52006PC0456

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 12.9.2006

COM(2006) 456 végleges/2

2006/0167 (ACC)

CORRIGENDUM Absence de l’acronyme.Annule et remplace la page de couverture et la première page de l’acte du document COM(2006) 456 final, du 10.8.2006. Cette correction concerne toutes les versions linguistiques.

Javaslat:

A TANÁCS HATÁROZATA

a hivatalosan támogatott exporthitelek terén bizonyos iránymutatások alkalmazásáról

(előterjesztő: a Bizottság)

INDOKLÁS

A JAVASLAT HÁTTERE |

110 | A javaslat indoklása és célkitűzései A Közösség részese a hivatalosan támogatott exporthitelek iránymutatásairól az OECD keretén belül létrejött megállapodásnak (a továbbiakban: a megállapodás). A megállapodást – tanácsi határozat révén – mindig belefoglalták a közösségi jogszabályokba. A megállapodásnak a Közösségben alkalmazandó jelenleg hatályos változata a 2000. december 22-i 2001/76/EK határozat, melyet a 2002. július 22-i 2002/634/EK tanácsi határozat a hajók exporthitelei tekintetében módosított. A 2001/76/EK határozatot a projektfinanszírozásra vonatkozó exporthitelekkel kapcsolatos különleges szabályokat felállító 2000. december 22-i 2001/77/EK határozat egészíti ki. A megállapodást 2004-ben felülvizsgálták annak érdekében, hogy a szöveget három általános célkitűzés alapján módosítsák és racionalizálják, nevezetesen hogy növeljék felhasználóbarát jellegét, hogy a WTO keretében tett kötelezettségekkel kapcsolatban koherensebbé tegyék és hogy a részvétellel nem rendelkezők számára növeljék az átláthatóságát. 2005-ben újabb változtatásokra került sor, különösen a visszafizetés módozataira, a projektfinanszírozás-típusaival kapcsolatos ügyletekkel és a megújuló energia- és vízágazattal kapcsolatos projektekre alkalmazandó rendelkezések terén. A módosított szöveg 2005 decemberében lépett hatályba, és ezentúl hivatkozási alapul szolgál a hivatalosan támogatott exporthitelek esetében. A Bizottság ennélfogva felkéri a Tanácsot, hogy fogadjon el egy új, a felülvizsgált megállapodás szövegének elfogadására vonatkozó határozatot, biztosítva ezáltal annak a közösségi jogban való alkalmazását. |

120 | Általános összefüggések A hivatalosan támogatott exporthitelek iránymutatásairól szóló megállapodás elsődleges célja a kormányok szerepének az exporthitelek tekintetében történő szabályozása annak érdekében, hogy az export inkább az árat és a minőséget tükrözze, mintsem a legkedvezőbb hivatalos támogatási feltételeket, megteremtve ezáltal az exportőrök között az azonos versenyfeltételeket. A megállapodás korlátozza a hivatalosan támogatott exporthitelek feltételeit. A korlátozás kiterjed például a minimális biztosítási díjtételekre, a hitelnyújtás kezdetén, illetve azt megelőzően esedékes minimális készpénzfizetési kötelezettségekre, a maximális visszafizetési határidőre, valamint a hivatalos finanszírozási támogatásban részesített kedvezményes kamatlábak minimális mértékére. A korlátozások kiterjednek a feltételekhez kötött segélyek nyújtására és a kereskedelmi vonatkozású, feltétel nélküli segélyhitelre vonatkozó átláthatósági követelményekre is. Végezetül, a megállapodás szabályozza az azonnali és az előzetes értesítési, konzultációs, az információcserére és a felülvizsgálatra vonatkozó eljárásokat is. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a megállapodás egy hatékony nemzetközi szabályozási rendszer a támogatások kiküszöbölésére. A megállapodás segített az államilag támogatott exporthitelekhez kapcsolódó versenyhelyzet-torzulás megelőzésében. A megállapodást rendszeresen aktualizálják az OECD keretében folytatott konszenzusos tárgyalások útján. Annak érdekében, hogy tükrözze a megállapodás legújabb változatát, vagyis a 2005. december 5-i TD/PG(2005)38/FINAL OECD dokumentumot, a jelenleg hatályos tanácsi határozatokat aktualizálni kell. |

130 | A javaslat által érintett területet szabályozó hatályos rendelkezések 2004 és 2005-ben a megállapodás részesei a megállapodás módosítása és racionalizálása mellett döntöttek. 2005 decembere óta a hivatalosan támogatott exporthitelek esetében a módosított változat szolgál hivatkozási alapul. Ennélfogva a 2001/76/EK határozatot ez, a megállapodás módosított és egységes szerkezetbe foglalt szövegét a mellékletben magában foglaló határozat váltja fel és a 2001/77/EK és a 2002/634/EK határozatokat hatályon kívül kell helyezni. |

140 | Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel A javaslat erősen technikai jellegű és kizárólag az OECD megállapodásban meghatározott hivatalosan támogatott exporthitelekre vonatkozó pénzügyi/biztosítási szabályokkal foglalkozik. A javaslat koherens az Unió szakpolitikáival és célkitűzéseivel, és nincs közvetlen hatással az alapvető jogokra. |

KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELT FELEKKEL ÉS HATÁSVIZSGÁLAT |

Konzultáció az érdekelt felekkel |

219 | Az érdekelt felekkel folytatott konzultációra és tárgyalásokra már a megállapodás új változatának elfogadásához vezető tárgyalások során sor került. |

Szakvélemények összegyűjtése és felhasználása |

221 | Érintett tudományos/szakmai területek pénzügy/biztosítás/nemzetközi kereskedelem |

222 | Az alkalmazott módszer Tárgyalás |

223 | A konzultációba bevont főbb szervezetek/szakértők OECD |

2249 | A kapott és figyelembe vett tanácsok összegzése Nem merült fel olyan súlyos kockázat lehetősége, amely visszafordíthatatlan következményekkel járhatna. |

225 | Nem releváns. Az EK szöveg pontosan tükrözi az OECD szintjén a szakértők által elért konszenzust. |

226 | A szakértői vélemény nyilvánosságát biztosító eszközök A megállapodás teljes szövege hozzáférhető az exporthitelekre létrehozott OECD honlapon: http://webdomino1.oecd.org/olis/2005doc.nsf/Linkto/td-pg(2005)38-final |

230 | Hatásvizsgálat Nem releváns (nagyon korlátozott hatás, mivel a változások igen kis mértékűek az előző változathoz képest). |

A JAVASLAT JOGELEMEI |

305 | A javasolt intézkedés összefoglalása A Bizottság felkéri a Tanácsot arra, hogy fogadja el a megállapodás módosított szövegét jóváhagyó és annak a közösségi jogban való alkalmazását biztosító határozattervezetet. Az e határozathoz csatolt megállapodásban foglalt iránymutatásokat a Közösségben alkalmazni kell. A 2001/76/EK határozat és annak melléklete helyébe e határozat és annak melléklete lép. A 2001/77/EK és a 2002/634/EK határozatok hatályukat vesztik. |

310 | Jogalap Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 133. cikke. |

329 | A szubszidiaritás elve A javaslat a Közösség kizárólagos hatáskörébe tartozik. Ennélfogva nem alkalmazható a szubszidiaritás elve. |

Az arányosság elve A javaslat megfelel az arányosság elvének a következő ok(ok) miatt. |

A megállapodás segített az államilag támogatott exporthitelekhez kapcsolódó versenyhelyzet-torzulás megelőzésében. A megállapodást rendszeresen aktualizálják az OECD keretében folytatott konszenzusos tárgyalások útján. Annak érdekében, hogy tükrözze a megállapodás legújabb változatát, vagyis a 2005. december 5-i TD/PG(2005)38/FINAL OECD dokumentumot, a jelenleg hatályos tanácsi határozatokat aktualizálni kell. A két szöveg szinte teljesen megegyezik. A megállapodás módosított szövegét jóváhagyó határozattervezet annak csak a közösségi jogban való alkalmazására szorítkozik. |

332 | Hatása ugyanaz, mint a megállapodásé, melyet konszenzus útján a Közösség és tagállamaink az OECD keretén belül már elfogadtak. A megállapodás nincs közvetlen hatással más szinteken. |

Az eszközök megválasztása |

341 | Javasolt eszköz: egyéb. |

342 | Egyéb eszközök nem felelnének meg a következő ok(ok) miatt: A megállapodásnak a közösségi jogban való végrehajtására eddig használt eszköz a tanácsi határozat. |

KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK |

409 | A javaslat nincs hatással a Közösség költségvetésére. |

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK |

510 | Egyszerűsítés |

511 | A javaslat rendelkezik a jogszabályi rendelkezések egyszerűsítéséről. |

512 | A javasolt tanácsi határozat két előző határozatot aktualizál és azok helyébe lép. |

520 | A meglévő jogszabályok hatályon kívül helyezése A javaslat elfogadása a meglévő jogszabályok hatályon kívül helyezéséhez vezet. |

1. 2006/0167 (ACC)

Javaslat:

A TANÁCS HATÁROZATA

a hivatalosan támogatott exporthitelek terén bizonyos iránymutatások alkalmazásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 133. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1) A Közösség aláírta a hivatalosan támogatott exporthitelek irányelveiről az OECD keretén belül létrejött megállapodást (a továbbiakban: a megállapodás).

(2) A hivatalosan támogatott exporthitelek terén bizonyos iránymutatások alkalmazásáról szóló 1978. április 4-i határozat felváltásáról szóló, 2000. december 22-i 2001/76/EK határozat értelmében[1] és a projektfinanszírozásról szóló keret megállapodásban foglalt alapelveknek az állami exporthitel-támogatás területén történő alkalmazásáról szóló 2000. december 22-i 2001/77/EK tanácsi határozat[2] értelmében, a megállapodásban foglalt iránymutatásokat és a projektfinanszírozásra vonatkozó különleges szabályokat alkalmazni kell a Közösségben.

(3) A megállapodás részesei úgy határoztak, hogy módosítják és racionalizálják a megállapodást. Az általuk jóváhagyott változtatások a megállapodás felhasználóbarát jellegének a megerősítését, a vonatkozó nemzetközi kötelezettségek koherensebbé tételét és a részvétellel nem rendelkezők számára a nagyobb átláthatóságot érintik. A megállapodás részesei továbbá úgy határoztak, hogy a megállapodás szövegébe belefoglalják a projektfinanszírozásra vonatkozó, a 2001/77/EK határozattal bevezetett szabályokat és a 2001/76/EK határozatot módosító , a hajók exporthitelére vonatkozó 2002. július 22-i 2002/634/EK határozattal[3] bevezetett szabályokat.

(4) Ezért a 2001/76/EK határozat hatályát veszti és helyébe ezen, a megállapodás módosított és egységes szerkezetbe foglalt szövegét tartalmazó határozat lép és a 2001/77/EK határozat hatályát veszti,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A hivatalosan támogatott exporthitelek irányelveiről szóló megállapodás iránymutatásait a Közösségben alkalmazni kell.

A megállapodás szövegét mellékletként csatolták e határozathoz.

2. cikk

A 2001/76/EK és a 2001/77/EK határozatok hatályukat vesztik.

3. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én.

a Tanács részéről

az elnök

MELLÉKLET

MEGÁLLAPODÁS A HIVATALOSAN TÁMOGATOTT EXPORTHITELEKRŐL

TARTALOMJEGYZÉK

I. FEJEZET: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 12

1. CÉL 12

2. STÁTUSZ 12

3. RÉSZVÉTEL 12

4. A MEGÁLLAPODÁSBAN NEM RÉSZTVEVŐ ORSZÁGOK RÉSZÉRE RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ INFORMÁCIÓK 12

5. HATÁLY 13

6. ÁGAZATI MEGEGYEZÉSEK 13

7. PROJEKTFINANSZÍROZÁS 14

8. FELMONDÁS 14

9. FELÜGYELET 14

II. FEJEZET: AZ EXPORTHITELEK PÉNZÜGYI FELTÉTELEI 15

10. ELŐLEG, MAXIMÁLIS HIVATALOS TÁMOGATÁS ÉS HELYI KÖLTSÉGEK 15

11. AZ EGYES ORSZÁGOK MAXIMÁLIS MEGENGEDETT VISSZAFIZETÉSI HATÁRIDŐ SZERINTI BESOROLÁSA 16

12. MAXIMÁLIS VISSZATÉRÍTÉSI HATÁRIDŐK 16

13. VISSZAFIZETÉSI HATÁRIDŐK NEM ATOMENERGIÁVAL MŰKÖDŐ ERŐMŰ ESETÉBEN 17

14. A KÖLCSÖNTŐKE VISSZAFIZETÉSE ÉS KAMATFIZETÉS 17

15. KAMATLÁBAK, HITELDÍJAK ÉS EGYÉB DÍJAK 18

16. AZ EXPORTHITELEK ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE 19

17. A VESZTESÉGEK ELKERÜLÉSE VAGY MINIMÁLIS SZINTRE KORLÁTOZÁSA ÉRDEKÉBEN HOZOTT INTÉZKEDÉSEK 19

18. EGYEZTETÉS 19

19. MINIMÁLIS RÖGZÍTETT KAMATLÁBAK A HIVATALOS FINANSZÍROZÁSI TÁMOGATÁS KERETÉBEN 19

20. A CIRR-KAMATLÁBAK KIALAKÍTÁSA 20

21. A CIRR-KAMATLÁBAK ÉRVÉNYESSÉGE 21

22. A CIRR-KAMATLÁBAK ALKALMAZÁSA 21

23. HITELKOCKÁZATI DÍJ 21

24. A POLITIKAI ÉS ORSZÁGKOCKÁZAT ALAPJÁN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS HITELDÍJ 21

25. AZ ORSZÁGKOCKÁZAT OSZTÁLYOZÁSA 23

26. A MULTILATERÁLIS ÉS REGIONÁLIS INTÉZMÉNYEK BESOROLÁSA 24

27. A HIVATALOS EXPORTHITEL-FEDEZET SZÁZALÉKARÁNYA ÉS MINŐSÉGE 25

28. KIVÁLASZTOTT ORSZÁGKOCKÁZATI ELEMEK KIZÁRÁSA ÉS ORSZÁGKOCKÁZAT-CSÖKKENTÉSI TECHNIKÁK 25

29. A MINIMÁLIS HITELDÍJAK ÉRVÉNYESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A POLITIKAI ÉS ORSZÁGKOCKÁZAT SZEMPONTJÁBÓL 26

III. FEJEZET: A FELTÉTELEKHEZ KÖTÖTT SEGÉLLYEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK 28

30. ÁLTALÁNOS ELVEK 28

31. A FELTÉTELEKHEZ KÖTÖTT SEGÉLY FORMÁI 28

32. KAPCSOLT FINANSZÍROZÁS 29

33. FELTÉTELEKHEZ KÖTÖTT SEGÉLYRE JOGOSULT ORSZÁGOK 30

34. PROJEKTEK JOGOSULTSÁGA 31

35. MINIMÁLIS KEDVEZMÉNYSZINT 32

36. KIVÉTELEK A FELTÉTELEKHEZ KÖTÖTT SEGÉLYRE VALÓ ORSZÁG- VAGY PROJEKTJOGOSULTSÁG ALÓL 32

37. A FELTÉTELEKHEZ KÖTÖTT SEGÉLY KEDVEZMÉNYSZINTJÉNEK KISZÁMÍTÁSA 33

38. A FELTÉTELEKHEZ KÖTÖTT SEGÉLYEK ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE 35

39. EGYEZTETÉS 35

IV. FEJEZET: ELJÁRÁSOK 36

1. SZAKASZ: AZ EXPORTHITELEKRE ÉS A KERESKEDELMI VONATKOZÁSÚ SEGÉLYEKRE VONATKOZÓ KÖZÖS ELJÁRÁSOK 36

40. ÉRTESÍTÉSEK 36

41. A HIVATALOS TÁMOGATÁSRÓL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÁS 36

42. EGYEZTETÉSI ELJÁRÁSOK 36

43. KÜLÖNLEGES KONZULTÁCIÓK 37

2. SZAKASZ: EXPORTHITELEZÉSI ELJÁRÁSOK 37

44. ELŐZETES ÉRTESÍTÉS TANÁCSKOZÁSSAL 37

45. ELŐZETES ÉRTESÍTÉS TANÁCSKOZÁS NÉLKÜL 37

3. SZAKASZ: A KERESKEDELMI VONATKOZÁSÚ SEGÉLYEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ ELJÁRÁSOK 38

46. ELŐZETES ÉRTESÍTÉS 38

47. AZONNALI ÉRTESÍTÉS 39

4. SZAKASZ: A FELTÉTELEKHEZ KÖTÖTT SEGÉLYRE VONATKOZÓ KONZULTÁCIÓS ELJÁRÁSOK 39

48. A KONZULTÁCIÓ CÉLJA 39

49. A KONZULTÁCIÓK KÖRE ÉS IDŐZÍTÉSE 39

50. A KONZULTÁCIÓK EREDMÉNYE 40

5. SZAKASZ: AZ EXPORTHITELEKKEL ÉS A KERESKEDELMI VONATOZÁSÚ SEGÉLYEKKEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓCSERE 41

51. KAPCSOLATTARTÁSI PONTOK 41

52. AZ INFORMÁCIÓKÉRÉS TERJEDELME 41

53. A VÁLASZADÁS TERJEDELME 41

54. SZEMÉLYES KONZULTÁCIÓK 41

55. A KÖZÖS ÁLLÁSPONT ELJÁRÁSI SZABÁLYAI ÉS ALAKI KÖVETELMÉNYEI 42

56. KÖZÖS ÁLLÁSPONT ELFOGADÁSÁRA IRÁNYULÓ JAVASLATRA ADOTT VÁLASZ 43

57. KÖZÖS ÁLLÁSPONT ELFOGADÁSA 43

58. VÉLEMÉNYKÜLÖNBSÉG A KÖZÖS ÁLLÁSPONTOT ILLETŐEN 43

59. A KÖZÖS ÁLLÁSPONT HATÁLYBALÉPÉSÉNEK NAPJA 44

60. A KÖZÖS ÁLLÁSPONTOK ÉRVÉNYESSÉGE 44

6. SZAKASZ: A MINIMÁLIS KAMATLÁBAK (CIRR) KÖZLÉSÉRE VONATKOZÓ OPERATÍV RENDELKEZÉSEK 44

61. A MINIMÁLIS KAMATLÁBAK KÖZLÉSE 44

62. A KAMATLÁBAK HATÁLYBALÉPÉSÉNEK NAPJA 45

63. A KAMATLÁBAK AZONNALI HATÁLLYAL TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA 45

7. SZAKASZ: VIZSGÁLATOK 45

64. A MEGÁLLAPODÁS RENDSZERES VIZSGÁLATA 45

65. A MINIMÁLIS KAMATLÁBAK FELÜLVIZSGÁLATA 45

66. A MINIMÁLIS HITELDÍJAK ÉS A KAPCSOLÓDÓ KÉRDÉSEK FELÜLVIZSGÁLATA 45

I. MELLÉKLET: ÁGAZATI MEGEGYEZÉS HAJÓKHOZ NYÚJTOTT EXPORTHITELEKRŐL 47

II. MELLÉKLET: ÁGAZATI MEGEGYEZÉS AZ ATOMERŐMŰVEKHEZ NYÚJTOTT EXPORTHITELEKRŐL 52

III. MELLÉKLET: ÁGAZATI MEGEGYEZÉS A POLGÁRI LÉGI JÁRMŰVEKHEZ NYÚJTOTT EXPORTHITELEKRŐL 57

IV. MELLÉKLET: ÁGAZATI MEGEGYEZÉS A MEGÚJULÓ ENERGIÁK ÉS VÍZÜGYI PROJEKTEK TERÜLETÉN 2007. JÚNIUS 30-IG TARTÓ PRÓBAIDŐSZAK HATÁLYA ALATT NYÚJTOTT EXPORTHITELEKRŐL 76

V. MELLÉKLET: AZ ÉRTESÍTÉSEKKEL KAPCSOLATBAN BEJELENTENDŐ INFORMÁCIÓK 79

VI. MELLÉKLET: A MINIMÁLIS HITELDÍJAK KISZÁMÍTÁSA 86

VII. MELLÉKLET: A HARMADIK ORSZÁGBELI GARANCIAVÁLLALÓ VAGY MULTILATERÁLIS, ILLETVE REGIONÁLIS INTÉZMÉNY ELBÍRÁLÁSÁT MUTATÓ ORSZÁGKOCKÁZATI BESOROLÁS ALKALMAZÁSÁT SZABÁLYOZÓ KRITÉRIUMOK ÉS FELTÉTELEK 88

VIII. MELLÉKLET: AZ ORSZÁGKOCKÁZAT-CSÖKKENTÉS/KIZÁRÁS ALKALMAZÁSÁT SZABÁLYOZÓ KRITÉRIUMOK ÉS FELTÉTELEK A MINIMÁLIS HITELDÍJAK KISZÁMÍTÁSÁNÁL 91

IX. MELLÉKLET: A FEJLESZTÉSI MINŐSÉG ELLENŐRZŐLISTÁJA 101

X. MELLÉKLET: A PROJEKTFINANSZÍROZÁSI TRANZAKCIÓKRA ALKALMAZANDÓ FELTÉTELEK 103

XI. MELLÉKLET: MEGHATÁROZÁSOK JEGYZÉKE 107

I. FEJEZET: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. CÉL

a) A hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) fő célja, hogy megfelelő keretet biztosítson a hivatalosan támogatott exporthitelek szabályos felhasználásához.

b) A megállapodás, az 5.a) pontban meghatározottaknak megfelelően, egyenlő feltételeket kíván kialakítani a hivatalos támogatásokra vonatkozóan, azzal a céllal, hogy az exportált áruk és szolgáltatások minőségén és árán alapuló versenyt ösztönözze, a hivatalos támogatások pénzügyi feltételei között fennálló verseny helyett.

2. STÁTUSZ

Az OECD keretein belül kialakított megállapodás 1978 áprilisában határozatlan időre lépett hatályba. A megállapodás nem az OECD jogi aktusa[4], hanem a résztvevők között létrejött önkéntes megállapodás, bár adminisztratív támogatást kap az OECD titkárságától (a továbbiakban: „titkárság”).

3. RÉSZVÉTEL

A megállapodás résztvevői jelenleg: Ausztrália, Kanada, az Európai Közösség, Japán, Korea, Új-Zéland, Norvégia, Svájc és az Amerikai Egyesült Államok. A jelenlegi résztvevők más OECD-tagokat, illetve OECD-tagsággal nem rendelkező országokat is felhívhatnak arra, hogy a megállapodás résztvevőivé váljanak.

4. A MEGÁLLAPODÁSBAN NEM RÉSZTVEVŐ ORSZÁGOK RÉSZÉRE RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ INFORMÁCIÓK

a) A résztvevők vállalják, hogy az 5. cikk a) pontjában meghatározott hivatalos támogatással összefüggő értesítésekkel kapcsolatos információkat megosztják a megállapodásban nem résztvevő országokkal.

b) A megállapodás résztvevője versenyhelyzet esetén, viszonossági alapon, a megállapodásban nem résztvevő ország információkérésére a hivatalos támogatásai pénzügyi feltételeire vonatkozóan ugyanúgy válaszol, mint ahogy egy résztvevő kérésére válaszolna.

5. HATÁLY

A megállapodás valamely kormány által vagy nevében áruk és/vagy szolgáltatások (beleértve a pénzügyi lízinget is) exportjához nyújtott összes hivatalos támogatásra vonatkozik, amelyek visszafizetési határideje legalább két év.

a) A hivatalos támogatás többféle formában nyújtható:

1) Exporthitel-garancia vagy exporthitel-biztosítás (tiszta fedezet)

2) Hivatalos finanszírozási támogatás:

- közvetlen hitel/finanszírozás és refinanszírozás, vagy

- kamatláb-támogatás.

3) A fentiek bármilyen kombinációja.

b) A megállapodás a feltételekhez kötött segélyre vonatkozik; a IV. fejezetben ismertetett eljárások a kereskedelmi vonatkozású, feltétel nélküli segélyre is kiterjednek.

c) A megállapodás nem vonatkozik a katonai berendezések és a mezőgazdasági árucikkek exportjára.

d) Nem adható hivatalos támogatás, ha egyértelműen bizonyítható, hogy a szerződést elsősorban a kedvezőbb visszafizetési határidő elérése céljából olyan országban lévő vevővel kötötték meg, amely nem az áruk végleges rendeltetési helye.

6. ÁGAZATI MEGEGYEZÉSEK

a) Az alábbi ágazati megegyezések a megállapodás részét képezik:

- Hajók (I. melléklet)

- Atomerőművek (II. melléklet)

- Polgári légi járművek (III. melléklet)

- Megújuló energiák és vízügyi projektek (IV. melléklet)

b) Egy ágazati megegyezésben részes fél alkalmazhatja annak rendelkezéseit az adott ágazati megegyezés hatálya alá tartozó áruk és/vagy szolgáltatások exportjához nyújtott hivatalos támogatásra. Amennyiben egy ágazati megegyezés nem tartalmaz a megállapodásnak megfelelő rendelkezést, az ágazati megegyezésben részes félnek a megállapodás rendelkezését kell alkalmaznia.

7. PROJEKTFINANSZÍROZÁS

a) A felek alkalmazhatják a X. mellékletben meghatározott feltételeket az áruk és/vagy szolgáltatások exportjára azon tranzakciók esetében, amelyek megfelelnek a X. melléklet 1. függelékében meghatározott követelményeknek.

b) Az a) pont nem alkalmazható a polgári légi járművekre vonatkozó ágazati megegyezés hatálya alá tartozó áruk és szolgáltatások exportjára.

8. FELMONDÁS

Bármelyik fél felmondhatja a megállapodásban való részvételét a titkárság írásban– közvetlen kommunikációs eszközök, például az OECD on-line információs rendszer (OLIS) igénybevételével – történő értesítésével. A felmondás 180 naptári nappal azt követően lép hatályba, hogy a titkárság kézhez vette az arról szóló értesítést.

9. FELÜGYELET

A megállapodás végrehajtását a titkárság ellenőrzi.

II. FEJEZET: AZ EXPORTHITELEK PÉNZÜGYI FELTÉTELEI

Az exporthitelek pénzügyi feltételei az e fejezetben foglalt összes rendelkezést magukban foglalják, mely rendelkezések egymással összefüggésben értelmezendők.

A megállapodás korlátozásokat is meghatároz a hivatalosan támogatható feltételekkel kapcsolatban. A résztvevők tudomásul veszik, hogy bizonyos kereskedelmi és ipari ágazatokban a megállapodásban foglalt feltételeknél hagyományosan korlátozóbb jellegű pénzügyi feltételek érvényesek. A felek a továbbiakban is tiszteletben tartják e szokásos pénzügyi feltételeket, különös tekintettel arra az elvre, amely szerint a visszafizetési határidők nem haladják meg az áruk hasznos élettartamát.

10. ELŐLEG, MAXIMÁLIS HIVATALOS TÁMOGATÁS ÉS HELYI KÖLTSÉGEK

a) A felek a hivatalos támogatás tárgyát képező áruk és szolgáltatások vásárlói számára előírják, hogy az exportszerződés szerinti összeg minimum 15%-át fizessék ki legkésőbb a hitel folyósításának a XI. sz. Mellékletben meghatározott kezdőnapján. Az előleg kiszámításakor az exportszerződés szerinti érték arányosan csökkenthető, ha az ügylet harmadik országból származó, hivatalosan nem támogatott árukat és szolgáltatásokat is magában foglal. A biztosítási díj 100%-ának finanszírozása/biztosítása megengedhető. A biztosítási díj belefoglalható vagy nem foglalható bele az exportszerződés szerinti értékbe. A hitel folyósításának kezdőnapját követően fizetett összeg ebben az esetben nem tekintendő előlegnek.

b) Az előlegfizetéshez nyújtott hivatalos támogatás kizárólag biztosítás vagy garancia formájában történhet a szokásos hitelelőleg kockázatok kizárása végett.

c) A felek a b) és d) pontban foglaltak kivételével nem nyújthatnak az exportszerződés szerinti érték 85 százalékánál nagyobb mértékű hivatalos támogatást, ideértve a harmadik országból történő szállítást, de nem számítva a helyi költségeket.

d) A felek hivatalos támogatást nyújthatnak a helyi költségekhez, feltéve, hogy:

1) a c) és d) pont szerint nyújtott hivatalos támogatás összértéke nem haladja meg az exportszerződés szerinti összeg 100 százalékát. Ennek következtében a támogatott helyi költségek összege nem haladhatja meg az előleg összegét;

2) a hivatalos támogatást a kapcsolódó exportra vonatkozó feltételnél nem kedvezőbb/ nem kevésbé korlátozó feltételek mellett nyújtják;

3) a 11. cikk a) pontjában meghatározott, I. kategóriába tartozó országok esetében a tiszta fedezetre korlátozódik.

11. AZ EGYES ORSZÁGOK MAXIMÁLIS MEGENGEDETT VISSZAFIZETÉSI HATÁRIDŐ SZERINTI BESOROLÁSA

a) Az I. kategóriába azok az országok tartoznak, amelyek szerepelnek a Világbank besorolási jegyzékében[5]. Az összes többi ország a II. kategóriába tartozik. A Világbank besorolási szintje évente felülvizsgálatra kerül. Egy ország csak akkor kerülhet egy másik kategóriába, miután két egymást követő évben ugyanabba a világbanki kategóriába sorolták.

b) Az országok besorolásánál az alábbi operatív kritériumok és eljárások alkalmazandók:

1) A megállapodás céljából történő besorolás meghatározása a Világbank által a hitelfelvevő országok világbanki besorolása céljából kiszámított egy főre jutó GNI alapján történik.

2) Ha a Világbank nem rendelkezik elegendő információval az egy főre jutó GNI-adatok közzétételéhez, a Világbank kap felkérést annak felbecslésére, hogy a kérdéses országban az egy főre jutó GNI az aktuális küszöbérték felett vagy alatt van-e. Az ország besorolására a becslés alapján kerül sor, amennyiben a felek nem hoznak ettől eltérő döntést.

3) Ha az adott országot a 11. cikk a) pontjával összhangban átsorolják, az átsorolás két héttel azt követően lép hatályba, hogy a Világbank fent említett adataiból levont következtetéseket a titkárság az összes féllel közölte.

4) Abban az esetben, ha a Világbank felülvizsgálja adatait, ezeket a felülvizsgált adatokat a megállapodás szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. Mindazonáltal az ország besorolása közös megállapodással megváltoztatható, és a felek kedvezően bírálhatják el a számadatokban előforduló, az ugyanabban a naptári évben utólag figyelembe vett hibák és kihagyott adatok miatti változást, amelyben a titkárság első ízben közölte az említett adatokat.

12. MAXIMÁLIS VISSZATÉRÍTÉSI HATÁRIDŐK

A 13. cikk sérelme nélkül a maximális visszafizetési határidő a rendeltetési ország 11. cikkben szereplő kritériumok szerinti besorolása szerint változik.

a) Az I. kategóriába tartozó országok esetében a maximális visszafizetési határidő öt év, azzal a lehetőséggel, hogy a felek nyolc és fél évben is megállapodhatnak, ha betartják a 45. cikkben meghatározott előzetes bejelentési eljárásokat.

b) A II. kategóriába tartozó országok esetében a maximális visszafizetési határidő 10 év.

c) Több rendeltetési országot magában foglaló szerződés esetében – a megfelelő határidőkkel kapcsolatos megállapodás elérése érdekében – a feleknek az 55–60. cikkekben foglalt eljárásokkal összhangban közös megállapodásra kell törekedniük.

13. VISSZAFIZETÉSI HATÁRIDŐK NEM ATOMENERGIÁVAL MŰKÖDŐ ERŐMŰ ESETÉBEN

a) Nem atomenergiával működő erőművek esetében a maximális visszafizetési határidő 12 év. Ha az egyik fél a 12. cikkben előírtnál hosszabb visszafizetési határidőt kíván támogatni, a fél köteles ezt a 45. cikkben foglalt eljárással összhangban előzetesen bejelenteni.

b) Nem atomenergiával működő erőműnek tekintendők azok a komplett erőművek vagy erőmű-részek, amelyeket nem atomenergiával működtetnek; ide tartoznak mindazok az összetevők, berendezések, anyagok és szolgáltatások (a személyzet kiképzésével együtt), amelyekre közvetlenül van szükség az említett nem atomenergiával működő erőművek építéséhez és üzembe helyezéséhez. Nem tartoznak ide azok a tételek, amelyekért általában a vevő a felelős, például a területfejlesztéssel, az utakkal, a felvonulási épületekkel, az erősáramú vezetékekkel, a transzformátor-állomásokkal és a vízellátással kapcsolatos költségek, valamint a hivatalos engedélyezési eljárásokkal (például helyszíni engedélyekkel, fűtőanyag-terhelési engedélyekkel) összefüggő, a vevő országában felmerülő költségek, az alábbiak kivételével:

1) abban az esetben, ha a transzformátor-állomás vevője azonos az erőmű vevőjével, az eredeti transzformátor-állomásra vonatkozó maximális visszafizetési határidő megegyezik a nem atomenergiával működő erőműre vonatkozó visszafizetési határidővel (azaz 12 évvel); továbbá

2) a minimum 100 kV feszültségküszöbbel működő alállomások, transzformátorok és távvezetékek esetében a maximális visszafizetési határidő megegyezik a nem atomenergiával működő erőműre vonatkozó visszafizetési határidővel.

14. A KÖLCSÖNTŐKE VISSZAFIZETÉSE ÉS KAMATFIZETÉS

a) Az exporthitelek tőkerészét egyenlő részletekben kell törleszteni.

b) A tőkerész és a kamat legalább hathónapos gyakorisággal fizetendő úgy, hogy az első tőkerész- és kamattörlesztést legkésőbb a hitel kezdőnapjától számított hat hónap elteltével kell megfizetni.

c) Lízingtranzakciók támogatására nyújtott exporthitelek esetén a tőkeösszegre és a kamatra kombináltan alkalmazott egyenlő visszafizetés alkalmazható az a) pontban meghatározott egyenlő összegű tőkerészlet törlesztés helyett.

d) Kivételesen és különösen indokolt esetben exporthitel nyújtható a fenti a)-c) pontokban foglaltaktól eltérő feltételekkel is. Ilyen támogatás nyújtását az magyarázza, ha egyenlőtlenség áll fenn a kötelezett rendelkezésére álló pénzalapok esedékessége és a kölcsöntőke félévente történő visszafizetését tartalmazó modell szerinti adósságszolgálati konstrukció között, és e támogatásnak meg kell felelnie a következő követelményeknek:

1) egy hathónapos határidőn belül sem egyetlen visszafizetett tőkerészlet, sem több visszafizetett tőkerészlet együttesen nem haladhatja meg a hitel tőkeösszegének 25 százalékát;

2) A tőkerészlet visszafizetést legalább 12 havi gyakorisággal kell teljesíteni. Az első tőkerészlet törlesztést legkésőbb a hitel kezdőnapját követő 12 hónapon belül teljesíteni kell, és a hitel kezdőnapját követő 12 hónapon belül legalább a hitel tőkeösszegének 2%-át vissza kell fizetni.

3) A kamat legalább tizenkét havi gyakorisággal fizetendő úgy, hogy az első kamatot legkésőbb a hitel kezdőnapjától számított hat hónap elteltével kell megfizetni.

4) A visszafizetési időszak maximális súlyozott átlagidőtartama nem haladhatja meg:

- Kormányzati vevőkkel kötött tranzakciók esetén (vagy állami visszafizetési garanciával), a négy és fél évet az I. kategóriába besorolt országokkal, és az öt és egynegyed évet a II. kategóriába besorolt országokkal kötött tranzakciók tekintetében.

- Nem kormányzati vevőkkel kötött tranzakciók esetén (és állami visszafizetési garancia nélkül), az öt évet az I. kategóriába besorolt országok, és a hat évet a II. kategóriába besorolt országok tekintetében.

- Az előző két francia bekezdésben meghatározott rendelkezések sérelme nélkül, a nem atomenergiával működő erőművek részére a 13. cikk szerint nyújtott támogatást tartalmazó tranzakciók esetén a hat és egynegyed évet.

5) A fél köteles a 45. cikkel összhangban előzetesen bejelenteni annak indoklását, hogy a támogatást nem az a)-c) pontok szerint nyújtja.

e) A hitel kezdőnapját követően esedékes kamatot nem tőkésítik.

15. KAMATLÁBAK, HITELDÍJAK ÉS EGYÉB DÍJAK

a) A kamat nem tartalmazza:

1) a szállítónak nyújtott hitelek vagy a pénzügyi hitelek biztosítására vagy szavatolására szolgáló biztosítási díjat vagy az egyéb díj formájában kifizetett összegeket;

2) az exporthitellel kapcsolatos, a visszafizetési határidő alatt fizetendő éves vagy féléves bankköltségeken kívüli banki díjak vagy jutalékok formájában kifizetett összegeket; továbbá

3) az importőr ország által kivetett forrásadókat.

b) Ha a hivatalos támogatást közvetlen hitelekkel/finanszírozással vagy refinanszírozással nyújtják, akkor a biztosítási díj vagy hozzáadható a kamatláb névértékéhez, vagy külön díjként fizethető; mindkét komponenst külön meg kell határozni a felek számára.

16. AZ EXPORTHITELEK ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE

Az egyedi exporthitelre vagy a hitelkeretre vonatkozó pénzügyi feltételeket – a 21. cikkben meghatározott CIRR-kamatlábakra (Commercial Interest Reference Rates) vonatkozó érvényességi idő kivételével – nem kell hat hónapot meghaladó időszakra rögzíteni a végleges kötelezettségvállalás előtt.

17. A VESZTESÉGEK ELKERÜLÉSE VAGY MINIMÁLIS SZINTRE KORLÁTOZÁSA ÉRDEKÉBEN HOZOTT INTÉZKEDÉSEK

A megállapodás nem akadályozza meg az exporthitelezéssel foglalkozó hatóságokat vagy a finanszírozó intézeteket abban, hogy a megállapodásban előírtnál kevésbé korlátozó pénzügyi feltételekben állapodjanak meg, ha ezt az intézkedést a szerződés odaítélése után teszik meg (miután az exporthitel-megállapodás és az azt kiegészítő okmányok már hatályba léptek), és ezt az intézkedés kizárólag arra a célra szolgál, hogy elkerüljék vagy a minimumra csökkentsék a nemfizetést vagy követelést esetleg előidéző eseményekből eredő veszteségeket.

18. EGYEZTETÉS

A fél nemzetközi kötelezettségeinek figyelembevételével, valamint a megállapodás céljával összhangban a 42. cikkben meghatározott eljárásoknak megfelelően egyeztetheti a megállapodásban részes vagy nem részes ország által kínált pénzügyi feltételeket. Az e cikkel összhangban nyújtott pénzügyi feltételek úgy tekintendők, hogy megfelelnek az I. és a II. fejezet, valamint adott esetben az I., a II., a III., a IV. és a X. melléklet rendelkezéseinek.

19. MINIMÁLIS RÖGZÍTETT KAMATLÁBAK A HIVATALOS FINANSZÍROZÁSI TÁMOGATÁS KERETÉBEN

a) A rögzített kamatozású kölcsönökhöz hivatalos finanszírozási támogatást nyújtó felek a megfelelő CIRR-kamatlábakat alkalmazzák minimális kamatlábként. A CIRR-kamatlábak meghatározása az alábbi elvek szerint történik:

1) a CIRR-kamatlábaknak tükrözniük kell az érintett valuta hazai piacán érvényes végleges kereskedelmi kölcsönkamatlábakat;

2) a CIRR-kamatlábaknak teljesen meg kell felelniük az első osztályú hazai hitelfelvevők számára megállapított kamatlábnak;

3) a CIRR-kamatlábak alapját a rögzített kamatozású finanszírozás refinanszírozási költségei kell, hogy képezzék;

4) a CIRR-kamatlábak nem torzíthatják a hazai versenyfeltételeket; és

5) a CIRR-kamatlábaknak teljesen meg kell felelniük az első osztályú külföldi hitelfelvevők számára rendelkezésre álló kamatlábnak.

b) A hivatalos finanszírozási támogatás nyújtása nem tekinthető sem részben, sem teljes egészében a visszafizetés elmulasztásának kockázatára a 23. cikk rendelkezései szerint felszámítandó megfelelő hitelkockázati díj kiegyenlítéseként vagy kifizetéseként.

20. A CIRR-KAMATLÁBAK KIALAKÍTÁSA

a) A CIRR-kamatlábat létrehozni kívánó egyes feleknek először az alábbi két alapkamatláb-rendszer közül kell kiválasztaniuk az egyiket saját nemzeti valutájukhoz:

1) hároméves államkötvények hozama legfeljebb ötéves visszafizetési határidőnél; ötéves államkötvények hozama ötnél több, de legfeljebb nyolc és fél évre; valamint hétéves államkötvények hozama nyolc és fél évnél hosszabb időre; vagy

2) ötéves államkötvények hozama valamennyi lejárati határidőnél.

Az alapkamatláb-rendszertől való eltéréseket a feleknek egyeztetniük kell.

b) A felek egyéb megállapodása hiányában a CIRR-kamatlábakat az egyes felek által alkalmazott alapkamatláb felett 100 bázisponton rögzített értékkülönbözettel kell meghatározni.

c) A többi félnek egy bizonyos valutára meghatározott CIRR-kamatlábat kell alkalmaznia, amennyiben úgy döntenek, hogy ebben a valutában történik a finanszírozás.

d) Hat hónappal korábban történő előzetes bejelentést követően, a felek egyetértésével a felek megváltoztathatják alapkamat-rendszerüket.

e) A megállapodásban részes vagy nem részes országok kérhetik, hogy a CIRR-kamatlábat a megállapodásban nem részes egyik ország valutájára állapítsák meg. Az érdekelt nem részes országgal folytatott konzultáció során az egyik részes vagy nem részes ország nevében a titkárság javaslatot tehet a CIRR-kamatlábnak ebben a valutában történő kialakítására a közös megállapodásra vonatkozó eljárásoknak az 55–60. cikkel összhangban történő igénybevételével.

21. A CIRR-KAMATLÁBAK ÉRVÉNYESSÉGE

Az egy adott ügyletre alkalmazandó kamatláb legfeljebb 120 napos határidőre rögzíthető. A CIRR-kamatláb 20 bázispont értékkülönbözettel egészíthető ki, ha a hivatalos finanszírozási támogatás feltételeit a szerződés kelte előtt rögzítik.

22. A CIRR-KAMATLÁBAK ALKALMAZÁSA

a) Ha a hivatalos finanszírozási támogatást változó kamatozású kölcsönökhöz nyújtják, a bankok és más finanszírozó intézetek nem kínálhatnak lehetőséget arra, hogy a kölcsön időtartama alatt a CIRR-kamatláb vagy a rövid lejáratú piaci kamatláb közül (az eredeti szerződés időpontjában) az alacsonyabb legyen választható.

b) A kölcsön vagy a kölcsön bármely részének előtörlesztése esetén a kölcsönfelvevőnek meg kell térítenie a hivatalos finanszírozási támogatást nyújtó állami intézménynek az előtörlesztés következtében felmerülő összes költségét és veszteségét, beleértve az állami intézménynek az előtörlesztés által megszakított fix készpénzbevételének pótlásával kapcsolatban felmerült költségét.

23. HITELKOCKÁZATI DÍJ

A felek a kamatköltségeken kívül díjakat számíthatnak fel az exporthitelek vissza nem fizetésével járó kockázat fedezésére. A felek által felszámított díjak kockázati alapúak, konvergálnak, és alkalmasnak kell lenniük a hosszú távú működési költségek és veszteségek fedezésére.

24. A POLITIKAI ÉS ORSZÁGKOCKÁZAT ALAPJÁN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS HITELDÍJ

A felek nem vethetnek ki a politikai és országkockázat alapján meghatározott minimális mértéknél alacsonyabb hiteldíjat (MPR - Minimum Premium Rate), függetlenül attól, hogy a vevő/hitelfelvevő magán- vagy állami szervezet-e.

a) Az alkalmazandó minimális hiteldíj (MPR) meghatározása az alábbi tényezők alapján történik:

- - a 25. cikkben meghatározott országkockázati besorolás;

- a hivatalos exporthitel-fedezet szigorúan a 25. cikk a) pontjában meghatározott országkockázatra korlátozódik-e;

- a kockázat időtartama (azaz a kockázat-horizont [Horizon of Risk – HOR]);

- a 27. cikkben meghatározott fedezeti százalékarány és hivatalos exporthitel-termék minőség

- a 28. cikkben meghatározott bármilyen alkalmazott országkockázat-csökkentési/-kizárási eljárás.

b) A minimális hiteldíjakat a hitel tőkeértékének százalékarányában úgy kell kifejezni, mintha a hiteldíjat a hitel első lehívása időpontjában teljes egészében beszedték volna. A minimális hiteldíjak kiszámításánál alkalmazott matematikai képlet magyarázata az VI. mellékletben található.

c) A 25. cikk szerint a 0. kategóriába sorolt országok esetében nem állapítottak meg minimális hiteldíjat, viszont a felek nem alkalmazhatnak az aktuális magánpiaci áraknál alacsonyabb hiteldíjakat.

d) A 7. kategóriába tartozó „legnagyobb kockázatú” országok esetében elvileg az adott kategóriára megállapított minimális hiteldíjakat meghaladó hiteldíjakat kell alkalmazni; e hiteldíjakat a hivatalos támogatást nyújtó fél határozza meg.

e) A minimális hiteldíjnak egy adott ügyletnél történő kiszámításakor a vevő országának besorolásával megegyező országkockázati besorolást kell alkalmazni, kivéve, ha:

- a hitel teljes időtartamára szóló, a teljes adósságtörlesztési kötelezettség teljesítésére vonatkozó visszavonhatatlan, feltétel nélküli, bemutatóra szóló, jogilag érvényes és érvényesíthető garancia formájában nyújtott biztosítékot olyan szervezet nyújtja, amely a garantált adósság nagyságához viszonyítva egy harmadik országban hitelképes; ebben az esetben az alkalmazott országkockázati besorolás megegyezhet annak az országnak a kockázati besorolásával, amelyben a garanciavállaló található; vagy

- a 26. cikkben meghatározott multilaterális vagy regionális intézmény vesz részt az ügyletben hitelfelvevőként vagy garanciavállalóként, mely esetben az alkalmazott országkockázati besorolás megegyezhet az adott multilaterális vagy regionális intézmény kockázati besorolásával.

f) A 24. cikk e) pontjának első és második francia bekezdésében ismertetett helyzetek szerinti országkockázat-besorolás alkalmazásával kapcsolatos követelmények és feltételek a VII. mellékletben találhatók.

g) Ha a hivatalos támogatás szigorúan a 25. cikk a) pontjában meghatározott országkockázatra korlátozódik, azaz a vevő/hitelfelvevő kockázatának fedezete teljesen kizárt, a minimális hiteldíj 10 százalékkal csökken; erre a VI. mellékletben található, a minimális hiteldíj kiszámításánál alkalmazott matematikai képlet vonatkozik.

h) A hiteldíj kiszámításánál alkalmazott egyezményes kockázat-horizont (HOR) a folyósítási időszak fele, kiegészítve a teljes visszafizetési időszakkal, szokásos exporthitel-visszafizetési konstrukciót feltételezve, vagyis azt, hogy a kölcsöntőke visszafizetése egyenlő, féléves részletekben történik a felhalmozott kamatokkal együtt a hitel kezdőnapját hat hónappal követően. A nem szabványos visszafizetési konstrukció szerinti exporthitelek esetében a visszafizetési időszak (egyenlő, féléves részletekben kifejezve) a következő képlet alkalmazásával számítható ki: visszafizetési időszak = (a visszafizetési időszak súlyozott átlagidőtartama -0,25) / 0,5.

i) Ha a fél a fenti e) pont első francia bekezdésében említett esetben olyan minimális hiteldíjat alkalmaz, amely a vevő országában alkalmazható díjnál alacsonyabb minimális hiteldíjat eredményez, köteles ezt a 44. cikk a) pontja alapján előzetesen bejelenteni. A 24. cikk e) pontjának második francia bekezdésében vagy a 24. cikk g) pontjában említett esetben a minimális hiteldíjat alkalmazó résztvevő köteles ezt a 45. cikk a) pontjának megfelelően előzetesen bejelenteni.

25. AZ ORSZÁGKOCKÁZAT OSZTÁLYOZÁSA

Az országok besorolása aszerint történik, hogy mekkora a valószínűsége annak, hogy teljesítik külső adósságszolgálatukat (vagyis az ország hitelkockázata alapján).

a) Az ország hitelkockázatának öt eleme a következő:

- a vevő/hitelfelvevő/garanciavállaló kormánya vagy az ország azon intézménye által elrendelt általános adósságtörlesztési moratórium, amelyen keresztül a visszafizetés történik;

- a bejelentést tevő fél országán kívül felmerülő politikai események és/vagy gazdasági nehézségek, vagy olyan, a bejelentést tevő fél országán kívül hozott törvényhozási/államigazgatási intézkedések, amelyek megakadályozzák, illetve késleltetik a hitellel kapcsolatban kifizetett pénzösszegek átutalását;

- a vevő/hitelfelvevő országában elfogadott olyan jogszabályok, amelyek a helyi pénznemben kifizetett törlesztéseket az adósság érvényes kiegyenlítési módjának nyilvánítják, annak ellenére, hogy az árfolyam-ingadozások következtében a törlesztések összege a hitelnyújtás pénznemére átszámítva a pénz átutalásakor már nem fedezi az adósság összegét;

- harmadik ország kormánya által hozott bármely egyéb intézkedés vagy döntés, amely megakadályozza a hitel törlesztését; és

- a bejelentést tevő fél országán kívül bekövetkező vis major események, azaz háború (a polgárháborút is beleértve), kisajátítás, forradalom, zendülés, polgári zavargás, szélvihar, árvíz, földrengés, vulkánkitörés, a szökőár és nukleáris baleset.

b) Az országok nyolc országkockázati kategóriába sorolhatók (0-7). Az 1–7. kategóriákra vonatkozóan minimális hiteldíjak (MPR) kerültek megállapításra, a 0. kategóriára vonatkozóan azonban nem, mivel az ezen kategóriába tartozó országok esetében az országkockázati szintet elhanyagolhatónak tekintik.

c) A Világbank által, az egy főre jutó GNI alapján, évente meghatározott magas jövedelmű OECD-országokat a 0. kategóriába sorolják.

- A minimális hiteldíjak szempontjából, a magas jövedelmi státuszuk révén a 0. kategóriába sorolt OECD-országok mindaddig a 0. kategóriában maradnak, amíg két egymást követő évben a magas jövedelemre meghatározott GNI-küszöbérték alá nem kerülnek; ebben az esetben a 25. cikk d)–f) pontja alapján az ország besorolását felül kell vizsgálni.

- Azt az OECD-országot, amely két egymást követő évben a magas jövedelmi küszöbérték felett van, értelemszerűen a 0. kategóriába kell besorolni. E besorolás közvetlenül azután lép hatályba, hogy a titkárság az adott ország Világbank által megállapított státuszát közzétette.

- A hasonló kockázati szintűnek tekintett más országok is a 0. kategóriába sorolhatók.

d) A magas jövedelmű OECD-országok[6] közé nem tartozó összes egyéb ország osztályozása az országkockázati besorolási módszerrel történik, amely az alábbiakból tevődik össze:

- országkockázat-értékelési modell (a továbbiakban: modell), amely az ország hitelkockázatának mennyiségi értékelését tartalmazza minden egyes országnál a következő három-három kockázatmutató csoport alapján: a felek fizetési tapasztalatai, a pénzügyi helyzet és a gazdasági helyzet. A modell módszere különböző lépésekből áll, ideértve a kockázatmutatók három csoportjának értékelését, valamint a kockázatmutató csoportok kombinációját és rugalmas súlyozását.

- A modell eredményeinek minőségi értékelése országonként, a modell által teljes egészében vagy részben figyelembe nem vett politikai kockázat és/vagy egyéb kockázati tényezők figyelembevétele céljából. Adott esetben ez a mennyiségi modell által nyújtott értékelés kiigazításához vezethet annak érdekében, hogy tükrözze az ország hitelkockázatának végleges értékelését.

e) Az országkockázati besorolást folyamatosan ellenőrizni kell és legalább évente felül kell vizsgálni, az országkockázati besorolási módszerből eredő változásokat a titkárság köteles haladéktalanul közzétenni. Ha egy országot alacsonyabb vagy magasabb országkockázati kategóriába sorolnak át, a felek – az átsorolás titkárság által történő közlését követően legkésőbb öt munkanapon belül – az új országkockázati kategóriával kapcsolatos minimális hiteldíjak értékén vagy értéke felett hiteldíjat számítanak fel.

f) Az alkalmazható országkockázati besorolásokat a titkárság teszi közzé.

26. A MULTILATERÁLIS ÉS REGIONÁLIS INTÉZMÉNYEK BESOROLÁSA

A multilaterális és regionális intézményeket megfelelően be kell sorolni és felül kell vizsgálni; az alkalmazható besorolási kategóriákat a titkárság teszi közzé.

27. A HIVATALOS EXPORTHITEL-FEDEZET SZÁZALÉKARÁNYA ÉS MINŐSÉGE

A minimális hiteldíjak (MPR) differenciálása a VI. mellékletben meghatározott módon, az exporthitel-termékek eltérő minőségének és a résztvevők által nyújtott fedezet százalékarányának figyelembevételével történik. A differenciálás az exportőr szemszögéből (azaz az exportőr/pénzintézet rendelkezésére bocsátott termékek eltérő minőségéből származó versenyhatás semlegesítése érdekében) történik.

a) Az exporthitel-termék minősége attól függ, hogy az adott termék biztosítás, garancia vagy közvetlen hitel/finanszírozás-e, biztosítási termékek esetében pedig attól, hogy a követelésre adott fizetési haladék ideje alatt (vagyis a vevő/hitelfelvevő által teljesítendő visszafizetési határidő és azon időpont közötti időszak alatt, amikor a biztosító köteles az exportőrt/pénzintézetet kártalanítani) a kamatfedezetet pótdíj nélkül nyújtják-e.

b) A felek által kínált összes meglévő exporthitel-terméket az alábbi három termékkategória egyikébe kell besorolni:

- szabványon kívüli termék, vagyis kamatfedezet nélküli biztosítás a követelésre adott fizetési haladék ideje alatt és kamatfedezettel rendelkező biztosítás a követelésre adott fizetési haladék ideje alatt, amelyre megfelelő biztosítási pótdíjat vetettek ki;

- szabványos termék, vagyis kamatfedezettel rendelkező biztosítás a követelésre adott fizetési haladék ideje alatt, a megfelelő biztosítási pótdíj nélkül, illetve közvetlen hitel/finanszírozás; és

- szabványon felüli termék, vagyis garancia.

28. KIVÁLASZTOTT ORSZÁGKOCKÁZATI ELEMEK KIZÁRÁSA ÉS ORSZÁGKOCKÁZAT-CSÖKKENTÉSI TECHNIKÁK

A résztvevők a VIII. mellékletben meghatározott specifikus követelményekkel és feltételekkel összhangban kizárhatják az országkockázat bizonyos elemeit, vagy igénybe vehetik a 28. cikk b) pontjában felsorolt azon országkockázat-csökkentési technikákat, amelyek alacsonyabb alkalmazható minimális hiteldíjakat eredményeznek az országkockázat-csökkentési/kizárási tényezőnek (Mitigation/Exclusion Factor – MEF) az MPR-képletben történő alkalmazása révén. A fenti tényező meghatározása a következő:

a) kiválasztott hitelkockázati elemeknek a hivatalos exporthitel-fedezetből történő kizárása tekintetében:

- abban az esetben, amikor csak a 25. cikk a) pontjában említett első három hitelkockázati elemet zárják ki teljes egészében a fedezetből, 0,5 MEF alkalmazható;

- abban az esetben, amikor csak a 25. cikk a) pontjában említett negyedik és ötödik hitelkockázati elemet zárják ki teljes egészében a fedezetből, 0,2 MEF alkalmazható.

b) Az alábbi országkockázat-csökkentési technikák tekintetében az alkalmazható MPR díjakat, valamint a MEF alkalmazhatóságának követelményeit és feltételeit a VIII. melléklet tartalmazza:

- külföldi, feltételhez kötött (escrow) számlával kombinált külföldi jövőbeni forgalmi konstrukció

- külföldi állandó biztosíték

- külföldi eszközfedezetű biztosíték

- külföldi eszközbiztosított és eszközfedezetű finanszírozás

- társfinanszírozás nemzetközi hitelintézetekkel

- finanszírozás helyi valutában

- harmadik ország által nyújtott biztosítás vagy feltételes garancia

- az állami kockázatnál jobb kockázatot képviselő adós

c) A 28. cikk b) pontjában említettek közül több országkockázat-csökkentési technika alkalmazása nem gyakorol közvetlenül halmozódó hatást az alkalmazható MEF tényezőre. Amikor kiválasztjuk a megfelelő MEF tényezőt annak érdekében, hogy bemutassuk az országkockázat-csökkentési technikák kombinációját, figyelembe kell venni két vagy több technikának az azonos országhitel-kockázatokra gyakorolt lehetséges átfedő hatását. Átfedés esetén általában csak a legjobb minőségű biztosítékot kell figyelembe venni az alkalmazható megfelelő MEF meghatározásakor.

d) A 28. cikk a)–c) pontjában említett esetekben az MPR tényezőt alkalmazó résztvevő köteles ezt a 44. cikk a) pontjának megfelelően előzetesen bejelenteni.

e) A 28. cikk b) pontjában szereplő országkockázat-csökkentési eljárások jegyzéke nem végleges; a 66. cikkel összhangban a felek figyelemmel kísérik és megvizsgálják a fenti technikák használatával kapcsolatos tapasztalatokat, többek között a VIII. mellékletben említett alkalmazható követelményeket, feltételeket, körülményeket és kockázat-csökkentési/kizárási tényezőket (MEF).

29. A MINIMÁLIS HITELDÍJAK ÉRVÉNYESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A POLITIKAI ÉS ORSZÁGKOCKÁZAT SZEMPONTJÁBÓL

a) A minimális hiteldíjak (MPR) megfelelőségének értékeléséhez és szükség esetén a felfelé vagy lefelé történő kiigazításokhoz három díj-visszacsatolási eszközt (Premium Feedback Tool – PFT) kell párhuzamosan alkalmazni az MPR ellenőrzése és korrekciója céljából.

b) A pénzforgalomi és az átmenő tételek díj-visszacsatolási eszközei olyan számviteli megközelítések, amelyek a minimális hiteldíjak érvényességét az országkockázati kategória és a kockázati horizont alapján értékelik, a résztvevő ország tényleges eredményeinek megfelelően, a hiteldíj-fizetéshez kötött exporthitelek politikai és országkockázatával összefüggésben.

c) A harmadik PFT a négy magánpiaci mutatócsoportból[7] tevődik össze, mely csoportok a piac által a politikai és országkockázatra kialakított árról szolgáltatnak információkat.

III. FEJEZET: A FELTÉTELEKHEZ KÖTÖTT SEGÉLLYEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

30. ÁLTALÁNOS ELVEK

a) A felek megállapodtak abban, hogy kiegészítő irányelveket alkalmaznak az exporthitelekre és a feltételekhez kötött segélyekre. Az exporthitelre vonatkozó irányelveknek a piaci erők nyílt versenyén és szabad működésén kell alapulniuk. A feltételekhez kötött segélyre vonatkozó irányelveknek biztosítaniuk kell, hogy azon országok, ágazatok vagy projektek is megkapják a szükséges külső forrásokat, amelyek csak kis mértékben jutnak hozzá vagy semmilyen mértékben nem jutnak hozzá a piaci finanszírozáshoz. A feltételekhez kötött segélyre vonatkozó irányelveknek biztosítaniuk kell az értékarányos megtérülést, a minimumra kell csökkenteniük a kereskedelmi torzulást, és hozzá kell járulniuk e forrásoknak a fejlődés szempontjából történő hatékony felhasználásához.

b) A megállapodás feltételekhez kötött segélyre vonatkozó rendelkezései nem terjednek ki a multilaterális vagy regionális intézmények segélyprogramjaira.

c) Ezen elvek nem ítélik meg eleve a Fejlesztéstámogatási Bizottságnak (Development Assistance Committee – DAC) a feltételekhez kötött segély és a feltétel nélküli segély minőségéről alkotott nézeteit.

d) A felek további információkat kérhetnek a segélyek bármely formájának feltételekhez kötött státuszával kapcsolatban. Ha bizonytalanság merül fel azzal kapcsolatban, hogy egy bizonyos finanszírozási gyakorlat a feltételekhez kötött segélyre vonatkozó, a XI. mellékletben található meghatározás alá tartozik-e, az adományozó országnak bizonyítékot kell szolgáltatnia az azzal kapcsolatos állítások alátámasztására, hogy a segély a XI. mellékletben található meghatározásnak megfelelően ténylegesen „feltétel nélküli segély”.

31. A FELTÉTELEKHEZ KÖTÖTT SEGÉLY FORMÁI

A feltételekhez kötött segély az alábbi formákban nyújtható:

a) a hivatalos fejlesztéstámogatás (Official Development Assistance – ODA) keretébe tartozó kölcsönök, amelyek meghatározása „A DAC vezérelvei a kapcsolt finanszírozás, valamint a feltételekhez kötött és a részben feltétel nélküli hivatalos fejlesztéstámogatás tekintetében (1987)” c. kiadványban található;

b) hivatalos fejlesztéstámogatási adományok, amelyek meghatározása „A DAC vezérelvei a kapcsolt finanszírozás, valamint a feltételekhez kötött és a részben feltétel nélküli hivatalos fejlesztéstámogatás tekintetében (1987)” c. kiadványban található;

c) egyéb hivatalos pénzmozgások (Other Official Flows – OOF), amelyek magukban foglalják az adományokat és a kölcsönöket, de nem tartalmazzák az e megállapodással összhangban lévő, hivatalosan támogatott exporthiteleket; vagy

d) bármilyen – törvényes vagy tényleges – egyesülés, pl. vegyes szervezet az adományozó, a kölcsönadó vagy a hitelfelvevő ellenőrzése alatt, amely az előző finanszírozási komponensekből legalább két komponenst és/vagy az alábbi finanszírozási komponenseket foglalja magában:

1) olyan exporthitel, amelyet közvetlen hitel/finanszírozás, refinanszírozás, kamatláb-támogatás, garancia vagy biztosítás révén hivatalosan támogatnak, és amelyre ez a megállapodás vonatkozik; és

2) egyéb pénzalapok piaci vagy ahhoz közeli feltételekkel, illetve a vevőtől származó előleg.

32. KAPCSOLT FINANSZÍROZÁS

a) A kapcsolt finanszírozás különböző formákban történhet, ideértve a vegyes hiteleket, a vegyes finanszírozást, a közös finanszírozást, a párhuzamos finanszírozást vagy az egységes integrált tranzakciókat. Ezek mindegyike az alábbi fő tulajdonságokkal jellemezhető:

- olyan kedvezményes komponens, amely törvényesen vagy ténylegesen egy nem kedvezményes komponenshez kapcsolódik;

- a finanszírozási csomag egy része vagy egésze, amely tulajdonképpen feltételekhez kötött segély, és

- kedvezményes pénzalapok, amelyek csak akkor állnak rendelkezésre, ha a kapcsolódó nem kedvezményes komponenst a kedvezményezett elfogadja.

b) Az egyesülést vagy a „tényleges” kapcsolódást olyan tényezők határozzák meg, mint:

- az informális megállapodások megléte a kedvezményezett és az adományozó hatóságok között;

- az adományozónak az a szándéka, hogy a hivatalos fejlesztéstámogatás révén elősegítse a finanszírozási csomag elfogadhatóságát;

- a teljes finanszírozási csomag tényleges hozzákötése az adományozó országban történő beszerzéshez;

- a hivatalos fejlesztéstámogatás feltételekhez kötöttségi státusza és az egyes finanszírozási ügyletekre való pályázás vagy az azokra vonatkozó szerződéskötés eszközei; vagy

- bármilyen más, a DAC vagy a résztvevők által megállapított gyakorlat, amelyben valóságos kapcsolat áll fenn két vagy több finanszírozási komponens között.

c) Az alábbi eljárások nem akadályozzák meg azt, hogy egy egyesülést vagy „tényleges” kapcsolatot ekként határozzanak meg:

- szerződés felosztása egy szerződés alkotóelemeinek külön történő bejelentése révén;

- több szakaszban finanszírozott szerződések felosztása;

- szerződés egymással összefüggő alkotóelemei bejelentésének elmulasztása, és/vagy

- a bejelentés elmulasztása amiatt, hogy a finanszírozási csomag egy része nincs feltételhez kötve.

33. FELTÉTELEKHEZ KÖTÖTT SEGÉLYRE JOGOSULT ORSZÁGOK

a) Nem részesülnek feltételekhez kötött segélyben azok az országok, amelyek az egy főre jutó GNI alapján nem jogosultak a Világbank 17 éves kölcsöneire. A Világbank évente felülvizsgálja a fenti kategória küszöbértékét[8]. Egy ország csak akkor kerülhet át egy másik kategóriába, ha a világbanki besorolása két egymást követő évben változatlan volt.

b) Az országok besorolásánál az alábbi operatív követelmények és eljárások alkalmazandók:

1) A megállapodás céljából történő besorolás meghatározása a Világbank által a hitelfelvevő országok világbanki besorolása céljából kiszámított egy főre jutó GNI alapján történik; az osztályozást a titkárság teszi közzé.

2) Ha a Világbank nem rendelkezik elegendő információval az egy főre jutó GNI-adatok közzétételéhez, a Világbank kap felkérést annak felbecslésére, hogy a kérdéses országban az egy főre jutó GNI az aktuális küszöbérték felett vagy alatt van-e. Az ország besorolására a becslés alapján kerül sor, amennyiben a felek nem hoznak ettől eltérő döntést.

3) Ha egy ország feltételekhez kötött segélyre való jogosultsága a 33. cikk a) pontjával összhangban megváltozik, az átsorolás két héttel azt követően lép érvénybe, hogy a Világbank fent említett adataiból levont következtetéseket a titkárság az összes féllel közölte. Az új besorolás hatálybalépése előtt tilos az újonnan jogosulttá váló ország számára feltételekhez kötött segély formájában nyújtott finanszírozást bejelenteni; azt követően pedig tilos az újonnan előbbre sorolt ország számára feltételekhez kötött segély formájában nyújtott finanszírozást bejelenteni, azzal a kivétellel, hogy a már megítélt hitelkeret által fedezett egyes műveletek az adott hitelkeret lejáratáig (amely nem eshet későbbi időpontra, mint a hatálybalépést követő egy év) még bejelenthetőek;

4) Abban az esetben, ha a Világbank felülvizsgálja adatait, ezeket a felülvizsgált adatokat a megállapodás szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. Mindazonáltal az ország besorolása közös megállapodással – az 55–60. cikkekben található megfelelő eljárásokkal összhangban –megváltoztatható, és a felek kedvezően bírálhatják el a számadatokban előforduló, az ugyanabban a naptári évben utólag figyelembe vett hibák és kihagyott adatok miatti változást, amelyben a titkárság első ízben közölte az említett adatokat.

5) Függetlenül az országok feltételekhez kötött segélyre jogosultként vagy jogosulatlanként történő besorolásához, a feleknek tartózkodniuk kell attól, hogy feltételekhez kötött segélyhitelt nyújtsanak Fehéroroszország, Bulgária, Románia, az Oroszországi Föderáció és Ukrajna részére a közvetlen segélyek, az élelmiszer- és humanitárius segélyek, valamint a nukleáris és a súlyos ipari katasztrófák hatásainak csökkentésére, illetve az azok bekövetkezésének megelőzésére tervezett segélyek kivételével. Amennyiben ezen országok bármelyikének az egy főre jutó GNI-adatai három egymást követő évben meghaladják a Világbank 17 éves kölcsönére való jogosultság küszöbértékét, az adott országnak az említett hitelekre való jogosultságára a fenti 33. cikk a) pontja, illetve b) pontja 1)–4) alpontja, valamint a megállapodás összes többi, a feltételekhez kötött segélyre vonatkozó rendelkezése vonatkozik[9].

34. PROJEKTEK JOGOSULTSÁGA

a) Feltételekhez kötött segély nem nyújtható azokhoz az állami vagy magán projektekhez, amelyeknek normál körülmények között kereskedelmi szempontból életképesek lennének a piaci feltételekkel vagy a megállapodás feltételeivel történő finanszírozás esetén.

b) Az ilyen segélyre való jogosultsághoz elsősorban a következőket kell megvizsgálni:

- először azt kell megvizsgálni, pénzügyileg életképtelen-e a projekt, vagyis a piaci elvek alapján meghatározott megfelelő árképzés esetén tényleg hiányzik-e a projekt azon képessége, hogy működési költségeinek fedezéséhez és a felhasznált tőke törlesztéséhez elegendő pénzforgalmat hozzon létre, vagy

- másodszor azt kell megvizsgálni, a többi résztvevővel folytatott kommunikáció alapján indokolt-e olyan következtetés levonása, hogy a projekt piaci feltételekkel vagy a megállapodás feltételeivel valószínűleg nem finanszírozható. Az 50 millió SDR értéknél nagyobb értékű projektek vonatkozásában – a segély szükségességének elbírálásakor – nagy súlyt kell fektetni arra, várhatóan rendelkezésre áll-e a piaci feltételek vagy a megállapodás feltételei alapján történő finanszírozás.

c) A fenti b) alpontban szereplő fontos vizsgálatok annak leírására szolgálnak, hogyan kell értékelni egy projektet annak meghatározása céljából, hogy a projektet ilyen segéllyel, illetve a piaci feltételek vagy a megállapodás feltételei szerinti exporthitelekkel kell-e finanszírozni. A 48–50. cikkekben ismertetett konzultációs folyamatban az idő múlásával várhatóan olyan tapasztalatok halmozódnak fel, amelyek mind az exporthitel-intézmények, mind a segélyintézmények vonatozásában precízebben határozzák meg a tervezett útmutatást a projektek kétféle kategóriája közötti kapcsolat tekintetében.

35. MINIMÁLIS KEDVEZMÉNYSZINT

A felek nem nyújthatnak olyan feltételekhez kötött segélyt, amelynek kedvezményszintje 35 százaléknál alacsonyabb vagy – ha a kedvezményezett legkevésbé fejlett ország (Least Developed Country - LDC) – 50 százalék, az alábbiakban ismertetett esetek kivételével, amelyeknél szintén nem kell alkalmazni a 47. cikk a) pontjában ismertetett bejelentési eljárásokat:

a) műszaki segítségnyújtás: olyan feltételekhez kötött segély, ahol a hivatalos fejlesztési segély-komponens kizárólag műszaki együttműködésből áll, és amely az ügylet teljes értékének három százalékánál vagy egymillió különleges lehívási jognál (SDR) kevesebb, attól függően, hogy melyik érték alacsonyabb; és

b) kis projektek: egymillió SDR-nél kisebb beruházási projektek, amelyeket teljes egészében fejlesztéstámogatási segélyekkel finanszíroznak.

36. KIVÉTELEK A FELTÉTELEKHEZ KÖTÖTT SEGÉLYRE VALÓ ORSZÁG- VAGY PROJEKTJOGOSULTSÁG ALÓL

a) A 33. és a 34. cikk rendelkezései nem vonatkoznak azon feltételekhez kötött segélyre, amelynél a kedvezményszint legalább 80 százalék, a 32. cikkben ismertetett kapcsolt finanszírozási csomag részét képező feltételekhez kötött segély kivételével.

b) A 34. cikk rendelkezései nem vonatkoznak a kétmillió SDR-nél kisebb értékű, feltételekhez kötött segélyre, a 32. cikkben ismertetett kapcsolt finanszírozási csomag részét képező feltételekhez kötött segély kivételével.

c) A 33. és a 34. cikk rendelkezései nem vonatkoznak az ENSZ által meghatározott, a legkevésbé fejlett országoknak nyújtott, feltételekhez kötött segélyre.

d) A 33. és a 34. cikk ellenére a felek – kivételesen – az alábbi eszközök egyikével is nyújthatnak támogatást:

- a XI. mellékletben meghatározott, az 55–60. cikkekben ismertetett közös megállapodás szerinti eljárás; vagy

- a felek jelentős része által nyújtott segélyek motivációjának indokolása a 48. és a 49. cikkben megfogalmazottak szerint; vagy

- a 50. cikkben foglalt eljárásokkal összhangban az OECD főtitkárához intézett levél, ami a felek várakozása szerint kivételesen és ritkán fordul majd elő.

37. A FELTÉTELEKHEZ KÖTÖTT SEGÉLY KEDVEZMÉNYSZINTJÉNEK KISZÁMÍTÁSA

A feltételekhez kötött segély kedvezményszintjét a DAC által a segélyelem kiszámításakor alkalmazott módszerrel azonos módszerrel számítjuk ki, kivéve, ha:

a) egy kölcsön kedvezményszintjének egy adott valutában történő kiszámításához alkalmazott leszámítolási kamatláb, vagyis a differenciált leszámítolási kamatláb (Differentiated Discount Rate – DDR) minden évben január 15-én megváltozik, kiszámítása pedig a következőképpen történik:

- a CIRR-kamatláb átlaga + értékkülönbözet

Az értékkülönbözet (M) a visszafizetési határidőtől (R) függ az alábbiak szerint:

R | M |

15 év alatt | 0,75 |

15 évtől 19 évig | 1,00 |

20 évtől 29 évig | 1,15 |

30 év felett | 1,25 |

- Az összes valuta esetében a CIRR átlagának kiszámítása az előző év augusztus 15. és az aktuális év február 14. közötti hat hónapos határidő alatt érvényes havi CIRR-értékek átlagával történik. A számított kamatlábat – az értékkülönbözettel együtt – a legközelebbi tízes bázispontra kerekítjük. Ha a valuta esetében egynél több CIRR áll rendelkezésre, a 20. cikk a) pontjában meghatározott leghosszabb lejáratra vonatkozó CIRR alkalmazandó ehhez a számításhoz.

b) A kedvezményszint kiszámításának bázis-időpontja a hitel XI. mellékletben meghatározott kezdőnapja.

c) Egy kapcsolt finanszírozási csomag teljes kedvezményszintjének kiszámítása szempontjából az alábbi hitelek, pénzalapok és kifizetések kedvezményszintjét nullának tekintjük:

- a megállapodással összhangban lévő exporthitelek;

- egyéb pénzalapok a piaci kamatlábbal azonos vagy ahhoz közeli értéken számítva;

- egyéb hivatalos pénzalapok, amelyek kedvezményszintje alacsonyabb a 35. cikkben megengedett minimális értéknél, az egyeztetés kivételével; és

- a vevő által fizetett előleg.

A hitel kezdőnapján vagy az előtt kifizetett, de előlegnek nem minősülő összegeket figyelembe kell venni a kedvezményszint kiszámításakor.

d) A leszámítolási kamatláb egyeztetés esetén: a segély egyeztetésekor az egyforma egyeztetés olyan azonos kedvezményszinttel történő egyeztetést jelent, amelyet az egyeztetés időpontjában érvényben lévő leszámítolási kamatlábbal számítanak ki újra.

e) A helyi költségeket és a harmadik országbeli beszerzéseket csak akkor kell figyelembe venni a kedvezményszint kiszámításakor, ha azokat az adományozó ország finanszírozza.

f) Egy csomag teljes kedvezményszintjének meghatározása úgy történik, hogy a csomag egyes komponenseinek névértékét megszorozzuk az egyes komponensek adott kedvezményszintjével, az eredményeket összeadjuk, és ezt az összeget elosztjuk a komponensek összesített névértékével.

g) Egy adott segélykölcsön leszámítolási kamatlába a bejelentés időpontjában érvényben lévő kamatláb. Azonnali bejelentés esetében azonban a leszámítolási kamatláb megegyezik a segélykölcsön feltételei rögzítésének időpontjában érvényben lévő kamatlábbal. A leszámítolási kamatlábnak a kölcsön futamideje alatt történő változása nem változtatja meg a kedvezményszintet.

h) Ha a szerződés megkötése előtt változik a valutanem, a bejelentést is módosítani kell. A kedvezményszint kiszámításánál alkalmazott leszámítolási kamatláb megegyezik a módosítás időpontjában alkalmazható kamatlábbal. Nincs szükség módosításra, ha az alternatív valutanem és a kedvezményszint kiszámításához szükséges összes információ szerepel az eredeti bejelentésben.

i) A g) alpont ellenére a segélyezési hitelkeret alapján kezdeményezett egyedi ügyletek kedvezményszintjének a kiszámításánál alkalmazott leszámítolási kamatláb megegyezik a hitelkeretnél eredetileg bejelentett kamatlábbal.

38. A FELTÉTELEKHEZ KÖTÖTT SEGÉLYEK ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE

a) A felek nem rögzítik két évnél hosszabb időre a feltételekhez kötött segély feltételeit, függetlenül attól, hogy az egyedi ügyletek finanszírozásához vagy segélyezési jegyzőkönyvhöz, segélyezési hitelkerethez vagy hasonló megállapodáshoz kapcsolódik-e. Segélyezési jegyzőkönyv, segélyezési hitelkeret vagy hasonló megállapodás esetében az érvényességi időszak a 47. cikkel összhangban bejelentendő aláírás napján kezdődik; a hitelkeret növelését új ügyletként kell bejelenteni, arra utaló megjegyzéssel, hogy keretnövelésről van szó, és hogy megújítására a hitelkeret-növelés bejelentésének időpontjában engedélyezett feltételekkel került sor. Egyedi ügyletek esetében – ideértve a segélyezési jegyzőkönyv, a segélyezési hitelkeret vagy hasonló megállapodás keretében bejelentett ügyleteket is – az érvényességi időszak a kötelezettségvállalás 46. vagy – adott esetben – 47. cikkel összhangban történő bejelentésének napján kezdődik.

b) Ha egy ország első alkalommal vált jogosulatlanná a 17 éves világbanki kölcsönökre, a meglévő és az új, bejelentett, feltételekhez kötött segélyezési jegyzőkönyvek és hitelkeretek érvényességi idejét a 33. cikk b) pontjában foglalt eljárásokkal összhangban végzett potenciális átsorolás időpontjától számított egy évre kell korlátozni.

c) Az ilyen jegyzőkönyvek és hitelkeretek megújítása a megállapodás 33. és a 34. cikkének rendelkezéseivel összhangban csak:

- az országok átsorolása; és

- a megállapodás rendelkezéseinek megváltoztatása után lehetséges.

Ilyen körülmények között a meglévő feltételek a 37. cikkben meghatározott leszámítolási kamatláb változása ellenére fenntarthatóak.

39. EGYEZTETÉS

A fél nemzetközi kötelezettségeinek figyelembevételével, valamint a megállapodás céljával összhangban a 42. cikkben meghatározott eljárásoknak megfelelően egyeztetheti a megállapodásban részes vagy nem részes ország által kínált pénzügyi feltételeket.

IV. FEJEZET: ELJÁRÁSOK

1. SZAKASZ: AZ EXPORTHITELEKRE ÉS A KERESKEDELMI VONATKOZÁSÚ SEGÉLYEKRE VONATKOZÓ KÖZÖS ELJÁRÁSOK

40. ÉRTESÍTÉSEK

A megállapodásban szereplő eljárásokkal meghatározott bejelentéseket az V. melléklettel összhangban és az abban foglalt információk feltüntetésével kell elkészíteni, és másolatban meg kell küldeni azokat a titkárság részére.

41. A HIVATALOS TÁMOGATÁSRÓL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÁS

a) Amint valamely fél átveszi a 44–47. cikkekben foglalt eljárásokkal összhangban bejelentett hivatalos támogatást, tájékoztatja erről az összes többi felet, feltüntetve a bejelentés hivatkozási számát a megfelelő hitelezői tájékoztatási rendszerben (Creditor Reporting System – CRS) rendszeresített 1C. űrlapon.

b) Az 52–54. cikkekkel összhangban végzett információcsere során a fél tájékoztatja a többi felet a konkrét ügylet támogatásához általa előirányzott hitelfeltételekről, és hasonló információkat kérhet a többi féltől.

42. EGYEZTETÉSI ELJÁRÁSOK

a) A megállapodásban résztvevő vagy nem résztvevő ország által felajánlott pénzügyi feltételek 18. és 39. cikk szerinti egyeztetése előtt a fél minden ésszerű erőfeszítést megtesz – az 54. cikkben ismertetett személyes konzultációk szükség szerinti igénybevételét is beleértve – annak igazolására, hogy e feltételek hivatalos támogatásban részesülnek, és megfelelnek az alábbi feltételeknek:

1) A fél az összes többi felet értesíti az általa támogatni kívánt feltételekről az egyeztetett feltételekhez szükséges hasonló bejelentési eljárásokat követően. A megállapodásban nem részes országgal történő egyeztetés esetén az egyeztető fél ugyanazokat a bejelentési eljárásokat követi, amelyekre akkor lenne szükség, ha az egyeztetett feltételeket egy fél ajánlotta volna fel.

2) A fenti 1) pont ellenére, ha az alkalmazandó bejelentési eljárás azt írná elő az egyeztető fél számára, hogy az ajánlatok végleges benyújtási határidején túl tartsa ne vállaljon kötelezettséget, az egyeztető fél köteles egyeztetési szándékát mielőbb bejelenteni.

3) Ha a kezdeményező fél mérsékeli vagy visszavonja a közölt feltételek támogatására irányuló szándékát, köteles erről az összes többi felet haladéktalanul tájékoztatni.

b) A 44. és a 45. cikkel összhangban közölt pénzügyi feltételekkel azonos pénzügyi feltételeket felajánlani szándékozó fél ezt akkor teheti meg, ha a bejelentésben meghatározott várakozási idő letelt. A fél köteles e szándékát mielőbb bejelenteni.

43. KÜLÖNLEGES KONZULTÁCIÓK

a) Az a fél, aki megalapozottan véli azt, hogy a másik fél (a kezdeményező fél) által ajánlott pénzügyi feltételek előnyösebbek a megállapodásban előirányzott feltételeknél, köteles erről a titkárságot tájékoztatni; a titkárság haladéktalanul rendelkezésre bocsátja ezt az információt.

b) A kezdeményező fél a titkárság tájékoztatásának kiadását követő két munkanapon belül köteles az ajánlatában szereplő pénzügyi feltételeket tisztázni.

c) A kezdeményező fél által történt tisztázást követően bármelyik fél kérheti, hogy a titkárság öt munkanapon belül szervezzen különleges konzultációs értekezletet a felek számára a kérdés megvitatása céljából.

d) A felek különleges konzultációs értekezlete eredményének megszületéséig a hivatalos támogatás folytán előnyös pénzügyi feltételek nem lépnek érvénybe.

2. SZAKASZ: EXPORTHITELEZÉSI ELJÁRÁSOK

44. ELŐZETES ÉRTESÍTÉS TANÁCSKOZÁSSAL

a) A fél bármilyen kötelezettségvállalás kiadása előtt legalább tíz naptári nappal értesíti az összes többi felet, ha az alkalmazott minimális hiteldíjat (MPR) a 24. cikk e) pontja első francia bekezdésének vagy a 28. cikknek megfelelően határozták meg, összhangban a megállapodás V. mellékletével. Ha ezen időszak alatt bármely másik fél tárgyalást kér, a kezdeményező félnek további tíz naptári napig kell várakoznia. Ha a kockázatcsökkentés/kockázatkizárás után az alkalmazható MPR legfeljebb azon MPR 75 százalékának felel meg, amely a vevő országa országkockázati besorolásának alkalmazásából keletkezne kockázatcsökkentés vagy kockázatkizárás nélkül, a bejelentést tevő fél a kötelezettségvállalás kiadása előtt legalább 20 naptári nappal köteles az összes többi felet értesíteni.

b) A tárgyalást követően a fél az összes többi felet tájékoztatja végleges döntéséről, hogy a 66. cikkel összhangban elősegítse a szerzett tapasztalatok áttekintését. A felek nyilvántartást vezetnek a fenti a) ponttal összhangban közölt hiteldíjakkal kapcsolatos tapasztalataikról.

45. ELŐZETES ÉRTESÍTÉS TANÁCSKOZÁS NÉLKÜL

a) A fél köteles bármilyen kötelezettségvállalás kiadása előtt legalább 10 naptári nappal az összes többi felet értesíteni, összhangban a megállapodás V. mellékletével, ha:

1) egy I. kategóriába tartozó országnak öt évnél hosszabb, de nyolc és fél évnél rövidebb visszafizetési határidőre szándékozik támogatást nyújtani.

2) egy nem atomenergiával működő erőműhöz olyan támogatást szándékozik nyújtani, amelynek visszafizetési ideje hosszabb a 12. cikkben meghatározott maximális időtartamnál, de nem haladja meg a 13. cikk a) pontjában előírt 12 évet.

3) a 14. cikk d) pontja alapján kíván támogatást nyújtani.

4) a 24. cikk e) pontjának második francia bekezdésével összhangban szándékozik hiteldíjat alkalmazni.

5) a 24. cikk g) pontjával összhangban szándékozik hiteldíjat alkalmazni.

b) Ha a kezdeményező fél mérsékeli vagy visszavonja az ilyen ügylet támogatására irányuló szándékát, köteles erről az összes többi felet haladéktalanul tájékoztatni.

3. SZAKASZ: A KERESKEDELMI VONATKOZÁSÚ SEGÉLYEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ ELJÁRÁSOK

46. ELŐZETES ÉRTESÍTÉS

a) A fél akkor köteles előzetes bejelentést tenni, ha az alábbiakhoz szándékozik hivatalos támogatást nyújtani:

- legalább kétmillió SDR értékű, 80 százaléknál kisebb kedvezményszintű, kereskedelmi vonatkozású, feltétel nélküli segély;

- kétmillió SDR-nél kisebb értékű, 50 százaléknál kisebb (a DAC által meghatározott) segélyezési elemet tartalmazó, kereskedelmi vonatkozású, feltétel nélküli segély;

- legalább kétmillió SDR értékű, 80 százaléknál kisebb kedvezményszintű, kereskedelmi vonatkozású, feltételekhez kötött segély;

- kétmillió SDR-nél kisebb értékű, 50 százaléknál kisebb kedvezményszintű, kereskedelmi vonatkozású, feltételekhez kötött segély, a 35. cikk a) és b) pontjában meghatározott esetek kivételével.

b) Az előzetes bejelentést az ajánlat benyújtási határideje vagy a kötelezettségvállalás időpontja előtt legkésőbb 30 munkanappal kell megtenni, attól függően, hogy melyik időpont következik be előbb.

c) Ha a kezdeményező fél mérsékeli vagy visszavonja a közölt feltételek támogatására irányuló szándékát, köteles erről az összes többi felet haladéktalanul tájékoztatni.

d) Az e cikkben foglalt rendelkezés arra a feltételekhez kötött segélyre is érvényes, amely a 32. cikkben ismertetett kapcsolt finanszírozási csomag részét képezi.

47. AZONNALI ÉRTESÍTÉS

a) A fél köteles azonnal, vagyis a kötelezettségvállalástól számított két munkanapon belül értesíteni az összes többi felet, ha olyan feltételekhez kötött segélyhez nyújt hivatalos támogatást, amelynek értéke:

- legalább kétmillió SDR, kedvezményszintje pedig legalább 80 százalék; vagy

- kétmillió SDR-nél kisebb, kedvezményszintje pedig legalább 50 százalék, a 35. cikk a) és b) pontjában meghatározott esetek kivételével.

b) A fél a segélyezési jegyzőkönyv, a hitelkeret vagy hasonló megállapodás aláírásakor is köteles az összes többi felet azonnal értesíteni.

c) Nem kell előzetes bejelentést tenni, ha a fél olyan pénzügyi feltételeket kíván egyeztetni, amelyek az azonnali bejelentés hatálya alá tartoznak.

4. SZAKASZ: A FELTÉTELEKHEZ KÖTÖTT SEGÉLYRE VONATKOZÓ KONZULTÁCIÓS ELJÁRÁSOK

48. A KONZULTÁCIÓ CÉLJA

a) A feltételekhez kötött segélyre irányuló lehetséges kereskedelmi motiváció tisztázását igénylő fél kérheti a teljes (a IX. mellékletben részletezett) segélyminőség-értékelés átadását.

b) Ezenkívül a fél – a 49. cikkel összhangban – más felekkel való konzultációkat kérhet. A konzultációk magukban foglalják az 54. cikkben említett személyes konzultációkat is az alábbiak megvitatása céljából:

- először: a segélyajánlat megfelel-e a 33. és a 34. cikk követelményeinek, és

- szükség esetén: a segélyajánlat indokolt-e akkor is, ha a 33. és a 34. cikkben foglalt követelmények nem teljesülnek.

49. A KONZULTÁCIÓK KÖRE ÉS IDŐZÍTÉSE

a) A konzultációk során a fél többek között az alábbi információkat kérheti:

- a részletes megvalósíthatósági tanulmány értékelése/projektértékelés;

- van-e nem kedvezményes vagy segélyfinanszírozást igénybe vevő konkurens ajánlat;

- várhatóan termel-e vagy megtakarít-e a projekt külföldi valutát;

- van-e együttműködés multilaterális szervezetekkel, például a Világbankkal;

- nemzetközi versenytárgyalás (ICB) megléte, különösen, ha az adományozó ország szállítója nyújtotta be a legalacsonyabbra értékelt ajánlatot;

- környezetvédelmi kérdések;

- a magánszektor részvétele; és

- a kedvezményes vagy segélyezési hitelekről szóló bejelentések határideje (például hat hónappal a versenytárgyalás zárónapja vagy a kötelezettségvállalás napja előtt).

b) Legkésőbb a versenytárgyalás zárónapja vagy a kötelezettségvállalás napja előtt legalább tíz munkanappal – attól függően, hogy melyik következik be előbb – be kell fejezni a konzultációt és a 48. cikkben szereplő mindkét kérdésre vonatkozó megállapításokat a titkárság köteles valamennyi féllel közölni. Ha a konzultációt folytató felek között nem jön létre megállapodás, a titkárság öt munkanapon belül más feleket is felkér álláspontjuk kifejtésére. A titkárság közli ezen álláspontokat a bejelentést tevő féllel, akinek fontolóra kell vennie a továbblépés kérdését, amennyiben úgy tűnik, hogy a segélyezési ajánlatnak nincs komoly támogatottsága.

50. A KONZULTÁCIÓK EREDMÉNYE

a) A komoly támogatottság hiánya ellenére a projektet továbbvinni kívánó adományozó a konzultáció befejezését, vagyis az elnök döntésének elfogadását követő legfeljebb 60 naptári napon belül előzetesen bejelenti szándékát a többi félnek. Az adományozó levelet ír az OECD főtitkárának, amelyben ismerteti a konzultációk eredményeit, és magyarázatot ad arra a fontos, nem kereskedelmi vonatkozású nemzeti érdekre, amely erre a lépésre készteti. A felek várakozása szerint ilyen eljárásra csak ritka, kivételes esetekben kerül sor.

b) Az adományozó azonnal tájékoztatja a feleket arról, hogy levelet küldött az OECD főtitkárának, amelynek másolatát mellékeli az értesítéshez. Sem az adományozó, sem más fél nem tehet feltételekhez kötött segélyt érintő kötelezettségvállalást az említett bejelentésnek a felek részére történő bejelentést követő tíz munkanapig. Azon projekteknél, amelyek esetében a konzultációs folyamat során megállapították, hogy konkurens kereskedelmi ajánlatokat is benyújtottak, a fent említett tíz munkanapos határidő15 napra meghosszabbodik.

c) A titkárság figyelemmel kíséri a konzultációk előrehaladását és eredményeit.

5. SZAKASZ: AZ EXPORTHITELEKKEL ÉS A KERESKEDELMI VONATOZÁSÚ SEGÉLYEKKEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓCSERE

51. KAPCSOLATTARTÁSI PONTOK

Az egyes országok kijelölt kapcsolattartó személyei közötti kommunikációt közvetlen kommunikációs eszközökkel, például az OLIS-rendszeren keresztül kell megvalósítani, a közleményeket pedig bizalmasan kell kezelni.

52. AZ INFORMÁCIÓKÉRÉS TERJEDELME

a) Bármelyik fél megkérdezhet egy másik felet arról, mi az álláspontja egy harmadik országgal, egy harmadik országban lévő intézménnyel vagy egy konkrét üzleti módszerrel kapcsolatban.

b) A hivatalos támogatás iránti kérelmet átvevő fél kérdést intézhet egy másik félhez, megjelölve azokat a legkedvezőbb hitelfeltételeket, amelyeket az érdeklődő fél hajlandó lenne támogatni.

c) Ha a kérdést több félhez intézik, akkor az érdeklődésnek címjegyzéket kell tartalmaznia.

d) Az érdeklődések másolatait a titkárság részére kell elküldeni.

53. A VÁLASZADÁS TERJEDELME

a) Az a fél, akihez a kérdést intézték, köteles hét naptári napon belül válaszolni és a lehető legtöbb információt átadni. A válaszban a lehető legjobban utalni kell a fél által valószínűleg meghozandó döntésre. Szükség esetén a teljes választ is mielőbb meg kell adni. A másolatokat az érdeklődés többi címzettje és a titkárság részére is meg kell küldeni.

b) Ha egy érdeklődésre adott válasz a későbbiekben bármilyen okból érvénytelenné válik, például azért, mert:

- kérelmet nyújtottak be, változtattak meg vagy vontak vissza, vagy

- más feltételeket vettek figyelembe,

késedelem nélkül meg kell adni a választ, és annak másolatát el kell juttatni az érdeklődés összes többi címzettje és a titkárság részére.

54. SZEMÉLYES KONZULTÁCIÓK

a) A személyes konzultációk iránti kéréshez a félnek tíz munkanapon belül kell hozzájárulnia.

b) A személyes konzultációk iránti kérést a megállapodásban részes és nem részes felek rendelkezésére kell bocsátani. A tíz munkanapos határidő letelte után a konzultációkat mielőbb meg kell tartani.

c) A felek elnöke hangolja össze a titkársággal a szükségessé váló követő intézkedéseket, például a közös álláspontot. A titkárság azonnal rendelkezésre bocsátja a konzultáció eredményét.

55. A KÖZÖS ÁLLÁSPONT ELJÁRÁSI SZABÁLYAI ÉS ALAKI KÖVETELMÉNYEI

a) A közös álláspontra irányuló javaslatokat csak a titkárság részére kell címezni. A közös álláspontra irányuló javaslatot a titkárság küldi el az összes félnek, feltételekhez kötött segély esetében pedig a DAC összes kapcsolattartó személyének. A közös álláspontot kezdeményező személye nem szerepel az OLIS-rendszer hirdetőtábláján lévő „közös álláspont nyilvántartás”-ban. A titkárság azonban – kérésre – szóban közölheti egy féllel vagy a DAC tagjával a kezdeményező személyét. A titkárság az ilyen jellegű kérésekről nyilvántartást vezet.

b) A közös álláspontra irányuló javaslatot dátummal kell ellátni, és az alábbi formában kell elkészíteni:

- hivatkozási szám, amely után a „közös álláspont” kifejezés következik;

- az importőr ország és a vevő neve;

- a projekt neve és lehető legpontosabb leírása a projekt egyértelmű azonosítása céljából;

- a kezdeményező ország által előirányzott feltételek;

- a közös álláspontra irányuló javaslat;

- az ismert konkurens ajánlattevők nemzetisége és neve;

- a kereskedelmi és a pénzügyi ajánlat benyújtásának határideje, és – amennyiben ismert – a tender száma; és

- egyéb fontos információk, ideértve a közös álláspontra irányuló javaslat indokait, a projekt-tanulmányok meglétét és/vagy a különleges körülményeket.

c) A 33. cikk b) pontjának 4) alpontjával összhangban benyújtott, közös álláspontra irányuló javaslatot a titkársághoz kell címezni, másolatát pedig a többi félnek meg kell küldeni. A közös álláspontra irányuló javaslatot tevő fél köteles kimerítő magyarázattal szolgálni arra, miért gondolja, hogy egy ország besorolásának különböznie kell a 33. cikk b) pontjában meghatározott eljárástól.

d) Az egyeztetett közös álláspontokat a titkárság teszi közzé.

56. KÖZÖS ÁLLÁSPONT ELFOGADÁSÁRA IRÁNYULÓ JAVASLATRA ADOTT VÁLASZ

a) A válaszokat 20 naptári napon belül kell megadni, a feleket azonban arra ösztönözzük, hogy a lehető leggyorsabban adjanak választ a közös álláspontra irányuló javaslatokra.

b) A válasz lehet további információkérés, a közös álláspont elfogadása, elutasítása, a közös álláspont módosítására irányuló javaslat vagy alternatív közös álláspontra irányuló javaslat.

c) A közös álláspontra irányuló javaslat elfogadottnak tekintendő azon fél részéről, aki bejelenti, hogy nincs álláspontja, mert nem keresték meg őt exportőrök vagy a kedvezményezett országban működő hatóságok a projektre irányuló segéllyel kapcsolatban.

57. KÖZÖS ÁLLÁSPONT ELFOGADÁSA

a) A 20 naptári napos határidő letelte után a titkárság tájékoztatja a feleket a közös álláspontra irányuló javaslat állásáról. Ha a közös álláspontot nem fogadta el valamennyi fél, viszont egyik fél sem utasította azt el, a javaslat további nyolc naptári nap határidőre nyitva marad.

b) E további időszak letelte után az a fél, aki nem utasította el egyértelműen a közös álláspontra irányuló javaslatot, úgy tekintendő, hogy elfogadta azt. Mindazonáltal a közös álláspont elfogadását bármelyik fél – többek között a kezdeményező fél is – egy vagy több fél által történő határozott elfogadástól teheti függővé.

c) Ha valamelyik fél nem fogadja el a közös álláspont egy vagy több elemét, akkor hallgatólagosan elfogadja a közös álláspont összes többi elemét. Magától értetődően előfordulhat, hogy a részleges elfogadás eredményeképpen a többi fél megváltoztatja a javasolt közös álláspontra vonatkozó véleményét. Valamennyi félnek jogában áll, hogy a közös álláspont alá nem tartozó feltételeket ajánljon vagy ezeket egyeztesse.

d) Az el nem fogadott közös álláspont az 55. és az 56. cikkben foglalt eljárások igénybevételével ismételten megvizsgálható. Ebben az esetben a feleket nem kötelezi eredeti döntésük.

58. VÉLEMÉNYKÜLÖNBSÉG A KÖZÖS ÁLLÁSPONTOT ILLETŐEN

Ha a kezdeményező fél és a módosítást vagy alternatívát javasoló fél további nyolc naptári nap határidőn belül nem képes megegyezni a közös álláspontról, e határidő közös hozzájárulással meghosszabbítható. A titkárság tájékoztatja a feleket minden meghosszabbításról.

59. A KÖZÖS ÁLLÁSPONT HATÁLYBALÉPÉSÉNEK NAPJA

A titkárság tájékoztatja a feleket a közös álláspont hatálybalépéséről vagy elutasításáról; a közös álláspont az erre vonatkozó bejelentés után három naptári nappal lép hatályba. A titkárság folyamatosan aktualizált nyilvántartást tesz közzé az OLIS-rendszerben a jóváhagyott vagy még eldöntetlen közös álláspontokról.

60. A KÖZÖS ÁLLÁSPONTOK ÉRVÉNYESSÉGE

a) A jóváhagyott közös álláspont – hatálybalépésének időpontjától számítva – két évig érvényes, kivéve, ha a titkárságot arról tájékoztatják, hogy a közös álláspont már nem áll senkinek az érdekében, és ezt az összes fél elfogadta. A közös álláspont további két évig marad érvényben, ha valamelyik fél az eredeti lejárati időpont előtt 14 naptári nappal a közös álláspont meghosszabbítását kéri. Az ezt követő hosszabbítások ugyanezen eljárással hagyhatók jóvá. A 33. cikk b) pontjának 4) alpontjával összhangban jóváhagyott közös álláspont addig érvényes, amíg rendelkezésre nem állnak a következő évi világbanki adatok.

b) A titkárság figyelemmel kíséri a közös álláspontok helyzetét, és erről folyamatosan tájékoztatja a feleket az OLIS-rendszeren keresztül „Az érvényes közös álláspontok helyzete” elnevezésű lista frissítésével. Ennek megfelelően a titkárság többek között köteles:

- a listát a felek által történő elfogadás esetén új közös álláspontokkal kiegészíteni;

- aktualizálni a lejárat időpontját, ha valamelyik fél hosszabbítást kér.

- a listáról a lejárt közös álláspontokat törölni, és

- a következő negyedévben lejáró közös álláspontok jegyzékét negyedévente kiadni.

6. SZAKASZ: A MINIMÁLIS KAMATLÁBAK (CIRR) KÖZLÉSÉRE VONATKOZÓ OPERATÍV RENDELKEZÉSEK

61. A MINIMÁLIS KAMATLÁBAK KÖZLÉSE

a) A 20. cikk rendelkezései szerint meghatározott valuták esetében a CIRR-kamatlábakat közvetlen kommunikációs eszközök segítségével legalább havonta megküldik a titkárságnak az összes fél részére történő továbbítás céljából.

b) Az ezen információkkal kapcsolatos értesítésnek legkésőbb az egyes hónapok vége előtt öt nappal kell megérkeznie. A titkárság ezután haladéktalanul tájékoztatja az összes felet az alkalmazható kamatlábakról, és azokat nyilvánosságra is hozza.

62. A KAMATLÁBAK HATÁLYBALÉPÉSÉNEK NAPJA

A CIRR-ben bekövetkező bármilyen változás mindig az adott hónap végét követő tizenötödik napon lép érvénybe.

63. A KAMATLÁBAK AZONNALI HATÁLLYAL TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA

Ha a piaci fejlemények a CIRR változásának bejelentését hónap közben teszik szükségessé, a módosított kamatlábat a módosítás bejelentésének a titkárság által történő átvétele után tíz nappal kell alkalmazni.

7. SZAKASZ: VIZSGÁLATOK

64. A MEGÁLLAPODÁS RENDSZERES VIZSGÁLATA

a) A felek rendszeresen megvizsgálják a megállapodás működését. A vizsgálat során a felek többek között megvizsgálják a bejelentési eljárásokat, a differenciált leszámítolási kamatláb (DDR) rendszer alkalmazását és működését, a feltételekhez kötött segéllyel kapcsolatos szabályokat és eljárásokat, az egyeztetés kérdéseit, az előzetes kötelezettségvállalásokat és a megállapodásban való szélesebb részvétel lehetőségeit.

b) A vizsgálat a felek tapasztalatain, valamint a feleknek a megállapodás működésének és eredményességének javítására vonatkozó javaslatain alapul. A felek figyelembe veszik a megállapodás célkitűzéseit, valamint az aktuális gazdasági és pénzügyi helyzetet. A felek által a vizsgálathoz előterjeszteni kívánt információkat és javaslatokat legkésőbb a vizsgálat napja előtt 45 naptári nappal kell a titkársághoz eljuttatni.

65. A MINIMÁLIS KAMATLÁBAK FELÜLVIZSGÁLATA

a) A felek szabályos időközönként felülvizsgálják a CIRR meghatározására szolgáló rendszert annak biztosítása érdekében, hogy a közölt kamatlábak az aktuális piaci viszonyokat tükrözzék, és teljesítsék az érvényben lévő kamatlábak megállapításának alapjául szolgáló célokat. A vizsgálatok a kamatlábakhoz hozzáadandó értékkülönbözetre is kiterjednek.

b) Rendkívüli vizsgálatra vonatkozóan bármelyik fél megalapozott kérést nyújthat be a felek elnöke részére abban az esetben, ha az adott fél úgy véli, hogy a CIRR egy vagy több valuta esetében már nem tükrözi az aktuális piaci viszonyokat.

66. A MINIMÁLIS HITELDÍJAK ÉS A KAPCSOLÓDÓ KÉRDÉSEK FELÜLVIZSGÁLATA

A résztvevők rendszeresen figyelemmel kísérik és megvizsgálják a hiteldíjakkal kapcsolatos szabályokat és eljárásokat. Ez az alábbiakat foglalja magában:

a) az országkockázat-értékelési modellre vonatkozó módszereket a modell érvényességének vizsgálata céljából, a tapasztalatok figyelembevételével;

b) a politikai és országkockázattal kapcsolatos minimális hiteldíjakat a díjak folyamatos kiigazítása céljából annak biztosítása érdekében, hogy ezek a kockázat pontos fokmérői maradjanak, a következő három díjvisszacsatolási eszköz (PFT) figyelembevételével: a pénzforgalmi és az átmenő tétel megközelítés, valamint – ahol alkalmazható – a magánpiaci mutatók;

c) a minimális hiteldíjak (MPR) differenciálását, amely az exporthitel-termékek eltérő minőségét és a nyújtott fedezet százalékarányát veszi figyelembe; és

d) a 28. cikkben meghatározott kockázatcsökkentés és/vagy kockázatkizárás alkalmazásával, valamint a konkrét megengedhető kockázat-csökkentési/kizárási tényezők folyamatos érvényességével és helyességével kapcsolatos tapasztalatokat. A vizsgálat elősegítése érdekében a titkárság rendelkezésre bocsátja az összes bejelentésről szóló jelentéseket.

I. MELLÉKLET: ÁGAZATI MEGEGYEZÉS HAJÓKHOZ NYÚJTOTT EXPORTHITELEKRŐL

I. FEJEZET: AZ ÁGAZATI MEGEGYEZÉS TERJEDELME

1. RÉSZVÉTEL

Az ágazati megegyezésben jelenleg részes felek: Ausztrália, az Európai Közösség, Japán, Korea és Norvégia.

2. HATÁLY

A megállapodást kiegészítő ágazati megegyezés konkrét útmutatást nyújt az alábbiakra vonatkozó exportszerződésekhez kapcsolódó, hivatalosan támogatott exporthitelekhez:

a) Áru- vagy személyszállításra, ill. speciális szolgáltatások teljesítésére használt, legalább 100 bt tömegű új tengerjáró hajók (például halászhajók, halfeldolgozó hajók, jégtörő hajók és kotróhajók, amelyek hajtási és irányítási (kormányzási) módjukat tekintve állandó jelleggel rendelkeznek a nyílt tengeren történő ön-navigáció összes jellemző tulajdonságával), legalább 365 kW teljesítményű vontatóhajók, valamint olyan befejezetlen hajótestek, amelyek szabadon úsznak és mozgathatóak. Az ágazati megegyezés nem terjed ki a hadihajókra. Az úszódokkok és a mozgatható parti egységek nem képezik az ágazati megegyezés tárgyát, ha azonban problémák merülnek fel az ilyen szerkezetekre vonatkozó exporthitelekkel kapcsolatban, az ágazati megegyezésben részes felek (a továbbiakban: „felek”) – bármelyik fél megalapozott kérésének megfontolása után – dönthetnek úgy is, hogy az ágazati megegyezés e szerkezetekre is kiterjed.

b) Egy hajó bármilyen átalakítása. A hajó átalakítása alatt az 1000 bt tömegűnél nagyobb tengerjáró hajók bármilyen átalakítása értendő azzal a feltétellel, hogy az átalakítási műveletek a rakodási terv, a hajótest vagy a meghajtórendszer alapvető megváltoztatását idézik elő.

c) 1) Bár a légpárnás hajók nem tartoznak az ágazati megegyezés hatálya alá, a felek az ágazati megegyezésben foglaltakkal azonos feltételek mellett nyújthatnak exporthiteleket a légpárnás hajókra. A felek vállalják, hogy e lehetőséget mérsékelten veszik csak igénybe, és nem határoznak meg ilyen hitelfeltételeket a légpárnás hajókra abban az esetben, ha azt állapítják meg, hogy az ágazati megegyezés feltételei szerint nincs versenyhelyzet.

2) Az ágazati megegyezésben a „légpárnás” kifejezés meghatározása a következő: olyan, legalább 100 tonnás kétéltű jármű, amelyet teljes egészében a járműből kibocsátott levegő tart fenn, amely túlnyomásos teret képez a jármű körül lévő rugalmas köpenyen és a jármű alatti talaj- vagy vízfelületen belül, hajtását és irányítását pedig a légcsavarok vagy légfúvókból, illetve hasonló berendezésekből áramoltatott levegő végzi.

3) A felek tudomásul veszik, hogy az ezen ágazati megegyezésben meghatározottakkal azonos feltételek mellett történő exporthitelezést azokra a légpárnás járművekre kell korlátozni, amelyeket nem szárazföldi, hanem tengeri útvonalakon használnak, a víztől legfeljebb 1 kilométerre lévő kikötői létesítmények elérése kivételével.

II. FEJEZET: AZ EXPORTHITELEKKEL ÉS A FELTÉTELEKHEZ KÖTÖTT SEGÉLYEKKEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

3. MAXIMÁLIS VISSZATÉRÍTÉSI HATÁRIDŐ

Az ország besorolásától függetlenül a maximális visszafizetési határidő a szállítástól számított 12 év.

4. KÉSZPÉNZFIZETÉS

A felek a szerződéses ár minimum 20 százalékával megegyező készpénzfizetést kérhetnek a szállításkor.

5. TŐKETÖRLESZTÉS

Az exporthitel tőkeösszegét általában hathavonta, de legfeljebb 12 havonta egyenlő részletekben kell megfizetni.

6. MINIMÁLIS BIZTOSÍTÁSI DÍJ

A megállapodásnak a minimális biztosítási díjakkal kapcsolatos rendelkezései nem alkalmazandók, amíg e rendelkezéseket a jelen ágazati megegyezés résztvevői felül nem vizsgálják.

7. SEGÉLYEK

A segélyt nyújtani kívánó feleknek – a megállapodás rendelkezésein kívül – meg kell győződniük arról, hogy a visszafizetési határidő alatt a hajó nem nyílt regisztráció keretében üzemel, és kellő biztosítékot kaptak arra, hogy a végleges tulajdonos székhelye a kedvezményezett országban van, nem külföldi érdekeltségű alvó leányvállalat, és a végleges tulajdonos vállalta, hogy kormánya jóváhagyása nélkül nem adja el a hajót.

III. FEJEZET: ELJÁRÁSOK

8. ÉRTESÍTÉSEK

Az átláthatóság érdekében valamennyi fél – a megállapodás és az IBRD/Berni Unió/OECD hitelezői tájékoztatórendszer rendelkezéseinek kiegészítéseképpen – évente információkat szolgáltat a hivatalos támogatás nyújtására szolgáló rendszeréről és a jelen ágazati megegyezés végrehajtási eszközeiről, beleértve az érvényben lévő rendszereket is.

9. VIZSGÁLAT

a) Az ágazati megegyezést az OECD Hajóépítési Munkacsoportja keretében évente vagy bármelyik fél kérésére felül kell vizsgálni, és a megállapodás részes felei számára jelentést kell készíteni arról.

b) A megállapodás és a jelen ágazati megegyezés közötti összefüggés és következetesség elősegítése érdekében, valamint a hajóépítési ágazat jellegét figyelembe véve az ágazati megegyezés és a megállapodás részes felei szükség szerint konzultációt és koordinációt folytatnak.

c) A megállapodás részes feleinek a megállapodás módosítására irányuló határozata alapján a jelen ágazati megegyezés részes felei (a felek) megvizsgálják a határozatot, és elbírálják annak a jelen ágazati megegyezésre való alkalmazhatóságát. Az említett elbírálásig a megállapodás módosításai nem alkalmazandók a jelen ágazati megegyezésre. Ha a felek el tudják fogadni a megállapodás módosításait, erről írásban tájékoztatják a megállapodás részes feleit. Abban az esetben, ha a felek nem tudják elfogadni a megállapodás módosításait – amennyiben azok alkalmazása a hajóépítést érinti –, tájékoztatják kifogásaikról a megállapodás részes feleit, és konzultációkat kezdeményeznek velük a kérdések megoldása céljából. Ha nem érhető el egyetértés a két csoport között, a módosítások hajóépítést érintő alkalmazása tekintetében a felek álláspontja érvényesül.

d) „A szokásos versenyfeltételeket figyelembe vevő megállapodás a kereskedelmi hajóépítő és javítóiparban” c. dokumentum hatálybalépésekor a jelen ágazati megegyezés a továbbiakban nem vonatkozik azokra a felekre, amelyek számára jogszabály írja elő a hajók exporthiteleiről szóló 1994. évi megállapodás [C/WP6(94)6] alkalmazását. E felek kötelesek sürgős felülvizsgálatot végezni, hogy a 1994. évi megállapodást összhangba hozzák a jelen ágazati megegyezéssel.

FÜGGELÉK: A JÖVŐBENI MUNKÁVAL KAPCSOLATBAN VÁLLALT KÖTELEZETTSÉGEK

A megállapodással kapcsolatos jövőbeni munkán kívül a jelen ágazati megegyezés részes felei megállapodnak abban, hogy:

a) összeállítják azon hajótípusok szemléltető jegyzékét, amelyek kereskedelmi szempontból általában nem tekinthetők életképesnek, a megállapodásban meghatározott feltételekhez kötött segéllyel kapcsolatos szabályok figyelembevételével;

b) megvizsgálják a megállapodásnak a minimális biztosítási díjakkal kapcsolatos rendelkezéseit azok jelen ágazati megegyezésbe történő beépítése céljából;

c) a megfelelő nemzetközi tárgyalások fejleményeitől függően megvitatják a minimális kamatlábakra vonatkozó egyéb szabályok befogadását, ideértve a speciális CIRR-kamatlábat és a változó kamatlábakat is;

d) megvitatják a kölcsöntőke éves részletekben történő visszafizetésének alkalmazhatóságát.

II. MELLÉKLET: ÁGAZATI MEGEGYEZÉS AZ ATOMERŐMŰVEKHEZ NYÚJTOTT EXPORTHITELEKRŐL

I. FEJEZET: AZ ÁGAZATI MEGEGYEZÉS TERJEDELME

1. HATÁLY

a) A megállapodást kiegészítő ágazati megegyezés:

- azokat a különleges irányelveket határozza meg, amelyek a hivatalosan támogatott exporthitelekre vonatkoznak a komplett atomerőművek vagy atomerőmű-részek exportszerződéseivel kapcsolatban, amelyek magukban foglalják az ilyen atomerőművek építéséhez és üzembe helyezéséhez közvetlenül szükséges összetevőket, berendezéseket anyagokat és szolgáltatásokat (beleértve a személyzet kiképzését is). Az ágazati megegyezés a nukleáris fűtőanyag támogatására vonatkozó feltételeket is tartalmazza;

- nem terjed ki azokra a tételekre, amelyekért általában a vevő a felelős, például a területfejlesztéssel, az utakkal, a felvonulási épületekkel, a transzformátor-állomásokkal és a vízellátással kapcsolatos költségekre, valamint a hivatalos engedélyezési eljárásokkal (például helyszíni engedélyekkel, építési engedélyekkel, fűtőanyag-betöltési engedélyekkel) összefüggő költségekre a vevő országában, kivéve

- abban az esetben, ha a transzformátor-állomás vevője azonos az erőmű vevőjével, és a szerződést az erőmű eredeti transzformátor-állomásával kapcsolatban kötötték, az eredeti transzformátor-állomás maximális visszafizetési határideje és minimális kamatlábai megegyeznek az atomerőmű visszafizetési határidejével és kamatlábaival (azaz 15 év és SCIRR);

- nem vonatkozik az alállomásokra, transzformátorokra és távvezetékekre.

b) A jelen ágazati megegyezés a meglévő atomerőművek korszerűsítésére is vonatkozik azokban az esetekben, amikor a korszerűsítés teljes értéke eléri vagy meghaladja a 80 millió SDR-t (X. kategória), és az erőmű gazdasági élettartama nagy valószínűséggel legalább 15 évvel meghosszabbodik. Ha a fenti kritériumok valamelyike nem teljesül, a megállapodás feltételei a mérvadók.

c) Az ágazati megegyezés feltételei helyett a megállapodás feltételei érvényesek az atomerőművek leszerelésére nyújtott hivatalos támogatásra. A leszerelés az atomerőmű bezárását vagy lebontását jelenti. A megállapodás 55–60. cikkében meghatározott, közös megállapodásra vonatkozó eljárások lehetővé teszik a visszafizetési határidőtartamok korlátozását vagy bővítését.

2. VIZSGÁLAT

A felek rendszeresen felülvizsgálják az ágazati megegyezés rendelkezéseit.

II. FEJEZET: AZ EXPORTHITELEKKEL ÉS A FELTÉTELEKHEZ KÖTÖTT SEGÉLYEKKEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

3. MAXIMÁLIS VISSZATÉRÍTÉSI HATÁRIDŐ

Az ország besorolásától függetlenül a maximális visszafizetési határidő 15 év.

4. A KÖLCSÖNTŐKE VISSZAFIZETÉSE ÉS KAMATFIZETÉS

a) Az exporthitelek tőkerészét egyenlő részletekben kell törleszteni.

b) A tőkerész és a kamat legalább hathónapos gyakorisággal fizetendő úgy, hogy az első tőkerész- és kamattörlesztést legkésőbb a hitel kezdőnapjától számított hat hónap elteltével kell megfizetni.

c) Lízingtranzakciók támogatására nyújtott exporthitelek esetén a tőkeösszegre és a kamatra kombináltan alkalmazott egyenlő visszafizetés alkalmazható az a) pontban meghatározott egyenlő összegű tőkerészlet törlesztés helyett.

5. MINIMÁLIS KAMATLÁBAK

a) A közvetlen finanszírozás, a refinanszírozás vagy a kamatláb-támogatás révén hivatalos támogatást nyújtó résztvevő a minimális kamatlábakat alkalmazza; a résztvevő a speciális CIRR-kamatlábat (SCIRR) alkalmazza. Ha a rögzített SCIRR-kötelezettség kezdetben olyan maximális időszakra korlátozódik, amely nem haladja meg a szerződés odaítélésétől számított 15 évet, a kölcsön hátralévő idejére nyújtott hivatalos támogatás is a megújítás időpontjában fennálló SCIRR-értéken korlátozódik a garanciákra vagy a kamatláb-támogatásra.

b) Ha atomerőművel kapcsolatos részszállítás esetén olyan berendezésre nyújtanak hivatalos finanszírozási támogatást, amelynek üzembe helyezése a szállító feladata, a jelen ágazati megegyezéssel összhangban a minimális kamatláb megegyezik SCIRR kamatlábbal, összhangban ezen ágazati megegyezés 6. cikkével. A felek a megállapodás 20. cikkével összhangban is kínálhatják a megfelelő CIRR kamatlábat, azzal a feltétellel, hogy a szerződés odaítélése napjától a végleges visszafizetés napjáig terjedő maximális időtartam nem haladhatja meg a tíz évet.

6. A SCIRR-kamatlábak megállapítása

A speciális CIRR-kamatlábakat (SCIRR) az adott valutára vonatkozó CIRR felett 75 bázisponton rögzített értékkülönbözettel kell meghatározni, a japán jen kivételével, amely esetében az értékkülönbözet 40 bázispont. A több CIRR-értékkel rendelkező valuták esetében – a megállapodás 20. cikke a) pontjának első francia bekezdésével összhangban – a SCIRR kialakításhoz a leghosszabb futamidővel rendelkező CIRR-t kell alkalmazni.

7. HELYI KÖLTSÉGEK ÉS A KAMAT TŐKÉSÍTÉSE

A megállapodás 10. cikk d) pontjának rendelkezései nem alkalmazandók, ha a finanszírozási támogatást a SCIRR alapján nyújtják. A SCIRR-től eltérő kamatláb mellett nyújtott hivatalos finanszírozási támogatás a helyi költségeket, illetve a kezdőnap előtt keletkezett, tőkésített kamatot együttvéve sem haladhatja meg az exportérték 15 százalékát.

8. NUKLEÁRIS FŰTŐANYAGRA NYÚJTOTT HIVATALOS TÁMOGATÁS

a) Az első adag fűtőanyag maximális visszafizetési határideje nem haladhatja meg a szállítástól számított négy évet. Az első adag fűtőanyaghoz hivatalos finanszírozási támogatást nyújtó fél a minimális kamatlábakat alkalmazza; a fél a megfelelő CIRR-t alkalmazza. Az első adag fűtőanyag legfeljebb az eredetileg telepített atomtörzsből, plusz két ezt követő újabb adagból áll, amelyek együttesen legfeljebb az atomtörzs kétharmadát teszik ki.

b) A nukleáris fűtőanyag későbbi adagjai esetében a maximális visszafizetési határidő hat hónap. Ha kivételes körülmények között ennél hosszabb, de két évet meg nem haladó határidők tűnnek szükségesnek, a megállapodás 44. cikkében meghatározott eljárások alkalmazandók. A nukleáris fűtőanyag későbbi adagjaihoz hivatalos finanszírozási támogatást nyújtó fél a minimális kamatlábakat alkalmazza; a fél a megfelelő CIRR-t alkalmazza.

c) Az urándúsítási különszolgáltatások nyújtására vonatozó hivatalos támogatás nem nyújtható a nukleáris fűtőanyagot érintő feltételeknél kedvezőbb feltételek mellett.

d) A kimerült fűtőanyag újrafeldolgozását és kezelését (beleértve a hulladék-elhelyezést is) készpénzalapon kell kifizetni.

e) A felek nem nyújthatnak ingyenes nukleáris fűtőanyagot vagy szolgáltatásokat.

9. Segélyek

A felek csak feltétel nélküli segély formájában nyújtanak segélyezési támogatást.

III. FEJEZET: ELJÁRÁSOK

10. ELőZETES KONZULTÁCIÓ

Felismerve azokat az előnyöket, amelyek akkor jöhetnek létre, ha egységes álláspont érhető el a feltételeket illetően az atomerőművek esetében, a felek vállalják, hogy előzetes konzultációt folytatnak minden olyan esetben, amikor felmerül a hivatalos támogatás nyújtásának szándéka.

11. ELŐZETES ÉRTESÍTÉS

a) Az előzetes konzultációt kezdeményező fél a megállapodás V. mellékletével összhangban támogatni kívánt feltételekre vonatkozó végleges döntés meghozatala előtt legalább tíz munkanappal értesíti az összes többi felet.

b) A többi fél nem hoz végleges döntést az általa támogatandó feltételekről a fenti a) alpontban meghatározott tíz munkanapos időszak alatt, viszont köteles öt napon belül a konzultációban résztvevő többi féllel az ügylet megfelelő hitelfeltételeiről információt cserélni a feltételekről szóló álláspont kialakítása céljából.

c) Ha a felek az első értesítés átvételétől számított tíz napos határidőn belül nem érnek el közös álláspontot, a konzultációban résztvevő valamennyi fél végleges döntését további tíz munkanapig el kell halasztani, mely időszak alatt a közös álláspont elérésére a személyes konzultációk során további erőfeszítéseket kell tenni.

III. MELLÉKLET: ÁGAZATI MEGEGYEZÉS A POLGÁRI LÉGI JÁRMŰVEKHEZ NYÚJTOTT EXPORTHITELEKRŐL

1. RÉSZ: ÚJ, NAGY BEFOGADÓKÉPESSÉGŰ LÉGI JÁRMŰVEK ÉS AZ AZOKHOZ VALÓ HAJTÓMŰVEK

I. FEJEZET: HATÓKÖR

1. AZ ALKALMAZÁS FORMÁJA ÉS KÖRE

a) A megállapodást kiegészítő ágazati megegyezés 1. része azokat a konkrét irányelveket határozza meg, amelyek a hivatalosan támogatott exporthitelekre vonatkoznak az új, nagyméretű, I. függelékben felsorolt polgári légi járművek és az ilyen légi járművekbe szerelt hajtóművek értékesítésével és bérlésével kapcsolatban. Új légi járműnek a gyártó tulajdonában lévő légi jármű, vagyis a még le nem szállított vagy fizető utasok és/vagy fizetett rakomány szállítása céljából rendeltetésszerűen korábban még nem használt légi jármű tekintendő. Ez nem zárja ki eleve a fél által az új légi járművekre vonatozó feltételek mellett olyan ügyletekhez nyújtott támogatást, amelyeknél az adott fél előzetes ismeretei szerint ideiglenes kereskedelmi finanszírozási megállapodásokat léptettek életbe, mert késett a hivatalos támogatás nyújtása. Ezekben az esetekben a visszafizetési határidő – beleértve a „hitel kezdőnapját” és a „végleges visszafizetési határidőt” is – azonos azzal a határidővel, amely akkor lett volna érvényben, ha a légi jármű értékesítése vagy bérlése a légi jármű eredeti leszállításának időpontjától kapta volna a hivatalos támogatást.

b) Az I. fejezet feltételei a hajtóművekre és a tartalék alkatrészekre mint az eredeti légi jármű megrendelésének részeire is vonatkoznak, a jelen ágazati megegyezés 3. része 33. cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelően. Az I. fejezet nem terjed ki a repülés-szimulátorokra, amelyekre a megállapodás feltételei vonatkoznak.

2. CÉLKITŰZÉSEK

AZ ágazati megegyezés 1. részének célja olyan egyensúlyi helyzet kialakítása, amely valamennyi piacon:

- kiegyenlíti a felek közötti pénzügyi versenyfeltételeket;

- semlegesíti a felek között a versenyben álló légi járművek közötti választás tényezőjeként jelentkező pénzeszközöket, és

- elkerüli a verseny torzításait.

II. FEJEZET: AZ EXPORTHITELEKKEL ÉS A SEGÉLLYEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

3. ELŐLEG

A) A FELEK MINIMÁLIS ELőLEGKÉNT A LÉGI JÁRMű TELJES ÁRÁNAK 15 SZÁZALÉKÁT ÍRJÁK ELő, AMELY TARTALMAZZA A REPÜLőGÉPVÁZAT, A BESZERELT HAJTÓMűVEKET, VALAMINT A TARTALÉK HAJTÓMűVEKET ÉS A TARTALÉK ALKATRÉSZEKET A JELEN ágazati megegyezés 3. részének 33. cikkében foglaltak szerint.

b) Az előleg hivatalos támogatása csak a biztosítás és a garanciák, azaz tiszta fedezet formájában történhet a szokásos előzetes hitelkockázattal szemben.

4. MAXIMÁLIS VISSZATÉRÍTÉSI HATÁRIDŐ

A maximális visszafizetési határidő 12 év.

5. TÁMOGATÁSRA JOGOSULT PÉNZNEMEK

A HIVATALOS FINANSZÍROZÁSI TÁMOGATÁSRA ALKALMAS VALUTA AZ AMERIKAI DOLLÁR, AZ EURÓ ÉS AZ ANGOL FONT.

6. TŐKETÖRLESZTÉS

a) Az exporthitel tőkeösszegét általában egyenlő és szabályos részletekben, legalább hat hónapos gyakorisággal kell visszafizetni úgy, hogy az első részletet legkésőbb a hitel kezdőnapjától számított hat hónap elteltével kell megfizetni. Lízing esetén ez a visszafizetési konstrukció vagy csak a tőkeösszegre, vagy a tőkeösszegre és a kamatra kombináltan alkalmazható.

b) Ha valamelyik fél az a) pontban meghatározottól eltérő feltételekkel kívánja a tőke visszafizetését támogatni, az alábbi feltételeknek kell eleget tennie:

1) egy hathónapos határidőn belül sem egyetlen visszafizetett részlet, sem több visszafizetett részlet együttesen nem haladhatja meg a visszafizetési határidő alatt visszafizetendő tőkeösszeg 25 százalékát;

2) A fél köteles előzetes bejelentést tenni.

7. KAMATFIZETÉS

a) A kamatot általában nem tőkésítik a visszafizetési határidő alatt.

b) A kamat legalább hathónapos gyakorisággal fizetendő úgy, hogy az első kamatot legkésőbb a hitel kezdőnapjától számított hat hónap elteltével kell megfizetni.

c) Ha valamelyik fél az a) és b) pontban meghatározottól eltérő feltételekkel kívánja a kamatfizetést támogatni, köteles ezt előzetesen bejelenteni.

8. MINIMÁLIS KAMATLÁBAK

a) A jelen ágazati megegyezés 3. cikkének a) alpontjában említett légi járművek teljes árának 85 százalékát meg nem haladó hivatalos finanszírozási támogatást nyújtó felek a légi jármű teljes árának 62,5 százalékáig a minimális kamatlábakat alkalmazzák az alábbiak szerint:

- legfeljebb tízéves visszafizetési határidő esetén – TB10 + 120 bázispont,

- 10-12 év közötti visszafizetési határidő esetén – TB10 + 175 bázispont,

- ahol a TB10 az adott valutára (az euró kivételével) számított 10 éves államkötvény-hozamot jelenti, az előző két naptári hétre átlagolt állandó lejárattal. Az euró esetében a TB10 az euró-hozamgörbe 10 éves lejáratakor elért hozamot jelenti, amelyet az Eurostat számít ki az euró CIRR-kamatlábának meghatározása céljából, az előző két naptári hétre átlagolva. Valamennyi valuta esetében a fentiekben meghatározott értékkülönbözet alkalmazandó.

b) A légi jármű fenti a) alpontban meghatározott, rögzített minimális kamatlábak mellett finanszírozható teljes árának maximális százalékaránya 62,5 százalék, ha a kölcsön visszafizetése a finanszírozás teljes futamidejére, és 42,5 százalék, ha a kölcsön visszafizetése későbbi lejáratú határidőkre terjed. A felek szabadon alkalmazhatják bármelyik visszafizetési konstrukciót az adott mintára alkalmazható felső határérték függvényében. A fenti részfolyósítást felajánló fél tájékoztatja a többi felet az összegről, a kamatlábról, a kamatláb megállapításának napjáról, a kamatláb érvényességi idejéről és a visszafizetési modellről. A felek a jelen ágazati megegyezés 17. cikkével összhangban az egyes felülvizsgálatok időpontjában megvizsgálják a két felső határértéket annak megállapítása céljából, hogy az egyik felső határérték kedvezőbb-e a másiknál, a kedvezőbb határérték annak érdekében történő kiigazítása céljából, hogy az egyensúly még egyértelműbb legyen.

c) A fenti a) alpontban meghatározott 85 százalékos küszöbérték alapján:

1) A felek ezen kívül a Magánexport-finanszírozó Társaság (PEFCO) által alkalmazott támogatáshoz hasonló hivatalos finanszírozási támogatást is nyújthatnak. A többi fél rendszeresen, kéthetente tájékoztatást kap a szerződéses ajánlatokkal és a vételi ajánlatokkal kapcsolatban a PEFCO hitelfelvételi költségeiről és az alkalmazható hitelezési kamatlábakról (a hivatalos garanciadíjak kivételével) a többszöri azonnali folyósításhoz alkalmazott fix kamatozású finanszírozás tekintetében. A fenti részfolyósítást felajánló fél tájékoztatja a többi felet az összegről, a kamatlábról, a kamatláb megállapításának napjáról, a kamatláb érvényességi idejéről és a visszafizetési modellről. A valamely másik fél által kínált ilyen jellegű finanszírozást egyeztető minden félnek egyeztetnie kell a jelen ágazati megegyezés 8. cikkében meghatározott kötelezettségvállalás szerinti ajánlatok érvényességi idejétől eltérő feltételeket.

2) A közölt kamatlábakat valamennyi fél köteles alkalmazni, amennyiben a 24 hónapos hitelfolyósítási kamatláb nem haladja meg 225 bázispontot a TB10 felett. Abban az esetben, ha a 24 hónapos kamatláb meghaladja a 225 bázispontot, a feleknek jogukban áll, hogy a 24 hónapos folyósításra a 225 bázispontú kamatlábat és az összes megfelelő kamatlábat alkalmazzák, továbbá haladéktalanul konzultációt kell folytatniuk a tartós megoldás megkeresése érdekében.

d) A minimális kamatlábak magukban foglalják a hitelbiztosítási és hitelgarancia-díjakat. A kamatláb azonban nem tartalmazza a kötelezettségvállalási és kezelési díjakat.

9. KAMATLÁB-KORREKCIÓK

A jelen ágazati megegyezés 8. cikkében meghatározott minimális kamatlábakat kéthetente felül kell vizsgálni. Ha az adott valuta esetében az állandó lejáratra számított államkötvény-hozam átlaga 10 vagy annál több bázisponttal különbözik bármelyik kéthetes időszak végén, a minimális kamatlábakat ugyanazzal a fent említett bázispont-különbséggel kell kiigazítani, az újraszámított kamatlábat pedig a legközelebbi öt bázispontra kell kerekíteni.

10. AZ EXPORTHITEL-/KAMATLÁB-AJÁNLATOK ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE

A jelen ágazati megegyezés 8. cikkével összhangban meghatározott minimális kamatláb-ajánlatok időtartam nem haladja meg a három hónapot.

11. A KAMATLÁB-AJÁNLATOK MEGHATÁROZÁSA ÉS A KAMATLÁBAK KIVÁLASZTÁSA

a) A felek a jelen ágazati megegyezés 8. és 9. cikkével összhangban hivatalos finanszírozási támogatást nyújthatnak az adott légi járműre a kamatláb-ajánlat napján alkalmazott kamatláb mellett azzal a feltétellel, hogy az ajánlatot – a jelen ágazati megegyezés 10. cikkével összhangban – annak érvényességi idején belül elfogadják. Ha a kamatláb-ajánlatot nem fogadják így el, legkésőbb az érintett légi jármű leszállításának napjáig további kamatláb-ajánlatok tehetők.

b) A kamatláb-ajánlat a szerződés aláírása és az adott légi jármű leszállítása között bármikor elfogadható, és a kamatláb bármikor kiválasztható. A hitelfelvevő által kiválasztott kamatláb nem vonható vissza.

12. TISZTA FEDEZETŰ TÁMOGATÁS

A felek csak garancia vagy biztosítás, azaz tiszta fedezet révén nyújthatnak hivatalos támogatást a jelen ágazati megegyezés 8. cikke a) pontjában meghatározott 85 százalékos küszöbérték figyelembevételével. Az ilyen jellegű támogatást nyújtó bármelyik fél tájékoztatja a többi felet az összegről, a határidőről, a visszafizetés valutaneméről és modelljéről, valamint a kamatlábakról.

13. VERSENY REFERENCIAPONT

A hivatalosan támogatott verseny esetében a jelen ágazati megegyezés I. függelékében felsorolt nagy polgári légi járművek és a más légi járművekkel konkurens légi járművek ugyanezen hitelfeltételekben részesülhetnek.

14. A VISSZAFIZETÉSI KOCKÁZAT BIZTOSÍTÉKA

A felek más felekkel történő összehasonlítás nélkül dönthetnek arról, milyen biztosítékot tekintenek elfogadhatónak a visszafizetési kockázat biztosítására. A felek azonban vállalják, hogy más felek kérésére, vagy ha azt szükségesnek tartják, közlik az említett biztosíték adatait.

15. MODELLENKÉNT VÁLTOZÓ FELTÉTELEK

A felek vállalják, hogy ha rögzített kamatláb-ajánlatot tettek vagy kötöttek egy konkrét légi jármű típusára, az ajánlatban foglalt feltételek nem szállhatnak át egy más modell-megjelöléssel rendelkező másik géptípusra.

16. LÍZING

A JELEN ágazati megegyezés 1. részének egyéb feltételei alapján a felek az értékesítési szerződéssel azonos alapon nyújthatnak támogatást a pénzügyi lízingre.

17. SEGÉLYEK

A FELEK CSAK FELTÉTEL NÉLKÜLI SEGÉLY FORMÁJÁBAN NYÚJTANAK SEGÉLYEZÉSI TÁMOGATÁST. A FELEK AZONBAN BÁRMILYEN HUMANITÁRIUS CÉLOKAT SZOLGÁLÓ, FELTÉTELEKHEZ KÖTÖTT SEGÉLYRE VONATKOZÓ KÖZÖS ÁLLÁSPONTRA IRÁNYULÓ KÉRÉST IS TÁMOGATÓLAG FONTOLÓRA VEHETNEK.

III. FEJEZET: ELJÁRÁSOK

18. ELŐZETES ÉRTESÍTÉS, EGYEZTETÉS ÉS INFORMÁCIÓCSERE

Az előzetes értesítésre, egyeztetésre és információcserére vonatkozóan a megállapodásban meghatározott eljárások alkalmazandók a jelen ágazati megegyezés e részére is. Ezenkívül a felek konzultációt kérhetnek, ha indokolt annak feltételezése, hogy egy másik fél olyan feltételekkel ajánl fel hivatalosan támogatott hitelt, amelyek nincsenek összhangban az ágazati megegyezéssel. A konzultációt tíz napon belül kell megtartani, egyébként a megállapodás 54. cikkében meghatározott eljárásokat kell követni.

19. VIZSGÁLAT

A felek rendszeresen felülvizsgálják a jelen ágazati megegyezés eljárásait és rendelkezéseit, hogy a piaci körülményekhez közelítsék azokat. Ha azonban a piaci körülmények vagy a szokásos finanszírozási gyakorlatok jelentős mértékben megváltoznak, a felek bármikor kérhetnek felülvizsgálatot.

2. RÉSZ: MINDEN ÚJ LÉGI JÁRMŰ, A NAGY LÉGI JÁRMŰVEK KIVÉTELÉVEL

IV. FEJEZET: HATÓKÖR

20. AZ ALKALMAZÁS FORMÁJA ÉS KÖRE

A megállapodást kiegészítő ágazati megegyezés 2. része a jelen ágazati megegyezés 1. részében nem szereplő új légi járművek értékesítésével és bérlésével kapcsolatos, a hivatalosan támogatott exporthitelekre vonatkozó konkrét irányelveket határozza meg. A 2. rész nem terjed ki a légpárnás járművekre vagy a repülés-szimulátorokra, amelyekre a megállapodás feltételei vonatkoznak.

21. ERŐFESZÍTÉSEK TÉTELÉRE IRÁNYULÓ KÖTELEZETTSÉG

E FEJEZET RENDELKEZÉSEI A HIVATALOS TÁMOGATÁS NYÚJTÁSAKOR A FELEK ÁLTAL NYÚJTHATÓ LEGKEDVEZőBB FELTÉTELEKET TARTALMAZZÁK. A FELEK AZONBAN A KÜLÖNBÖZő LÉGI JÁRMűVEK TÍPUSAI ESETÉBEN TOVÁBBRA IS FIGYELEMBE VEHETIK A SZOKVÁNYOS PIACI FELTÉTELEKET, ÉS MINDEN ERőFESZÍTÉST MEGTEHETNEK E FELTÉTELEK KEDVEZőTLENNÉ VÁLÁSÁNAK MEGAKADÁLYOZÁSÁRA.

22. A LÉGI JÁRMŰVEK OSZTÁLYOZÁSA

A FELEK A LÉGI JÁRMűVEK ALÁBBI CSOPORTOSÍTÁSÁBAN ÁLLAPODTAK MEG:

- A. kategória: általában 30–70 személyes, gázturbinás légi járművek, ideértve a helikoptereket is (például gázturbinás sugárhajtóműves, légcsavaros gázturbinás, és kétáramú gázturbinás sugárhajtóműves légi járművek).

- B. kategória: egyéb gázturbinás légi járművek, ideértve a helikoptereket is.

- C. kategória: egyéb légi járművek, ideértve a helikoptereket is.

Az A. és B. kategóriába tartozó légi járműveket szemléltető jegyzék az I. függelékben található.

V. FEJEZET: AZ EXPORTHITELEKKEL ÉS A SEGÉLLYEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

23. MAXIMÁLIS VISSZATÉRÍTÉSI HATÁRIDŐ

A maximális visszafizetési határidő a légi jármű besorolása szerint változik, amit a jelen ágazati megegyezés 22. cikkében foglalt kritériumok határoznak meg.

a) Az A. kategóriájú légi járművek esetében a maximális visszafizetési határidő tíz év.

b) A B. kategóriájú légi járművek esetében a maximális visszafizetési határidő hét év.

c) A C. kategóriájú légi járművek esetében a maximális visszafizetési határidő öt év.

24. TŐKETÖRLESZTÉS

a) Az exporthitel tőkeösszegét általában egyenlő és szabályos részletekben, legalább hat hónapos gyakorisággal kell visszafizetni úgy, hogy az első részletet legkésőbb a hitel kezdőnapjától számított hat hónap elteltével kell megfizetni. Lízing esetén ez a visszafizetési konstrukció vagy csak a tőkeösszegre, vagy a tőkeösszegre és a kamatra kombináltan alkalmazható.

b) Ha valamelyik fél az a) pontban meghatározottól eltérő feltételekkel kívánja a tőke visszafizetését támogatni, az alábbi feltételeknek kell eleget tennie:

1) egy hathónapos határidőn belül sem egyetlen visszafizetett részlet, sem több visszafizetett részlet együttesen nem haladhatja meg a visszafizetési határidő alatt visszafizetendő tőkeösszeg 25 százalékát;

2) A fél köteles előzetes bejelentést tenni.

25. KAMATFIZETÉS

a) A kamatot általában nem tőkésítik a visszafizetési határidő alatt.

b) A kamat legalább hathónapos gyakorisággal fizetendő úgy, hogy az első kamatot legkésőbb a hitel kezdőnapjától számított hat hónap elteltével kell megfizetni.

c) Ha valamelyik fél az a) és b) pontban meghatározottól eltérő feltételekkel kívánja a kamatfizetést támogatni, köteles ezt előzetesen bejelenteni.

d) A kamat nem tartalmazza:

1) a szállítónak nyújtott hitelek vagy a pénzügyi hitelek biztosítására vagy szavatolására szolgáló biztosítási díjat vagy az egyéb díj formájában kifizetett összegeket. Ha a hivatalos támogatást közvetlen hitelekkel/finanszírozással vagy refinanszírozással nyújtják, akkor a biztosítási díj vagy hozzáadható a kamatláb névértékéhez, vagy külön díjként fizethető; mindkét komponenst külön meg kell határozni a felek számára;

2) az exporthitellel kapcsolatos, a visszafizetési határidő alatt fizetendő éves vagy féléves bankköltségeken kívüli banki díjak vagy jutalékok formájában kifizetett összegeket; továbbá

3) az importőr ország által kivetett forrásadókat.

26. MINIMÁLIS KAMATLÁBAK

A hivatalos finanszírozási támogatást nyújtó felek a minimális kamatlábakat alkalmazzák; a felek a megállapodás 20. cikkében meghatározott, megfelelő CIRR-kamatlábat alkalmazzák.

27. BIZTOSÍTÁSI ÉS GARANCIADÍJAK

A felek sem részben, sem egészben nem mondanak le a biztosítási vagy a garanciadíjakról.

28. SEGÉLYEK

A FELEK CSAK FELTÉTEL NÉLKÜLI SEGÉLY FORMÁJÁBAN NYÚJTANAK SEGÉLYEZÉSI TÁMOGATÁST. A FELEK AZONBAN BÁRMILYEN HUMANITÁRIUS CÉLOKAT SZOLGÁLÓ, FELTÉTELEKHEZ KÖTÖTT SEGÉLYRE VONATKOZÓ KÖZÖS ÁLLÁSPONTRA IRÁNYULÓ KÉRÉST IS TÁMOGATÓLAG FONTOLÓRA VEHETNEK.

VI. FEJEZET: ELJÁRÁSOK

29. ELŐZETES ÉRTESÍTÉS, EGYEZTETÉS ÉS INFORMÁCIÓCSERE

Az értékesítés vagy lízing alkalmával fennálló, hivatalosan támogatott verseny esetén az egy másik kategóriába tartozó vagy az ágazati megegyezés más részei által érintett légi járművekkel versenyben álló légi járműveknek – az adott konkrét értékesítés vagy lízing esetében – az említett egyéb légi járművekre vonatkozó feltételekkel azonos feltételeket kell nyújtani. Az előzetes értesítésre, egyeztetésre és információcserére vonatkozóan a megállapodásban meghatározott eljárások alkalmazandók a jelen ágazati megegyezésnek erre a részére. Ezenkívül a felek akkor is kérhetnek konzultációt, ha indokolt annak feltételezése, hogy egy másik fél olyan feltételekkel ajánl fel hivatalosan támogatott hitelt, amelyek nem felelnek meg az ágazati megegyezésnek. A konzultációt tíz napon belül kell megtartani, egyébként a megállapodás 54. cikkében meghatározott eljárásokat kell követni.

30. VIZSGÁLAT

A felek rendszeresen felülvizsgálják a jelen ágazati megegyezés eljárásait és rendelkezéseit, hogy a piaci körülményekhez közelítsék azokat. Ha azonban a piaci körülmények vagy a szokásos finanszírozási gyakorlatok jelentős mértékben megváltoznak, a felek bármikor kérhetnek felülvizsgálatot.

3. RÉSZ: HASZNÁLT LÉGI JÁRMŰVEK, TARTALÉK HAJTÓMŰVEK, TARTALÉK ALKATRÉSZEK, KARBANTARTÁSI ÉS SZERVIZSZERZŐDÉSEK

VII. FEJEZET: HATÓKÖR

31. AZ ALKALMAZÁS FORMÁJA ÉS KÖRE

A megállapodást kiegészítő ágazati megegyezés 3. része a használt légi járművek, valamint a tartalék hajtóművek, a tartalék alkatrészek értékesítésével és lízingelésével, valamint az új és a használt légi járműveket érintő karbantartási és szervizszerződésekkel kapcsolatos, a hivatalosan támogatott exporthitelekre vonatkozó konkrét irányelveket határozza meg. A 3. rész nem terjed ki a légpárnás járművekre vagy a repülés-szimulátorokra, amelyekre a megállapodás feltételei vonatkoznak. A jelen ágazati megegyezés 1. és 2. részének vonatkozó rendelkezései az alábbiak kivételével alkalmazandók.

32. HASZNÁLT LÉGI JÁRMŰVEK

A RÉSZTVEVőK NEM TÁMOGATNAK AZ ágazati megegyezésben az új légi járművekre meghatározott hitelfeltételeknél kedvezőbb feltételeket. Az alábbi szabályok kifejezetten a használt légi járművekre vonatkoznak.

a)

A légi jármű életkora (év) | Szokásos maximális visszafizetési határidők |

Nagy légi jármű | A. kategória | B. kategória | C. kategória |

1 | 10 | 8 | 6 | 5 |

2 | 9 | 7 | 6 | 5 |

3 | 8 | 6 | 5 | 4 |

4 | 7 | 6 | 5 | 4 |

5 – 10 | 6 | 6 | 5 | 4 |

10 év felett | 5 | 5 | 4 | 3 |

Az új légi járművekre vonatkozó maximális visszafizetési határidő változása esetén a fenti határidőket is felül kell vizsgálni.

b) A felek az ezen ágazati megegyezés 24. és 25. cikkeiben meghatározott rendelkezéseket alkalmazzák.

c) A hivatalos finanszírozási támogatást nyújtó felek a minimális kamatlábakat alkalmazzák; a felek a megállapodás 20. cikkében meghatározott, megfelelő CIRR-kamatlábat alkalmazzák.

33. TARTALÉK HAJTÓMŰVEK ÉS TARTALÉK ALKATRÉSZEK

a) Az eredeti légi jármű megrendelés részének tekintett ilyen tételek finanszírozásának feltételei megegyezhetnek a légi jármű finanszírozási feltételeivel. Ilyen esetben azonban a feleknek az alábbiak szerint figyelembe kell vennie az egyes géptípusokból álló légi jármű flotta méretét, beleértve a beszerzés alatt álló, a fix rendelés tárgyát képező és a már birtokban lévő légi járműveket:

- a légi jármű flotta azonos típusú, első öt légi járműve esetében: a légi jármű árának, azaz a repülőgépváz és a beszerelt hajtóművek árának 15 százaléka, és

- a légi jármű flotta azonos típusához tartozó hatodik és az azt követő légi járművek esetében: a légi jármű árának, azaz a repülőgépváz és a beszerelt hajtóművek árának 10 százaléka.

b) Ha e tételeket nem rendelik meg a légi járművel együtt, a maximális visszafizetési határidő az új tartalék hajtóművek esetében öt év, míg az egyéb tartalék alkatrészek esetében két év.

c) A fenti b) pont ellenére a nagy légi járművek új tartalék hajtóművei esetében a résztvevők legfeljebb három évvel léphetik túl a maximális visszafizetési határidőt,

- ha az ügylet minimális szerződéses értéke több mint 20 millió USD;

- vagy ha az ügylet legalább négy új tartalék hajtóművet foglal magában.

A szerződés szerinti értéket kétévente felül kell vizsgálni és az áremelkedésnek megfelelően ki kell igazítani.

d) A felek fenntartják a jogot gyakorlatuk megváltoztatására és a konkurens felek gyakorlatának a tartalék hajtóművekre és a tartalék alkatrészekre vonatkozó kölcsöntőke első visszafizetésének időpontjával kapcsolatos egyeztetésére.

34. KARBANTARTÁSI ÉS SZERVIZSZERZŐDÉSEK

A felek a karbantartási és szervizszerződések esetében legfeljebb kétéves visszafizetési határidővel kínálhatnak hivatalos finanszírozási támogatást.

VIII. FEJEZET: ELJÁRÁSOK

35. ELŐZETES ÉRTESÍTÉS, EGYEZTETÉS ÉS INFORMÁCIÓCSERE

Az előzetes értesítésre, egyeztetésre és információcserére vonatkozóan a megállapodásban meghatározott eljárások alkalmazandók a jelen ágazati megegyezésnek erre a részére. Ezenkívül a felek akkor is kérhetnek konzultációt, ha indokolt annak feltételezése, hogy egy másik fél olyan feltételekkel ajánl fel hivatalosan támogatott hitelt, amelyek nem felelnek meg az ágazati megegyezésnek. A konzultációt tíz napon belül kell megtartani, egyébként a megállapodás 54. cikkében meghatározott eljárásokat kell követni.

36. VIZSGÁLAT

A felek rendszeresen felülvizsgálják a jelen ágazati megegyezés eljárásait és rendelkezéseit, hogy a piaci körülményekhez közelítsék azokat. Ha azonban a piaci körülmények vagy a szokásos finanszírozási gyakorlatok jelentős mértékben megváltoznak, a felek bármikor kérhetnek felülvizsgálatot.

I. FÜGGELÉK: SZEMLÉLTETŐ JEGYZÉK

A jövőben bevezetendő összes hasonló légi járművekre ezen ágazati megegyezés vonatkozik, a megfelelő jegyzékre pedig e légi járművek a megfelelő időben felkerülnek. A jegyzékek nem teljesek, és csak a különböző kategóriákba felveendő légi járművek típusait jelzik, ha kétségek merülnének fel.

NAGY POLGÁRI LÉGI JÁRMŰVEK

Gyártó | Megnevezés |

Airbus | A 300 |

Airbus | A 310 |

Airbus | A 318 |

Airbus | A 319 |

Airbus | A 320 |

Airbus | A 321 |

Airbus | A 330 |

Airbus | A 340 |

Boeing | B 737 |

Boeing | B 747 |

Boeing | B 757 |

Boeing | B 767 |

Boeing | B 777 |

Boeing | B 707, 727 |

British Aerospace | RJ70 |

British Aerospace | RJ85 |

British Aerospace | RJ100 |

British Aerospace | RJ115 |

British Aerospace | BAe146 |

Fairchild Dornier | 728 Jet |

Fairchild Dornier | 928 Jet |

Fokker | F 70 |

Fokker | F 100 |

Lockheed | L-100 |

McDonnell Douglas | MD-80 sorozat |

McDonnell Douglas | MD-90 sorozat |

McDonnell Douglas | MD-11 |

McDonnell Douglas | DC-10 |

McDonnell Douglas | DC-9 |

Lockheed | L-1011 |

Ramaero | 1.11-495 |

A. KATEGÓRIÁJÚ LÉGI JÁRMŰVEK

Általában 30-70 üléses, gázturbinás légi járművek, ideértve a helikoptereket is (például gázturbinás sugárhajtóműves, légcsavaros gázturbinás és kétáramú gázturbinás sugárhajtóműves légi járművek). 70 ülésesnél nagyobb, új, nagyméretű, gázturbinás légi járművek kifejlesztése esetén – kérésre – azonnali konzultációkat kell tartani az ilyen légi járműveknek e kategóriába vagy a – versenyhelyzetre tekintettel – a jelen ágazati megegyezés 1. részébe történő besorolásának egyeztetése céljából.

Gyártó | Megnevezés |

Aeritalia | G 222 |

Aeritalia/Aerospatiale | ATR 42 |

Aeritalia/Aerospatiale | ATR 72 |

Aerospatiale/MBB | C160 Transall |

De Havilland | Dash 8 |

De Havilland | Dash 8 –100 |

De Havilland | Dash 8 –200 |

De Havilland | Dash 8 –300 |

Boeing Vertol | 234 Chinook |

Broman (U.S.) | BR 2000 |

British Aerospace | BAe ATP |

British Aerospace | BAe 748 |

British Aerospace | BAe Jetstream 41 |

British Aerospace | BAe Jetstream 61 |

Canadair | CL 215T |

Canadair | CL 415 |

Canadair | RJ |

Casa | CN235 |

Dornier | DO 328 |

EH Industries | EH-101 |

Embraer | EMB 120 Brasilia |

Embraer | EMB 145 |

Fairchild Dornier | 528 Jet |

Fairchild Dornier | 328 Jet |

Fokker | F 50 |

Fokker | F 27 |

Fokker | F 28 |

Gulfstream America | Gulfstream I-4 |

LET | 610 |

Saab | SF 340 |

Saab | 2000 |

Short | SD 3-30 |

Short | SD 3-60 |

Short | Sherpa |

B. KATEGÓRIÁJÚ LÉGI JÁRMŰVEK

Egyéb, gázturbinás légi járművek, ideértve a helikoptereket is.

Gyártó | Megnevezés |

Aerospatiale | AS 332 |

Agusta | A 109, A 119 |

Beech | 1900 |

Beech | Super King Air 300 |

Beech | Starship 1 |

Bell Helicopter | 206B |

Bell Helicopter | 206L |

Bell Helicopter | 212 |

Bell Helicopter | 230 |

Bell Helicopter | 412 |

Bell Helicopter | 430 |

Bell Helicopter | 214 |

Bombardier / Canadair | Global Express |

British Aerospace | BAe Jetstream 31 |

British Aerospace | BAe 125 |

British Aerospace | BAe 1000 |

British Aerospace | BAe Jetstream Super 31 |

Beech Aircraft corpn d/b/a Raytheon Aircraft Co. | Hawker 1000 |

Beech Aircraft corpn d/b/a Raytheon Aircraft Co. | Hawker 800 |

Beech Aircraft corpn d/b/a Raytheon Aircraft Co. | King Air 350 |

Beech Aircraft corpn d/b/a Raytheon Aircraft Co. | Beechjet 400 sorozat |

Beech Aircraft corpn d/b/a Raytheon Aircraft Co. | Starship 2000A |

Bell | B 407 |

Canadair | Challenger 601-3A |

Canadair | Challenger 601-3R |

Canadair | Challenger 604 |

Casa | C 212-200 |

Casa | C 212-300 |

Cessna | Citation |

Cessna | 441 Conquest III és Caravan 208 sorozat |

Claudius Dornier | CD2 |

Dassault Breguet | Falcon |

Dornier | DO 228-200 |

Embraer | EMB 110 P2 |

Embraer/FAMA | CBA 123 |

Eurocopter | AS 350, AS 355, EC 120, AS 365, EC 135 |

Eurocopter | B0105LS |

Fairchild | Merlin/300 |

Fairchild | Metro 25 |

Gyártó | Megnevezés |

Fairchild | Metro III V |

Fairchild | Metro III |

Fairchild | Metro III A |

Fairchild | Merlin IVC-41 |

Gulfstream America | Gulfstream II, III, IV és V |

IAI | Astra SP és SPX |

IAI | Arava 101 B |

Learjet | 31A, 35A, 45 és 60 sorozat |

MBB | BK 117 C |

MBB | BO 105 CBS |

McDonnel Helicopter System | MD 902, MD 520, MD 600 |

Mitsubishi | Mu2 Marquise |

Piaggio | P 180 |

Pilatus Britten-Norman | BN2T Islander |

Piper | 400 LS |

Piper | T 1040 |

Piper | PA-42-100 (Cheyenne 400) |

Piper | PA-42-720 (Cheyenne III A) |

Piper | Cheyenne II |

Reims | Cessna-Caravan II |

SIAI-Marchetti | SF 600 Canguro |

Short | Tucano |

Westland | W30 |

IV. MELLÉKLET: ÁGAZATI MEGEGYEZÉS A MEGÚJULÓ ENERGIÁK ÉS VÍZÜGYI PROJEKTEK TERÜLETÉN 2007. JÚNIUS 30-IG TARTÓ PRÓBAIDŐSZAK HATÁLYA ALATT NYÚJTOTT EXPORTHITELEKRŐL

I. FEJEZET: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. HATÁLY

A megállapodást kiegészítő ezen ágazati megegyezés azokat a pénzügyi feltételeket határozza meg, amelyek a hivatalosan támogatott exporthitelekre vonatkoznak a megújuló energiákra és vízügyi projektekre vonatkozó szerződésekkel kapcsolatban; a jogosult ágazatok körét az 1. függelék tartalmazza.

II. FEJEZET: AZ EXPORTHITELEK PÉNZÜGYI FELTÉTELEI

2. MAXIMÁLIS VISSZATÉRÍTÉSI HATÁRIDŐK

A megállapodás 11. cikkében meghatározott országbesorolásától függetlenül a maximális visszafizetési határidő 15 év.

3. A KÖLCSÖNTŐKE VISSZAFIZETÉSE ÉS KAMATFIZETÉS

a) Az exporthitelek tőkerészét egyenlő részletekben kell törleszteni.

b) A tőkerész és a kamat legalább hathónapos gyakorisággal fizetendő úgy, hogy az első tőkerész- és kamattörlesztést legkésőbb a hitel kezdőnapjától számított hat hónap elteltével kell megfizetni.

c) Lízingtranzakciók támogatására nyújtott exporthitelek esetén a tőkeösszegre és a kamatra kombináltan alkalmazott egyenlő visszafizetés alkalmazható az a) pontban meghatározott egyenlő összegű tőkerészlet törlesztés helyett.

4. MINIMÁLIS RÖGZÍTETT KAMATLÁBAK A HIVATALOS FINANSZÍROZÁSI TÁMOGATÁS KERETÉBEN

A közvetlen finanszírozás, refinanszírozás vagy kamatláb-támogatás útján hivatalos finanszírozási támogatást nyújtó felek az alábbi minimális kamatláb mértékeket kötelesek alkalmazni:

a) A 12 évet meg nem haladó visszafizetési határidő esetén a fél köteles a megfelelő speciális kereskedelmi referencia-kamatlábat (Special Commercial Interest Reference Rate - SCIRR) alkalmazni, összhangban a megállapodás 20. cikkével.

b) 12 évnél hosszabb, de legfeljebb 14 éves visszafizetési határidő esetén minden pénznem esetében 20 bázispont felár alkalmazandó a CIRR-kamatlábra.

c) 14 évnél hosszabb visszafizetési határidő esetén minden pénznem esetében a megfelelő speciális kereskedelmi referencia-kamatlábat (Special Commercial Interest Reference Rate - SCIRR) kell alkalmazni, összhangban ezen ágazati megegyezés 5. cikkével.

5. A SCIRR-KAMATLÁBAK MEGÁLLAPÍTÁSA

A SPECIÁLIS CIRR-KAMATLÁBAKAT (SCIRR) AZ ADOTT VALUTÁRA VONATKOZÓ CIRR FELETT 75 BÁZISPONTON RÖGZÍTETT ÉRTÉKKÜLÖNBÖZETTEL KELL MEGHATÁROZNI, A JAPÁN JEN KIVÉTELÉVEL, AMELY ESETÉBEN AZ ÉRTÉKKÜLÖNBÖZET 40 BÁZISPONT. A TÖBB CIRR-ÉRTÉKKEL RENDELKEZő VALUTÁK ESETÉBEN – A megállapodás 20. cikk a) pontjának első francia bekezdésével összhangban – a SCIRR kialakításhoz a leghosszabb futamidővel rendelkező CIRR-t kell alkalmazni.

III. FEJEZET: ELJÁRÁSOK

6. ELŐZETES ÉRTESÍTÉS TANÁCSKOZÁS NÉLKÜL

A fél köteles az ezen ágazati megegyezés körébe tartozó bármilyen kötelezettségvállalás kiadása előtt legalább 10 naptári nappal az összes többi felet értesíteni, összhangban a megállapodás V. mellékletével.

IV. FEJEZET: VIZSGÁLAT

7. PRÓBAIDŐSZAK ÉS ELLENŐRZÉS

a) Az ezen ágazati megegyezésben meghatározott pénzügyi feltételek egy kétéves próbaidőszakra vonatkoznak, azaz 2005. július 1-től 2007. június 30-ig. A kétéves próbaidőszak alatt a felek áttekintik ezen ágazati megegyezés működését az addig szerzett tapasztalatok figyelembevétele céljából.

b) A próbaidőszak elteltével a pénzügyi feltételeket fel kell függeszteni, hacsak a felek meg nem állapodnak a következő intézkedések valamelyikében:

- a szükséges javításokkal/módosításokkal tovább folytatják a próbaidőszakot, vagy

- a szükséges javításokkal/módosításokkal rögzítik a pénzügyi feltételeket a megállapodásban.

c) A titkárság jelentést készít e pénzügyi feltételek megvalósításáról.

1. FÜGGELÉK: JOGOSULT ÁGAZATOK

A következő megújuló energia- és vízügyi ágazatok jogosultak az ezen ágazati megegyezésben meghatározott pénzügyi feltételekre, amennyiben ezek hatásaival a környezetre és a hivatalosan támogatott exporthitelekre vonatkozó közös megközelítést tartalmazó 2003. évi OECD ajánlással[10] (amelyet módosítottak az OECD exporthitelezési és hitelgarancia munkacsoportjának [Export Credits and Credit Guarantee Working Group (ECG)] tagjai és elfogadott az OECD Tanácsa) összhangban foglalkoznak 2005. július 1-től.

a) Szélenergia

b) Geotermikus energia

c) Árapály és árapály áramlat energia

d) Hullámenergia

e) Fotoelektromos napenergia

f) Naphő-energia

g) Óceánból nyert hőenergia

h) Bioenergia: minden fenntartható biomassza, hulladéklerakó-gáz, hulladékkezelő üzemi gáz, és biogáz energia berendezés. „Biomassza”: a mezőgazdaság, az erdészet és a kapcsolódó iparágak termékeinek, hulladékainak és maradványanyagainak biológiailag lebontható része, valamint az ipari és a települési hulladék biológiailag lebontható része.

i) Az emberi használatra szánt vízellátást és szennyvízkezelést célzó projektek:

- háztartási ivóvíz-ellátási infrastruktúra, vagyis víztisztítás ivóvíz előállítása céljából és elosztóhálózat (a szivárgásellenőrzést is ideértve);

- Hulladékvízgyűjtési és kezelési létesítmények, vagyis háztartási és ipari hulladékvíz és szennyvíz gyűjtése és kezelése, ide értve a víz újrafelhasználási és újrahasznosítási eljárásokat, valamint az e tevékenységekkel közvetlenül összefüggő iszapkezelést is.

j) Vízenergia

V. MELLÉKLET: AZ ÉRTESÍTÉSEKKEL KAPCSOLATBAN BEJELENTENDŐ INFORMÁCIÓK

Az alábbi I. szakaszban felsorolt információkat az e megállapodás (és annak Mellékletei) alapján tett valamennyi értesítésben meg kell adni. Ezen túl, a II. szakaszban meghatározott információkat szükség esetén kell megadni, a megtett értesítés egyedi típusának megfelelően.

I. A VALAMENNYI ÉRTESÍTÉSSEL KAPCSOLATBAN BEJELENTENDŐ INFORMÁCIÓK

a) Alapinformációk

1. Bejelentő ország

2. Bejelentés időpontja

3. A bejelentő hatóság/szervezet neve

4. Referenciaszám

5. Eredeti bejelentés vagy korábbi bejelentés módosítása (adott esetben a felülvizsgálat száma)

6. Részfolyósítási szám (ha megadható)

7. Hitelkeret hivatkozási száma (ha megadható)

8. A megállapodás azon cikke(i), amely(ek) alatt a bejelentést teszik

9. Egyeztetés alatti bejelentés hivatkozási száma (ha megadható)

10. Egyeztetés alatti támogatás megnevezése (ha megadható)

b) Vevőre/hitelfelvevőre/garanciavállalóra vonatkozó információ

11. A vevő/hitelfelvevő ország

12. A vevő/hitelfelvevő neve

13. A vevő/hitelfelvevő helyszíne

14. A vevő/hitelfelvevő státusza

15. Garanciavállaló ország (ha megadható)

16. Garanciavállaló neve (ha megadható)

17. Garanciavállaló helyszíne (ha megadható)

18. Garanciavállaló státusza (ha megadható)

c) Exportált árukra és/vagy szolgáltatásokra, és a projektre vonatkozó információk

19. Exportált áruk és/vagy szolgáltatások megnevezése

20. A projekt megnevezése (ha megadható)

21. A projekt helyszíne (ha megadható)

22. A versenytárgyalás zárónapja (ha megadható)

23. Hitelkeret lejárati ideje (ha megadható)

24. Támogatott szerződés(ek) értéke, vagy a tényleges érték (valamennyi hitelkeretre és projektfinanszírozási műveletre, vagy bármely egyedi tranzakcióra önkéntes alapon), vagy a következő skálának megfelelően, millió SDR-ben kifejezve:

Kategória | -tól | -ig |

I: | 0 | 1 |

II: | 1 | 2 |

III: | 2 | 3 |

IV: | 3 | 5 |

V: | 5 | 7 |

VI: | 7 | 10 |

VII: | 10 | 20 |

VIII: | 20 | 40 |

IX: | 40 | 80 |

X: | 80 | 120 |

XI: | 120 | 160 |

XII: | 160 | 200 |

XIII: | 200 | 240 |

XIV: | 240 | 280 |

XV: | 280 | * |

* Jelezze a 280 millió SDR feletti 40 millió SDR egységek számát, pl. a 410 millió SDR bejelentése: XV+4 kategória.

25. Szerződés(ek) pénzneme

d) A hivatalos exporthitel támogatás pénzügyi feltételei

26. Hitelérték; a valamennyi hitelkeretre és projektfinanszírozási műveletre, vagy bármely egyedi tranzakcióra önkéntes alapon vonatkozó bejelentések tényleges értéke, vagy az SDR skálának megfelelően

27. A hitel valutaneme

28. Előleg (a támogatott szerződések összértékének százalékában kifejezve)

29. Helyi költségek (a támogatott szerződések összértékének százalékában kifejezve)

30. A hitel kezdőnapja, és hivatkozás a 10. cikk megfelelő alpontjára

31. A visszafizetési időszak hossza

32. Alapkamat

33. Kamatláb vagy értékkülönbözet

II. A SPECIFIKUS RENDELKEZÉSEKKEL KAPCSOLATBAN TETT BEJELENTÉSEKRE VONATKOZÓAN SZÜKSÉG ESETÉN MEGADANDÓ TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

a) megállapodás, 14.d) 5 cikk

1. Törlesztési terv

2. Törlesztés gyakorisága

3. A hitel kezdőnapja és az első tőkerészlet törlesztés közötti időtartam

4. A hitel kezdőnapja előtt tőkésített kamat összege

5. Visszafizetési időszak súlyozott átlagidőtartama

6. Annak indoklása, hogy a támogatást miért nem a 14. cikk a)-c) pontjai szerint nyújtják

b) megállapodás, 24. és 28. cikkek

1. A vevő/hitelfelvevő ország vagy a multilaterális/regionális intézmény országkockázati besorolása

2. A folyósítási időszak hossza

3. Országkockázati fedezet százalékaránya

4. A fedezet minősége (vagyis szabvány alatti, szabványos, szabvány feletti)

5. MPR a vevő/hitelfelvevő ország országkockázati besorolása alapján, harmadik országbeli garancia hiányában, multilaterális/regionális intézmény bevonása, és/vagy kockázat-csökkentés/-kizárás

6. Az alkalmazható MPR

7. A felszámított tényleges hiteldíj (MPR-formában a kölcsöntőke százalékarányában kifejezve)

c) megállapodás, 24. cikk e) pontjának első francia bekezdése

1. A garanciavállaló ország országkockázati besorolása

2. Igazolás arról, hogy a garancia a 25. cikk a) pontjában felsorolt mind az öt országkockázatot fedezi a hitel teljes futamideje alatt

3. Utalás arra, hogy a kockázat tárgyát képező teljes összeget (vagyis a kölcsöntőkét és a kamatot) fedezi-e a garancia

4. Igazolás arról, hogy a garanciavállaló hitelképes a garantált adósság nagyságát illetően

5. Igazolás arról, hogy a garancia jogilag érvényes és harmadik ország jogszolgáltatása alapján érvényesíthető

6. Utalás arra, hogy van-e valamilyen pénzügyi kapcsolat a garanciavállaló és a vevő/hitelfelvevő között

7. Ha van kapcsolat a garanciavállaló és a vevő/hitelfelvevő között:

- a kapcsolat típusa (például anyavállalat-leányvállalat, leányvállalat-anyavállalat, társtulajdon)

- igazolás arról, hogy a garanciavállaló jogilag és pénzügyileg független és képes teljesíteni a vevő/hitelfelvevő fizetési kötelezettségeit

- igazolás arról, hogy a garanciavállalót nem befolyásolják a vevő/hitelfelvevő országában felmerülő események, rendelkezések vagy állami beavatkozások

d) megállapodás, 28. cikk

1. Az alkalmazott kockázatcsökkentési/-kizárási módszer

2. Az alkalmazott MEF

3. Alapos magyarázat arra vonatkozóan, mely ország-hitelkockázatokat irányítottak át/szüntettek meg vagy korlátoztak/zártak ki az egyedi tranzakció során, valamint annak magyarázata, hogy az ország-hitelkockázatok átirányítása/megszüntetése vagy korlátozása/kizárása hogyan indokolja az alkalmazott MEF-értéket.

e) megállapodás, 46. és 47. cikkek

1. Feltételekhez kötött segély formája (vagyis fejlesztési segély, vegyes hitel vagy kapcsolt finanszírozás)

2. A feltételekhez kötött segély vagy a részlegesen feltétel nélküli segélyfinanszírozás általános, 37. cikkel összhangban kiszámított kedvezményszintje

3. Kedvezményszint kiszámításakor használt DDR

4. A készpénzfizetések kezelése a kedvezményszint kiszámításában

5. A hitelkeretek felhasználásával kapcsolatos korlátozások

f) II. melléklet, 10. cikk

1. Törlesztési terv

2. Törlesztés gyakorisága

3. A hitel kezdőnapja és az első tőkerészlet törlesztés közötti időtartam

4. Helyi költségek támogatása: A fizetési feltételek és a támogatás jellege

5. A projekt finanszírozandó hányada (megfelelő esetben külön feltüntetve az üzemanyagtöltetekre vonatkozó információkat)

6. Minden egyéb fontos információ (ideértve a hasonló esetekre való hivatkozásokat is)

g) IV. melléklet, 6. cikk

1. A projekt részletes leírása, ide értve az ágazati megegyezés a megújuló energiák és vízügyi projektek területén (IV. melléklet) 1. függelékében felsorolt specifikus ágazatot is

2. A különleges pénzügyi feltételek szükségességének részletes magyarázata.

3. A kamatláb tekintetében, információ a CIRR feletti felár szintjéről, amennyiben a megújuló energiák és vízügyi projektek területén kötött ágazati megegyezés (IV. melléklet) 4. cikkének b) vagy c) pontja alkalmazandó.

h) X. melléklet, 5. cikk

1. A projektfinanszírozási feltételek megadásának magyarázata

2. Szerződéses érték a kulcsrakész szerződés tekintetében, alszerződések aránya, stb.

3. A projekt részletes ismertetése

4. A hitel kezdőnapja előtt nyújtott fedezet típusa

5. A hitel kezdőnapja előtti politikai kockázati fedezet százalékos aránya

6. A hitel kezdőnapja előtti kereskedelmi kockázati fedezet százalékos aránya

7. A hitel kezdőnapja után nyújtott fedezet típusa

8. A hitel kezdőnapja utáni politikai kockázati fedezet százalékos aránya

9. A hitel kezdőnapja utáni kereskedelmi kockázati fedezet százalékos aránya

10 Az építési idő hossza (ha alkalmazható)

11. A folyósítási időszak hossza

12. Visszafizetési időszak súlyozott átlagidőtartama

13. Törlesztési terv

14. Törlesztés gyakorisága

15. A hitel kezdőnapja és az első tőkerészlet törlesztés közötti időtartam

16. A hitel középidejéig visszafizetett tőke százalékaránya

17. A hitel kezdőnapja előtt tőkésített kamat összege

18. Az ECA által átvett egyéb díjak, pl. kötelezettségvállalási díjak (opcionális, kivéve a magas jövedelmű OECD országokbeli vevőkkel folytatott tranzakciók esetén)

19. Hiteldíj (opcionális, kivéve a magas jövedelmű OECD országokbeli projektek esetén)

20. Igazolás (és szükség szerint magyarázat) arról, hogy a tranzakció tartalma/jellemzője a következő:

- Egy bizonyos gazdasági egység finanszírozása, amelynek során a kölcsönadó megelégszik azzal, hogy az adott gazdasági egység pénzforgalma és jövedelme a kölcsön visszafizetésére, vagyona pedig a kölcsön biztosítékaként szolgál.

- Exportügyletek finanszírozása (jogilag és gazdaságilag) független projektfinanszírozó vállalattal, például speciális rendeltetésű vállalattal saját jövedelmet termelő beruházási projektek tekintetében.

- Megfelelő kockázatmegosztás a projektben résztvevő partnerek, például magán vagy hitelképes állami részvényesek, exportőrök, hitelezők, beruházás-hasznosítók között, a megfelelő saját tőke bevonásával.

- A projekt pénzforgalma, amely a teljes visszafizetési idő alatt elegendő a működési költségek és a kölcsönforrásokkal kapcsolatos adósságszolgálat fedezésére.

- A működési költségek és az adósságszolgálat első helyen történő levonása a projekt jövedelmeiből.

- Nem kormányzati vevő/hitelfelvevő kormányzati visszafizetési garancia nélkül

- Eszközfedezetű biztosítékok a projekt jövedelmeire/eszközeire, például engedményezések, zálogjogok, bevételi számlák;

- A projekt befejezését követően kizárt vagy korlátozott mértékű igények a magánszektorbeli részvényesek/a projekt szponzoraival szemben.

i) X. melléklet, 5. cikk, magas jövedelmű OECD országokbeli projektekhez

1. A projekt teljes szindikált adósságának összege, ide értve a hivatalos és magánkölcsönzőket is

2. Magánkölcsönzőktől származó összes szindikált adósság teljes összege

3. A felek által nyújtott szindikált adósság százalékaránya

4. Az alábbiak igazolása:

- A hivatalos exporthitel támogatásban nem részesülő magán pénzügyi intézményekkel fennálló szindikált kölcsönökben való részvétel tekintetében a fél kisebbségi részesedéssel és egyenrangú státusszal rendelkezik (pari passu klauzula) a kölcsön futamideje alatt.

- A fenti 18. pont alatt bejelentett hiteldíj nem lehet alacsonyabb a rendelkezésre álló magánpiaci finanszírozásnál, és összemérhető a szindikátusban résztvevő egyéb pénzügyi magánintézmények által felszámított megfelelő díjakkal.

VI. MELLÉKLET: A MINIMÁLIS HITELDÍJAK KISZÁMÍTÁSA

Az exporthitel esetében az alkalmazható minimális hiteldíj (MPR) kiszámítási képlete:

MPR = ( (a * HOR) + b) * (PC/0,95) * QPF * PCF * (1-MEF) * BRF

ahol:

- a és b: az alkalmazható országkockázati kategóriával kapcsolatos együtthatók

- HOR: a kockázati horizont

- PC: a fedezet százalékaránya

- QPF: a terméktényező minősége

- PCF: a fedezeti tényező százalékaránya

- MEF: az országkockázat-csökkentési/kizárási tényező

- BRF: a vevőkockázati fedezeti tényező

Az a és b együtthatók értékeit az alábbi táblázatból kapjuk meg:

Országkockázati kategória |

|0 |1 |2 |3 |4 |5 |6 |7 | | a fedezeti együttható százalékaránya |nem alkalmazható |0,00000 |0,00337 |0,00489 |0,01639 |0,03657 |0,05878 |0,08598 | |Az országkockázat-csökkentési/kizárási tényezőt (MEF) a következőképpen határozzuk meg:

Az országkockázat-csökkentés nélküli exporthitelek esetében MEF = 0

Az országkockázat-csökkentés mellett nyújtott exporthitelek esetében a MEF meghatározása a VIII. mellékletben szereplő kritériumok szerint történik.

A vevőkockázati fedezeti tényezőt (BRF) a következőképpen határozzuk meg:

Ha a vevőkockázati fedezetet teljesen kizárjuk, a BRF = 0,90

Ha a vevőkockázati fedezetet nem zárjuk ki, a BRF = 1

VII. MELLÉKLET: A HARMADIK ORSZÁGBELI GARANCIAVÁLLALÓ VAGY MULTILATERÁLIS, ILLETVE REGIONÁLIS INTÉZMÉNY ELBÍRÁLÁSÁT MUTATÓ ORSZÁGKOCKÁZATI BESOROLÁS ALKALMAZÁSÁT SZABÁLYOZÓ KRITÉRIUMOK ÉS FELTÉTELEK

CÉL

E melléklet azokat a kritériumokat és feltételeket ismerteti, amelyek a harmadik országbeli garanciavállalót vagy multilaterális, illetve regionális intézmény elbírálását mutató országkockázati besorolás alkalmazását szabályozzák a megállapodás 24. cikke e) pontjának első és második francia bekezdésében ismertetett helyzetek alapján.

ALKALMAZÁS

Harmadik országbeli garanciavállaló elbírálását mutató országkockázati besorolás

1. eset: Garancia a teljes kockázati összegre

Ha a teljes kockázati összegre (azaz a kölcsöntőkére és a kamatra) olyan szervezet nyújt biztosítékot garancia formájában, amely a vevő/hitelfelvevő országán kívül rendelkezik székhellyel, az alábbi kritériumok teljesülésekor annak az országnak az országkockázati besorolása alkalmazható, amelyben a garanciavállaló székhellyel rendelkezik:

- A garancia a hitel teljes időtartamát fedezi.

- A garancia visszavonhatatlan, feltétel nélküli és bemutatáskor rendelkezésre áll.

- A garancia jogilag érvényes és a garanciavállaló országának igazságszolgáltatása keretében érvényesíthető.

- A garancia a vevő/hitelfelvevő országot érintő öt országhitel-kockázatra érvényes.

- A garanciavállaló a garantált adósság nagyságához viszonyítva hitelképes.

- A garanciavállaló annak az országnak a monetáris irányítási és átutalási szabályai alá tartozik, amelyben székhellyel rendelkezik.

- Ha garanciavállaló a garantált intézmény leányvállalata/anyavállalata, a felek eseti alapon határozzák meg, hogy: (1) a leányvállalat/anyavállalat közötti kapcsolatot és az anyavállalat jogi kötelezettségének mértékét figyelembe véve a leányvállalat/anyavállalat jogilag és pénzügyileg független-e, és tudja-e teljesíteni fizetési kötelezettségeit, (2) a leányvállalatot/anyavállalatot befolyásolhatják-e a helyi események/rendelkezések vagy az állami beavatkozás; és (3) nem fizetés esetén a központi iroda felelősnek tekinti-e magát.

2. eset: Korlátozott összegű garancia

Ha egy korlátozott kockázati összegre (azaz a kölcsöntőkére és a kamatra) olyan szervezet nyújt biztosítékot garancia formájában, amely a vevő/hitelfelvevő országán kívül rendelkezik székhellyel, a garancia tárgyát képező hitelrészt illetően annak az országnak az országkockázati besorolása alkalmazható, amelyben a garanciavállaló székhellyel rendelkezik. Az 1. esetnél felsorolt kritériumokon kívül a garanciavállaló országbesorolása csak akkor alkalmazható, ha a garantált összeg (a tőkeösszeg plusz a kapcsolódó kamat) vagy (1) legalább a kölcsöntőke plusz a kapcsolódó kamat 10 százalékával egyezik meg; vagy (2) 5 millió SDR kölcsöntőkét plusz kapcsolódó kamatot tesz ki, ha az ügylet meghaladja az 50 millió SDR-t.

A nem garantált részre vonatkozóan a vevő országának kockázati besorolása alkalmazható országkockázati besorolásként.

Multilaterális vagy regionális intézmény elbírálását mutató országkockázati besorolás

1. eset: Garancia a teljes kockázati összegre

Ha a teljes kockázati összegre (azaz a kölcsöntőkére és a kamatra) minősített multilaterális vagy regionális intézmény nyújt biztosítékot garancia formájában, az alábbi kritériumok teljesülésekor az adott multilaterális vagy regionális intézmény kockázati besorolása az alkalmazható országkockázati besorolásként:

- A garancia a hitel teljes időtartamát fedezi.

- A garancia visszavonhatatlan, feltétel nélküli és bemutatáskor rendelkezésre áll.

- A garancia a vevő/hitelfelvevő országot érintő öt országhitel-kockázatra érvényes.

- A garanciavállaló a hitel teljes összegéért jogilag felelős.

- A visszafizetések közvetlenül a hitelező részére történnek.

2. eset: Korlátozott összegű garancia

Ha egy korlátozott kockázati összegre (azaz a kölcsöntőkére és a kamatra) minősített multilaterális vagy regionális intézmény nyújt biztosítékot garancia formájában, a garancia tárgyát képező hitelrészt illetően a multilaterális vagy regionális intézmény besorolása alkalmazható országkockázati besorolásként. Az 1. esetnél felsorolt kritériumokon kívül a multilaterális vagy regionális intézmény besorolása csak akkor alkalmazható, ha a garantált összeg (a tőkeösszeg plusz a kapcsolódó kamat) vagy (1) legalább a kölcsöntőke plusz a kapcsolódó kamat 10 százalékával egyezik meg; vagy (2) 5 millió SDR kölcsöntőkét plusz kapcsolódó kamatot tesz ki, ha az ügylet meghaladja az 50 millió SDR-t.

A nem garantált részre vonatkozóan a vevő országának kockázati besorolása alkalmazható országkockázati besorolásként.

3. eset: Multilaterális vagy regionális intézmény mint hitelfelvevő

Ha egy már besorolt multilaterális vagy regionális intézmény a hitelfelvevő, a multilaterális vagy regionális intézmény besorolása alkalmazható országkockázati besorolásként.

A multilaterális vagy regionális szervezet osztályozása

A multilaterális és regionális intézmények akkor alkalmasak az osztályozásra, ha az adott intézmény általánosan mentesül annak az országnak a monetáris irányítási és átutalási szabályai alól, amelyben székhellyel rendelkezik. Ezeket az intézményeket eseti alapon 0-tól 7-ig terjedő országkockázati kategóriákba tartoznak az egyes intézmények kockázati értékelésének megfelelően, saját szempontjaik szerint és annak figyelembevételével, hogy:

- az intézmény a törvényben meghatározottak szerint és pénzügyileg független-e;

- védettek-e az intézmény eszközei az államosítással vagy elkobzással szemben;

- rendelkezik-e az intézmény a pénzeszközök átutalásának és átváltásának teljes jogosultságával;

- nem tartozik-e az intézmény állami beavatkozás hatálya alá a székhelye szerinti országban;

- rendelkezik-e az intézmény adómentességgel; és

- köteles-e valamennyi tagországa pótbefizetést teljesíteni az intézmény kötelezettségeinek teljesítéséhez.

Az értékelésnél figyelembe kell venni a korábbi fizetési morált is a hitelkockázati mulasztással összefüggő helyzetekben, az intézmény székhelye szerinti országban vagy a vevő/hitelfelvevő országban. Az értékelésnél minden olyan egyéb tényezőt is figyelembe kell venni, amely az értékelési folyamatban megfelelőnek tekinthető.

A minősített multilaterális és regionális intézmények jegyzéke nincs lezárva, ezért a résztvevők a fenti megfontolásokra tekintettel további intézményeket is jelölhetnek. A multilaterális és regionális intézmények osztályozását a résztvevőknek nyilvánosságra kell hozniuk.

VIII. MELLÉKLET: AZ ORSZÁGKOCKÁZAT-CSÖKKENTÉS/KIZÁRÁS ALKALMAZÁSÁT SZABÁLYOZÓ KRITÉRIUMOK ÉS FELTÉTELEK A MINIMÁLIS HITELDÍJAK KISZÁMÍTÁSÁNÁL

CÉL

A melléklet a megállapodás 28. cikke b) pontjában felsorolt országkockázat-csökkentési/kizárási eljárások alkalmazását részletezi, tartalmazza továbbá az eljárások használatára vonatkozó kritériumokat, feltételeket és különleges körülményeket, illetve az alkalmazható országkockázat-csökkentési/kizárási tényezőket (MEF).

ÁLTALÁNOS ALKALMAZÁS

A megállapodás 28. cikke b) pontjában felsorolt összes országkockázat-csökkentési/kizárási eljárás esetében:

- A felsorolt országkockázat-csökkentési/kizárási tényezőkön (MEF) felül a legmegfelelőbb körülmények között sem alkalmazható több tényező, és ezeket is esetenként külön-külön kell indokolni.

- A résztvevőknek meg kell állapítaniuk, hogy a biztonsági intézkedések érvényesíthetőek-e saját jogi/igazságügyi környezetükben.

- Az országkockázat-csökkentési/kizárási eljárások alkalmazásából származó minimális hiteldíj (MPR) hasonló körülmények között nem lehet alacsonyabb a magánpiaci áraknál.

- Abban az esetben, ha egy ügyletet párhuzamosan több forrásból finanszíroznak, a hivatalos exporthitellel kapcsolatban visszatartott biztosítékot legalább a többi forrás által birtokolt ugyanazon biztosítékkal egyenrangúan kell kezelni.

SPECIFIKUS ALKALMAZÁS

1. Külföldi, feltételhez kötött (escrow) számlával kombinált külföldi jövőbeni forgalmi konstrukció

Meghatározás:

Olyan írásos dokumentum, például okirat, kiszolgáltatási vagy letéti megállapodás, amelyet lepecsételnek és egy harmadik félnek, vagyis az okmány aláíróin kívüli személynek adnak át annak érdekében, hogy e harmadik fél bizonyos feltételek teljesüléséig azt megőrizze, majd pedig érvénybe léptetés céljából átadja az okmányt a másik félnek. Ha az alábbi kritériumok a felsorolt kiegészítő tényezők figyelembevételével teljesülnek, ez a módszer csökkentheti vagy kiküszöbölheti az átutalási kockázatokat, elsősorban a nagyobb kockázatú országkategóriák esetében.

Kritériumok:

- A feltételhez kötött (escrow) számla devizatermelő projekthez kapcsolódik, és a feltételhez kötött számlára irányuló pénzáramlást maga a projekt és/vagy más külföldi exportkövetelések generálják.

- A feltételhez kötött számlát külföldön (offshore), vagyis a vevő/hitelfelvevő országon kívül vezetik, ahol nagyon korlátozottak az átutalási és egyéb országkockázatok (azaz egy 0. kategóriába sorolt országban).

- A feltételekhez kötött számlát első osztályú bankban vezetik, amelyet sem közvetlenül, sem közvetve nem irányítanak a vevő/hitelfelvevő vagy a vevő/hitelfelvevő országának érdekei.

- A számla pénzellátását hosszú lejáratú vagy más megfelelő szerződésekkel biztosítják.

- A vevő/hitelfelvevő számlán átáramló bevételi forrásainak (azaz maga a projekt és/vagy más források által generált forrásainak) összetétele kemény valutában szerepel, és indokoltan várható el, hogy azok együttesen elegendőek legyenek az adósságszolgálatra a hitel teljes futamideje alatt, illetve egy vagy több olyan hitelképes külföldi ügyféltől származzanak, akik kedvezőbb kockázati besorolású országban találhatók, mint a vevő/hitelfelvevő országa (vagyis általában a 0. kategóriába sorolt országban).

- A vevő/hitelfelvevő visszavonhatatlan utasítást ad a külföldi ügyfeleknek, hogy közvetlenül a számlára fizessenek (vagyis a fizetéseket nem a vevő/hitelfelvevő által kezelt számlán vagy a vevő/hitelfelvevő országán keresztül továbbítják).

- A számlán tartandó pénzösszegnek legalább hat havi adósságszolgálattal kell egyenlőnek lennie. Ha a projekt finanszírozási szerkezete szerint rugalmas visszafizetési feltételeket alkalmaznak, akkor a rugalmas feltételek szerinti tényleges hat havi adósságszolgálattal megegyező összeget kell a számlán tartani; ez az összeg az adósságszolgálati konstrukciótól függően az idők folyamán változhat.

- A vevő/hitelfelvevő korlátozottan férhet hozzá a számlához (vagyis csak a hitellel összefüggő adósságszolgálat kifizetése után).

- A számlán elhelyezett bevételeket a hitel teljes futamideje alatt közvetlen kedvezményezettként a kölcsönadóra engedményezik.

- A számlanyitáshoz rendelkezésre áll a helyi és bármilyen más megfelelő hatóságok által kiadott összes szükséges jogi felhatalmazás.

- A feltételekhez kötött számla és a szerződéses megállapodások nem lehetnek feltételesek és/vagy visszavonhatóak és/vagy időben korlátozottak.

A figyelembe veendő kiegészítő tényezők:

A módszer a fenti jellemzők esetenkénti megfontolása alapján, többek között az alábbiaktól függően alkalmazandó:

- az ország, az (állami vagy magán) vevő/hitelfelvevő, az ágazat, az érintett árucikkek vagy szolgáltatások gyenge pontjai, beleértve a hitel teljes futamideje alatti hozzáférhetőségüket, az ügyfelek;

- a jogi szerkezet, pl. a mechanizmus kellően védett-e a vevő/hitelfelvevő vagy annak országa befolyásával szemben;

- annak mértéke, hogy a módszert mennyire érinti az állami beavatkozás, a meghosszabbítás vagy a visszavonás;

- a számla kellően védett-e a projekttel kapcsolatos kockázatokkal szemben;

- a számlára befolyó összeg és a megfelelő céltartalék fenntartásának mechanizmusa;

- a Párizsi Klubbal kapcsolatos helyzet (pl. a lehetséges mentesség);

- az átutalási kockázaton kívüli országkockázatok lehetséges hatása;

- a számlavezetés helye szerinti ország kockázataival szembeni védelem;

- az ügyfelekkel kötött szerződések, többek között a szerződések jellege és időtartama; és

- a várható külföldi jövedelem teljes összege a hitel teljes összegéhez viszonyítva.

Az alkalmazható országkockázat-csökkentési/kizárási tényező (MEF)

Az alkalmazható maximális MEF 0,20, az alábbiak kivételével:

1. különleges eset: Az összes alábbi kiegészítő kritérium teljesülése esetén az alkalmazható maximális MEF 0,40:

- A hitelező elsődleges érdekeltséggel rendelkezik a feltételhez kötött számlán és a hosszú lejáratú szerződésekben.

- A vevő/hitelfelvevő 80 százaléknál nagyobb magántulajdonnal rendelkező magántársaság.

- A tervezett kölcsönfutamidő fedezeti mutatója (Loan Life Coverage Ratio – LLCR) átlagosan legalább 2,5:1, vagy a tervezett LLCR átlagosan legalább 2,0:1, a tervezett éves adósságszolgálati fedezeti mutató (Annual Debt Service Ratio – ADSCR) pedig soha nem lehet kisebb 1,0-nél a hitel kezdőnapját követően[11].

- Legalább 12 hónapos adósságszolgálati előfinanszírozás található a számlán, amit az előfinanszírozott összeg minden egyes lehívása után feltöltenek.

2. különleges eset: Az összes alábbi kiegészítő kritérium teljesülése esetén az alkalmazható maximális MEF 0,30:

- Az LLCR átlaga legalább 1,75:1, vagy legalább 9 hónapos adósságszolgálati előfinanszírozás található a számlán, amit az előfinanszírozott összeg minden egyes lehívása után feltöltenek.

2. Külföldi állandó biztosíték

Meghatározás:

Biztosíték a vevő/hitelfelvevő részvényese vagy maga a vevő/hitelfelvevő által külföldön tartott, külföldi elsőhelyi vagy másodhelyi biztosítéki zálog vagy értékpapír-átruházás formájában, illetve külföldi számlán készpénzletét formájában.

Kritériumok:

- Az értékpapírok olyan tőzsdén jegyzett részvények és kötvények, amelyeket a vevő/hitelfelvevő országán kívüli székhellyel rendelkező, jobb kockázati besorolású országban lévő szervezetek bocsátottak ki, és amelyekkel a 0. kategóriába sorolt országokban működő tőzsdéken kereskednek.

- Készpénz alatt a 0. kategóriába sorolt országok kemény valutájában elhelyezett betétek, vagy a 0. kategóriába sorolt országok által kemény valutában kibocsátott kincstárjegyek értendők.

- A biztosíték a hitel teljes futamideje alatt feltétel nélküli és visszavonhatatlan.

- Az az ország, amelyben a biztosíték található, kisebb kockázatot képvisel, mint a vevő/hitelfelvevő ország, és általában a 0. kategóriába sorolt ország.

- A biztosítékhoz a vevő/hitelfelvevő nem férhet hozzá, és nincs hatásköre arra vonatkozóan.

- Az értékpapírok körültekintően értékelt, tervezett piaci értéke a visszafizetési idő alatt megfelel a biztosíték által fedezett felvett hitelek összegének.

- A készpénzletét vagy az értékpapírok körültekintően meghatározott értéke (amelynek a kölcsöntőkét és a kamatot is fedeznie kell) minden esetben (1) el kell érje legalább a kapcsolódó kamat 10 százalékával növelt tőkeösszeget, vagy (2) el kell érje a kapcsolódó kamattal növelt 5 millió SDR kölcsöntőkét, ha az ügylet meghaladja az 50 millió SDR-t.

- A biztosítéknak jogilag és feltétel nélkül értékesíthetőnek kell lennie nem fizetés esetén (azaz ország-hitelkockázatok esetén a vevő/hitelfelvevő országban).

- Az értékpapírok vagy a készpénzletét bevételei szabadon átválthatóak a hitel valutanemére vagy egy másik kemény valutára.

- Nem fizetés esetén az értékpapírok közvetlenül átszállnak a hitelezőre, vagy a készpénzletétet a megfelelő összegre vonatkozóan közvetlenül fizetik ki a hitelezőnek.

A figyelembe veendő kiegészítő tényezők:

A módszer a fenti jellemzők esetenkénti megfontolása alapján és többek között az alábbiakra tekintettel általában az összes országra, vevőre/hitelfelvevőre és ágazatra alkalmazandó:

- az értékpapírok vagy a készpénzletét tulajdonjogi vonatkozásai (állami vagy magántulajdon), pl. a biztosíték értékesítésének valószínűsége állami adósok esetén;

- az értékpapírok várható értéke és az értékesítés valószínűsége azzal a szervezettel, ágazattal és országgal kapcsolatban, amelyikből származik;

- a jogi környezet.

Az alkalmazható országkockázat-csökkentési/kizárási tényező (MEF)

Az alkalmazandó konkrét MEF:

- tükrözi az esetleges tőzsdei átirányítás mértékét, többek között az eszközök folytatólagos értéke miatt, valamint az esetleges bizonytalanságokat a biztosíték értékesítésével kapcsolatban;

- esetenként külön-külön határozandó meg, többek között a hitel tőkeértékével kapcsolatban nyújtott biztosíték értékének és a biztosíték helye szerinti ország alkalmazható országkockázati besorolásának tükrözése céljából.

A készpénzbiztosíték értékét a készpénzbiztosíték körültekintően meghatározott értékének legfeljebb 80 százalékán, a részvények vagy a kötvények értékét pedig azok körültekintően meghatározott értékének legfeljebb 35 százalékán kell figyelembe venni.

3. Külföldi eszközfedezetű biztosíték

Meghatározás:

Biztosíték ingatlanvagyonra (azaz ingatlanra) kivetett, külföldön vezetett elsőhelyi jelzálog formájában.

Kritériumok:

- A biztosíték a hitel teljes futamideje alatt feltétel nélküli és visszavonhatatlan.

- Az ingatlanvagyon körültekintően értékelt, tervezett piaci értékkel rendelkezik, és a tulajdonos számára jelentős tőkeérdekeltséget képvisel. Ez a tervezett érték a visszafizetési idő alatt megfelel a vevőt/hitelfelvevőt terhelő felvett hitelek összegének.

- A biztosítéknak jogilag és feltétel nélkül értékesíthetőnek kell lennie nem fizetés esetén (azaz ország-hitelkockázatok esetén a vevő/hitelfelvevő országban).

- A bevételek szabadon átválthatóak a hitel valutanemére vagy egy másik kemény valutára.

- Nem fizetés esetén a megfelelő bevételeket közvetlenül a hitelezőnek fizetik ki vagy a hitelezőre ruházzák át.

- Az az ország, amelyben a biztosíték érvényesíthető, jobb kockázati kategóriát képvisel, mint a vevő/hitelfelvevő ország, azaz általában a legjobb kockázati kategóriába van besorolva.

A figyelembe veendő kiegészítő tényezők:

A módszer a fenti jellemzők esetenkénti megfontolása alapján és többek között az alábbiakra tekintettel általában az összes országra, vevőre/hitelfelvevőre és ágazatra alkalmazandó:

- az értékpapírok vagy a készpénzletét tulajdonjogi vonatkozásai (állami vagy magántulajdon), pl. a biztosíték értékesítésének valószínűsége állami adósok esetén;

- Az ingatlanvagyon jellege (pl. ágazat), amely befolyásolhatja értékük folytonosságát és az értékesítés valószínűségét;

- a jogi környezet.

Az alkalmazható országkockázat-csökkentési/kizárási tényező (MEF)

Az alkalmazandó konkrét MEF:

- tükrözi az esetleges tőzsdei átirányítás mértékét, többek között az eszközök folytatólagos értéke miatt, valamint az esetleges bizonytalanságokat a biztosíték értékesítésével kapcsolatban;

- esetenként külön-külön határozandó meg, többek között a hitel tőkeértékével kapcsolatban nyújtott biztosíték értékének és a biztosíték helye szerinti ország alkalmazható országkockázati besorolásának tükrözése céljából.

Az ennek a módszernek az alkalmazásából eredő minimális biztosítási díj (MPR) és a kockázatcsökkentés hiányában alkalmazandó MPR közötti különbség nem lehet nagyobb, mint a kockázatcsökkentés hiányában alkalmazandó MPR és az eszköz helye szerinti ország országkockázati besorolásának alkalmazása esetén keletkező MPR közötti különbség 15 százaléka.

Az alábbi körülmények között az árképzési megfontolások az alábbiak alapján alkalmazandók:

- A biztosíték (amelynek a kölcsöntőkét és a kamatot egyaránt fedeznie kell) összege –egységesen a hitel teljes futamideje alatt – (1) a kapcsolódó kamattal növelt tőkeösszeg legalább 10 százaléka, vagy (2) a kapcsolódó kamattal növelt 5 millió SDR tőkeösszeg, ha az ügylet meghaladja az 50 millió SDR-t; ebben az esetben az árképzési megfontolások arányosan alkalmazandók a garantált tőkére/a hitel tőkeösszegére.

- A biztosíték (amelynek a kölcsöntőkét és a kamatot egyaránt fedeznie kell) összege egységesen a hitel teljes futamideje alatt (1) a kapcsolódó kamattal növelt tőkeösszeg legalább 10 százaléka, vagy (2) a kapcsolódó kamattal növelt 5 millió SDR tőkeösszeg, ha az ügylet meghaladja az 50 millió SDR-t. Ebben az esetben az árképzési megfontolások a súlyozott átlagidőtartam-koncepció alkalmazásából származó arányban alkalmazandók.

4. Külföldi eszközbiztosított és eszközfedezetű finanszírozás

Meghatározás:

Biztosíték ingó vagyontárgyakra külföldi haszonbérlet vagy elsődleges jelzálog formájában, mely biztosítékot

2. nem használják az országhitel-kockázatok elfogadhatóvá tételére (például a magasabb kockázati kategóriákba tartozó országok esetében), vagy

3. mely biztosíték főleg a vevő/hitelfelvevő vagy a bérbeadó kockázataival kapcsolatos.

Kritériumok:

- Az eszközök jellemzően közvetlenül kapcsolódnak a tranzakcióhoz.

- Az eszközök azonosíthatóak és mozgathatóak vagy szállíthatóak, valamint a vevő/hitelfelvevő vagy a lízingbe vevő országán kívül a hitelező, a hitelező képviselője vagy az általa kijelölt személy fizikailag, illetve jogilag újra birtokba veheti/lefoglalhatja.

- A biztosíték a hitel teljes futamideje alatt feltétel nélküli és visszavonhatatlan.

- Az eszközök körültekintően értékelt, tervezett piaci értékkel rendelkeznek, amely a visszafizetési idő alatt megfelel a felvett hitelek összegének.

- A biztosíték külföldön, a megfelelő jogi illetékességgel rendelkező szervezet nyilvántartásában szerepel.

- Az eszközök szabadon értékesíthetőek és lehetőséget biztosítanak a vevő/hitelfelvevő vagy a lízingbe vevő országán kívüli felhasználásra.

- A bevételek szabadon átválthatóak a hitel valutanemére vagy egy másik kemény valutára.

- A biztosíték értékesítése esetén a bevételeket közvetlenül a hitelezőnek fizetik ki.

A figyelembe veendő kiegészítő tényezők:

A módszer elsősorban például olyan légi járművekre, hajókra és olajszállítókra vonatkozik, amelyeket elsődlegesen a vevő/hitelfelvevő vagy a lízingbe vevő országán kívüli felhasználásra szántak, a fenti jellemzők esetenkénti megfontolása alapján azonban, többek között az alábbiakra tekintettel az összes országra, vevőre/hitelfelvevőre és ágazatra alkalmazandó:

- Az eszközök jellege, amely befolyásolhatja teljes mozgathatóságukat, a vevő/hitelfelvevő vagy lízingbe vevő országán kívül történő ismételt birtokbavételük lehetőségét és tervezett kereskedelmi piaci értéküket.

- Az eszközök lefoglalásának, szállításának, felújításának és továbbértékesítésének költségei, valamint az újraeladásig felmerülő kamatköltségek.

- Az eszközök lefoglalásának lehetősége a megfelelő jogi környezetet biztosító, legjobb kockázati besorolású országokban.

Az alkalmazható országkockázat-csökkentési/kizárási tényező (MEF)

Az alkalmazandó konkrét MEF:

- tükrözi a potenciális hitelkockázat-csökkentés értékét, többek között az eszközök folytatólagos értékétől, valamint a nemzetközi behajthatóságukkal kapcsolatos esetleges bizonytalanságoktól függően;

- esetenként külön-külön határozandó meg; és

- légi járművek esetében nem haladhatja meg a 0,10 vagy a 0,20 értéket.

Abban az esetben, ha a biztosíték (amelynek a kölcsöntőkét és a kamatot egyaránt fedeznie kell) összege egységesen a hitel teljes futamideje alatt (1) a kapcsolódó kamattal növelt tőkeösszeg legalább 10 százaléka, vagy (2) a kapcsolódó kamattal növelt 5 millió SDR tőkeösszeg, ha az ügylet meghaladja az 50 millió SDR-t, a MEF olyan alap figyelembevételével számítandó ki, amely a biztosíték összegét a garantált tőkével / a hitel tőkeösszegével összehasonlítva tükrözi.

5. Társfinanszírozás nemzetközi hitelintézetekkel (International Financial Institution - IFI)

Meghatározás:

Az exporthitel finanszírozása (azaz a biztosítás/garancia/kölcsön) a résztvevők által a biztosítási díj szempontjából osztályozott nemzetközi hitelintézettel együtt történik.

Kritériumok:

- A nemzetközi hitelintézet elsőbbségi hitelezői státusszal rendelkezik.

- A nemzetközi hitelintézet értékelte a projektet, a projekt műszaki, gazdasági és pénzügyi szempontjait, és az országkockázati környezetet.

- A nemzetközi hitelintézet feltételezhetően figyelemmel kíséri a projekt végrehajtását és törlesztését.

A figyelembe veendő kiegészítő tényezők:

A módszer minden olyan országra/vevőre/hitelfelvevőre és ágazatra alkalmazandó, amelynél a nemzetközi hitelintézet státuszával és politikájával összhangban közbeléphet a fenti jellemzők esetenként történő elbírálása alapján és – a projekt vonatkozásában – többek között arra tekintettel, hogy:

- a résztvevő és a nemzetközi hitelintézet alakított-e ki szoros kapcsolatokat a projekt értékelése és összeállítása folyamán és a projekt finanszírozása közben;

- a résztvevő megkapta-e a hitel teljes összegére és futamidejére a nemzetközi hitelintézettől az egyenrangúsági és keresztfelmondási záradékot;

- a záradékok, valamint a résztvevő és a nemzetközi hitelintézet közötti együttműködés alkalmazandó-e abban az esetben, ha a két hitel lejárati ideje nem párhuzamos; és

- ugyanazok a nemzetközi hitelintézeti megállapodások alkalmazandók-e valamely résztvevő bármelyik konkurens ajánlatára.

Az alkalmazható országkockázat-csökkentési/kizárási tényező (MEF)

A maximálisan alkalmazható MEF nem haladja meg a 0,05 értéket.

6. Finanszírozás helyi valutában

Meghatározás:

Szerződéskötés és finanszírozás konvertibilis és szabadon felhasználható helyi – de nem kemény – valutában, ahol a finanszírozás helyben történik, így kiküszöböli vagy csökkenti az átutalási kockázatot. A helyi valutában meglévő főadós-kötelezettséget elvileg nem befolyásolja az első két ország-hitelkockázat felmerülése.

Kritériumok:

- Az exporthitel-iroda kötelezettségeit és követeléseit vagy a közvetlen kölcsönadó részére történő kifizetést helyi valutában kell kifejezni/teljesíteni.

- Az exporthitel-irodát rendes körülmények között nem teszik ki átutalási kockázatnak.

- Az események szokásos menete esetén nem szükséges a helyi valutában meglévő betéteket keményvalutára átváltani.

- A hitelfelvevő által saját valutában és saját országában teljesített visszafizetés a hitelvisszafizetési kötelezettség érvényes teljesítésének minősül.

- Ha a hitelfelvevő helyi valutában tesz szert bevételre, akkor a hitelfelvevő védett a kedvezőtlen árfolyammozgásokkal szemben.

- A hitelfelvevő országában érvényes átutalási szabályok nem befolyásolják a hitelfelvevő helyi valutában fennmaradó visszafizetési kötelezettségeit.

- A követelés helyi valutában történő kifizetéséhez vezető mulasztást követően a követelés értékét – a hitelmegállapodásban félreérthetetlenül megfogalmazott módon – egyenértékű keményvalutára kell számítani. A követelés összegének beszedése a követelés kifizetésének időpontjában a követelés keményvalutában kifejezett értékének ellenértékeként helyi valutában történik.

- A vevő/hitelfelvevő által helyi valutában teljesített törlesztéseinek átváltásával kapcsolatos felelősséget a biztosított fél viseli, aki egyúttal a helyi valutában átvett összegek leértékelődésének és felértékelődésének árfolyamkockázatát is vállalja. (Bár előfordulhat, hogy a közvetlen kölcsönadó ki van téve a valutaingadozások közvetlen hatásának, ez nem áll összefüggésben az országkockázatokkal vagy a vásárlói/hitelfelvevői kockázatokkal).

A figyelembe veendő kiegészítő tényezők:

A módszer szelektív módon a konvertibilis és a transzferábilis valutákra vonatkozóan alkalmazandó, ha a gazdaság szilárd alapokon nyugszik. A fél exporthitel-irodájának képesnek kell lennie a saját valutájában kifejezett követelés kifizetési kötelezettségének teljesítésére abban az esetben, ha a helyi valuta transzferabilitása vagy konvertibilitása megszűnik az exporthitel-iroda kötelezettségvállalása után. (Ez a kötelezettség azonban a közvetlen kölcsönadót terheli).

A kifizetetlen összeg (nem a teljes kölcsönérték) egyenértékű keményvalutára történő átszámításakor továbbra is fennmarad a hitelfelvevő helyi valutában történő folytatólagos teljesítési kötelezettsége – jóllehet „nyitott” értékben – a kifizetetlen összeg egyenértékű keményvaluta-értékére vonatkozóan. A hátralék hitelfelvevő által helyi valutában történő esetleges kifizetésének egyenértékűnek kell lennie a követelés keményvalutában kifejezett értékével a követelés kifizetésének időpontjában.

Az alkalmazható országkockázat-csökkentési/kizárási tényező (MEF)

Az alkalmazandó konkrét MEF esetenként külön-külön határozandó meg, ha azonban az első három ország-hitelkockázatot kifejezetten kizárjuk, a maximális MEF 0,50. Ha a kockázatot csak csökkentjük, vagyis kifejezetten nem zárjuk ki, a maximális MEF 0,35.

7. Harmadik ország által nyújtott biztosítás vagy feltételes garancia

8. Az állami kockázatnál jobb kockázatot képviselő adós

A jelen mellékletben említett 7. és 8. módszer alkalmazása a felek további tárgyalásaitól függ.

IX. MELLÉKLET: A FEJLESZTÉSI MINŐSÉG ELLENŐRZŐLISTÁJA

A SEGÉLYFINANSZÍROZOTT PROJEKTEK FEJLESZTÉSI MINŐSÉGÉNEK ELLENŐRZŐLISTÁJA

A Fejlesztéstámogatási Bizottság (DAC) számos kritériumot alakított ki az utóbbi években annak biztosítása érdekében, hogy a részben vagy egészben hivatalos fejlesztéstámogatással finanszírozott, fejlődő országokban lévő projektek hozzájáruljanak a fejlődéshez. E kritériumok elsősorban az alábbi dokumentumokban találhatók:

- A DAC projektértékelési elvei, 1988;

- A DAC útmutató irányelvei a kapcsolt finanszírozáshoz, valamint a feltételekhez kötött és a részben feltétel nélküli hivatalos fejlesztéstámogatáshoz, 1987; és

- Jó beszerzési gyakorlatok a hivatalos fejlesztéstámogatáshoz, 1986.

A PROJEKT ÖSSZHANGJA A KEDVEZMÉNYEZETT ORSZÁG ÁLTALÁNOS BEFEKTETÉSI PRIORITÁSAIVAL (A PROJEKT KIVÁLASZTÁSA)

Jóváhagyták-e már a befektetés projekt-részét és az állami kiadásokkal kapcsolatos programokat a kedvezményezett ország központi pénzügyi és építési hatóságai?

(Jelölje meg a projektet megemlítő politikai dokumentumot, például a kedvezményezett ország állami beruházási programját.)

Részt vesz-e valamilyen nemzetközi fejlesztési pénzintézet a projekt társfinanszírozásában?

Van-e bizonyíték arra, hogy a projektet elbírálta és alacsony fejlesztési prioritás alapján elutasította egy nemzetközi fejlesztési pénzintézet vagy a DAC egy másik tagja?

Magánszektorbeli projekt esetén jóváhagyta-e a projektet a kedvezményezett ország kormánya?

Vonatkozik-e a projektre egy olyan kormányközi megállapodás, amely tágabb segélyezési tevékenységeknek ad teret az adományozó ország részéről a kedvezményezett országban?

A PROJEKT KIDOLGOZÁSA ÉS ÉRTÉKELÉSE

A projektet a DAC projektértékelési elveivel teljes összhangban lévő szabványok és kritériumok alapján készítették, tervezték és értékelték? Az idetartozó elvek az alábbiak tekintetében érintik a projektet:

a) gazdasági szempontok (a Projektértékelési elvek 30–38. bekezdései);

b) műszaki szempontok (a Projektértékelési elvek 22. bekezdése);

c) pénzügyi szempontok (a Projektértékelési elvek 23–29. bekezdései).

Jövedelemtermelő projekt esetében, különösen ha az a versenypiacon termel jövedelmet, átszállt-e a segélyfinanszírozás kedvezményes eleme a pénzeszközök végfelhasználójára? (a Projektértékelési elvek 25. bekezdése).

a) Intézményi értékelés (a Projektértékelési elvek 40–44. bekezdései).

b) Szociális és elosztási elemzés (a Projektértékelési elvek 47–57. bekezdései).

c) Környezetvédelmi értékelés (a Projektértékelési elvek 55–57. bekezdései).

BESZERZÉSI ELJÁRÁSOK

Melyik beszerzési módot alkalmazzák majd az alábbiak közül? (A meghatározásokat lásd a Megfelelő beszerzési gyakorlatok a hivatalos fejlesztéstámogatáshoz c. dokumentumban felsorolt elveknél).

a) Nemzetközi kompetitív licitálás (III. beszerzési elv és a hozzá tartozó 2. melléklet: A hatékony nemzetközi kompetitív licitálás minimális feltételei).

b) Nemzeti kompetitív licitálás (IV. beszerzési elv).

c) Informális verseny vagy közvetlen tárgyalások (V. A. vagy B. beszerzési elv).

Tervezik-e a beszállítások árának és minőségének ellenőrzését (a Projektértékelési elvek 63. bekezdése).

X. MELLÉKLET: A PROJEKTFINANSZÍROZÁSI TRANZAKCIÓKRA ALKALMAZANDÓ FELTÉTELEK

I. FEJEZET: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. HATÁLY

a) E melléklet határozza meg a feltételeket, amelyekkel a felek támogathaják azon projektfinanszírozási tranzakciókat, amelyek megfelelnek az 1. függelékben meghatározott jogosultsági követelményeknek.

b) Ha e melléklet nem tartalmaz vonatkozó rendelkezést, akkor a megállapodás feltételeit kell alkalmazni.

II. FEJEZET: PÉNZÜGYI FELTÉTELEK

2. MAXIMÁLIS VISSZATÉRÍTÉSI HATÁRIDŐK

A maximális visszatérítési határidő 14 év, kivéve, ha a felek által nyújtott hivatalos exporthitel támogatás egy magas jövedelmű OECD országbeli projekt szindikálásának több mint 35 százalékát képezi, amikor a maximális visszatérítési határidő 10 év.

3. A KÖLCSÖNTŐKE VISSZAFIZETÉSE ÉS KAMATFIZETÉS

Egy exporthitel tőkeösszege egyenlőtlen részletekben is visszafizethető, és a tőletörlesztés valamint a kamatok félévenkénti törlesztésnél ritkábban is fizethetők, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:

a) egy hathónapos határidőn belül sem egyetlen visszafizetett tőkerészlet, sem több visszafizetett tőkerészlet együttesen nem haladhatja meg a hitel tőkeösszegének 25 százalékát;

b) Az első tőkerészlet törlesztést legkésőbb a hitel kezdőnapját követő 24 hónapon belül teljesíteni kell, és a hitel kezdőnapját követő 24 hónapon belül legalább a hitel tőkeösszegének 2%-át vissza kell fizetni.

c) A kamat legalább tizenkét havi gyakorisággal fizetendő úgy, hogy az első kamatot legkésőbb a hitel kezdőnapjától számított hat hónap elteltével kell megfizetni.

d) A visszafizetési időszak súlyozott átlagidőtartama nem haladhatja meg a hét és egynegyed évet, kivéve, ha a felek által nyújtott hivatalos exporthitel támogatás egy magas jövedelmű OECD országbeli projekt szindikálásának több mint 35 százalékát képezi, amikor a visszafizetési időszak súlyozott átlagidőtartama nem haladhatja meg az öt és egynegyed évet.

e) A résztvevő köteles ezt e melléklet 5. cikkével összhangban előzetesen bejelenteni.

4. MINIMÁLIS RÖGZÍTETT KAMATLÁBAK

Ha a felek rögzített kamatozású kölcsönökhöz nyújtanak hivatalos finanszírozási támogatást:

a) A 12 évet meg nem haladó visszafizetési határidő esetén a fél köteles a megfelelő speciális kereskedelmi referencia-kamatlábat (Special Commercial Interest Reference Rate - SCIRR) alkalmazni, összhangban a megállapodás 20. cikkével.

b) 12 évnél hosszabb visszafizetési határidő esetén minden pénznem esetében 20 bázispont felár alkalmazandó a CIRR-kamatlábra.

III. FEJEZET: ELJÁRÁSOK

5. ELŐZETES ÉRTESÍTÉS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI TRANZAKCIÓKHOZ

A fél a kötelezettségvállalás kibocsátását legalább 10 nappal megelőzően értesíti a többi felet arról a szándékáról, hogy e Melléklet feltételei szerint támogatást nyújt. A bejelentést a megállapodás V. mellékletével összhangban kell megtenni. Amennyiben bármely fél magyarázatot kér az ezen időszak alatt támogatott feltételekről, az értesítést tevő fél további 10 naptári napot köteles várni a kötelezettségvállalás kibocsátását megelőzően.

1. FÜGGELÉK: JOGOSULTSÁGI KRITÉRIUMOK PROJEKTFINANSZÍROZÁSI TRANZAKCIÓKHOZ

I. ALAPKRITÉRIUMOK

A tranzakció tartalma/jellemzője a következő:

a) Egy bizonyos gazdasági egység finanszírozása, amelynek során a kölcsönadó megelégszik azzal, hogy az adott gazdasági egység pénzforgalma és jövedelme a kölcsön visszafizetésére, vagyona pedig a kölcsön biztosítékaként szolgál.

b) Exportügyletek finanszírozása (jogilag és gazdaságilag) független projektfinanszírozó vállalattal, például speciális rendeltetésű vállalattal saját jövedelmet termelő beruházási projektek tekintetében.

c) Megfelelő kockázatmegosztás a projektben résztvevő partnerek, például magán vagy hitelképes állami részvényesek, exportőrök, hitelezők, beruházás-hasznosítók között, a megfelelő saját tőke bevonásával.

d) A projekt pénzforgalma, amely a teljes visszafizetési idő alatt elegendő a működési költségek és a kölcsönforrásokkal kapcsolatos adósságszolgálat fedezésére.

e) A működési költségek és az adósságszolgálat első helyen történő levonása a projekt jövedelmeiből.

f) Nem kormányzati vevő/hitelfelvevő állami visszafizetési garancia nélkül (ide nem értve a teljesítési garanciákat, mint pl. a beruházás-hasznosítási megállapodások).

g) Eszközfedezetű biztosítékok a projekt jövedelmeire/eszközeire, például engedményezések, zálogjogok, bevételi számlák;

h) Korlátozottan vagy semmilyen módon nem merül fel visszkereset a projekt magánrészvényesei szponzoraival/a projekt szponzoraival szemben a projekt befejezése után.

II. TOVÁBBI KRITÉRIUMOK A MAGAS JÖVEDELMŰ OECD ORSZÁGOKBAN FOLYÓ PROJEKTFINANSZÍROZÁSI TRANZAKCIÓKHOZ

A tranzakció tartalma/jellemzője a következő:

a) Hivatalos exporthitel támogatásban nem részesülő magán pénzügyi intézményekkel fennálló szindikált kölcsönökben való részvétel, feltéve, hogy:

1) A fél kisebbségi részesedéssel és egyenrangú státusszal rendelkezik (pari passu klauzula) a kölcsön futamideje alatt, és

2) A felek által nyújtott hivatalos exporthitel támogatás a szindikálásnak kevesebb mint 50 százalékát képezi.

b) Bármely hivatalos támogatás olyan hiteldíja, amely nem alacsonyabb a rendelkezésre álló magánpiaci finanszírozásnál, és összemérhető a szindikátusban résztvevő egyéb pénzügyi magánintézmények által felszámított megfelelő díjakkal.

XI. MELLÉKLET: MEGHATÁROZÁSOK JEGYZÉKE

A megállapodás alkalmazásában:

a) Kötelezettségvállalás: bármilyen formában tett olyan nyilatkozat, amellyel hivatalos támogatás nyújtására vonatkozó hajlandóságot vagy szándékot fejeznek ki a kedvezményezett ország, a vevő, a hitelfelvevő, az exportőr vagy a pénzintézet számára.

b) Közös álláspont : a résztvevők arra irányuló szándéka, hogy egy adott ügylet vagy bizonyos körülmények esetén megállapodjanak a hivatalos támogatás konkrét pénzügyi feltételeiben. Az egyeztetett közös álláspont szabályai csak a közös álláspontban meghatározott ügylet vagy körülmények esetében hatálytalanítják a megállapodás szabályait.

c) A feltételekhez kötött segély kedvezményszintje: adományok esetében a kedvezményszint 100%. Kölcsönök esetében a kedvezményszint a kölcsön névértéke és a hitelfelvevőt terhelő jövőbeli adósságszolgálati fizetés diszkontált jelenértéke közötti különbség. E különbség a kölcsön névértékének százalékarányában fejezhető ki.

d) Exportszerződés szerinti érték: a vevő által vagy nevében az exportált árukért és/vagy szolgáltatásokért fizetendő teljes összeg, azaz – a későbbiekbenmeghatározott – helyi költségek nélkül. Bérlet esetében ez az érték nem tartalmazza a kamatösszeggel megegyező összegű bérleti díjfizetés összegét.

e) Végleges kötelezettségvállalás: exporthitel-ügylet esetében (akár egyedi ügylet formájában, akár hitelkeret alapján kerül arra sor) végleges kötelezettségvállalás akkor áll fenn, ha a fél vagy viszonossági megállapodásban, vagy egyoldalú szerződésben pontos és teljes pénzügyi feltételeket vállal.

f) Kamatláb-támogatás: egy kormány és bankok vagy más pénzintézetek közötti megállapodás, amely legalább a CIRR-kamatláb értékén rögzített kamatozású exportfinanszírozást tesz lehetővé.

g) Hitelkeret: bármilyen formában fennálló exporthitelkeret, amely egy konkrét projekthez kapcsolódó vagy egy konkrét projekthez nem kapcsolódó ügyletcsoportra terjed ki.

h) Helyi költségek: a vevő országában az árukkal és a szolgáltatásokkal kapcsolatban felmerülő, az exportőr szerződésének a teljesítéséhez vagy az exportőr szerződését magában foglaló projekt befejezéséhez szükséges kiadások. A helyi költségek nem tartalmazzák az exportőr képviselőjének a vevő országában fizetendő jutalékot.

i) Tiszta fedezet: egy kormány által vagy nevében kizárólag exporthitel-garancia vagy exporthitel-biztosítás formájában nyújtott hivatalos támogatás, vagyis olyan támogatás, amelyhez nem vesznek igénybe hivatalos finanszírozási támogatást.

j) Visszafizetési időszak: az e mellékletben meghatározottak szerint a hitel kezdőnapján kezdődő és a kölcsöntőke teljes visszafizetésének szerződésben vállalt határnapján befejeződő időszak.

k) A hitel kezdőnapja:

1) Alkatrészek vagy összetevők (félkész termékek), a kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt: alkatrészek vagy összetevők esetében a hitel kezdőnapja legkésőbb az áruk vevő által történő átvételének tényleges időpontja vagy az áruk (adott esetben a szolgáltatások) vevő által történő átvételének súlyozott átlag-időpontja, illetve– szolgáltatások esetében – a számlák ügyfélhez történő benyújtásának időpontja vagy a szolgáltatások ügyfél által történő átvételének időpontja.

2) Kvázi-tőkejavak, a kapcsolódó szolgáltatásokat is beleértve – általában viszonylag kis egységértékű, ipari folyamatban felhasználandó illetve termelési vagy kereskedelmi felhasználásra szánt gépek vagy berendezések: a kvázi-tőkejavak esetében a hitel kezdőnapja legkésőbb az áruk vevő által történő átvételének tényleges időpontja vagy az áruk vevő által történő átvételének súlyozott átlag-időpontja, illetve – ha az üzembe helyezés az exportőr feladata – a kezdőnap legkésőbb az üzembe helyezés napja, vagy – szolgáltatások esetében – a számlák ügyfélhez történő benyújtásának időpontja vagy a szolgáltatás ügyfél által történő átvételének időpontja. Szolgáltatásnyújtási szerződés esetében – ha az üzembe helyezés a szállító feladata – a kezdőnap legkésőbb az üzembe helyezés napja.

3) Tőkejavak és projekt-szolgáltatások – nagy értékű, ipari folyamatban felhasználandó, illetve termelési vagy kereskedelmi felhasználásra szánt gépek vagy berendezések:

- Az önmagukban használható, egyedi tételekből álló tőkejavak eladására vonatkozó szerződés esetében a kezdőnap legkésőbb az a konkrét időpont, amikor a vevő fizikailag birtokba veszi az árut, vagy az a súlyozott átlag-időpont, amikor a vevő fizikailag birtokba veszi az árut.

- Teljes üzemek vagy gyárak termelő berendezéseinek eladására vonatkozó szerződés esetén – ha az üzembe helyezés nem a szállító feladata – a kezdőnap legkésőbb az a nap, amikor a vevő a szerződés keretében szállított teljes berendezést (a tartalék alkatrészek kivételével) fizikailag birtokba veszi.

- Ha az üzembe helyezés az exportőr feladata, a kezdőnap legkésőbb az üzembe helyezés napja.

- Szolgáltatások esetében a hitel kezdőnapja legkésőbb a számlák ügyfél részére történő benyújtásának időpontja vagy a szolgáltatás ügyfél által történő átvételének időpontja. Szolgáltatásnyújtási szerződés esetében – ha az üzembe helyezés a szállító feladata – a kezdőnap legkésőbb az üzembe helyezés napja.

4) Teljes üzemek vagy gyárak – tőkejavak felhasználását igénylő, nagy értékű, teljes termelőegységek:

- Teljes üzemek vagy gyárak termelő berendezéseinek eladására vonatkozó szerződés esetén – ha az üzembe helyezés nem a szállító feladata – a kezdőnap legkésőbb az a nap, amikor a vevő a szerződés keretében szállított teljes berendezést (a tartalék alkatrészek kivételével) fizikailag birtokba veszi.

- Építési szerződések esetében – ha az üzembe helyezés nem a vállalkozó feladata – a hitel kezdőnapja legkésőbb az építkezés befejeződésének időpontja.

- Olyan szerződések esetében, amelyeknél az üzembe helyezés a szállító vagy a vállalkozó szerződéses feladata, a kezdőnap legkésőbb az a nap, amelyen a telepítés vagy az építkezés, illetve az üzemkész állapot biztosítását szolgáló előzetes vizsgálatok befejeződtek. Ez attól függetlenül érvényes, hogy az adott időpontban átadták-e a létesítményt a szerződéses feltételekkel összhangban a vevőnek vagy sem, továbbá független a szállító vagy a vállalkozó által például a létesítmény hatékony működésére vonatkozó garanciavállalással vagy a helyi személyzet kiképzésével kapcsolatban esetleg vállalt folytatólagos kötelezettségtől.

- Ha a szerződés a projekt önálló részeinek külön-külön történő végrehajtását tartalmazza, a kezdőnap legkésőbb az egyes különálló részekre érvényes kezdőnap vagy e kezdőnapok átlaga, illetve – ha a szállító nem az egész projektre, hanem annak lényeges részére rendelkezik szerződéssel – a kezdőnap a projekt egészére vonatkozó kezdőnap.

- Szolgáltatások esetében a hitel legkésőbbi kezdőnapja a számlák ügyfél részére történő benyújtásának időpontja vagy a szolgáltatás ügyfél által történő átvételének időpontja. Szolgáltatásnyújtási szerződés esetében – ha az üzembe helyezés a szállító feladata – a kezdőnap legkésőbb az üzembe helyezés napja.

l) Feltételekhez kötött segély: olyan segély, amelynek feltétele, hogy az árukat és/vagy szolgáltatásokat (törvényesen vagy ténylegesen) az adományozó országból és/vagy korlátozott számú országból szerezzék be; magában foglalja a kölcsönöket, az adományokat vagy a nulla százaléknál nagyobb kedvezményszintű kapcsolódó finanszírozási csomagokat.E meghatározás attól függetlenül alkalmazandó, hogy a „feltételekhez kötés” hivatalos megállapodással vagy bármilyen formájú nem hivatalos megállapodással jön-e létre a kedvezményezett és az adományozó ország között, vagy hogy a finanszírozási csomag tartalmazza-e a megállapodás 31. cikkében meghatározott formák azon összetevőit, amelyek nem állnak korlátlanul és teljes mértékben rendelkezésre a kedvezményezett országból, lényegében az összes többi fejlődő országból és a résztvevőktől történő beszerzés finanszírozásához, vagy, hogy a „feltételekhez kötés” a Fejlesztéstámogatási Bizottság (DAC) vagy a résztvevők által az ilyen feltételekhez kötéssel egyenértékűnek tekintett gyakorlatokat foglal-e magában.

m) Feltétel nélküli segély: olyan segély, ideértve a kölcsönöket vagy adományokat is, amelynek hozama teljes mértékben és korlátlanul áll rendelkezésre bármely országból történő beszerzés finanszírozásához.

n) Visszafizetési időszak súlyozott átlagidőtartama: a kölcsöntőke felének törlesztéséhez szükséges időtartam. Ennek kiszámítása: a hitel kezdőnapja és az egyes kölcsöntőke törlesztések közötti idő (években) összege, súlyozva az egyes visszafizetési időpontokban visszafizetett tőkerész arányával.

[1] HL L 32., 2001.2.2., 1. o. A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmány által módosított határozat

[2] HL L 32., 2001.2.2., 55. o.

[3] HL L 206., 2002.8.3., 16. o.

[4] Az OECD egyezmény 5. cikkében meghatározottak szerint.

[5] Az országok besorolásának a Világbank által végzett éves felülvizsgálata alapján az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) küszöbértékét használják az országkategórák besorolása céljából; e küszöbérték az OECD honlapján megtalálható (www.oecd.org/ech/xcred).

[6] Adminisztratív okokból, nem kap besorolást néhány olyan ország, amelyek általában nem kapják meg a hivatalosan támogatott exporthitelt.

[7] A magánpiaci mutatók a következők: államkötvények, „read-across” módszer, leszámítolási piac és szindikált kölcsön.

[8] Az országok besorolásának a Világbank által végzett éves felülvizsgálata alapján az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) küszöbértékét használják a feltételekhez kötött segély támogathatósága céljából; e küszöbérték az OECD honlapján megtalálható (www.oecd.org/ech/xcred).

[9] A 33. cikk b) pontjának 5. alpontja alkalmazásában, a nukleáris erőművek leszerelése humanitárius segítségnyújtásnak minősül.Súlyos, határokon átnyúló szennyezést okozó nukleáris vagy fontos ipari baleset esetén, bármelyik érintett fél feltételekhez kötött segélyt nyújthat a hatások kiküszöbölése vagy mérséklése érdekében. Ha komoly kockázata van egy ilyen baleset bekövetkezésének, bármely potenciálisa érintett olyan félnek, aki segélyt kíván nyújtani a baleset bekövetkezésének megelőzése céljából, a 46. cikkel összhangban előzetes értesítést kell adnia. A többi félnek, az adott körülmények fényében, kedvező megfontolást kell nyújtania a feltételekhez kötött segélyek eljárásainak felgyorsításához.

[10] Egyetértés született abban, hogy az OECD ajánlásokat egyenlő mértékben kell alkalmazni az olyan projektek esetében is, amelyek az ilyen pénzügyi feltételek tekintetében nem támogathatók.

[11] A kölcsönfutamidő fedezeti mutató és az éves adósságszolgálati fedezeti mutató számítását a körültekintő nemzetközi hitelezők esetén rendesen alkalmazandó egyezményekkel összhangban kell elvégezni a pénzügyi év zárásakor bonyolított kölcsönösen elfogadott (központi forgatókönyv) banki ügylet érdekében a teljes (technikai és gazdasági) átvilágítás végeztével.