(1)

Az Európai Parlament felkérte a Bizottságot, hogy további késedelem nélkül folytassa a közösségi vizsgálatokra vonatkozó jogi szövegek konszolidálását. E konszolidáció célja az Európai Csalás elleni Hivatal (a „Hivatal”) hatékonyságának megerősítése, valamint a Hivatal megbízatására vonatkozó jogi keretek pontosabb meghatározása.

(2)

Figyelmet kell fordítani arra, hogy a Hivatal alkalmazottai teljes függetlenséggel teljesíthessék a Hivatal feladatait. Ennek érdekében az emberi erőforrások kezelését jobban hozzá kell igazítani a Hivatal működési szükségleteihez: törekedni kell az ideiglenes és az állandó alkalmazottak közötti egyensúly javítására.

(3)

Emlékeztetve a Bizottság szervezeti egységeinek és az Európai Unió és az Európai Közösség többi intézményének, szervének és szervezetének (a továbbiakban: intézmények, szervek és szervezetek) a közösségi pénzügyi érdekek védelme terén viselt felelősségére és figyelembe véve a megelőzési szempontok fontosságát az e területre, így a csalás és korrupció elleni küzdelemre is vonatkozó európai politika meghatározásakor, ki kell bővíteni a Hivatal feladatkörét ezekre a szempontokra is. Az európai szintű jogalkotási és igazgatási intézkedések kidolgozását ezen a területen a Hivatal gyakorlati működésére kell alapozni.

(4)

Figyelembe véve a Közösség külső segítségnyújtásra szolgáló alapjainak nagyságát, a Hivatal által ebben az ágazatban lefolytatott vizsgálatok számát és a vizsgálatokat szolgáló nemzetközi együttműködést, létre kell hozni egy olyan jogalapot, amely lehetővé teszi, hogy a Bizottság biztosítsa a harmadik országok illetékes hatóságainak és a nemzetközi szervezeteknek a részvételét a Hivatal céljainak elérésében.

(5)

Világos szabályokat kell létrehozni, amelyek – miközben megerősítik ║ a Hivatal ║ elsődleges hatáskörét a belső vizsgálatok lefolytatásában – mechanizmusokat vezetnek be annak érdekében, hogy az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek gyorsan lefolytathassák a vizsgálatot azokban az esetekben, amikor a Hivatal nem kíván beavatkozni.

(6)

Tisztázni kell, hogy a Hivatal vizsgálatainak kezdeményezését az önálló döntés elve szabályozza, amely lehetővé teszi a Hivatal számára, hogy csekély fontosságú vagy a Hivatal által évente megállapított vizsgálati prioritásokon kívül eső ügyekben ne kezdeményezzen vizsgálatot. Az ilyen ügyekkel belső vizsgálat esetén az intézmények, külső vizsgálat esetén a tagállamokban alkalmazandó szabályok szerint illetékes nemzeti hatóságok foglalkoznak.

(7)

A lehető legrövidebb időn belül ellenőrizni kell a Hivatalhoz feladatai végrehajtása során eljutott információk pontosságát. Következésképpen világossá kell tenni, hogy a Hivatallal együttműködő intézmények, szervek és szervezetek azonnali és automatikus hozzáférést biztosítanak a Hivatal számára közösségi alapok kezelésének adatbázisaihoz, valamint minden egyéb, ehhez kapcsolódó adatbázishoz és információhoz.

(8)

Pontosan meg kell határozni a Hivatal azon kötelezettségét, hogy időben tájékoztassa a vizsgálatban érintett intézményeket, szerveket, hivatalokat és ügynökségeket, ha valamely tagjuk, vezetőjük, tisztviselőjük, alkalmazottjuk vagy a személyzet más tagja személyesen érintett a vizsgálat tárgyát képező ügyben, vagy ha az Unió érdekeinek védelme céljából igazgatási intézkedésekre lehet szükség.

(9)

A Hivatal vizsgálati tevékenysége hatékonyságának megerősítése érdekében és a Hivatal tevékenységének az intézmények által végzett értékelése – nevezetesen a Bizottság 2003. áprilisi értékelő jelentése és a Számvevőszék 1/2005 számú, a Hivatal irányításáról szóló különjelentése (3) – fényében tisztázni kell bizonyos elemeket és fejleszteni kell azokat az intézkedéseket, amelyeket a Hivatal a vizsgálatok közben hozhat. A Hivatalnak egyrészt el kell végeznie az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (4) előírt ellenőrzéseket és vizsgálatokat a belső vizsgálatok keretében és a közösségi alapokat érintő szerződésekkel összefüggő csalás esetében, másrészt a külső vizsgálatok keretében hozzá kell férnie az Unió intézményei, szervei és szervezetei birtokában lévő információkhoz.

(10)

A Hivatal gyakorlati működése jelentős mértékben függ a tagállamokkal folytatott együttműködéstől. Hasznos volna, ha a tagállamok megneveznék azon illetékes hatóságaikat, amelyek segíthetik a Hivatal tisztviselőit feladataik végrehajtásában, különösen azokban az esetekben, ha a tagállam nem hozott létre olyan szervezetet, melynek feladata a közösségi csalás elleni küzdelem összehangolása nemzeti szinten.

(11)

A csalás elleni küzdelem működési, jogi és adminisztratív kereteinek javítása érdekében a Hivatalnak tudnia kell, hogy vizsgálatainak eredményei milyen következményekkel járnak. Kötelezővé kell tenni továbbá, hogy a tagállamok illetékes hatóságai, az intézmények, szervek és szervezetek közvetlenül, harmadik országok illetékes hatóságai és nemzetközi szervezetek pedig a Bizottsággal való együttműködésben rendszeresen tájékoztassák a Hivatalt arról, hogy milyen előrelépés történt a Hivatal vizsgálatáról szóló végleges jelentés átadását követően hozott intézkedések terén.

(12)

Figyelembe véve a Hivatal, az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) és az Európai Unió Igazságügyi Együttműködési Egysége (Eurojust) közötti együttműködés megerősítésének jelentőségét, szükség van egy olyan jogalap bevezetésére, amely lehetővé teszi a Hivatal számára megállapodások megkötését e két ügynökséggel. Az Eurojust, a Hivatal és a tagállamok illetékes hatóságai vonatkozó hatásköreinek értékelése céljából, a büntetőeljárás során feltárt tények alapján, a Hivatal felkérést kap arra, hogy tájékoztassa az Eurojustot a feltételezett illegális tevékenységekről, amelyek károsítják az Európai Közösség pénzügyi érdekeit, és legalább két tagállamot érintő súlyos bűncselekményre utalnak.

(13)

A jogbiztonság érdekében e rendeletbe kell foglalni a Hivatal által folytatott belső és külső vizsgálatok esetében alkalmazandó alapvető eljárási garanciákat. Mindez nem érinti a szerződésekben, illetve az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvben, az Európai Unió Alapjogi Chartájában, az európai parlamenti képviselők statútumában és az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatában (a továbbiakban: személyzeti szabályzat) foglalt szabályokból, valamint más alkalmazandó nemzeti rendelkezésekből következő szélesebb körű védelmet.

(14)

Az eljárási garanciákat és az eljárás alá vont személyek törvény által biztosított jogait tiszteletben kell tartani, és oly módon kell alkalmazni, hogy e tekintetben a Hivatal által folytatott vizsgálatok különböző típusai szerint ne kerüljön sor megkülönböztetésre.

(15)

A Hivatal operatív tevékenységeinek, különösen a vizsgálati eljárási elveknek, az eljárás alá vont személyek törvényes jogainak, az eljárási biztosítékoknak, az adatvédelmi intézkedéseknek, a Hivatal bizonyos tevékenységeit illető tájékoztatási politikának, a vizsgálatok törvényességi ellenőrzésének és az érintett személyek fellebbviteli jogának jobb átláthatósága érdekében olyan jogalapot kell létrehozni, amely lehetővé teszi a Hivatal számára, hogy vizsgálataira vonatkozóan eljárási szabályzatot hozzon létre. Az eljárási szabályzatot közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(16)

Annak biztosítása érdekében, hogy az eljárási garanciákat a vizsgálat teljes időtartama alatti tiszteletben tartsák, a Hivatalnak törvényességi ellenőrzési funkcióval is rendelkeznie kell. A törvényességi ellenőrzés az adott vizsgálat megkezdése és lezárása előtt történik, valamint minden olyan alkalom előtt, amikor információátadásra kerül sor a tagállamok illetékes hatóságai részére. Az ellenőrzést olyan jogban jártas szakértők hajtják végre, akik valamely tagállamban igazságügyi beosztást tölthetnek be, illetve a Hivatalnál tisztséget töltenek be. A Hivatal főigazgatója a Hivatal végrehajtó bizottsága keretében is kikéri a szakértők véleményét.

(17)

A vizsgálatban érintett személyek jogai védelmének megerősítése érdekében, és a ║ személyzeti szabályzat 90a. cikke illetve az Európai Közösségek Bíróságának a szerződésben biztosított hatáskörei sérelme nélkül a személyesen érintett személynek a vizsgálat végső szakaszában joga van értesülni a vizsgálat zárójelentésében szereplő következtetésekről és ajánlásokról ▐.

(18)

A nagyobb átláthatóság érdekében megfelelő tájékoztatási szintet kell biztosítani az informátor felé, akit tájékoztatni kell arról, hogy kezdeményeznek-e vizsgálatot, valamint kifejezett kérésére az átadott információk nyomán hozott intézkedések végeredményéről.

(19)

(20)

A működési gyakorlat tapasztalatai fényében lehetővé kell tenni a Hivatal főigazgatója számára, hogy funkciói egy részének gyakorlását – írásban és a feltételeket és korlátozásokat meghatározva – átruházza a Hivatal egy vagy több alkalmazottjára.

(21)

A vizsgálatok által érintett személyek alapvető jogainak tiszteletben tartását mindig biztosítani kell, különösen információk közlésekor. Tisztázni kell a Hivatal kommunikációs politikájára vonatkozó alapelveket. A Hivatal vizsgálataira vonatkozó információk Európai Parlamentnek, Tanácsnak, Bizottságnak és Számvevőszéknek történő átadását, akár kétoldalú, akár egyeztetési eljárás keretében történik, mindig a vizsgálatok bizalmas jellegére, az érintett személyek törvény által biztosított jogaira, valamint adott esetben az igazságügyi eljárásokra vonatkozó nemzeti rendelkezésekre tekintettel kell lebonyolítani. Olyan jogalapot kell létrehozni, amely lehetővé teszi a Hivatal számára, hogy az információk átadásáról szóló megállapodásokat kössön az érintett intézményekkel. A Hivatal főigazgatója gondoskodik arról, hogy bármilyen információ nyilvánosságra hozatalakor tiszteletben tartsák a semlegesség és pártatlanság elvét. A vizsgálati eljárási szabályzatban meg kell határozni az információk engedély nélküli kiadásának következményeit.

(22)

Meg kell erősíteni a Felügyeleti Bizottság szerepét , és felül kell vizsgálni a tagok kinevezésére vonatkozó eljárást. Kiválasztásukkor a jelölteknek magas szintű igazságügyi vagy vizsgálati beosztást, vagy hasonló funkciót kell betölteniük. Megbízatásuk öt évre szól és nem meghosszabbítható. A szakértelem megőrzése érdekében a bizottság egyes tagjait időben fokozatosan eltolva kell kinevezni .

(23)

Ki kell terjeszteni és meg kell erősíteni a Felügyeleti Bizottság mandátumából eredő feladatait, és biztosítani kell a Hivatal vizsgálati tevékenységének függetlenségét. A bizottság figyelemmel kíséri az eljárási biztosítékokat és a vizsgálatok időtartamát érintő folyamatokat. A Bizottság tájékoztatást kap minden 12 hónapot meghaladó vizsgálatról, és a 18 hónapot meghaladó vizsgálatokról véleményt készít a Hivatal főigazgatója, illetve adott esetben az intézmények számára. Meg kell állapítani, hogy a Felügyeleti Bizottság nem avatkozik be a folyamatban lévő vizsgálatok menetébe.

(24)

Értékelni kell a csalás, a korrupció és a közösségi pénzügyi érdekeket veszélyeztető egyéb tevékenységek elleni küzdelem igazságügyi, intézményi és működési kereteit. E célból fel kell kérni az EU intézményeit, hogy hangolják össze tevékenységüket és mozdítsák elő a csalás elleni európai stratégia fő vonalairól szóló párbeszédet. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között egyeztetési eljárást kell létrehozni. E területen az egyeztetésnek a Hivatal, a tagállamok és az európai intézmények közötti együttműködés bizonyos elemeire, valamint a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatokra, a Hivatal vizsgálati politikájára, illetve a Felügyeleti Bizottság jelentéseire és elemzéseire kell irányulnia. Az évente legalább egyszer megtartandó egyeztetésen részt vesz a Hivatal főigazgatója és a Felügyeleti Bizottság elnöke.

(25)

Annak érdekében, hogy a Felügyeleti Bizottság hatékonyan, függetlenül és eredményesen végezhesse feladatait, a Hivatalnak minden feltételt biztosítania kell a Felügyeleti Bizottság titkársága számára, hogy függetlenül, a bizottság elnökének és tagjainak kizárólagos felügyelete alatt működhessen.

(26)

A Hivatal igazgatási funkciói teljes körű függetlenségének megerősítése érdekében a Hivatal főigazgatóját egy alkalommal megújítható öt éves időtartamra kell kinevezni. Kiválasztásukkor a jelölteknek magas szintű igazságügyi vagy gyakorlati vizsgálati beosztást kell betölteniük, vagy ilyen gyakorlattal kell rendelkezniük, és legalább tízéves, komoly felelősséggel járó beosztásban szerzett operatív szakmai tapasztalattal kell rendelkezniük. E tapasztalat jelentős részét a csalás elleni nemzeti vagy közösségi szintű küzdelem terén kell felmutatni. A kinevezési eljárás nem tarthat tovább kilenc hónapnál. A Hivatal főigazgatóját az Európai Parlament és a Tanács közös megegyezéssel választja ki, és a Bizottság nevezi ki .

(27)

Tekintettel beosztásának érzékeny természetére elő kell írni, hogy amennyiben a megbízatása lejárta utáni két éven belül új szakmai tevékenység végzésére kap felkérést, a Hivatal főigazgatója a személyzeti szabályzat 16. cikkével összhangban tájékoztassa erről a Bizottságot. Az ezzel kapcsolatos információ a Bizottság csalás elleni küzdelemről szóló éves jelentésében is szerepel.

(28)

(29)

E rendelet alkalmazását négy év elteltével értékelni kell. A Bizottság jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács számára, amely tartalmazza a Felügyeleti Bizottság véleményét. Az értékelést követően a rendelet felülvizsgálható. Az Európai Ügyészség létrehozását követően e rendeletet mindenképpen felül kell vizsgálni.

(30)

Az 1073/1999/EK rendeletet (5) ennek megfelelően módosítani kell.

(31)

A Hivatal külső vizsgálatokkal kapcsolatos intézkedési lehetőségeit a javaslat csak szórványosan tisztázza és erősíti meg: azokban az esetekben, amikor a hatályos rendszerben jogi hiányosságok mutatkoztak, és amikor csak a Hivatal hatékonyabb beavatkozása biztosíthatja a megbízható és a tagállamok hatóságai számára felhasználható külső vizsgálatok lefolytatását. A Hivatal által végzett vizsgálatok egységes jogi keretének létrehozásához a külső vizsgálatokra is ki kell terjeszteni az eljárási garanciákat. Ez a rendelet teljes mértékben tiszteletben tartja a Szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvét. Az említett cikkben megállapított arányosság elvével összhangban, e rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(32)

Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket és különösen ║ 47. és 48. cikkét,

1.

Az 1. cikkben az (1) és a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„ (1)     A csalások, a korrupció és az Európai Közösség pénzügyi érdekeit sértő egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelem fokozása érdekében a Bizottság az 1999/352/EK, ESZAK, Euratom határozattal létrehozta az Európai Csalás elleni Hivatalt (a továbbiakban: »Hivatal«), amely a tagállamokban a közösségi szabályok, harmadik országokban pedig a hatályos együttműködési megállapodásokkal összhangban a Bizottságra ruházott vizsgálati hatáskört gyakorolja.

A csalás, a korrupció és a közösségi pénzügyi érdekeket sértő egyéb jogellenes tevékenység, többek között a szabálytalanság meghatározása az érintett területen hatályos közösségi jogszabályokban és egyezmények rendelkezéseiben található.

(2)     A Hivatal a Bizottság segítségével a tagállamok számára megszervezi a szoros és rendszeres együttműködést a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai között, annak érdekében, hogy összehangolják tevékenységeiket az Európai Közösség pénzügyi érdekeit sértő csalásokkal szemben. A Hivatal megtervezi és kifejleszti az Európai Közösség pénzügyi érdekeit sértő csalással, a korrupcióval és minden más jogellenes tevékenységekkel szembeni és az azok megelőzését szolgáló módszereket .”

2.

A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

Külső vizsgálatok

(1)   A Hivatal a tagállamokon belüli helyszíni vizsgálatok és ellenőrzések elvégzésekor a 2185/96/Euratom, EK rendelet hatálya alatt a Bizottságra ruházott hatásköröket gyakorolja, harmadik országokban és a nemzetközi szervezeteknél pedig a hatályos együttműködési megállapodások rendelkezéseivel összhangban jár el.

Vizsgálati feladatainak részeként a Hivatal a vizsgálatokat és az ellenőrzéseket a 2988/95/EK, Euratom ║ rendelet 9. cikke (1) bekezdésének rendelkezései szerint eljárva végzi, valamint a tagállamokon belüli vizsgálatok elvégzésekor ugyanazon rendelet 9. cikke (2) bekezdésében említett ágazati szabályoknak megfelelően, illetve harmadik országokban és a nemzetközi szervezetekben a hatályos együttműködési megállapodások rendelkezéseivel összhangban jár el.

(2)   Az 1. cikkben említett, közösségi finanszírozással kapcsolatos egyezménnyel, támogatási határozattal vagy szerződéssel összefüggő csalás, korrupció vagy egyéb jogellenes tevékenység fennállásának megállapítása érdekében a Hivatal a 2185/96/Euratom, EK rendeletben megállapított feltételek szerint helyszíni vizsgálatokat végezhet a finanszírozásban közvetlenül vagy közvetetten érintett gazdasági szereplőknél.

A tagállamok elfogadják és végrehajtják azon intézkedéseket, amelyek a Hivatal e cikkben előírt vizsgálati tevékenysége gyakorlásához szükségesek. A 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben előírt módszerek alkalmazásával a Hivatal által a közösségi finanszírozásban közvetlenül vagy közvetetten érintett gazdasági szereplőknél végzett helyszíni vizsgálatok és ellenőrzések keretében a tagállamok felajánlják segítségüket a Hivatal számára.

(3)   Külső vizsgálat során és az 1. cikkben említett csalás, korrupció vagy egyéb jogellenes tevékenység fennállásának megállapításához szükséges mértékben a Hivatal hozzáférhet a vizsgálattal összefüggő tényekkel kapcsolatos, az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek birtokában lévő információhoz. Ennek érdekében alkalmazni kell a 4. cikk (2) és (4) bekezdését.

(4)   Amennyiben a vizsgálat kezdeményezése előtt a Hivatal az 1. cikkben említett csalás, korrupció vagy egyéb jogellenes tevékenység fennállására utaló információkkal rendelkezik, a Hivatal főigazgatója tájékoztatja az érintett tagállamok illetékes hatóságait, amelyek az ágazati szabályok sérelme nélkül megteszik a megfelelő lépéseket: szükség esetén vizsgálatot indíthatnak az alkalmazandó nemzeti jognak megfelelően, és e vizsgálatokban a Hivatal alkalmazottai is részt vehetnek. Az érintett tagállamok illetékes hatóságai tájékoztatják a Hivatal főigazgatóját az információk nyomán megtett intézkedésekről és az elért eredményekről.

(5)     Amennyiben a Hivatal úgy dönt, hogy nem kezdeményez vizsgálatot, akkor tájékoztatja az Eurojustot arról, hogy a csalás, korrupció vagy az 1. cikkben említett egyéb jogellenes tevékenység fennállására, legalább két vagy több tagállamot érintő súlyos bűncselekményre utaló információkat megküldi a tagállamok illetékes hatóságainak. A két szervezet között létrejött együttműködési megállapodások rendelkezéseivel összhangban a Hivatal arról is tájékoztatja az Eurojustot, ha a Hivatal által folytatott vizsgálat az ő hatáskörébe tartozik .”

3.

A következő cikk kerül beillesztésre:

„3a. cikk

A Hivatal együttműködése az Eurojusttal, az Europollal és más nemzetközi szervezetekkel

A Hivatal, az e rendelet által ráruházott hatásköreinek gyakorlása közben együttműködési megállapodásokat köthet az Eurojusttal és az Europollal. E megállapodások célja az egyes szervek illetékességének tisztázása, valamint együttműködésük meghatározása a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség keretében.

A Hivatal más nemzetközi szervezetekkel is köthet együttműködési megállapodást .”

4.

A 4. cikk a következőképpen módosul:

5.

A 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„5. cikk

Vizsgálatok kezdeményezése

(1)   A Hivatal akkor kezdeményezhet vizsgálatot, ha megfelelően komoly gyanú áll fenn, hogy az 1. cikkben említett csalást, korrupciót vagy egyéb jogellenes tevékenységet követtek el. A vizsgálat kezdeményezéséről szóló döntésnél figyelembe kell venni a Hivatalnak a 11a. cikkben és a 12. cikk (6) bekezdésében megállapított vizsgálati politikájának és vizsgálati tevékenységi programjának prioritásait. A névtelen bejelentéseket is figyelembe veszik, amennyiben az elkövetés gyanúját kellően megindokolják .

(2)     Vizsgálatok megkezdéséről a Hivatal végrehajtó bizottságával való konzultációt követően a Hivatal főigazgatója dönt a 14. cikk szerinti törvényességi ellenőrzésnek megfelelően.

(3)   Külső vizsgálatokat a Hivatal igazgatójának a saját hatáskörében meghozott vagy egy érintett tagállam vagy az Európai Közösségek és az Európai Unió valamely intézményének felkérésére meghozott döntése alapján kezdeményeznek.

Belső vizsgálatokat a Hivatal igazgatójának a saját hatáskörében meghozott vagy az Európai Közösségek és az Európai Unió valamely intézményének felkérésére meghozott döntése alapján kezdeményeznek, amelyen belül a vizsgálatokat le kell folytatni.

Amennyiben a Hivatal e rendelet szerinti belső vizsgálatot folytat, az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek nem kezdeményeznek igazgatási vizsgálatot ugyanazon tényekkel kapcsolatban.

(4)   Ha egy intézmény, szerv vagy szervezet igazgatási autonómiája értelmében vizsgálatot kíván kezdeményezni, megkérdezi a Hivatalt, hogy a kérdéses tények nem képezik-e már belső vizsgálat tárgyát. A Hivatal az (5) bekezdés alkalmazásában a kérdést követő 15 munkanapon belül jelzi, hogy kezdeményeztek-e vizsgálatot, vagy a Hivatal tervez-e vizsgálatot indítani. A válasz hiánya azt jelenti, hogy a Hivatal nem kíván belső vizsgálatot kezdeményezni.

(5)   A vizsgálat kezdeményezésével kapcsolatos döntést a (3) és (4) bekezdésben említett kérdés OLAF-hoz történő beérkezésétől számított két hónapon belül meg kell hozni. A döntésről haladéktalanul értesítik a kérdést intéző intézményt, szervet, hivatalt, ügynökséget vagy tagállamot. A vizsgálat kezdeményezésének elmaradásáról szóló döntést meg kell indokolni.

Amennyiben a személyzeti szabályzat 22a. cikkének vagy az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek rendelkezéseinek megfelelően eljáró, egy intézményben, szervben, hivatalban vagy ügynökségben dolgozó tisztviselő vagy alkalmazott csalás vagy szabálytalanság gyanújával összefüggő információt ad át a Hivatalnak, a Hivatal tájékoztatja arról, hogy kezdeményez-e vizsgálatot a szóban forgó tényekkel kapcsolatban.

Az intézmények, szervek vagy szervezetek egy vizsgálat megindítása előtt, majd a vizsgálat teljes időtartama alatt azonnali és automatikus hozzáférést biztosítanak a Hivatal részére a közösségi alapok kezelésével kapcsolatos adatbázisokhoz és minden egyéb olyan adatbázishoz és információhoz, amelyek segítségével a Hivatal ellenőrizni tudja az átadott információk pontosságát.

(6)   Amennyiben a Hivatal a döntés önállóságának elve vagy vizsgálati tevékenységi prioritásai alapján nem kezdeményez belső vizsgálatot, haladéktalanul továbbítja a rendelkezésére álló adatokat az érintett intézménynek, szervnek, hivatalnak vagy ügynökségnek, hogy az az alkalmazandó szabályok alapján megtehesse a megfelelő lépéseket. Szükség esetén a Hivatal egyezteti az intézménnyel, szervvel, hivatallal vagy ügynökséggel a forrás titkosságának védelméhez szükséges lépéseket, és kérheti, hogy tájékoztassák a fejleményekről.

Amennyiben a Hivatal a döntés önállóságának elve vagy vizsgálati tevékenységi prioritásai alapján nem kezdeményez belső vizsgálatot, a 3. cikk (4) bekezdését kell alkalmazni.”

6.

A 6. cikk a következőképpen módosul:

7.

A 7. cikk az (1) és a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„ (1)     Az intézmények, szervek vagy szervezetek haladéktalanul továbbítanak az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit veszélyeztető minden csalási, korrupciós és egyéb jogellenes tevékenységre vonatkozó információt a Hivatal számára.

(2)     Az intézmények, szervek és szervezetek, valamint a tagállamok addig a mértékig, amíg azt az egyes nemzeti törvények lehetővé teszik, a Hivatal felkérésére vagy saját kezdeményezésükre a folyamatban levő vizsgálattal érintett minden birtokukban levő dokumentumot és információt továbbítanak a Hivatalnak .”

8.

A rendelet a következő cikkekkel egészül ki:

„7a. cikk

Eljárási garanciák

(1)   A Hivatal kivizsgálja az állítások melletti és elleni érveket. A vizsgálatokat objektíven és pártatlanul vezetik az ártatlanság vélelme és az eljárási garanciák tiszteletben tartása mellett, amely elveket a jelen rendelet 15a. cikkében ismertetett eljárási szabályzat részletezi .

(2)   Ha a vizsgálat feltárja, hogy egy intézmény, szerv vagy szervezet valamely tagja, igazgatója, tisztviselője vagy alkalmazottja vagy egy gazdasági szereplő érintett lehet egy ügyben, erről tájékoztatják az illetőt, amennyiben ez nem veszélyezteti a vizsgálat lefolytatását.

A vizsgálat végén, a vizsgálatról szóló zárójelentés elkészítése előtt a következtetésekben csak akkor nevezhető néven természetes vagy jogi személy, ha a személyesen érintett személynek írásban vagy a Hivatal által kijelölt alkalmazottakkal folytatott megbeszélés során lehetősége van ismertetni az őt érintő tényekkel kapcsolatos észrevételeit. A tényeket az észrevételei benyújtására felkérő levélben össze kell foglalni az érintett személy számára, aki a Hivatal által jelzett határidőn belül nyújthatja be észrevételeit. A megbeszélésre az érintett személy megválaszthatja a segítőjét. A személyesen érintettek a Közösség bármely hivatalos nyelvén nyilatkozhatnak; a Közösségek tisztviselőit vagy alkalmazottait azonban felkérhetik, hogy egy általuk jól ismert hivatalos közösségi nyelven nyilatkozzanak. A személyesen érintett személynek joga van nem vádolni önmagát.

Olyan esetekben, amikor a vizsgálat célja érdekében teljes titoktartásra van szükség, vagy ha egy nemzeti igazságügyi hatóság hatáskörébe tartozó vizsgálati eljárásokat kell lefolytatni, a vizsgálatokra alkalmazandó nemzeti jogszabályoknak megfelelően a Hivatal főigazgatója – a 14. cikkben előirányzott, törvényességi ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések tiszteletben tartása mellett – elhalaszthatja annak a kötelezettségnek a végrehajtását, hogy a személyesen érintett személyt felkérjék észrevételei elmondására. ▐ Belső vizsgálat esetén a Hivatal főigazgatója az érintett személyt foglalkoztató intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség értesítését követően hozza meg ezt a döntést.

Az intézmény, szerv vagy szervezet szükség esetén a vizsgálat hatékony lefolytatásának szükségességét és a Hivatal által javasolt különleges titoktartási kötelezettségeket figyelembe véve dönt az óvintézkedések vagy adminisztratív intézkedések meghozataláról. Az intézmény, szerv vagy szervezet a lehető legrövidebb időn belül értesíti a Hivatalt az e cikk értelmében hozott esetleges intézkedésekről, vagy adott esetben arról, hogy kiegészítő fegyelmi eljárást kell indítani azokra a tényekre vonatkozóan, amelyek a személyzeti szabályzat alapján a hatáskörébe tartoznak. Kiegészítő fegyelmi eljárást a Hivatallal folytatott egyeztetést követően lehet indítani.

(3)   A tárgyalásra – akár tanúval, akár a (2) bekezdés szerinti személyesen érintett személlyel zajlik – szóló meghívót legalább tíz munkanappal előbb el kell küldeni; a meghallgatandó személy kifejezett hozzájárulásával ez a határidő lerövidíthető. A meghívó tartalmazza a meghallgatott személy jogainak listáját. A Hivatal minden tárgyalásról jegyzőkönyvet készít, és hozzáférhetővé teszi a meghallgatott személy számára, hogy az jóváhagyhassa vagy észrevételezhesse.

Amennyiben a meghallgatás során arra lehet következtetni , hogy a meghallgatott személy érintett lehet a vizsgálat tárgyát képező tényekben, haladéktalanul alkalmazni kell a (2) bekezdésben megállapított eljárást.

(4)   Az e cikkben előírt eljárási garanciák az alábbiak sérelme nélkül alkalmazandók:

7b. cikk

Tájékoztatás a vizsgálat további lépések nélküli lezárásáról

Amennyiben a vizsgálat végén nem tarthatók a vádak egy intézmény, szerv vagy szervezet valamely tagja, igazgatója, tisztviselője vagy alkalmazottja vagy egy gazdasági szereplő ellen, a vizsgálatot további lépések nélkül lezárják a Hivatal főigazgatójának határozatára, aki erről a döntéshozataltól számított tíz munkanapon belül írásban értesíti az érdekelt felet, valamint szükség esetén az őt foglalkoztató intézményt, szervet, hivatalt vagy ügynökséget.

7c. cikk

Az újságírói források védelme

Az európai adófizetők objektív tájékoztatása és a sajtószabadság biztosítása érdekében a vizsgálatban részt vevő minden európai uniós szervnek tiszteletben kell tartania az újságírók forrásainak védelmét, a nemzeti jogszabályokkal összhangban .”

9.

A 8. cikk (3) és (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A Hivatal tiszteletben tartja a személyes adatok védelmére vonatkozó közösségi és nemzeti rendelkezéseket, különös tekintettel a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) rendelkezéseire.

(4)   A Hivatal főigazgatója gondoskodik e cikk rendelkezéseinek és a szerződés 287. cikkének alkalmazásáról.

10.

A rendelet a következő ║ cikkel egészül ki:

„8a. cikk

Tájékoztatás a zárójelentésről a vizsgálat lezárásakor

Mielőtt a Hivatal továbbítja a vizsgálat zárójelentését az érintett intézményeknek, szerveknek, hivataloknak vagy ügynökségeknek, illetve az érintett tagállamok illetékes hatóságainak, tájékoztatja a belső vagy külső vizsgálat tárgyát képező tényekben személyesen érintett személyt a zárójelentés következtetéseiről és ajánlásairól.

Amennyiben teljes titoktartásra vagy a nemzeti igazságügyi hatóságok illetékességébe tartozó vizsgálati eszközökre van szükség, a Hivatal főigazgatója – a vizsgálatokra vonatkozó nemzeti jogszabályoknak megfelelően – eltekinthet az első albekezdésben említett tájékoztatástól. Belső vizsgálat esetén az érintett személyt foglalkoztató intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség megfelelő értesítése után hozza meg ezt a döntést.

Amennyiben a személyesen érintett személy véleménye szerint a 6. cikk (5) bekezdésében és a 7a. cikkben említett eljárási garanciákat a vizsgálat következtetéseit esetleg befolyásoló mértékben nem vették figyelembe, a zárójelentés következtetéseinek kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül kérheti a Hivatal főigazgatója véleményét, a 14a. cikk szerinti eljárással összhangban .”

11.

A 9. cikk a következőképpen módosul:

12.

A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„10. cikk

A Hivatal és a tagállamok nemzeti hatóságai közötti információcsere

(1)   E rendelet 8. és 9. cikkének, valamint a 2185/96/Euratom, EK rendelet rendelkezéseinek sérelme nélkül, a Hivatal mindenkor jogosult a külső vizsgálatok lefolytatása alkalmával megszerzett információkat az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai számára megküldeni.

A továbbításról a Hivatal végrehajtó bizottságával való konzultációt követően a Hivatal főigazgatója dönt a 14. cikk (2) bekezdésében ismertetett törvényességi ellenőrzésnek megfelelően.

(2)   A 8. és a 9. cikk sérelme nélkül, belső vizsgálat során a Hivatal főigazgatója továbbítja az érintett tagállam igazságügyi hatóságainak azokat a tényeket, amelyek valamely nemzeti igazságügyi hatóság illetékességébe tartozó vizsgálati eljárást feltételeznek, vagy súlyosságukból adódóan sürgős büntetőeljárást szükségeltetnek. Ebben az esetben erről előzetesen tájékoztatja az érintett intézményt, szervet vagy szervezetet. A továbbított információk tartalmazzák a vizsgálatban érintett személy adatait, a megállapított tények összefoglalását, az előzetes jogi minősítést és az esetleges anyagi kárt.

A továbbításról a Hivatal végrehajtó bizottságával való konzultációt követően a Hivatal főigazgatója dönt a 14. cikk (2) bekezdésében ismertetett törvényességi ellenőrzésnek megfelelően.

Az első bekezdésben említett információtovábbítás előtt, és feltéve, hogy ez nem hat károsan a vizsgálat lefolytatására , a Hivatal lehetővé teszi az érintett személy számára, hogy a 7a. cikk (2) bekezdésének második és harmadik albekezdésében megállapított körülmények és feltételek között elmondhassa véleményét az őt érintő tényekről.

(3)   Az érintett tagállam illetékes hatóságai és különösen igazságügyi hatóságai – amennyiben a nemzeti jog nem tiltja – a lehető leghamarabb tájékoztatják a Hivatal főigazgatóját a nekik e cikk értelmében továbbított információk nyomán tett lépésekről.

(4)     A Hivatal és a tagállamok illetékes hatóságai közötti információcsere és együttműködés, valamint a számukra átadott információk alapján tett lépések és intézkedések a 11a. cikkben meghatározott egyeztetési eljárás keretében rendszeres elemzés tárgyát képezik .”

13.

A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:

„10a. cikk

Információcsere a Hivatal és az érdekelt intézmények között

(1)     A Hivatal főigazgatója rendszeresen, de legalább évente egyszer jelentést tesz az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek a Hivatal által lefolytatott vizsgálatok eredményeiről, tiszteletben tartva ezek bizalmas jellegét, az érintett személyek törvény által biztosított jogait, továbbá adott esetben a bírósági eljárásoknál alkalmazandó nemzeti rendelkezéseket.

A Hivatal főigazgatója a feladatkörét jellemző függetlenség elvének megfelelően cselekszik.

(2)     Az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság és a Számvevőszék biztosítják a Hivatal által lefolytatott vizsgálatok bizalmas jellegének tiszteletben tartását az érintett személyek törvény által biztosított jogainak tiszteletben tartásával együtt, valamint azt is, hogy ha bírósági eljárásokat kell kezdeményezni, az ilyen eljárásokban alkalmazandó összes hatályos nemzeti rendelkezést betartsák.

(3)     A Hivatal és az érintett intézmények az (1) és a (2) bekezdésben rögzített elvek tiszteletben tartása mellett megállapodásokat köthetnek a Hivatal feladatainak elvégzéséhez szükséges információk átadását illetően.

10b. cikk

A nyilvánosság tájékoztatása

A Hivatal főigazgatója gondoskodik róla, hogy a nyilvánosság semleges, pártatlan és a 10a. cikkben rögzített elveknek megfelelő tájékoztatást kapjon.

A Hivatal vizsgálataira vonatkozó, a 15a. cikknek megfelelően elfogadott eljárási szabályzat részletes szabályokat állapít meg annak érdekében, hogy megelőzhető legyen a Hivatal operatív tevékenységéhez kapcsolódó információk kiszivárgása, illetve rögzíti az engedély nélkül történő kiszivárogtatás esetén alkalmazandó fegyelmi büntetéseket, a 8. cikk (3) bekezdésének megfelelően .”

14.

A 11. cikk a következőképpen módosul:

15.

A szöveg a következő ║ cikkel egészül ki:

„11a. cikk

Egyeztetési eljárás

(1)     ▐ Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létre kell hozni egy egyeztetési eljárást.

(2)     Az egyeztetési eljárás a következőkre terjed ki:

(3)     Az egyeztetésre az intézmények egyikének kérésére, évente legalább egyszer kerül sor.

(4)     A Hivatal főigazgatója és a Felügyeleti Bizottság elnöke részt vesz az egyeztetési eljárásban. A Számvevőszék, az Eurojust és az Europol képviselői is meghívást kaphatnak.

(5)     Az egyeztetést egy vagy több technikai ülésen készítik elő. Az üléseket valamelyik intézmény vagy a Hivatal kérésére hívják össze.

(6)     Az egyeztetési eljárás semmiképpen sem zavarhatja meg a vizsgálatok lefolytatását, az eljárásra a Hivatal főigazgatója függetlenségének teljes tiszteletben tartása mellett kerül sor.

(7)     Az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint a Hivatal és a tagállamok mindannyiszor tájékoztatják az egyeztetési eljárás résztvevőit az eljárás következtetései nyomán hozott intézkedésekről .”

16.

A 12. cikk a következőképpen módosul:

„║ 12. cikk

A Hivatal főigazgatója

(1)   A Hivatalt a Bizottság által kinevezett főigazgató irányítja, ötéves, egyszer megújítható mandátummal .

A Hivatal főigazgatóját az Európai Parlament és a Tanács jelöli ki közös megegyezéssel, a Bizottság által előterjesztett, hat jelöltet tartalmazó lista alapján. Pályázati felhívást kell közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

A kinevezésre a jelöltek listája Bizottság általi előterjesztésétől számított három hónapon belül kerül sor. A kinevezési eljárás egésze nem tarthat tovább kilenc hónapnál, és a Hivatal új főigazgatója kinevezéséig hivatalban maradó korábbi főigazgató megbízásának lejárta előtt legalább kilenc hónappal meg kell indulnia.

Ha az Európai Parlament vagy a Tanács a Hivatal főigazgatója mandátumának lejárta előtt legalább kilenc hónappal nem jelzi, hogy ellenzi a főigazgató mandátumának megújítását, a Bizottság megújítja azt. A mandátum megújításával szembeni ellenvetést indoklással kell ellátni. Ellenkező esetben az e bekezdés harmadik albekezdésében leírt kinevezési eljárás lép életbe.

(2)     A Hivatal főigazgatóját a tagállamok olyan jelöltjei közül választják ki, akik magas szintű igazságügyi vagy gyakorlati vizsgálati beosztást töltenek vagy töltöttek be, és legalább tízéves, komoly felelősséggel járó beosztásban szerzett gyakorlati szakmai tapasztalattal bírnak. E tapasztalat jelentős részét a csalás elleni nemzeti vagy közösségi szintű küzdelem terén kell felmutatni. A Hivatal főigazgatójának mélyrehatóan kell ismernie az európai intézmények működését, valamint anyanyelvén kívül az Európai Unió egy másik hivatalos nyelvét. Teljes mértékben függetlennek kell lennie.

(3)     A Hivatal főigazgatója külső és belső vizsgálatok kezdeményezésével és lefolytatásával vagy az egyes vizsgálatok lefolytatását követően a jelentések összeállításával kapcsolatosan nem kérhet és nem fogadhat el kormányoktól, illetve intézményektől, szervektől vagy szervezetektől semmiféle utasítást. Ha a Hivatal főigazgatója úgy ítéli meg, hogy a Bizottság által hozott valamely intézkedés aláássa a függetlenségét, erről azonnal értesíti a Felügyeleti Bizottságot és kikéri ennek véleményét, ezt követően pedig az érintett intézménnyel szemben a Bírósághoz fordulhat jogorvoslatért.

A Hivatal főigazgatója a 11a. cikkben említett egyeztetési eljárás keretében rendszeresen jelentést tesz az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek a Hivatal által lefolytatott vizsgálatok eredményeiről, a meghozott intézkedésekről és a nehézséget jelentő tényezőkről, tiszteletben tartva a lefolytatott vizsgálatok bizalmas jellegét, az érintett személyek törvény által biztosított jogait, továbbá azon nemzeti rendelkezéseket, amelyeket adott esetben a bírósági eljárásoknál kell alkalmazni.

A fenti intézmények biztosítják a Hivatal által lefolytatott vizsgálatok bizalmas jellegének tiszteletben tartását, az érintett személyek törvény által biztosított jogainak tiszteletben tartását, valamint – amennyiben ilyen eljárást kell kezdeményezni – a bírósági eljárásokban alkalmazandó összes hatályos nemzeti rendelkezés betartását.

(4)   Mielőtt a Bizottság a Hivatal főigazgatójával szemben fegyelmi szankciót fogadna el, konzultál a Felügyeleti Bizottsággal, amely tanácskozik az Európai Parlament és a Tanács 11a. cikk szerinti egyeztetési eljárás keretében összegyűlt képviselőivel.

Az igazgatóval szemben kezdeményezett fegyelmi szankciókról megfelelően indokolt határozatot kell hozni, amelyet tájékoztató jelleggel megküldenek az Európai Parlament, a Tanács és a Felügyeleti Bizottság számára.

(5)     Ha a megbízatása lejárta utáni két éven belül új szakmai tevékenységet kíván végezni, a Hivatal főigazgatója erről a személyzeti szabályzat 16. cikkével összhangban tájékoztatja a Bizottságot.

(6)   Hivatal főigazgatója a Felügyeleti Bizottság véleményét követően évente meghatározza a Hivatal tevékenységi programját és vizsgálati politikájának prioritásait.

(7)   A Hivatal főigazgatója írásban és a feltételeket és korlátozásokat meghatározva átruházhatja az 5. cikk, a 6. cikk (3) bekezdése, a 7b. cikk és a 10. cikk (2) bekezdése szerinti funkcióinak gyakorlását a Hivatal egy vagy több alkalmazottjára.”

17.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„12a. cikk

A Hivatal főigazgatója fellépése az Európai Közösségek Bírósága és a nemzeti bíróságok előtt

A Hivatal főigazgatója felléphet az Európai Közösségek Bírósága, illetve az adott nemzeti jognak megfelelően a nemzeti bíróságok előtt az olyan ügyekben, amelyek a Hivatal tevékenységéhez kapcsolódva kerülnek bíróság elé.

Az Európai Közösségek Bírósága vagy a nemzeti bíróságok előtt való megjelenést megelőzően a Hivatal főigazgatója kikéri a Felügyeleti Bizottság véleményét .”

18.

A 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„13. cikk

Finanszírozás

A Hivatal részére felosztott költségvetési előirányzatokat, amelyek teljes összegét külön címben tüntették fel az Európai Unió általános költségvetésének a Bizottságra vonatkozó költségvetési szakaszán belül, az adott szakasz mellékletében határozzák meg részletesen.

A Hivatal létszámtervét a Bizottság létszámtervéhez csatolják.”

19.

A 14. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„14. cikk

A Hivatal által folytatott vizsgálatok törvényességének ellenőrzése

(1)     A Hivatal által folytatott vizsgálatok törvényességi ellenőrzésének célja megbizonyosodni arról, hogy a vizsgálat során tiszteletben tartották-e az eljárási garanciákat és az érintett személyek alapvető jogait.

(2)     A törvényességi ellenőrzést a vizsgálat kezdete és lezárása előtt, az érintett tagállamoknak a 9. és 10. cikk szerint átadott információk elküldése előtt hajtják végre, a vizsgálat szigorúan bizalmas jellegének értékelése függvényében.

(3)     A vizsgálatok törvényességi ellenőrzését a jog és a Hivatal vizsgálati eljárásai terén jártas szakértők végzik, akik valamely tagállamban igazságügyi beosztást is betölthetnek. A szakértők véleményét csatolják a vizsgálat zárójelentéséhez.

(4)     A Hivatal 15a. cikkben említett eljárási szabályzata tartalmazza a törvényességi ellenőrzés részleteit .”

20.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„14a. cikk

A Hivatal vizsgálataiban érintett személyek panasztétele

(1)     A Hivatal vizsgálataiban személyesen érintett személyek panaszt nyújthatnak be a Felügyeleti Bizottsághoz, amennyiben úgy vélik, hogy a vizsgálat során megsértették eljárási vagy emberi jogaikat. A benyújtott panaszt a Felügyeleti Bizottság késlekedés nélkül továbbítja egy felülvizsgálati tanácsadónak.

(2)     A Hivatal főigazgatója a Felügyeleti Bizottság javaslatára felülvizsgálati tanácsadót nevez ki, öt éves nem megújítható időtartamra. A Felügyeleti Bizottság a pályázati felhívást követően kiválasztott jelöltek listája alapján tesz javaslatot.

(3)     A felülvizsgálati tanácsadó teljes függetlenségben látja el feladatát. Feladata teljesítésekor senkitől nem kér és nem fogad el utasítást. A Hivatalon belül csak az eljárások betartásának ellenőrzésével összefüggő feladatokat végez.

(4)     A felülvizsgálati tanácsadó jogosult kezelni az informátorok panaszait, ideértve az Európai Közösség tisztviselői személyzeti szabályzata 22. cikkének hatálya alá tartozó személyeket is.

(5)     A felülvizsgálati tanácsadónak a panasz továbbításától számított 30 munkanapon belül a Felügyeleti Bizottság, a panaszos és a Hivatal főigazgatója elé kell terjesztenie véleményét.

(6)     A felülvizsgálati tanácsadó rendszeresen jelentést tesz a tevékenységéről a Felügyeleti Bizottságnak. Rendszeres statisztikai és elemző jelentéseket nyújt be a Felügyeleti Bizottságnak és a Bizottságnak a vizsgálatokkal összefüggő kérdésekről .”

21.

A 15. cikk helyébe a következő szöveg lép :

„15. cikk

Értékelési jelentés

A Bizottság legkésőbb …-ig  (7) jelentést küld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról, amely jelentéshez mellékeli a Felügyeleti Bizottság véleményét. A jelentésben kitér arra, hogy indokolt-e módosítani ezt a rendeletet. Az Európai Ügyészség létrehozását követően e rendeletet mindenképpen felülvizsgálják. ”

22.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„15a. cikk

A Hivatal vizsgálatainak eljárási szabályzata

(1)     A Hivatal elfogadja az OLAF vizsgálatainak eljárási szabályzatát, amely tartalmazza az e rendeletben meghatározott jogi és eljárásbeli elveket. Tekintetbe veszi továbbá a Hivatal operatív gyakorlatát.

(2)     Az eljárási szabályzat tartalmazza a Hivatal hatáskörének és jogállásának gyakorlati megvalósítását, az általános vizsgálati eljárási elveket, a vizsgálati eljárás különböző fázisait és fő lépéseit, az eljárás alá vont személyek törvényes jogait, az eljárási garanciákat, az adatvédelmi intézkedéseket, a tájékoztatással és a dokumentumok hozzáférhetőségével kapcsolatos politikát, a vizsgálatok törvényességének ellenőrzésére irányuló, illetve az érintett személyek fellebbviteli jogával kapcsolatos rendelkezéseket.

(3)     Az eljárási szabályzat elfogadása előtt ki kell kérni az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság és a Hivatal Felügyeleti Bizottsága véleményét. A Felügyeleti Bizottság garantálja a Hivatal függetlenségét az Eljárási Szabályzat elfogadására irányuló eljárásban.

(4)     Az eljárási szabályzat főigazgatójának javaslatára módosítható. Ebben az esetben az e cikkben meghatározott elfogadási eljárás alkalmazandó.

(5)     A Hivatal által elfogadott eljárási szabályzatot közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában .”

▐