52006PC0495

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 12.9.2006

COM(2006) 495 végleges

Javaslat:

A TANÁCS RENDELETE

az Ausztráliából, Indiából, Indonéziából és Thaiföldről származó szintetikus poliészter vágott szálak behozatalára kivetett dömpingellenes vám hatályon kívül helyezéséről, az ilyen behozatalra vonatkozóan a 384/96/EK tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatokat követő eljárások megszüntetéséről, valamint a Thaiföldről származó ilyen behozatalnak a 11. cikk (3) bekezdése szerinti részleges időközi felülvizsgálatának megszüntetéséről

(előterjesztő: a Bizottság)

INDOKLÁS

A JAVASLAT HÁTTERE |

110 | A javaslat indítékai és céljai E javaslat a legutóbb a 2005. december 21-i 2117/2005/EK tanácsi rendelettel módosított, az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: alaprendelet) alkalmazását érinti az Ausztráliából, Indiából, Indonéziából és Thaiföldről származó szintetikus poliészter vágott szálak behozatalára vonatkozó eljárásokban az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdése értelmében két hatályvesztési felülvizsgálatot, valamint az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdése értelmében egy időközi felülvizsgálatot követően. |

120 | Általános háttér E javaslat az alaprendelet végrehajtásával összefüggésben és az abban megállapított tartalmi és eljárási követelményeknek megfelelően lefolytatott vizsgálat eredményeként jött létre. |

139 | A javaslat által érintett területen meglévő rendelkezések A javaslat által érintett területen nincsenek meglévő rendelkezések. |

141 | Összhang az Unió egyéb politikáival és célkitűzéseivel Nem alkalmazható. |

KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELT FELEKKEL ÉS HATÁSVIZSGÁLAT |

Konzultáció az érdekelt felekkel |

219 | Az alaprendelet rendelkezéseinek megfelelően az eljárásban érintett érdekelt feleknek a vizsgálat során már lehetőségük nyílt arra, hogy érdekeik védelmében fellépjenek. |

Szakvélemények összegyűjtése és alkalmazása |

229 | Külső szakértők bevonására nem volt szükség. |

230 | Hatásvizsgálat A javaslat az alaprendelet végrehajtásának eredményeképpen jött létre. Az alaprendelet nem ír elő általános hatásvizsgálatot, viszont tartalmazza a megvizsgálandó körülmények részletes listáját. |

A JAVASLAT JOGI ELEMEI |

305 | A javasolt intézkedés összefoglalása 2005. július 14-én a Bizottság az Ausztráliából, Indonéziából és Thaiföldről származó szintetikus poliészter vágott szálak behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatályvesztéséről felülvizsgálatot indított. 2005. december 3-án a Bizottság időközi felülvizsgálatot indított a Thaiföldről származó poliészter vágott szálak behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedésekről, amely hatáskörét tekintve egyetlen thaiföldi gyártó dömpingjének vizsgálatára korlátozódott. 2005. december 20-án a Bizottság az Indiából származó poliészter vágott szálak behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatályvesztéséről felülvizsgálatot indított. A két hatályvesztési felülvizsgálat rámutatott, hogy ha az intézkedések hatályukat vesztenék, az Ausztráliából, Indiából, Indonéziából és Thaiföldről származó poliészter vágott szálak Közösségbe történő jelentős mennyiségű dömpingelt exportjának újbóli előfordulása nem lenne valószínű. Ezért nem indokolt fenntartani az ezen országokból származó poliészter vágott szálak behozatalára vonatkozó, meglévő intézkedéseket. Ezért az a javaslat született, hogy a Tanács fogadja el a mellékelt rendeletjavaslatot, hogy az Ausztrália, India, Indonézia és Thaiföld ellen meglévő intézkedések hatályukat veszthessék, és az ezen országok ellen indított eljárások, valamint Thaiföldet illetően a részleges időközi felülvizsgálat megszűnhessenek. |

310 | Jogalap A legutóbb a 2005. december 21-i 2117/2005/EK tanácsi rendelettel módosított, az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendelet. |

329 | A szubszidiaritás elve A javaslat a Közösség kizárólagos hatáskörébe tartozik. A szubszidiaritás elve ennélfogva nem alkalmazható. |

Az arányosság elve A javaslat megfelel az arányosság elvének a következő ok(ok) miatt. |

331 | Az intézkedés formáját a fent említett alaprendelet írja le, és nem hagy teret a nemzeti döntéshozatalnak. |

332 | Nem alkalmazandó utalás arra vonatkozóan, hogy a Közösségre, a nemzeti kormányokra, a regionális és helyi hatóságokra, a gazdasági élet szereplőire és a polgárokra háruló pénzügyi és adminisztratív terhet hogyan csökkentsék a lehető legkisebbre, és e teher milyen mértékben legyen arányos a javaslat célkitűzésével. |

Az eszközök megválasztása |

341 | Javasolt eszköz: rendelet. |

342 | Egyéb eszközök nem felelnének meg a következő ok(ok) miatt. A fent említett alaprendelet nem kínál fel választási lehetőséget. |

KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK |

409 | A javaslat nincs hatással a Közösség költségvetésére. |

1. Javaslat:

A TANÁCS RENDELETE

az Ausztráliából, Indiából, Indonéziából és Thaiföldről származó szintetikus poliészter vágott szálak behozatalára kivetett dömpingellenes vám hatályon kívül helyezéséről, az ilyen behozatalra vonatkozóan a 384/96/EK tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatokat követő eljárások megszüntetéséről, valamint a Thaiföldről származó ilyen behozatalnak a 11. cikk (3) bekezdése szerinti részleges időközi felülvizsgálatának megszüntetéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre[1] (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 11. cikke (2) bekezdésére és 11. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a Bizottságnak a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatára,

mivel:

A. ELJÁRÁS

1. Hatályos intézkedések

(1) 2000 júliusában a Tanács az 1522/2000/EK rendelettel[2] az Ausztráliából, Indonéziából és Thaiföldről származó szintetikus poliészter vágott szálak (a továbbiakban: poliészter vágott szálak) behozatalára végleges dömpingellenes vámot vetett ki. Az ezen intézkedésekhez vezető vizsgálatra a továbbiakban mint az „első eredeti vizsgálatra” hivatkozunk.

(2) 2000 decemberében a Tanács a 2852/2000/EK tanácsi rendelettel[3] az Indiából és a Koreai Köztársaságból származó poliészter szintetikus szálak behozatalára végleges dömpingellenes vámot vetett ki. Az ezen intézkedésekhez vezető vizsgálatra a továbbiakban mint a „második eredeti vizsgálatra” hivatkozunk.

(3) A 2852/2000/EK rendelettel hozott intézkedések egy értékvámot foglaltak magukban, ez azonban nem terjedt ki egyetlen olyan indiai exportáló gyártótól származó behozatalra, amelytől a 2000/818/EK bizottsági határozattal[4] kötelezettségvállalást fogadtak el. A dömpingre és a kárra egyaránt kiterjedő időközi felülvizsgálatot követően a Koreai Köztársaságból származó behozatalra vonatkozó intézkedéseket a 428/2005/EK tanácsi rendelet[5] módosította, és öt évvel meghosszabbította.

2. Felülvizsgálati kérelmek

(4) A közelgő hatályvesztésről szóló két értesítés közzétételét követően – az egyik az Ausztráliából, Indonéziából és Thaiföldről származó poliészter vágott szálak behozatalára vonatkozó hatályos dömpingellenes intézkedésekre[6], a másik pedig az Indiából származó poliészter vágott szálak behozatalára vonatkozó hatályos dömpingellenes intézkedésekre[7] vonatkozik – a Bizottsághoz 2005. április 13-án és 2005. szeptember 23-án ezen intézkedések felülvizsgálatára kérelmek érkeztek az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésével összhangban.

(5) A kérelmeket a Comité International de la Rayonne et des Fibres Synthétiques (CIRFS) nyújtotta be azon gyártók nevében, amelyek a Közösség által gyártott poliészter vágott szálak jelentős hányadának, jelen esetben több mint 50 %-ának előállítását végzik. A kérelmek oka, hogy az intézkedések hatályvesztése nagy valószínűséggel újra dömpinget okozna, és a közösségi gazdasági ágazat számára ismét kárt eredményezne.

(6) Kérelem érkezett továbbá az 1522/2000/EK rendelet részleges időközi felülvizsgálatára a Tuntex (Thaiföld) Public Company Limited (a továbbiakban: Tuntex) nevű vállalattól, egy poliészter vágott szálakat előállító thaiföldi gyártótól, amelyre a hatályos dömpingellenes intézkedések kiterjednek.

(7) Az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése értelmében benyújtott kérelemben a Tuntex nyilvánvaló bizonyítékkal állt elő arra vonatkozóan, hogy részéről az intézkedéseket megalapozó körülmények megváltoztak, és ezek a változások tartósnak bizonyulnak. A Tuntex által benyújtott bizonyítékok azt mutatják, hogy az önköltségükön/hazai áraikon alapuló rendes érték és a harmadik országok piacán érvényes exportára közötti összehasonlítás a jelenlegi intézkedések szintjénél jóval alacsonyabb dömpinghez vezetne (27,7 %). Ennélfogva a Tuntex álláspontja értelmében a dömping ellensúlyozása érdekében nincs szükség arra, hogy a korábban megállapított dömping mértékén alapuló vámintézkedések a jelenlegi mértékben fennmaradjanak.

(8) Miután a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése értelmében két felülvizsgálat, valamint az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése értelmében kizárólag a dömping vizsgálatára korlátozódóan egy felülvizsgálat elindítására elegendő bizonyíték állt rendelkezésre, a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítésekkel[8] e három felülvizsgálatot elindította.

3. A vizsgálatok

(9) A Bizottság a hatályvesztési felülvizsgálatokról hivatalosan értesítette az ausztrál, indiai, indonéz és thaiföldi gyártókat, az importőröket, a felhasználókat és a vélhetően érintett közösségi szövetségeiket, az érintett exportáló országok képviselőit, a CIRFS-et és az ismert közösségi gyártókat. Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt arra, hogy írásban ismertessék álláspontjukat, és az eljárás megindításáról szóló értesítésekben megállapított határidőn belül meghallgatást kérjenek.

(10) A Bizottság a részleges időközi felülvizsgálat megindításáról hivatalosan értesítette a Tuntexet és az exportáló ország képviselőit. Az érdekelt feleknek szintén lehetőségük nyílt arra, hogy írásban ismertessék álláspontjukat, és az eljárás megindításáról szóló értesítésekben megállapított határidőn belül meghallgatást kérjenek.

(11) Tekintettel az indiai, indonéz és thaiföldi gyártók, a hatályvesztési felülvizsgálatokra irányuló kérelmekben felsorolt közösségi gyártók, valamint a poliészter vágott szálak vélhetően érintett közösségi importőreinek nagy számára, az alaprendelet 17. cikke értelmében indokoltnak tűnt megvizsgálni a mintavétel alkalmazásának lehetőségét. Annak érdekében, hogy a Bizottság eldönthesse, valóban szükség van-e mintavételre, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a fent felsorolt feleket az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban felkérték, hogy a felülvizsgálatok megindításától számított 15 napon belül jelentkezzenek, és bocsássák a Bizottság rendelkezésére az eljárás megindításáról szóló értesítésekben kért információkat.

(12) A benyújtott információk vizsgálata után, és mivel kevés olyan indiai, indonéz és thaiföldi gyártó van, amely hajlandónak mutatkozott együttműködni, az a döntés született, hogy ezen országok gyártói tekintetében nincs szükség mintavételre.

(13) Egyik importőr sem bocsátotta a Bizottság rendelkezésére az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért infomációkat, ezért az importőrökre vonatkozóan nem volt szükség mintavételre. Valójában egy importőr sem működött együtt a felülvizsgálatokban.

(14) Tíz közösségi gyártó töltötte ki a mintavételi formanyomtatványt, és egyezett bele hivatalosan a vizsgálat során történő további együttműködésbe. A fenti tíz vállalat közül a közösségi gazdasági ágazat szempontjából a termelési mennyiség és a poliészter vágott szálak Közösségben történő értékesítése tekintetében reprezentatívnak talált öt vállalatot választottak ki mintának. Ez a minta alkotta a Közösségben a poliészter vágott szálak termelésének és értékesítésének legnagyobb reprezentatív mennyiségét, amelyet a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen meg lehetett vizsgálni.

(15) Ezért a mintavételben részt vevő öt közösségi gyártónak, az ausztrál gyártóknak, az országuk mintavételi gyakorlatában együttműködő gyártóknak és az ismert felhasználóknak kérdőívet küldtek. A mintavételen kívüli öt közösségi gyártót felkérték, hogy bocsássanak rendelkezésre bizonyos kármutatókat, és véleményezzék a dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezését vagy fenntartását.

(16) A kérdőívekre a mintavételben szereplő öt közösségi gyártó közül négytől (tehát a minta a közösségi gyártás és értékesítés 38 %-át képviselte), egy ausztrál gyártótól, három indiai gyártótól, négy indonéz gyártótól, négy thaiföldi gyártótól (közülük kettő kapcsolódó) és nyolc felhasználótól érkezett válasz. Két felhasználói szövetség nyújtott be információkat. A mintavételen kívüli öt közösségi gyártó közül továbbá négy nyújtotta be a kért információkat (tehát az együttműködő gyártók a Közösség gyártásának 60 %-át képviselték).

(17) A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet a vizsgálathoz szükségesnek ítélt, továbbá ellenőrző látogatásokat tett az alábbi vállalatok telephelyén:

a) A mintavételben szereplő közösségi gyártók

- Advansa GmbH, Hamm, Németország

- Elana, Branch Office of Boryszew S.A., Torun, Lengyelország

- La Seda de Barcelona S.A., El Prat de Llobregat, Spanyolország

- Wellman International Limited, Mullagh, Írország

b) Ausztrál gyártók

- Leading Synthetics Pty Ltd., Campbellfield

c) Indiai gyártók

- Futura Polyesters Limited, Chennai

- Indo Rama Synthetics (India) Ltd., Nagpur

- Reliance Industries Limited, Mumbai

d) Indonéz gyártók

- P.T. Global Fiberindo, Tangerang

- P.T. Indo-Rama Synthetics Tbk., Jakarta

- P.T. Panasia Indosyntec Tbk., Bandung

- P.T. Susilia Indah Synthetic Fibers Industries, Tangerang

e) Thaiföldi gyártók

- New World Polyester Co., Ltd., Samutprakarn

- Teijin Polyester (Thailand) Limited, Bangkok

- Teijin (Thailand) Limited, Bangkok

- Tuntex (Thailand) Public Company Limited, Bangkok

(18) A hatályvesztési felülvizsgálatokat illetően a dömping és a közösségi gazdasági ágazatot érő kár folytatódását és/vagy megismétlődését érintő vizsgálat a 2004. július 1-je és 2005. június 30-a közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A károkozás folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének felmérése szempontjából jelentős tendenciák vizsgálata a 2002. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: érintett időszak) terjedt ki. A dömping vizsgálatára irányuló részleges időközi felülvizsgálatban alkalmazott vizsgálati időszak megegyezik a hatályvesztési felülvizsgálatban alkalmazott felülvizsgálati időszakkal.

B. ÉRINTETT TERMÉK ÉS HASONLÓ TERMÉK

1. Az érintett termék

(19) Az érintett termék definíciója megegyezik a fenti (1) és (2) preambulumbekezdésben említett eredeti vizsgálatok során használt definícióval.

(20) Az érintett terméket az Ausztráliából, Indiából, Indonéziából és Thaiföldről származó nem kártolt, nem fésült vagy más módon fonásra nem előkészített szintetikus poliészter vágott szálak jelentik, amelyek jelenleg az 5503 20 00 KN-kód alatt szerepelnek. A termék általánosan használt neve poliészter vágott szál.

(21) A poliészter vágott szál olyan alapanyag, amelyet a textiltermékek gyártási folyamatának különböző szakaszaiban használnak fel. A poliészter vágott szálakat fonásra, azaz textíliák előállításakor a szálak gyártására használják fel, és keverhetik más szálakkal, mint például pamuttal és gyapjúval, vagy pedig a fonástól eltérő alkalmazási célokra, mint például töltőanyagként, azaz bizonyos textiltermékek, pl. ülőpárnák, gépkocsiülések és dzsekik kitöltésére vagy kitömésére.

(22) A termék különböző típusait értékesítik, amelyeket különböző sajátosságok szerint lehet beazonosítani, ilyen pl. vastagság denier-ben kifejezve vagy finomság decitexben kifejezve, szakítószilárdság, fényesség és szilikonkezelés. A gyártás szempontjából megkülönöztethetők az érintetlen nyersanyagokból gyártott gyári új poliészter vágott szálak és az újrahasznosított poliészterből készülő regenerált poliészter vágott szálak. Végül a minőség lehet első osztályú vagy gyenge minőségű.

(23) A vizsgálat kimutatta, hogy a fenti (20) preambulumbekezdésben meghatározott érintett termék valamennyi típusa ugyanazokkal az alapvető fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkezik, és ugyanazokra a célokra használható annak ellenére, hogy az előző preambulumbekezdésben meghatározott számos tényező tekintetében eltérnek egymástól. Ebből kifolyólag és a jelenlegi felülvizsgálatok tekintetében az érintett termék valamennyi típusa egy terméknek tekintendő.

2. A hasonló termék

(24) A jelenlegi felülvizsgálatok kimutatták, hogy az érintett termék és az érintett országok hazai piacán gyártott és értékesített poliészter vágott szálak, valamint a Közösségben a közösségi gyártók által gyártott és értékesített poliészter vágott szálak ugyanazokkal az alapvető fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek, és ugyanazokra a célokra használhatók. Ezért ezeket a termékeket az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek kell tekinteni.

C. A DÖMPING FOLYTATÓDÁSÁNAK VAGY MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

1. Előzetes megjegyzések

(25) A hatályvesztési felülvizsgálatok tekintetében az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálták, hogy jelenleg történik-e dömpingelt behozatal, és valószínűsíthető-e, hogy az intézkedések hatályvesztése a dömping folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezet.

(26) A felülvizsgálati időszak során az Ausztráliából, Indiából, Indonéziából és Thaiföldről (a továbbiakban: érintett országok) származó poliészter vágott szálak Közösségbe irányuló exportja elhanyagolható volt. Az Eurostat szerint az érintett országokból származó behozatal a felülvizsgálati időszak alatt csak 1 056 tonna volt (a közösségi fogyasztás 0,1 %-a), míg az eredeti vizsgálatok vizsgálati időszakai során több mint 69 000 tonna volt.

(27) Az összes együttműködő gyártónak a Közösség felé nem volt, vagy elhanyagolható exportértékesítése volt poliészter vágott szálakból a felülvizsgálati időszak alatt, így nem lehetett reprezentatív dömpingszámításokat végezni a dömping folytatódása valószínűségének megállapítására.

(28) Következésképpen a dömping megismétlődése valószínűségének megállapítására többek között figyelembe vették az egyéb harmadik országokba irányuló export árait.

(29) A hatályvesztési felülvizsgálatok alábbiakban bemutatott eredményeiből adódóan nem tartották szükségesnek a Tuntex által kért időközi vizsgálat lebonyolítását.

2. Az intézkedések hatályvesztése esetén a dömping megismétlődésének valószínűsége

2.1. Ausztrália

Előzetes megjegyzések

(30) A poliészter vágott szálak egyetlen ausztrál gyártója 2003-ban beszüntette a poliészter vágott szálak exportját valamennyi piacra, beleértve a Közösséget is. A vállalat új rugalmas gyártósorba ruházott be állítólag azért, hogy a poliészter vágott szálak ausztrál piacának csak egy regionális részét – főleg Victoria államot, ahol a vállalat székhelye van – lássa el.

A hazai árszint és a Közösség árszintje közötti kapcsolat

(31) Mivel a felülvizsgálati időszak alatt egy országba se történt export, az ausztrál hazai árakat, amelyek veszteségesek, de a változó költségek felettiek voltak, összehasonlították, és azt vették észre, hogy jelentősen alacsonyabbak voltak a közösségi gyártók átlagáránál a felülvizsgálati időszak alatt. Ez arra utal, hogy a vállalat arra lehet ösztönzve, hogy az export egy részét újra a Közösségbe irányítsa, ha az intézkedések hatályukat vesztenék. Az alábbi (32) preambulumbekezdésben írtak szerint azonban a vállalatnak nincs kapacitása arra, hogy jelentős mennyiségű exportot irányítson újra a Közösségbe.

Kihasználatlan kapacitások és készletek

(32) Noha a felülvizsgálati időszak alatt az ausztrál gyártó kapacitáskihasználása nem volt túl nagy, a rendelkezésre álló tartalékkapacitás a közösségi fogyasztás egy kis része (jelentősen kisebb, mint 0,5 %). Még abban az esetben is, ha ezt a teljes tartalékkapacitást a hatályos intézkedések megszüntetése után a Közösségben dömpingelt árakon értékesítenék, mindez a közösségi piacot csak minimális mértékben érintené. Az Ausztráliában gyártott poliészter vágott szálak tekintetében a készlet nem tekinthető mérvadó mutatónak, mert a terméket főleg az ügyfelek megrendelése alapján értékesítik.

(33) Végül 2003 óta a vállalat nem exportált egy harmadik országba sem poliészter vágott szálakat függetlenül attól, hogy volt-e hasonló tartalékkapacitása ezen időszak alatt. Következésképpen nem valószínű, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén Ausztráliából a Közösségbe irányuló jelentős mennyiségű dömpingelt export megismétlődne.

2.2. India

Előzetes megjegyzések

(34) A poliészter vágott szálak három indiai gyártója működött együtt a vizsgálatban. Közülük kettőnek volt némi exportértékesítése a Közösségben a felülvizsgálati időszak alatt, a harmadik nem exportált a Közösségbe. Az egyik együttműködő gyártónak Indiában három kapcsolódó vállalata volt, amely poliészter vágott szálakat gyártott. Ezeket a kapcsolódó gyártókat nem vizsgálták meg egyenként, mivel közülük csak egy értékesített közvetlenül – nagyon korlátozott mennyiségben – poliészter vágott szálakat a felülvizsgálati időszak alatt, kizárólag a hazai piacon.

(35) Ismeretes, hogy a felülvizsgálati időszak alatt volt legalább egy kisebb poliészter vágott szál gyártó Indiában, amely nem működött együtt a vizsgálat során. E nem együttműködő gyártó(k)ra vonatkozóan az Eurostattól és egyéb forrásokból származó információkat vizsgálták meg. Ilyen alapon azt mutatták ki, hogy az együttműködő indiai gyártókon kívüli gyártóktól származó poliészter vágott szálak Közösségbe irányuló indiai exportja a felülvizsgálati időszakban szintén elhanyagolható volt. A nem együttműködő vállalattal/vállalatokkal kapcsolatban azonban nem volt megbízható információ a gyártási kapacitásról és mennyiségről, a készletekről és az értekesítésről. Ebből a szempontból és minden ellenkező állítás hiányában a nem együttműködő vállalatok eredményei vélhetően megegyeznek az együttműködő vállalatok eredményeivel.

(36) Mivel reprezentatív dömpingvizsgálathoz nem volt elegendő kivitel a Közösségbe a felülvizsgálati időszak alatt, és annak megállapítása érdekében, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a dömping valószínűleg megismétlődne-e, megvizsgálták az együttműködő gyártók más exportpiacokon tanúsított árazási magatartását, gyártási kapacitását és készleteit. A vizsgálat a fenti (17) preambulumbekezdésben említett együttműködő gyártóktól származó információkon alapult.

A harmadik országokba irányuló exportárak és az indiai árszint közötti kapcsolat

(37) A három együttműködő indiai gyártótól származó adatok arra mutattak rá, hogy a harmadik országokba irányuló export árai alacsonyabbak voltak az indiai hazai áraknál. A vizsgálat valójában megállapította, hogy a felülvizsgálati időszak alatt ez az árkülönbség általában 15 % és 27 % között mozgott. Mindez az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a Közösségbe irányuló export dömpingjének valószínűsíthető megismétlődésére utalhat.

A harmadik országokba irányuló exportárak és a közösségi árszint közötti kapcsolat

(38) Megállapítást nyert, hogy a Közösségben a közösségi gyártók eladási árai átlagosan jóval magasabbak voltak, mint az együttműködő indiai gyártók egyéb harmadik országokba irányuló exportjainak árai a felülvizsgálati időszak alatt. Ez arra utalhat, hogy a közösségi piacon az érintett termékre vonatkozó uralkodó árszint ezt a piacot vonzóvá teheti az indiai gyártók számára. Ezek alapján úgy vélték, hogy fennáll a gazdasági ösztönzés arra, hogy az egyéb harmadik országokból származó exportot az érvényben lévő intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a magasabb árakat diktáló közösségi piacra irányítsák. Mivel azonban a Közösségben az árak jóval magasabbak, mint az egyéb harmadik országokba irányuló export árai, nem valószínű, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a Közösségbe irányuló export dömpingelt árakon történne.

Kihasználatlan kapacitások és készletek

(39) A felülvizsgálati időszak alatt a három együttműködő indiai vállalatnál nem volt jelentős tartalékkapacitás. A nagyobb gyártók közül azonban kettő már jelentős beruházásokat tett a poliészter vágott szálak gyártásába, ami 2007-ben gyártási kapacitásuk 361 000 tonnás összesített növekedését eredményezi. Ezek a beruházások elmondásuk szerint a poliészter vágott szálak indiai piacának fejlesztésein alapulnak, amely ebben az évben és a közeljövőben jelentősen nőni fog. A rendelkezésre álló információk szerint a poliészter vágott szálak indiai piacának mérete jelenleg évi 610 000 tonna. Meg kell jegyezni, hogy a fenti gyártási kapacitásnövekedés a felülvizsgálati időszak alatt a három együttműködő indiai gyártó teljes gyártási kapacitásának több mint 50 %-át jelenti. Azt is meg kell jegyezni, hogy a rendelkezésre álló információk szerint a vizsgálat idején e termék gyártásának kezdeti fázisában működött legalább egy új indiai poliészter vágott szál gyártó. Másfelől azonban a legnagyobb indiai gyártó nemrégiben felvásárolt egy olyan közösségi gyártót, amely nem működött együtt a vizsgálat során. Ennek az indiai exportőrnek tehát nem állhat érdekében a jövőben jelentős mennyiségű poliészter vágott szálakat exportálni a Közösségbe. Az együttműködő gyártóktól származó adatok továbbá azt mutatják, hogy az érintett időszak alatt hazai értékesítésük nőtt, és a jövőben tovább nő. Az új kapacitás tehát kielégíti a növekvő hazai szükségletet, de az sem zárható ki, hogy időnként lesz némi többletkapacitás.

(40) A három indiai gyártó készletének szintjei az érintett időszak alatt nem mutattak jelentős változást. Meg kell azonban jegyezni, hogy a készletek India esetében nem tekinthetők mérvadó mutatóknak, mert az egyik együttműködő gyártó gyártása az ügyfelek megrendelésein alapul, míg egy másik együttműködő gyártó saját célra gyárt jelentős mennyiségű poliészter vágott szálat.

(41) Mindent összevetve nem tekinthető valószínűnek nagy mennyiségű Közösségbe irányuló újbóli export, és még ha az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az új gyártási kapacitás egy része a Közösségbe is kerül, nem valószínű, hogy ezek az exportok dömpingelt árakon történnének (lásd fenti (38) preambulumbekezdést).

2.3. Indonézia

Előzetes megjegyzések

(42) A poliészter vágott szálak négy indonéz gyártója működött együtt a vizsgálatban. Ezek közül egy gyártónak sem volt kapcsolódó vállalata, amely Indonéziában poliészter vágott szálakat gyártott volna. Közülük háromnak volt némi exportértékesítése a Közösségben a felülvizsgálati időszak alatt, a negyedik nem exportált a Közösségbe.

(43) Tudomás szerint legalább öt olyan aktív, poliészter vágott szálakat gyártó vállalat volt Indonéziában a felülvizsgálati időszak alatt, amely nem működött együtt a vizsgálat során. E nem együttműködő gyártókra vonatkozóan az Eurostattól és egyéb forrásokból származó információkat vizsgálták meg. Ilyen alapon azt mutatták ki, hogy az együttműködő indonéz gyártókon kívüli gyártóktól származó poliészter vágott szálak Közösségbe irányuló indonéz exportja a felülvizsgálati időszakban szintén elhanyagolható volt. A nem együttműködő vállalatokkal kapcsolatban nem volt megbízható információ a gyártási kapacitásról és mennyiségről, a készletekről és az értekesítésről. Ebből a szempontból és minden ellenkező állítás hiányában a nem együttműködő vállalatok eredményei vélhetően megegyeznek az együttműködő vállalatok eredményeivel. A vizsgálat tehát, amely arra irányult, vajon várhatóan megismétlődik-e a dömping, ha az intézkedéseket hatályon kívül helyeznék, a rendelkezésre álló információkra, azaz a fenti (17) preambulumbekezdésben említett együttműködő gyártók által szolgáltatott információkon alapult.

(44) Annak érdekében, hogy megállapítsák, vajon a dömping várhatóan megismétlődik-e, ha az intézkedéseket hatályon kívül helyeznék, megvizsgálták az együttműködő gyártók más exportpiacokon tanúsított árazási magatartását, gyártási kapacitását és készleteit.

A harmadik országokba irányuló exportárak és az indonéz árszint közötti kapcsolat

(45) A négy együttműködő indonéz gyártó közül egy esetében nem találtak adatokat az exportárakra vonatkozóan, mivel ez a vállalat a felülvizsgálati időszak alatt egyáltalán nem exportált poliészter vágott szálakat. A másik három gyártóra vonatkozó adatok azt mutatták, hogy két vállalat esetében a harmadik országokba irányuló export árai általában némileg alacsonyabbak voltak az indonéz hazai áraknál. A vizsgálat valójában megállapította, hogy ez az árkülönbség a felülvizsgálati időszakban átlagosan 4 % volt. A harmadik gyártó esetében a harmadik országokba irányuló export árait általában némileg magasabbnak találták az indonéz hazai áraknál. Mindez nem utal az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a Közösségbe irányuló export jelentős dömpingjének valószínűsíthető megismétlődésére.

A harmadik országokba irányuló exportárak és a közösségi árszint közötti kapcsolat

(46) Megállapítást nyert, hogy a Közösségben a közösségi gyártók eladási árai átlagosan jóval magasabbak voltak, mint az együttműködő indonéz gyártók harmadik országokba irányuló exportjainak árai a felülvizsgálati időszak alatt. Ez arra utalhat, hogy a közösségi piacon az érintett termékre vonatkozó uralkodó árszint ezt a piacot vonzóvá teheti az indonéz gyártók számára. Ezek alapján az érvényben lévő intézkedések hatályon kívül helyezése esetén vélhetően fennáll a gazdasági ösztönzés arra, hogy a harmadik országokból származó exportot a magasabb árakat diktáló közösségi piacra irányítsák. Mivel azonban a Közösségben az árak jóval magasabbak, mint az egyéb harmadik országokba irányuló export árai, nem valószínű, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a Közösségbe irányuló export dömpingelt árakon történne.

Kihasználatlan kapacitások és készletek

(47) A felülvizsgálati időszak alatt az együttműködő indonéz gyártók kapacitáskihasználására vonatkozóan nem volt egységes minta. Míg néhány vállalat ki tudta használni majdnem minden beépített kapacitását, más vállalatoknak jelentős tartalékkapacitásuk maradt. Általánosságban azonban ez a tartalékkapacitás teljes kapacitásuk kevesebb mint 20 %-a volt. Látszólag egyik indonéz együttműködő vállalat sem tervezett jelentős beruházást annak érdekében, hogy a jövőben bővítse poliészter vágott szál gyártásának kapacitását. A nem együttműködő indonéz gyártók kapacitáskihasználását illetően az együttműködő vállalatoktól és a poliészter vágott szálakat gyártó vállalatok indonéz szövetségétől származó információk alapján becslést végeztek a tartalékkapacitásról. Ezen információk szerint az együttműködő gyártók beépített kapacitása Indonéziában a teljes beépített poliészter vágott szál gyártási kapacitásának kevesebb mint felét képviseli. Ezek alapján becslések szerint Indonéziában a meglévő gyártási tartalékkapacitás legfeljebb kb. 90 000 tonna. Az együttműködő gyártóktól származó adatok továbbá azt mutatják, hogy az érintett időszak alatt teljes hazai értékesítésük nőtt, és a jövőben tovább nő. Ezért Indonéziában a tartalékkapacitást valószínűleg hazai értékesítésre használnák, nem pedig a Közösségbe irányuló exporteladásra.

(48) A négy indonéz gyártó készletének szintjei az érintett időszak alatt nem mutattak jelentős változást. Meg kell azonban jegyezni, hogy a készletek nem tekinthetők ésszerű mutatónak, ugyanis a poliészter vágott szálak gyártása főleg az ügyfelek megrendelésein és/vagy saját felhasználáson alapul.

(49) Mindent összevetve nem tekinthető valószínűnek nagy mennyiségű Közösségbe irányuló újbóli export, és még ha az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az indonéz gyártási tartalékkapacitás egy része a Közösségbe is kerül, nem igazán valószínű, hogy ezek az exportok dömpingelt árakon történnének a fenti (45) és (46) preambulumbekezdésben leírt indokok miatt.

2.4. Thaiföld

Előzetes megjegyzések

(50) A Bizottság tudomása szerint Thaiföldön poliészter vágott szálakat nyolc gyártó állít elő. Közülük négy működött együtt a jelenlegi vizsgálatban. A felülvizsgálati időszak alatt a négy közül csak egy exportált poliészter vágott szálakat a Közösségbe csekély mennyiségben.

(51) A készletekről és a Közösségen kívüli piacokra történő értékesítésről szóló információk csak az együttműködő gyártókra utalnak. A szintetikus szálak thaiföldi gyártóinak szövetségétől azonban lehetőség nyílt adatokat szerezni a thaiföldi gyártási kapacitásról és felmérni az összes thaiföldi gyártó gyártási mennyiségét. Ez a felmérés azon a feltevésen alapult, hogy a nem együttműködő gyártók kapacitáskihasználása hasonló az együttműködő gyártókéhoz. Ebből a szempontból és minden ellenkező állítás hiányában a nem együttműködő vállalatok eredményei vélhetően megegyeznek az együttműködő vállalatok eredményeivel.

(52) Annak megállapítása érdekében, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a dömping valószínűleg megismétlődne-e, megvizsgálták az együttműködő gyártók árazási magatartását a Közösségen kívüli exportpiacokon, a thaiföldi gyártási kapacitást és az együttműködő gyártók készleteit.

(53) Az Eurostat szerint a felülvizsgálati időszakban a Thaiföldről származó importmennyiség elhanyagolható volt.

A harmadik országokba irányuló exportárak és a thaiföldi árszint közötti kapcsolat

(54) A négy együttműködő gyártótól származó adatok azt mutatták, hogy a harmadik országokba irányuló értékesítés alacsonyabb árakon történt a hazai piac árainál vagy a gyártási költségeknél – a különbségek általában 10 % és 15 % között ingadoztak. Mindez az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a Közösségbe irányuló export dömpingjének valószínűsíthető megismétlődésére utalhat.

A harmadik országokba irányuló exportárak és a közösségi árszint közötti kapcsolat

(55) Az együttműködő thaiföldi gyártók által megszabott, harmadik országokba irányuló export árai átlagosan jóval alacsonyabbak voltak a Közösségben a közösségi gyártók eladási árainál, ami arra utalhat, hogy a közösségi piacon a poliészter vágott szálak uralkodó árszintje a dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezése esetén e piacot vonzóvá tehetik a thaiföldi gyártók számára. Ezek alapján vélhetően fennáll a gazdasági ösztönzés arra, hogy a harmadik országokból származó exportot az érvényben lévő dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a magasabb árakat diktáló közösségi piacra irányítsák. Mivel azonban a Közösségben az árak jóval magasabbak, mint az egyéb harmadik országokba irányuló export árai, nem valószínű, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a Közösségbe irányuló export dömpingelt árakon történne.

Kihasználatlan kapacitások és készletek

(56) Az együttműködő gyártók kapacitáskihasználása az érintett időszakban igen nagy, átlagosan 92 % volt. Ilyen kapacitáskihasználás mellett és feltételezve, hogy a nem együttműködő gyártók hasonló kapacitáskihasználással rendelkeztek, a thaiföldi gyártóknak legfeljebb 50 000 tonna tartalékkapacitása volt a felülvizsgálati időszak alatt. Noha az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén ezt a kapacitást részben újra fel lehetne használni a Közösségbe irányuló exportértékesítésre, a hazai értékesítés jelentős mértékéből és az együttműködő gyártók által ellátott exportpiacok nagy számából adódóan nem valószínű, hogy jelentős mennyiségű poliészter vágott szál kerülne a közösségi piacra.

(57) A Thaiföldön gyártott poliészter vágott szálak tekintetében a készlet nem ésszerű mutató. A gyártás főleg az ügyfelektől érkező megrendeléseken alapul, és ezért a készletek elsősorban olyan poliészter vágott szálakból állnak, amelyek ismert vásárlókhoz szállítandók.

(58) Mindent összevetve nem tekinthető valószínűnek nagy mennyiségű Közösségbe irányuló újbóli export, és még ha az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a thaiföldi gyártási tartalékkapacitás egy része a Közösségbe is kerül, nem igazán valószínű, hogy ezek az exportok dömpingelt árakon történnének a fenti (55) preambulumbekezdésben leírt indok miatt.

2.5. Következtetés

(59) Annak vizsgálata érdekében, hogy várhatóan megismétlődne-e a dömping, ha az intézkedéseket hatályon kívül helyeznék, megvizsgálták a kihasználatlan kapacitást és készleteket, továbbá a különböző piacokra irányuló árazási és exportstratégiákat.

(60) Ez a vizsgálat kimutatta, hogy bár Ausztráliában, Indiában, Indonéziában és Thaiföldön lehetnek olyan kihasználatlan gyártási kapacitások, amelyek az intékedések hatályon kívül helyezése esetén újból a Közösségbe irányuló exporthoz vezethetnek, nincs ok azt hinni, hogy ez az exportmennyiség jelentős lesz, és ami még ennél is fontosabb, ez az export várhatóan nem dömpingelt árakon történik az eredeti vizsgálatokban megállapítottak szerint.

(61) Következésképpen mivel nem valószínű, hogy az érintett országokból a káros dömpingelt export megismétlődne, nem szükséges megvizsgálni a kár megismétlődésének valószínűségét és a közösségi érdeket. Az Ausztráliából, Indiából, Indonéziából és Thaiföldről származó poliészter vágott szálak behozatalára alkalmazott intézkedéseket hatályon kívül kell helyezni, és az eljárásokat meg kell szüntetni.

D. RÉSZLEGES IDŐKÖZI FELÜLVIZSGÁLAT THAIFÖLDRE VONATKOZÓAN

(62) Mivel az előző preambulumbekezdéssel összhangban a Thaiföld elleni intézkedéseket hatályon kívül kell helyezni, és az eljárásokat meg kell szüntetni, a Tuntex-szel kapcsolatos részleges időközi felülvizsgálatot szintén meg kell szüntetni.

E. KÖZZÉTÉTEL

(63) Az érdekelt feleket tájékoztatták az alapvető tényekről és elgondolásokról, amelyek alapján az a javaslat született, hogy az Ausztrália, India, Indonézia és Thaiföld ellen érvényben lévő intézkedéseket helyezzék hatályon kívül, és az eljárásokat szüntessék meg. Mindegyik félnek lehetősége volt észrevételeket tenni. Az érintett országok gyártói és a Közösség felhasználói támogatták a fenti következtetéseket. A CIRFS és egyes közösségi gyártók azonban ellenezték őket, de általánosságban a beérkezett észrevételek nem voltak olyan jellegűek, hogy megváltoztatták volna a következtetéseket.

(64) A CIRFS és a közösségi gyártók azzal érveltek, hogy a tartalékkapacitásról és a dömpingről a Bizottság saját vizsgálati eredményei egyértelműen arra utaltak, hogy valószínűsíthető a káros dömping megismétlődése.

(65) Az egyetlen ausztrál gyártót illetően úgy vélték, nem fejtették ki, hogy a korábban a Közösségbe irányuló exportra használt gyártási kapacitás még mindig elérhető-e, és ha igen, valószínűsíthető-e, hogy a vámok hatályon kívül helyezése esetén újra forgalomba kerül. Megjegyezték, hogy a hazai piacon történő értékesítés normál érték alatt történt, és figyelembe véve azt, hogy az eredeti vizsgálatban, valamint a polietilén-tereftaláton – a poliészter vágott szálakhoz szorosan kapcsolódó terméken – végzett vizsgálatban a Közösségbe irányuló exportra vonatkozóan káros dömpinget állapítottak meg, azt a következtetést kell levonni, hogy a káros dömping valószínűleg megismétlődhet.

(66) A CIRFS és egyes közösségi gyártók úgy vélték, hogy a 2007-ben két nagyobb indiai gyártó 361 000 tonnával történő kapacitásnövekedése, valamint a kezdeti fázisban legalább egy új, 180 000 tonnás becsült kapacitással rendelkező poliészter vágott szál gyártó megjelenése azt jelenti, hogy a teljes indiai kapacitás több mint 300 000 tonnával meg fogja haladni a poliészter vágott szálak hazai szükségletét 2010-ig az egész időszak alatt. Mindez a felülvizsgálati időszak alatt a harmadik országokba irányuló export 15-27 %-os dömpingkülönbözetével párosulva, valamint a Bizottság saját felismerése, hogy a közösségi piacon uralkodó árszint vonzó lehet az indiai gyártók számára azt mutatja, hogy nem férhet sok kétség ahhoz, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén valószínűleg a káros dömpingelt behozatal megismétlődne.

(67) Indonézia tekintetében hangsúlyozták, hogy a Bizottság csak a négy együttműködő gyártó vizsgálatából von le következtetéseket, miközben a nem együttműködő gyártók – amelyek a Bizottság becslése szerint a teljes indonéz beépített kapacitás több mint felét képviselik – piaci és pénzügyi helyzete sokkal rosszabb. Úgy vélik továbbá, hogy a tartalékkapacitás több mint 140 000 tonna, azaz 50 000 tonnával több a Bizottság becslésénél, és a többletkapacitás még évek múlva is több mint 100 000 tonna lesz. Még a Bizottság által becsült 90 000 tonna tartalékkapacitás is valószínűsíti, hogy az indonéz gyártók, amelyeknek már vannak kereskedelmi kapcsolatai a Közösségben a poliészter szálak értékesítése tekintetében, az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén jelentősen megnövelik a Közösségbe irányuló exportjukat. Mivel a harmadik országokba irányuló exportra vonatkozó különbözeteik még mindig a de minimis szintek felett vannak, az Indonéziából származó behozatal káros dömpingelt árakon történne.

(68) A CIRFS és egyes közösségi gyártók megjegyezték, hogy a thaiföldi együttműködő gyártók harmadik országokba irányuló exportokra vonatkozó 10–15 %-os dömpingkülönbözetei, a jelentős tartalékkapacitás és az, hogy a thaiföldi poliészter vágott szál gyártók már exportálnak a Közösségbe poliészter textilszálakat, egyértelműen azt mutatják, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a Thaiföldről származó behozatal dömpingje valószínűleg hamarosan megismétlődne.

(69) Azt is megemlítették, hogy olyan országok, mint pl. Kína, India és Vietnam, amelyek mindeddig a poliészter vágott szálak nettó importőrei és az érintett országok fontos exportpiacai voltak, olyan mértékben kiépítették kapacitásukat, hogy hamarosan nettó exportőrök lesznek, így még nagyobb nyomást gyakorolnak az érintett országokra abba az irányba, hogy káros dömpingelt árakon újra jelentős mennyiségeket exportáljanak a Közösségbe.

(70) Végül az egyik közösségi gyártó hangsúlyozta a feldolgozóiparok stratégiai jelentőségét, amelyekre kedvezőtlenül hathat a poliészter vágott szálak közösségi gyártói számának csökkentése vagy akár megszüntetése.

(71) Az egyik hatályvesztési felülvizsgálatban a dömping és a kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűsíthető, ezért tartalmaz egy értékelési elemet. Mindent egybevéve az érintett országokban a vizsgálat által megállapított kapacitást és a kapacitáskihasználást érintő tényeket nem kérdőjelezték meg. A CIRFS és egyes közösségi gyártók egyszerűen más előrejelzéssel álltak elő az érintett országokra vonatkozóan a Közösségbe irányuló dömpingelt poliészter vágott szál export megismétlődésének valószínűségéről. Előrejelzésüket a poliészter vágott szálakon kívül más termékekre történő utalással próbálták alátámasztani. Az azonban, hogy az érintett országokban egyes gyártók a Közösségbe más termékeket is exportálhatnak, önmagában nem mutatja azt, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a poliészter vágott szálak Közösségbe irányuló dömpingelt exportja jelentős mennyiségben valószínűleg újra megtörténne.

(72) Jelen esetben az, hogy a felülvizsgálati időszak alatt az Indiából, Indonéziából és Thaiföldről származó, harmadik országokba irányuló export és hazai értékesítéseik közötti árkülönbséget jóval kisebbnek találták az eredeti vizsgálat során a Közösségbe irányuló exportjaikra vonatkozóan megállapított árkülönbségnél, azt mutatja, hogy a piacokon az árhelyzet megváltozott. Az továbbá, hogy a Közösség árai jóval magasabbak a harmadik országokban történő értékesítések árainál, azt mutatja, hogy ezek az árkülönbségek még alacsonyabbak, sőt akár negatívak is lehetnek, ha e három országból újra jelentős mennyiségű export irányulna a Közösségbe. Ezért a jelenlegi körülmények között nem várható, hogy e három országból dömpingelt export irányulna a Közösségbe. Fel kell idézni, hogy Ausztráliából egyáltalán nem érkezett export a felülvizsgálati időszak alatt, tehát erre az országra ilyen kijelentést nem lehet tenni.

(73) A kapacitáskihasználás továbbá Indiában, Indonéziában és Thaiföldön általában magas volt, és jelentős hazai piaccal rendelkeztek, amelyek esetenként gyorsan nőttek. Indiában az együttműködő gyártók értékesítésének 90 %-a a hazai piacon történt a felülvizsgálati időszak alatt. Indonéziában ugyanez az arány 80 % volt. Thaiföldön, ahol ugyanez az arány kb. 40 % volt, a becsült tartalékkapacitás igen alacsony volt, mindenesetre jóval alacsonyabb, mint Indiában és Indonéziában. Nem szolgáltattak be bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a nem együttműködő gyártók helyzete ezekben az országokban más lett volna. Ausztráliát illetően nincs utalás arra, hogy az egyetlen gyártó korábbi kapacitása könnyen újra kiépíthető lenne, és az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén Közösségbe irányuló exportra felhasználható lenne. Mint már utaltunk rá, Ausztrália meglévő kapacitása – még ha teljes egészében a Közösségbe irányuló exportra is használná fel – nem tudna a közösségi piac 1 %-os de minimis küszöbértékénél nagyobb részesedést elérni. Vélhetően tehát nincs arra utaló jel, hogy a tartalékkapacitásokat az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén Közösségbe irányuló jelentős exportra használnák újra fel.

(74) Azt az érvet illetően, hogy egyes harmadik országok új kapacitásokat építettek ki, és csökkenthetik vagy akár meg is szüntethetik a behozatalt a jövőben, így nagyobb tartalékkapacitást hagyva a Közösségbe irányuló exportra, meg kell jegyezni, hogy nincs arra utaló jel, hogy a poliészter vágott szálakra irányuló gyorsan növekvő szükséglet a közeljövőben megszűnne. Ebből a szempontból azt is meg kell jegyezni, hogy a Közösség jelenlegi kapacitása a felülvizsgálati időszakban a növekvő közösségi szükséglet legfeljebb 60 %-át fedezheti. Következésképpen nem várható a közeljövőben globális többletkapacitás, és várhatóan ez nem befolyásolná jelentősen a közösségi piacot.

(75) Végül igaz ugyan, hogy a feldolgozóiparokat kedvezőtlenül befolyásolhatja a poliészter vágott szálakat gyártó közösségi vállalatok számának csökkentése vagy akár megszüntetése, mivel ez utóbbiak az üvegszemcsék legfontosabb felvásárlói. Ez az elgondolás azonban nem releváns az érintett országokból érkező újbóli dömpingelt export valószínűségének meghatározásához. Vélhetően tehát a CIRFS és egyes közösségi gyártók megjegyzései nem változtatják meg azt a következtetést, amely szerint nem valószínű, hogy az érintett országokból jelentős mennyiségű dömpingelt export érkezne a Közösségbe, ezért az intézkedéseket hatályon kívül kell helyezni, és az eljárásokat meg kell szüntetni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az Ausztráliából, Indiából, Indonéziából és Thaiföldről származó, kártolatlan, fésületlen vagy más módon fonásra nem előkészített szintetikus poliészter vágott szálakra vonatkozóan az 1522/2000/EK és a 2852/2000/EK tanácsi rendelet által hozott dömpingellenes intézkedések ezennel hatályukat vesztik, és az ilyen behozatalt érintő eljárások megszűnnek.

2. cikk

A Thaiföldről származó, kártolatlan, fésületlen vagy más módon fonásra nem előkészített szintetikus poliészter vágott szálak behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések részleges időközi felülvizsgálata ezennel megszűnik.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

a Tanács részéről

az elnök

[1] HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 2117/2005/EK rendelettel (HL L 340., 2005.12.23., 17. o.) módosított rendelet.

[2] HL L 175., 2000.7.14., 10. o.

[3] HL L 332., 2000.12.28., 17. o.

[4] HL L 332., 2000.12.28., 116. o.

[5] HL L 71., 2005.3.17., 1. o.

[6] HL C 261., 2004.10.23., 2. o.

[7] HL C 130., 2005.5.27., 8. o.

[8] HL C 174., 2005.7.14., 15. o., HL C 307., 2005.12.3., 2. o., HL C 323., 2005.12.20., 21. o.