6.3.2007

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 51/7

---

Régiók Bizottsága vélemény – Tárgy: „Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 89/552/EGK tanácsi irányelv módosításáról”

(2007/C 51/02)

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA,

tekintettel a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 89/552/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó európai bizottsági javaslatra (COM(2005) 646 final – 2005/0260 (COD)),

tekintettel a Tanács 2006. február 7-i határozatára, amely szerint az Európai Közösséget létrehozó szerződés 265. cikkének első bekezdése alapján e tárgyban kikéri a Régiók Bizottsága véleményét,

tekintettel elnökének 2006. február 16-i határozatára, amely szerint a „Kultúra, oktatás és kutatás” szakbizottságot megbízza e vélemény kidolgozásával,

tekintettel az Európai Parlament és a Tanács 1997. június 30-i 97/36/EK irányelve által módosított 1989. október 3-i 89/552/EGK tanácsi irányelvre a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésekben meghatározott, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról,

tekintettel véleményére a következő tárgyban: „Az Európai Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az európai törvényi szabályozás politikájának jövőjéről az audiovizuális technológiák terén” (1) (CdR 67/2004 fin) (2);

tekintettel véleményére a következő tárgyban: „Az Európai Bizottság negyedik jelentése a 89/552/EGK irányelv alkalmazásáról – Televíziózás határok nélkül” (3) (CdR 90/2003 fin) (4),

tekintettel a „Televíziózás határok nélkül” tárgyban kidolgozott európai parlamenti állásfoglalásra (2003/2033(INI)),

tekintettel„A »határok nélküli televíziózásról« szóló 89/552/EGK irányelv alkalmazása” című, a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett ötödik európai bizottsági jelentésre COM(2006) 49 final,

tekintettel„A 97/36/EK irányelvvel módosított, a »határok nélküli televíziózásról« szóló 89/552/EGK irányelv 4. és 5. cikkének a 2003–2004. időszakban történő alkalmazása” című, a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett hetedik európai bizottsági közleményre (COM(2006) 459 final),

tekintettel„A digitális interaktív televíziós szolgáltatások együttműködési képességének felülvizsgálata a 2004. július 30-i európai bizottsági közleménynek (COM(2004) 541) megfelelően” című, a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett európai bizottsági közleményre (COM(2006) 37 final),

tekintettel„Az európai elektronikus hírközlési szabályozás és piacok 2005 (11. jelentés)” című, a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett európai bizottsági közleményre (COM(2006) 68 final),

tekintettel a „Kultúra, oktatás és kutatás” szakbizottság 2006. június 20-i véleménytervezetére (CdR 106/2006 rev.2), (előadó: Karl-Heinz LAMBERTZ, a belgiumi német nyelvű közösség miniszterelnöke (BE/PES)),

mivel:

(1)

A televíziós műsorszórásról szóló irányelv 1989-es kibocsátása és 1997-es módosítása óta a technológiai fejlődés továbbra is töretlen. Különösen a médiák digitalizálása és fokozódó egységesülése miatt szükséges az érvényben levő jogszabályi keret kiigazítása. A jövőben lehetőség lesz digitalizált médiatartalmakat különböző adatátviteli módokon terjeszteni, és így a befogadókat bármilyen végfelhasználói eszköz segítségével széles információs és szórakoztató kínálattal ellátni.

(2)

A jogi szabályozás szintjén ezt a változást már csak azért is figyelembe kell venni, hogy a hagyományos televíziós szolgáltatások és az egyéb médiaszolgáltatások közötti verseny torzulását elkerüljük. A Régiók Bizottsága és az Európai Parlament ismételten támogatta a jelenlegi televíziós irányelvnek a strukturális változásokhoz és a technológiai fejlődéshez való hozzáigazítását, és kérte a valamennyi médiaszolgáltatásra vonatkozó alapvető előírások bevezetését.

(3)

Az audiovizuális médiáknak a kulturális sokszínűség megőrzésében és a plurális társadalom kifejlődésében játszott központi szerepe miatt az európai jogszabályi keretet úgy kell kiigazítani, hogy lehetővé tegye és elősegítse a médiák további pozitív fejlődését. A médiák különös jelentőségűek a regionális és helyi kulturális sokszínűség és identitás megőrzésében. A regionális és helyi médiák megléte hozzájárul az e szintre vonatkozó tartalmak terjesztéséhez és gyakran a kisebbségi nyelvek használatához is.

(4)

A különböző elektronikus eszközök kínálata, amelyekkel a felhasználók manapság különböző módon folyamatosan szembesülnek, a kereskedelmi kommunikáció befogadásának megváltozásához vezetett. Ezért az irányelv módosításában célszerű a reklámok mennyiségére vonatkozó korlátozások oly mértékben történő kiigazítása, amennyire ez indokolt és időszerű. Minőségre vonatkozó korlátozásoknak kell azonban biztosítaniuk, hogy megmaradjon az audiovizuális médiaszolgáltatóknak a szerkesztést és a programokat illető függetlensége, amely nemzeti és regionális szinten elengedhetetlen a demokratikus szándékformáláshoz. Ennek során megfelelően figyelembe kell venni az ifjúság- és fogyasztóvédelmi érdekeket is,

a 2006. október 11–12-én tartott, 66. plenáris ülésén (az október 11-i ülésnapon) elfogadta az alábbi véleményt.

1.   A Régiók Bizottsága álláspontja

A Régiók Bizottsága

Az irányelv alkalmazási területére vonatkozóan

1.1

üdvözli az irányelv alkalmazási területének kiszélesítését. A fokozódó konvergencia fényében indokoltnak tűnik valamennyi médiaszolgáltatást meghatározott minimális szabványoknak alávetni az ifjúságvédelem és az emberi méltóság védelmének vonatkozásában, párhuzamosan az európai és a független művek támogatásával és a közérdeklődésre számot tartó eseményekről készített rövid tudósításokhoz való jog biztosításával;

1.2

azt a nézetet képviseli azonban, hogy az Európai Bizottság javaslata ebben a tekintetben nem eléggé nagyra törő, és a fokozódó tartalmi egységesüléssel is járó technikai egységesülés miatt szükségesnek tartja a televíziós irányelv továbbfejlesztését egy olyan „platformfüggetlen” irányelvvé, amely minden elektronikusan terjesztett, mozgóképet alkalmazó tartalmat is magába foglal;

1.3

amellett foglal állást, hogy a hang vagy szöveg mellett mozgóképet is alkalmazó médiaszolgáltatások az ifjúságvédelemre és az emberi méltóság védelmére vonatkozó minimális szabványoknak legyenek alávetve, ne csak a tisztán gazdasági szabályozásoknak, amilyen az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv;

A lépcsőzetes szabályozásra vonatkozóan

1.4

megfelelőnek tartja az Európai Bizottság által meghatározott lépcsőzetes szabályozást a lineáris és nemlineáris audiovizuális médiaszolgáltatások között a felhasználók rendelkezésére álló különféle választási és irányítási lehetőségek tekintetében, és helyesli, hogy minden audiovizuális médiaszolgáltatást vessenek alá bizonyos alapvető szabványoknak;

A származási ország elvére vonatkozóan

1.5

üdvözli, hogy az Európai Bizottság a származási ország elvét követi; hatékonyabb cselekvési lehetőségeket követel azonban a fogadó tagállam számára abban az esetben, ha egy médiaszolgáltató tevékenységét kizárólag vagy túlnyomórészt a kisugárzó államon kívülre, egy másik tagállam területére irányulóan végzi;

Az önszabályozó mechanizmusokra vonatkozóan

1.6	üdvözli, hogy az Európai Bizottság önszabályozó mechanizmusok bevezetése mellett foglal állást, és arra szólítja fel a tagországokat, hogy támogassák az erre vonatkozó szabályozásokat;

1.7

helyesli azonban, hogy – már csak illetékességi okok miatt is – meg kell maradni ennél a szabályozásnál. A kulturális sokszínűségre és a szubszidiaritásra való tekintettel az egyes tagországok és régiók önszabályozó mechanizmusainak tartalmára vonatkozó előírások megfogalmazásától el kell tekinteni;

A rövid tudósításra való jogra vonatkozóan

1.8

támogatja, hogy a határokon átnyúló információáramlás és a tájékoztatáshoz való akadálytalan hozzáférés érdekében kidolgozzák a rövid tudósításra vonatkozó jogot. Ez döntően hozzájárulna a vélemények sokféleségéhez és a más régiókból származó jelentős eseményekkel kapcsolatos, határokon átnyúló tájékoztatáshoz is. Ezáltal a televíziós műsorszolgáltatással kapcsolatban alkalmazott szabályozás fokozottan igazodna az Európa Tanács megfelelő egyezményéhez;

1.9	ismételten amellett foglal állást, hogy a rövid tudósításokhoz való jogot főként a kisebbségi nyelveken sugárzó szolgáltatók esetében is biztosítani kell;

Az európai és független termékek támogatására vonatkozóan

1.10	kifejezetten üdvözli az európai termékek támogatását célzó kvótarendszer fenntartását, mivel ezek lényegesen hozzájárulnak a regionális identitások megtartásához és fejlesztéséhez; ugyanakkor e rendszer szigorúbb és egységesebb alkalmazását követeli;

1.11	szükségesnek tartja, hogy a tagállamoknak a gyakorlati kivitelezhetőség határain belül megfelelő eszközökkel arra kell törekedniük, hogy a területükön működő nemlineáris médiaszolgáltatók is előmozdítsák az európai és a független művek gyártását és az ezekhez való hozzáférést;

A reklámokkal kapcsolatos rendelkezésekre vonatkozóan

1.12

azt a nézetet képviseli, hogy az irányelvtervezetben először engedélyezett termékmegjelenítésekkel kapcsolatos lazítások túl messzire mennek, és ez érezhetően komoly veszélyt jelent a szerkesztői függetlenség szempontjából, még akkor is, ha a javaslat 3h. cikke (1) bekezdésének a) pontja ezt ki szándékozik zárni;

1.13

úgy véli, hogy a 11. cikk szabályozása a reklámmal való megszakítások közötti időre vonatkozóan, valamint a 18. cikknek a reklámra fordítandó óránkénti időtartamról szóló rendelkezései már nem megfelelőek, ezért ösztönzi a reklámra vonatkozó mennyiségi rendelkezések fokozottabb liberalizálását a lineáris szolgáltatók esetében;

1.14	úgy látja azonban, hogy e rendelkezések törlése esetén az ifjúság- és fogyasztóvédelem érdekében szükséges a gyermekműsorok és hírműsorok reklámmal való megszakításának tiltását bevezetni;

1.15	azt ajánlja, hogy azt a szabályozást, amely szerint az egyenként sugárzott rövid reklámok kivételt képeznek, úgy változtassák meg, hogy ettől tárgyi okokból el lehessen térni;

A nemzeti szabályozó hatóságok függetlenségére vonatkozóan

1.16

támogatja a nemzeti szabályozó hatóságok tervezett függetlenségét, azt a nézetet képviseli azonban, hogy alapvetően a tagállamok és adott esetben a jogalkotási hatáskörrel rendelkező régiók feladata kell, hogy maradjon saját médiafelügyeletük kialakítása, főként akkor, ha a belső pluralitás elve szerint szervezett közszolgálati műsorszolgáltatással rendelkeznek.

2.   A Régiók Bizottsága ajánlásai

1. ajánlás

(2) pont, az 1. cikk (a) bekezdésének módosítása

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

2. Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép: „1. cikk Ezen irányelv alkalmazásában: a) »audiovizuális médiaszolgáltatás«: a Szerződés 49. és 50. cikkének értelmében vett olyan szolgáltatás, amelynek elsődleges célja hangos vagy néma mozgóképeknek tájékoztatás, szórakoztatás vagy nevelés céljából a közönséghez történő eljuttatása a 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének a) pontja értelmében vett elektronikus hírközlő hálózaton keresztül;”

2. Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép: „1. cikk Ezen irányelv alkalmazásában: a) »audiovizuális médiaszolgáltatás«: a Szerződés 49. és 50. cikkének értelmében vett olyan szolgáltatás, amelynek elsődleges egyik célja hangos vagy néma mozgóképeknek tájékoztatás, szórakoztatás vagy nevelés céljából a közönséghez történő eljuttatása a 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének a) pontja értelmében vett elektronikus hírközlő hálózaton keresztül, beleértve a kísérő teletexteket is. Nem tartoznak ide a pénzértéket képviselő téttel rendelkező nyereményjátékok a szerencsejátékok – köztük a sorsjátékok és fogadások – esetében.”

Indokolás

Éppen a fokozódó tartalmi egységesüléssel is járó technikai egységesülés miatt nem célszerű kizárólag olyan médiaszolgáltatásokra szorítkozni, amelyek elsődleges célja hangos vagy néma mozgóképek terjesztése. A torzulásmentes versenyre való tekintettel is sokkal indokoltabb minden, mozgóképet is alkalmazó médiaszolgáltatást a 3d–3h. cikkekben meghatározott minimális szabványoknak alávetni. Az is emellett szól, hogy egyre inkább elmosódik a határ a mozgókép – hanggal vagy hang nélküli – nyújtását elsődleges céljukként meghatározó médiaszolgáltatások és a mellékesen – hangos vagy hang nélküli – képekkel is operáló médiaszolgáltatók (mint amilyen az elektronikus sajtó vagy az internetes rádiózás) között. Az sem indokolható, hogy a mozgóképek mellett ugyanolyan mértékben vagy elsősorban hangra vagy szövegre építő médiaszolgáltatások miért nincsenek alávetve az ifjúságvédelemre és az emberi méltóság védelmére vonatkozó minimális szabványoknak, és miért csak a tisztán gazdasági szabályozások – amilyen az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv – vonatkoznak rájuk.

Fontos, hogy az irányelv az audiovizuális médiaszolgáltatásokat kísérő teletext-szolgáltatásokra is kiterjedjen. A teletextről már a most érvényben lévő irányelv is rendelkezik. Ezért a kísérő teletextet az 1. cikk (a) bekezdésében külön meg kell említeni.

Közbiztonsági, közrendi, a bűncselekmények megakadályozására irányuló és fogyasztóvédelmi meggondolásokból a szerencsejáték területe nem tekinthető átlagos gazdasági tevékenységnek. Az e-commerce irányelvvel összhangban ezért az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvben is egyértelművé kell tenni, hogy az irányelvnek a határokon átnyúló tevékenységek megkönnyítését célzó szabályozásai nem vonatkoznak mindenfajta szerencsejátékra. Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv nem tesz ugyan külön említést a szerencsejátékokról, de alkalmazási területének a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásokra való tervezett kiterjesztése folytán nem kizárható, hogy az irányelv a szerencsejáték-szolgáltatásokat is átfogja. Ezért az 1. cikk (a) bekezdését ki kell egészíteni e-commerce irányelv 1. cikk (5) bekezdésének azon szövegrészével, amely az alkalmazási terület kivételeit szabályozza.

2. ajánlás

(2) pont, az 1. cikk (c) bekezdésének módosítása

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

1. cikk (c) bekezdés „(c) »televíziós műsorszolgáltatás«: olyan lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás, amelyben a médiaszolgáltató alakítja ki a műsorrendet és határozza meg, mely műsor mely időpontban kerül közvetítésre;”

1. cikk (c) bekezdés „(c) »televíziós műsorszolgáltatás«: olyan lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás, amelyben a médiaszolgáltató alakítja ki a műsorrendet és határozza meg, mely műsor mely időpontban kerül közvetítésre; »lineáris szolgáltatás« (azaz televíziós műsorszolgáltatás): olyan audiovizuális médiaszolgáltatás, amelynek lényege a televíziós műsorok kódolatlan vagy kódolt formában történő szolgáltatása meghatározatlan számú lehetséges tévénéző számára, akik felé a képátvitel technikájától függetlenül ugyanazok a képek egyidejűleg kerülnek közvetítésre vagy átadásra.”

Indokolás

A „lineáris szolgáltatás” fogalmának pontosabb meghatározását az Európai Bíróságnak a Médiakábel-ügyben hozott ítélet részeként a „televíziós műsorszolgáltatás” fogalmához fűzött fejtegetései teszik lehetővé. A „lineáris” és „nemlineáris szolgáltatás” kifejezések jobb körülhatárolása érdekében pedig a preambulumbekezdésben szabályozási példaként az Európai Bizottság által az irányelvtervezet indokolásában említett példákat (lásd COM 2005/646, 5. pont, „A javaslat rövid magyarázata”), illetve az Európai Bizottság 2006. februári nem hivatalos dokumentumában említett példákat kellene idézni.

3. ajánlás

(2) pont, az 1. cikk (h) bekezdésének módosítása

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

1. cikk (h) bekezdés „(h) »burkolt reklám«: áruk, szolgáltatások, illetve valamely áru gyártója vagy szolgáltatás szolgáltatója nevének, védjegyének vagy tevékenységének szavakban vagy képekben megfogalmazott, műsorban történő bemutatása, ha ez a bemutatás a műsorszolgáltató szándéka szerint hirdetési célokat szolgál, és természetét tekintve félrevezetheti a közönséget. Az ilyen jellegű bemutatást szándékosnak kell tekinteni különösen akkor, ha fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében nyújtják;”

1. cikk (h) bekezdés „(h) »burkolt reklám«: áruk, szolgáltatások, illetve valamely áru gyártója vagy szolgáltatás szolgáltatója nevének, védjegyének vagy tevékenységének szavakban vagy képekben megfogalmazott, műsorban történő bemutatása, ha ez a bemutatás az audiovizuális médiaszolgáltató műsorszolgáltató szándéka szerint hirdetési célokat szolgál, és természetét tekintve félrevezetheti a közönséget. Az ilyen jellegű bemutatást szándékosnak kell tekinteni különösen akkor, ha fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében nyújtják, illetve ha egy árut, szolgáltatást, nevet, védjegyet vagy tevékenységet nem megengedett módon kiemelnek. A kiemelés akkor nem megengedett, ha nem indokolják műsorszerkesztői követelmények, különösen a valós élet bemutatásának vonatkozásában.”

Indokolás

Az alkalmazási terület kibővítése után a burkolt reklám tilalmának nemcsak a műsorszolgáltatóra, hanem mindenfajta audiovizuális médiaszolgáltatóra megfelelő módon ki kell terjednie. Az 1. cikk (h) bekezdésében ezért kell a „műsorszolgáltató” szót az „audiovizuális médiaszolgáltató” kifejezéssel helyettesíteni.

Ennek érdekében pontosítani kell a tiltott burkolt reklám definícióját az 1. cikk (h) bekezdésében, méghozzá a televíziós reklámokról szóló európai bizottsági értelmező közlemény 33. pontja alapján (amely a nem megengedett kiemelés jellemzőiről szól). A 3h. cikk (1) bekezdésének kibővítése pontosan megjelöli azokat a szigorú feltételeket, amelyek mellett megengedhető, hogy egy adott termék audiovizuális produkciók rendelkezésére legyen bocsátva.

4. ajánlás

Új, (4) c) pont beillesztése

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
	c) a 2a. cikk a következő, (4) bekezdéssel egészül ki: „Nemlineáris szolgáltatások esetében a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy intézkedéseket hozzanak a 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (az e-commerce irányelv) 3. cikk (3)–(5) bekezdése, illetve a 12. cikk (3) bekezdése alapján.”

Indokolás

A Régiók Bizottsága támogatja, hogy az irányelv a származási ország elvén alapul. Fontos azonban, hogy a tagállamoknak továbbra is lehetőségük legyen megakadályozni a szélsőjobb tartalmakat. A 2a. cikk (2) bekezdése a) albekezdése alapján a tagállam a lineáris szolgáltatások esetében fel tudna lépni az ilyen jellegű tartalmak ellen, de a nemlineáris szolgáltatások esetében a szabályozás hiányos lenne, mivel az e-commerce irányelven alapuló eddigi beavatkozási lehetőségeket kiszorítaná az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv. Ezért a tagállamok részére lehetőséget kell teremteni arra, hogy a nemlineáris szolgáltatások esetén az eddigiekhez hasonlóan az e-commerce irányelv alapján kizáró rendelkezéseket hozzanak. Ehhez a 2a. cikkben, egy új (4) bekezdésben határozottabban kell utalni arra, hogy a tagállamok a nemlineáris szolgáltatások esetén intézkedéseket hozhatnak az e-commerce irányelv 3. cikk (3)–(5) és 12. cikk (3) bekezdése alapján.

5. ajánlás

(5) pont, a 3. cikk (3) bekezdés módosítása

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

3. cikk (3) bekezdés „A tagállamok az irányelv hatálya alá tartozó területeken bátorítják a társszabályozási rendszereket. Ezeket a rendszereket a legfontosabb érdekelteknek széles körben el kell fogadniuk, és gondoskodniuk kell a szabályok tényleges betartatásáról”.

3. cikk (3) bekezdés „ Ezen irányelv rendelkezéseinek megvalósítása és teljes mértékű végrehajtása érdekében a A tagállamok az irányelv hatálya alá tartozó területeken bátorítják az ön- és társszabályozási rendszereket. Ezeket a rendszereket a legfontosabb úgy kell kialakítani, hogy az egyes tagállamokban az érdekelteknek széles körben elfogadják el kell fogadniuk, és gondoskodniuk kell biztosítva legyen a szabályok tényleges betartatása áról.”

Indokolás

Fontos, hogy az irányelv önszabályozó és önellenőrző rendszerekkel történő megvalósítása továbbra is lehetséges legyen. Ezért a rendelkező részben – és, segítségképpen a preambulumbekezdésekben is – világossá kell tenni, hogy az irányelv az önszabályozásra is vonatkozik, amennyiben adott, hogy az államé a végső felelősség, és lehetőség van a megfelelő állami beavatkozásra. Egyébiránt tisztázni kellene, hogy a „széles körben elfogadják” kifejezés az egyes tagállamokon belüli széleskörű elfogadottságra, és nem az egész közösségre vonatkozik.

6. ajánlás

(6) pont, a 3b. cikk kiegészítése

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

„3b. cikk 1.   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a más tagállamokban letelepedett műsorszolgáltatók rövid híradás céljából ne akadályoztassanak meg az adott tagállam joghatósága alá tartozó műsorszolgáltató által közvetített, nagy közérdeklődésre számot tartó eseményekhez való méltányos, ésszerű és diszkriminációmentes hozzáférésben. 2.   A rövid híradást a műsorszolgáltató szabadon választhatja ki a közvetítő műsorszolgáltató jeléből, és köteles legalább a forrást megjelölni.”

„3b. cikk 1.   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a más tagállamokban letelepedett vagy kisebbségi nyelven műsort sugárzó műsorszolgáltatók rövid híradás céljából ne akadályoztassanak meg az adott tagállam joghatósága alá tartozó műsorszolgáltató által közvetített, nagy közérdeklődésre számot tartó eseményekhez való méltányos, ésszerű és diszkriminációmentes hozzáférésben. 2.   A rövid híradást a műsorszolgáltató vagy szabadon választhatja ki a közvetítő műsorszolgáltató jeléből, és köteles legalább a forrást megjelölni, vagy pedig az adott tagállam jogának megfelelően saját maga is hozzáf érést kap az eseményekhez a közvetítés céljából.”

Indokolás

A regionális és kulturális sokszínűség szempontjából döntő jelentőségű, hogy a kisebbségi nyelven sugárzó belföldi műsorszolgáltatók is hozzáférhessenek a nagy közérdeklődésre számot tartó eseményekhez. Helyzetük ennyiben hasonlítható a más tagállamban letelepedett műsorszolgáltatókéhoz.

A véleményszabadság szempontjából tűnik elégtelennek kizárólag a sugárzott jelekhez való hozzáférés jogával foglalkozni. Az irányelvnek sokkal inkább a tagállamokra kellene hagynia annak eldöntését, hogy a rövid híradások szolgáltatásának jogát fizikai hozzáféréssel vagy a jelhez való hozzáféréssel biztosítja. A 3b. cikk (2) bekezdését ezért ki kell egészíteni a fizikai hozzáférés jogával az adott tagállam jogszabályai szerint.

7. ajánlás

(6) pont, a 3e. cikk kiegészítése

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
3e. cikk „A tagállamok alkalmas eszközökkel biztosítják, hogy a joghatóságuk alá tartozó szolgáltatók által nyújtott audiovizuális médiaszolgáltatások és audiovizuális kereskedelmi kommunikáció nem tartalmaz nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló gyűlöletkeltést.”	3e. cikk „A tagállamok alkalmas eszközökkel biztosítják, hogy a joghatóságuk alá tartozó szolgáltatók által nyújtott audiovizuális médiaszolgáltatások és audiovizuális kereskedelmi kommunikáció nem tartalmaz nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló gyűlöletkeltést, és egyéb módon sem sérti az emberi méltóságot.”

Indokolás

Az egységes védelmi szabvány érdekében az EK-Szerződés 13. cikkében foglalt elsődleges jogi előírásokkal való összhangra kell törekedni. Emellett mindenképpen meg kell említeni az emberi méltóság mindennél fontosabb védelmét, amint az Európai Unió Alapjogi chartájának 1. cikkében is szerepel.

8. ajánlás

(6) pont, a 3h. cikk módosítása

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

„3h. cikk 1.   »A szponzorált vagy termékmegjelenítést tartalmazó audiovizuális médiaszolgáltatásnak a következő követelményeknek kell megfelelnie: (…) c) a nézőket egyértelműen tájékoztatni kell a szponzorálási megállapodás létéről és/vagy a termékmegjelenítés tényéről. A szponzorált műsort a szponzor neve, logója és/vagy egyéb, a szponzorra utaló jelzés, például egy vagy több termékére vagy szolgáltatására való utalás vagy ezek megkülönböztető jele feltüntetésével, műsortól függően alkalmas módon a műsor elején, folyamán és/vagy végén egyértelműen meg kell jelölni. A termékmegjelenítést tartalmazó műsort a nézői tévedések elkerülése végett a műsor elején alkalmas módon meg kell jelölni. (…) 4.   A hírműsorok és az aktuális témákkal foglalkozó műsorok nem szponzorálhatók és nem tartalmazhatnak termékmegjelenítést. A gyermekeknek szánt audiovizuális médiaszolgáltatások és a dokumentumműsorok nem tartalmazhatnak termékmegjelenítést.«”

„3h. cikk 1.   »A szponzorált vagy termékmegjelenítést tartalmazó audiovizuális médiaszolgáltatásnak a következő követelményeknek kell megfelelnie: (…) c) a nézőket egyértelműen tájékoztatni kell a szponzorálási megállapodás létéről és/vagy a termékmegjelenítés tényéről. A szponzorált műsort a szponzor neve, logója és/vagy egyéb, a szponzorra utaló jelzés, például egy vagy több termékére vagy szolgáltatására való utalás vagy ezek megkülönböztető jele feltüntetésével, műsortól függően alkalmas módon a műsor elején, folyamán és/vagy végén egyértelműen meg kell jelölni. A termékmegjelenítést tartalmazó műsort a nézők félrevezetésének elkerülése végett a műsor elején és végén egyértelműen alkalmas módon meg kell jelölni. (…) 4   A hírműsorok és az aktuális témákkal foglalkozó műsorok nem szponzorálhatók és nem tartalmazhatnak termékmegjelenítést. A gyermekeknek szánt audiovizuális médiaszolgáltatások és a dokumentumműsorok nem tartalmazhatnak termékmegjelenítést. Termékmegjelenítés csak mozi- és tévéfilmekben lehetséges.«”

Indokolás

Az irányelvtervezet az eddigi jogi helyzettel ellentétben először teszi lehetővé a termékmegjelenítés alkalmazását az audiovizuális kereskedelmi kommunikációs formákban. A reklám és a műsor közötti, eredetileg szigorú különbségtétel lazítása túl messzire megy. A műsorok autonómiáját és a szerkesztői függetlenséget fenyegető veszélyek nem kapnak elég figyelmet. Bár az irányelvjavaslat bizonyos műsorokra nézve kizárja a termékmegjelenítés lehetőségét, de ez csak hírműsorokra, aktuális eseményekről szóló híradásokra, valamint gyermek- és dokumentumfilmekre vonatkozik. Eszerint tehát megengedett a termékmegjelenítés pl. a fogyasztóvédelemről szóló vagy éppen utazásokról, termékekről tájékoztató adásokban. Az ebből adódó veszélyeket még a javaslat 3h. cikke (1) bekezdése (a) albekezdésében foglalt előírás sem tudja kiküszöbölni. Az eddigi gyakorlat azt mutatta, hogy azok, akik egy műsorban termékmegjelenítést végeznek, az adott műsor szerkezetére is befolyást gyakorolnak. Másrészt viszont tagadhatatlan az is, hogy a hagyományos reklám már elérkezett saját határaihoz, és a termékmegjelenítés hosszú ideje nagy mennyiségben jelen van bizonyos műsorformákban, mint például a játékfilmekben. Ezért a termékmegjelenítésnek a mozi- és tévéfilmekre korlátozott formája helyeselhető. Az ilyen – pl. az USA-ban gyártott – filmekben már jelenleg is rendszeresen alkalmaznak termékmegjelenítést.

A termékmegjelenítés részleges engedélyezéséért cserébe a bizottsági javaslat – termékmegjelenítést tartalmazó programok azonosítását szabályozó – 3. cikke (1) bekezdésének (c) albekezdését meg kellene szigorítani a szóban forgó programok állandó azonosítása által, hogy a programnak csak egy részét megtekintő nézőket is tájékoztatni lehessen az abban alkalmazott reklámozási technikákról. Ezekkel a feltételekkel a szórakoztató sorozatokban is lehetővé válna a termékmegjelenítés engedélyezése, feltéve, hogy az adott program nem gyermekeknek szól.

9. ajánlás

(10) pont, a 11. cikk módosítása

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(10) A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép: „11. cikk 2.   A televízió céljára készült filmek (a sorozatok, a könnyű szórakoztató műsorok és a dokumentumműsorok kivételével), a filmszínházban történő bemutatásra szánt filmalkotások, a gyermekműsorok és a hírműsorok közvetítése reklámmal és/vagy távértékesítéssel minden egyes 35 perc hosszúságú időszakban legfeljebb egyszer szakítható meg. A vallási szertartások nem szakíthatók meg reklámmal vagy távértékesítéssel.”

(10) A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép: „11. cikk 2.   A televízió céljára készült filmek (a sorozatok, a könnyű szórakoztató műsorok és a dokumentumműsorok kivételével) és a filmszínházban történő bemutatásra szánt filmalkotások közvetítése reklámmal és/vagy távértékesítéssel minden egyes 30 perc hosszúságú időszakban legfeljebb egyszer szakítható meg. A vallási és gyermekműsorok, valamint a hírműsorok nem szakíthatók meg reklámmal vagy távértékesítéssel.”

Indokolás

A korlátozás javasolt enyhítése következtében a médiaszolgáltatók nagyobb rugalmasságot kapnak műsoraik kialakításában. Ugyanakkor biztosítani kell, hogy a vallási, gyermek- és hírműsorok ne legyenek reklámmal megszakíthatók. A gyermekműsorokra vonatkozóan ifjúságvédelmi szempontok miatt szükséges a tilalom, a gyermekek ugyanis még nem képesek megfelelően megkülönböztetni a reklámot a műsortól és helyesen értékelni a reklámok üzenetét. A hírműsorok esetében a szabad véleményalkotással kapcsolatos különleges funkciójuk miatt kell megtiltani a reklámokkal való megszakítást.

10. ajánlás

(20) pont a 23b. cikk módosítása

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(20) Az irányelv a következő 23b. cikkel egészül ki: „23b. cikk 1.   A tagállamok szavatolják a nemzeti szabályozó hatóságok függetlenségét, és biztosítják, hogy ezek a hatóságok hatáskörüket részrehajlás nélkül és átlátható módon gyakorolják. 2.   A nemzeti szabályozó hatóságok egymás és a Bizottság rendelkezésére bocsátják mindazokat az információkat, amelyek ezen irányelv előírásainak alkalmazásához szükségesek.”

(20) Az irányelv a következő 23b. cikkel egészül ki: „23b. cikk 1.   A közszolgálati médiaszolgáltatókra vonatkozó szabályozásaik sérelme nélkül a tagállamok szavatolják a nemzeti és – amennyiben léteznek – regionális szabályozó hatóságok függetlenségét, és biztosítják biztosítva, hogy ezek a hatóságok hatáskörüket részrehajlás nélkül és átlátható módon gyakorolják. 2.   A nemzeti szabályozó hatóságok egymás és a Bizottság rendelkezésére bocsátják mindazokat az információkat, amelyek ezen irányelv előírásainak alkalmazásához szükségesek.”

Indokolás

A nemzeti szabályozó hatóságok függetlensége alapvető fontosságú és üdvözlendő ugyan, a tagállamok és adott esetben a törvényhozási joggal bíró régiók feladatköre kell, hogy maradjon azonban saját médiafelügyeletük kialakítása. A 23b. cikknek ezenkívül nem szabad hátrányosan befolyásolnia a közszolgálati rádiók helyzetét azzal, hogy kötelezővé válik az összes rádiós médiaszolgáltató külső ellenőrzése. Ez elsősorban a különböző olyan tagállamokra és régiókra érvényes, amelyek alkotmányuknak megfelelően a közszolgálati rádióműsor-szolgáltatást a belső pluralitás elve szerint szervezik, vagyis belső ellenőrzést alkalmaznak, és így az állam jogi felügyelete csak korlátozott mértékű.

A pártatlanság és az átláthatóság garanciáit ki kell terjeszteni az esetleges regionális szabályozó hatóságokra is, amelyek a kommunikáció területén jogalkotási hatáskörrel rendelkező régiókban vagy olyan államokban működnek, illetve hozhatók létre, ahol szövetségi vagy autonóm közösségi formák vannak jelen. A módosító indítvány nem változtatja meg a nemzeti hatóságok hatáskörét; célja csupán az, hogy a pártatlansági és átláthatósági garanciákat helyi szinten is kiterjessze, mégpedig a szubszidiaritási elvnek a Maastrichti Szerződés által rögzített formájában való tiszteletben tartásával.

---

(1)  COM(2003) 784 final

(2)  HL C 318., 2004.12.22., 30. o.

(3)  COM(2002) 778 final

(4)  HL C 256., 2003.10.24., 85. o.

---