52007PC0311

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 11.6.2007

COM(2007)311 végleges

2007/0108(CNS)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

a Schengeni Információs Rendszer (SIS) környezetét szolgáló kommunikációs infrastruktúra kiépítéséről, működtetéséről és irányításáról

(előterjesztő: a Bizottság) {COM(2007)306 final}{SEC(2007)809}{SEC(2007)810}

INDOKOLÁS

A JAVASLAT HÁTTERE |

110 | A javaslat indokai és célkitűzései E javaslat célja – az ugyanezen témájú tanácsi határozatra irányuló javaslattal együtt –, hogy létrehozza egy olyan különleges kommunikációs infrastruktúra kiépítésének, működtetésének és irányításának jogi keretét, amely a Schengeni Információs Rendszeren (SIS) belüli adatcsere és a SIRENE irodák közötti, SIS-adatokkal kapcsolatos információcsere tekintetében biztosítja a hálózati és biztonsági szolgáltatásokat. A Bizottság azért terjeszti elő e javaslatot, hogy biztosítsa a schengeni környezet kommunikációs infrastruktúrája (SISNET) által jelenleg nyújtott, és a belső határellenőrzések nélküli térség fenntartásához döntő fontosságú, fent említett szolgáltatások folyamatosságát. Az új kommunikációs infrastruktúra létrehozására irányuló e javaslatot azonban csak akkor kell végrehajtani, ha a Tanács főtitkárhelyettese által a tagállamok nevében az új SISNET-szerződéssel kapcsolatosan indított közbeszerzési eljárás eredménytelenül zárul. A Bizottság úgy gondolja, hogy főszabály szerint továbbra is a Tanács – amely a SIS irányításáért felel – legyen felelős a SIS valamennyi alkotóeleméért, ideértve annak kommunikációs infrastruktúráját is. A Bizottság javasolja, hogy ezen új kommunikációs infrastruktúrát az IDABC-programban (2004/387/EK határozat) előirányzott horizontális intézkedések és különösen az s-TESTA (biztonságos transzeurópai kommunikációs platform) segítségével hozzák létre. Az s-TESTA-platformot jelenleg a SIS második generációja (SIS II) kommunikációs infrastruktúrájának kifejlesztésére is használják. A Bizottság továbbra is elkötelezett a SIS II kialakítása, illetve amellett, hogy a rendszer mihamarabb működőképessé váljon, figyelemmel arra, hogy továbbra is ez a Tanács abszolút prioritása. A jövőben is elsőbbséget élvez az a közös célkitűzés, amely szerint új és jobb funkcionalitásokkal rendelkező új SIS-t, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló európai térségben – a személyes adatok védelmének biztosítása mellett – magasabb biztonsági szintet nyújtó szigorúbb teljesítménynormákat kell kialakítani. Ebből kifolyólag a javasolt kommunikációs infrastruktúra – a SIS II működésének megkezdésétől függően – korlátozott időre szól. |

120 | Általános háttér 2001 decemberében a Tanács megbízta a Bizottságot a SIS II kifejlesztésével. A SIS II egyik célkitűzése az volt, hogy az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott tagállamok számára lehetővé tegye a belső határellenőrzések megszüntetéséhez szükséges egyik alapfeltétel teljesítését. A SIS II kifejlesztése azonban késett, és 2006 decemberében a Tanács 2008 végéig meghosszabbította a Bizottság erre vonatkozó megbízatását. Annak érdekében, hogy még 2007-ben megvalósítható legyen az a politikai célkitűzés, miszerint az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott tagállamok vonatkozásában megszüntetik a belső határellenőrzéseket, a Tanács 2006 decemberében úgy döntött, hogy végrehajtja a Portugália által javasolt tervet, és e tagállamokat felveszi a SIS jelenlegi keretébe, a SIS I+-ba. E projekt következtében a SIS II végrehajtása további késedelmet szenvedett, és jelenleg úgy tervezik, hogy a rendszer 2008 decemberének közepén lesz működőképes. A SISNET-megállapodás, vagyis a SIS 1+-szal kapcsolatos hálózati és vonatkozó biztonsági szolgáltatások nyújtására aláírt szerződés 2008 novemberében lejár. Mivel előfordulhat, hogy a SIS II ezen időpontig nem lesz működőképes a SIS 1+-ban részt vevő valamennyi tagállam tekintetében, le kell fedni a 2008 novembere és a SIS II működésének megkezdése közötti időszakot. A SIS 1+ jövőbeli kommunikációs infrastruktúrájával kapcsolatos szükséges intézkedéseket tartalmazó megállapodásnak az IB Tanács általi 2007. február 15-i jóváhagyását követően, valamint az új SISNET-szerződés megkötése érdekében a Tanács főtitkárhelyettese által közzétett ajánlati felhívással párhuzamosan a Bizottság uniós költségvetésből finanszírozandó, különleges kommunikációs infrastruktúra létrehozását javasolja. Emlékeztetni kell arra, hogy a SISNET-et nem az uniós költségvetés finanszírozza, és a szükséges kommunikációs szolgáltatások nyújtására vonatkozó szerződést a tagállamok nevében a Tanács főtitkárhelyettese kezeli. A Bizottság által irányított új kommunikációs infrastruktúra létrehozása jelentősen megváltoztatja a kormányközi irányítási struktúra által jellemzett jelenlegi SIS-t. Ezzel összefüggésben e javaslatnak egyértelműen meg kell határoznia a Bizottság, a Tanács és a tagállamok feladatait és felelősségét. A kibővített SIS 1+-nak és ezen új kommunikációs infrastruktúrának azonban mindenképpen csak átmeneti megoldásnak kell maradnia, mivel a SIS II működésének megkezdése jelenti a végső célt. A Tanács és a Parlament megállapodtak a SIS II jogi keretében, amely lehetővé teszi fejlett technológiai megközelítés alkalmazását és az új rendszer által nyújtott jobb funkcionalitásokat. Ezeket ellensúlyozzák majd az egyéneket szolgáló szigorúbb védelmi normák, valamint a rendszer irányítása tekintetében a fokozottabb felelősségre vonhatóság. Ezen új kommunikációs infrastruktúra nem lép teljes mértékben a SISNET helyébe, mivel a SISNET a VISION – a Schengeni Egyezmény 17. cikke (2) bekezdésének megfelelően a tagállamok központi hatóságai közötti, vízumokkal kapcsolatos konzultációs eljárásokat segítő hálózat – számára is nyújt kommunikációs szolgáltatásokat. A Bizottság azonban nem terjesztette ki e javaslat hatályát a VISION-ra, mivel a Tanács a vízumpolitika területén végrehajtási hatásköröket tartott fenn magának. A VISION konzultációs mechanizmus technikai funkcionalitásait a Vízuminformációs Rendszer (VIS) váltja majd fel akkor, amikor a VISION-t használó valamennyi tagállam már használni tudja e célból a VIS-t. |

130 | Hatályos rendelkezések a javaslat által szabályozott területen – A Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény (92–119. cikk). – A Tanács 871/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a terrorizmus elleni küzdelem keretében a Schengeni Információs Rendszer egyes új funkcióinak bevezetéséről. – A Tanács 2005/211/IB határozata (2005. február 24.) néhány új funkciónak – többek között a terrorizmus elleni küzdelemnek – a Schengeni Információs Rendszerbe történő bevezetéséről. – Az Európai Parlament és a Tanács 1160/2005/EK rendelete (2005. július 6.) a közös határokon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezménynek a járművek forgalmi engedélyének kiadására hatáskörrel rendelkező tagállami szolgálatok Schengeni Információs Rendszerhez való hozzáférésével kapcsolatos módosításáról. Az Egyezmény és a fent említett három jogi aktus képezi a SIS jelenlegi jogi keretét, amelynek helyébe a jövőbeli SIS II lép majd. A SIS II jogi kerete az alábbiakból áll: – a Tanács 2424/2001/EK rendelete (2001. december 6.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) kifejlesztéséről. – A Tanács 2001/886/IB határozata (2001. december 6.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) kifejlesztéséről. – Az Európai Parlament és a Tanács 1987/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról. – A Tanács 2007/…/IB határozattervezete (…)[1] a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról. – Az Európai Parlament és a Tanács 1986/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a járművek forgalmi engedélyének kiadására hatáskörrel rendelkező tagállami szolgálatoknak a Schengeni Információs Rendszer második generációjához (SIS II) való hozzáféréséről. |

140 | Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel E javaslat a SIS működésének fenntartásához szükséges. A SIS a személyek szabad mozgásának biztosításához szükséges kiegyenlítő intézkedések szerves részét képezi, és összhangban van az IDABC-program célkitűzéseivel is, mivel felhasználja az e program által megállapított horizontális intézkedések részét képező infrastrukturális szolgáltatásokat. Az IDABC-program célja, hogy meghatározza, támogassa és ösztönözze a páneurópai elektronikus kormányzati szolgáltatások és az ezek alapjául szolgáló interoperábilis telematikai hálózatok fejlesztését és kialakítását, amelyek segítik a tagállamokat és a Közösséget a közösségi politikák és tevékenységek – mindenkori hatásköreiken belül történő – végrehajtásában, és jelentős haszonnal járnak a közigazgatási szervek, az üzleti vállalkozások és a polgárok számára. |

KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELT FELEKKEL ÉS HATÁSVIZSGÁLAT |

Konzultáció az érdekelt felekkel |

211 | A konzultáció módszerei, a megcélzott főbb ágazatok és a válaszadók általános bemutatása A konzultáció fő módszerét a következő felektől történő információszerzés jelentette: (1) A Tanács Főtitkársága. A konzultáció tárgya: – a SISNET-szerződés, – a SISNET kiadásai, – a SIS-szel kapcsolatos felelősség. (2) Az s-TESTA-hálózat szolgáltatója. A konzultáció tárgya: – a hálózatkiépítés árlistái, – a hálózatműködtetés árlistái. |

212 | A válaszok összefoglalása és figyelembevételük módja Az összegyűjtött információkat felhasználták annak elemzéséhez, hogy az egyes politikai lehetőségek milyen költségekkel, feladatokkal és felelősséggel járnak. Figyelembe vették a tagállamok küldöttségei által a különböző tanácsi és bizottsági munkacsoportokon belül kifejtett véleményeket is. |

Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása |

221 | Érintett tudomány-/szakterületek IKT, közbeszerzés és pénzügyi szakértelem |

222 | Alkalmazott módszer Személyes találkozók és írásos információk gyűjtése |

223 | A konzultációba bevont fontosabb szervezetek/szakértők Bizottsági belső szakértői vélemények (JLS Főigazgatóság és DIGIT) és a SIS műszaki dokumentációjából összegyűjtött külső szakértői vélemények. |

2243 | A beérkezett és felhasznált javaslatok összefoglalása Széles körű egyetértés van a tekintetben, hogy komoly kockázatok merülhetnek fel, amelyek jelentős politikai következményekkel járhatnak. |

225 | Minden egyes lehetőség vonatkozásában értékelték a kockázatokat, amelyek nagyon eltérő jellegűek: a közbeszerzési eljárás eredménytelensége, az új kommunikációs infrastruktúra létrehozásához szükséges jogi eszközök elfogadásának elhúzódása, elégtelen finanszírozás, egyértelműség hiánya az irányításban vagy a döntéshozatalban, negatív interferencia a SIS II projekttel, valamint a technikai végrehajtás késedelme vagy meghiúsulása. |

226 | A szakértői vélemények nyilvános hozzáférhetőségének biztosítása N/A |

230 | Hatásvizsgálat A következő politikai lehetőségeket vették figyelembe: 1. lehetőség: Status quo – a Bizottság nem terjeszt elő jogalkotási javaslatot. E megoldás a jelenlegi keret folytatását jelentené, amelyben kizárólag a Tanács és a tagállamok felelősek a SIS-ért. A SISNET hozzáférhetőségét 2008. november 13. után is biztosító SISNET-szerződés megkötése érdekében a Tanács főtitkárhelyettese – nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos eljárás formájában – ajánlati felhívást dolgoz ki és tesz közzé. E lehetőség keretében a Bizottságnak nincs szerepe, sem felelőssége. 2. lehetőség: A Tanács az s-TESTA szolgáltatójával kötött külön szerződés keretében építi ki, működteti és irányítja a SIS 1+ új kommunikációs infrastruktúráját, amelyet a tagállamoknak kell finanszírozniuk. E lehetőség esetén a Tanács a SIS 1+ használata érdekében az s-TESTA-keretszerződés alapján külön szerződést köt az e szerződést finanszírozó tagállamokkal. 3. lehetőség: A Tanács az s-TESTA szolgáltatójával kötött különleges szerződés keretében építi ki, működteti és irányítja a SIS 1+ új kommunikációs infrastruktúráját, amelyet az EU általános költségvetésének kell finanszíroznia. A Bizottság külön s-TESTA-szerződést ír alá a SIS 1+ új kommunikációs infrastruktúrájának kiépítésére. Ennek eredményeképpen a kommunikációs infrastruktúra kiépítéséért, működtetéséért és irányításáért a Bizottság a felelős, és mindezt az EU általános költségvetése finanszírozza. A SIS 1+ ezen új s-TESTA kommunikációs infrastruktúrája nem zavarja a SIS II s-TESTA kommunikációs infrastruktúráját. A hatásvizsgálat következtetése szerint ugyan a status quo lehetőség jelenti messze a legjobb megoldást, és nem okoz nagyobb nehézségeket, azonban minden közbeszerzési eljárás kockázatokkal jár. A Bizottság a Tanáccsal egyetértésben elismerte, hogy tartalékmegoldásra van szükség. Csakugyan nagyon nehéz lenne bármennyi ideig is fenntartani a belső határellenőrzések nélküli térséget a SIS és az ezzel kapcsolatos SIRENE-adatcsere működése nélkül. Így tehát abban az esetben, ha a Tanács főtitkárhelyettes által indított közbeszerzési eljárásban nem kötnek megállapodást vagy szerződést a SIS környezetéhez szükséges szolgáltatások nyújtására, kizárólag az utolsó lehetőség marad fenn, tekintettel arra, hogy a második lehetőséget a Tanács Jogi Szolgálata elutasította, így nagyon nehéz lesz követni. A hatásvizsgálat ezért azt ajánlja, hogy a Bizottság tegye meg az utolsó lehetőséghez szükséges valamennyi előkészületet még akkor is, ha a hatásvizsgálat e lehetőséget nem részesíti előnyben. E megoldás végrehajtását azonban csak akkor kellene megkezdeni, ha az új SISNET-szerződés megkötésére hozott intézkedések eredménytelenek. Feltétele tehát, hogy előtte a SISNET-szolgáltatás meghosszabbítására rendelkezésre álló valamennyi lehetőséget merítsék ki. |

A JAVASLAT JOGI ELEMEI |

305 | A javasolt fellépés összefoglalása E javaslat célja – az ugyanezen témájú tanácsi határozatra irányuló javaslattal együtt –, hogy létrehozza egy olyan különleges kommunikációs infrastruktúra kiépítésének, működtetésének és irányításának jogi keretét, amely a Schengeni Egyezményben előírt, a SIS-en keresztüli adatcsere és a SIRENE irodák közötti, SIS-adatokkal kapcsolatos információcsere tekintetében biztosítja a hálózati és biztonsági szolgáltatásokat. |

310 | Jogalap A rendelet jogalapja az Európai Közösséget létrehozó szerződés (EKSz.) 66. cikke. |

320 | A szubszidiaritás elve A szubszidiaritás elve akkor alkalmazandó, ha a javaslat nem tartozik a Közösség kizárólagos hatáskörébe. |

A javaslat célkitűzéseit a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani a következő ok miatt. |

321 | A javasolt fellépés célkitűzése, nevezetesen olyan kommunikációs infrastruktúra létrehozása, amely az információcsere érdekében összeköti a nemzeti SIS-rendszereket a SIS központi adatbázisával, a Közösség által jobban megvalósítható a közigazgatási szervek közötti adatcserét elősegítő közösségi infrastruktúra (s-TESTA) felhasználásával. |

A közösségi fellépés hatékonyabban valósítja meg a javaslat célkitűzéseit a következő ok miatt. |

324 | A schengeni együttműködésben részt vevő valamennyi tagállamnak információkat kell cserélnie a közös politikák végrehajtása érdekében. A Közösség sokkal hatékonyabban tudja biztosítani azokat a az európai szintű hálózati és biztonsági szolgáltatásokat, amelyekre e tagállamoknak szükségük van, mintha azokat az egyes tagállamok külön-külön nyújtanák. |

325 | Az a tény, hogy a korábbi projektek és az IDA (az IDABC elődje) keretében nyújtott általános szolgáltatások alapján szerzett tapasztalatokat felhasználva e célokra már létrehoztak egy közös platformot, az s-TESTA-t, azt bizonyítja, hogy az ilyen szolgáltatások nyújtása tekintetében megbízhatóan lehet a Közösségre támaszkodni. |

327 | A Közösség fellépése a közös kommunikációs infrastruktúrára korlátozódik, míg a tagállamok továbbra is felelősek saját nemzeti információs rendszereikért. |

A javaslat ezért megfelel a szubszidiaritás elvének. |

Az arányosság elve A javaslat a következők miatt megfelel az arányosság elvének. |

331 | A javaslatok megállapítják a Bizottságnak a közös kommunikációs infrastruktúra létrehozására vonatkozó kötelezettségét. A tagállamok pedig a tesztek lefolytatásáért felelősek, és biztosítják, hogy az új infrastruktúra keretében nemzeti alkalmazásaik (SIS és SIRENE) megfelelően működjenek. |

332 | A javaslatok és pénzügyi kihatásaik időben korlátozottak lesznek, tekintettel arra, hogy a SIS II felváltja majd a jelenlegi SIS-t, és e kommunikációs infrastruktúrát feleslegessé teszi. A cél az, hogy a jelenlegi rendszer számára átmeneti megoldásként biztosítsanak egy lényeges szolgáltatást mindaddig, amíg a SIS II működőképes nem lesz. |

Az eszközök megválasztása |

341 | A javasolt eszközök: rendelet és határozat. |

342 | A SIS kettős jogi természete miatt szükség van egy az EKSz. IV. címén alapuló rendeletre és egy az EUSz. VI. címén alapuló határozatra is. A SIS-vívmányok bármilyen módosításának vagy továbbfejlesztésének az első, valamint a harmadik pillérbe tartozó jogalapon kell alapulnia. |

KÖLTSÉGVETÉSI VONATKOZÁSOK |

401 | Az új kommunikációs infrastruktúra létrehozásához és működtetéséhez 2008-ra kért pénzügyi keret 7,6 millió EUR. Ez a következő főbb fellépéseket tartalmazza: – az s-TESTA-hálózat kiépítése és tesztelése a SIS 1+ számára; – a SIS 1+ felhasználóinak migrálása az új s-TESTA-hálózatra; – a SIS 1+ működése az s-TESTA-hálózaton keresztül. Ezenkívül a fellépés a tesztelés és a migrálás során pénzügyi hatással jár majd a SISNET és a technikai támogatóegység (C.SIS – Központi SIS) létrehozása és irányítása tekintetében a schengeni vívmányokban lefektetett kormányközi költségvetésekre is. |

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK |

520 | Hatályos jogszabályok hatályon kívül helyezése A javaslat elfogadása hatályos jogszabályok hatályon kívül helyezését eredményezi. |

Felülvizsgálati/módosító/megszüntetési záradék |

533 | A javaslat megszüntetési záradékot tartalmaz. |

A javaslat részletes magyarázata 1. A kommunikációs infrastruktúra kiépítése, működtetése és irányítása A létrehozandó kommunikációs infrastruktúra egyrészről az általa nyújtandó szolgáltatásokra hivatkozással, másrészről pedig a Schengeni Egyezményben meghatározott azon rendszerek vagy szervek megemlítésével kerül bemutatásra, amelyek e kommunikációs infrastruktúra révén összekapcsolódnak. Ezen infrastruktúra nem fedi le a nemzeti szintű adatcserét, ideértve az illetékes nemzeti hatóságok közötti, valamint az ezen hatóságok és a nemzeti SIRENE iroda közötti információcserét is, amely továbbra is nemzeti hatáskörben marad. Mielőtt a Bizottság a kommunikációs infrastruktúra szolgáltatójával bármilyen szerződéses megállapodást köt, meg kell határoznia a SIS 1+ és a SIRENE különleges követelményeinek megfelelő műszaki előírásokat. A Bizottság figyelembe veszi majd a Tanács főtitkárhelyettese által a SISNET meghosszabbítása érdekében meghatározott követelményeket és pályázati feltételeket is. Noha a Szerződés 10. cikke megállapítja a tagállamok arra vonatkozó általános kötelezettségét, hogy megkönnyítsék a Bizottság feladatainak ellátását, a javaslat megemlít néhány konkrét intézkedést, amelyeket a tagállamoknak meg kell tenniük annak érdekében, hogy a Bizottság a kommunikációs infrastruktúrát hatékonyan építhesse ki és működtethesse. A Bizottság továbbá tájékoztatja a tagállamokat a kiépítés befejezéséről, miután lefolytatta a kommunikációs infrastruktúra hozzáférhetőségének biztosításához szükséges teszteket. Szükségesnek tűnt a SIS e részének finanszírozásával kapcsolatosan az Európai Unió általános költségvetésére való hivatkozás, mivel a SIS másik közös részének – a technikai támogatóegységnek, vagyis a C.SIS-nek – a kiépítését és működtetését a schengeni vívmányokban lefektetett kormányközi költségvetés finanszírozza (a Végrehajtó Bizottság 1997. december 15-i határozata a SIS központi részére vonatkozó pénzügyi szabályzat módosításáról). 2. Az IDABC-program Az IDABC egy sor infrastrukturális szolgáltatást nyújt, mint például a nemzeti és európai közigazgatási szervek közötti adatcserét elősegítő s-TESTA-t. Az s-TESTA-platformot a SIS II és a VIS kifejlesztéséhez is felhasználják. A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló európai térségben a szigorú hozzáférhetőségi és biztonsági követelményeket igénylő egyéb kiterjedt, operatív IT-rendszerek, úgymint az Eurodac is, igénybe veszik az IDABC által nyújtott szolgáltatásokat. 3. Működési tesztek A működési tesztelések, amelyek az új kommunikációs infrastruktúrán belül a SIS és a SIRENE-adatcsere megfelelő működését hivatottak biztosítani, olyan lényegi feladatot jelentenek, amelyet a tagállamok kizárólag a Tanács koordinálásával tudnak végrehajtani. Mindez a SIS irányítása és döntéshozatali eljárása tekintetében fennálló jelenlegi status quo-t tükrözi. A C.SIS irányításáért felelős Franciaország megfelelő tapasztalatokkal rendelkezik a tesztek leírásához és ahhoz, hogy javaslatot tegyen arra, melyik eljárás a legmegfelelőbb annak ellenőrzésére, hogy a SIS és a SIRENE az új infrastruktúrával jól működik-e. Az érintett nemzeti szakértőkből álló, a SIS-szel és a SIRENE-vel foglalkozó tanácsi munkacsoportok elvégzik a tesztelések kidolgozásához, összehangolásához és validálásához szükséges valamennyi előkészítő munkálatot. A Bizottság az s-TESTA keretén belül biztosítja a kommunikációs infrastruktúra hozzáférhetőségét. A tagállamok a tesztelésekről a Tanácson keresztül információkkal és visszajelzésekkel szolgálnak a Bizottság számára. 4. Migrálás A SIS és a SIRENE csak azután migrálhat az új kommunikációs infrastruktúrára, hogy valamennyi tesztelést befejezték és validálták. A Tanács által megállapítandó időpontnak mindenképpen 2008. november 13. előtt kell lennie, a SISNET-megállapodás ugyanis ekkor jár le. 5. Meghatározott operatív irányítási feladatok végrehajtása nemzeti közjogi szervek által Az, hogy a kommunikációs infrastruktúrával kapcsolatban nemzeti közjogi szerveket bíznak meg meghatározott operatív irányítási feladatokkal, biztosítja a hatékonyságot, valamint a központi C.SIS által már ellátott operatív irányítási feladatokkal való szinergiákat. 6. Felügyelet és értékelés A Bizottság szigorúan felügyeli a kiadásokat az s-TESTA szolgáltatójával kötendő, a célkitűzéseket és teljesítménymutatókat is tartalmazó szerződésben biztosított valamennyi rendelkezésre álló eszköz felhasználásával. A kommunikációs infrastruktúra által a SIS és a SIRENE számára nyújtott szolgáltatások különleges értékelésére a horizontális intézkedések – ideértve az IDABC-határozat 13. cikke alapján nyújtott infrastrukturális szolgáltatásokat is – általános értékelése keretében kerül majd sor. 7. A SISNET jogi keretének hatályon kívül helyezése és a Schengeni Egyezmény módosítása A SISNET működésének megszűnésével a rá vonatkozó rendelkezések tárgytalanná válnak, és hatályon kívül kell helyezni azokat. A SIS-szel összefüggő nagy kiterjedésű hálózati és kapcsolódó biztonsági szolgáltatások nyújtásáról szóló, 2000. november 14-i SISNET-megállapodás végrehajtásából eredő – különösen a hálózati összetevőkre vonatkozó – tulajdonjogok Bizottságra való átruházása felgyorsíthatja az új kommunikációs infrastruktúra kiépítését, és csökkentheti az Európai Unió általános költségvetésére gyakorolt pénzügyi hatást. 8. Feltételes alkalmazás és korlátozott érvényességi idő A jogi eszköz feltételes alkalmazása a Tanács álláspontját tükrözi, aki 2007 februári következtetéseiben elismerte a SISNET meghosszabbítására irányuló közbeszerzési eljárással együtt járó kockázatokat, valamint azt, hogy ki kell dolgozni egy az s-TESTA-n alapuló alternatív megoldást. Az e javaslatra vonatkozó hatásvizsgálatból kitűnik, hogy a SISNET meghosszabbítása jelentené még mindig a legjobb választást. A jogi eszköz feltételes alkalmazása biztosítja, hogy e javaslat tartalékmegoldást jelentsen. E javaslat korlátozott érvényességi ideje abból a tényből ered, hogy a SIS 1+-nak a SISone4all elnevezésű változatát, valamint a kommunikációs infrastruktúráját a SIS II működésének megkezdésekor ez utóbbi váltja majd fel. |

1. 2007/0108(CNS)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

a Schengeni Információs Rendszer (SIS) környezetét szolgáló kommunikációs infrastruktúra kiépítéséről, működtetéséről és irányításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 66. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[2],

tekintettel az Európai Parlament véleményére[3],

mivel:

2. A Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, 1990. június 19-i egyezmény[4] (a továbbiakban: a Schengeni Egyezmény) IV. címének rendelkezései értelmében felállított Schengeni Információs Rendszer (a továbbiakban: SIS) és az annak alapján kifejlesztett SIS 1+ lényeges eszközt jelent az Európai Unió keretébe illesztett schengeni vívmányok rendelkezéseinek alkalmazása tekintetében.

3. A 2424/2001/EK tanácsi rendelet[5] és a 2001/886/IB tanácsi határozat[6] rendelkezett a SIS II kifejlesztéséről. A SIS II a Schengeni Egyezmény alapján létrehozott SIS helyébe lép majd.

4. A Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2006. december 20-i 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[7] jelenti az Európai Közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: az EK-Szerződés) hatálya alá tartozó kérdések tekintetében a SIS II szabályozásához szükséges jogi keretet.

5. A SIS-t jelenleg 15 állam használja, ideértve a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult Izlandot és Norvégiát is. 2006 decemberében a Tanács jóváhagyta az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén csatlakozott tagállamok közül kilenc belépését a jelenlegi SIS-be, hogy még a SIS II működésének megkezdése előtt lehetővé tegye számukra a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazását.

6. Az Európai Unió Tanácsa főtitkárhelyettesének az egyes tagállamok képviseletében való eljárásáról a schengeni környezet kommunikációs infrastruktúrájának (SISNET) telepítésére és működtetésére vonatkozó szerződések kötése céljából, valamint az e szerződések kezelésére történő felhatalmazásáról szóló, 1999. december 17-i 1999/870/EK tanácsi határozat[8] alapján, valamint a SISNET elnevezésű kommunikációs infrastruktúrának a schengeni környezetben történő kiépítéséről és működtetéséről a Tanács főtitkárhelyettese által egyes tagállamok nevében kötött szerződéseknek a főtitkárhelyettes által történő igazgatására vonatkozó költségvetési szempontok pénzügyi szabályozásának megállapításáról szóló, 2000. március 27-i 2000/265/EK tanácsi határozat alapján a Tanács főtitkárhelyettese és magánvállalkozások 2000. november 14-én megkötötték a Schengeni Információs Rendszerrel összefüggő nagy kiterjedésű hálózati és kapcsolódó biztonsági szolgáltatások nyújtásáról szóló megállapodást (a továbbiakban: a SISNET-megállapodás). A SISNET-megállapodás meghatározza a SIS működéséhez szükséges szolgáltatásokat, és 2008 novemberében lejár.

7. Biztosítani kell a SISNET-megállapodás által nyújtott szolgáltatások folytonosságát a Schengeni Egyezmény 92. cikkében meghatározott, a SIS technikai támogatóegysége és nemzeti részei közötti hatékony adatcsere, valamint a SIRENE irodák közötti információcsere érdekében. Ez döntő jelentőségű a schengeni vívmányok alkalmazása tekintetében, és így a belső határellenőrzések nélküli közös térség fenntartása érdekében is.

8. A SISNET-megállapodás a VISION – a Schengeni Egyezmény 17. cikke (2) bekezdésének megfelelően a tagállamok központi hatóságai közötti, vízumokkal kapcsolatos konzultációs eljárásokat segítő hálózat – számára is biztosít hálózati és kapcsolódó biztonsági szolgáltatásokat, de erre nem terjed ki e javaslat hatálya, mivel a vízumkérelmek megvizsgálására vonatkozó egyes részletes rendelkezések és gyakorlati eljárások végrehajtási hatásköreinek a Tanács részére történő fenntartásáról szóló, 2001. április 24-i 789/2001/EK rendelettel[9] összhangban a Tanács az illetékes azon módosítások végrehajtására, amelyek a VISION valamely másik kommunikációs infrastruktúrára való migrálásához szükségesek.

9. E jogi eszköz alkalmazását ahhoz a feltételhez kell kötni, hogy a Tanács főtitkárhelyettese előzőleg megküldi az értesítést, miszerint az Európai Unió Tanácsa főtitkárhelyettesének a schengeni környezet kommunikációs infrastruktúrájával kapcsolatos, annak az Európai Közösségek költségén egy kommunikációs infrastruktúrába való migrációjáig történő szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szerződések megkötése és kezelése céljából egyes tagállamok képviseletére való felhatalmazásáról szóló, 2007. március 5-i 2007/149/EK tanácsi határozat[10] és a 2000/265/EK tanácsi határozat alapján megindított közbeszerzési eljárásban nem sikerült megállapodást vagy szerződést kötni az e javaslat hatálya alá tartozó szolgáltatások nyújtásáról.

10. A Tanács 2007 februárjában megvizsgálta egy ilyen közbeszerzési eljárás kockázatait, és felkérte a Bizottságot, hogy tegyen javaslatokat a SIS 1+ más hálózatra való migrálásának lehetőségére.

11. A Bizottság az EK-Szerződés 250. cikkének (2) bekezdésével összhangban fenntartja a jogot arra, hogy a közösségi jogi aktus elfogadásához vezető eljárások során javaslatát bármikor módosíthassa.

12. A SIS különleges biztonsági és hozzáférhetőségi követelményeit figyelembe vevő legmegfelelőbb megoldás a SISNET helyébe lépő új kommunikációs infrastruktúra létrehozása, amely igénybe veszi a „Közigazgatási szervek közötti biztonságos transzeurópai telematikai szolgáltatások – Irányított biztonságos kommunikációs magáninfrastruktúra nyújtása” elnevezésű szolgáltatási keretszerződés (a továbbiakban: s-TESTA-keretszerződés) keretében – a páneurópai e-kormányzati szolgáltatásoknak közigazgatási szervek, üzleti vállalkozások és polgárok részére történő interoperábilis nyújtásáról szóló, 2004. április 21-i 2004/387/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal[11] (a továbbiakban: az IDABC-határozat) összhangban – nyújtott infrastrukturális szolgáltatásokat.

13. Az új kommunikációs infrastruktúrának a SISNET helyébe kell lépnie, amelynek a Tanács által megállapítandó időpontban meg kell szűnnie működni, és ezért az annak jogi keretét alkotó 1999/870/EK határozatot, 2000/265/EK határozatot és 2007/155/EK határozatot[12] hatályon kívül kell helyezni.

14. Meggyorsíthatja az új kommunikációs infrastruktúra létrehozását, valamint csökkentheti az Európai Unióra nehezedő pénzügyi terhet, ha a tagállamok megegyeznek a SISNET-megállapodás végrehajtásából eredő tulajdonjogok – ideértve a szellemi tulajdonjogokat is – Bizottságra történő átruházásában.

15. Az e kommunikációs infrastruktúra létrehozásával, működtetésével és irányításával összefüggő kiadásoknak az Európai Unió általános költségvetését kell terhelniük. A Bizottság felelős a költségvetés végrehajtásáért, valamint az s-TESTA-keretszerződés keretén belüli hálózati és biztonsági szolgáltatások nyújtásához szükséges szerződések aláírásáért.

E rendelet, valamint a Bizottságnak az e kommunikációs infrastruktúra létrehozásáért, működtetéséért és irányításáért való felelőssége nem érintheti a Tanács felelősségét a jelenlegi SIS irányításáért.

16. Ezért helyénvaló, hogy a kommunikációs infrastruktúrán keresztül megvalósuló megfelelő SIS- és SIRENE-adatcsere biztosítása érdekében a Tanács Franciaország – a technikai támogatóegységért felelős tagállam – által elkészítendő kezdeményezés alapján kidolgozza a teszttervet, összehangolja a teszteléseket, és validálja a teszteredményeket, mielőtt megállapítja a SISNET-ről az új kommunikációs infrastruktúrára való migrálás időpontját.

17. Amennyiben a Bizottság hatékonyabbnak tartja, megbízhat nemzeti közjogi szerveket a kommunikációs infrastruktúra biztonságával és felügyeletével összefüggő meghatározott operatív irányítási feladatok végrehajtásával.

18. E rendelet jelenti a SIS környezetét szolgáló kommunikációs infrastruktúra kiépítéséhez, működtetéséhez és irányításához, valamint az EK-Szerződés hatálya alá tartozó kérdések tekintetében a Schengeni Egyezmény megfelelő módosításához szükséges jogi keretet. A SIS környezetét szolgáló kommunikációs infrastruktúra kiépítéséről, működtetéséről és irányításáról szóló, …-i 2007/…/IB tanácsi határozat[13] jelenti a szükséges jogi keretet az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: az EU-Szerződés) hatálya alá tartozó kérdések tekintetében.

19. A 2007/…/IB tanácsi határozattal[14] együtt e rendelet jelenti az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet[15] 49. cikke szerinti, jogalapot megteremtő jogi aktust, amely lehetővé teszi a kommunikációs infrastruktúra kiépítéséhez, működtetéséhez és irányításához szükséges előirányzatoknak az Európai Unió általános költségvetésébe való felvételét és a költségvetés e részének a végrehajtását.

20. Az a tény, hogy a SIS környezetét szolgáló, az Európai Unió általános költségvetéséből finanszírozandó kommunikációs infrastruktúra kiépítéséhez, működtetéséhez és irányításához szükséges jogi keret két különálló jogi eszközből áll, nem érinti azt az elvet, miszerint e kommunikációs infrastruktúra egyetlen infrastruktúrát jelent, és így is kell működnie.

21. Mivel a tagállamok nem tudják a tervezett fellépés célkitűzéseit – nevezetesen a SIS környezetét szolgáló közös kommunikációs infrastruktúra kiépítését, működtetését és irányítását – kielégítően megvalósítani, és ezért azok a fellépés terjedelme és hatásai miatt közösségi szinten hatékonyabban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket fogadhat el az EK-Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvével összhangban. Az említett cikkben foglalt arányosság elvével összhangban e rendelet nem lépi túl az e célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

22. Izland és Norvégia tekintetében e rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között létrejött, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás[16] értelmében vett schengeni vívmányok azon rendelkezéseit fejleszti tovább, amelyek az említett megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló, 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozat[17] 1. cikkének G. pontjában említett területhez tartoznak.

23. Svájc tekintetében e rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében vett schengeni vívmányok azon rendelkezéseit fejleszti tovább, amelyek – a 2004/849/EK[18] és a 2004/860/EK tanácsi határozat[19] 4. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben – az 1999/437/EK határozat 1. cikkének G. pontjában említett területhez tartoznak.

24. Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkének megfelelően Dánia nem vesz részt e rendelet elfogadásában, így az rá nem kötelező, illetve nem alkalmazható. Mivel e rendelet a Szerződés harmadik része IV. címének rendelkezései szerinti schengeni vívmányokon alapul, Dániának – az említett jegyzőkönyv 5. cikkével összhangban – az e rendelet elfogadását követő hat hónapon belül döntenie kell arról, hogy nemzeti jogában végrehajtja-e azt.

25. E rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseit fejleszti tovább, amelyekben az Egyesült Királyság a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozattal[20] összhangban nem vesz részt. Az Egyesült Királyság ezért nem vesz részt e rendelet elfogadásában, így az rá nem kötelező, illetve nem alkalmazható.

26. E rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseit fejleszti tovább, amelyekben Írország az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozattal[21] összhangban nem vesz részt. Írország ezért nem vesz részt e rendelet elfogadásában, így az rá nem kötelező, illetve nem alkalmazható.

27. Mivel alapvető fontosságú, hogy a SISNET által nyújtott szolgáltatások 2008 novembere után is biztosítva legyenek, és hogy a Bizottság e célból a lehető leghamarabb megköthesse a megfelelő szerződéseket, e rendeletnek a kihirdetése napján hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikkA kommunikációs infrastruktúra kiépítése, működtetése és irányítása

28. A Bizottság olyan kommunikációs infrastruktúrát épít ki, működtet és irányít, amely a Schengeni Egyezmény 92. cikke szerinti, a Schengeni Információs Rendszer (SIS) technikai támogatóegysége és nemzeti részei közötti, valamint a SIRENE irodák közötti adatcsere tekintetében biztosítja a hálózati és a biztonsági szolgáltatásokat (a továbbiakban: a kommunikációs infrastruktúra).

29. A Bizottság meghatározza a kommunikációs infrastruktúra műszaki előírásait, figyelembe véve a 2007/149/EK és a 2000/265/EK tanácsi határozat alapján indított közbeszerzési eljárás keretében a Tanács főtitkárhelyettese által a tagállamok nevében megállapított műszaki előírásokat.

30. A tagállamok és a Bizottság együttműködnek az (1) és (2) bekezdésben említett feladatok végrehajtása során. Így különösen a tagállamok megfelelő helyiségeket bocsátanak a kommunikációs infrastruktúra nemzeti hozzáférési pontjainak rendelkezésére, és a Bizottság kérésére biztosítják az e helyiségekhez való hozzáférést.

31. A Bizottság tájékoztatja a Tanácsot arról az időpontról, amikor a kommunikációs infrastruktúra kiépítése befejeződött, és amikor az infrastruktúra a 3. cikkben említett tesztek lefolytatásához rendelkezésre áll.

32. A kommunikációs infrastruktúra kiépítésének, működtetésének és irányításának költségeit az Európai Unió általános költségvetése viseli.

2. cikk Az IDABC-program használata

A Bizottság a kommunikációs infrastruktúra kiépítése, működtetése és irányítása céljából figyelembe veszi a 2004/387/EK határozatot (az IDABC-határozat), és felhasználja az s-TESTA-keretszerződést.

3. cikkA kommunikációs infrastruktúrán végzett SIS- és SIRENE-tesztek

33. A tagállamok elvégzik azokat a teszteket, amelyek a kommunikációs infrastruktúrán keresztül megvalósuló, az 1. cikk (1) bekezdésében említett megfelelő adatcsere biztosításához szükségesek.

34. A Tanács felelős azért, hogy Franciaország – a C.SIS-ért felelős tagállam – által elkészítendő kezdeményezés alapján kidolgozza a teszttervet.

35. A Tanács összehangolja a tagállamok által végzett teszteléseket, validálja a teszteredményeket, és folyamatosan tájékoztatja a Bizottságot.

4. cikk Migrálás a kommunikációs infrastruktúrára

36. Miután a SIS-ben részt vevő valamennyi tagállam értesítette a Tanácsot a 3. cikkben említett tesztek sikeres befejezéséről, a Tanács megállapítja azt az időpontot, amikor a kommunikációs infrastruktúrán keresztül megkezdődik az 1. cikk (1) bekezdésében említett adatcsere.

37. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy az (1) bekezdéssel összhangban megállapított időpontban megvalósulhasson a SISNET-ről a kommunikációs infrastruktúrára való migrálás.

38. A Tanács összehangolja a (2) bekezdésben említett tagállami intézkedéseket.

5. cikk Operatív irányítási feladatok végrehajtása a tagállamok nemzeti közjogi szervei által

39. A Bizottság az 1. cikk (4) bekezdésében említett időponttól kezdve megbízhat nemzeti közjogi szerveket a kommunikációs infrastruktúra biztonságával és felügyeletével összefüggő, meghatározott operatív irányítási feladatok végrehajtásával.

40. Az (1) bekezdésben említett szerveknek az (1) bekezdésben említett feladatok végrehajtásával összefüggésben felmerülő költségeit az Európai Unió általános költségvetése viseli.

6. cikk Felügyelet és értékelés

Miután a kommunikációs infrastruktúra működése megszűnik, a Bizottság átfogó értékelést készít annak működéséről. Az értékelés az IDABC-határozat szerinti IDABC horizontális intézkedések átfogó értékelése keretében történik. Az értékelés különösen a kommunikációs infrastruktúrának az 1. cikk (1) bekezdésében említett szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos hatékonyságát és eredményességét vizsgálja.

7. cikkHatályon kívül helyezés

41. Az 1999/870/EK, a 2000/265/EK és a 2007/155/EK tanácsi határozat a Tanács által meghatározandó időpontban hatályát veszti. A SISNET kommunikációs infrastruktúra működése a 4. cikk (1) bekezdésével összhangban megállapított időpontban megszűnik.

42. A 2000/265/EK tanácsi határozat által felállított költségvetésnek a 4. cikk (1) bekezdésével összhangban megállapított időpontban fennmaradó részét a tagállamoknak visszafizetik. A visszafizetendő összegeket a 2000/265/EK tanácsi határozat 26. cikkében megállapított tagállami hozzájárulások alapján számítják ki.

43. A tagállamok megállapodnak abban, hogy a SISNET-tel összefüggő nagy kiterjedésű hálózati és kapcsolódó biztonsági szolgáltatások nyújtására az 1999/870/EK tanácsi határozat és a 2000/265/EK tanácsi határozat alapján kötött megállapodás végrehajtásából eredő tulajdonjogokat – ideértve a szellemi tulajdonjogokat is – a 4. cikk (1) bekezdésében említett időpontban átruházzák a Bizottságra.

8. cikk A Schengeni Egyezmény módosítása

A 4. cikk (1) bekezdésével összhangban megállapított időpontban a Schengeni Egyezmény 119. cikke (1) bekezdése első mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„A Szerződő Felek közösen viselik a 92. cikk (3) bekezdésében említett technikai támogatóegység létrehozásának és működtetésének költségeit, a Schengeni Információs Rendszer nemzeti részét a technikai támogatóegységgel összekötő vezetékek költségeinek kivételével.”

9. cikkHatálybalépés és alkalmazhatóság

44. Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése napján lép hatályba, és 2009. november 1-jén, vagy az 1987/2006/EK rendelet 55. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Tanács által megállapított időpontban veszti hatályát attól függően, hogy melyik időpont a korábbi.

45. E rendelet alkalmazásának feltétele, hogy a Tanács főtitkárhelyettese értesítse a Bizottságot, miszerint a 2007/149/EK tanácsi határozat és a 2000/265/EK tanácsi határozat alapján nem kötöttek megállapodást vagy szerződést az 1. cikk (1) bekezdésében említett adatcserével kapcsolatos hálózati és biztonsági szolgáltatások nyújtásáról.

46. A (2) bekezdésben említett értesítésre e rendelet hatálybalépésének időpontja után kerülhet sor, és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tenni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben,

a Tanács részéről

az elnök

JOGALKOTÁSI PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1. A JAVASLAT CÍME:

Javaslat: a TANÁCS RENDELETE a SIS (Schengeni Információs Rendszer) környezetét szolgáló kommunikációs infrastruktúra kiépítéséről, működtetéséről és irányításáról

Javaslat: a TANÁCS HATÁROZATA a SIS (Schengeni Információs Rendszer) környezetét szolgáló kommunikációs infrastruktúra kiépítéséről, működtetéséről és irányításáról

2. TEVÉKENYSÉGALAPÚ GAZDÁLKODÁSI ÉS KÖLTSÉGVETÉS-TERVEZÉSI KERET

Érintett politikai terület(ek) és a kapcsolódó tevékenység(ek):

18. cím: A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség

18 02. fejezet: Szolidaritás – Külső határok, vízumpolitika és a személyek szabad mozgása

3. KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELEK

3.1. Költségvetési tételek (működési tételek és kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtási tételek (korábban: BA-tételek)), beleértve a következő megnevezéseket:

18 02 04 02. jogcím: Schengeni Információs Rendszer SIS 1+ *

* A 2008-as előzetes költségvetés-tervezetbe felveendő költségvetési tétel

3.2. A fellépés és a pénzügyi kihatás időtartama:

2008–2009

A javaslatokat mint tartalékmegoldást várhatóan 2007 decemberében fogadják el, amennyiben a SIS kommunikációs infrastruktúrájával (SISNET) kapcsolatos jelenlegi szerződést nem lehet meghosszabbítani. E tartalékmegoldás kizárólag átmeneti megoldást jelent. A fellépés a SIS II-re való migrálás befejeződésével véget ér.

A SIS II ütemtervében a SIS II-re való migrálás 2008. december végéig befejeződik. E megoldás gyakorlati végrehajtása legalább hat hónappal késleltetné a SIS II-re való migrálást. Ezenkívül az s-TESTA-szerződés rendelkezései szerint a szolgáltatások nyújtására legalább egyéves szerződést kell kötni. E megoldást ezért 2008 novemberétől 2009-ig tartó, körülbelül egyéves működési időtartamra kell tervezni.

A javaslatok 2009. november 1-jén vagy a Tanács által a SIS II alkalmazásának megkezdésére megállapított időpontban hatályukat vesztik attól függően, hogy melyik időpont a korábbi.

A fellépés időtartama legfeljebb 1 év és 10 hónap lesz. A kötelezettségvállalásokra 2008-ban kerül sor, míg a kifizetési időszak 2008–2010-ig tart.

3.3. Költségvetési jellemzők:

Költségvetési tétel | Kiadás típusa | Új | EFTA-hozzájárulás | Tagjelölt országok hozzájárulásai | A pénzügyi terv fejezete |

18 02 04 02 | nem kötelező | diff. | IGEN | NINCS | NINCS | 3a |

4. FORRÁSOK ÁTTEKINTÉSE

4.1. Pénzügyi források

4.1.1. A kötelezettségvállalási előirányzatok és a kifizetési előirányzatok áttekintése

millió EUR (3 tizedesjegyig)

Kiadás típusa | Szakasz száma | 2008-as év | 2009-es év | 2010-es év | Összesen |

Működési kiadások[22] |

Kötelezettségvállalási előirányzatok | 8.1. | A | 7.620 | 0 | 7.620 |

Kifizetési előirányzatok | B | 2.500 | 3.750 | 1.370 | 7.620 |

A referenciaösszegbe beletartozó igazgatási kiadások[23] |

Technikai és igazgatási segítségnyújtás (NDE) | 8.2.4. | C | - | - | - | - |

TELJES REFERENCIAÖSSZEG |

Kötelezettségvállalási előirányzatok | a+c | 7.620 | 0 | 7.620 |

Kifizetési előirányzatok | b+c | 2.500 | 3.750 | 1.370 | 7.620 |

Személyi és kapcsolódó kiadások (NDE) | 8.2.5. | D | 0.585 | 0.234 | 0.819 |

A referenciaösszegbe nem beletartozó, a személyi és kapcsolódó kiadásoktól eltérő kiadások (NDE) | 8.2.6. | E | 0.233 | 0.233 |

TELJES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT, beleértve a személyi költséget | a+c+d+e | 8.438 | 0.234 | 8.672 |

TELJES KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZAT, beleértve a személyi költséget | b+c+d+e | 3.318 | 3.984 | 1.370 | 8.672 |

4.1.2. A pénzügyi programozással való összeegyeztethetőség

X A javaslat összeegyeztethető a jelenlegi pénzügyi programozással.

( A javaslat miatt a pénzügyi terv vonatkozó fejezetének átdolgozása szükséges.

( A javaslat miatt szükség lehet az intézményközi megállapodás[24] rendelkezéseinek alkalmazására (azaz rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a pénzügyi terv módosítására).

4.1.3. A bevételre gyakorolt pénzügyi hatás

( A javaslatnak nincs kihatása a bevételre

X A javaslatnak van pénzügyi kihatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

millió EUR (egy tizedesjegyig)

A fellépést megelőzően [n–1. év] | A fellépés után |

A személyi állomány teljes létszáma | 5 | 2 |

5. JELLEMZŐK ÉS CÉLKITŰZÉSEK

5.1. A megvalósításra rövid vagy hosszú távon van-e szükség

A SIS 1+ és a SIRENE-rendszer jelenleg a SISNET kommunikációs hálózaton keresztül működik. Az ezen SISNET hálózati szolgáltatásokkal kapcsolatos jelenlegi szerződést a tagállamok nevében a Tanács főtitkárhelyettese kezeli, és a tagállamok közösen finanszírozzák. E SISNET-szerződés 2008. november 13-án jár le.

Másrészről a SIS 1+ felváltása érdekében kidolgozott SIS II a SIS 1+-t használó tagállamok számára 2008. december 17-ig nem lesz működőképes.

Biztosítani kell tehát a SIS 1+-szal kapcsolatos hálózati szolgáltatást 2008. november 13. és a SIS II működése megkezdésének időpontja között.

5.2. A közösségi részvétel által képviselt hozzáadott érték, valamint a javaslatnak az egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetősége és esetleges szinergiája

A szabad mozgás határellenőrzések nélküli schengeni térségének fenntartása attól függ, hogy a schengeni környezetben biztosítva van-e a rendszerek kommunikációs hálózatának folyamatos és biztonságos működése.

A Schengeni Információs Rendszer működése nélkül nagyon nehéz lenne bármennyi ideig is fenntartani a határellenőrzések nélküli térséget. 2007 februárjában a Tanács úgy döntött, hogy a Tanács főtitkárhelyettese az érintett tagállamok nevében ismét tegyen közzé ajánlati felhívást a SISNET-szerződés meghosszabbítására annak biztosítása érdekében, hogy a szolgáltatás 2008 novembere után is hozzáférhető legyen. A közbeszerzési eljárásokkal szükségszerűen együtt járó kockázatok tanácsi értékelésére tekintettel azonban a Tanács úgy döntött, hogy alternatív hálózati megoldásnak is rendelkezésre kell állnia a schengeni rendszerek vonatkozásában.

A Tanács ezért felkérte a Bizottságot, hogy mihamarabb tegyen javaslatokat a SIS 1+-nak az s-TESTA-hálózatra való migrálásának lehetőségére, amely utóbbi a Bizottság által kötött keretszerződés alapján működtetett biztonságos kommunikációs hálózat.

5.3. A javaslat céljai, az attól várt eredmények, illetve az azzal összefüggő mutatók a tevékenységalapú irányítás keretében

Az általános célkitűzés annak lehetővé tétele, hogy a Bizottság a SIS 1+ kommunikációs infrastruktúráját átmeneti tartalékmegoldásként finanszírozhassa és irányíthassa abban az esetben, ha a SISNET nem hosszabbítható meg.

Az EU általános költségvetéséből finanszírozandó e tartalékmegoldást legkésőbb 2008. november 13-ig – a jelenlegi SISNET-szerződés lejáratának időpontjáig – végre kell hajtani, és működését ezen időpontig meg kell kezdenie.

1. fellépés: Az s-TESTA-hálózat kiépítése és tesztelése a SIS 1+ számára

Az s-TESTA-keretszerződés keretében külön szerződést írnak alá. Az új hálózatot különálló virtuális magánhálózatként hozzák létre, de amennyiben lehetséges, a hálózat felhasználja majd a SIS II fizikai hálózati infrastruktúrájának részeit. Ezenkívül szükség van külső szakértelemre mindenekelőtt a biztonsági és hálózati kérdésekben, valamint magas színvonalú külső segítségre a felügyelet, a tesztelés és a tagállamokkal való összehangolás során.

Mutató: a hálózat 2008 októberére működőképes

2. fellépés: A SIS 1+ felhasználóinak migrálása az új s-TESTA-hálózatra

Amennyiben a tagállamok nem képesek időben migrálni a SIS II-re, és nem tudják tovább használni a jelenlegi SISNET-et sem, szükség van a SISNET-hálózatról az s-TESTA átmeneti hálózatra való migrálásra. A migrálás időpontját a Tanács határozza meg.

E fellépés migrálási költségekkel jár. A korlátozott belső források miatt magas színvonalú külső segítséget vesznek majd igénybe a felügyelet és a tagállamokkal való összehangolás során.

Mutató: valamennyi SIS 1+ felhasználó migrálása megtörtént

3. fellépés: a SIS 1+ működése az s-TESTA-hálózaton keresztül

Amennyiben az alternatív átmeneti hálózati megoldást kell felhasználni, működési költségeket irányoznak elő.

Mutató: a hálózat 2008 novemberére a SIS 1+-ban részt vevő valamennyi tagállammal működőképes

5.4. Végrehajtási módszer (indikatív)

X Központosított irányítás

X közvetlenül a Bizottság által

( közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

( végrehajtó hivatalok

( a Közösségek által létrehozott, a költségvetési rendelet 185. cikkében említettek szerinti szervek

( tagállami közintézmények/közfeladatot ellátó szervek

( Megosztott vagy decentralizált irányítás

( a tagállamokkal

( harmadik országokkal

( Nemzetközi szervezetekkel való közös irányítás (nevezze meg)

Megjegyzés:

A költségvetés egy részét szolgáltatási szerződéssel nemzeti közjogi szervekhez juttathatják a hálózat működésének finanszírozása érdekében.

6. FELÜGYELET ÉS ÉRTÉKELÉS

6.1. Felügyeleti rendszer

A fejlődést rendszeresen értékelik, és a teljesítményt a megkövetelt normák és előre meghatározott kritériumok alapján mérik. Ez azt hivatott bizonyítani, hogy a beruházás meghozza a várt eredményt.

A felügyelet külső szerződéses megbízott által végzett minőségbiztosítás keretében valósul meg.

A Bizottság e felügyelet eredményeiről éves tevékenységi jelentésében számol majd be.

6.2. Értékelés

6.2.1. Előzetes értékelés

Az előzetes értékelést a hatásvizsgálat tartalmazza.

6.2.2. Az időközi/utólagos értékelés nyomán hozott intézkedések (hasonló, korábbi tapasztalatok tanulsága)

NA

6.2.3. A jövőbeni értékelések feltételei és gyakorisága

Miután a kommunikációs infrastruktúra működése megszűnik, a Bizottság átfogó értékelést készít annak működéséről. Az értékelésre az IDABC horizontális intézkedések általános értékelése keretében kerül sor, és különösen ezen új kommunikációs infrastruktúrának a SIS 1+ hálózati szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos hatékonyságát és eredményességét vizsgálják meg.

7. CSALÁS ELLENI INTÉZKEDÉSEK

A közbeszerzési szerződésekre vonatkozó közösségi jognak való megfelelés biztosítása érdekében a Bizottság szerződés-odaítélési eljárásait alkalmazzák majd.

8. A FORRÁSOK RÉSZLETEZÉSE

8.1. A javaslat célkitűzéseinek pénzügyi költségei

Kötelezettségvállalási előirányzatok millió euróban (három tizedesjegyig)

(Fel kell tüntetni a célkitűzésekre, a fellépésekre és a teljesítésekre vonatkozó fejezeteket) | Teljesítések típusa | Átlagos költség | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 és később | ÖSSZESEN |

2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 |

Tisztviselők vagy ideiglenes alkalmazottak[26] (XX 01 01.) | A*/adminisztrátor | 5 | 2 |

B*,C*/asszisztens |

A(z) XX 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott állomány[27] |

A(z) XX 01 04/05. jogcímcsoportból finanszírozott egyéb állomány[28] |

ÖSSZESEN | 5 | 2 |

8.2.2. A fellépés keretében felmerülő feladatok leírása

Projektirányítás;

Technikai irányítás;

Értékelés és jelentéstétel;

Közbeszerzés, szerződéskezelés és pénzügyi irányítás.

8.2.3. A – jogszabályban meghatározott – állomány eredete

( A cserére vagy meghosszabbításra kerülő program irányításához jelenleg hozzárendelt álláshelyek

( Az n. évi politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet keretében már hozzárendelt álláshelyek

( A következő éves politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet eljárásának a keretében igénylendő álláshelyek

X Az érintett szolgálaton belül meglévő állomány felhasználásával átcsoportosítandó álláshelyek (belső áthelyezés)

( Az n. évben szükséges, de az éves politikai stratégiában/előzetes költségvetés-tervezetben az adott évre nem előirányozott álláshelyek

8.2.4. A referenciaösszegbe beletartozó egyéb igazgatási kiadások (XX 01 04/05. – Igazgatási kiadások)

NA

8.2.5. A referenciaösszegbe nem beletartozó személyi és kapcsolódó költségek

millió EUR (3 tizedesjegyig)

A személyi állomány fajtája | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 |

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak (XX 01 01.) | 0.585 | 0.234 |

A(z) XX 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott személyi állomány (kisegítő alkalmazottak, kihelyezett tagállami szakértők, szerződéses alkalmazottak stb.) (nevezze meg a költségvetési tételt) |

Személyi és kapcsolódó – a referenciaösszegbe NEM beletartozó – költségek összesen | 0.585 | 0.234 |

Számítás – Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

117 000 (fő/év)

Számítás – A(z) XX 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott személyi állomány

NA

8.2.6. A referenciaösszegbe nem beletartozó egyéb igazgatási kiadások

millió EUR (3 tizedesjegyig) |

2008-as év | 2009-es év | 2010-es év | n+3. év | n+4. év | n+5. év és később | ÖSSZESEN |

XX 01 02 11 01. – Kiküldetések | 0.081 |

XX 01 02 11 02. – Ülések és konferenciák | 0.120 |

XX 01 02 11 03. – Bizottságok[29] |

XX 01 02 11 04. – Tanulmányok és konzultációk |

XX 01 02 11 05. – Információs rendszerek |

2. Egyéb irányítási kiadások összesen (XX 01 02 11.) |

3. Egyéb igazgatási jellegű kiadások Az s-TESTA-hálózattal kapcsolatos különleges képzés XX 01 02 11 06. költségvetési tétel | 0.032 |

A személyi és kapcsolódó költségeken kívüli – a referenciaösszegbe NEM beletartozó – igazgatási kiadások összesen | 0.233 | 0.233 |

2-2 személyt küldenek ki a SIS 1+-ban részt vevő valamennyi 27 tagállamba (0,081 millió EUR).

Az ülések közé tartozik a SIS 1+ s-TESTA-hálózatának kiépítési és tesztelési szakasza során az illetékes csoport által rendszeresen szervezendő, a tagállamokkal és egyéb szakértőkkel tartott valamennyi ülés (12 ülést terveznek). A költségek nagyobbak lesznek, ha tagállami szakértők utazási költségeit is meg kell téríteni.

Az s-TESTA-szolgáltatónak különleges képzést kell nyújtania 4 bizottsági alkalmazott számára a SIS 1+ s-TESTA-hálózatával kapcsolatosan (0,032 millió EUR).

Számítás – A referenciaösszegbe nem beletartozó egyéb igazgatási kiadások

[pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic]

[1] E határozatot a Tanácsnak még hivatalosan el kell fogadnia.

[2] HL C […]., […]., […]. o.

[3] HL C […]., […]., […]. o.

[4] HL L 239., 2000.9.22., 19. o. A legutóbb az 1160/2005/EK rendelettel (HL L 191., 2005.7.22., 18. o.) módosított egyezmény.

[5] HL L 328., 2001.12.13., a 2006. december 21-i 1988/2006/EK tanácsi rendelettel (HL L 411., 2006.12.30.) módosítva.

[6] HL L 328., 2001.12.13., a 2006. december 21-i 2006/1007/IB tanácsi határozattal (HL L 411., 2006.12.30.) módosítva.

[7] HL L 381., 2006.12.28.

[8] HL L 337., 1999.12.30.

[9] HL L 116., 2001.4.26.

[10] HL L 66., 2007.3.6.

[11] HL L 181., 2004.5.18.

[12] HL L 181., 2004.5.18.

[13] HL L […], […]., […]. o.

[14] HL L […], […]., […]. o.

[15] HL L 248., 2002.9.16.

[16] HL L 176., 1999.7.10.

[17] HL L 176., 1999.7.10.

[18] A Tanács 2004/849/EK határozata (2004. október 25.) az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról, valamint egyes rendelkezések ideiglenes alkalmazásáról (HL L 368., 2004.12.15., 26. o.).

[19] A Tanács 2004/860/EK határozata (2004. október 25.) az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő aláírásáról, valamint egyes rendelkezések ideiglenes alkalmazásáról (HL L 370., 2004.12.17., 78. o.).

[20] HL L 131., 2000.6.1.

[21] HL L 64., 2002.3.7.

[22] Olyan kiadások, amelyek nem tartoznak az érintett xx. cím xx 01. alcíme alá.

[23] A(z) xx. cím xx 01 04. jogcímcsoport alá tartozó kiadások.

[24] Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[25] Szükség esetén, ha a fellépés időtartama hat évnél hosszabb, a táblázat további oszlopokkal bővíthető.

[26] Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg.

[27] Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg.

[28] Amelynek költségét tartalmazza a referenciaösszeg.

[29] Adja meg a bizottság típusát, valamint azt a csoportot, amelyhez tartozik.