17., 1. o.

– 165. módosítás

A Bizottság kisebb nyelvi változtatásokkal elfogadja a módosítás szövegét. Emellett egyértelműsíti, hogy a rendelkezés a díjszabásra vonatkozó információkat érinti.

A módosító jogi aktus 1. cikkének 12. pontja; a 2002/22/EK irányelv 21. cikkének (3) bekezdése:

„A nemzeti szabályozó hatóságok ösztönzik, hogy a végfelhasználók és a fogyasztók – interaktív útmutatók vagy hasonló technikák révén – összehasonlítható információkhoz juthassanak az alternatív használati minták költségeinek értékeléséhez. A tagállamok biztosítják, hogy – amennyiben ilyen útmutatók vagy hasonló technikák ingyen vagy méltányos áron nem állnak rendelkezésre a piacon – a nemzeti szabályozó hatóságok maguk, vagy harmadik fél bevonása révén ingyen vagy méltányos áron bocsássák rendelkezésre azokat az ilyen útmutatókat, illetőleg technikákat ingyen vagy méltányos áron rendelkezésre bocsássák. Ilyen interaktív útmutatók vagy hasonló technikák értékesítése vagy rendelkezésre bocsátása céljából harmadik felek díjmentesen használhatják az elektronikus hírközlő hálózatokat szolgáltató és/vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások által közzétett díjszabási információkat.”

– 180. módosítás

Érzékeny jellegükre való tekintettel a forgalomra vonatkozó adatok az irányelv kiemelt védelmét élvezik. A preambulumbekezdés egyértelműsíti, hogy amennyiben a biztonsági termékek és szolgáltatások biztosítása azt megkívánja, a forgalmi adatok feldolgozása megengedhető, feltéve hogy az felelős módon és a hatályos adatvédelmi rendelkezéseknek megfelelően történik.

(26b) preambulumbekezdés (új):

„ A forgalmi adatoknak a hálózati és információs biztonságáról való gondoskodás , ezen belül a tárolt vagy továbbított adatok hozzáférhetőségének, hitelességének, integritásának és bizalmasságának biztosítása céljából történő feldolgozása normál feltételek mellett az adatkezelőként eljáró adatvédelmi szolgáltatónak a 95/46/EK irányelv 7. cikkének f) pontja szerinti jogos érdekeit képviseli . , Ezen érdekek kiterjedhetnek többek között az elektronikus hírközlési hálózatokhoz való jogosulatlan hozzáférés, a kártékony kódterjesztés vagy a szolgáltatásfelfüggesztő támadások megakadályozására feldolgozza az ilyen adatokat az engedély nélküli hozzáférés és a rosszindulatú kódmegosztás megelőzése, és a számítógépeknek és az elektronikus kommunikációs rendszereknek okozott károk megállítása végett . Az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) rendszeresen tanulmányokat tesz közzé a jelen irányelv 6. cikke szerinti adatfeldolgozási típusok bemutatása céljából.”

– 181. módosítás

A módosítás új jogalapot teremt a biztonsági célú forgalmiadat-feldolgozásnak. Figyelembe véve a forgalmi adatok érzékeny természetét, megfelelő védelmi eszközöket kell érvényesíteni a feldolgozási tevékenységek során, a rendelkezés hatályát pedig összhangba kell állítani az irányelv és az elektronikus hírközlést szabályozó keretszabályozás egészének hatályával.

A módosító jogi aktus 2. cikkének 4b) pontja (új); a 2002/58/EK irányelv 6. cikkének (6a) bekezdése (új):

„(4b) A 6. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

»(6a) A 95/46/EK 7. cikke és a jelen irányelv 5. cikkén kívül egyéb rendelkezések teljesítését nem érintve, a forgalmi adatok feldolgozhatóak a hálózati és információs biztonságról való gondoskodás érdekében az adatkezelő jogos érdekéből – amint azt a Tanács és a Parlament az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség létrehozásáról 2004. március 10-i 460/2004/EK rendeletének* 4. cikk c) pontja meghatározza – közcélú elektronikus kommunikációs szolgáltatásra, közcélú vagy magán elektronikus kommunikációs hálózatra, információs társadalmi szolgáltatásra vagy ahhoz kapcsolódó terminál- és elektronikus kommunikációs berendezésekre vonatkozó technikai rendelkezések végrehajtása céljából, kivéve amennyiben az ilyen érdekeket felülírják az érintett alapvető jogaihoz és szabadságaihoz fűződő érdekek. Az ilyen feldolgozás szigorúan a biztonsági tevékenység céljai szempontjából szükséges teendőkre korlátozódik kell korlátozódnia.

_________

* HL L 77., 2004.3.13., 1. o.«”

– 183. módosítás

A módosítás hasznos példákat hoz azokra a helyzetekre, amelyekben a potenciális károk elkerülése érdekében létfontosságú haladéktalanul értesíteni az adatvédelmi jogsértés alanyait.

(29) preambulumbekezdés:

„A biztonság valamely előfizető vagy egyén személyes adatainak elveszítését vagy veszélyeztetését eredményező megsértése – ha nem foglalkoznak vele megfelelően és időben – jelentős veszteséget okozhat a felhasználónak, érheti például üzleti veszteség vagy társadalmi hátrány, illetve visszaélhetnek személyi azonosítójával. Ezért az érintett szolgáltatónak a biztonság minden megsértéséről haladéktalanul értesítenie kell a nemzeti szabályozó hatóságot vagy más hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságot a biztonsági eseményben érintett előfizetőt, hogy meg lehessen tenni a szükséges óvintézkedéseket. A hatáskörrel rendelkező hatóság meghatározza a sérelem súlyosságát, és előírja az érintett szolgáltatók számára, hogy az érintett személyeket indokolatlan késedelem nélkül megfelelően értesítsék. Továbbá Különösen pedig amennyiben a fogyasztói jogok és érdekek azonnali és közvetlen veszélyben forognak (ilyen például az e-mailek tartalmához való engedély nélküli hozzáférés, illetve a hitelkártya nyilvántartásokhoz való hozzáférés, stb.), létfontosságú, hogy az érintett szolgáltatók a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságokon túl azonnal és haladéktalanul közvetlenül értesítsék az érintett fogyasztókat. Végül, a A szolgáltatók továbbá évente évente egy alkalommal értesítik a fogyasztókat az előző 12 hónapos időszak alatt az adott időszakban bekövetkezett, a jelen irányelv szerinti valamennyi adatvédelmi jogsértésről is. A nemzeti hatóságoknak és a felhasználóknak szóló értesítésnek tartalmaznia kell a szolgáltató által a biztonsági probléma orvoslása érdekében megtett intézkedésekről való tájékoztatást, valamint az érintett felhasználók védelméről szóló ajánlásokat.”

– 185. módosítás

A preambulumbekezdés az IP-címek jogállása tárgyában az érintett érdekelt felek bevonásával az elmúlt hónapokban Európában folytatott széles körű vitához kapcsolódik. Jóllehet a Bizottság kész felvállalni az IP-címekkel kapcsolatos munkát, nem tűnik helyénvalónak erre irányelvben tenni kifejezett utalást.

(27a) preambulumbekezdés (új):

„Az IP-címek nélkülözhetetlenek az internet működéséhez. Ezek olyan egyedi azonosítószámok, amelyeket számítógépes hálózat csomópontjai ( például számítógépek vagy intelligens mobiltelefonok ) között internetprotokoll használatával adatcserét bonyolító eszközökhöz rendeltek szám segítségével azonosítják a hálózatban résztvevő készülékeket . A gyakorlatban egy adott eszköz felhasználójának azonosítására is módot nyújthatnak. Tekintettel az IP-címek felhasználásának különböző helyzeteire, valamint a hozzájuk kapcsolódó, gyorsan fejlődő technológiákra (köztük például az IPv6 terjedésére) , kérdések merültek fel a tekintetben, hogy bizonyos esetekben azok nem használhatóak-e fel kezelhetők-e személyes adatként . Az IP-címek felhasználásában bekövetkező változásokat szigorúan figyelemmel kell kísérni, Ezért a Bizottságnak tanulmányt kellene készítenie az IP címekkel és felhasználásukkal kapcsolatban, figyelembe véve többek között a 95/46/EK irányelv 29. cikke alapján létrehozott, az egyéneknek a személyes adatok feldolgozása tekintetében való védelmével foglalkozó munkacsoport által végzett munka következtetéseit, és adott esetben i lletve meg kellene tennie a megfelelő esetleges javaslataitokat tenni .”

- 187/rev és 184. módosítás

A módosítás alternatív megoldást javasol a személyes adatokkal való visszaélésből fakadó jogsértések bejelentési kötelezettségére, figyelembe véve az „értesítési fásultság” (azaz kisebb súlyú biztonsági eseményeknél vagy megfelelő technológiai intézkedések meglétekor az értesítés elkerülésének igénye) esetleges kialakulásával kapcsolatos aggályokat, ugyanakkor biztosítva a végrehajtási intézkedések közösségi szintű összehangoltságát.

A módosító jogi aktus 2. cikke 3. pontjának b) alpontja; a 2002/58/EK irányelv 4. cikkének (3) bekezdése:

„(3) Személyes adatokkal való visszaélés biztonság olyan megsértése esetén, amely a Közösségben nyilvánosan elérhető hírközlési szolgáltatások nyújtásával összefüggésben továbbított, tárolt vagy más módon feldolgozott személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elveszítését, módosítását, jogosulatlan felfedését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi, a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatónak vagy bármely, az interneten működő és a fogyasztóknak szolgáltatást nyújtó vállalkozásnak, amely az adatkezelő és az információs társadalommal kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató, a biztonság megsértéséről haladéktalanul értesítenie kell a nemzeti szabályozó hatóságot vagy az adott tagállam egyéni szabályozása szerinti illetékes hatóságot , valamint az érintett előfizetőt vagy egyént a lenti 3a. és 3b. bekezdésben foglaltaknak megfelelően. Az érintett előfizetőhöz vagy egyénhez illetékes hatósághoz intézett értesítésnek legalább a biztonság megsértésének jellegét és a bővebb tájékoztatást nyújtó kapcsolattartók elérhetőségeit tartalmaznia kell, és intézkedéseket kell ajánlania a személyes adatokkal való visszaélés esetleges negatív hatásainak mérséklésére. Az illetékes hatósághoz intézett értesítés ezen túlmenően leírja a személyes adatokkal való visszaélés biztonság megsértésének következményeit és az annak orvoslására a szolgáltató által javasolt vagy az általa megtett intézkedéseket.

(3a) Az érintett előfizetőt vagy egyént nem kötelező értesíteni a személyes adatokkal való visszaélés tényéről abban az esetben, ha a A nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltató nak vagy bármely, az interneten működő és a fogyasztóknak szolgáltatást nyújtó vállalkozásnak, amely az adatkezelő és az információs társadalommal kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató, előzetesen értesíteniük kell felhasználóikat, annak érdekében, hogy elkerülhető legyen kielégítő indokolással szolgált a hatáskörrel rendelkező hatóságnak arra nézve, hogy a személyes adatokkal való visszaélés következtében minden valószínűség szerint nem csorbulhatnak a fogyasztói jogok és érdekek közvetlen veszélyeztetése .

(3b) Nem kell az érintett előfizetőt vagy a felhasználót értesíteni a személyes adataival való visszaélésről biztonság megsértéséről, ha a szolgáltatásnyújtó a hatáskörrel rendelkező hatóságnak kielégítően igazolni tudja , hogy végrehajtotta a megfelelő technikai védelmi intézkedéseket, illetve, hogy ezen intézkedéseket alkalmazták a biztonság sérelmével érintett adatok tekintetében. Az ilyen technikai védelmi intézkedések értelme zhete tlenné teszik az adatokat az olyan személyek számára, akik nem jogosultak az azokhoz való hozzáférésre.

(3c) A tagállamok felelőssége gondoskodni arról, hogy az illetékes nemzeti hatóságok részletes szabályokat tudjanak felállítani és szükség esetén utasításokat adni arra vonatkozóan, hogy mely körülmények fennállása esetén köteles a nyilvánosan hozzáférhető elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtója a személyes adatokkal való visszaélésről értesítést adni a (3a) és a (3b) bekezdések alapján, valamint hogy mi az értesítés módja és formátuma. Az illetékes nemzeti szabályozó hatóságok ezenkívül felügyelik, hogy a vállalatok eleget tettek-e az e cikkben meghatározott értesítési kötelezettségeiknek, a kötelezettség elmulasztása esetén pedig megfelelő szankciókat és korrekciós intézkedéseket alkalmaznak, beleértve adott esetben a nyilvánosságra hozatalt is.

Új 2. cikk i) pont:

„A »személyes adatokkal való visszaélés« biztonsági jogsértés, amely a Közösségben nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásával összefüggésben továbbított, tárolt vagy más módon feldolgozott személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elveszítését, módosítását, jogosulatlan felfedését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezte.”

– 188. módosítás

A módosítás a „116”-os számtartományra és szolgáltatásokra vonatkozóan vezet be rendelkezéseket, különös tekintettel az eltűnt gyermekek felkutatására fenntartott 116000-as segélyvonalra. Felmerült azonban az igény a túl szigorú vagy irreális elvárásokat támasztó rendelkezések mellőzésére (például a (2) bekezdésben a fogyatékkal élő felhasználókat érintően), mert ezek akadályozhatják a hatékony végrehajtást. Ezen túlmenően a (4) bekezdés olyan szempontokat (segélyvonalak biztosítása) taglal, amelyek kívül esnek a keretszabályozás hatályán.

A módosító jogi aktus 1. cikkének 16. pontja; a 2002/22/EK irányelv 27a. cikke (új):

„27a. cikk

Egységesített telefonszámok az összehangolt szociális szolgáltatások részére, ideértve az eltűnt gyermekek felkutatására fenntartott segélyvonalat

(1) A tagállamok támogatják a 116-tal kezdődő számtartományba tartozó, az összehangolt szociális szolgáltatások egységesített telefonszámainak részére történő fenntartásáról szóló, 2007. február 15-i 2007/116/EK bizottsági határozatban 1 megállapított konkrét számokat. A területükön előmozdítják az olyan szolgáltatások biztosítását, amelyek részére az ilyen számokat fenntartják.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a fogyatékkal élő végfelhasználók hozzá tudjanak férni a 116-os számtartomány alatt nyújtott szolgáltatásokhoz. Annak biztosítása érdekében, hogy a fogyatékkal élő végfelhasználók más tagállamban történő utazásuk során is hozzá tudjanak férni az ilyen szolgáltatásokhoz, a hozott intézkedéseknek tartalmazniuk kell a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 17. cikkében foglalt rendelkezésekkel összhangban közzétett vonatkozó szabványoknak vagy előírásoknak való megfelelés biztosítását.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a lakosság megfelelő tájékoztatást kapjon a 116-os számtartomány alatt fenntartott szolgáltatások létezéséről és használatáról, különösen a kifejezetten a tagállamokban utazó személyeknek szánt kezdeményezéseken keresztül.

(4) A tagállamok az (1), (2) és (3) bekezdés értelmében a 116-os számtartományba tartozó valamennyi telefonszámra általánosan érvényes intézkedéseken kívül biztosítják, hogy a polgárok hozzáférnek egy, az eltűnt gyermekek eseteinek bejelentésére szolgáló segélyvonalhoz. A segélyvonal az 116000-as számon érhető el.

(5) Az 116-os számtartomány összehangolt szociális szolgáltatások egységesített telefonszámainak részére történő fenntartásáról szóló, 2007. február 15-i 2007/116/EK bizottsági határozatban* megállapított számkiosztás és szolgáltatások – különösen az eltűnt gyermekek felkutatására fenntartott 116000-as segélyvonal – hatékony tagállami megvalósítása, köztük a más tagállamokban utazó fogyatékkal élő végfelhasználók hozzáférésének biztosítása érdekében a Bizottság – az [xxx]-val folytatott konzultációt követően – műszaki végrehajtási intézkedéseket fogadhat el.

Azokat a jogszabályokat, amelyek célja az irányelv nem lényegi elemeinek a módosítása, a 37. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás útján kell elfogadni.”

_________

1 HL L 49., 2007.2.17., 30. o.

* HL L 49., 2007.2.17., 30. o.

– 189. módosítás

A módosítás a fenti 188. módosítást egészíti ki, amely a „116”-os számtartományra és szolgáltatásokra vonatkozóan vezet be rendelkezéseket, különös tekintettel az eltűnt gyermekek felkutatására fenntartott 116000-as segélyvonalra. Az utolsó mondat törlendő, mivel megvalósítása egyes tagállamokra aránytalan terheket róna. A módosítások célja – a „116”-os számtartomány tagállami használatának ösztönzése mellett – annak a ténynek az érvényre juttatása, hogy a keretszabályozás rendelkezhet e számtartomány kiosztásáról (de a szolgáltatások működését érintő kérdésekről nem).

(21a) preambulumbekezdés (új):

„Az összehangolt szociális szolgáltatások egységesített telefonszámainak részére történő fenntartásáról szóló, 2007. február 15-i 2007/116/EK bizottsági határozat* értelmében a Bizottság a 116-os számtartományba tartozó számokat fenntartja egyes, társadalmi értéket képviselő szolgáltatások számára. A határozat a keretirányelv 10. cikkének (4) bekezdésére épül, s így a számozási kérdésekre vonatkozik. A fenti határozatban megállapított számokat kizárólag a határozatban megnevezett szolgáltatások céljaira lehet felhasználni, ugyanakkor semmiféle kötelezettség nem hárul a tagállamokra, hogy biztosítsák, hogy a fenntartott számokhoz kapcsolódó szolgáltatást valóban elvégzik-e. A 2007/116/EK határozat megfelelő rendelkezéseinek tükröződniük kell a 2002/22/EK irányelvben, az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások szabályozói keretébe történő szilárdabb beilleszkedésük, valamint a fogyatékkal élő végfelhasználók hozzáférésének biztosítása érdekében. A „116”-os számtartomány számaival és szolgáltatásaival kapcsolatos intézkedések hatékony végrehajtása, valamint e számok használatának elősegítése érdekében a Bizottságnak végrehajtási intézkedések elfogadásához szükséges jogkörrel kell rendelkeznie . A gyermekek eltűnésének bejelentéséhez kapcsolódó egyedi szempontokra, valamint e szolgáltatás jelenleg korlátozott elérésére tekintettel a tagállamoknak nemcsak egy ilyen telefonszámot kell fenntartaniuk, de azt is biztosítaniuk kell, hogy a gyermekek eltűnésének bejelentését célzó szolgáltatás az 116000-os számon valóban rendelkezésre álljon a területükön. ”

_________

1 * HL L 49., 2007.2.17., 30. o.

– 193. módosítás

Ez a módosítás a 14. módosításhoz kapcsolódik. Az „iránymutatások” és „más intézkedések” fogalma nem egyértelmű, ez pedig eltérő szintű végrehajtást és jogbizonytalanságot eredményezhet a Közösségen belül. Mindezek alapján törlésük indokolt.

A módosító jogi aktus 1. cikke 13. pontjának b) alpontja; a 2002/22/EK irányelv 22. cikkének (3) bekezdése:

„A nemzeti szabályozó hatóság a szolgáltatás minőségével kapcsolatban minimumkövetelményeket határozhat meg meghatározó iránymutatásokat adhat ki és adott esetben más intézkedéseket is hozhat a szolgáltatásminőség romlásának és a hálózati adatforgalom lelassulásának megelőzése érdekében. , valamint a felhasználók tartalomhoz való hozzáférésének vagy a tartalom terjesztésének, továbbá az alkalmazások és a szolgáltatások tetszés szerinti futtatásának indokolatlan korlátozása elkerülése érdekében. Ezek az iránymutatások és intézkedések Ezek a követelmények figyelembe veszik a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 17 . cikke értelmében kiadott szabványokat.

A Bizottság a követelmények az iránymutatások vagy intézkedések vizsgálatát, valamint az [xxx]-val folytatott konzultációt követően műszaki végrehajtási intézkedéseket fogadhat el, ha úgy véli, hogy a nemzeti szinten hozott követelmények az iránymutatások vagy intézkedések akadályt képezhetnek a belső piacon. Azokat a Ezen intézkedéseket, amelyek célja az irányelv nem lényegi elemeinek a módosítása, a 37. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás útján kell elfogadni.”

– 194. módosítás

Ez a módosítás elvben elfogadható. Némi átszövegezést igényel azonban, hogy jobban érvényre jusson a keretszabályozás és az elektronikus kereskedelmi jogszabályok közötti kapcsolat. Ebben az összefüggésben nem tűnik helyénvalónak „bűnüldöző” hatóságokra hivatkozni, így ez a rész törlendő.

(14b) preambulumbekezdés (új):

„Vonatkozó közösségi jogszabályok hiányában a tartalom, az alkalmazások és a szolgáltatások a nemzeti anyagi és eljárásjognak megfelelően minősülnek jogszerűnek vagy károsnak. A tagállamok illetékes hatóságainak – és nem az elektronikus hírközlő hálózatok és/vagy elektronikus hírközlési szolgáltatások szolgáltatóinak – a feladata, hogy a tisztességes eljárásnak megfelelően eldöntse, hogy a tartalom, alkalmazások vagy szolgáltatások törvényesek vagy károsak. A 2002/22/EK irányelv keretirányelv és az egyedi irányelvek nem sértik a 2000/31/EK irányelvet (elektronikus kereskedelemről szóló irányelv), amely többek között a közvetítő szolgáltatókra vonatkozó „egyszerű továbbítás” abban ismertetett szabályát tartalmazza. A 2002/22/EK irányelv keretirányelv és az egyedi irányelvek nem követelik meg a szolgáltatóktól a hálózatukon keresztül továbbított információ ellenőrzését vagy az ilyen információ miatt a fogyasztók elleni szankciók kivetését vagy peres eljárás indítását, és nem is teszik felelőssé a szolgáltatókat az információért. Bármilyen szankció vagy büntetőeljárás felelőssége az illetékes bűnüldözési szervek hatóságok hatáskörében marad.”

4.3. A Bizottság által elutasított módosítások

A Bizottság nem tartja elfogadhatónak az 1., 10., 17., 24., 28., 29., 35., 36., 39., 40., 42., 45., 46., 49., 50., 52., 57., 58., 59., 62. (első bekezdés), 69., 78., 83., 84., 92. (első bekezdés), 95., 96., 98., 101., 102., 104., 107., 108., 113., 114. (első bekezdés), 117., 119., 120., 121., 123., 124., 125., 128., 130., 133., 140., 142., 144., 146., 147., 157., 163., 174., 166., 186. és a 190. módosítást.

5. Módosított javaslat

Tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződés 250. cikkének 2. bekezdésére, a Bizottság a fentiek szerint módosítja javaslatát.