52007PC0625

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 16.10.2007

COM(2007) 625 végleges

2007/0220 (COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az európai statisztikáról

(előterjesztő: a Bizottság)

INDOKOLÁS

1. A JAVASLAT HÁTTERE

- Általános háttér

A hivatalos statisztikák alapvető szerepet töltenek be korunk társadalmában. Az intézmények, a politikusok, a gazdasági élet szereplői, a piacok és a magánszemélyek egyaránt nagymértékben támaszkodnak a jó minőségű statisztikákra, hogy a lehető legpontosabban tudják jellemezni a gazdasági, társadalmi, környezeti és kulturális fejleményeket. Az e területeken zajló fejlődés üteme egyszerre van hatással (i) a statisztikák felhasználóira abban tekintetben, hogy az információikat gyorsan kell kialakítani, ami azt jelenti, hogy a statisztikai információkhoz egyszerűen és kellő időben kell hozzáférniük, valamint (ii) a statisztikai hivatalokra abban tekintetben, hogy az előállított statisztikai információt hozzá kell igazítaniuk a felhasználói követelményekhez. A pártatlan, tárgyilagos statisztikai információk hozzáférhetősége valamennyi döntéshozó számára alapvető jelentőségű: a politikusoknak a jól informált döntéshozatalhoz, a gazdasági szereplőknek a vállalkozásaik működtetéséhez, az állampolgároknak a mindennapi élethez. A statisztikai információk alátámasztják a politikai döntések átláthatóságát és nyitottságát, ezért a hivatalos statisztikák a demokrácia gördülékeny működéséhez alapot adó közjónak minősülnek. Az ilyen statisztikai információk előállításának alapvető része a statisztikai hivatalok működéséhez szükséges világos struktúra, a nemzetközi együttműködést, a statisztikai információk terjesztését és a felhasználókkal való kommunikációt biztosító intézkedésekkel együtt.

Az európai statisztika európai szinten egyre fontosabb az Európai Unió politikáinak fejlesztése, végrehajtása, ellenőrzése és értékelése szempontjából. Az európai statisztika fontossága a jövőben még tovább fog nőni az EU politikáinak fejlődésével párhuzamosan. Például az olyan makrogazdasági fejlemények értékeléséhez, mint az infláció, a gazdasági növekedés és az általában vett gazdasági ciklus, elengedhetetlenül szükség van a megbízható információkra, mivel ezek teszik lehetővé a koordinációt és a mélyebb gazdaságpolitikai összehangolást a tagállamok között. Emellett Európának ahhoz is rengeteg, a minőséget tekintve a lehető legmagasabb színvonalat képviselő statisztikai adatra van szüksége, hogy meg tudja valósítani stratégiai célkitűzését, és megmaradjon a hosszú távú prosperitáshoz vezető úton, konkrétan az átdolgozott lisszaboni menetrend és a növekedésről és foglalkoztatásról szóló integrált iránymutatások révén, illetve hogy megerősítse a szolidaritás és a társadalmi igazságosság melletti elkötelezettségét.

Az európai statisztika ezért fontos eleme az EU-s stratégiai célkitűzések és az ezek hátterében álló politikák és támogató eszközök fenntartásához szükséges információs kapacitás növelésének.

- A javaslat indokai és célkitűzései

E javaslat célja az európai szintű statisztika előállítását szabályozó meglévő alapvető jogi keret felülvizsgálata. Ezt lényegében a társadalmi változások vezérlik, valamint az Európai Statisztikai Rendszer (European Statistical System, ESS) szerepének egyértelműbb meghatározása iránti igény.

Az európai statisztika előállítása és terjesztése az ESS-en keresztül történik, amely az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalából (Eurostat), a nemzeti statisztikai intézetekből (NSI-k) és az egyes tagállamokban az európai statisztika előállításáért és terjesztéséért felelős más nemzeti vagy regionális hatóságokból álló operatív partnerséget jelenti. Európai statisztikát ezenkívül az Európai Központi Bank (EKB) és a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) is biztosít, bár erre külön statisztikai irányítási struktúra és eltérő szabályok[1] vonatkoznak . A hatékonyság növelése, a statisztikai teher csökkentése és a minőség javítása érdekében azonban meg kell erősíteni az ESS és a KBER közötti szoros együttműködést, tiszteletben tartva ugyanakkor ezek saját hatáskörét.

Amint azt már mind a Tanács, mind a Bizottság több alkalommal megállapította, az ESS hatékonyan működik, és eleget tesz a függetlenség, az integritás és az elszámoltathatóság követelményeinek. Az elmúlt években az ESS outputjainak minősége mellett az irányítása is javult, különösen az európai statisztika gyakorlati kódexének (European Statistics Code of Practice)[2] elfogadásának és ezt követő bevezetésének köszönhetően. Az európai statisztikairányítási tanácsadó bizottság létrehozásáról[3] és az európai statisztikai tanácsadó bizottság létrehozásáról[4] szóló javaslat ugyancsak az ESS jelenlegi irányításának megerősítése és kiegészítése felé tett lépésnek tekinthető.

Azonban, miközben a közelmúlt fejleményei dinamikus valóságról és kézzelfogható vívmányokról tanúskodnak, azt is egyre inkább világossá teszik, hogy az ESS intézményi felépítését a közösségi jogban egységes szerkezetbe kell foglalni, új, egyértelmű meghatározást kell adni a felelősségeiről és alapelveiről, továbbá egyszerűsíteni kell az alapjául szolgáló struktúrákat, hogy ezáltal jobban tudjon reagálni az előttünk álló kihívások sokaságára. Különösen az NSI-k által nemzeti szinten, illetve az Eurostat által a Bizottság szintjén betöltött koordinációs és szakmai vezetői szerepet kell megerősíteni. Az európai statisztika iránti igények növekedésének kezeléséhez és az egyre inkább korlátozott forrásokkal való gazdálkodás prioritásainak meghatározásához közös válaszokra van szükség.

Az Eurostat szerepét és nemzeti partnereivel szembeni felelősségeit ugyanakkor újból meg kell erősíteni, hogy a kölcsönös megértés és bizalom alapján növekedjék az ESS hatékonysága. Az Eurostat egyik elsődleges szerepe az európai statisztikai döntéshozók statisztikai igényeinek közvetítése a tagállamokban működő statisztikai partnerek felé, egyidejűleg áthidalva a szakadékot a között, amit igényelnek, illetve ami megvalósítható és realisztikus.

A „statisztika európai megközelítéséről” szóló javaslat lehetővé fogja tenni az Eurostat számára, hogy reagáljon a statisztika iránti igények folyamatos növekedése jelentette kihívásra. Ez a megközelítés, amelynek révén az európai összesítések előállításának és terjesztésének nem kell teljes mértékben az összes NSI által előállított és terjesztett nemzeti adatokra támaszkodnia, komoly változást jelent az adatgyűjtés szerkezetében.

Emellett a kutatói közösség részéről határozottan felmerül az az igény, hogy az európai tudományos előrehaladás érdekében nagyobb hozzáférést kapjanak a statisztikai információkhoz, elemzési céllal. Ehhez egyfajta rugalmasságra van szükség a statisztikai adatok bizalmas kezelésének rendszerében, hogy lehetővé váljék a részletes statisztikai adatokhoz való ellenőrzött hozzáférés, anélkül hogy ez veszélyeztetné a bizalmas statisztikai adatok által megkövetelt magas szintű védelmet. A bizalmas adatok cseréje az ESS-en belül és az ilyen adatokhoz való kutatási célú hozzáférés szabályai ebből a szempontból alapvető fontosságú elemek, és szükségessé teszik a jelenlegi jogi követelmények korszerűsítését.

Végezetül, az alapvető jogi keret felülvizsgálata új lendületet fog adni az NSI-k és az Eurostat közötti bejáratott együttműködésnek az ESS valamennyi szereplője és az európai statisztikák felhasználóinak közös érdekében, és hozzásegít a jövő statisztikai kihívásainak kezeléséhez szükséges alapok megteremtéséhez.

- Meglévő rendelkezések a javaslat területén

Az európai szintű statisztikák előállítására és terjesztésére vonatkozó alapvető jogi keret jelenleg a következő jogi aktusokból áll:

- A Tanács 1989. június 19-i 89/382/EGK, Euratom határozata az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról[5];

- A Tanács 1990. június 11-i 1588/90/EGK, Euratom rendelete a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról[6];

- A Tanács 1997. február 17-i 322/97/EK rendelete a közösségi statisztikákról[7];

- Az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 16-i 2367/2002/EK határozata a Közösség 2003-tól 2007-ig terjedő időszakra vonatkozó statisztikai programjáról[8].

A fent említett jogszabályok átfogó keretet biztosítanak, ezt egészítik ki a statisztika egyes területeire vonatkozó ágazati jogszabályok.

2. KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELT FELEKKEL ÉS A KÖVETKEZMÉNYEK ELEMZÉSE

- Konzultáció az érdekelt felekkel

A javaslat az elmúlt években végzett, széles körű előkészületeken alapul. Az elemeket és a szövegtervezeteket a legközvetlenebbül érintett felek – azaz a nemzeti statisztikai intézetek és az ESS más partnerei, az EKB-t is beleértve – alaposan megvitatták és felülvizsgálták.

A javaslat nagyrészt a statisztikai programbizottság (Statistical Programme Committee, SPC) által a téma különféle vonatkozásainak vizsgálatára 2003 óta létrehozott munkacsoportok eredményeire épül. A tagállamok rendszeresen részt vettek e munkacsoportok munkájában, az SPC-t rendszeresen tájékoztatták az elért előrehaladásról és módszeres konzultációkat tartottak valamennyi tagállam részvételével. Ez a javaslat nagyon nagy mértékben tükrözi mindezeket a konzultációkat. A statisztikai programbizottsággal hivatalos konzultációt folytattak e javaslat szövegtervezetéről.

- A következmények elemezése

A lehetőségek figyelembevételével világosan látszottak a következő alternatívák:

- a jogi keret megtartása a jelenlegi formájában:

- Ez a megoldás bizonyosan nem ásná alá az európai statisztikák jelenlegi előállítását, minthogy a meglévő jogszabályok biztosítják a hivatkozási keretet. Ezzel a lehetőséggel azonban valószínűleg egyre nőtt volna a távolság a meglévő általános szabályok és az egyedi ügyekben születő megállapodások között. Ez a helyzet hosszú távon a nyilvánosság részéről a statisztikákba vetett általános bizalmat is hátrányosan érinthette volna, és egy átfogó keretnek magát a létjogosultságát is megkérdőjelezte volna. Emellett elszalasztódott volna egy lehetőség az ESS működésének javítására, amint ez a fentiekben már ki lett fejtve.

- egy átdolgozás előterjesztése, amely választ adna a jelzett aggályokra, és valóra váltaná az ESS világos, hatékonyabb működésére meglévő lehetőséget, az előző bekezdésekben leírtak mentén:

- Nyilvánvaló, hogy ez a javaslat csak akkor érné el céljait, ha menet közben lényegesen nem módosulna.

3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI

- A javasolt jogi aktus összefoglalása

A javaslat célja az európai statisztikára vonatkozó meglévő alapvető jogi keret felülvizsgálata annak érdekében, hogy igazodjék a jelenlegi realitásokhoz, és meg tudjon felelni a jövőbeli fejleményeknek és kihívásoknak.

Többek között arról szól a javaslat, hogy a lényeges definícióknak a Szerződés követelményeihez igazításával javuljon a statisztikai irányítás, a közösségi jogban foglalják egységes szerkezetbe a tevékenységeket és magát az ESS-t, tegyék még világosabbá az NSI-k és az Eurostat szerepét, erősítsék meg a meglévő európai statisztika gyakorlati kódexének alkalmazását, hivatalosan is ismerjék el a statisztika európai megközelítését, továbbá erősítsék meg az európai statisztikához kapcsolódó minőségi szempontokat.

A javaslat az ESS működésével is foglalkozik, konkrétan az ESS-bizottság és az ESS partnerségi csoport létrehozása és az ESS más szervekkel, illetve a KBER-rel való fokozott együttműködése révén.

A többéves programok tervezése és végrehajtása ugyancsak átdolgozásra kerül. Különösen az javasolt, hogy a Bizottság kevésbé szigorú feltételek mellett hajthasson végre egyedi statisztikai intézkedéseket.

Végezetül nagyobb rugalmasság bevezetését javasolják a statisztikai titoktartásra vonatkozó jelenlegi szabályokban, az adatvédelem magas szintjének fenntartása mellett.

- Jogalap

A közösségi statisztika számára az Európai Közösséget létrehozó szerződés 285. cikke biztosítja a jogalapot. A Tanácsnak az együttdöntési eljárásnak megfelelően intézkedéseket kell elfogadnia a statisztikák készítésére vonatkozóan, amennyiben ez a Közösség tevékenységeinek ellátásához szükséges. Ez a cikk határozza meg a közösségi statisztikák elkészítésére vonatkozó követelményeket, és előírja a pártatlanság, a megbízhatóság, a tárgyilagosság, a tudományos függetlenség, a költséghatékonyság és a statisztikai adatok bizalmas kezelése elveinek betartását.

- A szubszidiaritás elve

A javaslat teljes mértékben megfelel a szubszidiaritás elvének, amennyiben az európai statisztika fejlesztésére, előállítására és terjesztésére vonatkozó meglévő jogi keret átdolgozása természeténél fogva olyan intézkedés, amely csak közösségi szinten valósítható meg.

A szubszidiaritás elve szolgál alapul ezenkívül az európai statisztika fejlesztése, előállítása és terjesztése terén nemzeti és közösségi szinten megosztani kívánt felelősségek meghatározásához is.

4. KÖLTSÉGVETÉSI KIHATÁS |

A javaslat a közösségi költségvetésre nincs hatással. |

5. KIEGÉSZÍTő INFORMÁCIÓ |

Egyszerűsítés |

A javaslat jogi, intézményi és működési szempontból egyaránt egyszerűsítést jelent. Először is, a javaslat egyszerűsíteni kívánja az európai szintű statisztika előállítására és terjesztésére vonatkozó meglévő jogi keretet, elsősorban azáltal, hogy a közösségi statisztikai jogszabályok több különálló szövegét egyetlen eszközzel egységes szerkezetbe foglalja. Másodszor, a statisztikai programbizottság és a statisztikai titoktartással foglalkozó bizottság egyetlen bizottságba történő összevonásával intézményi egyszerűsítést is el lehet érni. Harmadszor, az ESS-en belüli egyszerűsítés működési szempontból nézve az új egyszerűsítési eszközök elismeréséből és szélesebb körű használatából is ered, amilyen az európai aggregátumok támogatása a statisztika európai megközelítése alapján, amint azt a javaslat 17. cikke bemutatja, illetve az éves statisztikai programok meghatározásához vezető jobb tervezési folyamat. Ezeket az eszközöket már a közösségi statisztikák terén az válaszadói teher csökkentéséről, az egyszerűsítésről és prioritások kitűzéséről szóló bizottsági közlemény[9] is az egyszerűsítés eszközeinek nevezte. Ezzel összefüggésben arra is emlékeztetni kell, hogy az európai statisztika is szerepel az adatszolgáltatási kötelezettségekből eredő adminisztratív terhek Bizottság általi felmérésének prioritást élvező területei között[10]. Végezetül, ez a kezdeményezés nem új, amennyiben a „statisztikai törvény”, azaz a közösségi statisztikákról szóló, 1997. február 17-i 322/97/EK tanácsi rendelet lehetséges átdolgozását eredetileg a Bizottság által 2003-ban elfogadott, a „közösségi vívmányok korszerűsítéséről és egyszerűsítéséről” szóló keretintézkedés végrehajtásában elért előrehaladásról szóló első jelentés[11] vetette fel. |

Európai Gazdasági Térség A javasolt jogi aktus EGT vonatkozású ügyet érint, ezért ki kell terjednie az Európai Gazdasági Térségre. |

2007/0220 (COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az európai statisztikáról

(EGT vonatkozású szöveg) (Az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti statisztikai együttműködésről szóló megállapodást érintő szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 285. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[12],

az Európai Adatvédelmi Biztossal folytatott konzultációt követően,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően[13] ,

mivel:

(1) A Szerződés 285. cikkének (2) bekezdésében megállapított elvekkel összhangban elkészített európai statisztikák koherenciájának és összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében meg kell erősíteni az együttműködést az európai statisztika fejlesztéséhez, előállításához és terjesztéséhez hozzájáruló hatóságok között.

(2) Ennek érdekében az említett hatóságok közötti együttműködést és koordinációt szisztematikusabb és szervezettebb módon kell fejleszteni, teljes mértékben tiszteletben tartva a nemzeti és közösségi hatásköröket és figyelembe véve a meglévő alapvető jogi keret felülvizsgálatának szükségességét, hogy igazodjon a jelenlegi realitásokhoz, egyúttal jobban meg tudjon felelni a jövőbeli kihívásoknak.

(3) Ezért az Európai Statisztikai Rendszer (European Statistical System, a továbbiakban: ESS) tevékenységeit egységes szerkezetbe kell foglalni, és javítani kell az irányítását, különösen a nemzeti statisztikai intézetek (a továbbiakban: NSI-k), illetve a Bizottság (Eurostat) saját szerepének további tisztázása céljából.

(4) Figyelembe véve az NSI-k és az egyes tagállamokban az európai statisztika fejlesztéséért, előállításáért és terjesztéséért felelős más nemzeti hatóságok sajátos jellegét, meg kell állapítani, hogy ajánlattételi felhívás nélkül is részesülhetnek támogatásban, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom rendelet[14] 168. cikke (1) bekezdése d) pontjának megfelelően.

(5) Az Európai Gazdasági Térségen belül az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagállamaiban és a Svájcban működő statisztikai hatóságoknak szorosan kapcsolódniuk kell a megerősített együttműködéshez és koordinációhoz, amint azt az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás, különösen annak 76. cikke és 30. jegyzőkönyve, valamint az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti statisztikai együttműködésről szóló megállapodás, különösen annak 2. cikke előírja.

(6) Ezen túlmenően fontos az ESS és a Központi Bankok Európai Rendszere (a továbbiakban: KBER) közötti szoros együttműködés, hogy elősegítsék a bizalmas adatoknak a két rendszer közötti, statisztikai célú cseréjét, a Szerződéshez csatolt, a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló (18.) jegyzőkönyv 5. cikkének figyelembevételével.

(7) Európai statisztikákat ilyenformán az ESS és a KBER egyaránt fog fejleszteni, készíteni és terjeszteni, ám különálló, saját kormányzási struktúrájukat tükröző jogi keretek szerint. Ezt a rendeletet ezért az Európai Központi Bank által végzett statisztikai adatgyűjtésről szóló, 1998. november 23-i 2533/98/EK tanácsi rendelet sérelme nélkül kell alkalmazni[15].

(8) Következésképpen, és bár az Európai Központi Bank (a továbbiakban: EKB) és a nemzeti központi bankok nem vesznek részt az e rendelet szerinti európai statisztikák előállításában, egy nemzeti központi bank és a közösségi hatóság között a saját hatáskörükön belül kötött megállapodást követően, továbbá a nemzeti központi bank és a nemzeti hatóság közötti nemzeti megállapodások sérelme nélkül, a központi bank által készített adatokat azonban a nemzeti hatóságok és a közösségi hatóság közvetlenül vagy közvetve felhasználhatja európai statisztikák előállításához. Hasonlóképpen, az EKB és a nemzeti központi bankok saját hatáskörükön belül közvetlenül vagy közvetve felhasználhatnak az ESS által előállított adatokat.

(9) A 2006/856/EK tanácsi határozattal[16] létrehozott monetáris, pénzügyi és fizetésimérleg-statisztikákkal foglalkozó bizottság fontos szerepet játszik az ESS és a KBER közötti kapcsolatok általános összefüggésében, különösen azon segítség révén, amelyet a Bizottságnak nyújt a monetáris, pénzügyi és fizetésimérleg-statisztikákra vonatkozó munkaprogramok összeállításához és végrehajtásához.

(10) Fontos biztosítani az ESS és a nemzetközi statisztikai rendszer más szereplői közötti szoros együttműködést és megfelelő koordinációt.

(11) Az ESS működését szintén felül kell vizsgálni, mivel az európai statisztika fejlesztésében, előállításában és terjesztésében rugalmasabb módszerekre, valamint a prioritások világos meghatározására van szükség, az válaszadók terhének csökkentése és az európai statisztikák elérhetőségének és aktualitásának javítása érdekében. E célból dolgozták ki a „statisztika európai megközelítését”.

(12) Bár az európai statisztika rendszerint az összes tagállam nemzeti statisztikai hivatala által előállított és terjesztett nemzeti adatokon alapul, azonban kiadatlan nemzeti hozzájárulásokból, nemzeti hozzájárulások kivonataiból és európai statisztikai felmérésekből, illetve egyedileg kidolgozott, harmonizált koncepciókkal vagy módszerekkel is előállítható.

(13) Az említett esetekben a „statisztika európai megközelítését” lehet alkalmazni – ez olyan gyakorlatias stratégia, amely megkönnyíti a közösségi politikák szempontjából különösen fontos európai statisztikai aggregátumok összeállítását.

(14) A közös struktúrákat, eszközöket és folyamatokat a nemzeti hatóságok és a megfelelő bizottsági szolgálatok bevonásával létrejövő együttműködési hálózatok révén is ki lehet alakítani vagy tovább lehet fejleszteni, elősegítve az egyes tagállamok bizonyos statisztikai tevékenységekre történő szakosodását az ESS egészének javára. Ezeknek az ESS partnerei közötti együttműködési hálózatoknak törekedniük kell arra, hogy elkerüljék a munkafeladat megkettőzését, ezáltal növeljék a hatékonyságot és csökkentsék a gazdasági szereplőkre háruló válaszadói terheket.

(15) Az európai statisztika számára javasolt jobb szabályozási környezetnek különösen reagálnia kellene a vállalkozásokra nehezedő válaszadói terhek mérséklése iránti igényre és hozzá kellene járulnia az európai szinten felmerülő adminisztratív terhek csökkentésének általánosabb célkitűzéséhez, összhangban az Európai Tanács 2007. március 8–9-i ülésének elnökségi következtetéseivel; ugyanakkor a nemzeti hatóságok által az európai vállalkozásokra nemzeti szinten háruló teher mérséklésében játszott szerepet szintén hangsúlyozni kell.

(16) Az európai statisztikába vetett bizalom növelése érdekében a statisztikai hivataloknak szakmai függetlenséget kell élvezniük, és biztosítaniuk kell a pártatlanságot és a magas színvonalat az európai statisztikák elkészítésében, a Szerződés 285. cikke (2) bekezdésének megfelelően, és figyelembe véve az Egyesült Nemzetek Szervezetének Európai Gazdasági Bizottsága által 1992. április 15-én és az Egyesült Nemzetek Statisztikai Bizottsága által 1994. április 14-én elfogadott hivatalos statisztikai alapelveket, valamint a Bizottság által a nemzeti és közösségi statisztikai hivatalok függetlenségéről, integritásáról és elszámoltathatóságáról szóló ajánlásában jóváhagyott európai statisztika gyakorlati kódexében (European Statistics Code of Practice) megállapított alapelveket.

(17) Az európai statisztika fejlesztésében, előállításában és terjesztésében a legjobb nemzetközi gyakorlatot kell követni.

(18) Biztosítani kell a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához, valamint a személyes adatok védelméhez való jogot, az Európai Unió alapjogi chartájának 7. és 8. cikkében előírtak szerint.

(19) Ez a rendelet biztosítja az egyének védelmét a személyes adatok feldolgozása tekintetében, és pontosan meghatározza – az európai statisztikát illetően – a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben[17] és a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben[18] megállapított szabályokat.

(20) A nemzeti és közösségi statisztikai hivatalok által az európai statisztikák előállításához összegyűjtött bizalmas információt az említett információ közléséért felelős felek bizalmának megszerzése és megtartása érdekében védeni kell; a statisztikai információ bizalmas kezelésének minden tagállamban ugyanazoknak az elveknek kell eleget tennie.

(21) Ebből a célból közös szabályokat kell megállapítani az európai statisztika előállításához használt adatok bizalmas kezelésének és az említett bizalmas adatokhoz való hozzáférésnek a biztosítására, megfelelően figyelembe véve a technikai fejleményeket és a felhasználói követelményeket a demokratikus társadalomban.

(22) Az Európai Statisztikai Rendszer igényei szerinti egyedi adatok rendelkezésre állása különösen fontos a statisztikai információkból származó előnyök maximalizálása és az európai statisztikák jobb harmonizálásának biztosítása érdekében.

(23) Az európai tudományos haladás érdekében a kutatói közösségnek elemzés céljából szélesebb körű hozzáférést kell élveznie a statisztikai információhoz, ezért javítani kell az európai közösségi szintű kutatók bizalmas adatokhoz való tudományos célú hozzáférését, anélkül, hogy a bizalmas statisztikai adatok által igényelt magas szintű védelem veszélybe kerülne.

(24) Szigorúan tiltani kell a bizalmas adatok közigazgatási, jogi vagy adózási célokra, illetve a statisztikai adatalanyokkal szembeni ellenőrzésre való felhasználását.

(25) Ezt a rendeletet a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2003. január 28-i 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[19] és a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban való részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló, 2006. szeptember 6-i 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[20] sérelme nélkül kell alkalmazni .

(26) Mivel e rendelet célkitűzését, konkrétan az európai statisztika fejlesztéséhez, előállításához és terjesztéséhez szükséges jogi keret kialakítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem haladja meg az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(27) Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozatnak[21] megfelelően kell elfogadni.

(28) A Bizottságot elsősorban olyan hatáskörrel kell felruházni, hogy az európai statisztika minőségi dimenzióit érintő intézkedéseket fogadhasson el, és meghatározhassa a bizalmas adatokhoz való tudományos célú hozzáférés feltételeit. Mivel az említett intézkedések általános hatállyal rendelkeznek, és úgy vannak kialakítva, hogy e rendeletet nem lényeges elemekkel kiegészítsék, ezeket az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében előírt, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(29) Az ebben a rendeletben meghatározott intézkedések a következőkben meghatározottak helyébe lépnek: a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló …/…/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet[22] [COM(2006) 477], a közösségi statisztikákról szóló, 1997. február 17-i 322/97/EK tanácsi rendelet[23] és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló, 1989. június 19-i 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat[24]. Ezeket a jogi aktusokat ezért hatályon kívül kell helyezni. Továbbra is alkalmazni kell azokat a végrehajtó intézkedéseket, amelyek a bizalmas adatokhoz való tudományos célú hozzáférés tekintetében a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2002. május 17-i 831/2002/EK bizottsági rendeletben[25] és a bizalmas adatokhoz való tudományos célú hozzáférésre feljogosított kutatókat foglalkoztató szervezetek jegyzékének megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 2004/452/EK bizottsági határozatban[26] vannak lefektetve.

(30) A statisztikai programbizottsággal konzultáltak,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET Általános rendelkezések

1. cikk Európai statisztika

Ez a rendelet jogi keretet állapít meg az európai statisztika fejlesztéséhez, előállításához és terjesztéséhez.

A szubszidiaritás elvét betartva és a nemzeti és közösségi hatóságok függetlenségének, integritásának és elszámoltathatóságának megfelelően, az európai statisztika az Európai Közösség tevékenységeinek ellátásához szükséges megfelelő statisztika. Ezt a Szerződés 285. cikke (2) bekezdésében és e rendelet 2. cikkében meghatározott statisztikai elvekkel összhangban kell fejleszteni, előállítani és terjeszteni, az európai statisztikai program keretében.

2. cikk Statisztikai elvek

(1) Az európai statisztika fejlesztését, előállítását és terjesztését a következő statisztikai elvek szabályozzák:

1. „szakmai függetlenség”: a statisztika fejlesztése, előállítása és terjesztése függetlenül, mindenféle politikai vagy egyéb érdekcsoport nyomásától mentesen történik, különösen a felhasználandó technikák, definíciók, módszertanok és források kiválasztását, valamint az időzítést és a terjesztés valamennyi formájának tartalmát illetően;

2. „pártatlanság”: a statisztika fejlesztése, előállítása és terjesztése során semleges módon történik, és valamennyi felhasználó egyenlő bánásmódban részesül;

3. „tárgyilagosság”: a statisztika fejlesztése, előállítása és terjesztése szisztematikus, megbízható és elfogulatlan módon történik; ami magában foglalja a szakmai és etikai standardok alkalmazását és a felhasználók és adatszolgáltatók számára átlátható politikák és gyakorlatok követését;

4. „megbízhatóság”: a statisztika a lehető leghitelesebben, legpontosabban és legkövetkezetesebben méri azt a valóságot, amelyet leképezni hivatott; ez magában foglalja a tudományos kritériumok alkalmazását a források, módszerek és eljárások kiválasztásában;

5. „a statisztikai adatok bizalmas kezelése”: az egyedi statisztikai adatalanyokra vonatkozó, közvetlenül statisztikai célokra vagy közvetve, közigazgatási vagy egyéb forrásokból beszerzett bizalmas adatok védelme; ami magában foglalja a megszerzett adatok nem statisztikai célú felhasználásának és jogellenes nyilvánosságra hozatalának tilalmát;

6. „költséghatékonyság”: a statisztikák termelési költségek arányban állnak az eredmények fontosságával és a várt előnyökkel, az erőforrásokat optimálisan használják fel és mérséklődik a válaszadói terhet. A kért információ lehetőség szerint kivonható a rendelkezésre álló nyilvántartásokból vagy forrásokból.

(2) Az európai statisztika fejlesztése, előállítása és terjesztése a legjobb nemzetközi gyakorlatot követi.

3. cikk Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

7. „statisztika”: mennyiségi és minőségi, összesített és reprezentatív információ, amely egy kollektív jelenséget jellemez a figyelembe vett sokaságban;

8. „statisztikai információ”: a statisztika valamennyi különböző formája, az alapadatokat, a mutatókat, a számlákat és a metaadatokat is beleértve;

9. „fejlesztés”: statisztikai információ előállításához és terjesztéséhez használt statisztikai módszer, standard és eljárás létrehozására, megerősítésére és javítására, valamint az új statisztikák és mutatók megtervezésére irányuló tevékenység;

10. „előállítás”: a statisztikai információ összegyűjtéséhez, tárolásához, feldolgozásához, összeállításához és elemzéséhez szükséges valamennyi tevékenység;

11. „terjesztés”: a statisztikák és statisztikai elemzések hozzáférhetővé tétele a felhasználók számára;

12. „adatgyűjtés”: a felmérés és a különböző forrásokból való információszerzés valamennyi formája;

13. „a statisztikai adatalany”: a megfigyelés alapegysége, amelyre az adatok vonatkoznak, azaz egy természetes személy, egy háztartás, egy gazdasági szereplő és egyéb vállalkozások;

14. „bizalmas adat”: a nemzeti hatóságok és az Eurostat által statisztikai célokra használt adat, amelyek lehetővé teszik a statisztikai adatalany közvetlen vagy közvetett azonosítását, ezáltal egyéni információt közöl. Annak eldöntésekor, hogy egy statisztikai adatalany azonosítható-e, figyelembe kell venni minden olyan megfelelő eszközt, amelyet egy harmadik fél ésszerűen felhasználhat a statisztikai adatalany azonosításához;

15. „statisztikai célú felhasználás”: kizárólag statisztikai eredmények és elemzések fejlesztése és előállítása érdekében történő felhasználás;

16. „közvetlen azonosítás”: a statisztikai adatalany azonosítása annak nevéről vagy címéről, illetve nyilvánosan hozzáférhető azonosító számról;

17. „közvetett azonosítás”: a statisztikai adatalany azonosítása bármilyen, a közvetett azonosítástól eltérő módon;

18. „a Bizottság (Eurostat) tisztviselői”: a Közösségeknek a Bizottságnál (Eurostat) dolgozó tisztviselői, az Európai Közösségek személyzeti szabályzatának 1. cikke értelmében;

19. „a Bizottság (Eurostat) személyzetének más tagjai”: a Közösségeknek a Bizottságnál (Eurostat) dolgozó alkalmazottai, az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó foglalkoztatási feltételek 2–5. cikke értelmében.

II. FEJEZET Statisztikai irányítás

4. cikk Az Európai Statisztikai Rendszer

(1) Az Európai Statisztikai Rendszer (European Statistical System, a továbbiakban: ESS) a közösségi statisztikai hivatal – vagyis a Bizottság (Eurostat) – és a nemzeti statisztikai intézetek (NSI-k) és az egyes tagállamokban az európai statisztika fejlesztéséért, előállításáért és terjesztéséért felelős más hatóságok (nemzeti hatóságok) közötti partnerség.

(2) A tagállami NSI-k és a Bizottság (Eurostat) vezetői évente legalább háromszor ESS partnerségi csoportként találkoznak annak érdekében, hogy szakmai iránymutatást adjanak az ESS számára az európai statisztika fejlesztéséhez, előállításához és terjesztéséhez, összhangban a statisztikai elvekkel.

(3) Az ESS partnerségi csoport a következő témákat vizsgálja meg:

20. az európai statisztika – ideértve a statisztika európai megközelítését is –fejlesztésére, előállítására és terjesztésére vonatkozó intézkedések, ezek indokoltsága a költséghatékonyság alapján, elérésük módja és ütemezése és a felmérések válaszadóira háruló adatszolgáltatói teher;

21. az európai statisztikai program vázlata;

22. az európai statisztikai program fejleményei és prioritásai, elsősorban a Bizottság (Eurostat) által a 11. cikk (2) bekezdése szerint összeállított időközi értékelő jelentés alapján;

23. a statisztikai adatok bizalmas kezelésével kapcsolatos kérdések;

24. bármilyen más – elsősorban módszertani – kérdés, amely a statisztikai programok létrehozásából vagy végrehajtásából ered.

(4) Az európai statisztika fejlesztéséhez, előállításához és terjesztéséhez az ESS partnerségi csoport létrehoz egy gyakorlati kódexet, amelyet a Bizottság tesz közzé. A kódex célja az európai statisztika iránti általános bizalom biztosítása azáltal, hogy megállapítja az európai statisztika fejlesztésének, előállításának és terjesztésének módját, a statisztikai elvekkel és a statisztika legjobb nemzetközi gyakorlatával összhangban. A kódexet szükség esetén felülvizsgálják és frissítik.

5. cikk Nemzeti statisztikai intézetek és más nemzeti hatóságok

(1) Az európai statisztika fejlesztése, előállítása és terjesztése érdekében nemzeti szinten végzett valamennyi tevékenység összehangolásáért az egyes tagállamok NSI-i felelnek. A tagállamok megteszik az e rendelkezés alkalmazásának biztosításához szükséges intézkedéseket.

(2) A Bizottság (Eurostat) karbantartja és honlapján közzéteszi a tagállamok által kijelölt egyéb nemzeti hatóságok listáját.

(3) Az NSI-k és a (2) bekezdésben említett listán szereplő egyéb nemzeti hatóságok ajánlattételi felhívás nélkül is részesülhetnek támogatásban.

6. cikk Bizottság (Eurostat)

(1) A megállapított szabályoknak és statisztikai elveknek megfelelően közösségi szinten a Bizottság (Eurostat) biztosítja az európai statisztikák előállítását; ebben a tekintetben kizárólagos felelőssége, hogy döntsön a folyamatokról, statisztikai módszerekről, standardokról és eljárásokról, valamint a statisztikai közlemények tartalmáról és időzítéséről.

(2) A Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) és az Európai Központi Bank (EKB) alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 5. cikkének sérelme nélkül, a közösségi intézmények és szervek statisztikai tevékenységeit a Bizottság (Eurostat) hangolja össze, elsősorban az adatok konzisztenciájának és minőségének biztosítása és a válaszadói teher mérséklése érdekében. E célból a Bizottság (Eurostat) bármelyik közösségi intézményt vagy szervet felkérheti az Eurostattal való konzultációra és együttműködésre, hogy a saját hatáskörébe tartozó területen statisztikai célú módszereket és rendszereket dolgozzon ki; amennyiben ezen intézmények és szervek bármelyike statisztika előállítását javasolja, konzultál a Bizottsággal (Eurostat), és figyelembe veszi az általa e célból megfogalmazott esetleges ajánlásokat.

7. cikk Együttműködés más szervekkel

A hatáskörükbe tartozó kérdésekben konzultálni kell az európai statisztikai tanácsadó bizottsággal és az európai statisztikairányítási tanácsadó bizottsággal.

8. cikk Együttműködés a KBER-rel

Az adatszolgáltatói teher mérséklése és az európai statisztikák előállításához szükséges koherencia biztosítása érdekében a KBER és az ESS szoros együttműködést folytat, a statisztikai elvek betartása mellett.

9. cikk Nemzetközi együttműködés

Az egyes tagállamok álláspontjának sérelme nélkül, az ESS által az európai statisztika szempontjából nemzetközi szinten különös jelentőséggel bíró kérdésekben képviselt álláspontot, valamint a nemzetközi statisztikai szervekben való képviseletre vonatkozó külön megállapodásokat a Bizottság (Eurostat) hangolja össze.

10. cikk Statisztikai minőség

(1) Az eredmények minőségének garantálása érdekében az európai statisztikákat egységes standardok és harmonizált módszerek alapján állítják elő. Ebben a tekintetben a következő minőségi dimenziókat kell alkalmazni:

25. a „relevancia” arra vonatkozik, hogy a statisztikák milyen mértékben felelnek meg a felhasználók aktuális és potenciális igényeinek.

26. a „pontosság” arra vonatkozik, hogy a becslések mennyire közelítik meg a nem ismert tényleges értékeket;

27. az „időszerűség” az információk rendelkezésre állása és az általuk bemutatott esemény vagy jelenség között eltelt időre vonatkozik;

28. az „időbeli pontosság” az adatok megjelenésének időpontja és a kiadás tervezett időpontja között eltelt időre vonatkozik;

29. a „hozzáférhetőség” és az „érthetőség” azokra a feltételekre és részletes szabályokra vonatkozik, amelyek mellett a felhasználók megszerezhetik, használhatják és értelmezhetik az adatokat;

30. az „összehasonlíthatóság” az alkalmazott statisztikai koncepciókban, mérőeszközökben és eljárásokban lévő különbségek hatásának mérésére vonatkozik, amikor a statisztikákat földrajzi területek szerint, ágazati területek szerint vagy időben hasonlítják össze;

31. a „koherencia” az adatok arra való alkalmasságára vonatkozik, hogy azokat különbözőképpen, különféle felhasználási célokra kombinálják.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében megállapított minőségi dimenzióknak az egyes statisztikai területek ágazati jogszabályai alá tartozó adatokra való alkalmazásakor a minőségi jelentések ágazati jogszabályokban előírt részletes szabályait, felépítését és gyakoriságát a 27. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően a Bizottság határozza meg. Az egyedi minőségi követelményeket, például a statisztikai termelés célértékeit és minimumstandardjait ágazati jogszabályokban is meg lehet állapítani. Amennyiben az ágazati jogszabály nem rendelkezik róla, a Bizottság intézkedéseket fogadhat el. Az ilyen intézkedéseket, amelyek a rendelet nem lényeges elemeinek módosítására szolgálnak, a rendelet kiegészítése révén, a 27. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással kell elfogadni.

(3) A tagállamok jelentést tesznek a Bizottságnak (Eurostat) a továbbított adatok minőségéről. A Bizottság (Eurostat) értékeli a továbbított adatok minőségét és közzéteszi a jelentéseket.

III. FEJEZET Az európai statisztika előállítása

11. cikk Európai statisztikai program

(1) Az európai statisztika fejlesztéséhez, előállításához és terjesztéséhez a keretet az európai statisztikai program biztosítja; a főbb területek és az intézkedések legfeljebb ötéves időszakra vannak előirányozva. Az Európai Parlament és a Tanács határoz róla.

(2) A Bizottság mindegyik európai statisztikai program esetében a végrehajtás harmadik évében benyújt egy időközi értékelő jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, a programidőszak végétől számított tizenkét hónapon belül pedig egy záró értékelő jelentést.

12. cikk Az európai statisztikai program végrehajtása

(1) Az európai statisztikai programot egyedi statisztikai intézkedésekkel hajtják végre, amelyekről a következők határoznak:

32. az Európai Parlament és a Tanács; vagy

33. rendkívüli esetben a Bizottság, a 15. cikkben megállapított feltételek szerint; vagy

34. a nemzeti hatóságok és az Eurostat között, saját hatáskörükön belül kötött megállapodás. Ezeket a megállapodásokat írásba kell foglalni.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett intézkedések végrehajtásakor a Bizottság megadja az intézkedés célkitűzéseit, és biztosít egy költséghatékonysági elemzést, a válaszadókra háruló terhek értékelésével együtt.

13. cikk Együttműködési hálózatok

Az egyedi statisztikai intézkedések során lehetőség szerint az együttműködési hálózatok segítségével szinergiákat kell kialakítani az ESS-en belül, a szakértelem és az eredmények megosztásával, illetve a konkrét feladatokra való specializálódás támogatásával. E célból megfelelő pénzügyi struktúrát kell kidolgozni.

14. cikk A statisztika európai megközelítése

(1) A statisztika európai megközelítése a következőkre irányul:

35. azon európai összesítések rendelkezésre állásának és időszerűségének maximalizálása, amelyeknél az európai statisztikák előállítása és terjesztése részben vagy egészen az összes tagállam nemzeti hatóságai által előállított és terjesztett nemzeti adatokra támaszkodik;

36. az adattovábbításnak, illetve a statisztikák megjelenésének és felülvizsgálatának optimalizálása ott, ahol összehangolt irányvonalakat és megközelítést kell létrehozni.

(2) Az intézkedéseket az ágazati statisztikai területek esetében a 12. cikk (1) bekezdésében megállapított egyedi statisztikai intézkedésekben határozzák meg, vagy az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban.

15. cikk A Bizottság (Eurostat) ideiglenes közvetlen statisztikai intézkedései

A Bizottság a 27. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően ideiglenes közvetlen statisztikai intézkedésről határozhat, amennyiben:

37. az intézkedés nem haladja meg a hatályos európai statisztikai program időtartamát;

38. az összegyűjtendő adatok már rendelkezésre állnak vagy a felelős nemzeti hatóságoknál hozzáférhetők, vagy közvetlenül megszerezhetők, a megfelelő mintákat használva a statisztikai sokaság európai szintű megfigyeléséhez.

16. cikk Éves munkaprogram

A Bizottság minden évben május vége előtt benyújtja a következő évre szóló munkaprogramját az ESS-bizottság általi vizsgálatra. Ez a munkaprogram elsősorban a következőket jelöli meg:

39. azokat az intézkedéseket, amelyek a Bizottság megítélése szerint előnyt élveznek, szem előtt tartva a Közösség politikai igényeit, valamint mind a nemzeti, mind a közösségi pénzügyi korlátokat;

40. az eljárásokat és a Bizottság által a program végrehajtására előirányzott jogi eszközöket.

A Bizottság a legmesszebbmenőkig figyelembe veszi az ESS-bizottság észrevételeit.

IV. FEJEZET Az európai statisztika terjesztése

17. cikk Terjesztési intézkedések

(1) Az európai statisztikák terjesztése a statisztikai elvek teljes körű betartásával történik, különösen a statisztikai adatok bizalmas kezelésének védelme és a pártatlanság elve szerint szükséges egyenlő hozzáférés biztosítása tekintetében.

(2) Az európai statisztikák terjesztését – az erre vonatkozó hatáskörükön belül – a Bizottság (Eurostat), az NSI-k és más nemzeti hatóságok végzik.

(3) A tagállamok és a Bizottság megadják a megfelelő támogatást ahhoz, hogy az európai statisztikákhoz valamennyi felhasználó számára egyenlő hozzáférést lehessen biztosítani.

18. cikk Nyilvános használatú állományok

Egyedi adatokat anonimizált bejegyzésekből álló, nyilvános használatú állomány formájában lehet közzétenni, amelyhez a bejegyzéseket úgy készítik el, hogy a statisztikai adatalanyokat ne lehessen azonosítani, figyelembe véve minden olyan megfelelő eszközt, amelyet egy harmadik fél ésszerűen felhasználhat.

V. FEJEZET A statisztikai adatok bizalmas kezelése

19. cikk A bizalmas adatok védelme az ESS-en belül

(1) A következő szabályokat és intézkedéseket annak biztosítása érdekében kell alkalmazni, hogy a bizalmas adatokat kizárólag statisztikai célokra használják fel, és megakadályozzák ezek jogellenes nyilvánosságra hozatalát.

(2) A nemzeti hatóságok és a Bizottság (Eurostat) biztosítják, hogy a bizalmas adatokat kizárólag statisztikai célokra használják fel, kivéve ha a statisztikai adatalanyok írásos beleegyezésüket adták bármely más, meghatározott célra történő felhasználáshoz.

(3) Azokat a statisztikai eredményeket, amelyek lehetővé tehetik egy statisztikai adatalany azonosítását, a nemzeti hatóságok és a Bizottság (Eurostat) csak kivételes esetekben tehetik közzé; a konkrét feltételeket a közösségi jog határozza meg. Ezeket az eredményeket úgy módosítják, hogy terjesztésük ne sértse a statisztikai adatok bizalmas kezelését, amennyiben a statisztikai adatalany ezt kéri.

(4) A nemzeti hatóságok és a Bizottság (Eurostat) megteszik az összes szükséges szabályozási, közigazgatási, technikai és szervezeti intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy az ESS-en belül a bizalmas adatok fizikai és logikai védelme tekintetében harmonizálják a módszereket, kritériumokat és gyakorlatokat (a statisztikai nyilvánosságra hozatal ellenőrzése, Statistical Disclosure Control).

Az első albekezdés végrehajtását biztosító intézkedéseket a Bizottság fogadja el a 27. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően.

(5) A nemzeti hatóságok tisztviselői és személyzetének más tagjai, akik a bizalmas adatokhoz hozzáféréssel rendelkeznek, a bizalmas adatkezelés szabályait feladataik megszűnése után is kötelesek betartani.

20. cikk Bizalmas adatok továbbítása

(1) A bizalmas adatoknak az egyes nemzeti hatóságok közötti, valamint a nemzeti hatóságok és a Bizottság (Eurostat) közötti továbbítására akkor kerülhet sor, ha ez európai statisztika fejlesztéséhez, előállításához és terjesztéséhez szükséges. Minden további átadást kifejezetten engedélyeznie kell annak a nemzeti hatóságnak, amely az adatokat összegyűjtötte.

(2) Nem lehet a statisztikai adatok bizalmas kezelésről szóló nemzeti szabályokra hivatkozni a bizalmas adatok továbbításának megakadályozása érdekében akkor, ha a közösségi jog egy aktusa előírja az ilyen adatok továbbítását.

(3) Az ESS és a KBER között bizalmas adatok statisztikai célú cseréjére akkor kerülhet sor, ha az európai vagy a KBER-statisztikák fejlesztéséhez, előállításához vagy terjesztéséhez ez szükségesnek vélhető, és ha erről a közösségi jog kifejezetten rendelkezik .

(4) Az ebben a rendeletben előírt védelmi intézkedéseket valamennyi, az ESS-en belül és az ESS és a KBER között továbbított bizalmas adatra alkalmazni kell.

21. cikk A bizalmas adatok védelme a Bizottságnál (Eurostat)

(1) A (2) bekezdésben megállapított kivételek függvényében, a bizalmas adatokhoz csak a Bizottság (Eurostat) tisztviselői férhetnek hozzá, és azokat kizárólag statisztikai célokra használhatják fel.

(2) A Bizottság (Eurostat) kivételes esetekben biztosíthat hozzáférést a bizalmas adatokhoz egyéb alkalmazottai és más, szerződés alapján a Bizottságnak (Eurostat) dolgozó természetes személyek számára is.

(3) A bizalmas adatokhoz hozzáféréssel rendelkező személyek ezeket az adatokat csak az ebben a rendeletben megállapított célokra használhatják fel. Ezt a korlátozást feladataik megszűnése után is kötelesek betartani.

22. cikk Kutatási célú hozzáférés a bizalmas adatokhoz

A tudományos célból statisztikai elemzéseket végző kutatók számára a Bizottság (Eurostat) közösségi szinten hozzáférést biztosíthat a bizalmas adatokhoz. Amennyiben az adatokat az Eurostathoz továbbították, az adatokat átadó nemzeti hatóság jóváhagyására is szükség van.

A hozzáférés módozatait, szabályait és feltételeit a Bizottság állapítja meg. Az ilyen intézkedéseket, amelyek a rendelet nem lényeges elemeinek módosítására szolgálnak a rendelet kiegészítése révén, a 27. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

23. cikk Hozzáférés a közigazgatási nyilvántartásokhoz

A válaszadók terheinek csökkentése érdekében a nemzeti hatóságoknak és a Bizottságnak (Eurostat) – saját közigazgatásuk tevékenységi területén – olyan mértékben kell hozzáférniük a közigazgatási adatforrásokhoz, amilyen mértékben ezek az adatok az európai statisztika fejlesztéséhez, előállításához és terjesztéséhez szükségesek.

A hatékony hozzáférés megvalósítására vonatkozó gyakorlati rendelkezéseket, valamint a hozzáférés korlátait és feltételeit, ha szükséges, az egyes tagállamok és a Bizottság állapítják meg, saját hatáskörében.

24. cikk Nyilvános forrásból származó adatok

A nyilvánosság számára törvényesen elérhető forrásokból szerzett adatok – a belőlük nyert statisztikai információ terjesztésének céljából – nem tekinthetők bizalmasnak.

25. cikk A statisztikai adatalany beleegyezése

A statisztikai adatok bizalmas kezelése nem akadályozza meg a terjesztést, ha a statisztikai adatalany beleegyezését adta az adatok nyilvánosságra hozatalához.

26. cikk A statisztikai adatok bizalmas kezelésének megsértése

A tagállamok és a Bizottság meghozzák a megfelelő intézkedéseket, hogy megelőzzék és szankcionálják a statisztikai adatok bizalmas kezelésének esetleges megsértéseit.

VI. FEJEZET Záró rendelkezések

27. cikk Bizottság

(1) A Bizottság munkáját az Európai Statisztikai Rendszer (European Statistical System) bizottsága (a továbbiakban: ESS-bizottság) segíti.

(2) Az erre a bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időtartam három hónap.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire.

28. cikk Hatályon kívül helyezés

(1) [ A titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló …/…/Euratom, EK európai parlamenti és tanácsi ] rendelet [COM(2006) 477] hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat erre a rendeletre vonatkozó hivatkozásként kell értelmezni.

A hatályon kívül helyezett rendelettel létrehozott, statisztikai titoktartással foglalkozó bizottságra való hivatkozásokat az e rendelet 27. cikkével létrehozott ESS-bizottságra vonatkozó hivatkozásként kell értelmezni.

(2) A 322/97/EK tanácsi rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat erre a rendeletre vonatkozó hivatkozásként kell értelmezni.

(3) A 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályát veszti.

A bizottságra való hivatkozásokat az e rendelet 27. cikkével létrehozott ESS-bizottságra vonatkozó hivatkozásként kell értelmezni.

29. cikk Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

[1] A Tanács 1998. november 23-i 2533/98/EK rendelete az Európai Központi Bank által végzett statisztikai adatgyűjtésről (HL L 318., 1998.11.27., 8. o.).

[2] A Bizottság 2005. május 25-i közleménye az Európai Parlament és a Tanács részére a nemzeti és közösségi statisztikai hivatalok függetlenségéről, integritásáról és elszámoltathatóságáról és a Bizottság ajánlása a nemzeti és közösségi statisztikai hivatalok függetlenségéről, integritásáról és elszámoltathatóságáról (COM(2005) 217).

[3] Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács határozata az európai statisztikairányítási tanácsadó bizottság létrehozásáról (COM(2006) 599).

[4] Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács határozata a statisztikai információs politikával foglalkozó európai tanácsadó bizottság létrehozásáról (COM(2006) 653).

[5] HL L 181., 1989.6.28., 47. o.

[6] HL L 151., 1990.6.15., 1. o.

[7] HL L 52., 1997.2.22., 1. o.

[8] HL L 358., 2002.12.31., 1. o.

[9] A Bizottság 2006. november 14-i közleménye az Európai Parlament és a Tanács részére a közösségi statisztikák terén az adatszolgáltatói terhek csökkentéséről, az egyszerűsítésről és prioritások kitűzéséről (COM(2006) 693).

[10] A Bizottság 2007. január 24-i közleménye az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága részére – Az adminisztratív terhek csökkentésének cselekvési programja az Európai Unióban (COM(2007) 23).

[11] A Bizottság 2003. október 24-i közleménye az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága részére – Első jelentés a „közösségi vívmányok korszerűsítéséről és egyszerűsítéséről” szóló keretintézkedés végrehajtásában elért előrehaladásról. (COM(2003) 623).

[12] HL C , , . o.

[13] HL C , , . o.

[14] HL L 357., 2002.12.31., 1. o. A legutóbb a 2007. április 23-i 478/2007/EK, Euratom bizottsági rendelettel módosított rendelet.

[15] HL L 318., 1998.11.27., 8. o.

[16] HL L 332., 2006.11.30., 21. o.

[17] HL L 281., 1995.11.23., 31. o. A legutóbb az 1882/2003/EK rendelettel ( HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

[18] HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

[19] HL L 41., 2003.2.14., 26. o.

[20] HL L 264., 2006.9.25., 13. o.

[21] HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A legutóbb a 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat

[22] HL L […]., [ÉÉÉÉ.HH.NN.], […]. o.

[23] HL L 52., 1997.2.22., 1. o. Az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított rendelet.

[24] HL L 181., 1989.6.28., 47. o.

[25] HL L 133., 2002.5.18., 7. o. A legutóbb az 1104/2006/EK rendelettel (HL L 197., 2006.7.19., 3. o.) módosított rendelet.

[26] HL L 156., 2004.4.30., 1. o. Helyesbítve: HL L 202., 2004.6.7., 1. o. A legutóbb a 2007/439/EK határozattal (HL L 164., 2007.6.26., 30. o.) módosított határozat.